EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.2.27.
COM(2024) 101 final
2024/0054(NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedések folytatásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.2.27.
COM(2024) 101 final
2024/0054(NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedések folytatásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Oroszország az Ukrajna elleni invázióját követően szándékosan szűkítette az EU-ba irányuló gázáramlást azzal a szándékkal, hogy politikai fegyverként használja az energiát. 2021-ben az EU gázellátásának mintegy 45 %-a Oroszországból származott. 2022 februárja óta ez az arány folyamatosan csökken. 2023-ban az Unió mintegy 25 milliárd köbméter orosz gázt importált csővezetékeken keresztül, míg az orosz gázimport az EU teljes behozatalának (csővezeték és LNG) 15 %-át tette ki. A 2022. február óta bekövetkezett ellátási zavarok és a piaci kínálat szűkössége következtében a földgázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendeletben előírtaknak megfelelően tizenkét tagállam aktiválta a közös uniós besorolás szerinti első vagy második válságszintet.
A gázellátási zavarok jelentős hatást gyakoroltak a gáz és a villamos energia árára és annak volatilitására, az inflációra, az EU általános pénzügyi és makrogazdasági stabilitására, valamint polgárainak gazdasági jólétére. A 2022-es nagykereskedelmi ár az Ukrajna elleni 2022 februári orosz agresszió miatti válság nyomán átlagosan több mint ötszöröse volt a válság előtti szintnek, sőt a válság csúcspontján, 2022 nyarán meghaladta a 300 EUR/MWh-s szintet is. 2022 februárja óta az árszintek magasabbak maradtak a válság előtti időszak árszintjeinél, továbbra is erős áringadozás mellett. Ez negatív hatással volt az uniós vállalatok – különösen az energiaigényes iparágakban tevékenykedő vállalatok – versenyképességére és a polgárok vásárlóerejére egyaránt.
Mindezek fényében a Bizottság 2022. július 20-án koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre tett javaslatot, amelyet a Tanács 2022. augusztus 5-én az (EU) 2022/1369 rendeletként fogadott el. Az (EU) 2022/1369 rendelet elfogadása óta a tagállamok megkezdték annak végrehajtását, a gázkereslet 15 %-os csökkentését célzó intézkedések elfogadása révén.
Az (EU) 2022/1369 rendelet uniós szinten a gázfogyasztás 15 %-os önkéntes csökkentését írja elő. Azt is megszabja, hogy amennyiben az önkéntes keresletcsökkentési intézkedések elégtelennek bizonyulnak a súlyos ellátási hiány kockázatának kezelésére, vagy amennyiben öt vagy több tagállami illetékes hatóság, amely nemzeti riasztást adott ki, ilyen irányú kérést juttat el hozzá, a Tanács a Bizottság javaslata alapján – végrehajtási határozat útján – uniós riasztást hirdethet ki. Ez az uniós riasztás kötelezővé tenné a 15 %-os keresletcsökkentési célt, válság esetén biztonsági hálóként működve.
Az (EU) 2022/1369 rendelet elfogadása óta, 2022 augusztusa és 2023 decembere között az EU önkéntes alapon 18 %-kal csökkentette gázkeresletét (ami kb. 101 milliárd m³ megtakarítást jelent). Mivel az ellátásbiztonság garantálása és az áringadozás megfékezése a gázkereslet további csökkentését követeli meg, a Tanács 1 évvel, 2024. március 31-ig meghosszabbította a rendelet hatályát. Amint azt a COM(2024) 88 bizottsági jelentés is alátámasztja, a keresletcsökkentési erőfeszítések járultak hozzá a legnagyobb mértékben a kieső orosz vezetékes gáz pótlásához, 2023-ban mintegy 65 milliárd m³ gázmegtakarítást eredményezve.
A tagállamoknak összehangolt módon és a szolidaritás szellemében továbbra is felkészültnek kell lenniük az esetleges súlyos gázhiányok esetére. A meghozott intézkedések ellenére változatlanul komoly nehézségek állnak fenn az energiaellátás terén, amelyek az általános energiabiztonsági helyzetre is hatással lehetnek, amennyiben a kereslet nem marad a biztonságos szint alatt. A globális gázpiacokat változatlanul szűkös körülmények jellemzik, és ebben egy ideig nem várható változás, mivel a tervek szerint 2026 előtt az LNG-cseppfolyósítási kapacitás globális szinten csak nagyon korlátozott mértékben fog bővülni.
A további kockázatok között meg kell említeni a termelő régiókat érintő geopolitikai fenyegetések súlyosbodását, az LNG iránti ázsiai kereslet esetleges újbóli élénkülését, ami csökkentheti a gáz rendelkezésre állását a globális piacon; olyan időjárási körülményeket, amelyek befolyásolhatják a vízenergia-tárolást és a nukleárisenergia-termelést, és ezáltal a gáztüzelésű villamosenergia-termelés nagyobb mértékű igénybevételét teszik szükségessé; valamint bizonyos további gázellátási zavarokat, amelyek befolyásolhatják a föld alatti gáztárolóknak a biztonságos 2024–2025-ös tél garantálásához szükséges feltöltési szintjét.
Emellett a COM(2024) 88 bizottsági jelentés több forgatókönyvet is ismertet, amelyek kiemelik, hogy az oroszországi ellátás zavara esetén folyamatos keresletcsökkentésre van szükség a 2024–2025-ös időszakban a tárolók feltöltöttségének és az ellátás biztonságának garantálásához. Fontos figyelembe venni az oroszországi szállítások teljes megszakadásának forgatókönyvét, többek között az Ukrajnával érvényes jelenlegi tranzitmegállapodás 2024. december 31-i megszűnése és a geopolitikai feszültségek esetleges további eszkalálódása miatt. E forgatókönyvek szerint, ha az oroszországi szállítás kiesése mellett a kereslet visszaállna a válság előtti szintre (azaz nem csökkenne tartósan), a tárolók már 2025 februárjától kimerülhetnek. Így az EU nem rendelkezne elegendő gázmennyiséggel ahhoz, hogy a 2024–2025-ös tél hátralévő részében ellássa fogyasztóit. Emellett rekordalacsony szinten indulna neki a 2025–2026-os tárolófeltöltési időszaknak, ami azt jelenti, hogy a 2025–2026-os időszak ellátásbiztonsága is veszélybe kerülne. Téli ellátási előrejelzéseiben a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) is elismeri, hogy az oroszországi szállítások teljes leállása milyen kockázatot jelentene az ellátás biztonságára. Az ENTSOG arra a következtetésre jutott, hogy bár az ellátás biztonságának általános helyzete javult az EU-ban, az orosz szállítások teljes kiesése esetén további intézkedésekre lehet szükség a gázellátás-biztonság és a keresletmegfelelőség érdekében. Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) az ENTSOG téli ellátási előrejelzéseiről szóló véleményében szintén megerősítette, hogy e kockázatok valóra válása ellátási hiányhoz vezethet, és hogy továbbra is éberen ügyelni kell az ellátásbiztonsági helyzetre és a gázkereslet-csökkentések végrehajtására.
Annak garantálásához, hogy az EU felkészülten várja a 2024–2025-ös telet, valamint hogy a tagállamok teljesíteni tudják a 2024. november 1-jei 90 %-os tárolófeltöltési célértéket, a tárolószintek gondos menedzselése továbbra is kulcsfontosságú, és azoknak egész télen kellően magasnak kell maradniuk. A 2022–2023-as szezonhoz hasonlóan a 2023–2024-es időszakban is létfontosságú volt a keresletcsökkentés ahhoz, hogy a telet megfelelő tárolási szintekkel lehessen zárni, és nyáron az árak alacsonyabb szinten tartása és a volatilitás megfékezése mellett biztosítani lehessen a 90 %-os tárolási célérték teljesítéséhez szükséges rugalmasságot. A keresletcsökkentési intézkedések döntő szerepet játszottak abban, hogy a tárolási célérték már augusztusban, jóval a novemberi határidő előtt teljesüljön. Következésképpen az európai piaci szereplők 2023 nyarának vége felé elkezdték a gázt Ukrajnában betárazni.
Mindezek alapján, figyelembe véve az orosz ellátással kapcsolatos kockázatokat, az egyre romló geopolitikai fenyegetettségi helyzetet, az időjárási körülményeket és a globális gázpiaci fejleményeket, a Bizottság javaslatot tesz egy ajánlásra, amelynek értelmében a tagállamoknak az (EU) 2022/1369 rendelet időszakának lejárta után is folytatniuk kellene összehangolt keresletcsökkentési intézkedéseiket. Jóllehet a tagállamok eltérő mértékben vannak kitéve az ellátási zavaroknak, a gázellátási hiányok valamennyi tagállam gazdaságának károkat okoznának. Amint azt a 2022. július 20-i „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közlemény is megállapítja, valamennyi tagállam polgárai és ipara számára gazdaságilag fenntarthatóbb a szolidaritás szellemében proaktív és arányos módon tovább csökkenteni a keresletet, mint később koordinálatlan megszorításokra kényszerülni. A proaktív, összehangolt és önkéntes gázmegtakarítások tehát csökkentik annak a kockázatát, hogy a gázhiány negatív hatást gyakoroljon az iparágak versenyképességére.
Ezért a koordinált keresletcsökkentési intézkedésekről szóló tanácsi ajánlásjavaslat azt szorgalmazza, hogy a tagállamok továbbra is tartsák keresletüket 15 %-kal a 2017. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó referencia-időszak szintje alatt.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javasolt eszköz kiegészíti a meglévő vonatkozó uniós kezdeményezéseket és jogszabályokat, amelyek biztosítják a polgárok biztonságos gázellátását és azt, hogy a felhasználók a súlyos ellátási zavarok esetén védelmet élvezzenek. Támogatja továbbá a földgázellátás diverzifikálására irányuló célkitűzést.
A javaslat logikusan következik a meglévő kezdeményezésekből, például a REPowerEU tervből, a hidrogén- és a dekarbonizált gázpiacra vonatkozó csomagról szóló javaslatból és a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” kezdeményezésből, ezen belül is a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló, az (EU) 2023/706 rendelettel módosított (EU) 2022/1369 rendeletből. Rendelkezései kiegészítik a belső piacra és az ellátás biztonságára vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az (EU) 2017/1938 rendeletre. Emellett kiegészíti a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb koordinálása, megbízható ár-referenciaértékek és a határokon átnyúló gázkereskedelem révén történő fokozásáról szóló (EU) 2022/2576 tanácsi rendeletet. Szolidaritási mechanizmusok állnak rendelkezésre, amelyek biztosítják, hogy a tagállamok határokon átnyúló együttműködést folytassanak annak érdekében, hogy az energiaellátás megszakadása esetén az adott régió azon felhasználóihoz juttassák el az energiát, akiknek a legnagyobb szükségük van arra.
Ukrajna orosz megszállását követően az EU kidolgozta a REPowerEU tervet azzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig megszüntesse az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. E cél érdekében a REPowerEU keretében az energiaellátás diverzifikálására, az energiatakarékosságra és a zöld átállás felgyorsítására irányuló tervet dolgoz ki. A javasolt kezdeményezés teljes mértékben összhangban áll a REPowerEU tervben meghatározott célokkal. A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat ezért kiegészíti az energiaágazatra vonatkozó meglévő rendelkezéseket és közelmúltbeli kezdeményezéseket, védi a gázellátás biztonságát, elősegíti a piac stabilizálását és az árak féken tartását, valamint hozzájárul az energiamegtakarításhoz.
A 2022. július 20-án elfogadott, „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közlemény meghatározza azokat az eszközöket, amelyekkel az EU már rendelkezik a kereslet összehangolt csökkentéséhez, valamint a további teendőket, amelyek felkészítik az EU-t a teljes vagy részleges ellátási zavarokra. A javasolt kezdeményezés az Oroszország Ukrajna elleni háborújából eredő megnövekedett kockázatokra reagál, és teljes mértékben kiegészíti a meglévő ellátásbiztonsági szabályokat.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
. A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat összhangban van az Unió energetikai rezilienciájának javítására és az esetleges vészhelyzetekre való felkészülésre irányuló egyéb kezdeményezésekkel, továbbá teljes mértékben összeegyeztethető a versenyszabályokkal és a piaci szabályokkal, tekintettel a jól működő határokon átnyúló energiapiacok által ellátási hiány esetén az ellátásbiztonságban betöltött kulcsfontosságú szerepére. Az összehangoltabb keresletcsökkentésre irányuló ajánlás összhangban van az európai zöld megállapodásban és az „Irány az 55 %!” csomagban foglalt bizottsági célkitűzésekkel is.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az energiaellátás biztonságához hozzájáruló ajánlás jogalapja az EUMSZ 194. cikkének (2) bekezdése, valamint az EUMSZ 292. cikke. A 292. cikk képezi a jogalapot ahhoz, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogadjon el. A kezdeményezés nem javasolja az Unió szabályozási jogkörének kibővítését és nem javasol a tagállamokra kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat. Nemzeti körülményeik alapján a tagállamok dönthetnek arról, hogy hogyan valósítják meg ezt a tanácsi ajánlást. Az energiaügy területén az EU az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének i) pontja értelmében megosztott hatáskörrel rendelkezik.
Az (EU) 2023/706 rendelettel módosított (EU) 2022/1369 rendelet az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdése alapján megállapította a koordinált keresletcsökkentési intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és 15 %-os keresletcsökkentési célt tűzött ki. Az (EU) 2022/1369 rendelet 2024. március 31-én veszti hatályát.
A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat azt szorgalmazza, hogy a tagállamok az (EU) 2022/1369 rendelet végrehajtása során tanúsított szolidaritás szellemében folytassák a gázkereslet csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A kezdeményezés keretében folytatni tervezett intézkedések teljes mértékben összhangban vannak a szubszidiaritás elvével. A gázszállítás Oroszország részéről történő további csökkentésének léptéke és jelentős hatása a tagállamok összehangolt fellépését igényli. A szolidaritás szellemében továbbra is összehangolt, az egész Unióra kiterjedő keresletcsökkentésen alapuló megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy a 2024–2025-ös tél folyamán, amikor a gázfogyasztás magasabb lesz, és amikor a tagállamoknak részben a feltöltési időszakban eltárolt gázra kell támaszkodniuk, a jelentős zavarok kockázata a lehető legkisebb legyen.
Tekintettel a gázellátási válság példátlan jellegére és határokon átnyúló hatásaira, valamint az uniós belső energiapiac integrációjának szintjére, továbbra is indokolt az uniós szintű fellépés, mivel a tagállamok önmagukban nem képesek megfelelő hatékonysággal kezelni az áremelkedésekből vagy az ellátás jelentős zavaraiból eredő súlyos gazdasági nehézségek kockázatát. Csak a tagállamok közötti szolidaritás szelleme által motivált uniós fellépés folytatásával biztosítható, hogy az ellátási zavarok ne okozzanak tartós károkat a polgároknak és a gazdaságnak.
Mivel léptéke és hatása miatt a fellépés céljai uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el.
•Arányosság
A kezdeményezés megfelel az arányosság elvének. A szakpolitikai beavatkozás arányos a meghatározott problémák léptékével és jellegével, valamint a kitűzött célok elérésével.
A példa nélküli geopolitikai helyzet, valamint a polgárokat és az uniós gazdaságot továbbra is fenyegető veszély egyértelműen az összehangolt fellépés folytatását teszi szükségessé. A javaslat tehát nem lépi túl a meglévő jogi aktus célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket. Az ajánlott intézkedések arányosaknak tekinthetők, és a lehető legnagyobb mértékben támaszkodnak a meglévő megközelítésekre, például a jelenlegi válságszintekre és az (EU) 2017/1938 rendeletnek megfelelően létrehozott vészhelyzeti tervekre, valamint a 2024. március 31-én lejáró (EU) 2022/1369 rendelet rendelkezéseire.
A javaslat meghatározza a tagállamok által egy önkéntes gázfogyasztás-csökkentési cél formájában teljesítendő, ajánlott végső eredményt, ugyanakkor teljes autonómiát biztosít a tagállamoknak az önkéntes célérték teljesítésére szolgáló leghatékonyabb eszközök megválasztásában, nemzeti sajátosságaiknak és a nemzeti vészhelyzeti tervekben már előirányzott intézkedéseknek megfelelően.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A Tanács a Bizottság javaslata nyomán ajánlásokat fogadhat el a fent említett célkitűzések teljesítése érdekében az EUMSZ, nevezetesen az EUMSZ 292. cikke és 194. cikkének (2) bekezdése alapján. A tanácsi ajánlás a jelen esetben megfelelő eszköz, figyelembe véve azt, hogy a javaslat tárgya az (EU) 2023/706 rendelettel módosított (EU) 2022/1369 rendeletben meghatározott összehangolt keresletcsökkentés folytatása, ugyanakkor elismerve azt, hogy jelenleg nincs szükség jogilag kötelező erejű keresletcsökkentési előírásra. A tanácsi ajánlás – bár nem kötelező erejű – jogi aktusként jelzi a benne foglalt intézkedések iránti tagállami elkötelezettséget, és szilárd politikai alapot biztosít az e területeken folytatott együttműködéshez, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tekintettel a javaslat politikailag érzékeny jellegére és a javaslat előkészítésének sürgősségére, hogy a Tanács időben, még az (EU) 2022/1369 rendelet 2024. március 31-i hatályvesztése előtt el tudja fogadni azt, nem került sor külön konzultációra az érdekelt felekkel. A Bizottság ugyanakkor figyelembe vette az (EU) 2022/1369 rendelet alkalmazása, valamint az említett rendeletnek a COM(2023) 173 és a COM(2024) 88 sz. jelentésben összefoglalt felülvizsgálata során levont tanulságokat. Az (EU) 2022/1369 rendelet 2022. augusztus 8-i hatálybalépése óta rendszeres eszmecserékre kerül sor a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, többek között a gázkoordinációs csoporton keresztül.
•Alapjogok
Az alapvető jogok tekintetében nem állapítottak meg negatív hatást. Az ezen eszköz szerinti intézkedések nem érintik az (EU) 2017/1938 rendelet alapján védettként besorolt felhasználók jogait, beleértve a háztartási felhasználókat is. Az eszköz lehetővé teszi a gázhiánnyal kapcsolatos kockázatok csökkentését, amelyek egyébként jelentős hatással lennének a gazdaságra és a társadalomra.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ez a javaslat nem igényel további forrást az EU költségvetéséből.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat tartalma a következő:
·azt ajánlja a tagállamoknak, hogy mindaddig folytassák jelenlegi, a 2017. április és 2022. március közötti referencia-időszakhoz képest 15 %-os gázkereslet-csökkentést előirányzó intézkedéseiket, amíg az (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 egyes részeit 2025. október 11-ig át nem ültetik;
·arra ösztönzi a tagállamokat, hogy továbbra is tegyenek jelentést az Eurostatnak a kereslet csökkentéséről, beleértve az ágazatok szerinti bontást is.
2024/0054 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedések folytatásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, összefüggésben 194. cikke (2) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)E tanácsi ajánlásra irányuló javaslat célja a 2017. április és 2022. március közötti referencia-időszakhoz képest 15 %-os gázkereslet-csökkentést előirányzó jelenlegi tagállami keresletcsökkentési intézkedések fenntartása. Emellett célja arra ösztönözni a tagállamokat, hogy továbbra is tegyenek jelentést az Eurostatnak a kereslet csökkentéséről, beleértve az ágazatok szerinti bontást is.
(2)Az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet( 2 ) elfogadása az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott gázellátási válság kezelése érdekében került elfogadásra. Célja a gáz iránti uniós kereslet önkéntes és szükség esetén kötelező csökkentése, a tárolók feltöltésének megkönnyítése és a további ellátási zavarokra való jobb felkészülés biztosítása. Elfogadására annak fényében került sor, hogy az Uniónak sürgősen reagálnia kellett, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében átmeneti intézkedéseket foganatosítva.
(3)Az (EU) 2022/1369 rendelet értelmében a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kellett tenniük annak érdekében, hogy 15 %-kal csökkentsék gázfogyasztásukat először a 2022. augusztus 1-jétől 2023. március 31-ig tartó időszakban, majd az (EU) 2023/706 tanácsi rendelet 3 e rendelkezés alkalmazását kiterjesztette a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakra. Abban az esetben, ha az önkéntes keresletcsökkentési intézkedések elégtelennek bizonyulnak a súlyos ellátási hiány kockázatának kezelésére, a Tanács felhatalmazást kapott arra, hogy – a Bizottság javaslata alapján – uniós riasztást hirdessen ki, amely kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget vonna maga után. A tagállamok intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy a szolidaritás szellemében csökkentsék gázkeresletüket, ami 2022 augusztusa és 2023 decembere között uniós szinten több mint 15 %-os tényleges gázkereslet-csökkenést eredményezett.
(4)Az (EU) 2022/1369 rendelet 9. cikke értelmében a Bizottságnak 2024. március 1-jéig újból el kell végeznie az említett rendelet felülvizsgálatát az uniós gázellátás általános helyzetének tükrében, és főbb megállapításairól jelentést kell tennie a Tanácsnak. A Bizottság a COM(2024) 88 számú jelentésben ismertette a felülvizsgálat főbb megállapításait.
(5)A COM(2024) 88 számú jelentésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy bár a célzott beruházásoknak és számos intézkedésnek – többek között az (EU) 2022/1369 rendelet szerinti keresletcsökkentésnek – köszönhetően javult a gázellátás-biztonsági helyzet, az általános ellátásbiztonsági helyzet továbbra is sérülékeny. A globális gázpiac továbbra is szűkös, és 2025–2027 előtt nem várható jelentős javulás a globális cseppfolyósítási kapacitások terén, miközben továbbra is fennállnak olyan egyéb lefelé húzó kockázatok, amelyek ronthatják az ellátásbiztonsági helyzetet. A jelentés emellett leszögezte, hogy a keresletcsökkentés jelentős mértékben hozzájárult mintegy 65 milliárd köbméter orosz gáz 2023-ban történő fokozatos kivezetéséhez, elsősorban a háztartások és az ipar részéről. 2023-ban a keresletcsökkentés kulcsszerepet játszott abban, hogy az EU megfelelő tárolási szintekkel zárja a telet, és nyáron biztosított legyen a szükséges rugalmasság az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott 90 %-os tárolási kötelezettség teljesítéséhez 4 .
(6)A közelmúltban, többek között 2023 nyarán és őszén tapasztalt jelentős áringadozások, amikor az árak néhány héten belül több mint 50 %-kal emelkedtek olyan események nyomán, mint az ausztrál cseppfolyósítottföldgáz-létesítményekben (LNG-hálózat) bekövetkezett sztrájk vagy a „Balticconnector” rendszerösszekötő zavara, azt mutatják, hogy a piacok továbbra is sérülékenyek, és még a viszonylag csekély keresleti és kínálati sokkhelyzetekre is érzékenyen reagálnak. Ilyen körülmények között a földgázellátás terén fellépő hiányoktól való félelem Unió-szerte negatív szisztémás reakciókat válthat ki, ami súlyos következményekkel járhat az energiaárakra nézve. Emellett az orosz vezetékes gáz behozatalának elmúlt évi jelentős csökkenése miatt az Unió általános földgázellátási forrásai jelentősen csökkentek a válság előtti helyzethez képest. 2023-ban az Unió mintegy 25 milliárd m³ orosz gázt kapott csővezetékeken keresztül, és összességében az orosz szállítások az Unió teljes behozatalának (csővezeték és LNG) csak 15 %-át tették ki, szemben a 2021. évi 45 %-kal.
(7)A továbbra is szűk kínálati és keresleti egyensúly miatt a gázellátási zavarok jelentős hatást gyakorolhatnak a gáz- és villamosenergia-árakra, és károsíthatják az uniós gazdaságot, befolyásolva annak versenyképességét, aminek negatív hatásait az európai polgárok is megéreznék. Ezért továbbra is ajánlatos a tagállamoknak fenntartaniuk az összehangolt keresletcsökkentést, többek között a tárolási kapacitások hatékony, minimális piaci zavarok mellett történő feltöltése érdekében, ami 2024–2025 telére készülve továbbra is a földgázellátás biztonságának fontos eleme. A proaktív, összehangolt és önkéntes gázmegtakarítások csökkentik annak a kockázatát, hogy a gázhiány negatív hatást gyakoroljon az iparágak versenyképességére.
(8)Az (EU) 2022/1369 rendelet hatálybalépése óta számottevően javult a földgázpiacok felkészültségi szintje és az Unió ellátásbiztonsága. Ugyanakkor tartósan fennállnak az Unió energiaellátásának biztonságát fenyegető kockázatok, mivel a globális gázpiaci helyzet továbbra is feszült és az árak még mindig meghaladják a válság előtti szinteket. Ezt súlyosbítja a feszült geopolitikai helyzetből eredő piaci volatilitás is, amelyet jelenleg többek között a közel-keleti válság és a Vörös-tengeren kialakult helyzet szemléltet. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett ellátási zavarok és a piaci kínálat szűkössége következtében az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján tizenkét tagállam fenntartja a közös uniós besorolás szerinti első vagy második válságszintet.
(9)Az ellátásbiztonságot fenyegető fenti esetleges nehézségeket további kockázatok súlyosbíthatják, így például az Ukrajnával meglévő gáztranzitmegállapodás 2024. december 31-ig történő megszűnése, amely útvonalon 2023-ban mintegy 14 milliárd m³ földgáz haladt át. A további kockázatok közé sorolható az ázsiai LNG-kereslet esetleges fellendülése, amely csökkentené a gáz rendelkezésre állását a globális piacon, egy hideg 2024–2025-ös tél, amely akár 30 milliárd m³-es gázkereslet-növekedéshez vezethet, a szélsőséges időjárási események, amelyek az alacsony vízszint miatt a szivattyús vízenergia-tárolókat és a nukleáris termelést is érinthetik, valamint a gáztüzelésű villamosenergia-termelés iránti kereslet ezt követő növekedése. További kockázatok eredhetnek a kritikus infrastruktúrák egyéb zavaraiból, például ahogy az Északi Áramlat csővezetékeinek 2022 szeptemberi szabotálása vagy a „Balticconnector” csatlakozóvezeték 2023 októberi sérülése esetében láthattuk, valamint abból, ha a geopolitikai környezet tovább romlik, különösen az uniós energiaellátás biztonsága szempontjából releváns országokban és régiókban, például Ukrajnában és a Közel-Keleten.
(10)A globális gázpiacok nagyon szűkösek maradnak, és ez várhatóan egy bizonyos ideig így is marad. Amint azt a Nemzetközi Energia Ügynökség megjegyezte a 2023-as Középtávú gázjelentésében 5 , a globális LNG-ellátás 2022-ben (4 %) és 2023-ban (3 %) csak szerény mértékben nőtt. 2023-as, „A világ energiaügyi kilátásai” című jelentésében 6 a Nemzetközi Energia Ügynökség arra számít, hogy a piaci egyensúly a közeljövőben mindaddig bizonytalan marad, amíg az új LNG-kapacitások 2025–2027-től elérhetővé válnak.
(11)A közelmúltban elfogadott (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7 és (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 hozzá fog járulni az uniós dekarbonizációs célok teljesüléséhez és a kereslet közeljövőbeli strukturális csökkentéséhez, összhangban a COP28 globális értékelésével 9 , amely szerint eljött az ideje az energiarendszerek fosszilis tüzelőanyagokról való igazságos, szervezett és méltányos leválásának. Bár az említett irányelvek átültetése érdekében elfogadott tagállami intézkedések ezen ajánlás alkalmazásakor nagyrészt még nem lesznek hatályban, az átültetést követő években azok hozzá fognak járulni a gázkereslet csökkentéséhez. Tekintettel arra, hogy a fent említett irányelvek számos fontos intézkedését csak 2025 májusában kell átültetni, helyénvaló az átültetésig tartó átmeneti időszakra a gázkereslet csökkentését szolgáló ajánlásokat tenni.
(12)A tagállami kereslet csökkentése hozzájárulhat nevezetesen a föld alatti tárolók feltöltéséhez, a 2024–2025-ös tél megfelelő szintű ellátásbiztonságának garantálásához, valamint a tárolófeltöltési problémák 2025–2026-os télig való állandósulásának elkerüléséhez. A gázkereslet további csökkentése pedig hozzájárul az árleszorító nyomás fenntartásához, ami az uniós fogyasztók és az ipari versenyképesség javát szolgálja.
(13)A gázmegtakarításra vonatkozó ajánlás nem befolyásolhatja azt, hogy a tagállamoknak tartaniuk kell magukat dekarbonizációs célkitűzéseikhez. Ez az ajánlás tehát nem riaszthatja el a tagállamokat attól, hogy például folytassák a villamosenergia-termelési célú szénről a gázra történő átállást, amennyiben ez segíti őket az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kidolgozott integrált nemzeti energia- és klímaterveikben meghatározott dekarbonizációs célkitűzéseik elérésében 10 .
(14)Ezen ajánlás keresletcsökkentési rendelkezései elismerik a nemzeti körülmények sajátosságait. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy sajátos körülményeikből fakadóan ideiglenesen korlátozzák az ajánlott keresletcsökkentést, amennyiben valamely tagállam az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet( 11 ) szerinti villamosenergia-ellátási válsággal szembesül. Egy ilyen forgatókönyv magában foglalhat olyan korlátozást, amely arányos azzal a villamosenergia-termelésre irányuló, jelentősen megnövekedett gázfelhasználással, amely ahhoz szükséges, hogy jelentősen több villamos energiát lehessen exportálni valamely szomszédos tagállamba rendkívüli körülmények miatt, például ha az érintett tagállamban vagy abban a szomszédos tagállamban, amelybe jelentősen több villamos energiát exportálnak, alacsony kapacitások állnak rendelkezésre vízenergia vagy nukleáris energia tekintetében.
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
1.Az Unió gázellátás-biztonságának megőrzése érdekében és a szolidaritás jegyében a tagállamoknak a nemzeti gázkereslet-csökkentés hatékonyabb koordinációja, nyomon követése és jelentése révén célszerű kezelniük a gázellátás nehézségeit.
2.A tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy a 2024. április 1-je és 2025. március 31. közötti (ún. „keresletcsökkentési”) időszakban legalább 15 %-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1-je és 2022. március 31. közötti „referencia-időszakban” regisztrált átlagos gázfogyasztásukhoz képest.
3.A „keresletcsökkentési időszakban” az egyes tagállamok gázfogyasztás-csökkentése során arra kell törekedni, hogy a gázkereslet 15 %-kal alacsonyabb legyen a tagállami referencia-gázfogyasztásnál. A „referencia-gázfogyasztás” a tagállam átlagos gázfogyasztásának volumene a referencia-időszak alatt. Azon tagállamok esetében, ahol a gázfogyasztás a 2021. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó időszakban legalább 8 %-kal nőtt a referencia-időszak alatti átlagos gázfogyasztáshoz képest, a referencia-gázfogyasztás csak a 2021. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó időszak gázfogyasztási volumenét jelenti.
4.Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-rendszere csak valamely harmadik ország villamosenergia-rendszerével van szinkronizálva, amennyiben e harmadik ország rendszeréről való leválást végrehajtják, mindaddig nem tartoznak ezen ajánlás hatálya alá, amíg energiarendszerük biztonságos és megbízható működésének biztosításához szigetüzemben működő energiarendszer-szolgáltatások, illetve az energiaátviteli rendszer üzemeltetőjének nyújtott egyéb szolgáltatások szükségesek.
5.Ez az ajánlás mindaddig nem vonatkozik az egyes tagállamokra, amíg az adott tagállam nem áll közvetlen összeköttetésben más tagállamok összekapcsolt gázrendszerével.
6.Indokolt lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a 3. pont szerinti keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást az (EU) 2022/1032 rendelet 1a. mellékletében meghatározott 2022. augusztus 1-jei köztes célértékük és az általuk 2022. augusztus 1-jén tárolt gáz tényleges volumene közötti különbséggel megegyező gázmennyiséggel csökkenthessék, amennyiben az említett időpontban teljesítik a köztes célértéket.
7.Indokolt lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a 3. pont szerinti keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást a referencia-időszak alatt alapanyagként elfogyasztott gáz volumenével csökkenthessék. Az „alapanyag” a földgáznak a Bizottság (Eurostat) energiamérleg-számításaiban említettek szerinti, „nem energetikai célú felhasználása”.
8.Indokolt lehetővé tenni a tagállamoknak azt is, hogy a 3. pont szerinti keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást kiigazíthassák az annak következtében megnövekedett gázfogyasztás volumenével, amiért a távfűtésben szénről gázra álltak át, amennyiben a 2023. augusztus 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban ez a növekedés a referencia-időszak átlagos gázfogyasztásához képest legalább 8 %-ot tesz ki, illetve amennyiben ez a növekedés közvetlenül az átállásnak tulajdonítható.
9.Indokolt lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a keresletcsökkentést 8 százalékponttal korlátozhassák, feltéve, hogy bizonyítani tudják, hogy a más tagállamokkal való, nem megszakítható műszaki kiviteli kapacitásban mért hálózati összekapcsolódásuk nem éri el a 2021. évi gázfogyasztásuk 50 %-át, valamint hogy a más tagállamok felé irányuló rendszerösszekötő kapacitásukat az előző hónap során ténylegesen legalább 90 %-ban gázszállításra használták fel, kivéve, ha a tagállam bizonyítani tudja a kereslet hiányát és a kapacitás maximalizálását, továbbá azt is, hogy belföldi LNG-létesítményei kereskedelmileg és műszakilag készen állnak arra, hogy a gázt – a piac által igényelt volumen erejéig – más tagállamok felé irányítsa át.
10.Indokolt lehetővé tenni a tagállamoknak azt, hogy villamosenergia-válság esetén ideiglenesen korlátozhassák a keresletcsökkentést, így mérsékelve az energiaellátással kapcsolatos kockázatokat, különösen amennyiben nem áll rendelkezésre olyan gazdasági alternatíva, amely a villamosenergia-előállításhoz szükséges gáz felváltását az ellátás súlyos veszélyeztetése nélkül tenné lehetővé. Ebben az esetben a tagállamoknak ajánlott megindokolniuk a korlátozást.
11.A tagállamok által választott keresletcsökkentési intézkedéseknek egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, arányosaknak, megkülönböztetésmenteseknek és ellenőrizhetőknek kell lenniük.
12.Az (EU) 2017/1938 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott védett felhasználóktól eltérő felhasználókat érintő intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak olyan objektív és átlátható kritériumok alapján ajánlott eljárniuk, amelyek figyelembe veszik a szóban forgó felhasználók gazdasági jelentőségét, valamint többek között a következő elemeket:
a)az ellátási zavar hatását a társadalom számára kritikus ellátási láncokra;
b)a más tagállamokban jelentkező lehetséges negatív hatásokat, különösen a társadalom számára kritikus fontosságú downstream ágazatok ellátási láncai esetében;
c)az ipari létesítményekben keletkező, potenciálisan tartós károkat;
d)a fogyasztás csökkentésének és a termékek helyettesítésének lehetőségét az Unióban.
13.A gázmegtakarítási célú intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak ajánlott fontolóra venniük a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentésére irányuló intézkedéseket, az iparban a tüzelőanyag-váltás ösztönzését célzó intézkedéseket, nemzeti figyelemfelhívó kampányokat, továbbá a fűtés és hűtés mérséklésére, valamint a megújuló tüzelőanyagokra való átállásra és az ipari felhasználás csökkentésére irányuló célzott kötelezettségeket.
14.A tagállamoknak ajánlott tájékoztatniuk a Bizottságot az (EU) 2022/1369 rendeletnek megfelelően még be nem jelentett új keresletcsökkentő intézkedésekről.
15.Ajánlott, hogy a tagállamok kövessék nyomon területükön a keresletcsökkentési intézkedések végrehajtását, illetve hogy az Eurostaton keresztül legalább kéthavonta, de legkésőbb a következő hónap 15. napjáig tegyenek jelentést a Bizottságnak a gázfogyasztásukról (terajoule-ban, TJ).
16.Ajánlott, hogy az Eurostat részére megküldött jelentésben ágazatonkénti bontásban is feltüntessék a gázfogyasztást, beleértve a gázfogyasztást a következő ágazatokban:
a)a gáz villamosenergia- és hőtermelés céljára történő felhasználása;
b)az ipar általi gázfogyasztás;
c)a háztartások és a szolgáltatások gázfogyasztása.
17.Az ajánlás e pontjának alkalmazásában az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 12 megállapított fogalommeghatározások és statisztikai konvenciók tekintendők irányadónak.
18.A Tanács üdvözli, hogy a Bizottság a gázkoordinációs csoporttal együtt támogatja ezen ajánlás végrehajtását azzal, hogy nyomon követi az ágazatonként elért keresletcsökkentést és a meghozott keresletcsökkentési intézkedéseket.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök