EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.2.27.

COM(2024) 88 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

az (EU) 2023/706 rendelettel módosított, a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló (EU) 2022/1369 rendelet működésének felülvizsgálatáról

I.Bevezetés

Az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió óta folyamatosan akadozott az Unióba irányuló orosz gázellátás. Oroszország arra irányuló kísérletére válaszul, hogy az energiát politikai fegyverként használja, a Bizottság elfogadta a REPowerEU tervet, amelynek célja az energiatakarékosság, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az energiaellátás annak érdekében történő diverzifikálása, hogy mihamarabb megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Noha az EU 2021-ben a gázellátásának 45 %-át Oroszországból fedezte, 2022 februárja óta folyamatosan csökkent az orosz gázellátás, és 2023-ban az EU teljes gázimportjának már csak 15 %-át tette ki.

A gázellátás Oroszország általi további csökkentése következtében 2022-ben bekövetkezett súlyos ellátásbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében az EU 2022 augusztusában elfogadta az (EU) 2022/1369 rendeletet (a továbbiakban: keresletcsökkentési rendelet) azzal a céllal, hogy önkéntes alapon, összehangolt módon 15 %-kal csökkentse a gázkeresletet. E célérték uniós riasztás kihirdetése esetén kötelező csökkentést jelent. Az elhúzódó kockázatokra és a gázkereslet további összehangolt csökkentésének szükségességére tekintettel az EU 2023 márciusában az (EU) 2023/706 rendelettel egy évvel meghosszabbította a keresletcsökkentési rendeletet.

A meghosszabbított keresletcsökkentési rendelet 9. cikke értelmében a Bizottság 2024. március 1-jéig köteles elvégezni e rendelet felülvizsgálatát az Unió gázellátásának általános helyzetére tekintettel, és a felülvizsgálat főbb megállapításairól jelentést kell benyújtania a Tanácsnak. E jelentés alapján a Bizottság javasolhatja, hogy hosszabbítsák meg e rendelet alkalmazásának időszakát.

II.Az ellátásbiztonsággal kapcsolatos jelenlegi helyzet

Az Ukrajna elleni orosz invázió óta jelentősen – a válság előtti 150 milliárd köbméterről 2023-ra 25 milliárd köbméterre – csökkent az orosz vezetékes behozatal. E csökkenést főként a mintegy 65 milliárd köbméteres keresletcsökkenés ellensúlyozta. A megnövekedett LNG-behozatal (kb. 50 milliárd m3) és az alternatív vezetékes behozatal (kb. 10 milliárd m3) szintén hozzájárult az orosz gáz fokozatos kivezetéséhez.

1. ábra – Az orosz gázvezeték igénybevételének fokozatos felszámolása terén elért előrehaladás 2023-ban a válság előtti időszakhoz képest

Forrás: ENER B4 és Közös Kutatóközpont, az ENTSOG adatai alapján

A globális gázpiacok továbbra is szűkösek, és ebben egy ideig nem várható változás, mivel a tervek szerint 2026 előtt az LNG-cseppfolyósítási kapacitás globális szinten korlátozott mértékben fog bővülni 1 . Az Ukrajna elleni orosz invázióból eredő kínálati sokk 2022-ben és 2023-ban magas és volatilis gáz- és villamosenergia-árakhoz vezetett, amelyek 2022 nyarán tetőztek, amikor az árak 300 EUR/MWh fölé ugrottak. 2023 nyarán és őszén még mindig jelentős mértékű volatilitás volt tapasztalható, amelyek során az árak néhány hét alatt több mint 50 %-kal emelkedtek 2 . A gázárak továbbra is hajlamosak a volatilitásra, és magasabbak, mint a válság előtt, ami elkerülhetetlen következményekkel jár a polgárokra és az iparágak versenyképességére nézve.

Vannak még más fennmaradó, eltérő valószínűségű kockázatok is, amelyek – bekövetkezésük esetén – hozzájárulhatnak a kereslet és kínálat terén elért kényes egyensúly szűküléséhez. E kockázatok közé tartoznak a következők: az ismét megélénkülő ázsiai LNG-kereslet, ami csökkentené a gáz globális gázpiaci rendelkezésre állását, a tél hátralévő részében bekövetkező hideghullám, ami a gázkereslet növekedéséhez vezethet, a vízenergia-tárolást esetlegesen befolyásoló szélsőséges időjárási körülmények vagy a nukleáris termelés alacsony rendelkezésre állása, ami a gáztüzelésű villamosenergia-termelés nagyobb mértékű igénybevételét tenné szükségessé, valamint további lehetséges gázellátási zavarok, ideértve az Oroszországból származó gázimport teljes leállítását vagy a gázágazat meglévő kritikus infrastruktúrájának zavarait.

A meglévő kritikus infrastruktúrát érintő ilyen zavarok valószínűségét nehéz felmérni, de ez két közelmúltbeli példával is jól szemléltethető, amelyek az (EU) 2022/1369 első keresletcsökkentési rendelet elfogadása óta következtek be. 2022 szeptemberében az Északi Áramlat I. gázvezetékkel szemben olyan mértékű szabotázst követtek el, hogy a belátható jövőben nem tud gázt szállítani. 2023 októberében megrongálódott a Finnországot Észtországgal összekötő, kb. 7 millió m3/nap kapacitású fontos gázvezeték, a „Balticconnector” rendszerösszekötő. Még folyik a vizsgálat annak megállapítása érdekében, hogy a kár kívülről keletkezett-e, és azt hajóhorgony okozta-e. Ennek következtében Finnország továbbra sem képes eleget tenni az (EU) 2017/1938 rendelet 5. cikkében meghatározott infrastrukturális előírások részét képező N-1 követelménynek, és az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikkének megfelelően a második legmagasabb válságszintet jelentette be. Finnország jelenleg a gázellátását illetően kizárólag az LNG-behozatali kapacitására támaszkodik, elsősorban az inkooi LNG-terminálon keresztül, amelynek kapacitása kb. 13 millió m3/nap, a napi csúcskereslet pedig kb. 9–12 millió m3/nap. A „Balticconnector” rendszerösszekötő várhatóan csak 2023/2024 telét követően állhat újra üzembe.

Ráadásul a keresletcsökkentési rendeletet felülvizsgáló előző jelentés 3 elfogadása óta tovább romlott a geopolitikai helyzet. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború mellett nagy intenzitású fegyveres konfliktusok sújtottak számos ellátó- és tranzitrégiót, például a Közel-Keletet és a Vörös-tenger térségét.

Az EU gázellátásának biztonságát fenyegető veszélyekre a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) is felhívta a figyelmet egy 2022. decemberi jelentésében 4 , amelyben óva intett attól, hogy a válság 2022. nyári csúcspontjához képest javuló helyzet fényében nyugodtan hátradőljünk. Ezt az IEA 2024. első negyedévi gázpiaci jelentése 5 követte, amelyben az IEA említést tesz arról, hogy a globális gázellátás továbbra is szűkös, mivel a globális cseppfolyósítási kapacitás bővülése (+13 milliárd köbméter) nem volt elegendő az Unióba irányuló orosz vezetékes gáz 38 milliárd köbméteres csökkenésének fedezésére. Az IEA szerint az Unióban a magas tárolási szintek ellenére a szűk piacon továbbra is fennáll a késő téli hidegbetörések és a váratlan ellátási korlátozások kockázata. Emellett a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) egy nyári áttekintés kíséretében közzétette 2023/2024-es téli ellátási előrejelzését 6 , amelyben rámutatott, hogy a tárolók feltöltése és az EU ellátásbiztonsága szempontjából mennyire fontos a keresletcsökkentés annak ellenére, hogy jelentősen javult az EU általános ellátásbiztonsági helyzete.

Ezzel összefüggésben a földgáz iránti kereslet jelentős csökkenése (−18 %-kos csökkenés 2022 augusztusa és 2023 decembere között) nélkülözhetetlen volt az EU kényes gázegyensúlyának megőrzéséhez. Különösen a 2023. évi tárolófeltöltési időszakban a gázkereslet folyamatos csökkentése volt az egyik fő oka annak, hogy 2023. november 1-jére rekordmagas (99 %-os) tárolófeltöltési szintet sikerült elérni. Ez a keresletcsökkentés a 2023/2024-es téli időszak első részében ugyancsak jelentősen hozzájárult a tárolók észszerű kezeléséhez, amelyek töltöttsége február 1-jén még mindig kb. 70 %-os.

III.A tagállamok által végrehajtott önkéntes keresletcsökkentési intézkedések

A 2023. március 30-i (EU) 2023/706 rendelettel meghosszabbított keresletcsökkentési rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamoknak naprakésszé kellett tenniük az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikke szerint létrehozott nemzeti vészhelyzeti tervüket, hogy azok tükrözzék az önkéntes keresletcsökkentés érdekében tett intézkedéseket. A Bizottság a keresletcsökkentési rendeletről szóló előző jelentésében 7 már nagy vonalakban ismertette a tagállamok által hozott azon intézkedéseket, amelyekről a jelentés elkészítésekor már beszámoltak. Az intézkedések többek között a következőket foglalják magukban:

1.a fogyasztói tudatosság növelését célzó tájékoztató kampányok;

2.fűtési és hűtési korlátozások pl. középületekben;

3.tüzelőanyag-váltás és az energiahatékonyság-javító intézkedések felgyorsítása.

A keresletcsökkentésről szóló 2023. évi jelentés óta újonnan benyújtott számos nemzeti vészhelyzeti terv is nagyrészt a korábban benyújtott és a COM(2023) 173 jelentésben kiemelt nemzeti vészhelyzeti tervekben vázoltakhoz hasonló intézkedéseket tartalmaz, mégpedig a következőket: 

·a fogyasztók körében a gázfogyasztás csökkentésének ösztönzését célzó figyelemfelhívó kampány; 

·az iparági, a távfűtési és a háztartási energiahatékonyság-javító intézkedések további finanszírozása; 

·a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos finanszírozások és árverések kiterjesztése, valamint a hőszivattyúk elterjedésének fokozott pénzügyi támogatása; 

·kedvezményes gáz- és villanyszámlák a fogyasztás csökkentése esetén és/vagy magasabb tarifák azok számára, akik jelentősen növelték fogyasztásukat; 

·az erőművek visszaállításának vagy élettartamuk meghosszabbításának elősegítése a gáztüzelésű erőművek gázfogyasztásának csökkentése és helyettesítése érdekében, legyen szó akár a tartalék erőművek piacra való visszahelyezéséről, akár a bezárni tervezett erőművek tartalékba helyezéséről;  

·az ultranagyfeszültségű villamosenergia-hálózatok ideiglenesen nagyobb kapacitáskihasználása, hogy megkönnyítsék egyes erőművek hálózati tartalékban való részvételét;  

·a környezetvédelmi előírások enyhítése a tüzelőanyag-váltás elősegítése érdekében; 

·a középületek villamosenergia-fogyasztásának kötelező csökkentése;  

·a földgáz felváltása érdekében a biometán hálózatba történő betáplálásáért fizetett díjak. 

IV.Keresletcsökkentés – ágazati elemzés

2022 augusztusa és 2023 decembere között (17 hónap alatt) az uniós tagállamok 18 %-kal (kb. 101 milliárd köbméterrel) csökkentették a teljes gázfogyasztást. A 2. ábra a földgázfogyasztásban az összehangolt keresletcsökkentési intézkedésekről szóló (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet végrehajtása óta bekövetkezett változást mutatja be. 21 tagállam elérte a 15 %-os önkéntes csökkentési célértéket.

2. ábra – A földgázkeresletben 2022 augusztusa és 2023 decembere között (17 hónap alatt) bekövetkezett változás az 5 éves átlag azonos időszakához viszonyítva tagállamonkénti bontásban

Forrás: az ENER vezető közgazdásza, az Eurostat alapján (series nrg_cb_gasm)

A 2022. évi energiamérleg szerint a földgáz 36 %-át a háztartások és a szolgáltatások használták fel, 32 %-át villamosenergia- és hőtermelésre használták, 23 %-át pedig az iparban használták (csak energiafelhasználás). Az ipar, a lakóépületek és a villamosenergia-ágazat gázkeresletének ágazati bontása elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a keresletcsökkentési intézkedéseknek az EU társadalmi-gazdasági jólétére gyakorolt hatását. Ez lehetővé teszi a tagállamok és az Európai Bizottság számára, hogy jobban megértsék a csökkentések jellegét, és lehetőség szerint azonosítani tudják a kihívásokat. Mivel az Eurostathoz ezen elemzés céljából nem nyújtottak be elegendő, gyakran jelentett hivatalos statisztikai adatot, ezért a Közös Kutatóközpont 9 uniós tagállam, illetve az uniós földgázfogyasztás 80 %-a alapján becsülte meg a 2022–2023-ra vonatkozó gázkereslet-csökkentés ágazati bontását 8 . E becslések szerint a lakóépületek és az ipar 43 %-kal, illetve 47 %-kal, míg az energiaágazat 10 %-kal járult hozzá az általános keresletcsökkenéshez (lásd: 3. ábra).

3. ábra – A gázkereslet-csökkenéshez való ágazati hozzájárulás (EU-9) 2022 augusztusa és 2023 szeptembere között

Megjegyzés: Az elemzés 9 tagállamra, azaz az EU gázkeresletének 80 %-ára terjed ki. Ezek a tagállamok: BE, DE, EL, ES, FR, HR, IT, HU és NL.

Forrás: Közös Kutatóközpont, az Eurostat és az ENaGaD adatbázisa alapján

Lakóépületek/hőmérséklet 

A lakóépületek gázfogyasztása erősen korrelál a külső hőmérséklettel. A Közös Kutatóközpont adatai szerint a 2022/2023-as téli időszakban a fűtési foknapok száma 7 %-kal csökkent az ötéves átlaghoz képest, ami enyhébb télre utal. 9 A 2023-as téli időszak első két hónapjában a fűtési foknapok szintén 9 %-kal voltak alacsonyabbak az ötéves átlagnál. Ugyanakkor a gázkereslet-csökkenés 19 %-os (2022/2023 tél) és 22 %-os (2023/2024 első két téli hónap) volt, ami arra enged következtetni, hogy a gázkereslet-csökkenés nagyobb mértékű volt, mint az időjárási változások, részben a fent említett intézkedéseknek köszönhetően.

Villamosenergia-ágazat 

2022 folyamán a gáztüzelésű erőművek teherelosztása viszonylag stabil maradt, ami a növekvő gázárak ellenére stabil termelésre enged következtetni. A gázalapú villamosenergia-termelés visszaszorításával kapcsolatos kihívásokat tovább súlyosbította a nukleáris kapacitás korlátozott rendelkezésre állása és a vízenergia csökkenő hozzájárulása. A 2022-ben hozzáadott további szél- és napenergia-kapacitás ellenhatást fejtett ki, és hozzájárult az (ENTSO-E alapján számított) 65 TWh-s többlettermeléshez, különösen megakadályozva a gázfogyasztás további növekedését. 

2023-ban az előző évhez képest megváltozott a villamosenergia-mix a nukleáris kapacitás fokozatos visszatérése, a vízenergia-termelés magas szintje és a megújuló energiaforrások további elterjedése miatt. A A 4. ábra a villamosenergia-termelésben a 2023. év során az 5 éves átlaghoz és 2022-höz képest bekövetkezett változást szemlélteti termeléstípusonként. Az uniós nukleáris energiatermelés a 2022-es évhez képest 7 TWh-val megugrott, a francia atomerőművek 2023 szeptemberében az ötéves átlaghoz közeli teljesítményt értek el. A vízenergia-termelés 41 TWh-val nőtt, kihasználva a víztározók 2022-es évhez képest megemelkedett szintjét. A nap- és szélenergia-termelés 28, illetve 35 TWh-val nőtt. 2022-ben a nap- és szélenergia-kapacitások telepítése már elérte a 41,5, illetve 15,5 GW-ot. 2023-ban tovább fokozták a telepítést, és az uniós villamosenergia-rendszer további 53,5 GW, illetve 16,0 GW kapacitással bővült.

4. ábra – A villamosenergia-termelésben a 2023. év során bekövetkezett változás termeléstípusonkénti bontásban (januártól novemberig)

Megjegyzés: A decemberre vonatkozó villamosenergia-termelési adatok még nem állnak rendelkezésre.

2. megjegyzés: A napenergia-termelésbe nem számít bele a fogyasztásmérőn kívüli energiatermelés.

Forrás: az ENER vezető közgazdásza, az ENTSO-E Átláthatósági Platform alapján

A nukleáris és vízenergia-termelés 2023-as fokozatos visszatérése, és egyúttal a megújuló energiaforrások folyamatos elterjedése az időszak során leszorító hatást gyakorolt a földgázra a villamosenergia- és hőtermelésben. Ezenkívül ugyanebben az időszakban 6 %-kal csökkent a villamosenergia-kereslet, ami a villamosenergia-ágazat gázfogyasztási igényeinek csökkenését eredményezte.

Következésképpen a villamosenergia- és hőenergia-termelés terén az 5 éves referencia-időszakhoz képest 2022 augusztusa 10 óta mintegy 9 %-kal (9 milliárd köbméterrel) csökkent gázkereslet.  

Ipar 

Az éves ipari gázfogyasztás 77 %-át öt energiaigényes alágazatban használták fel 11 : vegyipari termékek, nemfém ásványok, élelmiszeripari termékek, fémalapanyagok és papíripari termékek. A gázfelhasználás szorosan összefügg az ipari termelési tevékenység mértékével. Az 5. ábra bemutatja a teljes feldolgozóipar és az energiaigényes alágazatok ipari termelésének változását 2022 augusztusa és 2023 szeptembere között az 5 éves átlaghoz képest.

5. ábra – Az ipari termelés változása a teljes feldolgozóiparban és az energiaigényes alágazatokban 2022 augusztusa és 2023 szeptembere között az 5 éves átlaghoz képest

Forrás: az ENER vezető közgazdásza, az Eurostat alapján (series sts_inpr_m)

Az energiaigényes ipari termelés csökkenése a gázfelhasználás csökkenését eredményezte, főként az öt energiaigényes alágazatban. A 6. ábra az öt energiaigényes alágazat havi gázfogyasztását szemlélteti az 5 éves referencia-időszakhoz viszonyítva, indexálva. Megfigyelhető, hogy a vegyipari termékek és a fémalapanyagok alágazatában a válság korai szakaszában csökkent a gázfogyasztás, és csak az utóbbi hónapokban követte őket a papírtermékek és a nemfém ásványok alágazata. A legtöbb energiaigényes ipari alágazatban az elmúlt hónapokban következett be a földgázkereslet csökkenése, ami valószínűleg az ipari tevékenység strukturálisabb visszaesésére utal a vegyipari termékek, a nemfém ásványok, a fémalapanyagok és a papírtermékek terén. Mivel a teljes önkéntes keresletcsökkentés meghaladja a 15 %-ot, az önkéntes célérték keretein belül lehetőség nyílt arra, hogy az ipari kereslet helyreálljon, de ez eddig nem valósult meg.

Fontos megjegyezni, hogy a gázfogyasztás ipari tevékenység visszaesésének betudható csökkenését az energiaválság miatt felgyorsult energiahatékonyság-javító intézkedések és/vagy tüzelőanyag-váltás egészítette ki. Az alacsonyabb gázár miatt azonban azok a kettős tüzelőanyag-felhasználású iparágak, amelyek a 2022-ben vagy 2023-ban tüzelőanyagot váltottak, az alacsonyabb ár miatt várhatóan ismét vissza fognak térni gázhoz.

6. ábra – Az energiaigényes alágazatok becsült havi gázfogyasztása az EU-27-ben

Forrás: az ENER vezető közgazdásza, az Eurostat alapján

V.Ellátásbiztonsági kilátások a 2024–2025-ös időszakra

2022 augusztusa és a gázkereslet-csökkentési rendelet 2023. decemberi hatálybalépése óta az Unióban a válság előtti szinthez képest 18 %-kal (kb. 101 milliárd köbméterrel) csökkent a gázkereslet. A 2. és 4. szakaszban részletesebben kifejtettek szerint az összes hozzájáruló tényező közül leginkább a gázkereslet csökkenése helyettesítette az orosz gázellátást (lásd: 1. ábra).

Az orosz import további – az orosz függőség fokozatos megszüntetésére irányuló uniós erőfeszítések keretében történő – csökkenése vagy teljes leállítása, illetve a gázellátás Oroszország általi esetleges – 2022–2023-ban is tapasztalt – egyoldalú csökkentése fontos forgatókönyvet jelent, amelyet elemezni kell az uniós gázellátás biztonságának vizsgálatakor. Különösen az orosz ellátási zavarok jelentenek lényeges forgatókönyvet (ahogy azt a 7. ábra szemlélteti), hiszen 2024. december 31-ével megszűnik az Ukrajnán keresztüli gázszállításról szóló jelenlegi megállapodás (amely a fennmaradó két orosz szállítási folyosó egyike – kb. 15 milliárd m3/év). A fokozódó geopolitikai feszültségek ezt követően az ellátás Oroszországi általi további csökkentésének még nagyobb kockázatát jelenthetik. Ezért, bár más forgatókönyvek is előfordulhatnak – például csupán az ukrajnai tranzitútvonal szakad meg –, a tavalyi évhez képest jelentősen megnőtt a teljes orosz ellátási zavar forgatókönyvének valószínűsége – függetlenül a zavar okától –, és ezt feltétlenül mérlegelni kell az EU ellátásbiztonsága szempontjából.

Ezért a jövőbeli telekre való felkészülés során feltétlenül figyelembe kell venni a gázkereslet érzékenységét. Az ENTSOG a 2023/2024-es téli ellátási előrejelzését 12 idén egy nyári áttekintéssel is kiegészítette, és arra a következtetésre jutott, hogy az orosz gázvezeték teljes kiesése esetén a tárolókat – 15 %-os keresletcsökkenés, fokozott LNG-ellátás és megerősített kapacitások mellett – a tárolófeltöltési időszak kezdetén 46 %-ban kellene feltölteni ahhoz, hogy a 2024. szeptember végén, a téli gázszezon kezdetén elérjék a szükséges 90 %-ot. A 7. ábra a tárolófeltöltési előrejelzéseket mutatja be a folyamatos keresletcsökkentés különböző forgatókönyvei alapján, e csökkentés eléréséhez igénybe vehető piaci vagy politikai eszközök sérelme nélkül, a legfrissebb rendelkezésre álló piackutatási adatok alapján és az orosz gázvezetékek teljes ellátási zavarát feltételezve 13 . E forgatókönyvek a tél végére (2024. március 31.) a 2022. december 16-án jelentett magas tárolási szintekre tekintettel és a 2023-as tapasztalatok alapján (az uniós átlag 2023. április 1-jén 56 % volt) 49 %-os tárolási szintet eredményeznek. A referencia-időszak 14 április 1-jén azonban a tárolás átlagos szintje 33 % volt. Azt is meg kell jegyezni, hogy számos kiadvány 15   enged arra következtetni, hogy 2026 előtt nem fognak jelentősen nőni a globális gáztermelési és cseppfolyósítási kapacitások, ami azt jelenti, hogy a földgáz 2026/2027 teléig valószínűleg továbbra is korlátozottan áll majd rendelkezésre.

7. ábra: Havi tárolási szintek a folytatódó keresletcsökkentéstől függően

Megjegyzés: Az ábra a hónap végi tárolási szinteket mutatja.

Forrás: az ENER vezető közgazdásza, az Eurostat, az AGSI és a gázáramra vonatkozó piaci értesülések alapján

A 7. ábra három forgatókönyvet vizsgál meg:

·„Nincs további keresletcsökkentés” forgatókönyv: Kiesik az orosz vezetékes behozatal, és a gázkereslet 2024. március 31. után nem csökken tovább. Ez ahhoz vezetne, hogy a tárolási szint 2024. november 1-jére 64 %-ra csökkenne – ami jóval elmarad a 90 %-os célértéktől –, és a tárolók 2025 februárjára teljesen kimerülnének.

·„A keresletcsökkentés 2024 novemberéig folytatódik” forgatókönyv: Kiesik az orosz vezetékes behozatal, és a gázkereslet 2024 novemberéig tartó további csökkentésével novemberre teljesül a tárolási célérték, de ezt követően a tárolók gyorsan kimerülnek, és 2025. március végére a feltöltési szint mindössze kb. 10 %-át érik el. Ez tehát veszélyeztetné az EU gázellátásának biztonságát a következő, 2025/2026-os téli időszakban.

·„A keresletcsökkentés folytatása 2025 márciusáig” forgatókönyv: E forgatókönyvben kiesik az orosz vezetékes behozatal, és a kereslet további 15 %-os csökkentése mellett a tárolási szintek elérik a novemberi tárolási célértéket. Ezenkívül 2025. március végére a tárolási szintek 36 % körül lehetnek. Ez a 2025-ös tárolófeltöltési időszak előtt megfelelő szintnek tekinthető.

E forgatókönyvek a földgázellátás biztonságának olyan kulcsfontosságú elemeit veszik figyelembe, mint a tárolási szintek alakulása a tél folyamán, valamint az orosz és globális gázellátással kapcsolatos fejlemények. Ezen túlmenően az EU ellátásbiztonságát érintő további, a fent említett forgatókönyveken túlmenően esetlegesen felmerülő lefelé mutató kockázatok további tetőzésével is számolni kell, ideértve az esetlegesen megnövekedett globális LNG-keresletet és az ipari gázkereslet bizonyos mértékű megélénkülését is. Az időjárás különösen fontos bizonytalansági tényező, mivel egy átlagosnál hidegebb 2023/2024-es vagy 2024/2025-ös tél jelentős hatással lenne az EU gázellátásának biztonságára. 15 %-os csökkenést és a 2014 és 2021 között az egyes hónapok tekintetében a legmagasabb keresletet feltételezve az éves kereslet 28 milliárd köbméterrel növekedhet. Az ENTSOG téli ellátási előrejelzései megerősítik, hogy hideg tél esetén 15 %-os keresletcsökkentés szükséges ahhoz, hogy a gázhálózat képes legyen kielégíteni a keresletet és legalább 30 %-os tárolófeltöltési szintet elérni.

Ezért, bár az Uniónak korlátozott a mozgástere a globális gázellátás növelésére, a (tárolási rendeletnek 16 a földgázellátás biztonságáról szóló rendelettel kapcsolatos módosításain és a tárolási pályákon keresztül támogatott) tároláskezelés és a keresletcsökkentés a válság kezdete óta hatékonynak bizonyult az EU gázellátásának biztonsága szempontjából. Ezek továbbra is fontos eszközt jelentenek, ha a tárolási szintek a 2023/2024-es tél hátralévő részében nem lesznek megfelelőek, vagy ha bekövetkeznek a lefelé mutató kockázatok. Ugyanakkor a piacok reagálnak az áremelkedésre, ami lefelé mutató kockázatok bekövetkezte esetén előmozdíthatja a kereslet megfelelő csökkentését.

Az ACER az ENTSOG 2023/2024-es téli ellátási előrejelzéseiről szóló véleményében 17 kitart továbbá amellett, hogy „a […] kockázati tényezők bekövetkezése az ellátás szűkösségéhez vezethet […]. A következő lépés a gázkereslet kényszerű csökkentése lenne, a nem alapvető fontosságú gázfogyasztók keresletét érintő nem önkéntes megszorítások pedig végső eszközként alkalmazható vészhelyzeti intézkedést jelentenének”. Az Acer továbbá kéri, hogy „folyamatosan kísérjék éber figyelemmel a gázellátás helyzetét és kövessék nyomon az uniós gázkereslet-csökkentési rendelet végrehajtását”. 

VI.Következtetések

A 2022-es súlyos ellátásbiztonsági kockázatok mérséklése céljából az EU a REPowerEU keretében elfogadta az (EU) 2022/1369 rendeletet annak érdekében, hogy 15 %-kal csökkentse a gázkeresletet. Az EU 2023 márciusában úgy döntött, hogy e csökkentést meghosszabbítja az (EU) 2023/706 rendelettel, figyelembe véve többek között, hogy sürgősen újra kell tölteni a tárolókat, valamint – például a víz- és nukleáris energia szűkös rendelkezésre állása miatt – a piacot továbbra is szűkösség jellemzi. 

Ez a jelentés rámutat, hogy bár a célzott beruházásoknak és a számos intézkedésnek – többek között a keresletcsökkentési rendeletben meghatározott, a tagállamok által túlteljesített csökkentési célértéknek – köszönhetően javult az ellátásbiztonság helyzete, a helyzet továbbra is érzékeny. Ez részben annak tudható be, hogy a globális gázpiacok még mindig szűkösek, és ez várhatóan 2026-ig így is marad, amikor új cseppfolyósítási kapacitások válnak elérhetővé. Vannak még más fennmaradó kockázatok is, amelyek – bekövetkezésük esetén – hozzájárulhatnak a kereslet és kínálat közötti egyensúly szűküléséhez, például a gázellátás további lehetséges zavarai – ideértve az orosz gázimport leállítását vagy a gázágazat meglévő kritikus infrastruktúrájának zavarait is –, az ázsiai LNG-kereslet megélénkülése, a hideg tél és a csekély mértékű vízenergia-tárolás. Emellett tovább romlott a tágabb geopolitikai helyzet, mivel nagy intenzitású fegyveres konfliktusok sújtottak számos más ellátó- és tranzitrégiót, például a Közel-Keletet és a Vörös-tenger térségét.

A keresletcsökkentés jelentős mértékben hozzájárult 65 milliárd m3 orosz gáz 2023-ban történő fokozatos kivezetéséhez, amit elsősorban a háztartásokon keresztül és az ipari szektorban sikerült elérni. Emellett a télre való nagy fokú felkészültség garantálása és annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék a 2024. november 1-jére kitűzött 90 %-os tárolófeltöltési célértéket, az uniós tárolóknak a tél folyamán kellően magas szinten kell maradniuk. A 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is döntő fontosságú volt a keresletcsökkentés ahhoz, hogy a telet megfelelő tárolási szintekkel lehessen zárni, és nyáron az árak alacsonyabb szinten tartása és a volatilitás megfékezése mellett biztosítani lehessen a 90 %-os tárolási célérték teljesítéséhez szükséges rugalmasságot. A keresletcsökkentés segítségével továbbá a tárolási célértéket már augusztusban, jóval november előtt sikerült elérni. Ez egyúttal ahhoz vezetett, hogy az uniós piaci szereplők 2023 nyarának végén Ukrajnában tároltak gázt, ami kölcsönösen erősítette az EU és Ukrajna földgáz-ellátásának biztonságát.

Ezenkívül a keresletcsökkentési rendeletet feltétlenül a földgáztárolási rendelet hatásaival együtt kell vizsgálni. Mindkét elem az EU ellátásbiztonsági struktúrájának részét képezi, és kölcsönösen erősítik egymást. A gázkereslet-csökkentés biztosította a tagállamok és a piaci szereplők számára a tárolási célértékek eléréséhez szükséges rugalmasságot, ugyanakkor megóvta az amúgy is feszült globális gázpiacot a további nyomástól.

Amennyiben az ellátási helyzet továbbra is szűkös marad vagy tovább romlik, és így veszélybe kerül a 2024 novemberére kitűzött 90 %-os tárolási célérték, a keresletcsökkentés 2024-ben és azt követően is alapvető szerepet fog játszani a gázpiac stabilizálásában. 

(1)

Az IEA „World Energy Outlook 2023” című jelentése szerint 2030 előtt várhatóan 250 milliárd m3/év cseppfolyósítási kapacitás fog elérhetővé válni, amelynek túlnyomó része csak 2025 és 2027 között várható.

(2)

Jelentős mértékű volatilitás következett be például az ausztrál LNG-létesítményekben szeptemberben bejelentett sztrájkokat, valamint a „Balticconnector” rendszerösszekötő zavarát és a Hamasz októberi támadását követően.

(3)

Jelentés – COM(2023) 173 és SWD(2023) 63, az (EU) 2022/1369 rendelet felülvizsgálata.

(4)

  Hogyan kerülhető el a gázhiány az Európai Unióban 2023-ban? – Elemzés – IEA .

(5)

  https://iea.blob.core.windows.net/assets/601bff14-5d9b-4fef-8ecc-d7b2e8e7449a/GasMarketReportQ12024.pdf

(6)

  https://www.entsog.eu/outlooks-reviews#winter-outlooks-and-reviews

(7)

Jelentés – COM(2023) 173.

(8)

A 9 uniós tagállam: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország és Hollandia. Az elemzés a kizárólag a nemzeti szállításirendszer-üzemeltetők által közölt nyilvános adatokon alapul, ami lehetővé teszi az ipar és a lakóépületek gázfogyasztásának becslését. Az elemzést az Eurostat energiatermeléshez kapcsolódó gázfogyasztási adatai egészítik ki.

(9)

Az ENER/CET számításai az Eurostat sorai alapján: NRC_CHDD_M. Megjegyzendő, hogy az Eurostat az összesített uniós értéket az egyes tagállamokra vonatkozó adatok terület szerint súlyozott (földrajzi) átlagaként számítja ki. Ezen elemzés keretében nem megfelelő ez a súlyozás. Ezért az összesített uniós értéket az egyes tagállamok népességével súlyozott átlagaként újraszámítottuk (demo_gind).

(10)

A villamosenergia-ágazat gázfogyasztására vonatkozó beszámolók elmaradnak az általános gázfogyasztási beszámolókhoz képest. Ezért az időkeret csak a 2022 augusztusától 2023 októberéig tartó időszakot öleli fel.

(11)

Energiamérleg, 2021.

(12)

  https://www.entsog.eu/outlooks-reviews#winter-outlooks-and-reviews

(13)

Feltételezések:

·tárolási szintek 2023. december 8-án (91,3 %);

·a vezetékes ellátás (Oroszország kivételével) a 2022 januárja és 2023 októbere közötti átlagot jelenti;

·a modellezés kezdetekor nincs orosz vezetékes ellátás;

·az LNG-ellátás megegyezik a 2023. évi maximális LNG-ellátással;

·a referencia-időszakban az EU-27 átlagos gázkereslete, a feltüntetett százalékos csökkentések alkalmazásával;

·a Svájcba, Ukrajnába és Moldovába irányuló kivitel a 2022/2023-as forgalom alapján.

(14)

A referencia-időszak a 2016 és 2021 közötti időszak.

(15)

  Az IEA kiadványa , a GIIGNL kiadványa .

(16)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1032 rendelete (2022. június 29.) az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK rendeletnek a földgáztárolás tekintetében történő módosításáról.

(17)

  ACER_Opinion_11-2023_on_ENTSOG_Winter_Supply_Outlook_2023-2024.pdf (europa.eu) .