EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.1.29.

COM(2024) 49 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs keretprogram utólagos értékelése

{SEC(2024) 52 final} - {SWD(2024) 29 final} - {SWD(2024) 30 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs keretprogram utólagos értékelése

1.Bevezetés

Európa 1984 óta beruház a kutatásba és az innovációba (K+I), hogy biztosítsa a kontinens versenyképességét, rezilienciáját és technológiai függetlenségét. A Horizont 2020 – az EU nyolcadik kutatási és innovációs keretprogramja – jelentős kezdeményezés volt e hosszú távú beruházás fellendítésére. A 2014 és 2020 közötti időszakra kiterjedő program 75,6 milliárd EUR-s költségvetéssel rendelkezett.

E jelentés célja, hogy a 2017. évi időközi értékelésre építve ismertesse a Horizont 2020 végső értékelésének 1 megállapításait.

A Horizont 2020 fő feladata a gazdasági növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés volt egyrészt a K+I szinergiáinak kiaknázása, másrészt a tudományos kiválóságnak, az ipari vezető szerepnek és a társadalmi kihívások kezelésének az előtérbe helyezése révén. A program hatalmas érdeklődést váltott ki, és több mint 1 millió egyéni pályázatot vonzott 177 országból hét év alatt. Közel 35 000 projektet finanszírozott, melyekben 40 000 szervezet vett részt. Tekintettel erre a kiterjedt hatókörre, további 159 milliárd EUR-ra lett volna szükség az összes benyújtott magas színvonalú pályázat finanszírozásához.

Ez az értékelés a Horizont 2020 hatásait vizsgálja. Értékeli továbbá a program hatékonyságát, más kezdeményezésekkel való koherenciáját, a társadalmi igények szempontjából való relevanciáját és az EU számára nyújtott általános hozzáadott értékét.

Az értékelést jelentős tényanyag támasztja alá, beleértve a következőket:

I.több mint 1 000 interjú a kedvezményezettekkel, a nemzeti hatóságokkal és a végrehajtó szervekkel;

II.a sikeres és a sikertelen pályázókra egyaránt kiterjedő felmérés;

III.kvantitatív és kvalitatív értékelési módszerek kombinációja;

IV.az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, amelyre 1 818 válasz érkezett.

2.Milyen hatása volt a programnak?

Alapvető célkitűzéseivel összhangban a Horizont 2020 fontos szerepet játszott a tudáson és az innováción alapuló társadalom és gazdaság előmozdításában. Kulcsszerepe volt a további K+I-finanszírozás mozgósításában, és jelentősen hozzájárult ahhoz az uniós célkitűzéshez, hogy 2020-ig a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-át kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítsák. Mindazonáltal a Horizont 2020 keretében eszközölt beruházások az EU-beli K+F közkiadásoknak csupán 10 %-át tették ki, és a finanszírozás nagy része a tagállamoktól és a regionális szervektől származott. 2020 végére az EU K+F-beruházásai a GDP 2,32 %-ára nőttek, ami 15 %-os növekedést jelent a program első elindítása óta (2,02 %).

A program más uniós szakpolitikákat is előmozdított, és döntő fontosságú volt az Európai Kutatási Térség (EKT) fejlődése és működése szempontjából. Bizonyította relevanciáját a társadalom szükségleteinek kielégítése szempontjából, és rugalmasan reagált az olyan vészhelyzetekre, mint az ebolajárvány vagy a Covid19-világjárvány. A Horizont 2020 alapvetően hozzájárult a tudomány befolyásának előmozdításához, különösen az éghajlatváltozás elleni globális fellépés irányítása terén. Az értékelés hangsúlyozza, hogy a kívánt eredmények elérése érdekében a későbbi keretprogramokban is fenn kell tartani ezt a kutatási és innovációs tevékenységet. Figyelemreméltó, hogy a Horizont 2020 projektek 41 %-a a végső értékelés időpontjában még folyamatban volt, ami azt jelzi, hogy a program hatásai még mindig fennállnak, és továbbra is eredményeket hoznak.

A 2017. évi időközi értékelés nyomán finomították a program második felét, beleértve a nyílt tudomány erősítésére, a nemzetközi együttműködés fokozására és a program végrehajtásának egyszerűsítésére irányuló kezdeményezéseket. Az időközi értékelés továbbá több újdonságot is eredményezett, például az Európai Innovációs Tanácsra vonatkozó kísérleti projekt elindítását a Horizont 2020 utolsó éveiben, valamint uniós küldetések bevezetését a következő program, a Horizont Európa (2021–2027) keretében.

2.1.    Tudományos hatás

A Horizont 2020 keretprogramot stratégiailag úgy alakították ki, hogy a tudásba, a készségekbe és az infrastruktúrába való beruházás révén megerősítse Európa tudományos és technológiai alapjait. Ezek a hosszú távú beruházások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az EU jelenleg és a jövőben is képes legyen arra, hogy vezető szerepet töltsön be a tudományos és technológiai fejlődés dinamikus változásaiban, reagáljon azokra és alkalmazkodjon hozzájuk, valamint a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezethez.

A Horizont 2020 fontos szerepet játszott a tudományos áttörések előmozdításában, valamint a tudomány és a technológia új területein történő úttörő előrelépésekben. A legfontosabb példák közé tartoznak az alábbiak: ·kísérleti, személyre szabott rák elleni vakcinák kifejlesztése, ami jelentős előrelépést jelent a rákkezelésben, ·a Covid19 elleni első oltóanyagok kifejlesztésének támogatása, bizonyítva a program agilitását és a globális egészségügyi vészhelyzetekre való reagálási képességét, ·mesterséges intelligencia használata a fehérjeszerkezet-előrejelzésben, ami mélyreható következményekkel jár a gyógyszerkutatásban, ·előrelépés az őskori leletek DNS-datálásában, beleértve az első európai homo sapiensre vonatkozó bizonyítékok feltárását, ·áttörések a vegyészmérnöki tudomány, az összetett anyagok (tisztaenergia-technológiákban történő alkalmazásokkal) és a kvantummechanika terén, ·az első fénykép készítése fekete lyukról – ez egy hatalmas asztrofizikai vívmány, amely új utakat nyit meg az univerzum legtitokzatosabb objektumainak tanulmányozásához. A Horizont 2020 33 Nobel-díjast támogatott, a díj elnyerése előtt vagy azt követően, hangsúlyozva, hogy jelentős szerepet játszik a világszínvonalú tudományos kiválóság előmozdításában.

A program túlteljesítette a tudományos eredményekre vonatkozó elődprogramját (7. KP), amit a tudományos publikációk száma is bizonyít. Az értékelésig a kedvezményezettek több mint 276 000 lektorált publikációról számoltak be, amelyek 18 %-a olyan projektekből származott, amelyek az Európai Kutatási Tanácstól (EKT) vissza nem térítendő támogatást kaptak. Ez a szám várhatóan továbbra is nőni fog, ahogy minél több projekt fejeződik be. A Horizont 2020 égisze alatt megjelent publikációk idézettsége kétszerese a globális átlagnak, és 3,9 %-uk a világszerte leggyakrabban idézett publikációk felső 1 %-ában van, ami meghaladja a főbb nemzetközi finanszírozók, köztük az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványának teljesítményét.

A Horizont 2020 jelentős mértékben hozzájárult a tudományos áttörésekhez és előrelépésekhez a tudomány és technológia kialakulóban lévő területein, különösen az orvostudomány, a kvantummechanika, a vegyészmérnöki tudomány és a kompozit anyagok területén. A transznacionális K+I projektek finanszírozása olyan jelentős együttműködéseket tett lehetővé, amelyekre egyébként nem kerülhetett volna sor. A Horizont 2020-hoz kapcsolódó publikációk 26 %-a új, gyorsan fejlődő kutatási területekhez kapcsolódik. A Horizont 2020 több mint 13 milliárd EUR-t juttatott a kialakulóban lévő digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika szempontjából releváns projektekre.

A program jelentős hatást gyakorolt a tudásáramlásra is: publikációinak 82 %-a szabadon és nyilvánosan elérhető volt az interneten, ami a nyílt hozzáférés iránti határozott elkötelezettséget mutatja. Ez a szám jelentős növekedést jelent ahhoz képest, hogy a program 2014-es indulásakor ez az érték 65 % volt, és a hasonló nemzetközi programokkal összehasonlítva is jó eredmény. A nyílt hozzáférés biztosításának trendjét követve 19 tagállam vezetett be hasonló politikát.

A Horizont 2020 kulcsfontosságú szerepet játszott a kutatók készségeinek és tudásának diverzifikálásában és fejlesztésében. Emellett javította karrierlehetőségeiket, különösen a pályakezdő kutatók számára, mint például a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) ösztöndíjasai, az EKT kezdő kutatói és konszolidációs támogatásainak kedvezményezettjei, a FET-ösztöndíjasok és „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” projektek által támogatott csoportok junior tagjai. A program közel 50 000 kutatót támogat, és ezzel jó úton halad a kutatói mobilitással kapcsolatos céljainak elérése felé, elsősorban a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések révén. Az Erasmus+ program és a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések példaértékűek voltak az uniós programok közötti szinergiák megteremtésében, valamint a diákok és kutatók mobilitásának, képzésének és karrierfejlesztésének előmozdításában.

Emellett a Horizont 2020 program lehetővé tette az EU számára, hogy európai és globális szinten is fejlessze és korszerűsítse a nagyszabású kutatási infrastruktúrát. Több mint 24 000 kutató és szervezet fért hozzá ezekhez az infrastruktúrákhoz, ami kibővítette az együttműködésen alapuló munka és a tudományos előrelépés lehetőségeit. A „Vezető szerep az ipari technológiák területén” program megkönnyítette az olyan technológiai infrastruktúrákhoz való hozzáférést, mint az európai digitális innovációs központok és a nyílt innovációs próbapadok, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy realisztikus feltételek mellett teszteljék az innovációkat. Szintén fontos fejlemény volt a közös kutatási infrastruktúra kiépítése a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának ütemterve keretében. Ezek figyelemre méltó eredmények, bár az értékelés arra enged következtetni, hogy a kutatási infrastruktúrával kapcsolatos uniós, nemzeti és regionális programok között nagyobb szinergiákat lehetne elérni, különösen működésük fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

2.2.    Társadalmi hatás

A Horizont 2020 keretprogram megerősítette a kutatást és az innovációt az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezelése érdekében, mint az egészségügy, az élelmezésbiztonság, az energia, a közlekedés, a környezeti fenntarthatóság, az éghajlat-politika, a befogadó társadalmak és a biztonság. A program e kihívásokhoz való hozzájárulása nemcsak hatókörét, hanem mélységét tekintve is jelentős, és a társadalom és a globális környezet több aspektusát is érinti.

Kiváló példa erre a Horizont 2020 kulcsfontosságú szerepe az éghajlatváltozás megértésének előmozdításában. Beruházásai – a hetedik keretprogramban lefektetett alapokra építve – jelentős hatást fejtettek ki: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által idézett összes tudományos publikáció 10 %-a e két programból származik.

A Horizont 2020 fontos szerepet játszott az éghajlat-politikára vonatkozó gyakorlati megoldások kidolgozásának támogatásában is. Jó példa erre az alternatív és alacsony kibocsátású üzemanyagok terén elért haladás. A hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretében végzett úttörő munka arra ösztönözte az EU-t, hogy vezető szerepet töltsön be a hidrogén-üzemanyagcellák buszokban történő tesztelésében és bevezetésében, és ösztönzi az alacsony kibocsátású légi közlekedéssel kapcsolatos, 2030-ra várható innovációt.

Ami a fenntartható fejlődésre irányuló beruházásokat illeti, a Horizont 2020 – a kitűzött 60 %-os célját meghaladva – teljes költségvetésének 64,4 %-át ezekre a kezdeményezésekre különítette el. Az éghajlat-politikához való jelentős hozzájárulás ellenére a program elmaradt az éghajlat-specifikus témákra vonatkozó 35 %-os költségvetési céltól, és 32 %-os végleges allokációval zárult. Ez aláhúzza annak fontosságát, hogy a Horizont Európa keretében továbbra is a hasonló célokra összpontosítsanak és nyomon kövessék azokat annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli kezdeményezések szorosabban igazodjanak a kitűzött célokhoz.

Az uniós társadalom számos összetett kihívással néz szembe, amelyekhez elengedhetetlenek a társadalom- és bölcsészettudományokat – mint például a szociológiát, a közgazdaságtant, a pszichológiát, a politikatudományt, a történelmet és a kultúratudományokat – is magukban foglaló kutatási és innovációs tevékenységek. Ezek a tudományágak kulcsfontosságúak az összetett társadalmi kérdések mélyebb megértéséhez és az azokra való hatékony reagáláshoz. A korábbi programokhoz képest a Horizont 2020 jelentősen növelte a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok szerepét, és költségvetésének több mint 20 %-át a kapcsolódó témákra különítette el, ami bizonyítja az interdiszciplináris kutatás iránti elkötelezettségét.

Az értékelés azonban feltárta, hogy a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok integrációja nem egyenlő mértékben valósult meg a program különböző részeiben. Hasonló javítási javaslatokat fogalmaztak meg a Horizont 2020 időközi értékelésében is. Válaszul a Horizont Európa programot kiigazították annak érdekében, hogy új intézkedések segítségével erőteljesebben integrálják a társadalom- és bölcsészettudományokat. A pályázatok most már alacsonyabb értékelési pontszámot kapnak, ha nem építik be kellőképpen a társadalom- és bölcsészettudományi tudományágakat, amennyiben azokat relevánsnak minősítették.

A Horizont 2020 keretében azonosított másik alapvető kihívás az, hogy hosszú időre van szükség ahhoz, hogy a projektek társadalmi hatásai megmutatkozzanak, ami megnehezíti a nyomonkövetési és értékelési folyamatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyomonkövetési intézkedések hatóköre túl szűk volt, és ez akadályozta azt, hogy teljes képet kapjunk a társadalmi hatások teljes spektrumáról. Emellett a mutatók kialakítása is gyengének bizonyult, ami akadályozza az eredmények hatékony értékelését. E hiányosságok orvoslása érdekében összehangolt erőfeszítésekre kerül sor az adatok rendelkezésre állásának javítása és a Horizont Európa keretében alkalmazott nyomonkövetési keret javítása érdekében.

2.3.    Gazdasági hatás

A Horizont 2020 jelentős mértékben hozzájárult az európai gazdaság teljesítményéhez, nemcsak a foglalkoztatás és a gazdasági teljesítmény növekedésének ösztönzésével, hanem más források mozgósításával és az érintett vállalatok termelékenységének növelésével is. Elősegítette továbbá több ezer innovációs eredmény kialakulását. Ezen eredmények listája még nem végleges, mivel a program által támogatott projektek jelentős része az értékelés időpontjában még nem fejeződött be, és továbbra is hoz eredményeket.

Nominális költségvetésén felül a Horizont 2020 hozzájárult a K+F kiadások növekedéséhez Európában azáltal, hogy társberuházásokat vonzott mind a köz-, mind a magánszektorból. A Horizont 2020 költségvetéséből elköltött minden egyes euro után a projekt résztvevői a saját forrásaikból 0,23 EUR-t mozgósítottak a projektek lebonyolítására. A program különösen eredményes volt a profitorientált magánszektorban, ahol a Horizont 2020 minden egyes eurója után a projekt résztvevői további 0,57 EUR-t fektettek be. A legnagyobb mértékű pénzügyi multiplikátorhatást az európai partnerségekben sikerült elérni: a közös vállalkozásokban a magánpartnerek (készpénzbeli vagy természetbeni) forrásokkal való hozzájárulásai több mint kétszeresére, sőt háromszorosára növelték az uniós finanszírozás volumenét.

Emellett a Horizont 2020 keretében nyújtott támogatások pozitív hatást gyakoroltak a részt vevő vállalkozások bevételeire és foglalkoztatására, szemben a hasonló jellemzőkkel rendelkező, de finanszírozásban nem részesülő vállalkozásokkal.

A Horizont 2020 keretprogram jelentős mértékben hozzájárult a szellemitulajdon-jogok fejlődéséhez, és kedvezményezettjei közel 4 000 szellemitulajdonjog-bejegyzési kérelmet adtak be, amelyek háromnegyede szabadalmakra vonatkozik, ezt követik a védjegyek 12 %-kal. Tekintettel arra, hogy a szabadalmaztatási folyamat gyakran hosszadalmas, a Horizont 2020 szellemitulajdon-jogokra vonatkozó adatai a program végét követően is várhatóan jelentősen emelkedni fognak. Egy hosszú távú elemzés kimutatta, hogy a hetedik keretprogramból eredő szabadalmak nemcsak a globális átlagnál nagyobb gazdasági értékkel bírnak, hanem egyértelműen jellemző rájuk az interdiszciplináris jelleg is. Emellett a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” (LEIT) program résztvevői által bejelentett szabadalmak mintegy 40 %-a hozzájárult a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz, többek között a fotonikához, valamint a mikro- és nanoelektronika fejlesztéséhez. A „Társadalmi kihívások” pillér a Horizont 2020 keretprogram összes innovációjának mintegy 20 %-át hozta létre, a „Kiváló tudomány” pillér pedig 31 %-kal járult hozzá, bár többnyire alacsonyabb szintű technológiai érettség mellett.

A Horizont innovációs radar, amely a program nagy potenciállal rendelkező innovációinak azonosítására szolgáló eszköz, azt mutatja, hogy a Horizont 2020 potenciálisan úttörő technológiai innovációkat finanszírozott. A legtöbb piacra kész innováció az „Ipari vezető szerep” pillérből került ki, különösen a LEIT projektekből. Ezek a projektek nagyobb hajlandóságot mutattak a piacra kész innovációk iránt, különösen az olyan területeken, mint a kialakulóban lévő digitális technológiák, a nagy teljesítményű számítástechnika és a fejlett anyagok.

A Horizont 2020 időközi értékelése jelentős eltérést állapított meg az EU-ban a kockázati és a növekedési tőke között az innovációk elterjesztésében játszott szerepükben. E szakadék áthidalásának elősegítése érdekében kísérleti projekt indult az Európai Innovációs Tanács (EIC) létrehozására a Horizont 2020 utolsó három évében. A korai jelek azt mutatják, hogy az EIC kísérleti projektje pozitív hatást gyakorolt a kedvezményezettek árbevételére és személyzeti létszámára. Kezelte továbbá a kritikus finanszírozási hiányt azokon a magas kockázatú területeken, ahol nemzeti és regionális szinten korlátozottan állnak rendelkezésre alternatívák. A hasonló támogatási struktúrával rendelkező országokkal összehasonlítva az EIC az egyetlen olyan kezdeményezés, amely eléggé széles körű és elég finanszírozással rendelkezik a deep-tech vállalatok támogatásához.

A program által finanszírozott szervezetek több kockázati tőkét tudtak vonzani, mint a nem finanszírozott pályázók, bár a becslések eltérőek. Különösen a program LEIT részében részt vevő kis- és középvállalkozások (kkv-k) voltak sikeresek abban, hogy a kapott uniós hozzájárulásnál négyszer nagyobb összegű tőkebefektetést szerezzenek. Az Európai Beruházási Bank Csoport által kezelt és 3,7 milliárd EUR összegű Horizont 2020 finanszírozással támogatott InnovFin pénzügyi eszköz sikeresen mozgósította a magánfinanszírozást a gazella vállalkozások és más ökoszisztéma-szereplők számára Európában. 77,5 milliárd EUR összegű hitel- és tőkefinanszírozást mozgósított több mint 38 000 szervezet számára, ami jóval meghaladta a kitűzött célokat, és elősegítette a kockázatitőke-ökoszisztémák és -hálózatok fejlesztését.

Bár a Horizont 2020 eredményeket ért el a magas színvonalú európai kutatás és a piaci innováció közötti szakadék áthidalása terén, nem szüntette meg teljes mértékben ezt a régóta fennálló szakadékot. Az innováció terjedését nyomon követő intézkedések arra engednek következtetni, hogy az EU javította teljesítményét a Horizont 2020 végrehajtási időszakában, de e tekintetben továbbra is lemarad a fő nemzetközi versenytársai mögött. A Horizont Európa – különösen az EIC-n keresztül – új erőfeszítéseket tett az innovációk piacra juttatására.

3.Ki részesült programfinanszírozásban?

A Horizont 2020 jelentős hatást gyakorolt a kutatási és innovációs környezetre, és a résztvevők széles köre részesült a forrásaiból, a felsőoktatási intézményekben dolgozó tudósoktól és kutatóktól kezdve egészen a kutatószervezetekig és a profitorientált magánszervezetekig, például a kis- és nagyvállalkozásokig.

A program keretében több mint 1 000 pályázati felhívást tettek közzé, melyekre több mint 285 000 támogatható projektjavaslat érkezett be, ami kétszerese a hetedik keretprogram keretében beérkezett projektjavaslatok számának. Ez a megnövekedett érdeklődés rávilágít a program vonzerejére és relevanciájára. Ugyanakkor csak 35 426 projekt részesült finanszírozásban, tehát a sikerességi arány 12 % volt. A független szakértők által magas színvonalúnak ítélt pályázatok 74 %-a költségvetési korlátok miatt nem volt finanszírozható. A 75,6 milliárd EUR-s költségvetéssel rendelkező Horizont 2020-nak további 159 milliárd EUR-ra lett volna szüksége valamennyi magas színvonalú pályázat finanszírozásához.

Annak érdekében, hogy a kiváló, ámde finanszírozásban nem részesülő pályázatok nagyobb esélyt kapjanak nemzeti vagy regionális szintű támogatás elnyerésére, a támogatásra ki nem választott csaknem 100 000 kiváló minőségű pályázatból 20 890 „ kiválósági pecsét ” tanúsítványt kapott. Ez az uniós minőségi védjegy eredetileg csak a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre vagy az EIC-pályázatokra vonatkozott, de később a Horizont Európa program más részeire is kiterjesztették. Az Európai Számvevőszék elemzéséből kiderült, hogy három országban a kkv-támogató eszközök keretében benyújtott azon pályázatok közül, amely megkapta ezt a pecsétet, 26 % később finanszírozást kapott az európai strukturális alapokból. Megállapítást nyert azonban, hogy mivel a tagállamok nem jutnak információhoz arra vonatkozóan, hogy mely pályázatok nyerték el a kiválósági pecsétet, annak hatása nem tud maximálisan érvényesülni.

Ami a finanszírozás elosztását illeti, az együttműködésen alapuló projektek a finanszírozás 78 %-át kapták, és a közel 15 000 projektben átlagosan 11 résztvevő vett részt. Az egyetlen kedvezményezettnek nyújtott vissza nem térítendő támogatások a finanszírozás 22 %-át, de az összes vissza nem térítendő támogatás 59 %-át tették ki, elsősorban az EKT, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések és a kkv-támogató eszközök keretében. A Horizont 2020 keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások átlagos összege a hetedik keretprogram esetében nyújtott 1,8 millió EUR-ról 2,3 millió EUR-ra nőtt, ami reálértéken is növekedést jelent.

Ami a kedvezményezettek típusait illeti, a finanszírozás legnagyobb részét a felsőoktatási intézmények kapták (40 %), ezt követték a profitorientált magánszervezetek (28 %) és a kutatási szervezetek (25 %). A kkv-k a finanszírozás 17 %-át kapták, ami 11,4 milliárd EUR-t tett ki. A neves felsőoktatási intézmények és kutatószervezetek nagy arányban részesültek a finanszírozásból, ami bizonyos fokú koncentrációt mutat, de kisebb mértékben, mint a hetedik keretprogramban. A 100 legnagyobb kedvezményezett a források 32 %-át kapta (szemben a hetedik keretprogram 34 %-ával). A program azonban új résztvevőket (a hetedik keretprogramban részt nem vevő szervezeteket) is vonzott, különösen kisebb, profitorientált magánszervezeteket. Az új résztvevők a Horizont 2020 forrásainak 19 %-át kapták, ami azonban 50 %-ra emelkedik, ha a program egészében csak a magánvállalkozásoknak nyújtott finanszírozást vesszük figyelembe. A közös vállalkozások esetében az összes finanszírozás 19 %-át az új résztvevők kapták.

A Horizont 2020 keretében javult a nemek egyenlőségének megvalósítása: az értékelő testületekben a nők aránya elérte a 42 %-ot, ami meghaladja a 40 %-os célt. A nők aránya azonban a tudományos tanácsadó testületekben és a projektek kutatói körében az 50 %-os célkitűzés alatt maradt, 43 %, illetve 23 %-kal. Erre válaszul a Horizont Európa programot kiigazították annak érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség dimenzióját a program egészébe belevigyék.

A program globális vonzerejét jól mutatja, hogy 177 országból érkeztek pályázatok. Az összes finanszírozás felét mindössze négy ország (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország) pályázói kapták. Néhány kisebb ország azonban, például Észtország, Görögország, Ciprus és Lettország figyelemreméltó teljesítményt ért el, ha a Horizont 2020-ból kapott finanszírozást egybevetjük a K+F-re fordított bruttó hazai kiadásaikkal.

Az országok szélesebb köre a teljes uniós hozzájárulás 8 %-át kapta, ami kissé magasabb, mint a hetedik keretprogram esetében. Bár ez mérsékeltnek tűnhet, két ország kivételével mindegyikük növelte részvételét a programban. Az értékelés több kihívást is azonosított ezen országok tekintetében, többek között a nemzetközi kutatási és innovációs projektek irányításához szükséges kapacitás korlátozottságát, az agyelszívást, a gyenge nemzeti támogatási rendszereket és a finanszírozási alternatívák elérhetőségét. Erre válaszul a Horizont Európa keretprogramnak az országok részvételének kibővítésére szánt költségvetése megháromszorozódott, elérve a 3 %-ot, és számos intézkedést hoztak szerepvállalásuk fokozása érdekében, beleértve a nemzeti kapcsolattartó pontok rendszerének megerősítését, valamint a pályázatok előzetes ellenőrzésének felkínálását és az „agycirkulációra” irányuló támogatásokat.

4.Milyen értéket jelentett a program az EU számára?

A Horizont 2020 jelentősen javította a kutatás és az innováció hatókörét és minőségét Európában, és olyan hatásokat ért el, amelyek messze meghaladják azt, amit nemzeti vagy regionális szinten el lehetett volna érni. Nagyobb szabású, összetettebb és ambiciózusabb K+I tevékenységeket támogatott, mint ami az uniós támogatás nélkül lehetséges lett volna. Az európai erőfeszítések és erőforrások egyesítésével felgyorsította a sürgető globális kihívásokra adandó megoldások kidolgozását. Ez egyértelműen kiderült a sikertelen pályázók nehézségeiből, akik közül sokan nem tudták végrehajtani projektjeiket, vagy jelentős módosításokat kellett végrehajtaniuk, elsősorban a nemzeti vagy regionális szintű alternatív finanszírozási források hiánya miatt.

A Horizont 2020 egyik fő erőssége a multidiszciplináris együttműködés és a K+I-vel kapcsolatos páneurópai együttműködés volt. Ez a megközelítés eredményesnek bizonyult a számos országból származó szakértelem, készségek és erőforrások összekapcsolásában, megteremtve ezáltal azt a kritikus tömeget, amely szükséges a kutatási és innovációs eredmények minőségének javításához. Az uniós szintű finanszírozási folyamat versengő jellege tovább javította a minőséget, biztosítva, hogy a kutatás az európai társadalom számára nagyon releváns területeken történjen.

Amint azt a gazdasági hatásról szóló szakasz is kifejti, a program sikeresen mozgósított magán- és közfinanszírozást is a K+I számára. Becslések szerint a Horizont 2020 keretében befektetett minden egyes euro 2040-ig öt EUR-nyi hasznot fog eredményezni az uniós polgárok számára. Ez a beruházás hozzájárult a K+F-re fordított GDP százalékos arányának növekedéséhez, tovább erősítve az Európai Kutatási Térséget.

A kutatásba és innovációba való, uniós szintű keretprogramon keresztül történő beruházás hosszú távú értékét világosan mutatja azoknak a tudományos és technológiai alapoknak a kialakítása, amelyek szükségesek az EU jövőbeli felkészültségéhez és stratégiai autonómiájához a válságokra való reagálás terén. Ez különösen kiviláglott a program által a Covid19-világjárványra adott gyors és eredményes válaszintézkedésekből, amelyeket az mRNS-kutatásba történő hosszú távú beruházások támasztanak alá.

5.Mennyire volt hatékony a Horizont 2020?

A Horizont 2020 nagyon kedvező ár-érték arányt jelentett az európai társadalom számára. Ami a gazdasági hatást illeti, a programra fordított minden egyes euro esetében (a program költségeiben és a pályázók költségeiben kifejezve) a becslések szerint 2040-ig a GDP-re gyakorolt hatás alapján mintegy öt EUR hasznot hoz az uniós polgárok számára.

Több olyan egyszerűsítési intézkedés is született, amely eredményesen csökkentette a pályázók és a kedvezményezettek adminisztratív terheit. A figyelemre méltó fejlesztések közé tartozik az elektronikus aláírások és a magyarázó jegyzetekkel ellátott támogatásimegállapodás-minta használata. Ezek a változások segítettek felgyorsítani a támogatások odaítélésének folyamatát, javították a hibaarányokat és az igazgatási kiadásokat, amelyek a referenciaértékekhez képest jól teljesítettek. Az említett fő támogató tényezők a következők voltak: az új elektronikus támogatáskezelési munkafolyamat és a tárgyalási szakasz megszüntetésére irányuló változás. Az értékelés azonban arra enged következtetni, hogy a támogatás odaítéléséhez szükséges időre vonatkozó célérték további szigorítása nem feltétlenül szükséges, mivel akaratlanul is növelheti a pénzügyi hibák kockázatát.

Ezen előrelépések ellenére az értékelés nem ad általános pozitív képet a program hibaarányáról. Az Európai Számvevőszék rámutatott, hogy különösen a működési kiadások és a személyzeti költségek esetében a hibaszint továbbra is magas, és a hibák gyakran elkerülhetők lennének.

Ami a jövőt illeti, az uniós keretprogram hatékonyságán lehetne javítani. Számos érdekelt fél jelezte, hogy a Horizont 2020-ban való részvételhez több erőfeszítésre van szükség, mint más kutatás- és innovációfinanszírozási programok esetében. Ez fontos észrevétel a program viszonylag alacsony sikerességi aránya miatt, mivel ez azt jelenti, hogy a pályázati költségek jelentős része nettó veszteséget jelent az uniós társadalom számára. Minden olyan eredményes intézkedés, amely csökkenti ezeket a költségeket, jelentősen javítani tudná a program hatékonyságát.

6.KÖVETKEZTETÉSEK ÉS LEVONT TANULSÁGOK

Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a Horizont 2020 jelentősen hozzájárult a tudáson és innováción alapuló uniós társadalom és gazdaság kiépítéséhez. További K+I-finanszírozás mozgósításával nemcsak más uniós szakpolitikák végrehajtását támogatta, hanem döntő szerepet játszott az Európai Kutatási Térség megvalósításában és fenntartásában is. A Horizont 2020-nak a társadalmi igények szempontjából való relevanciáját egyértelműen bizonyítja, hogy gyorsan és rugalmasan reagált olyan vészhelyzetekre, mint az ebolajárvány és a Covid19-világjárvány, valamint hogy befolyásoló szerepet játszott az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális erőfeszítésekben. Az értékelés hangsúlyozza, hogy ezen eredmények elérése érdekében több keretprogramban is folytatni kell a fellépést.

Bár a Horizont 2020 teljesítette egyes célkitűzéseit vagy fő teljesítménymutatóit, nem sikerült mindegyiket elérnie. Ez a részleges siker a K+I-beruházások alapvető természetének tudható be, mivel azok gyakran hosszú időt igényelnek ahhoz, hogy használható eredményeket adjanak. Számos projekt még folyamatban van, és hiányosságok mutatkoztak a program mutatóinak kezdeti kialakításában is. E kihívások ellenére az értékelés megerősíti, hogy a Horizont 2020 finanszírozásával elért eredmények nagy értéket képviselnek.

A Horizont 2020 időközi értékelése jelentős kiigazításokat eredményezett a program második felében. A nyílt tudomány növelését célzó új intézkedések eredményesek voltak, és a nemzetközi részvétel szintjét sikerült fenntartani. Az olyan további javuló tendenciák, mint például a nők részvételének előmozdítása, a társadalom- és bölcsészettudományok jobb integrálása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése folytatódtak és megerősödtek a Horizont Európa keretében. Emellett felülvizsgálták a nyomonkövetési és értékelési keretet annak érdekében, hogy jobban nyomon lehessen követni a hosszabb távú hatásokat. Ezen intézkedések eredményességét a Horizont Európa időközi értékelése során alaposan meg fogják vizsgálni.

A Horizont 2020 ezen végső értékelése több, további fejlesztésre szoruló kulcsfontosságú területet emelt ki, és az ezekkel kapcsolatos meglátások beépülnek majd a jövőbeli fejlesztésekbe.

·A részvétel kiszélesítése. A program résztvevőinek körét lehetne még bővíteni. Ez magában foglalná számos különböző ágazat, tudományág és ország nem hagyományos szereplőinek bevonását. Míg a kutatási és innovációs rendszerek nemzeti reformjai befolyásolhatják az európai szintű projektrészvételre való felkészültséget, magát a programot is lehetne javítani azáltal, hogy egyszerűbbé, láthatóbbá és hozzáférhetőbbé teszik.

·További egyszerűsítésre van szükség. A program számára előnyös lehet a kétlépcsős pályázati eljárás célzott alkalmazása, különösen azokon a területeken, ahol alacsony a sikerességi arány és nagy a sikertelen pályázók száma. A kiválósági pecsét tanúsítási rendszere alkalmazásának kiterjesztése azt is lehetővé tenné, hogy több pályázatot használhassanak fel más programokhoz, csökkentve ezzel az elpazarolt erőfeszítéseket. További egyszerűsítési lehetőségeket rejt az egyösszegű finanszírozás ellenőrzött alkalmazásának kiterjesztése, valamint a tájékoztatás, az információterjesztés és a programeszközökkel kapcsolatos felhasználói élmény javítása.

·Az eredmények terjesztése, kiaknázása és felhasználása. A projekteredmények terjesztésének, kiaknázásának és alkalmazásának folyamata egyenetlen, és több figyelmet igényel. A Horizont Európa arra ösztönzi a pályázókat, hogy jobban gondolják át pályázataik hatásútvonalát. Fejlődésre van szükség továbbá a projekteredmények láthatóságának, terjesztésének és gyakorlati felhasználásának biztosításában is, hogy ezáltal szélesebb körben ki lehessen aknázni azok gazdasági és társadalmi előnyeit.

·A nők támogatása a kutatás és innováció területén. Az erőfeszítések ellenére továbbra is kihívást jelent a nemek közötti egyensúly elérése a kutatás, a vállalkozói lét és az innováció terén. Határozottabb intézkedésekre van szükség a női kutatók, vállalkozók és innovátorok támogatása érdekében mind Európa-szerte, mind a keretprogramon belül.

·Több szinergiát kell teremteni más kezdeményezésekkel. Erősíteni lehetne a szinergiákat más uniós, nemzeti és regionális kezdeményezésekkel, különösen a projekteredmények elterjedésének és felhasználásának támogatása érdekében. Ez magában foglalja a jobb összehangolást a kutatási infrastruktúrák zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében.

7.További lépések

A Horizont 2020 ezen végső értékelésében szereplő meglátások és főbb következtetések nemcsak a Horizont Európa folyamatban lévő végrehajtásának alakításában, hanem a jövőbeli kutatási és innovációs kezdeményezésekre vonatkozó szakpolitika-fejlesztés befolyásolásában is döntő szerepet fognak játszani. Ez biztosítani fogja, hogy a Horizont 2020 tanulságait eredményesen beépítsék a jelenlegi és a jövőbeli programokba, hogy tovább javuljon azok hatékonysága, relevanciája és az európai polgárokra gyakorolt hatása.

(1) Az 1290/2013/EU rendelettel és a 2013/743/EU tanácsi határozattal kiegészített, a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkének (4) bekezdése alapján.