|
2023.5.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 172/1 |
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
A 2022-ben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretébe tartozó piaci stabilizációs tartalék működése céljából történő közzététele
(2023/C 172/01)
1. BEVEZETÉS
2015-ben az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta az (EU) 2015/1814 határozatot (1) annak érdekében, hogy a 2003/87/EK irányelvvel (2) létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében létrehozza a piaci stabilizációs tartalékot. A piaci stabilizációs tartalék célja elkerülni azt, hogy az uniós szén-dioxid-piacon a kibocsátási egységek tekintetében jelentős strukturális többlet alakuljon ki, valamint azt a kapcsolódó kockázatot, hogy emiatt az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer ne tudjon olyan megfelelő beruházási ösztönzőkkel szolgálni, amelyek elősegítenék az EU kibocsátás-csökkentési céljainak költséghatékony elérését. A tartalék célja továbbá, hogy az EU ETS-t ellenállóbbá tegye a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiánnyal szemben, lehetővé téve ezáltal az uniós szén-dioxid-piac zökkenőmentes működését. A piaci stabilizációs tartalék 2019 januárjában kezdte meg működését.
Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság a piaci stabilizációs tartalék működése céljából az évente forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát a következő év május 15-ig közzéteszi. Ez a számadat határozza meg, hogy a kibocsátási egységek bizonyos részét kivonják-e az árverési mennyiségből és a tartalékba helyezik, vagy felszabadítják a tartalékból, és árverésre bocsátják. A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának közzététele ezért fontos része a piaci stabilizációs tartalék és az EU ETS működésének.
2022. május 13-án a Bizottság közzétette a 2021-ben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát, amely 1 449 214 182 egység volt (3). Ennek megfelelően 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között 347 811 404 kibocsátási egységet kellett a piaci stabilizációs tartalékba helyezni.
Ez a közlemény a 2022. évre vonatkozik, és ez a hetedik olyan dokumentum, amelyben a piaci stabilizációs tartalék működése céljából közzétételre kerül a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma. Részletesen ismerteti a 2023. szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között a tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számát, valamint az ennek alapjául szolgáló számítást. Feltünteti továbbá a tartalékban található azon kibocsátási egységek számát, amelyek 2023. január 1-jén érvényüket vesztették.
2. A PIACI STABILIZÁCIÓS TARTALÉK MŰKÖDÉSE
A piaci stabilizációs tartalék automatikusan működésbe lép, amint a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma meghalad egy előre meghatározott tartományt. A kibocsátási egységeket akkor vonják ki az árverési mennyiségből és helyezik a tartalékba, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma meghaladja a 833 milliós küszöbértéket. A tartalék beviteli aránya a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának 24 %-a. Ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma nem éri el a 400 milliós küszöbértéket, 100 millió kibocsátási egységet felszabadítanak a tartalékból, és árverésre bocsátanak. A kibocsátási egységek 12 hónap alatt kerülnek a tartalékba vagy szabadulnak fel (4).
Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (5) bekezdése értelmében és e közlemény alapján a 2022. december 31-én forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának 24 %-át a tartalékba helyezik a 2023. szeptember 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakban. Az uniós tagállamok és a három, EGT-tagsággal is rendelkező EFTA-ország (Izland, Liechtenstein és Norvégia), valamint az Észak-Írországban történő villamosenergia-termelés tekintetében az Egyesült Királyság által árverésre bocsátott mennyiségből ennek megfelelő számú kibocsátási egység levonásra kerül, a vonatkozó árverési részesedésüknek megfelelően.
Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (5) bekezdése értelmében az EU ETS keretében a szolidaritás és növekedés céljából elosztott kibocsátási egységeket (5)2025. december 31-ig nem veszik figyelembe a piaci stabilizációs tartalék szempontjából releváns részesedések kiszámításakor.
Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (5a) bekezdése értelmében 2023-tól kezdődően az előző évben árverésre bocsátott kibocsátási egységek teljes számának levonása után a piaci stabilizációs tartalékban maradó egységek érvényüket vesztik. Ez a közlemény tehát a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának első olyan közzététele, amely részletesen ismerteti, hogy hány kibocsátási egység vált érvénytelenné.
A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számáról szóló jövő évi közlemény két fontos fejleményt fog figyelembe venni. Először is az (EU) 2015/1814 határozatnak az európai zöld megállapodás megvalósítását célzó „Irány az 55%!” jogalkotási csomag részét képező, 2024-től alkalmazandó módosításait. Másodsorban pedig a 2023 februárjában elfogadott (EU) 2023/435 rendeletet (6). Ez a rendelet a REPowerEU keretében az energiaválságra adott uniós válasz részét képezi. Egyéb intézkedések mellett a rendelet módosítja a 2003/87/EK irányelvet annak érdekében, hogy az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (5a) bekezdésétől eltérve a piaci stabilizációs tartalékban található, egyébként a 2030. december 31-ig tartó időszak alatt érvénytelenítésre kerülő teljes mennyiségből 27 millió ki nem osztott kibocsátási egységet az Innovációs Alap számára használjanak fel.
3. A FORGALOMBAN LÉVŐ KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK TELJES SZÁMA
Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma „a 2008. január 1-je óta eltelt időszakban kiutalt kibocsátási egységek összesített száma, beleértve a szóban forgó időszakban a 2003/87/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében kiutalt kibocsátási egységek számát és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények által az adott év december 31-ig a kibocsátások tekintetében nemzetközi jóváírás igénybevételére vonatkozóan gyakorolt jogokat, valamint levonva az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények 2008. január 1. és az adott év december 31. közötti ellenőrzött kibocsátásának tonnában kifejezett összesített mennyiségét, a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése értelmében törölt kibocsátási egységek számát, valamint a tartalékban található kibocsátási egységek számát.”
Vagyis röviden, a forgalomban lévő kibocsátási egységeknek a piaci stabilizációs tartalék működése szempontjából releváns teljes számát (TNAC) a következő képlettel kell kiszámítani:
TNAC = kínálat – (kereslet + a piaci stabilizációs tartalékba helyezett egységek)
E közlemény részletesen ismerteti mind a három elemet. Az összes számadat áttekintését a dokumentum végén található táblázat tartalmazza.
A 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése értelmében a piaci stabilizációs tartalék a helyhez kötött létesítmények kibocsátási egységeire is kiterjed. A légi közlekedés tekintetében kiadott kibocsátási egységek és a légi közlekedésből származó ellenőrzött kibocsátások ezért nem szerepelnek az idei közzétételben.
Kínálat
Az uniós szén-dioxid-piacon a kibocsátási egységek kínálata a következő elemekből áll:
|
— |
az EU ETS 2. szakaszából (2008–2012) tartalékolt kibocsátási egységek (7). Ez a mennyiség 1 749 540 826 kibocsátási egységet tett ki (8), |
|
— |
a 2013. január 1. és 2022. december 31. közötti időszakra ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek, ideértve az új belépők részére fenntartott tartalékból (NER) kiosztott egységeket is. Ez a mennyiség 7 683 593 499 kibocsátási egységet tesz ki (9), |
|
— |
a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (7), (19) és (20) bekezdése alapján a létesítmények számára ki nem osztott kibocsátási egységek, amelyeket az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (3) bekezdése alapján 2020-ban a piaci stabilizációs tartalékba helyeztek. A 10a. cikk (7) bekezdése alapján ki nem osztott kibocsátási egységek száma 301 801 477 volt, a 10a. cikk (19) bekezdése és (20) bekezdése alapján ki nem osztott kibocsátási egységek száma pedig 585 004 978 volt – összesen tehát 886 806 455 kibocsátási egység. Ebből a mennyiségből a következő kibocsátási egységeket kell levonni:
|
|
— |
a 2013. január 1. és 2022. december 31. között árverésre kiadott kibocsátási egységek (10), valamint a 2021–2022-ben az (EU) 2018/842 rendelet (11) 6. cikke alapján rugalmassági célokra felhasznált kibocsátási egységek. A közös aukciós platformról és a releváns saját aukciós platformokról készült árverési jelentések szerint (12) a többek között a „korai aukciókon” árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyisége 7 073 594 500 volt, |
|
— |
ehhez a mennyiséghez 14 427 576 kibocsátási egységet kell hozzáadni az (EU) 2018/842 rendelet (13) 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a közös kötelezettségvállalási rendelet szerinti rugalmassági mechanizmus keretében, |
|
— |
a 2014–2016-os árverési mennyiségekből levont kibocsátási egységek, valamint az árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségéből 2019 óta levont kibocsátási egységek, összhangban az elmúlt években forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számára vonatkozó közleményekkel (14). Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2014–2016-os időszakban 900 000 000 kibocsátási egységet vontak le az árverésre bocsátott mennyiségből. A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számáról szóló 2018–2022-es közleményekkel összhangban 2019 és 2022 között 1 464 416 332 kibocsátási egységet vontak le az árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségéből, |
|
— |
a NER300 finanszírozási program keretében pénzesített kibocsátási egységek. Az Európai Beruházási Bank összesen 300 000 000 kibocsátási egységet pénzesített (15), |
|
— |
a létesítmények által a kibocsátások tekintetében 2020. december 31-ig érvényesített nemzetközi jóváírások (16). A létesítmények kibocsátásuk tekintetében 497 248 017 nemzetközi jóváírást használtak fel (17). |
Kereslet
Az uniós szén-dioxid-piacon a kibocsátási egységek iránti kereslet magában foglalja a létesítmények 2013. január 1. (18) és 2022. december 31. közötti hitelesített összkibocsátását, amely 16 182 965 083 tonnát tesz ki (19), valamint ezen időszak alatt a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése alapján törölt 644 597 kibocsátási egységet.
A piaci stabilizációs tartalék állománya
Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2014–2016-os időszakban az árverésre bocsátandó mennyiségekből levont 900 000 000 kibocsátási egységet 2019. január 1-jén a tartalékba helyezték.
Az elmúlt években forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számáról szóló közleményekkel összhangban a kibocsátási egységek következő mennyiségeit helyezték a tartalékba:
|
— |
1 095 875 607 kibocsátási egységet 2019. január 1-jétől 2021. december 31-ig (20), |
|
— |
252 603 587 kibocsátási egységet 2022. január 1-jétől augusztus 31-ig (21) , (22), |
|
— |
115 937 138 kibocsátási egységet 2022. szeptember 1-jétől december 31-ig (23). |
Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (3) bekezdése értelmében 2020 végén az EU ETS 3. szakaszából (2013–2020) összesen 886 806 455 ki nem osztott kibocsátási egység került a tartalékba.
A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdése értelmében a tartalék állományát 50 000 000 kibocsátási egységgel csökkentették, amelyeket 2020-ban árverésre bocsátottak az Innovációs Alap számára.
A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (7) bekezdése értelmében a tartalék állományát 200 000 000 kibocsátási egységgel csökkentették, amelyeket 2021-ben az EU ETS 4. szakaszára (2021–2030) a NER-ben helyeztek el.
Ezért 2022. december 31-én3 001 222 787kibocsátási egység volt a piaci stabilizációs tartalékban.
2023. január 1-jén e kibocsátási egységek közül 2 515 135 787 vált érvénytelenné az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (5a) bekezdése alapján. A tartalék fennmaradó állománya 486 087 000 kibocsátási egységet tesz ki – ami megegyezik a 2022-ben árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségével.
A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma
A fentiek alapján a 2022-ben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma: 1 134 794 738.
4. KÖVETKEZTETÉS
Az (EU) 2015/1814 határozattal összhangban a 2023. szeptember 1. és 2024. augusztus 31. közötti 12 hónapos időszakban összesen 272 350 737 kibocsátási egységet helyeznek a piaci stabilizációs tartalékba.
A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának a piaci stabilizációs tartalék működése céljából történő következő évi közzététele fogja meghatározni a tartalék 2024 szeptemberétől 2025 augusztusáig tartó működését.
ÁTTEKINTÉS
|
Kínálat |
|
||
|
1 749 540 826 |
||
|
7 683 593 499 |
||
|
886 806 455 |
||
|
–50 000 000 |
||
|
– 200 000 000 |
||
|
7 073 594 500 |
||
|
14 427 576 |
||
|
900 000 000 |
||
|
1 464 416 332 |
||
|
300 000 000 |
||
|
497 248 017 |
||
|
Összesen (kínálat) |
20 319 627 205 |
||
|
|
|
||
|
Kereslet |
|
||
|
16 182 965 083 |
||
|
644 597 |
||
|
Összesen (kereslet) |
16 183 609 680 |
||
|
|
|
||
|
A piaci stabilizációs tartalék állománya |
|||
|
2022. december 31-én a piaci stabilizációs tartalékban található kibocsátási egységek |
3 001 222 787 |
||
|
|
|
||
|
A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma |
1 134 794 738 |
||
|
A 2023. január 1-jén érvénytelenné vált kibocsátási egységek |
2 515 135 787 |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
(3) A Bizottság C/2022/2780 közleménye – A 2021-ben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretébe tartozó piaci stabilizációs tartalék működése céljából történő közzététele, valamint a 2013–2020 közötti időszakban ki nem osztott kibocsátási egységek számának közzététele (HL C 195., 2022.5.13., 2. o.). Helyesbítés a közleményhez – C(2022) 4874.
(4) Ez havi 2 %-os beviteli aránynak felel meg.
(5) A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o.).
(7) Az EU ETS 2. szakaszában (2008–2012) kibocsátott azon egységek, amelyeket nem adtak át hitelesített kibocsátások fedezése céljából, illetve nem töröltek, tartalékolásra kerültek az EU ETS 3. szakaszának (2013–2020) elején történő felhasználásra. Ezeket a kibocsátási egységeket törölték, és ezzel egyidejűleg a 3. szakaszban azonos számú kibocsátási egységet hoztak létre. Így ez a szám megegyezik az EU ETS 3. szakaszának kezdetén forgalomban lévő kibocsátási egységek pontos számával.
(8) COM (2015) 576: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Éghajlat-politikai eredményjelentés, amely tartalmazza az európai szén-dioxid-piac működéséről szóló jelentést és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv felülvizsgálatáról szóló jelentést.
(9) Az európai uniós ügyletlista (EUTL) 2023. április 1-jei kivonata alapján.
(10) Ebbe a mennyiségbe beleszámítanak a „korai aukciók”, vagyis az EU ETS 3. szakaszára (2013–2020) érvényes, 2013. január 1-je előtt árverésre bocsátott egységek.
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
(12) Árverési jelentések: Európai Energiatőzsde (EEX) és interkontinentális tőzsde (ICE).
(13) Az (EU) 2018/842 rendelet (közös kötelezettségvállalási rendelet) egyszeri rugalmassági mechanizmust biztosít, amelynek értelmében a tagállamok 2021 és 2030 között együttesen legfeljebb 100 millió EU ETS kibocsátási egységet törölhetnek az e rendelet szerinti üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célkitűzéseik teljesítése érdekében. A rugalmassági mechanizmus azokat a tagállamokat érinti, amelyek célértékei jelentősen meghaladják az uniós átlagot és költséghatékony csökkentési potenciáljukat, valamint azokat a tagállamokat, amelyek 2013-ban nem osztottak ki ingyenes EU ETS kibocsátási egységeket ipari létesítmények számára. A törlés az érintett tagállamnak a 2003/87/EK irányelv 10. cikke szerinti árverési mennyiségéből történik. Az egy adott évben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának a piaci stabilizációs tartalék működése céljából történő meghatározásakor a törölt kibocsátási egységek forgalomban lévő EU ETS kibocsátási egységeknek minősülnek.
(14) A Bizottság közleményei – A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretébe tartozó piaci stabilizációs tartalék működése céljából történő közzétételei: C/2018/2801, 2018. május 16. (HL C 169., 2018.5.16., 3. o.), C/2019/3288, 2019. május 16. (HL C 167., 2019.5.16., 5. o.), C/2020/2835, 2020. május 13. (HL C 164., 2020.5.13., 17. o.), C/2021/3266, 2021. május 17. (HL C 187., 2021.5.17., 3. o.) és C/2022/2780, 2022. május 13. (HL C 195., 2022.5.13., 2. o.).
(15) Első részletként 200 millió egységet – ezeket 2011-ben és 2012-ben értékesítették –, majd második részletként 100 millió egységet – ezeket 2013-ban és 2014-ben értékesítették.
(16) A nemzetközi kreditek nem használhatók fel az EU ETS 4. szakaszára (2021–30) vonatkozó célkitűzések teljesítésére.
(17) Az EUTL 2023. április 1-jei kivonata alapján.
(18) A 2008–2012 közötti időszakra (2. szakasz) vonatkozó hitelesített kibocsátások tekintetében lásd a 8. lábjegyzetet.
(19) A teljes hitelesített kibocsátás az EUTL 2023. április 1-jei adatkivonatán alapul. Figyelembe veszi a 2023. március 31-ig – az EU ETS-ben meghatározott jelentéstételi határidőig – bejelentett hitelesített kibocsátásokat. Az ezen időpontot követően bejelentett kibocsátások nem jelennek meg az összmennyiségben.
(20) C/2018/2801, C/2019/3288, C/2020/2835, C/2021/3266 – a fent említettek szerint.
(21) C/2021/3266 – a fent említettek szerint. Az e közlemény 4. pontjában megállapítottaknak megfelelően a 2021. szeptember 1. és 2022. augusztus 31. közötti időszakban 378 905 382 kibocsátási egységet helyeznek a piaci stabilizációs tartalékba. A 2022. január 1. és augusztus 31. közötti időszakra vonatkozó mennyiség 252 603 587 volt.
(22) C/2020/8643 – Közlemény a kibocsátási egységek 2021-es uniós szintű mennyiségéről és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében létrehozott piaci stabilizációs tartalékról.
(23) C/2022/2780 – a fent említettek szerint. Az e közlemény 5. pontjában megállapítottaknak megfelelően a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakban 347 811 404 kibocsátási egységet helyeznek a piaci stabilizációs tartalékba. A 2022. szeptember 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó mennyiség 115 937 138 volt.