|
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 56/23 |
Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
(2023/C 56/10)
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„Haricot de Soissons”
EU-szám: PGI-FR-02805 – 2021.10.11.
OEM ( ) OFJ ( X)
1. Elnevezés
„Haricot de Soissons”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Franciaország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
Az „Haricot de Soissons” a Phaseolus coccineus botanikai fajhoz tartozó nagy szemű, fehér szárazbab, amelyet a következők jellemeznek:
|
— |
nagy méretű szem, 1 400 g-nál nagyobb ezermagtömeggel, |
|
— |
vese alak, |
|
— |
fehértől az elefántcsontig terjedő, homogén szín, |
|
— |
legalább 17 mm hosszúságú és legalább 10 mm széles méret, |
|
— |
12–17 % közötti nedvességtartalom. |
Kizárólag száraz, szemes terményként forgalmazzák.
Legalább 12 órán át történő áztatás után kiváló főzésállósággal rendelkezik.
A főzést követően a termék fő érzékszervi jellemzői a puha, omlós állag, valamint a vékony, ízleléskor nem érzékelhető héj.
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
—
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
Az előállítás műveletszakaszait a vetéstől a betakarításig és a cséplésig az „Haricot de Soissons” földrajzi területén végzik.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok
Az „Haricot de Soissons” csomagolása kiskereskedelmi egységcsomagolásban vagy nagy kiszerelésben történik.
Több év során betakarított termés egy tételbe csomagolása tilos. A tárolás száraz, fénytől védett helyen történik.
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
Az élelmiszerek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező feliratokon túl a címkén a termék bejegyzett elnevezése és az OFJ-re vonatkozó európai uniós szimbólum ugyanabban a látómezőben szerepel.
A címkén fel kell tüntetni a „Phaseolus coccineus” feliratot is.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
Az „Haricot de Soissons” oltalom alatt álló földrajzi jelzés területe Aisne megye következő kerületeinek és településeinek területét foglalja magában:
|
— |
Château-Thierry, Laon és Soissons valamennyi kerülete, |
|
— |
a következő települések: Archon, Autelles, Berlise, Brunehamel, Chaourse, Chéry-lès-Rozoy, Clermont-les-Fermes, Cuiry-lès-Iviers, Dagny-Lambercy, Dizy-le-Gros, Dohis, Dolignon, Grandrieux, Lislet, Montcornet, Montloué, Morgny-en-Thereache, Noircourt, Parfondeval, Raillimont, Renneval, Résigny, Rouvroy-sur-Serre, Rozoy-sur-Serre, Sainte-Geneviève, Sola, Thuel, Vigneux-Hocquet, Ville-aux-Bois-lès-Dizy, Vincy-Reuil-et-Magny. |
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
A földrajzi környezettel való kapcsolat az „Haricot de Soissons” hírnevén és sajátos jellemzőin alapul, amelyek a földrajzi terület természeti és emberi tényezőiből fakadnak. Az „Haricot de Soissons” termesztése jól alkalmazkodik a talaj- és éghajlati viszonyokhoz, ami lehetővé teszi a fogyasztók – köztük a hírnevét megalapozó éttermek – által elvárt jellemzőkkel rendelkező babszemek kialakulását.
A termőterület Aisne megyében, síkvidéki és völgyes területen található. Soissons település a termőterület középpontjában helyezkedik el.
A földrajzi területet kontinentális hatást is tükröző, mérsékelt óceáni éghajlat jellemzi, gyakran hulló csapadékkal (átlagosan évi 123 nap), ugyanakkor átlagos (évente mintegy 700 milliméter) csapadékmennyiséggel, általában mérsékelt hőmérsékletekkel és alacsony hőmérséklet-ingadozásokkal, amelyeket ritkán szakítanak meg hőhullámok vagy kemény telek.
Az őszi fagyveszély a termelők által alkalmazott betakarítási szabályokkal szakszerűen kezelhető.
A földrajzi területet szinte mindenütt megtalálható vízfolyások és vizes élőhelyek jellemzik. A tájat az Aisne, az Ailette, a Marne és a Serre folyók völgyei alkotják.
A földrajzi terület talajai finom szemcsékben és tápanyagokban gazdagok. Vízáteresztő képességük jó, a tömörödés nem jellemző rájuk, és jó vízmegtartó képességgel rendelkeznek.
Aisne megye a XVIII. század óta ismert a szárazbab termesztéséről. Ezen a területen számos szárazbabfajt és -fajtaváltozatot termesztettek, ám az ősi szaktudással rendelkező termelők napjainkban kizárólag az „Haricot de Soissons” babot termesztik.
A termelők szaktudása az „Haricot de Soissons” termesztésének valamennyi szakaszában érvényesül.
|
— |
A vetést az agronómiai jellemzőik alapján kiválasztott parcellákon olyan időszakban végzik, amely lehetővé teszi a növény elfagyásának megakadályozását. A sorok közötti távolság elősegíti a szellőzést és a növény optimális benapozását. |
|
— |
Az „Haricot de Soissons” a Phaseolus coccineus faj fajtaváltozataiból származik, amelyek kúszó, ellenálló és rendkívül életerős növényeket teremnek. |
|
— |
A növény karózása lehetővé teszi magasra futtatását. |
|
— |
Az optimális betakarítási időszak akkor érkezik el, amikor a hüvely száraz és túlnyomórészt gesztenyebarna színű. A betakarítás a hüvelyek egy vagy több körben történő leszedésével, vagy a babnövény egészének felszedésével történik a tövek levágása után legalább három héttel. |
|
— |
A cséplés, a válogatás és a tárolás lehetővé teszi a szemek minőségének megőrzését és tartósítását. |
Az „Haricot de Soissons” szemei nagyok, fehértől elefántcsontszínűig terjedő homogén színűek, vese alakúak, nedvességtartalmuk 12–17 % közötti.
Az „Haricot de Soissons” ismertetőjegyei a következők:
|
— |
vékony héj, amely legalább 12 órán át történő áztatást és főzést követően nem érzékelhető; |
|
— |
kiváló főzésállóság; |
|
— |
főzés után puha és omlós állag. |
Az „Haricot de Soissons” minőségi jellemzői a terület természeti tényezőihez és a termelők szaktudásához köthetők.
Az „Haricot de Soissons” vékony héja és fehértől elefántcsontszínűig terjedő homogén színe a hőségmentes vegetációs ciklus és az erőteljes növekedés kombinációjának eredménye, ami többek között a gyorsan felmelegedő és jó vízmegtartó képességgel rendelkező könnyű talajoknak köszönhető.
A talajok viszonylag kiegyensúlyozott szerkezetűek, agyagtartalmuk nem haladja meg a 45 %-ot, homoktartalmuk pedig legfeljebb 75 %, ami tökéletesen megfelel az „Haricot de Soissons” vetéséhez és termesztéséhez.
A karózás lehetővé teszi, hogy a növény teljes magasságáig növekedjen, optimális benapozásban és szellőzésben részesüljön, és kihasználhassa a gyakori esőzés előnyeit anélkül, hogy ez egészségügyi problémákat okozna.
A júniustól szeptemberig tartó virágzás indokolja, hogy a betakarítás a hüvelyek egy vagy több körben történő leszedésével, vagy a babnövény egészének felszedésével történik a tövek levágása után legalább három héttel. Az érettségi fok ismerete biztosítja, hogy a bab puha és omlós állagú legyen, valamint hogy főzés után a héja érzékelhetetlenné váljon.
A babszemeknek a hüvelyektől való szétválasztását elősegítő cséplés olyan szakértelmen alapul, amellyel megóvható a babszemek épsége anélkül, hogy megsérülnének vagy összetörnének.
Az „Haricot de Soissons” az évszázadok során egyre nagyobb hírnévre tett szert.
A szárazbab-kereskedelem a Soissons környéki termelők és kereskedők jelenlétének köszönhetően alakult ki, ami hozzájárult a termék fejlesztéséhez. „Ez a kis tartomány [Soissons közigazgatási körzete] különböző terményekben gazdag. Különösen bővelkedik fogyasztásra alkalmas élelmiszerekben, például mindenféle magokban, amelyekkel jelentős kereskedelmet folytat; bővelkedik zöldségfélékben, például babban, amelyet nagyon messzire exportálnak, és articsókában, amelyet egészen Párizsig szállítanak.” (1787. február 22-i feljegyzés Soissons közigazgatási körzetének manufaktúráiról, iparáról és kereskedelméről).
1804-ben Grimod de la Reynière francia gasztrokritikus említést tett az „Haricot de Soissons” történelmi hírnevéről: „Soissons Franciaország azon vidéke, ahol a legjobb babot termelik.” A Conseil national des Arts Culinaires (Kulináris Művészetek Országos Tanácsa) nyilvántartása ugyancsak utal rá, hogy „a XVIII. században a soissons-i fehérbab a párizsiak legkedveltebb zöldségei közé tartozott”.
A Mezőgazdasági Minisztérium 1928-as statisztikái igazolják, hogy a termelők akkoriban is többnyire a Phaseolus coccineus fajtát használták, amely alkalmazkodott a régió természeti tényezőihez.
A franciaországi kulináris örökséget helyi termékek és hagyományos receptek bemutatásával ismertető kalauz (L’Inventaire du patrimoine culinaire de la France) Pikárdia régióról szóló kiadványában (Albin Michel/CNAC – 1999-es kiadás) az „Haricot de Soissons” a régió jellegzetes termékeként szerepel.
Az „Haricot de Soissons” megtalálható a gasztronómiáról, a gasztronómia történetéről és a konyhaművészeti technikákról szóló szakkönyvnek minősülő „Larousse gastronomique” enciklopédiában (a Joël ROBUCHON által elnökölt gasztronómiai bizottság égisze alatt készült 1996-os kiadás).
Az „Haricot de Soissons” termesztésére szakosodott ágazat jelenlegi dinamikája a független termelők jelenlétén, valamint a termelők több mint 80 %-át tömörítő, 2003-ban létrehozott szövetkezet létezésén alapul.
Az „Haricot de Soissons” hírnevét a sajtó és Aisne megye idegenforgalmi kiadványai igazolják.
Az „Haricot de Soissons” a gasztronómiai éttermek étlapján is megtalálható. Lucas Vannier séf például a tengeri keszegfilét konfitált paradicsomos „Haricot de Soissons” babból készült pürével kínálja.
A Soissons városa által 2005-ben létrehozott „Haricot de Soissons” fesztivál valódi sikernek örvend, szórakoztató programjaival és ételkóstolóival 50–60 000 látogatót vonz.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
https://extranet.inao.gouv.fr/fichier/CDC-Haricot-de-Soissons-propre.pdf