Összefoglalás

A mikro-, kis- és középvállalkozások által alkalmazható, központ szerinti adórendszer létrehozásáról és a 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

Miközben az EU a belső piac fennállásának 30. évfordulóját ünnepli, a vállalkozások még mindig különböző nemzeti társaságiadó-rendszerekkel szembesülnek. Az egyes nemzeti rendszerek az adókulcsokon és ösztönzőkön túl is eltérő jellemzőkkel rendelkeznek. Az EU-ban működő vállalkozásoknak különböző nemzeti adókötelezettségekkel kell szembenézniük, amint terjeszkednek és egy másik tagállamban adókötelessé válnak.

Az ilyen bonyolult adózás következményekkel jár azon mikro-, kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) nézve, amelyek a belső piacon határokon átnyúlóan működnek vagy kívánnak működni. Az új adókötelezettségeknek való megfelelés állandó költségekkel jár, ezért nagyobb terhet ró a kevesebb forrással rendelkező kkv-kra. Ez akadályt jelenthet a kkv-k számára a tevékenységeik külföldre történő kiterjesztését illetően, és különösen fontos szerepet játszik a terjeszkedés kezdeti szakaszában, amikor a külföldi tevékenységek még kiegészítő jellegűek a származási országban folytatott elsődleges üzleti tevékenységekhez képest. Ezen összetettség miatt a kkv-k a határokon átnyúló tevékenységet folytató nagyobb és a tisztán belföldi vállalkozásokhoz képest egyenlőtlen versenyfeltételekkel szembesülnek, amikor új piacokra lépnek.

Ezek a problémák különösen fontosak uniós szinten, mivel az EU belső piaca nagymértékben integrált. Bár sok más területen jelentős előrelépés történt az uniós jogban annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások közös normák szerint működhessenek a belső piacon, az eltérő társaságiadó-követelmények továbbra is akadályt jelentenek. Az egyre inkább digitalizált és integrált európai gazdaságban, ahol számos vállalkozás folytat határokon átnyúló tevékenységet, a belső piac nem tudja teljes mértékben kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket anélkül, hogy ezeket a problémákat uniós szinten kezelnénk.

Mit kellene elérni?

A kezdeményezés általános célkitűzései a következők: i. a belső piac megfelelő működésének biztosítása; és ii. a növekedés és a beruházások ösztönzése az EU-ban. Ezen általános célkitűzések elérése érdekében a következő konkrét célkitűzéseket kell elérni: i. a külföldön adóalanyisággal rendelkező kkv-k adómegfelelési költségeinek csökkentése; ii. a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedésének ösztönzése; és iii. egyenlő versenyfeltételek biztosítása a kkv-k belső piaci részvétele tekintetében.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)?

A kezdeményezés által kezelt problémák valamennyi tagállamban közösek, és nem kezelhetők hatékonyan különböző nemzeti szintű intézkedésekkel. Mivel a problémák a nemzeti rendszerek széttagoltságából és sokféleségéből adódnak, az összehangolatlan nemzeti intézkedések nemkívánatos következményekkel járhatnak, és tovább bonyolíthatják a helyzetet. Ebben az összefüggésben csak egy közös szabályrendszert előíró uniós szintű kezdeményezés lenne hatékony. Mivel a problémák elsősorban határokon átnyúló jellegűek, ezért csak uniós szintű jogszabályok kidolgozásával kezelhetők. Ezért ez a kezdeményezés – amennyiben uniós jogon keresztül valósul meg – olyan elemeket tartalmaz, amelyek a szubszidiaritás elvével összhangban hozzáadott értéket képviselnek. A kitűzött célok elérésére a valamennyi tagállamra kiterjedő közös megközelítés jelentené a legnagyobb esélyt. 

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs?

A célkitűzések a kkv-k számára kidolgozott kezdeményezéssel érhetők el egy olyan irányelv formájában, amely egyszerűsíti az adózást a más tagállamokban korlátozottan jelen lévő kkv-k számára. A hatásvizsgálat ezt a kezdeményezést elemzi.

A kezdeményezés címzettjei azok a kkv-k, amelyek egy vagy több tagállamban egy vagy több állandó telephely vagy leányvállalat formájában adóalanyisággal rendelkeznek. Célja, hogy egyszerűsítse az ilyen állandó telephelyek vagy leányvállalatok adókötelezettségének kiszámítását és az adminisztratív követelményeknek való megfelelést. Ez úgy érhető el, hogy a jogosult kkv-k lehetőséget kapnak arra, hogy a más tagállamokban található állandó telephelyeik vagy leányvállalataik adóalapját a központ adószabályaival, azaz a „központ szerinti adózási szabályokkal” összhangban számítsák ki. A jelentés két alternatívát értékel e megközelítés esetében. A rendszer mindkét alternatíva esetében azonos, a hatály azonban eltérő lenne. Az 1. alternatíva csak a más tagállamokban állandó telephellyel rendelkező önálló kkv-kra vonatkozna. A 2. alternatíva a más tagállamokban leányvállalatokkal rendelkező önálló kkv-kra is vonatkozna. Más szóval a második alternatíva olyan vállalatcsoportokra is kiterjedne, amelyek kkv-k vagy kkv-csoportok.

Az előnyben részesített alternatíva az 1. alternatíva. Az alternatíva leginkább arra irányul, hogy támogassa a kkv-kat a nemzetközi tevékenység kezdeti szakaszában, és ösztönözze a kkv-kat a külföldi terjeszkedésre azáltal, hogy továbbra is a már ismert adószabályokat alkalmazhatják. A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy ez az alternatíva hatékony és eredményes a kezdeményezés konkrét célkitűzéseinek elérése szempontjából, ugyanakkor arányos is marad a végrehajtás lehetséges költségeivel és a tagállamok adóügyi illetőséggel rendelkező adózóik feletti adóügyi szuverenitásával. Ez az alternatíva tűnik továbbá a leginkább összhangban lévőnek más uniós szakpolitikákkal, tekintettel arra, hogy a Bizottság egy kifejezetten a vállalatcsoportok adóalapjának egyszerűsítését célzó kezdeményezést jelentett be.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva előnyei?

Az előnyben részesített alternatíva szerint kevesebb kkv jogosult a részvételre, de (mindkét alternatíva esetében) ismeretlen azon kkv-k pontos száma, amelyek a központ szerinti adózási szabályokat választják és alkalmazzák, mivel a kezdeményezés által bevezetett egyszerűsítés teljes mértékben opcionális lesz. A kkv-k előnyei tekintetében a hatásvizsgálat tehát egy lehetséges tartományt, valamint annak alsó és felső korlátjához tartozó becsléseket ad meg (mindkét alternatívára kiterjedően). Ennek megfelelően a becslések szerint az egyszerűsítés rendelkezésre állása évente 1,3 milliárd EUR (alsó korlát) és 3,4 milliárd EUR (felső korlát) közötti összeggel csökkentheti a kkv-k jelenlegi adómegfelelési költségeit. Az alsó korlát, szemléltető példaként, azt feltételezi, hogy a kezdeményezés 16 %-kal csökkenti a társasági adóval kapcsolatos megfelelési költségeket, és a belföldi kkv-k 5 %-a kezd határokon átnyúló tevékenységbe, míg a felső korláthoz tartozó becslés kiszámítása azon feltételezés alapján történt, hogy a kezdeményezés 32 %-kal csökkenti a társasági adóval kapcsolatos megfelelési költségeket, és a belföldi kkv-k 10 %-a kezd határokon átnyúló tevékenységbe.

Ugyanezeket az alsó és felső korláthoz tartozó, a határokat átlépő belföldi kkv-kra vonatkozó feltételezéseket alapul véve (5 % és 10 %) a hatásvizsgálat becslése szerint az EU-ban a GDP és az adóbevételek potenciális növekedésére is sor kerülhet. Ezt a makrogazdasági hatást azon feltételezés alapján számították ki, hogy – amint azt a jelentés kifejti – a vállalkozások termelékenysége a határokon átnyúló verseny következtében növekszik, a feltételezés szerint az alsó korláthoz tartozó becslés esetében 4 %-kal, a felső korláthoz tartozó becslés esetében pedig 15 %-kal. Ennek megfelelően az érzékenységi elemzés az EU GDP-je tekintetében évi 19 milliárd EUR (azaz +0,08 %) és 61 milliárd EUR (azaz +0,7 %) közötti növekedést, valamint +0,12 % és +1 % közötti adóbevétel-növekedést mutat az EU-ban hosszú távon a jelenlegi helyzethez képest. Különböző feltételezések mellett alternatív forgatókönyvek is lehetségesek.

A hatásvizsgálat az adóhatóságok számára jelentkező potenciális előnyöket is felvázolja.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva?

A költségeket nem lehet pontosan megbecsülni, mivel a kezdeményezésre nincs olyan korábbi példa, amelyre hivatkozni lehetne. Ezenkívül nem állnak rendelkezésre olyan célzott adatok, amelyeket megbízhatóan fel lehetne használni nagyon konkrét becslések készítéséhez. A hatásvizsgálat kísérletet tesz a lehetséges költségek egy részének leírására.

Az egyszerűsítést választó kkv-k az általuk már ismert adózási szabályokat alkalmazhatják, és egyetlen helyen rendezhetik adókötelezettségeiket (egyablakos rendszer). Ily módon a kkv-k új adóbevallást, a „központ szerinti adózásnak megfelelő” adóbevallást nyújtanak be, és az adóhatóságoknak létre kell hozniuk egy rendszert a bevallások benyújtására és egymás közötti megosztására, valamint a központ külföldi állandó telephelyei után fizetendő adók megállapítására, beszedésére és átutalására. A jelentés szerint ez a kkv-k és az adóhatóságok számára várhatóan olyan átállási és adminisztratív költségekkel jár majd, amelyek lényegesen alacsonyabbak, mint az előnyök. A központ szerinti adózási rendszerben részt vevő valamennyi kkv becsült költsége összesen a kezdeti 332 millió EUR plusz évente 60 millió EUR (alsó korlát) és a kezdeti 428 millió EUR plusz évente 78 millió EUR (felső korlát) közötti tartományban mozog. Az előnyben részesített alternatíva EU-szerte történő megvalósításának teljes költsége valamennyi adóhatóság tekintetében a becslések szerint mintegy 20 millió EUR plusz évente 4 millió EUR.  

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

Kkv-k: Az egy vagy több tagállamban állandó telephellyel (de leányvállalattal nem) rendelkező önálló kkv-k jogosultak lesznek az egyszerűsítési szabályok alkalmazására, ami ténylegesen azt jelenti, hogy terjeszkedhetnek külföldön, és továbbra is saját nemzeti szabályaiknak megfelelően számíthatják ki adóalapjukat. A (leányvállalatokkal rendelkező) kkv-csoportok egy másik kezdeményezés hatálya alá tartoznának, és abban az esetben választhatnák az egyszerűsítést, ha konszolidált pénzügyi beszámolót nyújtanak be. Ily módon a kkv-k támogatásban részesülnének mind a határokon átnyúló terjeszkedés korai szakaszában, mind pedig akkor, amikor stabilizálják vagy tovább bővítik határokon átnyúló tevékenységeiket. Tekintettel arra, hogy a szabályok alkalmazása továbbra is opcionális marad a kkv-k számára, kedvezőtlen hatásokkal nem számolunk. Ehelyett a kkv-k élvezhetik az egyéni igényeik alapján legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb megoldás választásának előnyét.

Versenyképesség: A kezdeményezés várhatóan pozitív hatást gyakorol majd a költség- és árversenyképességre. A központ szerinti adózási szabályok csökkenthetik a belső piac valamennyi ágazatában működő kkv-k megfelelési költségeit, és támogathatják a kkv-kat a belső piacon való teljes körű részvételben. A kezdeményezés elősegíti a határokon átnyúló tevékenységek fokozását, és javítja az uniós vállalkozások nemzetközi versenyképességét. 

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

A hatásvizsgálat azt is fontolóra vette, hogy a kezdeményezésnek lehet-e környezeti vagy társadalmi hatása, vagy hatással lehet-e az alapvető jogokra. Nem várható konkrét és közvetlen környezeti hatás. Jelentős társadalmi hatás sem várható, bár a felszabaduló erőforrások pozitívan befolyásolhatják a foglalkoztatást. A kezdeményezés bizonyosan nem érinti az alapvető jogokat sem, amelyek garantáltak, és védi a személyes adatokat is.

Arányosság?

Az előnyben részesített alternatíva nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, és azokra az elemekre összpontosít, ahol az uniós fellépés hozzáadott értéke meghaladja azt, amit a tagállamok egyedül képesek elérni.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A kezdeményezés értékelése során fel kell mérni, hogy a felvázolt célkitűzések milyen mértékben valósultak meg, és az értékelést az irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított öt év után kell elvégezni. Az értékelés elemezni fogja továbbá, hogy a megcélzott érdekelt felek számára a várt egyszerűsítések milyen mértékben valósultak meg, és felméri a kapcsolódó adminisztratív és szabályozási terheket. A Bizottság az értékelés eredményeit jelentés formájában fogja bemutatni. A javaslat felülvizsgálati záradékot fog tartalmazni, amely lehetőséget ad a Bizottság számára, hogy az értékelés eredményeinek megfelelően módosítsa az irányelvet.