A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

A tengerészeti biztonság területén folytatott uniós fellépés kiegészíti és végrehajtja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által meghatározott nemzetközi keretet. A tengerészeti biztonsággal kapcsolatos állami szintű felelősség három egymást átfedő cselekvési irányvonalat foglal magában.

Az első védelmi vonalat a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK irányelv biztosítja. A cél annak biztosítása, hogy az uniós tagállamok lobogó szerinti államként teljesítsék a lobogójuk alatt közlekedő hajókra vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeiket, fokozzák a biztonságot és megelőzzék az ezen hajók által okozott szennyezést. Ezen irányelv elfogadása óta az ENSZ szakosított intézménye – a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet – 2016-tól kötelezővé tette az IMO-eszközök végrehajtási szabályzatát (III-szabályzat) és az IMO-auditálást a világ valamennyi lobogó szerinti állama számára, beleértve az uniós tagállamokat mint lobogó szerinti államokat is. Az IMO azonban nem rendelkezik végrehajtási hatáskörrel.

Az irányelv az III-szabályzat egyes részeit beépíti ugyan az uniós jogszabályokba, de fragmentáltan. Az irányelvet utólagos értékelésnek és tengerészeti célravezetőségi vizsgálatnak vetették alá, amely több problémás kérdést tárt fel. Ezek közé tartozik 1. az új nemzetközi szabályok uniós szintű végrehajtásával kapcsolatos jogbizonytalanság, valamint 2. a lobogó alatt közlekedő flották ellenőrzésével, nyomon követésével és az információk megosztásával kapcsolatos harmonizált megközelítés hiánya. Alapvető fontosságú továbbá, hogy a nemzeti hatóságok rendelkezzenek a lobogó szerinti államként rájuk háruló nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal.

Uniós fellépés hiányában a lobogó szerinti államok hatóságai az Unión belül összehangolatlan és nem harmonizált módon fognak működni.

Mit kellene elérni?

E kezdeményezés célja, hogy Unió-szerte biztosítsa és javítsa a tengerészeti biztonság és a szennyezésvédelem magas szintjét.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? 

A hajózás mint nemzetközi üzleti tevékenység különböző uniós és nemzetközi vizeken működik, globális, regionális és nemzeti szinten egyaránt szabályozzák, és jellegénél fogva jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik. E célból elengedhetetlen a lobogó szerinti állam által végzett ellenőrzéseknek és a lobogó alatt közlekedő flották ellenőrzésének az uniós szintű harmonizálása.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs? 

A problémák kezelésére négy szakpolitikai alternatívát dolgoztak ki. Valamennyi szakpolitikai alternatíva tartalmazza az III-szabályzat immár kötelező, lobogó szerinti államokra vonatkozó részeinek beépítését és a kötelező IMO-auditálás fenntartását.

Az előnyben részesített alternatíva a 2. szakpolitikai alternatíva. Célja, hogy fenntartsa a lobogó szerinti állam hatóságainál dolgozó műszaki személyzet alapvető kapacitását a nemzetközi kötelezettségek betartására, valamint hogy biztosítsa a lobogó alatt közlekedő flották hatékony ellenőrzését és az elismert szervezetek célzott ellenőrzését. Ez a lehetőség lényegében magában foglalja a kötelező III-szabályzat lobogó szerinti államokra vonatkozó fennmaradó kulcsfontosságú részeit, és közös megoldást kínál a digitalizáció alkalmazásával annak érdekében, hogy Unió-szerte megvalósuljon a lobogó szerinti államokra vonatkozó követelményeknek való következetes megfelelés.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja? 

A lobogó szerinti államok hatóságai és az ágazat érdekelt felei egy olyan egyértelmű, koherens és összehangolt jogi keretet szorgalmaznak, amely magában foglalja a nemzetközi szabályokat: az III-szabályzatot és az IMO-auditálást. Az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva támogatást élvez, mivel nagy fokú belső és külső koherenciát biztosít. Ez az alternatíva jól átgondoltnak és arányosnak tekinthető, tekintettel az uniós tagállamok flottáinak mérete és típusai közötti nagy különbségekre. A lobogó szerinti államok hatóságai és az ágazati érdekelt felek teljes mértékben támogatják a digitalizációt.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva előnyei? 

A társadalmi hatásokat elsősorban a szakpolitikai lehetőségek tengerészeti biztonságra (megmentett életek) és a környezetvédelemre gyakorolt hatásai alapján értékelik. A digitalizáció révén az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva hatékonyabb, eredményesebb és átláthatóbb hajóellenőrzéseket biztosít, valamint az uniós elismert szervezetek hatékony, eredményes és átlátható ellenőrzését és felügyeletét is biztosítja.

Az előnyben részesített alternatíva az előrejelzések szerint a kiindulási értékhez képest 69-cel több életmentést és 810-zel több elkerült sérülést fog eredményezni a 2025 és 2050 közötti időszakban. Ezek az előnyök várhatóan 2,3973 milliárd EUR-val csökkentik a balesetekhez kapcsolódó külső költségeket a 2025–2050-ös időszakban a kiindulási költségekhez képest (2021-es árakon). A jövőbeli balesetek megelőzése 1 az előrejelzések szerint 1 418 tonnával több bunkerolaj tengerbe ömlését fogja megakadályozni a 2025–2050-es időszakban a kiindulási értékhez képest. Ez várhatóan közvetett pozitív hatással lesz a tengervizek minőségére és a biológiai sokféleségre.

A lobogó szerinti állam hatóságai számára az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva várhatóan 48,8–52,9 millió EUR végrehajtási költségmegtakarítást eredményez a kiindulási értékhez képest (folyó árakon a 2025–2050-ös időszakban). A hajók üzemeltetői esetében a kiigazítási költségmegtakarítást 0,6–1,2 millió EUR-ra becsülték a kiindulási értékhez képest (folyó árakon a 2025–2050-es időszakban). Ezek elsősorban a lobogó szerinti állam elektronikus ellenőrzési jelentéseivel kapcsolatos műszaki megoldások bevezetésének köszönhetőek.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)? 

A járulékos költségek főként a lobogó szerinti állam hatóságaira hárulnak, mivel a 2. alternatíva növeli a lobogó szerinti flották ellenőrzését a lobogó szerinti állam által végzett ellenőrzések és az elismert szervezetek felügyelete révén. A lobogó szerinti állam hatóságainak becsült összköltsége 49,1–49,2 millió EUR.

Az EMSA esetében a lobogó szerinti államok jelentéstételi moduljának kifejlesztésével vagy javításával, valamint az ellenőrök képzésére szolgáló továbbfejlesztett eszközök kifejlesztésével kapcsolatos szakpolitikai intézkedések várhatóan 6,4–7 millió EUR-ra becsült kiigazítási költségekkel járnak.

A hajóüzemeltetők esetében az ellenőrzések számának korlátozott növekedése várhatóan 3,2 millió EUR-ra becsült kiigazítási költséget eredményez.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

Az irányelv javasolt módosításai nem lesznek hatással a kkv-kra, mivel az irányelv hatálya alá tartozó hajók általában nemzetközi kereskedelmi hajók. A kis méretű (300 bruttó tonna alatti) hajókból álló flották nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és hatóságaira gyakorolt hatás? 

A javaslat várhatóan költségekkel jár a lobogó szerinti állam kötelezettségeivel foglalkozó nemzeti hatóságok számára, melyek becsült összege 49,1–49,2 millió EUR. Ezeket a költségeket azonban nagymértékben ellensúlyozza a végrehajtási költségekben a digitalizációnak, valamint az e-jelentések és e-bizonyítványok használatának és megosztásának köszönhetően elért 48,8–52,9 millió EUR összegű megtakarítás.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

A javaslat pozitív hatással lesz a belső piacra, mivel Unió-szerte ugyanolyan magas szintű biztonságot biztosít.

Arányosság

Az előnyben részesített alternatíva nem lépi túl az átfogó szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. Az előnyben részesített alternatíva lényegében magában foglalja a kötelező III-szabályzat lobogó szerinti államokra vonatkozó fennmaradó kulcsfontosságú részeit, és közös megoldást kínál a digitalizáció alkalmazásával annak érdekében, hogy Unió-szerte megvalósuljon a lobogó szerinti államokra vonatkozó követelményeknek való következetes megfelelés.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A szakpolitikai fellépést a lobogó szerinti állam teljesítménymérési rendszere alapján vizsgálják felül. A Bizottság/EMSA megfigyelőként részt vesz az IMO-auditálásokban. Az EMSA továbbra is látogatásokat tesz a tagállamokban a lobogó szerinti államok helyszíni műveleteinek ellenőrzése céljából, és ezek alapján horizontális elemzésekre kerül sor a tengeri biztonság folyamatos javítása céljából.