Brüsszel, 2023.11.16.

COM(2023) 733 final

2023/0418(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2018/1806 rendeletnek a szerbiai Koordinációs Igazgatóság (Koordinaciona uprava) által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyek tekintetében történő módosításáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A 2009. november 30-i 1244/2009/EK rendelet 1 módosította a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendeletet 2 . A változás abban állt, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (jelenleg Észak-Macedónia), Montenegró és Szerbia átkerült az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek) a II. mellékletbe (azon országok, amelyek állampolgárai a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében mentesülnek e vízumkötelezettség alól). A vízumkötelezettség alóli mentesség csak a biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozott (és vonatkozik továbbra is).

Tekintettel a Koszovóból 3* kiinduló irreguláris migrációs mozgások kockázataival kapcsolatos akkori aggodalmakra, valamint arra a tényre, hogy Koszovóval abban az időben nem volt folyamatban vízumliberalizációs párbeszéd, a szerb útlevéllel rendelkező személyek egyik kategóriáját (a Belgrádban működő szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevél birtokosait) kizárták a vízummentesség alól. Ez az igazgatóság dolgozza fel a Koszovóban lakóhellyel rendelkező koszovói szerbek és a Koszovón kívül élő koszovói szerb diaszpóra által benyújtott valamennyi útlevélkérelmet.

A szerbiai Koordinációs Igazgatóságot a Szerbiával folytatott vízumliberalizációs párbeszéd során hozták létre azzal a céllal, hogy a szerb területen elszórtan elhelyezkedő – addig a koszovói szerbek útleveleinek kiállításáért felelős – hét regionális rendőrségi igazgatóság helyébe lépjen. A szerbiai Koordinációs Igazgatóság biometrikus útleveleket állít ki, amelyeket birtokosaik az igazgatóság létrehozása óta úti okmányként használnak az EU-ba való utazáshoz.

2009-ben Koszovó bekerült az 539/2001/EK rendelet I. mellékletének 2. részébe, amely értelmében a Koszovó által kiállított útlevéllel rendelkező személyeknek a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük. Azóta változott a helyzet. A Bizottság 2012. január 19-én vízumliberalizációs párbeszédet indított Koszovóval. 2012. június 14-én ütemtervet terjesztett elő Koszovó számára, amelyben meghatározta a vízumliberalizáció irányába történő előrelépés érdekében Koszovó által elfogadandó és végrehajtandó valamennyi jogszabályt és egyéb intézkedést. A párbeszéd sikeresen lezárult, és ez alapján a Bizottság 2016. május 4-én javaslatot 4 terjesztett elő arról, hogy Koszovó átkerüljön az 539/2001/EK rendelet II. mellékletébe.

A javaslatról végül 2023. április 19-én született megállapodás, amikor is azt elfogadták. Az (EU) 2023/850 rendelet 5 módosította (az időközben az 539/2001/EK rendelet helyébe lépő) (EU) 2018/1806 rendeletet 6 , és ennek keretében Koszovó átkerült az említett rendelet I. mellékletének 2. részéből a II. melléklet 4. részébe. Hasonlóan az összes korábbi, sikeresen lezárult vízumliberalizációs párbeszédhez itt is az a döntés született, hogy a vízumkötelezettség alóli mentesség csak a biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre alkalmazandó. Emellett a rendelet azt is előírta, hogy a mentesség addig a napig nem alkalmazható, amelytől az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 7 létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) megkezdi a működését, vagy 2024. január 1-jéig, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb. Mivel az ETIAS 2024. január 1-je előtt nem kezdi meg működését, a koszovói útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozó vízummentesség 2024. január 1-jétől alkalmazandó.

Az (EU) 2023/850 rendelet elfogadásával a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiállított szerb útlevél birtokosai lennének az egyedüli olyan polgárok a nyugat-balkáni régióban, akiknek vízummal kell rendelkezniük a rövid távú uniós tartózkodás céljából történő beutazáskor.

A Bizottság úgy véli, hogy a koszovói útlevéllel rendelkező személyek vízummentességének hatálybalépésével már nem állnak fenn azok az okok, amelyek a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiállított szerb útlevél birtokosainak vízummentesség alóli kizárását indokolták, és a nyugat-balkáni régió valamennyi polgára számára lehetővé kell tenni a schengeni térségbe való vízummentes beutazást. Ennélfogva a Bizottság az (EU) 2018/1806 rendelet módosítását javasolja, hogy a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyek a tagállamok külső határainak bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából történő átlépésekor mentesüljenek a vízumkötelezettség alól.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az (EU) 2018/1806 rendelet felsorolja azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, illetve azokat, amelyek állampolgárai mentesülnek e kötelezettség alól. Az (EU) 2018/1806 rendeletet Írország kivételével valamennyi tagállam alkalmazza. A rendeletet Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc is alkalmazza. A rendelet a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó rövid távú tartózkodásokra vonatkozó uniós közös vízumpolitika részét képezi.

Az első vízumliberalizációs párbeszédek 2008-as elindítása óta általános cél volt, hogy a teljes nyugat-balkáni régió vízummentességet kapjon a schengeni térségbe történő beutazáshoz. A vízumkötelezettségeket Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia esetében 2009-ben, Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében 2010-ben, Koszovó esetében pedig 2023-ban eltörölték. Ebben az összefüggésben a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyek vízummentesség alóli kizárásának az eltörlése biztosítaná, hogy a teljes nyugat-balkáni régióra ugyanaz a vízumrendszer legyen alkalmazandó.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyek javasolt bevonása a Szerbiára vonatkozó vízummentességbe összhangban van a nyugat-balkáni régió uniós integrációjának felgyorsítására irányuló uniós törekvésekkel.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A javasolt rendelet a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képezi.

Szubszidiaritás, arányosság és a jogi aktus típusának megválasztása

Az (EU) 2018/1806 rendelet szükséges módosítását rendelettel kell végrehajtani. A tagállamok nem léphetnek fel önállóan a politikai célkitűzés eléréséhez. A politikai célkitűzés eléréséhez nem áll rendelkezésre más (nem jogalkotási) alternatíva.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A koszovói szerbek vízummentességi rendszerből való kizárásának jelenlegi helyzete egyeztetés tárgyát képezte Szerbiával és Koszovóval.

Hatásvizsgálat

Ehhez a javaslathoz nem volt szükség hatásvizsgálatra.

Alapjogok

Ez a javaslat nem érinti hátrányosan az alapjogok Európai Unión belüli védelmét.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ennek a javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A módosított rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően közvetlenül alkalmazandó és a tagállamok által haladéktalanul végrehajtandó. Nincs szükség végrehajtási tervre.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az (EU) 2018/1806 rendelet II. melléklete módosul oly módon, hogy a Szerbiára vonatkozó hivatkozás kiegészül a szerbiai Koordinációs Igazgatóság (szerb nyelven: Koordinaciona uprava) által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyekkel.

2023/0418 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2018/1806 rendeletnek a szerbiai Koordinációs Igazgatóság (Koordinaciona uprava) által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdése a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 felsorolja azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, valamint azokat, amelyek állampolgárai a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében mentesülnek e kötelezettség alól.

(2)Az 1244/2009/EK tanácsi rendelet 9 értelmében Szerbia átkerült azoknak az országoknak a listájára, amelyek állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól. Az említett rendelet a szerbiai Koordinációs Igazgatóság (Koordinaciona uprava) által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyek esetében kizárással élt a vízummentesség alól.

(3)A Koszovót az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletének 4. részébe áthelyező (EU) 2023/850 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 elfogadásával a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiállított szerb útlevél birtokosai lennének az egyedüli olyan polgárok a nyugat-balkáni régióban, akiknek vízummal kell rendelkezniük a tagállamok külső határainak átlépésekor.

(4)Annak biztosítása érdekében, hogy a teljes nyugat-balkáni régióra ugyanaz a vízumrendszer legyen alkalmazandó, a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyeket ezért szerepeltetni kell az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletének Szerbiára vonatkozó hivatkozásában.

(5)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 11 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(6)Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 12 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 13 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. és C. pontjában említett területhez tartoznak.

(7)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 14 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 15 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. és C. pontjában említett területhez tartoznak.

(8)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 16 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(9)Ciprus, valamint Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése és a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletének 1. részében:

a „Szerbia (a szerbiai Koordinációs Igazgatóság [szerb nyelven: Koordinaciona uprava] által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyek kivételével) (7)” szövegrész helyébe

a következő szöveg lép:

„Szerbia (a szerbiai Koordinációs Igazgatóság [szerb nyelven: Koordinaciona uprava] által kiállított szerb útlevéllel rendelkező személyeket is ideértve) (*)”.

(*) A vízummentesség kizárólag a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványaival összhangban kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozik.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

(1)    A Tanács 1244/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 336., 2009.12.18., 1. o.)
(2)    A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).
(3) *    Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(4)    COM(2016) 0277 final.
(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/850 rendelete (2023. április 19.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendelet módosításáról (Koszovó (Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.)) (HL L 110., 2023.4.25., 1. o.).
(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete (2018. november 14.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 303., 2018.11.28., 39. o.).
(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).
(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete (2018. november 14.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 303., 2018.11.28., 39. o.).
(9)    A Tanács 1244/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 336., 2009.12.18., 1. o.).
(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/850 rendelete (2023. április 19.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendelet módosításáról (Koszovó (Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.)) (HL L 110., 2023.4.25., 1. o.).
(11)    A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(12)    HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(13)    A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(14)    HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(15)    A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(16)    A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).