EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.10.27.
COM(2023) 663 final
2023/0380(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlésének 33. ülésén a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti iránymutatások, a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások, az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listája és a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatások módosításainak elfogadása, valamint a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetének elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlésének a 2023. november 27. és december 6. között megrendezésre kerülő 33. ülésén (A 33) az Unió nevében képviselendő álláspontot megállapító határozat.
A közgyűlés 33. ülésén a tervek szerint elfogadják:
(1)a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere (HSSC) szerinti 2021. évi szemlézési iránymutatások módosításait, és visszavonják a közgyűlés A.1156(32) határozatát;
(2)a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások módosításait;
(3)az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításait);
(4)a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatások (A.949(23) határozat) módosításait; valamint
(5)a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetét.
2.A javaslat háttere
2.1.A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet létrehozásáról szóló egyezmény
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről (a továbbiakban: IMO) szóló egyezmény létrehozza az IMO-t, melynek célja, hogy fórumot biztosítson a nemzetközi kereskedelmi hajózást érintő bármely technikai kérdéshez kapcsolódó szabályozás és gyakorlatok területén folytatott együttműködéshez. További célja a tengerészeti biztonsággal, a hajózás hatékonyságával, valamint a hajókról történő tengerszennyezés megelőzésével és szabályozásával kapcsolatos lehető legszigorúbb végrehajtható normák általános elfogadásának ösztönzése, előmozdítva az egyenlő versenyfeltételeket. A kapcsolódó adminisztratív és jogi kérdésekkel is foglalkozik.
Az egyezmény 1958. március 17-én lépett hatályba.
Az egyezménynek valamennyi tagállam részes fele. Az Unió nem részes fele az egyezménynek.
2.2.A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a hajózás biztonságáért és védeleméért, valamint a hajók által okozott tengerszennyezés megelőzéséért felelős szakosított ENSZ-ügynökség. Az IMO a nemzetközi hajózás biztonságával, védelmével és környezeti teljesítményével kapcsolatos szabványok megalkotásáért világszinten felelős hatóság. A Szervezet legfőbb feladata egy igazságos, hatékony, egységesen elfogadott és alkalmazott szabályozási keret kialakítása a hajózási ágazat számára.
Az IMO-ban való tagság valamennyi állam előtt nyitva áll, és az IMO-nak valamennyi uniós tagállam tagja. Az EU és az IMO közötti kapcsolatok elsősorban a Kormányközi Tengerészeti Tanácsadó Szervezet (IMCO) és az Európai Közösségek Bizottsága között 1974-ben létrejött együttműködési megállapodáson alapulnak.
Az IMO közgyűlése a szervezet irányító testülete. A közgyűlés tagja valamennyi IMO-tagállam; a testület kétévente ülésezik, és olyan rendeletek és iránymutatások, illetve azok módosításai elfogadására tehet javaslatot a tagoknak, amelyekről az IMO öt fő bizottságában megállapodás született. Ezen öt bizottság közé tartozik a Tengerészeti Biztonsági Bizottság (MSC) és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság (MEPC).
2.3.Az IMO közgyűlésének tervezett jogi aktusa
A közgyűlés 2023. november 27. és december 6. között megrendezésre kerülő 33. ülésén módosításokat tervez elfogadni a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti iránymutatásokra, az ISM-szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások, az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájára és a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyéről szóló iránymutatásokra vonatkozóan, valamint el kívánja fogadni a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetét.
A szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti iránymutatások tervezett módosításainak célja az iránymutatások naprakésszé tétele annak érdekében, hogy azok tükrözzék a 2023. december 31-ig bezárólag hatályba lépő, a releváns, kötelezően alkalmazandó eszközök módosításaiból eredő követelményeket, ideértve a távszemlézések értékeléséről és alkalmazásáról szóló iránymutatás kidolgozására irányuló módosításokat is.
Az ISM-szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások tervezett módosításainak célja iránymutatást nyújtani a távszemlézésekről és a távellenőrzésekről.
Az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listáját érintő tervezett módosítások célja a 2021. évi lista naprakésszé tétele a Tengerészeti Biztonsági Bizottság és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság által elfogadott további jogszabályi rendelkezések alapján.
A segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó irányelvek tervezett módosításainak célja annak biztosítása, hogy az IMO-határozat naprakész maradjon, és továbbra is olyan hatékony eszközként szolgáljon, amely egyértelmű keretet biztosít a menedékhelyet kereső hajók globálisan következetes és összehangolt módon történő kezeléséhez.
A tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító tervezett közgyűlési határozat célja, hogy ösztönözze és sürgesse a lobogó szerinti államokat, a kikötő szerinti államokat és a parti államokat, hogy hozzanak intézkedéseket az olyan tevékenységek megakadályozására, mint például a hajók közötti tengeri átrakodás.
3.Az Unió nevében képviselendő álláspont
3.1.A szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021. évi iránymutatások módosításai és az A.1156(32) határozat visszavonása
A lobogó szerinti állam általi végrehajtással foglalkozó albizottság – az IMO-eszközök végrehajtásával foglalkozó albizottság (III-albizottság) elődje – megállapodott a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások rendszeres felülvizsgálatáról. A szemlézési iránymutatásokat ennek megfelelően az IMO közgyűlésének minden ülésén aktualizálják. A szemlézési iránymutatások legutóbbi változatát a közgyűlés 2021. évi 32. ülésén elfogadott A.1156(32) határozat rögzíti.
A III-albizottság a 7. ülésén – Kína koordinációja mellett – újra létrehozta a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatásoknak, valamint az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának a felülvizsgálatával foglalkozó kapcsolattartó csoportot. Ez a III-albizottság korábbi ülésein ugyanígy történt.
A kapcsolattartó csoport többek között felkérést kapott, hogy folytassa a szemlézési iránymutatások módosítástervezetének kidolgozását, amelyre a 2023. december 31-ig bezárólag hatályba lépő, a releváns, kötelezően alkalmazandó eszközök módosításai miatt van szükség, figyelembe véve a Tengerészeti Biztonsági Bizottság 103. ülésének, a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 76. ülésének, valamint adott esetben a Tengerészeti Biztonsági Bizottság és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság jövőbeni üléseinek eredményét, annak érdekében, hogy az egységes szerkezetbe foglalt formában véglegesített módosítástervezetet az A 33-as ülésen történő elfogadás céljából be lehessen nyújtani.
Az III-albizottság 8. ülésén az albizottság megállapította, hogy az idő szűkössége miatt a munkacsoport nem tudta felülvizsgálni a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021. évi szemlézési iránymutatások (A.1156(32) határozat) módosítástervezetét, és az ügyet elnapolta az albizottság 9. ülésére.
Az albizottság megállapodott arról, hogy a szemlézési iránymutatások módosítástervezetét tovább kell fejleszteni olyan módon, hogy az magában foglalja a 2023. december 31-ig hatályba lépő, a vonatkozó IMO-eszközök módosításaiból eredő követelményeket, annak érdekében, hogy a módosítástervezetet be lehessen nyújtani a III-albizottság 9. ülésére véglegesítésre, mielőtt az a bizottságok általi jóváhagyás függvényében az egységes szerkezetbe foglalt formában közvetlenül benyújtásra kerülne az A 33-as ülésre elfogadás céljára.
Az albizottság továbbá megállapodott a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatásokkal, a kötelezettségek nem kimerítő listájával, valamint a távszemlézésekről, -ellenőrzésekről és -hitelesítésekről szóló iránymutatással foglalkozó kapcsolattartó csoport ismételt felállításáról.
A 9. ülésén az III-albizottság jóváhagyta a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások (A.1156 (32) határozat) módosítástervezetét, amely a közgyűlés 33. ülésén kerül elfogadásra.
Az Unió azt az álláspontot képviselte, hogy támogatni kell a javasolt módosításokat, ugyanakkor azokat az ülés során a munkacsoport elé kell terjeszteni felülvizsgálat és véglegesítés céljára.
A javasolt módosítások a 2023. december 31-ig bezárólag hatályba lépő, a releváns, kötelezően alkalmazandó eszközök módosításaiból erednek, ideértve a távszemlézésre vonatkozó rendelkezéseket is. Az elfogadandó frissítés a távszemlézésekre és -ellenőrzésekre vonatkozik és azok alkalmazási körét csak rendkívüli körülményekre szorítja mindaddig, amíg az IMO nem dolgoz ki részletes iránymutatásokat.
Az Uniónak ezért támogatnia kell az említett módosításokat, mivel azok biztosítják, hogy a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti iránymutatások igazodjanak az új fejleményekhez és továbbra is naprakészek legyenek.
3.2.A hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások módosításai
A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 104. ülésén új eredmények születtek a távszemlézés és -ellenőrzés szabályozása terén; valamint a tengeri védelem területén folytatott távellenőrzésekre és -hitelesítésekre vonatkozó iránymutatások kidolgozása tekintetében. A bizottság megállapodott abban, hogy a III-albizottság 2022–2023-as időszakra vonatkozó kétéves napirendjébe, valamint a III-albizottság 8. ülése ideiglenes napirendjébe felveszi „A távszemlézések értékelésére és alkalmazására, az ISM-szabályzat szerinti ellenőrzésekre és a hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzat (ISPS-szabályzat) szerinti hitelesítésekre vonatkozó iránymutatások kidolgozása” című új dokumentumot, 2024-es teljesítési céldátummal. A Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 77. ülése ugyanerről állapodott meg.
Az III-albizottság a 8. ülésén megállapodott arról, hogy az eredmény keretének a következő három részből vagy aleredményből kell állnia:
1.a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások módosításai (1. rész);
2.a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi (ISM) szabályzat végrehajtására vonatkozó felülvizsgálat iránymutatások módosításai (2. rész); valamint
3.a távszemlézések értékelésére és alkalmazására, az ISM-szabályzat szerinti ellenőrzésekre és a hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzat (ISPS-szabályzat) szerinti hitelesítésekre vonatkozó iránymutatás kidolgozása (3. rész).
Az albizottság továbbá megállapodott arról, hogy a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások módosításait (1. rész), valamint a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi (ISM) szabályzat végrehajtására vonatkozó felülvizsgált iránymutatások módosításait (2. rész) 2023-ban az A 33-as ülés keretében fogadják el.
Az albizottság utasította a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatásokkal, a kötelezettségek nem kimerítő listájával, valamint a távszemlézésekről, -ellenőrzésekről és -hitelesítésekről szóló iránymutatással foglalkozó kapcsolattartó csoportot, hogy többek között fejlessze tovább és véglegesítse az ISM-szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó felülvizsgált iránymutatások (A.1118(30) határozat) módosításait.
A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 106. és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 79. ülése felhatalmazta az III-albizottság 9. ülését arra, hogy beszámoljon a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások 2023. évi tervezetével, ideértve a távszemlézésekre vonatkozó rendelkezéseket is, valamint az ISM-szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó felülvizsgált iránymutatásokkal, ideértve az ISM-szabályzat szerinti távellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket is, kapcsolatos munkájának eredményeiről, amely eredményeket várhatóan az A 33-as ülésen fogadnak el közgyűlési határozatként.
A III-albizottság 9. ülésén az albizottság jóváhagyta az ISM-szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó felülvizsgált iránymutatások (A.1118(30) határozat) módosításait azzal a céllal, hogy elő lehessen terjeszteni azokat az A 33-as ülésen történő elfogadás céljára.
Az Unió álláspontja az volt, hogy támogatni kell az ISM-szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó felülvizsgált iránymutatásokat, és azt ajánlotta, hogy azokat véglegesítés céljából munkacsoport vizsgálja felül, figyelembe véve a további módosítási javaslatokat is.
Az Unió álláspontja az, hogy támogatni kell ezeket a módosításokat, mivel azok kiindulópontként szolgálnak a távszemlézésekre, az ISM-szabályzat szerinti ellenőrzésekre és az ISPS-szabályzat szerinti hitelesítésekre vonatkozó iránymutatás kidolgozási keretéhez, valamint annak a következő szakaszban történő továbbfejlesztéséhez és véglegesítéséhez.
3.3.Az III-szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításai
Az IMO-eszközök végrehajtására és érvényre juttatására vonatkozó iránymutatásként, különösen az IMO-tagállami ellenőrzési rendszere szempontjából releváns, ellenőrizhető területek azonosítása tekintetében, az IMO jelenleg az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának összeállításán dolgozik. E lista legutóbbi felülvizsgálatára 2021-ben került sor az A.1157(32) határozat mellékleteként, amely az A 32-es ülésen került elfogadásra. Azóta mind a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, mind a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság további jogszabályi rendelkezéseket fogadott el.
Az III-albizottság 8. ülésén megállapodás született arról, hogy IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek 2021. évi nem kimerítő listájának mellékleteit tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy a listát naprakészen lehessen tartani a releváns, kötelezően alkalmazandó IMO-eszközök 2024. július 1-jéig hatályba lépő módosításaival.
Az albizottság továbbá – Kína koordinációja mellett – létrehozta a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatásokkal, a kötelezettségek nem kimerítő listájával, valamint a távszemlézésekről, -ellenőrzésekről és -hitelesítésekről szóló iránymutatással foglalkozó kapcsolattartó csoportot avégett, hogy többek között folytassa a kötelezettségek nem kimerítő listája módosítástervezetének kidolgozását annak érdekében, hogy az egységes szerkezetbe foglalt formában véglegesített módosítástervezetet az A 33-as ülésen történő elfogadás céljára be lehessen nyújtani.
Az idő szűkössége miatt az III-albizottság 8. ülése keretében nem sikerült véglegesíteni az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek 2021. évi nem kimerítő listája javasolt módosítástervezetének felülvizsgálatát. Az albizottság ezért megállapodott abban, hogy a kapcsolattartó csoportban folytatja a felülvizsgálatot az III-albizottság 9. ülésen történő véglegesítés céljából.
Az III-albizottság 9. ülésén az Unió álláspontja az volt, hogy támogatni kell azokat a releváns beadványokat, amelyek alapul szolgálnak az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek 2021. évi nem kimerítő listájának naprakésszé tételéhez.
Az Unió álláspontja az, hogy támogatni kell ezeket a módosításokat annak érdekében, hogy a listát naprakészen lehessen tartani a releváns kötelező IMO-eszközök 2024. július 1-jéig hatályba lépő módosításaival.
3.4.A segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyéről szóló iránymutatások (A.949(23) határozat) módosításai
A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 100. ülése jóváhagyta a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatásokról szóló jelenleg hatályos A.949(23) IMO-határozat naprakésszé tételére irányuló új dokumentum iránti kérelmet.
A navigációs, kommunikációs, kutatási és mentési albizottság 7. ülésén (NCSR 7), amelynek feladata az e kérdéssel kapcsolatos munka volt, megállapodás született arról, hogy az Egyesült Királyság koordinációja mellett egy kapcsolattartó csoportot hoznak létre a munka folytatása érdekében. Továbbá az ülés keretében munkaterv került kidolgozásra annak érdekében, hogy a közgyűlés 32. ülésén történő elfogadás céljából időben véglegesíteni lehessen az iránymutatásokat a navigációs, kommunikációs, kutatási és mentési albizottság 8. ülésén a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság és a Jogi Bizottság általi jóváhagyás céljára. Ezt a gyorsított eljárású munkatervet a Tengerészeti Biztonsági Bizottság 102. ülése hagyta jóvá.
Sajnálatos módon a navigációs, kommunikációs, kutatási és mentési albizottság 8. ülése keretében nem sikerült véglegesíteni az iránymutatások tervezetét. Tekintettel arra, hogy az iránymutatások véglegesítése terén nem történt előrelépés, az albizottság megállapodott abban, hogy az Egyesült Királyság koordinációja mellett újra létrehozza a kapcsolattartó csoportot a navigációs, kommunikációs, kutatási és mentési albizottság 9. ülésén történő véglegesítés céljából.
A segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatásokról szóló A.949(23) határozat felülvizsgálat-tervezetének felülvizsgálata és véglegesítése céljából a navigációs, kommunikációs, kutatási és mentési albizottság 9. ülése figyelembe vette a plenáris ülésen hozott határozatokat, észrevételeket és javaslatokat. Az albizottság elfogadta a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatásokról szóló közgyűlési határozat tervezetét, és felkérte a bizottságot, hogy a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság és a Jogi Bizottság általi későbbi jóváhagyás, valamint az A 33-as ülésen történő elfogadás céljából hagyja azt jóvá.
Az Unió álláspontja az volt, hogy aktívan támogatni kell a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatának véglegesítését.
A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 106. ülése jóváhagyta a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyéről szóló iránymutatások (A.949 (23) határozat) felülvizsgálatára vonatkozó közgyűlési határozat tervezetét, miután a navigációs, kommunikációs, kutatási és mentési albizottság 9. ülése véglegesítette azt, továbbá a Tengerészeti Biztonsági Bizottság 106. ülése felkérte a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságot és Jogi Bizottságot a határozat jóváhagyására, a közgyűlés harmincharmadik ülése keretében történő elfogadás céljából.
A Jogi Bizottság 110. ülése keretében jóváhagyta a közgyűlés említett határozattervezetét néhány olyan kisebb módosítással, amelyek nem érintik az iránymutatások operatív tartalmát.
Végezetül a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 80. ülése jóváhagyta a Jogi Bizottság 110. ülése keretében módosított, a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyéről szóló iránymutatásokra vonatkozó közgyűlési határozat tervezetét az A 33-as ülésen való – elfogadás céljából történő – mérlegelésre.
Az Unió álláspontja az, hogy támogatni kell ezeket a módosításokat annak biztosítása érdekében, hogy az IMO-határozat naprakész maradjon, és továbbra is olyan hatékony eszközként szolgáljon, amely egyértelmű keretet biztosít a menedékhelyet kereső hajók globálisan következetes és összehangolt módon történő kezeléséhez.
3.5.A tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetének elfogadása
A Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 80. ülésén a bizottság mérlegelt egy beadványt, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hajók közötti tengeri átrakodás – ideértve a szankciórendszerek korlátozásainak és a magas biztosítási költségeknek a megkerülése céljából az ún. „dark operations” (a műholdas válaszjeladók kikapcsolása és egyéb kódhomályosítási módszerek, például a helymeghatározási adatok manipulálása, irányeltérés alkalmazása mellett végzett) műveleteket folytató hajók általi átrakodást is – növekedése miatt fennálló lehetséges környezeti kockázatokra, a globális környezetszennyezés-megelőzési és jogi felelősségi és kártérítési rendszerek tekintetében jelentkező következményekre és aggodalmakra. Ennek megfelelően a bizottság fontolóra vette, hogy a dokumentum melléklete tartalmazzon egy közgyűlési határozattervezetet, amely arra sürgeti a tagállamokat és az összes érdekelt felet, hogy mozdítsák elő a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket.
Az egyeztetést követően a bizottság egyetértett abban, hogy általános támogatás övezi azt a közgyűlési határozattervezetet, amely arra sürgeti a tagállamokat és az összes érdekelt felet, hogy mozdítsák elő a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket. A bizottság egyetértett abban, hogy a közgyűlési határozattervezetet továbbítják a közgyűlés harmincharmadik ülésére az ezen az ülésen kifejtett észrevételekkel és nézetekkel együtt, az A 33-as ülésen történő véglegesítés és elfogadás céljából történő további mérlegelésre.
A globális multilaterális rendszer keretében az EU betartja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának a harmadik országokkal szembeni szankciókat megállapító határozatait, amelyeket átültet az uniós jogba. Emellett saját szankciókat is alkalmaz (autonóm uniós szankciók), vagy az ENSZ által előírtakon felül saját korlátozásokat vezet be (vegyes szankciórendszerek).
A határozattervezet elfogadása várhatóan előnyös lesz a 833/2014/EU tanácsi rendelet 3eb. és 3ec. cikkének végrehajtása szempontjából.
Az Unió álláspontja ezért az, hogy támogatja e határozat elfogadását annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók megsértésére vagy megkerülésére irányuló, illetve azzal járó, a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel végzett műveletek (ún. „dark operations”) kiküszöbölése céljából az IMO szintjén bevezetett bármely szankció összhangban álljon az Unió szintjén alkalmazandó szankciókkal.
3.6.A vonatkozó uniós jogszabályok és az uniós hatáskör
3.6.1.A szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021. évi szemlézési iránymutatások módosításai
Az említett rendelet I. melléklete B. pontja 7. alpontjának k) pontja megállapítja, hogy:
„7. Az elismert szervezetnek biztosítania kell, hogy:
k) a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere által előírt, jogszabályban meghatározott szemlék és vizsgálatok, amelyek elvégzésére az elismert szervezet felhatalmazással bír, a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszerének keretében végzett, a szemlékre vonatkozó iránymutatásokról szóló A.948(23) IMO-határozat mellékletében és függelékében meghatározott rendelkezések alapján történik;”. (Ezt úgy kell értelmezni, hogy a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatások naprakész változatára utal.)
A szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021. évi szemlézési iránymutatások felülvizsgálata ezért meghatározó módon befolyásolhatja a 391/2009/EK rendelet szerint alkalmazandó követelményeket.
3.6.2.A hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások módosításai
A módosított 391/2009/EK rendelet megállapítja a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályait és szabványait. A rendelet I. melléklete A. pontjának 3. alpontja előírja, hogy az elismert szervezeteknek rendelkezniük kell a munkájuk elvégzéséhez szükséges műszaki és emberi erőforrásokkal, míg a B. pont 1. alpontja előírja, hogy az elismert szervezeteknek fenn kell tartaniuk saját főállású felügyelőik világszerte rendelkezésre álló hálózatát. A rendelet I. melléklete B. pontjának 10. alpontja továbbá előírja, hogy az elismert szervezetnek – szakmailag képzett személyzet bevonásával és a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatásokról szóló A.913(22) IMO-határozat mellékletében meghatározott rendelkezések értelmében – rendelkeznie kell azon parti és hajófedélzeteken működtetett biztonsági rendszerek alkalmazásával és karbantartásával kapcsolatos értékeléshez szükséges eszközökkel, amelyekre vonatkozóan a bizonyítványt kívánják kiállítani.
A 336/2006/EK rendelet továbbá beépíti az uniós jogba a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzatot (ISM-szabályzat).
Az ISM-szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások módosításai ezért meghatározó módon befolyásolhatják a 391/2009/EK rendelet és a 336/2006/EK rendelet értelmében alkalmazandó követelményeket.
3.6.3.Az III-szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításai
A lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK irányelv célja annak biztosítása, hogy az uniós tagállamok teljesítsék a lobogó szerinti államként rájuk háruló kötelezettségeket, és eleget tegyenek az IMO nemzetközi egyezményei értelmében a lobogó szerinti államra háruló követelményeknek. Az említett irányelv 7. cikke értelmében létrejött egy az IMO által vezetett auditálási eljárás, amelynek célja a lobogó szerinti állam teljesítményének a felülvizsgálata, és amely tekintetében az III-szabályzat jelenti a vonatkozó előírást. Az III-szabályzatot továbbá a módosított 391/2009/EK rendelet is figyelembe veszi.
Az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításai ezért meghatározó módon befolyásolhatják a 2009/21/EK irányelv és a 391/2009/EK rendelet értelmében alkalmazandó követelményeket.
3.6.4.A segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyéről szóló iránymutatások (A.949(23) határozat) módosításai
A módosított 2002/59/EK irányelv létrehozta a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszert.
A 20a. cikk (2) bekezdése közvetlenül a segítségnyújtásra szoruló hajóknak a menedékhelyeken történő fogadására irányuló tervekkel foglalkozik azáltal, hogy előírja, hogy az említett terveket a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatásokról szóló A.949(23) és a tengeri segítségnyújtási szolgáltatásokról (MAS) szóló A.950(23) IMO-határozat alapján dolgozzák ki.
A segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatások módosításai ezért meghatározó módon befolyásolhatják a 2002/59/EK irányelv értelmében alkalmazandó követelményeket.
3.6.5.A tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetének elfogadása
A 2014/512/KKBP tanácsi határozat és a módosított 833/2014/EU tanácsi rendelet az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről rendelkezik.
A 833/2014/EU tanácsi rendelet 3eb. cikkének (1) bekezdése értelmében tilos 2023. július 24-től az Unió területén lévő kikötőkbe behajózást biztosítani bármely olyan hajó számára, amely hajók közötti átrakodást végez, amennyiben feltételezhető, hogy a hajó megsérti: az említett rendelet 3m. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott tilalmakat, amelyek szerint tilos „közvetlenül vagy közvetve megvásárolni, behozni vagy átadni a XXV. mellékletben felsorolt nyersolajat vagy kőolajtermékeket, ha azok Oroszországból származnak, vagy azokat Oroszországból exportálják” és tilos „az [utóbbi] tilalomhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást, brókertevékenységet, finanszírozást vagy pénzügyi segítségnyújtást, vagy bármely egyéb szolgáltatást közvetlenül vagy közvetve biztosítani”; az említett rendelet 3n. cikkének (1) és (4) bekezdésében meghatározott tilalmakat, amelyek szerint tilos “a XXV. mellékletben felsorolt olyan nyersolajjal vagy kőolajtermékekkel harmadik országokkal folytatott kereskedéshez, brókertevékenységhez, valamint azok harmadik országok számára – többek között hajók közötti átadásokon keresztül – történő szállításához kapcsolódó technikai segítségnyújtást, brókertevékenységet vagy finanszírozást vagy pénzügyi segítségnyújtást közvetlenül vagy közvetve biztosítani, amelyek Oroszországból származnak, vagy amelyeket Oroszországból exportáltak” és tilos “a XXV. mellékletben felsorolt, Oroszországból származó vagy Oroszországból exportált, a 2709 00 KN-kód alá tartozó nyersolajjal 2022. december 5-től, vagy a 2710 KN-kód alá tartozó kőolajtermékekkel 2023. február 5-től harmadik országokkal folytatott kereskedés, brókertevékenység vagy azok harmadik országok számára – többek között hajók közötti átadásokon keresztül – történő szállítása”.
Hasonlóképpen, a 833/2014/EU tanácsi rendelet 3eb. cikkének (2) bekezdése értelmében tilos a behajózás, ha egy hajó legalább 48 órával korábban nem értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot a valamely tagállam kizárólagos gazdasági övezetén belül, vagy a tagállam partjának alapvonalától számított 12 tengeri mérföldön belül végzett, hajók közötti átrakodásról.
A 833/2014/EU tanácsi rendelet 3ec. cikke értelmében 2023. július 24-től tilos az Unió területén lévő kikötőkbe behajózást biztosítani bármely olyan hajó számára, amelyről feltételezhető, hogy a 3m. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 3n. cikk (1) és (4) bekezdésében meghatározott tilalmak hatálya alá tartozó orosz nyersolaj vagy kőolajtermékek szállítása során – a SOLAS-egyezmény V/19. szabályának 2.4. pontját megsértve – a tagállami kikötőkbe vagy hajózsilipekbe tartó út bármely pontján jogellenesen zavarja, kikapcsolja vagy más módon hozzáférhetetlenné teszi a hajófedélzeti automatikus azonosító rendszerét.
A javasolt határozat bevezette a „sötét flotta” (ún. „dark fleet”) vagy „árnyékflotta” (ún. „shadow fleet”) fogalmát, amely magában foglalná azokat a hajókat is, amelyek a 833/2014/EU tanácsi rendelet 3eb. és 3ec. cikkének hatálya alá tartozó cselekmények révén „jogellenes tevékenységet folytatnak a szankciók megkerülése céljából”, és felszólítja az IMO-tagállamokat (beleértve az uniós tagállamokat is), hogy mozdítsák elő az ilyen jogellenes műveletek megelőzésére irányuló intézkedéseket.
A tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozattervezet elfogadása ezért meghatározó módon befolyásolhatja a 2014/512/KKBP tanácsi határozat és a 833/2014/EU tanácsi rendelet alkalmazását.
3.6.6.Az uniós hatáskör
A tervezett jogi aktusok tárgya olyan területet érint, amely tekintetében az EUMSZ 3. cikke (2) bekezdésének utolsó tagmondata értelmében az Unió kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik, mivel a tervezett jogi aktusok „érinthetik a közös szabályokat vagy megváltoztathatják azok alkalmazási körét”.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése attól függetlenül alkalmazandó, hogy az Unió tagja-e a szervnek, vagy részes fele-e a megállapodásnak.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervre irányadó szabályai szerint joghatással bíró aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által […] elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az IMO közgyűlése egy megállapodás, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) létrehozásáról szóló egyezmény által létrehozott szerv.
A közgyűlés által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A tervezett jogi aktusok meghatározó módon befolyásolhatják konkrétan a következő uniós jogszabályok tartalmát:
–A 391/2009/EK rendelet a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól. Ennek az a magyarázata, hogy a rendelet előírja az elismert szervezetek számára annak biztosítását, hogy a jogszabályban meghatározott szemlék és ellenőrzések végzése a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti szemlézési iránymutatásokkal összhangban történjen. . A rendelet továbbá arra kötelezi az elismert szervezeteket, hogy – szakmailag képzett személyzet bevonásával és a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások értelmében – rendelkezzenek azon parti és hajófedélzeteken működtetett biztonsági rendszerek alkalmazásával és karbantartásával kapcsolatos értékeléshez szükséges eszközökkel, amelyekre vonatkozóan a bizonyítványt kívánják kiállítani. A „nemzetközi egyezmények” a módosított 391/2009/EK rendeletben foglalt fogalommeghatározásának megfelelően az III-szabályzat is figyelembevételre kerül.
–A hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzatot (ISM-szabályzat) az uniós jogba átültető 336/2006/EK rendelet, amelynek figyelembe kell vennie a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatásokról szóló A.1118(30) IMO-határozattal kapcsolatban elfogadott módosításokat.
–A 2009/21/EK irányelv a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről. Ennek az a magyarázata, hogy a nem kimerítő lista az IMO-tagállami ellenőrzési rendszere (IMSAS) végrehajtását támogató eszköz, amelyről a fent említett irányelv említést tesz.
–A közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv. Ennek az a magyarázata, hogy a segítségnyújtásra szoruló hajóknak a menedékhelyeken történő fogadására irányuló tervekről szóló 20a. cikk közvetlenül említi a felülvizsgálatra kerülő A.949(23) IMO-határozatot.
–A 2014/512/KKBP tanácsi határozat és a 833/2014/EU tanácsi rendelet az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről. Ennek az az oka, hogy a határozattervezet a 833/2014/EU tanácsi rendelet 3eb. és 3ec. cikke értelmében tiltott műveletekre is kiterjed. Az Uniónak ennek megfelelően biztosítania kell, hogy a szankciók megsértésére vagy megkerülésére irányuló, illetve azzal járó, a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel végzett műveletek (ún. „dark operations”) kiküszöbölése céljából az IMO szintjén bevezetett bármely szankció összhangban álljon az Unió szintjén a 833/2014/EU tanácsi rendelet 3eb. és 3ec. cikke értelmében alkalmazandó szankciókkal.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt anyagi jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a következő területtel kapcsolatos: tengeri szállítás. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2023/0380 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlésének 33. ülésén a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti iránymutatások, a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások, az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listája és a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatások módosításainak elfogadása, valamint a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetének elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről (a továbbiakban: IMO) szóló egyezmény 1958. március 17-én hatályba lépett.
(2)Az IMO a hajózás biztonságáért és védeleméért, valamint a hajók által okozott tenger- és légköri szennyezés megelőzéséért felelős szakosított ENSZ-ügynökség. Valamennyi uniós tagállam tagja az IMO-nak. Az Unió nem tagja az IMO-nak.
(3)Az IMO-egyezmény 15. cikkének j) pontja értelmében a közgyűlés elfogadhat a tagoknak szóló rendeleteket és iránymutatásokat a tengerbiztonságra, a hajók által okozott tengerszennyezés megelőzésére és ellenőrzésére, valamint a hajózás tengeri környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos egyéb, a nemzetközi jogi eszközök által vagy azok alapján a szervezet hatáskörébe utalt ügyekre vonatkozóan, illetve elfogadhatja az ilyen rendeletek és iránymutatások módosításait.
(4)Az IMO közgyűlése a 2023. november 27. és december 6. között megrendezésre kerülő 33. ülésén a tervek szerint elfogadja a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2023. évi iránymutatásokat, és visszavonja az IMO közgyűlésének a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021. évi szemlézési iránymutatásokat tartalmazó A.1156(32) határozatát, valamint elfogadja az ISM-szabályzat közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások, az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listája és a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyéről szóló iránymutatások módosításait, továbbá elfogadja a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetét.
(5)Helyénvaló meghatározni az IMO közgyűlésének 33. ülésén az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a tervezett jogi aktusok meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jog tartalmát, nevezetesen a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló 391/2009/EK rendelet, a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzatot (ISM-szabályzat) az uniós jogba átültető 336/2006/EK rendelet, a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK irányelv, a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP tanácsi határozat és az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet tartalmát.
(6)Az Uniónak ezért támogatnia kell a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2023. évi szemlézési iránymutatások elfogadását és a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021. évi szemlézési iránymutatások visszavonását, valamint az III-szabályzat szempontjából releváns jogi eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listájának módosításait, mivel ezáltal biztosítható, hogy azok naprakészek maradjanak.
(7)Az Uniónak támogatnia kell a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatásoknak a távellenőrzések értékelésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatás kidolgozása érdekében történő módosításait.
(8)Az Uniónak támogatnia kell a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatások (A.949(23) határozat) módosításait annak érdekében, hogy egyértelmű keretet biztosítson a menedékhelyet kereső hajók következetes és összehangolt kezeléséhez.
(9)Az Uniónak támogatnia kell a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetének elfogadását – amelynek elfogadása várhatóan előnyös lesz a 833/2014/EU tanácsi rendelet 3eb. és 3ec. cikkének végrehajtása szempontjából – annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók megsértésére vagy megkerülésére irányuló, illetve azzal járó, kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel végzett műveletek (ún. „dark operations”) kiküszöbölése céljából az IMO szintjén bevezetett bármely szankció összhangban álljon az Unió szintjén alkalmazandó szankciókkal.
(10)Az Unió álláspontját az Unió azon tagállamai, amelyek tagjai az IMO-nak, valamint a Bizottság képviselik, közösen eljárva,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) közgyűlésének 33. ülésén az Unió által képviselendő álláspont az, hogy jóvá kell hagyni: a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021. évi szemlézési iránymutatások módosításait, és vissza kell vonni az IMO közgyűlésének A.1156(32) határozatát; valamint jóvá kell hagyni a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások; az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III-szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listája és a segítségnyújtásra szoruló hajók menedékhelyére vonatkozó iránymutatások módosításait, továbbá hogy jóvá kell hagyni a tengerhasznosítási ágazatban a kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel történő hajózás (ún. „dark shipping”) illegális műveleteinek megelőzésére irányuló fellépéseket előmozdító közgyűlési határozat tervezetének elfogadását.
2. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot a Bizottság és azon uniós tagállamok képviselik az Unió érdekében közösen eljárva, amelyek tagjai az IMO közgyűlésének.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság és tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök