INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

E javaslat célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez az uniós szakpolitikák vagy jogszabályok, illetve közszférában zajló döntéshozatali folyamatok kidolgozásának, megfogalmazásának vagy végrehajtásának befolyásolása céljából a harmadik országok nevében végzett tevékenységek (a továbbiakban: érdekképviseleti tevékenységek) tekintetében azáltal, hogy harmonizált szabályokat állapít meg a belső piacon végzett ilyen jellegű tevékenységek magas szintű átláthatósága érdekében.

A magas szintű átláthatóság ezen a területen a polgárok, az állami döntéshozók és más érdekelt felek számára is világosabbá teszi azt, hogy mely harmadik országok kérik érdekképviseleti tevékenységek nyújtását.

Amennyiben rendes körülmények között díjazás ellenében nyújtják, az érdekképviselet – beleértve a harmadik országoknak nyújtott érdekképviseletet is – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 57. cikke értelmében vett szolgáltatásnak minősül.

Az Unión belüli érdekképviselet egyre növekvő és egyre inkább határokon átnyúló tevékenység. Az érdekképviseleti tevékenységeket a tagállamokban különböző módon szabályozzák. Jelenleg 15 tagállam 1 rendelkezik az érdekképviseleti tevékenységeket tartalmazó átláthatósági nyilvántartással, bár ez nem mindig nemzeti szintű. A szabályozási kerettel rendelkező államok az alábbi szempontok tekintetében eltérő intézkedéseket írnak elő: az érintett jogalanyok és tevékenységek köre, beleértve az érdekképviseleti tevékenységek vonatkozó fogalommeghatározásait; az átláthatósági vagy nyilvántartásba vételi követelményeket kiváltó jogalanyok méretére vagy tevékenységek szintjére vonatkozó küszöbértékek; a nyilvántartás-vezetési kötelezettségek; az érdekképviseleti tevékenységet folytató jogalanyoktól gyűjtött adatok, beleértve az azonosításukra és ügyfeleik kilétére vonatkozó adatokat is; a felügyeleti hatóságok megléte, hatásköre, felépítése és függetlensége; a szankciók jellege és a bírságok összege, amennyiben vannak ilyenek; valamint a nyilvántartott információk frissítésének gyakorisága. 12 tagállam nem szabályozza az érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságát. A jogszabályi keret ezért Unió-szerte rendkívül széttagolt 2 .

Ez a széttagoltság akadályokat teremt az érdekképviseleti tevékenységek belső piacán, beleértve a harmadik országok nevében végzett tevékenységeket is, ami aláássa a belső piac megfelelő működését. A tagállamok közötti eltérések egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, és növelik a határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységet végezni kívánó jogalanyok megfelelési költségeit. Az egyenlőtlen versenyfeltételek miatt a határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységek a kiterjedtebb szabályozással rendelkező tagállamoktól a lazább szabályozást alkalmazó tagállamok felé csoportosulnak át. Másfelől fennáll a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának és a szabályozási arbitrázsnak a veszélye, vagyis a szabályozási követelmények közötti különbségek kihasználása azáltal, hogy a jogalanyok bizonyos tagállamok szabályozásának megkerülésére törekszenek.

Szakpolitikai célkitűzéseik előmozdítása érdekében a harmadik országok kormányai a hivatalos diplomáciai csatornák és folyamatok mellett egyre gyakrabban vesznek igénybe érdekképviseleti tevékenységeket 3 . A tagállamok elismerik, hogy ez a helyzet lehetőséget teremt a harmadik országbeli szereplők számára arra, hogy megkerüljék az átláthatósági követelményeket, és rejtett módon befolyásolják a döntéshozatalt és a demokratikus folyamatokat az Unióban. Egyes tagállamok ezért új szabályok kidolgozását fontolgatják a külföldi befolyás kezelésével kapcsolatban, többek között azáltal, hogy olyan általános kötelezettségeket rónak a külföldi finanszírozásban részesülő jogalanyokra, amelyek a gyakorlatban a harmadik országok nevében történő érdekképviseletre vonatkoznának. A leírt széttagoltság ezért valószínűleg fokozódni fog, különösen a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet tekintetében. Ez további akadályokat állítana az érdekképviseletet végző jogalanyok elé abban az esetben, amikor a belső piacon érdekképviseletet biztosítanak harmadik országok számára.

Átlátható módon bemutatva a harmadik országokból származó ötletek pozitívan járulhatnak hozzá a nyilvános vitához, és a nemzetközi szerepvállalás hasznos elemei. Ha azonban a harmadik országok nevében történő érdekképviselet rejtett módon zajlik, azt általában az uniós demokráciákba való beavatkozás 4 csatornájaként használják. Ez viszont a közvélemény formálása révén befolyásolhatja a politikai döntéseket, és káros a tagállamok és az Unió egészének politikai életére.

Amint azt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megállapította, „a külföldi érdekek szerinti befolyásolás és lobbitevékenység átalakító hatással lehet egy ország politikai életére, nemcsak a belpolitikára, hanem külpolitikájára, választási rendszerére, gazdasági érdekeire, valamint a nemzeti érdeke és a nemzetbiztonság védelmére való képességére is” 5 . A külföldi kormányok közforrásokból széles körű és folyamatos befolyási kampányokat folytathatnak. A külföldi kormányok lobbi- és befolyásolási tevékenységével járó kockázatok ezért magasabbak, mint a tisztán belföldi tevékenységek kockázatai 6 .

Nem áll rendelkezésre információ a harmadik országok nevében a belső piacon végzett érdekképviseletről sem. A tagállamok nem gyűjtenek következetesen vagy nem osztják meg rendszeresen az ilyen érdekképviseletre vonatkozó információkat. Ez megnehezíti a harmadik országok nevében a tagállamokban végzett érdekképviseleti tevékenységek azonosítását és feltérképezését, valamint ennek az egész Unióban összehangolt és hatékony módon történő végrehajtását. Emellett az egyes érdekképviseleti tevékenységek finanszírozásával kapcsolatos átláthatóság hiánya nem teszi lehetővé a polgárok és a politikai döntéshozók számára, hogy azonosítsák az ilyen finanszírozás forrásait. Ez az információhiány egy további olyan tényező, amely arra késztetheti a tagállamokat, hogy különböző módokon reagáljanak erre a jelenségre. Közérdek fűződik az ilyen információkhoz, mind a már említett érdekképviseleti tevékenységeket szabályozó nemzeti jogszabályok céljaként, mind pedig azon érdekelt felek és polgárok körében, akik általában véve szeretnék megérteni a nyilvános döntések befolyásolásának módját.

Az információhiány és a hatékony felügyelet ebből eredő akadályoztatása nemcsak a belső piac működését, hanem az Unión belüli demokráciát is hátrányosan érinti, mivel hatással van az uniós polgárok demokratikus folyamatokba és döntéshozókba vetett bizalmára, valamint jogaik és kötelezettségeik gyakorlására való képességükre. A polgárságról és a demokráciáról szóló közelmúltbeli Eurobarométer felmérés 7 szerint 10 európai közül körülbelül 8 véli úgy, hogy az Unió demokratikus rendszereibe való külföldi beavatkozás súlyos probléma, amellyel foglalkozni kell. A nyilvános konzultáció válaszadóinak 84,5 %-a véli úgy, hogy a harmadik országok által fizetett vagy általuk ellenőrzött lobbi- vagy PR-tevékenységek a rejtett külföldi beavatkozás magas kockázatával járnak. Az Európai Parlament 8 és a Tanács 9 hangsúlyozta a külföldi beavatkozás által a demokráciára jelentett veszély kezelésének fontosságát. Ezek az aggályok Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja óta fokozódtak.

A meglévő uniós szintű intézkedéseket kiegészítő javaslat fő célja az lenne, hogy közös átláthatósági és elszámoltathatósági normákat vezessen be a belső piacon a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek tekintetében. Azáltal, hogy közös átláthatósági követelményeket ír elő az ilyen tevékenységekre vonatkozóan, a kezdeményezés javítaná az ilyen tevékenységek belső piacának működését, egyenlő versenyfeltételeket teremtene, csökkentené a harmadik országok nevében határokon átnyúlóan érdekképviseleti tevékenységet végezni kívánó jogalanyok megfelelési költségeit, és megelőzné a szabályozási arbitrázst. A javaslat egyik központi eleme az ilyen tevékenységeket végző jogalanyok nemzeti nyilvántartásainak létrehozása.

A teljes harmonizáció biztosítása révén a javasolt irányelv arányos harmonizált átláthatósági követelményeket és átfogó biztosítéki rendszert írna elő, beleértve a hatékony bírósági felülvizsgálatot, a közigazgatási bírságokra korlátozódó harmonizált szankciórendszert, a független felügyeleti hatóságokat, a megbélyegzés megelőzésére vonatkozó kötelezettségeket, valamint különösen azt, hogy biztosítani kell, hogy az átláthatósági szabályok betartása ne járjon kedvezőtlen következményekkel. Ez hatékonyan megakadályozza a túlszabályozást és a megbélyegzést. A harmonizált szabályok keretében a tagállamok számára tilos lenne, hogy szélesebb körű átláthatósági követelmények előírásával eltérjenek a szabályoktól.

E beavatkozás célja továbbá az Unió és a tagállamok demokratikus intézményei integritásának és az azokba vetett közbizalomnak a fokozása a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának biztosítása, valamint az ilyen tevékenységek jelentőségére, tendenciáira és szereplőire vonatkozó ismeretek bővítése révén. Emellett a harmadik országok érdekében eljáró jogalanyok nevében végzett érdekképviselet jelentette kihívások kezelését célzó, az átláthatóságra és a demokratikus elszámoltathatóságra összpontosító, koherens és arányos uniós megközelítés globális normákat határozhatna meg. Összehasonlításképpen elmondható, hogy a tagállamok jelenlegi széttagolt megközelítése nagyobb valószínűséggel károsítja az Unió hírnevét, mivel az Unió nem rendelkezik következetes és koherens megközelítéssel.

Uniós szintű fellépésre van szükség az új akadályok kialakulásának megelőzése és a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek tekintetében. Uniós fellépés nélkül a tagállamok egyoldalúan kezelik a demokráciát érintő azonosított kockázatokat, ami azzal a veszéllyel jár, hogy aláássa a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet belső piacát. Ezért e kezdeményezés elsődleges célja a tagállami jogszabályok közelítése.

Ez a javaslat arányos módon konkrét és célzott intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek célja annak biztosítása, hogy a belső piacon harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok harmonizált, átlátható és kiszámíthatóbb jogi környezetben működhessenek, ami az érintett jogalanyok, a megcélzott döntéshozók és a polgárok javát szolgálja. Az erőteljes biztosítékok megakadályozzák az érintett jogalanyokra gyakorolt esetleges negatív hatásokat, biztosítva az alapvető jogok, valamint a demokratikus elvek és értékek teljes körű tiszteletben tartását. A javaslat nem terjed ki azokra a jogalanyokra, amelyek más tagállamoktól vagy harmadik országok érdekében eljáró jogalanyoktól az érdekképviselethez nem kapcsolódó célokból pénzügyi támogatásban részesülnek.

Ez a megközelítés gyökeresen eltér azoktól, amelyek bizonyos más joghatóságokban megfigyelhetők (és a „külföldi ügynökökre” vonatkozó jogszabályoknak 10 minősülnek). Az ilyen jogszabályok gyakran tartalmaznak olyan intézkedéseket, amelyek indokolatlanul korlátozzák a civil társadalmi teret azáltal, hogy megbélyegzik, megfélemlítik és korlátozzák egyes civil társadalmi szervezetek, újságírók vagy emberijog-védők tevékenységét. Az ilyen jogszabályok értelmében a „külföldi ügynök” minősítés célja gyakran az, hogy aláássa a megcélzott szervezetek pénzügyi stabilitását és hitelességét.

A „külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályokkal” ellentétben ez a javaslat nem jelöli meg negatívan az egyes jogalanyok, köztük a civil társadalmi szervezetek tevékenységeit, és nem is törekszik a civil társadalmi tér korlátozására. Ehelyett a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző valamennyi jogalanyra alkalmazandó átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeket ír elő, függetlenül azok jogállásától. Az intézkedések továbbá nem tiltanak meg semmilyen típusú tevékenységet, és nem írják elő azon külföldi finanszírozás átláthatóságát, amely nem kapcsolódik a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekhez. Végezetül a javaslat biztosítékokat tartalmaz, amelyek célja az arányos átültetés és végrehajtás biztosítása, valamint a megbélyegzés kockázatának elkerülése.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat kiegészíti a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot 11 . A politikai reklámról szóló javaslat célja, hogy az alkalmazott médiumtól függetlenül magas szintű átláthatóságot biztosítson az Unióban a politikaireklám-szolgáltatások számára, és további biztosítékokat nyújtson a személyes adatok kezelésén alapuló politikai reklám targetálására vonatkozóan.

Ennek a kezdeményezésnek más a hatálya, mint a politikai reklámról szóló javaslaté: magában foglalja a harmadik országok érdekében eljáró jogalany nevében végzett érdekképviseleti tevékenységeket. Ez magában foglalja a kommunikációs vagy reklámkampányok szervezését magában foglaló érdekképviseleti tevékenységeket, amelyek politikai reklámnak is tekinthetők. Az érdekképviselet azonban főként olyan tevékenységekre terjed ki, amelyek nem minősülnek „politikai reklámnak” is (pl. közvetlen lobbizás). A politikai reklámra vonatkozó javaslat a hatálya alá tartozó tevékenységekre is kiterjedne, függetlenül attól, hogy azokat harmadik ország nevében nyújtják-e.

A politikai reklámról szóló javaslat értelmében az átláthatóságot különösen azáltal biztosítják, hogy az egyes politikai reklámokkal együtt bizonyos információkat bocsátanak az egyének rendelkezésére. Ezen túlmenően politikai reklámok a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 12 értelmében online óriásplatformnak minősülő közzétevőinek az átláthatósági közleményben foglalt információkat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 39. cikke szerinti reklámtárakon keresztül kell közzétenniük. A jelenlegi kezdeményezés ezt kiegészíti azáltal, hogy nyilvános hozzáférést biztosít a tagállamok nemzeti nyilvántartásaiban szereplő, az érdekképviseleti tevékenységet végző szolgáltatókkal kapcsolatos kiegészítő információkhoz, különösen annak egyértelmű megjelölésével, hogy mely harmadik ország nevében és mely tagállamban végzik az érdekképviseleti tevékenységet, valamint hogy az érdekképviseleti tevékenység mely jogalkotási javaslatokat, szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket célozza.

Ez a javaslat kiegészíti a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt is, amely előírja az online platformot üzemeltető szolgáltatók számára, hogy bizonyos információkat bocsássanak rendelkezésre az online interfészükön közzétett reklámokról. Emellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető azon szolgáltatók számára, amelyek online interfészükön reklámokat jelenítenek meg, hogy online interfészük egy meghatározott részén egy kereshető és megbízható eszközön keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé tegyenek egy, a reklámokra vonatkozó információkat tartalmazó adattárat. A jogszabály arra is kötelezi az ilyen szolgáltatókat, hogy értékeljék és csökkentsék a szolgáltatásuk működésével, kialakításával vagy használatával kapcsolatos azon kockázatokat, amelyek tényleges vagy előre látható kedvezőtlen hatást gyakorolnak számos társadalmi kockázatra, többek között a civil párbeszédre, a választási folyamatokra és a közbiztonságra.

E kezdeményezés hatálya eltér a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatályától, mivel a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre terjed ki. Az ilyen tevékenységek magukban foglalhatják reklámok elhelyezését a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó online platformok online interfészein (pl. reklám- vagy kommunikációs kampány megszervezése keretében). Ebben az esetben a jelenlegi kezdeményezés előírja, hogy az onlineplatform-szolgáltatókat az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanynak be kell vonnia a nyilvántartásba vételébe, és a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó releváns költségeket bele kell számítani az adott jogalany által bevallott díjazás összegébe. Ez a kezdeményezés azonban ilyen helyzetekben nem szabályozza az online közvetítők felelősségét, és közvetlenül nem ír elő követelményeket magukkal az online platformot üzemeltető szolgáltatókkal szemben.

A javaslat továbbá kiegészíti a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályra irányuló javaslatot 13 , amelynek célja a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével, valamint a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos széttagolt nemzeti szabályozási megközelítések kezelése a médiaszolgáltatások belső piacon belüli szabad nyújtása érdekében, ugyanakkor biztosítja, hogy a tagállamok a hatáskörüknek megfelelően továbbra is képesek legyenek a médiapolitikájukat saját nemzeti körülményeikhez igazítani. A javaslat továbbá külön hangsúlyt helyez a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, valamint a médiatulajdon és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. A javaslat arra kötelezné a híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatókat, hogy a szolgáltatásaik igénybe vevői számára könnyen és közvetlenül hozzáférhetővé tegyék cégnevüket, valamint közvetlen, közvetett vagy tényleges tulajdonosaik nevét, ami elvben magában foglalhatja a harmadik országok kormányait is. Ezenkívül a médiaszolgáltatók az egyes szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében kötelesek lennének megtenni az általuk megfelelőnek ítélt intézkedéseket.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 14 célja az audiovizuális médiaszolgáltatások egységes piacának létrehozása és megfelelő működésének biztosítása, egyúttal hozzájárul a kulturális sokszínűség előmozdításához, továbbá megfelelő szintű fogyasztó- és gyermekvédelmet biztosít. Meglehetősen valószínűtlen, hogy az e javaslat hatálya alá tartozó uniós szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, megfogalmazásának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak a befolyásolására irányuló reklámkampányok az említett irányelv hatálya alá tartoznának.

Amennyiben a médiaszolgáltatók harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok számára szolgáltatásként reklámokat terjesztenek, ez a javaslat előírná, hogy az ilyen médiaszolgáltatókat meg kell nevezni a jogalany nyilvántartásában, és a vonatkozó költségeket bele kell foglalni a bejelentett díjazás összegébe. Ez a javaslat azonban ilyen helyzetekben nem támaszt követelményeket magukkal a szolgáltatókkal szemben.

Ez a javaslat nem terjed ki az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállását és finanszírozását szabályozó 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 által szabályozott tevékenységekre, beleértve a harmadik ország közigazgatási szervétől vagy olyan vállalkozástól származó adományokat, amely felett az ilyen szerv közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat.

2020 óta az éves jogállamisági jelentések 16 korrupcióellenes pillérük keretében valamennyi tagállamban nyomon követik az érdekképviselet és a lobbitevékenység szabályozását a meglévő európai és nemzetközi normák keretében. A Bizottság 2022 óta ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a jogállamisági jelentésekkel összefüggésben, többek között az érdekképviselettel kapcsolatban releváns szempontokra vonatkozóan. 2022-ben például Dániának és Szlovákiának ajánlotta a lobbizásra vonatkozó szabályok bevezetését, míg Romániát felkérte, hogy vezessen be a parlamenti képviselők lobbitevékenységére vonatkozó szabályokat. A Bizottság felkérte Belgiumot arra, hogy fejezze be a lobbizásra vonatkozó jogalkotási reformot, és hozzon létre egy olyan keretet, amely átláthatósági nyilvántartást és jogalkotási lábnyomot foglal magában, és mind a parlamenti képviselőkre, mind a kormányra kiterjed. Ugyanebben az évben a Bizottság azt ajánlotta Spanyolországnak, hogy folytassa a lobbitevékenységre vonatkozó jogszabályok előterjesztésére irányuló erőfeszítéseit, beleértve a lobbisták kötelező nyilvános nyilvántartásának létrehozását 17 .

2023-ban a Bizottság a jogállamisági jelentésekkel összefüggésben megállapította, hogy a lobbitevékenységek területén további fejlődés volt megfigyelhető, mivel egyes tagállamok a 2022-es ajánlásokkal összhangban felülvizsgálták a lobbitevékenységek átláthatóságára vonatkozó szabályaikat. Lettországban például a lobbinyilvántartás létrehozásáról rendelkező új lobbitörvényt fogadtak el. Észtországban a hatóságok folytatták a lobbitevékenységre vonatkozó iránymutatások hatékony végrehajtására irányuló erőfeszítéseket. Ciprus a lobbitevékenységről szóló végrehajtási rendeletet fogadott el, amely egyértelművé tette a lobbitevékenységek bejelentésére, nyilvántartására és közzétételére vonatkozó eljárást. Litvániában a lobbitevékenységre vonatkozó jelenlegi szabályok pozitív eredményeket hoztak a benyújtott nyilatkozatok tekintetében. A 2023. évi jogállamisági jelentés további ajánlásokat is tartalmazott a tagállamok számára a lobbitevékenységekkel és az érdekképviselettel kapcsolatban, amennyiben a 2022. évi ajánlásokat nem kezelték teljes mértékben, vagy új kihívások merültek fel 18 .

A korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslat 19 célja, hogy megvédje a demokráciát és a társadalmat a korrupció hatásától, és javaslatot tegyen az uniós büntetőjogi keret aktualizálására, hogy az a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűncselekményén túl a befolyással üzérkedésre, a hivatali visszaélésre, az igazságszolgáltatás akadályozására és a korrupcióból származó meggazdagodásra is kiterjedjen. Ha nem foglalkozunk vele, a rejtett befolyásolás és az érdekképviselet átláthatóságának általános hiánya lehetővé teheti a korrupció elburjánzását. Amennyiben az ilyen bűncselekményeket egy harmadik ország javára követik el, a javasolt irányelv előírja, hogy a tagállamoknak ezt súlyosító körülménynek kell tekinteniük. Ez a javaslat kiegészítené a korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslatot, mivel a harmadik országok érdekében eljáró jogalanyok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatósága várhatóan szintén pozitívan járul hozzá a korrupció megelőzéséhez és felderítéséhez.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az Ursula von der Leyen elnök által kiadott politikai iránymutatásban 20 meghatározott bizottsági prioritások középpontjában az uniós demokrácia ápolása, védelme és megerősítése áll. 2020-ban „az európai demokrácia megerősítése” elnevezésű fő cél keretében az Európai Bizottság előterjesztette az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet 21 , amelynek célja az uniós demokráciák védelme és megerősítése volt a választások integritásának megőrzése, a szabad és tisztességes választások előmozdítása, a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének megerősítése, valamint a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem révén.

Az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében 22 Ursula von der Leyen elnök bejelentette a demokrácia rejtett külföldi befolyással szembeni védelmére irányuló intézkedéscsomagot. A csomag kiegészíti az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében uniós szinten már meghozott intézkedéseket. E kezdeményezés mellett a csomag tartalmaz továbbá választási ügyekkel kapcsolatos konkrét intézkedéseket az európai parlamenti választásokat megelőző időszakra vonatkozóan, valamint a civil társadalmi tevékenységeket elősegítő környezet megteremtésére, illetve a hatóságok civil társadalmi szervezetekkel és polgárokkal való inkluzív és hatékony együttműködésének előmozdítására irányuló intézkedéseket 23 . Mindezen intézkedések célja a demokratikus reziliencia belülről történő megerősítése.

Ez a kezdeményezés módosítaná a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet 24 annak biztosítása érdekében, hogy a visszaélést bejelentő személyek értesíthessék a tagállamok által létrehozandó felügyeleti hatóságokat a javaslat követelményeinek tényleges vagy lehetséges megsértéséről.

Ez a kezdeményezés semmilyen módon nem érinti az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések alkalmazását. Ezek az intézkedések az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapvető eszközei, amelyek révén az Unió szükség esetén beavatkozhat a konfliktusok megelőzése, kialakuló vagy jelenlegi nemzetközi válságok kezelése, valamint a béke, a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartása, az emberi jogok és a nemzetközi jog előmozdítása érdekében. E javaslat különösen nem érinti a pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak az uniós korlátozó intézkedésekben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, illetve a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére vagy javára történő közvetlen vagy közvetett rendelkezésre bocsátásának tilalmát.

Ez a kezdeményezés kapcsolódik az egyesületek határokon átnyúló tevékenységeiről szóló irányelvre irányuló javaslathoz 25 . Míg a javaslat további jogi formát hoz létre a nonprofit egyesületek számára, megkönnyíti a határokon átnyúló tevékenységeiket és bizonyos jogokat biztosít számukra, ez a jogalkotási kezdeményezés közös átláthatósági és elszámoltathatósági normákat vezet be az uniós döntéshozatali folyamat befolyásolására törekvő és harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozóan. A gyakorlatban a határokon átnyúló európai egyesületeknek csak akkor kell megfelelniük az e javaslat szerinti célzott átláthatósági követelményeknek, ha harmadik országok érdekében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseleti tevékenységet végeznek.

Ez a kezdeményezés nem érintené a Bizottság azon előjogait, hogy a külföldi támogatásokról szóló rendelet 26 alapján vizsgálatokat indítson és folytasson le a torzító hatású külföldi támogatásokkal kapcsolatban, illetve hogy a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet 27 alapján véleményeket adjon ki.

Végezetül egyes, harmadik országok nevében érdekképviseletet végző jogalanyok a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv 28 hatálya alá tartozhatnak. Ezek az esetek arra a helyzetre korlátozódnának, amikor egy nagyvállalat tevékenységét egy harmadik országnak tulajdonítanák.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 114. cikke, amely a belső piac megteremtését és működését biztosító intézkedések elfogadásáról rendelkezik. Ez a rendelkezés ad lehetőséget a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó azon intézkedések elfogadására, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése. Ez a megfelelő jogalap egy olyan beavatkozáshoz, amely a belső piacon a szolgáltatókra terjed ki, és kezeli a tagállami rendelkezések közötti, az alapvető szabadságokat akadályozó és a belső piac működésére közvetlen hatást kifejtő eltéréseket.

A nemzeti jogban léteznek és egyre gyarapodnak az eltérések, tekintettel arra, hogy egyes tagállamok jogszabályokat alkottak vagy szándékoznak elfogadni az érdekképviseletre vonatkozó átláthatósági követelményekről. Ez a helyzet az egységes szabályozás hiányához vezet, mivel a harmadik országokkal kapcsolatban érdekképviseletet végző jogalanyok átláthatóságára vonatkozó szabályok eltérnek az átláthatóság általuk megkövetelt konkrét elemei (a közzéteendő információk, frissítésük gyakorisága) és alkalmazási körük (az érintett vagy mentesített tevékenységek típusai) tekintetében.

Ez a széttagoltság akadályozza az érdekképviselet határokon átnyúló biztosítását, és különösen a harmadik országok nevében végzett ilyen tevékenységek tekintetében valószínűleg fokozódni fog. A harmonizált átláthatósági intézkedések célja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, a meglévő megfelelési költségek, a szabályozási arbitrázs, valamint a belső piacon a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek előtt álló további akadályok csökkentése, amelyek a nemzeti jogszabályok következetlen fejlődéséből erednek. Uniós szintű fellépés nélkül ezt a változatosságot tovább súlyosbítja, hogy egyes tagállamokban olyan új kezdeményezéseket fogadnak el, amelyek különösen a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletre irányulnak, míg más tagállamok továbbra sem foglalkoznak az érdekképviseleti szolgáltatások átláthatóságának kérdésével.

A belső piacra vonatkozó célkitűzésével összhangban ez a javaslat előírja, hogy a jogalanyoknak regisztrálniuk kell a székhelyük szerinti tagállamban, függetlenül attól, hogy mely tagállam(ok)ban kívánnak érdekképviseleti tevékenységet folytatni. Emellett a javaslat előírja, hogy meghatározott esetekben és arányos módon a felügyeleti hatóság olyan információkat kérhetne, amelyeket meg lehetne osztani más tagállamok felügyeleti hatóságaival.

Az EUSZ 2. cikkének 29 értelmében a kezdeményezés célja továbbá az Unió és a tagállamok demokratikus intézményei integritásának és az azokba vetett közbizalomnak a fokozása a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának biztosítása, valamint a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek jelentőségére, tendenciáira és szereplőire vonatkozó ismeretek bővítése révén. Bár az e javaslatban foglalt harmonizációs intézkedések megválasztása során fontos tényező az olyan tevékenységek átláthatóságának biztosítása, amelyekkel harmadik országok igyekeznek befolyásolni az Unión belüli közszférában zajló döntéshozatalt, a javaslat fő célja a belső piac működési feltételeinek javítása.

A fentiekre tekintettel teljes körű uniós szintű harmonizációra van szükség, és e kezdeményezés releváns jogalapja az EUMSZ 114. cikke 30 .

•Szubszidiaritás

Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében lefektetett szubszidiaritás elve szerint uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát az intézkedések nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Mivel a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletre vonatkozó tagállami szabályok alkalmazási körüket, tartalmukat és hatásukat tekintve eltérnek egymástól, kialakulóban van egy nemzeti szabályokból álló egyenetlen keret, és fennáll a veszélye annak, hogy ez a keret egyre szélesedni fog, különösen a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek vonatkozásában. Aláássa a belső piacot azáltal, hogy egyenlőtlen versenyfeltételeket és szükségtelen költségeket teremt azon jogalanyok számára, amelyek harmadik országok nevében határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységet kívánnak végezni. Felhívást jelent az átláthatósági intézkedések elkerülésére irányuló szabályozási arbitrázsra, ami viszont hatással van a polgároknak a szabályozás hatékonyságába vetett bizalmára.

Ezeket a problémákat csak uniós szintű beavatkozással lehet megoldani, mivel a nemzeti szintű szabályozás már most is akadályozza a határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységeket a belső piacon. Ezzel szemben a nemzeti jog alapján hozott intézkedések hatásai egyetlen tagállamra korlátozódnának, és fennáll a kockázata annak, hogy ezeket az intézkedéseket megkerülik, vagy hogy a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző, más tagállamokból származó jogalanyok nehezen lesznek felügyelhetők. Emellett egyes tagállamok jelenleg olyan jogalkotási kezdeményezéseket mérlegelnek a külföldi befolyás területén, amelyek nem feltétlenül igazodnak e kezdeményezés arányos és célzott megközelítéséhez, és amelyek esetleg nem biztosítanak átfogó biztosítéki rendszert. Ezt csak uniós szintű fellépéssel lehet következetesen kezelni a belső piacon. A harmadik országok nevében uniós szinten végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó közös és arányos normák bevezetése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy ezeket az intézkedéseket valamennyi tagállamban következetesen hozzák meg valamennyi alapvető jog tekintetében, és különösen átfogó biztosítékok mellett, ideértve az igazságszolgáltatáshoz való jogot is.

Végezetül, a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenység határokon átnyúló vonatkozású transznacionális kérdés, amellyel uniós szinten kell foglalkozni. Egy tagállam politikai döntései és politikai folyamatai befolyásolásának az adott tagállam határain túl, egy másik tagállamban vagy európai szinten is hatása lehet. Az uniós szintű fellépés hiánya azt eredményezheti, hogy egyes tagállamokban kevésbé ismerik a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, mint másokban. Valószínűtlennek tűnik, hogy a tagállamok összehangolnák a normáikat a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekkel kapcsolatos összehasonlítható adatok gyűjtésének módjára vonatkozóan, vagy hogy szisztematikus, az egész Unióra kiterjedő együttműködési mechanizmust hoznának létre az egymással és a Bizottsággal való információcsere céljából.

•Arányosság

Az arányosságot illetően a javasolt fellépés tartalma és formája nem lép túl azon, ami a belső piac megfelelő működésére vonatkozó cél eléréséhez szükséges.

A javaslat a meglévő uniós jogszabályokra épül, és a célkitűzések eléréséhez arányos és szükséges. A tervezett intézkedések a vonatkozó szabályozási keret jelenlegi és várható széttagoltságának kezeléséhez szükséges mértékre korlátozódnak.

A javaslat kizárólag a harmadik országok nevében érdekképviseleti szolgáltatásokat nyújtó jogalanyokra vonatkozó átláthatósági követelményekre korlátozódik. Az átláthatósági kötelezettségek arányosságát gondosan mérlegelték, és ez tükröződik az előírt korlátozott követelményekben (egyértelműen korlátozott tájékoztatási követelmények, korlátozott nyilvántartás-vezetési kötelezettségek stb.). A javaslatnak nem célja az érdekképviseleti szolgáltatások nyújtásának korlátozása, inkább javítani kívánja a belső piac működését és megkönnyítené a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást azáltal, hogy azokat Unió-szerte koherensebbé teszi.

A javaslat tartalmazza a szükséges biztosítékokat, amelyek célja az arányos átültetés és végrehajtás biztosítása, valamint a megbélyegzés kockázatának elkerülése. A javaslatnak nem célja, hogy megakadályozza a harmadik országokat álláspontjuk népszerűsítésében, hanem inkább annak biztosítására irányul, hogy ez átlátható és elszámoltatható módon történjen. Nem ír elő követelményeket a jogalanyokra pusztán azért, mert külföldről kapnak finanszírozást, hanem arra összpontosít, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítson, amikor harmadik országok nevében végeznek olyan érdekképviseleti tevékenységeket, amelyek célja az uniós szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, megfogalmazásának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak a befolyásolása. Ezért egy szervezet alapfinanszírozásához nyújtott hozzájárulások vagy a hasonló, – például egy harmadik országbeli adományozói támogatási program keretében egy nonprofit szervezet számára nyújtott – pénzügyi támogatás nem tekintendő érdekképviseleti szolgáltatás díjazásának, amennyiben az nem kapcsolódik érdekképviseleti tevékenységhez, azaz ha a jogalany attól függetlenül részesül ilyen finanszírozásban, hogy végez-e konkrét érdekképviseleti tevékenységeket a finanszírozást nyújtó harmadik ország számára.

Emellett a javaslat konkrét követelményt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tagállamok nemzeti nyilvántartásaiban szereplő információkat semlegesen és tényszerűen, valamint oly módon kell feltüntetni, hogy az ne vezessen a nyilvántartásba vett jogalanyok megbélyegzéséhez. Az információkat különösen nem szabad olyan nyilatkozatokkal vagy rendelkezésekkel együtt bemutatni, illetve ilyenekkel kiegészíteni, amelyek bizalmatlanságot kelthetnek a nyilvántartásba vett jogalanyokkal szemben, és amelyek alkalmasak arra, hogy visszatartsák a tagállamokból vagy harmadik országokból származó természetes vagy jogi személyeket attól, hogy velük kapcsolatba lépjenek vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak számukra.

A felügyeleti hatóságoknak a kezdeményezés hatálya alá tartozó jogalanyoktól való információkérésre vonatkozó hatáskörét gondosan, annak biztosítása érdekében alakították ki, hogy az érintett jogalanyokra ne vonatkozzanak szükségtelen vagy túlzott kérelmek. Ez a keret kettős: a felügyeleti hatóságok csak korlátozott információkat kérhetnek a nemzeti nyilvántartásban szereplő információkon túl, és azokat is csak korlátozott körülmények között.

A szankciók arányosságának biztosítása érdekében a javaslat úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti hatóságok csak közigazgatási bírságokra korlátozódó és egy bizonyos felső határ alatti szankciókat szabhatnak ki a jogalany gazdasági kapacitása alapján a javasolt kötelezettségek megszegése esetére. A büntetőjogi szankciók kifejezetten kizártak. A tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy megtiltsák az olyan tevékenységekben való részvételt, amelyekkel az irányelv rendelkezései megkerülhetők.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az EUMSZ 114. cikke felhatalmazza a jogalkotót rendeletek és irányelvek elfogadására.

Helyénvaló egy olyan irányelv, amely a belső piacon a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, megfogalmazásának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak a befolyásolása céljából harmadik országok nevében érdekképviseletet végző jogalanyokra vonatkozó átláthatósági követelmények teljes harmonizációját írja elő.

Az átláthatósági és elszámoltathatósági követelmények teljes harmonizációjának előírásával a kezdeményezés a túlszabályozást is megakadályozza. A harmonizált szabályok keretében a tagállamok számára különösen tilos lenne, hogy szélesebb körű átláthatósági követelményeket írjanak elő. A tagállamok korlátozott mérlegelési jogkört tartanának fenn a teljes mértékben harmonizált intézkedések hatályán belül, amint azt a jogi kezdeményezés kifejezetten előírja. A tagállamok például szabadon rendelkezhetnének egy vagy több nemzeti nyilvántartásról és felügyeleti hatóságról a területükön (pl. a terület különböző részeiért felelős több hatóság).

Ez nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy az uniós jogot teljes mértékben tiszteletben tartó szabályokat állapítsanak meg a harmonizált szabályok által nem szabályozott szempontokra vonatkozóan, például a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokkal kapcsolatba lépő hivatalos személyekre vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Ez a javaslat az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációk eredménye, amelyek során a Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó általános elveket és normákat alkalmazta. A konzultációs stratégia azonosította a legfontosabb érdekelt feleket. A Bizottság 2022 októbere és 2023 májusa között folytatta le az érdekelt felekkel végzett széles körű konzultációk első hullámát. A Bizottság 2023 augusztusában és szeptemberében további konzultációkat folytatott a tagállami hatóságokkal, üzleti szervezetekkel és civil társadalmi szervezetekkel, többek között a lehetséges szakpolitikai alternatívákról.

A javaslat előkészítésének a támogatása érdekében a Bizottság külső szaktanulmányt 31 készíttetett. Ezen alátámasztó tanulmány részeként a vállalkozó egy sor egyéni konzultációt folytatott a legfontosabb érdekelt felekkel.

A véleményezési felhívásról szóló dokumentummal 32 kapcsolatos visszajelzésekkel együtt 2023. február 16-án nyilvános konzultációt tettek közzé, amely 2023. április 14-ig tartott. Az érdekelt felek visszajelzései és észrevételei különösen a probléma meghatározásának és a szakpolitikai alternatíváknak a kidolgozásához szolgáltattak információkat. A nyilvános konzultációt közösségimédia-kampány, valamint a Bizottság honlapja is népszerűsítette.

A Bizottság két Eurobarométer gyorsfelmérést végzett a demokráciáról, valamint a polgárságról és a demokráciáról. Az elsőből 33 kiderült, hogy az európaiak több mint egyötöde úgy véli, hogy a propaganda és a nem demokratikus külföldi forrásból származó hamis vagy megtévesztő információk, valamint az országuk politikáiba és gazdaságába többek között a hazai szereplők finanszírozása révén történő rejtett külföldi beavatkozás a demokráciát fenyegető legsúlyosabb veszélyek közé tartoznak. A második felmérés 34 szerint 10 európai közül körülbelül 8 véli úgy, hogy az európai demokratikus rendszerekbe való külföldi beavatkozás súlyos probléma, amellyel foglalkozni kell.

Emellett hatásvizsgálat 35 készült, amely bemutatja a szóban forgó téma kezeléséhez rendelkezésre álló indokokat, elemzéseket és bizonyítékokat. A hatásvizsgálat részletesen bemutatja és elemzi a konzultációs stratégiát és annak eredményeit.

A Bizottság több fókuszcsoport-találkozót szervezett a legfontosabb érdekelt felekkel, hogy további bizonyítékokat és adatokat gyűjtsön a kezdeményezéssel kezelt konkrét problémákról, valamint a szakpolitikai megközelítésről és annak hatásáról. Az ilyen fókuszcsoport-találkozókon a PR- és lobbitevékenységben részt vevő érdekelt felek – például az üzleti világ érintett ágazatainak képviseleti szervezetei, lobbi-, tanácsadó és PR-cégek, civil társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szolgáltatásokat nyújtó jogi szakemberek – gyűltek össze. A fókuszcsoportokban az érintett területek szakértői – például a tudományos körök, az érintett, többek között helyi szintű nemzeti hatóságok, valamint nemzetközi szervezetek és normaalkotó testületek – is képviseltették magukat. További – többek között magas szintű – találkozókra került sor a civil társadalmi szervezetekkel és a tagállamokkal.

A Bizottság ezenkívül elemezte a javaslat előkészítésével összefüggésben beérkezett álláspontokat, elemző dokumentumokat és tanulmányokat. Végezetül azok saját kezdeményezésére kétoldalú konzultációkat is folytatott az érdekelt felekkel.

A fókuszcsoportok résztvevői összességében támogatták a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó közös átláthatósági szabályokkal kapcsolatos kezdeményezést. Hangsúlyozták azokat a kihívásokat, amelyek abból adódnak, hogy a tagállamok eltérő rendszereinek és szabályainak kell megfelelniük, és támogatták az uniós szintű harmonizált szabályokat.

Emellett a nyilvános konzultáció azt mutatta, hogy az érdekelt felek körében általános egyetértés alakult ki arról, hogy uniós fellépésre van szükség a lobbitevékenységek, a PR-tevékenységek és bármely más olyan tevékenység átláthatóságának javítása érdekében, amely – ha azt a harmadik országok nevében végzik – jelentős hatást gyakorol a demokratikus szférára.

A nyilvános konzultáció válaszadóinak túlnyomó többsége különösen azt emelte ki, hogy a harmadik országok nevében folytatott lobbi- és PR-tevékenységek azt a nagy kockázatot hordozzák magukban, hogy harmadik országok rejtett módon beavatkoznak az Unió demokratikus terébe és nyilvános vitájába, és lehetővé tennék a korrupciót.

Az uniós polgárokat aggasztják a külföldi beavatkozás uniós demokráciákra gyakorolt hatásai. Túlnyomó többségük szerint az érdekképviseleti tevékenységek tekintetében nagyobb átláthatóságra, valamint uniós szintű összehangolt válaszra van szükség.

A Bizottság 29 választ kapott az érdekelt felekkel 2023 augusztusában és szeptemberében folytatott további konzultációkra: 11 válasz érkezett civil társadalmi szervezettől, 15 a tagállamoktól, három pedig az érdekképviseleti ágazatot képviselő szervezetektől.

A kérdőívre adott válaszukban a tagállamok széles körben egyetértettek abban, hogy a társadalomnak alapvető érdeke, hogy tájékoztatást kapjon a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekről. Öt tagállam kifejezetten azon a véleményen volt, hogy a döntéshozatali folyamatok befolyásolását célzó érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságát növelő harmonizált intézkedéseket kell bevezetni. Két tagállam hangsúlyozta, hogy a jogalkotási javaslatot az alapvető jogok kellő figyelembevételével kell kialakítani. Hét tagállam jelezte, hogy a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos biztosítékok mellett meghatározott információkat kérjenek a nyilvántartásba vett jogalanyoktól.

A kérdőívre adott válaszában kilenc civil társadalmi szervezet azon a véleményen volt, hogy a jogalkotási beavatkozásnak az érdekképviseleti tevékenységek valamennyi típusára ki kell terjednie, és nem szabad a harmadik országok nevében végzett tevékenységekre korlátozódnia. Három civil társadalmi szervezet jelezte, hogy egyértelműen meg kell határozni az érdekképviselet fogalmát. Nyolc civil társadalmi szervezet hangsúlyozta a megbélyegzés elkerülésének kérdését, kifejtve, hogy a nyilvántartásba vétel nem vezethet megbélyegzéshez, hanem az érdekképviselet normalizálásához, mivel az érdekképviselet legitimitása nem attól függ, hogy kinek az érdekeit képviselik, hanem az érdekképviseleti tevékenységek végzése során alkalmazott etikai normáktól. Három civil társadalmi szervezet kifejezetten utalt arra, hogy biztosítani kell a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog által megkövetelt biztosítékokat. Négy civil társadalmi szervezet kérte, hogy a kisebb jogalanyok mentesüljenek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól.

A kérdőívre válaszoló valamennyi ágazati képviselő támogatja a nyilvántartásba vételi és átláthatósági követelmények uniós szintű harmonizálását. Az ágazat két képviselője azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy vegye figyelembe az érdekképviseleti tevékenységek valamennyi formáját, és ne csak a harmadik országok nevében végzett tevékenységeket harmonizálja. Az ágazat valamennyi képviselője egyetértett abban, hogy a kijátszás kockázatának elkerülése érdekében egyetlen konkrét jogalany sem mentesülhet az átláthatósági követelmények hatálya alól.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság e javaslat előkészítése során széles körű szakértelemre támaszkodott.

A tényalapot belső és külső kutatások, széles körű konzultációs tevékenységek, az érdekelt felekkel folytatott kétoldalú találkozók képezik, és azt egy külső tanulmány is alátámasztotta.

Az Európai Parlamentben (beleértve az Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottságot 36 ) és a Tanácsban 37 végzett releváns munka további hozzájárulást jelentett a Bizottság elemzési folyamatához.

A nyilvános konzultáció mellett a Bizottság több fókuszcsoport-találkozón is részt vett az érintett érdekelt felekkel, amelyeken külön-külön az egyes kategóriákra szabott kérdések hangzottak el.

A javaslat továbbá figyelembe veszi a nemzetközi normaalkotó testületek, köztük az Európa Tanács vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) iránymutatásait 38 . E testületek mindenekelőtt a lobbitevékenységeknek a közszférában zajló döntéshozatallal összefüggésben történő jogi szabályozását, valamint a lobbizás és a külföldi finanszírozás átláthatóságát és integritását ajánlották, ugyanakkor emlékeztettek az alapvető jogok tiszteletben tartásának fontosságára.

A kezdeményezést alátámasztó tanulmány tartalmaz egy szakirodalmi áttekintést, amely megerősíti a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás gyakoriságát, amely beavatkozás széles körben elterjedt és idővel fokozódott.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság a jogalkotás minőségének javítására irányuló politikájával összhangban a javaslattal kapcsolatos hatásvizsgálatot 39 végzett.

A Bizottság a javaslat általános célkitűzéseinek eléréséhez különböző szakpolitikai alternatívákat vizsgált meg. Három, különböző szabályozási intenzitású szakpolitikai alternatíva vizsgálatára került sor:

Az első alternatíva nem jogalkotási beavatkozást mérlegelt. Ez a szakpolitikai alternatíva a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre alkalmazandó intézkedéscsomagot ajánlott volna a tagállamok számára. A tagállamokat arra ösztönözték volna, hogy hozzanak hasonló és arányos átláthatósági intézkedéseket, amelyek célja az elszámoltathatóság és a felügyelet megkönnyítése, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó demokratikus folyamatok előtt álló kihívások kezelése. Sor került volna az ajánlások végrehajtásának megfelelő nyomon követésére. Egy jelentés értékelte volna az ajánlás hatásait, és egyéb intézkedéseket is mérlegelt volna, beleértve a lehetséges jövőbeli jogszabályokat is. Ezt az alternatívát azért vetették el, mert egy kizárólag nem jogalkotási intézkedésekre támaszkodó beavatkozás nem akadályozta volna meg a belső piac működését befolyásoló további akadályok kialakulását a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek tekintetében. Emellett az egész Unióban alkalmazandó nyilvántartásba vétel hiányában ez az alternatíva magasabb megfelelési költségekkel járt volna. Ez a szakpolitikai alternatíva nemzeti szinten is igen széles mérlegelési jogkört hagyott volna az átláthatósági követelmények végrehajtása tekintetében, és különösen nem biztosította volna a választott alternatíva által nyújtott biztosítékok végrehajtását.

A második mérlegelt és végül kiválasztott alternatíva egy célzott jogalkotási beavatkozás, amely a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságára összpontosít. E forgatókönyv szerint a jogalkotási eszköz meghatározná a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokra alkalmazandó átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeket. Előírná a gazdasági szereplők számára, hogy korlátozott nyilvántartást vezessenek, és harmonizált módon korlátozott információkat szolgáltassanak a tagállamok által létrehozott nemzeti nyilvántartások számára saját magukról, az általuk végzett tevékenységekről, valamint azokról a harmadik országok érdekében eljáró jogalanyokról, amelyek nevében eljárnak. Ez az alternatíva biztosítékokat tartalmaz, amelyek célja az arányos átültetés és végrehajtás biztosítása, valamint a megbélyegzés kockázatának elkerülése.

A harmadik mérlegelt alternatíva kiterjedt jogalkotási beavatkozást foglalt volna magában, beleértve a fokozott jelentéstételi követelményeket, valamint egy olyan előzetes vagy utólagos engedélyezési rendszer létrehozását, amelyben a tagállamok közbiztonsági okokból megtagadhatták volna az engedély megadását. Egy ilyen rendszer arra kötelezte volna a belső piacon harmadik országok nevében érdekképviseletet végző jogalanyokat, hogy engedélyt szerezzenek annak érdekében, hogy harmadik országok számára ilyen szolgáltatásokat nyújthassanak. Úgy ítélték meg, hogy ez valószínűleg arányossági kérdéseket vetne fel, és negatív hatást gyakorolhatott volna a vállalkozásokra, különösen az érintett kisebb gazdasági szereplőkre és nem üzleti szervezetekre. Ez a lehetőség aránytalan hatást gyakorolhatott volna az alapvető jogokra, különösen az egyesülés szabadságára és a véleménynyilvánítás szabadságára. Emellett fennállt volna a kockázata annak, hogy az előzetes vagy utólagos engedélyezés káros hatást gyakorol az Unió geopolitikai érdekeire: ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy tevékenységük elutasítása esetén az Unióban jelenleg befolyásoló tevékenységet folytató országok megtorló intézkedéseket hoztak volna. Hasonlóképpen, amennyiben ez a lehetőség az egyesülési szabadsághoz való jog aránytalan korlátozását tartalmazta volna, az Unió jó hírnevére is negatív hatással lehetett volna.

A választott szakpolitikai alternatíva megfelelően kezeli a szabályozási hiányosságokat és a tagállamok közötti különbségeket, ugyanakkor biztosítja az arányosság és a szubszidiaritás elvének való teljes körű megfelelést. A kifejtett hatások szempontjából is ez a megközelítés bizonyult a legelőnyösebbnek.

Először is, a gazdasági hatások várhatóan nagyon korlátozottak lesznek: a szükséges nyilvántartás-vezetési és nyilvántartásba vételi kötelezettségek kevés megfelelési költséggel járnak majd (amennyire lehetséges, a meglévő üzleti folyamatokhoz fognak igazodni) és a belső piacon korlátozott számú (a különböző forgatókönyvek szerint 712 és 1 068 között) jogalany lesz érintett, valamint a nemzeti közigazgatásoknak is korlátozott végrehajtási költségei lesznek. A tagállamok által létrehozandó nyilvános nyilvántartásokat szabadon hozzáférhető informatikai eszközök támogatnák, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűről szóló közleménnyel és azzal, hogy az uniós jogszabályokban elő kell mozdítani az „alapértelmezetten digitális” szakpolitikai döntéshozatalt. A felmerülő költségeket várhatóan ellensúlyozza a belső piac széttagoltságának csökkentése és a további széttagoltság elkerülése.

Másodszor, figyelembe véve a követelmények testreszabott jellegét és a javaslatban foglalt fontos biztosítékokat, e javaslat társadalmi hatásai várhatóan pozitívak lesznek, mivel a kezdeményezés növelni fogja az érintett piaci szereplők átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és bővíti a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek jelentőségére, tendenciáira és szereplőire vonatkozó ismereteket. Továbbá a kezdeményezés várhatóan erősíteni fogja a nyilvánosságnak a döntéshozatalba és a szabályozott szolgáltatások természetébe vetett bizalmát, és ezáltal hozzájárul a 16. fenntartható fejlődési cél eléréséhez („Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten”).

A beavatkozás hatályára vonatkozó külön alternatívákat kezdettől fogva elvetették. A csak az egyes harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre kiterjedő alternatívát azért vetették el, mivel működési nehézségekbe ütközött a vonatkozó megkülönböztetési kritériumok megállapítása és az azokról való megállapodás, valamint az ezen országok nevében érdekképviseletet végző jogalanyok megbélyegzésének fokozott kockázata miatt. A bármely jogalany nevében végzett, az Unión belüli döntéshozatal befolyásolására irányuló érdekképviseleti tevékenységekre kiterjedő alternatívát is elvetették, mivel az nem lenne kellően célzott a kezdeményezés kitűzött céljára tekintettel, (a harmadik országok kormányzatai által gyakorolt rejtett befolyás átláthatósága) és aránytalan lenne.

Végezetül a kezdeményezés várhatóan nem jár környezeti hatásokkal, ezért tiszteletben tartja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, és összhangban van a klímasemlegességi célkitűzéssel, annak köztes céljaival és az európai klímarendeletben meghatározott alkalmazkodási célkitűzésekkel.

2023. november 17-én a Szabályozói Ellenőrzési Testület – fenntartásokkal – kedvező véleményt fogalmazott meg a hatásvizsgálat tervezetéről 40 . Észrevételei a kezdeményezést alátámasztó narratívára, valamint a szakpolitikai alternatívák és hatásaik ismertetésére összpontosítottak (hangsúlyozva a javasolt irányítási struktúrát és a Bizottság abban betöltött szerepét). Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat magyarázatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan tettek eleget az észrevételeknek.

•Alapjogok

Az intézkedések kialakításakor teljes mértékben tiszteletben tartották az alapvető jogokat és szabadságokat, ideértve a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a választójogot, a megfelelő ügyintézéshez való jogot és a vállalkozás szabadságát.

Az alapvető szabadságok és alapjogok csak akkor korlátozhatók, ha azt jogos közérdek indokolja, és csak azzal a feltétellel, ha a korlátozás az elérni kívánt céllal arányos. A közszférában zajló döntéshozatallal és a közigazgatással összefüggésben az átláthatóság, a méltányosság, a pártatlanság és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása, valamint az ilyen döntéshozatalba és közigazgatásba történő indokolatlan rejtett beavatkozás megelőzése közérdeken alapuló kényszerítő indok.

A javaslat körülhatárolt mértékben korlátozza az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) rögzített alábbi alapvető jogokat: a magánélethez való jog (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jog (8. cikk), az egyesülés szabadsága (12. cikk), a művészet és a tudomány szabadsága (13. cikk), a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága (11. cikk) és a vállalkozás szabadsága (16. cikk).

Bár ezek a jogok nem abszolút jellegűek, és korlátozhatók, korlátozásuknak minden esetben meg kell felelnie a Charta 52. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, többek között a szükséges mértékre kell korlátozódnia, és tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

A magánélethez való jog és a személyes adatok védelméhez való jog

A javaslat körülhatárolt mértékben korlátozza a magánélethez való jogot (amelyet a Charta 7. cikke és az emberi jogok európai egyezményének – a továbbiakban: EJEE – 8. cikke egyaránt garantál), valamint a személyes adatok védelméhez való jogot (a Charta 8. cikke), amennyiben előírja, hogy a jogalanyoknak meg kell őrizniük és meg kell adniuk bizonyos információkat a nemzeti hatóságoknak, továbbá rendelkezik az ilyen információknak az illetékes nemzeti hatóságok közötti cseréjéről, valamint az ezen információk egy részéhez való nyilvános hozzáférésről.

Amint ezt az Európai Unió Bíróság kimondta, az egyes személyes adatok – például természetes személyek neve, lakóhelye vagy pénzügyi forrásai – hatósággal való közlését előíró vagy engedélyező rendelkezéseket – azok esetleges indokoltságától függetlenül – az érintettek magánéletébe való beavatkozásnak, következésképpen a Charta 7. cikkében biztosított jog korlátozásának kell minősíteni. Ugyanez vonatkozik az ilyen adatok nyilvánosság számára történő terjesztésére vonatkozó rendelkezésekre is 41 . Továbbá a Bíróság úgy értékelte, hogy a Charta 7. és 8. cikkében rögzített alapvető jogokba való súlyos beavatkozásnak minősül a személyes adatoknak a nagyközönség számára olyan módon történő közzététele, amely potenciálisan korlátlan számú személy számára teszi azokat hozzáférhetővé 42 . Ugyanakkor, amint azt a Bíróság is megerősítette, a Charta 7. és 8. cikkében rögzített alapvető jogok nem abszolút jogok, hanem azokat a társadalomban betöltött szerepük alapján kell megítélni. E jogok korlátozhatók, ha az ilyen korlátozásról jogszabály rendelkezik, a korlátozás tiszteletben tartja e jogok lényegi tartalmát, és ha az az Európai Unió által elismert általános érdekű célkitűzéssel összefüggésben feltétlenül szükséges és arányos. E tekintetben a Charta 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a személyes adatokat meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni 43 .

Azáltal, hogy biztosítja a polgárok hozzáférését a belső piacon működő, harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokra, valamint az általuk képviselt, harmadik országok érdekében eljáró szervezetekre vonatkozó információkhoz, a javaslat célja annak biztosítása, hogy a polgárok, a hivatalos személyek és az érdekelt felek, például az újságírók és a civil társadalmi szervezetek demokratikus ellenőrzést gyakorolhassanak a közigazgatás és a közszférában zajló döntéshozatal felett annak érdekében, hogy ez méltányos, pártatlan és átlátható módon történjen, különösen azáltal, hogy információkat szerezhetnek a döntéshozókhoz – például tisztviselőkhöz vagy választott képviselőkhöz – hozzáféréssel rendelkező jogalanyokról. A döntéshozóknak szintén különös érdekük fűződik ahhoz, hogy információt szerezzenek azokról a jogalanyokról, amelyek befolyást kívánnak gyakorolni rájuk. Választóként a polgárok saját jogukon is fontos döntéshozók, és ők is lehetnek bizonyos érdekképviseleti szolgáltatások célpontjai.

A kezdeményezés célja az Unió és a tagállamok demokratikus intézményei integritásának és az azokba vetett közbizalomnak a fokozása a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának biztosítása, valamint a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek jelentőségére, tendenciáira és szereplőire vonatkozóan elérhető információk és azok nyilvános ismertségének javítása révén 44 . A Bíróság elismerte, hogy az átláthatóság növelésének célja közérdeken alapuló nyomós indoknak tekinthető 45 . Az e javaslat által követett cél ezért olyan közérdekű célkitűzésnek minősül, amely alkalmas a Charta 7. és 8. cikkében foglalt alapvető jogokba való beavatkozás igazolására.

A harmadik országok nevében végzett érdekképviseletre vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés megfelelő ahhoz, hogy hozzájáruljon a kitűzött közérdekű cél megvalósításához, mivel e hozzáférés nyilvános jellege és az abból eredő fokozott átláthatóság hozzájárul a demokratikus ellenőrzés és elszámoltathatóság környezetének megteremtéséhez.

A javaslat azt is biztosítja, hogy a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletre vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférésből eredő, a Charta 7. és 8. cikkében foglalt alapvető jogokba való beavatkozás arányos legyen, és a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. Először is, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teendő adatok köre korlátozott, egyértelműen és kimerítően került meghatározásra és az Unió egész területén teljes mértékben harmonizált. Emellett a nyilvánosan hozzáférhetővé tett személyes adatok arra a minimumra korlátozódnak, amely szükséges ahhoz, hogy a polgárok tájékoztatást kapjanak az érdekképviseletet végző jogalanyról és a harmadik országok nevében végzett tevékenységről. A nyújtott információkkal való visszaélés kockázatával szembeni védelem érdekében a kizárólag az érintett döntéshozók és a javaslatnak való megfelelést felügyelő és nyomon követő illetékes nemzeti hatóságok számára releváns információkat nem lennének nyilvánosan hozzáférhetők.

Másodszor, az egyedi esetekben jelentkező aránytalan hátrányok elkerülésére szolgáló további biztosítékként el lehet térni attól az elvtől, amely szerint a nyilvánosságnak hozzá kell férnie a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletre vonatkozó információkhoz. A javaslat értelmében a nyilvántartásba vett jogalanyok kérhetik, hogy a közölt információk egészét vagy egy részét ne tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé, amennyiben olyan nyomós érdekek állnak fenn, amelyek indokolják a közzététel megtagadását.

A fentiekre tekintettel azt a következtetést kell levonni, hogy a magánélethez való jognak és a személyes adatok védelméhez való jognak a javaslatban előírt korlátozásai tiszteletben tartják e jogok lényegi tartalmát, ténylegesen az Unió által elismert általános érdeket szolgálják, továbbá arányosak és a szükséges minimumra korlátozódnak.

Az egyesülés szabadsága

Az egyesülés szabadságához való alapvető jogot mind a Charta 12. cikke, mind az EJEE 11. cikke biztosítja valamennyi egyesület, köztük a civil társadalmi szervezetek, az érdekcsoportok, a szakszervezetek és a politikai pártok számára. Az egyesülés szabadsága a demokratikus és pluralista társadalom egyik alapvető pillérét jelenti, mivel lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közérdekű ügyekben közösen lépjenek fel, és ezzel hozzájáruljanak a közélet megfelelő működéséhez 46 .

Az egyesületeknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy indokolatlan beavatkozás nélkül működjenek és folytassák tevékenységüket. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy az egyesülési szabadság korlátozásának minősülnek az olyan jogszabályok, amelyek jelentősen megnehezíti az egyesületek fellépését vagy működését, akár azzal, hogy megszigorítják a bejegyzésükre vonatkozó követelményeket, korlátozzák a pénzügyi forrásokhoz jutásukat, negatív képet sugalló bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írnak elő számukra, vagy szankciót, például feloszlatást helyeznek kilátásba velük szemben 47 .

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága úgy véli, hogy nem indokolt a külföldi finanszírozás teljes betiltása vagy az, ha az ilyen finanszírozásban való részesülést vagy annak felhasználását a hatóságok előzetes engedélyéhez kötik 48 .

A javaslat nem tiltja meg a civil társadalmi szervezetek külföldi finanszírozását és nem címkézi negatívan a civil társadalmi szervezetek tevékenységeit, továbbá nem hoz létre engedélyezést vagy előzetes engedélyezést előíró rendszert, amelynek értelmében a civil társadalmi szervezeteknek vagy más egyesületeknek uniós szinten engedélyt kellene kérelmezniük a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek folytatásához.

A javaslat arra korlátozódik, hogy közös átláthatósági és elszámoltathatósági normákat biztosítson a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzett olyan érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozóan, amelyek célja az Unión belüli döntéshozatali folyamatok befolyásolása.

Bár átláthatósági kötelezettségeket ír elő, és ez minősülhet úgy, hogy korlátozott mértékben hatást gyakorolnak az egyesülési szabadsághoz való jog tényleges gyakorlására, amennyiben az érintett szervezeteknek eleget kellene tenniük a nyilvántartásba vételi és jelentéstételi kötelezettségeknek, és meg kell fizetniük a kapcsolódó költségeket, ugyanakkor a javaslat nem érinti e jog lényegi tartalmát.

A közös átláthatósági és elszámoltathatósági normák a közszférában zajló döntéshozatali eljárások és a közintézmények iránti bizalom fokozása révén várhatóan erősítik a demokráciát, azáltal, hogy biztosítják a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságát, valamint javítják a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek jelentőségére, tendenciáira és szereplőire vonatkozóan elérhető információkat és azok ismertségét. A Bíróság elismerte, hogy az átláthatóság növelését olyan célnak kell tekinteni, mint amely szintén közérdeken alapuló nyomós indoknak minősülhet 49 . Az Európa Tanács Velencei Bizottsága jelezte, hogy „a lobbitevékenységek (...) a politikai pártok tevékenységei és a nem kormányzati szervezetek rendes tevékenységei között helyezkednek el. (…). A nyilvánosságnak egyértelmű érdeke, hogy megismerje azokat a lobbitevékenységet folytató szereplőket, akik befolyás céljából hozzáférnek a kormányzati döntéshozatali folyamatokhoz, beleértve e szereplők belföldi vagy külföldi pénzügyi forrásaikat is 50 .”

A javaslat a nyitottság és az átláthatóság elvének fényében közérdekű célt szolgál, mely elveknek az EUSZ 1. cikkének második bekezdésével és 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Unió demokratikus életét kell vezérelniük, összhangban az Unió és tagállamai közös demokratikus értékeivel, ahogyan ezeket az EUSZ 2. cikke rögzíti.

Különleges biztosítékok

Emellett a korlátozás arányosságát illetően a javaslat az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértékre korlátozódik, és konkrét biztosítékokat vezet be. Nem vonatkozik megkülönböztetés nélkül minden olyan jogalanyra, amely külföldről pénzügyi támogatásban részesül. Először is, a javaslat a harmadik országok érdekében végzett konkrét érdekképviseleti tevékenységekre összpontosít, és nem terjed ki a harmadik ország érdekében eljáró jogalany által nyújtott olyan finanszírozásra (például strukturális támogatásra, adományra stb.), amely nem kapcsolódik az ilyen érdekképviseleti tevékenységekhez 51 . Másodszor, csak meghatározott harmadik országbeli szereplők számára folytatott érdekképviseletre terjed ki: ezek a harmadik országok kormányai és olyan jogalanyok, amelyek tevékenysége nekik tulajdonítható. Azáltal, hogy meghatározott típusú szereplők nevében végzett meghatározott tevékenységtípusra összpontosít, a javaslat csak olyan tevékenységekre irányul, amelyek valószínűsíthetően tényleg jelentős hatást gyakorolnak a közéletre és a nyilvános vitára, és amelyek esetében az átláthatósági követelmények alkalmazását a megfogalmazott kiemelkedően fontos közérdek indokolhatja.

A javaslat gondosan kialakított kerete biztosítja, hogy elkerülhető legyen a civil társadalmi szervezetek vagy más nonprofit szervezetek megbélyegzése. Egy konkrét tevékenységtípust szabályoz, azaz a belső piacon a harmadik országok kormányai nevében végzett érdekképviseletet, az adott tevékenységet végző jogalany jellegétől függetlenül. Az átláthatósági követelmények minden jogalanyra ugyanúgy vonatkoznak.

Emellett a javaslat szigorú biztosítékokat tartalmaz a megbélyegzés lehetőségének további korlátozására. Először is, a nyilvános nemzeti nyilvántartásokat semlegesen és tényszerűen kell bemutatni, és oly módon, hogy az ne vezessen a nemzeti nyilvántartásban szereplő jogalanyok megbélyegzéséhez. Másodszor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy feladataik ellátása során a nemzeti hatóságok gondoskodjanak arról, hogy ne származzon hátrányos következmény pusztán abból, hogy egy jogalanyt nyilvántartásba vettek. Harmadszor, az átláthatósági követelmények teljes harmonizációjának előírásával a javaslat megakadályozza túlszabályozásukat, és biztosítja, hogy a nyilvántartásba vett jogalanyoktól ne követeljék meg, hogy olyan feltételek mellett mutassák be magukat a nyilvánosság előtt, amelyek megbélyegzésükhöz vezetnének 52 . Végül a nyilvántartásba vett jogalanyok kérhetik, hogy a közölt információk egészét vagy egy részét ne tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé, amennyiben olyan nyomós érdekek állnak fenn, amelyek indokolják a közzététel megtagadását.

A követelmények továbbá arányosak, és egyszerű nyilvántartás-vezetési és nyilvántartásba vételi követelményekre korlátozódnak. A tagállamoknak e követelmények átültetése és azok végrehajtásának felügyelete során biztosítaniuk kell, hogy mindez arányos módon történjen és ne rójon túl nagy terhet az érintett jogalanyokra.

·Ami a nyilvántartás-vezetést illeti, az érintett jogalanyoknak korlátozott ideig meg kell őrizniük a következőket: a harmadik ország érdekében eljáró azon jogalany kilétére vonatkozó információk, amelynek javára a tevékenységet végzik; az érdekképviseleti tevékenység céljának leírása; a harmadik ország érdekében eljáró azon jogalannyal kötött szerződések és az azzal folytatott legfontosabb információcserék, amennyiben azok elengedhetetlenek az elvégzett érdekképviselet jellegének és céljának megértéséhez; valamint az érdekképviseleti tevékenység fő elemeit képező információk vagy anyagok.

·Ami a nyilvántartásba vételt illeti, az érintett jogalanyoknak csak korlátozott információkat kellene szolgáltatniuk magukról, az általuk folytatott tevékenységekről és a harmadik ország érdekében eljáró azon jogalanyokról, amelyek javára a tevékenységeket végzik. A nyilvántartásba vétel magában foglalná a kapott éves összegek becsült értékét 53 az egy bizonyos javaslat, szakpolitika vagy kezdeményezés kidolgozásának, kialakításának vagy végrehajtásának befolyásolása céljából végzett valamennyi feladatra vonatkozóan. Csak az irányelv alkalmazásához és felügyeletéhez szükséges információkat kellene rendszeresen frissíteni. Az egyéb információkat csak évente kellene frissíteni.

·Azon eseteken kívül, amikor meg kell vizsgálni a nyilvántartásba vételi követelményeknek való meg nem felelést, a nyilvántartásba vett jogalanyok csak akkor kérhetők fel nyilvántartásaiknak a felügyeleti hatósággal való megosztására, ha objektív tényezők alapján különösen valószínű, hogy jelentős hatást gyakorolnak a közéletre és a nyilvános vitára.

Végezetül a javaslat a biztosítékok átfogó rendszeréről rendelkezik. A felügyeletet egyértelműen meghatározott hatáskörökkel rendelkező független felügyeleti hatóságokra bíznák, amelyek további információkéréseire indokolási kötelezettség és hatékony bírósági jogorvoslat vonatkozna. A szankciókat úgy alakítanák ki, hogy elkerülhető legyen az érintett jogalanyokra gyakorolt elrettentő hatás, és azokra megfelelő biztosítékok vonatkoznának, ideértve a hatékony bírósági felülvizsgálathoz való jogot is. A szankciók teljes mértékben harmonizáltak lennének, és a jogalany gazdasági kapacitásán alapuló, meghatározott felső határ alatti közigazgatási bírságokra korlátozódnának. A javaslat így biztosítaná, hogy a civil társadalmi szervezetek és más nonprofit szervezetek ne legyenek kitéve a büntetőjogi szankciók vagy a feloszlatás veszélyének. Ezenkívül a szankciókat csak előzetes korai figyelmeztetést követően lehetne kiszabni, kivéve, ha a szóban forgó jogsértés a kijátszás tilalmának megsértését jelenti.

A fenti elemekből következik, hogy bár a javaslat körülhatárolt mértékben korlátozhatja az egyesülés szabadságát, ezek a korlátozások a harmadik országok érdekében eljáró jogalanyok által végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának javítására irányuló jogszerű célt követnék, és szigorúan az e cél eléréséhez szükséges intézkedésekre korlátozódnának.

A művészet és a tudomány szabadsága

A művészet és a tudomány szabadságát a Charta 13. cikke biztosítja. Védi a tudományos kutatás szabadságát, beleértve a tudományos élet szabadságát is. Garantálja a tudományos személyzet és a diákok azon szabadságát, hogy beavatkozás és a megtorlástól való félelem nélkül foglalkozhatnak kutatással, oktatással és tanulással, valamint kommunikálhatnak a társadalmon belül és a társadalommal. A tudományos kutatás szabadsága magában foglalja a kutatási kérdések szabad meghatározásához, az elméletek megválasztásához és kidolgozásához, az empirikus anyagok gyűjtéséhez és a tudományos kutatási módszerek alkalmazásához való jogot, az elfogadott nézetek megkérdőjelezését és új ötletek előterjesztését. Maga után vonja az eredmények – akár képzés és oktatás révén történő – megosztásához, terjesztéséhez és közzétételéhez való jogot. Jelenti egyben azt, hogy a kutatók szabadon kifejezhetik véleményüket anélkül, hogy hátrány érné őket akár azon intézmény vagy rendszer részéről, amelyben dolgoznak, akár kormányzati vagy intézményi cenzúra miatt. Ez egyúttal a tudományos szakmai vagy képviseleti testületekben való egyesülés szabadsága is 54 . Ez a javaslat nem szabályozza sem a kutatási kérdések meghatározásának szabadságát, sem az eredmények terjesztéséhez és közzétételéhez való jogot. A javaslat nem tartalmaz tilalmat a nemzetközi együttműködésre, ezen belül a tanítási, kutatási és oktatási tevékenységekre vonatkozóan. Nem érinti az uniós felsőoktatási intézmények arra vonatkozó intézményi autonómiáját, hogy független döntéseket hozzanak belső irányításukról, többek között a pénzügyi, személyzeti (független munkaerő-felvételi) és tudományos kérdésekről.

Ezért a javasolt intézkedések egyike sem érintené a jog lényegi tartalmát.

A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága

Ami a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát illeti (a Charta 11. cikke és az EJEE 10. cikke), a javaslat pozitívan járulna hozzá az egyének azon jogához, hogy a hatóságok beavatkozása nélkül ismerjenek meg és közöljenek eszméket és információkat. A polgárok méltányos hozzáférést kapnának a harmadik országok érdekében végzett, a közszférában zajló döntéshozatalt befolyásoló érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó információkhoz, ami elősegítené, hogy megértsék az ilyen tevékenységeket, erősödjön a közszférában zajló döntéshozatali folyamatok integritásába vetett bizalmuk és elutasítsák a manipulatív külföldi beavatkozást, miközben biztosítékok garantálnák a nemzeti nyilvántartások számára információt szolgáltató természetes személyek személyes adatokkal kapcsolatos jogait, valamint olyan különleges helyzetekben is, amikor a nyilvántartásba vett szervezeteknek nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy kivételes esetben ne tegyék közzé az információkat. E tekintetben a javaslatban szereplő jogalkotási intézkedések javítanák a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint az ilyen tevékenységek jelentőségére, tendenciáira és szereplőire vonatkozó ismereteket. A tájékoztatáshoz való alapvető jog megerősödne, mivel a polgárok hasznos információkhoz jutnának demokratikus jogaik gyakorlásához és tisztviselőik elszámoltatásához.

A javasolt intézkedések nem szabályoznák az érintett érdekképviseleti tevékenységek tartalmát vagy tárgyát. A javaslat nem ír elő átláthatóságot az érdekképviseleti tevékenységhez nem kapcsolódó működési kiadások – például strukturális támogatások vagy adományok – finanszírozása tekintetében.

Az átláthatósági intézkedések visszatartó hatást gyakorolhatnának az érintett érdekképviseleti tevékenységek végzésére vonatkozó döntésre, és korlátozhatnák azon jogalanyok véleménynyilvánítási szabadságát, amelyek tevékenysége harmadik ország kormányának tulajdonítható (például egy harmadik ország által ellenőrzött magánjogi jogalanyét). Amint azt a magánélethez való jog, a személyes adatok védelméhez való jog és az egyesülés szabadsága tekintetében kifejtettük, ezek az intézkedések olyan közérdekű célt szolgálnak, amely igazolhatja az e szabadságba való beavatkozást. Amint azt megjegyeztük, biztosítékok garantálják, hogy a beavatkozás minden esetben arányos és szükséges legyen.

A vállalkozás szabadsága

Az Alapjogi Charta 16. cikke elismeri az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban végzett vállalkozói tevékenységek szabadságát. A harmonizált követelmények megkönnyítenék és csökkentenék a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok közötti kölcsönös szolgáltatásnyújtás előtt álló akadályokat, ami támogatná az ilyen jogalanyokat vállalkozás szabadságának gyakorlásában.

A Charta 16. cikkének szövegére tekintettel, amely értelében a vállalkozás szabadsága eltér a Charta II. címében foglalt többi alapvető szabadságtól, így az egyesülés szabadságától, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságától, valamint a művészet és a tudomány szabadságától, a vállalkozás szabadsága szélesebb körű közhatalmi beavatkozásoknak vethető alá, amelyek a gazdasági tevékenység gyakorlásának közérdekből való korlátozásait jelenthetik 55 .

A javaslat körülhatárolt korlátozásokat ír elő a gazdasági tevékenységekre vonatkozóan, amennyiben arra kötelezi a jogalanyokat, hogy a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet során bizonyos követelményeknek feleljenek meg. A harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó átláthatósági intézkedések olyan közérdekű célt követő intézkedések, amelyek igazolhatják az e szabadságba való beavatkozást.

(4)KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat két kiadási kategória tekintetében hatással van a Bizottságra háruló költségekre és adminisztratív terhekre. A Bizottságon belüli ismétlődő személyzeti költségeket elvben az „Igazgatási kiadások” címsor fedezné, míg a belső piaci információs rendszer szükséges bővítésének költségeit a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programból fedeznék.

A pénzügyi és költségvetési vonzatokat az ehhez a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás ismerteti részletesen.

(5)EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság legkésőbb egy évvel az irányelv átültetésének határidejét követően értékelni fogja a kezdeményezés végrehajtását. A Bizottság legkésőbb négy évvel az átültetési határidő után elvégzi az irányelv értékelését, beleértve annak hatékonyságát és arányosságát is. Ez az értékelés különösen azt vizsgálja majd, hogy szükség van-e a kezdeményezés hatályának módosítására.

•Magyarázó dokumentumok

Ezen irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében magyarázó dokumentumokra van szükség, megfelelési táblázatok formájában.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az I. fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz, beleértve az irányelv tárgyát és célját (1. cikk), a használt kulcsfogalmak meghatározását (2. cikk), az irányelv hatályát (3. cikk) és a harmonizáció szintjét (4. cikk).

A II. fejezet a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre alkalmazandó átláthatósági és nyilvántartásba vételi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Rendelkezik különösen a harmadik ország érdekében eljáró olyan jogalanyok azonosításának lehetőségéről, amelyek nevében érdekképviseleti szolgáltatást végeznek (5. cikk), az alvállalkozásról (6. cikk), a releváns nyilvántartások vezetésére vonatkozó kötelezettségről (7. cikk), valamint az Unióban nem letelepedett jogalanyok azon kötelezettségéről, hogy jogi képviselőt jelöljenek ki (8. cikk).

E fejezet rendelkezik továbbá az irányelv szerinti nyilvántartásba vételhez használandó nemzeti nyilvántartások létrehozásáról és fenntartásáról is (9. cikk). A 10. cikk meghatározza a nyilvántartásba vétel szabályait, beleértve a benyújtandó információkat (a részletes felsorolást az I. melléklet tartalmazza). A 11. cikk meghatározza a nyilvántartásba vételt követő eljárást. Ezzel összefüggésben a nyilvántartásba vett jogalanyok számára egyedi uniós érdekképviseleti számot (EIRN) kell kiadni (amelynek formátumát a II. melléklet határozza meg), és a nyilvántartásba vételről értesíteni kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságait. A 12. cikk megállapítja, hogy a nyilvántartásba vett jogalanyok által szolgáltatott információk mely részeit kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni (az éves összegek közzétételére vonatkozó értéksávokat a III. melléklet tartalmazza), valamint egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a nyilvántartásba vett jogalanyok számára, hogy kérjék, hogy a közölt információk egészét vagy egy részét ne tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé, amennyiben a közzétételt nyomós jogos érdek akadályozza. A 13. cikk megállapítja, hogy a tagállamok és a Bizottság évente közzéteszik az adatokat. A 14. cikk megállapítja azt a kötelezettséget, hogy a nyilvántartásba vett jogalanyoknak és alvállalkozóiknak meg kell adniuk az az uniós érdekképviseleti számot a hivatalos személyekkel való közvetlen kapcsolatfelvételeikben.

A III. fejezet meghatározza a felügyeletre és a végrehajtásra vonatkozó szabályokat. A 15. cikk tájékoztatást nyújt az irányelv alkalmazásában illetékes nemzeti hatóságokról és a felügyeleti hatóság függetlenségi kritériumairól. A 16. cikk meghatározza a felügyeleti hatóságok információkérésének feltételeit és a kapcsolódó biztosítékokat, beleértve az alkalmazandó határértékeket is. A 17. cikk megállapítja a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó szabályokat, a 18. cikk pedig a felügyeleti hatóságok közötti, határokon átnyúló információkérésekre vonatkozó szabályokat. A 19. cikk létrehozza a felügyeleti hatóságok képviselőiből álló tanácsadó csoportot, amely a Bizottságot bizonyos feladatok ellátásában segíti.

Ez a fejezet tartalmazza továbbá az irányelvben foglalt kötelezettségek megkerülését célzó tevékenységek tilalmát (20. cikk), és kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák az (EU) 2019/1937 irányelv 56 alkalmazhatóságát az irányelv megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére (21. cikk). Végül a fejezet úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az irányelv egyes rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat (22. cikk).

A IV. fejezet záró rendelkezéseket tartalmaz, például a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó szabályokat (23. cikk), az (EU) 2019/1937 irányelv módosításait a visszaélést bejelentő személyek védelmének hatálya alá tartozó területek felsorolása tekintetében (24. cikk), valamint a jelentéstételről és felülvizsgálatról szóló rendelkezést (25. cikk). Végezetül a fejezet fennmaradó rendelkezései az irányelv átültetésére (26. cikk) és hatálybalépésére (27. cikk) vonatkoznak.

2023/0463 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált belső piaci követelmények megállapításáról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 57 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 58 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unión belüli érdekképviselet egyre jelentősebb mértékű és egyre inkább határokon átnyúló tevékenység. Az ilyen tevékenységek – amennyiben a szükséges szintű átláthatóság mellett folynak – lehetővé teszik a problémákkal és megoldásokkal kapcsolatos tapasztalatok és vélemények megosztását, támogatva a közszférában működő döntéshozókat a különböző megközelítésekkel kapcsolatos lehetőségek és kompromisszumok megértésében.

(2)Érdekképviseletet nemcsak belföldi érdekelt felek nevében, hanem egyre inkább harmadik országok megbízásából is végeznek. A harmadik országokból származó elképzelések pozitívan járulhatnak hozzá a nyilvános vitához, és a nemzetközi szerepvállalás hasznos elemei. A hivatalos személyek vagy magánszemélyek számára azonban nem mindig könnyű felismerni, hogy a döntéshozatali folyamatukkal összefüggésben harmadik országok érdekképviseleti tevékenységeket folytatnak, illetve nem mindig könnyű megérteni e tevékenységek jelentőségét, tendenciáit és az azok mögött meghúzódó szereplőket. Harmadik országok alatt olyan országok értendők, amelyek nem tagjai az Uniónak vagy az Európai Gazdasági Térségnek.

(3)Amennyiben rendes körülmények között díjazás ellenében nyújtják, az érdekképviselet – beleértve a harmadik országoknak nyújtott érdekképviseletet is – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 57. cikke értelmében vett szolgáltatásnak minősül. Az érdekképviselet piaca magában foglalja azokat az érdekképviseleti tevékenységeket is, amelyeket a harmadik ország nevében eljáró jogalanyok saját maguk végeznek a szolgáltatásokhoz hasonló módon, és amelyek gazdasági jellegű tevékenységekhez kapcsolódnak vagy azokat helyettesítik. Ezeket a tevékenységeket az érdekképviseleti szolgáltatásokkal azonos módon kell kezelni.

(4)Egyes tagállamok egyedi intézkedéseket fogadtak el, amelyek előírják az érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságát, gyakran valamilyen közjogi szervhez kapcsolódó átláthatósági nyilvántartások keretében. Az ilyen nemzeti intézkedések gyakran magukban foglalják az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok arra vonatkozó kötelezettségét, hogy regisztrálják magukat vagy tevékenységüket, vagy hogy szerezzenek be és őrizzenek meg konkrét információkat például ügyfeleikről és az általuk nyújtott szolgáltatásokról.

(5)Az érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságát szabályozó tagállami intézkedések nagyon eltérőek, különösen az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokra vonatkozó nyilvántartás-vezetési és nyilvántartásba vételi követelmények tekintetében. Egyes tagállamok kötelező nyilvántartásokat hoztak létre, amelyek célja különösen az átláthatóság biztosítása. Más tagállamok önkéntes nyilvántartásokat hoztak létre, és vannak olyanok is, amelyek nem rendelkeznek érdekképviseleti nyilvántartással. Jelentős eltérések vannak az átláthatóság céljából közölt információk részletességét illetően is, beleértve azt is, hogy milyen típusú információkat kell megadni például a képviselt érdekekről vagy az ügyfélről. Egyes tagállamokban az érdekképviseletre vonatkozó információkat rendszeresen kell frissíteni, míg más tagállamokban az információkat minden olyan esetben kell frissíteni, amikor változás következik be a végzett érdekképviseleti tevékenység körében.

(6)Ezek az eltérések egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, és növelik az egynél több tagállamban érdekképviseleti tevékenységet folytatni kívánó jogalanyok megfelelési költségeit, ami visszatarthatja az új érdekképviseleti tevékenységek kialakítását és nyújtását a belső piacon. A harmadik országok valószínűleg egynél több tagállamban próbálnak érdekképviseleti tevékenységet igénybe venni annak érdekében, hogy Unió-szerte összességében számukra kedvező módon alakuljon a politika. E körülmények negatív hatást gyakorolnak a gazdasági szereplőkre, és akadályozzák a határokon átnyúló érdekképviselet biztosítását a belső piacon. Az egyenlőtlen versenyfeltételek miatt a határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységek a szabályozottabb tagállamoktól a kevésbé szabályozott tagállamokhoz terelődnek át, illetve oda, ahol korlátozott mértékben érvényesítik a szabályokat. Az ilyen szabályozási arbitrázs lehetőséget kínál az átláthatósági követelmények megkerülésére törekvő harmadik országbeli szereplők számára is.

(7)Tekintettel arra, hogy egyre inkább tudatában vannak bizonyos harmadik országok arra irányuló kísérleteinek, hogy befolyásolják az Unió demokratikus folyamatait, egyes tagállamok várhatóan új szabályokat alakítanak ki az érdekképviselet révén gyakorolt külföldi befolyás átláthatóságának biztosítása érdekében. Ezért az ilyen szolgáltatások egynél több tagállamban történő nyújtását hátráltató, a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek belső piacának széttöredezettségéből adódó akadályok valószínűleg növekedni fognak.

(8)Az érdekképviselet átláthatóságát szabályozó intézkedések terén meglévő nemzeti eltérések, amelyek különösen a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletet érintik, valamint a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás kockázataival kapcsolatos fokozott tudatosság jelenlegi körülményei rávilágítanak arra, hogy uniós szintű fellépésre van szükség az érdekképviseleti szolgáltatások nyújtásának szabályozása és a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekben való részvétel érdekében Unió-szerte, biztosítva ugyanakkor az ilyen tevékenységek magas szintű átláthatóságát.

(9)Uniós szinten harmonizált intézkedésekről kell rendelkezni annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok egyoldalúan kezeljék az érdekképviselet útján gyakorolt külföldi befolyás átláthatóságával kapcsolatos aggályaikat, valamint annak megelőzésére, hogy a nemzeti jogszabályok eltérő és következetlen fejlődéséből eredően további akadályok alakuljanak ki, amelyek gátolják a harmadik országok nevében folytatott, határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységek végzését.

(10)A belső piacon alkalmazandó harmonizált átláthatósági követelmények biztosításával ennek az irányelvnek az a célja, hogy koherens és szisztematikus keretet hozzon létre, amely biztosítja az átláthatóságát azoknak az érdekképviseleti tevékenységeknek, amelyeket harmadik országok nevében azzal a céllal végeznek, hogy befolyásolják az Unióban a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozását, kialakítását vagy végrehajtását, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatokat.

(11)A megbízható és következetes adatok iránti igényre reagálva a közös átláthatósági és elszámoltathatósági normák és közös jelentéstételi normák biztosítása szintén támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot és az olyan érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó közös ismeretek javítását, amelyeket azzal a céllal végeznek, hogy befolyásolják az Unióban a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozását, kialakítását vagy végrehajtását, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatokat. A harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatósága biztosításának szükségessége jogszerű közérdekű cél, tekintettel a nyilvánosság és az átláthatóság elveire, amelyeknek az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 1. cikkének második bekezdésével és 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Unió demokratikus életét kell vezérelniük, összhangban az Unió és tagállamai közös értékeivel, ahogyan ezeket az EUSZ 2. cikke rögzíti, továbbá támogatva az állampolgári jogok gyakorlását is.

(12)A harmadik országok nevében végzett rejtett érdekképviseleti tevékenységek befolyásolhatják az Unió belső és külső politikáinak kidolgozását, kialakítását vagy végrehajtását, beleértve az Unió gazdasági és biztonsági érdekeit is. Ez általánosabban érinti a demokráciát, amely az Unió közös értéke, és amelynek biztosítása alapvető fontosságú az Unió és tagállamai számára. E tevékenységek tekintetében az egész Unióban harmonizált szintű átláthatóság biztosítása várhatóan hozzájárul az Unió és a tagállamok döntéshozatali folyamataiba vetett közbizalom növeléséhez.

(13)Bár egyes harmadik országokban léteznek az érdekképviseleti tevékenységek nyilvánosságára és átláthatóságára vonatkozó szabályok, ezek a szabályok nem terjednek ki a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, kialakításának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak az Unióban történő befolyásolására irányuló tevékenységekre. Ezek a szabályok ezért nem megfelelőek az uniós döntéshozatal befolyásolására irányuló érdekképviselet átláthatóságának biztosítására.

(14)Az ezen irányelvben meghatározott intézkedések arányosak, és az ahhoz szükséges mértékre korlátozódnak, hogy biztosítható legyen az átláthatóság a tevékenységek meghatározott körével, nevezetesen a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekkel kapcsolatban. Az intézkedések e tevékenységekre vonatkozó követelményeket írnak elő, nem írnak elő követelményeket a jogalanyokkal szemben pusztán azért, mert külföldről finanszírozásban részesülnek. Az irányelv arra összpontosít, hogy fokozott átláthatóságot biztosítson abban az esetben, ha a jogalanyok harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végeznek a belső piacon. Közelebbről, ez az irányelv kötelezettségeket állapít meg annak biztosítására, hogy a nyilvánosan hozzáférhetővé tett adatokat tényszerűen és semlegesen jelenítsék meg, valamint annak biztosítására, hogy az illetékes nemzeti hatóságok úgy járjanak el, hogy az ne járjon hátrányos következményekkel, például megbélyegzéssel abból adódóan, hogy egy jogalanyt ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban nyilvántartásba vettek. A biztosítékok átfogó rendszeréről rendelkezik, beleértve a hatékony bírói felülvizsgálatot a harmonizált intézkedések arányosságának biztosítása érdekében. Az ezen irányelvben meghatározott intézkedések teljes mértékben összhangban vannak az alapvető jogokkal, és tiszteletben tartják különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) elismert elveket, beleértve a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát, a tudományos kutatás szabadságát, ezen belül a tudományos élet szabadságát, a személyes adatok védelméhez való jogot, a hatékony jogorvoslathoz való jogot és a vállalkozás szabadságát. A harmadik ország nevében végzett érdekképviselet tekintetében az átláthatóság közös szintjének elérése révén az ezen irányelvben meghatározott intézkedések megerősítik a polgárok Chartában említett demokratikus jogait.

(15)Az ezen irányelvben foglalt harmonizált átláthatósági követelmények nem érinthetik a harmadik országok nevében eljáró jogalanyoktól eltérő jogalanyok érdekképviseleti tevékenységeire vonatkozó nemzeti szabályokat, sem pedig az ilyen tevékenységek érdemi tartalmát, sem a hivatalos személyekre az érdekképviseleti tevékenységet végző szervezetekkel való kapcsolattartás tekintetében alkalmazandó anyagi szabályokat. Nem érinthetik a bűncselekményekre, valamint azok felderítésére, nyomozására, büntetőeljárás alá vonására és ennek felügyeletére, valamint szankcionálására vonatkozó, a nemzeti vagy uniós jogban megállapított szabályokat, például a korrupcióval kapcsolatos szabályokat.

(16)Az átláthatósági követelmények harmonizálása érdekében rendelkezni kell az érdekképviselet közös fogalommeghatározásáról. A harmonizált átláthatósági követelmények helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az érdekképviseleti tevékenység fogalmának tág jelentéssel kell rendelkeznie. Olyan tevékenységekre kell kiterjednie, amelyek célja a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, kialakításának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak – többek között a közvélemény befolyásolása révén történő – befolyásolása az Unióban és tagállamaiban, többek között regionális és helyi szinten.

(17)Egyértelmű és lényegi kapcsolatnak kell fennállnia a tevékenység és annak valószínűsége között, hogy az befolyásolná a szakpolitika vagy jogszabály kidolgozását, kialakítását vagy végrehajtását, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatokat az Unióban. Az ilyen kapcsolat fennállásának megállapításához minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, például a tevékenység tartalmát, végzésének körülményeit, célját, végrehajtásának eszközeit, illetve azt, hogy a tevékenység szisztematikus vagy folyamatos kampány részét képezi-e. Az érintett tevékenységek nem korlátozhatók azokra a tevékenységekre, amelyek célja egy adott szakpolitika, jogszabály vagy közszférában zajló döntéshozatali folyamat megváltoztatásának ösztönzése, hanem azoknak a status quo fenntartását célzó tevékenységekre is ki kell terjedniük.

(18)Az érdekképviselet különösen olyan tevékenységeken keresztül végezhető, mint megbeszélések, konferenciák vagy rendezvények szervezése vagy az azokon való részvétel, konzultációkhoz, parlamenti meghallgatásokhoz vagy más hasonló kezdeményezésekhez való hozzájárulás vagy az azokon való részvétel, kommunikációs vagy reklámkampányok szervezése, többek között a médiában, platformokon keresztül, a közösségi médiában működő véleményvezérek, hálózatok és alulról szerveződő kezdeményezések felhasználásával, valamint szakpolitikai dokumentumok és állásfoglalások, jogalkotási módosítások, közvélemény-kutatások és felmérések, nyílt levelek és egyéb kommunikációs vagy tájékoztató anyagok készítése.

(19)Az érdekképviselet kiterjedhet a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében a kutatás és oktatás keretében végzett tevékenységekre is, például agytrösztök által egy konkrét közpolitika elfogadásának ajánlása vagy támogatása érdekében készített dokumentumok terjesztésére. A tudományos élet szabadságának és a tudományos kutatás szabadságának a Charta 13. cikkében rögzített elvével összhangban az érdekképviselet nem terjedhet ki a kutatók által maguk választott tárgyban végzett kutatásra, az ilyen kutatás eredményeinek terjesztésére, valamint a tudományos élet szabadságát és az intézményi autonómiát rögzítő elvvel összhangban végzett oktatási és nevelési tevékenységekre, kivéve, ha e tevékenységek egyértelmű célja az Unión belül a szakpolitika vagy jogszabályok kidolgozásának, kialakításának vagy végrehajtásának befolyásolása vagy a közszférában zajló döntéshozatali folyamatok befolyásolása, és azokat harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzik. Amennyiben nem ez a helyzet, az ilyen tevékenységek végzése nem vonhatja maga után az ezen irányelv szerinti nyilvántartásba vételi követelményeket.

(20)Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a harmadik országok kormányainak tisztviselői által végzett, közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységeket, beleértve az államok vagy nemzetközi szervezetek közötti diplomáciai kapcsolatok fenntartásával kapcsolatos tevékenységeket is. Ez az irányelv nem terjed ki továbbá az ügyvédek által végzett olyan tevékenységekre, amelyek harmadik ország nevében eljáró jogalanyok számára nyújtott jogi tanácsadásból vagy bírósági, békéltetési vagy közvetítői eljárásokban való képviseletből állnak, és alapvető jogaik – például a meghallgatáshoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog – védelmére irányulnak. Szintén nem tartozik ezen irányelv hatálya alá a jogi tanácsadástól eltérő szakmai tanácsadás, így például a következők: a bíróság előtti érveket alátámasztó bizonyítékként szolgáló szakmai vagy szakértői tanulmányok beszerzése; a technikai jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozó technikai vagy tudományos tanácsadás; vagy olyan szakemberek közvetítői szolgáltatásainak igénybevétele, akik nem feltétlenül szakvizsgázott ügyvédek. Ez az irányelv nem terjed ki az olyan kiegészítő tevékenységekre, mint a rendezvény-vendéglátás, a rendezvényhelyszín biztosítása, a brosúrák vagy szakpolitikai dokumentumok nyomtatása, vagy az (EU) 2022/2065 rendelet 59 szerinti online közvetítő szolgáltatások, például az online platformok szolgáltatásai.

(21)Az átláthatósági követelmények harmonizálása érdekében rendelkezni kell az érdekképviseleti szolgáltatók közös fogalommeghatározásáról. Az érdekképviseleti szolgáltatók lehetnek a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek, szakmai lobbitevékenységet egyénileg folytató természetes személyek, valamint más olyan természetes vagy jogi személyek, akiknek vagy amelyeknek fő vagy alkalmi tevékenysége a közszférában zajló döntéshozatali folyamat befolyásolása, ideértve a lobbi- és PR-cégeket, az agytrösztöket, a civil társadalmi szervezeteket, a magánszektorbeli kutatóintézeteket, a kutatási szolgáltatásokat nyújtó állami kutatóintézeteket, egyéni kutatókat és tanácsadókat.

(22)Ezen irányelv alkalmazásában hivatalos személyek alatt az Európai Unió tisztviselői, valamint a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű törvényhozó, végrehajtó, közigazgatási vagy igazságszolgáltatási tisztséget betöltő tisztviselői értendők.

(23)Előfordulhat, hogy egy jogalany érdekképviselet igénybevételére irányuló döntése egy harmadik ország kormányának vagy hatóságának tudható be. Ez adódhat a harmadik ország kormánya vagy hatóságai által a jogalany felett gyakorolt ellenőrzésből, különösen akkor, ha az előbbiek gazdasági jogok, szerződéses megállapodások vagy bármely más eszköz révén meghatározó befolyást gyakorolnak a jogalanyra. Olyan helyzetekből is eredhet, amikor egy harmadik ország kormánya vagy hatóságai különösen utasítások vagy direktívák adása révén határozták meg a jogalany döntését, Az ilyen esetek lefedése érdekében a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az nemcsak a harmadik országok központi kormányzatát és hatóságait foglalja magában, hanem azokat a köz- vagy magánjogi jogalanyokat is, beleértve az uniós polgárokat és az Unióban letelepedett jogi személyeket is, akik vagy amelyek tevékenységei végső soron az adott harmadik országnak tulajdoníthatók. Azt, hogy egy köz- vagy magánjogi jogalany tevékenységei harmadik országok kormányzatainak vagy hatóságainak tulajdoníthatók-e, eseti alapon kell megállapítani, kellő figyelemmel az olyan elemekre, mint például az érintett jogalany jellemzői, valamint a jogalany működése szerinti harmadik országban fennálló jogi és gazdasági környezet, ideértve a kormányzatnak az említett ország gazdaságában betöltött szerepét is.

(24)Az irányelvnek ki kell terjednie az érdekképviseleti tevékenységre, ha azt harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzik. Ez azt jelenti, hogy a harmadik ország nevében eljáró jogalanyoknak nyújtott érdekképviseleti szolgáltatásokra is ki kell terjednie. Továbbá, mivel egy harmadik országbeli kormány a gazdasági jellegű érdekképviseleti szolgáltatások végzése céljából támaszkodhat olyan jogalanyokra, amelyek tevékenysége neki tulajdonítható, ami tehát érdekképviseleti szolgáltatáshoz hasonlítható, az irányelvnek az ilyen tevékenységekre is ki kell terjednie. Így kiterjedhet a harmadik ország nevében eljáró jogalanyok általi belső érdekképviseletre is. Ennek az irányelvnek ki kell terjednie a harmadik ország nevében eljáró jogalanyok nevében végzett, természetes vagy jogi személyekre irányuló, vagy egy vagy több tagállamban végzett vagy ott nyilvánosságra hozott érdekképviseleti tevékenységekre.

(25)Az irányelv nem terjedhet ki olyan tevékenységekre, amelyek egy harmadik ország érdekeit támogatják vagy azokkal összhangban állnak, azonban nem kapcsolódnak semmilyen módon az adott harmadik országhoz. Ide tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve az információk és gondolatok közlésének és megismerésének szabadsága megnyilvánulásának, vagy a tudományos élet szabadsága megnyilvánulásának minősülnek, mint például a személyes minőségben eljáró természetes személyek vagy harmadik országbeli médiának dolgozó olyan újságírók által végzett tevékenységek, akiknek a tevékenysége nem tulajdonítható harmadik országnak, vagy nem minősül az ezen irányelvben meghatározott érdekképviseletnek. Nem tartozik ezen irányelv hatálya alá az (EU) XXXX/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendelet 60 2. cikkében meghatározott médiaszolgáltatások nyújtása, sem pedig a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 61 1. cikkében meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása. Az irányelv hatálya azonban kiterjed az ezen irányelv értelmében vett, harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében médiaszolgáltatók által végzett érdekképviseleti tevékenységekre

(26)A harmadik ország érdekében eljáró jogalanynak nyújtott érdekképviseleti szolgáltatások tekintetében ezen irányelv alkalmazásában a szóban forgó érdekképviseleti szolgáltatásért kapott bármiféle ellenszolgáltatást díjazásnak kell tekinteni. Ez kiterjedhet az érdekképviseleti tevékenység ellenében kapott pénzügyi hozzájárulásokra, például kölcsönökre, tőkeinjekcióra, adósságelengedésre, adóügyi ösztönzőkre vagy adómentességre. A díjazás magában foglalhatja a természetbeni juttatásokat is, például irodahelyiségek biztosítását, építését és karbantartását érdekképviseleti szolgáltatás ellenében. Ilyen helyzetekben az érdekképviseleti szolgáltató felelős a kapott előny értékének – például piaci kamatláb alkalmazásával történő – becsléséért.

(27)A Bíróság kimondta, hogy a díjazás lényegi jellemzője abban áll, hogy az a szóban forgó szolgáltatás ellentételezését képezi. Egy szervezet alapfinanszírozásához nyújtott hozzájárulás vagy a hasonló, – például egy harmadik országbeli adományozói támogatási program keretében nyújtott – pénzügyi támogatás nem tekintendő érdekképviseleti szolgáltatás díjazásának, amennyiben az nem kapcsolódik érdekképviseleti tevékenységhez, azaz ha a jogalany attól függetlenül részesül ilyen finanszírozásban, hogy végez-e konkrét érdekképviseleti tevékenységeket.

(28)Az érdekképviseleti tevékenység egészére felhasznált összegek átfogó és átlátható áttekintésének biztosítása érdekében ezen irányelv alkalmazásában az éves összegeknek magukban kell foglalniuk a harmadik ország érdekében eljáró jogalanytól az érdekképviseleti szolgáltatás nyújtásáért kapott teljes éves díjazást, díjazás hiányában pedig az elvégzett érdekképviseleti tevékenységgel kapcsolatos éves költségek becslését. Ugyanezen okokból ezeknek az összegeknek magukban kell foglalniuk az alvállalkozókkal és a kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatos költségeket is.

(29)Az alvállalkozók harmadik ország nevében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseletet végző jogalanynak minősülhetnek, és így az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek hatálya alá tartozhatnak. Az adminisztratív terhek csökkentése és a díjazás kettős elszámolásának elkerülése, valamint a teljes szerződésláncra kiterjedő tájékoztatás biztosítása érdekében az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyoknak biztosítaniuk kell, hogy az alvállalkozókkal kötött szerződéses megállapodásaik információkat tartalmazzanak arra vonatkozóan, hogy az érdekképviseleti tevékenységet harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzik, valamint rögzíteniük kell az ilyen információk továbbítására vonatkozó kötelezettséget azokban az esetekben, amikor a tevékenységet további alvállalkozásba adják. Ennek alapján az alvállalkozókat mentesíteni kell az ezen irányelvben rögzített, nyilvántartásba vételre és nyilvántartás vezetésére vonatkozó, valamint adott esetben jogi képviselő kijelölésére vonatkozó kötelezettség alól.

(30)Az ezen irányelvben foglalt nyilvántartásba vételi követelményeknek való megfelelés megkönnyítése érdekében az érdekképviseleti szolgáltatókat fel kell jogosítani arra, hogy felkérjék azt a jogalanyt, amelynek nevében a szolgáltatást nyújtják, hogy nyilatkozzon arról, hogy harmadik ország érdekében eljáró jogalany-e. Az érdekképviseleti szolgáltatóknak a lehető legnagyobb mértékben élniük kell e joggal annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozzanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy tevékenységeik gyakorlása során teljes mértékben megfeleljenek az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek.

(31)Az elszámoltathatóság elősegítése és az általuk képviselt harmadik országbeli érdekek tudatosításának előmozdítása érdekében a harmadik ország érdekébeneljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokat kötelezni kell bizonyos nyilvántartások vezetésére. Ezeknek a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az érdekképviseleti tevékenység céljának leírását, különös tekintettel a befolyásolni kívánt döntéshozatali folyamatra és az elérni kívánt eredményekre. A nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok azonosítását is, amely alatt azokban az esetekben, ha a jogalany természetes személy, a természetes személy teljes neve értendő. Tartalmazniuk kell továbbá az érdekképviseleti tevékenység jellegének, céljának és a mögötte meghúzódó pénzügyi megállapodásoknak a megértéséhez szükséges szerződések és kulcsfontosságú információcserék másolatát, valamint a tevékenység központi elemét képező információkat vagy anyagokat, például a hivatalos személyekkel megosztott állásfoglalásokat.

(32)A harmadik országok nevében érdekképviseletet végző jogalanyok nem kötelezhetők arra, hogy az említett nyilvántartásaikban szereplő személyes adatokat a felügyeleti hatóságok felügyeleti és végrehajtási feladatainak ellátásához szükségesnél hosszabb ideig őrizzék meg. Minden ilyen nyilvántartást elég hosszú ideig kell vezetni ahhoz, hogy a felügyeleti hatóságok indokolt esetben hozzájuthassanak a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyról és az érdekképviseleti tevékenységről vezetett nyilvántartás adataihoz, valamint az évente összesített adatokhoz.

(33)Amennyiben a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nem rendelkezik az Unióban székhellyel, a hatékony felügyelet lehetővé tétele érdekében a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok számára elő kell írni, hogy jelöljenek ki egy, az Unióban letelepedett jogi képviselőt, és biztosítsák, hogy kijelölt jogi képviselőjük rendelkezzen az érintett hatóságokkal való együttműködéshez szükséges jogosultságokkal és erőforrásokkal.

(34)A belső piac egészére kiterjedő harmonizált átláthatósági követelmények biztosítása érdekében a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok számára elő kell írni, hogy a létrehozásuk szerinti ország nemzeti nyilvántartásaiban regisztráljanak. A meglévő nyilvántartásba vétel későbbi frissítéseit szintén az említett nemzeti nyilvántartásban kell elvégezni. Ezeket a nyilvántartásokat a tagállamoknak kell létrehozniuk, működtetniük és fenntartaniuk. A tagállamok ezen irányelv alkalmazásában felhasználhatják meglévő nemzeti nyilvántartásaikat, feltéve, hogy ezen irányelv követelményei teljesülnek. A nemzeti hatáskörmegosztás tiszteletben tartása érdekében a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy egynél több ilyen nyilvántartást hozzanak létre. Ilyen esetekben a tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk arra vonatkozóan, hogy a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok melyik nemzeti nyilvántartásban regisztráljanak. A nemzeti nyilvántartásokban szereplő személyesadat-kezelési tevékenységek naplói nem őrizhetők meg a személyes adatokhoz való hozzáférés jogszerűségének ellenőrzéséhez szükségesnél hosszabb ideig, és ezért megőrzési idejüket egy évre kell korlátozni.

(35)Az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 62 megfelelően az ezen irányelvben meghatározott nyilvántartásba vételi kötelezettségekre és alaki követelményekre vonatkozó információk elérhetők az egységes digitális kapun keresztül, amely – az „Európa Önökért” internetes portál révén – egyablakos ügyintézési pontot hoz létre azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a vállalkozásoknak és a polgároknak az egységes piac szabályairól és eljárásairól a kormányzat minden szintjén, valamint közvetlen, központosított és irányított hozzáférést biztosítson a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, valamint a teljes mértékben digitalizált igazgatási eljárások széles köréhez. Emellett a nyilvántartásba vételi eljárás teljes egészében online folyamat és az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét követi az adatok további felhasználásának megkönnyítése érdekében.

(36)Amennyiben a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalany több tagállamban is letelepedett, a nyilvántartásba vételre csak abban a tagállamban kerülhet sor, amelyben a jogalany székhelye található. A jogalany székhelye az a hely, ahol a jogalany központi irodája vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahol a fő gazdasági tevékenységeket és az operatív ellenőrzést gyakorolják.

(37)Az ezen irányelv alkalmazásában a nyilvántartásba vételben feltüntetendő információknak a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának és ezen irányelv hatékony végrehajtásának biztosításához szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokra vonatkozó adatokra, arra a harmadik országra, amelynek nevében a tevékenységet végzik, az ezen irányelvben meghatározott, érdekképviseleti tevékenységet végző alvállalkozók azonosítására, valamint az elvégzett konkrét érdekképviseleti tevékenységre vonatkozó információkra. Adott esetben ki kell terjedniük azon médiaszolgáltatók vagy online platformok megnevezésére is, ahol az érdekképviseleti tevékenység részeként reklámokat helyeznek el. A nyilvántartásba vétel nem érintheti az érdekképviseleti tevékenységhez nem kapcsolódóan kapott pénzügyi támogatás összegére vagy eredetére vonatkozó információkat.

(38)Annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartásba vétel céljából szolgáltatott információk mindvégig lehetővé tegyék, hogy a nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóságok helytállóan és pontosan azonosítsák azokat a harmadik országokat, amelyek nevében érdekképviselet végzésére kerül sor, valamint azt, hogy mekkora összeget költenek e tevékenységekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egységes információkészlet kiigazítására.

(39)A harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző, nemzeti nyilvántartásba bejegyzett jogalanyoknak évente legalább egyszer frissíteniük kell a nemzeti nyilvántartásban szereplő információkat. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen nemzeti nyilvántartásokban tárolt információk pontossága fontos az irányelv alkalmazása és felügyelete szempontjából, a nyilvántartásba vett jogalany kapcsolattartási adatait érintő esetleges módosításokra vagy kiegészítésekre ennél gyorsabban, de mindenképpen észszerű időn belül sort kell keríteni.

(40)Az egyes nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóságnak biztosítania kell, hogy a megadott információk hiánytalanok legyenek, és ne tartalmazzanak nyilvánvaló hibákat. Ez nem foglalhatja magában a szolgáltatott információk pontosságának vagy hitelességének mélyreható értékelését, és nem értelmezhető a nemzeti nyilvántartásban szereplő információk pontosságának hivatalos jóváhagyásaként. A jogalany nyilvántartásba való felvételének hiányos vagy nyilvánvalóan helytelen információk miatti elutasítása nem akadályozhatja meg az adott jogalanyt abban, hogy új nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtson be.

(41)A harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyoknak képesnek kell lenniük annak bizonyítására, hogy eleget tettek a nyilvántartásba vételi követelményeknek. A nyilvántartásba vételt követően a jogalany rendelkezésére kell bocsátani a nemzeti nyilvántartásban szereplő információk másolatát és egy uniós érdekképviseleti számot (EIRN). Az uniós érdekképviseleti számnak olyan eszközként kell szolgálnia, amely Unió-szerte megkönnyíti az ezen irányelv alapján nyilvántartásba vett jogalanyok azonosítását. Az uniós érdekképviseleti szám felépítésének ezért lehetővé kell tennie a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam és a nyilvántartásba vétel szerinti konkrét nemzeti nyilvántartás azonosítását. A nyilvántartásba vétel szerinti nemzeti nyilvántartást azonosító kódot úgy kell kiválasztani, hogy az értelemszerű legyen az érintett tagállam szervezetét ismerő személyek számára.

(42)A székhelyük szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartásba vett szervezetek nem kötelezhetők arra, hogy más tagállamokban is nyilvántartásba vetessék magukat, ideértve azt az esetet is, amikor ott érdekképviseleti tevékenységet indítanak. Annak érdekében azonban, hogy a hivatalos személyek könnyebben hozzáférhessenek az érdekképviseleti tevékenységet folytató azon jogalanyokra vonatkozó információkhoz, amelyekkel kapcsolatba léphetnek, az ilyen érdekképviseleti tevékenységek helyszínévé váló többi tagállamnak saját nemzeti nyilvántartásaiban fel kell tüntetnie a nyilvántartásba vett érintett jogalanyok nevét, azok uniós érdekképviseleti számát, valamint a nyilvántartásba vétel szerinti nemzeti nyilvántartásban szereplő, nyilvánosan hozzáférhetővé tett információkra mutató linket.

(43)A nyilvántartásba vételi követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben – például egy visszaélést bejelentő személy bejelentése alapján – megbízható információkkal rendelkeznek arról, hogy egy jogalany elmulasztotta magát nyilvántartásba vetetni, felkérhessék a jogalanyt, hogy bocsássa rendelkezésre a feltétlenül szükséges információkat annak megállapításához, hogy a jogalany ezen irányelv hatálya alá tartozik-e. Ezek az információk jellemzően nem terjedhetnek túl az annak bizonyítására közvetlenül alkalmas információkon, hogy az adott jogalany az irányelv hatálya alá tartozik-e. Az információk állhatnak a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó információkból, beleértve az arra vonatkozó nyilatkozatokat is, hogy az a jogalany, amelynek nevében érdekképviseleti szolgáltatást nyújtanak, harmadik ország érdekében eljáró jogalany-e. Amennyiben lehetséges, csak olyan információkat kívánatos kérni, amelyekkel a szervezet minden bizonnyal rendelkezik. Emellett a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben megbízható információkkal rendelkeznek a nyilvántartásba vételből eredő kötelezettségek esetleges be nem tartásáról, felkérhessék a jogalanyt, hogy bocsássa rendelkezésre az ilyen esetleges meg nem felelés kivizsgálásához szükséges információkat. Ezek az információk jellemzően nem terjedhetnek túl a nyilvántartásba vételre és frissítésre vonatkozó követelmény értelmében szolgáltatott információk teljességének vagy pontosságának bizonyítására közvetlenül alkalmas információkon. Amennyiben lehetséges, csak olyan információkat kívánatos kérni, amelyekkel a nyilvántartásba vett szervezet minden bizonnyal rendelkezik. Az ilyen információkéréseknek fel kell tüntetniük az indokolást, a kért információkat és azok relevanciájának indokolását, valamint a rendelkezésre álló bírósági felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó információkat. Az ilyen információkérések nem sérthetik a nemzeti hatóságok azon hatáskörét, hogy kivizsgáljanak minden olyan cselekményt, amely a nemzeti jog és az uniós jog szerint bűncselekménynek minősülhet.

(44)A demokratikus elszámoltathatóság a jól működő demokráciák egyik pillére. Azáltal, hogy a polgárok számára hozzáférést biztosít a belső piacon tevékenykedő, harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokra, valamint az általuk képviselt, harmadik országok érdekeiben eljáró jogalanyokra vonatkozó információkhoz, ez az irányelv lehetővé teszi a polgárok és más érdekelt felek számára, hogy demokratikus jogaikat és kötelezettségeiket gyakorolják, beleértve azon lehetőségüket is, hogy a demokratikus ellenőrzés gyakorlása során teljes mértékben tudomásuk legyen arról, hogy kinek az érdekét szolgálják azok az érdekképviseleti tevékenységek, amelyeknek ők vagy választott képviselőik ki lehetnek téve. A demokratikus szférát érintő kérdések polgárok és érdekelt felek általi nyilvános ellenőrzése megerősíti a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. A demokratikus elszámoltathatóság megerősíti a polgárok szerepvállalását is, lehetővé téve számukra, hogy kifejezésre juttassák és gyakorolják demokratikus döntéseiket, többek között a választások során. Választóként a polgárok saját jogukon is fontos döntéshozók, és mint ilyenek, bizonyos érdekképviseleti szolgáltatások célpontjai lehetnek.

(45)Az arányosság biztosítása érdekében a személyes adatok nyilvánosságra hozatalakor a személyes adatoknak azon információkra kell korlátozódniuk, amelyek feltétlenül szükségesek a polgárok, képviselőik és más érdekelt felek számára a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekről nyújtandó tájékoztatáshoz. Emellett a polgárok, képviselőik és más érdekelt felek tájékoztatásához szükséges részletezettség biztosítása érdekében a bejelentett éves összegekre vonatkozó információkat a nemzeti nyilvántartásokhoz való benyújtásra vonatkozónál tágabb tartományok alkalmazásával kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A kizárólag a felügyeleti hatóságok számára releváns információkat – például a nyilvántartásba vett jogalanyért felelős személyek elérhetőségét – nem szabad nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(46)A polgárok hozzáférésének megkönnyítése érdekében az információkat könnyen hozzáférhető és géppel olvasható, jól látható és felhasználóbarát formátumban kell megjeleníteni, beleértve az egyszerű megfogalmazást is. Az információk akkor minősülnek géppel olvashatónak, ha azokat olyan formátumban bocsátják rendelkezésre, amelyet a szoftveralkalmazások emberi beavatkozás nélkül, automatikusan fel tudnak dolgozni, különösen konkrét adatok azonosítása, felismerése és kivonatolása céljából. Annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosított legyen a hozzáférhetőség, az információkat az uniós jog szerinti akadálymentességi követelményekkel összhangban, és amennyiben ez műszakilag megvalósítható, egynél több érzékszervi csatornán keresztül kell elérhetővé tenni. Előfordulhat, hogy az érdekképviseleti tevékenység végzésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kerül sor a nyilvántartásba vételre. A különböző uniós országokban élő polgárok sokkal könnyebben hozzá tudnak férni az információkhoz akkor, ha az információk elérhetők legalább egy olyan hivatalos uniós nyelven, amely az uniós polgárok lehető legszéleibb köre számára áltálában érthető. A tagállamokat ösztönözni kell olyan technikai megoldások alkalmazására, amelyek lehetővé teszik a lehető legtöbb információ ilyen nyelvre történő lefordítását. A tagállamok azonban nem kötelezhetők arra, hogy lefordítsák a nyilvántartásba vett jogalanyok által szolgáltatott információkat.

(47)Azon személyek védelmének biztosítása érdekében, akik konkrét információk közzététele esetén alapvető jogaik megsértésének lehetnek kitéve, például egy harmadik országban működő, nyilvántartásba vett szervezetnél dolgozó személyekkel szemben megtorlásra kerülhet sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felügyeleti hatóságok kérésre korlátozhassák a nemzeti nyilvántartásba bejegyzett információk egészének vagy egy részének közzétételét. A nyilvántartásba vett jogalanynak bizonyítania kell, hogy – figyelembe véve az adott esetek valamennyi releváns körülményét – a közzétételt korlátozni kell olyan jogos érdekek miatt, mint amilyen például annak komoly kockázata, hogy a közzététel miatt sérülhetnek valamilyen személy alapvető jogai, különösen a Charta 1. cikke (Az emberi méltósághoz való jog), 2. cikke (Az élethez való jog), 3. cikke (A személyi sérthetetlenséghez való jog), 4. cikke (A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma) vagy 6. cikke (A szabadsághoz és biztonsághoz való jog) által védett jogai, például emberrablás, zsarolás, védelmi zsarolás, zaklatás, erőszak vagy megfélemlítés) által védett alapvető jogai, vagy például üzleti titkaik védelme miatt. Az elemzésnek figyelembe kell vennie a nyilvántartásba vett jogalany által foglalkoztatott munkavállalók, illetve a jogalanynak dolgozó vagy azzal kapcsolatban álló személyek testi épségét érintő kockázatokat. A jogos érdekeknek ki kell terjedniük a nyilvántartásba vett jogalany tevékenységeiből előnyre szert tevő egyéneket érintő kockázatokra is. A felügyeleti hatóság minden határozatának figyelembe kell vennie ezen irányelv célkitűzéseit, és a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamban bírósági felülvizsgálati eljárások tárgyát kell képeznie. A felügyeleti hatóságnak és adott esetben a hatáskörrel rendelkező bíróságnak késedelem nélkül meg kell hoznia a vonatkozó határozatokat. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság a közzététel korlátozása esetén is értesülhessen arról, hogy a nyilvántartásba vett jogalany megfelelt az ezen irányelvben megállapított nyilvántartásba vételi követelménynek, a nemzeti nyilvántartás érintett adatmezőjében megjegyzést kell feltüntetni, amely jelzi, hogy a közzétételt jogos érdek alapján korlátozták.

(48)A harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek hivatalos személyek általi azonosításának támogatása érdekében a nyilvántartásba vett jogalanyoknak és alvállalkozóiknak be kell mutatniuk az uniós érdekképviseleti számukat az ilyen személyekkel való közvetlen kapcsolatfelvételeikben. Az uniós érdekképviseleti számot proaktív módon be kell mutatni a hivatalos személyekkel való minden egyes kapcsolatfelvétel során.

(49)A tagállamoknak ki kell jelölniük a nemzeti nyilvántartások létrehozásáért és fenntartásáért, valamint a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok által benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelmek feldolgozásáért felelős egy vagy több hatóságot vagy szervet. Ki kell jelölniük továbbá egy vagy több felügyeleti hatóságot, amelyek felelősek az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek betartásának felügyeletéért és érvényesítéséért, valamint a más tagállamok felügyeleti hatóságaival és a Bizottsággal folytatott információcseréért. Az alapvető jogok és szabadságok, a jogállamiság, a demokratikus elvek és az e jogalanyok felügyeletébe vetett közbizalom fenntartásának támogatása érdekében a felügyeleti hatóságoknak pártatlannak és külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól függetlennek kell lenniük, valamint megfelelő felhatalmazással és erőforrásokkal kell rendelkezniük az ezen irányelvnek való megfelelés hatékony nyomon követéséhez és a megfelelés biztosításához szükséges intézkedések meghozatalához.

(50)A nyilvántartásba vett jogalanyok megbélyegzésének megelőzése érdekében a nyilvánosan hozzáférhetővé tett adatokat tényszerűen és semlegesen kell bemutatni. Ezen túlmenően az ezen irányelv alapján rájuk ruházott feladatok ellátása során az illetékes nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy ne keletkezzenek hátrányos következmények pusztán abból a tényből, hogy egy jogalanyt nyilvántartásba vettek. A közzétételt különösen nem szabad olyan nyilatkozatokkal vagy rendelkezésekkel együtt bemutatni, illetve ilyenekkel kiegészíteni, amelyek bizalmatlanságot kelthetnek a nyilvántartásba vett jogalanyokkal szemben, és amelyek alkalmasak arra, hogy visszatartsák a tagállamokból vagy harmadik országokból származó természetes vagy jogi személyeket attól, hogy velük kapcsolatba lépjenek vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak számukra. Az ilyen megbélyegző intézkedések közé tartozik például a nyilvántartásba vett jogalanyok negatív címkézése vagy a nyilvántartásba vett jogalanyok hitelességének és legitimitásának aláásására irányuló rosszindulatú nyilatkozatok tétele, amelyek arra utalnak, hogy a nyilvántartásba vett jogalanyok a demokratikus folyamatok jogellenes befolyásolására törekszenek.

(51)Amennyiben egy harmadik ország különösen nagy összegeket költ érdekképviseletre, vagy ha egy jogalany különösen nagy összegű díjazást kap egy vagy több harmadik ország érdekében eljáró jogalanytól, nagyobb a valószínűsége annak, hogy az elvégzett érdekképviseleti tevékenységek sikeresen befolyásolják valamely tagállam vagy az Unió egészének politikai döntéseit. Ilyen esetekben a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy további információkat kérjenek a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyoktól a fokozott ellenőrzés érdekében.

(52)Ezen irányelv arányos felügyeletének biztosítása érdekében a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyt, hogy bocsássa rendelkezésre az ezen irányelvben meghatározott nyilvántartásba vételi követelménynek való esetleges meg nem felelés kivizsgálásához szükséges adatokat. E célból a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy hivatalból vagy egy visszaélést bejelentő személy, illetve egy másik tagállam felügyeleti hatóságának jelentése alapján eljárjanak.

(53)A felügyeleti hatóságoknak nemzeti és uniós szinten egyaránt együtt kell működniük. Az ilyen együttműködésnek elő kell segítenie a gyors és biztonságos információcserét. Felügyeleti feladataik ellátása céljából a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam felügyeleti hatóságától bekérjék a nyilvántartásban szereplő információkat, beleértve a nem nyilvánosakat is, és bizonyos esetekben a jogalany által vezetett nyilvántartást, valamint az elvégzett elemzéseket. A felügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük az irányelv végrehajtásának biztosítása érdekében. A harmadik országok nevében az Unióban végzett érdekképviseleti tevékenységek mértékének és megoszlásának jobb megértése céljából a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok által a nyilvántartásba vételük során szolgáltatott információk alapján összesített adatokat kérjen a felügyeleti hatóságoktól. A harmadik országok nevében az Unióban végzett érdekképviseleti tevékenységek módozatainak és jellemzőinek átfogó nyomon követése érdekében az ilyen összesített adatok magukban foglalhatnak a nyilvántartásokban nyilvánosan nem elérhető információkat, beleértve a személyes adatokat is, a hatékony nyomon követés biztosításához szükséges mértékben.

(54)Az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében a nemzeti hatóságok, valamint a felügyeleti hatóságok és a Bizottság közötti igazgatási együttműködés és információcsere az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 63 által létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI-rendszeren) keresztül valósul meg a tagállami illetékes hatóságok között az egységes piaccal kapcsolatos szakpolitikai területeken folytatott igazgatási együttműködés céljából. Az európai interoperabilitási kerettel összhangban biztosítani kell az IMI-rendszer és a nemzeti nyilvántartások interoperabilitását.

(55)Tanácsadó csoportot kell létrehozni annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot az illetékes nemzeti hatóságok közötti hatékony együttműködés, valamint ezen irányelv teljes körű és hatékony végrehajtása biztosításával kapcsolatos feladatában. A tanácsadó csoportnak az egyes tagállamok felügyeleti hatóságainak egy-egy képviselőjéből kell állnia. A tanácsadó csoportnak tanácsot kell adnia az irányelv végrehajtásával kapcsolatban, beleértve azt a követelményt is, hogy el kell kerülni a hátrányos következményeket pusztán abból a tényből fakadóan, hogy egy jogalanyt az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően nyilvántartásba vettek. Véleményeket, ajánlásokat vagy jelentéseket kell elfogadnia, amelyeket a tagállamok által kijelölt illetékes nemzeti hatóságoknak közzé kell tenniük. Azon jogalanyok jogbiztonságának garantálása érdekében, amelyek az irányelv hatálya alá tartozhatnak, a tanácsadó csoportnak tanácsot kell adnia a Bizottságnak különösen az irányelv hatályával, a harmadik ország érdekében eljáró jogalany fogalmával, valamint az olyan tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek célja vagy hatása az ezen irányelvben foglalt kötelezettségek megkerülése. Adott esetben biztosítani kell az együttműködést az európai korrupcióellenes hálózattal.

(56)A visszaélést bejelentő személyek olyan új információkat hozhatnak a felügyeleti hatóságok tudomására, amelyek segíthetik azokat ezen irányelv megsértésének felderítésében, ideértve a kötelezettségek megkerülésére irányuló kísérleteket is. Annak biztosítása érdekében, hogy a visszaélést bejelentő személyek figyelmeztethessék a felügyeleti hatóságokat ezen irányelv tényleges vagy lehetséges megsértésére, valamint hogy megvédjék a visszaélést bejelentő személyeket a megtorlástól, az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet 64 kell alkalmazni ezen irányelv megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére.

(57)A jogsértések bejelentők általi jelentés kulcsfontosságú lehet a belső piacon nyújtott, a közszférában zajló döntéshozatal szempontjából releváns szolgáltatások, például az érdekképviseleti szolgáltatások átláthatóságára és felügyeletére vonatkozó szabályok megsértésének megelőzése, megakadályozása vagy felderítése szempontjából. Tekintettel arra, hogy közérdek fűződik a közszférában zajló döntéshozatal ilyen jogsértésektől való megvédéséhez, valamint a kárra, amit a polgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmában az ilyen jogsértések okozhatnak, továbbá tekintettel arra, hogy ezen irányelv rendelkezései nem tartoznak az (EU) 2019/1937 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szakpolitikai területek közé, ezeket a területeket ki kell igazítani. Az (EU) 2019/1937 irányelv 2. cikkét és mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(58)Meg kell tiltani az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvételt, amelyek célja vagy hatása az ezen irányelvben foglalt kötelezettségek, nevezetesen a nyilvántartásba vételi követelmények megkerülése. Az ilyen tevékenységek közé tartozik a képviseleti szolgáltatás rejtett díjazása, a harmadik országok kormányaival való kapcsolatok elfedése céljából társaságok alapítása, vagy a tevékenységek mesterséges elosztása több jogalany között annak érdekében, hogy az ne érje el az ezen irányelvben megállapított küszöbértékeket.

(59)Az ezen irányelvben foglalt követelményeknek való meg nem feleléstől történő elrettentés és az előbbi szankcionálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek megsértése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási bírságokat szabjanak ki. A szankciók nem lehetnek büntetőjogi jellegűek. A szankcióknak figyelembe kell venniük a jogsértés jellegét, ismétlődését és időtartamát, tekintettel a szóban forgó közérdekre, a végzett tevékenységek körére és típusára, valamint az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalany gazdasági kapacitására. A szankcióknak minden egyedi esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, kellően tiszteletben tartva az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a tudományos élet szabadságát és a tudományos kutatás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférést és annak biztosítékait, beleértve a meghallgatáshoz való jogot is. A szankciók kiszabásának a felügyeleti hatóság által kiadott előzetes korai figyelmeztetést kell követnie, kivéve, ha az ilyen jogsértés a kijátszás tilalmának megsértését jelenti.

(60)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a további információk kérésére vonatkozó küszöbértékek módosítása, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor megadandó információk listájának módosítása, valamint a tagállamok által közzétett jelentésekben feltüntetendő információk listájának módosítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 65 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(61)Ezen irányelv alkalmazásának hatékony nyomon követése érdekében a Bizottságnak rendszeres időközönként jelentést kell tennie annak végrehajtásáról, adott esetben az egyéb vonatkozó uniós jogszabályokról szóló jelentésekkel összefüggésben. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdésével összhangban a Bizottságnak értékelnie kell ezt az irányelvet annak érdekében, hogy felmérje annak hatásait és azt, hogy szükség van-e további intézkedésre.

(62)Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen az érdekképviseleti tevékenységek tekintetében a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az Unió szintjén e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(63)Egy uniós szintű rendszer különösen támogatja az illetékes nemzeti hatóságokat felügyeleti feladataik ellátásában és más érdekelt feleket abban, hogy betöltsék szerepüket a demokratikus folyamatban, valamint növeli az Unióban működő demokráciák általános rezilienciáját a harmadik országok beavatkozásával szemben. Hozzáadott értéket képvisel a harmadik országok nevében uniós szintű befolyásolás céljából végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának kezelése, mivel az ilyen tevékenységek valószínűsíthetően határokon átnyúló jellege több szinten és ágazatban összehangolt megközelítést tesz szükségessé. A tagállamok az együttműködés és az információk megosztása révén jobban megérthetik a jelenség mértékét, ami segít elkerülni, hogy a harmadik országok kihasználhassák a szabályozási különbségeket vagy kiskapukat.

(64)Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak törekedniük kell az érintett jogalanyokra, különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 66 3. cikke szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek minimalizálására.

(65)Az (EU) 2016/679 67 és az (EU) 2018/1725 68 európai parlamenti és tanácsi rendeletek alkalmazandók a személyes adatoknak az ezen irányelvvel összefüggésben végzett kezelésére, beleértve a személyes adatoknak a harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok nemzeti nyilvántartása vagy nyilvántartásainak vezetése céljából történő kezelését, az ilyen nemzeti nyilvántartásban vagy nyilvántartásokban szereplő személyes adatokhoz való hozzáférést és a személyes adatok cseréjét a tagállamok közötti, ezen irányelv szerinti igazgatási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás keretében, beleértve az IMI használatát, valamint az ezen irányelvben előírt, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségekkel összhangban történő nyilvántartás vezetését. A személyes adatok ilyen célú kezelésének többek között meg kell felelnie az adattakarékosság, az adatpontosság és az adattárolás korlátozása elveinek, valamint az adatok sértetlenségére és bizalmas kezelésére vonatkozó követelményeknek. A tagállamoknak meg kell állapítaniuk azokat az intézkedéseket, amelyek a személyes adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó jogszabályokkal összhangban biztosítják a nemzeti nyilvántartásukban vagy nyilvántartásaikban szereplő személyes adatok jogszerű és biztonságos kezelését.

(66)Ez az irányelv semmilyen módon nem érinti az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések alkalmazását. Különösen nem érinti a pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak az uniós korlátozó intézkedésekben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, illetve a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére vagy javára történő közvetlen vagy közvetett rendelkezésre bocsátásának tilalmát.

(67)Ez az irányelv nem érinti a Bizottságnak az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69 értelmében vett torzító hatású külföldi támogatásokra vonatkozó vizsgálatok kezdeményezésére és lefolytatására vonatkozó előjogait.

(68)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával 70 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentum(ok) megküldését indokoltnak tekinti.

(69)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos XXXX-án/-én véleményt nyilvánított 71 .

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy és cél

Ez az irányelv harmonizált követelményeket állapít meg a harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében végzett érdekképviselet keretében folytatott gazdasági tevékenységek átláthatóságára vonatkozóan azzal a céllal, hogy az egész Unióban egységes szintű átláthatóság megvalósítása révén javítsa a belső piac működését.

Ezen irányelv célja a fenti átláthatóság megvalósítása oly módon, hogy elkerüljék a bizalmatlan légkör kialakulását, amely visszatarthatja a tagállamokból vagy harmadik országokból származó természetes vagy jogi személyeket attól, hogy harmadik ország érdekében eljáró jogalany nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyokkal kapcsolatba lépjenek vagy azoknak pénzügyi támogatást nyújtsanak.

2. cikk
Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.„érdekképviseleti tevékenység”: olyan tevékenység, amelynek célja a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, megfogalmazásának vagy végrehajtásának, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatoknak a befolyásolása az Unióban, amely különösen találkozók, konferenciák vagy rendezvények szervezése vagy az azokon való részvétel, konzultációkhoz vagy parlamenti meghallgatásokhoz való hozzájárulás vagy az azokon való részvétel, kommunikációs vagy reklámkampányok szervezése, hálózatok és alulról szerveződő kezdeményezések szervezése, szakpolitikai dokumentumok és állásfoglalások, jogalkotási módosítások, közvélemény-kutatások, felmérések vagy nyílt levelek készítése, illetve kutatással és oktatással kapcsolatos tevékenységek révén valósítható meg, amennyiben azokat kifejezetten e célból végzik;

2.„érdekképviseleti szolgáltatás”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 57. cikkében említett, általában díjazás ellenében nyújtott érdekképviseleti tevékenység;

3.„érdekképviseleti szolgáltató”: érdekképviseleti szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy;

4.„harmadik ország érdekében eljáró jogalany”:

a)egy harmadik ország központi kormányzata és hatóságai minden más szinten, az Európai Gazdasági Térség tagjainak kivételével;

b)olyan köz- vagy magánjogi jogalany, amelynek cselekvése az a) pontban említett jogalanyhoz köthetők, figyelembe véve az összes vonatkozó körülményt;

5.„kiegészítő tevékenység”: olyan tevékenység, amely támogatja egy érdekképviseleti tevékenység nyújtását, de nincs közvetlen befolyása annak tartalmára;

6.„éves összeg”:

a)a harmadik ország érdekében eljáró jogalanytól az érdekképviseleti szolgáltatás nyújtásáért kapott teljes éves javadalmazás, amely – amennyiben a javadalmazás nem pénzbeli – annak becsült értékéből áll; vagy

b)javadalmazás hiányában az elvégzett érdekképviseleti tevékenységgel kapcsolatos éves költségek becslése;

figyelembe véve az érdekképviseleti tevékenység egészét, beleértve – amennyiben azt a szolgáltató szerződéses megállapodás alapján végzi – az alvállalkozók és a kiegészítő tevékenységek költségeit;

7.„alvállalkozó”: olyan érdekképviseleti szolgáltató, amellyel egy fővállalkozó vagy annak egyik alvállalkozója olyan szerződést köt, amelynek értelmében az alvállalkozó végzi a fővállalkozó által vállalt érdekképviseleti tevékenység egy részét vagy egészét;

8.„nyilvántartásba vett jogalanyok”: a 10. cikk értelmében a 9. cikkben említett nemzeti nyilvántartásba bejegyzett jogalanyok;

9.„a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóság”: a 9. cikkben említett nemzeti nyilvántartás vezetéséért és az ezen irányelv alapján benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmek feldolgozásáért felelős hatóság vagy szerv;

10.„felügyeleti hatóság”: az ezen irányelvben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés és azok érvényesítésének felügyeletéért felelős független hatóság;

11.„hivatalos személy”:

a)uniós tisztviselő vagy valamely tagállam tisztviselője;

b)bármely más, valamely tagállamban közfeladatot ellátó személy;

12.„uniós tisztviselő”:

a)a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 72 értelmében vett tisztviselő vagy egyéb alkalmazott;

b)valamely tagállam vagy valamely köz- vagy magánjogi szerv által az Unióhoz kirendelt személy, aki az uniós tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak által ellátott feladatokkal egyenértékű feladatokat lát el;

Az Unió valamely intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének tagjai, valamint e szervek személyzete uniós tisztviselőknek tekintendők, amennyiben a személyzeti szabályzat nem vonatkozik rájuk.

13.„tagállami tisztviselő”: nemzeti, regionális vagy helyi szinten végrehajtó, közigazgatási vagy igazságszolgáltatási tisztséget kinevezés vagy választás alapján, állandó vagy ideiglenes jelleggel, fizetés ellenében vagy anélkül betöltő személy, tekintet nélkül az adott személy hivatalban eltöltött idejére, valamint minden olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten jogalkotói tisztséget tölt be.

3. cikk
Hatály

(1)Ez az irányelv a következő tevékenységeket folytató szervezetekre alkalmazandó, függetlenül azok székhelyétől:

a)harmadik ország érdekében eljáró jogalanynak nyújtott érdekképviseleti szolgáltatás;

b)a 2. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett, harmadik ország érdekében eljáró jogalany által végzett olyan érdekképviseleti tevékenység, amely gazdasági jellegű tevékenységekhez kapcsolódik vagy azokat helyettesíti, és így összehasonlítható az e bekezdés a) pontjában említett érdekképviseleti szolgáltatással.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérően ez az irányelv nem alkalmazandó a következő tevékenységekre:

a)a 2. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett harmadik ország érdekében eljáró jogalany által közvetlenül végzett, a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek, beleértve az államok vagy nemzetközi szervezetek közötti diplomáciai vagy konzuli kapcsolatok gyakorlásához kapcsolódó tevékenységeket is;

b)jogi és egyéb szakmai tanácsadás a következő esetekben:

i.tanácsadás harmadik ország érdekében eljáró jogalany részére annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységei megfeleljenek a hatályos jogi követelményeknek;

ii.harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok képviselete békéltető vagy közvetítői eljárás keretei között annak megelőzése érdekében, hogy valamely vita bíróság vagy közigazgatási szerv elé kerüljön, vagy ott kerüljön eldöntésre;

iii.harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok képviselete bírósági eljárásokban;

c)kiegészítő tevékenységek.

4. cikk
A harmonizáció szintje

A tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó érdekképviseleti tevékenységek tekintetében nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő rendelkezéseket, beleértve az e tevékenységek eltérő szintű átláthatóságát biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket.

II. FEJEZET – ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

5. cikk
A szolgáltatás igénybe vevőjének azonosítása

A tagállamok biztosítják, hogy az érdekképviseleti szolgáltatóknak lehetőségük legyen megkövetelni, hogy az a jogalany, amelynek nevében a szolgáltatást nyújtják, nyilatkozzon arról, hogy harmadik ország érdekében eljáró jogalany-e.

6. cikk
Alvállalkozásba adás

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok az alvállalkozókkal kötött szerződéses megállapodásaikba belefoglalják azokat az információkat, amelyek szerint az érdekképviseleti tevékenység a 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, valamint azt a kötelezettséget, hogy ezeket az információkat továbbítsák bármely további alvállalkozónak. Az így értesített alvállalkozóknak nem kell megfelelniük a 7., 8., 10. és 11. cikkben foglalt követelményeknek az ezen információkat tartalmazó szerződés alapján végzett érdekképviseleti tevékenység tekintetében.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az alvállalkozó az érdekképviseleti szolgáltatást további alvállalkozásba adja, tájékoztassa a fővállalkozót vagy adott esetben azt az alvállalkozót, amellyel az érdekképviseleti tevékenység végzésére vonatkozó szerződést kötötte, arról, hogy az érdekképviseleti tevékenységet további alvállalkozásba adták, továbbá biztosítják, hogy a szerződéses megállapodások tartalmazzák azt az információt, hogy az érdekképviseleti tevékenység a 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az alvállalkozó a fővállalkozó vagy adott esetben az alvállalkozó rendelkezésére bocsássa a 10. cikkben foglalt követelményeknek való megfeleléshez szükséges információkat.

7. cikk
Nyilvántartás vezetése

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok az említett cikk hatálya alá tartozó minden egyes érdekképviseleti tevékenység tekintetében nyilvántartást vezessenek a következőkről:

a)azon harmadik ország érdekében eljáró jogalany személyazonossága vagy neve, amelynek nevében a tevékenységet végzik, valamint annak a harmadik országnak a neve, amelynek érdekeit képviselik;

b)az érdekképviseleti tevékenység céljának leírása;

c)a harmadik ország érdekében eljáró jogalannyal kötött, az érdekképviseleti tevékenység jellegének és céljának megértéséhez elengedhetetlen szerződések és kulcsfontosságú információcserék, beleértve adott esetben a javadalmazás eszközére és mértékére vonatkozó adatokat is;

d)az érdekképviseleti tevékenység kulcsfontosságú elemét képező információk vagy anyagok.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok a szóban forgó érdekképviseleti tevékenység megszűnését követően négy évig megőrizzék az (1) bekezdésben említett adatokat.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok évente elkészítsék a következőket:

a)azon harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok jegyzéke, amelyek nevében az előző pénzügyi évben érdekképviseleti tevékenységet folytattak;

b)a 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében az előző pénzügyi évben kapott összesített éves összegek jegyzéke harmadik országonként.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok a szóban forgó érdekképviseleti tevékenység megszűnését követően négy évig megőrizzék a (3) bekezdésben említett adatokat.

8. cikk
Jogi képviselő

(1)A tagállamok előírják a 3. cikk (1) bekezdésében említett, nem az Unióban letelepedett jogalanyok számára, hogy írásban jelöljenek ki egy természetes vagy jogi személyt jogi képviselőként azon tagállamok egyikében, ahol érdekképviseleti tevékenységet folytatnak.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a jogi képviselő feleljen annak biztosításáért, hogy a nyilvántartásba vett jogalany teljesítse az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, és hogy az illetékes nemzeti hatóságok által a 15. cikk alapján az érintett jogalannyal folytatott minden kommunikációnak a címzettje legyen. A jogi képviselőhöz intézett minden közlés a képviselt jogalanyhoz intézett közlésnek minősül.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a jogi képviselő a képviselt jogalany által felelősségre vonható legyen az ezen irányelvben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén, a fenti jogalany felelősségének és az ellene indítható jogi eljárásoknak a sérelme nélkül. A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok jogi képviselőjüket felruházzák a tagállamok illetékes hatóságaival való hatékony és időben történő együttműködés, valamint az e hatóságok határozatainak való megfelelés biztosításához szükséges jogkörökkel és elegendő erőforrással.

9. cikk
Nemzeti nyilvántartások

(1)Minden tagállam egy vagy több nemzeti nyilvántartást hoz létre és tart fenn a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok által végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának biztosítása céljából. A tagállamok felhasználhatják a meglévő nemzeti nyilvántartásokat, amennyiben azok megfelelnek az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 10., 11. és 12. cikkben meghatározott követelményeknek.

(2)A nemzeti nyilvántartást – vagy adott esetben – nyilvántartásokat a nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóságok vezetik. A személyes adatok kezelése tekintetében e hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelőként járnak el.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett nemzeti nyilvántartásokat úgy hozzák létre és tartsák fenn, hogy a bennük foglalt információk semlegesek, tényszerűek és objektívek legyenek.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóságok naplót vezessenek a nemzeti nyilvántartáson belüli személyesadat-kezelési műveletekről. Ezeket a naplókat egy év elteltével törölni kell, és azok kizárólag a személyes adatokhoz való hozzáférés jogszerűségének ellenőrzésére, valamint az ilyen adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítására használhatók fel.

10. cikk
Nyilvántartásba vétel

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett, a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany legkésőbb az érdekképviseleti tevékenység megkezdésekor bejegyeztesse magát valamely nemzeti nyilvántartásba.

A több nemzeti nyilvántartást működtető tagállamok biztosítják, hogy az egyes nemzeti nyilvántartások hatálya egyértelműen meghatározásra kerüljön, hogy e nyilvántartások kiterjedjenek az e cikk első albekezdése értelmében nyilvántartásba vételre kötelezett valamennyi jogalanyra, valamint hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyokat tájékoztassák arról, hogy melyik nemzeti nyilvántartásba kell bejegyeztetniük magukat.

(2)Ha a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany egynél több tagállamban is letelepedett, akkor az üzleti tevékenység fő helye szerinti tagállamban kell nyilvántartásba vetetnie magát.

(3)Ha a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany nem telepedett le az Unióban, abban a tagállamban kell nyilvántartásba vetetnie magát, amelyben a 8. cikk szerint kijelölt jogi képviselője letelepedett, vagy – letelepedési hely hiányában – ahol az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásba vétel céljából a jogalanynak csak az I. mellékletben meghatározott információkat kelljen benyújtania.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az információknak a (4) bekezdés szerinti benyújtása előtt a jogalanyokat tájékoztassák arról, hogy az információkat a 12. cikkel összhangban közzéteszik, és hogy kérhetik, hogy a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően ne tegyék közzé az információkat.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásba vett jogalanyok benyújtsák a következő információkat:

a)észszerű időn belül az I. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontja, valamint f) alpontjának i. és ii. alpontja alapján szolgáltatott adatok módosítása vagy kiegészítése;

b)évente az a) pont hatálya alá nem tartozó, a (4) bekezdés alapján szolgáltatott adatok változásai vagy kiegészítései.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy azok a nyilvántartásba vett jogalanyok, akik vagy amelyek már nem minősülnek a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyoknak, értesíthessék erről a tényről az azért a vonatkozó nemzeti nyilvántartásért felelős hatóságot, amely nyilvántartásba bejegyezték őket, és kérelmezhessék a nyilvántartásból való törlésüket. Amennyiben a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany a (2) vagy (3) bekezdés alapján köteles egy, az eredetitől eltérő nemzeti nyilvántartásban nyilvántartásba vetetnie magát, erről értesíti a vonatkozó nemzeti nyilvántartásért felelős hatóságot, és kérelmezi a nyilvántartásból való törlését.

Az említett hatóság 5 munkanapon belül feldolgozza a kérelmet, és törli a nyilvántartásba vett jogalanyt a nemzeti nyilvántartásból, ha úgy ítéli meg, hogy a jogalany már nem minősül a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanynak, vagy adott esetben már nem kell szerepelnie abban a nyilvántartásban, amelyért az említett hatóság felelős. A vonatkozó nemzeti nyilvántartásért felelős hatóság határozata a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamban közigazgatási és bírósági jogorvoslat tárgyát képezi.

(8)A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásba vétel, a frissítések, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelmek és a 12. cikk (3) bekezdése szerinti kérelmek elektronikus úton benyújthatók és díjmentesek legyenek.

(9)Amennyiben szükséges annak biztosításához, hogy a nyilvántartásba vétel céljából szolgáltatott információk továbbra is lehetővé tegyék a nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóságok számára, hogy helyesen és pontosan azonosítsák azokat a harmadik országokat, amelyek nevében érdekképviseletet végeznek, valamint azt, hogy mennyit költenek e tevékenységekre, a Bizottság a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az I. mellékletnek az érdekképviseleti szolgáltatások piacán bekövetkezett fejlemények, valamint a 19. cikk alapján létrehozott tanácsadó csoport által kiadott vélemények, ajánlások és jelentések, illetve adott esetben a vonatkozó nemzetközi és európai szabványok és gyakorlatok fényében történő módosítása céljából. Az I. mellékletben meghatározott személyesadat-mezők csak akkor módosíthatók, ha ez a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok és érdekképviseleti tevékenységek megfelelő azonosításához szükséges.

11. cikk
A nyilvántartásba vételi eljárás

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóság biztosítsa, hogy a 10. cikk (4) bekezdése alapján benyújtott minden egyes nyilvántartásba vételi kérelem esetében rendelkezésre álljon az I. mellékletben meghatározott valamennyi elem, és azok ne tartalmazzanak nyilvánvaló hibákat.

Az ennek megfelelő bejegyzést a felelős hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül felveszi a nemzeti nyilvántartásba, kivéve, ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be.

(2)Amennyiben a nyilvántartásba vétel céljából megadott információk hiányosak vagy nyilvánvaló hibákat tartalmaznak, a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóság felkéri a jogalanyt, hogy egészítse ki vagy javítsa a beadványát. Az érintett jogalany válaszának kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóságnak be kell vezetnie a megfelelő bejegyzést a nemzeti nyilvántartásába, vagy meg kell tagadnia a bejegyzést, és tájékoztatnia kell az érintett jogalanyt arról, hogy a beadvány miért hiányos, vagy miért tartalmaz nyilvánvalóan helytelen információkat.

(3)Amint egy bejegyzést felvesznek a nemzeti nyilvántartásba, a nyilvántartásba vett jogalany haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül visszaigazolást kap a nemzeti nyilvántartásért felelős hatóságtól a nyilvántartásba vételről, és ki kell adni számára az egyedi uniós érdekképviseleti számot, valamint a nemzeti nyilvántartásban szereplő információk digitális másolatát. Az uniós érdekképviseleti szám a II. mellékletben meghatározott formátummal rendelkezik.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam nemzeti nyilvántartásáért felelős hatóság minden új nyilvántartásba vételről haladéktalanul, de legkésőbb a nemzeti nyilvántartásba való bejegyzést követő 5 munkanapon belül értesítse az I. melléklet 2. pontjának e) alpontja szerint a nyilvántartásba vételben megjelölt tagállamok 15. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt nemzeti hatóságait. Az ilyen értesítést akkor is meg kell tenni, ha a 10. cikk (6) bekezdése értelmében a nyilvántartásba vett jogalany az I. melléklet 2. pontjának e) alpontjában említett információkat érintő változást vagy kiegészítést jelent be. Az értesítésnek tartalmaznia kell a nyilvántartásba vett jogalany nevét, egyedi uniós érdekképviseleti számát, valamint a nyilvántartásba vétel helye szerinti nemzeti nyilvántartásokra mutató hivatkozást.

(5)A tagállamok előírják, hogy a (4) bekezdésben említett értesítést fogadó tagállam nemzeti nyilvántartásainak vezetéséért felelős hatóságok haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül felvegyék a vonatkozó nyilvántartásba a szóban forgó értesítésben meghatározott információkat. A nyilvántartásba vett jogalanyra vonatkozó információk nem hozhatók nyilvánosságra, ha a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam vonatkozó nemzeti nyilvántartásában ezek az információk a 12. cikk (3) bekezdése szerinti közzétételtől való eltérés tárgyát képezik.

(6)A 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében a nyilvántartásba vett jogalanyokra más tagállamokban nem vonatkoznak további nyilvántartásba vételi követelmények.

(7)A nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóságok által az (1)–(5) bekezdés alapján hozott intézkedések – beleértve a nyilvántartásba való bejegyzés vagy az uniós érdekképviseleti szám kiadásának megtagadását – közigazgatási és bírósági jogorvoslat tárgyát képezik. Ez vonatkozik az e bekezdésekkel összhangban elkövetett mulasztásokra is.

(8)Amennyiben a felügyeleti hatóság megbízható információkkal rendelkezik arról, hogy egy jogalany elmulasztotta a 10. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét egy olyan nyilvántartásban, amely tekintetében a felügyeleti hatóság a 15. cikk (3) bekezdése értelmében illetékességgel rendelkezik, felkérheti a jogalanyt, hogy bocsássa rendelkezésre a feltétlenül szükséges információkat annak megállapításához, hogy a jogalany a 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e.

(9)Amennyiben a felügyeleti hatóság megbízható információkkal rendelkezik arról, hogy egy, a 15. cikk (3) bekezdése szerint az illetékességébe tartozó nyilvántartásba bejegyzett jogalany esetleg nem teljesíti a 10. cikk alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben előírt kötelezettségeket, például pontatlan információkat szolgáltat a nyilvántartásba vétel során, megkeresést intéz az említett jogalanyhoz, hogy az esetleges meg nem felelés kivizsgálásához szükséges mértékben bocsássa rendelkezésre a 7. cikkben említett információkat.

(10)A (8) és (9) bekezdésben említett megkeresésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)az esetleges meg nem felelés kivizsgálásának indokai;

b)a kért információk és annak indoklása, hogy miért kell kivizsgálni az esetleges meg nem felelést;

c)a rendelkezésre álló bírósági jogorvoslati eljárásokra vonatkozó információk.

(11)Annak a jogalanynak, amelyhez a megkeresést intézték, 10 munkanapon belül teljes körűen és pontosan rendelkezésre kell bocsátania a 8. és 9. bekezdés alapján kért információkat.

(12)A (8) és (9) bekezdésben említett megkeresések bírósági jogorvoslati eljárás tárgyát képezik a megkereső felügyeleti hatóság tagállamában.

12. cikk
Nyilvános hozzáférés

(1)A tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a nyilvántartásba vett jogalannyal kapcsolatos, nemzeti nyilvántartásban szereplő következő információkat:

a)a nyilvántartásba vett jogalany által az I. melléklet 1. pontjának a) és e) alpontjával, f) alpontjának i. és ii. alpontjával, h), i), j) és k) alpontjával, valamint a 2. pontja a) alpontjának i. alpontjával és b)–h) alpontjával összhangban szolgáltatott információk;

b)a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban kiadott uniós érdekképviseleti szám;

c)a nyilvántartásba vétel időpontja;

d)az ezen bekezdés a) pontjában említett információk utolsó frissítésének időpontja.

A nyilvántartásba vett jogalany által az I. melléklet 2. pontjának c) alpontjával összhangban rendelkezésre bocsátott éves összeget a III. mellékletben meghatározott táblázatnak megfelelően kell közzétenni.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a polgárok hozzáférésének megkönnyítése érdekében az (1) bekezdésben említett információkat könnyen hozzáférhető és géppel olvasható, jól látható és felhasználóbarát formátumban jelenítsék meg, többek között közérthető megfogalmazással. Az információkat kereshető módon elérhetővé kell tenni a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, valamint az Unió egyik olyan hivatalos nyelvén, amelyet az Unió lehető legtöbb polgára széles körben megért.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok kellően indokolt kérelem útján kérelmezhessék az (1) bekezdésben említett közzétételtől való eltérést. A felügyeleti hatóság határozatot hoz a nyilvános hozzáférés részleges vagy teljes korlátozásáról, amennyiben a kérelmező jogalany az egyedi eset körülményeit figyelembe véve bizonyítja, hogy ezt jogos érdek indokolja, beleértve annak súlyos kockázatát is, hogy a közzététel az egyént az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 2., 3., 4. vagy 6. cikke által védett alapvető jogai sérülésének tenné ki. Ellenkező esetben a felügyeleti hatóság a kérelmet elutasító határozatot hoz.

(4)A (3) bekezdés alapján hozott határozattal szemben a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamban bírósági jogorvoslatnak van helye. A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokat – beleértve a bírósági jogorvoslatot is – észszerű időn belül lefolytassák, és a jogerős határozatot haladéktalanul meghozzák.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjától a határozat jogerőre emelkedéséig ne hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekre a kérelem vonatkozik.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a (3) bekezdésben említett határozat jogerőre emelkedett, a határozat tárgyát képező nemzeti nyilvántartásba való bejegyzésben adott esetben kerüljön feltüntetésre, hogy a nyilvános hozzáférést részben vagy egészben korlátozták.

13. cikk
Az összesített adatok közzététele

(1)[Az átültetési határidőt követő év] március 31-étől, majd azt követően minden év március 31-éig valamennyi tagállam jelentést tesz közzé a nemzeti nyilvántartásában bejegyzett jogalanyok által szolgáltatott információk alapján, és továbbítja azt a Bizottságnak. Ez a jelentés kizárólag a következőket tartalmazza:

a)harmadik országonkénti éves összegekre vonatkozó összesített adatok az előző pénzügyi évben. Ezen összesített adatoknak az I. melléklet 2. pontjának b) és c) alpontja szerint szolgáltatott információkon kell alapulniuk;

b)az egyes harmadik országokra vonatkozóan a jogalanyok egyes kategóriáihoz tartozó éves összegekre vonatkozó összesített adatok az előző pénzügyi évben. Ezen összesített adatoknak az I. melléklet 1. pontjának h) alpontja és 2. pontjának b) és c) alpontja szerint szolgáltatott információkon kell alapulniuk;

c)azon harmadik ország érdekében eljáró jogalanyok teljes száma, amelyek egy adott harmadik országhoz köthetők. Ezen összesített adatoknak az I. melléklet 2. pontjának b) alpontja szerint szolgáltatott információkon kell alapulniuk;

d)a 16. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő harmadik országok jegyzéke.

(2)A tagállamok által az (1) bekezdés szerint továbbított adatok alapján a Bizottság minden év május 31-éig összefoglalót tesz közzé a kapott adatokról, és felsorolja azokat a harmadik országokat, amelyek megfelelnek a 16. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott kritériumoknak.

(3)Amennyiben szükséges annak biztosításához, hogy a tagállamok által közzétett jelentésekben szereplő információk továbbra is biztosítsák a nyilvánosság számára a 3. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó jogalanyok által végzett érdekképviseleti tevékenységek körének, nagyságrendjének és eszközeinek megértéséhez szükséges összesített adatokat, valamint hogy létre lehessen hozni a 16. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő harmadik országok jegyzékét, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés olyan módosítása céljából, hogy kiigazítja a tagállamok által közzétett jelentésekben feltüntetendő információk jegyzékét az érdekképviseleti szolgáltatások piacán bekövetkezett fejlemények, vélemények, ajánlások és a 19. cikk alapján létrehozott tanácsadó csoport által kiadott jelentések, illetve adott esetben a vonatkozó nemzetközi standardok és gyakorlatok fényében.

14. cikk
A hivatalos személyek tájékoztatása

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásba vett jogalanyok a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek végzése esetén a hivatalos személyekkel való kapcsolattartás során megadják az uniós érdekképviseleti számukat.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a nyilvántartásba vett jogalanyok alvállalkozókkal szerződnek, az alvállalkozók a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek végzése esetén a hivatalos személyekkel való kapcsolattartás során megadják a nyilvántartásba vett jogalany uniós érdekképviseleti számát.

III. FEJEZET – FELÜGYELET ÉS VÉGREHAJTÁS

15. cikk
Illetékes nemzeti hatóságok

(1)Minden tagállam kijelöli a következőket:

a)a nemzeti nyilvántartásokért felelős hatóság vagy hatóságok;

b)a felügyeleti hatóság vagy hatóságok.

(2)Minden felügyeleti hatóság hozzáféréssel rendelkezik a felelősségi körébe tartozó nemzeti nyilvántartásokhoz az ezen irányelvben megállapított kötelezettségek betartásának felügyelete és azok érvényesítése, valamint a többi tagállam felügyeleti hatóságaival és a Bizottsággal folytatott információcsere céljából, amennyiben ez az irányelv erre felhatalmazást ad.

(3)Minden felügyeleti hatóság illetékességgel rendelkezik a 3. cikk (1) bekezdésében említett azon jogalanyok tekintetében, amelyeknek a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelmében nyilvántartásba kell vetetniük magukat a felügyeleti hatóság felelősségi körébe tartozó nemzeti nyilvántartásokban.

(4)Amennyiben a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany nem jelölt ki jogi képviselőt a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban, annak a tagállamnak bármely felügyeleti hatósága illetékességgel rendelkezik, ahol a jogalany érdekképviseleti tevékenységet folytat.

(5)Ha valamely tagállam egynél több felügyeleti hatóságot jelöl ki, biztosítania kell, hogy ezen egyes hatóságok feladatköre egyértelműen meg legyen határozva, és azok szorosan és hatékonyan együttműködjenek egymással feladataik ellátása során. A tagállamok meghatározzák azt a felügyeleti hatóságot, amely az adott tagállamon belüli megfelelő hatósághoz történő továbbítás céljából a közlések címzettje lehet.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóság feladatai ellátása során független legyen. A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok ezen irányelv szerinti hatásköreik gyakorlása során eljáró személyzetének tagjai:

a)képesek függetlenül, politikai és egyéb külső befolyástól mentesen ellátni feladataikat, és nem kérnek és nem fogadnak el utasítást sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól;

b)tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely összeegyeztethetetlen feladataik ellátásával és az ezen irányelv szerinti hatásköreik gyakorlásával.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt nemzeti hatóságok rendelkezzenek az ezen irányelv alapján rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi eszközzel, beleértve a megfelelő technikai, pénzügyi és emberi erőforrásokat is.

(8)A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján rájuk ruházott feladatok ellátása során az (1) bekezdés szerint kijelölt nemzeti hatóságok biztosítsák, hogy ne keletkezzenek hátrányos következmények, például megbélyegzés pusztán abból a tényből, hogy egy jogalanyt nyilvántartásba vettek vagy a 16. cikk (3) bekezdése szerint megkeresést intéztek hozzá.

(9)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt nemzeti hatóságok a nyilvánosság rendelkezésére bocsássák az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó információkat és magyarázatokat, valamint a tanácsadó csoport által a 19. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott véleményeket, ajánlásokat vagy jelentéseket.

(10)A tagállamok [egy évvel a hatálybalépést követően]-ig értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes nemzeti hatóságokról. A Bizottság közzéteszi az illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét.

16. cikk
Információkérés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságoknak a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyoktól való információkérésre vonatkozó hatáskörét az e cikk (2)–(9) bekezdésében meghatározott feltételek korlátozzák.

(2)Az e cikk szerinti megkeresést csak a szóban forgó jogalany tekintetében illetékességgel rendelkező felügyeleti hatóság küldhet.

(3)A 11. cikk (8) és (9) bekezdésében említett esetek kivételével a megkeresést csak a következő esetekben lehet küldeni, és annak a 7. cikkel összhangban vezetett nyilvántartásokra kell korlátozódnia:

a)a nyilvántartásba vett jogalany az előző pénzügyi évben egyetlen harmadik ország érdekében eljáró jogalany esetében 1 000 000 EUR-t meghaladó éves összeget kapott;

b)azon harmadik ország érdekében eljáró jogalany tevékenységei, amelynek nevében a nyilvántartásba vett szervezet eljár, olyan harmadik országhoz köthetők, amely az előző öt pénzügyi év egyikében – figyelembe véve az összes olyan harmadik ország érdekében eljáró jogalanyt, amelynek tevékenységei az adott harmadik országhoz köthetők – olyan összesített éves összeget költött el, amely meghaladja a következők valamelyikét:

i.8 500 000 EUR az Unióban végzett érdekképviseleti tevékenységekre;

ii.1 500 000 EUR egyetlen tagállamban végzett érdekképviseleti tevékenységekre;

kivéve, ha a nyilvántartásba vett jogalany a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik, és az előző pénzügyi évben az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi tevékenység tekintetében 25 000 EUR-nál alacsonyabb összesített éves összeget kapott.

(4)A (3) bekezdésben említett megkeresés a következő elemeket tartalmazza:

a)nyilatkozat arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek közül melyik teljesül;

b)a kért adatok;

c)a rendelkezésre álló bírósági jogorvoslati eljárásokra vonatkozó információk.

(5)Amennyiben a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatóságától eltérő felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike teljesül, felkérheti a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, hogy kérje a nyilvántartásba vett jogalanytól a 7. cikkel összhangban megőrzött adatokat.

(6)Az (5) bekezdés szerinti megkeresés kézhezvételét követően, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatósága a (3) bekezdéssel összhangban megkeresést küldhet, és a kapott információkat továbbítja a megkereső felügyeleti hatóságnak. Ha a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatósága az előző 12 hónapban ugyanazon nyilvántartásba vett jogalanytól származó ugyanazon információkra vonatkozóan, a (3) bekezdéssel összhangban megkeresést küldött, az információt új megkeresés küldése nélkül továbbítja a megkereső felügyeleti hatóságnak.

Ha a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatósága úgy ítéli meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, választ ad a megkereső felügyeleti hatóságnak, amelyben kifejti, hogy miért nem kéri vagy továbbítja a szóban forgó információt.

(7)Az a jogalany, amelyhez a megkeresést intézték, 10 munkanapon belül egyértelmű, összefüggő és érthető formában rendelkezésre bocsátja a 4. bekezdés b) pontja alapján kért valamennyi információt.

(8)A (3) bekezdésben említett megkeresések bírósági jogorvoslati eljárás tárgyát képezik a megkeresést küldő felügyeleti hatóság tagállamában.

(9)Amennyiben szükséges annak biztosításához, hogy a felügyeleti hatóságok adatokat kérhessenek olyan jogalanyoktól, amelyek különösen nagy valószínűséggel befolyásolják az Unióban vagy valamely tagállamban a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozását, megfogalmazását vagy végrehajtását, vagy a közszférában zajló döntéshozatali folyamatokat, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (3) bekezdésben meghatározott pénzügyi küszöbértékeknek az érdekképviseleti tevékenységek piacán bekövetkezett fejlemények, a 19. cikk alapján létrehozott tanácsadó csoport által kiadott vélemények, ajánlások vagy jelentések, illetve – amennyiben rendelkezésre állnak – a vonatkozó nemzetközi standardok és gyakorlatok alakulásának fényében történő módosítása céljából.

17. cikk
Határokon átnyúló együttműködés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságaik szükség szerint együttműködjenek az összes többi tagállam felügyeleti hatóságaival.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a felügyeleti hatóság okkal feltételezi, hogy egy másik tagállam felügyeleti hatóságának illetékességébe tartozó jogalany nem teljesíti az irányelv szerinti kötelezettségeit, erről értesítse az adott tagállam felügyeleti hatóságát.

(3)A (2) bekezdés szerinti értesítést megfelelően meg kell indokolni, annak arányosnak kell lennie, és fel kell tüntetni benne legalább a következőket:

a)a jogalany azonosítását lehetővé tevő információk;

b)a vonatkozó tények, ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, valamint annak ismertetése, hogy az értesítést küldő hatóság miért feltételezi ezen irányelv megsértését.

Az értesítés tartalmazhat bármely egyéb olyan információt, amelyet az értesítést küldő hatóság relevánsnak tart, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére gyűjtött információkat is.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a felügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítést kap, indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül közölje a feltételezett jogsértésre vonatkozó értékelését azzal a felügyeleti hatósággal, amelytől az értesítést kapta, és adott esetben további tájékoztatást nyújtson a 11. cikk (8) vagy (9) bekezdésével és a 22. cikkel összhangban az irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott vagy tervezett vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedésekről.

(5)Amennyiben az üzleti tevékenység fő helye szerinti felügyeleti hatóság nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy a (2) bekezdésben említett értesítést követően eljárjon, további információkat kérhet az értesítést küldő illetékes hatóságtól.

(6)Az ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti hatóságok, valamint a felügyeleti hatóságok és a Bizottság közötti igazgatási együttműködést és információcserét ezen irányelv (2), (4) és (5) bekezdése, 11. cikkének (4) bekezdése, 16. cikkének (5) és (6) bekezdése, valamint 18. cikke alapján az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott IMI-rendszeren keresztül kell megvalósítani.

18. cikk
Határokon átnyúló információmegosztás a felügyeleti hatóságok között

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek arra, hogy a következő információkat kérjék egy másik tagállam felügyeleti hatóságaitól, amennyiben ezek az információk a 17. cikk (2) bekezdésében említett, határokon átnyúló együttműködéshez szükségesek:

a)a nyilvántartásba vett jogalany által a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban szolgáltatott információk;

b)a felügyeleti hatóság által az a) pontban említett információk alapján végzett elemzések.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerinti megkeresés kézhezvételét követően a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam felügyeleti hatósága továbbítsa az információkat a megkereső felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben foglalt követelmények nem teljesülnek, amely esetben a megkereső felügyeleti hatóságnak adott válaszában kifejti, hogy miért nem adja meg a szóban forgó információt.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok a Bizottság kérésére a rendelkezésére bocsássák a nyilvántartásba vett jogalanyok által a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban szolgáltatott információkon alapuló összesített adatokat ezen irányelv végrehajtásának nyomon követése céljából, beleértve a 19. cikkben említett tanácsadó csoport üléseinek előkészítését is. Az ilyen összesített adatok csak a hatékony nyomon követés biztosításához szükséges mértékben tartalmazhatnak személyes adatokat. Amennyiben műszakilag lehetséges, az információkat géppel olvasható formátumban kell továbbítani.

(4)A személyes adatoknak az (1)–(3) bekezdés szerinti kezelése során a felügyeleti hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelőként járnak el, a Bizottság pedig az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja értelmében vett adatkezelőként jár el saját adatkezelési tevékenységei tekintetében.

19. cikk
Tanácsadó csoport

(1)Létrehozásra kerül egy tanácsadó csoport.

(2)A tanácsadó csoport a következő feladatok ellátásában segíti a Bizottságot:

a)az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének és megosztásának elősegítése, valamint az ezen irányelv végrehajtására vonatkozó lehetséges iránymutatással kapcsolatos tanácsadás, különös tekintettel a 2. cikk (4) bekezdésének b) pontjára, a 3. cikk (1) bekezdésére és a 20. cikkre;

b)a 2013/34/EU irányelv 3. cikke szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeire vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréjének és megosztásának elősegítése;

c)az összesített adatok 13. cikk szerinti közzétételének ajánlott formátumaival kapcsolatos tanácsadás;

d)jelentés a Bizottságnak az ezen irányelv alkalmazása terén tapasztalható eltérésekről;

e)a 9. cikk alapján létrehozott és fenntartott nemzeti nyilvántartások ajánlott műszaki infrastruktúrájával kapcsolatos tanácsadás.

(3)Minden tagállam kijelöl egy képviselőt és egy helyettes képviselőt, akik a 15. cikk szerint kijelölt felügyeleti hatóságokat képviselik.

(4)Az Európai Parlament vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon államainak képviselői, amelyek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 73 szerződő felei, megfigyelőként meghívást kaphatnak a tanácsadó csoport üléseire.

(5)A tanácsadó csoport ülései a Bizottság elnökletével folynak, és a csoport titkársági teendőit a Bizottság látja el. A tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(6)A tanácsadó csoport tagjainak egyszerű többségével fogadja el véleményeit, ajánlásait vagy jelentéseit a (2) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben.

20. cikk
Az előírások megkerülésének tilalma

A tagállamok biztosítják az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel tilalmát, amelyek célja vagy hatása az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek megkerülése.

21. cikk
A jogsértések bejelentése és a bejelentő személyek védelme

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó legyen ezen irányelv megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére.

22. cikk
Szankciók

(1)A tagállamok szabályokat állapítanak meg a 6., 7., 8., 10., 11., 14., 16. és 20. cikk átültetése céljából elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok vagy adott esetben azok jogi képviselője általi megsértése esetén kiszabandó, közigazgatási bírságokra korlátozódó szankciókra vonatkozóan. E szabályok megfelelnek a (2)–(6) bekezdés rendelkezéseinek.

A szankciókat az érintett jogalany vonatkozásában illetékességgel rendelkező felügyeleti hatóság, vagy ezen felügyeleti hatóság kérésére igazságügyi hatóság szabja ki.

(2)Az (1) bekezdésben említett kiszabható pénzügyi szankció maximális összege vállalkozások esetében az előző pénzügyi év éves világpiaci forgalmának 1 %-a, más jogi személy esetében a jogi személy legutóbbi lezárt pénzügyi év szerinti éves költségvetésének 1 %-a, természetes személyek esetében pedig 1 000 EUR.

(3)A szankcióknak minden egyes esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés jellegére, ismétlődésére és időtartamára, valamint adott esetben a jogsértést elkövető, a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogalany gazdasági, műszaki és működési kapacitására.

(4)A szankciók kiszabása előtt a felügyeleti hatóság figyelmeztetést vagy megrovást szab ki az érintett jogalanyra azzal kapcsolatban, hogy az valószínűleg megsérti vagy megsértette ezen irányelv rendelkezéseit, kivéve, ha a jogsértés a 20. cikk megsértését jelenti.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóság e cikk szerinti hatásköreit megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslat lehetőségét és a tisztességes eljárást – biztosításával gyakorolja.

IV. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 10. cikk (9) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése és a 16. cikk (9) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (9) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az említett jogi aktusról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 10. cikk (9) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése és a 16. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

24. cikk
Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása

Az (EU) 2019/1937 irányelv a következőképpen módosul:

(1)A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következő xi. ponttal egészül ki:

„xi. az átláthatósággal és a jó kormányzással kapcsolatos belső piaci szabályok;”;

(2)a Melléklet I. része a következő K. ponttal egészül ki:

„K. A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának xi. alpontja – az átláthatósággal és a jó kormányzással kapcsolatos belső piaci szabályok:

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXXX/XXXX irányelve (XXXX) a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált belső piaci követelmények megállapításáról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL hivatkozás).”

25. cikk
Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1)A Bizottság legkésőbb [12 hónappal az átültetési határidőt követően]-ig jelentést nyújt be ezen irányelv végrehajtásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2)Legkésőbb [négy évvel az átültetést követően]-ig a Bizottság elvégzi ezen irányelv értékelését, és az értékelés főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

Az értékelés az irányelv hatékonyságát és arányosságát értékeli, többek között azt, hogy szükség van-e az irányelvben előírt biztosítékok alkalmazási körének és hatékonyságának módosítására. Az értékelést adott esetben vonatkozó jogalkotási javaslat kísérheti.

(3)A tagállamok megküldik az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

26. cikk
Átültetés a nemzeti jogba

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a hatálybalépésétől számított 18 hónap]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3)Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az ezen irányelvben meghatározott összegeknek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget az Európai Unió Hivatalos Lapjában arra a napra vonatkozóan közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani, amelyen az említett összegeket megállapító irányelv hatályba lép.

Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az ezen irányelvben megadott összegeknek a nemzeti pénznemre való átszámításakor az összegek legfeljebb 5 %-kal növelhetők vagy csökkenthetők annak érdekében, hogy a nemzeti pénznemben kifejezett összegek kerek számok legyenek.

27. cikk
Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

A harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált belső piaci követelmények megállapításáról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Belső piac és demokrácia

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

⌧ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 74

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

E javaslat általános célkitűzése a belső piac megfelelő működésének biztosítása a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek tekintetében.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1. konkrét célkitűzés

Harmonizált átláthatósági intézkedések biztosítása a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletre vonatkozóan.

2. konkrét célkitűzés

Az irányelvben megállapított kötelezettségek hatékony felügyeletének biztosítása.

3. konkrét célkitűzés

Határokon átnyúló hatékony együttműködés biztosítása az illetékes nemzeti hatóságok között az irányelv teljes körű és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre Unió-szerte alkalmazott egységesebb szakpolitikai megközelítés nagyobb egyértelműséget és kiszámíthatóságot biztosít majd a vállalkozások, a polgárok és más érdekelt felek számára, és előmozdítja a belső piac működését.

A tagállamok esetében:

A tagállamoknak nemzeti átláthatósági nyilvántartásokról kellene gondoskodniuk a harmadik országok nevében végzett érdekképviselethez a jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységekre kiterjedően. A jelenleg ilyen rendszerekkel nem rendelkező tagállamoknak új átláthatósági keretet kellene kifejleszteniük és bevezetniük, valamint nyilvántartást kellene létrehozniuk. Ez egy nyilvánosan hozzáférhető nemzeti nyilvántartás kifejlesztését és bevezetését, illetve rendszeres karbantartását jelentené, valamint az érintett illetékes hatóságok létrehozását. A többi tagállamnak módosítania kellene az érdekképviselettel általánosságban foglalkozó, meglévő átláthatósági rendszereket. E változások mértéke attól függ majd, hogy a meglévő rendszerek milyen sajátosságokkal rendelkeznek az olyan döntő fontosságú paraméterek tekintetében, mint a meglévő követelmények alkalmazási köre, típusai és jellege, valamint a nyomonkövetési és végrehajtási mechanizmusok típusai.

A megfelelő szabályozási rendszerek és nyilvántartások kialakítása mellett a tagállami hatóságok egy uniós szintű tanácsadó csoportban, illetve az illetékes nemzeti hatóságok közötti igazgatási együttműködésben is részt vennének. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a nemzeti hatóságok, valamint a hatóságok és a Bizottság közötti információcserét a tagállami illetékes hatóságok között az egységes piaccal kapcsolatos szakpolitikai területeken folytatott igazgatási együttműködésre szolgáló belső piaci információs rendszeren (IMI-rendszeren) keresztül kellene megvalósítani.

A Bizottság által a javaslat alátámasztására készíttetett tanulmány becslése szerint a tagállami hatóságoknál az alábbiakban vázolt költségek merülnének fel.

Egyrészt az egyszeri végrehajtási költségekként jelentkező tájékozódási költségek, amelyeket a 27 tagállam hatóságai viselnek az első évben. A becslések szerint a tagállami hatóságok összköltsége 1 500 EUR és 4 600 EUR között mozog.

Másrészt a megfelelő nyilvántartás biztosításának költségei magukban foglalják a nyilvántartás létrehozásához vagy módosításához szükséges berendezések költségeit, valamint az éves karbantartási költségeket. A kezdeményezést támogató tanulmány becslése szerint a hatóságoknak 65 000 EUR és 585 000 EUR közötti karbantartási költségekkel kellene számolniuk abban a 12 tagállamban, ahol még nem állnak rendelkezésre informatikai eszközök. A tízéves időhorizont 2–10. évében e költségek körülbelül 585 000 EUR és 5,27 millió EUR közötti összeget tennének ki. A tanulmány becslése szerint a meglévő nyilvántartásokkal rendelkező 15 tagállam esetében a nyilvántartásoknak a harmadik országokkal kapcsolatos érdekképviseleti szempontokra vonatkozó adatmezők beillesztése érdekében történő aktualizálása nem vezet a karbantartási költségek jelentős növekedéséhez, mivel korlátozott a beavatkozás hatálya alá tartozó jogalanyok száma. E tagállamok éves informatikai karbantartási költségei ezért a szokásos ügymenethez kapcsolódó költségeknek minősülnek.

Harmadrészt a megfelelő irányítási, nyomonkövetési és végrehajtási rendszer biztosításának költsége, amely fedezheti a független felügyeleti hatóságokat is, magában foglalja egy új rendszer létrehozását és működtetését vagy egy meglévő rendszer módosítását és működtetését. Ezek a 2–10. évben ismétlődő költségek lesznek. A becsült uniós szintű költségek évente körülbelül 565 000 EUR és 848 000 EUR között, míg a tízéves időhorizonton 5,65 EUR és 8,48 millió EUR között alakulnának.

A kezdeményezés végrehajtása cserében számos előnnyel járna.

Egyfelől az elsődleges előny a piac jobb átláthatósága és megértése a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek tekintetében. A tagállami hatóságok közötti információcserére szolgáló megerősített mechanizmusok továbbá a harmadik országok érdekképviseleti tevékenységeinek jobb láthatóságát és felügyeletét is lehetővé tennék. A javaslat megerősítheti a különböző jogalanyok közötti bizalmat, és növelheti a közszféra bizalmát a belső piacon harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok szerepét, szándékait és gyakorlatait illetően.

Másfelől e közvetlen előnyökön túl a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó jogi szabályozás és kapcsolódó nyilvántartások közvetve ismertebbé tehetik a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységeket.

Fontos azonban kiemelni, hogy továbbra is maradnának bizonyos, például a nyomon követéssel és a végrehajtással kapcsolatos kihívások, mivel fennáll annak a kockázata, hogy a tisztességtelen piaci szereplők nem regisztrálják magukat, és változatlanul etikátlan módon folytatják tevékenységeiket.

A magánjogi jogalanyok esetében:

Egyrészt az érdekképviseleti tevékenységet végző jogalanyok esetében a következők tartoznának a nyilvántartás-vezetési kötelezettségek közé: a harmadik országokkal kapcsolatos valamennyi lehetséges együttműködés kezdeti elbírálása, a képviselt, harmadik ország érdekében eljáró jogalanyra vonatkozó kulcsfontosságú információk összegyűjtése és a jövőbeli szerepvállalással kapcsolatos kockázatok különböző típusainak értékelése. A Bizottság számára készített tanulmány, valamint a konzultációs folyamat megállapította, hogy számos kereskedelmi érdekképviseleti szolgáltató már végez nyilvántartás-vezetésnek minősíthető tevékenységeket, de ezek gyakran informális jellegűek. A javaslat ezért szükségessé tenné a meglévő nyilvántartás-vezetési tevékenységek hivatalossá tételét a harmadik országokkal kapcsolatos együttműködéssel összefüggésben.

Másrészt az új kerettel kapcsolatos tájékozódás költségeivel is számolni kell. Ezek főként egyszeri költségekként és a keret alkalmazásának első évében merülnének fel. A tájékozódási költségek esetében alapszintű és széles körű tájékozódási költségekről beszélhetünk. Alapszintű tájékozódási költségek érintik majd számos jogalanyt, amelyeknek kis időt kell fordítaniuk a jogszabály és a kapcsolódó iránymutatások áttekintésére. A Bizottság számára készített tanulmány becslése szerint ezek a költségek a belső piacon harmadik országok nevében érdekképviseletet végző valamennyi jogalanyra vetítve körülbelül 71,2 millió EUR és 213,5 millió EUR között mozognának, és szervezetenként mintegy 20–60 EUR-t tennének ki. Széles körű tájékozódási költségek a kezdeményezés hatálya alá tartozó kisebb számú jogalanynál merülnek fel, amelyeknek több időt kell fordítaniuk a jogszabály és a kapcsolódó iránymutatások áttekintésére, továbbá a gyakorlati következmények értékelésére, a megfelelési stratégiák kidolgozására és a megfeleléssel kapcsolatos feladatokért való felelősség megosztására is. Ezek a költségek körülbelül 57 000 EUR és 256 000 EUR között mozognának, és szervezetenként körülbelül 80–240 EUR-t tennének ki.

Harmadrészt az igazgatási kiadások tartalmaznák a kezdeti nyilvántartásba vétel költségeit, a kezdeti információ-frissítés költségeit és a folyamatos információközlés költségeit. Ami a kezdeti nyilvántartásba vétel költségeit illeti, az ezen irányelvben meghatározott nyilvántartásba vételi kötelezettségekre és alaki követelményekre vonatkozó információk elérhetők lennének az egységes digitális kapun keresztül, amely – a „Your Europe” internetes portál révén – egyablakos ügyintézési pontot hoz létre azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a vállalkozásoknak és a polgároknak az egységes piac szabályairól és eljárásairól a kormányzat minden szintjén, valamint közvetlen, központosított és irányított hozzáférést biztosítson a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, valamint a teljes mértékben digitalizált igazgatási eljárások széles köréhez. Emellett a nyilvántartásba vételi eljárás teljes egészében online folyamat és az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét követi az adatok további felhasználásának megkönnyítése érdekében.

A javaslat előkészítését alátámasztó tanulmányban különböző költségbecslések készültek a javaslat hatálya alá tartozó jogalanyok mérete szerint. Összességében véve ezek a költségek a becslések szerint 590 000 EUR és 3,5 millió EUR között mozognak, és szervezetenként körülbelül 828–3 314 EUR-t tesznek ki. A költségek várhatóan nem változnak az egyes évek során. A tízéves időhorizonton ez körülbelül 5,9–35,4 millió EUR összköltséget fog jelenteni. A tanulmány mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a kis mikrovállalkozások esetében merülnek fel a legalacsonyabb költségek. A tanulmány szerint a javaslat hatálya alá tartozó jogalanyok 97,3 %-a mikrovállalkozás (azaz a meghatározás szerint tíznél kevesebb teljes munkaidős egyenértékben foglalkoztatott személyzettel rendelkező vállalkozás), amelyek esetében az egy jogalanyra jutó várható átlagköltségek 828 EUR-t tesznek ki.

Negyedrészt, ami a nyilvántartás-vezetési tevékenységeket illeti, a tanulmány készítése során gyűjtött visszajelzések arra engednek következtetni, hogy az e tevékenységekhez kapcsolódó költségek a szokásos ügymenethez kapcsolódó költségeknek minősíthetők, így a beavatkozás nem jár többletköltségekkel.

Ezzel szemben a javaslat számos előnnyel is jár azon jogalanyok számára, amelyek a javaslat hatálya alá tartozó érdekképviseletet végeznek harmadik országok nevében a belső piacon.

Egyrészt a fennálló széttagoltság megszüntetése megkönnyítené a több tagállamban történő szolgáltatásnyújtást, mivel csak egyetlen nyilvántartásba vételre lenne szükség. Ez jelentősen leegyszerűsítené az új piacra való belépés vagy az Unión belüli határokon átnyúló munkavállalás folyamatát az érdekképviseleti tevékenységek biztosítása terén.

Másrészt a javaslat egyenlő versenyfeltételeket teremtene és növelné a jogbiztonságot a harmadik országok érdekképviseleti tevékenységeit illetően. Ennek eléréséhez valamennyi piaci szereplőnek piaci részvételre vonatkozó egyértelmű szabályokat kellene betartania, például a nyilvántartásba vételre és ugyanazon adatok megadására vonatkozó kötelezettségek teljesítését, valamint a harmonizált nyilvántartás-vezetési tevékenységek végzését illetően. Ez biztosítaná, hogy minden gazdasági szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a belső piacon, és megszüntetné a szabályok jelenlegi széttagoltságát.

Harmadrészt a javaslat elősegítené a harmadik országok nevében végzett jogszerű érdekképviseleti tevékenységek normalizálását a fokozott átláthatóság és az ágazatba vetett bizalom révén. Ez választ adna az olyan fontos kérdésekre, hogy például ki próbálja befolyásolni a politikai döntéshozatalt és milyen kérdésekben, valamint ösztönözné az etikus magatartást.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

E javaslat végrehajtása szakaszos megközelítést fog követni. Az irányelv hatálybalépése után először is megkezdődik az IMI-rendszernek az irányelv igényeihez igazítására irányuló munka a tagállami illetékes hatóságok átültetési időszak lejárta előtti összekapcsolása érdekében.

Az ideiglenes végrehajtási ütemterv a következőképpen szemléltethető:

– 2024: az irányelv hatálybalépése és az IMI-rendszer kiigazítása,

– 2025/2026: az irányelv tagállamok általi átültetése és alkalmazása.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)

Az érdekképviselet átláthatósága területén több tagállam jogszabályokat fogadott el vagy készül elfogadni. Mivel ezek a szabályok hatályukat, tartalmukat és hatásukat tekintve eltérnek egymástól, kialakulóban van egy nemzeti szabályokból álló egyenetlen keret, és fennáll a veszélye annak, hogy ez a keret egyre szélesedni fog, különösen a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek vonatkozásában. Ez veszélyezteti az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságának hatékony gyakorlását. Csak az uniós szintű beavatkozás képes kezelni ezt a problémát, mivel a nemzeti szintű szabályozás az adott tagállam közéletében törekedne az érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának biztosítására, így kevéssé foglalkoztatnák a határokon átnyúló érdekképviseleti tevékenységek előtt álló akadályok. A nemzeti szabályok emellett nem kezelnék módszeresen a harmadik országok azon tevékenységeit sem, amelyek célja az uniós döntéshozatal rejtett módon történő befolyásolása.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

E javaslat alapját belső és külső kutatások, széles körű konzultációs tevékenységek, az érdekelt felekkel folytatott kétoldalú találkozók képezik, és azt egy külső tanulmány is alátámasztotta.

A javaslat figyelembe veszi a nemzetközi normaalkotó testületek, köztük az Európa Tanács vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) útmutatását. E testületek mindenekelőtt a lobbitevékenységeknek a közszférában zajló döntéshozatallal összefüggésben történő jogi szabályozását, valamint a lobbizás és a külföldi finanszírozás átláthatóságát és integritását ajánlották, ugyanakkor emlékeztettek az alapvető jogok tiszteletben tartásának fontosságára.

A javaslat emellett az uniós átláthatósági nyilvántartással összefüggésben használt terminológiára és fogalmakra épül.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

Ez a javaslat az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében bejelentett, a demokrácia rejtett külföldi befolyással szembeni védelmére irányuló intézkedéscsomag részét képezi. A csomag kiegészíti az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében uniós szinten már meghozott intézkedéseket. E kezdeményezés mellett a csomag tartalmaz továbbá választási ügyekkel kapcsolatos konkrét intézkedéseket az európai parlamenti választásokat megelőző időszakra vonatkozóan, valamint a civil társadalmi tevékenységeket elősegítő környezet megteremtésének, illetve a hatóságok civil társadalmi szervezetekkel és polgárokkal való inkluzív és hatékony együttműködésének előmozdítására irányuló intézkedéseket. Mindezen intézkedések célja a demokratikus reziliencia belülről történő megerősítése.

A javaslat az uniós értékeknek az európai társadalomban való meggyökereztetésére irányuló proaktív megközelítést tükröző kezdeményezéscsomag része. Az éves jogállamisági jelentési ciklus 2020 óta vizsgálja a demokráciák működőképessége szempontjából központi jelentőségű jogszabályokat és intézményeket. A közelmúltbeli korrupcióellenes kezdeményezés pedig a korrupció romboló hatásától kívánja megvédeni a demokráciát és a társadalmat.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Az IMI-nek az illetékes nemzeti hatóságok közötti, e javaslatban előírt igazgatási együttműködés lehetővé tétele érdekében történő kiigazításához szükséges költségek finanszírozása a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programból fog történni.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

⌧ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: 2024-től 2025/2026-ig,

–azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A javaslat az IMI-rendszert fogja igénybe venni a tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködéshez.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az irányelv végrehajtását az átültetési határidő után egy évvel felül fogják vizsgálni. A Bizottság az eredményekről be fog számolni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Négy évvel az átültetési határidő után a Bizottság elvégzi az irányelv értékelését.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Az illetékes nemzeti hatóságok közötti, e javaslatban előírt igazgatási együttműködés a Bizottság (a DG GROW) által működtetett, már létező IMI-rendszer segítségével valósul meg. Ennek érdekében a javasolt irányelv kiterjeszti az IMI alkalmazási körét. Ehhez erőforrások mozgósítására van szükség, hogy az IMI-rendszert az irányelv igényeihez lehessen igazítani.

Ez a javaslat nem módosítja a rendszerre vonatkozóan már meglévő és a Bizottság által alkalmazott irányítási módszert, finanszírozási végrehajtási mechanizmust, kifizetési módokat vagy kontrollstratégiát.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A legfőbb felismert kockázat az IMI-rendszer kiigazításával kapcsolatos előre nem látható informatikai végrehajtási problémák miatti határidő- és költségtúllépésekhez kapcsolódik. Ezt a kockázatot mérsékli, hogy az IMI-rendszer már működik, és hogy a Bizottság illetékes szervezeti egysége tapasztalattal rendelkezik a rendszer új szakmai igényekhez való igazítása terén.

Ez a kezdeményezés nem érinti a meglévő bizottsági ellenőrzések költséghatékonyságát.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Ez a pénzügyi kimutatás a személyzeti kiadásokra és a beszerzésekre vonatkozik, és az ilyen típusú kiadásokra vonatkozó általános szabályok vannak érvényben.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési soroksorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 75	EFTA-országoktól 76	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 77	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
2b	07 06 04: Az uniós értékek védelme és előmozdítása	diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után 78 :

A kezdeményezést a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program pénzügyi programozása keretében már rendelkezésre álló allokációk fedezik.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Reziliencia és értékek”

Jogérvényesülési Főigazgatóság

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN (*a jelenlegi többéves pénzügyi keretben 79 )

 Operatív előirányzatok

07 06 04: Az uniós értékek védelme és előmozdítása

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,125

0,125

0,025

0,025

0,3

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,125

0,125

0,025

0,025

0,3

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 80

(3)

A Jogérvényesülési Főigazgatósághoz
tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1a+1b +3

0,125

0,125

0,025

0,025

0,3

Kifizetési előirányzatok

=2a+2b

+3

0,125

0,125

0,025

0,025

0,3

 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,125

0,125

0,025

0,025

0,3

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,125

0,125

0,025

0,025

0,3

□ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
2b FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

0,125

0,125

0,025

0,025

0,3

Kifizetési előirányzatok

=5+6

0,125

0,125

0,025

0,025

0,3

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
Jogérvényesülési Főigazgatóság
 Humánerőforrás	0,513	0,513	0,513	0,513	2,052
 Egyéb igazgatási kiadások			0,05	0,05	0,1
JOGÉRVÉNYESÜLÉSI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	0,513	0,513	0,563	0,563	2,152

A többéves pénzügyi keret
7 FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,513

0,513

0,563

0,563

2,152

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 2b és 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,638	0,638	0,588	0,588	2,452
	Kifizetési előirányzatok	0,638	0,638	0,588	0,588	2,452

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 			2024. év		2025. év		2026. év		2027. év		2028. év			2029. év			2030. év		ÖSSZESEN
	KIMENETEK
	Típus 81	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám		Költség	Szám		Költség	Összesített szám	Összköltség
3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 82
Az IMI-modul fejlesztése	Informatikai rendszer	0,125	1	0,125	1	0,125													1	0,25
Az IMI-modul karbantartása	Informatikai rendszer						1	0,025	1	0,025									1	0,05
3. konkrét célkitűzés részösszege			1	0,125	1	0,125	1	0,025	1	0,025									2	0,3
ÖSSZESEN			1	0,125	1	0,125	1	0,025	1	0,025									2	0,3

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETE

Humánerőforrás

0,513

0,513

0,513

0,513

2,052

Egyéb igazgatási kiadások

0,05

0,05

0,1

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉNEK részösszege

0,513

0,513

0,563

0,563

2,152

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 83
bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási jellegű
kiadások

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE bele nem
tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,513

0,513

0,563

0,563

2,152

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		3	3	3	3
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz 84	- a központban
	- a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		3	3	3	3

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	3 teljes munkaidős egyenérték a tanácsadó csoport titkársága, valamint az IMI-csapat szakpolitikai és szakmai hozzájárulásokkal kapcsolatos támogatása számára mind a projekt végrehajtása során, mind az IMI-modul működésbe lépését követően.
Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

A Bizottság a kezdeményezés támogatására a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program pénzügyi programozása keretében már rendelkezésre álló forrásokat fogja felhasználni.

–◻ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év 85	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 86
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1) A tagállamokban meglévő jogszabályi keretek átfogó elemzését az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat (SWD(2023) 663 final) 6. melléklete tartalmazza.

(2) Lásd a kísérő hatásvizsgálatot.

(3) OECD (2021), Lobbying in the 21st Century: Transparency, Integrity and Access (Lobbizás a 21. században: Átláthatóság, integritás és hozzáférés), OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/c6d8eff8-en , 43. o.

(4) A „külföldi beavatkozás” kifejezés arra szolgál, hogy megkülönböztesse a diplomáciai kapcsolatok szerves részét képező befolyásoló tevékenységeket a külföldi beavatkozástól, azaz a külföldi állami szintű szereplő által vagy az ő nevében végzett kényszerítő, rejtett, megtévesztő vagy korrupt tevékenységektől, amelyek sértik az Unió szuverenitását, értékeit és érdekeit.

(5) OECD (2021), Lobbying in the 21st Century: Transparency, Integrity and Access (Lobbizás a 21. században: Átláthatóság, integritás és hozzáférés), OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/c6d8eff8-en , 44. o.

(6) OECD (2021), Lobbying in the 21st Century: Transparency, Integrity and Access (Lobbizás a 21. században: Átláthatóság, integritás és hozzáférés), OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/c6d8eff8-en , 45. o.

(7) Lásd a polgárságról és a demokráciáról szóló 528. sz. Eurobarométer gyorsfelmérést .

(8) 2019 óta az Európai Parlament két különbizottságot (INGE és INGE2) hozott létre, amely az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással – többek között a dezinformációval, valamint az integritás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság Európai Parlamenten belüli megerősítésével – foglalkozik. A Parlament állásfoglalásokat fogadott el ezen a területen. Lásd: az Európai Parlament 2022. március 9-i állásfoglalása az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozásról, beleértve a félretájékoztatást is (2020/2268(INI)), az Európai Parlament 2023. július 13-i állásfoglalása az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformjára vonatkozó ajánlásokról (2023/2034(INI)), az Európai Parlament 2023. június 1-jei állásfoglalása az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozás, beleértve a dezinformációt is (2022/2075(INI)).

(9) A Tanács következtetései a reziliencia megerősítésére és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre irányuló kiegészítő jellegű erőfeszítésekről, 2019. december 10., 14972/19. sz. dokumentum; „A kutatás és az innováció globális megközelítése – Európa nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiája egy változó világban” című tanácsi következtetések, 2021. szeptember 28., 12301/21. sz. dokumentum; a Tanács következtetései a külföldi információmanipulációról és beavatkozásról (FIMI), 2022. július 18., 11173/22. sz. dokumentum.

(10) Az Unió következetesen elítéli az alapvető szabadságok indokolatlan korlátozását, valamint a polgári és politikai tér korlátozását, ami sérti a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat, beleértve az úgynevezett „külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályokat”. Lásd például: „Oroszország: a főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata a külföldi ügynökökről szóló törvény bevezetésének 10. évfordulója alkalmából”, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2022/07/20/russia-declaration-by-the-high-representative-on-behalf-of-the-eu-on-the-10th-anniversary-of-the-introduction-of-the-law-on-foreign-agents/ , „Grúzia: a főképviselő nyilatkozata a „külföldi befolyásról” szóló grúz törvény elfogadásáról, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.eeas.europa.eu/eeas/georgia-statement-high-representative-adoption-%E2%80%9Cforeign-influence%E2%80%9D-law_en , valamint „Az EU Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaságban bekövetkezett legújabb fejleményekről”, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.eeas.europa.eu/delegations/bosnia-and-herzegovina/eu-bih-recent-developments-rs_en?s=219

(11) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról (COM(2021) 731 final).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj ).

(13) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (2022. szeptember 16.) a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról (COM(2022) 457 final).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/13/oj ).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/1141/oj ).

(16) https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/rule-law-mechanism_hu

(17) A 2022. évi jogállamisági jelentésben a lobbitevékenységre vonatkozó további ajánlások a következő országokat érintették: DE, EE, IE, FR, HR, IT, LV, LU, HU, NL és PL.

(18) A következő országok kaptak a lobbitevékenységgel kapcsolatos további ajánlásokat: DE, CZ, DK, DE, IE, ES, FR, HR, IT, LV, LU, HU, NL, AT, PL, RO és SK.

(19) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (COM(2023) 234 final).

(20) https://commission.europa.eu/document/aa3bc4a8-50b7-425a-a81c-e7360e01a24d_hu

(21) https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/new-push-european-democracy/protecting-democracy_hu

(22) https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/speech_22_5493

(23) COM(2023) 630 final, C(2023) 8626 final és C(2023) 8627 final.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1937/oj ).

(25) A határokon átnyúló európai egyesületekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2023)516 final), amely az egyesületekre és nonprofit szervezetekre vonatkozó, Unión belüli nemzeti szabályok széttagoltságával foglalkozik, és megkönnyíti a határokon átnyúló tevékenységeiket a belső piacon.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2560/oj ), amelynek célja, hogy harmonizált keretet hozzon létre a belső piacon a külföldi támogatások által közvetlenül vagy közvetve okozott versenytorzulások kezelésére.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79. I, 2019.3.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/452/oj ), amely uniós keretet biztosít a harmadik országokból származó közvetlen befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágításához.

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2464/oj ). Az irányelv minden olyan korlátolt felelősségű társaságra (kft) alkalmazandó, amely a számviteli irányelv meghatározása szerint nem kkv, valamint a szabályozott piacon jegyzett összes kft-re (beleértve a tőzsdén jegyzett kkv-kat is), kivéve a mikrovállalkozásokat.

(29) Lásd: a Bíróság 2022. február 16-i ítélete, Magyarország kontra Európai Parlament és Tanács, C-156/21, ECLI:EU:C:2022:97, amelyben a Bíróság kimondta, hogy az Európai Uniónak a Szerződésekben előírt hatáskörein belül képesnek kell lennie arra, hogy megvédje értékeit.

(30) Lásd még: a Bíróság 2002. december 10-i ítélete, British American Tobacco (Investments) és Imperial Tobacco, C-491/01, ECLI:EU:C:2002:741, 75. pont.

(31) A tanulmány a https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/policies/justice-and-fundamental-rights/eu-citizenship/democracy-and-electoral-rights/studies_en címen érhető el.

(32) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13744-Atlathatosagi-intezkedesek-a-nem-unios-orszagok-reszerol-torteno-beavatkozas-megelozese-erdekeben_hu .

(33) A demokráciáról szóló 522. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés.

(34) A polgárságról és a demokráciáról szóló 528. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés .

(35) Lásd a kísérő hatásvizsgálatot.

(36) Az Európai Parlament 2022. március 9-i állásfoglalása az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozásról, beleértve a félretájékoztatást is (2020/2268(INI)).

(37) Lásd például: a Tanács következtetései (2019. december 10.) a reziliencia megerősítésére és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre irányuló kiegészítő jellegű erőfeszítésekről (14972/19), a Tanács következtetései (2021. szeptember 28.) a kutatás és az innováció globális megközelítéséről – Európa nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiája egy változó világban (12301/21), a Tanács következtetései (2022. július 18.) a külföldi információmanipulációról és beavatkozásról (11429/22), valamint Tanács következtetései (2023. március 10.) az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról; továbbá a civil társadalmi térnek az alapvető jogok Unión belüli védelmében és előmozdításában betöltött szerepéről (7388/23).

(38) Például a lobbizás átláthatóságára és integritására vonatkozó OECD-elvek vagy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a közszférában zajló döntéshozatal keretében folytatott lobbitevékenységek jogi szabályozásáról szóló ajánlása, CM/Rec(2017)2.

(39) SWD(2023) 663 final.

(40) SEC(2023) 637.

(41) Erre vonatkozóan lásd a következőket: a Bíróság 2003. május 20-i ítélete, Österreichischer Rundfunk és társai, C‑465/00, C‑138/01 és C‑139/01, EU:C:2003:294, 73–75. pont és 87–89. pont; a Bíróság 2010. november 9-i ítélete, Volker und Markus Schecke és Eifert, C‑92/09 és C‑93/09, EU:C:2010:662, 56–58. pont és 64. pont; valamint a Bíróság 2018. október 2-i ítélete, Ministerio Fiscal, C‑207/16, EU:C:2018:788, 48. és 51. pont.

(42) A Bíróság 2022. november 22-i ítélete, Luxembourg Business Registers egyesített ügyek, C-37/20 és C-601/20, ECLI:EU:C:2022:912, 42–44. pont.

(43) A Bíróság 2022. november 22-i ítélete, Luxembourg Business Registers egyesített ügyek, C-37/20 és C-601/2, ECLI:EU:C:2022:912, 45–63. pont és a hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

(44) Amint azt a Velencei Bizottság megállapította, „a lobbitevékenységek (...) a politikai pártok tevékenységei és a nem kormányzati szervezetek rendes tevékenységei között helyezkednek el. (...) A nyilvánosságnak egyértelmű érdeke, hogy megismerje azokat a lobbitevékenységet folytató szereplőket, akik befolyás céljából hozzáférnek a kormányzati döntéshozatali folyamatokhoz, beleértve e szereplők belföldi vagy külföldi pénzügyi forrásait is.” A Velencei Bizottság jelentése a szervezetek finanszírozásáról, CDL-AD(2019)002, 105. pont.

(45) Lásd analógia útján: a Bíróság 2020. június 18-i ítélete, Bizottság kontra Magyarország (A szervezetek átláthatósága), C-78/18, EU:C:2020:476, 79. pont.

(46) A Bíróság 2020. június 18-i ítélete, Bizottság kontra Magyarország (A szervezetek átláthatósága), C-78/18, EU:C:2020:476, 112. pont.

(47) A Bíróság 2020. június 18-i ítélete, Bizottság kontra Magyarország (A szervezetek átláthatósága), C-78/18, EU:C:2020:476, 114. pont.

(48) A Velencei Bizottság jelentése a szervezetek finanszírozásáról, CDL-AD(2019)002, 147. pont.

(49) A Bíróság 2020. június 18-i ítélete, Bizottság kontra Magyarország (A szervezetek átláthatósága), C-78/18, EU:C:2020:476, 79. pont.

(50) A Velencei Bizottság jelentése a szervezetek finanszírozásáról, CDL-AD(2019)002, 105. pont.

(51) A javaslat a kijátszás tilalmára vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, hogy megelőzze a visszaéléseket (ilyen lehet például a képviseleti szolgáltatás rejtett díjazása, társaságok alapítása a harmadik országok kormányaival való kapcsolatok elfedése céljából, vagy a tevékenységek mesterséges elosztása több jogalany között annak érdekében, hogy az ne érje el az irányelvben megállapított küszöbértékeket).

(52) A nyilvántartásba vételt követően ezeknek a jogalanyoknak csak a hivatalos személyekkel való kapcsolatfelvételkor kellene közölniük nyilvántartási számukat, a szélesebb nyilvánossággal nem.

(53) A nyilvántartásba vétel során nem kellene megadni a pontos összeget. Az érintett jogalanyoknak meg kellene jelölniük, hogy melyik értéksávba esik az éves összeg (pl.: 25 000–<50 000 EUR vagy 50 000–<100 000 EUR). A bejelentett éves összegekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala során tágabb értéksávokat alkalmaznának, amelyek biztosítanák a polgárok, képviselőik és más érdekelt felek tájékoztatásához szükséges részletezettséget.

(54) A tudományos kutatás szabadságáról szóló bonni nyilatkozat (2020. október 20.).

(55) A Bíróság 2013. január 22-i ítélete, Sky Österreich GmbH kontra Österreichischer Rundfunk, C-283/11, EU:C:2013:28, 46. pont.

(56) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1937/oj ).

(57) HL C […]., […]., […]. o.

(58) HL C […]., […]., […]. o.

(59) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj ).

(60) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXXX/XXXX rendelete a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról (HL L XX., XXXX.XX.XX., XX. o., ELI: XXX

(61) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/13/oj ).

(62) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1724/oj )

(63) Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1024/oj ).

(64) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1937/oj ).

(65) HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj

(66)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj ).

(67)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet – HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj ).

(68)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj ).

(69)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2560/oj ).

(70)

HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(71) XXXX

(72) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1968/259(1)/oj ).

(73) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (HL L 1., 1994.1.3., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1994/1/oj ).

(74) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(75) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(76) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(77) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(78) A javasolt intézkedések finanszírozása a 2021–2027-es időszakra vonatkozó releváns kiadási programhoz rendelt keretösszegekből történik, és az intézkedések nem igényelnek további pénzügyi forrásokat az uniós költségvetésből.

(79) A kezdeményezés 2027 utáni évekre vonatkozó jövőbeli pénzügyi vonzatai nem érintik a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet.

(80) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(81) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(82) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(83) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(84) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(85) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(86) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,125	0,125	0,025	0,025	0,3
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,125	0,125	0,025	0,025	0,3
□ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 2b FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	0,125	0,125	0,025	0,025	0,3
	Kifizetési előirányzatok	=5+6	0,125	0,125	0,025	0,025	0,3

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,513	0,513	0,513	0,513	2,052
Egyéb igazgatási kiadások			0,05	0,05	0,1
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	0,513	0,513	0,563	0,563	2,152

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 83 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege