EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.10.17.
COM(2023) 593 final
2023/0363(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletnek a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás területére vonatkozó egyes jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
„Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményében 1 a Bizottság hangsúlyozta egy olyan szabályozási rendszer fontosságát, amely biztosítja, hogy a célkitűzések a lehető legalacsonyabb költség mellett valósuljanak meg. A Bizottság ezért új lendületet ad a jelentéstételi követelmények észszerűsítésének és egyszerűsítésének, azzal a végső céllal, hogy – a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül – csökkentse ezeket a terheket.
A jelentéstételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok helyes végrehajtásának és megfelelő nyomon követésének biztosításában. Költségeiket általában véve nagyrészt ellensúlyozzák az általuk nyújtott előnyök, különösen a kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedések nyomon követése és az azoknak való megfelelés biztosítása terén. A jelentéstételi követelmények azonban aránytalan terheket róhatnak az érdekelt felekre, különösen a kis- és középvállalkozások, és a mikrovállalkozások esetében. A jelentéstételi követelmények sokasodása párhuzamos vagy elavult jelentéstételi kötelezettségekhez, a hatékonysági szempontot mellőző gyakorisághoz és időzítéshez, illetve nem megfelelő adatgyűjtési módszerekhez vezethet.
Ezért prioritás a jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése. Ebben az összefüggésben e javaslat célja, hogy elősegítse az „Emberközpontú gazdaság” elnevezésű fő cél alatti jelentéstételi követelmények észszerűsítését két szakpolitikai területen.
Először is, a belső piac és különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazat területén a javaslat megkönnyíti a pénzügyi ágazatot felügyelő hatóságok közötti információcserét és a jelenleg különböző követelmények alapján végzett jelentéstétel konszolidálását. A jelentéstételi követelmények a pénzügyi intézményeket és az egyéb pénzügyi piaci szereplőket érintik.
A hatóságok közötti adatcsere javítása egyike „Az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti adatokra vonatkozó stratégia 2 ” célkitűzéseinek. E stratégia célja az uniós felügyeleti adatszolgáltatás korszerűsítése és egy olyan rendszer létrehozása, amely uniós és nemzeti szinten egyaránt pontos, következetes és időszerű adatokkal szolgál a felügyeleti hatóságok számára, ugyanakkor az összes érintett fél esetében összességében minimálisra csökkenti az adatszolgáltatási terheket. A pénzügyi ágazatot felügyelő hatóságok közötti információcserére vonatkozó javaslat célja a párhuzamos adatkérések elkerülése, vagyis amikor több hatóság is jogosult összegyűjteni bizonyos adatokat pénzügyi intézményektől vagy más piaci szereplőktől (függetlenül attól, hogy a hatóságok már gyűjtik-e azokat, vagy sem), de nincs kifejezett jogalap az adatok egymás közötti megosztására. A javaslatot kiegészíti a hatóságok felhatalmazása arra, hogy rendszeresen vizsgálják felül és szüntessék meg azokat a jelentéstételi követelményeket, amelyek például a fokozott információcsere miatt feleslegessé vagy elavulttá váltak. Ezzel elkerülhető, hogy a vállalkozásoknak kétszer kelljen ugyanazokat az információkat jelenteniük. A javaslat célja továbbá, hogy megkönnyítse az ilyen adatok tiszta vagy feldolgozott változataihoz való hozzáférést (ellentétben azzal, amikor minden hatóságnak külön kell tisztítania és feldolgoznia az adatokat) 3 .
Emellett annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások által szolgáltatott információk hasznossága maximális legyen, a javaslat növelni fogja a Bizottság azon képességét is, hogy a szakpolitikák előkészítéséhez, valamint a hatásvizsgálatok és értékelések elvégzéséhez szükséges adatokat beszerezze. Ez támogatni fogja a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt a Bizottság minőségi jogalkotási programjával összhangban, ugyanakkor elkerülhetők azok a költségek (mind a Bizottság, mind az információt szolgáltató szervezetek számára), amelyek egyébként az információk más módon történő összegyűjtése során merülnének fel. A hozzáférés olyan adatokra korlátozódna, amelyek nem teszik lehetővé az egyes szervezetek azonosítását.
A szolgáltatott adatok hasznosságának további javítása érdekében a javaslat célja továbbá, hogy támogassa az információk felhasználását a pénzügyi szolgáltatások terén folytatott kutatás és innováció céljára azáltal, hogy szigorú feltételek mellett lehetővé teszi a hatóságok birtokában lévő információk pénzügyi intézményekkel, kutatókkal és más, jogos érdekkel rendelkező szervezetekkel való megosztását. Ezáltal ez a javaslat kiegészíti az (EU) 2022/868 rendeletet (az adatkormányzási rendeletet) oly módon, hogy az uniós jogban olyan ágazatspecifikus rendelkezést hoz létre, amely lehetővé teszi a hatóságok által gyűjtött adatok kutatási és innovációs tevékenységek céljára történő további felhasználását. A javaslat értelmében a hatóságok – a személyes adatokra, a szellemi tulajdonjogokra és az üzleti titoktartásra vonatkozó biztosítékokra is figyelemmel – meg fogják tudni osztani a feladataik ellátása során szerzett releváns információkat.
Másodszor, a javaslat célja, hogy észszerűsítse az InvestEU program végrehajtására vonatkozóan az (EU) 2021/523 rendelet (az InvestEU-rendelet) 28. cikkének (4) bekezdésében előírt jelentéstételi követelményeket a versenyképesség, a növekedés, a foglalkoztatás, az innováció, a társadalmi reziliencia, a kohézió és a stratégiai beruházások szakpolitikai területén. A követelmények a következő ágazatokra terjednek ki: a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférése, valamint a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, az innováció és a digitalizáció, valamint a szociális beruházások és készségfejlesztés terén működő vállalkozások beruházási támogatása.
Az InvestEU-rendelet szerinti jelentéstételi követelmények a végrehajtó partnerekre, a pénzügyi közvetítőkre, a kkv-kra és más vállalkozásokra vonatkoznak. A javaslat a jelentéstétel gyakoriságát félévesről évesre változtatja, ami csökkenti a munkaterhet és az adminisztratív terheket valamennyi InvestEU-keretben (azaz a fenntartható infrastruktúra, a kkv-k, a kutatás, az innováció és a digitalizáció, a szociális beruházások és a készségfejlesztés terén), ami elhanyagolható következményekkel jár a program végrehajtására nézve.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat a jelentéstételi követelmények egyszerűsítését és észszerűsítését célzó első intézkedéscsomag részét képezi. Ez egy olyan folyamatban tett lépés, amely átfogóan vizsgálja a meglévő jelentéstételi követelményeket annak felmérése érdekében, hogy azok továbbra is relevánsak-e, és hogy azokat hatékonyabbá tegye. A javaslat azokra a meglévő szabályokra épül, amelyek már rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások egy adott ágazatában működő hatóságok közötti információcseréről, és megerősíti a hatóságok közötti – és az ágazatok közötti – adatmegosztás jogalapját.
A pénzügyi ágazaton belüli adatmegosztásra vonatkozóan javasolt intézkedéseket illetően ezek hatékonyságjavulást eredményeznek anélkül, hogy érintenék az e szakpolitikai terület célkitűzéseinek elérését. Ennek oka, hogy a javaslat nem csökkenti az információk elérhetőségét és minőségét a pénzügyi ágazatot felügyelő hatóságok számára, amikor azok a pénzügyi stabilitás és a piaci integritás fenntartása, valamint a befektetők és a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők védelmének érdekében járnak el. Ugyanakkor az intézkedéseknek köszönhetően az információkat hatékonyabban lehet majd összegyűjteni és feldolgozni.
A javaslat célja továbbá, hogy megkönnyítse a pénzügyi intézmények és más, jogos érdekkel rendelkező szervezetek számára a hatóságok által megszerzett információkhoz való hozzáférést kutatási és innovációs tevékenységek céljából. Ez összhangban van az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiában 4 meghatározott, a pénzügyi ágazat digitális transzformációjának támogatására irányuló célkitűzésekkel. Összhangban van továbbá az adatkormányzási rendelettel is, amely megkönnyíti az uniós és a nemzeti jog által védett és a tagállami közszférabeli szervezetek birtokában lévő adatok önkéntes megosztását. A javaslat lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a személyes adatokra, a szellemi tulajdonjogokra és az üzleti titoktartásra vonatkozó biztosítékokra is figyelemmel megosszák a feladataik ellátása során szerzett információkat.
Az InvestEU programot illetően a féléves jelentéstételről az éves jelentéstételre való áttérés nincs hatással a jelentéstétel hozzáadott értékére és teljes tartalmára; ezt a végrehajtó partnerek az InvestEU valamennyi finanszírozási és beruházási művelete esetében kumulatív alapon biztosítják. Ezért a javasolt egyszerűsítésnek nem lesz hatása a program szakpolitikai célkitűzéseinek elérésére. A programcélkitűzések elérését a fő teljesítmény- és monitoringmutatók szintjén már évente nyomon követik. Emellett a végrehajtó partnerekkel való szerződéses viszony szükségessé teszi a szakpolitikai párbeszédet a Bizottság és a végrehajtó partnerek között, hogy rendszeresen eszmecserét folytassanak a végrehajtásról. A javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy az év folyamán egyszerű jelentést kell benyújtani az InvestEU által támogatott műveletek terén elért eredményekről, ami nyomonkövetési célokból megmarad. A javasolt módosítás harmonizálni fogja az InvestEU-rendeletben foglalt jelentéstételi követelményeket az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) foglalt követelményekkel összhangban. Az egyszerűsítés teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós polgárok felé való elszámoltathatóságot abban az értelemben, hogy a Bizottság az InvestEU-rendelet 28. cikkének (3) bekezdésével összhangban továbbra is évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU programról, különösen a költségvetési rendelet 41. cikkének (5) bekezdésében és 250. cikkében előírt jelentések formájában.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A „Célravezető és hatásos szabályozás program” (REFIT) keretében a Bizottság biztosítja, hogy jogszabályai megfeleljenek a célnak, az érdekelt felek igényeihez igazodjanak, és a lehető legkisebbre csökkentsék a terheket a jogszabályok célkitűzéseinek elérése során. Ez a javaslat ezért a REFIT-program részét képezi, mivel csökkenti az uniós jogi környezetből eredő jelentéstételi terhek összetettségét.
Bár egyes jelentéstételi követelmények alapvető fontosságúak, azoknak a lehető leghatékonyabbnak kell lenniük, elkerülve az átfedéseket, felszámolva a szükségtelen terheket, és a lehető legnagyobb mértékben kihasználva a digitális és interoperábilis megoldásokat.
A javaslat észszerűsíti a jelentéstételi követelményeket, ezáltal hatékonyabbá és kevésbé megterhelővé teszi a jogszabályok célkitűzéseinek elérését.
A pénzügyi ágazatra vonatkozóan javasolt intézkedések célja a hatóságok közötti adatmegosztás megkönnyítése, a pénzügyi intézményekhez és más adatszolgáltató szervezetekhez intézett párhuzamos és felesleges adatkérések elkerülése, és ezzel összefüggésben költségmegtakarítás elérése. Céljuk továbbá az információk hasznosságának növelése, lehetővé teszik azok szigorú feltételek melletti szélesebb körű felhasználását, és ezzel egyidejűleg korlátozzák a vállalkozásokra és a hatóságokra háruló többletköltségeket.
Az InvestEU program végrehajtásáról szóló jelentéstétel gyakoriságának csökkentésére irányuló javaslat hatékonyabbá és kevésbé megterhelővé teszi a jogszabály célkitűzéseinek elérését az InvestEU végrehajtó partnerei és következésképpen a mikrovállalkozások, a kkv-k és más vállalkozások, valamint a pénzügyi közvetítők számára, akiknek jelentéstételi célból adatokat kell szolgáltatniuk a végrehajtó partnerek számára.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat hatályos rendeleteket módosít. Ezért a javaslat jogalapja megegyezik a módosított rendeletek jogalapjával, nevezetesen a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó intézkedések esetében az EUMSZ 114. cikkével, az InvestEU intézkedés esetében pedig az EUMSZ 173. cikkével és 175. cikkének (3) bekezdésével.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az érintett jelentéstételi követelményeket az uniós jog írja elő. Ezért a jogbiztonság és a jelentéstétel következetességének biztosítása érdekében ezek észszerűsítését uniós szinten lehet a legjobban megvalósítani. Ez Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások és a hatóságok számára, amelyeknek előnyös lesz a jelentéstételi követelmények ezen javaslat szerinti észszerűsítése.
•Arányosság
A jelentéstételi követelmények észszerűsítése egyszerűsíti a jogi keretet azáltal, hogy olyan minimális változtatásokat vezet be a meglévő követelményekhez képest, amelyek nem érintik a tágabb szakpolitikai célkitűzés lényegét. A javaslat ezért azokra a változtatásokra korlátozódik, amelyek a hatékonyabb jelentéstétel biztosításához szükségesek anélkül, hogy módosítaná az érintett jogszabály lényegi elemeit.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javaslat összeegyeztethető jogalappal rendelkező jogszabályokra vonatkozik. A célzott módosítások csak jelentéstételi követelményekre vonatkoznak, ezért egyetlen javaslatba foglalhatók.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A hatóságok közötti adatmegosztást megkönnyítő intézkedéseket illetően a Bizottság 2019-ben közzétette a pénzügyi ágazatra vonatkozó uniós felügyeleti jelentéstételi követelmények átfogó célravezetőségi vizsgálatát 6 . A vizsgálat az adatmegosztást az egyik fejlesztendő területként azonosította. Ennek eredményeként az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti adatokra vonatkozó 2021. évi stratégiájában a Bizottság vállalta, hogy javaslatot tesz a hatóságok közötti adatmegosztás előtt álló indokolatlan jogi akadályok felszámolására. Ennek célja az adatszolgáltató vállalkozások terheinek csökkentése a párhuzamos adatkérések elkerülése révén. Ez kiterjed az ágazati jogszabályokban foglalt adatmegosztást megkönnyítő intézkedésekre, amelyeket az e javaslatban szereplő, a tágabb pénzügyi ágazatot érintő intézkedések egészítenek ki.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
2022 júniusa és szeptembere között az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti adatokra vonatkozó stratégia végrehajtásával összefüggésben a Bizottság célzott konzultációt folytatott az uniós pénzügyi rendszert felügyelő hatóságokkal annak érdekében, hogy azonosítsa a közöttük zajló adatmegosztás akadályait. Az 58 válaszadó közel 70%-a számolt be arról, hogy jogi akadályokba ütközik az adatmegosztás során, amikor adatokat kér más hatóságoktól, 40%-a ugyancsak ilyen akadályokról számolt be, amikor más hatóságoknak akart ilyen adatokat szolgáltatni. A kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó adatok megosztását illetően a hatóságok 43%-a azt válaszolta, hogy jelenleg e célból osztanak meg adatokat, 36%-a pedig azt válaszolta, hogy ennek során akadályokba ütközött, és rámutatott a jogalap hiányára is.
A konzultáció eredményeit egy 2023. február 16-án tartott munkaértekezleten ismertették és elemezték, amelyen az említett hatóságok több mint 130 képviselője vett részt 7 . Széles körű támogatást kapott az adatok nagyobb mértékű megosztása a banki, biztosítási és pénzügyi piaci ágazatban és az ágazatok között is, ami az összegyűjtött adatok felhasználásának javítását és a felesleges jelentéstétel csökkentését szolgálja. A munkaértekezleten a hatóságok általában úgy vélték, hogy fontos megerősíteni és tisztázni az adatmegosztás jogalapját az uniós jogszabályokban. Úgy vélték, hogy az ágazati jogszabályok célzott módosítására és horizontális feljogosító rendelkezésekre egyaránt szükség lenne ahhoz, hogy átfogó, szisztematikus és időtálló eredményt lehessen elérni.
A Bizottság 2023. március 30-án a banki, fizetési és biztosítási szakértői csoport (decentralizált pénzügy) elé is beterjesztette a javaslat lehetséges elemeit. Bár a részletes rendelkezéseket nem vitatták meg, a szakértők támogatták az általános szintű adatmegosztás javítását, ugyanakkor egyértelműen meghatározták a hatóságok feladatkörét, és nem avatkoztak be a meglévő hatáskörmegosztásba.
Az InvestEU programot illetően a jelentéstétel gyakoriságának csökkentésére irányuló javaslat figyelembe vette a végrehajtó partnerektől és azok közvetítőitől kapott visszajelzéseket, akik úgy vélik, hogy a jelentéstételi követelmények megterhelőek.
•Szakértői vélemények bekérése és felhasználása
A javaslat kidolgozása a meglévő jelentéstételi kötelezettségek belső ellenőrzését követően és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épül. Mivel ez egy lépés az uniós jogszabályokból eredő jelentéstételi követelmények folyamatos értékelésének folyamatában, az ilyen terheket és az érdekelt felekre gyakorolt hatásukat továbbra is ellenőrizni kell.
•Hatásvizsgálat
A javaslat jogszabályok korlátozott és célzott, a jelentéstételi követelmények észszerűsítése érdekében történő módosítására vonatkozik. A fő intézkedések a jogszabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épülnek. Mivel a javasolt célzott változtatások biztosítják a meglévő szakpolitikák hatékonyabb és eredményesebb végrehajtását, és hiányoznak a különböző releváns szakpolitikai alternatívák, nincs szükség hatásvizsgálatra.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Ez a javaslat egy REFIT-javaslat, amelynek célja a jogszabályok egyszerűsítése és az érdekelt felek terheinek csökkentése.
A pénzügyi ágazatbeli hatóságok közötti információcserére vonatkozó rendelkezések az első lépést jelentik egy olyan rendszer felé, amelyben a szervezetek csak egyszer szolgáltatnak adatokat, és ahol az adatokat az EU pénzügyi rendszerét felügyelő különböző hatóságok szükség szerint megosztják és újra felhasználják. A rendelkezések ezért segítenek elkerülni a szervezetek általi párhuzamos adatszolgáltatást, és elősegítik a hatóságok közötti együttműködést, ezáltal csökkentve a költségeket.
A javasolt rendelkezések nem írják elő a hatóságok közötti adatmegosztást. Az adatmegosztás továbbra is önkéntes adatkérés tárgyát képezné, de könnyebben elvégezhető lenne. Ezért, bár a rendelkezések várhatóan hozzájárulnak az adatszolgáltató szervezetek és hatóságok adminisztratív terheinek csökkentéséhez, pontos hatásukat a jövőre nézve nem lehet megbecsülni. Ez köszönhető a szakpolitika időtállóságának is, ami lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a feljogosító rendelkezéseket az adatmegosztási szabályok megváltoztatására és kiigazítására használják fel, hogy azok megfeleljenek a folyamatosan változó információs igényeiknek.
Az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti adatokra vonatkozó stratégia – és az annak részét képező javaslat – végrehajtása lehetővé fogja tenni a modern technológiák hatékonyabb és eredményesebb alkalmazását, mivel ez javítani fogja a felügyeleti jelentéstételi követelmények egyértelműségét és következetességét, valamint fokozza az adatok szabványosítását. Az ilyen megoldások alkalmazása meg fogja könnyíteni az adatmegosztást, és általában véve még inkább csökkenteni fogja a vállalkozások adminisztratív terheit. Emellett pontosabbá és időszerűbbé fogja tenni a hatóságokhoz beérkezett adatokat, és javítani fogja azok elemzésére való képességüket is.
A teljesebb és pontosabb információkhoz való hozzáférés javítani fogja a Bizottság képességét arra, hogy felbecsülje a javaslatainak hatásait, és azokat nyomon kövesse, ami előfeltétele a költségek minimális szinten tartásának.
A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogban egy olyan külön rendelkezés létrehozása, amely lehetővé teszi a hatóságok által a kutatási és innovációs tevékenységek céljára gyűjtött adatok további felhasználását, növelni fogja a szolgáltatott adatok hasznosságát a pénzügyi intézmények, a kutatók és más, jogos érdekkel rendelkező szervezetek számára. Az ilyen rendelkezéssel egyszerű hozzáférés biztosítható a hatóságok birtokában lévő ilyen információkhoz, és több lehetőség áll majd rendelkezésre a termékek és üzleti modellek tesztelésére.
Az InvestEU program végrehajtására vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának csökkentése mérsékelni fogja a végrehajtó partnerek, valamint a pénzügyi közvetítők, a kkv-k és a követelmények által érintett más vállalkozások jelentéstételi terheit.
•Alapvető jogok
A javaslat tiszteletben tartja az adatvédelemhez, a magánélethez és a tulajdonhoz fűződő alapvető jogokat (bizonyos adatok tulajdonjogát illetően, amelyek üzleti szempontból bizalmasak vagy szellemi tulajdonjogok által védettek). A hatóságok által megszerzett adatok megosztására a személyes adatokra, a szellemi tulajdonjogokra és az üzleti titoktartásra vonatkozó biztosítékok vonatkoznak, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8., 17. és 38. cikkével összhangban.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai. A rendelkezések nem írják elő a pénzügyi ágazatot felügyelő hatóságok közötti adatmegosztást. Adatmegosztásra csak akkor kerül sor, amikor az egyik hatóság a másikhoz önkéntes adatkérést intéz, és lehetőség van arra, hogy az adatmegosztást végző és az adatkérő hatóságok megállapodjanak egymással a költségek és hasznok megosztásáról. Az adatkérő hatóság költséget takarít meg, mivel különben az információkat más módon kellene beszereznie, ami viszont költségeket okozna a kért információkat szolgáltató hatóságoknál is. Az egyik hatóság birtokában lévő adatoknak a pénzügyi intézményekkel, kutatókkal és más, jogos érdekkel rendelkező szervezetekkel való megosztására vonatkozó rendelkezés önkéntes, és nem jár újabb költségekkel vagy bármilyen adminisztratív teherrel.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
N/A.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes ismertetése
Az 1092/2010/EU rendelet, az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet javasolt módosításai meghatározzák, hogy az uniós pénzügyi ágazatot felügyelő hatóságok miként oszthatják meg egymással a feladataik ellátása során szerzett információkat. A cél a pénzügyi intézményekhez és más adatszolgáltató szervezetekhez intézett párhuzamos adatkérések elkerülése azokban az esetekben, amikor két vagy több hatóságnak joga van ugyanazokat az információkat összegyűjteni. Az ilyen adatmegosztás során tiszteletben kell tartani az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó valamennyi előírást. A javasolt módosítások semmilyen módon nem korlátozhatják a hatóságok között már folyamatban lévő adatmegosztást, sokkal inkább további csatornát kell létrehozniuk az adatmegosztáshoz. A javasolt módosítások célja továbbá annak biztosítása, hogy a Bizottság hozzáférjen a tényeken alapuló jogalkotáshoz szükséges információkhoz; e célból a Bizottságnak nincs szüksége arra, hogy azonosítsa az egyes szervezeteket. Mivel az azonos típusú információk hasznosak lehetnek a szervezetek számára a feladataik ellátásához, tágabb értelemben pedig a pénzügyi ágazatot felügyelő hatóságok számára is, a javasolt módosítások ugyanazt a lehetőséget biztosítják számukra az információ megszerzésére. A javasolt módosítások az innovációt is előmozdítják azáltal, hogy lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy saját kezdeményezésükre megosszák az uniós vagy nemzeti jelentéstételi kötelezettségekből származó információkat a pénzügyi intézményekkel, a kutatókkal és más, jogos érdekkel rendelkező szervezetekkel, feltéve, hogy teljesülnek az adatok védelméhez szükséges különös feltételek.
A javasolt módosítások arra kötelezik a hatóságokat, hogy módszeresen vizsgálják át a meglévő jelentéstételi követelményeket, és szüntessék meg a feleslegeseket és elavultakat, csökkentsék a jelentéstételi költségeket, és mielőtt új követelményeket vezetnének be, vegyék fontolóra a meglévő jelentéstétel további alkalmazását.
Az (EU) 2021/523 rendelet 28. cikke (4) bekezdésének javasolt módosítása félévesről évesre csökkenti a végrehajtó partnerek által az InvestEU program végrehajtásáról történő jelentéstétel gyakoriságát.
2023/0363 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletnek a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás területére vonatkozó egyes jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, 173. cikkére és 175. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 9 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A jelentéstételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok megfelelő nyomon követésének és helyes végrehajtásának biztosításában. Ugyanakkor fontos észszerűsíteni ezeket a követelményeket az adminisztratív terhek csökkentése és annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek annak a célnak, amelyre azokat szánták.
(2)A jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése ezért prioritást jelent, többek között a pénzügyi ágazatra vonatkozó jelentéstételi követelmények, valamint az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 alapján létrehozott InvestEU programmal kapcsolatos jelentéstétel gyakorisága tekintetében.
(3)Az 1092/2010/EU 11 , az 1093/2010/EU 12 , az 1094/2010/EU 13 és az 1095/2010/EU 14 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2021/523 rendelet számos olyan jelentéstételi követelményt tartalmaz, amelyeket egyszerűsíteni kellene, összhangban „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című bizottsági közleménnyel 15 .
(4)A pénzügyi intézményeknek és a pénzügyi piacokon tevékenykedő egyéb szervezeteknek az információk széles körét kell jelenteniük annak érdekében, hogy a pénzügyi rendszert felügyelő uniós és nemzeti hatóságok nyomon követhessék a kockázatokat, biztosíthassák a pénzügyi stabilitást és a piac integritását, valamint megvédjék a befektetőket és a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevőket az Unióban. Az európai felügyeleti hatóságoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a jelentéstételi követelményeket, és adott esetben javaslatot kell tenniük a felesleges vagy elavult követelmények észszerűsítésére és megszüntetésére. Ezt a munkát az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán keresztül kell koordinálniuk. A hatóságok által gyűjtött információk megosztásának és további felhasználásának megkönnyítése – az adatvédelem, a szakmai titoktartás és a szellemi tulajdon védelme mellett – csökkenti az adatszolgáltató szervezetek és a hatóságok terheit azáltal, hogy elkerüli a párhuzamos adatkéréseket, összhangban az uniós pénzügyi szolgáltatások felügyeleti adataira vonatkozó stratégiával. Az információmegosztásnak hozzá kell járulnia a felügyeleti tevékenységek jobb koordinációjához és a felügyeleti konvergencia javításához is.
(5)Ezért, amennyiben két hatóság jogosult arra, hogy bizonyos információkat összegyűjtsön pénzügyi intézményektől vagy más adatszolgáltató szervezetektől, biztosítani kell, hogy azokat csak egyszer kelljen összegyűjteniük és megosztaniuk egymással, ahelyett, hogy mindkét hatóság ugyanazokat az információkat gyűjti, beleértve azt az esetet is, amikor ezek a hatóságok jogosultak az információkat különböző adatszolgáltató szervezetektől vagy hatóságoktól összegyűjteni. Az információk gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának hatékonyabbá tétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy az információkat tisztítással vagy gazdagítással javító hatóságok is megoszthassák ezeket a javított információkat.
(6)Az ilyen információmegosztásnak ki kell egészítenie az uniós jogban előírt meglévő információcsere-lehetőségeket, és semmi esetre sem korlátozhatja a már meglévő lehetőségeket.
(7)A Bizottságnak pontos és átfogó információkra van szüksége a szakpolitikák kidolgozásához, a meglévő jogszabályok értékeléséhez, valamint a lehetséges jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések hatásának értékeléséhez, többek között a jogalkotási javaslatokról folytatott tárgyalások során. A pénzügyi intézmények vagy más szervezetek által az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján a hatóságok részére szolgáltatott információknak e hatóságok általi, Bizottsággal való megosztása elősegíti az uniós szakpolitikák tényeken alapuló kidolgozását és értékelését. E célból ezeket az információkat olyan formában kell szolgáltatni, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. A hatóságok anonimizált adatokat is felhasználhatnak, ezért ezeket az információkat meg kell osztaniuk egymással, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.
(8)A pénzügyi ágazaton belüli innovációs ciklusok felgyorsulnak, nyitottabbá és egyre inkább együttműködésen alapulóvá válnak. E célból a hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az információgyűjtés eredeti célján túlmenően a kutatás és az innováció céljából információkat osszanak meg a pénzügyi intézményekkel, kutatókkal és más szervezetekkel. A hatóságok birtokában lévő ilyen információk megosztásának javítania kell azok hasznosságát azáltal, hogy bővíti a pénzügyi ágazatban zajló kutatás rendelkezésre álló információkat, és több lehetőséget biztosít a termékek és üzleti modellek tesztelésére, valamint a pénzügyi piac különböző szereplői, köztük a pénzügyi technológiai induló vállalkozások és a meglévő pénzügyi intézmények közötti szorosabb együttműködésre. Az illetékes hatóság által megosztott adatok további felhasználására az adatok további felhasználásának az (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 II. fejezetében meghatározott általános kerete az irányadó. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi ágazatbeli hatóságokhoz felügyeleti célból beérkezett adatok érzékenyek, egyedi kötelező feltételeket kell bevezetni egyfelől az ilyen adatok további felhasználására vonatkozóan, beleértve a személyes és nem személyes adatok anonimizálását, amely nem tenné lehetővé az egyes pénzügyi intézmények azonosítását, másfelől a bizalmas információk védelme érdekében.
(9)Azáltal, hogy a végrehajtó partnerek az InvestEU programról nem félévente, hanem évente fognak jelentést tenni, várhatóan csökkenni fog a végrehajtó partnerek, a pénzügyi közvetítők, a kkv-k és más vállalkozások munkaterhe anélkül, hogy módosítani kellene az (EU) 2021/523 rendelet lényegi elemeit.
(10)Az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1092/2010/EU rendelet módosításai
Az 1092/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
1.A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A 15. és a 16. cikk és a büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett személyek a feladataik ellátása során kapott semmilyen titkos információt nem adhatnak tovább semmilyen személynek vagy hatóságnak, kivéve olyan összefoglalt vagy összesített formában, amelyből az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatók.”;
2.a 15. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(8) Az ERKT eseti alapon vagy rendszeresen megosztja azokat az információkat, amelyeket a (2) bekezdésben említett másik hatóságtól vagy a PFER egy másik taghatóságától a feladatai ellátása során szerzett, amennyiben azt e hatóságok valamelyike, vagy az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában, az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában, vagy az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott másik illetékes hatóság, vagy az (EU).../... európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóság kéri, feltéve, hogy az adatkérő hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ugyanezeket az információkat az uniós jog értelmében pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze.
(9) A (8) bekezdés szerinti információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat a pénzügyi intézményektől vagy az említett bekezdésben említett másik hatóságtól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az ERKT-ra a 8. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény vagy a (8) bekezdésben említett másik hatóság és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá az abban a bekezdésben említett másik hatóság és az ERKT közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az ERKT indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett hatóságot az ilyen információcseréről.
(10) A (8) és a (9) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az ERKT a (8) bekezdésben említett másik hatóságtól kapott, és amelyeken az ERKT ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az ERKT más módon feldolgozott.
(11) A (8), a (9) és a (10) bekezdésben említett információk megosztása céljából a (8) bekezdésben említett hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározhatják az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is.
(12) A (8), a (9) és a (10) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a (8) bekezdésben említett hatóságok között. Amennyiben a (8), a (9) vagy a (10) bekezdés ütközik más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek a (8) bekezdésben említett hatóságok közötti információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(13) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, az ERKT indokolt kérésre és eseti alapon megosztja a Bizottsággal vagy a (8) bekezdésben említett hatóságok egyikével azokat az információkat, amelyeket más hatóságok az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek felé. Az ERKT ezeket az információkat olyan formában továbbítja, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat.
(14) Az ERKT a feladatai ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthat azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy az ERKT megbizonyosodott arról, hogy az alábbiak mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.
Egy másik hatóságtól kapott információ csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.”
2. cikk
Az 1093/2010/EU rendelet módosításai
Az 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
1.A 29. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, többek között a felesleges vagy elavult jelentéstételi követelmények megszüntetése és a költségek minimalizálása érdekében;”;
2.A 30. cikk (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„e) a nemzeti jelentéstételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét.”;
3.A 35. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”;
4.a szöveg a következő 35a. cikkel egészül ki:
„35a. cikk
A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere
(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól a feladataik ellátása során szereztek, amennyiben ezeket az információkat a többi európai felügyeleti hatóság, az ERKT, vagy az e rendelet 4. cikkének 2. pontjában, az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában, vagy az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok, vagy az (EU).../... európai parlamenti és tanácsi irányelv 18 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok kérik, feltéve, hogy az adatkérő hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ugyanezeket az információkat az uniós jog értelmében pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. E cikk alkalmazásában „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.
(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt vagy illetékes hatóságot az ilyen információcseréről.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy az (1) bekezdésben említett másik hatóságtól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.
(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából az (1) bekezdésben említett hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározhatják az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét az (1) bekezdésben említett hatóságok között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az (1) bekezdésben említett hatóságok közötti információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(6) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megosztják a Bizottsággal vagy az (1) bekezdésben említett hatóságok egyikével azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük. A Hatóság és az illetékes hatóságok ezeket az információkat olyan formában továbbítják, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat.
(7) A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során megszerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.
Egy másik hatóságtól kapott információ csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.”;
5.az 54. cikk (2) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:
„– jelentéstételi követelmények és pénzügyi intézményektől való információgyűjtés.”;
6.a 70. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi intézményekre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson illetékes hatóságokkal, más európai felügyeleti hatóságokkal, az ERKT-val és az (EU).../... irányelv 19 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságokkal.”
3. cikk
Az 1094/2010/EU rendelet módosításai
Az 1094/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
1.A 29. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, többek között a felesleges vagy elavult jelentéstételi követelmények megszüntetése és a költségek minimalizálása érdekében;”;
2.A 30. cikk (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„e) a nemzeti jelentéstételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét.”;
3.A 35. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”;
4.a szöveg a következő 35a. cikkel egészül ki:
„35a. cikk
A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere
(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól a feladataik ellátása során szereztek, amennyiben ezeket az információkat a többi európai felügyeleti hatóság, az ERKT, vagy az e rendelet 4. cikkének 2. pontjában, az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában vagy az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok, vagy az (EU).../... európai parlamenti és tanácsi irányelv 20 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok kérik, feltéve, hogy az adatkérő hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ugyanezeket az információkat az uniós jog értelmében pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. E cikk alkalmazásában „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.
(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt vagy illetékes hatóságot az ilyen információcseréről.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy az (1) bekezdésben említett másik hatóságtól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.
(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából az (1) bekezdésben említett hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározhatják az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét az (1) bekezdésben említett hatóságok között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az (1) bekezdésben említett hatóságok közötti információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(6) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megosztják a Bizottsággal vagy az (1) bekezdésben említett hatóságok egyikével azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük. A Hatóság és az illetékes hatóságok ezeket az információkat olyan formában továbbítják, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat.
(7) A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.
Egy másik hatóságtól kapott információ csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg. ”;
5.az 54. cikk (2) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:
„– jelentéstételi követelmények és pénzügyi intézményektől való információgyűjtés.”;
6.A 70. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi intézményekre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson illetékes hatóságokkal, más európai felügyeleti hatóságokkal, az ERKT-val és az (EU).../... irányelv 21 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságokkal.”
4. cikk
Az 1095/2010/EU rendelet módosításai
Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
1.A 29. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, többek között a felesleges vagy elavult jelentéstételi követelmények megszüntetése és a költségek minimalizálása érdekében;”;
2.A 30. cikk (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„e) a nemzeti jelentéstételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét.”;
3.A 35. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”;
4.a szöveg a következő 35a. cikkel egészül ki:
„35a. cikk
A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere
(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól a feladataik ellátása során szereztek, amennyiben ezeket az információkat a többi európai felügyeleti hatóság, az ERKT, vagy az e rendelet 4. cikkének 3. pontjában, az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában vagy az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok, vagy az (EU).../... európai parlamenti és tanácsi irányelv 22 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok kérik, feltéve, hogy az adatkérő hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ugyanezeket az információkat az uniós jog értelmében pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. E cikk alkalmazásában „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.
(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt vagy illetékes hatóságot az ilyen információcseréről.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy az (1) bekezdésben említett másik hatóságtól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.
(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából az (1) bekezdésben említett hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározhatják az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét az (1) bekezdésben említett hatóságok között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az (1) bekezdésben említett hatóságok közötti információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(6) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megosztják a Bizottsággal vagy az (1) bekezdésben említett hatóságok egyikével azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük. A Hatóság és az illetékes hatóságok ezeket az információkat olyan formában továbbítják, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat.
(7) A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.
Egy másik hatóságtól kapott információ csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.”;
5.az 54. cikk (2) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:
„– jelentéstételi követelmények és a pénzügyi piaci szereplőktől való információgyűjtés.”;
6.A 70. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi piaci szereplőkre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson illetékes hatóságokkal, más európai felügyeleti hatóságokkal, az ERKT-val és az (EU).../... irányelv 23 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságokkal.”
5. cikk
Az (EU) 2021/523 rendelet módosításai
Az (EU) 2021/523 rendelet 28. cikke (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A végrehajtó partnerek évente egyszer jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről, az uniós komponens és adott esetben a tagállami komponens szerint lebontva. Minden egyes végrehajtó partner annak a tagállamnak is benyújtja a tagállami komponensre vonatkozó információkat, amelynek a komponensét végrehajtja. A jelentés tartalmazza az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentés továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat tartalmaz az egyes finanszírozási vagy beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a várható pénzforgalom becslését a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az EBB csoport és adott esetben más végrehajtó partnerek által készített jelentés az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtása során felmerült beruházási akadályokra vonatkozó információkat is tartalmaz. A jelentések tartalmazzák a végrehajtó partnerek által a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtandó információkat.”
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök