EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.9.5.

COM(2023) 516 final

2023/0315(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a határokon átnyúló európai egyesületekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 306 final} - {SWD(2023) 292 final} - {SWD(2023) 293 final} - {SWD(2023) 294 final}

INDOKOLÁS 

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A javaslat az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalásából ered, amely az egyesületek és más nonprofit szervezetek EU-ban történő előmozdítására irányul a belső piac kiteljesítése, az említett szervezetek alapvető jogainak védelme és az uniós demokratikus tér támogatása érdekében. Az állásfoglalás pontosabban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 225. cikke alapján felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be két új jogalkotási javaslatot: egy rendeletet (az EUMSZ 352. cikke szerint), amely létrehozza az „európai egyesületek” jogi formáját, és egy irányelvet, amely harmonizálja a nonprofit szervezetekre vonatkozó közös minimumszabályokat (az EUMSZ 114. cikke alapján). Az Európai Bizottság pozitívan reagált az Európai Parlament azon felhívására, amely szerint kedvező környezetet kell teremteni a nonprofit szektor számára, melynek szervezetei körében az egyesületek jelentik a legelterjedtebb jogi formát.

A javaslat célja, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek (ECBA) létrehozására és működésére vonatkozó feltételek összehangolására irányuló intézkedések megállapítása révén javítsa a nonprofit egyesületek belső piacának a működését annak érdekében, hogy megkönnyítse a belső piacon működő nonprofit egyesületek szabad mozgásának tényleges gyakorlását.

Az Európai Unióban a nonprofit szervezetek közül a nonprofit egyesületek a legelterjedtebbek, amelyekből a becslések szerint 3,8 millió működik az uniós tagállamokban. A szociális gazdaságban hagyományosan működő négy jogi forma közül is a nonprofit egyesületek vannak jelen a legnagyobb számban 1 . Közülük 310 000 nonprofit egyesület több tagállamban tevékenykedik, további 185 000 pedig elméletileg határokon átnyúló tevékenységet folytathatna, ha az akadályok megszűnnének. A nonprofit egyesületek a szociális gazdaság alapelvei által vezérelt szervezetek; ezek az alapelvek a következők: az emberek, valamint a társadalmi és környezetvédelmi célok elsőbbsége a nyereséggel szemben, a nyereség és a többlet nagy részének újbóli befektetése a tagok/felhasználók („kollektív érdek”) vagy a társadalom egésze („általános érdek”) érdekében végzett tevékenységek céljából, valamint a demokratikus vagy részvételen alapuló irányítás.

A nonprofit egyesületek olyan társadalmi hatással bíró ágazatokban tevékenykednek, mint az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a társadalmi befogadás, a kultúra, a sport, a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás és a képzés, és 2,9 %-kal járulnak hozzá az EU GDP-jéhez. Tagsági struktúrájuk révén emellett közvetlen befolyást gyakorolnak azokra a polgárokra, akik a tagjaik, a támogatóik vagy tevékenységeik kedvezményezettjei. Amikor díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásokról van szó, a nonprofit egyesületek tevékenysége az EUMSZ 57. cikke értelmében szolgáltatásnak minősül.

A nonprofit egyesületek pozitív hatást gyakorolnak a társadalmi méltányosság és az uniós polgárok jólétének a biztosítására, és fontos szerepet játszanak a belső piacon belüli növekedés előmozdításában. A bennük rejlő társadalmi-gazdasági lehetőségek azonban nincsenek teljes mértékben kiaknázva. A belső piacban rejlő lehetőségek csak akkor használhatók ki maradéktalanul, ha valamennyi résztvevő élvezi az általa biztosított jogokat. E célból a nonprofit egyesületeknek olyan kiszámítható jogi keretre van szükségük, amely lehetővé teszi számukra tevékenységeik zökkenőmentes végzését, többek között akkor is, ha azokat a belső piacon belül határokon átnyúlóan végzik.

A nonprofit egyesületeket és azok tevékenységeit jelenleg 24 tagállamban 2 külön jogszabály szabályozza, különböző módokon, ami jogbizonytalanságot teremt, és eltérő közigazgatási eljárásokat és követelményeket eredményez. A nonprofit egyesületek létrehozására, tagságára és irányítására vonatkozó szabályok eltérő követelményeket határoznak meg. Például a nonprofit egyesület alapításához szükséges természetes vagy jogi személyek száma tagállamonként 3 és 20 között mozog. Eltérő szabályok vonatkoznak arra, hogy ki lehet a nonprofit egyesület tagja, illetve vezetője, amire egyes esetekben az állampolgársággal vagy a jogszerű tartózkodással kapcsolatos követelménynek vonatkoznak. Bár minden nonprofit egyesület rendelkezik ügyvezető és döntéshozó szervvel, az irányításukra vonatkozó szabályok tagállamonként eltérőek. Ezenkívül a nonprofit egyesületek eltérő szabályok szerint szereznek jogi személyiséget: egyes tagállamok az egyesület bejegyzésekor, mások pedig a nemzeti hatóságok általi elismerésekor vagy egyszerű megalakulásakor adják meg a jogi személyiséget. A gazdasági tevékenységek végzésének a lehetőségei is eltérőek. Emellett a tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el más tagállamok azon egyesületeit, amelyek határokon átnyúló tevékenységet kívánnak folytatni. Ezért azok a nonprofit egyesületek, amelyek egy másik tagállamban gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni, arra kényszerülnek, hogy az adott tagállamban teljesen új nonprofit egyesületet hozzanak létre és jegyeztessenek be, ami további adminisztratív költségekkel és alakiságokkal jár. Ez a nonprofit egyesületek közötti tőkeáramlásra is hatással van, mivel akadályozza a tőke zökkenőmentes áramlását, és aláássa a nonprofit egyesületek azon képességét, hogy tevékenységüket egy másik tagállamban végezzék. Eltérő szabályok vonatkoznak a tőkéhez való hozzáférésre is, és nehézségek tapasztalhatók a pénzügyi kölcsönökhöz, a hitelekhez és a garanciákhoz való, hitelintézeteken keresztül történő hozzáférés terén is. Az egyesületek nonprofit jellege miatt ezek az akadályok különösen súlyosak, és növelik azokat a pénzügyi terheket, amelyeket az Unión belül folytatott határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatban az egyesületeknek viselniük kell.

Ahogy az az e javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat keretében megállapításra került, ezek az eltérések indokolatlan megfelelési költségeket rónak a több tagállamban tevékenységet folytatni kívánó nonprofit egyesületekre, bizonytalanságot teremtenek az alkalmazandó kötelezettségekkel kapcsolatban, és visszatarthatják a belső piacon a társadalmi hatással járó szolgáltatások nyújtását és továbbfejlesztését. Ez a heterogenitás nemcsak a belső piac megfelelő működését ássa alá, hanem negatívan befolyásolja az egyesülés szabadságát, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát is, és végső soron akadályozza a nonprofit egyesületeket abban, hogy teljes mértékben kiaknázzák az arra vonatkozó lehetőségeiket, hogy gazdasági és társadalmi értéket teremtsenek az EU-ban.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat a szociális gazdaságra vonatkozó keret részeként szerepel a Bizottság 2023. évi munkaprogramjában, a Bizottság „emberközpontú gazdaság” fő célja keretében 3 , amely hozzájárul „az uniós polgárok igényeire teljes mértékben reagálni képes és ezáltal a társadalmi méltányosságot és jólétet biztosító gazdaság” célkitűzésének a megvalósításához. Ebben az értelemben a javaslat kapcsolódik a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben 4 bejelentett intézkedésekhez, és azokkal együtt alkotja a „szociális gazdaság keretét”, amely a következőkből áll: „a szociális gazdaság keretfeltételeinek a tagállamokban történő fejlesztéséről” szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat 5 ; valamint a következőket meghatározó két bizottsági szolgálati munkadokumentum: „a szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó releváns adózási keretrendszerek” 6 és „a karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós ítélkezési gyakorlatból levezetett elv” 7 . A tanácsi ajánlás elősegíti a támogató környezet kialakítását a szociális gazdaság szervezetei, köztük az egyesületek számára, az adózási kérdésekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumok pedig egyértelműbbé teszik a szociális gazdaság szervezeteire és a nonprofit szervezetek részére történő határokon átnyúló adományozásra vonatkozó adózási szabályokat, és javítják azok megértését. Ezek a szövegek tehát kiegészítik ezt a jogalkotási javaslatot, mivel átfogó stratégiákat fogalmaznak meg a szociális gazdasági szervezetekre, köztük a nonprofit egyesületekre vonatkozóan, és az adózás területét is érintik, amelyet a javaslat nem szabályoz.

A javaslat részben követ néhány, a társasági jogra 8 és a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összefüggésben elfogadott megoldást. A társasági jogra vonatkozó uniós szabályok (az (EU) 2017/1132 irányelv) 9 többek között a társaságok létrehozására, a tőke- és közzétételi követelményekre, valamint a társaságok működésére (a belföldi egyesülésekre és szétválásokra, a határokon átnyúló átalakulásokra, valamint a korlátolt felelősségű társaságok egyesüléseire és szétválásaira) vonatkozó szabályokat harmonizálják, melynek eredményeként a vállalkozások az EU-ban bárhol létrehozhatók, és az EU egész területén folytathatják a tevékenységeiket. A szolgáltatási irányelv 10 megkönnyíti a szolgáltatók letelepedési szabadságának gyakorlását és a szolgáltatások szabad mozgását, a szolgáltatások magas színvonalának megőrzése mellett. Ehhez hasonlóan a javaslat arra törekszik, hogy megszüntesse a belső piaci szabadságok gyakorlásával kapcsolatos, a nonprofit egyesületekre vonatkozó korlátozásokat, és hogy lehetővé tegye a szóban forgó szervezetek számára, hogy a határokon átnyúló európai egyesület új formáján keresztül az EU-n belül bárhol tevékenységet végezzenek.

A fentiek fényében az irányelv joghézagot szüntet meg, mivel nincs olyan uniós szintű külön jogszabály, amely szabályozná, hogy a nonprofit egyesületek milyen feltételek mellett folytathatnak határokon átnyúló tevékenységeket a belső piacon 11 . Ebben az értelemben a javaslat által alkalmazott célzott megközelítés meglehetősen eltér az egyesület európai jogi formájának (azaz az európai egyesület) létrehozására irányuló, 1992. évi bizottsági javaslat 12 által követett átfogó megközelítéstől, mivel nem célja az egyesületek európai szabályozásának a létrehozása, hanem inkább egy olyan új nemzeti jogi formát hoz létre, amely elősegíti a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeit és mobilitását, és egyúttal tiszteletben tartja a nemzeti hagyományokat.

Ezenkívül a javaslat kapcsolódik az azon egyéb meglévő európai jogi formákra – különösen az európai gazdasági egyesülésre (EGE) 13 , az európai területi társulásra (EGTC) 14 , az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumra (ERIC) 15 és az európai digitális infrastruktúra-konzorciumokra (EDIC) 16 – vonatkozó uniós szabályokhoz is, amelyek a tagállamok közötti, valamint általánosabban az egész Unióra kiterjedő határokon átnyúló tevékenységek megkönnyítésére és fokozására szolgálnak. Bár tagsági alapon működnek, e javaslat szempontjából ezek a jogi formák nem hasonlíthatók össze a nonprofit egyesületekkel. Az említett jogi formákat nagyon konkrét, korlátozott feladatok elvégzésére hozták létre 17 (ilyen az ERIC és az EDIC), szigorúan korlátozott, hogy ki lehet a tagjuk 18 (az EGTC és az ERIC), nem rendelkeznek korlátozott felelősséggel (az EGE és az EGTC), vagy nincs nonprofit céljuk, és nem vonatkozik rájuk nyereségfelosztási korlátozás (EGE).

Végezetül ennek az irányelvnek nem célja a belső piacon működő határokon átnyúló európai egyesületekre vonatkozó egyes jogterületek szabályozása, ideértve különösen az adójogot, a munkajogot, a versenyjogot, a szellemi alkotások jogát, a pénzmosás elleni küzdelmet és a fizetésképtelenségi jogot.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat az európai zöld megállapodás tágabb politikai célkitűzéseinek a részét képezi (ideértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet is), és kapcsolódik az olyan területeken bevezetett egyéb uniós szakpolitikák végrehajtásához is, mint a demokrácia és az alapvető jogok.

A javaslat „a digitális korra felkészült Európa” 19 elnevezésű bizottsági prioritásnak is a részét képezi, és támogatja a „digitális évtized 2030” program szakpolitikai célkitűzését azáltal, hogy a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeihez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében fokozza és ösztönzi a digitális eszközök használatát. Ez végső soron a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának a civil társadalomban történő megerősítése, valamint a polgári szerepvállalás előmozdítása szempontjából is fontos.

Tekintve, hogy a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeivel foglalkozik, a javaslat összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2022. évi éves jelentés 20 megállapításaival, amely hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezetek a tagállamok határain túl is kiállhatnak a különböző szakpolitikák és jogszabályok mellett, és hogy szerepük különösen fontos az EU előtt álló jelenlegi kihívások tekintetében. Az Európa jövőjéről szóló konferencia 21 felismerte, hogy a civil társadalom milyen fontos szerepet tölt be ezzel kapcsolatban, és megemlítette, hogy szabályozást kell kidolgozni a határokon átnyúló európai egyesületekre és nonprofit szervezetekre vonatkozóan. A javaslat pozitív hatást gyakorolhat az európai egyetemek szövetségeire, mivel arra irányul, hogy elősegítse a mélyebb, hosszú távú és rugalmas határokon átnyúló együttműködést 22 . A javaslat ezenkívül a bejelentett demokráciavédelmi csomaggal 23 párhuzamosan készült.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az EUMSZ 50. és 114. cikkén alapul.

Az EUMSZ 50. cikkének (1) és (2) bekezdése, amely felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy rendelkezéseket fogadjon el a letelepedés szabadságának a megvalósítása érdekében, jogalapként szolgál a gazdasági tevékenységet folytató egyesületek letelepedési jogának a gyakorlását, valamint a mobilitását – például a székhely áthelyezését – elősegítő intézkedésekhez.

Az EUMSZ 114. cikke felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A javaslat célja, hogy megkönnyítse a nonprofit egyesületek letelepedéshez való jogának a gyakorlását, valamint a szabad mozgáshoz való jog tényleges gyakorlását azáltal, hogy olyan intézkedéseket állapít meg, amelyek összehangolják a határokon átnyúló európai egyesületek alapítására és működésére vonatkozó feltételeket, ezáltal pedig többek között biztosítja, hogy a tagállamok automatikusan elismerjék a szóban forgó egyesületek jogi személyiségét, és hogy azokat csak egyszer kelljen bejegyezni, valamint harmonizált szabályokat határoz meg a mobilitásra (azaz a székhely áthelyezésére) vonatkozóan. Azáltal, hogy a tagállamok nemzeti jogrendjében létrehozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek új jogi formáját, valamint meghatározza azok működésének és Unión belüli mobilitásának feltételeit, a javaslat közelíti a tagállamok nonprofit egyesületekre vonatkozó jogi és közigazgatási intézkedéseit, és ezáltal hozzájárul a belső piac működéséhez.

Ennek fényében az EUMSZ 50. cikke jelenti azon intézkedések megfelelő jogalapját, amelyek közvetlenül az egyesületek letelepedési jogának és belső piacon belüli mobilitásának a javítására irányulnak.

Az EUMSZ 50. cikke az EUMSZ 114. cikkével együtt olvasandó. A letelepedés szabadságának előmozdítása mellett a javasolt irányelv célja annak biztosítása, hogy a nonprofit egyesületek teljes mértékben élvezhessék az áruk szabad mozgását, gazdasági tevékenységet folytathassanak, szolgáltatásokat vehessenek igénybe, és szabadon tőkét szerezhessenek. Ezt azáltal biztosítja, hogy megszüntet egyes korlátozásokat, különösen a gazdasági tevékenységek szabályozásával és a tőke áramlásával kapcsolatban. Ezért az EUMSZ 114. cikke további jogalapot jelent a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató nonprofit egyesületekre vonatkozó beavatkozáshoz azáltal, hogy biztosítja a tagállamok eltérő, az említett egyesületek gazdasági tevékenységeinek folytatására és szabad tőkeszerzésére vonatkozó korlátozó rendelkezéseinek a harmonizálását, amelyek közvetlenül befolyásolják a belső piac működését.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat átfogó célja, hogy a belső piacon felszámolja a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységei és határokon átnyúló mobilitása előtt álló akadályokat.

Az uniós szintű fellépés egyértelműen hozzáadott értéket jelent, mivel a javaslat által kezelt problémák jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek. A tagállamok között jelenleg csekély mértékű a koordináció a nonprofit egyesületek határokon átnyúló gazdasági tevékenységeinek és mobilitásának, valamint a belső piaci szabadságok gyakorlására való képességének az előmozdítása tekintetében. Bár ez a koordináció elméletileg lehetséges, nem tűnik valószínűnek, hogy az a közeljövőben megvalósul. Például azt követően, hogy a Bizottság 2005-ben visszavonta az európai egyesületre vonatkozó szabályozás létrehozásáról szóló javaslatát, mindössze három tagállam fogadott el olyan jogszabályokat, amelyek a bejegyzési kötelezettségek révén elősegítik a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeit. A tagállamok egyéni fellépése vagy tétlensége elsősorban a nonprofit egyesületek adott nemzeti kontextusban történő szabályozására összpontosít, és néhány tagállam kivételével nem foglalkozik a határokon átnyúló dimenzióval. Az irányelv kizárólag a határokon átnyúló kérdésekre összpontosít, mivel az általa létrehozott jogi forma (a határokon átnyúló európai egyesület) azokat a nonprofit egyesületeket célozza meg, amelyek több tagállamban kívánnak működni, és ezen egyesületek működési feltételeit szabályozza, továbbá annak elősegítésére irányul, hogy jogi személyiségük Unió-szerte történő elismerése és a határokon átnyúló tevékenységük során alkalmazandó közigazgatási eljárások egyértelműbbé tétele révén a szóban forgó nonprofit egyesületek teljes mértékben élvezhessék a belső piaci szabadságok előnyeit. Ha csak a tagállamok intézkedéseire hagyatkoznánk, valószínűleg továbbra is fennmaradnának azok a jogi és közigazgatási akadályok, amelyekkel a nonprofit egyesületek a határokon átnyúló tevékenységeik során szembesülnek, ami továbbra is jogbizonytalansághoz és bürokráciához vezetne, és akadályát képezné annak, hogy a nonprofit egyesületek egyenlő versenyfeltételeket élvezzenek a belső piacon.

•Arányosság

A javaslat a határokon átnyúló tevékenységet folytató vagy ilyen tevékenységet folytatni kívánó nonprofit egyesületekre irányul, és nem feltétlenül eredményezi a tagállamok nonprofit egyesületekre vonatkozó hatályos nemzeti szabályainak a módosítását, valamint nem gyakorol közvetlen hatást a határokon átnyúló tevékenységekben nem érdekelt nonprofit egyesületekre. A javaslat tartalma és formája ezért arányos azoknak az azonosított problémáknak a nagyságrendjével és hatókörével, amelyekkel a nonprofit egyesületek a határokon átnyúló tevékenységek vagy a mobilitás során szembesülnek.

Az e javaslat központi elemét képező, kifejezetten nemzeti szinten kialakított és bevezetett új jogi forma rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy azt saját berendezkedésükhöz igazítsák. A javasolt irányelvben rögzített rendelkezések nem teszik szükségessé, hogy a tagállamok módosítsák a területükön létrejött nonprofit egyesületek meglévő formáira vonatkozó tagállami jogszabályokat.

A szakpolitikai alternatíváknak a hatásvizsgálat során elvégzett elemzése alapján – amely figyelembe vette azok eredményességét, hatékonyságát, koherenciáját és arányosságát – valamennyi alternatíva pozitív hatással járna, és a benyújtott javaslatban foglalt szakpolitikai alternatíva lenne a legkedvezőbb az említett szempontok szerint.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat irányelv és rendelet formáját ölti.

Az irányelv alkalmazását az EUMSZ 50. cikke írja elő. Emellett az irányelv tekinthető a legmegfelelőbb és a legarányosabb jogi eszköznek az átültető intézkedések nemzeti körülményekhez való hozzáigazítására, ezáltal pedig az új jogi forma egyesületek általi alkalmazását is elősegítheti.

A rendelet technikai jellegű, és módosítja a belső piaci információs rendszert (IMI) létrehozó 1024/2012/EU rendeletet 24 annak biztosítása érdekében, hogy a javaslat rendelkezéseivel összhangban végrehajtott nemzeti szabályok alkalmazása során a tagállamok illetékes hatóságai az IMI-n keresztül együttműködjenek és információkat cseréljenek. Emellett az egységes digitális kapu létrehozásáról szóló (EU) 2018/1724 rendeletet 25 is módosítja annak érdekében, hogy a tagállamok online hozzáférést biztosítsanak a határokon átnyúló európai egyesületekre és a nonprofit egyesületekre vonatkozó információkhoz, valamint hogy a javasolt irányelvben meghatározottak szerint a határokon átnyúló európai egyesületekre vonatkozó eljárások során megkönnyítsék a bizonyítékok illetékes hatóságok közötti megosztását. Az alaki párhuzamosság elvére figyelemmel a rendelet tekinthető a megfelelő eszköznek.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Ez a javaslat az érdekelt felekkel, azaz a nonprofit egyesületekkel, a nonprofit szervezetekkel, a nonprofit egyesületekben és a nonprofit szervezetekhez kapcsolódó egyéb tevékenységekben részt vevő uniós polgárokkal, a tagállamokkal és a hatóságokkal, a vállalkozásokkal, a szakértőkkel és a nonprofit jog kutatóival folytatott széles körű konzultációt követően született meg.

2022. augusztus 5-én véleményezési felhívás került közzétételre, és nyilvános konzultáció kezdődött, amely 2022. november 3-ig tartott 26 . Az érdekelt felek észrevételei és az általuk szolgáltatott információk figyelembevételre kerültek a probléma nagyságrendjének és a szakpolitikai alternatíváknak a meghatározása során. 

A javaslat előkészítésének a támogatása érdekében a Bizottság külső tanulmányt készíttetett. Ezzel kapcsolatban további célzott konzultációkra került sor az érdekelt felekkel.

A bizottsági javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat a következő konzultációs tevékenységek eredményeire épül:

–véleményezési felhívás, amelyre 50 válasz érkezett,

–nyilvános konzultáció, amelyre 64 válasz érkezett,

–a külső tanulmány keretében elvégzett célzott konzultáció, amelyre online felmérés formájában került sor, és amelyre belföldi és határokon átnyúló egyesületek (összesen 88, köztük ernyőszervezetek is), szolgáltatók (összesen 12), tudományos/kutatóintézetek (összesen 14) és felelős hatóságok (összesen 11) válaszoltak,

–a külső tanulmány keretében egyesületekkel és nemzeti egyesületeket tömörítő ernyőszervezetekkel készített 64 interjú.

Bár a konzultációs tevékenységek során beérkezett válaszok abszolút száma általánosságban kevésnek tekinthető, az észrevételek reprezentativitását erősíti, hogy 29 – összesen 3 026 egyesület véleményét képviselő – ernyőszervezet is részt vett a konzultációban.

A konzultációs tevékenységekből összességében az derült ki, hogy az érdekelt felek széles körben elismerik, hogy meg kell erősíteni a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeit, és támogatják a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek a belső piacon belüli megkönnyítésére irányuló uniós fellépést is 27 .

A válaszadók többsége arról számolt be, hogy a határokon átnyúló tevékenységek végzése során visszatérő kihívásokkal és akadályokkal szembesül. A véleményezési felhívásban az érdekelt felek az olyan területeken fennálló akadályokat emelték ki, mint például a más tagállamban bejegyzés nélkül történő szolgáltatásnyújtás, a más tagállamban történő elismeréssel kapcsolatos problémák, a finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint a különböző uniós országok eltérő héarendszerei és megközelítései. A nyilvános konzultáció során említett leggyakoribb problémák az adózáshoz, a bejegyzési eljárásokhoz és az adminisztratív formaságokhoz kapcsolódtak. Az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációk hasonló válaszokat eredményeztek; ezekben olyan problémákat emeltek ki, mint a nonprofit egyesületek létrehozására vonatkozó eltérő nemzeti szabályok, amit a különböző tagállamokban működő nonprofit egyesületek egyesülésével kapcsolatos nehézségek és egyéb adózási kérdések követtek.

Ami az előnyben részesített szakpolitikai alternatívát illeti, a nyilvános konzultációban részt vevő összes válaszadó 36 %-a (64-ből 22, ahol a válaszadók 67 %-a, azaz 64-ből 43 válaszadó a nonprofit szektorhoz tartozott) „az egyesületek új jogi formáját” támogatta. Azon 38 válaszadóból, amelyek közölték, hogy egyesület formájában működnek, 16 (azaz a válaszadók 42 %-a) szintén ezt támogatta. A „közös minimumszabályok harmonizálását” (a 2. szakpolitikai alternatívát) az összes válaszadó 42 %-a (64-ből 26), az egyesületi formában működő válaszadóknak pedig a 32 %-a (38-ből 12) részesítette előnyben.

A célzott felmérésben (amelyre 140 válasz érkezett) a válaszadó nonprofit egyesületek támogatták az uniós beavatkozást, és az egyesületek más tagállamban történő működésének a megkönnyítése szempontjából az új jogi forma létrehozását részesítették előnyben, azonban más szakpolitikai alternatívákat is széles körben támogattak.

A konzultációs stratégiáról, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményeiről és következtetéseiről részletes információk érhetők el a hatásvizsgálati jelentés 2. mellékletében és az „Ossza meg velünk véleményét!” (europa.eu) oldalon.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A hatásvizsgálat alapját képező elemzés alátámasztására a Bizottság egy külső tanulmány eredményeit használta fel, amelyet azzal a céllal rendelt meg, hogy további bizonyítékokat gyűjtsön az egyesületek határokon átnyúló tevékenységeiről. A tanulmány az uniós országok egyesületekre vonatkozó jogszabályainak és rendszereinek összehasonlító jogi elemzését, célzott felméréseket, valamint a potenciális intézkedések hatásainak minőségi és mennyiségi értékelését is tartalmazta.

A hatásvizsgálatot emellett a 2022 szeptemberében közzétett, az uniós országok egyesületekre vonatkozó jogszabályainak és rendszereinek összehasonlító jogi elemzéséről szóló tanulmányból , valamint a 2023 júliusában közzétett, az uniós egyesületek egyesülésére vonatkozó szabályok összehasonlító jogi elemzéséről szóló tanulmányból származó bizonyítékok is alátámasztották. 

E háttértanulmányok mellett szakirodalmi kutatás és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során beérkezett válaszok alapján további szakértői vélemények beszerzésére is sor került.

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2022 júniusában és novemberében tájékoztatta a szociális gazdasággal és szociális vállalkozásokkal foglalkozó bizottsági szakértői csoportot (GECES), és megvitatta vele a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeire vonatkozó kezdeményezést.

A háttértanulmányok és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk mellett a Bizottság kiemelt figyelmet fordított az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalására – amely ajánlásokat fogalmazott meg a Bizottság számára a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról –, valamint az állásfoglalást alátámasztó európai parlamenti tanulmányra 28 is.

•Hatásvizsgálat

A javaslat hatásvizsgálatát a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2023. március 2-án mérlegelte. A március 31-én kiadott kedvezőtlen véleményt követően 2023. május 8-án benyújtották a Testületnek a hatásvizsgálat módosított változatát. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2023. június 8-i, fenntartásokat tartalmazó kedvező véleménye alapján a Testület ajánlásainak megfelelő figyelembevétele érdekében sor került az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat felülvizsgálatára, így az új változat például részletesebb magyarázatot tartalmaz a jogalap megválasztásáról, a szakpolitikai alternatívák különböző hatásait a szubszidiaritás és az arányosság szempontjából is tisztázza, valamint részletesebben bemutatja a szakpolitikai alternatívák értékelési módszerét.

A hatásvizsgálat a belső piac következő négy fő területén azonosított akadályok elemzése alapján értékelte a szakpolitikai alternatívákat: a határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek letelepedéshez való jogával, valamint a szolgáltatások és az áruk nyújtására és a tőke küldésére és fogadására vonatkozó képességeikkel kapcsolatban; a határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek esetében a határokon átnyúló tagság és az irányító testületekben való határokon átnyúló részvétel lehetőségei; a nonprofit egyesületek határokon átnyúló mobilitása.

Azon forgatókönyv esetében, amely szerint nem kerülne sor uniós szintű szakpolitikai beavatkozásra, a nonprofit egyesületekre továbbra is kizárólag a nemzeti jog lenne az irányadó. Ezzel az alapforgatókönyvvel kapcsolatban a hatásvizsgálat megállapította, hogy a társadalmi kihívások és a piaci fejlemények fényében a meglévő akadályok nagy valószínűséggel fennmaradnának, vagy egyes esetekben tovább súlyosbodnának. Néhány ország kivételével a tagállamok jelenleg nem rendelkeznek kifejezetten a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeire és mobilitására vonatkozó jogszabályokkal. És semmi nem utal arra, hogy a tagállamok jogszabályok elfogadását terveznék ezen a területen. Az elismerés megfelelő módon történő biztosítása és a mobilitás megfelelő megkönnyítése hiányában a tagállami szintű intézkedések csak korlátozott előnyökkel járnának.

Ezért három olyan szakpolitikai alternatíva vizsgálatára került sor, amelyek azoknak az azonosított akadályoknak a csökkentésére irányulnak, amelyekkel a nonprofit egyesületek akkor szembesülnek, amikor határokon átnyúló tevékenységet folytatnak a belső piacon.

Az első szakpolitikai alternatíva esetében két változat elemzésére került sor, amelyek a következők bevezetését javasolták: a) az „európai egyesület” elnevezésű európai jogi forma, amely ezen új jogi forma működésének valamennyi aspektusát szabályozná, és a nemzeti jogi formákkal párhuzamosan létezne anélkül, hogy azok helyébe lépne. Az európai egyesületi forma előnyös lenne azon nonprofit egyesületek számára, amelyek több tagállamban kívánnak működni, azonban kevésbé lenne megfelelő azon kisebb nonprofit egyesületek számára, amelyek csak alkalmanként folytatnak határokon átnyúló tevékenységet; b) a „határokon átnyúló európai egyesület” elnevezésű uniós szintű jogi forma létrehozása, amely kifejezetten a határokon átnyúló vonatkozásokkal foglalkozik. Az a) pontban foglalt lehetőségtől eltérően ez az opció nem határozza meg teljes mértékben a jogi formát, hanem csak a határokon átnyúló vonatkozásokat rögzíti kimerítő jelleggel. Mindkét említett lehetőség az EUMSZ 352. cikkén alapulna, ezért az új jogi forma rendelet útján jönne létre.

A második szakpolitikai alternatíva a határokon átnyúló tevékenységekre és a nonprofit egyesületek tagállamok közötti mobilitására vonatkozó közös minimumszabályok harmonizálását javasolja. Ez az alternatíva meglévő rendelkezések megszüntetését vagy módosítását, valamint új rendelkezések bevezetését tenné szükségessé a tagállami jogban a szóban forgó célkitűzések elérése érdekében. Ez az alternatíva a teljes mértékben online történő bejegyzés, a digitális nyilvántartások és az egységes eljárások megvalósítását ösztönözné annak érdekében, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek bejegyzését, valamint a tagállamok közötti és az uniós szintű információcserét. A nonprofit egyesületek automatikusan profitálnának ezekből a harmonizációs intézkedésekből, és a harmonizáció terjedelmétől függően az új szabályok valamennyi nonprofit egyesületet érinthetnék. A nemzeti jogszabályok részleges harmonizációja egyszerűsítené a határokon átnyúló módon működő nonprofit egyesületekre alkalmazandó szabályokat, valamint jogokat és biztosítékokat nyújtana az egyesületek határokon átnyúló mobilitása és tevékenységei tekintetében. Ezen alternatíva jogi eszköze az irányelv lenne, jogalapja pedig az EUMSZ 114. vagy 50. cikke, illetve ezek kombinációja, figyelembe véve a kezdeményezés tárgyi hatályát.

Harmadikként pedig egy olyan szakpolitikai alternatíva megvizsgálására is sor került, amely határokon átnyúló célokra létrehozott és a tagállamok által elismert új nonprofit egyesületi jogi formát hozna létre nemzeti szinten. Ez a szakpolitikai alternatíva kötelezné a tagállamokat, hogy vezessék be a nemzeti jogrendszerükbe a nonprofit egyesületek határokon átnyúló célokra kialakított jogi formáját. Uniós szinten csak az említett határokon átnyúló célok elősegítéséhez szükséges követelmények és biztosítékok előírását foglalná magában, párhuzamosan létezne a nonprofit egyesületek nemzeti jogban meglévő jogi formáival, és egyúttal tiszteletben tartaná az egyesületi jog eltérő nemzeti hagyományait. A „határokon átnyúló egyesületeknek” nem feltétlenül kellene minden tagállamban külön bejegyeztetniük magukat, mivel jogi személyiségüket és jogképességüket automatikusan elismernék, és a „határokon átnyúló egyesületek” akkor sem lennének kötelezhetők arra, hogy olyan információkat adjanak meg, amelyeket már benyújtottak valamely tagállam illetékes hatóságához, ha a további alaki követelmények indokoltak. Ehelyett a tagállami hatóságok között digitális úton kerül sor az információcserére.

A harmadik szakpolitikai alternatíva az első és a második szakpolitikai alternatíva szempontjainak a kombinációja, mivel a nonprofit egyesületek további, új jogi formáját hozza létre (az első szakpolitikai alternatívához hasonlóan), de csak a határokon átnyúló szempontokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a tagállamok átültetés útján a nemzeti körülményeikhez igazíthatnak (a második szakpolitikai alternatívához hasonlóan), ezért nem feltétlenül követeli meg a meglévő jogi formákra vonatkozó nemzeti szintű szabályok módosítását.

A kezdeményezés szakpolitikai célkitűzéseinek az eléréséhez valamennyi szakpolitikai alternatíva hozzájárulna (jóllehet eltérő módon és mértékben), azonban lényeges különbségek állnak fenn közöttük az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelés, valamint az azonosított problémával kapcsolatos jogi megvalósíthatóság mértéke tekintetében. Ezzel kapcsolatban a harmadik alternatíva lett az előnyben részesített alternatíva, mivel hozzájárul az azonosított probléma megoldásához, és a konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik, valamint a költségek és a hasznok szempontjából célzott és kiegyensúlyozott 29 .

Ezenkívül a hatásvizsgálatot alátámasztó tanulmány értékelte az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait is, és arra a következtetésre jutott, hogy a harmadik szakpolitikai alternatíva hosszú távon várhatóan kedvező hatást gyakorol majd az illetékes hatóságokra, anélkül, hogy jelentős átállási költségekkel járna.

Gazdasági szempontból a javaslat semmilyen költséggel nem jár. Az új jogi formát választó nonprofit egyesületeknél felmerülhetnek bizonyos költségek attól függően, hogy a harmonizált rendelkezések milyen mértékben térnek el a nemzeti szabályoktól, ezek a költségek azonban nem lesznek jelentősek. A közigazgatási szerveknél csekély költségek merülhetnek fel, ha új online nyilvántartást kell kialakítani, vagy ha a meglévő online nyilvántartást módosítani kell. Azon egyesületek esetében, amelyek nem kívánják ezt a jogi formát választani, nem merülnének fel módosítási és adminisztratív költségek. Az alapforgatókönyv szakpolitikai alternatívájához képest ez a szakpolitikai alternatíva a tevékenységek megkezdésének egyszeri költségeit, valamint az ismétlődő költségeket is csökkenti a határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek számára. Pontosabban a tevékenységek megkezdésének a többletköltségei (például a tájékoztatási költségek és a közvetlen díjak) a becslések szerint esetenként 2 150 EUR-val csökkennének. Az értékelés tárgyát képező 15 éves időszak alatt a legjobb becslés szerinti forgatókönyv esetében a többletköltségek akár 338–378 millió EUR-val is csökkenhetnek (a 358 millió EUR az értékelt 15 éves időszak alatt a központi becslés szerint létrejövő 166 500 új határokon átnyúló egyesületre vonatkozik). A jelenleg határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek működéssel kapcsolatos többletköltségei (az ismétlődő költségek, például az adminisztratív és a megfelelési költségek) a becslések szerint évi 770 millió EUR-val csökkennének. Az értékelt 15 éves időszak alatt a költségmegtakarítás akár 8,5 milliárd EUR-t is elérhet, ami hozzájárulna a szabályozásból eredő terhek általános csökkentéséhez. A hatásvizsgálat a potenciális közvetett gazdasági előnyök legjobb becslését is tartalmazza: a 157 000–176 000 további, határokon átnyúló tevékenységet folytató egyesület 64 000–71 000 munkahelyet és 3,57–4 milliárd EUR hozzáadott értéket teremtene, ami a jogi forma 15 éves időszak alatti maximális potenciális kihasználásának felel meg 30 . 

Ami a társadalmi hatásokat illeti, nehéznek tűnt ok-okozati összefüggést megállapítani a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységére vonatkozó hatósági és közigazgatási szabályok egyszerűsítéséről szóló irányelv és a lehetséges társadalmi hatások között. Mindazonáltal a hatásvizsgálat közvetett, de nem mérhető pozitív hatásokat állapított meg. Az irányelv vélhetően elsősorban a szolgáltatásokat nyújtó ágazatokban (például az egészségügy és a szociális ellátások, a közérdekű szociális munka, az oktatás és a képzés, a foglalkoztatási szolgáltatások stb. terén) javítaná a tagállamokban a polgárok hozzáférését. Elő fogja segíteni a tagállamokban kínált különböző modellek további közelítését, ami a szóban forgó szolgáltatások minőségének általános javulásához vezet az EU-ban. Ami az alapvető jogokat illeti, ez az irányelv megkülönböztetéstől mentesen megerősítheti a gyülekezési és az egyesülési szabadsághoz való jogot is, mivel az új jogi formákat alkalmazó nonprofit egyesületek egyenlő bánásmódban részesülnének a nemzeti jogszabályok alapján már létező nonprofit egyesületekkel. A másodelemzés és a nyilvános konzultáció eredményei szerint a harmadik szakpolitikai alternatíva – azáltal, hogy javítja a nonprofit egyesületek számára a belső piacon való működés feltételeit – a feltételezések szerint jelentős pozitív hatást gyakorolna a nonprofit egyesületek és az egyesületi tagok gyülekezési és egyesülési szabadsághoz, valamint véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadsághoz való jogának védelmére az EU-ban.

A kezdeményezés jellege és célkitűzései elvileg nem járnak mérhető közvetlen környezeti hatásokkal. A lehetséges közvetett előnyöket tekintve az előnyben részesített alternatíva várhatóan pozitív hatást fog kifejteni azáltal, hogy javítja a határokon átnyúló tevékenységet folytató, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás – például a biológiai sokféleség, a természetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítása – terén aktív nonprofit egyesületek helyzetét és jelenlétét.

A kezdeményezés ezenkívül közvetett gazdasági hatást gyakorolna az innovációra és a versenyre a nagy társadalmi jelentőséggel bíró kritikus ágazatokban (például az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a szociális munka, a munkaerőpiaci integráció, a képzési és oktatási szolgáltatások, a foglalkoztatási szolgáltatások, valamint a kutatás-fejlesztés területén). Ha a belső piacon belül kevesebb akadály áll a nonprofit egyesületek előtt, a nemzeti piacokon kínált szolgáltatások és termékek száma növekedni fog, valamint fokozódni fog az együttműködés és a verseny. Ez elő fogja mozdítani az innovációt, valamint a szolgáltatások és az áruk ár-érték arányát.

Végezetül a kezdeményezés hozzájárul a fenntartható fejlődési célokhoz, és különösen a 8. fenntartható fejlődési célt ( Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági fejlődés, teljes és hatékony foglalkoztatás és tisztességes munka megteremtése mindenki számára ) támogatja a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági lehetőségekhez való egyenlő és inkluzív hozzáférés előmozdítása révén. Emellett hozzájárul a 16. fenntartható fejlődési cél ( Béke, igazság és befogadó társadalmak ) eléréséhez is, azáltal, hogy az egyesületek és egyéb szervezetek védelme révén megerősíti a civil társadalmat.

•Alapvető jogok

Bár a javaslat a határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek belső piacának a működésére összpontosít, az alapvető jogok védelmére és érvényesülésének elősegítésére is pozitív hatással lesz. Például a nonprofit egyesületek belső piacon belüli működési feltételeinek a javítása elő fogja segíteni a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának (a Charta 11. cikke), valamint a gyülekezés és az egyesülés szabadságának (a Charta 12. cikke) a gyakorlását az EU-ban. Ez a gyakorlatban lehetővé teszi majd a határokon átnyúló tevékenységeket tervező nonprofit egyesületek számára, hogy hatékonyan terjeszkedjenek, és hogy a nemzeti sajátosságokat szem előtt tartó, harmonizáltabb jogi keretnek köszönhetően hozzájáruljanak a kapcsolódó alapvető jogok szélesebb körű gyakorlásához is.

Ebből a szempontból ez a kezdeményezés pozitív továbbgyűrűző hatást gyakorol majd az EU civil társadalmának a megerősítésére, és mérsékelni fogja a civil társadalmi tér Európában megfigyelhető szűkülését azáltal, hogy megkönnyíti a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeit és mobilitását, és lehetővé teszi számukra a tagjaik, az önkéntesek és a belső piacon működő érdekcsoportok mozgósítását. A kezdeményezés megkönnyítené a nonprofit egyesületek számára, hogy több tagállamban is tevékenységet folytassanak, és egyrészt lehetővé tenné számukra a gazdasági lehetőségeik kiaknázását, másrészt pedig biztosítaná, hogy a polgárok az egész Unióban könnyebben részt vehessenek a nonprofit egyesületek munkájában (a hatásvizsgálati jelentés általános célkitűzésekről szóló 4. szakaszában foglaltak szerint). Végső soron a kezdeményezés közvetve pozitív hatást gyakorol majd az EU-ban a demokratikus térre.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A költségvetési vonzatokat, valamint a szükséges humán és igazgatási erőforrásokat az ehhez a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság nyomon követi az irányelv végrehajtását, és hétévente jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A nyomon követés és a jelentéstétel céljából a Bizottság visszajelzést kér a legfontosabb érdekelt felektől a javaslat hatásáról, így többek között annak előnyeiről és hátrányairól, valamint a tagállamokat és a nonprofit egyesületeket érintő, a gyakorlati végrehajtással kapcsolatos esetleges kihívásokról is. Ezenkívül egy rendszeres visszacsatolási mechanizmus segítségével adatokat lehet majd gyűjteni a tagállamoktól a területükön bejegyzett határokon átnyúló európai egyesületekről.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

A javaslat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében magyarázó dokumentumokra van szükség, amelyek bemutatják a javaslat elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt irányelv a „határokon átnyúló európai egyesületek” létrehozására és működésére vonatkozó feltételek összehangolására irányuló intézkedéseket állapít meg annak érdekében, hogy megkönnyítse a nonprofit egyesületek számára a letelepedés szabadságával, a tőke szabad mozgásával, a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadságával, valamint az áruk szabad mozgásával kapcsolatos jogaik belső piacon történő tényleges gyakorlását.

A következő rendelkezéseket tartalmazza:

Az 1. fejezetben először is az általános rendelkezések szerepelnek, mint például a tárgy és a hatály (1. cikk), valamint a fogalommeghatározások (2. cikk). Másodszor részletesen bemutatja a határokon átnyúló európai egyesület jellemzőit (3. cikk) és az egyesületre vonatkozó szabályokat (4. cikk). Harmadszor jogi személyiséggel és jogképességgel ruházza fel a határokon átnyúló európai egyesületeket, és biztosítja, hogy ezt valamennyi tagállamban automatikusan elismerjék (5. cikk). Negyedszer közös szabályokat állapít meg a határokon átnyúló európai egyesületek alapszabálya (6. cikk), irányítása (7. cikk) és tagsága (8. cikk) tekintetében.

A 2. fejezet felsorolja a határokon átnyúló európai egyesületek jogait és velük kapcsolatos tiltott korlátozásokat. A határokon átnyúló európai egyesületekre alkalmazni kell az egyenlő bánásmód (9. cikk) és a megkülönböztetésmentesség (10. cikk) elvét. A tagállamok közigazgatási hatóságai által a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatban hozott valamennyi határozat tekintetében biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét (11. cikk). A jogi személyiség és a jogképesség megszerzése érdekében a határokon átnyúló európai egyesületnek csak egy tagállamban kell bejegyeztetnie magát, és a székhely szerinti, valamint a fogadó tagállam kizárólag közérdeken alapuló kényszerítő indokból támaszthat vele szemben további alaki követelményeket (12. cikk). A határokon átnyúló európai egyesületnek képesnek kell lennie arra, hogy a működése szerinti tagállam(ok)ban finanszírozást igényeljen, és nem korlátozható a finanszírozás nyújtására vagy átvételére vonatkozó képessége, kivéve, ha az érintett korlátozásokat jogszabály írja elő, közérdeken alapuló kényszerítő ok indokolja, és ha azok összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, továbbá nem lépik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket (13. cikk). Ezenkívül a határokon átnyúló európai egyesületnek képesnek kell lennie arra, hogy szolgáltatásokat nyújtson és vegyen igénybe, valamint hogy árukereskedelmet folytasson (14. cikk). Továbbá a határokon átnyúló európai egyesületekre nem vonatkozhatnak bizonyos, például a tagjai állampolgárságán alapuló korlátozások (15. cikk).

A 3. fejezet a határokon átnyúló európai egyesületek alapításáról és bejegyzéséről szól, és két szakaszból áll. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határokon átnyúló európai egyesület a bejegyzésével jöjjön létre, és hogy legalább három alapító taggal rendelkezzen (16. cikk). Ez a fejezet rögzíti a nonprofit egyesület határokon átnyúló európai egyesületté történő belföldi átalakításának a szabályait is (17. cikk). Megállapítja a bejegyzés iránti kérelemre (18. cikk) és a bejegyzési eljárásra (19. cikk) vonatkozó szabályokat. Úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak nyilvántartást kell létrehozniuk a határokon átnyúló európai egyesületek bejegyzése érdekében (20. cikk), valamint meghatározza a határokon átnyúló európai egyesületek igazolásának a tartalmát (21. cikk).

A 4. fejezet a határokon átnyúló európai egyesületek mobilitási jogaira vonatkozó szabályokat állapítja meg. Pontosabban rögzíti annak lehetőségét, hogy a határokon átnyúló európai egyesület anélkül helyezze át a székhelyét, hogy az a megszűnését eredményezné (22. cikk), valamint rendelkezik a határokon átnyúló európai egyesület székhelyének az áthelyezésére vonatkozó eljárásról (23. cikk).

Az 5. fejezet a határokon átnyúló európai egyesület megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Pontosabban meghatározza az önkéntes (24. cikk) és a nem önkéntes megszűnésre (27. cikk) vonatkozó szabályokat. Ezenkívül azt is biztosítja, hogy a határokon átnyúló európai egyesület megszűnése felszámolást vonjon maga után, amelynek összhangban kell lennie az egyesület nonprofit céljához kapcsolódó nyereségfelosztási korlátozással (25. cikk).

A 6. fejezet a javaslatban foglalt szabályok végrehajtására, valamint az ehhez kapcsolódó együttműködésre és nyomon követésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A következők tartoznak ide: a javaslatból eredő kötelezettségek teljesítéséért felelős illetékes hatóság kijelölése (27. cikk); a tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködés és a belső piaci információs rendszer (IMI) ezen együttműködés keretében történő használatának a Bizottság általi nyomon követése (28. cikk); a javasolt irányelvvel kapcsolatos nyomon követésre és jelentéstételre vonatkozó szabályok (29. cikk).

A 7. fejezet a záró rendelkezéseket tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el (30. cikk), valamint meghatározzák e javaslat átültetését (31. cikk), hatálybalépését (32. cikk) és címzettjeit (33. cikk).

Az irányelvet egy technikai jellegű rendelet kíséri, amely módosítja a belső piaci információs rendszert (IMI) létrehozó 1024/2012/EU rendeletet annak biztosítása érdekében, hogy a javaslat rendelkezéseivel összhangban végrehajtott nemzeti szabályok alkalmazása során a tagállamok illetékes hatóságai az IMI-n keresztül együttműködjenek és információkat cseréljenek (1. cikk). Emellett az egységes digitális kapu létrehozásáról szóló (EU) 2018/1724 rendeletet 31 is módosítja annak érdekében, hogy a tagállamok online hozzáférést biztosítsanak a határokon átnyúló európai egyesületekre és a nonprofit egyesületekre vonatkozó információkhoz, valamint hogy a javasolt irányelvben meghatározottak szerint a határokon átnyúló európai egyesületekre vonatkozó eljárások során megkönnyítsék a bizonyítékok illetékes hatóságok közötti megosztását (2. cikk).

2023/0315 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a határokon átnyúló európai egyesületekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 32 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 26. cikkének (2) bekezdése alapján a belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. E cél elérése érdekében az EUMSZ 50. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács irányelvek útján biztosítja a letelepedés szabadságának egy adott tevékenység tekintetében történő megvalósítását. Ezenkívül az EUMSZ 114. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek a közelítése céljából, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

(2)A nonprofit egyesületek tagállamok közötti tevékenységeinek fejlesztése előtt álló akadályok felszámolása elengedhetetlen a nonprofit egyesületek letelepedési szabadságának, valamint más alapvető szabadságoknak, például a tőke, valamint a szolgáltatások belső piacon történő szabad nyújtásának és igénybevételének a megvalósításához. Az e szabadságok gyakorlását érintő nemzeti jogi rendelkezések közelítése révén ez az irányelv a belső piac működésének a javítására irányul. Ezáltal az irányelv az európai integráció megerősítésére, a társadalmi méltányosságnak és az uniós polgárok jólétének az előmozdítására, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadság tényleges gyakorlásának az EU egész területén történő megkönnyítésére irányuló célkitűzéseket is szolgálja.

(3)Az Európai Parlament 2022. február 17-én a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó állásfoglalást fogadott el a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról 33 .

(4)2021. december 9-én az Európai Bizottság cselekvési tervet fogadott el a szociális gazdaságra vonatkozóan 34 . A cselekvési tervben a Bizottság olyan egyedi intézkedéseket javasolt, amelyek célja, hogy lehetőségeket teremtsenek a szociális gazdaság szervezeteinek létrehozására és növekedésére, valamint hogy láthatóbbá tegyék a szociális gazdaságot és az abban rejlő lehetőségeket. Az Európai Parlament 2022. július 6-án kiadott állásfoglalásában üdvözölte a cselekvési tervet 35 .

(5)A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet követően a Bizottság konkrét intézkedéseket javasolt a szociális gazdaság támogatására, amely a profit helyett az embereket, valamint a társadalmi és környezetvédelmi ügyeket helyezi előtérbe. A szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2023. június 13-i javaslat 36 ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára a szociális gazdaságra vonatkozó stratégiák kidolgozására és végrehajtására vonatkozóan. Ugyanezen a napon a Bizottság két szolgálati munkadokumentumot is közzétett annak érdekében, hogy érthetőbbé tegye a szociális gazdaság szervezeteire 37 és a határokon átnyúló közhasznú adományokra 38 vonatkozó adózási szabályokat.

(6)A nonprofit szektorban és a szociális gazdaságban rendelkezésre álló jogi formák közül a túlnyomó többség a nonprofit egyesület jogi formáját választja. Amellett, hogy hozzájárulnak az Unió célkitűzéseihez és a közérdekű célok eléréséhez, a nonprofit egyesületek jelentős mértékben hozzájárulnak a belső piachoz azáltal, hogy rendszeres és széles körű gazdasági tevékenységet folytatnak, például szolgáltatásokat kínálnak olyan ágazatokban, mint a szociális szolgáltatások és az egészségügy, a kommunikáció és a tájékoztatás, az érdekképviselet, a kultúra, a környezetvédelem, az oktatás, a szabadidő, a sport, valamint a tudományos és a technológiai fejlődés előmozdítása. Ez abban az esetben is így van, ha a gazdasági tevékenységek folytatása a nonprofit egyesület fő tevékenysége vagy célja, és akkor is, ha nem.

(7)A tagállamok gazdasági és társadalmi növekedésének előmozdításához elengedhetetlen, hogy a nonprofit egyesületek tevékenységeinek belső piaca teljes mértékben működőképes legyen. Jelenleg a belső piacon belüli akadályok gátolják a nonprofit egyesületeket abban, hogy tevékenységeiket a nemzeti határokon túlra is kiterjesszék, ezáltal pedig hátráltatják a belső piac hatékony működését. A belső piac teljes körű megvalósítása érdekében maradéktalanul biztosítani kell a letelepedés szabadságát minden olyan tevékenység esetében, amely hozzájárul az Unió célkitűzéseihez.

(8)A nonprofit egyesületek által folytatott gazdasági tevékenységek valódi belső piacának létrehozása érdekében meg kell szüntetni az egyes tagállamok jogszabályaiban továbbra is létező, a letelepedés szabadságára, valamint a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgására vonatkozó indokolatlan korlátozásokat. Ezek a korlátozások akadályát képezik annak, hogy a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeket folytassanak, nem utolsósorban azért, mert arra kötelezik őket, hogy szükségtelen adminisztratív vagy megfelelési tevékenységekre különítsenek el forrásokat, ami e szervezetek nonprofit jellegére tekintettel különösen elrettentő hatású.

(9)Ezek az akadályok a tagállamok nemzeti jogi keretei közötti eltérésekből erednek. Az a jogi keret, amelyben a nonprofit egyesületek a tevékenységüket végzik az Unióban, a nemzeti jogon alapul, uniós szintű harmonizáció nélkül. A nonprofit egyesületek jogi személyiségének és jogképességének elismerése jelenleg nem egységes az Unióban, és gyakran újra be kell jegyeztetniük magukat, vagy új jogalanyt kell létrehozniuk ahhoz, hogy a székhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytassanak tevékenységet. A nonprofit egyesületek Unión belüli mobilitásának alapvető elemeire vonatkozó szabályozás továbbra sem megfelelő, ami jogi szempontból bizonytalan helyzetet eredményez a határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek számára. A helyzet továbbra is bizonytalan például abban az esetben, ha egy nonprofit egyesület egy másik tagállamba kívánja áthelyezni a székhelyét. Az, hogy felszámolás nélkül nem tudják áthelyezni a székhelyüket, különösen hátráltatja a nonprofit egyesületeket abban, hogy az Unión belül határokon átnyúló tevékenységeket folytassanak, elköltözzenek, és átalakítsák a szervezetüket. A nemzeti szabályok eltérőek, és sok esetben nem kínálnak egyértelmű megoldásokat és eljárásokat a nonprofit egyesületek határokon átnyúló mobilitása és gazdasági tevékenységeinek gyakorlása tekintetében.

(10)A nonprofit egyesületek belső piaci tevékenységeinek elősegítéséhez biztosítani kell a pénzeszközökhöz és a tőkéhez való, határokon átnyúló hatékony hozzáférést, valamint a pénzeszközök és a tőke határokon átnyúló hatékony továbbítását. Ez magában foglalja a gazdasági tevékenységekért járó díjazást, valamint az adományokat, az örökségeket és a finanszírozás egyéb formáit is. Az adományok és más hasonló hozzájárulások bármilyen formában történő átvételére és gyűjtésére vonatkozó eltérő tagállami szabályozási rendszerek és meglévő korlátozások a belső piac széttagoltságához vezetnek, és akadályozzák annak működését.

(11)Ezenkívül egyes tagállamok jogszabályai az állampolgárságra vagy a jogszerű tartózkodásra vonatkozó követelményeket írnak elő a nonprofit egyesületek tagjai vagy azok ügyvezető szerveinek tagjai tekintetében. Az uniós polgárok letelepedési és egyesülési szabadságának védelme érdekében ezeket a követelményeket meg kell szüntetni.

(12)Az egyesülés szabadsága alapvető fontosságú a demokrácia működése szempontjából, mivel elengedhetetlen feltétele annak, hogy az egyének más alapvető jogokat is gyakorolhassanak, többek között a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Ahogy azt az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) is elismeri, az egyesülés szabadsága alapvető jog.

(13)Ezért olyan harmonizált szabályokat kell bevezetni, amelyek megkönnyítik a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek a folytatását. A határokon átnyúló egyesületekre vonatkozó meglévő nemzeti szabályokat össze kell hangolni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék e nonprofit egyesületek számára, hogy olyan jogi formát öltsenek, amelyet kifejezetten a határokon átnyúló tevékenységek lehetővé tétele céljából alakítottak ki. A szóban forgó jogi formát a nonprofit egyesületekre vonatkozó tagállami szabályok kiigazításával kell a tagállamok nemzeti jogrendjében meghatározni. Ezt a jogi formát – amelynek a neve „határokon átnyúló európai egyesület” (ECBA) lesz – valamennyi tagállamnak automatikusan el kell ismernie, és az lehetővé fogja tenni a nonprofit egyesületek számára azon akadályok leküzdését, amelyekkel a belső piacon szembesülnek, egyúttal tiszteletben tartva a tagállamok nonprofit egyesületekkel kapcsolatos hagyományait.

(14)Ezenkívül annak lehetővé tétele, hogy a nonprofit egyesületek az Unió egész területén érvényes egyszeri bejegyzés, valamint jogi személyiségük automatikus elismerése révén teljes mértékben élvezhessék az Unióban a letelepedés szabadságát, szükséges a belső piac működéséhez és az említett szabadságból eredő jogok tényleges gyakorlásához, és azokhoz közvetlenül kapcsolódik.

(15)A szakszervezetek és azok szövetségei számára nem szabad lehetővé tenni, hogy határokon átnyúló európai egyesületet hozzanak létre, mivel ezek a szervezetek különleges jogállással rendelkeznek a nemzeti jogban.

(16)A politikai pártoknak és azok szövetségeinek sem engedhető meg, hogy határokon átnyúló európai egyesületet hozzanak létre, mivel a nemzeti jogban és – az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 39 foglaltak szerint – az uniós jogban is különleges jogállással rendelkeznek.

(17)Az EUMSZ 17. cikkében említett egyházak és más vallási szervezetek, valamint világnézeti szervezetek, továbbá ezek szövetségei számára sem szabad megengedni, hogy határokon átnyúló európai egyesületet hozzanak létre, mivel az Unió nem rendelkezik hatáskörrel a jogállásuk szabályozására, és mivel a nemzeti jogban különleges jogállással rendelkeznek.

(18)Határokon átnyúló európai egyesület létrehozásáról természetes személyek – uniós polgárok vagy az Unióban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok –, valamint az Unióban székhellyel rendelkező jogalanyok állapodhatnak meg, kivéve azokat a személyeket, akiket, illetve amelyeket pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó alapbűncselekmények 40 vagy terrorizmusfinanszírozás bűncselekménye miatt elítéltek, vagy akik, illetve amelyek olyan intézkedések hatálya alatt állnak, amelyek ugyanezen okokból valamely tagállamban tiltják a működésüket. Tekintettel arra, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek célja nonprofit, ha a határokon átnyúló európai egyesületet jogi személyek hozzák létre, azoknak szintén nonprofit céllal kell rendelkezniük.

(19)A határokon átnyúló európai egyesület nonprofit célja azt jelenti, hogy amennyiben a gazdasági tevékenységből nyereség keletkezik, az csak a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályában meghatározott célok elérésére használható fel, és nem osztható fel a tagok között. Ezért olyan eszközfelhasználási korlátozást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy ne kerülhessen sor a vagyon tagok közötti felosztására, még az egyesület megszűnése esetén sem. Ebben az esetben a fennmaradó vagyont önzetlenül át kell ruházni például más, azonos cél megvalósítására létrejött nonprofit egyesületekre.

(20)Egy olyan társadalomban, amelyben érvényesül a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség, a határokon átnyúló európai egyesületeknek olyan célokat kell követniük, amelyek összeegyeztethetők az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt értékekkel, például az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal, valamint az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásával. Ezenkívül biztosítani kell, hogy a határokon átnyúló európai egyesületeket ne lehessen terrorizmusfinanszírozásra, adócsalásra, adókikerülésre, pénzmosásra vagy bármilyen bűncselekményre vagy jogellenes célra felhasználni.

(21)A határokon átnyúló európai egyesület határokon átnyúló eleme központi jelentőségű. Ezért a határokon átnyúló európai egyesületnek legalább a tevékenységeinek egy részét határokon átnyúló módon – legalább két tagállamban – kell folytatnia az Unióban, vagy az alapszabályában rögzítenie kell ezt a célt, és olyan alapító tagokkal kell rendelkeznie, akik vagy amelyek legalább két tagállamhoz kötődnek, természetes személyek esetében az állampolgárságuk vagy a tartózkodási helyük, jogi személyek esetében pedig a székhelyük alapján.

(22)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek megvalósítsák azokat a célkitűzéseket, amelyek érdekében létrejöttek, a határokon átnyúló európai egyesület jellemzőire és jogaira vonatkozó harmonizáció mértékének arányosnak kell lennie azoknak a problémáknak a nagyságrendjével és terjedelmével, amelyekkel a nonprofit egyesületek a határokon átnyúló tevékenységek folytatása során szembesülnek.

(23)A határokon átnyúló európai egyesületek jogi személyiségének és jogképességének fő jellemzőire, a tagállamokban történő automatikus elismerésére és a bejegyzési eljárásra vonatkozó Unión belüli harmonizáció, továbbá az, hogy a tagállamok ne állapítsanak meg eltérő szabályokat ezekre a kérdésekre vonatkozóan, alapvető feltétele annak, hogy valamennyi határokon átnyúló európai egyesület számára biztosítottak legyenek az egyenlő versenyfeltételek. A határokon átnyúló európai egyesületek tevékenységeinek ezen irányelv által nem harmonizált vonatkozásait a nemzeti jogban létező, a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló nonprofit egyesületre alkalmazandó nemzeti szabályoknak kell szabályozniuk. Ezeknek a szervezeteknek – függetlenül attól, hogy a nemzeti jog hogy nevezi őket – minden esetben tagsági alapon kell működniük, valamint nonprofit céllal és jogi személyiséggel kell rendelkezniük. Az átláthatóság és a jogbiztonság biztosítása érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot ezekről a szabályokról.

(24)Annak érdekében, hogy a tagállamok rendelkezzenek a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez szükséges megfelelő eszközökkel, valamint bizonyos tőkemozgások átláthatóságának a biztosítása érdekében az ezen irányelv alapján a határokon átnyúló európai egyesületekre alkalmazandó szabályok nem érinthetik a tagállamok által a nonprofit egyesületek közrendi és közbiztonsági okokból történő visszaélésszerű felhasználásának a megelőzése, valamint bizonyos tőkemozgások átláthatóságának a biztosítása érdekében elfogadott intézkedéseket, amennyiben azokat az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban a nemzeti jog előírja.

(25)A több tagállamban működő nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályok felszámolása és a belső piac működésének biztosítása érdekében valamennyi tagállamnak automatikusan el kell ismernie a határokon átnyúló európai egyesületek jogi személyiségét és jogképességét. A jogi személyiséget és jogképességet a határokon átnyúló európai egyesület valamely tagállamban történő bejegyzésekor kell megadni.

(26)A határokon átnyúló európai egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek a működési szabályaikról. A tagállamok csak akkor írhatnak elő korlátozásokat erre a szabadságra vonatkozóan, ha azokat általános és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazzák és jogszabályban rögzítik, valamint ha azok közérdeken alapuló kényszerítő okon alapulnak, összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.

(27)Az EUMSZ 52., 62. és 65. cikke, valamint a vonatkozó ítélkezési gyakorlat a határokon átnyúló európai egyesületekre is alkalmazandó. Az EUMSZ e cikkei rendelkeznek a letelepedés szabadságát, a szolgáltatásnyújtás szabadságát és a tőke szabad mozgását többek között közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okokból korlátozó intézkedések alátámasztásáról. Ezen túlmenően a „közérdeken alapuló kényszerítő okok” fogalmát, amelyre ezen irányelv egyes rendelkezései hivatkoznak, a Bíróság dolgozta ki az ítélkezési gyakorlatában. A tagállamok által hozott olyan intézkedések, amelyek akadályozhatják vagy kevésbé vonzóvá tehetik a Szerződésben foglalt szabadságok gyakorlását, csak akkor engedhetők meg, ha azokat a Szerződésben felsorolt célok vagy az uniós jog által elismert, közérdeken alapuló kényszerítő okok indokolják. Bár kimerítő meghatározásuk nem létezik, a Bíróság elismerte, hogy a korlátozások számos különböző indokon alapulhatnak, így például a közrenden, a közbiztonságon és a népegészségügyön, a társadalmi rend fenntartásán, szociálpolitikai célkitűzéseken, a szolgáltatások igénybe vevőinek védelmén, a fogyasztóvédelmen vagy a munkavállalók védelmén, feltéve, hogy a többi feltétel teljesül. Az említett intézkedéseknek minden esetben összeegyeztethetőnek kell lenniük az adott cél megvalósításával, és nem léphetik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.

(28)Annak érdekében, hogy az irányításukra vonatkozó megközelítés az egész EU-ban egységes és megfelelő legyen, a határokon átnyúló európai egyesületeknek rendelkezniük kell egy döntéshozó szervvel, vagyis egy olyan testülettel, amelyben az összes tag részt, és amelyet egyes tagállamokban hagyományosan közgyűlésnek neveznek. A határokon átnyúló európai egyesületeknek emellett egy ügyvezető szervvel is rendelkezniük kell, amelyet egyes tagállamokban hagyományosan végrehajtó bizottságnak vagy igazgatótanácsnak neveznek; az ügyvezető szerv tartozik felelősséggel a határokon átnyúló európai egyesület igazgatásáért, vezetéséért és irányításáért. Biztosítania kell továbbá a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályának és a jogszabályoknak való megfelelést, valamint harmadik felekkel szemben és a bírósági eljárásokban a határokon átnyúló európai egyesület képviselőjeként kell eljárnia. A határokon átnyúló európai egyesület ügyvezető szervének legalább három személyből – természetes személyekből vagy a képviselőjük útján eljáró jogi személyekből – kell állnia.

(29)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek képesek legyenek hatékonyan folytatni a tevékenységeiket, valamint a nemzeti jogban meghatározott nonprofit egyesületekkel való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a határokon átnyúló európai egyesületek nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint a székhelyük szerinti tagállam belső jogában szabályozott, a határokon átnyúló európai egyesületekhez leginkább hasonló nonprofit egyesületek.

(30)A megkülönböztetésmentesség tilalmával összhangban és az egyesülési szabadság biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy ezen irányelv végrehajtása és alkalmazása során egyetlen csoporttal vagy személlyel szemben se kerüljön sor semmilyen megkülönböztetésre, például születés, életkor, bőrszín, biológiai és társadalmi nem, szexuális irányultság, nemi identitás, orvosi kezelésre szoruló állapot, bevándorlási vagy tartózkodási jogállás, genetikai tulajdonságok, nyelv, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származás, politikai vagy bármilyen egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, testi vagy szellemi fogyatékosság, vagyoni helyzet, faj, vallás vagy meggyőződés, illetve egyéb jogállás alapján.

(31)A tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés elősegítése érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük az ezen irányelvet átültető szabály alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: illetékes hatóság). A Bizottságnak közzé kell tennie az illetékes hatóságok jegyzékét. A határokon átnyúló európai egyesületekre vonatkozó tagállami jogi szabályozás átfogó áttekintése érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az illetékes hatóságokon kívüli azon érintett hatóságaikról, valamint azok feladatairól, amelyek adott esetben a tagállamok belső jogában létező, a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló nonprofit egyesületekre alkalmazandó nemzeti szabályok alapján jöttek létre, vagy azok céljaira kerültek kijelölésre.

(32)Az Alapjogi Charta 47. cikkében és az EJEE 13. cikkében rögzített, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal összhangban az irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések alkalmazása során az illetékes hatóságok által hozott határozatok tekintetében biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. A bírósági felülvizsgálat lehetőségét a határokon átnyúló európai egyesületek, valamint minden más természetes és jogi személy számára biztosítani kell az illetékes hatóságok által a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatban hozott határozatok tekintetében, ideértve a mulasztás eseteit is. A bírósági felülvizsgálathoz való jog magában foglalja a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróság által észszerű időn belül, az érintett tagállam nemzeti joga szerint lefolytatott tisztességes és nyilvános tárgyaláshoz való jogot, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban.

(33)Nonprofit céljukra tekintettel a határokon átnyúló európai egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy a működésük szerinti tagállam(ok)ban megkülönböztetésmentes módon köz- vagy magánforrásból származó finanszírozást igényeljenek. A határokon átnyúló európai egyesületek finanszírozás megszerzéséhez és nyújtásához való joga nem korlátozható, kivéve, ha a korlátozást jogszabály írja elő, közérdeken alapuló kényszerítő okon alapul, összeegyeztethető a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket, továbbá megfelel az uniós jognak.

(34)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben élvezhessék a belső piac előnyeit, lehetővé kell tenni számukra, hogy a tagállamok beavatkozása nélkül szolgáltatásokat nyújthassanak és vehessenek igénybe, valamint hogy árukereskedelmet folytathassanak. A korlátozások csak akkor engedhetők meg, ha jogszabály írja elő őket, közérdeken alapuló kényszerítő okon alapulnak, összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket. Ez nem érintheti más uniós jogi aktusok rendelkezéseit. Ideértendők az alapvető szabadságokat megerősítő uniós jogi aktusok rendelkezései, például a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 41 meghatározott azon rendelkezések, amelyek garantálják a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a határokon átnyúló európai egyesületek által folytatott egyes gazdasági tevékenységeket szabályozó egyéb uniós jogi aktusok rendelkezései is.

(35)A nonprofit egyesületek valódi belső piacának létrehozása érdekében meg kell szüntetni az egyes tagállamok jogszabályaiban továbbra is létező, a letelepedés szabadságára, valamint a szolgáltatások és a tőke szabad mozgására vonatkozó bizonyos korlátozásokat. Ezért a tagállamok nem írhatnak elő a határokon átnyúló európai egyesületeknek vagy az egyesületek ügyvezető szerveinek a tagjaira vonatkozó, az állampolgárságon alapuló megkülönböztető követelményeket, kivéve az ezen irányelvben meghatározott esetekben. A tagállamok emellett nem követelhetik meg a tagok fizikai jelenlétét az ülések érvényességéhez. Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben élvezhessék a belső piac előnyeit, a tagállamok nem írhatják elő, hogy a határokon átnyúló európai egyesület székhelye ugyanabban a tagállamban legyen, mint központi ügyvezetésének helye vagy tevékenységének központja. Ezenkívül a tagállamok nem írhatnak elő általános tilalmat a határokon átnyúló európai egyesületek által folytatott gazdasági tevékenységekre vonatkozóan, valamint nem rendelkezhetnek úgy, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek csak akkor végezhetnek gazdasági tevékenységet, ha az kapcsolódik az alapszabályukban meghatározott valamely célhoz.

(36)A határokon átnyúló európai egyesületnek a bejegyzéssel kell létrejönnie. A bejegyzéshez a határokon átnyúló európai egyesületnek legalább három alapító taggal kell rendelkeznie. A határokon átnyúló európai egyesületek alapító tagjai uniós székhelyű, nonprofit céllal rendelkező jogalanyok, valamint olyan természetes személyek lehetnek, akik uniós polgárok, vagy jogszerűen tartózkodnak az Unió területén. Emellett lehetővé kell tenni a nonprofit egyesületek számára, hogy ugyanazon tagállamon belül határokon átnyúló európai egyesületté alakuljanak át.

(37)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek határokon átnyúlóan és az arányosság elvével összhangban működhessenek, csak egyszer, a székhelyük szerinti tagállamban kell bejegyzésre kötelezni őket, annak érdekében, hogy jogi személyiséget szerezzenek, és jogképessé váljanak. E bejegyzés Unió-szerte történő automatikus elismerésének a biztosítása érdekében harmonizálni kell a bejegyzési eljárást. Ez különösen a határokon átnyúló európai egyesületek bejegyzés iránti kérelméhez szükséges dokumentumokra és információkra, valamint az elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozik.

(38)A tagállamok csak akkor kötelezhetik a bejegyzett határokon átnyúló európai egyesületet nyilatkozattételre, információszolgáltatásra, vagy arra, hogy egyes meghatározott tevékenységek folytatásához engedélyeket kérelmezzen vagy szerezzen be, ha i. az adott követelményt általános és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazzák, ii. és jogszabályban rögzítik, valamint ha iii. a követelmény közérdeken alapuló kényszerítő okon alapul, iv. összeegyeztethető a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket. Az említett követelmények bizonyos ágazatok – például az egészségügy – sajátosságaihoz is kapcsolódhatnak. Ha a tagállamok ilyen további eljárásokról rendelkeznek, az erre vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek képesek legyenek az adott követelmények teljesítésére.

(39)A csalások megelőzése érdekében fontos, hogy a tagállamok ellenőrizzék a határokon átnyúló európai egyesületek alapító tagjainak és törvényes képviselőinek személyazonosságát. A személyazonosság ellenőrzése különösen fontos, ha a bejegyzés iránti kérelmet elektronikus úton nyújtják be. A tagállamok eltérő gyakorlatai miatt a személyazonosság ellenőrzésének konkrét módszereit továbbra is az érintett tagállam határozza meg.

(40)A letelepedés és az egyesülés szabadságának tiszteletben tartása mellett meg kell tagadni a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzését, ha az egyesület nem tesz eleget az ezen irányelvben a bejegyzésre vonatkozóan meghatározott alaki követelményeknek, ha a kérelme hiányos, vagy ha az alapszabályában rögzített célok ellentétesek az uniós joggal vagy az uniós jognak megfelelő nemzeti joggal. Ezenkívül meg kell tagadni a bejegyzést, ha a kérelem nem felel meg az ezen irányelvben a határokon átnyúló európai egyesület létrehozására vonatkozóan meghatározott alapvető követelményeknek, azaz a nonprofit célra, az alapító tagok minimális számára és a határokon átnyúló elemre vonatkozó követelménynek, vagyis annak, hogy az egyesületnek legalább két tagállamban kell tevékenységet folytatnia, és az alapító tagjainak legalább két tagállamhoz kell kötődniük. Az illetékes hatóságnak minden esetben írásba kell foglalnia, és meg kell indokolnia a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzésének a megtagadását.

(41)A tagállamok számára elő kell írni, hogy hozzanak létre egy nyilvántartást a határokon átnyúló európai egyesületek bejegyzése, valamint a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatos információk megőrzése és közzététele céljából. Ennek a nyilvántartásnak a határokon átnyúló európai egyesületekre vonatkozó információkat és a benyújtott dokumentumokat kell tartalmaznia. Mivel a nyilvántartásban szereplő információk elavulttá válhatnak, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek az adataikat érintő valamennyi változásról értesítsék az illetékes hatóságot, valamint gondoskodniuk kell a nyilvántartásban szereplő információk naprakészen tartásáról. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a már meglévő nemzeti nyilvántartásaikat felhasználhassák az irányelv céljaira. Az átláthatóság – különösen a határokon átnyúló európai egyesület tagjai és adott esetben hitelezői számára történő – biztosítása érdekében a határokon átnyúló európai egyesület igazolását, valamint a határokon átnyúló európai egyesület felszámolására és megszűnésére vonatkozó információkat az egyesület megszűnését követően legfeljebb hat hónapig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 42 végrehajtása keretében kidolgozott interoperabilitási megoldások további támogatást nyújthatnak a tagállamoknak ahhoz, hogy megvalósítsák a nyilvántartásaik határokon átnyúló interoperabilitását. Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesület létezésére vonatkozó információk annak megszűnését követően is rendelkezésre álljanak, a nyilvántartásban tárolt valamennyi adatot két évig meg kell őrizni az egyesület megszűnése után.

(42)Az (EU) 2016/679 43 és az (EU) 2018/1725 44 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az ezen irányelvvel összefüggésben végzett kezelésére, ideértve a határokon átnyúló európai egyesületekre és azok törvényes képviselőire vonatkozó nemzeti nyilvántartás vagy nyilvántartások vezetése céljából végzett személyesadat-kezelést, az említett nyilvántartásokban szereplő személyes adatokhoz való hozzáférést és a személyes adatoknak az ezen irányelv szerinti, a tagállamok közötti igazgatási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás keretében, adott esetben az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 45 létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül történő cseréjét, valamint a nyilvántartásoknak az ezen irányelvvel összhangban történő vezetését is.

(43)Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben kiaknázhassák a belső piac előnyeit, továbbá mivel a mobilitási jogok közvetlenül kapcsolódnak a belső piac működéséhez, és szükségesek ahhoz, a határokon átnyúló európai egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy áthelyezzék a székhelyüket egy másik tagállamba. A székhely ilyen módon történő áthelyezése nem eredményezheti a határokon átnyúló európai egyesület megszűnését a székhely szerinti tagállamban, és nem vezethet új jogalany létrehozásához az új székhely szerinti tagállamban, továbbá nem érintheti a határokon átnyúló európai egyesület áthelyezés előtt meglévő vagyonát, illetve tartozásait, ideértve a szerződésekben foglalt feltételeket, a hiteleket, a jogokat és a kötelezettségeket is. A mobilitással kapcsolatban a tagállamoknak adott esetben biztosítaniuk kell a határokon átnyúló európai egyesület hitelezői érdekeinek a védelmét. A határokon átnyúló európai egyesületek munkavállalóinak védelme érdekében az egyesületeket kötelezni kell arra, hogy a székhelyük tervezett áthelyezéséről kellő időben tájékoztassák a munkavállalóikat, és hogy tegyék lehetővé számukra az áthelyezésre vonatkozó feltételek tervezetének a megtekintését. A munkavállalók védelmére vonatkozó egyéb uniós és nemzeti jogszabályok, például a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 rendelkezései szintén alkalmazandók lehetnek ezekben az esetekben.

(44)A határokon átnyúló európai egyesületek székhelyének az áthelyezésére vonatkozó eljárás harmonizálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a székhely áthelyezéséről szóló döntést az érintett határokon átnyúló európai egyesület döntéshozó szerve hozza meg. A határokon átnyúló európai egyesületnek azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtania a kérelmét és a vonatkozó dokumentumokat, amelybe át kívánja helyezni a székhelyét, és ezzel párhuzamosan a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát is tájékoztatnia kell az átadás iránti kérelem benyújtásáról. Adott esetben a határokon átnyúló európai egyesület javasolt alapszabályát módosítani kell azon tagállam nemzeti jogának a követelményei szerint, amelybe a határokon átnyúló európai egyesület a székhelye áthelyezését kéri. A székhely áthelyezését követően a határokon átnyúló európai egyesület az új székhely szerinti tagállam nemzeti joga szerinti határokon átnyúló európai egyesületté válik. Az alkalmazandó jognak a székhely áthelyezéséből eredő megváltozása – az átfedések elkerülése érdekében – nem vezethet ahhoz, hogy az új székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának az előző tagállamban történő bejegyzés során már ellenőrzött és az ezen irányelv által harmonizált információkat kelljen ellenőriznie. Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelybe a határokon átnyúló európai egyesület át kívánja helyezni a székhelyet, csak akkor utasíthatja el az áthelyezés iránti kérelmet, ha az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályban meghatározott követelmények nem teljesülnek; az áthelyezés semmilyen egyéb okból nem tagadható meg. Ennek megfelelően az illetékes hatóság nem utasíthatja el a kérelmet a nemzeti joga szerinti olyan követelményeknek való meg nem felelés miatt, amelyek a 19. cikk szerint nem szolgálhattak volna a bejegyzés megtagadásának alapjául. Annak érdekében, hogy lehetővé tegye a határokon átnyúló európai egyesület székhelyének a belső piacon belüli áthelyezését, az új székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban ki kell állítania egy frissített igazolást, amelyben módosítania kell az egyedi nyilvántartási számot, annak a tagállamnak a két betűből álló országkódját, amelybe a határokon átnyúló európai egyesület székhelyét áthelyezik, a székhely postacímét, valamint adott esetben az egyéb információkat is.

(45)A gyülekezési és egyesülési szabadságnak megfelelően a határokon átnyúló európai egyesület csak a tagok döntése vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a határozata alapján szüntethető meg. Ha a határokon átnyúló európai egyesület megszűnésére a tagok döntése alapján kerül sor, a határozatot rendkívüli ülésen, a teljes tagság legalább felét képviselő szavazatok kétharmadával kell meghozni. A határokon átnyúló európai egyesület nem önkéntes, a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának határozatával történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor – végső megoldásként –, ha a határokon átnyúló európai egyesület nem tartja tiszteletben nonprofit célját, ha tevékenységei veszélyt jelentenek a közrendre nézve, ha ügyvezető szervének tagjait valamilyen különösen súlyos bűncselekmény miatt elítélték, vagy – amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi – ha magát a határokon átnyúló európai egyesületet ítélték el valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak hivatalos értesítésben kell tájékoztatnia a határokon átnyúló európai egyesületet az aggályairól, és annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson számára a válaszadásra, meg kell hallgatnia a határokon átnyúló európai egyesületet.

(46)A határokon átnyúló európai egyesület megszűnését az egyesület felszámolásának kell követnie. A határokon átnyúló európai egyesületek felszámolásának összhangban kell lennie a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (EIR 2015) 47 , amely úgy rendelkezik, hogy a fizetésképtelenségi eljárásra és annak hatásaira annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az adott eljárást megindították. A határokon átnyúló európai egyesületek nonprofit céljával összhangban a megszűnt határokon átnyúló európai egyesületek vagyonát olyan nonprofit szervezetre kell átruházni, amely a megszűnt határokon átnyúló európai egyesületéhez hasonló tevékenységet folytat, vagy át kell adni egy helyi hatóságnak, amelynek azt a megszűnt határokon átnyúló európai egyesület által folytatott tevékenységhez hasonló tevékenységre kell felhasználnia.

(47)Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesület bizonyítani tudja, hogy valamelyik tagállamban bejegyezték, valamint a határokon átnyúló eljárások további elősegítése és az alakiságok további egyszerűsítse és csökkentse érdekében az illetékes hatóságoknak a bejegyzési eljárás utolsó lépéseként ki kell állítaniuk egy igazolást (a továbbiakban: határokon átnyúló európai egyesületek igazolása), amely tartalmazza az összes lényeges bejegyzési információt, ideértve a határokon átnyúló európai egyesület nevét, valamint székhelyének címét és törvényes képviselőinek a nevét. Annak érdekében, hogy elősegítse ezen igazolás különböző tagállamokban történő használatát – anélkül, hogy azzal kapcsolatban további módosításokra lenne szükség, vagy hogy megfelelési költségek keletkeznének –, a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes mintát, amelyet az Unió valamennyi nyelvén rendelkezésre kell bocsátani. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy e jogi aktus végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az egységes minta kidolgozása céljából, ideértve a mintára vonatkozó technikai előírásokat is. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 48 megfelelően kell gyakorolni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(48)A „különösen súlyos bűncselekmény” fogalmát a tagállamoknak kell meghatározniuk, és az magában foglalhatja a terrorizmust, az emberkereskedelmet, a nők és a gyermekek szexuális kizsákmányolását, a kábítószer-kereskedelmet, a tiltott fegyverkereskedelmet, a pénzmosást, a korrupciót, a pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítását, a kiberbűnözést és a szervezett bűnözést.

(49)Annak érdekében, hogy képesek legyenek hatékonyan végrehajtani ezen irányelv közigazgatási együttműködésre vonatkozó jogi rendelkezéseit, valamint hogy megkönnyítsék az együttműködést, a tagállamoknak használniuk kell a belső piaci információs rendszert (IMI). Ennélfogva az illetékes hatóságoknak az IMI-n keresztül kell értesíteniük a többi tagállam illetékes hatóságait az új határokon átnyúló európai egyesületek létrejöttéről, ideértve azt az esetet is, amikor egy nonprofit egyesület határokon átnyúló európai egyesületté alakul át. Ha az illetékes hatósághoz bejegyzés iránti kérelmet nyújtanak be, az IMI-n keresztül kell kommunikálnia azon tagállam(ok) illetékes hatóságaival, amely(ek)ben az adott dokumentumokat kiállították, például azok jogszerűségének ellenőrzése céljából. A határokon átnyúló európai egyesület székhelyének áthelyezése esetében az új székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának értesítenie kell a többi tagállam illetékes hatóságait az áthelyezésről, és frissítenie kell az IMI-t a vonatkozó információkkal. Az illetékes hatóságnak az – önkéntes vagy nem önkéntes – megszűnés esetében is értesítenie kell a többi tagállam illetékes hatóságait annak érdekében, hogy tájékoztassa őket a megszűnésről, valamint frissítenie kell az IMI-t a vonatkozó információkkal.

(50)Mivel ezen irányelv célját – a belső piac működésének a több tagállamban működő nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályok felszámolása révén történő javítását – a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban az Unió szintjén e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(51)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. június 27-én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv a „határokon átnyúló európai egyesületek” létrehozására és működésére vonatkozó feltételek összehangolására irányuló intézkedéseket állapít meg annak érdekében, hogy megkönnyítse a nonprofit egyesületek számára a letelepedés szabadságával, a tőke szabad mozgásával, a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadságával, valamint az áruk szabad mozgásával kapcsolatos jogaik belső piacon történő tényleges gyakorlását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)„székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a határokon átnyúló európai egyesület létrehozza a székhelyét, illetve amelybe azt áthelyezi;

b)„fogadó tagállam”: a székhely szerinti tagállamtól eltérő olyan tagállam, amelyben a határokon átnyúló európai egyesület tevékenységet folytat;

c)„nonprofit cél”: azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az egyesület tevékenységei gazdasági jellegűek-e, a keletkezett nyereség kizárólag a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályában meghatározott célkitűzések megvalósítására használható fel, és nem osztható fel a tagok között;

d)„nonprofit egyesület”: a nemzeti jog szerinti olyan jogalany, amely tagsági alapon működik, valamint nonprofit céllal és jogi személyiséggel rendelkezik;

e)„a határokon átnyúló európai egyesület igazolása”: a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított igazolás, amely a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzésének a bizonyítékául szolgál.

3. cikk

A határokon átnyúló európai egyesület

(1)Valamennyi tagállam létrehozza a saját jogrendszerében a határokon átnyúló európai egyesület jogi formáját. A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület olyan tagsági alapon működő jogalany legyen, amely természetes személyek – uniós polgárok vagy az EU-ban jogszerűen tartózkodó személyek – vagy az Unióban jogszerűen letelepedett, nonprofit céllal rendelkező jogalanyok önkéntes megállapodása útján jön létre, a következők kivételével, amelyek nem hozhatnak létre határokon átnyúló európai egyesületet:

a)szakszervezetek, politikai pártok és vallási szervezetek, valamint azok szövetségei;

b)olyan személyek, akiket pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó alapbűncselekmények vagy terrorizmusfinanszírozás bűncselekménye miatt elítéltek;

c)olyan személyek, akik olyan intézkedések hatálya alatt állnak, amelyek a pénzmosással, az ahhoz kapcsolódó alapbűncselekményekkel vagy a terrorizmusfinanszírozással összefüggésben valamely tagállamban tiltják a tevékenységüket.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület nonprofit céllal rendelkezzen, továbbá hogy a határokon átnyúló európai egyesület nyereségét kizárólag az alapszabályában meghatározott célok elérésére lehessen felhasználni, és ne kerülhessen sor a nyereség tagok közötti felosztására.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület legalább két tagállamban tevékenységet folytasson, illetve hogy ezt az alapszabályában célul tűzze, és hogy olyan alapító tagokkal rendelkezzen, akik vagy amelyek legalább két tagállamhoz kötődnek, természetes személyek esetében az állampolgárságuk vagy a jogszerű tartózkodási helyük, jogi személyek esetében pedig a székhelyük alapján.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület neve előtt vagy után feltüntetésre kerüljön a „határokon átnyúló európai egyesület” megnevezés vagy annak „ECBA” rövidítése.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület székhelye az Unióban legyen.

4. cikk

A határokon átnyúló európai egyesületekre alkalmazandó szabályok

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv által harmonizált kérdésekben a határokon átnyúló európai egyesületre azok az intézkedések legyenek az irányadók, amelyek ezt az irányelvet átültetik az adott egyesület bejegyzése vagy működése szerinti tagállamban.

(2)A határokon átnyúló európai egyesületek létrehozásával vagy működésével kapcsolatos további kérdéseket illetően minden tagállam biztosítja, hogy a nemzeti jogában a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló nonprofit egyesületekre vonatkozó nemzeti szabályokat alkalmazzák a határokon átnyúló európai egyesületekre.

(3)Az ezen irányelv alapján a határokon átnyúló európai egyesületekre alkalmazandó szabályok nem érintik a tagállamok által közrendi és közbiztonsági okokból elfogadott azon intézkedéseket, amelyek a nonprofit egyesületekkel való visszaélés kockázatának a megelőzésére és bizonyos tőkemozgások átláthatóságának a biztosítására irányulnak, amennyiben azokat az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban a nemzeti jog előírja.

(4)[Az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül] a (2) bekezdésének megfelelően minden tagállam köteles megállapítani, hogy a nemzeti jogában a nonprofit egyesületek melyik jogi formája a leginkább hasonló a határokon átnyúló európai egyesületekhez, és köteles tájékoztatni a Bizottságot erről a jogi formáról, valamint az arra vonatkozó nemzeti szabályokról. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a meghatározott jogi formákkal és az azokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos változásokról. A tagállamok és a Bizottság az e bekezdés szerint közölt információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

5. cikk

Jogi személyiség és jogképesség

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület a 19. cikk szerinti bejegyzésekor jogi személyiséget és jogképességet szerezzen. A más tagállamban bejegyzett határokon átnyúló európai egyesületek jogi személyiségét és jogképességét a tagállamok kötelesek elismerni, anélkül, hogy további bejegyzést írnának elő.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület jogosult legyen arra, hogy szerződéseket kössön, és hogy jogcselekményeket hajtson végre, hogy a bírósági eljárásokban félként vegyen részt, hogy ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezzen, hogy gazdasági tevékenységet folytasson, hogy munkavállalókat foglalkoztasson, hogy bármilyen jogszerű forrásból adományokat és egyéb pénzeszközöket vegyen át, gyűjtsön és használjon fel, hogy közbeszerzési eljárásokban vegyen részt, valamint hogy közfinanszírozást igényeljen.

6. cikk

Alapszabály

(1)Az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 3., a 7. és a 8. cikkben megállapított szabályok kivételével a székhely szerinti tagállam nem állapíthat meg olyan szabályokat, amelyek korlátozzák a határokon átnyúló európai egyesület azon jogát, hogy megállapítsa a működési szabályait, ideértve a belső irányításra és az irányítási struktúrákra vonatkozó szabályokat is, kivéve az alábbi eseteket:

a)a korlátozó szabályokat jogszabály írja elő;

b)a korlátozó szabályokat közérdeken alapuló kényszerítő ok támasztja alá;

c)a korlátozó szabályok összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület alapszabálya tartalmazza a következő információkat:

a)a határokon átnyúló európai egyesület neve;

b)az egyesület célkitűzéseinek részletes leírása és a nonprofit céljára vonatkozó nyilatkozat;

c)az alapító tagok neve és címe, amennyiben természetes személyekről van szó, illetve az alapító tagok neve, törvényes képviselőinek neve és székhelye, amennyiben jogi személyekről van szó;

d)ha az alapító tag jogi személy, a létesítő okiratának és nonprofit céljának részletes leírása;

e)a határokon átnyúló európai egyesület székhelyének címe;

f)a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzéskor meglévő vagyona;

g)a tagok felvételére, kizárására és kilépésére vonatkozó feltételek és eljárások;

h)a tagok jogai és kötelezettségei;

i)a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összetételét, működését, hatásköreit és feladatait szabályozó rendelkezések;

j)az ügyvezető szerv tagjainak kinevezésére, felmentésére, hatásköreire és feladataira vonatkozó rendelkezések;

k)a döntéshozó szerv szavazattöbbségére és határozatképességére vonatkozó követelmények;

l)az alapszabály módosítására vonatkozó eljárás;

m)a határokon átnyúló európai egyesület fennállásának időtartama, ha határozott időre jött létre;

n)a határokon átnyúló európai egyesület vagyonáról való rendelkezés módja az egyesület megszűnése esetére.

7. cikk

Irányítás

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek rendelkezzenek egy döntéshozó és egy ügyvezető szervvel.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület ügyvezető szervének a tagjai csak olyan természetes személyek lehessenek, akik uniós polgárok, vagy jogszerűen tartózkodnak az Unióban, illetve – a képviselőiken keresztül – csak olyan, az Unióban letelepedett jogi személyek lehessenek, amelyek nonprofit céllal rendelkeznek. A határokon átnyúló európai egyesület ügyvezető szervének legalább három személyből kell állnia.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a különösen súlyos bűncselekmény miatt elítélt természetes személyek ne lehessenek az ügyvezető szerv tagjai vagy olyan jogi személy képviselői, amely az ügyvezető szerv tagja.

8. cikk

Tagság

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület minden tagja egy szavazattal rendelkezzen.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület tagjai ne legyenek személyesen felelősek az adott egyesület cselekményeiért és mulasztásaiért.

2. fejezet

Jogok és tiltott korlátozások

9. cikk

Egyenlő bánásmód

Minden tagállam biztosítja, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek a működésükkel kapcsolatban semmilyen szempontból ne részesüljenek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint a nemzeti jogban a 4. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott nonprofit egyesületek.

10. cikk

A megkülönböztetés tilalma

A tagállamok biztosítják, hogy a hatóságok ezen irányelv alkalmazási körében egyetlen csoporttal vagy személlyel szemben se alkalmazzanak megkülönböztetést, például születés, életkor, bőrszín, biológiai és társadalmi nem, szexuális irányultság, nemi identitás, egészségi állapot, bevándorlási vagy tartózkodási jogállás, genetikai tulajdonságok, nyelv, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származás, politikai vagy bármilyen egyéb vélemény, testi vagy szellemi fogyatékosság, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, faj, vallás vagy meggyőződés, illetve egyéb státusz alapján.

11. cikk

Bírósági felülvizsgálat

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban a tagállamok a területükön működő illetékes hatóságok által hozott, a határokon átnyúló európai egyesületek jogait és kötelezettségeit vagy más személyeknek a határokon átnyúló európai egyesületek működésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit érintő valamennyi határozat esetében biztosítják a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetőségét.

12. cikk

Egyszeri bejegyzés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesületeknek csak egyszer kelljen bejegyeztetniük magukat. A bejegyzésre a 18. és a 19. cikkel összhangban kerül sor.

(2)A tagállamok a bejegyzett határokon átnyúló európai egyesületeket nem kötelezhetik nyilatkozattételre, információszolgáltatásra, vagy arra, hogy egyes meghatározott tevékenységek folytatásához engedélyeket kérelmezzenek vagy szerezzenek be, kivéve az alábbi eseteket:

a)e követelményeket jogszabály írja elő;

b)e követelményeket közérdeken alapuló kényszerítő ok támasztja alá;

c)e követelmények összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.

(3)Az (1) bekezdés nem érinti az uniós jog vagy az uniós jogot végrehajtó nemzeti rendelkezések által előírt, nyilatkozattételre, információszolgáltatásra vagy egyes meghatározott tevékenységek folytatásához szükséges engedélyek kérelmezésére vagy beszerzésére vonatkozó követelményeket.

   13. cikk    

Finanszírozás

(1)A tagállamok az uniós jog általános elveivel összhangban biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület – függetlenül attól, hogy melyik tagállamban jegyezték be – szabadon és megkülönböztetésmentesen hozzáférhessen az állami forrásból származó finanszírozáshoz.

(2)A tagállamok nem korlátozhatják a határokon átnyúló európai egyesületek azon képességét, hogy bármilyen jogszerű forrásból finanszírozásban – többek között adományokban – részesüljenek, illetve hogy finanszírozást nyújtsanak, kivéve az alábbi eseteket:

a)e korlátozásokat jogszabály írja elő;

b)e korlátozásokat közérdeken alapuló kényszerítő ok támasztja alá;

c)e korlátozások összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.

14. cikk

Szolgáltatásnyújtás és árukereskedelem

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek az uniós joggal összhangban szabadon létrejöhessenek, szolgáltatásokat nyújthassanak és vehessenek igénybe, valamint gyakorolhassák az áruk szabad mozgását a belső piacon.

(2)Az uniós jog egyéb jogi aktusaiban foglalt rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok nem írhatnak elő semmilyen korlátozást az (1) bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozóan, kivéve az alábbi eseteket:

a)e korlátozásokat jogszabály írja elő;

b)e korlátozásokat közérdeken alapuló kényszerítő ok támasztja alá;

c)e korlátozások összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.

15. cikk

Tiltott korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesületekre ne vonatkozzanak a következő követelmények:

a)olyan követelmények, amelyek közvetve vagy közvetlenül a határokon átnyúló európai egyesületben vagy annak ügyvezető szervében tagsággal rendelkező természetes személyek állampolgárságán vagy tartózkodási helyén alapulnak, kivéve az ezen irányelvben előírtakat;

b)a határokon átnyúló európai egyesület, az ügyvezető szerv vagy a döntéshozó szerv tagjainak fizikai jelenlétére vonatkozó követelmény előírása bármely ülés érvényességéhez;

c)az a követelmény, hogy központi ügyvezetése vagy tevékenységének központja ugyanabban a tagállamban legyen, mint a székhelye;

d)olyan követelmény, amely szerint a fogadó tagállam egy másik tagállamban bejegyzett határokon átnyúló európai egyesület elismerését viszonossági feltételhez, azaz a saját határokon átnyúló európai egyesületeinek a másik tagállamban történő elismeréséhez köti;

e)az a követelmény, hogy a határokon átnyúló európai egyesület székhely szerinti tagállamban történő bejegyzése után bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy a fogadó tagállamban tevékenységet folytathasson;

f)olyan követelmény, amely szerint az Unión belüli forrásból származó adományok átvételéhez valamely tagállami hatóság engedélyére vagy jóváhagyására van szükség;

g)a gazdasági tevékenységek rendszeres vagy alkalmi folytatására vonatkozó alábbi korlátozások:

–i. a gazdasági tevékenységek folytatásának általános tilalma;

–ii. annak előírása, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek csak akkor folytathatnak gazdasági tevékenységet, ha az az alapszabályukban meghatározott célokhoz kapcsolódik;

–iii. annak előírása, hogy a gazdasági tevékenység folytatása nem lehet a határokon átnyúló európai egyesület elsődleges célja vagy tevékenysége.

3. fejezet

Alapítás és bejegyzés

16. cikk

Alapítás

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület a bejegyzéssel jöjjön létre.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesületnek legalább három alapító tagja legyen.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az alapító tagok a közöttük létrejött írásbeli megállapodással vagy a határokon átnyúló európai egyesület alakuló ülésén megkötött, az írásbeli jegyzőkönyvben rögzített megállapodással fejezzék ki a határokon átnyúló európai egyesület létrehozására irányuló szándékukat; e célból a megállapodást vagy a jegyzőkönyvet az alapító tagoknak megfelelően alá kell írniuk.

17. cikk

A nonprofit egyesületek határokon átnyúló európai egyesületekké történő átalakulása

(1)A tagállamok biztosítják annak lehetőségét, hogy az Unióban székhellyel rendelkező nonprofit egyesületek ugyanazon tagállamon belül határokon átnyúló európai egyesületekké alakuljanak át.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az átalakuló szervezet döntéshozó szerve jóváhagyja az átalakulást.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az átalakulás ne eredményezze az átalakuló nonprofit egyesület megszűnését, illetve jogi személyiségének elvesztését vagy megszakadását.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi vagyon és tartozás átruházásra kerüljön az újonnan létrehozott határokon átnyúló európai egyesületre.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az átalakulás az újonnan létrehozott határokon átnyúló európai egyesület 19. cikkel összhangban történő bejegyzésekor lépjen hatályba.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az átalakult nonprofit egyesületre vonatkozó bejegyzést töröljék a nyilvántartásokból.

18. cikk

A bejegyzés iránti kérelem

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzése iránti kérelem annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kerüljön benyújtásra, amelyben a határokon átnyúló európai egyesület létre kívánja hozni a székhelyét. A kérelemhez csatolni kell a következő dokumentumokat és információkat, amelyeket az adott tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy az adott tagállam joga által megengedett más nyelven kell rendelkezésre bocsátani:

a)a határokon átnyúló európai egyesület neve;

b)a határokon átnyúló európai egyesület alapszabálya;

c)a tervezett székhely postacíme és egy e-mail-cím;

d)a határokon átnyúló európai egyesület harmadik felekkel szemben és bírósági eljárásokban történő képviseletére jogosult személyek neve és címe, valamint az alkalmazandó nemzeti jog szerint az azonosításukhoz szükséges bármely egyéb információ, továbbá annak feltüntetése, hogy e személyek önállóan is eljárhatnak-e, vagy kizárólag együttesen képviselhetik az egyesületet;

e)az alapító tagok írásbeli megállapodása vagy a határokon átnyúló európai egyesület alakuló ülésének az említett megállapodást tartalmazó, az alapító tagok által megfelelően aláírt jegyzőkönyve, illetve a 17. cikkben említett átalakulási határozat;

f)az ügyvezető szerv tagjainak nyilatkozata arról, hogy nem tiltották el őket attól, hogy nonprofit egyesületek vagy gazdasági társaságok hasonló testületeinek tagjaként tevékenykedjenek.

A tagállamok az e bekezdésben felsoroltakon kívül más dokumentumokat vagy információkat nem kérhetnek.

(2)A (3) bekezdéstől eltérően a tagállamok biztosítják, hogy a bejegyzés szempontjából a kérelem hiánytalannak minősüljön, ha tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat és információkat.

(3)Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok olyan szabályokat fogadhatnak el, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóság számára, hogy amennyiben azokra szükség van, az (1) bekezdésben említetteken kívül további dokumentumokat vagy információkat kérjen a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a határokon átnyúló európai egyesület képviseletére jogosult személynek címzett írásbeli határozattal, amelyben kellően megalapozott aggályt kell megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályában rögzített célok ellentétesek az uniós joggal vagy a nemzeti jog uniós joggal összhangban lévő rendelkezéseivel.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzése iránti kérelmet online is be lehessen nyújtani.

19. cikk

A bejegyzési eljárás

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzésére a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 30 napon belül sor kerüljön, és hogy az az egész Unióban érvényes legyen.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul értesítse a többi tagállam illetékes hatóságait az újonnan bejegyzett határokon átnyúló európai egyesületekről.

(3)Ha a bejegyzés céljából szolgáltatott információk hiányosak, vagy nyilvánvaló hibákat tartalmaznak, az illetékes hatóság felkéri a határokon átnyúló európai egyesületet azok észszerű határidőn belül történő kiegészítésére vagy helyesbítésére, amely határidő nem lehet rövidebb, mint az attól a naptól számított 15 nap, amikor az illetékes hatóság kapcsolatba lépett a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a határokon átnyúló európai egyesület képviseletére jogosult személlyel.

(4)E cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti hiánytalan kérelem kézhezvételét követően az illetékes hatóság ellenőrizze a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzése iránti kérelmet, és azt csak akkor utasítsa el, ha:

a)a kérelem nem felel meg a 3. cikkben meghatározott követelményeknek;

b)a kérelmet nem egészítették ki, vagy nem helyesbítették az e cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül;

c)a határokon átnyúló európai egyesület törvényes képviselőinek személyazonosságát nem lehetett ellenőrizni, vagy megállapítást nyert, hogy hamis a személyazonosságuk;

d)az illetékes hatóság a 18. cikk (3) bekezdésében meghatározott határozat meghozatalát és az arra válaszul benyújtott dokumentumok és információk értékelését követően megállapítja, hogy a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályában rögzített célok ellentétesek az uniós joggal vagy a nemzeti jog uniós joggal összhangban lévő rendelkezéseivel;

e)a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a határokon átnyúló európai egyesület képviseletére jogosult személyt vagy az ügyvezető szerv bármely tagját különösen súlyos bűncselekmény miatt elítélték.

A bejegyzést elutasító határozatot írásba kell foglalni, megfelelően meg kell indokolni, és a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a határokon átnyúló európai egyesület képviseletére jogosult személynek kell címezni.

(5)Ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy elutasítja a kérelmet, vagy a kérelem hiánytalan benyújtásától számított 30 napon belül nem hoz határozatot, a tagállamok a határozattal vagy a határozathozatal elmulasztásával kapcsolatban hatékony bírósági felülvizsgálati lehetőségét biztosítanak.

20. cikk

Nyilvántartás

(1)Minden tagállam nyilvántartást hoz létre a határokon átnyúló európai egyesületek 19. cikk szerinti bejegyzése céljából.

(2)A tagállamok biztosítják a következő dokumentumok és információk nyilvántartásban történő tárolását és azok naprakészen tartását:

a)a határokon átnyúló európai egyesület alapszabálya;

b)a határokon átnyúló európai egyesület 21. cikk szerinti igazolásának másolata;

c)a határokon átnyúló európai egyesület harmadik felekkel szemben és bírósági eljárásokban történő képviseletére jogosult személyek neve és címe, valamint az alkalmazandó nemzeti jog szerint az azonosításukhoz szükséges bármely egyéb információ, továbbá annak feltüntetése, hogy e személyek önállóan is eljárhatnak-e, vagy kizárólag együttesen képviselhetik az egyesületet;

d)a határokon átnyúló európai egyesület felszámolásával és megszűnésével kapcsolatos információk.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a bejegyzett határokon átnyúló európai egyesületek 30 napon belül értesítsék a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát a nyilvántartásban szereplő információkkal kapcsolatos változásokról.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a következő információk közzétételre kerüljenek a nyilvántartás online változatában:

a)a határokon átnyúló európai egyesület 21. cikk szerinti igazolása;

b)a határokon átnyúló európai egyesület felszámolása;

c)a határokon átnyúló európai egyesület megszűnése.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a (4) bekezdésben említett dokumentumok és információk legfeljebb a határokon átnyúló európai egyesület megszűnését követő hat hónapig legyenek nyilvánosan elérhetők.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület megszűnését követően legfeljebb 2 évig őrizzék meg a személyes adatokat a nyilvántartásban.

21. cikk

A határokon átnyúló európai egyesületek igazolásának tartalma

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzésétől számított 5 napon belül digitálisan és papíralapon is kiállítsák a határokon átnyúló európai egyesület igazolását. A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület igazolását az egyesület bejegyzésének a bizonyítékaként ismerjék el. Az igazolásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)a határokon átnyúló európai egyesület egyedi nyilvántartási száma és a székhely szerinti tagállam két betűből álló országkódja;

b)a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzésének időpontja;

c)az az időpont, amikor a határokon átnyúló európai egyesület székhelyét áthelyezték;

d)a határokon átnyúló európai egyesület neve;

e)a határokon átnyúló európai egyesület e-mail-címe, valamint székhelyének postacíme;

f)a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályában meghatározott célok.

(2)Ha a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a határokon átnyúló európai egyesület képviseletére jogosult személy bejelenti, hogy az e cikk (1) bekezdésében felsorolt információk megváltoztak, a tagállamok a változásokról szóló értesítéstől számított 5 napon belül digitálisan és papíralapon is módosított igazolást állítanak ki a határokon átnyúló európai egyesület számára.

(3)Annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban megkönnyítse a határokon átnyúló európai egyesületek igazolásának használatát, hogy összehangolja annak formátumát, valamint hogy csökkentse a tagállamok illetékes hatóságaira és a határokon átnyúló európai egyesületekre háruló adminisztratív terheket, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján létrehozza a határokon átnyúló európai egyesületek igazolásának mintáját és az ahhoz kapcsolódó technikai előírásokat. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4. fejezet

Mobilitás

22. cikk

A székhely áthelyezése

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület áthelyezhesse a székhelyét egy másik tagállamba.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett áthelyezés ne eredményezze a határokon átnyúló európai egyesület megszűnését vagy új jogi személy létrehozását abban a tagállamban, amelybe az egyesület áthelyezte a székhelyét. A tagállamok biztosítják, hogy a székhely áthelyezése ne érintse a határokon átnyúló európai egyesület áthelyezés előtt meglévő vagyonát, illetve tartozásait, ideértve a szerződésekben foglalt feltételeket, a hiteleket, a jogokat és a kötelezettségeket is.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a székhely áthelyezése azon a napon váljon hatályossá, amelyen a határokon átnyúló európai egyesületet bejegyezték az áthelyezett székhely szerinti tagállamban.

(4)E cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahová a határokon átnyúló európai egyesület át kívánja helyezni a székhelyét, az alábbi esetekben ne engedélyezze az áthelyezést:

a)ha a határokon átnyúló európai egyesület nem felel meg a 3. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében foglalt követelményeknek;

b)ha a 24. cikk (2) bekezdésében említett határozatot hoztak, vagy a 25. cikk (3) bekezdésében említett, indokolással ellátott értesítést adtak ki;

c)ha fizetésképtelenségi eljárás van folyamatban;

d)ha a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a határokon átnyúló európai egyesület képviseletére jogosult személyek, az ügyvezető szerv valamely tagja vagy – amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi – maga az egyesület ellen különösen súlyos bűncselekmény miatt eljárás folyik az előző székhely szerinti tagállamban.

23. cikk

A székhely áthelyezésére irányuló eljárás

(1)A munkavállalókra nézve kedvezőbb hatályos nemzeti vagy uniós jogi rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a székhelye áthelyezését tervező határokon átnyúló európai egyesület munkavállalói tájékoztatást kapjanak a székhely esetleges áthelyezéséről, és hogy kellő időben, de legalább egy hónappal a (2) bekezdésben említett rendkívüli ülés előtt megvizsgálhassák a (2) bekezdésben említett, a székhely áthelyezését jóváhagyó határozat tervezetét.

(2)A tagállamok előírják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület döntéshozó szervének rendkívüli ülésen kell határozatot hoznia a székhely áthelyezéséről. A határozatot a teljes tagság legalább felét képviselő szavazatok kétharmadával kell meghozni.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület döntéshozó szerve székhely áthelyezése iránti kérelmet nyújtson be azon tagállam illetékes hatóságához, amelybe a székhelyét át kívánja helyezni, és hogy erről a kérelemről tájékoztassa a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)a határokon átnyúló európai egyesület döntéshozó szervének a székhely áthelyezését jóváhagyó határozata;

b)a határokon átnyúló európai egyesület igazolása;

c)a határokon átnyúló európai egyesület székhelyének javasolt címe abban a tagállamban, ahová azt áthelyezik;

d)a határokon átnyúló európai egyesület alapszabálya, adott esetben feltüntetve az egyesület új nevét;

e)az áthelyezés javasolt időpontja;

f)a hitelezőkre és munkavállalókra vonatkozó biztosítékokat ismertető jelentés, amennyiben arról az uniós vagy a nemzeti jog rendelkezik.

(4)A tagállamok olyan szabályokat fogadhatnak el, amelyek lehetővé teszik azon tagállam illetékes hatósága számára, amelybe a határokon átnyúló európai egyesület át kívánja helyezni a székhelyét, hogy amennyiben azok az adott ügy értékeléséhez szükségesek, a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül további dokumentumokat vagy információkat kérjen a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a határokon átnyúló európai egyesület képviseletére jogosult személynek címzett írásbeli határozattal, amelyben kellően megalapozott aggályt kell megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályában rögzített célok ellentétesek az adott tagállam nemzeti jogának rendelkezéseivel.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelybe a határokon átnyúló európai egyesület át kívánja helyezni a székhelyét, jogosult legyen határozni az áthelyezés iránti kérelemről. Az illetékes hatóság csak akkor utasíthatja el a kérelmet, ha:

a)az e cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények nem teljesülnek;

b)a kérelem nem tartalmazza a (3) bekezdésben előírt valamennyi elemet;

c)fennáll a 22. cikk (4) bekezdésében meghatározott helyzetek valamelyike;

d)az illetékes hatóság az e bekezdésében meghatározott határozat meghozatalát és az arra válaszul benyújtott dokumentumok és információk értékelését követően megállapítja, hogy a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályában rögzített célok ellentétesek az uniós joggal összhangban lévő nemzeti joggal.

(6)Az illetékes hatóság a (3) bekezdésben említett, a székhely áthelyezése iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül meghozza az e cikk (5) bekezdésében említett határozatot.

(7)A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérve a tagállamok biztosítják, hogy a székhely áthelyezésére a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 30 napon belül sor kerüljön.

(8)Ha az áthelyezés céljából szolgáltatott információk hiányosak, vagy nyilvánvaló hibákat tartalmaznak, az illetékes hatóság felkéri a határokon átnyúló európai egyesületet azok észszerű határidőn belül történő kiegészítésére vagy helyesbítésére, amely határidő nem lehet rövidebb, mint az attól a naptól számított 15 nap, amikor az illetékes hatóság kapcsolatba lépett a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a határokon átnyúló európai egyesület képviseletére jogosult személlyel.

(9)A tagállamok biztosítják, hogy az új székhely szerinti tagállam illetékes hatósága bejegyezze a határokon átnyúló európai egyesületet, és hogy a 21. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek tekintetében frissítse a határokon átnyúló európai egyesület igazolását.

(10)A tagállamok biztosítják, hogy a székhely áthelyezését követően a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul értesítse a többi tagállam illetékes hatóságait a székhely áthelyezéséről. Az előző székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az értesítés kézhezvételekor törli a határokon átnyúló európai egyesületet a nyilvántartásból.

5. fejezet

Megszűnés

24. cikk

Önkéntes megszűnés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület csak a tagok döntése alapján és csak az alábbi esetekben szűnhessen meg:

a)a határokon átnyúló európai egyesület célja megvalósult;

b)lejárt az az időtartam, amelyre a határokon átnyúló európai egyesületet létrehozták;

c)alapszabályával összhangban lévő bármely okból.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület döntéshozó szerve csak a teljes tagság legalább felét képviselő szavazatok kétharmadával elfogadott, rendkívüli ülésen meghozott határozattal dönthessen a határokon átnyúló európai egyesület megszűnéséről.

A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület 28. cikk szerinti felszámolásakor az illetékes hatóság csak akkor törölje a határokon átnyúló európai egyesületet a nyilvántartásból, amikor a felszámolás befejeződött, továbbá biztosítják az IMI-ben szereplő vonatkozó információk megfelelő frissítését.

25. cikk

Nem önkéntes megszűnés

(1)A 26. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület nem önkéntes megszűnésére – azaz a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által történő megszüntetésére – csak az e cikkben meghatározott körülmények között és feltételek mellett kerülhessen sor.

(2)A tagállamok csak az alábbi okok valamelyike alapján írhatják elő a határokon átnyúló európai egyesület nem önkéntes megszűnését:

a)a határokon átnyúló európai egyesület nem felel meg a nonprofit célra vonatkozó feltételnek;

b)a határokon átnyúló európai egyesület tevékenységei súlyos veszélyt jelentenek a közrendre vagy a közbiztonságra nézve;

c)a határokon átnyúló európai egyesületet vagy annak ügyvezető szervének tagjait súlyos bűncselekmény elkövetése miatt elítélték.

(3)Ha az illetékes hatóság feltételezi, hogy fennáll az e cikk (2) bekezdésében említett valamelyik ok, aggályairól indokolással ellátott írásbeli értesítést küld a határokon átnyúló európai egyesületnek, és észszerű határidőt állapít meg a határokon átnyúló európai egyesület számára arra, hogy válaszoljon ezekre az aggályokra.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság írásbeli határozatot fogadjon el, ha a határokon átnyúló európai egyesület válaszainak az e cikk (3) bekezdése szerinti vizsgálatát követően megállapítja, hogy a határokon átnyúló európai egyesületet meg kell szüntetni, mivel megállapítást nyert, hogy fennáll az e cikk (2) bekezdésében említett valamelyik ok. A határokon átnyúló európai egyesület megszüntetéséről csak akkor hozható határozat, ha nem állnak rendelkezésre olyan kevésbé korlátozó intézkedések, amelyek alkalmasak az illetékes hatóság által felvetett aggályok kezelésére.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett határozatot megfelelő indokolással lássák el, hogy azzal kapcsolatban rendelkezésre álljon a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetősége, és hogy az ne lépjen hatályba, amíg a bírósági felülvizsgálat folyamatban van.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság tájékoztassa a határokon átnyúló európai egyesületet a határozatáról, és hogy csak a (4) bekezdésben említett határozat hatálybalépése, valamint a határokon átnyúló európai egyesület 26. cikkben előírt felszámolása után törölje az egyesületet a nyilvántartásból. Az illetékes hatóság értesíti a tagállamok illetékes hatóságait a vonatkozó információkról.

26. cikk

Felszámolás a határokon átnyúló európai egyesület megszűnése esetén

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesület 24. és 25. cikk szerinti megszűnése az egyesület felszámolását vonja maga után.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a megszűnt határokon átnyúló európai egyesületnek az esetleges hitelezők kielégítését követően fennmaradó vagyonát átruházzák egy olyan nonprofit szervezetre, amely a megszűnt határokon átnyúló európai egyesülethez hasonló tevékenységet folytat, vagy átadják egy helyi hatóságnak, amely köteles azt a megszűnt határokon átnyúló európai egyesület által folytatott tevékenységhez hasonló tevékenységre felhasználni.

6. fejezet

Alkalmazás és igazgatási együttműködés

27. cikk

Az illetékes hatóságok

(1)Minden tagállam kijelöli az ezen irányelv alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: illetékes hatóság).

(2)A tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóság nevéről. A Bizottság közzéteszi az így kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.

(3)A tagállamok adott esetben kötelesek értesíteni a Bizottságot azon egyéb illetékes hatóságaikról, valamint azok feladatairól, amelyek a tagállamok belső jogában létező, a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló – a 4. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott – nonprofit egyesületekre alkalmazandó nemzeti szabályok alapján jöttek létre, vagy azok céljaira kerültek kijelölésre.

28. cikk

Igazgatási együttműködés

(1)Ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása során a tagállamok illetékes hatóságai kötelesek hatékonyan és eredményesen együttműködni, valamint segítséget nyújtani egymásnak.

(2)Az illetékes hatóságok között a 17. cikk, a 18. cikk, a 19. cikk (2) és (4) bekezdése, a 23. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 24. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (6) bekezdése és a 27. cikk szerint megvalósuló igazgatási együttműködésre és információcserére az 1024/2012/EU rendelettel összhangban kerül sor.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az IMI-ben rögzített információk naprakészek legyenek, és tájékoztatják egymást az 1024/2012/EU rendeletnek megfelelően közölt korábbi információkban bekövetkezett változásokról.

29. cikk

Jelentéstétel  

A Bizottság legkésőbb [hét évvel az átültetési határidő után]-ig, majd azt követően ötévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv átültetéséről és alkalmazásáról. E célból a Bizottság – lehetőség szerint digitális eszközökön keresztül – felkérheti a tagállamokat, hogy osszák meg a területükön bejegyzett határokon átnyúló európai egyesületekre vonatkozó összesített adatokat.

7. fejezet

Záró rendelkezések

30. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

31. cikk

Átültetés

(1)A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy [az irányelv hatálybalépésétől számított 2 éven belül] megfeleljenek ennek az irányelvnek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.  

(2)Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg.  

(3)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.  

32. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

33. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. 

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

x új intézkedés 

¨ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 49  

¨ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

¨ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

¨ határozott időtartam

–¨    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig,

–¨    ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

x határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig,

–azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 50   

x A Bizottság általi közvetlen irányítás

–x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét is;

–¨     végrehajtó ügynökségen keresztül

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,

–¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

–¨ az EBB és az Európai Beruházási Alap,

–¨ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek,

–¨ közjogi szervek,

–¨ a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek,

–¨ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek,

–¨ az EUSZ V. címe értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–¨    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–¨    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–¨    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–¨    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–X    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–¨    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–¨    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–X    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ¨    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    A szociális gazdaságban jelen lévő egyéb jogalanyok a szövetkezetek, a kölcsönös önsegélyező társaságok (azaz kölcsönös biztosítótársaságok) és az alapítványok.

(2)    Írországban, Dániában és Svédországban az egyesületeket a jogelmélet és az ítélkezési gyakorlat keretében kidolgozott elvek szabályozzák.    

(3)     Emberközpontú gazdaság (europa.eu) .

(4)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Emberközpontú gazdaság kiépítése: a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, COM(2021) 778 final.

(5)    A Tanács ajánlása a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről, COM(2023) 316 final, 2023. június 13.

(6)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó releváns adózási keretrendszerek, SWD(2023) 211 final, 2023. június 13.

(7)     Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós ítélkezési gyakorlatból levezetett elvek, SWD(2023) 212 final, 2023. június 13.

(8)    A társasági jog területére vonatkozó uniós szabályok célja, hogy védelmet nyújtsanak a részvényeseknek és a társaságokban érdekelt egyéb feleknek, például a munkavállalóknak és a hitelezőknek, hogy hosszú távon hatékonyabbá, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tegyék a vállalkozásokat, és hogy ösztönözzék a különböző uniós országokban székhellyel rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezt a jogi keretet a vállalati jelentéstételre, a könyvvizsgálatra és az átláthatóságra vonatkozó uniós szabályok egészítik ki.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(11)    A hatásvizsgálat megállapította, hogy az egyesületekre a tagállamok többségében külön szabályozás vonatkozik. Ezek általában olyan átfogó jogszabályok, amelyek részletesen szabályozzák az egyesületeket. A mobilitáshoz és az egyesületek tevékenységeihez elengedhetetlen határokon átnyúló szempontokat azonban egyik tagállam sem szabályozza átfogóan.

(12)    Az európai egyesület statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (91/273). Az EUMSZ 114. cikke alapján a javaslat meghatározta az egyesület létrehozására, bejegyzésére, alapítására, működésére, finanszírozására, megszűnésére, felszámolására és fizetésképtelenségére vonatkozó szabályokat. A javaslatot 2005-ben visszavonták.

(13)    A Tanács 2137/85/EGK rendelete (1985. július 25.) az európai gazdasági egyesülésről (HL L 199., 1985.7.31., 1. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).

(15)    A Tanács 723/2009/EK rendelete (2009. június 25.) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről (HL L 206., 2009.8.8., 1. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o.).

(17)    A vonatkozó rendelet korlátozza, hogy milyen tevékenységi területekkel és célokkal rendelkezhetnek.

(18)    Csak országok, kormányközi szervezetek (ERIC) vagy tagállami hatóságok (EGTC) lehetnek a tagjaik.

(19)     A digitális korra felkészült Európa (europa.eu) .

(20)    https://commission.europa.eu/aid-development-cooperation-fundamental-rights/your-rights-eu/eu-charter-fundamental-rights/application-charter/annual-reports-application-charter_en#ref-2022-report

(21)     Az Európa jövőjéről szóló konferencia, Jelentés a végeredményről , 2022. május.

(22)    Lásd az európai egyetemi stratégiáról szóló 2022. január 18-i bizottsági közleményt (COM(2022) 16 final) és az európai egyetemek hálózatainak kialakítására irányuló kezdeményezést .

(23)    Lásd a 2023. február 16-i véleményezési felhívást .

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(26)     Egységes piac – Az egyesületek határokon átnyúló tevékenységeire vonatkozó jogalkotási kezdeményezésre irányuló javaslat (europa.eu) .

(27)    Például a nyilvános konzultáció során (amelyre 64 válasz érkezett) a válaszadók többsége (73 %, azaz a 64 válaszadóból 47) támogatta az egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek az egységes piacon belüli megkönnyítésére irányuló uniós fellépést.

(28)     A határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútuma. Lehetséges előnyök a jelenlegi helyzetben | Think Tank | Európai Parlament (europa.eu) .

(29)    A hatásvizsgálati jelentés 6. és 7. szakaszában foglaltak szerint.

(30)    Lásd a hatásvizsgálati jelentés 6.3. szakaszát: „3. szakpolitikai célkitűzés: a határokon átnyúló tagságra és/vagy a határokon átnyúló célokra vagy tevékenységekre irányuló új nemzeti jogi forma létrehozása” 64–67. o. A 6.3. szakaszban bemutatott adatok (és az e jogalkotási kezdeményezést alátámasztó hatásvizsgálat keretében bemutatott egyéb adatok) kiszámításának további pontosítása és magyarázata a hatásvizsgálati jelentés 2., 6., 7. és 8. szakaszában, valamint 3., 4. és 6. mellékletében található.

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(32)    A vélemény hivatkozási száma.

(33)    A határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútuma. Az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról (2020/2026(INL)) (2022/C 342/17) (HL C 342., 2022.9.6., 225. o.).

(34)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Emberközpontú gazdaság kiépítése: a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, COM(2021) 778 final.

(35)    Az Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a szociális gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről, 2021/2179(INI).

(36)    A szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat, COM(2023) 316 final.

(37)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó releváns adózási keretrendszerek, SWD(2023) 211 final.

(38)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós ítélkezési gyakorlatból levezetett elvek, SWD(2023) 212 final.

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(42)    COM(2022) 720.

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról – Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a munkavállalók képviseletéről (HL L 80., 2002.3.23., 39. o.).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (EIR 2015) (HL L 141., 2015.6.5.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28.).

(49)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(50)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(51)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(52)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(53)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(54)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(55)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl.: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(56)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(57)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(58)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.