EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.11.
COM(2023) 421 final
2023/0247(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/868 határozat hatályon kívül helyezéséről
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2024 és 2028 között tartandó ülésein az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.Az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény
Az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény (ICCAT‑egyezmény) célja az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) felállítása révén elmozdítani az arra irányuló együttműködést, hogy az Atlanti-óceánban halászható tonhalfélék és makrahalalkatúak populációinak mérete lehetővé tegye a legnagyobb fenntartható hozam biztosítását az élelmezési vagy egyéb célú halászat során. Az egyezmény 1969. március 21-én lépett hatályba.
Az Unió az ICCAT részes fele, mivel az 1986. június 9-i tanácsi határozat 1 útján jóváhagyta az egyezményt.
2.2.Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság
Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) az ICCAT-egyezmény által létrehozott szerv, amely az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában kötelező erejű állományvédelmi és -gazdálkodási határozatokat („ajánlásokat”) fogad el. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
Az ICCAT tagjaként az Unió részvételi és szavazati joggal is rendelkezik a határozathozatali folyamatban. Az ICCAT konszenzussal hozza meg határozatait.
2.3.Az ICCAT határozatai
Az ICCAT az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában a szerződő felekre nézve kötelező erejű állományvédelmi és -gazdálkodási ajánlásokat fogadhat el.
Az ICCAT-egyezmény VIII. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ajánlások hat hónappal azután lépnek hatályba, hogy az ICCAT értesíti róluk a szerződő feleket. Ha valamely szerződő fél kifogást emel egy ajánlással szemben és megerősíti fenntartását, akkor rá nézve az ajánlás nem kötelező. Ha a kifogást a szerződő felek többsége támogatja, akkor az ajánlás nem lép hatályba.
3.Az Európai Unió nevében képviselendő álláspont
A regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülésein az Unió nevében képviselendő álláspont kialakítása jelenleg egy kétlépcsős eljárásban történik. Az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat. Ezt az álláspontot az egyes éves ülésekre informális bizottsági dokumentumok aktualizálják, melyeket a Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Az ICCAT vonatkozásában ezt a megközelítést a 2019. május 14-i (EU) 2019/868 tanácsi határozat hajtotta végre, amely meghatározza a 2019–2023‑as időszakban az ICCAT-ban képviselendő uniós álláspontot. A határozat általános elveket tartalmaz, de a lehetséges mértékben figyelembe veszi az ICCAT sajátosságait is. Ezen túlmenően a tagállamok által kifejezett kérésnek megfelelően a határozat rendelkezik az uniós álláspont évenkénti meghatározására szolgáló szokásos eljárásról.
Az (EU) 2019/868 tanácsi határozat az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 2 meghatározott új közös halászati politika alapelveit követte, figyelembe véve a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 3 megfogalmazott célkitűzéseket is. Ezenkívül összhangba hozta az uniós álláspontot a Lisszaboni Szerződéssel.
Az (EU) 2019/868 tanácsi határozat előírja, hogy a 2024-es éves ülés előtt felül kell vizsgálni az Unió álláspontját. Ezért ez a javaslat meghatározza az ICCAT keretében a 2024–2028-as időszakban képviselendő uniós álláspontot, és ezáltal felváltja az (EU) 2019/868 tanácsi határozatot.
E felülvizsgálat a halászat kapcsán figyelembe veszi az európai zöld megállapodást, nevezetesen a biológiai sokféleséggel 4 és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos 5 , valamint a „termelőtől a fogyasztóig” 6 stratégiát. Figyelembe veszi továbbá a műanyagokkal kapcsolatos stratégiát 7 és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet 8 is. Szintén tekintettel van a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közleményre 9 .
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magába foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 10 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az ICCAT-ot megállapodás, nevezetesen az ICCAT-egyezmény hozta létre.
Az ICCAT által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. Az ICCAT-egyezmény VIII. cikkének megfelelően a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek, mivel az ICCAT ajánlásai kiegészíthetik, módosíthatják vagy helyettesíthetik a hatályos uniós jogszabályokban előírt kötelezettségeket, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás és azon belül a következő jogszabályok tartalmát:
·a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról 11 ;
·a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról 12 ;
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről 13 ;
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 14 ;
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról 15 ;
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1154 rendelete (2019. június 20.) a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint az 1967/2006/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról 16 ;
·a Tanács 1936/2001/EK rendelete a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról 17 ;
·a Tanács 520/2007/EK rendelete a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 18 ; valamint
·a Tanács 1984/2003/EK rendelete a kékúszójú tonhal, a kardhal, valamint a nagyszemű tonhal Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó statisztikai ellenőrzési rendszer bevezetéséről 19 .
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják az ICCAT-egyezmény intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben az említett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése. A határozat felváltja a 2019–2023-as időszakra vonatkozó (EU) 2019/868 tanácsi határozatot.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2023/0247 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/868 határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Közösség az 1986. június 9-i tanácsi határozat 20 útján csatlakozott az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményhez (ICCAT-egyezmény), amely létrehozta az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT).
(2)Az ICCAT olyan intézkedéseket fogad el, amelyek célja az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások hosszú távú megőrzésének és fenntartható hasznosításának biztosítása, illetve az ezen erőforrásoknak otthont adó tengeri ökoszisztémák megóvása. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
(3)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, irányításuk pedig összhangban legyen a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hozzájáruljon az élelmiszer-ellátás biztosításához. A rendelet azt is előírja, hogy az Uniónak a halászati gazdálkodásban az elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia, és törekednie kell annak biztosítására, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és a maximális fenntartható hozamot biztosító szint felett tartsa a halászott fajok állományát. Rögzíti továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy az Uniónak e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia külső halászati politikáját.
(4)A biológiai sokféleséggel 22 , az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással 23 kapcsolatos, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” 24 stratégiákkal összhangban alapvető fontosságú a természet védelme és az ökoszisztémák romlásának visszafordítása. Az éghajlatváltozásból és a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő kockázatok nem veszélyeztethetik az egészséges tengeri ökoszisztémák által a halászok, a part menti közösségek és általában az emberiség számára nyújtott áruk és szolgáltatások elérhetőségét.
(5)A műanyagokra vonatkozó stratégia 25 konkrét intézkedéseket említ a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére. A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 26 a tengerbe jutó műanyaghulladék mennyiségének 50 %-os és a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének 30 %-os csökkentését irányozza elő.
(6)A nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közlemény 27 értelmében a tengeri biológiai sokféleség védelme és megőrzése az EU külső tevékenységének kulcsfontosságú prioritása. Az EU pedig világszerte a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és halászati szervek legjelentősebb szereplője. E szerepében az EU előmozdítja a halállományok fenntarthatóságát és a megalapozott tudományos szakvéleményeken alapuló átlátható döntéshozatalt, valamint fokozza a tudományos kutatást és erősíti a megfelelést.
(7)Az ICCAT ülésein az Unió nevében jelenleg képviselendő álláspontot az (EU) 2019/868 határozat 28 írja elő. Az említett határozatot helyénvaló hatályon kívül helyezni és felváltani egy új, a 2024–2028-as időszakra vonatkozó határozattal.
(8)Helyénvaló meghatározni az ICCAT 2024–2028-as időszakban tartandó ülésein az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel az ICCAT állományvédelmi intézkedései kötelező érvényűek lehetnek az Unióra nézve, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás, nevezetesen a következő jogszabályok tartalmát: az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 29 , az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 30 , az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 , az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 , az 1936/2001/EK tanácsi rendelet 33 , az 520/2007/EK tanácsi rendelet 34 , az 1984/2003/EK tanácsi rendelet 35 , az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 , valamint az (EU) 2019/1154 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 .
(9)Tekintettel az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ennek ismeretében az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve az ICCAT ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos adatokat és egyéb releváns információkat –, meg kell állapítani a 2024–2028-as időszakra az Unió álláspontjának évenkénti kialakítását szolgáló eljárást. Ezen álláspontnak összhangban kell lennie az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek a Szerződés 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elvével,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) ülésein az Európai Unió nevében képviselendő álláspontot e határozat I. melléklete határozza meg.
2. cikk
Az ICCAT ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározását a II. mellékletben foglaltak alapján kell végezni.
3. cikk
Az I. mellékletben szereplő uniós álláspontot a Tanács legkésőbb az ICCAT 2029-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – felülvizsgálja a Bizottság javaslata alapján.
4. cikk
Az (EU) 2019/868 határozat hatályát veszti.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.11.
COM(2023) 421 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/868 határozat hatályon kívül helyezéséről
I. MELLÉKLET
Az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban (ICCAT) az Európai Unió nevében képviselendő álláspont
1.ALAPELVEK
Az ICCAT keretében az Unió:
a)gondoskodik arról, hogy az ICCAT által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással és a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;
b)előmozdítja az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejött, a nemzeti joghatóságokon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének védelméről és fenntartható hasznosításáról szóló megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján (COP 15) született megállapodás céljait, különösen a tengeri biológiai sokféleség védelmének fokozását és a világ óceánjai 30 %-ának védett tengeri területek létrehozásával megvalósítandó védelmét;
c)hozzájárul az európai zöld megállapodás megvalósításához – beleértve a biológiai sokféleséggel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiákat, különösen a természet védelmét – és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia végrehajtásához, valamint Európa globális szerepének erősítéséhez;
d)törekszik megvalósítani a műanyagokkal kapcsolatos stratégia és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseit, nevezetesen a műanyaghulladék és a tengerszennyezés csökkentését;
e)az Unió által a közös halászati politika keretében meghatározott célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, nevezetesen előmozdítja az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett elővigyázatossági megközelítést és maximális fenntartható hozamokat, a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését és a halászati tevékenységek környezeti hatásának mérséklését, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülését és csökkentését, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolását, a halászat által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálását, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítását és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételét;
f)összhangot biztosít a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 1 ;
g)összhangot biztosít az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendjéről szóló közös közleménynek 2 a tengeri biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseivel, valamint az e közös közleményről szóló tanácsi következtetésekkel 3 ;
h)elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását az ICCAT-intézkedések előkészítésében és gondoskodik arról, hogy az ICCAT keretében elfogadott intézkedések összhangban legyenek az ICCAT-egyezmény célkitűzéseivel;
i)támogatja a regionális halászati gazdálkodási szervezetek bevált módszereivel összhangban lévő álláspontokat;
j)következetességre és szinergiára törekszik az Unió harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatai keretében követett politikájával és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció terén;
k)törekszik az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen egyenlő versenyfeltételeket elérni az uniós flotta számára az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának előmozdítására;
l)elősegíti az ICCAT, a meglévő regionális halászati gazdálkodási szervezetek és regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint megbízatásuk erejéig és amennyiben ez releváns, a megfelelő globális szervezetekkel folytatott együttműködést;
m)előmozdítja a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek között a kóbei folyamat szerinti együttműködési mechanizmusokat.
2.IRÁNYVONALAK
Az Európai Unió – adott esetben – törekszik annak támogatására, hogy az ICCAT elfogadja az alábbi intézkedéseket:
a)a tengeri ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzését és teljes körű helyreállítását, az állományok fenntarthatóságát, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásoknak a figyelembevételét előmozdító intézkedések;
b)az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásaira vonatkozó, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, ideértve az ICCAT által szabályozott élő tengeri biológiai erőforrásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek és kvóták vagy erőkifejtés-szabályozás alkalmazását azzal a céllal, hogy ezeket az erőforrásokat legalább a maximális fenntartható hozamot biztosító szintre helyreállítsák vagy e szinten fenntartsák. Amennyiben szükséges, az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések között hozni kell kifejezetten a túlhalászott állományokra vonatkozó intézkedéseket is, hogy a halászati erőkifejtés összhangban legyen ezen állományok helyreállításával;
c)a halászati adatok gyűjtésének előmozdítására irányuló intézkedések, amelyek lehetővé teszik a megbízható állományfelméréseket, támogatják az ICCAT tudományos bizottságának tudományos munkáját és alátámasztják a tudományosan megalapozott gazdálkodási döntéseket, valamint a megfelelési bizottság megerősítését, a megfelelési kultúrát és az időszakos független teljesítmény-felülvizsgálatok végzését előmozdító intézkedések;
d)az ICCAT és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) közötti együttműködés megerősítése a megfelelő tengeri fajok védelmére vonatkozó koherens megközelítés biztosítása érdekében, különösen a megbízható állományfelmérést lehetővé tevő adatgyűjtés terén;
e)az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységek megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések, ideértve az IUU-hajók jegyzékbe vételét és e jegyzékeknek a más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való egyeztetését, valamint a halak és a halászati termékek nyomonkövethetőségének előmozdítását célzó, a fogási dokumentációs rendszerekre vonatkozó önkéntes iránymutatásokon alapuló intézkedéseket;
f)nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések az egyezmény hatálya alá tartozó területen az ICCAT keretében elfogadott intézkedések ellenőrzési hatékonyságának és betartásának biztosítása érdekében, ideértve az átrakodási műveletek ellenőrzésének megerősítését a FAO átrakodásra vonatkozó önkéntes iránymutatásai alapján;
g)a halászati tevékenységek tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, azokon belül az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak védelme az ICCAT-egyezménnyel és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban, valamint a nem szándékos fogások, különösen a veszélyeztetett tengeri fajok nem szándékos fogásainak lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedések;
h)a tengerszennyezés csökkentésére, a műanyagok tengerbe ürítésének megelőzésére, valamint a tengerben jelen lévő műanyagok által a tengeri biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatások csökkentésére irányuló intézkedések, beleértve a hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök (ALDFG) óceánra gyakorolt hatásának csökkentését, valamint az ilyen halászeszközök azonosításának és eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket a FAO halászeszközök jelölésére vonatkozó önkéntes iránymutatásai alapján;
i)a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltására irányuló intézkedések és a kifogott cápák uszonyostul való kirakodásának előírása;
j)adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) halászati ágazati munkafeltételekről szóló egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;
k)adott esetben közös megközelítések kidolgozása más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen az ugyanabban a térségben gazdálkodókkal;
l)kiegészítő technikai intézkedések az ICCAT kisegítő testületeinek és munkacsoportjainak tanácsai alapján.
II. MELLÉKLET
Az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság ülésén képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározása
Az ICCAT minden olyan ülése előtt, ahol e szervnek az Unióra joghatással bíró határozatot kell elfogadnia, gondoskodni kell arról, hogy az Unió nevében képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.
Ennek érdekében a Bizottság az ICCAT minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelyet a Tanács megvitat, majd elfogadja az Unió nevében képviselendő álláspont részleteit.
Amennyiben az ICCAT valamely ülése során nem sikerül – a helyszínen sem – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy annak előkészítői szervei elé.