EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.5.

COM(2023) 420 final

2023/0234(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 420 final} - {SWD(2023) 420 final} - {SWD(2023) 421 final} - {SWD(2023) 422 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az európai zöld megállapodás 1 és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 2 megerősített és felgyorsított uniós és tagállami fellépésre szólít fel a textil- és élelmiszerágazat környezeti fenntarthatóságának biztosítása érdekében, mivel ezek az ágazatok a leginkább erőforrás-igényes ágazatok, amelyek jelentős negatív környezeti externáliákat okoznak, ahol a finanszírozási és technológiai hiányosságok akadályozzák a körforgásos gazdaságra való átállás és a dekarbonizáció felé történő előrelépést. Az élelmiszeripar és a textilipar az első, illetve a negyedik leginkább erőforrás-igényes ágazat 3 , amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a hulladékhierarchia által meghatározott alapvető uniós hulladékgazdálkodási elveknek, amelyek szerint a hulladékképződés megelőzése, majd az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás élveznek elsőbbséget. A vállalt kötelezettségeket tükrözve a hulladékokról szóló keretirányelv 4 módosítására irányuló jelen javaslat két erőforrás-igényes ágazatra összpontosít: a textil- és az élelmiszerágazatra, és általános célkitűzései a következők: 

–a környezeti és éghajlati hatások csökkentése, a környezet minőségének javítása és a közegészség javítása a textilhulladék-gazdálkodással összefüggésben, a hulladékhierarchiával összhangban,

–az élelmiszerrendszerek élelmiszerhulladék-keletkezéssel kapcsolatos környezeti és éghajlati hatásainak csökkentése. Az élelmiszer-pazarlás megelőzése az élelmezésbiztonsághoz is hozzájárulna.

Textilhulladék

Annak ellenére, hogy a hulladékképződés megelőzése a hulladékokról szóló keretirányelv kulcsfontosságú célkitűzése, valamint a többek között a magánszereplők által is kifejtett nemzeti szintű végrehajtási erőfeszítések ellenére az általános hulladékkeletkezés továbbra is növekszik, és csak a hulladékkeletkezésnek a gazdasági növekedéstől való „viszonylagos függetlenedése” figyelhető meg 5 . Ez a valamennyi hulladékra jellemző tendencia a textilhulladékok esetében is megfigyelhető. Ezt azonban tovább súlyosbítja az úgynevezett „fast fashion” jelensége, melyet az jellemez, hogy gyakrabban hoznak forgalomba divatkollekciókat 6 olyan alacsony árú termékekkel, amelyek nem internalizálják a környezeti externáliákat 7 , a vásárlókat impulzusvásárlásra sarkallják, és nagyobb mennyiségű ruházat vásárlását ösztönzik 8 . Ez a növekvő textilfogyasztás a textilhulladék mennyiségének növekedéséhez vezet. A Közös Kutatóközpont (JRC) egyik folyamatban lévő tanulmánya 9 szerint 2019-ben a ruházatot és lábbelit, a háztartási textíliákat, a műszaki textíliákat, valamint a posztindusztriális és fogyasztás előtti hulladékokat is magában foglaló teljes textilhulladék 12,6 millió tonna volt (10,9 millió tonna használat utáni hulladék, 1,7 millió tonna pedig posztindusztriális és fogyasztás előtti hulladék). A ruházati és lábbelihulladék 5,2 millió tonna volt, ami személyenként évente 12 kg-nak felel meg az EU-ban.

A Közös Kutatóközpont (JRC) egyik tanulmánya 10 szerint jelenleg a ruhát és lábbelit, a háztartási textíliákat és a műszaki textíliákat tartalmazó, használat utáni textilhulladék mintegy 78 %-át nem gyűjtik elkülönítetten, hanem az égetésre vagy lerakásra szánt vegyes háztartási hulladékba kerül. Ez a kevéssé erőforrás-hatékony hulladékgazdálkodás nincs összhangban a hulladékhierarchiával, és a túlzott mértékű üvegházhatásgáz-kibocsátás, vízfogyasztás, szennyezés és földhasználat révén környezeti károkat okoz az EU-ban és harmadik országokban. Az elkülönítetten gyűjtött textilhulladéknak – amely a használat utáni textilhulladéknak mindössze 22 %-át teszi ki – mintegy 32 %-át dolgozzák fel újra az EU-n belül (körülbelül 20 %-át az EU-n kívül), 8 %-át pedig az EU-n belül használják fel újra (körülbelül 38 %-át az EU-n kívül), míg a fennmaradó részt exportálják. 

A hulladékokról szóló keretirányelvben a textilanyagokra vonatkozóan előírt elkülönített gyűjtési kötelezettség 2025. január 1-jén lép hatályba. A tagállamoktól származó információk alapján a becslések szerint az elkülönített gyűjtési rendszerek, valamint a válogatási és újrafeldolgozási infrastruktúrák valószínűleg nem fognak készek állni a várhatóan begyűjtendő további mennyiségek kezelésére. A válogatásra várhatóan a legtöbb tagállamban a hulladékgyűjtő pontok közelében kerül sor, és nagyobb léptékben azokban, ahol a piaci feltételek kedvezőek (pl. alacsonyabb hulladékgazdálkodási költségek, meglévő bővíthető infrastruktúra és készségek, az újrafeldolgozási/termelési központokhoz és kikötőkhöz való közelség). Az újrafeldolgozásra várhatóan nem minden országban kerül sor, és valószínűsíthetően a textilgyártó központokhoz és a meglévő infrastruktúra-bázisokhoz közeli régiókban valósul meg.

A textilipar erőforrás-igényes ágazat. Mind a nyersanyag-, mind a textilgyártás tekintetében a ruházati cikkek, lábbelik és háztartási textíliák EU-n belüli fogyasztásával kapcsolatos terhelések és hatások többsége a világ más régióiban jelentkezik. Bár az uniós textilfogyasztás környezeti terhelésének legnagyobb része harmadik országokban jelentkezik 11 , globális hatásuk miatt az EU-t is érintik. Az EEA becslései szerint az EU-ban 2020-ban fogyasztott ruházat, textilanyagok és lábbeli mennyiségének előállításához az elsődleges nyersanyagok 80 %-a, a víz 88 %-a és a földterület 92 %-a származott az EU-n kívülről, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 73 %-a történt ott. Az ÜHG-kibocsátás például globális jelenség, és nem konkrét határokhoz vagy régiókhoz van kötve. Emellett világszerte közel 13 millió teljes munkaidős egyenértékben kifejezett munkavállalót foglalkoztattak az ellátási láncban 12 . Ezért a textilhulladék keletkezésének megelőzése, újrahasználata és újrafeldolgozása hozzájárulhat az ágazat környezeti lábnyomának csökkentéséhez. 

Ezenkívül a használt ruházat és háztartási textiltermékek hulladékgazdálkodási költségeit nem internalizálják az új termékek árába. A gyűjtés és a kezelés költsége átlagosan darabonként körülbelül 12 centet tenne ki. Ezek a költségek azonban terméktípusonként eltérőek, mivel a textilszáltípusok keverékét és a zavaró tényezőket (például gombokat és cipzárakat) tartalmazó termékek kezelése többe kerül, míg az egyetlen száltípusból álló, zavaró tényezőket nem tartalmazó termékek (például pólók) költségei alacsonyabbak. Tekintettel arra, hogy jelenleg nagy mennyiségű textilhulladékot ártalmatlanítanak a maradékhulladékban, az ártalmatlanítás költségei és az ártalmatlanítás környezeti externáliái – beleértve az égetésből és a lerakásból származó kibocsátásokat – sem kerülnek internalizálásra. Az egyéb externáliák közé tartoznak különösen a harmadik országokba újrahasználati céllal álcázva exportált textilhulladék környezeti és társadalmi hatásai, különösen az exportált nem válogatott textilanyagokkal kapcsolatban, amelyek jelentős része (illegális) hulladéklerakókba kerül. 

A textilanyagok és a textilhulladék meghatározásának széttagoltsága adminisztratív terhekhez vezet, és akadályokat gördít a határokon átnyúló szállítás elé. Az egyes tagállamok eltérő szakpolitikai és szabályozási jelzései, valamint a hiányos információk (pl. az alapanyagok minőségére vonatkozóan) akadályozzák az újrafeldolgozó ipar növekedését és az újrahasználatot, és megzavarják az egységes piac egyenlő versenyfeltételeit, ráadásul a textilhulladékok eltérő összetétele miatt a textilanyagok újrafeldolgozása bonyolult. Ez nemcsak a körforgásos gazdaságra való átállást akadályozza a textiliparban, hanem azt is, hogy az EU-ban minőségi munkahelyeket és hozzáadott értéket teremtsenek. Az elégtelen hulladékválogatási és újrafeldolgozási infrastruktúra valószínűleg ahhoz vezet, hogy a textilanyagokat még az elkülönített gyűjtési kötelezettség hatálybalépését követően sem a hulladékhierarchiával összhangban kezelik. Az alacsony hozzáadott értéket képviselő gyártás főként harmadik országokban történik. Az importált textilhulladék előállítása és ártalmatlanítása jelentős negatív társadalmi hatásokkal jár helyi, regionális és globális szinten 13 . 

Ezért a textilhulladék tekintetében e javaslat konkrét célkitűzései a textilhulladék-gazdálkodásnak a hulladékokról szóló keretirányelvben rögzített „hulladékhierarchiával” 14 összhangban történő javítása, a hulladékkeletkezés megelőzésének, az újrahasználatra való előkészítésnek és a textiltermékek újrafeldolgozásának előnyben részesítése az egyéb hasznosítási lehetőségekkel és ártalmatlanítással szemben, valamint a „szennyező fizet” elv érvényesítése. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 15 és a fenntartható és körforgásos textiliparra vonatkozó uniós stratégia (a továbbiakban: textilstratégia) 16  megerősített és felgyorsított uniós és tagállami fellépést sürget a textilhulladék-keletkezés megelőzése és a textiltermékek körforgásos jellegének javítása érdekében, mivel olyan erőforrás-igényes ágazatról van szó, amely jelentős negatív környezeti externáliákat okoz, ahol a finanszírozás és a technológiai hiányosságok akadályozzák a körforgásos gazdaságra való átállást.

Élelmiszer-hulladék

Az élelmiszer-pazarlás az egyik legnagyobb forrását jelenti a hatékonyság hiányának az agrár-élelmiszeripari láncban. Konkrétabban, negatív környezeti és éghajlati hatásokkal jár. Az uniós fogyasztás környezeti hatásaihoz 17 és biodiverzitás-lábnyomához 18 elsősorban az élelmiszer-fogyasztás járul hozzá.

Amikor kidobják az élelmiszereket, a teljes összevont energia- és erőforrásfelhasználás, valamint azok környezeti következményei – például az élelmiszerláncban felhalmozódó ÜHG-kibocsátás – ugyanúgy bekövetkeznek, de nem járnak előnyökkel az emberi táplálkozás szempontjából. A feldolgozott, szállított és főzött, majd a fogyasztás szakaszában hulladékká váló élelmiszernek nagyobb környezeti hatása van, mint a gazdaságban elveszett feldolgozatlan élelmiszereknek. Az EU-ban 2020-ban keletkezett 58,5 millió tonna élelmiszer-hulladék 19 252 millió tonna CO2-egyenértéknek 20 megfelelő kibocsátást okozott. Ez az uniós élelmiszerrendszerből eredő teljes ÜHG-hatás 16 %-ának felel meg. Az élelmiszer-pazarlás szükségtelen nyomást gyakorol a korlátozott természeti erőforrásokra is. Például az élelmiszer-előállításhoz felhasznált vízmennyiség, amely végül elpazarolt, 342 milliárd m3 vízegyenértékben 21 , számszerűsíthető, ami az uniós élelmiszer-termelés és -fogyasztás teljes hatásának 12 %-át teszi ki. Az élelmiszer-pazarlás a földhasználati tevékenységek által a talajra gyakorolt hatások 16 %-áért is felelős 22 , míg a tengeri eutrofizációra gyakorolt hatások a teljes mennyiség 15 %-át teszik ki 23 , 24 . 

Ami a gazdasági következményeket illeti, az 58,5 millió tonna élelmiszer-hulladék piaci értéke a becslések szerint 132 milliárd EUR 25 . Ezek a költségek magukban foglalják az élelmiszeripari vállalkozók által az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szakaszában elveszített erőforrásokat, valamint a háztartások szükségtelen kiadásait is. Emellett az élelmiszer-hulladék gyűjtésének és kezelésének költsége további 9,3 milliárd EUR-ra becsülhető 26 . 

Az élelmiszer-pazarlás jelentős társadalmi következményekkel jár. Olyan források szükségtelen elköltéséhez vezet, amelyeket más módon is ki lehetne osztani. Az élelmiszerre (agrár-élelmiszeripari és étkeztetési szolgáltatásokra) fordított kiadások átlagos aránya a háztartások összkiadásán belül körülbelül 19 % 27 az EU-ban. Az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek kidobása – az élelmiszer rászorulók körében, többek között élelmiszer-adományozás révén történő újraelosztása helyett – szintén elszalasztott lehetőséget jelent az élelmezésbiztonság terén jelentkező növekvő kihívások fényében. Bár Európában biztosított az élelmiszerek rendelkezésre állása, az élelmiszerek megfizethetősége egyre több uniós polgár számára jelent problémát: 32,6 millió ember nem engedheti meg magának, hogy minden második napon húst, halat, csirkét vagy azzal egyenértékű vegetáriánus ételt egyen 28 . Végezetül, sok fogyasztó számára az élelmiszer-pazarlásnak fontos etikai dimenziója van 29 . 

Ezzel összefüggésben az EU és tagállamai elkötelezték magukat a 12.3. fenntartható fejlődési cél elérése mellett, amely szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlás mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint csökkenteni kell az élelmiszer-termelési és -ellátási láncok veszteségét, beleértve a betakarítás utáni veszteségeket is. 

Az EU eredetileg a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2015. évi cselekvési terv részeként, majd 2020 óta „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia 30 keretében célzott cselekvési tervet hajtott végre az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése érdekében, amely szabályozási és nem szabályozási intézkedéseket egyaránt magában foglal. Ennek során a Bizottság nemcsak arra törekszik, hogy egyértelmű kötelezettségeket állapítson meg a tagállamok számára az élelmiszer-pazarlás csökkentése tekintetében, hanem arra is, hogy olyan szakpolitikai környezetet teremtsen, amely támogatja a tagállamokat az eredményes intézkedések meghozatalában.

A 2018-ban felülvizsgált keretirányelv előírja a tagállamok számára, hogy a hulladékhierarchiával összhangban dolgozzanak ki egyedi élelmiszer-hulladék-megelőzési programokat. Előírja a tagállamok számára, hogy az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szakaszában csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, kövessék nyomon az élelmiszer-pazarlás szintjét, és számoljanak be az elért eredményekről. A Bizottság 2019-ben elfogadta az élelmiszer-pazarlás mérésére szolgáló közös módszertant 31 , amely az élelmiszer-pazarlás uniós szintű nyomon követésének alapjául szolgál.

A tagállamok fellépésének támogatása érdekében a Bizottság 2015 óta kezdeményezéseket tett a vonatkozó jogszabályok pontosítására és harmonizálására (pl. az élelmiszer-adományozásra vonatkozó uniós iránymutatások 32 elfogadása, majd az élelmiszer-higiéniai szabályoknak a biztonságos élelmiszer-adományozási gyakorlatok megkönnyítése érdekében történő módosítása, valamint az emberi fogyasztásra már nem szánt élelmiszerek takarmányként való felhasználására vonatkozó uniós iránymutatások 33 elfogadása). A Bizottság 2016-tól kezdődően létrehozott egy több érdekelt felet tömörítő platformot, az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platformot 34 , hogy valamennyi szereplőt támogassa az élelmiszer-pazarlás megelőzését, a bevált gyakorlatok megosztását és az előrehaladás értékelését célzó intézkedések meghatározásában. Elfogadta saját eredményeit is (pl. az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat 35 ), és támogatta a dátumjelölési 36  gyakorlatok javítására irányuló uniós szintű munkát. Az élelmiszer-pazarlás Unió-szerte történő csökkentésére irányuló bevált gyakorlatok és megoldások megosztását az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással foglalkozó uniós digitális központ 37 is elősegíti. A RESTwithEU kísérleti projekt 38 digitális eszközöket értékel és ajánl a vendéglátóipar élelmiszer-pazarlásának csökkentése érdekében. A fogyasztói magatartás megváltoztatásának támogatásával a platform külön alcsoportja foglalkozik, és az uniós kísérleti projekt, az élelmiszer-pazarlás elleni európai fogyasztói fórum által kidolgozott bevált gyakorlatok gyűjteménye 2023. június végétől lesz elérhető. Az élelmiszer-pazarlás megelőzése tudományos alapjának megerősítése érdekében a Közös Kutatóközpont értékeli az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló beavatkozások 39 hatékonyságát, amit egy valamennyi szereplő által használható értékelési keret támaszt alá. A Horizont 2020 kezdeményezés 40 és a Horizont Európa 41 kutatási és innovációs keretprogram keretében meghirdetett pályázati felhívások új kutatási és innovációs lehetőségeket kínálnak az élelmiszer-veszteség és -pazarlás kezelésére. Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére szolgáló egyéb finanszírozási eszközök közé tartozik a LIFE program és az InterReg Europe . Az Egységes piac program keretében a Bizottság az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökséggel (HADEA) együttműködve támogatást nyújt a tagállamoknak és az érdekelt feleknek 42 az élelmiszer-pazarlás mérésének javításához és az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtásához. 

Az élelmiszer-ellátási lánc számos élelmiszer-vállalkozója fontos lépéseket tett az élelmiszer-pazarlás csökkentése és az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében. A felelős élelmiszer-ipari vállalkozásokról és marketinggyakorlatokról szóló uniós magatartási kódex 43 értelmében az élelmiszer-feldolgozók és a kiskereskedők konkrét kötelezettségvállalásokat tettek az élelmiszer-pazarlásnak a működésük során és az ellátási lánc mentén történő csökkentésére.

Ezen intézkedések, valamint az élelmiszer-pazarlás negatív hatásaival és következményeivel kapcsolatos növekvő tudatosság, az uniós és tagállami szinten tett politikai kötelezettségvállalások, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2015. évi cselekvési terv óta végrehajtott uniós intézkedések ellenére az élelmiszerhulladék-képződés nem csökken eléggé ahhoz, hogy jelentős előrelépés történjen a 12.3. fenntartható fejlesztési cél megvalósítása felé. Az EU-ban a hulladékokról szóló keretirányelvben foglalt meglévő jogi kötelezettségek és a Bizottság támogató tevékenységei ellenére a tagállamokban eddig hozott intézkedések eltérőek, és nem tették lehetővé az élelmiszer-pazarlás szintjének jelentős csökkentését.

Ezért célértékek kitűzése szükséges a következő lépéshez. A javaslat konkrét célkitűzései a következők: először is, a tagállamok felelősségének egyértelmű kijelölése az élelmiszer-pazarlásnak saját területükön az élelmiszer-ellátási lánc mentén és a háztartásokban történő csökkentésének felgyorsítására, ezáltal határozottan hozzájárulva a 12.3. fenntartható fejlődési cél eléréséhez; másodszor pedig annak biztosítása, hogy valamennyi tagállam megfelelő és következetes lépéseket tegyen az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, az élenjárókéval összhangban.

Ennek arra kell késztetnie az egyes tagállamokat, hogy ambiciózus lépéseket tegyenek – a leghatékonyabb, az adott nemzeti helyzethez igazított intézkedéseket alkalmazva –, amelyek célja a fogyasztói magatartás megváltoztatásának támogatása, valamint az intézkedéseknek a teljes élelmiszer-értéklánc szereplői közötti, valamint más érintett szereplőkkel (pl. tudományos körök, nem kormányzati szervezetek, pénzügyi intézmények, szociális gazdasági szereplők stb.) való koordinációjának megerősítése.

Ezenfelül az Európa jövőjéről szóló konferenciát követően az élelmiszer-pazarlást választották a tanácskozáson részt vevő európai polgári vitacsoportok első témájának. A polgári vitacsoport ajánlásai támogatni fogják a Bizottság munkáját, és támogatni fogják a tagállamokat az élelmiszer-pazarlás megelőzését célzó nemzeti stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásában.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Utólagos értékelések

Utólagos értékelésre nem került sor, mivel a hulladékokról szóló keretirányelv legutóbbi módosítására csak 2018-ban került sor. Ezért korai lett volna utólagos értékelést készíteni azokról a közelmúltbeli módosításokról, amelyek még nem érték el teljes hatásukat. Emellett a hulladékokról szóló keretirányelv külön felülvizsgálati záradékokat ír elő az egyes hulladékáramokra vonatkozóan, amelyek a jelenlegi rendelkezések hatásainak elemzését eredményeznék.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Polgári vitacsoport 

Az Európa jövőjéről szóló konferencia folyományaként a Bizottság bejelentette a polgári vitacsoportok „új generációját”, melynek keretében véletlenszerűen kiválasztott polgárokkal konzultál egyes európai szintű kulcsfontosságú javaslatok előtt. A polgárok az első három megvitatandó téma közé választották az élelmiszer-pazarlást (a virtuális világ és a tanulási célú mobilitás mellett), a vitacsoportot pedig 2022 decembere és 2023 februárja között három ülésre hívták össze. Bár a polgári vitacsoport nem képezte részét a jogalkotási javaslat előkészítése céljából szervezett konzultációs tevékenységeknek, a polgárok ajánlásai 60 továbbra is támogatni fogják a Bizottság élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos munkáját, és azokat figyelembe vették e jogalkotási javaslat előkészítése során. A polgárok ajánlásai iránymutatásként szolgálnak majd a tagállamok számára a javaslatban szereplő élelmiszerhulladék-csökkentési célok eléréséhez is. 

A polgárok által előterjesztett 23 ajánlás kiemeli, hogy az élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos átfogó megközelítésre van szükség, bevonva az összes szereplőt, és erősítve az együttműködést az élelmiszer-ellátási lánc egészében. Ezt az átfogó megközelítést irányozza elő a polgárok ajánlásaiban tárgyalt három téma is: 1) Együttműködés az élelmiszer-értékláncban: a termelőtől a fogyasztóig; 2) Élelmiszeripari kezdeményezések; és 3) A fogyasztói magatartás megváltoztatásának támogatása.

A polgárok ajánlásai azt a három fő cselekvési irányvonalat tükrözik, amelyeket a tagállamoknak követniük kell az élelmiszer-pazarlás nemzeti szintű csökkentésének felgyorsítása és a jövőbeli célok elérése érdekében. Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére vonatkozóan a hulladékokról szóló keretirányelvben meghatározott átfogó uniós szabályozási keret, valamint az uniós szinten hozott támogató intézkedések szintén merítenek az ajánlásokból, és támogatják a tagállamokat a jövőbeli célok elérésében.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság külső tanulmányt szerzett be a hulladékokról szóló keretirányelv 2023-as felülvizsgálatára vonatkozó szakpolitikai lehetőségek hatásvizsgálatának alátámasztására – 090202/2021/861277/ENV.B.3. sz. egyedi szerződés. Ezt számos, a hatásvizsgálat mellékletében felsorolt szakértői és technikai segítségnyújtási tanulmány is támogatta.

–A Közös Kutatóközpont kulcsfontosságú tudományos hozzájárulást nyújtott azáltal, hogy két olyan jelentést készített, amelyek elemzéssel támasztották alá a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatának hatásvizsgálatát, különös tekintettel az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó célok meghatározásának megvalósíthatóságára:

–Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont: Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló uniós kezdeményezés hátterének meghatározása, 2023 62  

–Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont: Az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó célkitűzések gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak értékelése. Modellalapú elemzés, 2023 63  

–2022. október 25-én az Eurostat közzétette az Európai Unióban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének első célzott statisztikai nyomon követését, amelyet az EU-ban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségére vonatkozó adatokkal kapcsolatos további magyarázatokkal egészített ki. Az adatok leírása és értelmezése, valamint a módszertan megtalálható az Eurostat élelmiszer-pazarlással foglalkozó Statistics Explained weboldalán 64 . Az adatokat legutóbb 2023 márciusában frissítették.

•Hatásvizsgálat

–1. alternatíva – Támogatja a tagállamokat a jelenlegi rendelkezések végrehajtásában és érvényesítésében a fogalommeghatározások, az elkülönített gyűjtésre vonatkozó megközelítések és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősség megállapításának összehangoltabb alkalmazása révén, nem kötelező erejű iránymutatások, ajánlások elfogadása és a másodlagos jogszabályokra vonatkozó meglévő bizottsági megbízatások gyakorlása révén, javítva az érdekelt felek jelenlegi, iránymutatással és a bevált gyakorlatok cseréjével foglalkozó platformjait. Ez az alternatíva minden problémaforrással és mindkét konkrét célkitűzéssel foglalkozik, bár valószínűleg kisebb hatással, mivel az intézkedések jellege a nem kötelező erejű jogi eszközökre korlátozódik. 

–2. alternatíva – Kiegészítő kötelező jogi erejű szabályozási követelményeket határoz meg a hulladékgazdálkodási teljesítménynek a hulladékhierarchiával összhangban történő javítása érdekében, a hulladékokról szóló keretirányelv célzott módosítása révén. A módosítások célja, hogy új operatív kötelezettségeket rójanak a tagállamokra, a textilgyártókra és a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőkre. Pontosítanák és harmonizálnák a fogalommeghatározásokat uniós szinten, pontosítanák a meglévő jelentéstételi kötelezettségek hatályát az adatok megbízhatóságának javítása érdekében, pontosítanák az elkülönített gyűjtési kötelezettségek hatályát, és új operatív kötelezettségeket vezetnének be a hulladékkezelők számára az újrahasználatra és újrafeldolgozásra történő válogatás biztosítása érdekében. Ezen alternatíva kiemelt intézkedése, hogy felhatalmazzák a tagállamokat arra, hogy nemzeti kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket hozzanak létre a textiltermékekre vonatkozóan, és harmonizálják azok hatályát, célkitűzéseit, valamint fő szervezeti és működési jellemzőit. Ez az alternatíva minden problémaforrással és mindkét konkrét célkitűzéssel foglalkozik. 

–3. alternatíva – Hulladékgazdálkodási teljesítménycélok meghatározása uniós szinten. Ez az alternatíva magában foglalja a hulladékokról szóló keretirányelv módosítását, amely kötelező hulladékgazdálkodási teljesítménycélokat határoz meg, amelyek működőképessé teszik a hulladékhierarchiát a tagállamok és a gazdasági szereplők számára. A hatályok és fogalommeghatározások harmonizálása szerves részét képezné a célértéknek a hulladékokról szóló keretirányelvben és az azt követő végrehajtási jogi aktusokban szereplő meghatározásának, amelyek részletesebb szabályokat határoznának meg az egyes célértékek számítási módszertanára vonatkozóan. Ez az alternatíva mind a konkrét célkitűzésekkel, mind pedig az összes problémaforrással foglalkozik, bár nem érné el a 2. alternatíva által biztosított harmonizáció szintjét, mivel a teljesítményszintek elérésének eszközeire vonatkozó döntéseket a tagállamokra bízza. Mivel a textilhulladék keletkezésére vonatkozó jelenlegi adatok nem kellően megbízhatóak, ami részben annak tudható be, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy a begyűjtött textíliák hulladéknak minősülnek-e, illetve a tagállami végrehajtás hatálya alá tartozó textíliák pontos köre sem ismert, a hatásvizsgálat annak a mechanizmusnak a megvalósíthatóságát ismerteti, amellyel a jövőben célértékeket lehetne meghatározni, valamint e folyamat hatásait (és nem a célértékek tényleges szintjeit). A gyűjtési cél meghatározásával kapcsolatban az időközi közepes ambíciójú célkitűzésen alapuló részletesebb értékelés kerül bemutatásra. A 3.6. intézkedés kifejezetten a textíliák 50 %-os gyűjtési céljának meghatározására vonatkozik: A cél elérése javítaná a textiltermékek elkülönített begyűjtési arányát, ezáltal növelné az újrahasználati és újrafeldolgozási arányokat, és csökkentené az ártalmatlanítási arányokat, ugyanakkor adminisztratív terhet is jelentene, és az elkülönített gyűjtésre vonatkozó meglévő 2025-ös kötelezettség hasonló hatással lehet az elkülönített begyűjtési arányra. A tagállamok között az előre jelzett arányok között is nagy a heterogenitás, ami ebben a szakaszban megnehezítheti a cél kitűzését.

–Elsődleges termelésre vonatkozó célérték – nincs célérték

–A feldolgozásra és a gyártásra vonatkozó célérték – 10 %

–A kiskereskedelmi és fogyasztási szakaszra vonatkozó célérték – 15 % 

–Elsődleges termelésre vonatkozó célérték – nincs célérték

–A feldolgozásra és a gyártásra vonatkozó célérték – 10 %

–A kiskereskedelmi és fogyasztási szakaszra vonatkozó célérték – 30 % 

–Az elsődleges termelésre vonatkozó célérték – 10 %

–A feldolgozásra és a gyártásra vonatkozó célérték – 25 %

–A kiskereskedelmi és fogyasztási szakaszra vonatkozó célérték – 50 % 

A számszerűsíthető társadalmi hatások szorosan kapcsolódnak a gazdasági hatásokhoz, és hasonló mintát mutatnak. Minél nagyobb mértékben csökken az élelmiszer-pazarlás, annál jobban teljesítenek az alternatívák az élelmiszerek megfizethetősége és a háztartások megtakarítása tekintetében. Másrészt az agrár-élelmiszeripari ágazatban a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatások mértéke az 1. alternatívától a 3. alternatíváig emelkedik, amelyeket azonban várhatóan kompenzálni fognak az élelmiszer-ágazat új munkaköri profiljai és más gazdasági ágazatokban elért nyereségek révén.

A kkv-kra gyakorolt hatások a várakozások szerint korlátozottak lesznek. A kezdeményezés arra összpontosít, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó célokat tűzzön ki a tagállamok számára, és nem az egyes vállalkozásokra vonatkozik. Bár a tagállami hatóságok valószínűleg együtt fognak működni az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjével, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló összehangolt intézkedéseket végrehajtó országokban eddig megfigyelt intézkedések a nagyobb vállalkozásokra és az élelmiszer-pazarlás megelőzésében való részvételt ösztönző, kormányzati finanszírozással támogatott önkéntes intézkedésekre összpontosítanak. A konzultációs folyamat során a kkv-k nem számítottak olyan problémákra, amelyeket közvetlenül ez a kezdeményezés okoz, bár továbbra is óvatosak a tagállamok lehetséges jövőbeli végrehajtási intézkedéseivel kapcsolatban.

Az élelmiszer-pazarlás területén a gazdasági, környezeti és társadalmi hatások összehasonlítása, valamint a javasolt alternatívák műszaki megvalósíthatósága alapján az előnyben részesített alternatíva a 2. alternatíva. Ez az alternatíva várhatóan hatékonyan hatalmazza fel a tagállamokat arra, hogy nemzeti szinten intézkedéseket hozzanak az élelmiszer-pazarlás csökkentése és jelentős környezeti előnyök elérése érdekében, ugyanakkor arányosak és megvalósíthatók legyenek. Az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó, jogilag kötelező erejű célok meghatározásának ezért fokozatos megközelítést kell követnie, egy a fenntartható fejlődési célokban meghatározott szintnél alacsonyabb szinttel kezdve, annak érdekében, hogy a tagállamok következetes választ adjanak, és kézzelfogható eredményeket érjenek el a 12.3. cél megvalósítása felé. A tagállamok által elért eredményeknek az élelmiszer-pazarlás szintjének éves nyomon követésén alapuló időközi felülvizsgálata lehetővé tenné a célértékek esetleges kiigazítását az uniós hozzájárulás megerősítése és a 12.3. fenntartható fejlődési céllal való további összehangolás, valamint a 2030 utáni további előrelépés irányának meghatározása érdekében.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2023/0234 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 67 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 68 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 69 megerősített és felgyorsított uniós és tagállami fellépésre szólít fel a textil- és élelmiszerágazat környezeti és társadalmi fenntarthatóságának biztosítása érdekében, mivel ezek a leginkább erőforrás-igényes ágazatok, amelyek jelentős negatív környezeti externáliákat okoznak. Ezekben az ágazatokban a finanszírozási és a technológiai hiányosságok akadályozzák a körforgásos gazdaságra való átállás és a dekarbonizáció felé történő előrelépést. Az élelmiszer- és textilágazat az első, illetve a negyedik leginkább erőforrás-igényes ágazat 70 , amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a hulladékhierarchia által meghatározott alapvető uniós hulladékgazdálkodási elveknek, amelyek szerint a hulladékképződés megelőzése, majd az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás élveznek elsőbbséget. Ezek a kihívások életciklus-szemléletet alkalmazó rendszerszintű megoldásokat igényelnek.

(2)A fenntartható és körforgásos textiliparra vonatkozó uniós stratégia 71 ,szerint fontos változásokra van szükség ahhoz, hogy elmozduljunk a textiltermékek tervezése, gyártása, használata és selejtezése terén jelenleg uralkodó lineáris módtól, és különösen korlátozni kell a „fast fashion” jelenségét. Az említett stratégia fontosnak tartja, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak a termékeik által termelt hulladékért, és utal a textiltermékekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó harmonizált uniós szabályok létrehozására, a díjak ökomodulációjával. Előírja, hogy az ilyen szabályok fő célja a gyűjtés, a válogatás, az újrahasználat, az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás gazdaságának megteremtése, valamint a gyártók ösztönzése arra, hogy termékeiket a körforgásos elvek figyelembevételével alakítsák ki. E célból előírja, hogy a gyártók által a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekhez nyújtott hozzájárulások jelentős részét a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló intézkedésekre és az újrahasználatra való előkészítésre kell fordítani. Támogatja továbbá a biológiai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megerősített és innovatívabb megközelítéseinek szükségességét az élelmiszer-hulladék körforgásos jellegének és valorizációjának, valamint a bioalapú textiltermékek újrahasználatának fokozása érdekében.

(3)Tekintettel az élelmiszer-pazarlás negatív hatásaira, a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy intézkedéseket hoznak az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésének előmozdítására, összhangban az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel, és különösen azon céljával, amely szerint 2030-ig kiskereskedelmi és fogyasztói szinten a felére kell csökkenteni az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlás mennyiségét, valamint mérsékelni kell az élelmiszer-termelési és -ellátási láncok veszteségét, beleértve a betakarítás utáni veszteségeket is. Ezek az intézkedések arra irányultak, hogy az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az étkeztetésben, valamint a háztartásokban megelőzhető, illetve csökkenthető legyen az élelmiszer-hulladék.

(4)Az Európa jövőjéről szóló konferencia folyományaként a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy lehetővé teszi a polgári vitacsoportok számára, hogy bizonyos kulcsfontosságú javaslatokat előterjesztésük előtt megvitassanak és velük kapcsolatban ajánlásokat fogalmazzanak meg. Ezzel összefüggésben 2022 decembere és 2023 februárja között egy európai polgári vitacsoportot hívtak össze azzal a céllal, hogy dolgozza ki olyan ajánlások jegyzékét 72 , amelyek az élelmiszer-pazarlás uniós csökkentésére irányuló intézkedések szigorításának módjára vonatkoznak. Mivel az Unióban keletkező élelmiszer-hulladék több mint feléért a háztartások felelnek, az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatban különösen fontosak a polgárok meglátásai. A polgárok három fő cselekvési irányvonalat ajánlottak, köztük az élelmiszer-értékláncon belüli együttműködés megerősítését, az élelmiszeripari kezdeményezéseket és a fogyasztói magatartás megváltoztatásának támogatását. A vitacsoport ajánlásai továbbra is támogatják a Bizottságnak az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos átfogó munkaprogramját, és iránymutatásként szolgálhatnak a tagállamok számára az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó célok elérésében.

(5)A 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 73 kizárta a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 74 hatálya alól a 2006/12/EK irányelv követelményeinek megfelelően geológiai tárolás céljából leválasztott és szállított, majd geológiai úton tárolt szén-dioxidot. A 2006/12/EK irányelvet módosító 2009/31/EK irányelv rendelkezése azonban nem került be a 2006/12/EK irányelvet hatályon kívül helyező 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvbe 75 . Ezért a jogbiztonság biztosítása érdekében ez az irányelv magában foglalja a 2009/31/EK irányelv azon módosításait, amelyek a geológiai tárolás céljából leválasztott és szállított, majd geológiai úton tárolt szén-dioxidnak a 2008/98/EK irányelv hatálya alól való kizárására vonatkoznak.

(6)A textiltermékek gyártóinak, az online platformoknak és a gyártói felelősségi szervezeteknek a textíliákkal kapcsolatos kiterjesztett gyártói felelősség végrehajtásához kapcsolódó fogalommeghatározásait bele kell foglalni a 2008/98/EK irányelvbe annak érdekében, hogy egyértelművé váljon e fogalmak és a kapcsolódó kötelezettségek hatálya.

(7)A tagállamok bizonyos mértékig anyagokat dolgoztak ki és kampányokat folytattak a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozók számára az élelmiszer-pazarlás megelőzése érdekében; ezek azonban elsősorban a figyelemfelkeltésre összpontosítanak, nem pedig a magatartásbeli változás előidézésére. Annak érdekében, hogy maradéktalanul kiaknázhatók legyenek az élelmiszer-pazarlás csökkentésében rejlő lehetőségek, és garantálható legyen az előrelépés az idő múlásával, a tagállamok sajátos helyzeteihez és szükségleteihez igazított, a magatartás megváltoztatására irányuló beavatkozásokat kell kidolgozni, amelyeket teljes mértékben integrálni kell az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló nemzeti programokba. Figyelmet kell fordítani a regionális körforgásos megoldásokra is, beleértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és a polgárok szerepvállalását, valamint a sajátos regionális igényekhez, például a legkülső régiók vagy a szigetek igényeihez való alkalmazkodást.

(8)Az élelmiszer-pazarlás negatív hatásaival és következményeivel kapcsolatos növekvő tudatosság, az uniós és tagállami szinten tett politikai kötelezettségvállalások, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2015. évi cselekvési terv óta végrehajtott uniós intézkedések ellenére az élelmiszerhulladék-képződés nem csökken eléggé ahhoz, hogy jelentős előrelépés történjen az ENSZ 12. fenntartható fejlődési célján belüli 12.3. cél elérésében. A 12.3. fenntartható fejlődési cél eléréséhez való jelentős hozzájárulás biztosítása érdekében meg kell erősíteni a tagállamok által annak érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy előrelépés történjen ezen irányelv és az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó egyéb megfelelő intézkedések végrehajtása terén.

(9)Az eredmények rövid távú elérése, valamint annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók, a fogyasztók és a hatóságok számára hosszú távon biztosítható legyen a szükséges perspektíva, az élelmiszer-hulladék keletkezésének csökkentésére vonatkozóan a tagállamok által 2030-ig elérendő számszerűsített célkitűzéseket kell meghatározni.

(10)Tekintettel az Uniónak a 12.3. fenntartható fejlődési célban meghatározott törekvés melletti elkötelezettségére, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó, a tagállamok által 2030-ig elérendő célok meghatározása várhatóan erőteljes szakpolitikai ösztönzést fog adni a fellépéshez és jelentős hozzájárulást fog biztosítani a globális célok eléréséhez. Tekintettel azonban az ilyen célkitűzések jogilag kötelező jellegére, azoknak arányosnak és megvalósíthatónak kell lenniük, valamint figyelembe kell venniük az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplőinek (különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak) a szerepét és kapacitását. A jogilag kötelező erejű célkitűzések meghatározásának ezért fokozatos megközelítést kell követnie, egy olyan szinten kezdve, amely eggyel alacsonyabb a fenntartható fejlődési célokban meghatározott szintnél, annak érdekében, hogy a tagállamok következetes választ adjanak, és kézzelfogható eredményeket érjenek el a 12.3. cél megvalósításában.

(11)Az élelmiszer-pazarlásnak a termelési és fogyasztási szakaszokban történő csökkentése különböző megközelítéseket és intézkedéseket tesz szükségessé, és az érdekelt felek különböző csoportjait érinti. Ezért az egyik célt a feldolgozási és gyártási szakaszra, a másikat pedig az élelmiszerek kiskereskedelmére és egyéb forgalmazására, az éttermekre, az étkeztetésre és a háztartásokra vonatkozóan kell javasolni.

(12)Tekintettel az élelmiszer-ellátási lánc forgalmazási és fogyasztási szakaszai közötti kölcsönös függőségre, különösen a kiskereskedelmi gyakorlatoknak a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatására, valamint az otthoni és a házon kívüli élelmiszer-fogyasztás közötti összefüggésre, ajánlatos az élelmiszer-ellátási lánc e szakaszaira vonatkozóan egy közös célt meghatározni. E szakaszok külön-külön történő meghatározása szükségtelenül bonyolítaná a helyzetet, és korlátozná a tagállamok rugalmasságát abban, hogy saját egyedi problémás területeikre összpontosítsanak. Annak elkerülése érdekében, hogy egy közös cél túlzott terhet rójon bizonyos gazdasági szereplőkre, a tagállamoknak a közös cél elérésére irányuló intézkedések kidolgozása során tanácsos figyelembe venniük az arányosság elvét.

(13)A demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak az elfogyasztott élelmiszerek mennyiségére és a keletkező élelmiszer-hulladékra. Ezért a népesség változásainak figyelembevétele érdekében az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó közös célértéket, amely az élelmiszerek kiskereskedelmére és egyéb forgalmazására, az éttermekre, az étkeztetésre és a háztartásokra vonatkozik, az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségének százalékos változásában kell kifejezni.

(14)Az (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatban 76 meghatározott harmonizált módszertan alapján 2020 volt az első olyan év, amely tekintetében adatokat gyűjtöttek az élelmiszer-hulladék mennyiségére vonatkozóan. Ezért a 2020-as évet kell alapul venni az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó célértékek meghatározásához. Azon tagállamok számára, amelyek bizonyítani tudják, hogy 2020 előtt az (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló határozattal összhangban lévő módszereket alkalmaztak az élelmiszer-pazarlás mérésére, lehetővé kell tenni egy korábbi alapérték alkalmazását.

(15)Annak biztosítása érdekében, hogy a globális célkitűzés elérésére irányuló fokozatos megközelítés elérje a kitűzött célokat, át kell tekinteni és adott esetben felül kell vizsgálni az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó, jogilag kötelező erejű célok tekintetében meghatározott értékeket, hogy figyelembe vegyék a tagállamok által az idők során elért eredményeket. Ez lehetővé tenné a célértékek lehetséges kiigazítását az uniós hozzájárulás megerősítése és a 2030-ig elérendő 12.3. fenntartható fejlődési céllal való további összehangolás, valamint az ezen időpontot követő további előrehaladás irányának meghatározása érdekében.

(16)Az élelmiszerhulladék-képződés megelőzésére vonatkozó rendelkezések hatékonyabb, a határidőkhöz jobban igazodó és egységesebb végrehajtásának biztosítása, a végrehajtás bármely hiányosságának előrejelzése, valamint a célértékek teljesítésének határideje előtt történő fellépés lehetővé tétele érdekében a 2018-ban bevezetett korai előrejelző jelentési rendszert az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó célértékekre is ki kell terjeszteni.

(17)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében említett „szennyező fizet” elvvel összhangban alapvető fontosságú, hogy egyes textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket az Unióban forgalomba hozó gyártók felelősséget vállaljanak e termékek életciklusuk végén történő kezeléséért, valamint élettartamuk meghosszabbításáért azáltal, hogy használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket hoznak forgalomba újrahasználat céljából. „A szennyező fizet” elv alkalmazása érdekében helyénvaló meghatározni a termelők kötelezettségeit a textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik kezelésével kapcsolatban; a termelők fogalmába pedig bele kell érteni minden gyártót, importőrt vagy forgalmazót, amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül – ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 77 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződéseket is – első alkalommal bocsátja forgalomba ezeket a termékeket üzletszerűen valamely tagállam területén saját neve vagy védjegye alatt. A kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó gyártók köréből a textilpiacon betöltött korlátozott szerepükre tekintettel ki kell zárni a személyre szabott termékeket előállító mikrovállalkozásokat és önálló vállalkozó szabókat, valamint azokat, akik használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket, vagy ilyen használt termékekből vagy azok hulladékából származó ilyen termékeket hoznak forgalomba az Unión belüli az újrahasználat támogatása érdekében, többek között javítás, felújítás és értéknövelő újrahasznosítás révén, amelynek során az eredeti termék bizonyos funkciói megváltoznak.

(18)Jelentős egyenlőtlenségek vannak a textilek elkülönített gyűjtésének – akár kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, akár más megközelítések révén történő – kialakítása vagy a tervezett kialakítása szerint. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében szintén jelentős különbségek vannak, például a hatályuk alá tartozó termékek és a gyártók felelőssége, valamint az irányítási modellek tekintetében. A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan a 2008/98/EK irányelvben megállapított szabályokat ezért általánosságban alkalmazni kell a textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártóira vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre. Ezeket azonban további, a textilágazat jellemzőire vonatkozó konkrét rendelkezésekkel kell kiegészíteni, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) magas arányára a termelők körében, a szociális vállalkozások szerepére, valamint az újrahasználat fontosságára a textilipari értéklánc fenntarthatóságának növelésében. Részletesebbeknek és harmonizáltabbaknak kell lenniük, hogy elkerülhető legyen a széttagolt piac kialakulása, ami negatív hatással lehet az ágazatra, különösen a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra a gyűjtés, a kezelés és az újrafeldolgozás tekintetében, valamint hogy egyértelmű ösztönzők legyenek biztosíthatók a textiltermékek fenntartható tervezéséhez és politikáihoz, és előmozdítható legyen a másodlagos nyersanyagok piaca. Ebben az összefüggésben a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fontolják meg több gyártói felelősségi szervezet engedélyezését, mivel az ilyen gyártói felelősségi szervezetek közötti verseny nagyobb fogyasztói előnyökhöz, az innováció növekedéséhez, alacsonyabb költségekhez, a begyűjtési arányok javításához és az ilyen szervezetekkel szerződést kötni kívánó gyártók választási lehetőségeinek növekedéséhez vezethet.

(19)Az Unió textilfogyasztásának legnagyobb részét a háztartási textil- és ruházati cikkek teszik ki, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a túltermelés és a túlfogyasztás fenntarthatatlan mintáihoz. A háztartási textil- és ruházati cikkek, valamint a nem elsősorban textilből álló, egyéb használat utáni ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik állnak a tagállamokban meglévő elkülönített gyűjtési rendszerek középpontjában is. Ezért a létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatályának ki kell terjednie a háztartási textiltermékekre és más ruházati cikkekre, ruházati tartozékokra és lábbelikre. Annak érdekében, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó termékek gyártói számára biztosított legyen a jogbiztonság, a hatálya alá tartozó termékeket a 2658/87/EGK tanácsi rendelet 78 I. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúra-kódokra való hivatkozással kell azonosítani.

(20)A textilipar erőforrás-igényes. Míg mind a nyersanyagok, mind a textíliák előállítása tekintetében a ruházati cikkek, lábbelik és háztartási textíliák Unión belüli fogyasztásával kapcsolatos terhelések és hatások többsége harmadik országokban jelentkezik, ezek az éghajlatra és a környezetre gyakorolt globális hatásuk miatt az Uniót is érintik. Ezért a textilhulladék keletkezésének megelőzése, újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozása hozzájárulhat az ágazat globális környezeti lábnyomának csökkentéséhez, többek között az Unióban is. Emellett a kevéssé erőforrás-hatékony textilhulladék-gazdálkodás nincs összhangban a hulladékhierarchiával, és környezeti károkat okoz mind az Unióban, mind a harmadik országokban, többek között az égetésből és lerakásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás révén.

(21)A textiltermékekre, textilvonatkozású termékekre és lábbelikre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség célja a környezet és az egészség magas szintű védelmének biztosítása az Unióban, a gyűjtés, a válogatás, az újrahasználat, az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás – különösen a szálak szerinti újrafeldolgozás – gazdaságának megteremtése, valamint a gyártók ösztönzése annak biztosítására, hogy termékeiket a körforgásosság elveinek megfelelően alakítsák ki. A textil- és lábbeligyártóknak kell finanszírozniuk azon összegyűjtött használt és hulladék textíliák és lábbelik – többek között a hulladéknak minősülő eladatlan fogyasztási cikkek – gyűjtésének, újrahasználatra való válogatásának, újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának költségeit, amely termékek beszerzésére e módosító irányelv hatálybalépését követően került sor a tagállamok területén, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek ne legyenek visszamenőleges hatállyal alkalmazandók és megfeleljenek a jogbiztonság elvének. Ezeknek a gyártóknak kell finanszírozniuk továbbá a begyűjtött vegyes települési hulladék összetételére vonatkozó felmérések elvégzésének költségeit, a válogatási és újrafeldolgozási technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatását, az elkülönített gyűjtésről, újrahasználatról és egyéb kezelésről szóló jelentéstételt, valamint a végfelhasználók tájékoztatását a textiltermékek hatásáról és fenntartható kezeléséről.

(22)A gyártók felelőssége, hogy gyűjtőrendszereket hozzanak létre az összes használt és hulladék textiltermék, textilvonatkozású termék és lábbeli összegyűjtésére, és biztosítsák, hogy azokat ezt követően újrahasználatra történő válogatásnak, újrahasználatra történő előkészítésnek és újrafeldolgozásnak vessék alá a használt ruházat és lábbeli rendelkezésre állásának maximalizálása, valamint a hulladékhierarchiában alacsonyabb szinten álló hulladékkezelési típusok mennyiségének csökkentése érdekében. Az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatásuk a leghatékonyabb módon annak biztosításával csökkenthető jelentős mértékben, hogy a textiltermékek hosszabb ideig legyenek használhatók és újrahasználhatók. Ennek lehetővé kell tennie az olyan fenntartható és körforgásos üzleti modelleket is, mint az újrahasználat, a bérbeadás és javítás, a visszavételi szolgáltatások és a használtruha-kiskereskedelem, amelyek új, minőségi zöld munkahelyeket és költségmegtakarítási lehetőségeket teremtenek a polgárok számára. A textilhulladék keletkezésének az ágazat növekedésétől való függetlenítéséhez elengedhetetlen, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak a termékeikből származó hulladékért. Ezért a gyártóknak is felelősséget kell vállalniuk az újrafeldolgozásért, különösen azáltal, hogy prioritásként kezelik a szálak szerinti újrafeldolgozás, valamint az egyéb hasznosítási műveletek és az ártalmatlanítás fokozását.

(23)A gyártóknak és a gyártói felelősségi szervezeteknek kell finanszírozniuk a textil-újrafeldolgozás, különösen a szálak szerinti újrafeldolgozás növelését, lehetővé téve az anyagok szélesebb körének újrafeldolgozását és a textilgyártás nyersanyagforrásának létrehozását az Unióban. Az is fontos, hogy a gyártók pénzügyileg támogassák az olyan automatikus válogatási és összetétel szerinti válogatási megoldásokkal kapcsolatos technológiai fejlesztésekre irányuló kutatást és innovációt, amelyek lehetővé teszik a vegyes anyagok szétválasztását és újrafeldolgozását, valamint a hulladék szennyeződésmentesítését annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kiváló minőségű szálak szerinti újrafeldolgozási megoldások alkalmazása és az újrafeldolgozott száltartalom szélesebb körű felhasználása. Az ezen irányelvnek való megfelelés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a textilágazat gazdasági szereplői, különösen a kis- és középvállalkozások tájékoztatást és segítséget kapjanak, ami iránymutatások, pénzügyi támogatás, finanszírozáshoz való hozzáférés, speciális vezető- és személyzeti képzési anyagok, illetve szervezési és technikai segítségnyújtás biztosításával valósítható meg. Amennyiben a támogatás finanszírozása állami forrásokból történik, beleértve azt az esetet is, amikor a támogatást teljes egészében a hatóság által kivetett és az érintett vállalkozásokra terhelt hozzájárulásokból finanszírozzák, a támogatás az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet; ilyen esetekben a tagállamoknak gondoskodniuk kell az állami támogatási szabályok betartásáról. Ugyancsak a textilágazat körforgásos jellegébe és dekarbonizációjába történő magán- és közberuházások mozgósítása áll több uniós finanszírozási program és ütemterv, például a körforgást elősegítő központok és a Horizont Európa keretében meghirdetett egyedi pályázati felhívások középpontjában is. A technológiai fejlődés és az újrafeldolgozási infrastruktúrába történő beruházások támogatása és ösztönzése, valamint az újrafeldolgozási célú környezettudatos tervezés ösztönzése érdekében tovább kell vizsgálni a textiltermékek újrafeldolgozására vonatkozó uniós célértékek meghatározásának megvalósíthatóságát is.

(24)A használt és hulladék textiltermékeket, a textilvonatkozású termékeket és a lábbeliket 2025. január 1-jétől elkülönítve kell gyűjteni az egyéb hulladékáramoktól, például a fémektől, a papírtól és a kartonpapírtól, az üvegtől, a műanyagtól, a fától és a biohulladéktól annak érdekében, hogy megőrizzék újrafelhasználhatóságukat és magas színvonalú újrafeldolgozási potenciáljukat. Figyelembe véve a környezeti hatást és a felhasznált textíliák és hulladék textíliák nem elkülönített gyűjtése és következésképpen környezetvédelmi szempontból nem megfelelő kezelése miatt bekövetkező anyagveszteséget, a használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyűjtőhálózatának ki kell terjednie a tagállamok egész területére, beleértve a legkülső régiókat is, közel kell lennie a végfelhasználóhoz, és nem irányulhat csak azokra a területekre és termékekre, ahol a gyűjtés nyereséggel jár. A hulladékgyűjtési hálózatot a hulladékgazdálkodással és az újrahasználattal foglalkozó egyéb szereplőkkel, például az önkormányzatokkal és a szociális vállalkozásokkal együttműködésben kell megszervezni. Tekintettel az újrahasználathoz kapcsolódó jelentős környezeti és éghajlati előnyökre, a gyűjtőhálózat elsődleges és másodlagos céljának az újrahasználható, illetve újrafeldolgozható textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik megfelelő összegyűjtésének kell lennie. Mivel a fogyasztó képzettség hiányában nem tud különbséget tenni az újrahasználható és az újrahasznosítható termékek között, a gyűjtőrendszereknek – többek között logisztikai hatékonysági célokból – olyan gyűjtőedényeket kell biztosítaniuk, amelyekben a használt és a hulladékcikkeket együttesen gyűjthetők. A magas gyűjtési arányok növelnék a magas újrahasználati teljesítményt és a minőségi újrafeldolgozást a textilellátási láncokban, fellendítenék a minőségi másodlagos nyersanyagok elterjedését, és támogatnák a textilválogatási és -feldolgozási infrastruktúrára irányuló beruházások tervezését. A gyűjtési hálózat, valamint a tájékoztató kampányok hatékonyságának ellenőrzése és javítása érdekében rendszeres, legalább NUTS II-szintű, összetételre vonatkozó felméréseket kell végezni a begyűjtött vegyes települési hulladékkal kapcsolatban, a bennük lévő, hulladékká vált textiltermék és lábbelik mennyiségének meghatározása céljából. Ezenkívül a gyártói felelősségi szervezeteknek évente ki kell számítaniuk és nyilvánosságra kell hozniuk az elkülönített gyűjtési rendszerek teljesítményére és az elért éves elkülönített gyűjtési arányra vonatkozó információkat.

(25)Tekintettel arra, hogy a szociális vállalkozások és a szociális gazdaság szervezetei kulcsszerepet játszanak a meglévő textilgyűjtési rendszerekben, és hogy ezek képesek helyi, fenntartható, részvételen alapuló és inkluzív üzleti modelleket és minőségi munkahelyeket létrehozni az Unióban, összhangban a szociális gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv 79  célkitűzéseivel, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek bevezetésének fenn kell tartania és támogatnia kell a használt textiltermékek kezelésében részt vevő szociális vállalkozások és szociális gazdasági szervezetek tevékenységeit. Ezeket a szervezeteket ezért partnereknek kell tekinteni az elkülönített gyűjtési rendszerekben, amelyek támogatják az újrahasználat és a javítás növelését, valamint minőségi munkahelyeket hoznak létre mindenki, különösen a veszélyeztetett csoportok számára.

(26)A gyártókat és a gyártói felelősségi szervezeteket aktívan be kell vonni a végfelhasználók – különösen a fogyasztók – arról való tájékoztatásába, hogy a használt és a hulladék textiltermékeket és lábbeliket elkülönítve kell gyűjteni, hogy gyűjtőrendszerek állnak rendelkezésre, és hogy a végfelhasználók fontos szerepet játszanak a hulladékkeletkezés megelőzésében és a textilhulladék környezetvédelmi szempontból optimális kezelésében. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a textiltermékek és lábbelik újrahasználatára vonatkozó intézkedések rendelkezésre állására, a fenntartható fogyasztás környezeti előnyeire, valamint a textilruházati ipar környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásaira. A végfelhasználókat arról is tájékoztatni kell, hogy milyen fontos szerepet játszanak a tájékozott, felelős és fenntartható textilfogyasztási döntések meghozatalában, valamint a textil- és lábbelihulladék környezetvédelmi szempontból optimális kezelésének biztosításában. Ezek a tájékoztatási követelmények a textiltermékekkel kapcsolatban a végfelhasználók tájékoztatására vonatkozóan a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletben 80 és az 1007/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 81 meghatározott követelményeken túlmenően alkalmazandók. A végfelhasználók tájékoztatása során korszerű információs technológiákat kell alkalmazni. A tájékoztatásra sor kerülhet klasszikus eszközök alkalmazásával, például beltéri és kültéri plakátok vagy a közösségi médiában folytatott kampányok formájában, illetve innovatívabb eszközök alkalmazásával, például weboldalakhoz elektronikus hozzáférést biztosító QR-kódok segítségével.

(27)A textiltermékek körforgásos jellegének és környezeti fenntarthatóságának növelése, valamint az éghajlatra és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében a …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet számát és intézményeit, és egészítsék ki a lábjegyzetet] 82  a textiltermékek környezettudatos tervezésére vonatkozó kötelező követelményeket fog kidolgozni, amelyek – attól függően, hogy a hatásvizsgálat szerint mi lenne előnyös a textiltermékek környezeti fenntarthatósága szempontjából –, szabályozzák a textíliák tartósságát, újrafelhasználhatóságát, javíthatóságát és a szálról szálra történő újrafeldolgozhatóságot, valamint a textiltermékek kötelező újrafeldolgozott száltartalmát. Szabályozni fogja továbbá az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét annak érdekében, hogy minimalizálhatók és nyomon követhetők legyenek a hulladékkeletkezés csökkentése és az újrafeldolgozás javítása érdekében, valamint hogy a mikroműanyagok kibocsátásának jelentős csökkentése végett megelőzhető, illetve csökkenthető legyen a szintetikus szálak környezetbe jutása. Ugyanakkor a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak differenciálása hatékony gazdasági eszköz a fenntarthatóbb textiltervezés ösztönzésére, ami jobb körforgásos tervezést eredményez. A környezettudatos tervezés erőteljes ösztönzése érdekében, figyelembe véve a belső piac célkitűzéseit és az elsősorban kkv-kból álló textilágazat összetételét, a környezettudatos tervezés legfontosabb paraméterei alapján harmonizálni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak differenciálására vonatkozó kritériumokat, hogy lehetővé váljon a textiltermékek hulladékhierarchiával összhangban történő kezelése. A díjak környezettudatos tervezési kritériumok szerinti differenciálása a textiltermékekre vonatkozó, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet vagy a textiltermékekre vonatkozó harmonizált fenntarthatósági kritériumokat és mérési módszereket megállapító más uniós jogszabályok alapján elfogadott környezettudatos tervezési követelményeken és azok mérési módszerein kell alapulnia, és csak abban az esetben, ha az utóbbiakat elfogadják. Helyénvaló felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy harmonizált szabályokat fogadjon el a díjak differenciálására vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsa a díjak differenciálására vonatkozó kritériumok említett termékkövetelményekkel való összehangolását.

(28)Annak ellenőrzésére, hogy a termelők eleget tesznek-e a tagállamok területén első alkalommal forgalmazott textiltermékből, textilvonatkozású termékből és lábbelikből származó használt termékek és hulladék kezelésének biztosítására vonatkozó pénzügyi és szervezeti kötelezettségeiknek, szükség van arra, hogy az egyes tagállamok nyilvántartást hozzanak létre és kezeljenek, valamint a termelőket kötelezzék arra, hogy nyilvántartásba vetessék magukat. A nyilvántartásba vételi követelményeket és a formátumot Unió-szerte a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kell a nyilvántartásba vétel megkönnyítése érdekében, különösen akkor, ha a termelők különböző tagállamokban első alkalommal forgalmaznak textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket. A nyilvántartásban szereplő információkat hozzáférhetővé kell tenni azon szervezetek számára, amelyek szerepet játszanak a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzésében és azok érvényesítésében.

(29)Mivel a textilágazat 99 %-ban kis- és középvállalkozásokból áll, a textiltermékekre, a textilvonatkozású termékekre és a lábbelikre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer végrehajtásának az adminisztratív terhek lehető legnagyobb mértékű csökkentésére kell irányulnia. Ezért a kiterjesztett gyártói felelősségeket közösen, a nevükben felelősséget vállaló gyártói felelősségi szervezetek révén kell teljesíteni. A gyártói felelősségi szervezeteknek be kell szerezniük a tagállamok engedélyét, és dokumentumokkal kell igazolniuk többek között azt, hogy rendelkeznek a kiterjesztett gyártói felelősséggel járó költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, valamint hogy teljesítik ezt a felelősséget.

(30)Az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 83 30. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi az olyan online platformokat üzemeltető szolgáltatókat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek az uniós fogyasztóknak textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket kínáló gyártókkal, hogy – mielőtt valamely gyártó igénybe vehetné szolgáltatásaikat – beszerezzenek bizonyos azonosító információkat az adott gyártótól, valamint a gyártó öntanúsítványát, amelyben vállalja, hogy csak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek megfelelnek az uniós jog alkalmazandó szabályainak. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet III. fejezete 4. szakaszának hatálya alá tartozó online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak be kell szerezniük az említett gyártóktól a – tagállam által ezen irányelv alapján létrehozandó – textilgyártói nyilvántartásba való bejegyzéssel kapcsolatos információkat, a gyártónak az említett nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát/számait, valamint a gyártó öntanúsítványát, amelyben vállalja, hogy csak olyan textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket kínál, amelyekre alkalmazandók az ezen irányelvben meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi követelmények. Az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezetében meghatározott végrehajtási szabályok alkalmazandók az ilyen platformokat üzemeltető szolgáltatókra e nyomonkövethetőségi szabályok tekintetében.

(31)Annak érdekében, hogy a textiltermékek kezelése a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchiának megfelelően történjen, a gyártói felelősségi szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy minden elkülönítetten gyűjtött textiltermék és lábbeli válogatási műveletnek legyen alávetve, amely olyan, újrahasználatra alkalmas árucikkek jönnek létre, amelyek megfelelnek az átvevő használttextil-piacok és az újrafeldolgozási alapanyagok uniós és globális piacai által támasztott igényeknek. Tekintettel a textíliák élettartamának meghosszabbításával járó nagyobb környezeti előnyökre, a válogatási műveletek fő céljának az újrahasználatnak kell lennie, amelyet az újrafeldolgozás céljából történő válogatás követ, amennyiben a termékek szakmailag nem tekinthető újrafelhasználhatónak. Ezeket a válogatási követelményeket a Bizottságnak prioritásként kell kidolgoznia az újrafelhasználható textíliákra és az újrafeldolgozott textíliákra a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó harmonizált uniós kritériumok részeként, beleértve a gyűjtési ponton esetlegesen elvégzett kezdeti válogatást is. Az ilyen harmonizált kritériumoknak biztosítaniuk kell a begyűjtött frakciók, valamint a válogatáshoz, a hulladékhasznosítási műveletekhez és a másodlagos nyersanyagokhoz szükséges határokon átnyúló anyagáramlások következetességét és kiváló minőségét, ami megkönnyíti az újrahasználati és újrafeldolgozási értékláncok bővítését. Nem tekintendők hulladéknak azok a használt ruhák, amelyeket az újrahasználattal foglalkozó gazdasági szereplők vagy a szociális vállalkozások és a szociális gazdaság szervezetei a végfelhasználóktól történő begyűjtés helyén szakmailag újrahasználatra alkalmasnak minősítettek. Amennyiben az újrahasználat vagy újrafeldolgozás műszakilag nem lehetséges, a hulladékhierarchiát továbbra is alkalmazni kell, lehetőség szerint elkerülve a hulladéklerakást, különösen a metánkibocsátás forrásául szolgáló, biológiailag lebomló textíliák esetében, és energetikai hasznosítást alkalmazva az égetés során.

(32)A használt és hulladék textíliák EU-n kívülre irányuló exportja folyamatosan növekszik, és az EU-ban keletkező, használat utáni textíliák újrahasználati piacának legnagyobb részét az export teszi ki. Tekintettel arra, hogy az elkülönített gyűjtés 2025-ig történő bevezetését követően jelentősen meg fog nőni az összegyűjtött textilhulladék mennyisége, a magas szintű környezetvédelem biztosítása érdekében fontos fokozni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek a harmadik országokba irányuló, nem hulladékként feltüntetett illegális hulladékszállítás elleni küzdelemre irányulnak. Az (EU) …/… rendeletre [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a hulladékszállításról szóló rendelet számát és intézményeit, és egészítsék ki a lábjegyzetet] 84 építve, valamint szem előtt tartva a használat utáni textíliák fenntartható kezelésének biztosítására és az illegális hulladékszállítás elleni küzdelemre irányuló célkitűzést, rendelkezni kell arról, hogy az elkülönítetten gyűjtött használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket szállításuk előtt válogatási műveletnek vessék alá. Rendelkezni kell továbbá arról, hogy minden elkülönítetten gyűjtött használt textiltermék, textilvonatkozású termék és lábbeli hulladéknak minősüljön és a hulladékra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a hulladékszállításról szóló jogszabály – hatálya alá tartozzon mindaddig, amíg át nem esik egy olyan válogatási műveleten, amelyet az újrahasználati és újrafeldolgozási célú válogatás tekintetében képzett gazdasági szereplő végzett el. A válogatást a harmonizált válogatási követelményekkel összhangban kell elvégezni, amelyek olyan, kiváló minőségű újrahasználható frakciót állítanak elő, amely kielégíti az EU-ban és világszerte az átvevő használttextil-piacok igényeit, valamint a használt áruk és a hulladék megkülönböztetésére vonatkozó kritériumok meghatározásával kell végrehajtani. A használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik szállítmányait olyan információknak kell kísérniük, amelyek igazolják, hogy ezek a termékek válogatási vagy újrahasználatra való előkészítési műveletből származnak, és hogy a termékek újrahasználatra alkalmasak.

(33)Az ebben az irányelvben meghatározott célértékek eléréséhez a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló programjaikat, hogy azok olyan új intézkedéseket tartalmazzanak, amelyekben a köz- és a magánszektor több partnere is részt vesz olyan összehangolt intézkedések meghozatalával, amelyek a meghatározott kritikus pontok, valamint az élelmiszer-pazarláshoz vezető attitűdök és magatartásformák kezelésére irányulnak. E programok előkészítése során a tagállamok meríthetnek az élelmiszer-pazarlással foglalkozó polgári vitacsoport ajánlásaiból.

(34)Az élelmiszer-pazarlás megelőzését célzó intézkedések egyértelmű elszámoltathatósága és irányítása elengedhetetlen a változás előidézéséhez és az ebben az irányelvben meghatározott célértékek elérésére irányuló intézkedések hatékony összehangolásának biztosításához. Mivel számos hatóság és a tagállamokban az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben részt vevő különböző érdekelt felek közös menetrendet követnek, szükség van egy kijelölt illetékes hatóságra, amely a nemzeti szintű intézkedések átfogó koordinációjáért felel.

(35)Uniós szinten javítani kell a használat utáni települési textilhulladék kezelésére vonatkozó információk részletességét annak érdekében, hogy hatékonyabban legyen nyomon követhető a termékek újrahasználata, beleértve a textiltermékek újrahasználatát és újrahasználatra való előkészítését, többek között tekintettel a teljesítménycélok jövőbeli esetleges meghatározására. Az újrahasználatra és újrahasználatra való előkészítésre vonatkozó adatok kulcsfontosságú adatáramlást jelentenek a hulladékkeletkezés és a gazdasági növekedés szétválasztásának nyomon követése, valamint a fenntartható, inkluzív és körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából. Ezért ezeket az adatáramlásokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek kell irányítania.

(36)A 2008/98/EK irányelv 9. cikkének (8) bekezdésében foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében – kisebb kiigazításokkal – át kell helyezni egy olyan új cikkbe, amelynek tárgya kifejezetten az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése.

(37)Annak érdekében, hogy a 2008/98/EK irányelvben felsorolt Kombinált Nómenklatúra-kódok összhangba kerüljenek a 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt kódokkal, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 2008/98/EK irányelv IVc. mellékletének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(38)A 2008/98/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a 22b. cikk (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatási követelményeken alapuló nyilvántartásba vétel harmonizált formátuma, a 22c. cikk (3) bekezdése a) pontjának alkalmazására vonatkozó díjdifferenciálási kritériumok, valamint a 22c. cikk (6) bekezdésének c) pontjában említett elkülönített gyűjtési arány kiszámításának és ellenőrzésének módszertana tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 85 megfelelően kell gyakorolni.

(39)A 2008/98/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(40)Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen az élelmiszer- és textilhulladék-gazdálkodás környezeti fenntarthatóságának javítását, valamint a használt és hulladék textíliák belső piacon való szabad mozgásának biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok léptékük és hatásaik miatt csak uniós szinten valósíthatók meg, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl a szubszidiaritással kapcsolatos e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Módosítások

A 2008/98/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a légkörbe kibocsátott gáz-halmazállapotú anyagok, valamint a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek* megfelelően geológiai tárolás céljából leválasztott és szállított szén-dioxid;

* Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.).”

2.A 3. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„4b. »a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártója«: bármely gyártó, importőr vagy forgalmazó, illetve más természetes vagy jogi személy, kivéve azokat, akik a IVc. mellékletben felsorolt használt textil- és lábbelitermékeket, valamint az ilyen használt termékekből vagy hulladékból, illetve azok részeiből származó, a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket értékesítenek, a 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató és legfeljebb 2 millió EUR éves árbevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokat, valamint a személyre szabott termékeket előállító önálló vállalkozó szabókat, amelyek/akik – az alkalmazott értékesítési technikától függetlenül, ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 2. cikkének 7. bekezdésében meghatározott távollevők között kötött szerződéseket – vagy:

a) valamely tagállamban letelepedettek, és a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket saját nevük vagy védjegyük alatt gyártanak, illetve terveztetnek vagy gyártatnak, és első alkalommal saját nevük vagy védjegyük alatt forgalmaznak az adott tagállam területén;

b) valamely tagállamban letelepedettek, és saját nevük vagy védjegyük alatt az adott tagállam területén továbbértékesítik az a) pontban említett más termelők által gyártott, a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket, amelyeken nem szerepel a gyártó neve, márkaneve vagy védjegye;

c) valamely tagállamban letelepedettek, és a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket első alkalommal az adott tagállamban egy másik tagállamból vagy harmadik országból üzletszerűen értékesítik; vagy

d) a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket távközlő eszközök alkalmazásával közvetlenül értékesíti valamely tagállamban a végfelhasználóknak, beleértve a magánháztartásokat vagy az egyéb felhasználókat is, és egy másik tagállamban vagy harmadik országban telepedtek le;

4c. »forgalmazás«: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés vagy használat céljára, akár térítésmentesen, akár ellenérték fejében;

4d. »gyártói felelősségi szervezet«: jogi személy, amely pénzügyi, illetve pénzügyi és működési szempontból a termelők nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;

4e. »online platform«: az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 3. cikkének i. pontjában meghatározott online platform;

4f. »fogyasztó«: természetes személy, aki olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén;

* Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).”

3.A 9. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontját, valamint (5), (6) és (8) bekezdését el kell hagyni.

4.A rendelet szövege a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

Az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése

(1)A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az étkeztetésben, valamint a háztartásokban megelőzhető legyen az élelmiszer-hulladék keletkezése. Ezen intézkedéseknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

a)a magatartás megváltoztatására irányuló beavatkozások kidolgozása és támogatása az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából, valamint tájékoztató kampányok az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos tudatosság növelése érdekében;

b)az élelmiszer-ellátási lánc működésében tapasztalható hatékonysági problémák azonosítása és kezelése, valamint az összes szereplő közötti együttműködés támogatása, biztosítva ugyanakkor a megelőző intézkedések költségeinek és hasznának méltányos elosztását;

c)az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraosztásának ösztönzése, elsőbbséget biztosítva az emberi fogyasztásra való felhasználásnak az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;

d)a képzés és a készségfejlesztés támogatása, valamint a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése, különösen a kis- és középvállalkozások és a szociális gazdaság szereplői számára.

A tagállamok biztosítják, hogy az ellátási lánc valamennyi érintett szereplőjét az élelmiszer-ellátási lánc egészében az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzésében betöltött kapacitásukkal és szerepükkel arányosan vonják be, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt aránytalan hatás megelőzésére.

(2)A tagállamok nyomon követik és értékelik az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló intézkedéseik végrehajtását, beleértve a (4) bekezdésben említett élelmiszerhulladék-csökkentési céloknak való megfelelést is azáltal, hogy a (3) bekezdéssel összhangban megállapított módszertan alapján mérik az élelmiszer-hulladék szintjét.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények megállapítása tekintetében.

(4)A tagállamok megteszik a szükséges és megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy 2030. december 31-ig nemzeti szinten elérjék az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó alábbi célértékeket:

a)a feldolgozás és a gyártás során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének 10 %-os csökkentése a 2020-ban keletkezett mennyiséghez képest;

b)az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az étkeztetésben, valamint a háztartásokban együttesen az egy főre jutó élelmiszer-hulladék keletkezésének 30 %-os csökkentése a 2020-ban keletkezett mennyiséghez képest.

(5)Amennyiben egy tagállam a 2020-at megelőző referenciaévre vonatkozóan olyan adatokat tud szolgáltatni, amelyeket az (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatban meghatározott, az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó módszertanhoz és minimális minőségi követelményekhez hasonló módszerekkel gyűjtöttek, korábbi referenciaév is alkalmazható. A tagállam az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot arról a szándékáról, hogy egy korábbi referenciaévet kíván használni, és a Bizottság rendelkezésére bocsátja az adatokat és a gyűjtésükhöz használt mérési módszereket.

(6)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az adatok nem felelnek meg az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az (5) bekezdéssel összhangban küldött értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül határozatot fogad el, amelyben felkéri a tagállamot, hogy a 2020-as évet vagy egy, a tagállam által javasolt évtől eltérő évet használja referenciaévként.

(7)A Bizottság 2027. december 31-ig felülvizsgálja a (4) bekezdésben meghatározott, 2030-ig elérendő célértékeket azzal a céllal, hogy adott esetben módosítsa és/vagy kiterjessze őket az élelmiszer-ellátási lánc más szakaszaira, és mérlegelje a 2030 utáni időszakra szóló új célértékek kitűzését. E célból a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.”

5.A 11. cikk (1) bekezdése harmadik mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A 10. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel a tagállamok elkülönített hulladékgyűjtési rendszert hoznak létre legalább a papír, a fém, a műanyag és az üveg tekintetében.”

6.A 11b. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 9a. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontja, valamint a 11. cikk (3) bekezdése szerinti célértékek elérése terén tett előrehaladásról a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve jelentést készít legkésőbb három évvel minden egyes, az említett rendelkezésekben megállapított határidő lejárta előtt.”

7.A szöveg a következő 22a–22d. cikkel egészül ki:

„22a. cikk

A textiltermékekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók kiterjesztett gyártói felelősséget vállalnak az általuk valamely tagállam területén első alkalommal forgalmazott, a IVc. mellékletben felsorolt háztartási textiltermékek, ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, és lábbelik, ruházati cikkek, kellékek és tartozékok (a továbbiakban: textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik) tekintetében, összhangban a 8. és 8a. cikkel.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ezen irányelv IVc. mellékletének módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy az ezen irányelv IVc. mellékletében felsorolt Kombinált Nómenklatúra-kódok összhangba kerüljenek a 2658/87/EGK tanácsi rendelet* 1. mellékletében felsorolt kódokkal.

(3)A tagállamok egyértelműen meghatározzák az (1) bekezdésben említett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer végrehajtásában, nyomon követésében és ellenőrzésében részt vevő érintett szereplők szerepét és felelősségi körét.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártói fedezzék a következők költségeit:

a)a IVc. mellékletben felsorolt használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyűjtése és az azt követő hulladékgazdálkodás, amelyek a következőket foglalják magukban:

1.az ilyen használt termékek újrahasználat céljából történő gyűjtése, valamint a hulladéktermékek elkülönített gyűjtése újrahasználatra és újrafeldolgozásra való előkészítés céljából a 22c. és 22d. cikkel összhangban,

2.az 1. pont szerinti összegyűjtött rakományok szállítása újrahasználatra, újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozási műveletekre történő későbbi válogatás céljából a 22d. cikkel összhangban,

3.az 1. pont szerinti összegyűjtött rakományok válogatása, újrahasználatra való előkészítése, újrafeldolgozása és a rajtuk végzett egyéb hasznosítási műveletek, valamint ártalmatlanításuk,

4.a 22c. cikk (5) és (11) bekezdésében említett gyűjtési rendszer részét képező szociális vállalkozások és más, hulladékkezelőktől eltérő gazdasági szereplők által előállított hulladéknak az 1. és 2. pont szerinti gyűjtése, szállítása és kezelése;

b)a begyűjtött vegyes települési hulladék összetételére vonatkozó felmérés elvégzése a 22d. cikk (6) bekezdésével összhangban;

c)tájékoztatás a textiltermékek és lábbelik vonatkozásában a fenntartható fogyasztásáról, a hulladékkeletkezés megelőzéséről, az újrahasználatról, az újrahasználatra való előkészítésről, az újrafeldolgozásról, az egyéb hasznosításról és az ártalmatlanításról a 22c. cikk (13), (14) és (17) bekezdésével összhangban;

d)adatgyűjtés és jelentéstétel az illetékes hatóságoknak a 37. cikkel összhangban;

e)az uniós állami támogatási szabályok sérelme nélkül a válogatási és újrafeldolgozási folyamatok javítását célzó kutatás és fejlesztés támogatása, különösen a szálak szerinti újrafeldolgozás fokozása érdekében.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártói fedezzék az e cikk (4) bekezdésében említett költségeket a IVc. mellékletben felsorolt, a 22c. cikk (5) és (11) bekezdésével összhangban létrehozott gyűjtőhelyeken elhelyezett használt és hulladék textiltermékekkel, textilvonatkozású termékekkel és lábbelikkel kapcsolatban, amennyiben ezeket a termékeket [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a jelen módosító irányelv hatálybalépésének dátumát] után hozták forgalomba első alkalommal valamely tagállam területén.

(6)A (4) bekezdés szerint fedezendő költségek nem haladhatják meg a nevezett bekezdésben említett szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket, és gondoskodni kell arról, hogy megállapításuk átlátható módon történjen az érintett szereplők között.

(7)Az (EU) 2022/2065 rendelet 30. cikke (1) bekezdése d) és e) pontjának való megfelelés céljából a tagállamok biztosítják, hogy az említett rendelet III. fejezete 4. szakaszának hatálya alá tartozó – a fogyasztók számára a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket az uniós fogyasztók számára kínáló gyártókkal távollévők között kötött szerződések létrehozását lehetővé tevő – online platformot üzemeltető szolgáltatók megszerezzék a következő információkat a gyártóktól:

a)a gyártók 22b. cikk szerinti nyilvántartásba vételére vonatkozó információk a fogyasztó tartózkodási helye szerinti tagállamban, valamint a gyártó nyilvántartási száma(i) az adott nyilvántartásban;

b)a gyártó öntanúsítása, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy kizárólag a IVc. mellékletben felsorolt olyan textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket kínál, amelyek tekintetében a fogyasztó tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesülnek az e cikk (1) és (4) bekezdésében és a 22c. cikk (1) bekezdésében foglalt, kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó követelmények.

(8)A tagállamok biztosítják, hogy a 8., 8a. és 22a–22d. cikknek megfelelően [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e módosító irányelv hatálybalépését harminc hónappal követő dátumot]-ig létrehozzák az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket.

22b. cikk

A textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártóinak nyilvántartása

(1)A tagállamok létrehozzák a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártóinak nyilvántartását annak nyomon követése érdekében, hogy e gyártók megfelelnek-e a 22a. cikknek és a 22c. cikk (1) bekezdésének.

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás tartalmazzon más nemzeti nyilvántartásokra mutató linkeket, megkönnyítendő a gyártók nyilvántartásba vételét valamennyi tagállamban.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók számára kötelező legyen bejegyeztetni magukat az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba. E célból a tagállamok előírják a gyártók számára, hogy nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtsanak be minden olyan tagállamban, ahol első alkalommal teszik elérhetővé a piacon a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket.

(3)A tagállamok csak akkor engedélyezik a gyártók számára, hogy területükön első alkalommal forgalmazzák a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket, amennyiben a gyártókat, illetve engedélyezés esetén a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselőiket az adott tagállamban nyilvántartásba vették.

(4)A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:

a)az a név, védjegy és márkanevek (ha van), amelyek alatt a gyártó a tagállamban tevékenykedik, valamint a gyártó címe – irányítószám, település, utca, házszám, ország –, telefonszáma, ha van, webcíme és e-mail-címe, valamint az egyedüli kapcsolattartó pontjának neve;

b)a gyártó nemzeti azonosító kódja, beleértve a cégnyilvántartási számot vagy azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási számot, valamint az uniós vagy nemzeti adóazonosító számot;

c)a IVc. mellékletben felsorolt azon textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik Kombinált Nómenklatúra-kódjai, amelyeket a gyártó első alkalommal kíván forgalmazni az adott tagállam területén;

d)a gyártói felelősségi szervezet neve és adatai – irányítószám, település, utca, házszám, ország, telefonszám, webcím és e-mail-cím –, nemzeti azonosító kódja, cégjegyzékszáma vagy azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási száma, a gyártói felelősségi szervezet uniós vagy nemzeti adóazonosító száma, valamint a képviselt gyártó általi megbízás;

e)a gyártó vagy a gyártói felelősségi szervezet nyilatkozata arról, hogy a megadott információk megfelelnek a valóságnak.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk szerinti kötelezettségeket a gyártó nevében egy gyártói felelősségi szervezet teljesíteni tudja.

Amennyiben a gyártó egy gyártói felelősségi szervezetet jelölt ki, az e cikkben foglalt kötelezettségeket az adott szervezetnek is értelemszerűen teljesítenie kell, kivéve, ha a tagállam másként rendelkezik.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság:

a)a (2) bekezdés szerinti gyártói nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket elektronikus adatfeldolgozó rendszeren keresztül fogadja, amellyel kapcsolatban a részletes információkat elérhetővé kell tenni az illetékes hatóság honlapján;

b)a (4) bekezdésben meghatározott valamennyi információ benyújtását követően legfeljebb 12 héten belül elvégzi a nyilvántartásba vételt, és nyilvántartási számot ad;

c)részletes szabályokat állapíthat meg a nyilvántartásba vételi követelmények és eljárás tekintetében, anélkül, hogy a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően további lényegi követelményeket írna elő;

d)költségalapú és arányos díjakat számíthat fel a gyártóknak a (2) bekezdésben foglalt kérelmek feldolgozásáért.

(7)Az illetékes hatóság elutasíthatja vagy visszavonhatja a gyártó nyilvántartásba vételét, ha a gyártó nem nyújtja be a (4) bekezdésben említett információkat és a kapcsolódó igazoló dokumentumokat, vagy azok nem elégségesek, vagy ha a gyártó már nem felel meg a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott követelményeknek.

(8)A tagállamok előírják a gyártó vagy adott esetben a gyártói felelősségi szervezet számára, hogy indokolatlan késedelem nélkül értesítse az illetékes hatóságot nyilvántartásban a (4) bekezdés d) pontjának megfelelően szereplő információkban bekövetkezett bármely változásról, valamint a nyilvántartásban rögzített textil- és lábbelitermékek adott tagállam területén első alkalommal történő forgalmazásának végleges beszüntetéséről. Megszűnése esetén a gyártót törölni kell a gyártók nyilvántartásából.

(9)Amennyiben a gyártók nyilvántartásában szereplő információk nem nyilvánosan hozzáférhetők, a tagállamok biztosítják, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a gyártókkal, díjmentesen hozzáférjenek a nyilvántartáshoz.

(10)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben az e cikk (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatási követelmények alapján meghatározza a nyilvántartásba vétel harmonizált formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 39. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

22c. cikk

A textiltermékek gyártói felelősségi szervezetei

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártói kijelöljenek egy gyártói felelősségi szervezetet, hogy a nevükben teljesítse a 22a. cikkben meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket.

(2)A tagállamok előírják, hogy azok a gyártói felelősségi szervezetek, amelyek a 8a. cikk (3) bekezdésével, a 22a. cikkel, a 22b. cikkel, a 22d. cikkel és e cikkel összhangban a gyártók nevében kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket kívánnak teljesíteni, beszerezzék az illetékes hatóság engedélyét.

(3)A tagállamok előírják a gyártói felelősségi szervezetek számára annak biztosítását, hogy a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártói által részükre fizetett pénzügyi hozzájárulások:

a)az érintett termékek tömegén alapuljanak, és a IVc. melléklet 1. részében felsorolt textiltermékek esetében a(z) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, az elfogadást követően illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet számát]** alapján elfogadott, a textilhulladék megelőzése és a textiltermékek hulladékhierarchiával összhangban történő kezelése szempontjából leginkább releváns környezettudatos tervezési követelmények és az említett rendelet alapján elfogadott kritériumoknak megfelelő mérési módszerek alapján, illetve a textiltermékekre vonatkozó harmonizált fenntarthatósági kritériumokat és mérési módszereket megállapító egyéb uniós jogszabályok alapján differenciálják őket, és biztosítsák a textiltermékek környezeti fenntarthatóságának és körforgásos jellegének javítását;

b)kiigazításra kerüljenek oly módon, hogy figyelembe vegyék a gyártói felelősségi szervezeteknek az újrahasználatból, az újrahasználatra való előkészítésből vagy az újrafeldolgozott textilhulladékból eredő másodlagos nyersanyagok értékéből származó bevételeit;

c)garantálják a gyártók számára, hogy származási országuktól vagy méretüktől függetlenül egyenlő bánásmódban részesüljenek anélkül, hogy aránytalan terhet rónának a IVc. mellékletben felsorolt kis mennyiségű textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártóira, beleértve a kis- és középvállalkozásokat is.

(4)Szükség esetén a belső piac torzulásának elkerülése és a(z) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, az elfogadást követően illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet számát] 5. cikkével összefüggésben értelmezett 4. cikke alapján elfogadott környezettudatos tervezési követelményekkel való összhang biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (3) bekezdése a) pontjának alkalmazására vonatkozó díjdifferenciálási kritériumokat. Az említett végrehajtási jogi aktus – amelyet az ezen irányelv 39. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni – nem érintheti a hozzájárulások mértékének pontos meghatározását.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártói felelősségi szervezetek elkülönített gyűjtési rendszert hozzanak létre a IVc. mellékletben felsorolt használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik számára, tekintet nélkül azok jellegére, anyagösszetételére, állapotára, nevére, márkájára, védjegyére vagy származására, mégpedig annak a tagállamnak a területén, ahol ezeket a termékeket első alkalommal forgalmazzák. Az elkülönített gyűjtési rendszer:

a)felajánlja az ilyen használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyűjtését a (6) bekezdés a) pontjában említett szervezetek számára, és gondoskodik az ilyen használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyűjtéséhez és szállításához szükséges gyakorlati intézkedésekről, beleértve a megfelelő gyűjtő- és szállítókonténereknek az összekapcsolt gyűjtőhelyek (»összekapcsolt gyűjtőhelyek«) számára történő ingyenes rendelkezésre bocsátását;

b)biztosítja a használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik ingyenes begyűjtését az összekapcsolt gyűjtőhelyeken, olyan gyakorisággal, amely arányban áll a lefedett területtel, valamint az adott gyűjtőhelyeken rendszerint begyűjtött, használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik mennyiségével;

c)biztosítja a szociális vállalkozások és más, hulladékkezelőktől eltérő gazdasági szereplők által az ilyen textiltermékekből, textilvonatkozású termékekből és lábbelikből termelt hulladéknak az összekapcsolt gyűjtőhelyek révén történő ingyenes begyűjtését.

A gyártói felelősségi szervezetek közötti koordináció továbbra is az uniós versenyszabályok hatálya alá tartozik.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az (5) bekezdésben említett gyűjtési rendszer:

a)a hatóságok nevében eljáró gyártói felelősségi szervezetek és hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők által az alábbiak közül egy vagy több szereplővel együttműködésben létrehozott gyűjtőhelyekből álljon: szociális vállalkozások és szociális gazdasági szervezetek, forgalmazók, hatóságok vagy a IVc. mellékletben felsorolt használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik begyűjtését a nevükben végző harmadik felek, valamint egyéb önkéntes gyűjtőhelyek;

b)lefedje a tagállam teljes területét, figyelembe véve a népesség méretét és sűrűségét, a IVc. mellékletben felsorolt használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik várható mennyiségét, a végfelhasználók számára való hozzáférhetőséget és a hozzájuk való közelséget, és ne korlátozódjon olyan területekre, ahol nyereséges e termékek begyűjtése és későbbi kezelése;

c)tartsa fenn az elkülönített gyűjtési arány tartós növelését a műszakilag megvalósítható szintek elérése érdekében, figyelembe véve a bevált gyakorlatokat.

(7)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (6) bekezdés c) pontjában említett gyűjtési arány kiszámítása a (8) és (9) bekezdéssel összhangban történjen.

(8)A (6) bekezdés c) pontjában említett elkülönített gyűjtési arányt az adott tagállamban egy adott naptári évben az (5) bekezdéssel összhangban összegyűjtött, a IVc. mellékletben felsorolt hulladék textiltermék, textilvonatkozású termék és lábbeli tömegének és a vegyes települési hulladékként keletkező és gyűjtött hulladék textiltermék, textilvonatkozású termék és lábbeli tömegének hányadosaként kell kiszámítani.

(9)A Bizottság elfogadja az e cikk (6) bekezdés c) pontjában említett elkülönített gyűjtési arány kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertant meghatározó végrehajtási jogi aktust. E végrehajtási jogi aktust a 39. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.

(10)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártói felelősségi szervezetek ne utasíthassák el a szociális vállalkozásoknak és az újrahasználattal foglalkozó egyéb gazdasági szereplőknek az (5) bekezdés alapján létrehozott elkülönített gyűjtési rendszerben való részvételét.

(11)Az (5) bekezdés a) és b) pontjának, valamint a (6) bekezdés a) pontjának sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szociális vállalkozások fenntarthassák és működtethessék saját elkülönített gyűjtőhelyeiket, valamint hogy egyenlő vagy preferenciális elbánásban részesüljenek az elkülönített gyűjtőhelyek helyszínén. A tagállamok biztosítják, hogy a (6) bekezdés a) pontjával összhangban az összekapcsolt gyűjtőhelyek részét képező szociális vállalkozások és szociális gazdasági szervezetek ne legyenek kötelesek átadni a IVc. mellékletben felsorolt, begyűjtött használt és hulladék textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket a gyártói felelősségi szervezetnek.

(12)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (5), (6) és (11) bekezdéssel összhangban létrehozott gyűjtőhelyekre ne vonatkozzanak az ezen irányelvben foglalt nyilvántartásba vételi vagy engedélyezési követelmények.

(13)A tagállamok biztosítják, hogy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett információkon kívül a gyártói felelősségi szervezetek a végfelhasználók, különösen a fogyasztók rendelkezésére bocsássák a textiltermékek és lábbelik fenntartható fogyasztására, újrahasználatára és életciklus végi kezelésére vonatkozó alábbi információkat azon, a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik tekintetében, amelyeket a gyártók a tagállamok területén forgalmaznak:

a)a fogyasztók szerepe a hulladékkeletkezés megelőzéséhez való hozzájárulásban, beleértve a bevált gyakorlatokat is, különösen a fenntartható fogyasztási minták előmozdítása és a termékek használat alatti gondos ápolásának előmozdítása révén;

b)a textíliákhoz és lábbelikhez rendelkezésre álló újrahasználati és javítási intézkedések;

c)a fogyasztók szerepe a használt és hulladék textíliák és lábbelik elkülönített gyűjtésében;

d)a textilgyártásnak a környezetre, az emberi egészségre, valamint a szociális és emberi jogokra gyakorolt hatása, különös tekintettel a „fast fashion” gyakorlatokra és a fogyasztásra, az újrafeldolgozásra és egyéb hasznosításra és ártalmatlanításra, valamint a textil- és lábbelihulladék nem megfelelő eldobására, például a szemetelésre vagy a vegyes települési hulladékba való kidobásra.

(14)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártói felelősségi szervezet rendszeresen rendelkezésre bocsássa a (13) bekezdésben említett információkat, hogy az információk naprakészek legyenek, és a következők útján bocsássák őket rendelkezésre:

a)weboldal vagy más elektronikus kommunikációs eszköz;

b)információk a nyilvános tereken;

c)oktatási programok és kampányok;

d)útmutatás a felhasználók és a fogyasztók számára könnyen érthető nyelven vagy nyelveken.

(15)Amennyiben valamely tagállamban több gyártói felelősségi szervezet is engedéllyel rendelkezik kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek gyártók nevében történő teljesítésére, a tagállamok biztosítják, hogy e szervezetek tevékenysége a IVc. mellékletben felsorolt használt és hulladék textiltermékekre, textilvonatkozású termékekre és lábbelikre vonatkozó elkülönített gyűjtési rendszer helye szerinti tagállam egész területét lefedje. A tagállamok megbízzák az illetékes hatóságot vagy kijelölnek egy független harmadik felet annak felügyeletére, hogy a gyártói felelősségi szervezetek összehangolt módon és az uniós versenyszabályoknak megfelelően teljesítik-e kötelezettségeiket.

(16)A tagállamok előírják, hogy a gyártói felelősségi szervezeteknek biztosítaniuk kell a birtokukban lévő adatok bizalmas kezelését a szellemi tulajdont képező információk, illetve az egyes gyártókhoz vagy azok meghatalmazott képviselőihez közvetlenül visszavezethető információk tekintetében.

(17)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártói felelősségi szervezetek weboldalaikon a 8a. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett információk mellett közzétegyék a következőket:

a)legalább évente – a kereskedelmi és ipari titoktartásra is figyelemmel – a forgalomba hozott termékek mennyiségére, a IVc. mellékletben felsorolt használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik – és többek között az ilyen eladatlan termékek – elkülönített gyűjtésének arányára, az újrahasználat, az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás arányára vonatkozó információk, külön meghatározva a szálak szerinti újrafeldolgozásnak a gyártói felelősségi szervezet által elért arányát, valamint az egyéb hasznosítási, ártalmatlanítási és kiviteli arányokat;

b)a 18. ponttal összhangban kiválasztott, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők kiválasztási eljárására vonatkozó információk.

(18)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártói felelősségi szervezetek – anélkül, hogy aránytalan terhet rónának a kis- és középvállalkozásokra – átlátható odaítélési kritériumokon alapuló megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárást írjanak elő ahhoz, hogy későbbi hulladékkezelés elvégzése érdekében hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat szerezzenek be a (6) bekezdés a) pontjában említett, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőktől, illetve más, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőktől.

(19)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártói felelősségi szervezetek éves jelentésre kötelezzék a gyártókat a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékekről, textilvonatkozású termékekről és lábbelikről.

22d. cikk

A textilhulladék kezelése

(1)A tagállamok 2025. január 1-jéig és a 10. cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel biztosítják a textiltermékek elkülönített gyűjtését újrahasználat, újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozás céljából.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a begyűjtött textíliák károsodásának és keresztszennyeződésének megelőzése érdekében a textilhulladék összegyűjtésére, be- és kirakodására, szállítására és tárolására szolgáló infrastruktúra és műveletek, valamint a textilhulladék egyéb kezelése – beleértve az ezt követő válogatási és kezelési műveleteket is – védelmet élvezzen az időjárási körülmények és más szennyeződési források ellen. Az elkülönítetten gyűjtött használt és hulladék textíliákat az elkülönített gyűjtési ponton át kell vizsgálni a nem céltermékek vagy -anyagok, illetve a szennyeződés forrását jelentő anyagok azonosítása és eltávolítása érdekében.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a 22c. cikk (5) bekezdésével összhangban elkülönítetten gyűjtött használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik begyűjtéskor hulladéknak minősüljenek.

A IVc. mellékletben felsorolt termékektől eltérő textíliák, valamint a IVc. mellékletben felsorolt eladatlan textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a textilanyagok és textiltermékek különböző frakcióit a hulladék keletkezésének helyén elkülönítve tartsák, amennyiben ez az elkülönítés megkönnyíti a későbbi újrahasználatot, újrahasználatra való előkészítést vagy újrafeldolgozást, beleértve a szálak szerinti újrafeldolgozást is, ha a technológiai fejlődés ezt lehetővé teszi.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a 22c. cikk (5) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött használt és hulladék textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket válogatási műveleteknek vessék alá a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott hulladékhierarchiával összhangban történő kezelés biztosítása érdekében.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a 22c. cikk (5) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik megfeleljenek az alábbi követelményeknek:

a)a válogatási művelet célja újrahasználatra szánt textíliák előállítása és az újrahasználatra való előkészítés;

b)az újrahasználati célú válogatási műveletek megfelelő részletességgel válogatják szét a textiltermékeket, és ennek során a közvetlen újrahasználatra alkalmas frakciókat elkülönítik azoktól, amelyeket további újrahasználatra való előkészítési műveleteknek kell alávetni, valamint a fogadó piacra vonatkozó naprakész válogatási kritériumok alkalmazásával egy adott újrahasználati piacot céloznak meg;

c)az újrahasználatra alkalmatlannak ítélt termékeket újrafeldolgozási célra kell válogatni, és amennyiben a technológiai fejlődés ezt lehetővé teszi, kifejezetten a szálak szerinti újrafeldolgozás céljára;

d)a válogatási és az azt követő hasznosítási műveletek újrahasználatra szánt eredménye megfelel a 6. cikkben említett, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak.

(6)A tagállamok 2025. december 31-ig, majd azt követően ötévente felmérést végeznek a begyűjtött vegyes települési hulladék összetételéről, hogy meghatározzák a vegyes települési hulladékban található textilhulladék arányát. A tagállamok biztosítják, hogy a kapott információk alapján az illetékes hatóságok megkövetelhessék a gyártói felelősségi szervezetektől, hogy a 22c. cikk (13) és (14) bekezdésével összhangban hozzanak korrekciós intézkedéseket gyűjtőpont-hálózatuk bővítése és tájékoztatási kampányok folytatása érdekében.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy a használt és a hulladék textíliák megkülönböztetése érdekében a tagállamok illetékes hatóságai ellenőrizhessék a feltehetően hulladéknak minősülő használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik szállítmányait a (8) és (9) bekezdésben meghatározott, a IVc. mellékletben felsorolt használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik szállítására vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelés tekintetében, és ennek megfelelően nyomon követhessék azokat.

(8)A tagállamok biztosítják, hogy a használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik üzletszerűen szervezett szállítmányai tegyenek eleget a (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartási minimumkövetelményeknek, és azokhoz mellékeljék legalább a következő információkat:

a)a textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik eladását, illetve tulajdonjogának átruházását igazoló számla vagy szerződés másolata, amely igazolja, hogy azokat közvetlen újrahasználatra szánják, és alkalmasak a közvetlen újrahasználatra; 

b)az e cikkel és – amennyiben rendelkezésre állnak – a 6. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott kritériumokkal összhangban elvégzett előzetes válogatási művelet bizonyítéka, a szállítmányon belüli valamennyi bálára vonatkozó nyilvántartás másolata és a (9) bekezdés szerinti valamennyi nyilvántartási információt tartalmazó jegyzőkönyv formájában;

c)a használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket vagy lábbeliket birtokló, a használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik üzletszerű szállítását kezdeményező természetes vagy jogi személy nyilatkozata, miszerint a szállítmány részét képező anyagok egyike sem minősül a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott hulladéknak;

d)a szállítás, illetve a be- és kirakodás során a szállítmány megfelelő védelme a károsodás ellen, elsősorban megfelelő csomagolás és a rakomány megfelelő elrendezése révén. 

(9)A tagállamok biztosítják, hogy a használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek vagy lábbelik szállítmányai megfeleljenek a következő nyilvántartási minimumkövetelményeknek:

a)a válogatási vagy újrahasználatra való előkészítési műveletek nyilvántartási adatlapját biztosan, de nem állandó jelleggel kell rögzíteni a csomagoláson;

b)    a nyilvántartási adatlapnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1.a bálában lévő termék(ek) leírása, amely azt a legnagyobb válogatási részletességet tükrözi, amelyen a válogatási vagy újrahasználatra való előkészítési műveletek során a textiltermékek átestek, mint például a ruházat típusa, mérete, színe, nem szerinti besorolása, anyagösszetétele,

2.a végső válogatásért vagy újrahasználatra való előkészítésért felelős vállalat neve és címe.

(10)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy tagállam illetékes hatóságai megállapítják, hogy a használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik tervezett szállítmánya hulladékból áll, a feltehetően hulladéknak minősülő használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik megfelelő elemzésének, ellenőrzésének és tárolásának költségei a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártóira, a nevükben eljáró harmadik felekre vagy a szállítást kezdeményező más személyekre legyenek terhelhetők.

* A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

** …/… rendelet (HL …. o.) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet közzétételének részleteit].”

8.A 29. cikk (2a) bekezdését el kell hagyni.

9.A rendelet szövege a következő 29a. cikkel egészül ki:

„29a. cikk

Élelmiszerhulladék-megelőzési programok

(1)A 9a. cikk (4) bekezdésében meghatározott célértékek elérése érdekében a tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépésének napját 2 évvel követő dátumot]-ig felülvizsgálják és kiigazítják az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló programjaikat. E programoknak tartalmazniuk kell legalább a 9. cikk (1) bekezdésében és a 9a. cikk (1) bekezdésében, valamint adott esetben a IV. és IVa. mellékletben felsorolt intézkedéseket.

(2)Minden tagállam kijelöli a 9a. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték elérése érdekében végrehajtott, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló intézkedések koordinálásáért felelős illetékes hatóságokat, és erről [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: a jelen módosító irányelv hatálybalépését követő három hónapon belül]-ig tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ezt követően közzéteszi ezeket az információkat a vonatkozó uniós weboldalon.”

10.A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok a 9. cikk (4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó adatokat és a 22c. cikk (17) bekezdésének a) pontjában említett adatokat minden évben bejelentik az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek. A tagállamok nem kötelesek a 9. cikk (4) bekezdése alapján mennyiségi adatokat szolgáltatni a textíliák újrahasználatáról. A tagállamok minden évben bejelentik a Bizottságnak a 9a. cikk (2) bekezdésének végrehajtására vonatkozó adatokat.”;

b)a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében említett adatszolgáltatás formátumának megállapítására vonatkozóan. A 11. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának végrehajtásáról szóló adatszolgáltatás céljára a tagállamok a hulladékokról szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó tagállami jelentéstétel kérdőívének megállapításáról szóló, 2012. április 18-i bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott formátumot használják. Az élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatszolgáltatás céljából a jelentéstételi formátum kidolgozása során figyelembe kell venni a 9a. cikk (3) bekezdése alapján kidolgozott módszertant. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az ezen irányelv 39. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

11.A 38. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak a 7. cikk (1) bekezdésében, a 9a. cikk (3) bekezdésében, a 11a. cikk (10) bekezdésében, a 27. cikk (1) bekezdésében, a 27. cikk (4) bekezdésében, a 38. cikk (2) bekezdésében és a 38. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időszakra szól 2018. július 4-től kezdődő hatállyal. A Bizottságnak a 22a. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e módosító irányelv hatálybalépését tizennyolc hónappal követő dátumot]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (1) bekezdésében, a 9a. cikk (3) bekezdésében, a 11a. cikk (10) bekezdésében, a 22a. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében, valamint a 38. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

b)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A 7. cikk (1) bekezdése, a 9a. cikk (3) bekezdése, a 11a. cikk (10) bekezdése, a 22a. cikk (2) bekezdése, a 27. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint a 38. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

12.Az irányelv egy IVc. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.

2. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e módosító irányelv hatálybalépését tizennyolc hónappal követő dátumot]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen általuk elfogadott, lényeges nemzeti rendelkezések szövegéről.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 86  

 a jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–Végrehajtás 2024-től 2028-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 87

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

N/A

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

Környezetvédelmi Főigazgatóság		2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
□ Humán erőforrás		0,171	0,358	0,358	0,358	0,358	1,603
□ Egyéb igazgatási kiadások
Környezetvédelmi Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,171	0,358	0,358	0,358	0,358	1,603

A Környezetvédelmi Főigazgatóság költségei az együttdöntési eljárásból és a végrehajtásból, valamint a javasolt módosítások keretében javasolt különböző végrehajtási jogi aktusokból erednek.

A meglévő személyzetet (0,75 teljes munkaidős egyenérték, AD) teljes mértékben alkalmazni fogják a módosított irányelv tárgyalására és általános végrehajtására, valamint a végrehajtási jogi aktusok különböző előkészítő munkáira és megszövegezésére, a módosításban javasolt határidőknek megfelelően. Ez utóbbihoz 0,33 teljes munkaidős egyenérték (AD) szükséges. 

3 további szerződéses alkalmazottra van szükség (3 szerződéses alkalmazott) a technikai munka elvégzéséhez, ideértve a következőket: 

– a nyilvántartásba vétel harmonizált formátumát megállapító végrehajtási jogi aktusok, 

– lehetséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a IVc. mellékletben felsorolt Kombinált Nómenklatúra-kódok módosítására annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt kódokkal, valamint hogy biztosított legyen a jogbiztonság a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó termékek tekintetében, 

– lehetséges végrehajtási jogi aktus, amely megállapítja a gyártói felelősségi szervezetekre vonatkozó kritériumokat a gyártók által részükre fizetett pénzügyi hozzájárulások tekintetében, 

– az elkülönített gyűjtési arány kiszámításának és ellenőrzésének módszertanát meghatározó végrehajtási jogi aktus, 

– az e cikk (37) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett adatok jelentésének formátumát annak érdekében, hogy azokat az említett cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményekhez igazítsák.

Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság költségei az együttdöntési eljárásból és a tagállamok teljesítményének nyomon követéséből származnak. Ezek a meglévő alkalmazottakat (AD) tükrözik.

millió EUR (három tizedesjegyig) 

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az emberi erőforrásokra és az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

Az igazgatási előirányzatokra vonatkozó becsült igények a Bizottságnál

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret  7. FEJEZETE
Humán erőforrás	0,257	0,444	0,444	0,444	0,444	2,033
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret  7. FEJEZETÉNEK részösszege	0,257	0,444	0,444	0,444	00,444	2,033

ÖSSZESEN

0,257

0,444

0,444

0,444

0,444

2,033

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.3.A Bizottságnál felmerülő becsült humánerőforrás-szükségletek 

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: 

				2023	2024	2025	2026	2027
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)				1,5	1	1	1	1
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)					3	3	3	3
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz 94			– a központban
			– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN				1,5	4	4	4	4

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve     

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(2)    A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020) 98 final, 2020.3.11.

(3)     Uniós átállási pályák (europa.eu) .

(4)    HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(5)    Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Hulladékmegelőzés Európában, 2021, Hulladékmegelőzés Európában – Európai Környezetvédelmi Ügynökség (europa.eu) .

(6)    Lai, O., What is fast fashion (Mi az a gyors divat?), Earth.org, 2021,  https://earth.org/what-is-fast-fashion

(7)    Munkaértekezlet az érdekelt felekkel.

(8)    Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, 2021,  https://data.europa.eu/doi/10.2760/858144

(9)    Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont. Techno-scientific assessment of the management options for used and waste textiles (A használt és hulladék textíliák kezelési lehetőségeinek műszaki-tudományos értékelése). 2023 (kidolgozás alatt).

(10)    Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont. Techno-scientific assessment of the management options for used and waste textiles (A használt és hulladék textíliák kezelési lehetőségeinek műszaki-tudományos értékelése). 2023 (kidolgozás alatt).

(11)    Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2019.

(12)    EEA. Textiles and the environment: the role of design in Europe’s circular economy (Textilek és környezetvédelem: a tervezés szerepe az európai körforgásos gazdaságban) (2022). Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.eea.europa.eu/publications/textiles-and-the-environment-the

(13)    Ellen Mac Arthur Foundation, 2017, https://ellenmacarthurfoundation.org/a-new-textiles-economy

(14)    A hulladékhierarchia a hulladékokról szóló keretirányelv központi koncepciója, amely rangsort állít fel a hulladékgazdálkodás és -ártalmatlanítás tekintetében: első a megelőzést (beleértve az újrahasználatot is), amelyet a hulladékgazdálkodási műveletek követnek: előkészítés újrahasználatra, újrafeldolgozás, hasznosítás, és végül az ártalmatlanítás. Konkrét szabályok és teljesítménycélok révén valósul meg, például az elkülönített gyűjtésre vonatkozó kötelezettségek, valamint a megelőzésre, az újrafeldolgozásra vagy a hulladéklerakóból való eltérítésre vonatkozó célok meghatározása révén.

(15)    COM(2020) 98 final.

(16)    COM(2022) 141 final.

(17)    Sanye Mengual, E. and Sala, S., 2023. Consumption Footprint and Domestic Footprint: Assessing the environmental impacts of EU consumption and production (Fogyasztási lábnyom és hazai lábnyom: Az uniós fogyasztás és termelés környezeti hatásainak értékelése). 

(18)    Sanyé-Mengual, E., Biganzoli, F., Valente, A., Pfister, S., & Sala, S. (2023). What are the main environmental impacts and products contributing to the biodiversity footprint of EU consumption? A comparison of life cycle impact assessment methods and models (Melyek azok a fő környezeti hatások és termékek, amelyek hozzájárulnak az uniós fogyasztás biodiverzitás-lábnyomához? Az életciklus-hatásvizsgálati módszerek és modellek összehasonlítása).

(19)     https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/env_wasfw/default/table?lang=en

(20)    A fogyasztási lábnyom módszertanának felhasználásával számítva, az alábbiban bemutatottak szerint: Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Sanyé Mengual, E., Sala, S., Consumption footprint and domestic footprint: Assessing the environmental impacts of EU consumption and production: life cycle assessment to support the European Green Deal (Fogyasztási lábnyom és hazai lábnyom: Az uniós fogyasztás és termelés környezeti hatásainak értékelése: Életciklus-értékelés az európai zöld megállapodás támogatása érdekében), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023, https://data.europa.eu/doi/10.2760/218540

(21)    A világ m3-egyenértéke a világon átlagosan fogyasztott köbméter. Az átlag a fogyasztással súlyozott átlagra utal, így azokat a helyeket jelöli, ahol jelenleg vízfogyasztás történik.

(22)    Négy talajtulajdonságra gyakorolt hatás alapján értékelve: biotikus termelés, erózióval szembeni ellenálló képesség, a talajvíz megújulása és mechanikai szűrés, az alábbiban bemutatottak szerint: De Laurentiis, V., Secchi, M., Bos, U., Horn, R., Laurent, A. and Sala, S., Soil quality index: Exploring options for a comprehensive assessment of land use impacts in LCA (Talajminőségi mutató: Az életciklus-értékelés során a földhasználat hatásainak átfogó vizsgálatával kapcsolatos lehetőségek feltárása), Journal of Cleaner Production, 215, 63–74. o., 2019.

(23)    A fogyasztási lábnyom a környezeti lábnyom 16 hatáskategóriáját fedi le (Európai Bizottság, 2021), beleértve az édesvízi eutrofizációt, amelyet főként a foszforkibocsátás okoz.

(24)    HL L 471., 2021.12.30., 1. o.

(25)    Eurostat, 2022 (lásd a 92. megjegyzést, 32. o.).

(26)    Manfredi, S., & Cristobal, J., Towards more sustainable management of European food waste: Methodological approach and numerical application (Az európai élelmiszerhulladék fenntarthatóbb kezelése felé: Módszertani megközelítés és számszerű alkalmazás). Waste Management and Research (Hulladékgazdálkodás és kutatás), 34(9), 957–968, 2016, https://doi.org/10.1177/0734242X16652965

(27)    Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, EU agricultural outlook for markets, income and environment 2022-2032 (Uniós mezőgazdasági kilátások a piacok, a jövedelem és a környezet tekintetében 2022 és 2032 között), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023, 43. o., https://data.europa.eu/doi/10.2762/29222 Megjegyzés: nagyon csekély eltérés (kevesebb, mint 1 %) az alkalmazott MAGNET-alapérték kissé eltérő volta miatt.

(28)    Eurostat, 2022. október. Living conditions in Europe - material deprivation and economic strain - Statistics Explained (Életkörülmények Európában – anyagi nélkülözés és gazdasági nyomás – Statisztikák, és ami mögöttük van).

(29)    Az élelmiszer-pazarlással foglalkozó európai polgári vitacsoport ajánlásai kiemelik, hogy az élelmiszerekhez való hozzáférést és a szolidaritást az élelmiszer-ellátási láncban ugyancsak biztosítani kell. Az ajánlások teljes körét lásd a hatásvizsgálati jelentés 16. mellékletében.

(30)    COM(2020) 381 final.

(31)    HL L 248., 2019.9.27., 77. o.

(32)    HL C 361., 2017.10.25., 1. o.

(33)    HL C 133., 2018.4.16., 2. o.

(34)    https://food.ec.europa.eu/safety/food-waste/eu-actions-against-food-waste/eu-platform-food-losses-and-food-waste_en

(35)    https://food.ec.europa.eu/system/files/2021-05/fs_eu-actions_action_platform_key-rcmnd_en.pdf

(36)    https://ec.europa.eu/food/safety/food_waste/eu_actions/date_marking_en

(37)    https://ec.europa.eu/food/safety/food_waste/eu-food-loss-waste-prevention-hub/eu-member-state-page/show/FI

(38)    https://restwith.eu/

(39)    Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Caldeira, C., Sala, S., De Laurentiis, V., Assessment of food waste prevention actions. Development of an evaluation framework to assess the performance of food waste prevention actions (Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló fellépések értékelése. Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló fellépések teljesítményének értékelésére szolgáló értékelési keret kidolgozása), Kiadóhivatal, 2019. 

(40)    Lásd a CHORIZO és a ToNoWaste projekteket.

(41)    Lásd a FOLOU és a WASTELESS projekteket.

(42)    Például:  A HaDEA 2022. évi pályázati felhívása az érdekelt felek élelmiszer-pazarlás elleni fellépésének támogatására

(43)    Európai Bizottság, Élelmiszerbiztonság, A felelős élelmiszer-ipari vállalkozásokról és marketinggyakorlatokról szóló uniós magatartási kódex, 2021.

(44)    COM(2022) 66 final.

(45)    COM(2021) 709 final.

(46)    COM(2022) 142 final.

(47)    HL L 272., 2011.10.18., 1. o.

(48)    HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(49)    COM(2020) 562 final.

(50)    COM(2012) 60 final.

(51)    https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/404a8144-8892-11ec-8c40-01aa75ed71a1

(52)     https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15441-2022-INIT/hu/pdf

(53)    SWD(2023) 4 final, Az élelmezésbiztonság mozgatórugói.

(54)    HL C 326., 2012.10.26., 47. o. 

(55)    Európai Bizottság, Ossza meg velünk véleményét! – Közzétett kezdeményezések – A hulladékgazdálkodás környezeti hatásai – a hulladékokra vonatkozó uniós keretszabályozás felülvizsgálata), https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13225-A-hulladekgazdalkodas-kornyezeti-hatasai-a-hulladekokra-vonatkozo-unios-keretszabalyozas-felulvizsgalata_hu

(56)    Európai Bizottság, Ossza meg velünk véleményét! – Közzétett kezdeményezések – Élelmiszerpazarlás-csökkentési célkitűzések, https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13223-Elelmiszerpazarlas-csokkentesi-celkituzesek_hu

(57)    A hulladékgazdálkodás környezeti hatásai – a hulladékokra vonatkozó uniós keretszabályozás felülvizsgálata (europa.eu)  című javaslat szerint 198, mivel az egyik egy duplikáció az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival foglalkozó fórumról.

(58)    Minden beérkezett észrevételt érvényesnek tekintettek. 

(59)    A belgiumi válaszadók magas száma abból ered, hogy Brüsszel számos olyan szervezetnek ad otthont, amelyek különböző érdekcsoportokat képviselnek az uniós intézmények előtt, mint például ipari szövetségek, nem kormányzati és fogyasztói szervezetek stb.

(60)    Az élelmiszer-pazarlással foglalkozó európai polgári vitacsoport, Végleges ajánlások , 2023. február.

(61)     Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont. Circular economy perspectives in the EU Textile sector (A körforgásos gazdaság kilátásai az EU textiliparában). 2021 és Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont. Techno-scientific assessment of the management options for used and waste textiles (A használt és hulladék textíliák kezelési lehetőségeinek műszaki-tudományos értékelése). 2023 (kidolgozás alatt).

(62)    De Laurentiis, V, Mancini, L, Casonato, C, Boysen-Urban, K, De Jong, B, M’Barek, R, Sanyé Mengual, E, Sala, S. Setting the scene for an EU initiative on food waste reduction targets. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2023, doi: 10.2760/13859, JRC133967.

(63)    De Jong B, Boysen-Urban K, De Laurentiis V, Philippidis G, Bartelings H, Mancini L, Biganzoli F, Sanyé Mengual E, Sala S, Lasarte-López J, Rokicki B, M’barek R. Assessing the economic, social and environmental impacts of food waste reduction targets. A model-based analysis. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2023, doi:10.2760/77251, JRC133971.

(64)     https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Food_waste_and_food_waste_prevention_-_estimates  Az adatbázis az Eurostat honlapján az (env_wasfw) kód alatt található.

(65)    Azoknak a csatornáknak az áttekintéséhez, amelyeken keresztül a körforgásos gazdaság hatást gyakorol a versenyképességre, lásd Flachenecker, F. (2018) The casual impact of material productivity on macroeconomic competitiveness in the EU (Az anyagtermelékenység okozati hatása az EU makrogazdasági versenyképességére). Environmental Economics and Policy Studies 20, 17–46. https://doi.org/10.1007/s10018-016-0180-3 és Flachenecker, F., Kornejew, M. (2019) The causal impact of material productivity on microeconomic competitiveness and environmental performance in the EU. (Az anyagtermelékenység okozati hatása az EU makrogazdasági versenyképességére és környezeti teljesítményére). Environmental Economics and Policy Studies 21, 87–122. https://doi.org/10.1007/s10018-018-0223-z

(66)    COM(2014) 397 final.

(67)    HL C ., ., . o.

(68)    HL C ., ., . o.

(69)    COM(2020) 98 final, 2020. március 11.

(70)    Uniós átállási pályák (europa.eu).

(71)    COM(2022) 141 final, 2022. március 30.

(72)    Az ajánlások teljes jegyzékét lásd a hatásvizsgálati jelentés 16. mellékletében.

(73)    HL L 140., 2009.6.5., 114. o.

(74)    HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

(75)    HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(76)    A Bizottság (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló határozata (2019. május 3.) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 248., 2019.9.27., 77. o.).

(77)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(78)    HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(79)    COM(2021) 778 final, 2021. december 9.

(80)    HL: Kérjük, hogy az elfogadást követően illesszék be a hivatkozási számot.

(81)    Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2011/EU rendelete (2011. szeptember 27.) a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 272., 2011.10.18., 1. o.).

(82)    HL: Kérjük, hogy az elfogadást követően illesszék be a hivatkozási számot.

(83)    HL L 277., 2022.10.27., 1. o.

(84)    HL: Kérjük, hogy az elfogadást követően illesszék be a hivatkozási számot.

(85)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(86)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(87)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(88)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(89)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(90)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(91)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(92)    Az 1.4.2. szakaszban (Konkrét célkitűzés[ek]…”) feltüntetett célkitűzés.

(93)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(94)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(95)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(96)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.5.

COM(2023) 420 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról

{SEC(2023) 420 final} - {SWD(2023) 420 final} - {SWD(2023) 421 final} - {SWD(2023) 422 final}

IVc. MELLÉKLET

Az egyes textiltermékekre, textilvonatkozású termékekre és lábbelikre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó termékek

1. rész

A 22a. cikk hatálya alá tartozó háztartási textiltermékek, ruházati cikkek és ruházati tartozékok

2. rész

Lábbelik, ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, amelyek fő összetétele nem a 22a. cikk hatálya alá tartozó textil