A reformnak továbbá magában kell foglalnia a megújuló villamosenergia-források támogatására irányuló beruházási programok elfogadását. A Gazdasági Minisztérium aukciós rendszert fogad el az új megújuló energiaforrásokra vonatkozóan (link az 1. beruházáshoz), valamint támogatási rendszereket fogad el az erőmű-átalakításra (2. beruházás, 1. komponens) és a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésére (link a 3. beruházáshoz, 1. komponenshez) irányuló beruházásokhoz. A rendszerek beruházási politikáinak szigorúan be kell tartaniuk mind az uniós, mind a nemzeti környezetvédelmi jogszabályokat, valamint a támogatott tevékenységekre és vállalatokra vonatkozó, a jelentősnek nem számító fegyverekre vonatkozó technikai iránymutatást (2021/C58/01). A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv csak az uniós vívmányokkal összhangban lévő vízenergia-beruházásokat támogathatja.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az új megújuló villamosenergia-források építése

Az intézkedés célja az új megújuló villamosenergia-forrásokba történő beruházások bevezetésének támogatása. Az új megújuló villamosenergia-kapacitás 122,4 MW-tal történő növelésére irányuló átfogó célkitűzés közül a támogatási rendszernek a hálózathoz kapcsolódó intézkedés keretében legalább 120 MW új, az új megújuló energiaforrások által generált kapacitást kell biztosítania. A versenyképes aukciós mechanizmusnak nyitottnak kell lennie a megújuló technológiák széles köre számára, egyértelmű projektteljesítési határidőkkel és szabályokkal. Az 1. beruházás (1. alkotóelem) keretében nem támogathatók a vízenergia-beruházások. A program végrehajtásáért és a megvalósított kapacitásra vonatkozó információknak a projektgazdáktól való összegyűjtéséért a Gazdasági Minisztérium felel.

Az aukciós támogatási rendszernek tiszteletben kell tartania az 1. alkotóelem (2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2021. június 30-án kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás 2: A meglévő megújuló energiaforrások korszerűsítése (átalakítás)

Az intézkedés célja a meglévő megújulóenergia-kapacitások technológiai élettartamának meghosszabbítása, korszerűsítése és hatékonyságának növelése,valamint a fenntartható biometán-termelés kiterjesztése a RED II-vel összhangban. Akorszerűsítés a biogázállomások felújítására, a biogázalapú villamosenergia-termelő létesítmények biometán erőművekké történő átalakítására, valamint a vízenergia-termelő létesítményekre vonatkozik. A rendszernek legalább 83 MW, az intézkedés keretében támogatott, a hálózatokhoz csatlakoztatott korszerűsített (áteresztő) beépített kapacitást kell biztosítania, amelyeket várhatóan villamosenergia-termelés vagy biometán-termelés céljából rekonstruálnak. A beruházás végrehajtásáért és a megvalósított kapacitásra vonatkozó információknak a projektgazdáktól való összegyűjtéséért a Gazdasági Minisztérium felel.

A korszerűsített megújuló berendezések különböző típusainak támogatását külön kell értékelni, figyelembe véve a költséghatékonyság elvét. A támogatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk az 1. komponens (2. reform: A megújuló energiaforrások előmozdítására vonatkozó jogi keret)).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás 3: A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások nagyobb fokú integrációja érdekében

A beruházás célja a szlovák villamosenergia-hálózat rugalmasságának növelése. A rugalmas fosszilis villamosenergia-források fokozatos megszüntetése a kiegyensúlyozási teljesítmény csökkenéséhez vezet, ami negatív hatással van a rendszer azon képességére, hogy integrálja a változó megújuló energiaforrásokat.

A beruházás célja a villamosenergia-tároló létesítmények támogatása, beleértve a hidrogénalapú megoldásokat is, valamint a vízerőművek villamosenergia-kiegyenlítési kapacitásának növelése. A támogatási rendszernek legalább 52 MW halmozott kiegyenlítőkapacitás-növekedést kell eredményeznie, amelyet a hálózathoz csatlakoztatott meglévő vízerőművek új tárolókapacitásai és kiegyenlítő kapacitásai idéznek elő. Az 52 MW-os célérték pontos bontása az érintett alanyok igényeitől függ. A vízerőművek kiegyenlítő kapacitásába történő beruházások az intézkedés keretében nem haladhatják meg a 12 000 000 EUR-t. A beruházásoknak nagymértékben ki kell egészíteniük a komponens egyéb intézkedéseit, mivel hozzájárulnak a megújuló energiaforrások integrálására szolgáló szabad hálózati kapacitás növeléséhez.

A támogatást a költséghatékonyság elvének figyelembevételével, a technológiaspecifikus programok keretében kell nyújtani. A programoknak tiszteletben kell tartaniuk az 1. komponens 3. mérföldkövében (2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv.

Köv. Num.

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/célcél

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (célokra vonatkozóan)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása

Mértékegység:

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

1

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 1. reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása

Mérföldkő

A villamosenergia-piac reformja

Az energiáról szóló törvény és a hálózati iparágak szabályozásáról szóló törvény jogszabály-módosításának hatálybalépése

4. KÉRDÉS

2022

A jogi keretet módosítani kell az energiáról szóló 251/2012. sz. törvény és a hálózati iparágak szabályozásáról szóló 250/2012. sz. törvény módosításával az (EU) 2019/944 irányelv átültetése érdekében. A naprakésszé tett jogi keretnek továbbá meg kell könnyítenie a résztvevők (energiaközösségek, beszerzési közösségek, termelő-fogyasztók, villamosenergia-tárolás) új tevékenységeit és a villamosenergia-piachoz való hozzáférését, ugyanakkor növelnie kell a villamosenergia-rendszer általános rugalmasságát, és javítania kell az új megújuló energiaforrások szlovák hálózathoz való csatlakoztatásának lehetőségeit.

2

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 1. reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása

Mérföldkő

A szlovák villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-átvitel technikai kapacitásaira vonatkozó korlátozások feloldása

A Gazdasági Minisztérium és a szlovák átvitelirendszer-üzemeltető, a Slovenská elektrizačná prenosová sústava, a.s.

2. KÉRDÉS:

2021

A szlovák gazdasági minisztérium és a szlovák villamosenergia-átviteli rendszer üzemeltetője, a Slovenská elektrizačná prenosová sústava, a.s. bejelenti a szlovák villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-átvitel technikai kapacitásaira vonatkozó korlátozások feloldását, valamint a megújuló energiaforrások hálózatba való bekapcsolására szolgáló kapacitás növelését. Az intézkedést a Magyar Köztársasággal kialakított átviteli rendszerösszekötők nettó átviteli kapacitásának növelése segíti elő.

3

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete

Mérföldkő

Az új megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatásának kerete

A megújuló energiaforrások és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatásáról szóló törvény, valamint a hőenergiáról szóló törvény törvénymódosításainak hatálybalépése.

Hosszú távú árverési terv elfogadása a Gazdasági Minisztériumban

Beruházási programok elfogadása a Gazdasági Minisztérium által a promóció érdekében

megújuló energiaforrásokból előállított új villamosenergia-források (az 1. beruházásban meghatározottak szerint) átalakítására irányuló beruházások (2. beruházás) és a villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelő beruházások

(meghatározás a 3. beruházásban)

4. KÉRDÉS

2022

A jogszabály-módosítások támogatási mechanizmusokat hoznak létre a megújuló energiaforrások részarányának növelésére a közlekedési, a villamosenergia- és a fűtési ágazatban. A jogi keretet módosítani kell a megújuló energiaforrások és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatásáról szóló 309/2009. sz. törvény és a hőenergiáról szóló 657/2004. sz. törvény (Gyűjt.) módosításával.

A Gazdasági Minisztérium hosszú távú árverési tervet fogad el az új megújuló energiaforrásokra vonatkozóan, amely hozzájárul az új megújulóenergia-kapacitások kapacitásnövelésének jobb kiszámíthatóságához.

A Gazdasági Minisztérium elfogadja a megújuló energiaforrásokból előállított új villamosenergia-forrásokra vonatkozó új aukciós rendszert (amelyet az 1. beruházás határoz meg), az átalakításra irányuló beruházásokat támogató rendszereket (a 2. beruházás meghatározása) és a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelését (3. beruházás). A rendszereknek részletesen meg kell határozniuk a támogatott vállalkozásokra vonatkozó támogathatósági kritériumokat, biztosítva az uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányoknak, valamint a támogatott tevékenységekre és/vagy vállalatokra vonatkozó DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, ugyanakkor növelniük kell az új megújulóenergia-kapacitásokat a megfelelő célokban (1., 2. és 3. beruházások esetében). A biomassza-projekteknek olyan biogázállomások korszerűsítését kell eredményezniük, amelyek az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott üvegházhatásúgáz-megtakarítási módszertanhoz és összehasonlítási alaphoz képest legalább 80%-os ÜHG-kibocsátásmegtakarítást érnek el, az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletből eredő feltételekkel összhangban. Biometánt termelő létesítményekké történő átalakítás esetén az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításnak az említett irányelv VI. mellékletében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási módszertanhoz és fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 70%-nak kell lennie.

A biomasszával és a biometánnal kapcsolatos projekteknek az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvvel (REDII) összhangban fenntarthatónak kell lenniük

Csak az uniós vívmányokkal összhangban lévő vízenergia-beruházások támogathatók.

4

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 1. beruházás: Az új megújuló villamosenergia-források építése

Cél

Új megújulóenergia-források kapacitása

MW, MW

0

120

2. KÉRDÉS:

2026

Az új megújuló villamosenergia-kapacitás 122,4 MW-tal történő növelésére irányuló átfogó célkitűzés közül a támogatási rendszernek az intézkedés keretében legalább 120 MW megújuló energiaforrásból álló, a hálózathoz csatlakoztatott kapacitást kell biztosítania.

A támogatási mechanizmus a megújuló energiaforrásokból előállított új villamosenergia-forrásokra irányuló beruházási támogatásra irányuló árverések formájában valósul meg. A támogatási rendszer tiszteletben tartja a 3. mérföldkő („1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

5

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. beruházás: A meglévő megújuló villamosenergia-források korszerűsítése (átalakítás)

Cél

Rekonstruált megújulóenergia-kapacitás

MW, MW

0

83

2. KÉRDÉS:

2026

Legalább 83 MW-os növekedés a megújuló villamosenergia-termelésre vagy biometán-termelésre szolgáló korszerűsített kapacitásban (áteresztés), amelyet az intézkedés keretében korszerűsített kapacitások hálózatokhoz való kapcsolódása idéz elő.

A modernizált berendezések különböző típusainak támogatását külön kell értékelni, figyelembe véve a költséghatékonyság elvét. Ez magában foglalja a biogáz- és vízerőművek korszerűsítését, valamint a biogázalapú villamosenergia-termelő létesítmények biometán erőművekké történő átalakítását. A támogatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk a 3. mérföldkőben („1. – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

6

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 3. beruházás: A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációja érdekében

Cél

Az energiarendszerek rugalmasságát növelő létesítmények kapacitásának halmozott növekedése

MW, MW

0

52

2. KÉRDÉS:

2026

Az új villamosenergia-tároló létesítmények legalább 52 MW-os növelése, amelyet az intézkedés szerinti új tárolókapacitások üzembe helyezése idéz elő. A rendszer támogatja az akkumulátorrendszerek új kapacitásának telepítését, az elektrolízist és a vízerőművek kiegyenlítő kapacitásának növelését. Az 52 MW-os célérték pontos bontása várhatóan az érintett témák igényeitől függ. A vízerőművek kiegyenlítő kapacitásába történő beruházások az intézkedés keretében nem haladhatják meg a 12 000 000 EUR-t.

A támogatást a költséghatékonyság elvének figyelembevételével, a technológiaspecifikus programok keretében kell nyújtani. A támogatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk a 3. mérföldkőben („1. – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

2. KOMPONENS: Az épületek felújítása

A szlovák nemzeti energia- és klímaterv és az épületek hosszú távú felújítási stratégiája szerint a 2030-ra és 2050-ra vonatkozó uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzések eléréséhez jelentős elmozdulásra van szükség a részleges (30–60%-os primerenergia-megtakarítás) és az épületek mélyreható (több mint 60%-os) felújítása tekintetében.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az energiafogyasztás csökkentését célozza a családi házak, a történelmi középületek és a műemléki középületek átfogó felújítása révén. Ötvözi az épületek energiahatékonyságának legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése révén történő javítására irányuló intézkedéseket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedésekkel (például zöldtetők, vízmegtartó rendszer telepítése). A komponens hozzájárul az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez, miközben több munkahelyet teremt, különösen a kkv-k számára helyi szinten, miközben fellendíti az építőipar fellendülését és versenyképességét.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

A komponens 3 reformot és 2 beruházást foglal magában.

E beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk az elmúlt két évben Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát az energiahatékonyságra kell összpontosítani” (3/2019. sz. országspecifikus ajánlás) és „a beruházásoknak a zöld átállásra való összpontosításához” (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

.Reform: A családi házak felújítását támogató mechanizmusok harmonizálása.

A reform célja a különböző támogatási rendszerek feltérképezése, összehangolása és összefogása, a felújítási folyamat egységesítése és egyszerűsítése, valamint a tulajdonosok ösztönzése a felújítási intézkedések szélesebb körének végrehajtására. A szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által 2022. szeptember 30-ig közzéteendő végrehajtási tervben ismertetni kell a támogatási rendszerek kialakítását, a kritériumokat és feltételeket, valamint a végrehajtási lépéseket. A hatékony és időben történő végrehajtás biztosítása érdekében meg kell erősíteni a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség kapacitásait. A végrehajtási szakaszban a lakástulajdonosokat kommunikációs kampány, regionális irodák létrehozása, valamint technikai segítségnyújtás és konzultáció révén kell megszólítani.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A családi házak energiahatékonyságának javítása.

A beruházás célja legalább 25164 családi ház felújításának befejezése, ugyanakkor átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése. A beruházás az idősebb családi házak tulajdonosait célozza. Az olyan hagyományos energiamegtakarítási intézkedések mellett, mint a hőszigetelés, az ablakcsere, a mechanizmusnak lehetővé kell tennie a nem hatékony hő- és melegvízforrások nagy hatásfokú berendezésekkel való felváltását vagy a megújuló energiát hasznosító új eszközök telepítését. Amennyiben lehetséges, intézkedéseket kell alkalmazni az épületek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelésére (például vegetációs tetők, esővíz-megkötés). Az átfogó és zöld felújítás mozgósítása érdekében a támogatási rendszereknek kötelező és választható rész kombinációját is magukban kell foglalniuk. A tulajdonosok pénzügyi hozzájárulása várható. Az energiamegtakarítást elsősorban energiahatékonysági tanúsítványok vagy más megfelelő dokumentumok segítségével kell ellenőrizni.

Az épületek felújításához kapcsolódó beruházási intézkedéseknek meg kell felelniük a DNSH-követelményeknek, beleértve az építési és bontási hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását, valamint a gázkazáncsereprogramot, ami a teljes felújítási program kis részét képezi.

Amennyiben a felújítási program biomasszával működő kazánokra is kiterjed, az elavult szén-/olaj-/biomassza-kazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése megengedett, amennyiben azokat az energiafogyasztás címkézéséről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, labdacs (pellettel) táplált, nagy hatásfokú biomasszával működő kazánokkal helyettesítik. Ezenkívül az elavult gázkazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése akkor lehetséges, ha azokat az energiacímkézésről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, pelletalapú biomassza-bojlerekkel helyettesítik. A PM10-ra vonatkozó határértékeket túllépő levegőminőségi övezetekben tilos a gázkazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése.

A beruházás végrehajtása várhatóan legkésőbb 2022. szeptember 30-án kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Reform: A Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa által hozott határozatok átláthatóságának növelése és egyszerűsítése.

A reform célja a Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa döntéshozatali folyamatának minőségének és hatékonyságának javítása az alábbi három módszertan kidolgozása révén:

·osztályozza a műemlékeket,

·meghatározza azokat az objektív kritériumokat, amelyek alapján a Műemlékek Testülete döntéseket hoz, és

·a Műemlékek Testületének beavatkozásaival kapcsolatos költségek számszerűsítése

A cél továbbá az állami tulajdonban lévő műemlékek feltérképezésének reformja azok alapvető műszaki szempontjainak, építésének, gazdasági, energetikai és egyéb szempontjainak értékelése révén. A feltérképezésnek legalább 1000 releváns állami tulajdonú műemlék diagnosztikáját kell eredményeznie. A reformnak elő kell segítenie a felújításra vonatkozó beruházási döntéseket a monumentális érték megőrzése, valamint adott esetben az energiahatékonyság javítása érdekében.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Történelmi és műemléki középületek felújítása.

A történelmi és a jegyzékbe vett középületek a legrosszabb energiateljesítményű épületek közé tartoznak, és kulturális értékük és örökségük megőrzése és védelme érdekében testre szabott megközelítést igényelnek. A beruházás célja a történelmi és a jegyzékbe vett középületek energiahatékonyságának és strukturális feltételeinek javítása történelmi és kulturális értékeinek védelme és az épületek akadálymentességének javítása mellett. A 104 024 m²-es felújításra vonatkozó átfogó célkitűzés közül legalább 93 622 m² alapterületet felújítanak a történelmi középületek és a jegyzékbe vett középületek esetében, miközben átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást érnek el. A beruházás várhatóan mintegy 100 épület felújítását eredményezi, és azt tájékoztató kampánynak kell kísérnie. Az energiamegtakarítást energiahatékonysági tanúsítványok útján kell nyomon követni és ellenőrizni.

Az épületek felújításához kapcsolódó beruházási intézkedéseknek meg kell felelniük a DNSH-követelményeknek, beleértve az építési és bontási hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását, valamint a kazáncsereprogramot, ami a teljes felújítási program kis részét képezi.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform 3: Építési és bontási hulladék kezelése.

A reform Szlovákia nagyon alacsony újrafeldolgozási arányával foglalkozik, és a hulladékgazdálkodási jogszabályok felülvizsgálatára összpontosít, hogy növelje a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket az építési és bontási hulladék tekintetében. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma előterjeszti a hulladékra vonatkozó jogszabályok módosítását, amely előírja, hogy az építkezés során keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70%-át újrahasználatra elő kell készíteni vagy újrafeldolgozásra kell küldeni. Emellett a reform bevezeti a kötelező szelektív bontást, az építési és bontási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó minőségi előírásokat, az építési munkákra vonatkozó szerződéskötésre vonatkozó kötelező zöld közbeszerzést, egyszerűsíti a szabályokat és javítja az építési hulladékra vonatkozó adatgyűjtési rendszereket. A jogszabálynak a hatálybalépését követően biztosítania kell a nem veszélyes bontási és építési hulladék 70%-os újrafeldolgozására és újrafelhasználására vonatkozó követelménynek való megfelelést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozott épületek felújítására és építésére vonatkozóan. .

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv.

3. KOMPONENS: Fenntartható közlekedés

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja, hogy adatelemzésen alapuló intézkedések és intelligens megoldások révén növelje a környezetbarát közlekedési formák arányát, növelje a vasúton és a tömegközlekedésben utazó utasok számát, a környezetbarát intermodális közlekedésben szállított áruk mennyiségét, valamint támogassa az alternatív meghajtási infrastruktúra fejlesztését, ezáltal csökkentve a közlekedés szén-dioxid -kibocsátását és javítva a levegőminőséget. Az intelligens és digitális beruházásoknak támogatniuk kell a gyorsabb, megbízhatóbb és hatékonyabb vasúti és tiszta személyszállítást, arra ösztönözve az utasokat, hogy autókról és más szénalapú közlekedési eszközökről váltsanak. Az alkotóelemnek lehetővé kell tennie az alternatív meghajtások szélesebb körű használatát a fenntartható, környezetbarát, megfizethető és intelligens közlekedés érdekében, ugyanakkor elő kell mozdítania az intelligens hálózatok használatát is. Hozzájárul a gazdaság versenyképességéhez azáltal, hogy piaci feltételeket teremt a szállítógépek beszállítói számára.

A komponens négy reformból és négy beruházásból áll.

A komponens keretében végrehajtott reformok és beruházások közvetlenül érintik a Szlovákia 2020. évi nemzeti reformprogramjáról szóló tanácsi ajánlást és a Szlovákia 2020. évi stabilitási programjáról szóló tanácsi véleményt, amely szerint Szlovákiának „a lehető leghamarabb végre kell hajtania a kész közberuházási projekteket, és támogatnia kell a magánberuházásokat a gazdasági fellendülés támogatása érdekében. Összpontosítsa a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a fenntartható tömegközlekedésre és a hulladékgazdálkodásra.”

A komponens négy reformból és négy beruházásból áll.

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

A közlekedési beruházási projektek előkészítésével kapcsolatos 1. reform.

A reform célja a beruházások irányításának javítása és gazdasági előnyeik növelése. Ezt a következő intézkedésekkel kell elérni:

·a vasúti infrastrukturális projektekre vonatkozó beruházási terv 2021. június 30-ig történő kidolgozása, amely a projekteket ár-érték arányuk alapján rangsorolja;

·a vasúti törvény 2023. március 31-ig történő módosítása és a kapcsolódó jogszabályok, amelyek egyszerűsítik és egyszerűsítik a közlekedési infrastruktúra paramétereire vonatkozó jogszabályi és műszaki követelményeket;

·egy olyan módszertan 2021. december 31-ig történő közzététele, amely meghatározza, hogy miként lehet azonosítani a lehető legnagyobb ár-érték arányt képviselő projekteket, és hogyan lehet hozzájárulni az utasoknak az egyéni közúti közlekedésről a kerékpározásra való modális váltására irányuló célkitűzéshez.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

A személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó 2. reform.

A reform célja a személyszállítás nyújtásának javítása. Az új közlekedési szolgáltatási terv, amelyet a vasúti személyszállítás optimalizálása követ, a tömegközlekedés átfogó reformjának jelentős részét képezi. A reformot a regionális autóbusz- és vasúti szolgáltatások összehangolására, megrendelésére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, felelősségi köröket és kötelezettségeket meghatározó új jogszabályok támogatják. A jogszabály meghatározza azt a nemzeti hatóságot, amely a regionális integrátorokkal együttműködve koordinálja az egységes viteldíjjal rendelkező nemzeti integrált közlekedési rendszer létrehozását, valamint koordinálja a közbeszerzési eljárások előkészítését és végrehajtását mind a vasúti személyszállítási közszolgáltatások, mind a korábbi időszakokban az ezen útvonalak üzemeltetéséhez uniós forrásokból beszerzett járművek esetében. Növelni kell a vasúti közlekedés gyakoriságát azokon a vonalakon, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a forgalom személygépjárműről vonatra történő átvitelére, lehetővé téve a regionális autóbusz- és vasúti szolgáltatások jobb összehangolását. Ezt a reformot a következő konkrét intézkedéseknek kell alátámasztaniuk:

·2023. március 31-ig új törvény állapítja meg a személyszállítási közszolgáltatási szabványokat, és egyszerűsíti a közszolgáltatási rendet, amely jelenleg széttagolt és az állam, a megyék, a városok és a települések között nem megfelelően összehangolt.

·2023. december 31-ig közzé kell tenni az optimalizált vasúti közlekedési grafikonokat;

·2026. december 31-ig létrejön egy integrált közlekedési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a multimodális tömegközlekedés egyetlen jegyen utazzon. Legalább 6 megyében működőképesnek kell lennie.

A reform végrehajtásával kapcsolatos utolsó mérföldkövet 2026. június 30-ig kell teljesíteni.

Az intermodális árufuvarozásra vonatkozó 3. reform.

A reform a közbeszerzés, a logisztika összehangolása és az új intermodális útvonalak elindításának előmozdítása révén támogatja a fokozott intermodalitást. E reform célja, hogy 2030-ra a 300 km-nél hosszabb közúti szállítás 30%-át a vasútra vagy a vízi közlekedésre, több mint 50%-át pedig 2050-ra (2005-höz képest) irányítsák át. Ezt különösen azáltal teszi, hogy előmozdítja a fuvarozók érdekeit a közúti árufuvarozás vasúti/intermodális közlekedésre való áthelyezése, valamint a vasúti közlekedés további modális váltásának megakadályozása iránt. Az intermodális szállítás fejlesztésére vonatkozó koncepció kidolgozása és jóváhagyása – beleértve a szükséges jogszabályi változtatásokra irányuló javaslatot is – lehetővé teszi a környezetbarát áruszállítási módok rendszerszintű fejlesztésére irányuló intézkedések elfogadását. A támogatás célja az intermodális szállításra való átállás technikai problémáinak megszüntetése és vonzóbbá tétele.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik, és 2022. december 31-ig fejeződik be.

Reform a közlekedési ágazatban az alternatív üzemanyagok hosszú távú előmozdítására irányuló új politikák bevezetéséről.

A reformot az új jogalkotási intézkedések 2022. december 31-ig történő hatálybalépésével kell támogatni, amelyek megreformálják az elosztási tarifákat, egyszerűsítik és felgyorsítják az alternatív meghajtási infrastruktúra kiépítésének folyamatát. Be kell vezetniük továbbá egy „díjfelszámítási pontokra vonatkozó jogokat”, valamint egy stabil, kiszámítható többéves keretet a megfelelő alternatív meghajtási infrastruktúra kiépítésének támogatására.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló 1. beruházás.

A beruházásnak támogatnia kell a dekarbonizációt a vasútvonalak villamosítása, a vasútvonalak korszerűsítése, villamos- és trolibuszvonalak építése vagy korszerűsítése, valamint a kerékpáros infrastruktúra kiépítése révén. „Az európai menetrend-tervezési folyamat (TTR) újratervezésére” kerül sor, és digitális technológiákon alapuló új biztonsági rendszert kell bevezetni a vasúti forgalomirányítás automatizálásának lehetővé tétele érdekében. A beruházás az 1. reformon alapul.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás a tiszta személyszállítás előmozdítására.

A beruházásnak ezt a vasúti személyszállítás, valamint a downstream elővárosi és városi közlekedés vonzerejének növelésével kell megvalósítania. A sűrűn lakott városkörnyéki területeken, valamint a nagyvárosok és a nagyvárosi területek közötti főbb közlekedési folyosókon növelni kell az összeköttetések kínálatát. Új vagy korszerűsített járműveket kell üzembe helyezni. A beruházásokat célzott támogatások formájában, megkülönböztetésmentes alapon kell végrehajtani, a forgalmi adatok és adatok elemzésére szolgáló eszközök felhasználásával. A beruházást a 2. reform támogatja.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Az intermodális árufuvarozás fejlesztésére irányuló 3. beruházás.

A beruházás támogatja a magántőke bevonásával intermodális szállítási egységek és rakodólétesítmények vásárlását, valamint kiválasztott útvonalakon új intermodális útvonalak indítását. A környezetbarátabb intermodális szállítás volumenének növelése érdekében az állam ösztönzi a magántőke bevonásával intermodális szállítási egységek és rakodólétesítmények vásárlását. Ezzel egyidejűleg az állam támogatást nyújt új intermodális útvonalak indításához bizonyos útvonalakon. A tervezett állami támogatási programok (az Európai Bizottság jóváhagyásától függően) csak részleges finanszírozást irányoznak elő a mechanizmusból és azoknak a vállalkozásoknak a kiválasztásáról, amelyek egyértelműen meghatározott megkülönböztetésmentes szabályokkal támogatott nyilvános felhívásokat követően kapnak támogatást.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Az alternatív meghajtási infrastruktúra építésének támogatására irányuló 4. beruházás.

A beruházásnak az elektromos autók töltőállomásaira és a hidrogéntöltő állomásokra kell összpontosítania. Létre kell hozni az elektromos autók töltőállomásainak és hidrogéntöltő állomások építésére irányuló támogatási programok pénzügyi mechanizmusát. A rendszer biztosítja az ultragyors felszívópontok váz-infrastruktúrájának kiépítését, valamint a Szlovák Köztársaság valamennyi kerületének szintjén rendelkezésre álló töltőinfrastruktúra kiépítését, ezáltal ösztönözve az alternatív üzemanyaggal működő személy- és áruszállítás gyorsabb fejlesztését, ami a gépjárműflotta korszerűsítéséhez vezet a közúti közlekedésből származó összkibocsátás csökkentése érdekében. Ezt a beruházást a 4. reform támogatja.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

4. KOMPONENS: Az ipar dekarbonizációja

Szlovákiában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a 2021–2030-as időszakra szóló integrált nemzeti energia- és klímatervben meghatározott nemzeti célok teljesítése szintén gyorsított fellépést igényel az ipar részéről. Szlovákia erősen iparosodott gazdaság, amelyben az energia- és ipari folyamatok valamivel több mint 70%-kal járulnak hozzá a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, ahol a porrészecskék átlagos levegőkoncentrációja a legmagasabb az EU-ban, főként az ipari technológiák elöregedése és a háztartásokban történő tüzelőanyag-égetés miatt.

Ezzel összefüggésben a szlovák reform- és rezilienciaépítési terv 4. eleme egy dekarbonizációs rendszer kidolgozását és működtetését javasolja az ipari ágazatban. Az intézkedéseknek a vállalkozások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkenését, az energiaveszteség csökkentését és az innovatív környezetvédelmi technológiák nagyobb mértékű elterjedését kell eredményezniük az ipari termelésben. A komponens magában foglalja a szlovák kormány arra vonatkozó reformkötelezettségvállalását, hogy a felső-Nitra régióban kivonuljon a széntől. Magában foglalja továbbá a hazai szénből történő villamosenergia-termelés támogatásának megszüntetésére és a novákyi ligniterőmű bezárására vonatkozó kötelezettségvállalást. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség berendezéseibe történő beruházásnak meg kell erősítenie ezen intézmény dekarbonizációs erőfeszítéseinek nyomon követési kapacitását.

A komponens két reformból, valamint egy fő és egy kiegészítő beruházásból áll.

E reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a zöld átállási célkitűzéshez és az éghajlat-politikai célhoz. A dekarbonizációnak tartós hatást kell gyakorolnia a környezetre és a levegőminőségre Szlovákiában. A beruházások erősítik a szlovák ipar versenyképességét és helyi szinten biztosítják a munkahelyeket. A felső-Nitra régió átalakulása erős kohéziós elemet jelent, különösen azáltal, hogy támogatja a régió szénről való átállását.

Az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiához 2020-ban eljuttatott országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, amely szerint „a beruházásokat a zöld digitális átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra kell összpontosítani” (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A Novákyi Erőmű szénalapú villamosenergia-termelésének megszüntetése és a felső-Nitra régió átalakítása

Ez a reform magában foglalja a szlovák kormány azon kötelezettségvállalását, hogy a felső-Nitra régióban előrelépéseket tesz a szénről való átállás terén. A regionális Nováky erőmű a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének szlovák létesítményei között.

Ezen intézkedés célja a novákyi ligniterőmű esetében a villamosenergia-termelés támogatásának megszüntetése és a lignitből történő villamosenergia-termelés megszüntetése. Ez kedvező hatást gyakorol a környezetre, és árcsökkenést eredményez a végső villamosenergia-fogyasztók számára.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer elfogadása

A szlovák hatóságok versenyképes dekarbonizációs rendszert indítanak, amely valamennyi ipari ágazat előtt nyitva áll. Az ekarbonizációsrendszernek támogatnia kell a jelenleg rendelkezésre álló legjobb technológiáknak az ipari folyamatokban való elterjedését. A támogatásnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokra és technológiákra, valamint energiahatékonysági intézkedések elfogadására kell irányulnia.

Szlovákia biztosítja, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten biztosítsák a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozó szigorú követelményeket. Ez magában foglalja, hogy a támogatott tevékenységek és a vállalatok megfelelnek-e a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere keretében a létesítményeknek nyújtott támogatásnak jelentősen a projektajánlat szempontjából releváns referenciaérték alá kell csökkentenie üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A „jelentős mértékben a referenciaérték alatt” feltétel a közbeszerzésre vonatkozó kiválasztási kritériumok részét képezi.

A rendszer által támogatott vállalkozások által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét (CO2-egyenértékben, súlyozott átlagban) a kontrafaktuális forgatókönyvhöz képest legalább 30%-kal kell csökkenteni.

A szlovák hatóságoknak vagy adatokat kell szolgáltatniuk a rendszer keretében megvalósuló projektek szén-dioxid -mentesítéséről (legkésőbb 2026. június 30-ig rendelkezésre kell bocsátaniuk), vagy igazolniuk kell, hogy az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást az intézkedés keretében támogatott technológiák feltételezett paraméterei alapján (a gyártók tanúsítványai alapján) vagy a két megközelítés kombinációja alapján kell elérni.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az ipari dekarbonizációs rendszer működése

Az intézkedés célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az ipari vállalkozásoknak nyújtott projekttámogatás révén. Az aukciós rendszernek tiszteletben kell tartania a beruházási politikákra vonatkozóan a 2. reformban („Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer elfogadása”) meghatározott feltételeket.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1369917 tonna CO2-egyenértékkel történő csökkentésére irányuló átfogó célkitűzés közül a dekarbonizációs rendszernek a Bizottságnak benyújtott kontrafaktuális forgatókönyvön felül legalább 1232926 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkentést kell eredményeznie. A kibocsátáscsökkentést vagy a dekarbonizációs rendszer keretében megvalósuló projektekre vonatkozó adatgyűjtés alapján, vagy a gyártók által kiadott tanúsítványokon alapuló támogatott technológiák paraméterei vagy a két megközelítés kombinációja alapján kell megállapítani. A szlovák hatóságok legkésőbb 2026. június 30-ig benyújtják a Bizottságnak a dekarbonizációs cél teljesítésére vonatkozó adatokat és a szükséges műszaki dokumentációt.

A beruházás végrehajtását 202. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos működésének támogatása

Az intézkedés célja a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség berendezéseibe történő beruházások támogatása, megerősítve ezen intézmény nyomonkövetési kapacitását a dekarbonizációs folyamatban. Jelenleg az eszközök hiánya nem teszi lehetővé a szükséges tevékenységek elvégzését, tekintettel a Felügyelőség munkaterhének várható növekedésére.

A beruházásoknak hozzá kell járulniuk az intézmény felszerelésének és létesítményeinek korszerűsítéséhez. Ez lehetővé teszi a felügyelőség operatív tevékenységeinek egyszerűsítését, beleértve a helyszíni küldetéseket is. Az ellenőrző járműveket fel kell szerelni irodai és mérési technológiával, különösen a levegővédelem, a vízvédelem és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése céljából. A beruházásoknak a felügyelőség épületeiben is javulást kell elérniük.

A beruházások végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik, és 2025. június 30-ig fejeződik be.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Köv. Num.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)	Mennyiségi mutatók (célok esetében)			A befejezés indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása
					Mértékegység:	Alapforgatókönyv	Cél	Negyedév	Év
1	4 – Az ipar szén-dioxid-mentesítése – reform: szénalapú villamosenergia-termelés a Novákyi Erőműben és a Felső-Nitra régió átalakítása	Mérföldkő	Átállás a szénről a felső-Nitra régióban	A barnaszén villamosenergia-termelésének beszüntetése a novákyi Erőműben				4. KÉRDÉS	2023	A Novákyi Erőmű Felső-Nitra régiójának átalakítása keretében: ·A szlovák hatóságok megszüntetik a lignit villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatást. ·A lignitalapú villamosenergia-termelést meg kell szüntetni.
2	4 – Az ipar dekarbonizációja – 2. reform: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló versenyképes rendszer az iparban	Mérföldkő	Az ipari dekarbonizáció elfogadása a támogatási program	Az ipari szén-dioxid-mentesítési rendszer elfogadása a Környezetvédelmi Minisztérium által				4. KÉRDÉS	2022	A hatékony eredményeket hozó ipari dekarbonizációs rendszer elfogadása a Környezetvédelmi Minisztériumban. A versenyképes dekarbonizációs rendszert megkülönböztetéstől mentes, átlátható és nyílt ajánlattételi eljárás keretében kell bevezetni, amely valamennyi ipari ágazat előtt nyitva áll. A támogatásnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokra és technológiákra, valamint az energiahatékonysági intézkedések elfogadására kell irányulnia. A program beruházási politikájának legalább a következő támogathatósági és projektkiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia: ·a megtakarított üvegházhatású gáz tonnánkénti legalacsonyabb árára vonatkozó célkitűzés; ·az uniós vívmányoknak és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint a támogatott tevékenységekre és vállalatokra vonatkozó DNSH technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása, valamint dekarbonizációs célok meghatározása. ·kizárólag az elérhető legjobb technológiáknak megfelelő projektek támogatása; ·a támogatott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti létesítményeknek jelentősen a projektajánlat szempontjából releváns referenciaérték alá kell csökkenteniük ÜHG-kibocsátásukat. A „jelentős mértékben a referenciaérték alatt” feltétel a közbeszerzésre vonatkozó kiválasztási kritériumok részét képezi. ·szilárd fosszilis tüzelőanyagok nem támogathatók. A földgázt fő alapanyagként vagy energiaforrásként felhasználó projektek nem támogathatók. Azon projektek esetében, amelyeknél a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében földgázt használnak fel támogatásra, a földgáz a berendezések, gépek és energiatermelés végső energiafogyasztásának legfeljebb 20%-át teheti ki. ·a rendszer által támogatott vállalkozások által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét (CO2-egyenértékben, súlyozott átlagban) legalább 30%-kal csökkenteni kell. A szlovák hatóságoknak legkésőbb 2026. június 30-ig biztosítékokat kell nyújtaniuk valamennyi támogatott projekt időben történő adatszolgáltatására vonatkozóan, vagy igazolniuk kell, hogy az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást a támogatott technológiák feltételezett paraméterei (a gyártók tanúsítványai alapján) vagy a két megközelítés kombinációja alapján kell elérni. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szén-dioxid-mentesítési projektek általi csökkentésének előzetes számszerűsítése olyan műszaki dokumentumokon alapulhat, amelyek meghatározzák a támogatott technológiák fő paramétereit, energiafelhasználását és bemeneti anyagait. A szlovák hatóságok a projektek kiválasztását követően megosztják a Bizottsággal az alapforgatókönyveket, valamint a támogatott technológiák várható hatását.
3	4 – Az ipar dekarbonizációja – 1. beruházás: Az ipari dekarbonizációs rendszer működése	Mérföldkő	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által társfinanszírozott ipari dekarbonizációs projektek végrehajtásának befejezése	A befejezett dekarbonizációs projektek listájának a Környezetvédelmi Minisztérium általi elfogadása				2. KÉRDÉS:	2026	A Környezetvédelmi Minisztérium elfogadja a dekarbonizációs rendszer keretében támogatott, befejezett projektek listáját, amely alapul szolgál az üvegházhatásúgáz-kibocsátás intézkedés szerinti csökkentésének méréséhez. A kibocsátáscsökkentést vagy a dekarbonizációs rendszer keretében megvalósuló projektekre vonatkozó adatgyűjtés, vagy az intézkedés keretében támogatott technológiáknak a gyártók tanúsítványain alapuló feltételezett paraméterei, vagy a két megközelítés kombinációja révén kell megállapítani. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1369917 tonna CO2-egyenértékkel történő csökkentésére irányuló átfogó célkitűzés keretében a dekarbonizációs rendszernek legalább 1232926 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkenést kell elérnie.
4	4 – Az ipar dekarbonizációja – 2. beruházás: A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos működésének biztosítása	Mérföldkő	Kapacitásnövelő beruházások a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség számára	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházási tevékenységeinek lezárása a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség által				2. KÉRDÉS:	2025	A beruházások korszerűsítik a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség berendezéseit és létesítményeit. Az új ellenőrző járműveket fel kell szerelni irodai és mérési technológiával, különösen a levegővédelem, a vízvédelem és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése céljából. A beruházásoknak biztosítaniuk kell a Felügyelőség épületeinek javítását.

5. KOMPONENS: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című 5. elemének célja, hogy növelje mind az ökoszisztémák, mind az emberi települések ellenálló képességét az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben a vízgazdálkodási rendszer, a földgazdálkodás, a természetvédelem és a biológiai sokféleség reformja, a táj zöld elemeinek végrehajtása és a vízállóvá tételre irányuló beruházások, valamint a zöld infrastruktúra – többek között a telepítés – fejlesztése révén.

A komponens két reformból és egy beruházásból áll.

E komponens célkitűzései összhangban vannak a 2030-ig tartó időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi stratégiával, a Szlovák Köztársaságnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására irányuló stratégiával, a Szlovákia 2030-ig tartó időszakra szóló jövőkép- és fejlesztési stratégiájával, a Szlovák Köztársaság 2030-ig tartó időszakra szóló hosszú távú fenntartható fejlődési stratégiájával, valamint az Európai Unió stratégiáival és hosszú távú célkitűzéseivel, különösen az európai zöld megállapodással, és azok részét képezik.

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

A tájtervezésre vonatkozó 1. reform.

A reform alapul szolgál a tájszerkezetek, az ökológiai stabilitás és a biológiai sokféleség megőrzéséhez a területrendezési dokumentációban, valamint az épületek és tevékenységek engedélyezésére vonatkozó későbbi jóváhagyási folyamatokban. A törvény az ezt követő módszertani dokumentumokkal és térképekkel együtt biztosítja az épületek és tevékenységek engedélyezésére vonatkozó területrendezési dokumentáció és az azt követő engedélyezési eljárások technikai alapját. Ez jelentős hatással lesz a tájszerkezetek fenntartására, az ökológiai stabilitásra és a biológiai sokféleség védelmére. Veszteségük aláásná az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képességét.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

A természetvédelemre és a vízgazdálkodásra vonatkozó 2. reform.

A reform célja az élőhelyek állapotának javítása a védett területeken, garantálva hosszú távon az éghajlatváltozással szembeni tájvédelemhez való hozzájárulásukat és az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni saját ellenálló képességüket. 2022. december 31-ig hatályba lép a természetvédelmi és tájvédelmi törvény és a vízügyi jogszabályok módosítása. Ez a jogszabály megerősíti a természet intézményi védelmét, minimalizálja a védett területeken belüli hatásköri összeütközéseket, egyszerűsíti a védelmi rendszert, integrálja a védett területek (nemzeti, európai és nemzetközi) hálózatait, és megteremti a nemzeti parkok övezetbe sorolásának feltételeit. Az eredmény egy modern rendszer lesz, amelynek elsődleges célja a természet és a biológiai sokféleség védelme az érintett területeken, biztosítva az ökoszisztémák stabil, hosszú távú hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A reformnak ugyanakkor lehetővé kell tennie a vízfolyások újjáélesztését, és teret kell teremtenie az ökológiai gazdálkodáshoz, a folyótér helyreállításához és a fokozatos árvízvédelemhez, figyelembe véve a természetvédelmet és a vízmegtartást a vidéken.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás a régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére.

A beruházás célja annak biztosítása, hogy az ökoszisztémák védelme révén hosszú távon fenntartható módon hozzájáruljanak az ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához és mérsékléséhez (árvizek mérséklése, aszálymegelőzés). A tulajdon átalakítása lehetővé teszi az új területek legmagasabb szintű védelmét, ami növeli az ökoszisztémák ellenálló képességét. A fakitermelés korlátozásának és a természetvédelem fejlesztésének lehetővé kell tennie az árvizek és aszályok megelőzését, a régióknak a természeti erőforrások intenzív felhasználásából a környezetbarát turizmussá alakítását, nagyobb hozzáadott értékkel, ugyanakkor meg kell erősíteni az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az újjáélesztett vízfolyásoknak, beleértve a vizes élőhelyeket is, biztosítaniuk kell a víz megtartását a vidéken és annak fokozatos kiengedését. A táj fontos elemeivé válnak, támogatva a biológiai sokféleség megőrzését és az élőhelyek helyreállítását.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

6. KOMPONENS: Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége

Az alkotóelem célja a szlovákiai általános iskola előtti és iskolai oktatás hozzáférhetőségének és inkluzivitásának javítása. A komponens javítani fogja az iskola-előkészítő oktatáshoz való hozzáférést azáltal, hogy biztosítja, hogy az 5 éves gyermekek helyet kapjanak az iskola előtti rendszerben, valamint azáltal, hogy bevezeti a 4 és 3 évesek számára az iskola előtti nevelésre való jogosultságot. A komponens az iskola előtti nevelés finanszírozási rendszerének megreformálása és az inkluzív oktatási támogatási intézkedések rendszerének bevezetése. A komponens hozzájárulhat a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez az iskolai tanácsadási és tanácsadási rendszer alsó középfokú szinten történő előmozdítása révén, valamint a roma gyermekek befogadásának javításához az iskolai szegregáció visszaszorítása révén. A komponensnek orvosolnia kell az oktatási eredmények világjárvány miatti hiányosságait, és célzottabb támogatási intézkedésekkel kell segítenie a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

Az alkotóelem hozzájárul az elmúlt két évben Szlovákiának címzett, az oktatás minőségének és inkluzivitásának minden szinten történő javítására, valamint a készségek fejlesztésére vonatkozó országspecifikus ajánlások megvalósításához. A megfizethető és minőségi gyermekgondozáshoz és tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítása. A hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák integrációjának előmozdítása. (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az 5. életévüket betöltött gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatása megvalósításának feltételei, és 3 éves kortól törvényes jogosultság biztosítása óvodai vagy egyéb óvodai intézményben való elhelyezésre. A reform a vonatkozó jogszabályi rendelkezések azon módosításait vezeti be, amelyek bevezetik a hároméves gyermekek számára az óvodába vagy más, iskola-előkészítő intézménybe való felvételhez való jogot. A reform várhatóan előíró finanszírozást vezet be az óvodák számára, amely az óvodák tényleges személyzeti és működési költségeinek fedezésére szolgáló, szabványosított éves személyzeti és működési költségeken alapul. A pedagógusok és szakoktatók képzettségi követelményét az iskola-előkészítő oktatásra vonatkozó oktatási programban felsőfokú végzettségre kell emelni azon oktatók és szakoktatók esetében, akik számára kötelező az iskola-előkészítő oktatás. A reform olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek növelik az óvodák kapacitását annak érdekében, hogy 2025. szeptember 1-jéig minden hároméves és kötelező oktatásban részt vevő gyermek részt vehessen az iskola előtti nevelésben. A cél legalább 9114 férőhely biztosítása a létesítményekben, a felújított épületekben átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is. A reform megváltoztatja a tanulók sajátos nevelési igényének meghatározását az oktatáshoz, oktatáshoz és tanuláshoz való hozzáférés előtt akadályokkal küzdő gyermek vagy tanuló fogalmának új meghatározásával, akiknek oktatási potenciáljuk kihasználásához támogatási intézkedésekre van szükségük. Vertikális támogatási modellt kell létrehozni a valamennyi gyermekre vonatkozó új, támogatható támogatási intézkedések bevezetésével. A reform végrehajtása érdekében a tanárokat továbbképzési programokon keresztül oktatási és módszertani anyagokkal kell ellátni. E reform keretében 10000 tanár és szakértő vesz részt a képzéseken és egyéb tájékoztatási tevékenységekben.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: A tanácsadás és a megelőzés rendszerének reformja, valamint szisztematikus adatgyűjtés biztosítása a gyermekek, tanulók és diákok mentális egészségének előmozdítása terén. A reform célja, hogy az újonnan létrehozott tanácsadó és megelőzési központok (CPP) közelebb kerüljenek az iskolákhoz. A vonatkozó jogi aktusok módosításával ezek a központok a hátrányos megkülönböztetést okozó egészségügyi hátrányok meghatározása nélkül végeznek szakmai tevékenységeket. A tanácsadó rendszer megváltoztatását további támogató intézkedéseknek kell kísérniük, mint például: a szakmai tevékenységek alapján létrehozott finanszírozás változása.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform 4: A korai iskolaelhagyás megelőzését és az F típusú tanulmányi programok adaptálását szolgáló eszközök bevezetése. A reform a vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosításaiból áll, amelyek célja, hogy az alsó középfokú oktatás befejezése nélkül növeljék a fiatalok lehetőségét arra, hogy magasabb szintű oktatást érjenek el azáltal, hogy lehetővé teszik az alsó középfokú oktatás középiskolai (NSOV) iskolai befejezését egy két- és hároméves kombinált programban. A jogszabály-módosítások optimalizálják az F típusú tanulmányi programokat is azáltal, hogy a középiskolai teljesítménytervek meghatározására vonatkozó kötelezettséget kiterjesztik az alsó középfokú szakképzési szakterületekre is. Ezt követően a munkaerő-piaci kínálat alapján ki kell igazítani az F típusú tanulmányi programok tartalmát. A várakozások szerint 2025. június 30-ig az alsó középfokú szakiskolák (NSOV) legalább 30%-ának igazodnia kell a munkaerőpiaci kínálathoz.

A reform végrehajtása várhatóan 2023. március 31-én kezdődik, és 2025. június 30-ig fejeződik be.

Reform 5: Az iskolák szegregációjának megszüntetése. A reform fő célja a szegregáció jogi fogalommeghatározásának bevezetése, amely várhatóan minden szlovákiai iskolában alkalmazandó lesz. Az iskolai szegregáció megszüntetését a különböző oktatási szereplők (például alkotók, iskolák és iskolai létesítmények, igazgatók és tanárok) számára a szegregált oktatás megelőzésére és megszüntetésére vonatkozó módszertani iránymutatások kidolgozásával kell megvalósítani. Az elfogadott módszertant minden iskolában alkalmazni kell.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 6: Kompenzációs intézkedések a világjárvány általános és középiskolai tanulók oktatásra gyakorolt hatásának enyhítésére. A reform oktatási programot hoz létre elsősorban azon tanulók számára, akiknek a világjárvány idején korlátozott lehetőségük volt az oktatásban való részvételre. Az oktatási programot a részt vevő tanulók iskolái szervezik, és különösen az úgynevezett „fő oktatási területek” témáira összpontosít. A tanulók kiválasztása, valamint a tanulók jogi képviselőivel való kommunikáció az iskolára van bízva.

A távoktatási tanfolyamokra vonatkozó átfogó adatok hiányának kezelése érdekében az Oktatási Minisztérium felhívást tesz közzé a világjárvány oktatásra gyakorolt hatásának és az oktatáspolitikákra gyakorolt hatásainak elemzésére irányuló kiterjedt pedagógiai kutatás elvégzésére.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. szeptember 30-án kezdődik, és 2024. december 31-ig fejeződik be.

Beruházás: Az akadályok felszámolása az iskolaépületekben. A cél a fizikai, információs és technológiai akadályok felszámolása 182 nagy középiskola iskolájában, lehetővé téve a hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy kellemes környezetben tanulhassanak. A beruházást a következőknek kell megelőzniük: Komplex elemzés a kizárási igények feltérképezése és a kézikönyv rendelkezésre bocsátása érdekében. A kézikönyv szabványokat határoz meg az egészségügyi hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók és diákok valós szükségleteinek kielégítése és az egyetemes tervezés elveinek tiszteletben tartása érdekében az akadályok felszámolására.

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. március 31-én kezdődik, és 2025. június 30-ig fejeződik be.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Köv. Num.

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/célcél

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (célok esetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása

Mértékegység:

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

1

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatása megvalósításának feltételeinek biztosítása, valamint az óvodai vagy egyéb iskolaelőkészítő intézményben három éves kortól való jogosultság biztosítása

Mérföldkő

Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatására vonatkozó jogszabály-módosítások bevezetése, valamint három éves kortól az óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményhez való jogosultság bevezetése.

Az 596/2003. sz. törvény, a 245/2008. sz. törvény, a 138/2019. sz. törvény, a kormánytörvény módosítása, az 1/2020. sz. rendelet módosítása.

2. KÉRDÉS:

2023

Az oktatás államigazgatásáról és az iskolai önkormányzásról szóló 596/2003. sz. törvény vonatkozó rendelkezései az új, előíró jellegű támogatási rendszer bevezetése előtt növelik az iskola-előkészítő oktatás finanszírozásának átláthatóságát.

A 245/2008. sz. törvény egyetemes jogosultságot vezet be óvodai vagy egyéb óvodai vagy más iskolaelőkészítő intézmény részére a négyéves, majd azt követő hároméves gyermekek számára. A jogszabályt 2023. június 30-ig, 2024. január 1-jétől és 2025. január 1-jétől kezdődő hatállyal el kell fogadni, és elegendő helyet kell biztosítani az óvodai vagy egyéb iskolaelőkészítő intézményben minden 4 éves kortól (2024-től), majd azt követően (2025/09-től) három éves kortól.

A pedagógiai és szakmai alkalmazottakról szóló 138/2019. sz. törvény módosítása, valamint a pedagógusokra és a szakszemélyzetre vonatkozó képesítési követelményekről szóló 1/2020. Coll. rendelet módosítása azt a feltételt vezeti be, hogy az óvodák és más iskolaelőkészítők pedagógiai személyzete, mint tanár, rendelkezzen felsőfokú diplomával a korai és iskola-előkészítő oktatási programban, ha olyan gyermekeket tanít, akik számára kötelező az iskola-előkészítő oktatás. Ezen túlmenően a rendelet bevezeti azt a feltételt, hogy minden óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelési-oktatási szolgáltatónak rendelkeznie kell legalább egy, a pedagógiai minőség felügyeletéért felelős, felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottal a korai és iskola-előkészítő oktatási programban. A módosítást legkésőbb 2023. június 30-ig el kell fogadni, 2029. január 1-jétől kell alkalmazni.

2

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatása megvalósításának feltételeinek biztosítása, valamint az óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményben három éves kortól való jogosultság biztosítása

Cél

Az iskola előtti nevelésbe való beiratkozási arány az öt éves gyermekek esetében

%-BAN

88

95

3. KÉRDÉS

2022

Az 5 éves gyermekek esetében kötelező az iskola előtti nevelés. Az Istv. módosítása alapján az iskola-előkészítő oktatásban részesülnek: i. a szlovák iskolák és iskolák hálózatába tartozó óvodában/speciális óvodában, ii. egyéni oktatásban, például otthoni jogi képviselő kérésére, vagy iii. nyilvántartásba vett iskolaelőkészítő intézményben.

3

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: Az 5. életévüket betöltött gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatása megvalósításának feltételeinek biztosítása és a 3 éves kortól kezdődő óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményhez való jogosultság biztosítása

Cél

Az újonnan épített kapacitások száma

Szám

0

9114

2. KÉRDÉS:

2026

Az óvodai képesség megszerzése megteremti a feltételeket ahhoz, hogy négy, majd három éves kortól jogosultak legyenek az iskola előtti nevelésre. A célszám (9114) az újonnan épített létesítmények becsült száma.

A felújításnak alávetett épületeknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz azáltal, hogy átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást érnek el.

4

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint az oktatás és az oktatás területén támogatható támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is

Mérföldkő

A sajátos nevelési igény fogalmának újradefiniálásáról szóló törvény elfogadása, valamint a tanárok, a szakszemélyzet és az iskolavezetők számára kapcsolódó módszertani anyagok előkészítése.

A 245/2008. sz. törvény (Gyűjt.) és az 597/2003. sz. törvény (Gyűjt.) módosításának parlament általi elfogadása;

A 630/2008. Korm. rendelet módosítása és a támogatási intézkedések vertikális modelljére vonatkozó módszertani anyagok, a szlovák nyelv második nyelvként történő oktatására vonatkozó didaktikai és módszertani anyagok kormány általi elfogadása, valamint a különböző anyanyelvű gyermekek támogatása az oktatásban

4. KÉRDÉS

2022

Az oktatásról szóló 245/2008. sz. törvény módosítása (egy külön új rendelettel együtt), valamint az általános iskolák, a középiskolák és az oktatási intézmények finanszírozásáról szóló 597/2003. törvény módosítása meghatározza azokat a gyermekeket és tanulókat, akiknek az oktatáshoz való hozzáférése, valamint az oktatási támogatásra való jogosultságuk különleges támogatási intézkedések révén akadályokba ütközik.

Ki kell igazítani a 630/2008. sz. szlovák kormányrendeletet, amely a normatív hozzájárulás együtthatók révén történő kiszámítása során figyelembe veszi a különböző sajátosságokat.

A reformhoz kísérő módszertani anyagok elkészítésére van szükség. Ugyanakkor a különböző szintű nyelvi kompetenciák és a különböző korcsoportok tekintetében ki kell dolgozni a tanárokra vonatkozó módszertani adatlapokat és a tanulóknak szóló munkalapokat, amelyek célja a gyermekek és az iskola nyelvétől eltérő anyanyelvű tanulók nyelvi kompetenciáinak fejlesztése.

A módszertani és didaktikai anyagokat külön internetes portálon kell közzétenni, és azoknak az oktatás valamennyi érintett szereplője számára szabadon hozzáférhetőnek kell lenniük.

5

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint az oktatás és az oktatás területén támogatható támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is

Mérföldkő

Hatályba lép a sajátos nevelési igényű tanulók fogalmának újradefiniálása

A 245/2008. sz. törvény (Gyűjt.) és az 597/2003. sz. törvény (Gyűjt.) módosításának hatálybalépése;

1. KÉRDÉS:

2023

Az oktatásról szóló 245/2008. sz. törvény módosítása (egy külön új rendelettel együtt) 2023. március 31-ig lép hatályba.

6

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint az oktatás és az oktatás területén támogatható támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is

Cél

A képzett tanárok és szakszemélyzet száma

Szám

0

10000

4. KÉRDÉS

2025

10000 tanár és szakszemélyzet képzése olyan szakmai továbbképzési, továbbképzési és tájékoztatási programok keretében, amelyek célja a támogatható oktatási támogatási intézkedések új modelljének bemutatása, a gyermekek és tanulók nyelvi készségszintjének megállapítása, valamint az oktatáshoz való hozzáférésben nyelvi akadályokkal küzdő gyermekek és tanulók támogatása.

7

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 3. reform: A gyermekek, tanulók és diákok mentális egészségével kapcsolatos tanácsadás és megelőzés rendszerének reformja, valamint a rendszerszintű adatgyűjtés biztosítása

Mérföldkő

Az átfogó tanácsadási rendszert létrehozó jogszabályok hatálybalépése

A 245/2008. sz. törvény és külön rendeletek, valószínű módosítások és a 630/2008. sz. kormányrendelet (Gyűjt.) módosításának hatálybalépése.

1. KÉRDÉS:

2023

Az oktatásról és képzésről szóló 245/2008. törvény módosítása (egy külön új rendelettel együtt) a tanácsadó rendszer jelenlegi koncepcióját egy olyan összekapcsolt rendszerrel váltja fel, amely a hozzáférhetőségre, az összetettségre, valamint a tartalmi és teljesítményszabványoknak való megfelelésre összpontosít.

A tanácsadás és a megelőzés átfogó rendszere az újonnan létrehozott tanácsadó és megelőzési központokból áll, amelyek szakmai tevékenységeket végeznek anélkül, hogy az egészségügyi hátrányoknak megfelelően a célcsoportokra összpontosítanának, azaz hogy a tanácsadás és a megelőzés központjába való látogatás lehetőségét ne a gyermek egészségügyi hátrányai alapján határozzák meg. A szakmai tevékenységeket az iskolákban és iskolákban működő támogató csoportok – köztük egy multidiszciplináris csoport – szoros együttműködésével kell biztosítani.

Ez megteremti az intenzív, időszerű és magas színvonalú támogatás, segítségnyújtás és beavatkozás feltételeit a gyermekek, tanulók, diákok, jogi képviselők, intézményi képviselők és más partnerek számára. A finanszírozás változása abban áll, hogy a hozzájárulást az elvégzett szakmai tevékenységek alapján állapítják meg. A finanszírozás megváltozásával összefüggésben szükség lehet az iskolák és oktatási intézmények számára az állami költségvetésből származó források felosztásának részletes megállapításáról szóló 630/2008. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítására is.

8

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 4. reform: A korai iskolaelhagyás megelőzését és az F típusú tanulmányi programok kiigazítását szolgáló eszközök végrehajtása

Mérföldkő

A következő célokat szolgáló jogszabály-módosítások hatálybalépése:• Az alsó középfokú oktatásban való részvétel lehetőségének kiterjesztése az NSOV-programoknak a munkaerő-piaci igényekre reagáló optimalizálása, valamint az NSOV-programok kínálatának a tanulók célcsoportjának oktatási szükségleteihez való igazítása érdekében

A 245/2008. sz. törvény, a 61/2015. sz. törvény és a 292/2019.Z. z. sz. rendelet módosításának hatálybalépése

1. KÉRDÉS:

2023

Az oktatásról és képzésről szóló 245/2008. sz. törvény (a továbbiakban: Iskolatörvény) módosítása lehetővé teszi, hogy az alsó középfokú oktatást az alsó középfokú szakképzésben (NSOV) két-három éves kombinált program keretében, komitológiai vizsga útján fejezzék be (attól az évtől függően, amelyben a tanuló befejezte az általános iskolát). A cél az, hogy az oktatási rendszeren belül megszüntessék az úgynevezett „halálidőszakokat”, és lehetővé tegyék az NSOV-diákok számára, hogy egy hatékonyabb program részeként befejezzék az alsó középfokú oktatást. A rendszer jobban lefedi a veszélyeztetett csoportokat. Az oktatási kínálatot a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani.

A szakképzésről szóló 61/2015. sz. törvény módosítása a középiskolai teljesítménytervek meghatározásának kötelezettségét az alsó középfokú szakoktatásra is kiterjeszti.

A 292/2019. (XI. 5.) Korm. rendelet az F típusú vizsgálati program teljesítménytervezési rendszerének konkrét kritériumok meghatározásával történő létrehozásáról rendelkezik. Ezek figyelembe veszik az F-típusú tanulmányi programok sajátosságait, például az iskolai szintű kritériumokat (juttatások, részvétel, az általános iskola befejezésének aránya) és a szakszervezeti szintű kritériumokat – az „F-diplomások” munkaerőpiaci eredményeit.

9

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 4. reform: A korai iskolaelhagyás megelőzését és az F típusú tanulmányi programok kiigazítását szolgáló eszközök végrehajtása

Cél

A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően optimalizált alsó középfokú szakképzési (NSOV) programok aránya

%-BAN

0

30

2. KÉRDÉS:

2025

Az optimalizálási folyamatnak az F-típusú vizsgálati program teljesítményének tervezési folyamatán kell alapulnia, amely program a klasszikus teljesítménytervhez képest különleges rendszer szerint működik.

Ezt követően a munkaerő-piaci kínálat alapján ki kell igazítani vagy értékelni kell az F típusú tanulmányi program tartalmát, és lehetőség szerint ki kell vonni az oktatási rendszerből.

10

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása

Mérföldkő

Olyan jogszabály-módosítások elfogadása, amelyek bevezetik az iskolai szegregáció meghatározását a jogszabályokban, valamint módszertani anyagok kidolgozása a deszegregáció végrehajtásához

A 245/2008. sz. törvény vagy a 365/2004. sz. törvény módosításának parlament általi elfogadása, valamint módszertani anyagok oktatási minisztérium általi létrehozása és jóváhagyása

3. KÉRDÉS

2023

A jogszabályok módosításai a hátrányos megkülönböztetés elleni törvényt (365/2004 Coll.) vagy az iskolatörvényt (245/2008 Coll.), valamint az iskolák finanszírozásával és irányításával kapcsolatos egyéb jogszabályokat érintik. Az eltérő értelmezések elkerülése érdekében az elkülönítés fogalommeghatározása egyértelműen meghatározza, hogy mely cselekmények és mulasztások minősülnek elkülönítésnek.

A módszertani anyagok a gyakorlatban iránymutatást nyújtanak a szegregált oktatás megelőzésére és megszüntetésére vonatkozóan a különböző oktatási szereplők (például alkotók, iskolák és iskolai létesítmények, igazgatók és tanárok) számára.

11

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása

Mérföldkő

Az iskolai szegregáció jogszabályi meghatározásának hatálybalépése

A 245/2008. sz. törvény vagy a 365/2004. sz. törvény módosításának hatálybalépése

3. KÉRDÉS

2025

A törvény 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

12

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása

Cél

Azon iskolák százalékos aránya, amelyek az elfogadott módszertan alapján deszegregációs normákat alkalmaznak

%-BAN

0

100

4. KÉRDÉS

2025

A módszertannak a 2025 harmadik negyedévéig hatályba lépett, jóváhagyott jogszabályon kell alapulnia.

13

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 6. reform: Kompenzációs intézkedések a világjárvány általános és középiskolai tanulók oktatásra gyakorolt hatásának enyhítésére

Cél

Oktatási programokban részt vevő iskolák száma

Szám

0

450

4. KÉRDÉS

2022

450 iskola szervez oktatási programokat. Ennek a számnak az elérésével 12000 diákot támogatnak tanprogramokkal. A tanítási programoknak elsősorban azokat a tanulókat kell megcélozniuk, akik a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanévben nem tudtak teljes mértékben részt venni az oktatásban a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanévben az iskolai részvétel megszakításának időszakában. A tanításra egyéni vagy csoportos formában, a rendes tanórákon felül kerül sor. Különösen az úgynevezett „fő oktatási területek” témáira összpontosít.

14

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. beruházás: Az iskolaépületek akadályainak felszámolása

Mérföldkő

A debarrierizációs norma meghatározásának bevezetése, debarrierisa létrehozása
kézikönyv és az iskolai igények feltérképezése az oktatás minden szintjén

Az oktatási minisztérium jóváhagyja a korlátozások megszüntetésére vonatkozó előírásokat, a kizárási kézikönyvet, valamint az igények feltérképezésének eredményeit közzéteszi az Igazságügyi Minisztérium honlapján

1. KÉRDÉS:

2022

A kézikönyv meghatározza az egészségügyi hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók és diákok valós szükségleteinek kielégítése és az egyetemes tervezés elveinek tiszteletben tartása érdekében a kizárásra vonatkozó előírásokat. Holisztikus megközelítésen kell alapulnia, amely biztosítja az iskolai életben való teljes körű részvételt (azaz olyan szabványokat határoz meg, amelyek inkluzív teret teremtenek az egész iskolában, és nem csupán a legnagyobb akadályok felszámolására összpontosítanak, pl. az iskolába való belépéskor).A térbeli szabványokon (pl. az építési munkák műszaki előírásain) kívül a kézikönyv az iskolaépületek kizárására vonatkozó szabványokat is meghatároz (például az iskola szakértőkkel és a közösséggel való együttműködését).

Az Oktatási Minisztérium a Brnói Inkluzív Oktatás Kutatóintézetével együtt elemzést készít az iskolai akadályok felszámolásának aktuális helyzetéről a megállapított normákkal kapcsolatban, és ennek alapján előnyben részesíti az egyes iskolákat a korlátozások megszüntetése érdekében.

15

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – Beruházás: Az iskolaépületek akadályainak felszámolása

Cél

A nagyobb középiskolák építészeti akadályainak felszámolása

Szám

0

182

2. KÉRDÉS:

2025

A mennyiségi mutató meghatározza a kizárt nagyobb középiskolák számát.

16

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatása megvalósításának feltételeinek biztosítása, valamint az óvodai vagy egyéb iskolaelőkészítő intézményben három éves kortól való jogosultság biztosítása

Mérföldkő

Az óvodák standardizált, tényleges éves személyzeti és működési költségein, valamint a négyéves gyermekek beiratkozási arányának elérésén alapuló új, előíró jellegű finanszírozási rendszer hatálybalépése az iskola-előkészítő oktatás számára.

Az 597/2003. sz. törvény, az 596/2003. sz. törvény, az 564/2004. sz. törvény, a 668/2004. sz. kormányrendelet (Gyűjt.) és a 630/2008. sz. kormányrendelet (Gyűjt.) parlament általi elfogadása.

1. KÉRDÉS:

2025

Módosítani kell az általános iskolák, a középiskolák és az iskolai létesítmények finanszírozásáról szóló 597/2003. sz. törvény (Gyűjt.), az oktatás és az iskolai önkormányzás területén az államigazgatásról szóló 596/2003. sz. törvény, a helyi és regionális önkormányzatok jövedelemadó-bevételeinek könyveléséről szóló 564/2004. sz. törvény (Gyűjt.), a 668/2004. sz. kormányrendeletben szereplő képlet felülvizsgálata, valamint a 630/2008. sz. kormányrendelet módosítása vonatkozó rendelkezéseit.

Az iskola-előkészítő oktatás finanszírozásának differenciált és átlátható rendszerét kell létrehozni a stabilitás, az ellenálló képesség és az oktatásra elkülönített források elkülönítésének biztosítása érdekében. A jogszabályt 2024. június 30-ig kell elfogadni, és 2025.1.1.-jén lép hatályba.

2024. szeptember 30- ig a négyéves gyermekek iskola előtti nevelésbe való beiratkozási arányának legalább 82%-nak kell lennie. Ez magában foglalja az iskola-előkészítő oktatást: i. a szlovák iskolák hálózatába tartozó óvodákban/speciális óvodákban, ii. egyéni oktatásban, például egy otthoni jogi képviselő kérésére, vagy iii. nyilvántartásba vett iskolaelőkészítő intézményben.

7. KOMPONENS: OKTATÁS A 21. SZÁZADRA

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense bevezeti az általános iskolák (ISCED 1, ISCED 2) tantervi reformját, amely többéves ciklusokban szervezett új tanulási tartalmakat hoz létre. A cél a tanulók kritikus gondolkodásának és humán készségeinek fejlesztése: problémamegoldás, információkezelés, csapatmunka, narratíva és kérdésfelvetés, kezdeményezés és felelősség vállalása, személyes projektek létrehozása és végrehajtása. Ez szükségessé teszi a jelenlegi állomány megújításához szükséges tankönyvek rendelkezésre bocsátását, valamint a tanárok készségeinek megváltoztatását e változások mindennapi gyakorlatba való átültetéséhez. A komponensnek ugyanakkor meg kell erősítenie az oktatók és a szakszemélyzet készségeinek minőségét, és ösztönöznie kell őket az egész életen át tartó szakmai fejlődésre. A középpontban az inkluzív oktatás és a digitális készségek elsajátítása is áll.

A komponens két reformból és két beruházásból áll.

Az alkotóelem hozzájárul a Szlovákiának címzett, a digitális készségek megerősítésének és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának szükségességéről szóló országspecifikus ajánlás végrehajtásához. (2/2020. sz. országspecifikus ajánlás). Azoktatás minőségének és inkluzivitásának javítása minden szinten, valamint a készségek előmozdítása (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az oktatás tartalmának és formájának reformja (tanfolyami és tankönyvi reform). A reform célja új tantervek kidolgozása. A tanároknak ahelyett, hogy kész tájékoztatást nyújtanának, olyan helyzeteket kell teremteniük, amelyekben a tanulók az információt a valósággal ellentétesen értelmezhetik. A reform a 2023-as tanévtől kezdődő (önkéntes) alapfokú és alsó középfokú oktatási szintű tantervek bevezetésével kezdődik, majd 2026-ban valamennyi általános iskolában véget ér az új tanterv elfogadására vonatkozó kötelezettségnek.

A reform végrehajtását 40 regionális központ létrehozásával kell támogatni, amelyek támogatást nyújtanak az iskoláknak a mentorálási, tanácsadási és konzultációs tevékenységekben. A központokat tanárok, iskolaigazgatók, felnőttoktatási szakemberek, harmadik szektorbeli szakértők és a régió tanárait előkészítő karok szakértői alkothatják.

A reform új tankönyvek rendelkezésre bocsátását teszi szükségessé. A tankönyvek elkészítését a szakértők munkája segíti. A tankönyvek szakmai és oktatási minőségen alapuló jóváhagyását az Oktatási Minisztérium által kiadott egységes záradék biztosítja. Szigorú és átlátható szakértői értékelési kritériumokat kell bevezetni. Az iskolák támogatást kapnak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvek listáján szereplő tankönyvek preferenciáinak és igényeinek megfelelő megvásárlására.

A reform előirányozza egy e-Test 2.0 e-tesztelési platform létrehozását, amely hatékonyabbá teszi az oktatási folyamat digitalizálását, és ezáltal lehetővé teszi a tanulók központi tesztelését. E reform mérhető hatása az lehet, hogy 2025. december 31-ig minden iskolában online elvégzik a felső középfokú oktatás végső vizsgáját.

E reform utolsó mérföldkövét 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A tanárok felkészítése és fejlesztése új oktatási tartalmakra és formákra (a felsőoktatási képzés változása), valamint a tanárok szakmai fejlődésének erősítése. E reformcélja az oktatók és a szakszemélyzet készségeinek javítása és az egész életen át tartó szakmai fejlődésre való motiválása. A tanár készségeinek fejlesztésére pénzügyi juttatást kell bevezetni. A hangsúlyt az új tantervekre, az inkluzív oktatásra és a digitális készségek elsajátítására kell helyezni. 2023 végéig a pedagógiai és szakmai személyzet legalább 55%-ának képzésben kell részesülnie. A vonatkozó jogszabály-módosítások szabályozzák az oktatási szolgáltatók hatáskörét és körét.

Az egyetemek számára támogatási programot kell létrehozni az új oktatási tantervek kidolgozásának támogatására. Ez magában foglalja az inkluzív oktatás bevezetését, a szlovák nyelvtől eltérő anyanyelvű tanulók oktatását és a digitális kompetenciák diáktanárok közötti fejlesztését támogató programok változásainak finanszírozását.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Digitális infrastruktúra az iskolákban. E beruházáscélja, hogy 30%-ról legalább 90%-ra növelje a teljes digitális belépéssel rendelkező iskolák arányát (a „magasan felszerelt és összekapcsolt osztálytermekre” (HECC) épülő, meghatározott IKT-szabványok szerint). Az átláthatóság és az ár-érték arány biztosítása érdekében az iskolák digitális berendezéseinek beszerzése során a beszerzést központilag össze kell hangolni. A beruházás a digitális berendezések életciklusának maximalizálását irányozza elő a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében. A beruházás a következő fő területekre oszlik:

·felvétel: a beruházás a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott kompenzációs támogatások szoftverére vagy hardverére terjed ki.

·készségek a digitális átalakuláshoz: A beruházásnak egy informatikai osztálytermet kell lefednie, 300 diák arányában.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Az iskolai infrastruktúra kiépítése. A beruházás célja 35 két műszakban működő iskola felszámolása Szlovákiában, amelyek hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű tanulók jobb integrációjához. A beruházások a meglévő kapacitások bővítésének, valamint a jelenleg két műszakos osztályokat folytató 35 iskolában található új létesítmények felújításának és építésének formáját ölthetik. Az épület felújításához átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

8. KOMPONENS: A szlovák egyetemek teljesítményének javítása

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének fő célkitűzése a szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének javítása. A szakmai alapképzések finanszírozásának új formáját be kell vezetni annak érdekében, hogy a tanulmányi programok jobban igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez. A tudomány minőségének javítása érdekében rendszerszintű teljesítményértékelést kell végezni, amely támogatja az új akkreditációs rendszert. A komponensnek fokoznia kell az egyetemek vezetésének reformját azáltal, hogy több hatáskörrel ruházza fel a rektort és az igazgatótanácsot, valamint olyan rendszert hoz létre, amely ösztönzi a felsőoktatási intézmények egyesülését az adminisztratív költségek csökkentése és a szervezetek közötti tudásterjesztés pozitív továbbgyűrűző hatásának előidézése érdekében.

A komponens öt reformból és egy beruházásból áll.

Az alkotóelem hozzájárul az elmúlt két évben Szlovákiának címzett, az oktatás minőségének és inkluzivitásának minden szinten történő javítására és a készségek fejlesztésére vonatkozó országspecifikus ajánlások megvalósításához. (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás), valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. (2/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

Szoros kapcsolat áll fenn más elemekkel, különösen a kutatással és innovációval (9. és 17. elem), az átképzéssel és a munkaerő-piaci igények kielégítésével (10. elem) kapcsolatos elemekkel.

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az egyetemek finanszírozásának megváltoztatása teljesítési szerződések bevezetésével. Az egyetemek sajátos erősségeik és fejlődési potenciáljuk alapján történő profilalkotásának és diverzifikációjának támogatása érdekében új eszközt – teljesítési szerződéseket – kell bevezetni a jogrendszerbe. A teljesítési szerződéseket a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma (MŠVaŠ SR) írja alá az állami egyetemekkel. Az egyetemekkel kötött megállapodás alapján célkitűzéseket kell meghatározni, amelyeket az U-Multirank-megközelítés (a teljesítményértékelés elvégzésének egységes módszertana) alkalmazásával kell nyomon követni, és amelyek az egyetemek és az országok szükségleteinek területére vonatkozó hosszú távú célkitűzésen alapulnak.

A reform végrehajtása várhatóan 2022. december 31-én kezdődik, és 2023. december 31-ig fejeződik be.

Reform: Időszakos tudományos teljesítményértékelési rendszer bevezetése. A reform célja az egyetemek tudományos teljesítményének időszakos értékelésére szolgáló rendszer bevezetése. A minisztérium az érdekelt felekkel együttműködve módszertant dolgoz ki a tudományos teljesítmény értékelésére, és bevezeti azt a jogrendszerbe. A teljesítményértékelést a minisztérium közvetlenül vagy önálló intézményen keresztül szervezi meg oly módon, hogy az értékelés a függetlenség és az átláthatóság elvén alapuljon. Az értékelő bizottság hazai és külföldi kiváló kutatókból áll. Az értékelésnek külföldről származó, magas színvonalú értékelési rendszereken kell alapulnia, amelyek fő inspirációja a brit kutatási kiválósági keretrendszer (REF), és a szlovák intézmények helyzetéhez igazított egyedi parametrikus beállításokat alkalmaznak a területen elért eredmények minőségének értékelésére.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: A felsőoktatás akkreditációjának új megközelítése. A reform célja a tantervek akkreditációjára vonatkozó új normák és kritériumok meghatározása, amelyek szigorítják a tanulmányi programok garantálásának és lebonyolításának feltételeit, javítják azok minőségét, és hosszú távú minőségellenőrzési eljárásokat vezetnek be. Az új rendszernek elő kell írnia, hogy az egyetemek bevonják a diákokat, a külső érdekelt feleket (különösen a munkáltatókat) a tantervek kidolgozásába, nyomon követésébe és kiigazításába, valamint hogy az egyetemek szorosan figyelemmel kísérjék a diákok előrehaladását és igényeit, a diplomások felvételét és a diákok általános elégedettségét. E szabályok végrehajtását aSzlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség (SAAVŠ) látja el külső felügyelettel. A SAAVŠ a külföldi értékelőket és gyakorló szakembereket is igénybe veszi az egyetemi programok értékeléséhez. A várakozások szerint az egyetemek legalább 90%-a kérelmezi annak ellenőrzését, hogy a belső minőségbiztosítási rendszerek és tanulmányi programok megfelelnek-e az akkreditációs szabványoknak.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 4: Az egyetemek irányításának reformja. A Felsőoktatási törvény módosításával megvalósuló reform növeli a rektor és az igazgatótanács hatáskörét, hogy az jobban tükrözze a felelősséget, és nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a felsőoktatási intézményen belül. A reform megszünteti továbbá az oktatók és professzorok kinevezésére vonatkozó korlátozásokat (a további habilitációs vagy alakulási eljárásra vonatkozó jelenlegi követelmény, valamint az oktatói és tanári diplomák), ezáltal előmozdítva a tudományos környezet nyitottságát mind a hivatásos, mind a külföldi jelöltek számára. Az egyetemi vezetői álláshelyek (rektor, kar dékán) felvétele szakszerűvé válik, és nyílt versenyvizsgák vagy nyilvános meghallgatások formájában történik. A szakértők emellett részt vehetnek a hivatali időre kiírt nyílt versenyvizsgákon is. A Felsőoktatási törvény megszünteti azt a feltételt, hogy az egyetemi tanári és oktatói munkakörben foglalkoztatott személyzetnek tudományos/pedagógiai diplomával kell rendelkeznie.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 5: A kiváló oktatási és kutatási kapacitások koncentrációja. A reform célja az egyetemek szorosabb együttműködésben való összefogásának előmozdítása. Szlovákiában több mint 30 egyetem rendelkezik széttagolt kutatási kapacitással és a vállalkozásokkal való elégtelen együttműködéssel. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma (MŠVaŠ SR) jóváhagyja a felsőoktatási intézmények két nagy egységére, majd az egyetemek következő csoportjára vonatkozó ütemtervet. Be kell nyújtani egy harmadik konzorcium létrehozásához vezető konkrét ütemtervet.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás: Az egyetemek stratégiai fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás.

A beruházásoknak elsősorban az egyetemek kiválósági potenciáljának összevonására irányuló 5. reformot kell alátámasztaniuk. A beruházások két különböző programon keresztül valósulhatnak meg. Az első olyan kutatási, oktatási és szállásinfrastruktúra-fejlesztési projekteket támogat, amelyek magas hozzáadott értéket képviselnek a kiváló kutatás számára, mint például: a kiváló kutatási és doktori tanulmányok – beleértve a külföldi kutatókat is – koncentrálására szolgáló meglévő vagy új terek korszerűsítése, a szakmai alapképzésben a gyakorlati oktatás meglévő vagy új tereinek korszerűsítése, az akadályok felszámolása és a digitalizálás. A második rendszer a jóváhagyott ütemterv alapján támogatja a projektirányítást. A beruházások körét az egyetemi egységek egyesítésének folyamatához kapcsolódó tervben kell meghatározni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

9. KOMPONENS: A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb irányítása és megerősítése

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a szlovák kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) ökoszisztéma olyan fontos strukturális szűk keresztmetszeteit kezeli, mint a K+F+I irányításának széttagoltsága, a magánszektor és az egyetemek közötti elégtelen együttműködés, a nemzetközivé válás és a K+F+I-finanszírozás. A hosszabb távú cél a magánszektor K+F-kiadásainak növelése révén a magánszektor K+F-ben való részvételének ösztönzése.

A komponens célja a K+F+I teljesítmény és innovációs potenciál erősítése, amelyek a versenyképes és fenntartható gazdasági növekedés szükséges előfeltételei. A javasolt intézkedések a K+F+I irányításának javítására, az átfogó koordinációra, a K+F+I beruházások hatására és hatékonyságára, valamint a köz- és magánszféra közötti együttműködés és a magánberuházások előmozdítására összpontosítanak. Az intézkedések támogatják a kutatási kiválóságot és a nemzetközivé válást, valamint a tehetségek vonzását és megtartását a tudomány és az innováció terén. A beruházási programok célja új K+F+I projektek létrehozása a gazdaság kulcsfontosságú ágazatában, amelyek átalakító potenciállal rendelkeznek a magasabb hozzáadott értéket képviselő munkahelyek létrehozásának támogatása és az innovációs ökoszisztéma nemzeti és regionális szintű növekedésének ösztönzése érdekében.

A komponens két reformból és 6 beruházásból áll, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A K+F+I reformokat úgy alakították ki, hogy azok a beruházások hatékony és eredményes felhasználásának előfeltételei legyenek.

Valamennyi beruházási programnak meg kell felelnie a DNSH-elveknek, amelyek az alkalmazások szintjén technológiasemleges beruházást írnak elő, és kizárják az olyan potenciálisan káros területeket, mint a fosszilis tüzelőanyagok, beleértve a downstream felhasználást is. Az összes versenypályázati felhívásnak olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a DNSH-elveknek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

A beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk az elmúlt két évben Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz, amelyek szerint „a beruházással kapcsolatos szakpolitikát a kutatásra és az innovációra kell összpontosítani” (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás), „a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra kell összpontosítania” (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás), valamint „a koordináció és a szakpolitikai döntéshozatal javítása” (4/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja.

A reform a K+F+I-re vonatkozó jogszabályok módosítására összpontosít, ami javítja a K+F+I irányítási struktúráját, megerősíti és professzionalizálja a K+F+I politikák minisztériumok közötti koordinációját. Az új irányítási struktúrát a szlovák kormány, a Kormányzati Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanács és a Kormányhivatal által létrehozott Titkárság alkotja. A reformnak az alábbi öt pilléren kell alapulnia: i. erős, a kormányzatot meghaladó stratégia és koordináció, ii. a támogatási eszközökre vonatkozó hatékony horizontális normák, iii. a támogatási ügynökségek konszolidációja és szakértelmük kiépítése, iv. a jó kormányzás és hatékonyság elveinek alkalmazása és v. az intézményi értékelés és az intézményi K+F+I finanszírozás egységes rendszere. A jogszabály (172/2005. sz. törvény) felülvizsgálatára az Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztérium tesz javaslatot, amely 2022. március 31-én lép hatályba. A reform magában foglalja a K+F+I-re vonatkozó új nemzeti stratégia elfogadását, amely stratégiai szakpolitikai irányt, célkitűzéseket és eszközöket biztosít az állami támogatások valamennyi típusára, beleértve a nemzeti és uniós alapokat is, következetes és egymást kiegészítő módon. A kormány 2022. szeptember 30-ig elfogadja a stratégiát. A hatékonysági problémák minimalizálása érdekében a jó kormányzás és a hatékony finanszírozás elvét olyan módszertanba kell átültetni, amely előzetesen alkalmazandó a K+F+I beruházásokra. Az új K+F+I stratégiának és intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tematikus koncentráció előmozdítását célzó felülvizsgált intelligens szakosodási stratégiát, valamint a közelmúltban készült tanulmányok – például az OECD – ajánlásait a K+F+I beruházások végrehajtásának javítása érdekében, valamint a kohéziós politika programozási időszakaiból levont tanulságokat. Az értékelési folyamatot meg kell reformálni a bírálóbizottság és a külföldi értékelők alkalmazásának növelése érdekében, az adminisztratív folyamatokat pedig fokozatosan egyszerűsíteni kell.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform: A kutatóintézetek, különösen a Szlovák Tudományos Akadémia szervezetének és finanszírozásának reformja.

A reform célja a Szlovák Tudományos Akadémia (SAS) állami szervezetté történő átalakításának befejezése a több forrásból származó finanszírozás és a magánszektorral való együttműködés ösztönzése érdekében. A reformot az Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztérium által javasolt két jogalkotási aktus (a SAS-ról szóló 133/2002. sz. törvény és az állami kutatóintézetekről szóló 243/2017. sz. törvény) felülvizsgálata teszi lehetővé. Lehetővé teszi a SAS számára, hogy a K+F+I-vel kapcsolatban üzleti és tulajdonjogi kapcsolatokat létesítsen a szellemi tulajdonjogok és a pénzügyi előnyök teljes körű védelme mellett.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A nemzetközi együttműködés és az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása.

A nemzetközi együttműködésben, például az uniós kutatási keretprogramokban nagyon alacsony a részvétel, és Szlovákia jelenleg a 24. helyen van az EU- ban a Horizont 2020 keretprogramból kapott uniós finanszírozás tekintetében. A beruházás célja, hogy lehetővé tegye a szlovák intézmények, kutatók és vállalatok nagyobb mértékű részvételét az Európai Kutatási Térség (EKT) élvonalbeli projektjeiben. Legalább három projektfelhívást kell közzétenni a következő programokra:

·A „kiválósági pecsét”/küszöbprojektek által odaítélt projektek (például Marie Sklodowska-Curie-cselekvések posztdoktori ösztöndíjak, Teaming, az Európai Kutatási Tanács rendszere, második körben „A” értékeléssel).

·Az Európai Innovációs Tanács programjában a „kiválósági pecsét” díjjal részt vevő projektek.

·„A kutatóintézeteknek vagy vállalkozásoknak a Horizont 2020/Európai horizont keretében létrehozott források mozgósítása érdekében nyújtott támogatások.

·Vissza nem térítendő támogatás az Európai horizont pályázati anyagainak elkészítéséhez.

Az általános megközelítés a magas színvonalú projektek támogatása, amelyek nagyon magas pontszámot kapnak az EKT-programokban, de finanszírozás nélkül maradnak. A beruházás várhatóan legalább 48 pályázatot és részt vevő projektet eredményez a Horizont Európa programokban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A vállalatok, a tudományos élet és a K + F szervezetek közötti együttműködés támogatása.

A beruházás célja a magánszektor K+F+I-ben való részvételének mozgósítása és az innovatív vállalkozások arányának növelése, különösen a digitális innováció területén. Támogatja a magánszektor szélesebb körű szerepét, a kapacitásépítést, valamint a kutatási szervezetekkel való hálózatépítést. Legalább négy pályázati felhívást kell közzétenni a következő programokra:

·„Kiegyenlítő támogatások” a kutatóintézetek számára, hogy a kutatási együttműködés keretében mozgósítsák a magánszektorból származó forrásokat. Ez a rendszer arra ösztönzi a tudományos és kutatási szervezeteket, hogy több magánpartnerséget keressenek.

·„Utalványos” támogatási rendszerek – a tudás, a technológiák és az innováció átadásának megkönnyítése, valamint az üzleti szektorral való együttműködés fokozása. Az utalványrendszerek két típusát javasoljuk: innovációs utalvány (beleértve a szabadalmi tevékenységeket is) – a kkv-k kutatási szervezetekkel vagy önkormányzatokkal való együttműködésének ösztönzése érdekében; ii. digitális utalvány – a kkv-k és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások és folyamatok digitalizálásának ösztönzése érdekében.

·A legalább két „transzformatív és innovatív konzorcium” létrehozására irányuló intézkedés célja új K+F+I tevékenységek létrehozása a gazdaságnak a legnagyobb innovációs potenciállal rendelkező kulcsfontosságú ágazataiban.

A 3931 projekt támogatására irányuló átfogó célkitűzésből legalább 3538, vállalatok, tudományos körök és K+F szervezetek közötti együttműködési projektet, valamint utalványokat támogatnak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Kiváló tudomány.

A kutatási környezet nemzetközivé válásának aránya nagyon alacsony, az egyetemi oktatóknak csupán 2%-a származik külföldről. A beruházás célja, hogy nemzetközi szinten versenyképes környezetet teremtsen a legjobb tudósok számára, mind a fizetések, mind a vonzó kutatási rendszerek rendelkezésre állása tekintetében. Legalább 6 pályázati felhívást kell közzétenni a következő programokra:

·Ösztöndíjak a különböző karrierszakaszokban dolgozó kiváló kutatók számára R1–R4 (R1 – Első szakaszbeli kutatók, R2-elismert kutatók, R3-megállapított kutatók, R4-vezető kutatók).

·„Korai szakasz” kutatási ösztöndíjak. A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal kutatóknak arra, hogy saját szakterületükön elindítsák a kutatást.

·A „tőkenövelő” a kutatási projektek tőkekiadásainak finanszírozására szolgáló meglévő programokat egészíti ki.

·A nagy kutatási projektekre vonatkozó célzott felhívásoknak támogatniuk kell a stratégiailag meghatározott K+F+I területeken tevékenykedő kiváló csapatokat, és növelniük kell a K+F+I humántőkéjét. Várhatóan legalább 15 magas színvonalú kutatási projekt kerül kiválasztásra és befejezésre.

Az 1060 kiváló kutató támogatására irányuló átfogó célkitűzés közül legalább 1000 kiváló kutatót támogat különböző programok keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében.

A beruházási program célja a K+F+I témákban a nemzeti és az uniós szint közötti szinergiák javítása. Tematikus felhívásokat kell közzétenni a zöld átállás, valamint az éghajlatváltozással szembeni reziliencia és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása érdekében, összhangban a Horizont Európa tematikus prioritásaiban várható témákkal, például a szén-dioxid-mentes energiával, a villamosítással, a hidrogénnel, az akkumulátortechnológiákkal és az alternatív üzemanyagokkal, az alacsony kibocsátású ipari folyamatokkal és anyagokkal, valamint a biogazdasággal. A hangsúlyt a teljes kutatási és innovációs ciklusra (1–9. technológiai felkészültségi szint) kell helyezni, ahol a legmagasabb összeg a demonstrációs projektekre és a fejlettebb technológiai készenléti szintekre (TRL) irányul. A 30 projekt befejezésére vonatkozó átfogó célkitűzésközül 2026. június 30-ig legalább 27 projektet fejeztek be a pályázati felhívások keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 5: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében.

A beruházás célja a digitális gazdaságra való átállás támogatása. A 2022-ben elindítandó tematikus rendszereket (például keresletvezérelt pályázati felhívásokat és/vagy pénzügyi eszközöket) az Európai horizont tematikus prioritásaiban várható témákra, például a kulcsfontosságú digitális és ipari technológiákra, a dolgok internetére, a mesterséges intelligenciára és a robotikára kell irányítani, és lefedik a teljes kutatási és innovációs ciklust (1–9. technológiai felkészültségi szint). A 155 projekt befejezésére vonatkozó átfogó célkitűzésből 2026. június 30-ig legalább 140 projekt fejeződik be a programok keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 6: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök.

A beruházás célja az innovatív vállalkozások arányának jelentős növelése, valamint a jelentős technológiai és innovációs potenciállal rendelkező vállalatokba történő beruházás. A tőkebefektetésnek ki kell terjednie a vállalkozások életciklusának korai szakaszára (magvető szakasz), valamint növekedési szakaszára (például kockázatitőke-alapokra), és azt pénzügyi közvetítőkön keresztül kell végrehajtani.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés érdekében a pénzügyi eszközök használatát felvázoló beruházási stratégiákhoz szükség van a kizárási listára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazására, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre. A jelentős károkozás elkerülését célzó követelményeket is magában foglaló befektetési stratégiának megfelelően tükröződnie kell a szlovák hatóságok és a végrehajtó partnerek/pénzügyi közvetítők közötti szerződéses megállapodásban.

A 40 vállalat támogatására vonatkozó átfogó célkitűzésből 2026. június 30-ig legalább 36 vállalat részesül tőkebevitel formájában megvalósuló pénzügyi eszközökből.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Köv. Num.

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/célcél

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (célok esetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása

Mértékegység:

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

1

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja

Mérföldkő

A kutatás, fejlesztés és innováció irányításának reformja és támogatása.

A 172/2005. sz. törvény módosításának hatálybalépése

1. KÉRDÉS:

2022

A törvény módosítása megerősíti a kutatás, fejlesztés és innováció új irányítási struktúrájának koordináló szerepét (mint például a szlovák kormány Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanácsa, valamint a Kormányhivatal alá tartozó Titkárság szerepének meghatározása). A törvény szabályozza az állami támogatások különböző típusait az állami beavatkozások összehangolásának és következetességének biztosítása érdekében. Lehetővé teszi a vidékfejlesztési projektek folyamatainak és szakértői értékelésének fokozatos integrálását, az ügynökségek számára a vidékfejlesztési projektek értékelési folyamatainak egyszerűsítését és szabványosítását.

2

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja

Mérföldkő

Az átfogó nemzeti K+F+I stratégia kialakítása

A nemzeti K+F+I stratégia kormány általi elfogadása

3. KÉRDÉS

2022

A kormány jóváhagyja a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát, amely 2030-ig a K+F+I valamennyi közfinanszírozásának átfogó dokumentumává válik. Át kell tekintenie a múltbeli tapasztalatokat, és horizontális keretet kell biztosítania a meglévő stratégiák (például az intelligens szakosodási stratégia) integrálásához. Stratégiai keretet és irányt biztosít a K+F+I politika számára, meghatározza az azok eléréséhez szükséges célkitűzéseket és intézkedéseket.

3

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 2. reform: A nem üzleti kutatóintézetek, különösen a Szlovák Tudományos Akadémia szervezetének és finanszírozásának reformja

Mérföldkő

A Szlovák Tudományos Akadémia reformja

A SAS-ról szóló 133/2002. sz. törvény és az állami kutatóintézetről szóló 243/2017. sz. törvény módosításának hatálybalépése

4. KÉRDÉS

2021

A törvények módosításainak hatálybalépése, amelyek a Szlovák Tudományos Akadémiát (SAS) olyan közintézményré alakítják át, amely lehetővé teszi a több forrásból – többek között a magánszektorból – történő finanszírozást, miközben biztosítja a szellemi tulajdon és a pénzügyi jövedelmezőség teljes körű védelmét.

4

19 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozás megerősítése – 1. beruházás: A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása

Mérföldkő

Pályázati felhívások közzététele a szlovák szereplők Horizont Európa programban való részvételének támogatására

Pályázati felhívások közzététele a szlovák szereplők Horizont Európa programban való részvételének támogatására

3

4. KÉRDÉS

2022

Legalább három pályázati felhívást kell közzétenni a szlovák szereplők Horizont Európa programban való részvételének támogatására a következő programok keretében:

• Az Európai horizont pályázatainak előkészítését támogató rendszer

• Kiválósági pecsétet vagy magas pontszámot elérő projekteket támogató program

• „megfelelő támogatások” a Horizont 2020/Európai horizont sikeres projektjeihez

5

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. beruházás: A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása

Cél

A Horizont Európa programok pályázatainak és részt vevő projektjeinek pénzügyi támogatása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott pályázati felhívások keretében

Összegek (millió EUR)

0

31,758

2. KÉRDÉS:

2026

A 35 287 000 EUR kifizetésére vonatkozó átfogó célkitűzésből legalább 31 758 000 EUR kerül kifizetésre a Horizont Európa programban való részvétel növelését célzó pályázati felhívások keretében kiválasztott projektek számára.

A beruházás várhatóan a következőket eredményezi:

• legalább 48 pályázat és részt vevő projekt a Horizont Európa programban

• legalább 717 vissza nem térítendő támogatás a projektpályázatok előkészítésének támogatására

6

9 –
Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozás megerősítése – 2. beruházás: A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása

Mérföldkő

Pályázati felhívások közzététele a vállalatok, a tudományos élet és a K+F szervezetek közötti együttműködés támogatására, valamint utalványok

Pályázati felhívások közzététele a vállalkozások, a tudományos élet és a K+F szervezetek közötti együttműködés támogatására, valamint utalványok

4

4. KÉRDÉS

2022

A DNSH-elvnek megfelelően legalább négy pályázati felhívást kell közzétenni a vállalatok, a tudományos élet és a K+F szervezetek közötti együttműködés támogatása, valamint az utalványrendszerek támogatása érdekében:

• A kutatóintézeteknek nyújtott „kiegyenlítő” támogatások, hogy a kutatási együttműködés keretében mozgósítsák a magánszektorból származó forrásokat.

• „transzformatív és innovatív” konzorciumok létrehozása

• Utalványtámogatási rendszerek, amelyek innovációs utalványokat és digitális utalványokat foglalnak magukban.

7

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozás megerősítése – 2. beruházás: A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása

Cél

A támogatott együttműködési projektek és utalványok száma

A projektek száma

0

1 770

4. KÉRDÉS

2024

Az 1966-os projektek támogatására irányuló átfogó célkitűzés közül legalább 1770, vállalatok, tudományos körök és K+F szervezetek közötti együttműködési projektet és utalványokat támogatnak.

A beruházás várhatóan a következőket eredményezi:

• Legalább 2 „transzformatív és innovatív” konzorcium létrehozása

• 1316, megfelelő támogatások keretében támogatott együttműködési projekt

• 250 innovatív és 400 digitális tasak

8

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozás megerősítése – 2. beruházás: A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása

Cél

A támogatott együttműködési projektek és utalványok száma

A projektek száma

1 770

3 538

2. KÉRDÉS:

2026

A 3931 projekt támogatására irányuló átfogó célkitűzésből legalább 3538, vállalatok, akadémiai és K+F szervezetek közötti együttműködési projektet, valamint utalványokat támogatnak:

A beruházás várhatóan a következőket eredményezi:

• legalább 2 „transzformatív és innovatív” konzorcium működik

• 2631 együttműködésen alapuló, támogatás keretében támogatott projekt

• 500 innovatív és 800 digitális tasak kerül megvalósításra és befejezésre

9

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 3. beruházás: Kiváló tudomány

Mérföldkő

Pályázati felhívások kiírása a kiváló kutatók támogatására

Pályázati felhívások kiírása a kiváló kutatók támogatására

6

4. KÉRDÉS

2022

Legalább hat pályázati felhívást kell közzétenni a kiváló kutatók támogatására, a DNSH-elvnek megfelelően, a következő rendszerek keretében:

• ösztöndíjak pályakezdő kutatók számára – R1

• elismert kutatóknak nyújtott ösztöndíjak – R2

• ösztöndíjak elismert kutatók számára – R3

• ösztöndíjak vezető kutatók számára – R4

• Nagy projektek kiváló kutatók számára

• „korai szakasz” kutatási ösztöndíjak

• A meglévő K+F támogatási programok tőkeerősítője

10

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 3. beruházás: Kiváló tudomány

Cél

A támogatott kiváló kutatók száma

A kutatók száma

0

650

1. KÉRDÉS:

2024

A pályázati felhívások 715 kutató, legalább 650 kiváló kutató támogatására irányuló átfogó célkitűzés keretében kapnak támogatást.

A beruházás várhatóan a következőket eredményezi:

• 15 nagy ösztöndíj kiválasztása kiváló kutatócsoportoknak

Az alábbiak támogatása:

• 425 ösztöndíj a különböző karrierszakaszokban dolgozó kutatók számára (R1–R4)

• 200 „korai” kutatói ösztöndíj fiatal kutatóknak

• 90 projekt tőkeerősítő eszköz keretében

11

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 3. beruházás: Kiváló tudomány

Cél

A támogatott kiváló kutatók száma

A kutatók száma

650

1000

1. KÉRDÉS:

2026

A pályázati felhívások keretében 1060 kutató, legalább 1000 kiváló kutató támogatására irányuló átfogó célkitűzésből

A beruházás várhatóan a következőket eredményezi:

• 425 ösztöndíj a különböző karrierszakaszokban dolgozó kutatók számára (R1–R4)

• 500 „korai pályakezdő” kutatói ösztöndíj fiatal kutatóknak

• 120 projekt tőkeerősítő eszköz keretében

• 15 nagy ösztöndíjat nyújtanak kiváló kutatóknak

12

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 4: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében

Mérföldkő

A zöld átállás kihívásaival foglalkozó, keresletvezérelt tematikus projektekre vonatkozó felhívások közzététele

A zöld átállás kihívásaival foglalkozó, keresletvezérelt tematikus projektekre vonatkozó felhívások közzététele

2

4. KÉRDÉS

2022

A DNSH-elvnek megfelelően legalább két, keresletvezérelt projektre vonatkozó tematikus pályázati felhívást kell közzétenni, amelyek a zöld átállás, a dekarbonizáció, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kihívásaival foglalkoznak.

A támogatásnak az Európai horizont tematikus prioritásaiban előirányzott témákra kell irányulnia, mint például:

• Szén-dioxid-mentes energia

• villamosítás

• Hidrogén, akkumulátortechnológiák és alternatív üzemanyagok

• Alacsony kibocsátású ipari folyamatok és anyagok

• Biogazdaság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás.

A projektfelhívásoknak együttesen ki kell terjedniük a teljes kutatási és innovációs ciklusra (1–9. technológiai felkészültségi szintek).

13

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 4: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében

Cél

A zöld átállás kihívásaival foglalkozó kiválasztott projektek száma

A projektek száma

0

27

4. KÉRDÉS

2024

A 30, de legalább 27 projekt kiválasztására vonatkozó általános célkitűzés közül a zöld átállással és a dekarbonizációval kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló pályázati felhívások keretében kerül kiválasztásra

A projekteket a technológiai készültségi szintek különböző szakaszaiban (TRL -1–9) kell jóváhagyni.

14

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 4: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében

Cél

A zöld átállás kihívásaival foglalkozó, befejezett projektek száma

A projektek száma

0

27

2. KÉRDÉS:

2026

A 30 projekt befejezésére vonatkozó átfogó célkitűzés közül legalább 27, a pályázati felhívások keretében kiválasztott projekt lezárult.

15

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 5: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében

Mérföldkő

A digitális átállás kihívásaival foglalkozó, keresletvezérelt tematikus projektekre vonatkozó felhívások közzététele

A digitális átállás kihívásaival foglalkozó, keresletvezérelt tematikus projektekre vonatkozó felhívások közzététele

2

4. KÉRDÉS

2022

A DNSH-elvnek megfelelően legalább két tematikus projektet (például keresletvezérelt pályázati felhívásokat és/vagy pénzügyi eszközöket) kell elindítani a digitális transzformáció kihívásainak kezelése és az Európai Bizottság digitális autonómiára irányuló törekvéseinek teljesítése érdekében.

A támogatást a Horizont Európa tematikus prioritásaival összhangban lévő témákra kell irányítani, mint például:

• Kulcsfontosságú digitális technológiák (például kiberbiztonság; kvantumtechnológiák a kiberbiztonság, az érzékelők és a dolgok internete területén; mikroelektronika, elektronikai alkatrészek és felhőalapú megoldások)

• Mesterséges intelligencia és robotika

A projektrendszerek együttesen lefedik a teljes kutatási és innovációs ciklust (1–9. technológiai felkészültségi szint).

16

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 5: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében

Cél

A digitális transzformáció kihívásaival foglalkozó pályázati felhívások keretében kiválasztott K+F+I projektek száma.

A projektek száma

0

140

4. KÉRDÉS

2024

A 155 projekt kiválasztására vonatkozó általános célkitűzésből legalább 140 projekt kerül kiválasztásra a tematikus rendszerek keretében (például keresletvezérelt pályázati felhívások és/vagy pénzügyi eszközök) olyan tematikus projektek esetében, amelyek különböző technológiai készültségi szinteken kezelik a digitális transzformáció kihívásait (TRL – 1–9).

17

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 5: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében

Cél

A digitális transzformáció kihívásaival foglalkozó, befejezett K+F+I projektek száma

A projektek száma

0

140

2. KÉRDÉS:

2026

A 155 projekt befejezésére vonatkozó általános célkitűzés közül legalább 140, amelyeket a tematikus rendszerek (például keresletvezérelt pályázati felhívások és/vagy pénzügyi eszközök) keretében választottak ki

18

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Befektetés 6: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök

Mérföldkő

Az innovációt támogató pénzügyi eszközök elindítása és végrehajtása

A pénzügyi eszközök beruházási szakaszának elindítása az innováció támogatása érdekében, a beruházási stratégiával összhangban

2

4. KÉRDÉS

2023

A beruházási szakaszban legalább két olyan pénzügyi eszközt kell elindítani a beruházási stratégiával/szerződéses megállapodással összhangban, amelyek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), amely előírja a beruházás kizárási kritériumait és a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést.

A DNSH-szempontoknak megfelelően tükröződniük kell a szlovák hatóságok és a végrehajtó partnerek/pénzügyi közvetítők közötti szerződéses megállapodásban.

A pénzügyi eszközöknek támogatniuk kell a vállalkozások innovációját, és a következő programokat kell magukban foglalniuk:

• Tőkebevitel az üzleti életciklus korai szakaszában

• Tőkebevitel a növekedési szakaszban lévő vállalkozások számára

19

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Befektetés 6: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök

Cél

A pénzügyi eszközök révén támogatott vállalkozások száma

A vállalatok száma

0

36

2. KÉRDÉS:

2026

A 40 vállalat – legalább 36 vállalat – támogatására irányuló átfogó célkitűzésből tőkebevitel formájában pénzügyi eszközök részesülnek támogatásban.

10. KOMPONENS: Tehetségek vonzása és megtartása

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy hatékony szakpolitikákat dolgozzon ki a hallgatói és munkavállalói mobilitás előmozdítására, aktívan ösztönözve magasan képzett külföldi szakértőket (köztük szlovák állampolgárokat), diákokat és vállalkozókat arra, hogy Szlovákiában telepedjenek le. Ezen intézkedések célja, hogy Szlovákia gazdasági fejlődéséhez nélkülözhetetlen humán tőkét vonzzanak és tartsanak meg. A hatóságok célja, hogy ötéves időhorizontban 0,5%-ról 1%-ra növeljék a magasan képzett külföldiek arányát a munkaerőn belül, és csökkentsék a szlovák felsőoktatási intézményekbe távozó és érkező hallgatók arányát.

Az ebben az alkotóelemben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, különösen „az oktatás minőségének és inkluzivitásának javítása és a készségek előmozdítása” és „a hátrányos helyzetű csoportok integrációjának előmozdítása” (2. sz. országspecifikus ajánlás, 2019.), valamint „az egészségügyi rendszer rezilienciája az egészségügyi munkaerő területén” (1. sz. ország-specifikus ajánlás, 2020.) tekintetében.

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja

Szlovákiában a munkavállalási és tartózkodási engedélyekre vonatkozó eljárások általában mind a munkavállaló, mind a vállalat számára kihívást jelentenek, és általában hosszadalmasak. E reform célja, hogy lerövidítse és jelentősen egyszerűsítse ezeket az eljárásokat a magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok, köztük családtagjaik számára.

A reform a nemzeti vízumokra vonatkozó jelenlegi gyorsított rendszert (D) használja fel az ország érdekében, megnyitva azt az álláskereső, magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok új kategóriája előtt. A munkavállalók e kategóriája mentesül annak szükségessége alól, hogy az országba való belépés előtt bizonyítsa a garantált munkahely meglétét, és az álláskeresést követően azonnal megkezdheti a nemzeti vízummal (D) történő munkavégzést. Biztosítani kell a kékkártyáról szóló irányelv felülvizsgálatával való összeegyeztethetőséget.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: A szabályozott szakmák gyakorlásához szükséges képesítések és szakmai képesítések elismerési rendszerének egyszerűsítése

Ez a reform egyszerűsíti a külföldi munkavállalók képesítéseinek elismerését annak érdekében, hogy megkönnyítse a szlovákiai letelepedésüket.

A képesítések elismeréséről szóló kétoldalú megállapodással rendelkező országok esetében a kérelmezők mentesülnek az egyetemi akkreditáció igazolásának benyújtása alól a megfelelő képzés biztosítása érdekében. Emellett meg kell erősíteni az Oktatási Elismerés Elismerésével Foglalkozó Központ kapacitását annak érdekében, hogy valamennyi országban felgyorsuljon a képesítések elismerési folyamata.

Az orvosi képesítések tekintetében a reform:

-az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 3. mellékletében felsorolt oklevelek elismerésére vonatkozó határidőket három hónapról egy hónapra kell csökkenteni. Az orvosok és fogorvosok uniós szintű összehangolt szakosodásának automatikus elismerése;

-az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 3. mellékletében fel nem sorolt oklevelek elismerésének határidejét három hónapról két hónapra csökkenti;

-a harmadik országok jogszabályai alapján az illetékes hatóságok által kiadott oklevelek elismerésére vonatkozó határidőket három hónapról két hónapra kell csökkenteni. A más országban kiállított oklevelek elismerésére vonatkozó határidők négy hónapról két hónapra történő kiigazítása;

-az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 30a. cikkének módosításával az ideiglenes szakmai gyakorlatok intézményének kiterjesztése a jelenlegi válságidőszakon túlra.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára

E beruházás célja a magasan képzett munkavállalók, a külföldről visszatérők és családtagjaik integrációjának elősegítése.

A beruházás támogatja a külföldi diákok, magasan képzett munkavállalók és családtagjaik, valamint a külföldről visszatérők célcsoportjait célzó integrációs programokat, többek között projektfinanszírozás révén. Ki kell dolgozni az „egyablakos ügyintézési pontok” létrehozására vonatkozó stratégiai dokumentumot, amelyet követően három új „egyablakos” központot kell létrehozni.

A beruházás végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A diaszpórával fenntartott kapcsolatok megerősítése, a polgári kezdeményezések támogatása

Ezen intézkedés célja a külföldi szlovákokkal – köztük az új diaszpóra tagjaival – való kapcsolatok megerősítése, a hazatérés valószínűségének növelése, valamint szaktudásuk felhasználása Szlovákia modernizálására. A cél nem a magasan képzett munkavállalók mozgásának akadályozása, hanem az agyáramlás előmozdítása.

A beruházás támogatja a szlovákiai karrierlehetőségek előmozdítását, többek között a hazatéréshez szükséges információkat tartalmazó digitális platformokon keresztül. Támogatja továbbá az e területen tapasztalattal rendelkező nem kormányzati kezdeményezések, valamint a kormányzati és nem kormányzati kezdeményezések közötti partnerségek tevékenységeit.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Ösztöndíjak hazai és külföldi tehetséges hallgatók számára

Az ösztöndíjrendszer három csoportban támogatja a tehetséges hallgatókat:

(a)a legtehetségesebb szlovák középiskolai diplomások – középiskolai végzettségük alapján mérve, hangsúlyozva, hogy a szakterületek nagyobb arányban hagyják el Szlovákiát (matematika, idegen nyelvek);

(b)a legtehetségesebb külföldi hallgatók – szabványosított nemzetközi vizsgákkal mérve;

(c)átlagon felüli társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkező vagy meghatározott hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó diákok (például árvák, gyermekközpontokban és családokban tanuló gyermekek) – középiskolai végzettségük alapján mérve.

A program ösztöndíjat biztosít a kiválasztott hallgatók számára az alapképzés első három évében. A hallgatókat fogadó egyetemeknek pénzügyi ösztönzőt kell fizetni, amelyet felhasználhatnak a kiváló hallgatók támogatására a második ciklusban, vagy a kiváló hazai vagy külföldi hallgatók integrációs és karrierfejlesztési programjaira.

A program a 2022–2027-es időszakban lesz működőképes (azaz az ösztöndíjak 2029-ig tartanak). A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek támogatnia kell a 2022 és 2024 között belépő diákokat, míg más pénzügyi forrásokat kell felhasználni az ilyen támogatás nyújtásának legalább 2027 végéig terjedő mértékére.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben

E beruházás célja a szlovákiai egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának támogatása.

A kormány stratégiát fogad el az egyetemek nemzetközivé tételére, amely magában foglalja a közös egyetemi programok támogatását, a külföldi hallgatók és egyetemi oktatók vonzását célzó intézkedéseket, valamint a kutatási humánerőforrás-stratégia (HRS4R) elveinek végrehajtását.

A beruházás a következőket támogatja:

-olyan rendszerszintű intézkedések, mint a minőségellenőrzések és az egyetemi fejlesztést támogató programok ellenőrzési eredmények alapján;

-a szlovák felsőoktatás és tudomány népszerűsítése külföldön, valamint a szlovák egyetemek nemzetközi hálózatépítésének támogatása.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Köv. Num.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)	Mennyiségi mutatók (célok esetében)			A befejezés indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása
					Mértékegység:	Alapforgatókönyv	Cél	Negyedév	Év
1	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja	Mérföldkő	A nemzeti vízumkérelmezők új kategóriáját meghatározó rendszer (D).	A rendszer elfogadása kormányhatározat révén és hatálybalépés.				1. KÉRDÉS:	2022	A Szlovák Köztársaság érdekében a nemzeti vízumkérelmezők kategóriáját (D) meghatározó rendszer elfogadása. Be kell vezetni az új vízumkategóriát, amely a magasan képzett harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik Szlovákiába való belépésük előtt mentesülnek a garantált munkahely bizonyítása alól. A személyek számára lehetővé kell tenni, hogy azonnal megkezdhessék a nemzeti vízummal (D) kapcsolatos munkát. Az intézkedés olyan kategóriákat érint, mint a világ vezető egyetemein végzettek (a szakterülettől függetlenül); a világ vezető egyetemeinek és kutatóintézeteinek felsőfokú diplomásai (a szakterülettől függetlenül); Szlovákia gazdasági érdekeinek megfelelően kiválasztott egyéb csoportok (pl. informatikai szakértők, magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok szakértői, orvosok).
2	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja	Mérföldkő	Az országba való visszatérés megkönnyítése és az ország vonzerejének növelése a családi kötelékekkel rendelkező külföldiek számára	A Parlament általi elfogadás és hatálybalépés				1. KÉRDÉS:	2022	A szlovák állampolgárságról szóló 40/1993. sz. törvény módosítása, amely megkönnyíti az országba való visszatérést és növeli az ország vonzerejét a Szlovákiával családi kapcsolatban álló külföldiek számára. A módosítás egyszerűsített rendszert vezet be az állampolgárság megszerzésére vonatkozóan azáltal, hogy megszünteti a Szlovákiában való minimális tartózkodási idő követelményét.
3	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 2. reform: A szabályozott szakmák gyakorlásához szükséges képesítések és szakmai képesítések elismerési rendszerének egyszerűsítése	Mérföldkő	Az oktatási és szakmai képesítések elismerésének egyszerűsítése	A Parlament általi elfogadás és hatálybalépés				1. KÉRDÉS:	2022	Az oktatás elvégzését tanúsító okiratok elismeréséről és a szakmai képesítések elismeréséről szóló 422/2015. sz. törvény módosítása lehetővé teszi: • Az oklevelek/képzési dokumentumok elismerésének megkönnyítése azon országok esetében, amelyekkel Szlovákia kétoldalú megállapodást kötött az oklevelek/képzési dokumentumok elismerése terén, csökkentve a kérelmezőtől megkövetelt dokumentumokat (pl. egyetemi alkalmassági bizonyítványok a megfelelő oktatás biztosításához); • A Képesítések Elismerésével Foglalkozó Központ (SUDV) hatásköreinek megerősítése a felsőfokú végzettséget érvényesítő dokumentumok elismerése tekintetében az Európai Felsőoktatási Térségen (EHEA) kívüli, kétoldalú megállapodással nem rendelkező országokban is, ami jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti a folyamatot a jelenlegi helyzethez képest, ahol az egyetlen jogosult intézmény az egyetemek, amelyek megkönnyítik az oklevelek/okmányok elismerését azon országok számára, amelyekkel Szlovákia kétoldalú megállapodást kötött az oklevelek/képzési dokumentumok elismeréséről. Az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi szakemberekről és szakmai szervezetekről szóló 578/2004. sz. törvény módosítása lehetővé teszi: • a magasan képzett egészségügyi szakemberek továbbképzési okmányainak elismerésére vonatkozó határidő lerövidítése; • Az orvosoknak szóló ideiglenes szakmai gyakorlat meghosszabbítása a világjárványon túl
4	10 – A tehetségek odavonzása és megtartása – Beruházás 1. Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára	Cél	A szlovákiai integráció egyablakos ügyintézési pontjainak száma		Szám	0	3	4. KÉRDÉS	2024	Teljes körűen működő központok (egyablakos ügyintézés), amelyek átfogó szolgáltatásokat nyújtanak a szlovákiai letelepedés megkönnyítése érdekében
5	10 – A tehetségek odavonzása és megtartása – Beruházás 1. Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára	Cél	Az IOM Migrációs Információs Központ szolgáltatásait igénybe vevő külföldiek száma		Szám	0	7000	1. KÉRDÉS:	2025	A 2022–2024 közötti időszakban a 7500 kedvezményezettre vonatkozó átfogó célkitűzés közül legalább 7000 kedvezményezett számára biztosítani kell az IOM Migrációs Információs Központ által a munkaerő-piaci és társadalmi integrációjukhoz nyújtott szolgáltatásokat (tanácsadás, nyelvtanfolyamok, a szociokulturális orientáció előmozdítása). Ez magában foglalja a külföldi diákokat, a magasan képzett munkavállalókat, a családtagokat és az 1. reformról szóló állásfoglalásban meghatározott kiválasztott csoportokba tartozó külföldieket, figyelembe véve a Szlovák Köztársaság gazdasági érdekeit.
6	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – Beruházás 2: A diaszpórával fenntartott kapcsolatok megerősítése, a polgári kezdeményezések támogatása	Cél	A diaszpórával fenntartott kapcsolatokat erősítő támogatott rendezvények száma		Szám	0	200	1. KÉRDÉS:	2026	A program 200 társadalmi eseményt támogat azzal a céllal, hogy megerősítse a külföldi szlovákokkal fenntartott kapcsolatokat. A támogatott rendezvények célja az egyéb reformok és a több komponenst érintő beruházások hatásának növelése, mint például: • A külföldiek tartózkodásáról szóló törvény módosítása hatásának előmozdítása, amely megkönnyíti a visszatérést és növeli az ország vonzerejét a Szlovákiával családi kapcsolatban álló külföldiek számára. • A beruházások támogatása 4, azaz a kétirányú hallgatói mobilitás és a tudományos élet nemzetközivé tétele • Az egyéb komponensekbe – pl. K+F+I beruházásokba – történő beruházások hatásának támogatása a hazai európai és más, a szlovák diaszpóra tevékenységi körébe tartozó kutatóintézetek közötti együttműködés előmozdítása, valamint a szlovákiai karrierlehetőségekkel kapcsolatos tudatosság növelése révén.
7	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – Beruházás 3: Ösztöndíjak hazai és külföldi tehetséges hallgatók számára	Cél	A tehetséges hallgatóknak odaítélt ösztöndíjak száma.		Szám	0	4226	4. KÉRDÉS	2024	A 4508 motivációs ösztöndíj általános célkitűzése közül a legtöbb tehetséges hazai diák, a külföldről származó kiemelkedő tehetségek és a szociálisan hátrányos helyzetű tehetséges hallgatók számára legalább 4226 motivációs ösztöndíjat ítélnek oda.
8	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – Beruházás 4: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben	Mérföldkő	Az egyetemek nemzetközivé válásának stratégiája	A stratégia kormány általi elfogadása				4. KÉRDÉS	2021	Az egyetemek nemzetköziesítési stratégiájának elfogadása, amelynek célja, hogy intézkedéseket javasoljon a közös tanulmányi programok előkészítésének támogatására, a külföldi hallgatók és egyetemi oktatók vonzására, vagy rendszerszintű intézményi változások végrehajtására a szlovák egyetemeken.
9	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – Beruházás 4: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos életben	Cél	Az egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának előmozdítása vagy fejlesztése érdekében támogatott projektek száma		Szám	0	28	4. KÉRDÉS	2025	A 31 projekt átfogó célkitűzése közül legalább 28, az egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának előmozdítására vagy fejlesztésére irányuló projekt támogatása az alábbiak révén: a nemzetközivé válás intézményi stratégiáinak végrehajtása az egyetemek szintjén (például új programok előkészítése idegen nyelveken, a hazai felsőoktatási tanárok/doktori hallgatók nemzetközi környezetben való munkavégzésre való felkészültségének javítása); külföldi vásárokon és diáktoborzó rendezvényeken való egyetemi részvétel támogatása; Szlovákia népszerűsítése nemzetközi rendezvényeken.

11. KOMPONENS: Korszerű és hozzáférhető egészségügyi ellátás

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja egy modern, hozzáférhető és hatékony kórházi hálózat létrehozása, amely minőségi egészségügyi ellátást, vonzó környezetet biztosít a személyzet számára, hatékony folyamatokat és egészséges irányítást biztosít. A cél továbbá a sürgősségi egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének növelése az új kórházi hálózat szükségleteire építve, valamint az alapellátás megerősítése, amely a betegellátás alapvető integrációs pontja.

A komponens öt reformból és négy beruházásból áll.

A komponens a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlással foglalkozik, amely az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítésére irányul az egészségügyi munkaerő, a kritikus fontosságú gyógyászati termékek és az infrastruktúra területén; valamint az alapellátás javítása és az ellátás típusai közötti koordináció javítása.

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A kórházi hálózat optimalizálása

A reform célja a fekvőbeteg-ellátás minőségének és hatékonyságának javítása a fekvőbeteg-ellátás tipológiájának és hierarchiájának meghatározása, valamint az orvosi szolgáltatások nyújtására vonatkozó minimumfeltételek meghatározása révén.

A reform meghatározza a kórházak profilját. A profil olyan kötelező szolgáltatások és egyéb követelmények együttesét jelenti, amelyeket a szolgáltatónak egy bizonyos szinten teljesítenie kell. A profil megváltoztatását követően egyes kórházak kötelesek az adott profilba sorolt szolgáltatásokat igénybe venni. Egyesek kibővítik a tevékenységi kört, mások várhatóan az akut ágyak osztályait tartós ápolási-gondozási osztályokká alakítják át.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az egészségügyi beruházási projektek előkészítésének reformja

Az egészségügyi minisztérium a Pénzügyminisztériummal szoros együttműködésben elfogadja az összes egészségügyi beruházási projekt tervét. A tervhez csatolni kell az egészségügyi beruházások értékelésére szolgáló módszertant, amely meghatározza a pénzügyi, egészségügyi, társadalmi és társadalmi-gazdasági előnyökön alapuló döntéshozatali kritériumokat.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform 3: A legnagyobb kórházak irányításának központosítása

A reform bevezeti a 19 állami kórház központi kórházi irányítási rendszerét, amely a következőket foglalja magában: Központi ellenőrzés, költségvetés-tervezés, teljesítménytervezés és -monitoring; Gyógyszerek, gyógyászati anyagok és berendezések központi beszerzésének folyamatai; A támogató szolgáltatások, például a számvitel központosítása; Humánerőforrás-gazdálkodás. A reform egy központi kórházi irányító szerv létrehozásával kezdődik, és azt a 19 kórházból álló kísérleti projekt követi. A kísérleti projektnek értékeléssel kell zárulnia, amely lehetővé teszi a szabványok későbbi bevezetését a hálózat valamennyi kórházára vonatkozóan.

A reform végrehajtása 2023. december 31-én kezdődik és 2025. június 30-ig fejeződik be.

Reform 4: A sürgősségi ellátási hálózat optimalizálása és a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározása

A reformnak foglalkoznia kell azokkal a jogi változásokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a mentőautók 15 percen belül egyetemesen hozzáférhetők legyenek az ország lakosságának több mint 90%-a számára. A törvény módosítása a mentőállomások méltányos földrajzi eloszlását írja elő. A sürgősségi ellátási hálózatnak a diagnózis és a régiók szerinti beavatkozások iránti igényen, a mentőállomások földrajzi eloszlásán – figyelembe véve az úthálózatot és az infrastruktúrát –, a megfelelő típusú kórházi létesítmények rendelkezésre állásán kell alapulnia, miközben matematikai modellezést és valós adatokon alapuló szimulációkat (például p-medin modellt) alkalmaz.

Be kell vezetni a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározását annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a mentőszolgálatok engedéllyel rendelkező felhasználóinak számát, valamint azt, hogy miként lehet reagálni e felhasználók igényeire.

E reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform 5: A felnőttek, gyermekek és fiatalok alapellátásának reformja

A reform célja, hogy biztosítsa az alapellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférést azokban a régiókban, ahol hiány tapasztalható a háziorvosok és a gyermekorvosok körében. A megfelelő jogszabályok meghatározzák a háziorvosok és gyermekorvosok maximális távolságon belüli optimális számára és elhelyezkedésére vonatkozó követelményeket (az orvosoknak a megyei lakosság és a korszerkezet által meghatározott optimális száma), valamint bevezetik az övezeti kritériumokat és az éves értékelési folyamatot. Az övezetbe sorolás célja, hogy a területeket az azonosított GP-hiány súlyossága alapján osztályozza. Az alapellátás hiányosságainak részletes térképe lehetővé teszi a korrekciós intézkedések célirányosabbá tételét, beleértve az orvosok arra való ösztönzésének modulációját, hogy új gyakorlatokat nyissanak meg a rosszul ellátott területeken. Ezek számára ezt követően hozzáférést kell biztosítani az általános orvostudományi támogatáshoz, különösen a háziorvosi gyakorlatok kialakításához és felszereléséhez nyújtott pénzügyi támogatások vagy kompenzációs kifizetések formájában, amikor új gyakorlatot indítanak a rosszul ellátott területeken (az 1. beruházáshoz kapcsolódóan).

E reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Új alapellátási gyakorlatok megnyitásának támogatása a rosszul ellátott területeken

Az általános célkitűzés 124 járóbeteg-ellátás létrehozása: támogatást kell nyújtani a felnőtt- és gyermekgyógyászati háziorvosok számára olyan új gyakorlatok kialakításához, amelyek a működés első évében a járóbeteg-ellátás költségeinek ellentételezésére vagy az előzetes beruházási költségek finanszírozására szolgálnak. A pénzügyi támogatást azoknak az orvosoknak kell nyújtani, akik úgy döntenek, hogy az első évben orvoshiánnyal küzdő területeken végeznek alapellátást a kockázat és az induló beruházás kompenzálására, amennyiben a biztosításból származó pénzügyi források elégtelenek a regisztrált betegek alacsony száma miatt, vagy ha a magas kezdeti beruházási költségek miatt nehéz a gyakorlat létrehozása. A pénzügyi támogatásnak ideiglenesnek, egy évig tartónak kell lennie, és fokozatosan csökkennie kell, ahogy a regisztrált betegek száma várhatóan növekedni fog. Az újonnan létrehozott gyakorlatoknak ezt követően önellátónak kell lenniük, és az összes többihez hasonlóan állami biztosítási alapokból kell finanszírozni őket.

E beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Új kórházi hálózat – építés, újjáépítés és berendezések

A beruházás célja a jelenlegi infrastruktúra korszerűsítése és az új infrastruktúra kiépítése, hogy az összeegyeztethető legyen a modern egészségügyi rendszerek követelményeivel és hozzájáruljon a kórházi hálózathoz. A beruházásnak összhangban kell lennie e komponens 1. reformjával (a kórházi hálózat optimalizálása).

A beruházások a kórházi ágyak biztosítására vonatkozó követelményeket meghatározó közvetlen hívásokkal vagy keresleti felhívásokkal kezdődnek, a jelentős károkozás elkerülését célzó elv (DNSH) szerint. Ez azt jelenti, hogy az épületnek meg kell felelnie az új kórházakra vonatkozó magas energiahatékonysági követelményeknek, és meg kell szereznie a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) vagy a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design, vezető szerep az energetikai és környezetvédelmi tervezés területén) tanúsítványt vagy azzal egyenértékű tanúsítványt.

A 2200 kórházi ágy átfogó célkitűzéséből legalább 1980 kórházi ágyat kell létrehozni vagy korszerűsíteni. A „bruttó építés” szinten megépített ágyakra vonatkozó átfogó részcél 1200, legalább 1080 „bruttó építészeti ágy”. E projektek előkészítésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében koordinációs egységet kell létrehozni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Digitalizáció az egészségügyben

A beruházás támogatja e komponens 3. reformjának végrehajtását – a legnagyobb kórházak irányításának központosítása. A vállalati erőforrás-tervezési (ERP) rendszerek központosítása (a megosztott szolgáltató központ esetében) az Egészségügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozó 19 kórház kísérleti projektje keretében történik. Feltételezhető, hogy ezek a kórházak a kórházi hálózat befejezését követően is a kórházi hálózatban maradnak. A rendszerek előkészítése során figyelembe kell venni a tervezett központi kórházi információs rendszerbe történő integrációt.

E beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: Mentőállomások építése és rehabilitációja

A beruházás célja ezen alkotóelem 1. reformjának végrehajtása: Akórházi hálózatoptimalizálása és e komponens 4. reformja, a sürgősségi ellátási hálózat optimalizálása és a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározása, biztosítva az állomás áthelyezését az új sürgősségi ellátási hálózatnak és az új kórházi hálózatra vonatkozó követelményeknek megfelelően. Az áthelyezett állomások egy részét megfelelő helyiségek újjáépítésével kell biztosítani, a többi részt pedig a megfelelő berendezésekkel kell átépíteni. A beruházás 55 kisléptékű mentőállomás építésére vagy újjáépítésére irányul.

E beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

12. KOMPONENS: Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a mentális egészségügyi ellátás rendszerszintű javításának előmozdítása Szlovákiában, a közigazgatás különböző ágazatai és a szakmai szervezetek közötti együttműködés révén. Az intézkedések célja a pszichiátriai és pszichológiai szociális-orvosi ellátás korszerűsítése, a mentális egészség előmozdítása és a pszichés zavarok megelőzése a lakosság körében, a szociális-orvosi ellátás megerősítése és hozzáférhetőségének javítása.

Az ebben az alkotóelemben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, különös tekintettel az egészségügyi rendszer rezilienciájára, valamint az ellátástípusok (1., 2020. évi országspecifikus ajánlás) és a tartós ápolás-gondozás (2., 2019. évi országspecifikus ajánlás) közötti koordinációra.

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A minisztériumok közötti összehangolt együttműködés és szabályozás

A reform célja a mentális egészséggel kapcsolatos politika összehangolása és a közigazgatás különböző ágazatai közötti együttműködés javítása. Ezt a következők révén kell elérni:

-a mentális egészségért felelős szervezeti egységek közötti koordinációs testület létrehozása. A Mentális Egészség Kormányának Tanácsát 2021. február 24-én hozták létre. A reform magában foglalja irányításának működőképessé tételét. A Tanács egyik első feladata a 2022–2030-as időszakra szóló Nemzeti Mentális Egészségügyi Program kidolgozásának koordinálása, amelyet 2022. december 31-ig kell a Kormány elé terjeszteni jóváhagyásra.

-pszichológusi szakmai szervezet létrehozása, amelynek elsődleges célja a professzionalizmus növelése, valamint az oktatás, a fegyelmi felügyelet és a jogi segítségnyújtás szabályozása e szakmák számára, függetlenül attól, hogy mely ágazatban végzik azokat.

E reform és az e komponensbe történő beruházások célzottabbá tétele érdekében 2022. december 31-ig el kell készíteni a mentális zavarokra vonatkozó első epidemiológiai tanulmányt. Ez a tanulmány feltérképezi a szlovákiai mentális zavarok jelenlegi epidemiológiai helyzetét.

A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A mentális egészségügyi ellátás terén az akut alulbecsült kapacitásterületek fejlesztése

E reform célja a hozzáférhető szociális-orvosi mentális egészségügyi ellátás fejlesztése, különös tekintettel a közösségi ellátás mértékének növelésére. Ezt a szlovákiai akut szűkös szolgáltatások feltérképezésének előtérbe helyezésével és a kiemelt fejlesztésükre vonatkozó stratégia kidolgozásával kell elérni.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: A diagnosztikai módszerek és kezelések korszerűsítése

E reform célja a szabványos diagnosztikai és terápiás eljárások átfogó korszerűsítésének és gyakorlati alkalmazásának biztosítása. Munkacsoportokat kell létrehozni a különböző korcsoportokra és alkalmazásokra vonatkozó nemzetközi pszichodiagnosztikai módszerek felülvizsgálatára, és ajánlásokat kell előterjeszteni a nemzeti módszerek kiigazítására. Felhívást kell kiadni azon konkrét intézményi pszichiátriai létesítmények azonosítására, ahol a tartási ágyak humánussá tételét és cseréjét végre kell hajtani.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A beruházások projektmenedzsmentje és projekt-előkészítése

Koordinációs egységet kell létrehozni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti beruházási projektek irányítására. A koordinációs egység feladata, hogy nyomon kövesse, rögzítse és ellenőrizze a projektek előrehaladását és a pályázati felhívásokban meghatározott feltételek teljesülését, beleértve azok ütemezését is, a 12. elemhez tartozó mérföldkövek és célok időben történő teljesítésének és teljesítésének biztosítása érdekében. A koordinációs egység nyilvántartást vezet az ágyak számáról és kategóriáiról, valamint a létesítmények egyéb kapacitásairól azáltal, hogy azokat a városok szintjén feltérképezi, és kellő időben felhívja a figyelmet a projektek végrehajtása során felmerülő lehetséges kockázatokra, és megfelelő megoldásokat javasol ezek megoldására. Az új idegenrendészeti fogdák építéséhez a koordinációs egységnek nemcsak a projektet kell irányítania, hanem elő is kell készítenie a projektet.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Idegenrendészeti fogdák létrehozása

A cél a súlyos bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek kis csoportja megfelelő ellátásának biztosítása. Az idegenrendészeti fogdák létrehozása nem része az intézményesítettség csökkentésének, hanem a betegek egy kis csoportja számára szükséges és kiegészítő biztonsági és egészségügyi intézkedés.

Két, egyenként 75 ágy kapacitású idegenrendészeti fogdát hoznak létre, amelyek közül az egyik már építés alatt áll.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Pszichoszociális központok építése

Ezen intézkedés célja, hogy mobil csapatok révén megfelelő ellátást biztosítson a hosszú távú betegek számára otthoni környezetükben, ezáltal korlátozva az intézményi létesítményekben való elhelyezést vagy javítva az életminőséget ezekben a létesítményekben. Az intézkedésnek meg kell előznie a kórházi ápolás szükségességét, vagy csökkentenie kell annak időtartamát. Az intézkedésnek a korlátozott társadalmi alkalmazkodással rendelkező felnőttekre és gyermekbetegekre kell összpontosítania.

A központok multidiszciplináris csapaton (pszichiáter, pszichológus, ápoló, szociális munkás, speciális és terápiás oktató) keresztül nyújtanak egészségügyi és szociális szolgáltatásokat. Összesen 10 központot kell létrehozni. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: A pszichiátriai helyhez kötött hálózat befejezése

E beruházás célja a helyhez kötött pszichiátriai létesítmények hálózatának kiteljesítése, napi pszichiátriai ellátás biztosítása az intézményi és a járóbeteg-pszichiátriai ellátás közötti köztes lépésként.

Összesen 15 helyhez kötött létesítményt kell építeni. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 5: Az autizmus spektrumzavaraira szakosodott központok létrehozása

A cél az autizmusspektrum-zavarok kezelésére szakosodott egészségügyi létesítmények elérhetőségének növelése e betegség megfelelő kezelésének biztosítása érdekében. Összesen 3 új diagnosztikai beavatkozási központot kell létrehozni az autizmus spektrumzavarban szenvedők számára. A személyzetet ki kell képezni az e betegséggel kapcsolatos legújabb diagnosztikai és beavatkozási módszerekre vonatkozóan. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 6: Pszichodiagnosztikai módszerek adattárának létrehozása

A cél a pszichodiagnosztikai módszerek naprakész adattárának létrehozása, amely a szakemberek és a pszichológiai ellátó létesítmények rendelkezésére áll. A jelenleg rendelkezésre álló módszereket felül kell vizsgálni és frissíteni kell. A hiányzó módszereket idegen nyelvű módszerek megszerzésével és fordításával kell kiegészíteni. Az adattár az illetékes szakmai szervezet (Szlovák Pszichológusi Szövetség) irányítása alatt áll, és online elérhető digitális változatot tartalmaz.

A Covid19-válság hatásainak enyhítése érdekében a pandémia idején telefonon és online pszichológiai támogatást nyújtó, a mentális egészség előmozdítását célzó nemzeti vonalat kell működtetni.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 7: Az intézményi pszichiátriai ellátás humanizálása

A beruházás célja az intézményi pszichiátriai létesítmények felújítása a kórházi ápolás feltételeinek javítása érdekében. Ezt a független szaniterhelyiségekkel rendelkező betegek számának csökkentésével kell elérni. A betegek összkapacitásának változatlannak kell maradnia. Egy másik intézkedés a tartási ágyak biztonságos szigetelőhelyiségekre történő cseréje.

244 beteg összkapacitását fel kell újítani. A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 8: A személyzet mentális egészséggel kapcsolatos képzése

E beruházás célja a korszerű oktatásban részt vevő szakemberek számának növelése, ami lehetővé teszi a nyújtott ellátás elérhetőségének és minőségének javítását. A célkitűzést a tanterveknek a modern gyakorlatok követelményeihez való igazításával és új típusú gondozás bevezetésével kell elérni. Meg kell szüntetni a külföldi képesítések elismerése előtt álló jogszabályi akadályokat, és valamennyi ágazat mentális egészségügyi szakemberei számára elérhetővé kell tenni az egészségügyi ágazat klinikai képzését. A mentális egészséggel kapcsolatos képzést az egészségügyi ágazatban dolgozók, valamint az egészségügyi ágazaton kívüli szakemberek számára kell biztosítani.

Összesen legalább 336 egészségügyi dolgozót kell átképezni a mentális egészséggel kapcsolatos különböző típusú programok keretében.

Ezen intézkedés végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

13. KOMPONENS: Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás

Szlovákia tartós ápolási-gondozási rendszere nem áll készen a népesség várható gyors elöregedésére. A 65 évesnél idősebb népesség arányát a jelenlegi 16%-ról 2040-ra 24%-ra kell növelni. A minőségi és megfizethető tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés nem elegendő a közösségi és az otthoni ápolási-gondozási szolgáltatások általános alulfinanszírozottsága, a széttagolt irányítás, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszerszintű koordinációjának hiánya miatt. Nincs olyan átfogó, megfelelő stratégia, amely mind a szociális, mind az egészségügyi szempontokra kiterjedne. A fogyatékossággal élő személyek tartós ápolási-gondozási szükségleteinek értékelése szintén következetlen. A szociális ellátás felügyelete nem hatékony és különösen elégtelen az otthoni gondozás tekintetében. Emellett a finanszírozási rendszer széttagolt, és az otthoni és közösségi alapú szolgáltatások támogatásának hiánya miatt az intézményesített gondozást részesíti előnyben. Ezért hiányoznak a megfelelő hosszú távú és palliatív gondozási szolgáltatások, különösen az otthoni és a közösségi alapú gondozási létesítményekben.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense felkészíti Szlovákiát a gyorsan idősödő népességre azáltal, hogy magas színvonalú, hozzáférhető és átfogó támogatást biztosít a tartós és palliatív gondozásra szorulók számára. Az ilyen ellátás biztosítása növeli a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását, valamint szociális védelmük szintjét is. A szabályozási reformok célja a szociális és az egészségügyi ellátást összekapcsoló koherensebb és összehangoltabb ellátási rendszer, az emberek szükségleteire összpontosító és a közösségi alapú gondozást jobban ösztönző, jobb finanszírozási rendszer, a fogyatékossággal élő személyek ellátási szükségleteinek koherensebb felmérése, valamint a szociális ellátás felügyeletének javítása. A beruházásoknak további tartós ápolási-gondozási, palliatív gondozási és utógondozási kapacitásokat kell eredményezniük, különösen az otthoni és a közösségi alapú gondozás biztosítása terén.

A komponens hozzájárul a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás végrehajtásához, a megfizethető és minőségi tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javításához, valamint a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás végrehajtásához, javítva az ellátástípusok közötti koordinációt. Hozzá kell járulnia továbbá az államháztartás, különösen az egészségügyi rendszer hosszú távú fenntarthatóságának megőrzéséhez, a 2019. évi 1. sz. országspecifikus ajánlásban szereplő ajánlásnak megfelelően.

Reform: A hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás integrációja és finanszírozása

A reform célja a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás struktúráinak átalakítása az ellátástípusok közötti jobb koordináció biztosítása és a finanszírozás hatékonyabbá tétele érdekében. Különösen a szociális és az egészségügyi ellátást egyaránt magában foglaló, koherens keretet hoz létre. A finanszírozási rendszer fő változása az ápolási-gondozási szükségletekkel rendelkező személyek személyes költségvetésének bevezetése, nem pedig az ápolást-gondozást nyújtók jelenlegi széttagolt finanszírozása. A megreformált finanszírozási rendszernek fokoznia kell a gondozás intézményesítettségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket az otthoni és közösségi alapú gondozás ösztönzőinek javítása révén.

A tartós és palliatív gondozásról szóló új törvény 2023. március 31-ig, a szociális szolgáltatások finanszírozásáról szóló új jogszabály pedig 2025. december 31-ig lép hatályba.

Reform: Az ápolási-gondozási igények felmérése

A fogyatékossággal élő személyek tartós ápolási-gondozási szükségleteinek értékelése egy szétaprózott rendszer közepette következetlen. Bár a szociális szolgáltatások nyújtása esetében nem ez a helyzet, a súlyos fogyatékosságok elismerése a személyes segítségnyújtási és ápolási díj nyújtásának előfeltétele.

Ez a reform javítja és észszerűsíti a súlyos fogyatékossággal élő személyek elismerésének módját. Egységes keretet és értékelési rendszert vezet be a súlyos fogyatékossággal élő személyek személyes támogatására és gondozására vonatkozóan. A fő értékelést munkaügyi, szociális és családügyi hivatalok végzik el, az Egészségügyi Világszervezet fogyatékosságértékelésének 2.0. mellékletén alapuló egységes módszertan szerint, amely a szükségletek széles körét értékeli. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében és a digitalizációs erőfeszítések részeként az értékelőknek az e-egészségügyi rendszert kell használniuk. A 46 fiókiroda értékelői megkapják a munkájuk elvégzéséhez szükséges eszközöket.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: A szociális ellátás felügyeletének megerősítése és a szükséges infrastruktúra biztosítása

A szociális gondozás felügyeleti rendszere széttagolt és nem hatékony. A felügyeletet és az ellenőrzést jelenleg különböző hatóságok végzik nemzeti és regionális szinten, a hatáskörök egyértelmű megosztása nélkül. A felügyelethez szükséges kapacitások elégtelenek. Nem terjed ki az informális gondozásra és a személyes segítségnyújtásra, különösen a családtagok által nyújtott otthoni gondozásra.

Ez a reform megszilárdítja a szociális ellátás felügyeletét. Létre kell hozni egy egységes felügyeleti hatóságot. Felügyeli a szociális szolgáltatások nyújtását és minőségét, az ápolási-gondozási szükségletekre személyes költségvetésben részesülő személyek számára nyújtott támogatás minőségét és körét, valamint a szociális szolgáltatások keretében nyújtott egészségügyi ellátást (az Egészségügyi Felügyeleti Hatósággal együtt). Az ellátás minőségét a WHO minőségi jogokkal kapcsolatos eszköztárával összhangban kidolgozott módszertan szerint kell értékelni. Az intézkedés biztosítja továbbá a központból és nyolc regionális részlegből álló új felügyeleti rendszerhez szükséges infrastruktúrát, beleértve a helyiségeket, járműveket és informatikai berendezéseket.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások növelése

Szlovákiában a formális szociális szolgáltatások nyújtása az intézményi jellegű bentlakásos szolgáltatások felé torzul, amelyeket a kisebb közösségi alapú létesítmények helyett a nagy méretű gondozási létesítmények dominálnak. Hiányoznak a járóbeteg-gondozási szolgáltatások.

A 13. elem ( Integráció és a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás finanszírozása) 1. reformja alapjánennek a beruházásnak ki kell bővítenie a közösségi alapú gondozási és járóbeteg-ellátó létesítmények kapacitását, lehetővé téve a betegek nagy létesítményekből kisebb közösségi típusú létesítményekbe való áthelyezését, további kapacitást biztosítva az új kedvezményezettek számára, és csökkentve a nem hivatásos gondozók terheit. Új épületek építésével és a meglévő épületek felújításával legalább 2939 súlyozott kapacitásegységet kell létrehozni a közösségi létesítményekben és a kis kapacitású egészségügyi és szociális ellátó létesítményekben. Ezenkívül új épületek építésével vagy a meglévő épületek felújításával legalább 1024 súlyozott kapacitásegységet kell létrehozni az új, alacsony kapacitású járóbeteg-létesítményekben.

Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Az utógondozási és ápolási kapacitások bővítése és megújítása

A lehető legjobb rehabilitáció biztosítása érdekében hiányzik a jogszabályok egyértelműsége és a betegek kórházi kezelést követő utógondozására vonatkozó kapacitás. Ez a hiány hozzájárul a szükségtelen és nem hatékony kórházi ápoláshoz, ami túlterheli a kórházakat. Hiányoznak az otthoni ápolási kapacitások is.

Ennek a beruházásnak erősítenie kell az ápolási-gondozási kapacitásokat annak érdekében, hogy a kórházból való kiszabadulásukat követően megfelelő utógondozást biztosítson a rászorulók számára, és bővítse az otthoni ápolási kapacitásokat. Konkrétan legalább 650 új utóápoló ágyat kell létrehozni, felhasználva a krónikus és akut ellátás felszabadított kapacitását a kórházi hálózatnak a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 11. komponensében felvázolt optimalizálását követően. Emellett legalább 91 otthoni ápolás-gondozási szolgáltató kap támogatást. Ez magában foglalja legalább 11 új otthoni ápolás-gondozási szolgáltató létrehozását és legalább 80 meglévő szolgáltató teljes körű felszerelését.

A beruházás végrehajtása 2026. június 30-án fejeződik be.

Beruházás 3: A palliatív gondozási kapacitások javítása és helyreállítása

A súlyos betegségben szenvedő betegek számára nyújtott palliatív szolgáltatások hálózata nem elegendő, és nem felel meg a nemzetközi ajánlásoknak. Az ajánlott ambuláns tömlők kevesebb mint fele áll rendelkezésre, és az ellátásuk minőségét veszélyezteti a kialakításuk, miközben a betegek többsége számára ez a hospice-szolgáltatás előnyben részesített típusa. Emellett jelentős regionális különbségek vannak a szolgáltatások rendelkezésre állása terén. A nyolc régió közül csak háromban működnek palliatív gondozási osztályok.

A 13. elem ( Integráció és a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás finanszírozása) 1. reformja alapján ennek a beruházásnak ki kell terjesztenie és javítania kell a palliatív ellátás kapacitásait az ilyen szolgáltatások hiánya miatt, összhangban az intézményesítettség csökkentésére, valamint az otthoni és közösségi alapú gondozás előnyben részesítésére irányuló stratégiával. A beruházás a következőket foglalja magában:

·Legalább 270 új palliatív ágy létrehozása kis kapacitású tömlőkben, amelyek átlagos kapacitása minden hospice esetében 20 ágy, a rosszul ellátott területeken új tömlők építésével és a meglévők felújításával. A kórházak palliatív osztályait és ellátási ágyait a kórházi hálózat átszervezésével felszabadított meglévő ágyak rekonstruálásával kell létrehozni.

·Az ambuláns palliatív ellátás kiterjesztése és megújítása legalább 20 új ambuláns tömlő felállításával és legalább 6 meglévő tömlő megújításával. Ez magában foglalja a szükséges fizikai és műszaki eszközök biztosítását.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

14. KOMPONENS: Az üzleti környezet javítása

Szlovákia üzleti környezete lassan veszít teret. A jogszabályi környezet gyakori változásai és a magas szabályozási terhek költségekkel járnak a vállalkozások számára, a költséges és hosszadalmas fizetésképtelenségi eljárások akadályozzák az erőforrások újraelosztását, az átláthatatlan közbeszerzési keret pedig lassítja a beruházásokat és az optimálistól elmaradó közbeszerzésekhez vezet.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az üzleti környezet különböző javítása. Az intézkedések célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a fizetésképtelenségi keret korszerűsítése és digitalizálása, valamint a közbeszerzési eljárások javítása.

A komponens ezáltal hozzájárul a 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás végrehajtásához a kedvező üzleti környezet biztosítása érdekében, valamint a 2019. évi 3. országspecifikus ajánláshoz a közbeszerzési kihívások kezelése révén.

Reform: A vállalkozások szabályozási terheinek csökkentése

A súlyos adminisztratív és szabályozási terhek negatívan hatnak a beruházásokra és az innovációra, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A kormányzati erőfeszítések ellenére az adminisztratív terhek nem csökkennek eléggé, és a szlovák üzleti környezet lassan veszít a nemzetközi összehasonlításokból.

Ez a reform a következő eszközök bevezetésével csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit: a tervezett átültető jogszabályok előzetes értékelése az indokolatlan túlszabályozás megelőzése érdekében; a már bevezetett szabályozás hatékonyságának és indokolásának utólagos értékelése; az „1/in-2-out” szabály, amely biztosítja, hogy az új jogszabályok ne növeljék a vállalkozások adminisztratív költségeit; valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációkon alapuló egyedi intézkedéscsomagok, amelyek alkalmasak a vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív követelmények egyszerűsítésére.

A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A fizetésképtelenségi eljárások harmonizálása és digitalizálása

Szlovákia fizetésképtelenségi eljárásai hosszadalmasak és költségesek. Hiányoznak a megfelelő korai előrejelző mechanizmusok, nincsenek a fizetésképtelenségi eljárások kezelésére szakosodott bíróságok, és a teljes mértékben digitalizált munkafolyamat hiánya lelassítja a folyamatokat.

Ez a reform egységes és digitalizált fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásokat hoz létre, amelyek javítják azok átláthatóságát, idejét és költségét. Továbbfejlesztett és harmonizált fizetésképtelenségi keretet hoz létre, beleértve a korai előrejelző eszközöket és az üzleti bíróságokon a fizetésképtelenségre való specializációt.

A korai előrejelző mechanizmusokra vonatkozó jogszabályok 2022. január 31-ig lépnek hatályba. A csődről és szerkezetátalakításról szóló 7/2005. sz. törvény, a csődről és az egyezségről szóló 328/1991. sz. törvény, a vagyonkezelőkről szóló 8/2005. sz. törvény, a bíróságokról szóló 757/2004. sz. törvény és a Szlovák Köztársaság bíróságainak székhelyéről és körzetéről szóló 371/2004. sz. törvény vonatkozó jogszabályi módosításai 2023. március 31-ig lépnek hatályba.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: Közbeszerzési eljárások

A közbeszerzési ellenőrzési eljárások összetettsége és hossza továbbra is akadályt jelent a potenciális kedvezményezettek számára. Emellett lehetőség van a minőséggel kapcsolatos és az életciklusköltség-kritériumok alkalmazásának fokozására is. Ugyanakkor megfelelő biztosítékokat kell biztosítani. A közintézmények iránti bizalmatlanság összefüggésében a közbeszerzőknek több erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy visszanyerjék a vállalkozások, a média és a nagyközönség bizalmát. A professzionalizálási erőfeszítések előnyei eddig csak lassan jelennek meg.

A közbeszerzési reform a megfelelő biztosítékok biztosítása mellett egyszerűsíti és felgyorsítja az eljárásokat. Célja továbbá az ellenőrzés javítása a szerződések odaítélésének és értékelésének digitalizálása és automatizálása révén. A jogszabályi reform mind a felső határ feletti, mind a határérték alatti, valamint az alacsony értékű eljárásokat szabályozza. A közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni kell és le kell rövidíteni, javítani kell az ellenőrzési eljárásokat és növelni kell az átláthatóságot, különösen azáltal, hogy egységes, nyilvános elektronikus platformot hoznak létre a teljes közbeszerzési eljárásra vonatkozóan, beleértve a küszöbérték alatti és az alacsony értékű szerződéseket is. Minden változtatásnak – különösen az olyan megfelelő biztosítékok tekintetében, mint az átláthatósági követelmények, a felülvizsgálati eljárások, valamint a feladatok és hatáskörök szétválasztása – teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak. A minőségi kritériumok alkalmazásának javítása érdekében várhatóan szigorodnak a zöld közbeszerzésre vonatkozó szabályok. A minőségi kritériumok alkalmazásának további erősítése várhatóan nem szabályozási eszközökkel történik. Az intézkedésnek fokoznia kell a közbeszerzés professzionalizálását azáltal, hogy kiépíti a közbeszerzési hivatal kapacitásait. Különösen a – megreformált közbeszerzési eljárások alkalmazásának javítását célzó – képzések különböző formákban történő biztosítására kell sort keríteni.

A Kbt. reformja 2022. március 31-ig lép hatályba. Az egységes elektronikus platform 2023. június 30-ig kezdi meg működését.

Beruházás: A szabályozási terhek csökkentését célzó reformokhoz szükséges kapacitások

Az adminisztratív terhek csökkentését célzó reformok gyors végrehajtásához ideiglenes kapacitásokra, különösen ügyvédekre és elemzőkre van szükség a felelős állami szerveknél.

Ez a beruházás ezért ideiglenes projektcsapatokat irányoz elő az 1. reform megtervezésére és végrehajtására. A testület jogi szakértőkből és elemzőkből áll. El kell végezni az előzetes és utólagos értékeléseket, valamint az „1/in-2-out” szabály alkalmazását. Az „1/in-2-out” elvnek való megfelelés ellenőrzéséről szóló online jelentéstételnek (virtuális beszámoló) meg kell erősítenie, hogy a szabályt átültették a gyakorlatba.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A fizetésképtelenségi eljárások digitalizálása

Az átfogó digitális rendszer hiánya az egyik fő oka a fizetésképtelenségi eljárások elmaradásának. A jelenlegi fizetésképtelenségi nyilvántartás alapvetően közzétételi platformként működik, de nem teszi lehetővé az érintett szereplők közötti digitális ügykezelést. Ez hozzájárul a hosszadalmas eljárásokhoz, amelyek negatív hatással vannak az üzleti környezetre és az erőforrások hatékony újraelosztására.

A beruházásnak teljes mértékben digitalizálnia kell a fizetésképtelenségi eljárásokat azok lerövidítése és a vállalkozók költségeinek csökkentése érdekében. Ez magában foglalja a felszámolás, a csőd, a szerkezetátalakítás és az adósságelengedés digitalizálását, beleértve a fizetésképtelenséget megelőző eljárásokat is. Ehhez számos szereplőnek, például bíróságoknak, hitelezőknek és a nyilvánosságnak kell kapcsolódnia.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

15. KOMPONENS: Igazságügyi reform

Szlovákiában konkrét aggályok merültek fel igazságszolgáltatási rendszerének általános integritásával kapcsolatban, és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom más uniós országokhoz képest rosszul áll. A korrupció továbbra is kihívást jelent, és a korrupció észlelése továbbra is problematikus.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának, integritásának és függetlenségének további növelése, valamint a korrupció elleni küzdelem. Az igazságügyi térkép reformjának célja, hogy bevezesse a bírák szakosodását, és ezáltal jobb és gyorsabb bírósági határozatokat hozzon. Az igazságügyi térkép reformjához kapcsolódó beruházásoknak két átfogó célja van. Az első cél a meglévő helyiségek korszerűsítése és új helyiségek építése vagy beszerzése a kulcsfontosságú bíróságok számára az új igazságügyi térképen. A második cél az elemzési kapacitásokba, a digitális technológiákba és az igazságszolgáltatási folyamatok elektronikussá tételébe való beruházás a jobb minőségű és gyorsabb szolgáltatásokhoz és az eljárások nagyobb átláthatóságához való hozzájárulás, valamint a korrupt gyakorlatok körének csökkentése érdekében.

A komponens hozzájárul a 2019.4. sz. országspecifikus ajánlás és a 2020.4. országspecifikus ajánlás végrehajtásához, nevezetesen az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának javításához és feddhetetlenséggel kapcsolatos aggályok kezeléséhez, a korrupció felderítésére és büntetőeljárás alá vonására irányuló erőfeszítések fokozásához, valamint a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosításához.

Reform: Az igazságügyi térkép átszervezése

Szlovákia igazságszolgáltatási rendszerének széttagoltsága aláássa annak hatékonyságát. A bírák nem tudnak megfelelő mértékben szakosodni, ami akadályozza a bírósági határozatok hatékonyságát és minőségét. Ráadásul a rendszer heterogenitása az átláthatóság hiányát eredményezi.

E reformnak ezért javítania kell az igazságszolgáltatás hatékonyságát és minőségét. E célból átszervezi a bíróságok rendszerét azáltal, hogy egyszerűsíti azt, és ezáltal lehetővé teszi a bírák nagyobb fokú szakosodását a büntető-, polgári, kereskedelmi és családjogi igazságszolgáltatás terén, megnyitva az utat a jobb és gyorsabb bírósági határozatok előtt. Magában foglalja az elsőfokú közigazgatási és rendes bíróságok (beleértve a városi bíróságokat is), a fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság új hálózatát.

Az igazságügyi térkép reformját végrehajtó főbb jogszabályok 2021. december 31-ig lépnek hatályba. Az igazságszolgáltatási rendszer kevesebb bíróságra és szakosodott bírákra való áttérését 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: A korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatás integritásának és függetlenségének megerősítése

Az érzékelt korrupció magas szintje az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiányával párosul. Különös aggodalomra ad okot a korrupció és a pénzmosás büntetőeljárás alá vonásához szükséges eszközök hiánya.

Ez a reform olyan jogszabály-módosítási csomagot foglal magában, amelynek célja az igazságszolgáltatás integritásának és függetlenségének javítása, valamint a korrupció és a pénzmosás elleni hatékonyabb küzdelem. Ezt a reformot az EUSZ 19. cikkével összhangban kell végrehajtani a hatékony bírói jogvédelem biztosítása érdekében.

Az igazságszolgáltatás integritásának és függetlenségének megerősítése:

·A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság fegyelmi bíróságként jár el a bírák, ügyészek, végrehajtók, közjegyzők és tanácsosok tekintetében (az 1. reformhoz kapcsolódóan).

·A Bírói Tanács több hatáskörrel rendelkezik a bírák vagyonának és igazságügyi szakértelmének ellenőrzése terén. Ezenkívül a nagyobb reprezentativitás biztosítása érdekében a Bírói Tanács megválasztásánál regionális elvet kell bevezetni.

·Az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztását több eszközzel javítani és átláthatóbbá kell tenni, mint például a bírák megválasztásának parlamenti passzivitása elleni védelem, a bírák rotációs alapon történő megválasztásának bevezetése annak érdekében, hogy csökkenjen annak a kockázata, hogy egy adott politikai párt túl sok bírót választ ki. A kulcsfontosságú bírák (az Alkotmánybíróság, a legfőbb ügyész és a különleges ügyész) megválasztásához nyilvános meghallgatásokra kerül sor.

·Módosítani kell az igazságszolgáltatási szakma gyakorlására vonatkozó szabályokat, beleértve a bírák esetében 67 éves, az alkotmánybírák esetében pedig 72 éves korhatárt.

A pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosítása érdekében:

·Létre kell hozni a lefoglalt eszközök kezelésével foglalkozó hivatalt, valamint a hatékonyabb vagyonelkobzást és -kezelést lehetővé tevő, továbbfejlesztett jogi keretet. Ez az intézkedés kapcsolódik a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 16. elemében szereplő pénzmosás elleni erőfeszítésekhez.

A korrupció felderítése és büntetőeljárás alá vonása:

·Új bűncselekményeket kell bevezetni, ha a bírák visszaélnek a törvényekkel, és ha a köztisztviselők jogtalan előnyöket kérnek vagy ígérnek.

E jogszabályi változások egy részét 2020. december 31-re tervezték. A teljes jogszabálycsomag 2021. szeptember 30-ig lép hatályba.

A reform végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Épületek az átszervezett bírósági rendszerhez

Az e komponens 1. reformjával, az igazságügyi térkép átszervezésével létrehozott új igazságügyi térképhezúj épületekre van szükség, és a jelenleg rendelkezésre álló bírósági épületeket alaposan fel kell újítani vagy át kell alakítani.

Ez a beruházás bővíti a kapacitást vagy korszerűsíti a meglévőket, vagy adott esetben új, megfelelő helyiségeket épít vagy szerez be az új igazságügyi térképen a kulcsfontosságú bíróságok számára. Konkrétan legalább 24 909 m² bírósági épületet kell építeni vagy beszerezni, és legalább 111 931 m² bírósági épületet fel kell újítani. A felújításoknak legalább 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítást kell elérniük. Ez épületek építésére, megvásárlására és/vagy felújítására vonatkozik a felülvizsgált igazságügyi térkép alapján, amely magában foglalja a kerületi és önkormányzati bíróságokat, a regionális bíróságokat, az elsőfokú közigazgatási bíróságokat és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságot.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Digitalizáció és elemzési kapacitások

A hatékonyság és az átláthatóság növelése érdekében az igazságszolgáltatási rendszernek jelentős mozgástere van a digitális technológiák használatának javítására. Ez magában foglalja a bíróságokon digitálisan és központilag rendelkezésre álló bírósági akták és informatikai berendezések biztosítását.

Ez a beruházás tovább javítja az igazságszolgáltatás hatékonyságát azáltal, hogy a megreformált hálózatot ellátja a digitális ügykezeléshez szükséges berendezésekkel, és létrehozza a szükséges rendszereket. E célból elektronikus cégnyilvántartást és elektronikus, központosított igazságszolgáltatási rendszert kell létrehozni. Ez utóbbi lehetővé teszi a bírósági iratok teljes mértékben elektronikus kezelését. A bíróságok meglévő adatait a meglévő helyi adatbázisokból át kell vinni a központosított igazságügyi irányítási rendszerbe. A központosított igazságügyi irányítási rendszert ki kell egészíteni egy elemzési támogató platformmal, amely digitális, kereshető esetjogi adatbázist biztosít, amely segíti a bírákat és felgyorsítja a döntéshozatalt. Az informatikai berendezések tekintetében a beruházásnak legalább 6000 bírósági alkalmazottat fel kell szerelnie notebook számítógépekkel, dokkolóállomásokkal, monitorokkal és telefonokkal. A beruházás magában foglalja a bíróságok további szükséges digitális infrastruktúráját is, például a videokonferencia-technológiát és a vezeték nélküli internetet.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

16. KOMPONENS: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, biztonság és a lakosság védelme

Szlovákia rosszul rangsorolja a korrupcióérzékelési mutatókat és a rendőrségbe vetett bizalmat. A kormányzás széttagolt és korlátozott kapacitással rendelkezik, akadályozza a közszolgáltatások nyújtását és az állami beruházásokat, és a pénzügyi bűnözést nem kezelik megfelelően.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 16. elemének fő célkitűzései a következők: a korrupció felderítése és büntetőeljárás alá vonása, a környezeti bűnözés elleni küzdelem, a pénzmosás elleni erőfeszítések kapacitásának növelése, a válságkezelés optimalizálása és az igazgatási kapacitások megerősítése a kormányzat különböző szintjein.

Ezáltal hozzájárul a 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás végrehajtásához, különösen a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosításához, valamint a kedvező üzleti környezet és a minőségi közszolgáltatások biztosításához. A 2019. évi 4. országspecifikus ajánlással is foglalkoznak, többek között a korrupció felderítésére és büntetőeljárás alá vonására irányuló fokozott erőfeszítések tekintetében.

Reform: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele

A nemzetközi szervezett bűnözés új tendenciái – többek között a jogi személyek pénzmosási célú visszaélései – nyomást gyakorolnak Szlovákiára, hogy a gazdasági bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében korszerűsítse pénzmosás elleni keretrendszerét.

E reform célja a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem fokozása. Javítania kell a vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó jogi keretet, beleértve az ilyen eszközöket kezelő hivatal létrehozását és a rendőrség hatáskörét azok eredetének ellenőrzésére. A Bizottság központi számlanyilvántartást is bevezet.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eszközei és kapacitása

A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemhez megfelelő eszközökre, többek között digitális megoldásokra és kapacitásokra van szükség.

Ez a beruházás számos eszközt és kapacitásépítési intézkedést biztosít az 1. reform támogatásához. Ez magában foglalja a pénzügyi nyomozásokhoz és a központi számlanyilvántartáshoz szükséges digitális szoftvermegoldásokat. A rendőrség pénzügyi nyomozási kapacitását képzésekkel és felszereléssel, valamint átszervezéssel kell megerősíteni, amely létrehozza a Különleges Bűncselekmények Nemzeti Központját (NCODK), valamint a Nemzeti Bűnügyi Ügynökség (NAKA) regionális irodáit és elemző szolgálatait. Emellett a korrupció elleni küzdelem támogatása érdekében lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a visszaélést bejelentő hivatal teljes mértékben működőképes legyen. Ez magában foglalja a műszaki eszközök biztosítását is.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A rendőrség modernizálása és kapacitásépítése

A rendőrség struktúrái és kapacitásai elavultak, és hiányoznak a bűnözés új formáival és a bűnügyi elemzéssel foglalkozó szakszolgálatok. A reformnak át kell alakítania a rendőrség szervezetét, megerősítve az elemzési kapacitásokat és a bűnügyi technológiai szolgálatot, valamint a környezeti bűnözéssel kapcsolatos nyomozásokat. Létrehoz egy bűnügyi mérnökszolgálatot, bűnügyi elemzőegységet és egy, a környezeti bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységet, valamint a személyzetet és a megfelelő felszerelést.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A rendőrség felszerelése és digitalizálása

A rendőrség nem megfelelő digitalizálása számos területen eredménytelenséghez vezet. A 2. reform átszervezéséhez átképzésre, felújításra és további felszerelésekre van szükség.

Ennek a beruházásnak ki kell építenie a rendőri erők kapacitásait és digitalizálnia kell a folyamatokat annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon. Képzést és felszerelést kell biztosítani az ezen alkotóelem 2. reformja, a rendőrség modernizálása és kapacitásépítése keretében létrehozott egységek teljes személyzete számára. A legalább 45 000 m² alapterületű rendőrségi épületeket fel kell újítani, átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást és legalább 700 tiszta járművet vásárolva. A digitalizációra irányuló erőfeszítések magukban foglalják a közúti közlekedési jogsértések automatizált rendszerének és az elektronikus tartózkodásiengedély-eljárásnak a létrehozását.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform 3: A válságkezelés optimalizálása

Számos válság, köztük a világjárvány is rámutatott a válságreagálási mechanizmusok hiányosságaira.

Ez a reform optimalizálja a válságkezelést és a vonatkozó kapacitásokat, valamint a mentőszolgálatok hatékony koordinációját. Ennek magában kell foglalnia az integrált mentési rendszer veszélyhelyzet-reagálási szolgálatai szerepének és együttműködési szabályainak egyértelmű meghatározását, a válsághelyzetekre való reagálásra vonatkozó közös eljárások és egy közös koordinációs mechanizmus létrehozását. Létrehozza továbbá az integrált biztonsági központok hálózatát (lásd ezen alkotóelem 3. beruházását, a tűz- és mentési rendszerkorszerűsítését).

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: A tűz- és mentési rendszer korszerűsítése

Az integrált válságkezeléshez megfelelő infrastruktúrára van szükség a koordinációhoz. A veszélyhelyzet-reagálási szolgálatok elavult és széttagolt kommunikációs és információs infrastruktúrája lassítja a válságreagálást. Emellett a tűzoltóság infrastruktúrájának egy része nem megfelelő műszaki állapotban van.

E beruházás célja, hogy biztosítsa a szükséges fizikai és digitális infrastruktúrát e komponens 3. reformjának teljes körű végrehajtásához, a válságkezelés optimalizálásához. E célból támogatja két új épület építését új integrált szolgáltató központok elhelyezésével, valamint interoperábilis informatikai technológiát valamennyi mentőszolgálat számára. Emellett legalább négy új tűzoltó állomást kell építeni, és legalább három új tűzoltó állomást fel kell újítani és korszerűsíteni kell. A felújításoknak átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérniük.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: Az igazgatási kapacitás észszerűsítése, optimalizálása és megerősítése a különböző kormányzati szinteken

Az állami beruházásokat hátráltatja, hogy több szinten nem áll rendelkezésre elegendő igazgatási kapacitás a végrehajtás terén. A tervben előirányzott jelentős beruházások szükségessé teszik az e beruházások kezeléséhez szükséges kapacitások további növelését. Emellett a szolgáltatásnyújtást akadályozza a települési szintű irányítás széttagoltsága.

Ez a reform mind helyi, mind nemzeti szinten megerősíti a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv reformjainak és beruházásainak végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásokat. E célból létre kell hozni a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv nemzeti végrehajtási és koordinációs hatóságát (NIKA). A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló törvény hatálybalépésének az első kifizetési kérelem időpontjában hatályba kell lépnie, és abban az időpontban nem tér el érdemben a végleges szlovák tervben szereplő leírástól. Meg kell erősíteni, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatos valamennyi releváns adat – a mérföldkövek és célok elérése, a végső címzettekre, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok – nyilvántartására és tárolására szolgáló adattárrendszer 2021. december 31-ig működőképes legyen. Szlovákia külön ellenőrzési jelentést nyújt be, amely megerősíti az adattároló rendszer funkcióinak hatékonyságát.

Várhatóan a média- és kommunikációs tevékenységek is támogatásban részesülnek. Helyi szinten legalább 20 megosztott szolgáltató központot kell létrehozni a helyi szintű közszolgáltatások hatékonyságának javítása érdekében, különösen a hátrányos helyzetű régiókban.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló jogszabály 2021. december 31-ig lép hatályba. Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentést 2021. december 31-ig kell elkészíteni. A NIKA informatikai rendszerének 2022. szeptember 30-ig működőképesnek kell lennie. 2024. december 31-ig legalább 20 megosztott szolgáltató központot kell létrehozni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

17. KOMPONENS: DIGITÁLIS SZLOVÁKIA (ÁLLAM A MOBIL ÜZEMMÓDBAN, KIBERBIZTONSÁG, GYORS INTERNET MINDENKI SZÁMÁRA, DIGITÁLIS GAZDASÁG)

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy jelentős előrelépést érjen el Szlovákia számára a digitálisan felkészült társadalom és gazdaság megvalósítása terén. Ezt a célkitűzést olyan intézkedésekkel kell elérni, amelyek célja a közigazgatás és a közszolgáltatások digitalizálása, a kiberbiztonság javítása az események megelőzésére és megoldására irányuló, valamennyi közigazgatási szervre kiterjedő szabványosított megközelítések révén, a digitális készségekre vonatkozó átfogó stratégia, valamint az EU több országra kiterjedő projektjeinek, valamint a legkorszerűbb digitális technológiák kutatására és alkalmazására irányuló beruházásoknak a támogatása. A komponens emellett a digitális konnektivitásra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz, amelyeket a hatóságok a kohéziós politikai alapokból kívánnak finanszírozni.

Az ebben az alkotóelemben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások végrehajtásához, különös tekintettel a digitális készségekre (2., 2020. évi országspecifikus ajánlás), a digitális átalakulásra (3., 2020. évi országspecifikus ajánlás), az üzleti környezetre és a közszolgáltatások minőségére (4. sz. országspecifikus ajánlás, 2020.), a kutatásra és innovációra (3., 2019. évi országspecifikus ajánlás) és a kkv-k versenyképességére (3., 2019. évi egyedi ajánlás).

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre

E reform eredményeként a Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztérium (MIRRI) beruházási tervet dolgoz ki és fogad el a polgárok és a vállalkozások kiemelt „élethelyzeteire” vonatkozóan. A cél az, hogy a polgárok és a vállalkozások adminisztratív szempontból gyorsan és könnyen rendezhessék az ilyen élethelyzeteket.

A beruházási terv 16 kiemelt élethelyzetet határoz meg, ismerteti a folyamatok jelenlegi és jövőbeli állapotát, és felsorolja azokat a beruházási intézkedéseket, amelyeket a közigazgatási egységekben és információs rendszereikben végre kell hajtani. A kiemelt élethelyzeteket az eGov-referenciaérték által nyomon követett élethelyzetek jegyzékének megfelelően kell kiválasztani, figyelembe véve az egységes digitális kapuról szóló rendelet II. mellékletében foglalt élethelyzeteket.

A reform eredményeként jogszabály-módosítási csomag kerül bevezetésre az új digitális közszolgáltatások egységes kialakítású kiépítése érdekében.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az informatikai erőforrások központi kezelése

E reform keretében központi közbeszerzési platformot alkalmaznak az informatikai erőforrások beszerzésére és felhasználására. Ezeket az erőforrásokat ezt követően a közigazgatás információs rendszereinek fejlesztésére kell rendelkezésre bocsátani azzal az átfogó céllal, hogy csökkentsék az ilyen fejlesztésekhez szükséges időt és költségeket.

Az informatikai erőforrásokat központilag, keretszerződés útján kell beszerezni, és a közigazgatási szervek jogosultak arra, hogy azokra egy központi platformon, egy digitális piactéren keresztül támaszkodjanak. A költségek csökkentését az informatikai kapacitások hatékonyabb beszerzése és elosztása révén kell elérni.

A platformot két lépésben kell bevezetni:

-Először is össze kell állítani az informatikai erőforrások katalógusát azon egyértelmű támogathatósági feltételek alapján, amelyek mellett a források rögzíthetők a katalógusban. Figyelembe kell venni a rendszerek biztonságát, a referenciaarchitektúrára vonatkozó követelményeket, valamint a szolgáltatások és áruk minőségét.

-Másodszor, ezen erőforrások beszerzését a MIRRI befejezi azzal a céllal, hogy azokat a szükséges minőségben és mennyiségben a felhasználók rendelkezésére bocsássa.

A platform az informatikai beruházások értékének értékelésére szolgáló funkciót biztosít a költségek, a bejelentések, az ügyletek és a hozamok nyomon követése révén.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Ezen elem 1. reformjához – E -kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekhez – közvetlenül kapcsolódva ez a beruházás integrált e-kormányzati megoldások bevezetését foglalja magában 16 kiemelt élethelyzetben. A megoldásokat az élethelyzeti eljárás integritására kiterjedő érthető és felhasználóbarát digitális szolgáltatások kiépítéséhez és nyújtásához szükséges informatikai eszközök közös platformjának felhasználásával kell kidolgozni.

A beruházások keresletvezérelt projektek formájában valósulnak meg, amelyek a legnagyobb előnyökkel járó, átfogó adminisztratív megoldást nyújtanak az élethelyzetekre. A megoldásoknak egységes keresési funkciókat, a szolgáltatásnyújtás egyetlen pontját, mobilverziót, egységes kialakítást és egyértelmű navigációt, az élethelyzeten keresztüli zökkenőmentes átmeneteket, a kérés és az állapotról szóló értesítések állapotának áttekintését, valamint online fizetéseket kell tartalmazniuk. A projekt magában foglalja továbbá a megoldásoknak a központi közigazgatási portálba való integrálását, az alapul szolgáló igazgatási folyamatok újratervezését, a napirendi rendszerek korszerűsítését, valamint a központi köztes szoftverhez és a központi háttéreszközhöz való kapcsolódást.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A közszolgáltatások digitális átalakítása

Ennek a beruházásnak az adminisztratív folyamatok optimalizálása és automatizálása révén le kell rövidítenie a közszolgáltatások befejezésének időtartamát. A beruházásnak 34 közigazgatási részleget kell átalakítania egy teljesen működőképes digitalizált verzió elindításával.

A beruházások keresletvezérelt projektek formájában valósulnak meg, amelyek célja a közigazgatási folyamatok átalakítása a minőség javítása vagy megtakarítása szempontjából a legnagyobb potenciállal. A megtakarításokat a működési költségek, az eljárási hibák, a teljesítési határidők vagy a humánerőforrás-követelmények csökkentésével kell elérni. A folyamatok minőségének javítását és a költségek csökkentését adott esetben a vonatkozó jogszabályok optimalizálásával vagy a tevékenységek és folyamatok szervezésének megváltoztatásával kell elérni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform 3: A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásának kezelése

Ez a reform a különböző szintű illetékes szervek bevonásával új irányítási struktúrát vezet be a digitális gazdaság reformjai és beruházásai számára. Politikai szinten a közigazgatás digitalizációjával és a digitális egységes piaccal foglalkozó kormánytanács mint a kormány digitalizációval kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó tanácsadó, koordinációs és kezdeményező szerve nyomon követi a digitális gazdaság területén végrehajtott reformok és projektek végrehajtását és megvalósítását. A MIRRI digitális menetrenddel foglalkozó részlege a munka szintjén a reformok és beruházások végrehajtásának biztosításán, valamint a meghatározott mérföldkövek és célok teljesítésén dolgozik. Az értékelés szintjén a MIRRI elemzési egysége biztosítja a beavatkozások tematikus összhangját a stratégiai szakpolitikák/dokumentumok prioritásaival (RIS3, SACI, Szlovákia 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális átalakulási stratégiája). Konzultációs szinten a Szlovákia digitális átalakulásával foglalkozó munkacsoport segíti a MIRRI digitális menetrenddel foglalkozó részlegét a digitális gazdasággal kapcsolatos reformok és beruházások végrehajtásában.

E reform részeként a MIRRI új stratégiai dokumentumot fogad el – Cselekvési terv Szlovákia digitális átalakulására vonatkozóan a 2023–2026 közötti időszakra.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országra kiterjedő európai projektekben

Ez a beruházás támogatja Szlovákia részvételét a több országra kiterjedő európai projektekben. A kezdeményezések előzetes listáját nyilvános szakértői konzultáció, előfeltételek és a projektekre való felkészültség alapján állították össze. Szlovákia e projektek némelyikéhez más forrásokból, különösen a közvetlenül irányított uniós programokból (Digitális Európa, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Horizont Európa) kíván finanszírozást szerezni.

A beruházás a következő projektekhez vezet:

-az európai digitális innovációs központok (EDIH) és a digitális innovációs központok (DIH) hálózatának létrehozása a szlovák kkv-k digitalizációjának támogatása érdekében.

-szuperszámítógép üzembe helyezése a nemzeti szuper-számítástechnikai központ számára.

-részvétel két másik, több országra kiterjedő európai projektben, amelyeket az Európai Bizottság által előterjesztett, a több országra kiterjedő projektek előre meghatározott listájáról kell meghatározni.

A beruházás utolsó mérföldkövét 2025. december 31-ig kell befejezni. E projektek támogatását e határidőn túl is folytatni kell, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának időhorizontján belül.

Beruházás 4: A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

E beruházás célja támogatási rendszer létrehozása a fejlett digitális technológiák vállalatok – köztük kkv-k, kutatóintézetek és közigazgatási szervek – általi kutatásához, fejlesztéséhez és alkalmazásához. Támogatást kell nyújtani a közvetlenül irányított programok keretében sikeres szlovák projekteknek, a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek vagy a kiválósági pecsétet elnyerő projekteknek, az uniós alapok finanszírozására vonatkozó szabályokkal összhangban. Emellett a nemzeti szinten kiválasztott projektek is támogathatók. A kutatási, fejlesztési és alkalmazási projektek mellett az állami támogatási szabályokkal összhangban technológiai intézményeknek, kompetenciaközpontoknak, magánvállalkozásoknak és platformoknak is nyújtható támogatás.

A beruházás a következőkre összpontosít:

-az 5–8. technológiai készültségi szintű kutatási, fejlesztési és innovációs projektek támogatása,

-a tesztelési és kísérleti infrastruktúra létrehozásának támogatása,

-az európai és nemzetközi szintű innovatív projektekben való részvétel támogatása,

-a platformok és kompetenciaközpontok támogatása a digitális készségekre és kompetenciákra irányuló tájékoztatási és képzési tevékenységeikben.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 5: Gyors támogatások – hackathonok

A cél egy olyan eszköz létrehozása, amely innovatív megoldásokat ösztönöz a jelenlegi társadalmi kihívások rugalmas és gyors kezelésére. Ezt olyan hackathonok szervezésével kell elérni, amelyekben induló vállalkozások, más vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és hallgatóik, valamint más szakemberek vesznek részt.

A beruházás célja, hogy öt év alatt 17 hackathont szervezzen. A költségek magukban foglalják a győztes csapatokhoz szükséges forrásokat, amelyek a közigazgatás vagy a szélesebb nyilvánosság rendelkezésére bocsátják megoldásaikat.

A szervező a részt vevő közigazgatási szervekkel együttműködve meghatározza a hackathonok által kezelendő témák és problémák körét.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform 4: A műszaki és eljárási kiberbiztonsági megoldások szabványosítása (ITVS – A közigazgatás információs technológiái)

A közigazgatás jelenlegi kiberbiztonsági követelményei eltérőek a kidolgozásuk, minőségük és egyértelműségük tekintetében. Az egyénre szabott kiberbiztonsági megoldások magasabb összköltséget, valamint több szolgáltató számára kétértelműséget eredményeznek. Emellett a kiberbiztonságra alkalmazandó módszertani iránymutatások elavultak és nem felelnek meg a célnak a gyorsan változó kiberfenyegetés-környezetben. E reform célja az alkalmazandó kiberbiztonsági követelmények aktualizálása és a megoldások szabványosításának fokozása a közigazgatás valamennyi szerve számára.

A reformnak konkrétan a kiberbiztonságra vonatkozó egységes módszertani keret kidolgozásához kell vezetnie; a kiberbiztonság értékelésére vonatkozó eljárási kézikönyv kidolgozása; központi szakértői támogatás létrehozása a kiberbiztonsági intézkedések végrehajtásához; a kiberbiztonsági célú szervezetek kategóriáinak meghatározása; a kiberbiztonság védelmére vonatkozó alapvető követelmények meghatározása a közigazgatásban.

A közigazgatás egységesítésének nemzeti koncepciója (NKIVS) határozza meg a kiberbiztonsági követelmények szabványosításának keretét.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 5: A kiberbiztonsági képzés és készségek javítása (ITVS – A közigazgatás információs technológiái)

A közigazgatásban a kiberbiztonsági készségek általános szintje nem kielégítő. E reform célja, hogy rendszeres, egész életen át tartó tanulást vezessen be a közigazgatásban dolgozó informatikai szakemberek kiberbiztonsága terén.

A reform:

-kiberbiztonsági tudatosságnövelő program és képzés létrehozása a közigazgatási személyzet számára, beleértve a kiberbiztonsági szakemberek kiegészítő képzését (mint egész életen át tartó tanulást);

-legalább 3 kiberbiztonsági kompetenciaközpont létrehozása az egyetemeken annak érdekében, hogy szerepet játsszanak az oktatásban, valamint a köz- és a magánszektor szakértelmének biztosításában;

-a kiber- és hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos releváns nemzetközi kiválósági központokkal folytatott nemzetközi együttműködés támogatása;

-a kiberbiztonsági egységek közigazgatási szerveken belüli létrehozására vonatkozó módszertan kidolgozása.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 6: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása (ITVS – A közigazgatás információs technológiái)

Ezen intézkedés célja egy korai reagálási rendszer kifejlesztése a közigazgatás kiberbiztonsága terén. Nyomon követi az Integrált Infrastruktúra Operatív Program projektjeit.

A beruházás konkrétan:

-a korai reagálási rendszer új műszaki és technológiai megoldásainak integrálása a kiberbiztonsági incidenskezelési infrastruktúrába;

-az átfogó kiberbiztonsági architektúrán belül rendszeres mélyreható biztonsági ellenőrzések, sebezhetőségi értékelések és behatolási tesztek keretének kidolgozása;

-a kritikus infrastrukturális létesítmények technológiai biztonsági berendezései szintjének növelése;

-fenyegetéskatalógus és a kiberbiztonsági irányítás módszertanának kidolgozása;

-központosított megközelítés kidolgozása a biztonsági javítások végrehajtására.

A megelőzés részeként meg kell erősíteni a közigazgatás kritikus infrastruktúrájának fizikai és eljárási biztonságának általános minőségi szintjét. Ezt a folyamatbiztonság javításával, a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos információs rendszerek 54 biztonságos terének újjáépítésével és befejezésével kell elérni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform 6: A digitális készségek oktatásának stratégiai megközelítése a kulcsfontosságú érdekelt felek képviselőivel együttműködésben

Ez a reform koherens nemzeti stratégiát dolgoz ki a digitális készségeknek az egész életen át tartó tanulás révén történő fejlesztésére, amely kiterjed a termelékeny és a termelés utáni életkorban lévő emberekre is. A stratégiát a MIRRI az illetékes minisztériumokkal és a legfontosabb érdekelt felek képviselőivel együttműködésben készíti el.

A stratégia tartalmazza a digitális készségek szlovákiai helyzetének elemzését, a fejlődésük előtt álló akadályok azonosítását, a következő időszakra vonatkozó tanulási jövőképet, valamint a hatóságok számára a helyzet javítását és a célok elérését célzó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat. A stratégiának a digitális készségek hosszú távú, fenntartható finanszírozási és támogatási rendszerére is javaslatot kell tennie, ugyanakkor arra is törekednie kell, hogy vonzó környezetet teremtsen az agyelszívás megelőzése, valamint a külföldi szakértők és kutatók vonzása érdekében.

A reformot 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 7: Az idősek digitális készségeinek és a vezető táblagépek terjesztésének javítása

A legalább alapvető digitális készségekkel rendelkező 65–74 évesek aránya mindössze 11%, szemben a 24%-os uniós átlaggal. Szlovákiában a digitális készségekre vonatkozó képzés nagymértékben függ a munkaalapú tanulástól és/vagy a munkáltató által finanszírozott programoktól. Ennek eredményeként a posztproduktív korúak és a hátrányos helyzetűek általában korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a digitális készségek fejlesztéséhez. Ez a készséghiány különösen problematikus volt a Covid19-időszakban. E beruházás célja e kérdés kezelése a digitális készségekre vonatkozó célzott képzési program, valamint legalább 105440 idős és hátrányos helyzetű személy digitális berendezésekkel való ellátása révén.

A beruházás a következőkből áll:

-kísérleti projekt 1000 személy számára a sajátos szükségletek felmérésére és a technológiai berendezések (táblák vagy alternatívák) élettani megfelelőségének értékelésére az idősek és a hátrányos helyzetűek számára;

-képzések idősek és hátrányos helyzetűek számára személyes és e-tanulás formájában;

-akadálymentesítési jellemzőkkel rendelkező speciális alkalmazások kifejlesztése;

-támogatott technológiai berendezések (tabletta vagy alternatíva) biztosítása az internet-hozzáférést biztosító utalványokkal együtt.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Köv. Num.

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/célcél

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (célok esetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása

Mértékegység:

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

1

17 – Digitális Szlovákia – 1. reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre

Mérföldkő

A kiemelt élethelyzetekre vonatkozó beruházási terv

A MIRRI által jóváhagyott prioritási lista közzététele

4. KÉRDÉS

2022

AMIRRI SR által jóváhagyott kiemelt elektronikus szolgáltatások jegyzékének közzététele az eGOV-referenciaérték alapján és az egységes digitális kapuról szóló rendelet II. mellékletének figyelembevételével,

2

17 – Digitális Szlovákia – 1. reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre

Mérföldkő

A kiemelt élethelyzetek ütemterve

Az ütemterv közzététele

4. KÉRDÉS

2023

A szolgáltatások tervezésének elemzése és a hiányosságok azonosítása (ütemterv) az összes érintett közintézményen keresztül történő javításuk érdekében

3

17 – Digitális Szlovákia – 2. reform: Az informatikai erőforrások központi kezelése

Mérföldkő

Az informatikai erőforrások használatának központi platformja (digitális piac)

A platform elindítása

4. KÉRDÉS

2023

Az informatikai áruk vásárlásának és felhasználásának új módját, a szakértelmet, a felhőalapú szolgáltatások és a nyílt forráskód használatát szolgáló eszköz- és szakpolitikai platform üzembe helyezése. A szolgáltatásokat központilag kell beszerezni (keretszerződés), és a szolgáltatások felhasználóinak lehetőségük van arra, hogy szükség esetén dinamikusan támaszkodjanak a központi platformra.

4

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 1. Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Cél

A kiépített és bevezetett e-kormányzati megoldások száma

szám

0

2

1. KÉRDÉS:

2025

Digitális megoldások telepítése két kiválasztott élethelyzetben, a következő jellemzőkkel: egységes hozzáférés a szolgáltatások kereséséhez; a szolgáltatásnyújtás egyetlen pontja; adott esetben mobil változat; egységes formatervezési minta; tiszta navigáció; zökkenőmentes átmenet az élethelyzetben; a kérelem státuszának áttekintése; az állapotról szóló értesítések; valamint az online fizetéseket. A projekt magában foglalja a megoldásoknak a központi közigazgatási portálba való integrálását, az üzleti folyamatok átfogóvá alakítását, a napirendi rendszerek korszerűsítését, valamint a központi köztes szoftverhez és a központi háttérrendszerhez való kapcsolódást. A két leggyakrabban használt élethelyzet végrehajtása.

5

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 1. Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Cél

A kiépített és bevezetett e-kormányzati megoldások száma

Szám

2

16

2. KÉRDÉS:

2026

Digitális megoldások teljes körű megvalósítása 16 kiválasztott élethelyzetben, a következő jellemzőkkel: egységes hozzáférés a szolgáltatások kereséséhez; a szolgáltatásnyújtás egyetlen pontja; adott esetben mobil változat; egységes formatervezési minta; tiszta navigáció; zökkenőmentes átmenet az élethelyzetben; a kérelem státuszának áttekintése; az állapotról szóló értesítések; valamint az online fizetéseket. A projekt magában foglalja a megoldásoknak a központi közigazgatási portálba való integrálását, az üzleti folyamatok átfogóvá alakítását, a napirendi rendszerek korszerűsítését, valamint a központi köztes szoftverhez és a központi háttérrendszerhez való kapcsolódást.

6

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 1. Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Mérföldkő

A kiemelt élethelyzetek fejlesztésének és biztosításának platformja

A platform teljes körű megvalósítása

4. KÉRDÉS

2024

A frontend, backend és köztesszoftver platform (közös modulok) korszerűsítése a valamennyi közszolgáltató számára központilag kezelt, alacsony kódú konfigurálható komponensek elvei alapján. A platform az e-kormányzati megoldások élethelyzetekben történő bevezetésének előfeltétele.

7

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 2: A közszolgáltatások digitális átalakítása

Cél

A közigazgatási szakaszok digitális átalakítása

Szám

0

4

4. KÉRDÉS

2024

A közigazgatásban négy folyamatot és szakaszt kell optimalizálni és automatizálni. A beruházások célja a közszolgáltatások minőségének javítása vagy a hatékonyság javítása (a működési költségek csökkentése, eljárási hibák, teljesítési határidők vagy humánerőforrás-követelmények révén). Ezt adott esetben a jogszabályok módosításával vagy a folyamatok szervezetének megváltoztatásával kell elérni. A közigazgatási részlegeket a kormányzati tevékenységek szervezéséről és a központi államigazgatás szervezéséről szóló 575/2001. sz. törvény (Gyűjt.) szerint a közigazgatás Központi Metainformációs Rendszerében tartják nyilván.

8

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 2: A közszolgáltatások digitális átalakítása

Cél

A közigazgatási szakaszok digitális átalakítása

Szám

4

34

2. KÉRDÉS:

2026

A közigazgatásban 34 folyamatot és szakaszt kell optimalizálni és automatizálni. A beruházások célja a közszolgáltatások minőségének javítása vagy a hatékonyság javítása (a működési költségek csökkentése, eljárási hibák, teljesítési határidők vagy humánerőforrás-követelmények révén). Ezt adott esetben a jogszabályok módosításával vagy a folyamatok szervezetének megváltoztatásával kell elérni. A közigazgatási részlegeket a kormányzati tevékenységek szervezéséről és a központi államigazgatás szervezéséről szóló 575/2001. sz. törvény (Gyűjt.) szerint a közigazgatás Központi Metainformációs Rendszerében tartják nyilván.

9

17 – Digitális Szlovákia – 3. reform: A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásának kezelése

Mérföldkő

A Szlovákia digitális átalakulására vonatkozó, a 2023–2026-os időszakra szóló cselekvési terv

A MIRRI általi fejlesztés és elfogadás

4. KÉRDÉS

2022

Új stratégiai dokumentum elfogadása a MIRRI által – Cselekvési terv Szlovákia digitális átalakulására a 2023–2026-os időszakra. A cselekvési tervnek intézkedéseket kell előterjesztenie Szlovákia digitális teljesítményének javítására, a Szlovákia 2030-ig tartó időszakra szóló digitális átalakítási stratégiájára és a 2019–2022-es időszakra szóló jelenlegi ütemtervre építve.

10

17 – Digitális Szlovákia – beruházás 3: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országra kiterjedő európai projektekben

Cél

Digitális innovációs központok/európai digitális innovációs központok száma

Szám

0

5

3. KÉRDÉS

2022

Ezt a célt a következők révén kell elérni:

1. Négy szlovákiai európai digitális innovációs központból álló hálózat kiépítése, amely szolgáltatásokat nyújt a vállalkozások számára az új technológiák és az innováció bevezetésének támogatása érdekében. Részt vesznek az európai digitális innovációs központok páneurópai hálózatában. A négy európai digitális innovációs központ létrehozására 2020 szeptemberében jelölték ki a jelölteket.

2.A 4 európai digitális innovációs központon kívül legalább egy további központot kell létrehozni a két lehetőség egyike szerint:

a) A Digitális Európa programból származó pénzügyi támogatás nélküli európai digitális innovációs központ, amely elnyeri az európai bizottsági verseny kiválósági pecsétjét; vagy

a nemzeti rendszer keretében kiválasztandó helyi digitális innovációs központ, amely várhatóan kiegészíti a meglévő európai digitális innovációs központok hálózatát.

11

17 – Digitális Szlovákia – beruházás 3: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országra kiterjedő európai projektekben

Mérföldkő

A nemzeti szuper-számítástechnikai központ szuperszámítógépének fejlesztése és építése

A szuperszámítógép üzembe helyezése és átadási értesítés benyújtása

4. KÉRDÉS

2025

A számítástechnikai infrastruktúra üzembe helyezése és üzembe helyezése funkcionális tesztek és átadási protokoll alapján.
A beruházás egy szuperszámítógép építését finanszírozza, azzal a céllal, hogy a nagy energiahatékonyságú szuperszámítógépek globális, 500 fős listáján szereplő 10 helyet foglalja el. Az architektúra részleteit a megvalósíthatósági tanulmányban kell meghatározni.

12

17 – Digitális Szlovákia – beruházás 3: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országra kiterjedő európai projektekben

Cél

Részvétel több országra kiterjedő digitális projektekben az előre meghatározott csomagból

Szám

0

2

4. KÉRDÉS

2024

Két, az Európai Bizottság által javasolt, több országra kiterjedő digitális projektben való részvételhez nyújtott támogatás: Biztonsági műveleti központok, MediaInvest, európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra, EuroQCI, 5G folyosók, közös európai adatinfrastruktúra, processzorok és félvezető chipek, összekapcsolt közigazgatás, Európa Genome, digitális készségek.

13

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 4: A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

Mérföldkő

A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását támogató rendszer kialakítása

Támogatási rendszer elindítása

2. KÉRDÉS:

2022

A MIRRI végrehajtó egysége létrehozza és közzéteszi a digitális megoldások kutatását és fejlesztését támogató rendszert a kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok, a magán K+F-intézmények, az állami K+F-intézmények, köztük a tudományos körök és a Szlovák Tudományos Akadémia, a nem kormányzati és nonprofit szervezetek, a média, a közintézmények, köztük az önkormányzatok és más támogatható pályázók számára.

A rendszer társfinanszírozási mechanizmusként is szolgál a közvetlenül irányított uniós programok (Digitális Európa, Európai horizont és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) sikeres projektjei számára. A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek Európai Bizottság általi értékelése alapján elsőbbséget élveznek a sikeres projektek. A projekteket az intelligens szakosodási stratégiában (RIS3) a 4. dimenzióban (Szlovákia digitális átalakulása) meghatározott prioritási területek alapján is értékelni kell.

14

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 4: A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

Cél

A legmagasabb szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma

Szám

0

19

4. KÉRDÉS

2024

A támogatási rendszer keretében 19, digitális megoldások kifejlesztésére és alkalmazására irányuló projektnek folyósított támogatás

15

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 4: A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

Cél

A legmagasabb szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma

Szám

19

41

2. KÉRDÉS:

2026

41 projektnek folyósított támogatás digitális megoldások fejlesztése és alkalmazása terén a támogatási rendszer keretében

16

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 5: Gyors támogatások – hackathonok

Cél

Szervezett gyors támogatási rendezvények száma – hackathonok

Szám

0

17

2. KÉRDÉS:

2026

17 Hackathon rendezvény szervezése, ahol gyors támogatást kell nyújtani a jelenlegi társadalmi kihívások leginnovatívabb megoldásainak innovatív megoldásaihoz. A rendezvényen induló vállalkozások, más vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és hallgatóik, valamint más szakemberek vesznek részt.

A nyertes csapatoknak biztosítaniuk kell megoldásaikat a közigazgatás vagy a szélesebb nyilvánosság számára.

17

17 – Digitális Szlovákia – 5. reform: A kiberbiztonsági képzés és készségek javítása (ITVS – A közigazgatás információs technológiái)

Cél

A közigazgatásban a kiberbiztonság területén kiképzett informatikai személyzet létszáma

Szám

29

600

2. KÉRDÉS:

2026

A közigazgatási környezetben dolgozó további 571 informatikai szakértőt „szakmai”, „Manager” és „informatikai menedzseri” szinten kiberbiztonsági átképzésben részesítettek.

18

17 – Digitális Szlovákia – Befektetés 6: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása (ITVS – A közigazgatás információs technológiái)

Cél

Biztonságos informatikai rendszerek száma a közigazgatási környezetben

Szám

70

1000

4. KÉRDÉS

2024

1000 informatikai rendszer biztosítása, amelyek meghatározása a következő: a korai előrejelző rendszer (EWS) eszközeit integrálják a kiberbiztonsági események kezelésére szolgáló rendszerbe, kiépítve a szükséges hardver-/szoftverelemeket, a kétirányú titkosított kommunikációt és a figyelmeztetést.

19

17 – Digitális Szlovákia – Befektetés 6: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása (ITVS – A közigazgatás információs technológiái)

Mérföldkő

A közigazgatási környezetben történő alkalmazások biztonsági ellenőrzése

Új alkalmazások üzembe helyezése vagy a meglévő alkalmazások frissítése

2. KÉRDÉS:

2025

A nyilvános informatikai alkalmazások kiberbiztonsági sebezhetőségére vonatkozó új vagy felülvizsgált ellenőrzési eszközök bevezetése. Az értékelést tesztek segítségével és sebezhetőségi értékelő szoftver használatával kell elvégezni, míg a biztonsági ellenőrzésnek a kritikus sebezhetőségek ellenőrzése érdekében minden esetben el kell végeznie a telepítést.

Elsőbbséget kell biztosítani a kritikus infrastruktúra részét képező információs rendszereknek.

20

17 – Digitális Szlovákia – 6. reform: A digitális készségek oktatásának stratégiai megközelítése a kulcsfontosságú érdekelt felek képviselőivel együttműködésben

Mérföldkő

A digitális készségekre vonatkozó nemzeti stratégia

A digitális készségekre vonatkozó stratégia szlovák kormány általi jóváhagyása és közzététel

4. KÉRDÉS

2022

A stratégiának a termelékeny és a termelés utáni életkorban lévő személyekre kell összpontosítania, és tartalmaznia kell a jelenlegi helyzet elemzését, a meglévő akadályok meghatározását, a következő időszakra vonatkozó oktatás és az egész életen át tartó tanulás jövőképét az OECD 2020-as ajánlásaival összhangban, valamint a közigazgatási szerveknek szóló, a jelenlegi helyzet javítását és a kitűzött célok elérését célzó intézkedésekre és ajánlásokra irányuló javaslatot. Az intézkedéseket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől eltérő forrásokból kell finanszírozni.

21

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 7: Az idősek digitális készségeinek és a vezető táblagépek terjesztésének javítása

Cél

Az alapvető digitális készségekre kiképzett idősek és hátrányos helyzetű személyek száma

Szám

0

1000

2. KÉRDÉS:

2022

Egy 1000 idősekből és hátrányos helyzetű személyekből álló minta digitális készségeinek fejlesztésére irányuló javasolt tevékenységek és megoldások validálására irányuló kísérleti projekt végrehajtása. Ezt képzési program elvégzésével, majd támogatott berendezések elosztásával kell elérni.

A kísérleti projekt eredményeit értékelni kell, és azok alapján döntést kell hozni a projekt folytatásának módjáról.

22

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 7: Az idősek digitális készségeinek és a vezető táblagépek terjesztésének javítása

Cél

Az alapvető digitális készségekre kiképzett idősek és hátrányos helyzetű személyek száma

Szám

1000

105 440

2. KÉRDÉS:

2026

A kísérleti projektet és annak ajánlásait követően 105440 idős és hátrányos helyzetű személy digitális készségeinek fejlesztése. Ezt egy képzési program végrehajtásával és az egyes személyek számára támogatott felszerelések elosztásával kell elérni.

23

17 – Digitális Szlovákia – 4. reform: A műszaki és eljárási kiberbiztonsági megoldások szabványosítása (ITVS – A közigazgatás információs technológiái)

Mérföldkő

A közigazgatás egységesítésének nemzeti koncepciója (NKIVS) (2021–2030)

A közigazgatás egységesítésére vonatkozó nemzeti koncepció MIRRI általi elfogadása és jóváhagyása, valamint közzététel

4. KÉRDÉS

2021

A közigazgatás digitalizálásának nemzeti koncepciója (NKIVS) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel összehangolt módon határozza meg a digitális reformok keretét. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyes intézkedései és projektjei végrehajtják az NKIVS vonatkozó stratégiai feladatait. Az NKIVS meghatározza a kiberbiztonsági követelmények szabványosításának keretét. A kiberbiztonság technikai és eljárási normáinak meghatározásához további intézkedésekre lenne szükség.

18. KOMPONENS: Rendezett, fenntartható és versenyképes államháztartás

Szlovákia a népesség elöregedése, a költségvetési szempontból fenntarthatatlan nyugdíjrendszer és egy olyan költségvetés-politikai keret együttese miatt, amely nem ösztönzi kellőképpen a költségvetés fenntarthatóságát, magas költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal néz szembe. Emellett a környezetvédelmi és ingatlanadóban rejlő bevételi potenciált nem használják ki kellőképpen más uniós országokhoz képest.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense három reformelem, nevezetesen a nyugdíjreform, a többéves kiadási korlátok és az állami beruházások kezelésének reformja révén javítja az államháztartás fenntarthatóságát, stabilitását és versenyképességét.

A komponens ezáltal hozzájárul az államháztartás – különösen a nyugdíjrendszer – hosszú távú fenntarthatóságának megőrzését célzó 2019.1. országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, valamint a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló, a gazdasági feltételek által lehetővé tett költségvetési politika folytatására irányuló 2020.1 országspecifikus ajánlás teljesítéséhez. Elősegíti továbbá a 2020.3. sz. országspecifikus ajánlás és a 2019.3. országspecifikus ajánlás végrehajtását a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése, valamint a beruházások meghatározott területekre való összpontosítása érdekében.

Reform: A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása

Szlovákia államháztartása mind közép-, mind hosszú távon magas fenntarthatósági kockázatokkal néz szembe. Ez részben a népesség gyors elöregedésének tudható be. Az időskorú eltartottak aránya (összehasonlítva az idősek arányát a foglalkoztatott vagy képzésben részt vevő népesség arányával) az előrejelzések szerint 2060-ra csaknem megháromszorozódik. A nyugdíjkorhatár felső határai súlyosbítják a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatásokat. Emellett a nyugdíjrendszer második pillérében elért megtakarítások nem hatékonyak, és alacsony megtérülést eredményeznek, miközben a lakosság körében alacsony a tudatosság.

A nyugdíjreformnak javítania kell a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát. E célból össze kell kapcsolnia a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal, és el kell törölnie a nyugdíjkorhatár felső határát. Biztosítania kell továbbá a biztosításmatematikai szempontból semleges juttatásra való jogosultságot egy minimális ledolgozott év után, és a második pillérbe új, nemteljesítésen alapuló, életciklus-alapú megtakarítási stratégiát kell bevezetnie, amely kevesebbet fektet be alacsony hozamú kötvényekbe, opt-out opcióval, hogy növelje a második pillér megtakarításainak hatékonyságát. Emellett növeli az átláthatóságot azáltal, hogy rendszeresen tájékoztatja az embereket várható nyugdíjukról.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: Többéves kiadási plafonok bevezetése

Szlovákia középtávú költségvetési kerete nem mozdította elő a megfelelő költségvetési fegyelmet. A kedvező gazdasági időszakokban Szlovákiának nem sikerült anticiklikus költségvetési politikát folytatnia. Ez hatással van a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságára.

Ennek a reformnak ezért fokoznia kell a költségvetési fegyelmet a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében. E célból kötelező többéves kiadási felső határokat kell bevezetni az anticiklikus költségvetési politika jobb megvalósításának, a költségvetési tervezés javításának és a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság elérésének kulcsfontosságú eszközeként. Ezeket a kiadási felső határokat a hosszú távú fenntarthatósági célkitűzésekhez kapcsolódó tervezett strukturális egyenlegekhez kell kötni. Ezt a 2022–2025-ös stabilitási programban 2022 áprilisában kell végrehajtani a 2023-ra vonatkozó teljes költségvetési ciklus figyelembevétele érdekében.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: A közberuházások egyszerűsítése

A Pénzügyminisztérium által értékelt legtöbb közberuházási projekt gazdasági értéke csak kis mértékben haladta meg a költségeket, a projektek haszon-költség aránya (BCR) 1,0 és 1,5 között volt. Emellett az állami beruházások költségvetésének felhasználási aránya alacsony, ami a költségvetési tervezés és végrehajtás nehézségeire utal. Ugyanakkor a beruházások rangsorolása nem tartalmaz objektív és egyszerűsített kritériumokat.

A reform az ár-érték arány elvének következetes alkalmazása révén jobban előkészíti a közberuházási projekteket. Stratégiailag a kezdetektől fogva prioritásként kezeli a beruházási projekteket, és csak a kiforrott projekteket finanszírozza. E célok elérése érdekében a reformnak új és harmonizált módszertant kell bevezetnie a közberuházási projektek előkészítésére és rangsorolására. Ez a módszertan lehetővé teszi ágazatspecifikus projektportfóliók kidolgozását és az újonnan kiválasztott beruházási projektek átlagos költség-haszon arányának javítását, ugyanakkor növeli a beruházási költségvetés-tervezés pontosságát is. A beruházási folyamatot minden projekt esetében szabványosítani kell, amelyet központilag és korai szakaszban kell értékelni.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

19. KOMPONENS: REPowerEU

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv REPowerEU komponensének célja az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való általános függőség csökkentése és az energiabiztonság növelése. Különösen az energetikai infrastruktúrába történő beruházások, valamint az engedélyezési eljárásokra, az épületek energiahatékonyságára, a kibocsátásmentes közlekedésre és a zöld készségek előmozdítására irányuló intézkedések várhatóan hozzájárulnak majd a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentéséhez, valamint a megújuló energiaforrásoknak a szlovák energiaszerkezetbe való gyorsabb és szélesebb körű integrálásához.

A szlovák REPowerEU-fejezet 14 intézkedéseközül nyolc rendelkezik határokon átnyúló dimenzióval. A határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkező legnagyobb beruházás a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatok korszerűsítését és digitalizálását érinti (1. beruházás), amelynek célja 250 km átviteli vezeték korszerűsítése annak érdekében, hogy Európa-szerte fenntartható legyen a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia átvitele. Az épületek felújítása során az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések, beleértve a történelmi épületek helyreállítását vagy az egycsaládos háztartások felújítását is, szintén releváns határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, mivel várhatóan hozzájárulnak az importált fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkentéséhez. Az épületek felújítása során az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések (3. beruházás), beleértve a történelmi épületek helyreállítását vagy az egycsaládos házak felújítását is, szintén releváns határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, mivel várhatóan hozzájárulnak az importált fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkentéséhez.

A REPowerEU-fejezet hozzájárul a zöld és digitális átállásba és az energiabiztonságba történő közberuházások növelésére irányuló ajánlások, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függés csökkentéséről és az energiaimport diverzifikálásáról szóló ajánlás végrehajtásához. Konkrétan az 1. és 2. tematikus területen keresztül a REPowerEU-fejezet végrehajtása várhatóan felgyorsítja a megújuló energiaforrások elterjedését a hálózathoz való egyszerűsített hozzáférés, az engedélyezési és adminisztratív eljárások egyszerűsítése és egyszerűsítése, a villamosenergia-rendszer korszerűsítése, valamint az épületfelújítások kiigazítása, felgyorsítása és támogatása révén.

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

1. tematikus terület: Megújuló energia és engedélyezési eljárások

Ez a tematikus terület két reformból áll: az első a fenntartható energia előmozdítására, a második pedig a megújuló energiaforrások zöld átállásának támogatására irányul. E reformok célja a megújuló energiaforrások további fejlesztésére irányuló engedélyezési és adminisztratív eljárások egyszerűsítése, beleértve a folyamatok digitalizálását és a szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti területek létrehozását. A reform magában foglalja a készségek szükséges fejlesztését és az igazgatási kapacitás megerősítését is, amelyek a megújuló energiaforrások elterjedésével kapcsolatos szűk keresztmetszetek kezeléséhez szükségesek.

A beruházások célja a villamosenergia-átviteli rendszer és a regionális elosztóhálózatok továbbfejlesztése és korszerűsítése, ezáltal lehetővé téve a kis- és nagyléptékű megújuló energiaforrások hálózatba való gyorsabb integrálásához szükséges műszaki kapacitás növelését. Az Energy Data Centerbe történő beruházás várhatóan lehetővé teszi az új piaci szereplők szlovák energiapiaci integrációját, különösen a megújuló energiával kapcsolatos beruházások terén.

Elem – 1. reform: A fenntartható energia előmozdítása

A reform hat alintézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely elősegíti a megújuló energiával, a zöld átállással és a dekarbonizációval kapcsolatos, a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére irányuló szlovákiai projektek gyors és hatékony végrehajtását. Ez a célkitűzés szükségessé teszi az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását, különös tekintettel a környezetvédelmi engedélyek kiadására. A reform magában foglalja a környezeti hatásvizsgálatok időben történő kiadásához szükséges szakmai személyzeti kapacitás megerősítését is. A reform várhatóan tükrözni fogja a zöld átálláshoz szükséges modern technológiák követelményeit és szabályozási igényeit, beleértve a megújulóenergia-termelést az iparban és a háztartásokban, valamint támogatni fogja az egyéb zöld technológiák, többek között a hidrogén, a geotermikus és a fenntartható biometán bevezetését.

C19.R1. Alintézkedés: A környezetvédelmi engedélyek kiadásának felgyorsítását célzó jogszabályi és eljárási változások

A geotermikus, szél- és biometán környezeti hatásvizsgálati eljárásának felgyorsítása érdekében a KHV-törvény 8. mellékletének 2. táblázatában szereplő küszöbértékeket módosítani kell. E technológiák átvilágítására és kötelező környezeti hatásvizsgálataira határidőket kell bevezetni. A KHV-törvény szerinti új küszöbértékek nem lehetnek szigorúbbak a 2014/52/EU irányelvvel módosított 2011/92/EU KHV-irányelv követelményeinél. Az integrált eljárás hatálya alá nem tartozó projektek esetében a reform célja az engedélyezési eljárás egyszerűsítése, az engedélyezési eljárások felgyorsítása és egyszerűsítése a meglévő nyilvántartások és információs rendszerek aktualizálása és összekapcsolása, valamint az engedélyező hatóságok megerősítése révén.

A jogszabály-módosítások eredményének végrehajtása (a 2024. április 1-je óta hatályos új megépítési törvény; a módosított IPPC-törvény; az új KHV-törvényt) a következő lépések révén kell biztosítani:

1.Az állami környezetvédelmi felügyelőség (SEI) lesz a KHV és az IPPC engedélyezési eljárásért felelős hatóság. A környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséhez szükséges adminisztratív kapacitást legalább 100 fős személyzetnek kell megerősítenie, és ki kell egészítenie a SEI szervezeti felépítésének megváltoztatásával az ellenőrzési tevékenységek és az engedélyezési tevékenységek szétválasztása érdekében, valamint a Felügyelőség és a regionális hivatal tevékenységét irányító módszertani dokumentumok kidolgozásával.

2.Az integrált környezeti vizsgálati és engedélyezési eljárások esetében a teljes építési projekt értékelésére és az építési engedély kiadására vonatkozó hatáskör a KHV-hatóságra száll át. Ennek érdekében a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma által kijelölendő második szintű környezetvédelmi engedély hatóságát módosítani kell.

3.Az első szakaszban (2024 negyedik negyedévéig) jogalkotási, szervezeti és adminisztratív változásokból álló „engedélyezési ütemtervet” kell bevezetni.

4.A második szakaszban (2025 negyedik negyedéve) az elemzések alapjánúj környezetvédelmi jogszabályok lépnek hatályba (víz, levegő, hulladék stb.), a környezetvédelmi engedélyekre vonatkozó „részlegesen szakosodott államigazgatás” létrehozásához vezető szervezeti változásokkal együtt. A szakosított államigazgatás működésének új struktúráját 2025 negyedik negyedévéig fogadják el, és finanszírozásának hosszú távú fenntarthatósága várhatóan biztosított lesz.

C19.R1. Alintézkedés: A geotermikus energia felhasználásának javítása

Ezen alintézkedés célja legalább 60 geotermikus kút „útlevelének” véglegesítése geotermikus potenciáljuk meghatározása céljából. Az alintézkedésnek elő kell segítenie a geotermikus energia hasznosítására irányuló beruházások felgyorsítását, tekintettel a Szlovákia egyes részein uralkodó kedvező geológiai körülményekre, ideértve a geotermikus fűtési technológiákat is.

A geotermikus kutakra és létesítményekre vonatkozó információkat archívumok és terepmunkák feldolgozása révén kell rendelkezésre bocsátani, és az eredményeket online közzé kell tenni a Dionyza Stura Állami Földtani Intézet online platformján. A magánkutak tulajdonosai dönthetnek úgy, hogy önkéntesen nyújtják be az információkat a platformon. Ez várhatóan központi hozzáférési pontot hoz létre az összes releváns adathoz legalább 60 geotermikus kút vonatkozásában Szlovákia-szerte a nyilvánosság számára. Ezek az információk várhatóan valamennyi potenciális befektető számára relevánsak lesznek a szomszédos területeken végzett geotermikus feltárások szempontjából is. Az intézkedés keretében nem végeznek fúrást.

A reform végrehajtását 2026 második negyedévéig be kell fejezni.

C19.R1. Alintézkedés: A hőszivattyú támogatása

Ezen alintézkedés célja a víz-víz hőszivattyúkba történő beruházások bevezetésének támogatása. Hozzá kell járulnia a zöld átállás felgyorsításához és Szlovákia fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőségének csökkentéséhez, különös tekintettel arra, hogy Szlovákiában a fűtési rendszerek nagymértékben függnek a földgáztól.

Az alintézkedés a víz-víz hőszivattyúk energiafelhasználására vonatkozó díjfizetési kötelezettség alóli mentességet vezet be a 364/2004. sz. vízügyi törvény korábbi, 2014-ig hatályos módosításával. A vízügyi törvény módosításának összhangban kell lennie az 1. alintézkedés (1. reform) keretében javasolt KHV-reformmal.

A víz-víz hőszivattyúkra kivetett díjakról szóló 364/2004. sz. vízügyi törvény módosításának összhangban kell lennie a víz-keretirányelvvel (2000/60/EK). Ez különösen azt követeli meg, hogy az általános vízárazási politika továbbra is biztosítsa a különböző vízfelhasználások megfelelő hozzájárulását a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez (9. cikk), és hogy az engedélyezési határozatoknak megfelelő környezetvédelmet is biztosítaniuk kell (11. cikk (3i) bekezdés).

A reform végrehajtását 2024 3. negyedévéig be kell fejezni.

C19.R1. Alintézkedés: A BAT-központ létrehozása és a BAT referenciadokumentumok rendelkezésre bocsátása

C19.R1. Alintézkedés: Szlovákiában a biomassza 2025–2035 közötti időszakra történő fenntartható használatára és az azzal való ellátásra vonatkozó pályák értékelésének elkészítése

Az intézkedés célja az energetikai célú fenntartható biomassza-felhasználás fejlesztésének előmozdítása, valamint az e tekintetben rendelkezésre álló fenntartható biomassza-mennyiségek és erőforrások értékelése.

Az értékelés értékeli a biomassza fenntartható felhasználásának pályáit Szlovákiában, valamint annak a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) nyelőire és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait a 2035-ig terjedő időszakban. A levegőminőségre gyakorolt hatást a rendelkezésre álló adatok mértékéig kell értékelni, és adott esetben fel kell tárni az adatok rendelkezésre állásának hiányosságait. Az értékelésnek ki kell térnie a védett területek és az erdei ökoszisztémák állapotára, a biomassza termesztésével, feldolgozásával és szállításával összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, valamint a más országokból származó biomassza-behozatal hatására.

A pályák értékelésének eredménye várhatóan nem fogja növelni a védett területekre és az erdei ökoszisztémákra nehezedő nyomást, sem a szlovákiai nemzeti parkokban és védett területeken végzett fakitermelést. Az értékelés ajánlásokat fogalmaz meg a szlovák kormány által vagy uniós alapokból (például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a modernizációs alapokból és a Kohéziós Alapból) finanszírozott jövőbeli biomassza-beruházások számára.

Az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervnek (NEKT) az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti aktualizált nemzeti energia- és klímatervében, valamint az aktualizált nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban (NAPCP) – amennyiben rendelkezésre áll – tartalmaznia kell az értékelés eredményeit.

A villamos energia és a hő tekintetében rendelkezésre álló biomassza-adatok elemzését évente frissíteni kell.

Az értékelést 2025 második negyedévéig közzé kell tenni.

C19.R1. Alintézkedés: A fenntartható biometán-termelés, a szerves trágyák és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása

Az átfogó térkép és két technológiai katalógus eredményei alapján meg kell határozni Szlovákia biogáz- és biometán-termelési potenciálját és ez utóbbi hálózatba való tényleges integrálását. Az ütemtervnek és a katalógusoknak meg kell határozniuk a georeferencia-alapú biometán-termelési potenciált és a hálózati csatlakozási pontokat, és ezáltal elő kell mozdítaniuk az üzemek építésére és a biogázüzemek biometánná történő átalakítására legalkalmasabb helyszíneket. A térképnek magán- és közfinanszírozásra egyaránt rendelkezésre kell állnia. Ezt követően az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervekkel és az annak aktualizálására vonatkozó kötelező időkerettel összefüggésben be kell vezetni egy tervet, amely beruházási pályát biztosít az azonosított nemzeti potenciál 2030-ig és 2050-ig történő eléréséhez.

Komponens: 19. Reform: A megújuló energiaforrások zöld átállásának támogatása

Ez a reform három alintézkedésből és egy négy részből álló beruházásból áll. E reform célja, hogy felgyorsítsa az új megújuló energiaforrások elterjedését azáltal, hogy kedvezőbb környezetet teremt a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokhoz és a rendelkezésre álló hálózati kapacitás jobb kihasználásához. A 2. reform intézkedései a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 1. elemében foglalt reformokra és beruházásokra is épülnek, különösen az energiapiaci reform és a megújuló energiaforrások támogatása területén.

C19.R2. Alintézkedés: Módszertanok kidolgozása és szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti célterületek létrehozása

A szélenergiára való célterületek létrehozására vonatkozó módszertantervezet, különösen az eljárási struktúra, valamint a „fogadó területek” létrehozására, elhelyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabványok létrehozása révén 2024 negyedik negyedévétől alkalmazandóvá válik. A szélenergia-hasznosításra és a célterületek létrehozására vonatkozó keretjogszabályok szintén 2024. negyedik negyedévéig lépnek hatályba. 2025 negyedik negyedévéig be kell fejezni a szélenergia hasznosítására irányuló kísérleti projekt végrehajtását és a végleges módszertan elfogadását.

C19.R2. Alintézkedés: A Szlovák Köztársaság nemzeti hidrogénstratégiájának cselekvési terve és a szlovákiai hidrogéngazdaság fejlesztésének előfeltételei

Az alintézkedés végrehajtását 2025 II. negyedévéig be kell fejezni.

C19.R2. Alintézkedés: A megújuló energiaforrások integrálása a villamosenergia-hálózatba

Az alintézkedés célja a rendelkezésre álló villamosenergia-hálózati kapacitás kihasználásának javítása és a megújuló energiával kapcsolatos beruházások gyorsabb bevezetéséhez való hozzájárulás Szlovákiában. A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok 2021-től kezdődően jelentősen megnövelték a megújuló energiaforrások átviteli szintű összekapcsolására rendelkezésre álló kapacitást (az úgynevezett „megállási állapot” 2021. áprilisi megszüntetése). Az elmúlt években azonban a rendelkezésre álló kapacitásnak csak kis részét használták fel az új megújulóenergia-létesítmények üzemeltetőinek összekapcsolására.

Az alintézkedésnek a szükséges jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések révén csökkentenie kell a megújuló villamosenergia-források villamosenergia-hálózathoz való csatlakoztatására szolgáló kapacitás lefoglalását és hatékonyabbá kell tennie azt. Az új szabályok és eljárások a Szlovák Köztársaság területén működő mindhárom regionális elosztórendszer-üzemeltetőre nézve kötelezőek. Valamennyi megújuló energiaforrást bele kell foglalni az alintézkedésbe, kivéve a kis megújuló energiaforrásokat, amelyek nem igényelnek kapacitáslekötést a hálózatban. Az új szabályok különösen a következőket foglalják magukban:

1.a hálózathoz való csatlakozás akadályainak csökkentése a fel nem használt kapacitások újbóli felszabadítására vonatkozó szabályok és az alábbiak legalább egyikének kiigazítása révén: a hálózati kapacitások lekötésére vonatkozó határidők meghatározása; pénzügyi ösztönzők, amelyek eltántorítanak attól, hogy nem használják fel kellő időben a kiosztott kapacitásokat.

2.a csatlakozási folyamat átláthatóságának növelése (beleértve a csatlakozási döntéseket is) a rendelkezésre álló hálózati csatlakozási kapacitásokra vonatkozó, rendszeresen frissített online információk révén, mind az átviteli-, mind az elosztórendszer-üzemeltetők szintjén. Az átláthatósági követelményeket valamennyi forgalmazó vállalatra egységesíteni kell.

3.a megújulóenergia-létesítményeknek a villamosenergia-elosztó rendszerekhez való csatlakozására vonatkozó szabályok harmonizálása valamennyi regionális elosztórendszer-üzemeltető esetében, különösen a hálózati csatlakozásra vonatkozó engedélyek kiadásának egységes folyamata révén.

4.kötelező határidők bevezetése a kis és helyi megújuló energiaforrások hálózati csatlakozási eljárásaira vonatkozóan.

5.a hálózati iparágak szabályozója további szabályozási ösztönző mechanizmusokat fogad el az elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy beruházzanak az elosztóhálózat fejlesztésébe a megújuló energiaforrások hálózati integrációjának támogatása céljából.

A reformot 2025. január 1. negyedévéig kell végrehajtani.

C19. Beruházás: Az átviteli rendszerek és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása

Beruházás – 3. rész: hozzájárul a szlovákiai elosztási szintű villamosenergia-hálózatok korszerűsítéséhez. Ez a beruházás különösen az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hálózatba történő integrálása iránti kereslet várható növekedésének kielégítését segíti elő az elosztórendszerek meghatározott helyszínein.

Az 521 MW-os átfogó célkitűzésből legalább 469 MW halmozott többletkapacitást kell elérni a megújuló energiaforrásoknak a szlovákiai elosztóhálózatokhoz való csatlakoztatására. A beruházásoknak – mint például új vonalak építése vagy meglévő vezetékek bővítése, kompenzációs eszközök telepítése és új transzformátorok méretének növelése vagy telepítése – hozzá kell járulniuk a szűk keresztmetszetek felszámolásához a hálózatokban, az új megújuló energiaforrások integrálásához szükséges további műszaki kapacitás maximalizálása érdekében.

Az 1. beruházás (3. rész) végrehajtását 2026. negyedévéig be kell fejezni.

Tematikus terület: Épületfelújítás és -kezelés

Reform 3: Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó adatbázis és adatcsererendszer létrehozása

E reform célja, hogy egységes digitális adatplatformot hozzon létre a szlovákiai köz- és magánépületek energiahatékonyságára vonatkozó strukturált információk gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és megosztására. Az adatplatform célja, hogy hozzáférést biztosítson az érintett érdekelt felek számára az épületadatokhoz, és segítse az épületek felújítására irányuló beruházások felgyorsítását és rangsorolását, különös tekintettel a legalacsonyabb energiahatékonyságúakra.

A platform az egyes épületek szintjén az összes releváns adat központi hozzáférési pontja, összhangban az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv közelgő átdolgozásának megfelelő digitális épületnapló-koncepcióval, és biztosítja a meglévő nemzeti épületrendszerekkel (pl. ingatlan-nyilvántartással) való integrációt, interoperabilitást és adatmegosztást, valamint az Európai Épületek Megfigyelőközpontja részére történő továbbítást. A platform kialakítását és a meglévő adatbázisokkal való összekapcsolását, valamint az adatgyűjtési folyamatot egy 2023 negyedik negyedévéig elkészítendő megvalósíthatósági tanulmányban kell körvonalazni.

2026 II. negyedévéig legalább 4100 középületre vonatkozó adatgyűjtést kell végezni, amely magában foglalja az egyes épületekre vonatkozó konkrét felújítási intézkedéseket tartalmazó energiatanúsítványokat és épületfelújítási útleveleket. A reform magában foglalja továbbá i. a középületek tulajdonosait célzó tájékoztató kampányt a felújítások és az energiamegtakarítás előmozdítása érdekében, valamint ii. az épületfelújítási útlevelek elkészítéséért felelős független szakértőknek szóló tájékoztatási és képzési tevékenységeket.

A reform végrehajtását 2026 második negyedévéig be kell fejezni.

Reform 4: Központi kormányzati épületek kezelése

A reform célja a központi kormányzat épületeivel való hatékony gazdálkodás keretének létrehozása, különösen az energiagazdálkodás javítása, a rendelkezésre álló épületterek hatékonyabb kihasználása, valamint az épületfelújítások és -építések stratégiai és kiemelt tervezése révén.

A reform magában foglalja a központi kormányzati épületek kezelésére vonatkozó stratégia kidolgozását, amely meghatározza i. a központi kormányzat épületállományának optimalizálásához és hatékonyabb használatához szükséges eszközöket és folyamatokat; az energiahatékonyság növelése, energiamegtakarításra való törekvés, valamint a megújuló energia és a környezetbarát megoldások használatának növelése; és iii. az épülethasználat összköltségének csökkentése. A stratégiának tartalmaznia kell az állami épületekre vonatkozó jelenlegi szabályozási, finanszírozási és működési keretek feltérképezését, és azt a kormánynak 2025 II. negyedévében kell elfogadnia.

A stratégiának ki kell terjednie a felújítástámogatási rendszerek és eszközök feltérképezésére irányuló tanulmányra, az azok optimalizálására irányuló javaslatokra, valamint ajánlásokat kell megfogalmaznia a mélyfelújítási és energiagazdálkodási gyakorlatokra (például energiahatékonysági szerződések és pénzügyi eszközök alkalmazása) vonatkozóan, amelyeket 2024 első negyedévéig közzé kell tenni.

Az ütemterv és a stratégiában megfogalmazott következtetések alapján a reform központi koordináló szervet hoz létre a központi kormányzat igazgatási épületei számára, különösen az ingatlanfejlesztés és -kezelés, a felújítási politikák, a bérleti és tulajdoni politika, a létesítménykezelés és az energiagazdálkodási iránymutatások biztosítása érdekében. A központi koordinátor 2026 második negyedévére válik működőképessé.

A reform végrehajtását 2026 második negyedévéig be kell fejezni.

Beruházás 2: A középületek energiahatékonyságának javítása

A beruházás célja a középületek energiafogyasztásának csökkentése a középületekben végrehajtott gyors energiahatékonysági beavatkozások révén.

A beruházásnak gyors energiahatékonysági beavatkozást kell maga után vonnia körülbelül 85 épületben, amelyek összterülete legalább 184 000 m², amelyet keresleti felhívás útján választanak ki. A felhívást úgy kell kialakítani, hogy az figyelembe vegye az egyes épületek szükségleteit, és az alábbi energiahatékonysági beavatkozások közül legalább kettő végrehajtását írja elő: i. ablakcsere, ii. az épületek energiagazdálkodása (például intelligens energiafogyasztás-mérő rendszerek telepítése, energiatakarékos üzemmódok bevezetése, ekvivalens vagy zónavezérlés a fűtési rendszerben, termosztátok telepítése), iii. a világítás korszerűsítése, iv. tető/attikai hőszigetelés. A megújuló energiaforrások alkalmazásának a választható intézkedések közé kell tartoznia. A jövőbeli átfogó felújítást elősegítő beavatkozás részeként energiatanúsítványt és felújítási útlevelet kell kiállítani, és be kell építeni a 3. reform szerinti adatbázisba (a 3. reform szerinti célkitűzésbe való beszámítás nélkül).

A beruházás végrehajtását 2025 1. negyedévéig be kell fejezni.

Beruházás 3: Történelmi középületek és műemléki középületek felújítása

Ezen intézkedés célja az SK-C[C2]-I[I2] komponens meglévő 2. beruházásának növelése a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkének (2) bekezdésével összhangban. A beruházás célja a történelmi középületek és a jegyzékbe vett középületek energiahatékonyságának és strukturális feltételeinek javítása. A beruházás eredményeként a történelmi középületek és a jegyzékbe vett középületek további felújított alapterülete legalább 29 500 m², miközben átlagosan a primerenergia-megtakarítás legalább 30%-át érik el.

A beruházás végrehajtását 2026. második negyedévéig be kell fejezni.

Beruházás 4: Az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások felújításának támogatása

Ezen intézkedés célja az energiaszegénység kezelése a kiszolgáltatott csoportok egyházi családi házak felújításának támogatása révén. Az energiaszegénység kockázatának kitettként meghatározott személyek közé tartoznak például a súlyos fogyatékossággal élő személyek és az alacsony jövedelmű személyek szociális ellátásában részesülő személyek. Az intézkedés három alintézkedésből áll (két beruházás és egy reform).

E beruházások keretében nem engedélyezhető a gázkazánok telepítésének támogatása.

Alintézkedés: Könnyű felújítási program

Az alintézkedés célja az energiaszegénység kockázatának kitett személyek családi házainak „könnyű felújítása” pályázati felhívás útján, amely az alábbi intézkedések legalább egyikének vagy kombinációjának végrehajtását teszi szükségessé: hőszigetelés (beleértve az ablakcserét is), fűtési és megújulóenergia-berendezések cseréje. A szerződéseknek tartalmazniuk kell egy olyan záradékot, amely szerint a családi házakat 12 hónapon belül fel kell újítani.

Amennyiben a felújítási program magában foglalja a biomassza-kazánok támogatását, az elavult szén-/olaj-/biomassza-kazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése megengedett, ha azokat az energiafogyasztás címkézéséről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, nagy hatásfokú biomasszával működő kazánokkal helyettesítik, amelyeket pellettel, briketttel és aprított fával táplálnak. Az elavult gázkazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése megengedett, ha azokat az energiafogyasztás címkézéséről szóló rendelet szerinti, pellettel működő két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, nagy hatásfokú biomasszával működő kazánokkal helyettesítik. A PM10-határértékeket túllépő levegőminőségi övezetekben tilos a gázkazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése.

Az egycsaládos házak 3400 felújítására vonatkozó átfogó célkitűzésből a beruházásnak legalább 3060 felújított házat kell eredményeznie, amelyeket 2025 3. negyedévéig be kell fejezni. A szerződéseket a Környezetvédelmi Minisztérium várhatóan 2024 3. negyedévéig írja alá.

Alintézkedés: Átfogó felújítási program

Az alintézkedés célja 1600, az energiaszegénység kockázatának kitett család támogatása egy családi házuk átfogó felújításában és az energiamegtakarítás legalább 30%-ának elérésében olyan kiegészítő hozzájárulás biztosításával, amely lehetővé teszi az SK-C[C2]-I[I1] 2. alkotóelem meglévő 2. beruházása keretében az elszámolható költségek 100%-os társfinanszírozását.

Alintézkedés: Technikai segítségnyújtás az egyházi családi házak felújításának támogatásához

Az alintézkedés célja a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által az egyházi családi házak felújításához nyújtott technikai segítségnyújtás megerősítése a tulajdonosok számára, különös tekintettel az energiaszegénység kockázatának kitett személyek családi házaira. Legalább 35 teljes munkaidős alkalmazott további kapacitása erősíti a meglévő regionális irodák hálózatát. Összességében a (regionális irodákban és külső szakértők által nyújtott) technikai segítségnyújtás keretében konzultációt kell folytatni a lehetséges energiahatékonysági intézkedésekről, segíteni kell a támogatás kérelmezésének folyamatát és kérésre a támogatási kérelem kitöltését, valamint a felújítási tárgy személyes helyszíni ellenőrzését stb.

Várhatóan 20000 támogatott kérelmet/konzultációt dolgoznak fel.

A beruházás végrehajtását 2026 második negyedévéig be kell fejezni.

Tematikus terület: Fenntartható közlekedés

Beruházás 5: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A beruházás célja a 3. alkotóelem 1. beruházása keretében meglévő intézkedés fokozása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkének (2) bekezdésével összhangban. A beruházás eredményeként további 10 km-nyi elektromos trolibuszvonal jön létre Pozsonyban. A beruházás végrehajtását 2026 második negyedévének végéig be kell fejezni.

Beruházás 6: A tiszta személyszállítás előmozdítása

Tematikus terület: Zöld készségek

Reform 6: A zöld átálláshoz szükséges készségek

A reform célja, hogy aktualizálja a jelenlegi oktatási és képzési programokat, hogy azok tükrözzék a zöld készségek iránti jelenlegi munkaerő-piaci igényeket. A reform három részből áll.

Az első rész a középiskolai szakiskolák tantervének kiigazításáról rendelkezik, amelyek a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban szükséges zöld készségek fejlesztésére összpontosítanak, különösen: megújuló energiaforrások és elektromobilitás. A frissített tantervnek összhangban kell lennie a zöld készségek ESCO (a foglalkozások, készségek és kompetenciák európai osztályozása) osztályozásával.

A reform második része a középiskolai pedagógusok előkészítő oktatására vonatkozó képesítési előírások módosítását, valamint maguknak a pedagógusképzési programoknak a frissítését célozza. A középiskolai tanárok és egyéb pedagógusok számára újonnan létrehozott képzés a tanítási készségek fejlesztésére összpontosít a következő területeken: megújuló energiaforrások és elektromobilitás. A pedagógusi program aktualizálásának tükröznie kell a zöld készségek ESCO (a foglalkozások, készségek és kompetenciák európai osztályozása) osztályozását.

A harmadik rész a készségek és/vagy képesítések megszerzésére vagy bővítésére irányuló felnőttképzési programok kidolgozását írja elő azon foglalkozások esetében, amelyeknél hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből vagy a jelentős átalakuláson áteső ágazatokban (például a nehéziparban, a gépjárműiparban). A felnőttképzési programoknak a következő területeken meglévő készségekre kell összpontosítaniuk: megújuló energiaforrások és elektromobilitás. A képzési programokat a megfelelő szakértőkkel szoros együttműködésben kell kidolgozni.

A reform végrehajtását 2024. december 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 7: iskolai felszerelés és képzés

A beruházás célja, hogy alkalmazkodjon az iskolákhoz, és megfelelő felszereléssel lássa el az iskolákat az elméleti és gyakorlati oktatáshoz. Az anyagi műszaki berendezések biztosítását, valamint a helyiségek szükséges szerkezeti átalakítását tizenhárom szakközépiskolában kell elvégezni a megújuló energiaforrásokra vagy az elektromobilitásra összpontosító célzott képzési programok lebonyolítása érdekében.

A beruházás második részének célja, hogy a 6. reform keretében kidolgozandó aktualizált tanárképzési program alapján képzéseket biztosítson az oktatók és a szakmai személyzet számára. 2025 szeptemberéig legalább 180 képzést kell biztosítani középiskolai tanárok és oktatók számára a megújuló energiaforrásokkal és az elektromobilitással kapcsolatos tantárgyak iskolai oktatása érdekében (egyes résztvevők egynél több képzésen is részt vehetnek).

Tematikus terület: Koordinációs kapacitások és kommunikációs támogatás

Emellett a beruházásnak támogatnia kell a REPowerEU végrehajtásához kapcsolódó folyamatok koordinálásához szükséges végrehajtási kapacitást és személyzetet további 5 teljes munkaidős és 2 külső alkalmazottal.

A befektetés végrehajtását 2026 második negyedévéig be kell fejezni.

A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Köv. Num.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)	Mennyiségi mutatók (célok esetében)			A befejezés indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása
					Mértékegység:	Alapforgatókönyv	Cél	Negyedév	Év
1	1 – REPowerEU – 1. reform – 1. alintézkedés – A környezetvédelmi engedélyek kiadását felgyorsító jogszabályi és eljárási változások	Cél	Technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi engedélyezési eljárások felgyorsításához és minőségének javításához	A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség és az érintett szervek stratégiai szervezeti változásainak közzététele	A teljes munkaidőben foglalkoztatott személyzet száma.	0	115	2. KÉRDÉS:	2026	A megújuló energiaforrásokra vonatkozó, elsősorban környezetvédelmi engedélyezési eljárások felgyorsítására irányuló célkitűzés megvalósításához 115 további, teljes munkaidős alkalmazott formájában technikai segítséget kell nyújtani. A 115 főből legalább 100-nak közvetlenül a környezeti hatásvizsgálati engedélyek kiadásán kell dolgoznia. A szervezeti felépítés változásainak elfogadása és a Felügyelőség és a regionális iroda tevékenységét irányító stratégiai dokumentumok közzététele.
2	2 – REPowerEU – 1. reform – 1. alintézkedés – A környezetvédelmi engedélyek kiadását felgyorsító jogszabályi és eljárási változások	Mérföldkő	A jogszabályi és eljárási változások hatálybalépése	A törvény hatálybalépésére utaló jogszabályi rendelkezés				2. KÉRDÉS:	2025	A geotermikus és szélenergia KHV-vizsgálatának felgyorsítása érdekében a KHV-törvény 8. mellékletének 2. táblázatában szereplő küszöbértékeket módosítani kell. A kötelező vizsgálat helyett a 0,1 és 1 MW közötti teljesítményű egyes szélturbinák telepítéséhez a KHV-törvény szerinti átvilágítási eljárás szükséges. A KHV-törvény szerinti kötelező vizsgálat csak az 1 MW-ot meghaladó teljesítményű szélturbinák építésére vonatkozik. A geotermikus energia esetében a legfeljebb 300 méter mélységű kutakra nem vonatkozik környezeti hatásvizsgálat, és a 300–500 méter közötti kutak esetében csak szűrési eljárást kell végezni. A KHV-törvény kötelező erejű, végrehajtható határidőket vezet be valamennyi KHV-engedélyezési eljárásra vonatkozóan, amelyek egyes megújuló technológiák esetében eltérőek lehetnek. A vízenergia kivételével valamennyi megújulóenergia-projekt esetében a kötelező értékelés legfeljebb 8 hónapig, az előzetes értékelés pedig legfeljebb 3 hónapig tarthat. Hatályba lépnek az összes környezetvédelmi jogszabály (víz, levegő, hulladék stb.) jogszabályi változtatásai, valamint a környezetvédelmi engedélyekre vonatkozó „részlegesen szakosodott államigazgatási szerv” létrehozásához vezető szervezeti változások.
3	3 – REPowerEU – reform – 2. alintézkedés – A geotermikus energia felhasználásának javítása	Cél	Geotermikus kutak „útlevele”		Az „útlevéllel rendelkező” geotermikus kutak száma	0	60	2. KÉRDÉS:	2026	Legalább 60 geotermikus kútnak „útlevéllel” kell rendelkeznie. Nyilvános hozzáférést biztosít a szlovákiai geotermikus helyszínekre vonatkozó információkhoz. A Dionyza Stura Állami Földtani Intézet honlapján közzétett online információnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a kút lokalizálása, mélysége, műszaki állapota, vízparaméterei és geotermikus felhasználási potenciálja.
4	4 – REPowerEU – reform – 3. alintézkedés – Hőszivattyú-támogatás	Mérföldkő	A 364/2004. sz. vízügyi törvény jogszabály-módosításának hatálybalépése	A 364/2004. sz. vízügyi törvény hatálybalépését jelző jogszabályi rendelkezés				3. KÉRDÉS	2024	A jogszabály-módosítás a 364/2004. számú vízügyi törvény módosításával mentességet vezet be a felszín alatti vizek víz-víz hőszivattyúk energiafelhasználására történő használatáért fizetendő díj megfizetése alól. A törvénymódosításnak összhangban kell lennie az 1. alintézkedésben javasolt KHV-reformmal (1. reform).
5	5 – REPowerEU – 1. reform – 4. alintézkedés – Az elérhető legjobb technológiai központ	Cél	Az elérhető legjobb technológia (BAT) központjának üzembe helyezése és a BAT referenciadokumentumok rendelkezésre bocsátása	A BAT-központ létrehozása és a BAT referenciadokumentumok közzététele				4. KÉRDÉS	2025	A BAT-központ üzembe helyezése, amely koordinálja és biztosítja a BAT-információk és az új technológiák beszerzését, feldolgozását és cseréjét, beleértve az ipari folyamatok és anyagok körforgásos jellegét, az ipari dekarbonizációt és az energiaellátás diverzifikálását. A tisztább ipari folyamatokra való áttérés biztosítása érdekében szlovák nyelvre lefordított BAT-dokumentumokat (BREF) közzé kell tenni és az ipar és az engedélyező szervek rendelkezésére kell bocsátani.
6	5 – REPowerEU – 1. reform – 5. alintézkedés – A 2025–2035 közötti időszakban Szlovákiában a biomassza fenntartható használatára és kínálatára vonatkozó pályák értékelésének előkészítése	Mérföldkő	Szlovákiában a biomassza fenntartható használatára és a biomassza-ellátásra vonatkozó pályák értékelése	Az értékelés közzététele				2. KÉRDÉS:	2025	A Környezetvédelmi Minisztérium a 2035-ig terjedő időszakban elvégzi és közzéteszi a biomassza szlovákiai fenntartható használatára vonatkozó pályák értékelését, valamint annak a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodási nyelőkre, a biológiai sokféleségre és a levegőminőségre gyakorolt hatását Szlovákiában. A levegőminőségre gyakorolt hatást a rendelkezésre álló adatok mértékéig kell értékelni, és adott esetben az értékelés során fel kell tárni az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos hiányosságokat. Az értékelés ajánlásokat fogalmaz meg a kormány vagy az uniós alapok (például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a modernizáció, a Kohéziós Alap) által finanszírozott jövőbeli biomassza-beruházások számára. Az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervnek (NEKT) az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti aktualizált változatába és jelentéstételébe, valamint a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programba (NAPCP) be kell építenie az értékelés eredményeit, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
7	7 – REPowerEU – 1. reform – 6. alintézkedés – A biometán, a szerves trágyák és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása	Mérföldkő	A biometán, a szerves trágyák és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása	A körforgásos biogazdasági ütemterv, az átfogó térkép és két technológiai katalógus közzététele. A biometán-beruházásokat megkönnyítő jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések hatálybalépését jelző rendelkezés.				4. KÉRDÉS	2025	Be kell vezetni a körforgásos biogazdasági ütemtervet, amely értékeli Szlovákia biogáz- és biometán-termelési potenciálját, valamint ez utóbbi hálózatba való tényleges integrálását. Az ütemterv azonosítja a biometán-termelésre való áttérésre alkalmas biogázállomásokat. Az átalakítás az előzetes KHV engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. A dokumentumnak meg kell határoznia az azonosított nemzeti potenciál 2030-ig és 2050-ig történő eléréséhez vezető pályát. Hatályba lép egy sor jogalkotási és/vagy adott esetben nem jogalkotási intézkedés, amelyek a biometán engedélyezése, gyártása vagy a hálózatba történő befecskendezése, valamint a biometán növényi maradékanyagok műtrágyaként való felhasználása előtt álló azonosított akadályok felszámolásához szükségesek. Foglalkozni kell a biogén CO2 felhasználásának megvalósíthatóságával. A Földművelésügyi Minisztérium honlapján közzé kell tenni a biogáz és a biometán termelési potenciáljának átfogó térképét, a technológiai katalógusokat, valamint a körforgásos biogazdaság fejlesztésének megfelelő területeit meghatározó körforgásos biogazdasági ütemtervet. A térkép magában foglalja az energia- és tápanyag-visszanyerésre alkalmas szlovákiai biohulladék minőségére, mennyiségére és térbeli elhelyezkedésére vonatkozó adatok gyűjtését és frissítését. Tartalmaznia kell továbbá a biogáz- és biometán-üzemek hálózatára, szerkezeti állapotára és működési paramétereire vonatkozó adatokat. Két technológiai katalógust és egy intézkedési katalógust kell kidolgozni és elfogadni.
8	8 – REPowerEU – reform – 1. alintézkedés – Szélenergia-fejlesztésre alkalmas módszertanok és 2 kísérleti terület kidolgozása	Mérföldkő	A megújuló energiaforrásokra való átállásról szóló jogszabály hatálybalépése és a célterületek létrehozására vonatkozó módszertan tervezetének közzététele	A törvény hatálybalépésére utaló jogszabályi rendelkezés				4. KÉRDÉS	2024	A „területre való szállításról” szóló jogszabály hatálybalépése, amely egyedi egyszerűsített engedélyezési és hálózati csatlakozási eljárásokat vezet be az ilyen területeken található létesítmények fejlesztése érdekében. A szélenergia fejlesztésére alkalmas „célterületek” létrehozására vonatkozó módszertan tervezetének közzététele és alkalmazása („szélenergia-módszertan”). Egységes kritériumokat vezet be a szélenergia-hasznosításra alkalmas területek kiválasztására és értékelésére. A módszertannak környezeti, gazdasági, műszaki és a nyilvánosság részvételére, valamint a hálózati összekapcsoltságra vonatkozó kritériumokat is be kell vezetnie a célterületek kijelölésére. A módszertant az érdekelt felekkel együttműködésben kell kidolgozni, többek között nyilvános konzultáció és átlátható párbeszéd révén.
9	9 – REPowerEU – reform – 1. alintézkedés – Módszerek kidolgozása és 2 kísérleti célterület létrehozása szélenergia-hasznosításra	Cél	Szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti célterületek létrehozása. A célterületek létrehozására vonatkozó végleges módszertan elfogadása és alkalmazása.		MW, MW	0	300	4. KÉRDÉS	2025	A szélenergiára vonatkozó kísérleti célterületeket legalább 300 MW potenciális, teljes beépített kapacitással kell meghatározni. A kísérleti célterületeknek tartalmazniuk kell digitális térképeiket (pl. szélsebesség és szélenergia, szélnapok száma, repülési útvonalaktól való távolság, pufferzónák, madarak táplálására szolgáló övezetek, migrációs folyosók stb.), figyelembe véve a megújulóenergia-irányelvben előírt eljárásokat. A területén lévő projektek és beruházások célterületeire vonatkozóan a Kht. szerinti környezetvédelmi engedélyt kell kiadni az engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében. A végleges módszertant el kell fogadni és alkalmazni kell.
10	10 – REPowerEU – 2. reform – 2. alintézkedés – Hidrogénipari cselekvési terv	Mérföldkő	A hidrogénnel kapcsolatos cselekvési terv közzététele	A cselekvési terv kormány általi elfogadása				2. KÉRDÉS:	2024	A cselekvési terv meghatározza az elsősorban megújuló hidrogén-ökoszisztéma szlovákiai kialakításának prioritásait, nevezetesen elemzi a szlovák hidrogéngazdaság különböző szegmenseit, különös tekintettel a megújuló hidrogén kínálatának és keresletének az uniós jogszabályi kerettel való összehangolására. A cselekvési terv meghatározza a szlovák hidrogén-ökoszisztéma különböző szegmenseire vonatkozó közfinanszírozási prioritásokat, valamint a vonatkozó finanszírozási felhívások közzétételének ütemtervét. A cselekvési tervhez csatolni kell az elsődleges jogszabályok, a másodlagos jogszabályok és a kötelező erejű technikai normák jegyzékét, amelyeket az uniós jogi kerethez való igazodás érdekében kell elfogadni.
11	11 – REPowerEU – 2. reform – 2. alintézkedés – Hidrogénipari cselekvési terv	Mérföldkő	A hidrogén elterjedését előmozdító intézkedések	Jogalkotási és egyéb kötelező erejű intézkedések hatálybalépése				2. KÉRDÉS:	2025	A hidrogénre vonatkozó cselekvési terv előfeltételeinek részeként a szlovák hatóságok jogalkotási intézkedéseket, másodlagos jogalkotási intézkedéseket és kötelező erejű technikai intézkedéseket fogadnak el a megújuló hidrogén előállítására, a hidrogéntárolási szabványokra, az ipari és energiafelhasználásra, valamint a különböző közlekedési módokra vonatkozóan. A jogalkotási intézkedéseket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa fogadja el. Az intézkedések listájának az elsődleges jogszabályok, a másodlagos jogszabályok és a kötelező erejű műszaki normák hidrogénnel kapcsolatos cselekvési tervben foglalt jegyzékén kell alapulnia.
12	11 – REPowerEU – reform – 3. alintézkedés – A megújuló energiaforrások integrálása a villamosenergia-hálózatba	Mérföldkő	A megújuló energiaforrások hálózatba való bekapcsolásának egyszerűsítését és felgyorsítását célzó intézkedések	Az öt célkitűzésre vonatkozó kötelező intézkedések hatálybalépése				1. KÉRDÉS:	2025	A következő intézkedések elfogadása, amelyek kötelezőek a nemzeti hatóságok és a hálózatüzemeltetők számára: 1/a hálózathoz való csatlakozás akadályainak csökkentése, többek között a fel nem használt kapacitások újbóli felszabadítására vonatkozó szabályok kiigazítása révén; és az alábbiak közül legalább egy: a hálózati kapacitások lekötésére vonatkozó határidők meghatározása; olyan pénzügyi ösztönzők bevezetése, amelyek eltántorítanak attól, hogy nem használják fel kellő időben az elosztott kapacitásokat; 2/A csatlakozási folyamat átláthatóságát növelő intézkedések (beleértve a csatlakozási döntéseket is) a rendelkezésre álló hálózati csatlakozási kapacitásokra vonatkozó, rendszeresen frissített online információk és egyéb releváns információk révén, mind a regionális elosztórendszer-üzemeltetők, mind a szállításirendszer-üzemeltetők szintjén. Az átláthatósági követelményeket valamennyi forgalmazó vállalatra egységesíteni kell. 3/a megújulóenergia-létesítményeknek a villamosenergia-elosztó rendszerekhez való csatlakozására vonatkozó szabályok harmonizálása valamennyi regionális elosztórendszer-üzemeltetőben, különösen a hálózati csatlakozásra vonatkozó jóváhagyások kiadásának egységes folyamata révén. 4/további szabályozási ösztönző mechanizmusok elfogadása az elosztórendszer-üzemeltetők számára a hálózati iparágak szabályozója által, hogy beruházzanak az elosztóhálózat fejlesztésébe a megújuló energiaforrások hálózati integrációjának támogatása céljából 5/kötelező határidők bevezetése a kisléptékű és helyi megújuló energiaforrások hálózati csatlakozási eljárásaira vonatkozóan,
13	12 – REPowerEU – Beruházás 1.1.: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az alállomás korszerűsítése	Mérföldkő	Az alállomás korszerűsítése	Az alállomás üzembe helyezése				2. KÉRDÉS:	2026	A beruházás eredményeként a szlovák átvitelirendszer-üzemeltető (SEPS) alállomása működésbe lép. A korszerűsítés a következőket foglalja magában: A transzformátorok cseréje, beleértve az átalakítási kapacitás legalább 150 MVA-val történő növelését. 2. A 400 kV-os vonal behúzása az alállomáshoz, a 400 kV-os vonalhoz való új csatlakozás és a régi 220 kV-os vonal eltávolítása. 3. A szlovák átvitelirendszer-üzemeltető (SEPS) országos teherelosztási központjától távolról irányított alállomás. 4. Kiegyenlítő berendezések felszerelése, amely növeli az átviteli rendszer feszültségszabályozásának képességét.
14	13 – REPowerEU – Beruházás 1.2.: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az átviteli vezetékek korszerűsítése	Cél	Felújítási munkálatok a Szlovák Köztársaság átviteli rendszerében		km (km)	0	225	4. KÉRDÉS	2025	A 250 km-es, de legalább 225 km-es átviteli vezetékekre vonatkozó átfogó célkitűzésből korszerűsíteni kell a szállítóvezetékeket. A felújítást a szlovák szállításirendszer-üzemeltető (SEPS) hálózatán belül tervezik, amely a nagyfeszültségű elektromos vezetékek alkatrészeinek korszerűsítéséből áll.
15	15 – REPowerEU – Investment 1.3.: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az elosztórendszerek korszerűsítése	Cél	A Szlovák Köztársaság elosztóhálózatainak korszerűsítésére irányuló beruházások befejezése		MW, MW	0	469	2. KÉRDÉS:	2026	Az 521 MW-os átfogó célkitűzésből legalább 469 MW halmozott többletkapacitást kell elérni a megújuló energiaforrásoknak a szlovákiai elosztóhálózatokhoz való csatlakoztatására. A projekteknek különösen hozzá kell járulniuk a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetéséhez és az új megújuló energiaforrások integrálásához szükséges további technikai kapacitás maximalizálásához.
16	16 – REPowerEU – Investment 1.4.: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az Energia Adatközpont	Mérföldkő	Az Energia Adatközpont üzembe helyezése	Az Energia Adatközpont termelési üzemeltetésének üzembe helyezése.				3. KÉRDÉS	2024	Az Energy Data Centre megkezdi a gyártást.
17	17 – REPowerEU – 3. reform: Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó adatbázis és adatcsererendszer létrehozása	Cél	Középületek energiatanúsítványainak és felújítási útleveleinek adatgyűjtése		Szám	0	4 100	2. KÉRDÉS:	2026	Legalább 4100 középület energiatanúsítványára és felújítási útlevelére vonatkozó adatgyűjtést el kell végezni, amelyből legalább 1000-nek 2 000 m²-nél nagyobb alapterületűnek kell lennie, és az adatokat fel kell tölteni a funkcionális új adatplatformra.
18	18 – REPowerEU – 4. reform: Központi kormányzati épületek kezelése	Mérföldkő	A központi kormányzati épületek kezelésére vonatkozó stratégia	A stratégia kormány általi elfogadása				2. KÉRDÉS:	2025	A központi kormányzati épületmenedzsment stratégiája meghatározza a központi kormányzat épületállományának optimalizálására és hatékonyabb felhasználására szolgáló eszközöket és folyamatokat; ii. az energiahatékonyság növelése, energiamegtakarításra való törekvés, valamint a megújuló energia és a környezetbarát megoldások használatának növelése; és iii. az épülethasználat összköltségének csökkentése. A stratégiának részletes áttekintést kell tartalmaznia az állami épületekre vonatkozó jelenlegi szabályozási, finanszírozási és működési keretekről. A stratégiának tartalmaznia kell egy, a felújítási támogatási rendszereket és eszközöket feltérképező tanulmányt, valamint az azok optimalizálására irányuló javaslatokat és a mélyfelújítási és energiagazdálkodási gyakorlatokra vonatkozó ajánlásokat, amelyeket 2024 első negyedévéig közzé kell tenni.
19	19 – REPowerEU – 4. reform: Központi kormányzati épületek kezelése	Mérföldkő	A központi kormányzat igazgatási épületeit koordináló központi szerv létrehozása	A koordináló szervet létrehozó kötelező erejű jogi aktus hatálybalépése				2. KÉRDÉS:	2026	A központi kormányzat igazgatási épületeinek központi koordináló szerve a következő feladatokat látja el: ingatlanfejlesztés és -kezelés, felújítási politikák, bérleti és tulajdonjogi politika, létesítménykezelés és energiagazdálkodási iránymutatások kiadása.
20	20 – REPowerEU – Befektetés 2: A középületek energiahatékonyságának javítása	Cél	A végrehajtott energiahatékonysági intézkedésekkel érintett épületek teljes alapterülete		Terület (m²)	0	184 000	1. KÉRDÉS:	2025	Az energiahatékonysági beavatkozásokat olyan középületekben kell végrehajtani, amelyek összterülete legalább 184 000 m², és amelyeket keresleti felhívás útján választanak ki. A felhívást úgy kell kialakítani, hogy az figyelembe vegye az egyes épületek szükségleteit, és az alábbi energiahatékonysági beavatkozások közül legalább kettő végrehajtását írja elő: i. ablakcsere, ii. az épület energiagazdálkodása (például intelligens energiafogyasztás-mérő rendszerek beszerelése, energiatakarékos üzemmódok bevezetése, ekvivalens vagy zónavezérlés a fűtési rendszerben, termosztátok felszerelése), iii. a világítás korszerűsítése és iv. a tető vagy a hőszigetelés.
21	21 – REPowerEU – Befektetés 3: Történelmi középületek és műemléki középületek felújítása – SCALE UP intézkedés SK-C[C2]-I[I2]	Cél	Történelmi középületek és műemléki középületek felújítása		Terület (m²)	93 622	123 122	2. KÉRDÉS:	2026	A 136 785 m²-es átfogó célkitűzésből legalább 29 500 m² további alapterületet újítanak fel a történelmi középületek és a jegyzékbe vett középületek azon végső célértékének elérése érdekében, hogy a felújított alapterület legalább 123 122 m² legyen, az SK-C[C2]-I[I2] intézkedéssel összhangban.
22	22 – REPowerEU – Befektetés 4: Az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások felújításának támogatása – könnyű felújítási program	Cél	Az energiaszegénység kockázatának kitett személyek felújított házak száma		szám	0	3 060	3. KÉRDÉS	2025	Az energiaszegénység kockázatának kitett egycsaládi házak 3400 felújítására vonatkozó átfogó célkitűzésből 2025 3. negyedévéig legalább 3060-at be kell fejezni. Amennyiben a biomassza-bojlerek a rendszer hatálya alá tartoznak, meg kell felelniük a DNSH-követelményeknek a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban.
23	23 – REPowerEU – Befektetés 4: Az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások felújításának támogatása – az átfogó felújítási program kiegészítése	Cél	Az energiaszegénység kockázatának kitett személyekkel lakásuk felújítására kötött szerződések száma		szám	0	1 600	2. KÉRDÉS:	2026	1600 szerződést kell aláírni az energiaszegénység kockázatának kitett személyekkel, lehetővé téve az SK-C[C2]-I[I1] intézkedéssel összhangban az átfogó felújítási program teljes körű finanszírozását. A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség meglévő regionális központjainak hálózatát további 35 teljes munkaidős alkalmazottal és külső szakértők támogatásával kell megerősíteni. Várhatóan 20000 támogatott kérelmet/konzultációt dolgoznak fel.
24	24 – REPowerEU – Befektetés 5: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése, SCALE UP intézkedés, SK-C3–I[I1.a]	Cél	Az átépített vagy korszerűsített pályainfrastruktúra hossza tiszta személyszállítás céljából (súlyozott km-ben)		Hosszúság (súlyozott km)	49.7	51.7	2. KÉRDÉS:	2026	A mért kilométerek teljes száma. A teljes infrastruktúra tekintetében a beruházás további 10 km-nyi elektromos trolibuszvonalat eredményez.
25	25 – REPowerEU – Befektetés 6: A környezetbarát személyszállítás előmozdítása, SCALE UP intézkedés, SK-C3–I[I2]	Cél	Beszerzett tiszta személyszállító járművek száma (súlyozott)		Szám (súlyozott)	5	13	1. KÉRDÉS:	2026	A beszerzett tiszta személyszállító járművek teljes számából legalább 5 további elektromos egységet és 10 villamost kell üzembe helyezni.
26	26 – REPowerEU – 6. reform: Készségek a zöld átálláshoz	Mérföldkő	Új képzési modulok a szakközépiskolák oktatási programjaiban, valamint képzési program tanárok és felnőttek számára	A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztériumának jóváhagyása a szakközépiskolák aktualizált tantervéről, valamint a tanárok és felnőttek képzési programjáról				4. KÉRDÉS	2024	A frissített tantervet és a tanári programot a zöld készségek ESCO (a foglalkozások európai osztályozása, készségek és kompetenciák) osztályozásával összhangban kell elkészíteni. A frissített tantervet a szakközépiskolák hagyják jóvá, a tanári programot pedig a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma hagyja jóvá.
27	27 – REPowerEU – Befektetés 7: iskolai felszerelések és pedagógusképzés	Cél	Az iskolák felkészítése zöld képzésekre		Szám	0	13	3. KÉRDÉS	2025	13 iskolát fel kell szerelni a szakközépiskolások és az oktatók elméleti és gyakorlati tanításához szükséges eszközökkel és területekkel.
28	28 – REPowerEU – Befektetés 7: iskolai felszerelések és pedagógusképzés	Cél	Az oktatók képzése		Szám	0	180	3. KÉRDÉS	2025	180 képzést kell biztosítani középiskolai tanárok és oktatók számára a megújuló energiaforrások és az elektromobilitás területén. A több különböző képzési modulban részt vevő személyeket több alkalommal is figyelembe kell venni – képzési vagy tanulási tevékenységenként egyszer.
29	29 – REPowerEU – Befektetés 7: iskolai felszerelések és pedagógusképzés	Cél	A 2025/26-os tanév végén a harmadik évfolyamon tanuló diákok, valamint a megújuló energiaforrások vagy az elektromobilitás területén végzettek		Szám	0	565	2. KÉRDÉS:	2026	A 2025/26-os tanév végén legalább 5653 hallgatónak és a végzett hallgatóknak a megújuló energiaforrások és az elektromobilitás területén új modulok elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.
30	30 – REPowerEU – Befektetés 8: 1. rész – Közlemény a REPowerEU-fejezet végrehajtásáról Az SK-C[C16]-I[I4] skálán alkalmazott UP intézkedés	Cél	A kommunikációs kampányok száma			0	6	2. KÉRDÉS:	2026	6 kommunikációs kampány lebonyolítása a REPowerEU tematikus területek végrehajtásának támogatására: a megújuló energiaforrások energetikai és engedélyezési folyamatai; az épületek felújítása és kezelése, valamint iii. a zöld átálláshoz szükséges készségek. E célból a NIKA kommunikációs stratégiát fogad el, amely alapján kommunikációs tevékenységeket és kampányokat kell végrehajtani. A REPowerEU komponens kommunikációját és koordinációját a NIKA által a 2023 harmadik negyedéve és 2026. második negyedéve közötti időszakban felvett további 8 teljes személyzet támogatja. A NIKA-ban külön magatartási kommunikációs csoportot kell létrehozni.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 6 408 465 019 EUR.

A REPowerEU-fejezet becsült összköltsége 402 717 204 EUR. Az (EU) 2023/435 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések becsült összköltsége 0 EUR, míg a REPowerEU-fejezetben szereplő egyéb intézkedések költsége 402 717 204 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

1.Első rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név
1	1 – Megújuló energiaforrások és energiainfrastruktúra-1. reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása	Mérföldkő	A szlovák villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-átvitel technikai kapacitásaira vonatkozó korlátozások feloldása
2	3 – Fenntartható közlekedés – 1. reform: A közlekedési beruházási projektek előkészítésének reformja	Mérföldkő	Vasúti infrastrukturális projektekre vonatkozó beruházási terv
3	3 – Fenntartható közlekedés – 1. reform: A közlekedési beruházási projektek előkészítésének reformja	Mérföldkő	A kerékpározással kapcsolatos projektek kiválasztásának, előkészítésének és végrehajtásának módszertana
4	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 4. reform: Az egyetemek irányításának reformja	Mérföldkő	A felsőoktatási intézmények irányítási rendszerének reformja
5	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 5. reform: A kiváló oktatási és kutatási kapacitások koncentrációja	Mérföldkő	Az egyetemek nagyobb egységekben való összefogásának megkezdése
6	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése-2. reform: A nem üzleti kutatóintézetek, különösen a Szlovák Tudományos Akadémia szervezetének és finanszírozásának reformja	Mérföldkő	A Szlovák Tudományos Akadémia (SaS)reformja
7	10 – A tehetség bevonása és megtartása – beruházás 4: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben	Mérföldkő	Az egyetemek nemzetközivé válásának stratégiája
8	15 – Igazságügyi reform – 2. reform: A korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatás integritásának és függetlenségének megerősítése	Mérföldkő	Jogszabálycsomag a korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatási rendszer integritásának és függetlenségének megerősítése érdekében
9	15 – Igazságügyi reform – 1. reform: Az igazságügyi térkép reformja – Jogalkotás	Mérföldkő	Az új igazságügyi térkép meghatározása
10	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. reform: A rendőrség korszerűsítése és kapacitásépítése	Mérföldkő	A rendőrség szervezeti változtatásainak végrehajtása a bűncselekmények felderítésének, kivizsgálásának és felderítésének hatékonyabbá tétele érdekében
11	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – Beruházás 4: Az igazgatási kapacitás megerősítése a különböző kormányzati szinteken – Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság létrehozása	Mérföldkő	Ellenőrzés és kontrollok: jogalap
12	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – Beruházás 4:Az igazgatási kapacitás megerősítése a különböző kormányzati szinteken – Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság létrehozása	Mérföldkő	Helyreállítási és rezilienciaépítési terv adattárrendszere: információk a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának nyomon követéséhez
13	17 – Digitális Szlovákia – 4. reform: A kiberbiztonsági műszaki és eljárási megoldások szabványosítása	Mérföldkő	A közigazgatás egységesítésének nemzeti koncepciója (NKIVS) (2021–2030)
14	18 – Hatékony, fenntartható és versenyképes államháztartás – 2. reform: Kiadási plafonok bevezetése	Mérföldkő	A kiadások felső határainak rögzítése a költségvetési szabályokról szóló 523/2004. sz. törvényben
		Törlesztőrészlet összege	458 277 000 EUR

2.Második rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név
1	2 – Az épületek felújítása – 3. reform: Az építési hulladék kezelése	Mérföldkő	A hulladékról szóló törvény módosítása
2	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére	Cél	A Muránska Planina és Polonina régiók számára kiválasztott projektek listája
3	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. beruházás: Az iskolaépületek akadályainak felszámolása	Mérföldkő	A kizárási norma meghatározásának bevezetése, a kizárásról szóló kézikönyv kidolgozása és az iskolai igények feltérképezése az oktatás minden szintjén
4	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 2. reform: Az időszakos tudományos teljesítményértékelési rendszer bevezetése	Mérföldkő	A 172/2005. sz. törvény által bevezetett, a tudományos teljesítmény időszakos értékelésére szolgáló rendszer meghatározása
5	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja	Mérföldkő	Az irányítás reformja, valamint a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatása.
6	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja	Mérföldkő	Az országba való visszatérés megkönnyítése és az ország vonzerejének növelése a családi kötelékekkel rendelkező külföldiek számára
7	10 – A tehetség bevonása és megtartása – 1. reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja	Mérföldkő	A nemzeti vízumkérelmezők új kategóriáját meghatározó rendszer (D).
8	10 – A tehetség bevonása és megtartása – 2. reform: A szabályozott szakmák gyakorlásához szükséges képesítések és szakmai képesítések elismerési rendszerének egyszerűsítése	Mérföldkő	Az oktatási és szakmai képesítések elismerésének egyszerűsítése
9	11 – Korszerű és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 1. reform – A kórházhálózat optimalizálása (ENSZ)	Mérföldkő	A kórházi hálózat bevezetése
10	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 2. reform az egészségügyi beruházási tervek előkészítésének reformja	Mérföldkő	Elsőbbségi beruházási terv az Egészségügyi Minisztérium által elfogadott beruházásértékelési módszertan szerint
11	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 5. reform A felnőttek, gyermekek és fiatalok alapellátásának reformja	Mérföldkő	Az általános ápolási-gondozási szolgáltatók hálózatának létrehozásáról és a zónák kijelölésének bevezetéséről szóló új törvény
12	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – A szociális ellátás felügyeletének reformja és a végrehajtásához szükséges infrastruktúra biztosítása	Mérföldkő	A szociális ellátás felügyeletének reformja
13	14 – Az üzleti környezet javítása – 3. reform: A közbeszerzés reformja – a jogszabályok kiigazítása	Mérföldkő	A közbeszerzési eljárásokról szóló törvény reformja
14	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 1. reform: A korrupció elleni küzdelem és a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele	Mérföldkő	A pénzügyi vizsgálatok egyszerűsítésére és javítására irányuló reformok
15	17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 4: A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása	Mérföldkő	A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását támogató rendszer kialakítása
16	17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 7: Az idősek digitális készségeinek és a vezető táblagépek terjesztésének javítása	Cél	Az alapvető digitális készségekre kiképzett idősek és hátrányos helyzetű személyek száma
		Törlesztőrészlet összege	814 715 000 EUR

3.Harmadik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név
1	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 1. reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása	Mérföldkő	A villamosenergia-piac reformja
2	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete	Mérföldkő	Az új megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatásának kerete
3	2 – Az épületek felújítása – 1. reform: A családi házak felújítását támogató mechanizmusok harmonizálása	Mérföldkő	Végrehajtási terv a családi házak zöld felújításának ösztönzésére
4	2 – Az épületek felújítása – 1. reform: A családi házak energiahatékonyságának javítása	Mérföldkő	Támogatási rendszerek elindítása az energiamegtakarítás és a zöld felújítások mozgósítása érdekében
5	3 – Fenntartható közlekedés – 3. reform: Az intermodális árufuvarozás reformja	Mérföldkő	Koncepció és új támogatási rendszerek bevezetése
6	3 – Fenntartható közlekedés – 4. reform: Új politikák bevezetése az alternatív üzemanyagok hosszú távú támogatására a közlekedési ágazatban	Mérföldkő	Új intézkedéscsomag az alternatív meghajtások előmozdítására
7	4 – Az ipar szén-dioxid-mentesítése – 2. reform: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló versenyképes rendszer az iparban	Mérföldkő	Az ipari dekarbonizációs rendszer elfogadása
8	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 2. reform: A természetvédelem és a vízgazdálkodás reformja a vidéken	Mérföldkő	A természetvédelmi intézkedések hatékonyabb alkalmazása a védett területek tájain és a vízfolyások újjáélesztése
9	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatásának megvalósításához szükséges feltételek biztosítása, valamint három éves kortól az óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményhez való jogosultság biztosítása	Cél	Az iskola előtti nevelésbe való beiratkozási arány az öt éves gyermekek esetében
10	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatásának megvalósításához szükséges feltételek biztosítása, valamint három éves kortól az óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményhez való jogosultság biztosítása	Mérföldkő	Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatására vonatkozó jogszabály-módosítások bevezetése, valamint három éves kortól az óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményhez való jogosultság bevezetése.
11	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási és oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is	Mérföldkő	A sajátos nevelési igény fogalmának újradefiniálásáról szóló törvény elfogadása, valamint a tanárok, a szakszemélyzet és az iskolavezetők számára kapcsolódó módszertani anyagok előkészítése.
12	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 6. reform: Kompenzációs intézkedések a világjárvány általános és középiskolai tanulók oktatásra gyakorolt hatásának enyhítésére	Cél	A tanprogramokban részt vevő tanulók száma
13	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – Investment 1: az egyetemek stratégiai fejlesztésének támogatása	Mérföldkő	Legalább 2 felhívás lezárása az egyetemek stratégiai fejlesztésének támogatására
14	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 1. reform Változás az egyetemek finanszírozásában, beleértve teljesítési szerződések bevezetését	Mérföldkő	A teljesítési szerződések bevezetése
15	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 2. reform: Az időszakos tudományos teljesítményértékelési rendszer bevezetése	Cél	Az elvégzett értékelések száma
16	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 3. reform: A felsőoktatás akkreditációjának új megközelítése	Cél	Az egyetemek százalékos aránya annak ellenőrzésére irányul, hogy a belső minőségbiztosítási rendszerek és tanulmányi programok megfelelnek-e a szabványoknak
17	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja	Mérföldkő	Az átfogó nemzeti K+F+I stratégia kialakítása
18	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 1. A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása	Mérföldkő	Pályázati felhívások közzététele a szlovák szereplők Horizont Európa programban való részvételének támogatására
19	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 2: A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása	Mérföldkő	Pályázati felhívások közzététele a vállalatok, a tudományos élet és a K+F szervezetek közötti együttműködés támogatására, valamint utalványok
20	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 3: Kiváló tudomány	Mérföldkő	Pályázati felhívások kiírása a kiváló kutatók támogatására
21	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 4: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében	Mérföldkő	A zöld átállás kihívásaival foglalkozó, keresletvezérelt tematikus projektekre vonatkozó felhívások közzététele
22	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 5: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében	Mérföldkő	A digitális átállás kihívásaival foglalkozó, keresletvezérelt tematikus projektekre vonatkozó felhívások közzététele
23	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – Beruházás 4: Az igazgatási kapacitás megerősítése a különböző kormányzati szinteken – Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság létrehozása	Mérföldkő	A végrehajtási kockázat minimalizálása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz koordinációs, pénzügyi és végrehajtó szervének (NIKA) létrehozásával
24	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – a járműflotta megújítása	Cél	Új járművek vásárlása (a flotta 10%-a) elektromos és hibrid járművekből
25	17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 3: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, határokon átnyúló európai projektekben	Cél	A szlovákiai digitális innovációs központok száma/hálózatot létrehozó európai digitális innovációs központ
26	17 – Digitális Szlovákia – 1. reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre	Mérföldkő	A kiemelt élethelyzetekre vonatkozó beruházási terv
27	17 – Digitális Szlovákia – 3. reform: A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásának kezelése	Mérföldkő	A Szlovákia digitális átalakulására vonatkozó, a 2023–2026-os időszakra szóló cselekvési terv
28	17 – Digitális Szlovákia – 6. reform: A digitális készségek oktatásának stratégiai megközelítése a kulcsfontosságú érdekelt felek képviselőivel együttműködésben	Mérföldkő	A digitális készségekre vonatkozó nemzeti stratégia
		Törlesztőrészlet összege	814 715 000 EUR

4.Negyedik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név
1	3 – Fenntartható közlekedés – 1. reform: A közlekedési beruházási projektek előkészítésének reformja	Mérföldkő	A Vtv. módosítása és a közlekedési infrastruktúra paramétereire vonatkozó kapcsolódó szabályok
2	3 – Fenntartható közlekedés – 2. reform: A személyszállítási közszolgáltatás reformja	Mérföldkő	A személyszállítási közszolgáltatásról szóló új törvény
3	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási és oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is	Mérföldkő	Hatályba lép a sajátos nevelési igényű tanulók fogalmának újradefiniálása
4	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 3. reform: A gyermekek, tanulók és diákok mentális egészségével kapcsolatos tanácsadás és megelőzés rendszerének reformja, valamint rendszerszintű adatgyűjtés biztosítása	Mérföldkő	Az átfogó tanácsadási rendszert létrehozó jogszabályok hatálybalépése
5	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 4. reform: A korai iskolaelhagyás megelőzését és az F típusú tanulmányi programok kiigazítását szolgáló eszközök végrehajtása	Mérföldkő	A következő célokat szolgáló jogszabály-módosítások hatálybalépése: Az alsó középfokú szakoktatásban való részvétel lehetőségének kiterjesztése az NSOV programoknak a munkaerő-piaci igényekre reagáló optimalizálása, valamint az NSOV-programoknak a tanulók célcsoportjának oktatási szükségleteihez viszonyított kínálata tekintetében
6	7 – Oktatás a 21. században – 1. reform: Oktatási tartalom és formareform – A tankönyvek és tankönyvek reformja	Mérföldkő	Az új tanterv végleges változatának jóváhagyása a többéves oktatási ciklusokban szervezett általános és alsó középfokú iskolák számára
7	7 – Oktatás a 21. században – 2. reform: A tanárok felkészítése és fejlesztése új oktatási tartalmakra és oktatási formákra	Mérföldkő	Az oktatók és a szakszemélyzet készségeinek javítását és az egész életen át tartó szakmai fejlődésre való ösztönzésüket célzó jogszabályi változások hatálybalépése
8	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 4. reform Az akut egészségügyi hálózat optimalizálása és a sürgősségi egészségügyi ellátás fogalmának új meghatározása	Mérföldkő	Az optimális mentőhálózatról szóló törvény módosítása és a sürgősségi egészségügyi ellátás fogalmának új meghatározása
9	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – Az integráció reformja és a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás finanszírozása	Mérföldkő	A hosszú távú egészségügyi és palliatív ellátásra vonatkozó új jogszabályi keret
10	14 – Az üzleti környezet javítása – 1. reform: A vállalkozásokra nehezedő szabályozási terhek csökkentése	Mérföldkő	a szabályozási terheket csökkentő új eszközök bevezetése: Az „1in-2out” szabály végrehajtása – A meglévő rendeletek utólagos értékelésének bevezetése (jogalkotási és nem jogalkotási anyagok) – Az indokolatlan túlszabályozás elleni védelem bevezetése
11	14 – Az üzleti környezet javítása – 3. reform: A közbeszerzés reformja – a közbeszerzési eljárások digitalizálása	Mérföldkő	A közbeszerzési eljárások digitalizálása egyetlen elektronikus platformon keresztül.
12	14 – Az üzleti környezet javítása – 2. reform: A fizetésképtelenségi keret reformja – a jogszabályok kiigazítása	Mérföldkő	A fizetésképtelenségi keret reformja
13	15 – Igazságügyi reform – 1. reform: Az igazságügyi térkép reformja – Jogalkotás	Mérföldkő	Az új bírósági hálózat bevezetése
14	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 3. reform: A válságkezelés optimalizálása	Mérföldkő	Az optimalizált válságkezelés hatálybalépése
15	18 – Szavatos, fenntartható és versenyképes államháztartás – 1. reform: A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása	Mérföldkő	A nyugdíjrendszer reformja
		Törlesztőrészlet összege	923 828 000 EUR

5.Ötödik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név
1	2 – Az épületek felújítása – 2. reform: Az átláthatóság növelése és a Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa határozatainak egyszerűsítése	Mérföldkő	A Szlovák Köztársaság Műemléktanácsának döntéshozatali eljárására vonatkozó módszertan
2	3 – Fenntartható közlekedés – 2. reform: A személyszállítási közszolgáltatás reformja	Mérföldkő	Az optimalizált vasúti szállítási menetrend végrehajtása
3	4 – Az ipar dekarbonizációja – 1. reform: A Novákyi Erőmű szénalapú villamosenergia-termelésének megszüntetése és a felső-Nitra régió átalakítása	Mérföldkő	Átállás a szénről a felső-Nitra régióban
4	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. reform: Területrendezési reform	Mérföldkő	A területrendezési reform
5	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére	Cél	Ingatlanrendezés magántulajdonú földtulajdonosokkal (a hektárban elszámolt földterületen)
6	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása	Mérföldkő	Olyan jogszabály-módosítások elfogadása, amelyek bevezetik az iskolai fogalommeghatározást a jogszabályokban, valamint módszertani anyagok kidolgozása a deszegregáció végrehajtásához
7	7 – Oktatás a 21. században – 2. reform: A tanárok felkészítése és fejlesztése új oktatási tartalmakra és oktatási formákra	Cél	A különösen az új tantervre, inkluzív oktatásra és digitális készségekre való felkészülésben részt vevő tanárok százalékos aránya
8	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 1. reform Változás az egyetemek finanszírozásában, beleértve teljesítési szerződések bevezetését	Cél	Állami egyetemekkel aláírt teljesítési szerződések (százalékban)
9	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 3: Kiváló tudomány	Cél	A támogatott kiváló kutatók száma
10	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Befektetés 6: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök	Mérföldkő	Az innovációt támogató pénzügyi eszközök elindítása és végrehajtása
11	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 3. reform: A legnagyobb kórházak irányításának központosítása	Mérföldkő	Központi kórházi irányító testület létrehozása szervezeti, működési és gazdasági szempontból
12	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – Beruházás 3: Digitalizáció az egészségügyben	Cél	Navigációs rendszer a pitvarfibrilláció kezelésére 3 szív- és érrendszeri betegségben szenvedő intézményben
13	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális – egészségügyi ellátás – 1. reform: Rendelkezésre álló és jó minőségű, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – Az integráció reformja és a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás finanszírozása	Mérföldkő	A szociális szolgáltatások finanszírozása koncepciójának közzététele nyilvános vitára
14	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 2. reform: Az ápolási-gondozási igények felmérése	Mérföldkő	Az értékelési rendszer egységesítése
15	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú társadalmi – egészségügyi ellátás – 3. reform: A szociális ellátás felügyeletének reformja és a végrehajtásához szükséges infrastruktúra biztosítása	Cél	Egységes felügyeleti rendszer létrehozása, amelynek székhelye és 8 fióktelepe van
16	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 1. beruházás: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eszközei és kapacitása	Mérföldkő	A pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem támogatásához szükséges infrastruktúra biztosítása
17	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 1. beruházás: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eszközei és kapacitása	Cél	Rendőrtisztek átképzése a pénzügyi nyomozásokban és elemzési tevékenységekben
18	17 – Digitális Szlovákia – 1. reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre	Mérföldkő	A kiemelt élethelyzetek ütemterve
19	17 – Digitális Szlovákia – 2. reform: Az informatikai erőforrások központi kezelése	Mérföldkő	Az informatikai erőforrások használatának központi platformja (digitális piac)
20	19 – REPowerEU – 2. reform – 2. alintézkedés: Hidrogén Cselekvési terv	Mérföldkő	A hidrogénnel kapcsolatos cselekvési terv közzététele
21	19 – REPowerEU – Beruházás 1.4: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az energiaadat-központ	Mérföldkő	Az Energia Adatközpont üzembe helyezése
		Törlesztőrészlet összege	597 812 348 EUR

6.Hatodik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/célcél

Név

1

2 – Épületfelújítás – 1. beruházás: A családi házak energiahatékonyságának javítása

Cél

A legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást elérő felújított családi házak száma

2

2 – Épületek felújítása – 2. beruházás: Történelmi középületek és műemléki középületek felújítása

Cél

A legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást elérő felújított történelmi középületek és jegyzékbe vett épületek teljes területe (m²)

3

5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére

Cél

Vízfolyások rehabilitációja (a helyreállított vízfolyások négyzetméterében)

4

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatásának megvalósításához szükséges feltételek biztosítása, valamint három éves kortól az óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményhez való jogosultság biztosítása

Mérföldkő

Az iskola-előkészítő oktatás új, előíró jellegű finanszírozási rendszerének hatálybalépése, amely az érintett intézmény tényleges személyzeti és működési költségein, valamint a négyéves gyermekek beiratkozási arányának elérésén alapul.

5

7 – Oktatás a 21. században – 1. reform: Oktatási tartalom és formareform – A tankönyvek és tankönyvek reformja

Cél

Regionális támogató központok hálózatának létrehozása

6

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 2: A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása

Cél

A támogatott együttműködési projektek és utalványok száma

7

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 4: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében

Cél

A zöld átállás kihívásaival foglalkozó kiválasztott projektek száma

8

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 5: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében

Cél

A digitális transzformáció kihívásaival foglalkozó pályázati felhívások keretében kiválasztott K+F+I projektek száma.

9

10 – A tehetségek odavonzása és megtartása – Beruházás 1. Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára

Cél

A szlovákiai integráció egyablakos ügyintézési pontjainak száma

10

10 – A tehetség bevonása és megtartása – Beruházás 3: Ösztöndíjak hazai és külföldi tehetséges hallgatók számára

Cél

A tehetséges hallgatóknak odaítélt ösztöndíjak száma.

11

11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – Beruházás 2 Új kórházi hálózat – építés, újjáépítés és berendezések

Mérföldkő

Ajánlati felhívás kórházak építésére és újjáépítésére

12

13 – hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások fejlesztése

Cél

A közösségi alapú bentlakásos szolgáltatások és az alacsony kapacitású egészségügyi-szociális létesítmények kapacitásának növelése (mutató: a létrehozott helyek minimális száma)

13

13 – hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások fejlesztése

Cél

A járóbeteg-ellátási kapacitások bővítése (mutató: a létrehozott helyek minimális száma)

14

14 – Az üzleti környezet javítása – Beruházás 1. A vállalkozásokra nehezedő szabályozási terhek csökkentése

Mérföldkő

A vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése

15

14 – Az üzleti környezet javítása – 2. beruházás: A fizetésképtelenségi eljárások digitalizálása

Cél

Az egységes, teljes mértékben digitalizált fizetésképtelenségi eljárás teljes mértékben működőképes.

16

15 – Az igazságszolgáltatás reformja – Beruházás 2: Az igazságügyi térkép reformjának támogató eszközei – cégnyilvántartás és az igazságügyi irányítás központi rendszere

Mérföldkő

Informatikai rendszer fejlesztése és átadása – cégnyilvántartás

17

16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – képzés és felszerelés

Cél

A rendőrségi reformhoz kapcsolódó képzések és felszerelések bevezetése

18

16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – Beruházás 2: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – Épületek felújítása

Mérföldkő

A rendőrségi épületek felújított alapterületének kiterjedése az épületek energiaintenzitásának csökkentése érdekében (m²-ben)

19

16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – a külföldiek új nyilvántartási információs rendszere (IS ECU)

Mérföldkő

A tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos eljárások elektronikussá tétele a folyamatok egyszerűsítése érdekében a nyilvánosság számára

20

16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – Beruházás 4: Az igazgatási kapacitás megerősítése a kormányzat különböző szintjein – közös szolgáltatási központok létrehozása

Cél

Közös szolgáltatási központok létrehozása.

21

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 1. Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Mérföldkő

A kiemelt élethelyzetek fejlesztésének és biztosításának platformja

22

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 2: A közszolgáltatások digitális átalakítása

Cél

A közigazgatási szakaszok digitális átalakítása

23

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 3: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, határokon átnyúló európai projektekben

Cél

Részvétel több országra kiterjedő digitális projektekben az előre meghatározott csomagból

24

17 – Digitális Szlovákia – Befektetés 6: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása (ITVS – A közigazgatás információs technológiái)

Mérföldkő

Biztonságos informatikai rendszerek száma a közigazgatási környezetben

25

17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 4: A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

Cél

A legmagasabb szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma

26

19 – REPowerEU – 1. reform – 3. alintézkedés: Hőszivattyú támogatása

Mérföldkő

A 364/2004. sz. vízügyi törvény jogszabály-módosításának hatálybalépése

27

19 – REPowerEU – 2. reform – 1. alintézkedés A szélenergia-hasznosításra alkalmas módszerek és 2 kísérleti terület kidolgozása

Mérföldkő

A megújuló energiaforrásokra való átállásról szóló jogszabály hatálybalépése és a célterületek létrehozására vonatkozó módszertan tervezetének közzététele

28

19 – REPowerEU – 2. reform – 3. alintézkedés: A megújuló energiaforrások integrálása a villamosenergia-hálózatba

Mérföldkő

A megújuló energiaforrások hálózatba való bekapcsolásának egyszerűsítését és felgyorsítását célzó intézkedések

29

19 – REPowerEU – 6. reform: Készségek a zöld átálláshoz

Mérföldkő

Új képzési modulok a szakközépiskolák oktatási programjaiban, valamint képzési program tanárok és felnőttek számára

 

 

Törlesztőrészlet összege

1 005 600 254 EUR

7.Hetedik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név
1	3 – Fenntartható közlekedés – Beruházás 2: A tiszta személyszállítás előmozdítása	Cél	Beszerzett tiszta személyszállító járművek száma (súlyozott)
2	4 – Az ipar szén-dioxid-mentesítése – 2. beruházás: A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos működésének biztosítása	Mérföldkő	Kapacitásnövelő beruházások a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség számára
3	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 4. reform: A korai iskolaelhagyás megelőzését és az F típusú tanulmányi programok kiigazítását célzó eszközök végrehajtása	Cél	A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően optimalizált alsó középfokú szakképzési (NSOV) programok aránya
4	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. beruházás: Az iskolaépületek akadályainak felszámolása	Cél	A nagyobb középiskolák építészeti akadályainak felszámolása
5	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – Beruházás 1. Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára	Cél	Az IOM migrációs információs központját használó külföldiek száma
6	11 – Modernizált és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 3. reform a legnagyobb kórházak irányításának központosítása	Cél	A központi irányítási rendszerben részt vevő kórházak száma
7	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – Beruházás 4 mentőállomások építése és rehabilitációja (mentőszolgálatok)	Cél	A megépített vagy rekonstruált mentőállomás száma
8	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 1. reform: A minisztériumok közötti összehangolt együttműködés és szabályozás	Mérföldkő	Két, mentális egészséggel foglalkozó koordinációs egység létrehozása
9	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – Befektetés 6: Pszichodiagnosztikai módszerek adattárának létrehozása	Cél	A regisztrált és szabványosított pszichodiagnosztikai módszerek száma
10	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – Beruházás 8: A személyzet mentális egészséggel kapcsolatos képzése	Cél	Az egészségügyi ágazat mentális egészséggel foglalkozó dolgozóinak száma
11	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – Az utógondozási és ápolási kapacitások bővítése és helyreállítása	Cél	A házi ápolók bővítése és megújítása (mutató: a támogatott szolgáltatók száma)
12	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú tartós szociális-egészségügyi ellátás – A palliatív ápolási-gondozási kapacitások bővítése és helyreállítása	Cél	A mobil tömlők hálózatának bővítése és felújítása (mutató: az új és felújított szolgáltatók száma)
13	14 – Az üzleti környezet javítása – Beruházás 1. A szabályozási terhek csökkentését célzó reformokhoz szükséges kapacitások	Mérföldkő	1 in-2 szabály, előzetes értékelés a túlszabályozás megelőzése érdekében és a hatályos szabályozás utólagos értékelése
14	17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 1. Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára	Cél	A kiépített és bevezetett e-kormányzati megoldások száma
15	17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 6: A megelőző intézkedések megerősítése, az események észlelésének és megoldásának felgyorsítása	Mérföldkő	A közigazgatási környezetben történő alkalmazások biztonsági ellenőrzése
16	19 – REPowerEU – 1. reform – 1. alintézkedés A környezetvédelmi engedélyek kiadásának felgyorsítását célzó jogszabályi és eljárási változások	Mérföldkő	A jogszabályi és eljárási változások hatálybalépése
17	19 – REPowerEU – 1. reform – 5. alintézkedés: Szlovákiában a biomassza 2025–2035 közötti időszakra történő fenntartható használatára és az azzal való ellátásra vonatkozó pályák értékelésének elkészítése	Mérföldkő	Szlovákiában a biomassza fenntartható használatára és a biomassza-ellátásra vonatkozó pályák értékelése
18	19 – REPowerEU – 2. reform – 2. alintézkedés – Hidrogénipari cselekvési terv	Mérföldkő	A hidrogén elterjedését előmozdító intézkedések
19	19 – REPowerEU – 4. reform: Központi kormányzati épületek kezelése	Mérföldkő	A központi kormányzati épületek kezelésére vonatkozó stratégia
20	19 – REPowerEU – beruházás 2: A középületek energiahatékonyságának javítása	Cél	A végrehajtott energiahatékonysági intézkedésekkel érintett épületek teljes alapterülete
		Törlesztőrészlet összege	693 517 408 EUR

8.Nyolcadik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név
1	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére	Cél	Ingatlanrendezés magántulajdonú földtulajdonosokkal (a hektárban elszámolt földterületen)
2	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási és oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is	Cél	A képzett tanárok és szakszemélyzet száma
3	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása	Mérföldkő	Az iskolai szegregáció jogszabályi meghatározásának hatálybalépése
4	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása	Cél	Azon iskolák százalékos aránya, amelyek az elfogadott módszertan alapján deszegregációs normákat alkalmaznak
5	7 – Oktatás a 21. században – 1. reform: Oktatási tartalom és formareform – A tankönyvek és tankönyvek reformja	Cél	Az új tantervet végrehajtó általános iskolák (százalékban)
6	7 – Oktatás a 21. században – 1. reform: Oktatási tartalom és formareform – A tankönyvek és tankönyvek reformja	Cél	Online érettség bevezetése (végvizsga a felső középfokú végzettséggel rendelkezők számára)
7	7 – Oktatás a 21. században – Beruházás 1. Digitális infrastruktúra az iskolákban	Cél	Az alapszintű digitális berendezésekkel rendelkező iskolák százalékos arányának növekedése
8	10 – A tehetség bevonása és megtartása – Beruházás 4: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben	Cél	Az egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának előmozdítása vagy fejlesztése érdekében támogatott projektek száma
9	11 – Korszerű és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 1. reform – A kórházhálózat optimalizálása (ENSZ)	Cél	Az új kórházi hálózat keretében felülvizsgált (általános és szakkórházak keretében engedélyezett) kórházak aránya
10	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – Beruházás 3 Az egészségügy digitalizációja	Cél	A központi ERP-rendszerhez csatlakozó kórházak száma
11	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – Beruházás 2: Idegenrendészeti fogdák létrehozása	Cél	Az idegenrendészeti fogdák betegkapacitása
12	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 3. beruházás: Pszichoszociális központok építése; Beruházás 4: A pszichiátriai helyhez kötött hálózat befejezése; Beruházás 5: Az autizmus spektrumzavaraira szakosodott központok létrehozása	Cél	A létrehozott, közösségi alapú mentális egészségügyi ellátó központok száma
13	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 7. beruházás: Az intézményi pszichiátriai ellátás humanizálása	Cél	Betegkapacitás az intézményi pszichiátriai ellátás átalakított szobáiban.
14	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. reform: Rendelkezésre álló és minőségi tartós ápolás-gondozás – Az integráció reformja és a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás finanszírozása	Mérföldkő	A szociális szolgáltatások új finanszírozási rendszere – személyes költségvetés bevezetése
15	13 – hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 3. beruházás: A palliatív gondozási kapacitások bővítése és helyreállítása	Cél	A bentlakásos palliatív ápolási-gondozási kapacitások bővítése és megújítása (mutató: a létrehozott és helyreállított férőhelyek száma)
16	15 – Az igazságszolgáltatás reformja – Beruházás 1. a bíróságok átszervezése – épületek felújítása	Cél	A bírósági épületek rekonstruált területe (m²)
17	15 – Az igazságszolgáltatás reformja – Beruházás 1. A bíróságok átszervezése – Új épületek építése/beszerzése	Cél	Felépített vagy megvásárolt bírósági épületek területe (m²-ben)
18	15 – Az igazságszolgáltatás reformja – Beruházás 2: Az igazságügyi térkép reformjának támogató eszközei – cégnyilvántartás és az igazságügyi irányítás központi rendszere	Mérföldkő	Az IS fejlesztése és átadása – centralizált igazságügyi irányítási rendszer
19	17 – Digitális Szlovákia – beruházás 3: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országra kiterjedő európai projektekben	Mérföldkő	A nemzeti szuper-számítástechnikai központ szuperszámítógépének fejlesztése és építése
20	19 – REPowerEU – 1. reform – 4. alintézkedés: Elérhető legjobb technológiai központ	Cél	Az elérhető legjobb technológia (BAT) központjának üzembe helyezése és a BAT referenciadokumentumok rendelkezésre bocsátása
21	19 – REPowerEU – 1. reform – 6. alintézkedés: A biometán, a szerves trágyák és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása	Mérföldkő	A biometán, a szerves trágyák és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása
22	19 – REPowerEU – 2. reform – 1. alintézkedés Módszertanok kidolgozása és 2 kísérleti célterület létrehozása szélenergia-hasznosításra	Cél	Szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti célterületek létrehozása. A célterületek létrehozására vonatkozó végleges módszertan elfogadása és alkalmazása.
23	19 – REPowerEU – Beruházás 1.2: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az átviteli vezetékek korszerűsítése	Cél	Felújítási munkálatok a Szlovák Köztársaság átviteli rendszerében
24	19 – REPowerEU – Befektetés 4: Az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások felújításának támogatása – könnyű felújítási program	Cél	Az energiaszegénység kockázatának kitett személyek felújított házak száma
25	19 – REPowerEU – Befektetés 7: iskolai felszerelések és pedagógusképzés	Cél	Az iskolák felkészítése zöld képzésekre
26	19 – REPowerEU – Befektetés 7: iskolai felszerelések és pedagógusképzés	Cél	Az oktatók képzése
		Törlesztőrészlet összege	550 000 000 EUR

9.Kilencedik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/célcél	Név
1	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 1. beruházás: Az új megújuló villamosenergia-források építése	Cél	Új megújulóenergia-források kapacitása
2	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. beruházás: A meglévő megújuló villamosenergia-források korszerűsítése (átalakítás)	Cél	Rekonstruált megújulóenergia-kapacitás
3	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 3. beruházás: A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációja érdekében	Cél	Az energiarendszerek rugalmasságát növelő létesítmények kapacitásának halmozott növekedése
4	2 – Épületfelújítás – 1. beruházás: A családi házak energiahatékonyságának javítása	Cél	A legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást elérő felújított családi házak száma
5	2 – Épületek felújítása – 2. beruházás: Történelmi középületek és műemléki középületek felújítása	Cél	A legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást elérő felújított történelmi középületek és jegyzékbe vett épületek teljes területe (m²)
6	3 – Fenntartható közlekedés – 2. reform: A személyszállítási közszolgáltatás reformja	Cél	Azon megyék száma, amelyekben a díjszabási integráció lehetővé teszi a több tömegközlekedési eszközzel vagy fuvarozóval történő utazást jegyenként
7	3 – Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése	Cél	Az új kerékpáros infrastruktúra hossza (km)
8	3 – Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése	Cél	Az átépített vagy korszerűsített tiszta személyszállítási vasúti infrastruktúra hossza (km-súlyban)
9	3 – Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése	Cél	A feladott vasútvonalak szakaszainak hossza (km)
10	3 – Fenntartható közlekedés – Beruházás 3: Az intermodális árufuvarozás fejlesztése	Cél	A húszlábas egyenértékegységekben beszerzett intermodális szállítóegységek száma
11	3 – Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Az alternatív üzemanyaggal működő járművek infrastruktúrája fejlesztésének támogatása	Cél	Az üzemben lévő töltőállomások vagy hidrogéntöltő állomások száma.
12	4 – Az ipar dekarbonizációja – 1. beruházás: Az ipari dekarbonizációs rendszer működése	Mérföldkő	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által társfinanszírozott ipari dekarbonizációs projektek végrehajtásának befejezése
13	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére	Cél	A vízfolyások rehabilitációja (a helyreállított vízfolyások négyzetméterben kifejezve)
14	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: Az 5. életévüket betöltött gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatásának megvalósításához szükséges feltételek biztosítása, valamint 3 éves kortól az óvodai vagy egyéb óvodai vagy iskola-előkészítő intézményhez való jogosultság biztosítása	Cél	Az újonnan épített kapacitások száma
15	7 – Oktatás a 21. században – Beruházás 2: Az iskolai infrastruktúra kiépítése	Cél	A kettős műszakban működő iskolák felszámolása
16	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 5. reform: A kiváló oktatási és kutatási kapacitások koncentrációja	Mérföldkő	A kutatási egységek összevonásának befejezése
17	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – Investment1: az egyetemek stratégiai fejlesztésének támogatása	Cél	Rekonstruált egyetemi terület és dormitria, több mint 30%-os primerenergia-megtakarítással (m²-ben)
18	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 1. A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása	Cél	A Horizont Európa programok pályázatainak és részt vevő projektjeinek pénzügyi támogatása a Helyreállítási Alap által finanszírozott pályázati felhívások keretében.
19	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 2: A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása	Cél	A támogatott együttműködési projektek és utalványok száma
20	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 3: Kiváló tudomány	Cél	A támogatott kiváló kutatók száma
21	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 4: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében	Cél	A zöld átállás kihívásaival foglalkozó, befejezett projektek száma
22	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Beruházás 5: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében	Cél	A digitális transzformáció kihívásaival foglalkozó, befejezett K+F+I projektek száma
23	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – Befektetés 6: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök	Cél	A pénzügyi eszközök révén támogatott vállalkozások száma
24	10 – A tehetség bevonása és megtartása – Beruházás 2: A diaszpórával fenntartott kapcsolatok megerősítése, a polgári kezdeményezések támogatása	Cél	A diaszpórával fenntartott kapcsolatokat erősítő támogatott rendezvények száma
25	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – Beruházás 1 Az új alapellátás megnyitásának támogatása	Cél	A kísérleti program által támogatott alapellátású járóbeteg-klinikák száma
26	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – Beruházás 2 Új kórházi hálózat – építés, újjáépítés és berendezések	Cél	A felújított kórházakban rendelkezésre bocsátott ágyak
27	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások fejlesztése	Cél	A közösségi alapú bentlakásos szolgáltatások és az alacsony kapacitású egészségügyi-szociális létesítmények kapacitásának növelése (mutató: a létrehozott helyek minimális száma)
28	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások fejlesztése	Cél	A járóbeteg-ellátási kapacitások bővítése (mutató: a létrehozott helyek minimális száma)
29	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – Beruházás 2: Az utógondozási és ápolási kapacitások bővítése és helyreállítása	Cél	Utóápoló ágyak létrehozása a meglévő akut és krónikus ágyak rekonstruálásával (mutató: a helyreállított utógondozási ágyak minimális száma)
30	15 – Igazságügyi reform – Beruházás 2: Digitalizáció és elemzési kapacitások	Cél	Bírósági informatikai berendezések korszerűsítése a bírósági alkalmazottak számára
31	15 – Igazságügyi reform – Beruházás 2: Digitalizáció és elemzési kapacitások	Mérföldkő	Elemzési támogató platform létrehozása a bíróságok ítélkezési gyakorlatához való hozzáférés érdekében
32	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – Beruházás 2: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – A közúti közlekedési jogsértések felderítésére szolgáló automatizált rendszer	Mérföldkő	A közúti közlekedési jogsértések felderítésére szolgáló rendszer teljes körű üzembe helyezése
33	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – Beruházás 3: A tűz- és mentési rendszer korszerűsítése – az integrált biztonsági központok hálózatának kiépítése	Cél	Integrált biztonsági központok építése és működőképessé tétele
34	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – Beruházás 3: A tűzvédelmi és mentési rendszer korszerűsítése – tűzvédelmi állomásépületek felújítása	Cél	A tűzoltó állomások korszerűsítése
35	17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 1. Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára	Cél	A kiépített és bevezetett e-kormányzati megoldások száma
36	17 – Digitális Szlovákia – Beruházás 2: A közszolgáltatások digitális átalakítása	Cél	A közigazgatási szakaszok digitális átalakítása
37	17 – Digitális Szlovákia – 4. beruházás: A legfejlettebb digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása	Cél	A legmagasabb szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma
38	17 – Digitális Szlovákia – 5. beruházás: Gyors támogatások – hackathonok	Cél	Szervezett gyors támogatási rendezvények száma – hackathonok
39	17 – Digitális Szlovákia – 5. reform: A kiberbiztonsági képzés és készségek javítása	Cél	A közigazgatásban a kiberbiztonság területén kiképzett informatikai személyzet létszáma
40	17 – Digitális Szlovákia – 7 beruházás: Az idősek digitális készségeinek és a vezető táblagépek terjesztésének javítása	Cél	Az alapvető digitális készségekre kiképzett idősek és hátrányos helyzetű személyek száma
41	18 – Hatékony, fenntartható és versenyképes államháztartás – 3. reform: A közberuházások kezelésének reformja	Mérföldkő	A beruházások előkészítésére és rangsorolására vonatkozó eljárások módszertanának alkalmazása
42	19 – REPowerEU – 1. reform – 1. alintézkedés A környezetvédelmi engedélyek kiadásának felgyorsítását célzó jogszabályi és eljárási változások	Cél	Technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi engedélyezési eljárások felgyorsításához és minőségének javításához
43	19 – REPowerEU – 1. reform – 2. alintézkedés: A geotermikus energia felhasználásának javítása	Cél	Geotermikus falak „útlevele”
44	19 – REPowerEU – Befektetés 1.1.: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az alállomás korszerűsítése	Mérföldkő	Az alállomás korszerűsítése
45	19 – REPowerEU – Befektetés 1.3: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az elosztórendszerek korszerűsítése	Cél	A Szlovák Köztársaság elosztóhálózatainak korszerűsítésére irányuló beruházások befejezése
46	19 – REPowerEU – 3. reform: Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó adatbázis és adatcsererendszer létrehozása	Cél	Középületek energiatanúsítványainak és felújítási útleveleinek adatgyűjtése
47	19 – REPowerEU – 4. reform: Központi kormányzati épületek kezelése	Mérföldkő	A központi kormányzat igazgatási épületeit koordináló központi szerv létrehozása
48	19 – REPowerEU – Befektetés 3: Történelmi középületek és műemléki középületek felújítása – SCALE UP intézkedés SK-C[C2]-I[I2]	Cél	Történelmi középületek és műemléki középületek felújítása
49	19 – REPowerEU – Befektetés 4: Az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások felújításának támogatása – az átfogó felújítási program kiegészítése	Cél	Az energiaszegénység kockázatának kitett személyekkel a háztartásuk felújítására kötött szerződések száma
50	19 – REPowerEU – beruházás 5: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése – SCALE UP intézkedés, SK-C3–I[I1.a]	Cél	Az átépített vagy korszerűsített pályainfrastruktúra hossza tiszta személyszállítás céljából (súlyozott km-ben)
51	19 – REPowerEU – beruházás 6: A környezetbarát személyszállítás előmozdítása – SK-C[C3]-I[I2] SCALE UP intézkedés	Cél	Beszerzett tiszta személyszállító járművek száma (súlyozott)
52	19 – REPowerEU – Befektetés 7: iskolai felszerelések és pedagógusképzés	Cél	A 2025/26-os tanév végén a harmadik évfolyamon tanuló diákok, valamint a megújuló energiaforrások vagy az elektromobilitás területén végzettek
53	19 – REPowerEU – Befektetés 8: 1. rész – Közlemény a REPowerEU-fejezet végrehajtásáról – SCALE UP intézkedés, SK-C[C16]-I[I4]	Cél	A kommunikációs kampányok száma
		Törlesztőrészlet összege	550 000 000 EUR

3. SZAKASZ: TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK

1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések

Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének nyomon követése és végrehajtása a következő intézkedésekkel összhangban történik:

A jól meghatározott feladatok, hatáskörök és hatáskörök biztosítása érdekében a Szlovák Köztársaság külön törvényt fogadott el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, és módosított bizonyos jogi aktusokat (a továbbiakban: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló törvény). A törvény szabályozza többek között a végső címzett kiválasztását, az érintett felek felelősségi körét, a pénzügyi korrekciók végrehajtásának és a szabálytalanságok kezelésének módját, az összeférhetetlenséget és a személyes adatok feldolgozását. Emellett intézkedéseket vezet be az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére a végrehajtásban részt vevő minden egyes szervezet szintjén. Szabályozza a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követését, valamint a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatgyűjtési rendszert.

A nemzeti végrehajtási és koordinációs hatóság (NIKA) a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának egyablakos ügyintézési pontja. Koordinálja és irányítja a végrehajtást, valamint ellenőrzi a végrehajtó szerveket, a közvetítőket és a végső kedvezményezetteket. Felelős a terv végrehajtásának, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követéséért és értékeléséért, valamint kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az összegyűjtött adatokat.

2. A Bizottság számára az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító intézkedések

Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének és végrehajtásának központi koordináló szerveként a Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság (NIKA) felelős a terv átfogó koordinálásáért és nyomon követéséért. Különösen koordináló szervként jár el a mérföldkövek és célok terén elért eredmények nyomon követése, a nyomon követés és adott esetben az ellenőrzési és ellenőrzési tevékenységek végrehajtása, valamint a kifizetési kérelmek Bizottsághoz történő benyújtása terén. Koordinálja a mérföldkövekre és célokra vonatkozó jelentéstételt, a releváns mutatókat, valamint a minőségi pénzügyi információkat és egyéb, például a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatokat is. E célból létrejött és működőképes az eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszer, amelyet fokozatosan az ISPO elnevezésű informatikai rendszer vált fel.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e melléklet 2.1. szakaszában foglalt elfogadott releváns mérföldkövek és célok teljesítését követően Szlovákia kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére. Szlovákia biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig audit- és kontrollcélok céljából.