·A regionális hatóságok (főként középiskolák) tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett épületek esetében a „hitelképviseleteket” az állam osztja ki, és a régiók felelnek a projektek kiválasztásáért;

·A régión belüli hatóságokhoz 7 (főként iskolákhoz és főiskolákhoz) tartozó épületek esetében a beruházási támogatásokat az állam ítéli oda.

A projekteket két fő kritérium alapján választják ki: az érettség (és gyors végrehajtás), valamint az energiahatékonyság és az energiafogyasztásra gyakorolt hatás, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el. Valamennyi középület esetében a cél az, hogy valamennyi szerződést 2021 végéig bejelentsenek, és 2024 végéig befejezzék.

Beruházás (C1.I4): A mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozások energetikai felújítása

Ez a beruházás a kormány által 2020 júniusában indított terv része, amelynek célja, hogy támogassa a nagyon kis- és középvállalkozásokat az ökológiai átállásban. Épületeik termikus felújításának támogatása érdekében e beruházás keretében két támogatási mechanizmus működik:

A fő támogatási program a támogatható intézkedések (pl. tetők, padozatok, falak szigetelése) költségeinek 30%-át kitevő adójóváírás; kollektív napenergiával működő vízmelegítő és hőszivattyú 8 ), amelynek felső határa vállalkozásonként 25 000 EUR. Ez a program a 2020. október 1-jétől

2021. december 31. Az adójóváírást az adózó által a támogatható kiadások felmerülésének naptári évében (azaz 2020-ban vagy 2021-ben) fizetendő jövedelemadó vagy társasági adó terhére számolják el.

A második támogatási rendszer a kézművesek, a kiskereskedők és az önálló vállalkozók felújítási munkálatait támogató kísérő intézkedéseket finanszíroz. A keretösszeget a kereskedelmi és kézműves kamarákon (CMA) és a kereskedelmi és iparkamarákon (CCI) keresztül kell elkölteni, négy lépésben:

·Tudatosság: e lépés célja, hogy felhívja az üzleti vezetők figyelmét az épületek energetikai felújításával kapcsolatos kihívásokra az ökológiai átállás összefüggésében; ez az intézkedés nemzeti kommunikációs kampányt és helyi fellépéseket foglal magában, a helyi hatóságokkal és szakmai szervezetekkel együttműködve.

·Diagnózis: a CMA vagy a CCI tanácsadója energetikai auditot végez a felújítási munkálatok megkezdésére vonatkozó cselekvési terv kidolgozása érdekében, az egyes vállalatok ökológiai érettsége alapján.

·Végrehajtás: a cselekvési terv végrehajtását egy szakértő technikai és pénzügyi segítségnyújtással (például a nagyléptékű alkalmazások létrehozásával) segíti.

·Promóció: a vállalatok által az épületek felújítása terén tett intézkedéseket különböző közönségek, például a fogyasztók, a vállalatok és a helyi hatóságok körében kell népszerűsíteni.

1.2.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

Kvalitatív mutatók (az alábbiak esetében:

mérföldkövek)

Mennyiségi mutatók (célok esetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

1.3.

1.4.

1.5.

1.6.

1.7.

Mértékegység:

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

1.8.

1–1

C1.R1

Lakhatási politika

Mérföldkő

A gyalogsági akadémia reformja („személyzeti au logement”)

Hatálybalépés:

1. KÉRDÉS:

2021

A gyalogsági akadémia számítási módjának felülvizsgálatát célzó jogszabályi módosítások hatálybalépése, hogy azok tükrözzék a háztartások aktuális jövedelmét.

1–2

C1.R1

Lakhatási politika

Mérföldkő

A Pinel és a közepes kategóriás bérlakások reformja

Hatálybalépés:

1. KÉRDÉS:

2023

A 2021. évi költségvetési törvény azon rendelkezéseinek hatálybalépése, amelyek a Pinel adójóváírás hatékonyságának javítását célzó jogszabályi módosításokra vonatkoznak, tekintettel a lakáskínálat növelésére azokon a területeken, ahol a piac nyomás alatt áll, valamint a 2022. évi költségvetési törvény közepes bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése.

1–3a

C1.R2

A RE2020 felülvizsgált hőszabályozás

Mérföldkő

A RE2020 hőszabályozás felülvizsgálata

Hatálybalépés:

1. KÉRDÉS:

2022

Az új RE2020-ban foglalt jogszabályi változások hatálybalépése az új építkezések ÜHG-kibocsátásának csökkentése, az új épületek energiahatékonyságának javítása és az új épületek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében.

1–3b

C1.R2

A RE2020 felülvizsgált hőszabályozás

Mérföldkő

A bizonyos tercier épületekre vonatkozó RE2020 hőszabályozás felülvizsgálata

Hatálybalépés:

1. KÉRDÉS:

2025

Az új RE2020-ban foglalt, meghatározott harmadlagos épületekre vonatkozó jogszabályi változások hatálybalépése az új építmények ÜHG-kibocsátásának csökkentése, az új épületek energiahatékonyságának javítása és az új épületek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében.

1–4

C1.I1

A magántulajdonban lévők energetikai felújítása

épületek

Cél

A validált MPR száma

Szám

0

400000

4. KÉRDÉS

2021

MPR-ben részesülő háztartások száma.

1–5

C1.I1

Magánépületek energetikai felújítása

Cél

A validált MPR száma

Szám

400000

700000

4. KÉRDÉS

2022

MPR-ben részesülő háztartások száma.

1–6

C1.I2

Szociális lakások energetikai felújítása

Cél

A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma

Szám

0

20000

4. KÉRDÉS

2021

A szociális lakások kategóriájába tartozó olyan lakások száma, amelyek felújítási támogatásban részesülnek, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.

1–7

C1.I2

Szociális lakások energetikai felújítása

Cél

A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma

Szám

20000

40000

4. KÉRDÉS

2022

A szociális lakások kategóriájába tartozó olyan lakások száma, amelyek felújítási támogatásban részesülnek, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.

1–8

C1.I3

Középületek energetikai felújítása

Cél

Az államhoz tartozó nyilvános helyszínek azon felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan bejelentették a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződést

A projektek száma

0

2900

4. KÉRDÉS

2021

Az államhoz tartozó olyan nyilvános telephelyek felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan legalább egy felújítási beruházásra irányuló szerződést jelentettek be azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.

1–9

C1.I3

Középületek energetikai felújítása

Cél

Azoknak a helyi és regionális önkormányzatokhoz tartozó középületeknek a száma, amelyek energetikai felújítási munkálatokra vonatkozóan az állam vagy a regionális tanács támogatási bejelentésének tárgyát képezték

Támogatott épületek száma

0

1954

2. KÉRDÉS:

2022

A helyi és regionális önkormányzatokhoz (helyi és regionális önkormányzatokhoz, beleértve a településeket és településcsoportokat is) tartozó középületek száma, amelyek esetében az állam vagy a regionális tanács energetikai felújítási munkálatokra vonatkozó támogatási bejelentést nyújtott be azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.

1–10

C1.I3

Középületek energetikai felújítása

Cél

Az energetikai felújítási munkálatok befejezésének helye szerinti államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es padlóinak száma

Négyzetméterek száma (millióban)

0

20

4. KÉRDÉS

2023

Azon államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es alapterületeinek száma, ahol energetikai felújítást hajtottak végre azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.

1–11

C1.I3

Középületek energetikai felújítása

Cél

Az energetikai felújítási munkálatok befejezésének helye szerinti államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es padlóinak száma

Négyzetméterek száma (millióban)

20

28,75

4. KÉRDÉS

2024

Azon államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es alapterületeinek száma, ahol energetikai felújítást hajtottak végre azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.

1–12

C1.I3

Középületek termikus felújítása

Cél

Iskolák, főiskolák vagy felsőoktatási intézmények száma

iskolák, ahol az energetikai felújítási munkálatokat befejezték

Szám

0

681

4. KÉRDÉS

2024

Azon iskolák, főiskolák vagy középiskolák száma, ahol az energetikai felújítási munkálatokat befejezték, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.

1–13

C1.I4

A mikrovállalkozások és kkv-k energetikai felújítása

Cél

Adójóváírásban és/vagy kísérő intézkedésekben részesülő vállalkozások száma

Szám

0

5000

4. KÉRDÉS

2023

A kis- és középvállalkozások és a kkv-k harmadlagos használatú épületeinek energetikai felújítására és/vagy a kereskedelmi és kézműves kamarák (CMA) és a kereskedelmi és iparkamarák (CCI) által támogatott épületekre vonatkozó adójóváírásban részesülő vállalkozások száma.

B.KOMPONENS: Ökológia és biológiai sokféleség

Franciaországnak jelentős beruházási szükségletekkel kell szembenéznie ahhoz, hogy az elkövetkező években teljesíteni tudja a fenntartható fejlesztési célokat, különösen a biológiai sokféleség, a vízminőség és a körforgásos gazdaság terén. A jogi keret általában a zöldebb és reziliensebb gazdaságra való átálláshoz szükséges, de Franciaországnak végre kell hajtania azt, különösen a biológiai sokféleséget növelő beruházások támogatása, a szennyezés csökkentése és a talajok mesterségessé tétele, valamint az anyagok és erőforrások újrafeldolgozásának és újrafelhasználásának javítása révén.

Ebben az összefüggésben a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv e 2. komponense keretében tervezett beruházások célja a jelenlegi termelési és fogyasztási módok ökológiai hatásának csökkentése a biológiai sokféleség megőrzése, az ipari termelési folyamatok dekarbonizációja, a körforgásos gazdaság fejlesztése és a mezőgazdasági átállás felgyorsítása révén. Ezeket a beruházásokat támogatja az éghajlatváltozással és rezilienciával kapcsolatos reformtörvény, amely az Éghajlat-változási Egyezményen alapul, és amelynek célja, hogy hozzájáruljon a 2030-ra kitűzött ÜHG-kibocsátáscsökkentési célhoz. Emellett a körforgásos gazdaságról szóló 2020. évi törvényt végrehajtó rendeletek 2022-ben lépnek hatályba.

Ez a komponens főként a beruházások zöld átállásra való összpontosításáról szóló ajánláshoz (3., 2020. évi országspecifikus ajánlás), kisebb mértékben pedig az energiahatékonyságra vonatkozó ajánláshoz (3., 2019. évi országspecifikus ajánlás) kapcsolódik. Ez a komponens hozzájárul a környezet megőrzéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ezáltal erősítve az ökológiai, társadalmi és gazdasági rezilienciát.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

2.1.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform (C2.R1): Az éghajlatváltozásról és az ellenálló képességről szóló jogszabály

Az éghajlatváltozásról és az ellenálló képességről szóló törvényt 2022 elejéig ki kell hirdetni. Egyes közvetlenül alkalmazandó intézkedések a kihirdetést követően azonnal hatályba lépnek, míg más intézkedések várhatóan később lépnek hatályba a jogalkotó által meghatározott határidőn belül. A polgárok éghajlat-változási egyezménye keretében tett javaslatok alapján a törvény olyan éghajlat-politikai és környezetvédelmi intézkedésekről rendelkezik, amelyek hozzájárulnak a 2030-ra kitűzött ÜHG-kibocsátáscsökkentési célhoz. A törvény a becslések szerint összesen 56–74 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkentésnek köszönhetően várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a 2019-es kibocsátások és a 2030-ra kitűzött cél között fedezendő út felét éskétharmadát elérjék. A törvény a gazdaság teljes körére kiterjedő alábbi hat elemre terjed ki:

·„Fogyasztás”: a törvény intézkedéseket tartalmaz a fogyasztási szokásoknak a tájékoztatás és a kevésbé szén-dioxid-intenzív termékek és szolgáltatások bevezetése révén történő megváltoztatására, valamint a reklámokon keresztüli túlfogyasztás csökkentésére irányuló ösztönzők biztosítására.

·„Gyártás és megmunkálás”: a törvény intézkedéseket tartalmaz az ipari és energiatermelési modellek alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra való átállásának támogatására, az ökoszisztémák védelmének az ipari tevékenységek jobb felügyelete révén történő megerősítésére, valamint a munkamódszerekben bekövetkező változások előrejelzésére.

·„Mozgatás”: a törvény intézkedéseket tartalmaz a valamennyi közlekedési eszközből származó kibocsátások csökkentésére az érintett ágazatok ösztönzése és pénzügyi támogatása, valamint egy stabil szabályozási keret meghatározása révén.

·„Élő”: a törvény olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek megváltoztatják a várostervezés kialakításának módját és a városi életstílust. Tartalmaznia kell a termikus sziták felújításának felgyorsítására, valamint a talajok mesterségessé válásának felére csökkentésére irányuló intézkedéseket.

·„Takarmány”: a törvény olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek támogatják a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételét, valamint új étkezési szokások és mezőgazdasági gyakorlatok kialakítását annak érdekében, hogy csökkentsék annak az ÜHG-kibocsátásra gyakorolt hatását.

·„A környezet bírói védelmének megerősítése”: a törvény intézkedéseket tartalmaz

a környezeti károk határozottabb és hatékonyabb megelőzése és szankcionálása.

2024-ben várhatóan 18, több mint 150000 lakossal rendelkező agglomerációfejezte be azt a szabályozási tanulmányt, amelynek célja alacsony ÜHG-kibocsátási övezetek létrehozása, ezáltal javítva a városok levegőminőségét és hozzájárulva az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez.

Reform (C2.R2): A körforgásos gazdaságról szóló törvény

A hulladékgazdálkodásról és a körforgásos gazdaság előmozdításáról szóló, 2020. február 10-én elfogadott törvény célja, hogy olyan modellváltást hajtson végre, amely a hulladékártalmatlanítás helyett az értékelést megkönnyítő új gazdasági keretet határoz meg, és megteremti az újrafeldolgozható hulladékok közel 100%-ának begyűjtéséhez szükséges feltételeket.

A reform a 2020. évi törvényből eredő végrehajtási aktusok (a továbbiakban: rendeletek) elfogadására vonatkozik,

amelyek 2022-ben és 2025-ben lépnek hatályba:

·Rendelet az építési és építési anyagok hulladékaira vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer létrehozásáról (2022);

·A forgalomba hozatal engedélyezése előtt az újrafeldolgozott nyersanyagok meghatározott termékekbe történő bedolgozására vonatkozó minimális arányok megállapításáról szóló rendelet az újrafeldolgozás növelése és a törvényben kitűzött célok elérése érdekében (61. cikk) (2025);

·Rendelet az évente forgalomba hozandó újrafelhasznált csomagolások arányáról annak érdekében, hogy az egyszer használatos csomagolásokhoz képest növekedjen az újrafelhasznált csomagolás aránya a piacon, és ezáltal csökkenjen a hulladék mennyisége (a törvény 67. cikke) (2025).

Beruházás (C2.I1): Az ipar dekarbonizációja

E beruházás célja, hogy hozzájáruljon a franciaországi ÜHG-kibocsátás mintegy 21%-áért felelős ipari ágazat dekarbonizációjához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt az ipari vállalatok (köztük az energiaigényes iparágak) energiafogyasztásának csökkentésére és/vagy az ÜHG-kibocsátás csökkentését célzó beruházásokra kell felhasználni.

A forrásokat kétféleképpen kell elosztani:

·A vissza nem térítendő támogatásokat az ADEME (ökológiai átállásért felelős ügynökség) által lefolytatott projektfelhívásokat követően kell nyújtani a 3 000 000 EUR-t meghaladó beruházást képviselő nagyobb projektek esetében. E projekteknek vagy energiahatékonysági beruházásokra, vagy az ipari folyamatoknak az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében történő javítására irányuló beruházásokra kell kiterjedniük. E két projekttípus között nincs előre meghatározott keret, mivel a kiválasztást különböző kritériumok alapján kell elvégezni, beleértve az ÜHG-kibocsátás tekintetében a kért támogatáshoz viszonyított teljesítményt is.

·Ezeket a projektfelhívásokat az ASP („Agence de Services et de Paiement”) állami ügynökség által a kisebb és szabványosítottabb energiahatékonyság-javító projektek számára szétosztott egyszeri támogatás egészíti ki (3 000 000 EUR alatti beruházási összeggel), a rendeletben meghatározott támogatható berendezések listája alapján.

A soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban elő kell írni, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) létesítményein belüli beruházásoknak lehetővé kell tenniük a CO2-kibocsátásnak az ETS-irányelvben foglalt referenciaérték alá 9 történő csökkentésétoly módon, hogy az intézkedés megfeleljen az (EU) 2021/241 rendeletben foglalt, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.

Beruházás (C2.I2): Városi sűrűsödés: fenntartható építkezés

Az intézkedés célja, hogy segítse a településeket a lakáshiány által érintett területeken a lakássűrűség növelésében. A sűrű lakhatási műveletek támogatásának hozzá kell járulnia a városok terjeszkedésének korlátozásához, valamint a biológiai sokféleség és a mezőgazdasági területek megőrzéséhez. Ezen túlmenően ezekre a műveletekre alkalmazni kell a RE2020 új hőszabályozást (lásd ezen komponens 2. reformját), amelynek célja az új épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése és energiahatékonyságuk növelése.

Az önkormányzati hatóságok átalánytámogatásban részesülnek, feltéve, hogy több feltétel is teljesül:

a 2000. évi „Szolidaritásról és városrehabilitációról szóló törvény” által előírt kötelezettségeknek való megfelelés, amelyek szerint a szociális lakásoknak a lakóállomány 20%-át kell képviselniük; az építési programnak legalább két lakást tartalmaznia kell, amelyek meghaladnak bizonyos népsűrűségi küszöbértékeket, és amelyek előzetes városi engedély tárgyát képezik.

Az egy négyzetméterre vetített alapterület négyzetméterében kifejezett sűrűségi küszöbértékek a népsűrűségi kritériumokat (a település vagy településcsoport mérete és sűrűsége) és a lakásállomány tipológiáját (például beépített sűrűség, üres álláshelyek, szociális lakások és második otthonok aránya, valamint a háztartások átlagos mérete) ötvöző keresztelemzés eredménye.

Beruházás (C2.I3): Városi sűrűsödés: barnamezős területek

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy helyreállítsa és újrahasznosítsa a jelentős földforrást jelentő barnamezős és hulladéktelepeket annak érdekében, hogy hozzájáruljon a francia kormány által 2050-ra kitűzött „nulla nettó mesterségesizáció” pályájához, amelynek célja a városok terjeszkedésének ellenőrzése és a városok újjáélesztésének támogatása, és következésképpen a természeti területek fogyasztásának korlátozása.

A „barnamezős alap” kedvezményezettjeinek a terület tulajdonosainak kell lenniük: lehetnek önkormányzatok, a helyi hatóságok által kijelölt helyi közintézmények, az állam állami szereplői, az olyan helyi állami vállalatok, mint a SEM („sociétés d’économie mixte”), a szociális bérbeadók vagy a várostervezésben illetékes hatóság beleegyezésével magánvállalatok.

A projekteket az állam regionális ajánlati felhívások útján választja ki műszaki szolgálatok segítségével (nemzeti és regionális szinten egyaránt). A kiválasztást követően az állam és a kedvezményezett támogatási megállapodást ír alá.

A barnamezős alap két projektkategóriát támogathat:

·Barnamezők újrahasznosítása: ipari (a szennyezésmentesítési műveletek nélkül), kereskedelmi, adminisztratív barnamezők, régi leromlott lerakók a városi felújítás vagy a termelő tevékenységek újbóli helyszíne keretében;

·Az urbanizált területek újrahasznosítása: régi lakó- és kereskedelmi blokkok átminősítése, a városok bejáratánál található gazdasági övezetek újjáélesztése vagy átalakítása, lakóövezetek rehabilitációja vagy diverzifikálása, üzletek felújítása.

Ezenkívül külön keretösszeget kell fordítani a földismereti eszközök fejlesztésére annak érdekében, hogy támogassák a helyi hatóságokat a hulladéklerakók leltárában és az újrafeldolgozási műveletek operatív végrehajtásában.

Beruházás (C2.I4): Biológiai sokféleség

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy támogassa a helyi hatóságokat, szövetségeket és más természeti területeket irányító hatóságokat abban, hogy beruházzanak a biológiai sokféleség védelmébe és helyreállítási projektekbe, amennyiben az ökoszisztémák veszélyben vannak. A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében két intézkedéstípust kell finanszírozni:

·Az ökológiai helyreállítást négy típusú beruházással kell támogatni:

oA hat vízügyi ügynökség olyan projekteket hajt végre, amelyek célja a vízkészletek megőrzése, a biológiai sokféleség helyreállítása és a vízi környezet ökológiai folytonosságának helyreállítása, valamint az ökoszisztémák fenntartása; a forrásokat az Ügynökség igazgatótanácsa által jóváhagyott kereten belül és az ökológiai átállásért felelős minisztériummal kötött megállapodás alkalmazásában projektfelhívások útján vagy egyablakos logika alapján kell elosztani.

oÖkológiai folytonosság a rhinaui és a marckolsheimi gátaknál a Rajna folyón található halak (hallépcsők) esetében. Ez a beruházás egy mérnöki és infrastrukturális projekt, amelyet az EDF-fel („Electricité de France”, a meglévő francia villamosenergia-szolgáltató), a helyi hatóságokkal, a nemzeti szakértőkkel, a Rajna-Meuse vízügynökséggel és a Francia Biodiverzitási Hivatallal partnerségben hajtanak végre. Együttműködési projekt a Rajnával határos országokkal.

oA francia Biodiverzitási Hivatal (OFB) különböző típusú projekteket irányít: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos atlasz települési szinten, a biológiai sokféleség megőrzését és helyreállítását célzó intézkedések, amelyeket a projektfelhívásokat követően kiválasztott „projektvezetők” hajtanak végre.

oAz állam kísérleti projekteket hajt végre az ökológiai helyreállítás érdekében Franciaország kontinentális területén és Franciaország tengerentúli megyéiben („Départements d’Outre Mer”). A projekteket vagy pályázati felhívások útján, vagy az ökológiai átállásért felelős minisztérium által létrehozott kereten belül egyablakos logika alapján kell kiválasztani.

·A védett területek támogatása:

oAz állam kísérleti projekteket hajt végre a Franciaország kontinentális területén és Franciaország tengerentúli megyéiben található védett területekre vonatkozóan. A projekteket vagy projektfelhívások útján, vagy az ökológiai átállásért felelős minisztérium által létrehozott kereten belül egyablakos rendszerben kell kiválasztani.

oA Francia Biodiverzitási Hivatal (OFB) támogatja a természetvédelmi tengeri parkokban és az OFB által kezelt egyéb védett területeken található védett területeket.

oA 11 franciaországi nemzeti park beruház a természeti, kulturális és tájképi örökség megőrzésébe, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztésébe, a környezettel kapcsolatos oktatásba és a fenntartható fejlődésbe.

2021-ben és 2022-ben az ökológiai helyreállítás és a védett területek területén megvalósuló projekteket vagy az üzemeltetők (például vízügynökségek, optikai szálakból álló kábelek stb.) által szervezett projektfelhívások útján, vagy az intézkedés során fokozatosan kell meghatározni, amennyiben megfelelő projekteket azonosítanak. Az első kötelezettségvállalások 2021. december 31. előtt kezdődnek meg. Ezen alkotóelem keretében 2023. december 31-ig legalább 700 projektet kell támogatni.

Beruházás 5 (C2.I5): A szeizmikus kockázatok megelőzése Franciaország tengerentúli megyéiben (Antilles)

Az intézkedés célja az „Antilles” kiemelt középületeinek (pl. Martinique és Guadeloupe) földrengésbiztos megerősítése, figyelembe véve a ciklonokkal szembeni ellenálló képességet is. Több középülettípust céloznak meg, például:

·Válságkezelési épületek, prefektúrák és szubprefektúrák;

·Elsőbbséget élvező kórházak;

·Iskolák, középiskolák és főiskolák.

Az épületeket az állam választja ki, miután 2020. december 31-ig benyújtotta a pályázatokat. A jogi kötelezettségvállalást 2022. december 31-ig kell véglegesíteni, és a munkálatokat 2023. december 31-ig meg kell kezdeni legalább 15 épület esetében.

Beruházás (C2.I6): Biztonságos vízhálózatok

Ezen intézkedés célja, hogy 2022. december 31-ig megvalósítsa 450 kilométeres hálózat felújítását és rehabilitációját Franciaországban, beleértve Franciaország tengerentúli megyéit is.

Ez az intézkedés a következő három alintézkedést finanszírozza (az első kettő Franciaország kontinentális területén történik, az utolsó pedig csak Franciaország tengerentúli megyéjére vonatkozik):

·A vízügyi ügynökségek támogatják a tiszta víz és a szennyvízelvezetési hálózatok korszerűsítésére irányuló beruházásokat. Beruháznak továbbá a szennyvíztisztító telepek korszerűsítésébe és az esővíz-kibocsátásoknak a hálózatoktól való elválasztásába.

·Több mint 6500 tonna száraz iszap fertőtlenítésére irányuló beruházások a szétterítés lehetővé tétele érdekében.

·Kiemelt beruházások a víz- és szennyvízhálózat fejlesztésére a tengerentúli megyék vízügyi cselekvési tervének keretében.

Az első két alintézkedés esetében a projekteket a hat vízügyi ügynökség választja ki célzott projektfelhívások útján vagy egyablakos logika alapján, az Ügynökség igazgatótanácsa által jóváhagyott kereten belül. Az ügynökségek felelősek a projektek operatív végrehajtásáért is. A szennyvíztisztító telepekről származó iszap szétszórásának lehetetlenségével szembesülő helyi önkormányzatoknak az ügynökséghez kell fordulniuk, amelytől függ a támogatás és a pénzügyi támogatás.

Franciaország tengerentúli megyéiben az elosztást a Környezetvédelmi, Tervezési és Lakásügyi Állami Igazgatóságok (különösen az előzetes tanulmányok és a technikai segítségnyújtás Guadeloupe és Martinique területén) és a francia biodiverzitási hivatal (OFB) között osztják el, amely a DOM vízügyi cselekvési tervének finanszírozásáért felelős. A projekteket e tervnek megfelelően kell kiválasztani.

Beruházás (C2.I7): A válogatási központok korszerűsítése

A hulladék válogatása és újrafeldolgozása az energetikai átállásról és a zöld növekedésről szóló, 2015-ben elfogadott törvény (LTECV) egyik fő célkitűzése, amelynek célja, hogy 2025-ig 50%-kal csökkentse a hulladéklerakókban keletkező hulladék mennyiségét.

Ez az intézkedés az összes hulladéktípus – különösen a háztartási és a kórházi hulladék – válogatásával és újrafeldolgozásával kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik. A beruházási támogatást a következőkre kell elkülöníteni:

•A hulladék-újrafeldolgozás támogatása a helyi hatóságoknak vagy bármely, a nyilvánosság számára nyitva álló intézménynek nyújtott beruházási támogatás révén, a szelektáló központok (állami és magánközpontok) korszerűsítése és a közterületeken szelektív hulladékválogató létesítmények telepítése érdekében;

•A biohulladék és a háztartási hulladék keletkezési helyén történő válogatásának, gyűjtésének és hasznosításának felgyorsítására szolgáló berendezések beszerzése (pl. megújuló biogáz vagy minőségi trágya) annak biztosítása mellett, hogy ez ne támogassa a mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeket;

•A fertőző kockázattal járó hulladékok kezelésének javítása a kórházakban, az alábbiaknak köszönhetően:

„trivialiserek”.

Ezt az intézkedést projektfelhívások vagy az ADEME (ökológiai átállásért felelős ügynökség) által létrehozott finanszírozási keret révén kell végrehajtani. A cél 32 válogatási központ korszerűsítése 2026-ig. A biohulladékra/háztartási hulladékra és a kórházi hulladék kezelésére irányuló egyéb beruházásokat még nem számszerűsítették.

A beruházásokat 2021-ben és 2022-ben kell lekötni, és 2025 végéig be kell fejezni.

Beruházás 8 (C2.I8): Újrafeldolgozás és újrafelhasználás

Ennek az intézkedésnek a következő három célkitűzése van: i. a műanyagok (különösen az egyszer használatos) használatának csökkentése, ii. az újrafeldolgozott műanyag beépítésének előmozdítása, valamint iii. a műanyagok javítása és újrafelhasználása fejlesztésének felgyorsítása, összhangban a 2020-ban elfogadott, a körforgásos gazdaságra vonatkozó hulladékellenes törvénnyel.

Kétféle beavatkozást kell támogatni:

·A műanyag vagy nem műanyag termékek újrahasználatának vagy javításának támogatása, valamint a műanyag csomagolás csökkentését célzó tevékenységek:

oÚjrafeldolgozó létesítmények („újrahasznosító üzemek”) fejlesztése és korszerűsítése;

oA vállalkozások támogatása a műanyag csomagolás helyettesítése érdekében (beleértve magát a csomagolási ágazatot is);

oÚjrafelhasználható és újrafeldolgozható csomagolási megoldások iparosítása;

oA műanyag (különösen az egyszer használatos) használatát helyettesítő alternatív megoldások beszerzése vagy a használatukhoz való alkalmazkodás (mosóberendezések, a gyártóeszközök átalakítása), például a kollektív étkeztetésben;

oKísérleti projektek kísérletezése az egyszer használatos műanyagok alternatív megoldásaival kapcsolatban.

·A műanyag-újrafeldolgozás támogatása:

oAz újrafeldolgozott műanyag előkészítésére, újrafeldolgozására vagy bedolgozására vonatkozó tanulmányok és megvalósíthatósági vizsgálatok, különösen azon vállalkozások esetében, amelyek azokat még nem integrálják;

oA vállalkozások berendezéseinek átalakítására irányuló beruházások több újrafeldolgozott műanyag előkészítésére, újrafeldolgozására vagy folyamatukba való integrálására;

oAz újrafeldolgozott műanyaggal való ellátás támogatása a műanyagfeldolgozó vállalatoknak nyújtott közvetlen finanszírozás révén, a kereslet támogatása érdekében.

A támogatást az ökológiai átállással foglalkozó ügynökség (ADEME) kezeli a „körforgásos gazdaság alapja” és az „ipari dekarbonizációs alap” révén az újrafeldolgozott műanyagok üzleti folyamatokba történő beépítésének támogatásával kapcsolatos intézkedések esetében, a támogatott projekteket pedig projektfelhívások vagy az ADEME megfelelő finanszírozási kerete útján kell kiválasztani. Az intézkedésnek lehetővé kell tennie annak elkerülését, hogy összesen 275000 tonna műanyagot állítsanak elő.

Ezeket a beruházásokat 2022. december 31-ig le kell kötni, és 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C2.I9): Növényi fehérjékre vonatkozó terv

Ez az intézkedés a növényi fehérjékre vonatkozó átfogó terv részét képezi, amelynek célja, hogy csökkentse a mezőgazdaság függőségét az olyan alapanyagoktól, mint az állati takarmányok és a nitrogéntartalmú műtrágyák. Beruházási támogatást nyújt a mezőgazdasági üzemeknek és a downstream struktúráknak, különösen a növényi fehérjéknek szánt új mezőgazdasági ellátási láncok megerősítése és előmozdítása érdekében.

Az intézkedés beruházási támogatást nyújt a következőkhöz:

·Berendezések a fehérjében gazdag növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokban;

·A növényifehérje-ellátási lánc szerkezetátalakítása, beleértve a növényifehérje-gyűjtő és -feldolgozó vállalatokba (például silókba, tárolóegységekbe, vetőmagpréselő egységekbe, lucernaszárítókba és optikai kóstolókba) történő beruházásokat.

2021 januárjában a FranceAgriMer, a mezőgazdasági és halászati ágazatért felelős közjogi szerv közzétette az első pályázati felhívásokat. 2022. december 31-ig az utolsó pénzügyi kötelezettségvállalásokat legalább 1200 projektre vonatkozóan kell megtenni.

Beruházás (C2.I10): Erdők

A francia erdeifa-ágazat lehetővé teszi, hogy a francia szén-dioxid-kibocsátás mintegy 20%-át az erdőkben történő szén-dioxid- tárolással, a faipari termékekkel, valamint a fosszilis tüzelőanyagok és a nagyobb energiaigényű anyagok helyettesítésével ellensúlyozzák. Az éghajlatváltozás azonban hatással van a franciaországi erdőállományokra, amelyek megromlottak vagy sebezhetővé váltak a kártevők, aszályok és tüzek miatt. Az erdők által nyújtott számos környezeti szolgáltatás megőrzése, sokféleségük és fenntarthatóságuk biztosítása, valamint a francia erdőalapú ipar ellátásának biztosítása érdekében ezen intézkedés célja, hogy forrásokat mozgósítson az állami és magán erdőtulajdonosok számára a dinamikus, fenntartható erdőgazdálkodáshoz.

Három beavatkozástípusra terjed ki:

·Alacsony gazdasági és környezeti minőségű erdőállományok javítása;

·A kelet-franciaországi (főként a Grand-Est és Bourgogne-Franche-Comté régióban található) kéregbogarak által súlyosan érintett vagy elpusztított erdők helyreállítása;

·Az éghajlatváltozás hatásaival szemben kiszolgáltatott erdőállományok alkalmazkodása.

Az intézkedés célja, hogy 2023 első negyedévének végéig legalább 30000 hektárra kiterjedjen. 2021. február 19. óta támogatási kérelmek nyújthatók be. A kifizetéseket 2024. december 31-ig kell teljesíteni.

2.2.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

A mérföldkövekre vonatkozó minőségi mutató

A célérték mennyiségi mutatója

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

2.3.

2.4.

2.5.

2.6.

2.7.

Egység

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

2.8.

2–1

C2.R1

Az éghajlatra és az ellenálló képességre vonatkozó jogszabályok

Mérföldkő

Az éghajlatra és az ellenálló képességre vonatkozó jogszabályok

A törvény kihirdetése és hatálybalépése

közvetlenül alkalmazandó rendelkezések

2. KÉRDÉS:

2022

A törvény kihirdetése és a törvény azon rendelkezéseinek hatálybalépése, amelyek közvetlenül alkalmazandók annak érdekében, hogy a polgárok éghajlat-változási egyezménye számos ajánlását a következő hat témakörben ültessék át a jogba: fogyasztás, termelés és munkavégzés, mozgás, élet, táplálás és a környezet bírói védelmének megerősítése.

2–2

C2.R1

Jog

Éghajlat és reziliencia

Cél

Az éghajlatváltozással és az ellenálló képességgel kapcsolatos jogszabályok – alacsony ÜHG-kibocsátású övezetek

Szám

0

18

3. KÉRDÉS

2024

Az alacsony ÜHG-kibocsátási övezetek létrehozását célzó szabályozási tanulmány 18 agglomeráció általi befejezése

2–3

C2.R2

A körforgásos gazdaságról szóló törvény

Mérföldkő

A hulladék- és körforgásos gazdaságról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet

Hatálybalépés:

1. KÉRDÉS:

2022

Az építésihulladék- és építőanyag-ipar létesítéséről szóló rendelet hatálybalépése

2–3 a

C2.R2

A körforgásos gazdaságról szóló törvény

Mérföldkő

A hulladék elleni küzdelemről és a körforgásos gazdaságról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletek

Hatálybalépés:

1. KÉRDÉS:

2025

A következő rendeletek hatálybalépése:

Rendelet az újrahasznosított nyersanyagok bedolgozásának minimális mértékéről (az AGEC-törvény 61. cikke)

Rendelet a forgalomba hozandó újrafelhasznált csomagolások arányáról (az AGEC-törvény 67. cikke)

2–4

C2.I1

Az ipar Decarbonis ation of industry (az ipar dekarbonizálása)

Cél

Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás

MtCO2eq

(millió tonna CO2 egyenérték)

0

3,5

2. KÉRDÉS:

2021

Elkerült ÜHG-kibocsátás a projekt teljes időtartama alatt, a „beruházás előtti” helyzet összehasonlításával számítva és az üzemeltető által az ajánlati felhívásra adott válaszban meghatározottak szerint, azzal a céllal, hogy az ETS-létesítményeken belüli beruházások lehetővé tegyék a szén-dioxid -kibocsátásnak az ETS-irányelvben foglalt referenciaérték alá történő csökkentését

2–5

C2.I1

Az ipar Decarbonis ation of industry (az ipar dekarbonizálása)

Cél

Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás

MtCO2eq

(millió tonna CO2)

egyenérték)

3,5

5

4. KÉRDÉS

2022

A projekt teljes élettartama alatt elkerült ÜHG-kibocsátás, amelyet a „beruházás előtti” helyzethez viszonyítva számítottak ki, és amelyet az üzemeltető az ajánlati felhívásra adott válaszban meghatározott azzal a céllal, hogy az ETS-létesítményeken belüli beruházások lehetővé tegyék a szén-dioxid-kibocsátásnak az ETS-irányelvben foglalt referenciaérték alá történő csökkentését.

2–6

C2.I2

Városi sűrűsödés: fenntartható építkezés

Cél

A támogatásban részesülő települések száma

Szám

0

1200

4. KÉRDÉS

2021

A fenntartható építkezéshez nyújtott támogatásban részesülő települések száma a városokban

elhasználódott területek.

2–7

C2.I3

Városi sűrűsödés: barnamezős területek

Cél

Azoknak a projekteknek a száma, amelyek hulladékkal vagy urbanizált területtel kapcsolatos újrafeldolgozási műveletre vonatkozó támogatást írtak alá

Szám

0

90

1. KÉRDÉS:

2022

Azon projektek száma, amelyekre vonatkozóan aláírták a támogatási megállapodást, vagy hulladék-újrafeldolgozási műveletre, vagy urbanizált földterület újrafeldolgozására.

2–8

C2.I3

Városi sűrűsítés barnamezős területek

Cél

Azoknak a projekteknek a száma, amelyek hulladékkal vagy urbanizált területtel kapcsolatos újrafeldolgozási műveletre vonatkozó támogatást írtak alá

Szám

90

200

1. KÉRDÉS:

2023

Azon projektek száma, amelyekre vonatkozóan aláírták a támogatási megállapodást, vagy hulladék-újrafeldolgozási műveletre, vagy urbanizált földterület újrafeldolgozására.

2–9

C2.I4

Biológiai sokféleség

Cél

Az ökológiai helyreállítás és a védett területek területén támogatott projektek száma

Szám

0

700

4. KÉRDÉS

2022

Az ökológiai helyreállításhoz és a biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódó projektek száma a védett területeken.

2–10

C2.I5

A szeizmikus kockázatok megelőzése Franciaország tengerentúli megyéiben

Cél

Az érintett épületek száma – szeizmikus kockázatok Franciaország tengerentúli megyéjében

Szám

0

15

4. KÉRDÉS

2023

Azon középületek (például válságkezelő épületek, prefektúrák és szubfektúrák, kiemelt kórházak, iskolák, középiskolák és főiskolák) száma Franciaország tengerentúli megyéiben, amelyekben szeizmikusellenes munkálatok kezdődtek.

2–11

C2.I6

Biztonságos vízhálózatok

Cél

A támogatott ivóvízhálózatok és szennyvízelvezetési hálózatok lineáris km-es száma

Km (km)

0

450

4. KÉRDÉS

2022

Azon ivóvízhálózatok vagy szennyvízelvezetési hálózatok kilométerszáma, amelyek felújítási munkálatai megkezdődtek.

2–12

C2.I7

A válogatóközpontok Modernizat ionja

Cél

A válogatási központok korszerűsítésére aláírt szerződések száma

Szám

0

32

4. KÉRDÉS

2022

·A válogatási központok korszerűsítésére aláírt szerződések száma.

2–13

C2.I7

Modernizat ion of Sorting centers

Mérföldkő

Beruházás a hulladékválogatásba és -gyűjtésbe, valamint az orvosi hulladék kezelésébe

A kedvezményezettek listájának közlése

4. KÉRDÉS

2022

A pályázati felhívás véglegesítése és

támogatási rendszerek és a kedvezményezettek kiválasztása a következő programok esetében:

·a házon kívüli hulladékválogatásra és -gyűjtésre irányuló beruházások támogatása;

·a biohulladék válogatásának, gyűjtésének és hasznosításának támogatása;

·a fertőző orvosi hulladék fertőtlenítésére szolgáló berendezésekre irányuló beruházások támogatása.

2–14

C2.I7

A válogatóközpontok Modernizat ionja

Cél

Az alábbiak száma:

korszerűsített szelektáló központok

Szám

0

32

4. KÉRDÉS

2025

Azon meglévő köz- és magánválogató központok száma, amelyek befejezték a korszerűsítési munkálatokat.

2–15

C2.I8

Újrafeldolgozás és újrafelhasználás

Cél

Az elkerült műanyagok mennyisége

Tonna (tonna)

0

275000

4. KÉRDÉS

2025

Az újrafeldolgozás vagy az ipari folyamatokba való beépítés révén elkerült tényleges műanyagok halmozott mennyisége.

2–16

C2.I9

Növényi fehérjékre vonatkozó terv

Cél

A fehérjenövény-termesztésbe való beruházás céljából a fehérjetervből támogatásban részesülő projektek száma

Szám

0

1200

1. KÉRDÉS:

2022

Azon projektek száma, amelyek a „fehérjetervből” támogatásban részesülnek a fehérjenövény-termesztésbe való beruházás céljából, a projektfelhívások alapján történő kiválasztást követően.

2–17

C2.I10

Erdők

Cél

Az erdők azon területe, amelyre az erdő fejlesztése, adaptálása, regenerálása vagy helyreállítása céljából támogatást kötöttek

Hektár (hektár)

0

30000

1. KÉRDÉS:

2023

Az erdők azon területe, amelyre az erdő fejlesztése, adaptálása, regenerálása vagy helyreállítása érdekében támogatást kötöttek.

C.KOMPONENS: Infrastruktúra és környezetbarát mobilitás

A közlekedési ágazatFranciaország egyik fő CO2-kibocsátója, amely 2017- ben a teljes kibocsátás 38%-át tette ki. E kibocsátások 96%-áért a közúti közlekedés felelős, amelyek több mint fele magángépjárművekből származik. A közlekedési infrastruktúrák kulcsszerepet játszanak a zöld átállás hatékony végrehajtásában. A szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos gyakorlatok ökológiai alternatíváit a felhasználók a karbantartásuk és fejlesztésük révén vehetik igénybe. A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense keretében hozott intézkedések a tömegközlekedés (metró, villamos, busz) fejlesztésére, valamint a nemzeti személy- és áruszállítási vasúti hálózat felújítására és javítására összpontosítanak. A komponens olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja a közigazgatás elektromos vagy hibrid járművekkel rendelkező gépjárműparkjának megújítása, a kikötők fenntarthatóságának javítása és a zöld átállás megkönnyítése a vidéki területeken.

A komponens a mobilitással és a környezetbarát költségvetés-tervezéssel kapcsolatos két reformot is magában foglal, amelyek célja a nemzeti költségvetés környezeti hatásának átláthatóbbá tétele.

Ezek a beruházások és reformok hozzájárulnak az elmúlt két évben Franciaországnak címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az Unió többi részével való összekapcsolásra kell összpontosítani” (3. országspecifikus ajánlás, 2019), valamint „A vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – likviditását támogató intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása. [...] Összpontosítsa a beruházásokat a zöld [...] átállásra, különösen a fenntartható közlekedésre, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, az energetikai infrastruktúrára, valamint a kutatásra és az innovációra.” (3. országspecifikus ajánlás, 2020).

3.1.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform (C3.R1): Mobilitási jog („Loi d’Orientation des Mobilités”)

A mobilitásról szóló jogszabály célja a közlekedés és a mobilitás mélyreható átalakítása a napi szolgáltatások javítása, a teljes lakosság igényeinek kielégítése és az ágazat gyorsabb dekarbonizációja révén. A törvény az irányításra, a szabályozásra és a beruházási tervekre vonatkozó szakpolitikai eszközök átfogó csomagját tartalmazza.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időkerete alatt számos, a mobilitási joghoz kapcsolódó másodlagos jogszabályt kell végrehajtani. Először is, 2020-ban hatályba lépett egy rendelet, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az utazások pénzügyi juttatásokat vonhatnak maguk után azon járművezetők számára, akik utasok hiányában közös autót ajánlottak fel. Másodszor, a rendeleteket 2021-ben módosítani kell annak érdekében, hogy a helyi vasúti hálózat üzemeltetését át lehessen ruházni a régiókra. Harmadszor, a kormány a törvényben előírtaknak megfelelően 2023. december 31-ig felülvizsgálja és aktualizálja a közlekedési infrastruktúrába történő állami beruházások pénzügyi és operatív programozását.

Reform (C3.R2): Zöld költségvetés-tervezés

A zöld költségvetés közzétételének célja, hogy a Parlamentnek és a civil társadalomnak szánt egységes és átfogó tájékoztatási keretet hozzon létre az állami költségvetés környezeti hatásairól.

Franciaország a 2021. évi költségvetési törvényével együtt zöld költségvetési módszertant tett közzé, amelyben az állami költségvetés minden egyes kiadását a hat célkitűzés mindegyikére gyakorolt hatása alapján osztályozzák

az (EU) 2020/852 rendeletben 10 (a továbbiakban: taxonómiai rendelet) meghatározottak szerint: az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, a szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

A bevételeket az Eurostat meghatározása szerint környezetvédelmi adóként sorolják be, „olyan adó, amelynek alapja egy olyan dolog fizikai egysége (vagy egy fizikai egység közelítése), amely konkrét és bizonyított negatív hatást gyakorol a környezetre.” 11

A 2022. évi költségvetésre vonatkozóan új zöld költségvetést kell közzétenni. A már kialakult gyakorlatokra támaszkodik, és a működési kiadások figyelembevételére szolgáló új módszertan bevezetésével javítja azokat.

Beruházás (C3.I1): A vasúti ágazat támogatása

A szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő elérése érdekében Franciaország növelni kívánja a vasút használatát a közúti közlekedés alternatívájaként. Az intézkedés célja a vasúthálózat javítása és korszerűsítése.

A beruházás első részét a közlekedési infrastruktúrába történő beruházásért felelős ügynökség (AFITF) hajtja végre. Ezt az állami ügynökséget a kormány azzal bízta meg, hogy előre kiválasztott közlekedési infrastrukturális projektekbe ruházzon be. Az intézkedés a helyi vasútvonalaknak az állammal és a régiókkal együttműködésben végrehajtott felújítását finanszírozza. Hozzájárul továbbá a tehervonalak és a beágyazott logisztikai platformok felújításához is. A beruházásra várhatóan 2021-ben és 2022-ben kerül sor.

A beruházás második részét az SNCF francia nemzeti vasúttársaság feltőkésítésére kell fordítani. A forrásokat közvetlenül az SNCF-csoport részét képező hálózatüzemeltetőnek, az SNCF Réseaunak kell átutalni. Az intézkedés végrehajtása során fel kell vázolni, hogyan biztosítják az átláthatósági követelményeknek és az állami támogatási szabályoknak való megfelelést, különös tekintettel a számviteli elkülönítésre az SNCF Réseau gazdasági és nem gazdasági tevékenységei közötti kereszttámogatás elkerülése érdekében. A 2021 és 2023 között megvalósított beruházásokat három intézkedésre kell osztani.

Az első intézkedés célja az országos vasúti hálózat felújítása a vágányok, keresztezőrudak és ballasztok lecserélésére irányuló jelentős beruházások révén. Ezenkívül beruházásokat kell eszközölni a kapcsolók, a felsővezetékek és a jelzőtáblák cseréje érdekében.

A második intézkedés célja a hálózat biztonságának és megbízhatóságának javítása. Finanszírozza a kutatást és fejlesztést, valamint a glifozát gyomirtóját olyan alternatív termékekkel felváltó termékeket és berendezéseket, amelyek kevésbé károsak a környezetre. Az intézkedés emellett az alagutak felújítását is finanszírozza.

A harmadik intézkedés a helyi vasútvonalak (például vágányok, sínek, ballasztok és vasúti berendezések) teljes felújítását finanszírozza.

Beruházás (C3.I2): A tiszta járművek iránti kereslet támogatása (gépjármű-terv)

E beruházás célja a tiszta üzemű járművek iránti kereslet támogatása, főként a háztartások részéről. Az intézkedés magában foglal egy „ökológiai bónuszt” a könnyű járművek számára a legfeljebb 50 g/km CO2-kibocsátású elektromos, hidrogén- vagy hálózatról tölthető hibrid járművekvásárlásának támogatására. A bónusz összege a jármű típusától (elektromos, hálózatról tölthető hibrid, hidrogén), a kedvezményezett típusától (háztartás vagy vállalkozás) és a jármű árától (magasabb bónusz az olcsóbb autókért) függ.

A bónusz szintje 2021 júliusától fokozatosan csökken, mivel e járművek versenyképessége nő a termikus alternatívákhoz képest.

Beruházás (C3.I3): Napi mobilitás: a tömegközlekedés fejlesztése

Az intézkedés célja a városi területeken a napi mobilitást szolgáló vasúti infrastruktúra fejlesztésének finanszírozása azok vonzerejének növelése érdekében. Az intézkedés a Párizs körüli Ile de France régióra összpontosít a visszatérő torlódási problémák megoldása érdekében. Részt vesz továbbá új városi metróvonalak létrehozásában a régiók nagyvárosaiban. A támogatható projektek többnyire elektromos vontatáson alapulnak, amelynek részt kell vennie a közlekedés dekarbonizációjában. Az intézkedés támogatja az eljárás különböző lépéseit, a szükséges előzetes tanulmányoktól a tényleges munkákig.

Az intézkedés különösen a városi vasútvonalak fejlesztését (RER E, B és D), a villamosvonalak kiépítését (T3, T1) és a nagy magasságú autóbuszokat (TZ 2 és 3) társfinanszírozza. A régiókban az intézkedés egy új metróvonal létrehozását támogatja Toulouse-ban. A beruházásra várhatóan 2021 és 2026 között kerül sor.

Beruházás (C3.I4): A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munka felgyorsítása

Az intézkedés célja a meglévő közlekedési infrastruktúra korszerűsítése annak érdekében, hogy azt hozzáigazítsák az új közlekedési eszközökhöz, a helyi igényekhez és a zöld átálláshoz. A személygépkocsik alternatívájaként elősegíti a közös használatú és az elektromos járművek integrálását. Fokoznia kell továbbá a folyami infrastruktúra működését és felügyeletét szolgáló új technológiák digitalizálását és integrálását annak érdekében, hogy az a közúti árufuvarozás hiteles alternatívája legyen.

Az intézkedést elsősorban a Francia Közlekedési Infrastruktúrák Finanszírozó Ügynökségén (AFITF) keresztül kell végrehajtani, amely a kormány által az előzetesen kiválasztott közlekedési infrastrukturális projektekbe való beruházással megbízott állami ügynökség. A beruházásoknak több projektet kell érinteniük. Finanszírozza új elektromos töltőpontok létesítését a nemzeti utakon és a nagy sebességű utakon. Elsőbbséget kell biztosítani a tömegközlekedésnek és a közös közlekedésnek a fenntartott sávok építésével és az ezek szabályozására szolgáló berendezések felszerelésével, valamint alacsony kibocsátású zónák létrehozásával. A tervek között szerepel továbbá a folyami hálózatok, különösen a zsilipek és a gátak felújítása, valamint a tengerügyek digitális irányítási rendszerének és a CROSS hálózatnak (Regionális Megfigyelési és Megmentési Operatív Központok) a korszerűsítése.

Beruházás (C3.I5): Az állami flotta környezetbarátabbá tétele

Az intézkedés célja a három közigazgatási szervből álló gépjárműflotta megújítása: a rendőrség és a csendőrség (Belügyminisztérium), a Vámügyi Főigazgatóság (pénzügyi minisztérium) és a büntetés-végrehajtási hivatal (igazságügyi minisztérium). E három karosszéria együttes flottája az állam járműveinek többségét képviseli, ugyanakkor idős, magas futásteljesítményt és alacsony megújítási arányt mutat. A flotta 2021. és 2022. évi zöldítési terve a tiszta járművek (elektromos vagy hálózatról tölthető hibridek) vásárlását helyezi előtérbe. A beruházás összesen 3465 tiszta jármű beszerzését segíti elő a Belügyminisztérium, 570 a vámhatóságok és 530 az igazságügyi igazgatás számára. Az intézkedésnek támogatnia kell az elektromos töltőállomások beszerzését is.

Beruházás (C3.I6): A kikötők környezetbarátabbá tétele

A kikötők a francia gazdaság kulcsfontosságú eszközei. Az intézkedésnek az éghajlatvédelmi átállás követelményével összhangban további beruházásokat kell lehetővé tennie az alternatív üzemanyagok és a tisztább hajók támogatása révén. Az intézkedés két alintézkedésre oszlik. 2023 végéig kilenc új elektromos összeköttetés telepítését finanszírozza, amelyek alternatív üzemanyagot kínálnak a kikötői dokkokon az üdülőhajók, a személyhajók és a konténerszállító hajók számára olyan helyszíneken, mint a Havre-Rouen-Párizs dokkhálózat, a marseille-i dokkok vagy a Martinique-i Pointe des Grives dok. Emellett finanszírozza az ökológiai minisztérium tengerügyekért felelős osztályának hajóflottája számára alacsonyabb kibocsátású új hajókat.

Beruházás (C3.I7): A villamosenergia-hálózatok rezilienciájának és az energetikai átállásnak a megerősítése a vidéki területeken

Ezen intézkedés célja a villamosenergia-hálózatok ellenálló képességének növelése, különös tekintettel a vidéki területekre. Az intézkedésnek javítania kell a villamosenergia-elosztó rendszer minőségét azokban a régiókban, ahol többnyire fejlesztik a megújuló energiaforrásokat, és ahol az elektromos mobilitás kulcsfontosságú kihívást jelent.

Az intézkedés kedvezményezettjei a villamos energia nyilvános elosztását szervező hatóságok 12 .

A beruházás növeli a költségvetési törvény vidéki villamosításra szánt költségvetési sorát (loi de finances). Az intézkedésnek 2023-ig különböző alprogramokat kell finanszíroznia.

Az „energiaátállásra” és az „innovatív megoldások fejlesztésére” vonatkozó első alprogram a megújuló energiaforrások hálózatba, tárolólétesítményekbe és elektromos töltőinfrastruktúrába való integrálásának előmozdítása révén finanszírozza az energetikai átállást a vidéki területeken. Emellett fel kell gyorsítania az intelligens fogyasztásmérők bevezetését.

A második „éghajlati esemény” alprogram az elektromos berendezések egyes részeinek javítási munkálatait finanszírozza.

a szélsőséges időjárás által megrongálódott hálózat.

A fennmaradó beruházást a régi elektromos kábelek és berendezések felújítására, valamint a vidéki területeken jelenleg hiányzó hálózati biztonság növelésére kell fordítani.

3.2.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

A mérföldkövekre vonatkozó minőségi mutató

A célérték mennyiségi mutatója

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

Egység

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

3–1

C3.R1

A mobilitásra vonatkozó jog

Mérföldkő

A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése

Hatálybalépés:

3. KÉRDÉS

2020

A mobilitási törvény végrehajtási rendeletének hatálybalépése, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az utazások pénzügyi juttatással járhatnak azon járművezetők számára, akik utasok hiányában közös autót ajánlottak fel (a mobilitásról szóló törvény 35. cikkének (2) bekezdése).

3–2

C3.R1

A mobilitásra vonatkozó jog

Mérföldkő

A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 172. cikke

Hatálybalépés:

2. KÉRDÉS:

2021

A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 172. cikke szerinti, a helyi érdekű vasúti hálózat régióiba történő irányításátadást biztosító szabályok kiigazítására irányuló intézkedések hatálybalépése.

3–3

C3.R1

A mobilitásra vonatkozó jog

Mérföldkő

A 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 3. cikke

A frissítés elkészítése

4. KÉRDÉS

2023

A közlekedésbe történő állami beruházások pénzügyi és operatív programozását naprakésszé tevő, a mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvényben meghatározott felülvizsgált jogszabály naprakésszé tételének az említett törvény 3. cikke szerinti naprakésszé tétele 2023. június 30. előtt.

3–4

C3.R2

Zöld költségvetés

Mérföldkő

Zöld költségvetés a finanszírozási törvénnyel

A kormány általi közzététel

4. KÉRDÉS

2021

Zöld költségvetés közzététele a 2022. évi költségvetési törvényjavaslattal együtt, beleértve a működési kiadások figyelembevételének jobb módszertanát.

3–5

C3.I1

A vasút támogatása

Mérföldkő

A finanszírozási megállapodások megkötése

Az AFITF igazgatótanácsa általi elfogadás

3. KÉRDÉS

2021

Az AFITF igazgatótanácsa elfogadja a finanszírozási megállapodásokat.

3–6

C3.I1

A vasút támogatása

Cél

Kapcsolók

Szám

0

272

1. KÉRDÉS:

2022

A telepített új kapcsolók száma (összesen).

3–7

C3.I1

A vasút támogatása

Cél

Felsővezetékek

Km (km)

0

182

1. KÉRDÉS:

2022

Új felszerelt felsővezetékek kilométerben (összesen)

3–8

C3.I1

A vasút támogatása

Cél

Regenerált vasútvonalak

Km (km)

0

863

4. KÉRDÉS

2022

Regenerált vasútvonalak kilométere(összesen).

3–9

C3.I1

Támogatás a következőkhöz:

vasút

Cél

Alagutak

Méter (méter)

0

3305

4. KÉRDÉS

2022

Megerősített alagutak mérőszáma(összesen).

3–10

C3.I1

A vasút támogatása

Mérföldkő

A vasutak környezetvédelmi kezelése

Az SNCF Réseau által szolgáltatandó információk

4. KÉRDÉS

2022

A glifozát használatának egy környezetbarátabb alternatívával való felváltása.

3–11

C3.I1

A vasút támogatása

Cél

Helyi vasútvonalak

Km (km)

0

500

4. KÉRDÉS

2023

Felújított kis helyi vonalakkilométerben (összesen)

3–12

C3.I1

A vasút támogatása

Cél

Felújított teherszállító vonalak

Km (km)

0

150

4. KÉRDÉS

2023

Felújított teherpálya kilométere(összesen).

3–13

C3.I1

A vasút támogatása

Cél

Helyi vasútvonalak

Km (km)

500

827

4. KÉRDÉS

2025

Felújított kis helyi vonalakkilométerben (összesen)

3–14

C3.I1

Támogatás a következőkhöz:

vasút

Cél

Felújított teherszállító vonalak

Km (km)

150

330

4. KÉRDÉS

2025

Felújított teherpálya kilométere(összesen).

3–15

C3.I2

Tiszta üzemű járművek vásárlásához nyújtott támogatás

Cél

Ökológiai bónuszok

Szám

0

85000

1. KÉRDÉS:

2021

A könnyűgépjárművekre 2020 júniusa óta nyújtott ökológiai bónuszok száma.

3–16

C3.I2

Támogatás a következőkhöz:

tiszta üzemű járművek vásárlása

Cél

Ökológiai bónuszok

Szám

0

127000

1. KÉRDÉS:

2022

A könnyűgépjárművekre 2021-ben nyújtott ökológiai bónuszok száma.

3–18

C3.I3

Napi mobilitás

Mérföldkő

AFITF    finanszírozási megállapodások

Az AFITF igazgatótanácsa általi elfogadás

1. KÉRDÉS:

2021

Az AFITF igazgatótanácsa elfogadja a finanszírozási megállapodásokat.

3–19

C3.I3

Napi mobilitás

Cél

Nyilvános    fenntartott közlekedési sávok

Km (km)

0

20

4. KÉRDÉS

2024

Az újonnan létrehozott fenntartott tömegközlekedési sávok felújított kilométereinek száma.

3–20

C3.I3

Napi mobilitás

Cél

Nyilvános    fenntartott közlekedési sávok

Km (km)

20

100

2. KÉRDÉS:

2026

Az újonnan létrehozott fenntartott tömegközlekedési sávok felújított kilométereinek száma.

3–21

C3.I4

A szállítás felgyorsítása

infrastruktúra

munkálatok

Mérföldkő

AFITF    finanszírozási megállapodások

Az AFITF igazgatótanácsa általi elfogadás

1. KÉRDÉS:

2021

A finanszírozási megállapodás AFITF igazgatótanácsa általi elfogadása.

3–22

C3.I4

A szállítás felgyorsítása

infrastruktúra

munkálatok

Mérföldkő

Az ASP (l’Agence de Services et de Paiement) aláírása az új töltőállomások finanszírozási megállapodásáról

A finanszírozási megállapodások elfogadása az ASP által

4. KÉRDÉS

2021

Az ASP (l’Agence de Services et de Paiement) aláírta az új töltőállomások finanszírozási megállapodását.

3–23

C3.I4

A szállítás felgyorsítása

infrastruktúra

munkálatok

Cél

Töltőállomások

Szám

0

1500

2. KÉRDÉS:

2023

A nyilvános töltőállomások száma.

3–24

C3.I4

A szállítás felgyorsítása

infrastruktúra

munkálatok

Cél

Befejezett fenntartott sávok kilométerben

Km (km)

0

20

2. KÉRDÉS:

2023

A tömegközlekedés vagy a közös gépkocsihasználat számára fenntartott sávok kilométerben történő véglegesítése.

3–25

C3.I4

A szállítás felgyorsítása

infrastruktúra

munkálatok

Cél

Vízi utakon megvalósított projektek

Szám

0

100

4. KÉRDÉS

2024

A vízi utak felújítására és korszerűsítésére irányuló projektek véglegesítése, beleértve a zsilipeket és a gátakat is.

3–26

C3.I4

A szállítás felgyorsítása

infrastrukturális munkálatok

Mérföldkő

A CROSS hálózat korszerűsítése és a tengeri ügyekre vonatkozó számszerű rendszer

A munkálatok befejezését igazoló jelentés

4. KÉRDÉS

2024

A CROSS hálózat és a tengeri ügyekre vonatkozó számszerű rendszer korszerűsítésének befejezése.

3–27

C3.I5

Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele

Cél

A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma

Szám

0

1291

2. KÉRDÉS:

2021

Elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek összesen a Belügyminisztérium, a Vám- és Jövedéki Főigazgatóság és az Igazságügyi Minisztérium esetében (kumulatív).

3–28

C3.I5

Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele

Cél

A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma

Szám

1291

4200

3. KÉRDÉS

2023

Elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek összesen a Belügyminisztérium, a Vám- és Jövedéki Főigazgatóság és az Igazságügyi Minisztérium esetében (kumulatív).

3–29

C3.I6

A kikötők környezetbarátabbá tétele

Mérföldkő

Az AFITF finanszírozási megállapodásai

Az AFITF igazgatótanácsa általi elfogadás

1. KÉRDÉS:

2021

Az AFITF igazgatótanácsa elfogadja a finanszírozási megállapodásokat.

3–30

C3.I6

A kikötők környezetbarátabbá tétele

Cél

Új elektromos csatlakozások dokkokon

Szám

0

9

4. KÉRDÉS

2023

Új villamosenergia-összeköttetések telepítésének befejezése kikötői dokkokon, például Havre-Rouen-Párizs kikötői hálózaton, Marseille kikötőjében vagy Martinique habourban a Pointe des Grives dokban.

3–31

C3.I6

Az alábbiak környezetbarátabbá tétele:

kikötők

Mérföldkő

Hajók vásárlása

Az akvizíciót igazoló jelentés

1. KÉRDÉS:

2025

A tengerügyi szolgáltatásokhoz szükséges hajók beszerzésének befejezése.

3–32

C3.I7

A villamosenergia-hálózatok rezilienciájának megerősítése

Mérföldkő

A projektek kezdete

A projektek kezdetét igazoló jelentés

4. KÉRDÉS

2023

A vidéki villamosenergia-hálózatokra vonatkozó projektek megkezdése.

D.KOMPONENS: Zöld energiák és technológiák

Franciaország 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40%-os üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célt, valamint a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzést fogadott el. E célkitűzések eléréséhez fel kell gyorsítani a zöld technológiák kifejlesztéséhez szükséges kutatást és innovációt. A kulcsfontosságú fenntartható technológiákba való beruházásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a francia ipar kedvező helyzetbe kerüljön a feltörekvő zöld piacokkal szemben.

Ebben az összefüggésben a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a zöld technológiákkal kapcsolatos innovációt támogató beruházásokat tartalmaz a negyedik „Program d’investissements d’avenir”(PIA4) keretében azáltal, hogy stratégiákat határoz meg a zöld átálláshoz kapcsolódó kulcsfontosságú kiválasztott ágazatokban, és támogatja az ipart abban, hogy lépéseket tegyen e stratégiák végrehajtása érdekében. Ezt kiegészíti a hatásvizsgálat irányításának reformja a hatékonyság növelése érdekében, ami várhatóan nemcsak a 4. hatásvizsgálat zöld innovációval kapcsolatos intézkedései, hanem más területek (pl. digitális innováció, innovatív vállalkozások, valamint az oktatás, a kutatás, a valorizáció és az innovációs ökoszisztémák támogatása – lásd a 6. és 9. komponens intézkedéseit) számára is előnyökkel jár.

Ez a komponens két célzottabb beruházási intézkedést is tartalmaz: i. a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén fejlesztésének előmozdítása a gazdaság dekarbonizációjának támogatása érdekében, valamint ii. a repüléstechnikai ágazat támogatása a jelenlegi gazdasági nehézségek leküzdése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparra való átállás érdekében.

Ezek az intézkedések hozzájárulnak a zöld átállási célkitűzéshez és az éghajlat-politikai cél eléréséhez. Hozzájárulnak továbbá a Franciaországnak címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez is, amelyek szerint a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát a zöld és digitális átállásra, különösen a fenntartható közlekedésre, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, valamint a kutatásra és innovációra kell összpontosítani (3., 2019. és 3., 2020. évi országspecifikus ajánlás).

4.1.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform (C4.R1): A Programme d’investissements d’avenir ( PIA) irányítása

A reform célja a „Programme d’Investissements d’Avenir” (PIA) program irányításának javítása a korábbi programok tapasztalatainak visszaszerzésére építve.

Franciaország 2010-ben partnerségi hatásvizsgálati programokat indított azzal a céllal, hogy előmozdítsa és finanszírozza az innovációt a stratégiai területeken, az ötletek megjelenésétől az új szolgáltatások és termékek piaci terjesztéséig. Franciaország megkezdte a negyedik „Programme d’Investissements d’Avenir” (PIA4) megvalósítását, amely a 2021 és 2025 közötti ötéves időszakot fedi le azzal a céllal, hogy hozzájáruljon Franciaország jövőjének alakításához 2030-ig. A 4. hatásvizsgálat két részből áll: a kiemelt ágazatokba és a jövő kulcsfontosságú technológiáibatörténő rendkívüli beruházások finanszírozására szolgáló „irányított innováció”ág („Vulet dirigé”); valamint egy „strukturális” ágat (volet structurel) afelsőoktatásba és a kutatási ökoszisztémákba történő strukturális beruházások és innováció finanszírozására.

A jelenlegi reform részeként – a Comité de surveillance des investissements d’avenir ajánlásaira építve – a PIA4 számára világosabb stratégiai irányítást kell biztosítani egy magas szintű Conseil interministériel de l’innováció létrehozása révén, amely a miniszterelnök körül összefogja az illetékes minisztereket az innovációs politika irányainak és prioritásainak meghatározása érdekében. A Comité de surveillance des investissements d’avenir küldetését ki kell terjeszteni a Conseil interministériel de l’innováció tanácsadó szerepére az innovációs politikák kidolgozása és az új beruházási prioritások meghatározása terén.

Az innovációt a kiemelt fontosságú technológiák és a nagy növekedési potenciállal rendelkező piacok tudományos szakértőiből álló munkacsoportok által kidolgozott „gyorsítási stratégiák” révén mozdítják elő. A „gyorsítási stratégiák” jóváhagyását követően pályázati felhívásokat és/vagy pályázati felhívásokat tesznek közzé, amelyek az egyes stratégiák sajátos igényeihez igazodnak. A projekteket ezt követően versenyeljárások útján választják ki. A forrásokat a projektfelhívások meghirdetésével és a projektek kiválasztásával kötik le. A jelenlegi reform részeként a „gyorsítási stratégiák” kidolgozására és végrehajtására irányuló folyamatokat észszerűsítik annak érdekében, hogy az azonosított problémák tekintetében strukturáltabb és integráltabb (szabályozási, költségvetési, támogatásorientált stb.) megközelítést biztosítsanak, valamint hogy szigorú kiválasztási, nyomonkövetési és szisztematikus értékelési eljárások révén hozzájáruljanak a beruházások minőségéhez.

Franciaország számos, a PIA4-hez kapcsolódó intézkedést épített be helyreállítási és rezilienciaépítési tervébe, és e reform célja, hogy ezen intézkedések tekintetében előnyöket biztosítson – nemcsak a zöld innovációra irányuló 1. beruházás tekintetében, amely a jelenlegi komponens részét képezi, hanem más területeken is (digitális innováció, innovatív vállalkozások, valamint az oktatás, a kutatás, a valorizáció és az innovációs ökoszisztémák támogatása – lásd a 6. és 9. elem intézkedéseit).

Beruházás (C4.I1): Innováció a zöld átállásért

E beruházás célja, hogy a negyedik program keretében felgyorsítsa és fokozza a zöld átállást szolgáló fejlett technológiákba történő beruházásokat.

Ez a beruházás olyan innovációs projekteket finanszíroz, amelyek a zöld átállással kapcsolatos hét „gyorsítási stratégiára” épülnek, amelyeket a PIA4 „vulet dirigé” keretében dolgoztak ki.

Az első ilyen „gyorsítási stratégia” a dekarbonizált hidrogénre összpontosít. 2020 szeptemberében már validálták, és operatív intézkedésekhez vezet, i. a Briques technologiqueset démonstrateurs-szal kapcsolatos projektfelhívás,amelynek célja a hidrogén előállításával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos alkatrészek és rendszerek fejlesztése vagy fejlesztése, valamint demonstrációs projektek támogatása, valamint

a hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megépítése (vö. 2. beruházás), amelyhez a 4. hatásvizsgálati keret hozzájárul.

A következő hat további „gyorsítási stratégiát” kell bevezetni:

·Az ipar dekarbonizációja, amelynek célja a meglévő technológiai megoldások és forradalmi technológiák felfuttatása és alkalmazása, ahol a kihívás a demonstráció, a szabadalom és az innovatív megoldás iparosítása. A stratégiának különösen a folyamatok energiahatékonyságának javítására, az ipar energiaszerkezetének (különösen a hőenergia) dekarbonizációjára, valamint a szén-dioxid-mentes folyamatok, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás vagy -felhasználás alkalmazására kell összpontosítania.

·Fenntartható mezőgazdasági rendszerek, a következőkhöz hozzájáruló mezőgazdasági berendezések támogatása:

a zöld átállás a gépesítésről az intelligens és összekapcsolt mezőgazdasági berendezésekre való áttérés lehetővé tételével, a fosszilis vagy szintetikus inputanyagok helyettesítésével vagy használatának korlátozásával, valamint a több teljesítményű és reziliens állat- és növénypopulációk kiválasztásának fejlesztésével.

·Az újrafeldolgozott anyagok újrafeldolgozása és reintegrálása azzal a céllal, hogy olyan újrafeldolgozott nyersanyagokon alapuló modell jöjjön létre, amely egy koherens és integrált újrafeldolgozási értékláncon keresztül helyettesíti a primer anyagokat. Ebben a szakaszban öt anyagot határoztak meg prioritásként: stratégiai fémek, műanyagok, kompozitok, papír/karton és textíliák.

·Fenntartható városok és innovatív épületek. A városok terjeszkedésének a mezőgazdasági földterületek és a természeti területek kárára történő csökkentése, valamint a városok erőforrás-hatékonyabbá, reziliensebbé, inkluzívabbá és termelékenyebbé tétele érdekében e stratégiának támogatnia kell az innovatív és megismételhető területi demonstrációkat, különös tekintettel az épületek energetikai felújításának széles körű bevezetését előmozdító eszközök és módszerek meghatározására; a fa- és geoalapú nyersanyagok ágazatának strukturálása a karbonsemlegesség érdekében; valamint a városok és a mesterséges intelligencia digitális átállása.

·Amobilitás digitalizációja és szén-dioxid-mentesítése az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az ágazat zöld átállásának felgyorsítása révén történő csökkentése, valamint a napi közlekedési megoldások valamennyi régióban történő fejlesztése és javítása érdekében. A kiemelt területek a műveletek és az infrastruktúra optimalizálása, a digitális transzformáció és az automatizálás. A stratégia valamennyi közlekedési módra – a személyszállításra, de a logisztikára is – kiterjed. Különösen a rendszerek és szolgáltatások demonstrációjára és kísérleti projektjeire, a növekedés előtt álló akadályok felszámolására, az üzleti modellek tesztelésére és szükség esetén a szabályozási keret kiigazításának előkészítésére összpontosít.

·Bioalapú termékek és ipari biotechnológiák – fenntartható üzemanyagok, amelyek célja az ipari biotechnológiák és a bioalapú termékek fejlesztésének előmozdítása Franciaországban, különös tekintettel a kőolajtermékek felváltására. A stratégia célja tehát a bioalapú termékek és a fenntartható üzemanyagok francia ipari ágazatának fejlesztése, különösen a repüléstechnikai ágazatban. Emellett foglalkoznia kell a bioalapú termékek iránti kereslettel is.

A 2021 végéig történő validálást követően ezek a stratégiák konkrét intézkedések kiválasztására és végrehajtásának támogatására irányuló (2022 végéig elindítandó) pályázati felhívásokhoz vagy pályázati felhívásokhoz vezetnek. A francia helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe történő beruházás célja a kapcsolódó költségek egy részének támogatása.

A soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásnak támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének olyan módon történő biztosítását, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen az (EU) 2021/241 rendeletben foglalt, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Ez kiegészíti azt a tényt, hogy adott esetben a környezetvédelmi kritériumok a projektek kiválasztási kritériumainak részét képezik, és hogy az üzemeltetőknek belső és külső szakértelem alapján kritikusan kell elemezniük javaslataikat; hogy a zöld átállást jogszabály sorolja fel a hatásvizsgálat egyik célkitűzéseként, és hogy a hatásvizsgálat irányító szerveinek biztosítaniuk kell e célkitűzések alkalmazását, amit egy célzott mutató segítségével nyomon követnek. Ez a következők kizárásához vezet: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 13 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 14 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 15 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 16 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet.

Beruházás (C4.I2): Dekarbonizált hidrogén kifejlesztése

Az intézkedés célja francia értékláncok kialakítása a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítása, valamint ennek a hidrogénnek a downstream, végfelhasználói ágazatokban, például a közlekedésben és az iparban történő felhasználása tekintetében.

Ez az intézkedés a Franciaország által 2020. szeptember 8-án elfogadott, a dekarbonizált hidrogén fejlesztésére irányuló nemzeti stratégia tágabb kontextusába illeszkedik, amely maga is egyike a hatásvizsgálat keretében bevezetett „gyorsítási stratégiáknak” (vö.: Investment 1). Ez a stratégia meghatározza a 2030-ra vonatkozó jövőképet, beleértve a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítására szolgáló beépített elektrolízis-kapacitás 6,5 GW-os létrehozására vonatkozó célkitűzést. Ebben az összefüggésben ez a beruházás a 2030-ig megvalósítandó szélesebb körű intézkedéscsomag részét képezi.

A beruházás a megújuló és alacsony szén-dioxid - kibocsátású hidrogénnel kapcsolatos, tervezett közös európai érdeket szolgáló fontos projektek elindítását és végrehajtását foglalja magában, más tagállamokkal együttműködve. A tervezett közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jelenleg más tagállamokkal közösen épülnek. A projektek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén értékláncának európai szintű előmozdítását célzó megoldások kifejlesztése és első ipari bevezetése. Franciaország várhatóan olyan támogatás révén járul hozzá a tervezett projektekhez, amelynek végső célja i. 2023. december 31-ig egy elektrolizátor gigagyár működőképessé tétele Franciaországban, ii. az üzemanyagcellák és általában a tartályok és anyagok gigagyárának létrehozása annak érdekében, hogy 2023. december 31-ig működőképessé váljon a hidrogénalapú nehézgépjárművek fejlesztése, valamint iii. az ipari telephelyek megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénné való átalakítása 2025. december 31-ig. A projekt keretében végrehajtott francia fellépéseket az „Innovate for the green transition” (Innováció a zöld átállásért) intézkedés részeként is támogatni kell, amely a hidrogénnel kapcsolatos, a 4. hatásvizsgálat keretében elfogadott „gyorsítási stratégián” alapul 17 .

Beruházás (C4.I3): Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára

E beruházás célja, hogy segítse a repüléstechnikai ipart a jelenlegi gazdasági kihívások leküzdésében kapacitásainak fenntartásával és diverzifikálásával, valamint környezeti és digitális teljesítményének növelésével; valamint a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítését célzó transzformatív K+F-be való beruházás.

Ez a beruházás két alintézkedés köré szerveződik:

·Az első alintézkedés a vállalkozások diverzifikációját, korszerűsítését, valamint digitális és környezeti átalakulását előmozdító beruházástámogatási alapból áll. Az alap a repüléstechnikai ágazat vállalkozásait támogatja. Az első pályázati felhívásra 2020 második felében került sor, a következő években pedig más pályázati felhívásokra is sor kerül. Annak biztosítása érdekében, hogy ez az alintézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, a légijármű-üzemeltetőket (különösen a repülőtereket és a légitársaságokat) kifejezetten ki kell zárni az ezen alintézkedés szerinti pályázati felhívásokból.

·A második alintézkedés a „zöld légi járművek” technológiáinak kutatás-fejlesztéséhez nyújtott támogatásból áll. A program a repüléstechnikai ágazaton belüli diszruptív és transzformatív innováció előmozdítására összpontosít a zöld átállás megvalósítása érdekében, az összes azonosított technológiai kihívás kezelését célzó integrált megközelítésre építve. E célból támogatja az „ultrasober” vagy „kibocsátásmentes” légi járművek új generációjának technológiai előkészítésére összpontosító egyéni vagy együttműködésen alapuló K+F projekteket. Az erőfeszítések legalább 70%-ának közvetlenül hozzá kell járulnia a jövőbeli légi járművek energiahatékonyságához és éghajlati hatásainak csökkentéséhez, a fennmaradó résznek pedig közvetetten kell hozzájárulnia a ciklusoknak és a költségeknek a légi járművek teljes életciklusa során történő csökkentéséhez, lehetővé téve a környezetbarát technológiák gyorsabb integrálását az üzemben lévő flottákba. Az ipari vagy kutatási szervezetek által benyújtott projekteket ki kell választani, és azokat jellemzően három éven belül be kell fejezni.

Az első alintézkedés keretében soron következő projektfelhívásokra és a második alintézkedés alá tartozó projektek kiválasztási folyamatára vonatkozó feladatmeghatározásnak támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell, hogy a kiválasztott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz.

4.2.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (célok esetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

4.3.

4.4.

4.5.

4.6.

4.7.

Mértékegység:

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

4.8.

4–1

C4.R1:

A Programm e d’investiss ements d’avenir (PIA) kormányzóságának reformja

Mérföldkő

A Programm e d’investiss ements d’avenir felülvizsgált szabályzata

Hatálybalépés:

–

–

–

1. KÉRDÉS:

2021

Az új irányítást bevezető jogszabály-módosítás és keretmegállapodás hatálybalépése, különös tekintettel a következőkre:

-Tárcaközi innovációs tanács létrehozása, amely a miniszterelnök körüli illetékes minisztereket tömöríti, és amely meghatározza az innovációs politika irányvonalait és prioritásait;

-A jövő küldetéseinek kiterjesztése

Beruházásfelügyeleti bizottság, amelynek feladata, hogy tanácsot adjon a tárcaközi innovációs tanácsnak az innovációs politikák kidolgozása során, és konzultatív véleményt adjon az új beruházási prioritások meghatározásáról

4–2

C4.I1:

Innováció a zöld átállásért

Cél

A „gyorsítás” száma

stratégiák”

validálva

–

Szám

0

7

4. KÉRDÉS

2021

A validált „gyorsítási stratégiák” száma (dekarbonizált hidrogén, az ipar dekarbonizációja, fenntartható mezőgazdasági rendszerek, újrafeldolgozás és

újrahasznosított anyagok, fenntartható városok és innovatív anyagok reintegrálása

épületek, digitalizáció és dekarbonizáció

mobilitás, bioalapú termékek és ipari biotechnológiák – fenntartható üzemanyagok).

4–3

C4.I1:

Innováció a zöld átállásért

Mérföldkő

Pályázati vagy szándéknyilatkozati felhívások közzététele

Közzététel a „Secrétariat Général pour l’Investissement” (SGPI) honlapján

–

–

–

4. KÉRDÉS

2022

Az ezen intézkedés keretében indított valamennyi pályázati vagy pályázati felhívás a 4–2. célkitűzés keretében elfogadott stratégiákra vonatkozóan,

olyan feladatmeghatározással, amely támogathatósági kritériumként tartalmazza a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítását.

4–4

C4.I1:

Innováció a zöld átállásért

Mérföldkő

A miniszterelnöki határozat végrehajtására irányuló szerződések odaítélése

Jelentés az Európai Parlament és a Tanács

„Secrétariat

Général pour l’Investissement”

(SGPI)

–

–

–

4. KÉRDÉS

2023

A miniszterelnök végrehajtási határozata a 4–3. mérföldkő keretében meghirdetett pályázati felhívások/pályázati felhívások lezárását követően; a kedvezményezettekkel való szerződéskötés lehetővé tétele a pénzeszközök odaítéléséről szóló megállapodások vagy egyéb szerződések révén.

4–8

C4.I2:

Dekarbonizált hidrogén kifejlesztése

Mérföldkő

A hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projektek keretében a magán projektgazdáknak nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló határozat aláírása

Közzététel a honlapon

–

–

–

3. KÉRDÉS

2022

A hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projektek keretében a magán projektgazdáknak nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló határozat aláírása.

4–9

C4.I2:

Dekarbonizált hidrogén kifejlesztése

Cél

Elektrolizátor gyártási kapacitása

MW/év

140

4. KÉRDÉS

2025

A hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projektek keretében finanszírozott telepített termelési kapacitás évente 140 MW-ot kitevő elektrolizátor-termelési kapacitás

4–10

C4.I3:

Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára

Cél

A beruházástámogatási alap keretében támogatásra kiválasztott projektek száma

–

Szám

0

174

1. KÉRDÉS:

2022

Feladatmeghatározás alapján kiválasztott projektek száma, beleértve azt is, hogy a kiválasztott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz, és amelyeket a beruházási támogatási alap támogat a vállalkozások diverzifikációjának, korszerűsítésének, valamint digitális és környezeti átalakulásának előmozdítása érdekében (kumulatív).

4–11

C4.I3:

Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára

Cél

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiahatékony légi járművek előmozdítását célzó K+F projektek száma

kiválasztva

–

Szám

0

200

4. KÉRDÉS

2022

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiahatékony légi járművek előmozdítását célzó K+F projektek száma, amelyeket azzal a támogathatósági kritériummal választottak ki, hogy a kiválasztott projekteknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz (kumulatív).

4–12

C4.I3:

Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára

Cél

Befejezett projektek száma a beruházási támogatási alap keretében

–

Szám

0

165

4. KÉRDÉS

2025

A beruházástámogatási alap által a vállalkozások diverzifikációjának, korszerűsítésének, valamint digitális és környezeti átalakulásának előmozdítása érdekében nyújtott támogatást követően befejezett projektek száma (kumulatív).

E.KOMPONENS: A vállalkozások támogatása

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv 5. elemének célja, hogy a dinamikus helyreállítás támogatása érdekében egyszerűsítse a szabályozási környezetet. Célja továbbá annak biztosítása, hogy a támogatásban részesülő vállalkozások tiszteletben tartsák a helyreállításhoz elengedhetetlen egyéb kritériumokat, például a társadalmi és környezeti átalakulást.

A komponens a szabályozási korlátozások csökkentéséről és a vállalkozások növekedésének ösztönzéséről szóló 2019.4. és 2020.4. sz. országspecifikus ajánláshoz kapcsolódik.

5.1.A reformok leírása

Reform C5.R1: A közfellépés felgyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény („Loi ASAP”)

A 2020 decemberében kihirdetett ASAP- 18 törvény célja, hogy a közigazgatást közelebb hozza a polgárokhoz, megkönnyítse az üzleti fejlődést és egyszerűsítse az adminisztratív eljárásokat mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek számára. A reform célja néhány fennmaradó végrehajtási rendelkezés végrehajtása:

·A törvény előírja, hogy amennyiben egy ipari projekt vizsgálata során módosítani kell a jogszabályokat, különösen a környezetvédelmi kérdésekben, a projektpályázatra továbbra is a kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő szabályozási rendelkezések vonatkoznak. Több környezetvédelmi rendelkezés módosítását külön rendeletben kell megállapítani, mint például azokat a feltételeket, amelyek mellett a környezetvédelmi miniszter az ipari projekt iránti kérelem újbóli vizsgálatát kérheti, azokat a pontos feltételeket, amelyek mellett a városrendezési projektek esetében új környezeti vizsgálat írható elő, vagy a polgári katasztrófa elhárítására irányuló munkálatok környezetvédelmi engedélyezésére vonatkozó határidőket.

·A törvény a gyógyszerek online értékesítésére vonatkozó szabályok egyszerűsítéséről is rendelkezik. Elegendő, ha a gyógyszertárak bejelentik a honlap megnyitását, és nem kell megvárniuk az előzetes engedélyezést.

·A konzultatív bizottságok racionalizálása: több mint 15 bizottságot meg kell szüntetni vagy egyesíteni kell, az összevonás vagy eltörlés különös feltételeit külön rendeletekben kell meghatározni. A megszüntetendő bizottságok közé tartozik az Observatoire de la récidive vagy a Conseil supérieur de la mutualité, míg más bizottságokat, például a Conseil supérieur de l’égalité professionnelle -t és a Haut conseil à l’égalité-t ( HCE), valamint a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó különböző tanácsadó testületeket egyesítik.

C5.R2 reform: A vállalkozások hozzájárulása a gazdasági, társadalmi és környezeti átalakulásokhoz a helyreállítással összefüggésben

Ez a reform a 2021. évi finanszírozási törvény (loi de finances) 244. cikkét érinti, amelyet kifejezetten annak biztosítása érdekében fogadtak el, hogy a Franciaország helyreállítási és rezilienciaépítési terve (és tágabb értelemben a nemzeti terv) keretében támogatásban részesülő vállalkozások ökológiai átállási megközelítést alkalmazzanak, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, valamint bevonják munkavállalóikat és tájékoztassák őket az államtól kapott források felhasználásáról. A „France Relance” nemzeti terv keretében támogatásban részesülő vállalkozások számára a következő kötelezettségeket írja elő 19 :

·Az 50-nál több alkalmazottat foglalkoztató valamennyi vállalatnak 2022. december 31-ig (az 51–250 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok esetében 2023. december 31-ig) közzé kell tennie egy egyszerűsített üvegházhatásúgáz-kibocsátási mérleget 20 , amelyet ezt követően háromévente frissíteni kell.

·Szigorodnak a kötelezettségek a nemek közötti munkahelyi egyenlőség területén. A francia gazdaságélénkítési terv keretében támogatásban részesülő, 50-nál több alkalmazottat foglalkoztató 21 vállalkozásoknak amellett, hogy közzé kell tenniük a szakmai egyenlőség mutatójában kapott összpontszámot, minden évben legkésőbb március 1-jéig közzé kell tenniük az indexet alkotó minden egyes almutatóra vonatkozóan elért eredményeket. Ez a kiadvány a Munkaügyi Minisztérium honlapján is elérhető. Ezenkívül, ha nem érik el a rendeletben meghatározott küszöbértéket, a vállalatoknak az index minden mutatója tekintetében meg kell határozniuk és közzé kell tenniük az előrehaladási célokat. Végezetül azoknak a vállalatoknak, amelyekre a korrekciós intézkedések elfogadásának kötelezettsége vonatkozik, a 75 pont alatti összesített indexpontszám miatt közzé kell tenniük ezeket a korrekciós intézkedéseket. A közzétételi eljárásokat a 2021. március 10-i és a 2022. február 25-i 2022–243. sz. rendelet határozta meg.

·A vállalatirányítás erősödik: a törvényben már előírt, „a vállalkozás stratégiai iránymutatásairól” szóló éves konzultáció során 22 a Gazdasági és Szociális Bizottságot tájékoztatják a vállalkozás által a helyreállítási terv intézkedései keretében kapott támogatás összegéről, jellegéről és felhasználásáról.

5.2.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

Kvalitatív mutatók (az alábbiak esetében:

mérföldkövek)

Mennyiségi mutatók (célok esetében)

Tájékoztató jellegű

a befejezés ütemezése

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

5.3.

5.4.

5.5.

5.6.

5.7.

Egysége:

intézkedés

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

5.8.

5–1

C5.R1

Az ASAP-törvény végrehajtása

Mérföldkő

Jog

2020–. sz. kérdés:

1525 (ASAP Loi)

Belépés az országba

erő

2. KÉRDÉS:

2022

Az ASAP-törvény végrehajtási rendeleteinek hatálybalépése, amelyek legalább a következőkre terjednek ki:

-A közbeszerzésre/a sporttagság megújítására és az orvosi igazolásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása

-Környezetvédelmi engedély iránti kérelmek elrendelése sürgős polgári jogi körülmények között

-A nyereségrészesedésre, részvételre vagy munkavállalói megtakarítási tervre vonatkozó megállapodásokra vonatkozó rendelkezések

5–2

C5.R2

A vállalkozások hozzájárulása a gazdasági, társadalmi és környezeti átalakuláshoz

Mérföldkő

A 2020. évi törvény 244. cikke–

1721 (Pénzügyi Loi)

2021)

Közzététel a Munkaügyi Minisztérium honlapján (almutatók)

1. KÉRDÉS:

2023

A Franciaország helyreállítási tervéből támogatásban részesülő, több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében az indexet alkotó minden egyes almutató tekintetében elért eredmények közzététele, valamint azon vállalatok esetében, amelyek összesített pontszáma nem éri el a rendeletben meghatározott küszöbértéket, az egyes almutatók esetében meghatározott előrehaladási célok.

F.KOMPONENS: Technológiai szuverenitás és reziliencia

Franciaország GDP-n belüli részesedése a K+F-kiadásokból 2019-ben 2,2% körül maradt a 3%-os cél alatt.

a lisszaboni stratégia határozza meg, és nem éri el az innováció és a technológia terén vezető országokét.

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv 6. elemének célja a kutatási és innovációs beruházások támogatása Franciaország innovációs teljesítményének és stratégiai autonómiájának/technológiai szuverenitásának javítása érdekében. A stratégiai technológiák és az innováció fejlesztésére összpontosít a jövő kulcsfontosságú ágazataiban azzal a céllal, hogy megerősítse Franciaország pozícióját ezekben az ágazatokban, és növelje a gazdaság ellenálló képességét.

Ebben az összefüggésben a komponens két horizontális beruházást foglal magában a negyedik „Program d’Investissments d’Avenir” (PIA4) keretében: az egyik célja a kulcsfontosságú digitális piacok (kiber-, felhőalapú, kvantum-, edtech, mesterséges intelligencia, kulturális és kreatív ágazatok) fejlesztésének támogatása Franciaország jövőbeli stratégiai ágazataiban elfoglalt pozíciójának megerősítése érdekében; a második a vállalkozások stratégiai ágazatokban megvalósuló innovációjának támogatására irányul. A komponens magában foglal továbbá egy, az űrágazat támogatására és az űrkutatás finanszírozására irányuló beruházást, valamint a K+F-re irányuló foglalkoztatást támogató beruházást. Ezeket a beruházásokat egy reform (a kutatási programozásról szóló törvény) egészíti ki, amelynek célja a K+F állami finanszírozásának megerősítése, a tudományos élet vonzerejének növelése, valamint az üzleti élet és az egyetemek közötti kapcsolatok növelése.

Ez a komponens hozzájárul a Franciaországnak címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, amelyek szerint „a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát a kutatásra és az innovációra kell összpontosítani” (2019.3. országspecifikus ajánlás), vagy „a beruházásokat [...] a kutatásra és innovációra kell összpontosítani” (2020.3. országspecifikus ajánlás).

6.1.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform C6.R1: A kutatási programozásról szóló törvény strukturális szempontjai

A kutatási programozásról szóló törvényt 2020 decemberében 23 fogadták el, és annak három célkitűzése van: a kutatás finanszírozásának és szervezésének megerősítése; a tudományos munkahelyek és karrierek vonzerejének növelése; valamint a kutatás és a gazdaság és a társadalom közötti kölcsönhatások erősítése. E célok elérése érdekében a törvény végrehajtása – ami rendeletek elfogadását vonja maga után – várhatóan a következő területekre összpontosul:

·A közigazgatási szervek és a vállalkozások belső kutatási és fejlesztési kiadásainak az éves GDP legalább 3%-ára történő növelése a 2019. évi 2,19%-ról. Az eredeti finanszírozási törvényhez képest 2021 és 2030 között több mint 30 000 000 000 EUR-t kell befektetni kutatási szervezetek, egyetemek és más kutatóintézetek javára.

·A Nemzeti Kutatási Ügynökség éves forrásainak 2027-ig 1 000 000 EUR-val történő növelése azzal a céllal, hogy a sikeres projektfelhívások aránya a 2018. évi 16%-hoz képest 30%-ra emelkedjen. A kutatásban és a felsőoktatásban dolgozók javadalmazására szánt költségvetés növekszik: 2021-től 2027-ig évente további 92 000 000 EUR-t irányoztak elő.

·A tudomány és a gazdaság közötti kapcsolat erősítése. A kutatási programozásról szóló törvénynek meg kell könnyítenie az állami kutatók számára, hogy vállalkozást alapítsanak, részt vegyenek egy vállalkozás életében, vagy részmunkaidőben kombinálják a kutatást magántevékenységgel.

Beruházás C6-I1: A foglalkoztatás megőrzése a magán K+F-ben

Ez az intézkedés az állami kutatólaboratóriumok és a magánvállalkozások közötti együttműködés erősítésével támogatja a K+F-foglalkoztatást, segíti a fiatal diplomásokat abban, hogy állást találjanak a K+F ágazatban, valamint lehetővé teszi a vállalatok kutatói számára készségeik fejlesztését és a foglalkoztathatóság javítását.

Egy vállalkozás és egy kutatási tevékenységet folytató nonprofit szervezet közötti, együttműködésen alapuló kutatási szerződés keretében az intézkedés lehetővé teszi az együttműködéssel megbízott K+F-személyzet díjazásának egy részének fedezését. Az intézkedés négy intézkedésből áll:

·Olyan vállalatok, amelyek közös kutatási projekt keretében 12–24 hónapos időszakra rendelnek K+F-személyzetet állami kutatólaboratóriumokhoz, amelynek során az érintett kutató(k) idejük legalább 80%-át a projektre fordítják, ebből 50%-ot kutatólaboratóriumokban.

·Olyan vállalatok, amelyek lehetővé teszik a K+F-személyzet számára, hogy pályafutásuk során 36 hónapig kezdjenek doktori tanulmányokat, amelynek során a kutató(k) teljes munkaidőben doktori képzésben részesülnek, és munkaidejük 50%-át kutatólaboratóriumban töltik.

·Állami kutatóintézet által alkalmazott mesterdiplomával rendelkező fiatal diplomások, akiket egy vállalatnál 12–24 hónapos időszakra közös kutatási projektben való munkavégzésre neveztek ki, amelynek során a kutató(k) munkaidejük legalább 80%-át a projektben végzik, amelyből legalább 50%-ban a vállalatnál dolgoznak.

·Állami kutatóintézet által alkalmazott, fiatal doktori fokozatú diplomások, akik 12–24 hónapos időszakra ipari posztdoktori fokozatot kezdenek, amelynek során a kutató(k) idejük legalább 80%-át a projektre tölti(k), ebből legalább 50%-ot a vállalatnál.

Az intézkedés az érintett kutatók fizetésének 50–80%-át fedezi (meghatározott felső határ mellett), az együttműködés típusától függően, továbbá kutatónként évente 15 000 EUR támogatási csomagot biztosít a kutatólaboratóriumnak. A támogatás az együttműködési projektek időtartamára szól, és azt követően visszavonásra kerül. Az intézkedés összesen 1200 kutatót támogat.

Beruházás C6-I2: Innováció üzleti modelljeink rezilienciája érdekében

Ezen intézkedés célja a kulcsfontosságú digitális technológiák fejlesztésére irányuló beruházások támogatása a negyedik „Programmed’Investissementsd’Avenir” ( PIA4) „Vulet dirigé” keretében.

Konkrétabban az ismertetett hat „gyorsítási stratégia” hatálya alá tartozó projekteket finanszíroz.

az alábbiakban:

·A kvantumtechnológiák fejlesztésénekstratégiája: a számítás területén a cél az, hogy 2024-re elkészüljön az első generációs általános kvantumszámítógép teljes prototípusa. Célja továbbá a kvantumtechnológiák (beleértve a gyorsítókat, a szimulátorokat és a kvantumszámítógépeket, a kvantum-számítástechnikai üzleti szoftvereket, az érzékelőket, a kommunikációs rendszereket is) elsajátítása azzal a céllal, hogy 6600 orvos, mester, mérnök és technikus képzésével megkétszerezze a francia szakértők bázisát, és biztosítsa Franciaország önellátását a kvantumtechnológiák fejlesztéséhez szükséges erőforrásokkal. A stratégia célja továbbá a kvantumtechnológiák kritikus ipari kapacitásának elsajátítása, különösen a kriogén technológiákba és a kvantumtechnológiák lézereibe való beruházás révén. Célja továbbá a Szilícium 28 teljes ipari termelési láncának kialakítása, különösen a qubit lehetséges előállításának lehetővé tétele.

·Kiberbiztonsági stratégia: A stratégia célja, hogy felgyorsítsa az innovációt annak érdekében, hogy Franciaország megszerezze a kritikus alkalmazások (például az ipar, az egészségügy és a mobilitás) kulcsfontosságú technológiáit, valamint hogy megerősítse a kiberbiztonsági képességeket az iparban és a társadalomban. A cél annak lehetővé tétele, hogy az ágazat növelje forgalmát, megkétszerezze a munkahelyek számát az ágazatban, és segítsen a világ vezető vállalatainak létrehozásában az ágazatban.

·Oktatás és digitális stratégia: a stratégia az oktatásnak az óvodától az egyetemig történő digitális átalakítására terjed ki, azzal a céllal, hogy kezelje az oktatási rendszer hatékonyságát, támogassa az EdTech-t 24 és támogassa Franciaország vezető szerepét ebben az ágazatban. Célja a tanárok innovatív pedagógiai gyakorlatokkal kapcsolatos képzése, valamint a meglévő vállalatok támogatása a forrásbevonásban.

·A kulturális és kreatív iparágak stratégiája: A stratégia célja a digitális tartalom előállításának fejlesztése. A beruházások támogatják az ágazat technológiai innovációját, digitális létrehozását és terjesztését. A cél a kulturális vállalkozások esetében a kkv-król az ETI-re való átállás jelenlegi ütemének megkétszerezése, az exportforgalom növelése és a kísérleti területek öntözésére szolgáló kulturális központok 2025-ig történő kiépítése.

·Az5G-re és a jövőbeli távközlési technológiákra vonatkozó stratégia: E stratégiacélja a távközlési hálózatokkal kapcsolatos megoldások kidolgozása és e megoldások végponttól végpontig terjedő ellenőrzése az ellátás, a K+F és a képzés támogatása révén, ugyanakkor az 5G használatának fejlesztése a régiók és az ipar javára. Az 5G stratégia célja az 5G használatának fejlesztése az élvonalbeli ipari ágazatokban, valamint az intelligens régiók kiépítésének támogatása. Célja továbbá, hogy az 5G-n és a 6G-n (jövőbeli hálózati technológiák, az összekapcsolt tárgyak heterogén összeköttetése, a hálózatok energiahatékonysága stb.) túlmutató K+F-be ruházzon be. Célja továbbá, hogy kielégítse a jövőbeli hálózatok tervezésével és telepítésével kapcsolatos készségigényeket.

·Felhőalapú akcelerációs stratégia: a stratégia célja, hogy versenyképes felhőalapú megoldásokat hozzon létre a technológiai szegmensekben (infrastruktúra, platformok és szoftverek), hogy támogassa Franciaország és Európa vezető szerepét ebben a kulcsfontosságú technológiában, többek között az új generációs és pereminformatikai infrastruktúrára és szolgáltatásokra vonatkozó fontos közös érdekű projekt végrehajtása révén, amelynek Franciaország a koordinátora. A várható hatások a szénlábnyom csökkentését célzó megbízható felhőkínálat fejlesztése és az adatközpontú gazdaság kiépítése.

A stratégiák elindítását követően a részvételi szándék kifejezésére való felhívásokat és a pályázati felhívásokat az egyes stratégiák sajátos igényeihez igazítva kell közzétenni. A projekteket (amelyeket általában vállalatok vagy kutatási egységek hajtanak végre) ezt követően versenyeljárás útján kell kiválasztani. Az előirányzatokat a projektfelhívások elindítása és a projektek kiválasztása során kell lekötni.

A soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásnak támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének olyan módon történő biztosítását, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen az (EU) 2021/241 rendeletben foglalt, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Ez kiegészíti azt a tényt, hogy adott esetben a környezetvédelmi kritériumok a projektek kiválasztási kritériumainak részét képezik, és hogy az üzemeltetőknek belső és külső szakértelem alapján kritikusan kell elemezniük javaslataikat; hogy a zöld átállást jogszabály sorolja fel a hatásvizsgálat egyik célkitűzéseként, és hogy a hatásvizsgálat irányító szerveinek biztosítaniuk kell e célkitűzések alkalmazását, amit egy célzott mutató segítségével nyomon követnek. Ez a következők kizárásához vezet: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 25 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 26 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 27 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 28 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet.

Beruházás C6-I3: Az innovatív vállalkozások támogatása

Ezen intézkedés célja innovatív vállalkozások K+F-beruházásainak finanszírozása a negyedik „Programmed’Investissements d’Avenir” ( PIA4) „vulet structurel” keretében. Olyan innovatív vállalkozásokat céloz meg, amelyeknek egyénileg vagy együttműködési programokon keresztül szükségük van a K+F projektjeikkel járó kockázatok fedezéséhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférésre. Ez a következőket foglalja magában:

·Innovációs versenyek induló vállalkozások és kkv-k számára: ez a támogatás az innovatív technológiai vállalatok létrehozását és növekedését kíséri olyan támogatás révén, amely a fiatal kutatókat vállalkozásalapításra, az állami kutatás eredményeinek hasznosítására, végül pedig a nagy potenciállal rendelkező induló vállalkozások és kkv-k innovációs projektjeinek finanszírozására ösztönzi. Az innovációs versenyek nyertesei számos ágazatból származnak: digitális gazdaság, egészségügy, közlekedés és fenntartható mobilitás, megújuló energia stb.

·A strukturált K+F projektektámogatása: ez a támogatás a nagyvállalatok kkv-kkal és közepes piaci tőkeértékű vállalatokkal (ETI) együttműködésen alapuló projektjeit kíséri 29 , ösztönözve a kutatólaboratóriumokkal való együttműködést aComités stratégiques de filière -ből eredő projekteken. Ezek a projektek legalább két vállalatból álló konzorciumot hoznak létre szinergiák létrehozása és a tudástranszfer előmozdítása, valamint az új innovatív termékek vagy szolgáltatások mélységének és technológiai intenzitásának erősítése érdekében.

A soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásnak támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének olyan módon történő biztosítását, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen az (EU) 2021/241 rendeletben foglalt, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Ez kiegészíti azt a tényt, hogy adott esetben a környezetvédelmi kritériumok a projektek kiválasztási kritériumainak részét képezik, és hogy az üzemeltetőknek belső és külső szakértelem alapján kritikusan kell elemezniük javaslataikat; hogy a zöld átállást jogszabály sorolja fel a hatásvizsgálat egyik célkitűzéseként, és hogy a hatásvizsgálat irányító szerveinek biztosítaniuk kell e célkitűzések alkalmazását, amit egy célzott mutató segítségével nyomon követnek. Ez a következők kizárásához vezet: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 30 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 31 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 32 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 33 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet.

Beruházás C6-I4: Tér

Az intézkedés három különálló fellépést támogat:

·Ad hoc hozzájárulás az Európai Űrügynökségnek (ESA) 165 000 000 EUR összegben az ESA által űrprogramok, például tudományos küldetések, műholdas programok fejlesztése vagy az Európai Űrügynökség (ESA) által irányított rakétaindítórendszer-fejlesztési program, az Ariane 6 program finanszírozása céljából közzétett finanszírozási felhívásokra való reagálás céljából. Ezek a programok a tagállamok önkéntes hozzájárulásain alapulnak („opcionális program”). A világűrhöz való önálló hozzáférés döntő fontosságú az európai tudományos és kutatási küldetések, valamint az olyan uniós űrprogramok folytatása szempontjából, mint a Galileo és a Kopernikusz.

·K+F projektek a következő módokon: a nemzeti Űrkutatási Központtal (CNES) közösen meghatározott stratégiai technológiák kutatására korlátozódó közbeszerzés polgári és kettős alkalmazású; ii.; projekteket szorgalmaz az űrágazat szempontjából releváns területeken, mint például az optikai kommunikáció, a rugalmas távközlési rendszerek és a műholdas távközlési terminálok; pályázati felhívás a nanoműholdak területén kulcsfontosságú technológiák támogatására; űralkalmazásokra irányuló nemzeti verseny („Space Tour 2021”), amelyet az induló vállalkozások vagy kkv-k által működtetett innovatív és ígéretes űralkalmazásokra irányuló K+F projektek kiválasztására használnak.

·Vernon-i projektek, ahol az ESA várhatóan elvégzi az újrahasználható és alacsony költségű rakétamotorok, a „Prometheus” kifejlesztésére irányuló első teszteket. Az intézkedés támogatja a vernoni rakétamotor-vizsgáló létesítmény korszerűsítését és egy 10 hektáros napelempark létrehozását, amely elektrolízissel termeli meg a telephely szükséges hidrogénmennyiségeinek előállításához szükséges villamos energiát. Végül ez az intézkedés egy olyan projektet támogat, amelynek keretében a telephelyen ipari folyamatok melléktermékeként előállított hidrogént („halálká vált hidroogène”) egy üzemanyagcellában hasznosítják.

6.2.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (célok esetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

6.3.

6.4.

6.5.

6.6.

6.7.

Mértékegység:

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

6.8.

6–1

C6.R1

A kutatási programozásról szóló törvény

Cél

Loi n° 2020–1674 du 24 décembre 2020 – Rendeletek hatálybalépése

A rendeletek aránya

0%

60%

4. KÉRDÉS

2023

A rendeletek legalább 60%-a hatályba lépett.

6–2

C6.R1

A kutatási programozásról szóló törvény

Cél

Loi n° 2020–1674 du 24 décembre 2020 – Felvételek a bérleti jogviszonyban

Személy

0

100

4. KÉRDÉS

2022

A bérleti díjakkal kapcsolatos munkaerő-felvételek száma (2021–2022 kumulált).

6–3

C6.R1

A kutatási programozásról szóló törvény

Cél

Loi n° 2020–1674

du 24 décembre 2020: a közfinanszírozású kutatások számának növelése

finanszírozás

Összeg

12,9 EUR

milliárd EUR

14,7 EUR

milliárd EUR

3. KÉRDÉS

2025

A kutatás közfinanszírozásának növelése 2020-hoz képest, amint azt a DGRI jelentése is bizonyítja.

6–4

C6.I1

A K+F-foglalkoztatás megőrzése

Cél

A kedvezményezett K+F-személyzet létszáma

az intézkedés

Személy

0

1200

4. KÉRDÉS

2022

A K+F-ben való foglalkoztatást támogató négy intézkedés kedvezményezett K+F-személyzetének teljes száma.

6–5

C6.I2

Hatásvizsgálat – kulcs

digitális technológiák

Cél

Az alábbiak száma:

validált stratégiák

Szám

0

6

4. KÉRDÉS

2021

Mind a hat stratégiát (kvantumtechnológiák, kiberbiztonság, digitális oktatás, kulturális és kreatív iparágak, 5G, felhő) validálták és közzétették a „Secrétariat Général pour l’Investissement” (SGPI) honlapján.

6–6

C6.I2

Hatásvizsgálat – kulcs

digitális technológiák

Mérföldkő

A felhívás közzététele

javaslatok vagy érdeklődések esetén

Közzététel időpontja:

a „Secrétariat Général pour l’Investissement” (SGPI) honlapja

4. KÉRDÉS

2023

Az ezen intézkedés keretében meghirdetett valamennyi pályázati vagy pályázati felhívás a 6–5. célkitűzés keretében elfogadott stratégiákra vonatkozóan, feladatmeghatározással, többek között támogathatósági kritériumként a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítása érdekében.

6–7

C6.I2

Hatásvizsgálat – kulcs

digitális technológiák

Mérföldkő

Szerződések odaítélése – végrehajtási határozat

Miniszterelnök

A „Secrétariat Général pour l’Investissement” jelentése

’ (SGPI)

4. KÉRDÉS

2024

A miniszterelnök végrehajtási határozata a 6–6. mérföldkő keretében indított pályázati/pályázati felhívások lezárását követően; a kedvezményezettekkel való szerződéskötés lehetővé tétele támogatási megállapodások vagy a források odaítéléséről szóló egyéb szerződések révén.

6–8

C6.I3 PIA – innovatív

vállalkozások

Mérföldkő

A pályázati felhívás közzététele vagy

kamat

Kiadvány: „Secrétariat Général pour l’Investissement” (SGPI)

honlap

4. KÉRDÉS

2022

Az ezen intézkedés keretében az innovációs támogatásokra – beleértve az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára kiírt innovációs versenyeket –, valamint a K+F projektekre kiírt valamennyi pályázati vagy pályázati felhívás, a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítása érdekében többek között támogathatósági kritériumként.

6–9

C6.I3 PIA – innovatív vállalkozások

Mérföldkő

Szerződések odaítélése – végrehajtás

a miniszterelnök határozata

A „Secrétariat Général pour” jelentése

L’Investissement’ (SGPI)

4. KÉRDÉS

2024

A miniszterelnök végrehajtási határozata a 6–8. mérföldkő keretében meghirdetett pályázati felhívások/pályázati felhívások lezárását követően; a kedvezményezettekkel való szerződéskötés lehetővé tétele támogatás nyújtása révén.

6–10

C6.I4

Tér

Cél

Az alábbiak odaítélése:

a kedvezményezettekkel kötött szerződések

Összegek (millió)

0

200

1. KÉRDÉS:

2022

200 000 000 EUR-ra kötöttek szerződést i. az űrágazat szempontjából releváns területekre vonatkozó projektfelhívások és az űralkalmazásokra irányuló nemzeti verseny („Űrturizmus 2021”) kedvezményezettjeivel; és ii. Vernon-i projektek (hidrogén-visszanyerés, napelemek parkja, rakétamotorok tesztelésére szolgáló létesítmény korszerűsítése).

6–11

C6.I4

Tér

Cél

A kedvezményezettek száma

Szám

0

80

1. KÉRDÉS:

2022

Az űrágazat szempontjából releváns területekre vonatkozó projektfelhívások és az űralkalmazásokra irányuló nemzeti verseny („Space Tour 2021”) kedvezményezettjeinek száma.

6–12

C6.I4

Tér

Mérföldkő

Beruházások az Ariane 6-ban

Az Európai Űrügynökség előrehaladásának nyomon követése az Űrtanulmányok Nemzeti Központja (CNES) által

4. KÉRDÉS

2024

Az Ariane 6 program megvalósítása

G.KOMPONENS: Az állam, a területek, a vállalkozások, a kultúra digitalizálása

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az állam, a területek, a kkv-k digitalizációja, a kulturális ágazat támogatása, valamint az adminisztratív egyszerűsítés és az államháztartás területét érintő reformok terén végrehajtott beruházásokra és reformokra vonatkozik.

Amint azt a nemzeti termelékenységi testület is kiemelte, a digitalizáció – különösen a vállalkozások esetében – kulcsfontosságú a franciaországi termelékenység növeléséhez.

Az állam digitalizációjának célja nem csupán az, hogy technológiai fejlesztések révén növelje a közigazgatás teljesítményét, hanem az is, hogy hozzájáruljon a nagyobb inkluzivitáshoz, kiegészítve az egyszerűsítést és decentralizációt célzó komponens (3DS-törvény) reformját.

A kulturális ágazatokat támogató intézkedések célja egy súlyosan érintett ágazat helyreállítása a felújításba, a kulturális örökségbe, a művészeti foglalkoztatásba és a képzés, a mozi, a sajtó és a könyvipar korszerűsítésébe történő célzott beruházások révén, különös tekintettel az éghajlatvédelmi átállásra és az ifjúságra.

Végezetül a két államháztartási reform hozzájárul az államadósság és a kiadások kezeléséről szóló 2019.1.2. és 2020.1.1. országspecifikus ajánlások megválaszolásához, különösen a Covid19-válság utáni hosszú távú államháztartás fenntartható pályájának felvázolásához.

A digitalizációs beruházások hozzájárulnak a digitális infrastruktúrával kapcsolatos 2019.3.3., 2020.3.4. és 3.7. országspecifikus ajánlásokhoz. Az egyszerűsítési reformok az üzleti környezetre vonatkozó 2020.4.1. és 4.2. országspecifikus ajánlások egyes részeit érintik. A kulturális beruházások hozzájárulnak a kulturális örökség felújításával kapcsolatos közberuházások előreütemezéséhez (2020.3.2. országspecifikus ajánlás), és enyhítik a válság foglalkoztatásra gyakorolt hatását (2020.2.1. országspecifikus ajánlás). Végezetül az államháztartási reformok a 2019.1.3. (a kiadások megtakarítása és hatékonysága) és a 2020.1.1. (a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikák) országspecifikus ajánlások egyes részeit kezelik.

7.1.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform (C7.R1): A differenciálásról, a decentralizációról, a dekoncentrációról és a helyi közfellépés egyszerűsítésére irányuló különböző intézkedésekről szóló törvény (3DS)

Az intézkedés hatékonyabbá és a helyi sajátosságokhoz igazíthatóbbá teszi a helyi közszolgáltatást.

A differenciálásról, decentralizációról, dekoncentrációról és egyszerűsítésről szóló törvény (3DS. törvény) számos rendelkezést tartalmaz a lakhatás, a közlekedés, az ökológiai átállás, az egészségügy és a szolidaritás területén. A program négy célkitűzést követ: Decentralizáció: a közfellépés érthetőbbé és hatékonyabbá tétele bizonyos hatáskörök helyi önkormányzatokra való átruházásának befejezése révén; A differenciálás előmozdítása: annak biztosítása, hogy minden terület megfelelő eszközök és erőforrások felhasználásával választ tudjon adni sajátosságaira; A dekoncentráció erősítése: közelebb kell hozni az államot a területhez, és jobban hozzá kell igazítani a döntéshozatalt a helyi realitásokhoz; 4) egyszerűsítés: a korábbi célkitűzések végrehajtásának egyszerűsítése.

2025. június 30-ig el kell végezni azoknak a rendelkezéseknek az értékelését, amelyek a jogszabályokban előírt négy elvnek (decentralizálás, differenciálás, dekoncentráció és egyszerűsítés) megfelelően a közfellépés megkönnyítésére irányultak.

Reform (C7.R2): Az Alkotmány 72. cikkének negyedik bekezdése alapján végzett kísérletek egyszerűsítéséről szólósarkalatos törvény

Az intézkedés biztosítja a megkülönböztetéshez való jogot azáltal, hogy lehetővé teszi a helyi hatóságok számára, hogy először kísérleti keretek között, majd bizonyos feltételek mellett tartósan szabályokat alkalmazzanak a sajátosságaik figyelembevétele érdekében a különböző hatásköreik gyakorlására vonatkozóan.

A sarkalatos törvényben elő kell írni, hogy a helyi hatóságok egyszerű tanácskozás útján dönthetnek úgy, hogy részt vesznek egy kísérletben, anélkül, hogy erre felhatalmazást kellene adniuk. Egyszerűsíti a kísérletekkel összefüggésben hozott határozatok hatálybalépésére vonatkozó eljárásokat, valamint az e határozatok jogszerűségi ellenőrzésének gyakorlására vonatkozó feltételeket. A kísérleti intézkedéseket a kísérletben részt vevő helyi hatóságok egészében vagy egy részében fenn lehet tartani, és ki lehet terjeszteni másokra is. A kísérlet tárgyát képező helyi joghatóság gyakorlására vonatkozó előírások a kísérlet végén módosíthatók.

2025. június 30-ig el kell végezni a következő mutatók alapján elvégzett első kísérletek értékelését: Az értékelésnek legalább a következő tényezőket kell figyelembe vennie: az egyes kísérletekben részt vevő közösségek száma, azoknak a tanácskozásoknak a Hivatalos Lapban való közzétételéhez szükséges napok száma, amelyek során a közösségek részt vesznek a kísérletekben, a kísérletet végző közösségek által az egyes kísérletekre vonatkozóan hozott eltérési aktusok hatálybalépésének határideje.

Reform (C7.R3): A közszolgálat átalakítása

A közszolgáltatás átalakításának célja, hogy választ adjon számos kihívásra: a közszolgálat társadalmi reprezentativitásának növelése, hozzájárulás a fiatalok és az alacsony képzettségűek szakmai integrációjához, innováció a munkaszervezetekben, az érdemek, a kompetencia és az elkötelezettség értékelése, a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosítása, valamint a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem. Ez a politika a közszolgálat átalakításáról szóló, 2019. augusztus 6-i törvény végrehajtásán alapul.

Az intézkedés két cselekvési terv végrehajtásából áll.

A közszolgálat professzionalizálására irányuló cselekvési terv 8 intézkedésen alapul: Állami-munkáltató márka kialakítása, (2) munkaerő-felvételi folyamatok szervezése, (3) a szereplők professzionalizálása és képzése, 4. az újonnan érkezők integrációjának javítása, (5) a „Place de êemploi public” honlap átalakítása, (6) beszerzés, (7) tehetségbázisok létrehozása, valamint

A munkaerő-felvétel stratégiai irányítása.

Az esélyegyenlőségre vonatkozó cselekvési terv három pillérre épül: A fiatal tehetségek azonosítása és támogatása országszerte a siker érdekében; A közszolgálathoz való hozzáférés új versenyvizsgája; Hátrányos megkülönböztetéstől mentes szakmai karrier kialakítása.

Az e két cselekvési tervben előirányzott intézkedéseket 2022. március 31-ig végre kell hajtani.

Reform (C7.R4): Az államháztartás irányítása

Az államháztartás irányításának e reformjának célja az államháztartás közép- és hosszú távú konszolidációjára irányuló stratégia kidolgozása. Ez a stratégia a „Commission sur l’Avenir des Finances Publiques” (2021. március 18-i jelentés) ajánlásain alapul. Ezen ajánlások egy részét egy sarkalatos törvény hatálybalépésével kell végrehajtani ahhoz, hogy a 2023. évi költségvetésre és a következő államháztartási programozásra alkalmazandó legyen.

jog. Az Alaptörvény kiterjeszti az államháztartási főtanács előjogait, és többéves kiadási szabályt állapít meg az államháztartási kiadásokra vonatkozóan. E kiadási szabályoknak biztosítaniuk kell az éves költségvetési számlák és a többéves célkitűzések közötti összhangot. Ezen új irányítási keret végrehajtását, valamint az államháztartásra vonatkozó többéves pályát, amely lehetővé teszi az adósságráta stabilizálását, majd csökkentését, az államháztartás 2023-ra vonatkozó új programozási törvényében kell meghatározni. A kormány emellett bevezet egy Covid-adósság-elkülönítési stratégiát azzal a céllal, hogy annak visszafizetésére külön forrásokat különítsenek el.

Reform (C7.R5): A közkiadások minőségének értékelése

Az államháztartás irányításának reformját kiegészítve ez az intézkedés a közkiadások válság utáni értékelésére szolgál, amelynek célja a növekedést, a társadalmi befogadást, valamint az ökológiai és digitális átállást elősegítő leghatékonyabb kiadások azonosítása. A közkiadásokat várhatóan azokra fordítják, amelyek elősegítik az ilyen típusú növekedést, miközben csökkentik azokat, amelyek más finanszírozási forrásokhoz képest nem hatékonyak vagy feleslegesek. Ezért alapvető fontosságú, hogy pontosan felmérjük a közkiadások hatását az általuk kitűzött közpolitikai célok tekintetében, valamint a hatékonyságra való törekvést rövid és középtávon.

Az intézkedés magában foglalja a közfellépés eredményességével kapcsolatos reformok eredményeinek számbavételét az elnöki ciklus során, az államháztartásról szóló ellenőrzési jelentés közzétételét a Számvevőszék által, valamint a közkiadások értékelésének belefoglalását a soron következő költségvetési jogszabályokba.

A Számvevőszék által közzéteendő, az államháztartásról szóló ellenőrzési jelentésnek hozzá kell járulnia az egészségügyi válság gazdasági hatásainak kezelése érdekében 2020 márciusától bevezetett támogatási mechanizmusok fokozatos megszüntetésére vonatkozó stratégia meghatározásához is.

A közkiadásokra vonatkozó hatásvizsgálatokat meg kell erősíteni az államháztartás programozásáról szóló új törvény 2023. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben, az egészségügyi válság kitörését követően. Az alapul szolgáló kiadási pályát ezt követően a következő pénzügyi törvényekben kell részletezni.

A közkiadások minőségének értékelését 2023-tól kezdődően rendszeres gyakorlattá kell tenni, egyértelmű hatókörrel és ütemtervvel, és évente értékelni kell a közkiadások minőségének és hatékonyságának javítása érdekében hozott intézkedéseket.

Beruházás (C7.I1): A vállalatok digitalizálása

A vállalatok korszerűsítése érdekében két alintézkedést kell végrehajtani.

Az első alintézkedés a meglévő „France Num” kezdeményezés folytatása, és támogatja a vállalkozásokat a digitális átalakulásban, hogy digitálisan fejlesszék üzleti tevékenységüket. A „France Num” kezdeményezés számos támogatási rendszert kínál: 20000 digitális diagnózis és kíséret a Kereskedelmi és Iparkamara (CCI) és a Kereskedelmi és Kézműipari Kamarák (CMA) részéről; 100000 képzésre, valamint a nagyközönségnek szánt televíziós program gyártására és sugárzására kerül sor annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a még mindig nem digitálisan felszerelt mikrovállalkozásokra.

A második alintézkedés az ipari kkv-kba és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokba történő beruházásokat támogatja a közép- és hosszú távú digitalizálási stratégiájuk új technológiák bevezetésével történő bővítése és támogatása révén. A támogatás tárgyi eszközként nyilvántartott és előre meghatározott támogatható kategóriákba tartozó ipari tevékenységre szánt ingatlan szerzéséhez nyújtott támogatás formáját ölti: robotberendezések, additív gyártás, virtuális vagy kiterjesztett valóság, tervezési szoftverek, nagy teljesítményű számítástechnikához használt integrált gépek, numerikus vezérlésű gyártógépek, valamint olyan szoftverek vagy berendezések, amelyek használatához mesterséges intelligenciára van szükség.

Beruházás (C7.I2): Az állam és a területek digitális korszerűsítése

Ez a beruházás azonosítja azokat a digitális innovatív megközelítéseket, amelyek lehetővé teszik a közfellépés hatékonyságának és a köztisztviselők munkakörnyezete minőségének javítását, beleértve az e-mobilitást is.

E célból a „közügynökök digitális csomagja” projektalap korszerűsíti az állami tisztviselők munkaállomását, az „Innovációs és digitális átalakulási alap” pedig támogatja a nagy hatású digitális kezdeményezéseket az államon és a helyi hatóságokon belül, miközben támogatja a digitális ágazatot.

Annak érdekében, hogy az állami alkalmazottak számára hatékonyabb, együttműködőbb és mobilabb digitális munkakörnyezetet biztosítsanak, a finanszírozott projektek a következő öt témakörbe tartoznak: az adatátviteli hálózatok teljesítményének növelése; az állami tisztviselők egyesített digitális azonosításának fejlesztése; a digitális eszközökhöz való biztonságos távoli hozzáférési megoldások; egységes kommunikációs megoldások kialakítása minisztériumközi szinten; valamint a digitális munkamódszerek vezetők és csoportok általi beszerzésének támogatása.

A digitális innováció ösztönzése és az állam digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében a finanszírozott projektek nyolc témakörbe tartoznak: a polgárok és a vállalkozások által leggyakrabban alkalmazott adminisztratív eljárások minőségi dematerializálása; új, helyben digitális közpolitikák; a helyi állami szolgáltatások terén bevált digitális gyakorlatok kidolgozása; a közszféra digitális ágazatainak professzionalizálása; az adatok felhasználásának fejlesztése a közfellépés szolgálatában; a kialakulóban lévő digitális technológiák és megközelítések alkalmazásának tanulmányozása és kísérletezése; a helyi önkormányzatok digitális átalakulása; olyan strukturálási projektek támogatása, amelyek többféle átalakulási ösztönzőt mozgósítanak.

Beruházás (C7.I3): Az állami szolgáltatások kiberbiztonsága

A beruházásnak támogatnia kell a közszolgáltatások kiberbiztonsági képességeinek megerősítését; a gazdaság és a társadalom javát szolgáló versenyképes és innovatív kiberbiztonsági ajánlat kidolgozásának ösztönzése, valamint a kiberbiztonsági támadások megelőzésére és az azokra való reagálásra való képesség megerősítése.

Különösen a következő projekteket kell végrehajtani:

·biztonsági eseményekre reagáló csoportok létrehozása a területeken;

·diagnosztikai és biztonsági csomagok alkalmazása a támogatható kedvezményezettek számára,

·biztonsági termékek beszerzése az állam és a közszolgáltatások javára;

·a számítógépes támadások felderítésére szolgáló nemzeti kapacitás növelése.

Beruházás (C7.I4): Állami digitális fejlesztés: digitális személyazonosság

Két alintézkedést kell végrehajtani: a digitális nemzeti személyazonosító igazolvány és egy államilag garantált digitális azonosítási rendszer kifejlesztése. E két intézkedésnek hozzá kell járulnia a biztonság és az interoperabilitás javításához is.

Az új személyazonosító igazolványok telepítésének támogatása érdekében – a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás megszakítása nélkül – ki kell igazítani a rendszereket, a berendezéseket és a kapcsolódó informatikai hálózatokat. Ezeket a rendszereket különösen az alábbiak szerint kell korszerűsíteni: a „ Titres électroniques sécurisés” alkalmazás ( és az azt követő kiberbiztonsági korszerűsítés), az ujjlenyomat-gyűjtő eszközök bevezetése, valamint a Nemzeti Biztonságos Címek Ügynökségének („Agence nationale des titres sécurisés”) felhasználói portálja („Agence nationale des titres sécurisés”) lehetővé teszi a felhasználók számára az eljárásaikhoz való hozzáférést. Az államilag garantált digitális azonosítási rendszer kifejlesztése a felhasználónév/jelszó alkalmazását egy biztonságosabb digitális azonosítási rendszerrel váltja fel. Az új rendszer kifejlesztése a digitális interoperabilitás európai összefüggésében történik (eIDAS-rendelet). A megoldásnak lehetővé kell tennie új, érzékeny köz- és magáncélok kifejlesztését, valamint az online csalás és a személyazonosság-lopás elleni küzdelmet.

Beruházás 5 (C7.I5): A Belügyminisztérium felszerelése és infrastruktúrája

Az intézkedés fejleszti a Belügyminisztérium alkalmazásait, és biztosítja azok rezilienciáját. A támogatott projektek különösen több műszaki infrastruktúrát érintenek:

·Az állami minisztériumok közötti hálózat: a Rimbaud telefonhálózat fokozatos megszüntetése és a meglévő hálózati kapcsolatok megkétszerezése;

·Az állam területi igazgatásának informatikai alapja: a minisztériumközi minisztériumok közötti információs és kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások hálózatának koordinálására szolgáló bázis és új szervezet építése;

·Rendőrségi prefektúra-videovédelmi terv: fejlesszen ki és kínáljon új tárolási és hálózati kapacitásokat a párizsi rendőrkapitányság videokamerás védelmi rendszere számára, különös tekintettel a 2024-es olimpiai játékokra;

·Hálózatbiztonság: a minisztérium digitális biztonságának megerősítése (kibervédelem);

·Az adatközpont rezilienciája: infrastrukturális munka a minisztérium adatközpontjai energetikai rezilienciájának biztosítása érdekében;

·Népesség-riasztási és információs rendszer: a riasztási és információs rendszer fejlesztése a lakosság számára, különös tekintettel az új FR-riasztási rendszer megvalósítására (lásd még „A belügyminisztérium kérelmeinek minisztériuma” intézkedést).

Beruházás (C7.I6): A Belügyminisztérium kérelmei

Ez az intézkedés új digitális alkalmazásokat fejleszt ki, vagy korszerűsíti a meglévőket a Belügyminisztérium számára:

·SI Választások: az alkalmazásnak át kell alakítania a választásokra tervezett számítógépes rendszert azáltal, hogy növeli a rendszer általános megbízhatóságát, és összekapcsolja különösen az egyéb alkalmazásokat, például a választott tisztviselők nemzeti névjegyzékét.

·Online panasz: az alkalmazásnak lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy bizonyos esetekben korlátozza mozgásait, és közvetlenül online panaszt nyújtson be. A projektnek biztosítania kell az online támogatás első szakaszát azon felhasználó/áldozat számára, akinek az utazása először nehézségekbe ütközhet.

·FR – Riasztás: az alkalmazás 2022. június 30. előtt végrehajtja a mobiltelefonos riasztási rendszer létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 irányelvet. Ez az alkalmazás azonnali riasztást küld a felhasználónak.

·Marcus 112: A Marcus 112 projekt elindítja a Franciaországban jelenleg létező több segélyhívó szám racionalizálásához szükséges intézkedéseket és kísérleteket;

·Gépjármű-nyilvántartási rendszer (SIV): ennek az alkalmazásnak a felhasználói élmény optimalizálása és a teljesítmény javítása révén át kell alakítania a jármű-nyilvántartási rendszert. A 2025 végére tervezett első modulok különösen a következők: fizetési terület, céltárak, személyazonosság- és jogkezelés, engedélyek és jóváhagyások kezelése, felhőalap és telepítési sablonok, dokumentumkezelés, portálalap és üzleti adminisztrációs modul, a referenciaadat-modell rendelkezésre bocsátása és finomítása, a forgalmi engedély adminisztratív státuszának kezelése.

·LOG MI: ez az alkalmazás a Belügyminisztérium valamennyi szereplője számára közös központosított logisztikai rendszert biztosít.

·Informatikai projekt: Felkészülés a jövőre: ez az alkalmazás új digitális eszközökkel megkönnyíti a vizsgálatok lefolytatását, és megerősíti a helyszíni szereplők mobilitását.

Beruházás (C7.I7): Mobilitás és távmunka a Belügyminisztériumban

Ez a beruházás olyan intézkedéscsomagot támogat, amelynek célja a mobilitás és a távmunka fejlesztésének előmozdítása a belügyminisztériumon belül. Három intézkedést kell végrehajtani:

·A digitális környezet javítása és a távmunka fejlesztése: az együttműködésen alapuló munkamegoldások fejlesztésének, a távmunkaállomások beszerzésének, valamint a tisztviselők távmunkát lehetővé tevő rendszerek megvalósításának előmozdítása.

·Az első intézkedések a jövő rádiós hálózatára vonatkoztak (nevezetesen: a rádiós lefedettséghez való hozzáférés, az integrátor, a törzshálózat, a kommunikációs rendszer, az átjárók és összeköttetések fejlesztése és megvalósítása, az irányítási információs rendszer, a PCSTORM projektkörnyezet karbantartása, integrálása, valamint a kapcsolódó képzés és kísérletezés), amely lehetővé teszi egy hosszú távú fejlesztési hálózat kialakítását a köz- és magánszféra biztonsági szereplői (például az állami rendőrség, a tűzoltók, a vészhelyzetek és a települési rendőrség) számára. Hatékony és reziliens kommunikációs eszközöket biztosít, lehetővé téve a bűnüldözés és a válságreagálás igényeihez igazított választ.

·Új állomások: a rendőrség felszerelésének bővítése 40000 biztonságos mobil terminállal. A terminálok és a kísérő alkalmazási rendszer lehetővé teszi a bűnüldöző szervek tagjai számára, hogy a terepen történő kiküldetés során a korábban szakmai irodákban végzett tevékenységeket elvégezzék. Így korlátozzák mind az ügynök, mind a felhasználó utazását, és nagyobb általános hatékonyságot biztosítanak.

Beruházás 8 (C7.I8): Adminisztratív folytonosság: az oktatási rendszerigazgatásának digitális korszerűsítése

Ez a beruházás felgyorsítja az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium digitális átalakulását az információs rendszerek fejlesztésének köszönhetően, amelyek nagyobb mértékben támaszkodnak az adatokra, hogy hatékonyabbá, hozzáférhetőbbé és biztonságosabbá váljanak. Ez a beruházás erősíti az eljárások és a felhasználóknak nyújtott szolgáltatások dematerializációját is.

Öt intézkedést kell végrehajtani:

·Az elsőfokú oktatás informatikai eszközeinek korszerűsítése: a helyi közösségekkel való adatcserét szolgáló információs rendszerek létrehozása és az irányítási eljárások egyszerűsítése.

·A másodfokú oktatás kísérleti és irányítási információs rendszereinek egyszerűsítése.

·A partnerekkel folytatott adatcsere fejlesztése.

·Olyan eszközök és szolgáltatások általánossá tétele, amelyek biztonságos környezetben teszik lehetővé a távmunkát az adminisztratív alkalmazottak, a vezetőség és az ellenőrző személyzet számára, különösen az infrastruktúrák és a célzott biztonságos alkalmazások átalakítása révén.

·Az infrastruktúra és az eszközök korszerűsítése az adatok és a digitális szolgáltatások megosztása érdekében a diák iskoláztatása során (például a helyi közösségekkel, a szülőkkel és a felsőoktatással), új munkaszervezetek létrehozása, az ügynökök hatékonyságának és a munkahelyi életminőségnek az előmozdítása, valamint a felhasználói eljárások egyszerűsítése és a felhasználói tapasztalatok figyelembevétele.

Beruházás 9 (C7.I9): Az oktatás folytonossága: az iskola digitális átalakulása

Ez a beruházás támogatja a mobil digitális berendezések beszerelését az osztálytermekben, ami a hibrid oktatás fejlesztésének előfeltétele. Támogatja továbbá a videovetítőkre, a közös mobil berendezésekre, az általános iskolára jellemző berendezésekre, valamint a helyszíni és távoktatást egyaránt lehetővé tevő hálózatra irányuló beruházásokat. Finanszírozza továbbá a középiskolai oktatással kapcsolatos szolgáltatásokat és erőforrásokat, valamint a középiskolában a hibrid oktatást lehetővé tevő eszközöket.

A tanárokat ki kell képezni az új digitális oktatási eszközök és szolgáltatások, valamint az új digitális környezet elsajátítására.

Beruházás 10 (C7.I10): A közszolgáltatások digitalizálása: a felsőoktatáshoz való hozzáférés fejlesztése az ország egész területén a digitális technológiáknak köszönhetően

A beruházás finanszírozza a dematerializált képzési modulok bevezetését a felsőoktatásban, valamint a szükséges digitális infrastruktúra kiépítését. A távoktatási tanfolyamok és a kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztésének lehetővé kell tennie a jelenlegi egészségügyi helyzethez való alkalmazkodást az előadótermek és osztálytermek túlzsúfoltságának elkerülése révén. Előkészíti továbbá a felsőoktatáshoz való hozzáférés hosszabb távú stratégiáját, amelynek célja, hogy az ország egész területén, de külföldön is szélesebb közönséget érjen el. Ezen túlmenően lehetővé kell tennie, hogy változatosabb és teljesebb képzési kínálat álljon rendelkezésre, amely megfelel bizonyos diákok korlátainak, akiknek össze kell egyeztetniük tanulmányaikat a szakmai tevékenységgel.

A beruházások a következőkre irányuló projekteket támogatják:

·digitális és hozzáférhető online modulok létrehozása a felsőoktatási intézményekben

·egyetemi tanárok/kutatók digitális képzése

·országos platformok (virtuális osztályterem, webinárium, távvizsgák, tanulásmenedzsment-rendszer) kialakítása, amelyek végül az összes alapképzési és mesterképzési modult kínálják.

·a diákok felhasználói élményére összpontosító, digitális szolgáltatásokkal foglalkozó projektek pályázati felhívása.

Befektetés 11 (C7.I11): A kulturális ágazatok és a kulturális örökség felújításának támogatása

A beruházás támogatja a kulturális örökség felújítását és előmozdítja az előadó-művészetet.

A beruházás két alintézkedést támogat: a kulturális örökségbe való beruházás a történelmi műemlékek felújítása érdekében, azok tartós életképességének biztosítása érdekében, és ily módon hozzájárulva a helyi turisztikai ökoszisztémák előmozdításához, valamint a foglalkoztatásba és a képzés korszerűsítésébe történő beruházásokhoz.

A kulturális örökségbe való beruházás támogatja a régiókban található örökségi helyszíneket, és előmozdítja a kézművességet és a know-how-t. Ez a beruházás öt helyreállítási intézkedést támogat:

·az állam 45 vallási épülete szükséges biztonsági és védelmi munkálatainak és helyreállítási projektjeinek felgyorsítására irányuló „katedrális terv”;

·a helyi önkormányzatokhoz és magántulajdonosokhoz tartozó történelmi műemlékek helyreállítása. Ez magában foglalja a Turenne-i (New Aquitaine) templom, a meauce-i kastély (Bourgogne-Franche-Comté) és a Réunion Palais Rontaunay helyreállításának támogatását;

·a Történeti Műemlékközpont által kezelt 14 műemlék helyreállítása az egész területen, mint például a Château d’Angers vagy a Mont-Saint-Michel apátja;

·a Villers-Cotterêts kastély helyreállítása, hogy a francia nyelv nemzetközi városává váljon;

·a kulturális örökség részét képező létesítmények, például a regionális múzeumok, a megyei és önkormányzati levéltárak, valamint a régészeti feltárásból származó maradványok megőrzésére szolgáló természetvédelmi és tanulmányi központok helyreállítása.

A művészeti foglalkoztatásba és a képzés korszerűsítésébe történő beruházás három intézkedést támogat:

·„ökológiai átállási alap”, amely művészeti képző intézmények (élő előadások és vizuális művészetek címkéi és helyszínei) által végrehajtott, az ökológiai és digitális átállást támogató projekteket finanszíroz;

·korszerűsítési terv a kulturális felsőoktatási intézmények számára, amelyek beruháznak az energetikai utólagos átalakításba, támogatják a képzést, és oktatási eszközeik és informatikai infrastruktúrájuk korszerűsítése révén megerősítik digitalizációjukat;

·kivételes közrendi program, amely minden tudományágban új lendületet ad az alkotásnak. E program célja különösen a fiatal tervezők támogatása. Ez tehát egyszeri kiadás a műalkotások létrehozásának támogatása érdekében, valamennyi tudományág együttvéve.

Kontroll és audit:

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását a miniszterelnökhöz és a gazdasági, pénzügyi és helyreállítási miniszterhez tartozó „Secrétariat Général France Relance” felügyeli. A végrehajtást „egyezmények” és „chartes de gestion” révén a minisztériumokra ruházzák át. Ami a belső kontrollrendszert illeti, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközért felelős franciaországi hatóságok a Franciaországban működő nemzeti rendszerre támaszkodnak a nemzeti költségvetés ellenőrzése érdekében. Nemzeti ellenőrzési és ellenőrzési koordinátorként a CiCC-t (Commission interministérielle de coordination des contrôles) nevezik ki.

A miniszterelnök körlevelet ír alá, amely tartalmazza:

-A rendszerszervezés és az egyes struktúrák kötelezettségei a mutatókra vonatkozó adatok megbízhatóságának és ellenőrzésének biztosítása tekintetében;

-A végső kedvezményezettek valamennyi típusára vonatkozó adatok gyűjtésére és tárolására vonatkozó eljárások.

Mivel a körlevél várhatóan meghatározza a kontroll- és auditrendszer azon fontos elemeit, amelyek a terv benyújtásának időpontjában még nem állnak rendelkezésre, az e körlevelek aláírásával kapcsolatos mérföldkőnek további biztosítékot kell nyújtania. Ezenkívül a mérföldkőnek tartalmaznia kell a CiCC jelentését is, amely részletezi ellenőrzési stratégiáját és a kifizetési kérelmekkel kapcsolatban tervezett ellenőrzési munkát.

A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésének és végrehajtásának G2 mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (célra vonatkozóan)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

7.2.

7.3.

7.4.

7.5.

7.6.

Egység

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

7.7.

7–1

C7.R1

A 3DS törvény

Mérföldkő

A 3DS törvény hatálybalépése

Hatálybalépés:

1. KÉRDÉS:

2022

Hatályba lépett a 3DS törvény, amelynek célja a közszolgáltatások hatékonyságának növelése a differenciálás, a decentralizáció, a dekoncentráció és az egyszerűsítés előmozdítása révén.

7–2

C7.R1

A 3DS törvény

Mérföldkő

A 3DS-törvény értékelése

Értékelő jelentés

2. KÉRDÉS:

2025

Azoknak a rendelkezéseknek az értékelése, amelyek a közfellépés megkönnyítésére irányultak, a törvényben előírt négy elvnek (decentralizálás, differenciálás, dekoncentráció és egyszerűsítés) megfelelően.

7–3

C7.R2

A sarkalatos joggal kapcsolatos kísérleti projekt

Mérföldkő

A különbségtételhez való jog biztosítását célzó törvény hatálybalépése

Hatálybalépés:

2. KÉRDÉS:

2021

A differenciáláshoz való jog biztosítását célzó törvény hatálybalépése azáltal, hogy kiterjesztik a helyi hatóságok azon lehetőségét, hogy saját sajátosságaik figyelembevétele érdekében kísérletekhez folyamodjanak (a jogi keret egyszerűsítése és az új eredmények kísérletezésre való fordítása).

7–4

C7.R2

A sarkalatos joggal kapcsolatos kísérleti projekt

Mérföldkő

Az első elvégzett kísérletek jelenlegi állása

Értékelő jelentés

2. KÉRDÉS:

2025

Az első kísérletek értékelése a következő (a mérésben szereplő) mutatók alapján: az egyes, törvény vagy rendelet által engedélyezett kísérletekben részt vevő közösségek száma, azoknak a tanácskozásoknak a Hivatalos Lapban való közzétételéhez szükséges napok száma, amelyek során a közösségek részt vesznek a kísérletekben, a kísérletet végző közösségek által hozott eltérési aktusok hatálybalépésének határideje a törvény vagy rendelet által engedélyezett minden egyes kísérlet esetében).

7–5

C7.R3

A közszolgálat átalakítása

Mérföldkő

A munkaerő-felvétellel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos projektek részeként meghatározott intézkedések végrehajtása

Végrehajtási jelentés

1. KÉRDÉS:

2022

Az esélyegyenlőségi terv végrehajtása a következő célkitűzésekkel: a fiatal tanulószerződéses tanulók, a fogyatékkal élő munkavállalók számának növelése, terv a nemek közötti egyenlőség előmozdítására az állam felső vezetésében, a közszolgáltatáshoz való hozzáférés megújítása új versenyvizsgák révén, a fiatal tehetségek sikerének támogatása az egész területen, az esélyegyenlőséget elősegítő coaching és mentorálás kialakítása.

7–6

C7.R4

Az államháztartás irányítása

Mérföldkő

A CAFP jelentésének benyújtása (Commission sur l’Avenir de Finances Publiques)

A jelentés benyújtása

1. KÉRDÉS:

2021

A válság utáni költségvetési stratégiáról és az államháztartás irányítási keretének felújításáról szóló CAFP-jelentés (Commission sur l’Avenir de Finances Publiques) benyújtása.

7–7

C7.R4

Az államháztartás irányítása

Mérföldkő

A CAFP-jelentésben szereplő egyes ajánlások végrehajtása

Hatálybalépés:

4. KÉRDÉS

2021

A CAFP-jelentésben szereplő egyes ajánlások végrehajtása a 2023. évi költségvetéstől kellő időben, ökológiai jogszabályok elfogadása révén, amelyek különösen a következő célkitűzésekkel rendelkeznek:

-A HCFP (Haut Conseil des Finances Publiques) előjogainak kiterjesztése

-A többéves kiadási szabály mint irányító szabály létrehozása. Ez a kiadási szabály biztosítja az éves költségvetési számlák és a többéves célkitűzések közötti összhangot.

7–8

C7.R4

Az államháztartás irányítása

Mérföldkő

A Covid19-válság megfékezésének végrehajtása

a támogatási program

A Covid19-válság megfékezésének végrehajtása

A támogatási program

4. KÉRDÉS

2021

A Covid19-válság megfékezésére irányuló program végrehajtása a költségvetésiterv-javaslatban.

7–9

C7.R4

Az államháztartás irányítása

Mérföldkő

Az államháztartás programozásáról szóló új törvény (LPFP, „Loi de Programmation des Finances”)

Publiques”)

Hatálybalépés:

1. KÉRDÉS:

2023

Hatályba lépett az államháztartás programozásáról szóló új törvény (Loi de Programmation des Finances Publiques), amely az elfogadott új ökológiai jogszabályi rendelkezéseket hajtja végre, és meghatározza az adósságráta stabilizálását, majd csökkentését lehetővé tevő államháztartási pályát.

7–10

C7.R5

A következők minőségének értékelése:

közkiadások

Mérföldkő

A termelékenységi reformok eredményeinek közzététele

A jelentés közzététele

4. KÉRDÉS

2021

Az ötéves elnöki ciklus alatt végrehajtott állami fellépések termelékenységi reformjai eredményeinek közzététele.

7–11

C7.R5

A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

Jelentés a Számvevőszék államháztartással kapcsolatos ellenőrző látogatásáról

A jelentés közzététele

2. KÉRDÉS:

2021

Jelentés a Számvevőszék államháztartással kapcsolatos ellenőrző látogatásáról.

7–12

C7.R5

Az alábbiak értékelése:

a közkiadások minősége

Mérföldkő

Kilépési vészhelyzeti intézkedések a következők szerint:

egészségügyi feltételek

A vészhelyzeti intézkedésekből való kilépés

4. KÉRDÉS

2022

Sürgősségi intézkedések egészségügyi körülmények között, a Számvevőszék ellenőrző látogatásáról szóló jelentés ajánlásai alapján.

7–13

C7.R5

A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

A közkiadásoknak a közkiadási körre kiterjedő értékeléseivel összekapcsolt pénzügyi jogszabályok kidolgozása

az államháztartás kiadási pályájának megfelelő igazgatás

programozási jog

A pénzügyi jogszabályok felépítése

4. KÉRDÉS

2022

Az államháztartás programozási törvényében foglalt kiadási pályával összhangban lévő, a közigazgatás hatókörére kiterjedő közkiadási értékelésekkel összekapcsolt pénzügyi jogszabályok kidolgozása.

7–14

C7.R5

A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

A nyilvánosság minőségének javítása érdekében hozott intézkedések éves értékelése

a következő területeken végrehajtott kiadások:

2023. évi költségvetési törvény

Az értékelés közzététele

1. KÉRDÉS:

2024

A 2023. évi költségvetési törvényben végrehajtott közkiadások minőségének javítása érdekében hozott intézkedések éves értékelése.

7–14a

C7.R5

A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

A nyilvánosság minőségének javítása érdekében hozott intézkedések éves értékelése

a következő év óta végrehajtott kiadások:

2023. évi költségvetési törvény

Az értékelés közzététele

1. KÉRDÉS:

2025

A 2023. évi költségvetési törvény óta végrehajtott közkiadások minőségének javítása érdekében hozott intézkedések éves értékelése.

7–15

C7.I1

A vállalatok digitális korszerűsítése

Cél

Azon vállalatok száma, amelyek a digitális gazdaság előmozdítása érdekében támogatásban részesültek

beruházások

Szám

0

3320

1. KÉRDÉS:

2022

Azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek a „Jövő ipara” program keretében támogatásban részesültek a digitális beruházások előmozdítása érdekében.

7–16

C7.I1

A vállalatok digitális korszerűsítése

Cél

A vállalatoknak nyújtott diagnózisok, digitális kísérők vagy képzések száma

Szám

0

120,000

4. KÉRDÉS

2025

A „FranceNum” program keretében a vállalatoknak nyújtott diagnózisok, digitális kísérők vagy képzések száma.

7–17

C7.I2

Az állam és a helyi hatóságok digitális korszerűsítése

Cél

A közrendet élvező vállalatok száma

Szám

0

200

1. KÉRDÉS:

2023

Azon vállalatok száma, amelyek az „Innovációs és Numerikai átalakítás” és a „Sac à dos numérique de l’Agent public” alapok keretében az állami és helyi hatóságok digitális korszerűsítését célzó állami megrendelésekből profitálnak.

7–18

C7.I2

Az állam és a helyi hatóságok digitális korszerűsítése

Cél

Azon köztisztviselők százalékos aránya, akiknek a munkaköre távmunkához távolról is elvégezhető

Százalékarány

95%

3. KÉRDÉS

2023

Az állam digitális osztályai által végzett népszámlálás alapján távmunkára felszerelt köztisztviselők százalékos aránya.

Ezt a célt egy 395000 közalkalmazottból álló referenciacsoporthoz viszonyítva értékelik, akiknek a munkája távolról is elvégezhető.

7–19

C7.I3

A központi kormányzat kiberbiztonsága

Mérföldkő

Beruházások a kormányzati kiberbiztonság növelése érdekében

A francia kormány által benyújtandó, a teljesítést igazoló jelentés

4. KÉRDÉS

2024

A kormányzati kiberbiztonság növelését célzó négy intézkedés befejezése:

·reagálási csoportok létrehozása,

·diagnosztikai csomagok telepítése,

·kiberbiztonsági eszközök beszerzése,

·a kibertámadások felderítési kapacitásának növelése

7–20

C7.I4

Az állam digitális korszerűsítése – digitális azonosító

Cél

Az előállított digitális személyazonosító igazolványok száma

Szám

3 000 000

1. KÉRDÉS:

2022

A gyártott és forgalomban lévő új személyazonosító igazolványok száma.

7–21

C7.I4

Az állam digitális korszerűsítése –

digitális azonosító

Cél

A „digitális személyazonosító” elemmel rendelkező új személyazonosító igazolvány birtokosainak száma

Szám

12 500 000

4. KÉRDÉS

2023

Az újonnan kifejlesztett szuverén digitális személyazonosító alkalmazáshoz való hozzáférést lehetővé tevő „digitális személyazonosító” elemmel rendelkező új személyazonosító igazolvány birtokosainak száma.

7–22

C7.I5

A Belügyminisztérium berendezései

Mérföldkő

A Belügyminisztérium digitális berendezéseinek megerősítésére irányuló beruházások

A francia kormány által benyújtandó, a teljesítést igazoló jelentés

4. KÉRDÉS

2023

A Belügyminisztérium digitális berendezéseinek megerősítésére irányuló hat intézkedés lezárása:

•Állami tárcaközi hálózat,

•Az Európai Unió területi igazgatásának informatikai alapja

Állam:

•Rendőrségi prefektúrára vonatkozó videovédelmi terv

•A hálózat biztonsága

•Az adatközpont rezilienciája

•Népesség-riasztási és információs rendszer

7–23

C7.I6

A Belügyminisztérium kérelmei

Mérföldkő

Beruházás a Belügyminisztérium által kifejlesztett digitális alkalmazásokba

A francia kormány által benyújtandó, a teljesítést igazoló jelentés

2. KÉRDÉS:

2025

Hét digitális alkalmazás befejezése a Belügyminisztérium számára:

·SI Választások

·Online panasztétel

·FR – Riasztás

·Marcus 112

·Gépjármű-nyilvántartási rendszer (első modulok)

·LOG MI

·Informatikai projekt: „Felkészülés a jövőre”

7–24

C7.I7

Távmunka a Belügyminisztériumban

Mérföldkő

A Belügyminisztérium digitális összekapcsoltságának megerősítésére irányuló beruházások

A francia kormány által benyújtandó, a teljesítést igazoló jelentés

4. KÉRDÉS

2023

A Belügyminisztérium digitális konnektivitásának megerősítésére irányuló intézkedések befejezése:

·A digitális környezet javítása és a távmunka fejlesztése (befejezés)

·Új állomások (befejezés)

·A jövő rádióhálózata (első lépések)

7–25

C7.I8

Az oktatási rendszer digitális korszerűsítése

Mérföldkő

Beruházás az alábbiak érdekében:

a Nemzeti Oktatási Minisztérium digitális szolgáltatásainak korszerűsítése

A francia kormány által benyújtandó, a teljesítést igazoló jelentés

2. KÉRDÉS:

2026

A Nemzeti Oktatási Minisztérium digitális szolgáltatásainak korszerűsítésére irányuló öt intézkedés befejezése:

·Az elsőfokú oktatás informatikai eszközeinek korszerűsítése („Onde” projekt, vezetői eszköz a vezetők számára)

·Az egységes hitelesítési rendszer bevezetése a digitális oktatási szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés érdekében, valamint a kedvezményezettek körének kiterjesztése

·A digitális erőforrásokhoz való hozzáférés biztonságos megoldásának bevezetése az általános iskolákban (GAR-projekt)

·A tudományos infrastruktúra és eszközök átalakítása és korszerűsítése

·A távmunkát lehetővé tevő eszközök és szolgáltatások általánossá tétele

7–26

C7.I9

Az alábbiak digitális átalakulása:

az iskola

Cél

Digitálisan felszerelt iskolai osztályok száma

Szám

0

45,000

4. KÉRDÉS

2022

Az alapfokú osztályokban digitális erőforrásokkal felszerelt iskolai osztályok, valamint a középfokú oktatásban a hibrid osztályok száma, az érintett személyzetváltáshoz nyújtott támogatással együtt.

7–27

C7.I10

Digitális hozzáférés a felsőoktatáshoz

Cél

A digitális képzésben részt vevő diákok száma

Szám

0

1,400,000

4. KÉRDÉS

2024

A felsőoktatási rendszerben digitális képzési kapacitásokhoz hozzáféréssel rendelkező hallgatók száma.

7–28

C7.I11

Kultúra

Cél

Katedrálisok és nemzeti történelmi műemlékek

Szám

0

60

4. KÉRDÉS

2025

Az államhoz tartozó katedrálisok és nemzeti történelmi műemlékek befejezett felújítási projektjeinek száma.

7–29

C7.I11

Kultúra

Mérföldkő

Helyi hatóságok és magántulajdonosok tulajdonában lévő műemlékek

A francia kormány által benyújtandó, a teljesítést igazoló jelentés

4. KÉRDÉS

2025

A helyi és regionális önkormányzatokhoz, valamint magántulajdonosokhoz tartozó műemlékek felújítási munkálatainak befejezése.

7–30

C7.I11

Kultúra

Cél

Felújított művészeti és építészeti iskolák száma

Szám

0

13

2. KÉRDÉS:

2026

A befejezett művészeti és építészeti iskolák felújítási munkálatainak száma.

7–31

C7.I11

Kultúra

Mérföldkő

A művészeti alkotásokat támogató programok

A francia kormány által benyújtandó, a teljesítést igazoló jelentés

4. KÉRDÉS

2024

A két támogatási program befejezése

a művészeti alkotások létrehozására összpontosító és a művészeket a művészeti alkotások létrehozását támogató állami programon keresztül támogató intézmények.

7–35

Kontroll- és ellenőrzési eljárások a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során

Mérföldkő

A rendszer megszervezése, az adatok kezelése és az ellenőrzések megszervezése

A körlevél és a CICC általi jelentés aláírása

4. KÉRDÉS

2021

Kontrollok és ellenőrzési eljárások kialakítása a következő két elem segítségével:

·A miniszterelnök által aláírt körlevél, amely meghatározza a feladatokat és

a koordináló szerv és a minisztériumok felelősségi körei, valamint a mutatókra vonatkozó adatok gyűjtésének és tárolásának eljárása,

beleértve a megbízhatóságuk biztosítását és a végső kedvezményezettek valamennyi típusára vonatkozóan gyűjtött adatokhoz való hozzáférést;

A tervezett ellenőrzési stratégia leírását tartalmazó jelentés véglegesítése, beleértve a kifizetési kérelmekkel kapcsolatos ellenőrzési munka leírását is.

H.KOMPONENS: Munkahelyvédelem, ifjúság, fogyatékosság, szakképzés

2019-ben Franciaországban a munkanélküliségi ráta a 2008-as válság óta a legalacsonyabb, 8,1%-os szintet ért el. Az egészségügyi válság miatt azonban az INSEE szerint 2019 vége és 2020 vége között 284000 alkalmazott munkahely szűnt meg. A munkanélküliség növekedését nagymértékben enyhítették a munkaerő-megtartási intézkedések, különösen a csökkentett munkaidős foglalkoztatás. A munkanélküliség hiszterézis révén történő strukturális növekedésének elkerülése érdekében azonban további támogatásra van szükség a munkaerőpiac változásaira érzékenyebb népességcsoportok számára.

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense keretében számos intézkedés irányul a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének támogatására, beleértve a kirekesztés kockázatának leginkább kitett fiatalokat is.

A szakképzés – azáltal, hogy lehetővé teszi a pályamódosítást és hozzájárul a gazdaság termelékenységének növeléséhez – várhatóan kulcsszerepet fog játszani a gazdaság zöld és digitális átalakulásában. A válság rávilágított továbbá a szakképzés alacsony szintű digitalizációjára (bár a digitalizáció támogathatja az innovatív tanulási módszereket, például azáltal, hogy a virtuális valóságot konkrét szakmai kézművesség gyakorlására használják), amit a hatóságok célzott beruházásokkal kívánnak támogatni.

A válság foglalkoztatási és társadalmi hatásainak enyhítésével, valamint az álláskeresők készségeinek és támogatásának előmozdításával ezek a beruházások és reformok a 2020.2. sz. országspecifikus ajánlásra reagálnak. Ezek az intézkedések a 2019.2. sz. országspecifikus ajánlásban foglaltaknak megfelelően hozzájárulnak valamennyi álláskereső munkaerőpiaci integrációjának támogatásához, valamint a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány kezeléséhez is.

8.1.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

C8.R1 reform: A munkanélküli ügynökség (Pôle Emploi) által nyújtott szolgáltatások

Ez a reform a fő állami foglalkoztatási szolgálat, a Pôle Emploi által nyújtott szolgáltatások átszervezésére vonatkozik.

Ez a reform várhatóan javítani fogja az álláskeresők helyzetének kezelését és egyéni diagnózisát, és ezáltal megkönnyíti az emberek gyors visszatérését a munkaerőpiacra. Fokozott támogatást nyújt a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő lakosságnak, akik esetében a szociális és szakmai nehézségek átfedésben vannak. A jobb üzleti szolgáltatások és az álláskeresők képzése várhatóan javítani fogja a munkaerő-kínálat és -kereslet összehangolását, és csökkenteni fogja a munkaerő-felvételi feszültségeket egyes ágazatokban.

Két szempont végrehajtását konkrétabban kell nyomon követni: a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására szakosodott Cap’Emploi integrációja, valamint a Pôle Emploi ügynökségeken belül a kompenzációs tanácsadók integrációja.

C8.R2 reform: A csökkentett munkaidős foglalkoztatás kiigazítása

A Covid19-válság 2020 tavaszán bekövetkezett csúcspontján rendkívüli csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszert vezettek be annak érdekében, hogy korlátozzák a kijárási korlátozások alatti gazdasági tevékenység visszaesése által a foglalkoztatásra és a jövedelemre gyakorolt hatást. 2021 folyamán, ahogy a világjárvány második hulláma és a gazdasági feltételek javulnak, ezt a ciklikus tevékenységcsökkentésnek szentelt rendes csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszert szigorítani kell. Különös tekintettel az alábbiakra:

-A munkavállalók (a jelenlegi 70% helyett) a korábbi bruttó keresetük 60%-át (nettó keresetük mintegy 72%-át) kapják.

-A munkáltatók a részleges foglalkoztatásban lévő munkavállalók korábbi bruttó keresetének 36%-át kapják (a jelenlegi 60% helyett). A KPK használatára vonatkozó engedély időtartama 12 hónapról 3 hónapra emelkedik, amely egy 12 hónapos referencia-időszak alatt legfeljebb 6 hónapra meghosszabbítható.

-A védett ágazatok és az igazgatásilag bezárt vállalatok kellő időben nem részesülhetnek a megnövelt támogatási arányok előnyeiből.

Ezen az általános csökkentett munkaidős foglalkoztatáson (ADPC) kívül egy hosszabb távú csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszert (APLD) hoztak létre a tartós sokkhatással szembesülő, de középtávon jelentős fellendülési kilátásokkal rendelkező vállalkozások támogatására. Az APLD 2020. július 1-jén lépett hatályba, és fióktelep, társaság vagy letelepedési megállapodás megkötése révén hozzáférhető. A szociális párbeszéd alapján az APLD-megállapodások részletezik a munkáltatóknak a munkahelyek megtartásával és a szakmai képzéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásait. 2021-ben a pénzügyi támogatás szintje a következőképpen csökken:

-A munkáltatók a részleges foglalkoztatásban lévő munkavállalók korábbi bruttó keresetének 60%-át kapják, szemben a védett ágazatokban és a zárt vállalkozásoknál jelenleg kapott 70%-kal.

C8.R3 reform: Munkahelyi egészség és biztonság

2020 júniusában szakmaközi tárgyalások kezdődtek azzal a céllal, hogy felkérjék a szociális partnereket, hogy fejlesszék tovább a megelőzést a vállalkozásokon belül, és igazítsák ki ezt az irányítási modellt. Ennek eredményeként jött létre a 2020. december 10-i, „a munkahelyi egészségvédelem és a munkakörülmények fokozásáról és megújításáról” szóló nemzeti szakmaközi megállapodás, amely megerősíti a vállalkozásokon belüli munkahelyi egészségvédelmet, valamint a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak nyújtott szolgáltatásokat (megelőzési és munkahelyi egészségügyi szolgáltatások). Ezt a szakmaközi megállapodást az Országgyűlés által 2021. február 17-én elfogadott törvénybe ültették át, amelynek célja egy hatékonyabb és megelőzőbb foglalkozás-egészségügyi munkaerő-rendszer biztosítása, valamint a munkahelyi fáradtság megelőzése a kockázatoknak való kitettség és a karrierlehetőségek összekapcsolása révén. Célja, hogy:

-A kockázatértékelési megközelítés részeként a vállalatokon belüli megelőzés fokozása szociális párbeszéd, éves megelőzési program meghatározása és megelőzési útlevél létrehozása révén;

-Meghatározza a megelőzési és egészségügyi szolgáltatások által kínált szolgáltatásokat, valamint a foglalkozási kockázatok megelőzése, az egyéni ellenőrzés és a szakmai visszatartó tényezők megelőzése terén nyújtott alapvető szolgáltatásokat;

-Támogatja az ideiglenes alkalmazottakat vagy vállalkozókat, valamint az önálló vállalkozókat a kibővültek további bevonása révén;

-A szakmai kirekesztés jobb kezelése célzott robusztus sejtekkel, a karrierközepi orvosi látogatások létrehozásával, valamint a munkába való sikeres visszatérést előkészítő „előzetes kinevezések” létrehozásával;

-A munkahelyi egészség jobb integrálása az átfogó egészségügyi rendszerbe annak érdekében, hogy a foglalkozás-egészségügyi képzésben részt vevő orvosok nyomon követhessék a munkahelyi egészséget;

-A kibővített csapatok megerősítése a képzett ápolók fejlett gyakorlaton való munkavégzésének lehetősége és a feladatok átruházásának fejlesztése révén

-Igazítsa ki a munkahelyi egészségvédelem irányítását a munkahelyi megelőzéssel és egészségvédelemmel foglalkozó nemzeti bizottság létrehozásával, amelynek feladata, hogy meghatározza mind a spst által kínált kötelező szolgáltatásokat, mind pedig a spst tanúsításának kereteit.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terven belül az intézkedés egy sor módosítás elfogadásából áll, amelyek célja, hogy a munkahelyi egészségügyi rendszer nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzésre, valamint a „munkahelyi egészségügyért” felelős intézmények irányításának és működésének átszervezésére.

Reform C8.R4: A munkanélküliségi biztosítás reformja

A munkanélküliségi biztosítás reformja, amelynek célja a fenntartható foglalkoztatás előmozdítása és a rövid távú szerződések túlzott használatának korlátozása volt, eredetileg 2019 novembere és 2021 márciusa között lépett volna hatályba, de a Covid19-válság miatt elhalasztották.

E reform célja a stabil foglalkoztatásba való visszatérés ösztönzőinek megerősítése, valamint a rövid munkaszerződések és a munkanélküliségi időszakok váltakozásának korlátozása. A vállalkozások számára a cél a rövid szerződések túlzott alkalmazásának korlátozása. A reform a kompenzációval kapcsolatos három fő intézkedésből, valamint a munkáltatók által a rendszerbe befizetett járulékokat meghatározó „bonus-malus” intézkedésből áll.

A reform második része, amely szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben, a következő intézkedésekből áll:

-A napi bér referenciaértékének (SJR) kiszámítására szolgáló új módszer, amely a juttatás összegének meghatározásához alapul szolgál;

-A magas jövedelmű kedvezményezetteknek hat hónap kompenzáció után megítélt ellátások csökkentésére szolgáló mozgó skála;

-Az ellátásokhoz való hozzáférés feltételeinek korlátozása (négy helyett hat hónap);

-A munkaadók munkanélküliségi biztosításhoz való hozzájárulásának bonus-malusa a rövid távú szerződések túlzott alkalmazásának megakadályozása érdekében.

Ezek az intézkedések legkorábban 2021-ben lépnek hatályba, amint a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás előre meghatározott szintjeit elérik a következő mutatókkal mérve:

-A Pôle Emploi-nál regisztrált munkanélküliek számának 130000 fővel való csökkenése (több mint hat hónap)

-Több mint 2700000 munkaerő-felvételi nyilatkozat egy hónapnál hosszabb szerződések esetében (összesítve négy folytatólagos hónapra).

Befektetés C8.I1: Külföldi szakértő (FNE) képzés

Az FNE-képzés célja a csökkentett munkaidős foglalkoztatásban, többek között a „hosszabb távú csökkentett munkaidős foglalkoztatásban” részesülő vállalatok alkalmazottainak képzése. E szakmai képzés célja a továbbképzés és az átképzés előmozdítása. Azoknak a vállalatoknak, amelyek a munkavállalóikat részleges foglalkoztatásba helyezik, gyakran be kell ruházniuk a képzésbe, hogy segítsék tevékenységeiket, és alkalmazkodjanak a legújabb technológiai vagy gazdasági változásokhoz. Bár szükséges, a vállalatok nehezebben fektetnek be a gazdasági visszaesés idején. Az FNE-képzés célja az ilyen képzés támogatása és ösztönzése, ami mind a munkavállaló, mind a vállalat számára előnyös, javítva foglalkoztathatóságát, és javítva versenyképességét. Szélesebb körben ez a gazdaság számára is előnyös azáltal, hogy előmozdítja a magas munkaerő-piaci kereslettel járó készségek fejlesztését.

Az intézkedés finanszírozza a csökkentett munkaidős foglalkoztatásban, többek között a 2020-ban (az adott év március 1-jétől) és 2021-ben a „hosszabb távú csökkentett munkaidős foglalkoztatásban” részesülő vállalatok munkavállalóinak képzését, a vállalkozás méretétől és a képzés megkezdésének időkeretétől függően 40–100%-os támogatási szinttel.

Befektetés C8.I2: Átképzés duális képzési programok révén (Pro-A)

A munkaerőpiac jelentős változásaival összefüggésben a Pro-A program lehetővé teszi a munkavállalók – különösen az elégtelen képesítéssel rendelkezők – számára, hogy szakmai fejlődésükre összpontosítsanak, és a szakmai képesítés megszerzéséhez vezető duális képzés révén megkönnyítsék a szakmaváltást.

A munkavállaló felváltja a képzési szerv által szervezett formális képzés és a vállalatnál végzett szakmai tevékenység között, 6–12 hónapos időtartamra (amelyet bizonyos képesítések és célcsoportok esetében esetleg 24-re meghosszabbítanak). A képzésre munkaidő alatt vagy azt követően kerülhet sor. A készségfejlesztő részben vagy egészben fedezheti a képzési költségeket, az utazási és szállásköltségeket, valamint a munkavállaló díjazását az A. szakasz időtartama alatt.

Ez az intézkedés 9000 kedvezményezett szakmai átállását finanszírozza 2021 és 2023 között.

Beruházás C8.I3: Tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez nyújtott munkaerő-felvételi támogatások

Az intézkedés a tanulószerződéses tanulókat foglalkoztató munkáltatóknak a szerződésük első évében nyújtott pénzügyi támogatásból áll, amely a 18 évesnél idősebbek esetében legfeljebb 8 000 EUR-t, a kiskorúak esetében pedig 5 000 EUR-t tesz ki.

Míg a támogatás minden vállalkozás számára nyitva áll, a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak meg kell felelniük az alábbi feltételek egyikének:

-a szakmai beilleszkedést támogató szerződések 5%-ának elérése 2021-ben (tanulószerződés és professzionalizálási szerződés, VIE, CIFRE);

-vagy 2021-ben a munkavállalók legalább 3%-a vett részt duális képzési programokban (tanulószerződés és professzionalizálási szerződés), feltéve, hogy 2020 óta legalább 10%-os növekedés történt.

A kompetenciaüzemeltető (Opco) által benyújtott bármely tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződés esetében a támogatást havonta, a szolgáltatási és fizetési ügynökségnek (ASP) a szerződés kezdetétől fogva ki kell fizetnie a javadalmazás előtt.

Beruházás C8.I4: Foglalkoztatási támogatások professzionalizálási szerződésekhez

Ezek a célzott munkaerő-felvételi támogatások olyan munkáltatóknak nyújtanak támogatást, akik a bizonyítványok nemzeti osztályozásában említett oklevelet, bizonyítványt vagy szakmai képesítést felkészítő munkavállalót vesznek fel.

Az intézkedés a professzionalizálási szerződés első évében a munkáltatóknak nyújtott havi pénzügyi támogatásból áll, amely a 18 és 30 év közötti munkavállalók esetében legfeljebb 8 000 EUR-t, a kiskorúak esetében pedig 5 000 EUR-t tesz ki. Ezek az összegek a 18 év alattiak fizetésének 50%-át, a 21–30 évesek 65%-át és a 21–30 évesek 50%-át teszik ki.

Befektetés C8.I5: Foglalkoztatási támogatások a 26 év alatti fiatalok számára

Az intézkedés a 26 év alatti fiataloknak nyújtott, közepesen képzett vagy kezdő (a minimálbér kétszeresére korlátozott) foglalkoztatási támogatásból áll, amelyet a 2020. augusztus 1. és 2021. március 31. közötti, legalább 3 hónapos határozott idejű szerződés vagy határozatlan idejű szerződés megkötéséért kell kifizetni. A támogatás maximális összege évi 4 000 EUR, évente négyszer kerül kifizetésre. Ezt az intézkedést 2021. május31 -ig meghosszabbították, de jelenleg a minimálbér legfeljebb 1,6-szorosára korlátozódik.

Beruházás C8.I6: Munkahelyteremtés a fiatalok számára a sportágazatban

Ez az intézkedés legfeljebb két évig nyújt pénzügyi támogatást a sportágazatban történő munkahelyteremtés után, amelynek célja a 30 év alatti fiatalok foglalkoztatása. Ez az intézkedés állandó és át nem helyezhető munkahelyek létrehozását támogatja, tartósan segít a fiataloknak a munkaerőpiacra való belépésben, miközben előmozdítja az egészséget és a testmozgási lehetőségeket a lakosság számára.

Beruházás C8.I7: Bentlakásos iskolák a kiválóságért

A kiválóságot szolgáló bentlakásos iskolák célja, hogy a tanulók – különösen a hátrányos helyzetűek – számára olyan környezetet biztosítsanak, amely alkalmasabb a tanulásra, készségeik fejlesztésére és oktatási törekvéseik bővítésére.

Számos meglévő bentlakásos iskola azonban már nem felel meg a jelenlegi igényeknek, ami alacsony kihasználtsághoz vezet. A felújításnak hozzá kell járulnia e létesítmények korszerűsítéséhez, megerősítve ezen oktatási lehetőségek vonzerejét. Ez az intézkedés 2023. december végéig finanszírozza 1500 férőhely felújítását vagy létrehozását a kiválóságot szolgáló bentlakásos iskolákban.

Befektetés C8.I8: „Együtt a sikerért” (cordées de la réussite)

A „Roped together for success” program a felsőoktatásban részt vevő hallgatók („tutorok”) és a hátrányos helyzetű (elsőbbségi és vidéki területek) középiskolás diákok közötti hosszú távú coaching. A cél e diákok ambícióinak és távlatainak bővítése, valamint saját személyes és szakmai projektjük kialakítása. Ez személyes mentorálás és a további kulturális és társadalmi nyitottságot elősegítő csoportos tevékenységek (pl. múzeumok és közintézmények látogatása, különböző szakmai ágazatok és munkahelyek látogatása, konferenciákon való részvétel, sztereotípiákkal kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységek, humán készségek fejlesztése, például nyilvános beszéd) kombinációjával érhető el. A tevékenységek igazodnak a diákok életkorához, mivel körülbelül 13 éves korukban vehetnek részt a programban, és várhatóan a középiskolai tanulmányaik befejezéséig továbbra is részt vesznek a programban.

Ez a program egyrészt az egyetemek vagy felsőoktatási intézmények (például posztbaccalauréate kétéves előkészítő órákat is kínáló középiskolák), másrészt a vidéki vagy hátrányos helyzetű térségek közép- és középiskolái közötti partnerségen alapul, amelyek vállalják, hogy egy adott korcsoporton belül tanulóik 30%-át beiratkozzák a programba. Ezeket a hároméves partnerségeket a regionális bizottságok választják ki projektfelhívások útján.

Ez az intézkedés 185000 diák programban való részvételét finanszírozza.

Befektetés C8.I9: A diákhitelekre vonatkozó, államilag támogatott garanciák

Az állami garanciával fedezett diákhitelek célja, hogy segítsék a 28 év alatti diákokat tanulmányaik finanszírozásában. Az állami garancia lehetővé teszi azon diákok számára, akik nem tudnak személyes garanciát nyújtani, hogy hozzáférjenek a tanulmányaik finanszírozásához szükséges hitelhez.

A hitel visszafizetése a fok eléréséig elhalasztható. A felvett maximális összeg legalább két évre 20 000 EUR. Ezért ennek az intézkedésnek legalább 36000 diákhitel állami garanciáit kell finanszíroznia.

Befektetés C8.I10: Személyre szabott lehetőségek 16–18 éves fiatalok számára, akik nem tartják be a képzési követelményeket

Ez az intézkedés rövid távú támogatást nyújt a korai iskolaelhagyók számára, különös tekintettel a Covid19-válságot és az abból eredő lezárásokat követő további nehézségeikre, azzal a céllal, hogy hosszabb távon segítsen kezelni az alacsony képzettségű fiatalok munkaerőpiacról való kizárását.

Az intézkedés testre szabott támogatást nyújt azoknak a kiskorúaknak, akik nem tartják be a képzési követelményeket. A cél az, hogy minden 16–18 éves korban, amelyről megállapították, hogy nem felel meg a képzési kötelezettségnek, igényeiknek és szakmai projektjüknek megfelelő megoldást kínáljunk. A program várhatóan átlagosan 13 hétig tart, és célja, hogy lehetőséget biztosítson a fiataloknak arra, hogy humán készségeken dolgozzanak, felfedezzék a karrierlehetőségeket, és átfogó támogatást kapjanak (szociális, sport, kulturális, a program különbözőségeinek függvényében).

Befektetés C8.I11: Helyek létrehozása a felsőoktatásban

A Baccala érettségi vizsgán elért kivételes eredmények azt eredményezték, hogy 2020 őszén jelentősen nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik elkezdték a felsőoktatást. Az intézkedés további képzési helyek létrehozását jelenti a felsőoktatásban, amelyek célja, hogy megoldásokat nyújtsanak a fiataloknak, és növeljék a nagy igényű gazdasági ágazatok képzési kínálatát.

Az intézkedés magában foglalja további helyek megnyitását rövid képzések és szakképzések keretében; alapképzésben, ápolóiskolákban és paramedicinális képzésben, különösen a jelenlegi helyzetet és a Ségur de la Santé megállapodást követően.

Befektetés C8.I12: A fiatalokra vonatkozó terv: felsőfokú oktatás az érettségi utáni hallgatók számára

Tekintettel arra, hogy a felsőoktatásban további helyekre van szükség, ez a beruházás kiegészíti a felsőoktatási férőhelyek létrehozására irányuló beruházásokat, mivel rövidebb kétéves diplomák és egyéves képzések keretében nyitnak helyeket.

2021 szeptemberéig további helyeket kell létrehozni a következő területeken:

-a kétéves kötelező technikai segítségnyújtásra szolgáló helyek;

-az egyéves KAP-ra szánt helyek;

-nyitott helyek a helyi kezdeményezéseken alapuló képzéseken és egyéb kiegészítő képzéseken;

-helyek a KAP hároméves időszakára.

Befektetés C8.I13: „Személyre szabott iránymutatás a foglalkoztatás és az autonómia felé” (PACEA) és

ifjúsági garancia

A „foglalkoztatással és autonómiával kapcsolatos személyre szabott iránymutatás” (PACEA) egy integrált szerződéses keretből áll, amelynek célja az integrációs nehézségekkel küzdő 16–25 éves fiatalok támogatása. A kezdeti diagnózis segít azonosítani az egyes fiatalok szükségleteit és elvárásait, ezt követően pedig különböző időtartamú, legfeljebb 24 egymást követő hónapra szóló egyéni támogatási szakaszok követnek. Ezeket a szakaszokat egyéni alapon határozzák meg, és magukban foglalhatják a képzést, a szakmai gyakorlatot, a polgári szolgálatban való részvételt vagy az önkéntes munkát.

Az ifjúsági garancia, amely a PACEA-n belüli intenzív támogatási szakasz, egy legfeljebb 12 hónapos (amely 18 hónapra meghosszabbítható) programot – beleértve a személyre szabott tanácsadást is – kombinál egy havi támogatással a programban való részvétel támogatására, amely magában foglalhatja a munkatapasztalatot és a képzést is. Ez az intézkedés a PACEA-ban részt vevő fiataloknak kifizetett támogatásokat és az „ifjúsági garanciát” finanszírozza.

Befektetés C8.I14: Támogatott ifjúsági szerződések (PEC és CIE)

A munkaerőpiacra belépő fiatalokat sújtja leginkább a Covid19-válság negatív hatása. A foglalkoztatástól leginkább kiszorult fiatalok megsegítéséhez ezért megerősített intézkedésekre van szükség, például a fiatalokat célzó támogatott szerződésekre, mind a nonprofit (PEC), mind a profitorientált ágazatban (foglalkoztatási kezdeményezésre irányuló szerződések (CIE)).

Ezek a 6–24 hónapos, becsült időtartamú támogatott szerződések (a Munka Törvénykönyvében felsorolt kivételek kizárásával) személyre szabott tanácsadással párosulnak egy foglalkoztatási tanácsadóval, és javítják a PEC képzéshez való hozzáférését.

A nonprofit szektorban a munkáltatónak fizetett havi kompenzáció a ledolgozott órák után a bruttó minimálbér 65%-át teszi ki, a szerződések pedig átlagosan heti 21,3 órát tesznek ki (legalább 20 óra).

A profitorientált ágazatban (CIE) a munkáltatónak fizetett kompenzáció a bruttó minimálbér 47%-a, a szerződések átlagosan heti 30 órát tesznek ki (legalább 20 óra).

Ez az intézkedés 65000, 2020-ban és 2021-ben megkötött támogatott szerződést (PEC és CIE együttesen) finanszíroz.

Befektetés C8.I15: A munkáltatók támogatása a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásában (AMEETH)

Ezt a célzott foglalkoztatási támogatást minden olyan munkáltatónak folyósítják, aki 2020. szeptember 1. és 2021. június 30. között fogyatékossággal élő munkavállalót alkalmaz, legalább három hónapos határozott idejű szerződés vagy határozatlan időre szóló szerződés keretében. A munkaerő-felvételi támogatást olyan állásokra nyújtják, amelyek fizetése nem haladja meg a minimálbér kétszeresét, és a támogatás maximális összege évi 4 000 EUR.

Ennek az intézkedésnek 2021-ben legalább 12500, fogyatékossággal élő személyek felvételére irányuló foglalkoztatási támogatást kell finanszíroznia.

Befektetés C8.I16: Az „irányított foglalkoztatási” terv kiterjesztése a fogyatékossággal élő személyekre

A „Guided employment” támogatási rendszer személyre szabott iránymutatást nyújt a fogyatékossággal élő személyek számára egy testre szabott projekt kidolgozásához, amely a „hely és képzés” megközelítésen alapul. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló középtávon támogatható az igények intenzitása alapján (a havi két órától a havi 12 óránál hosszabb ideig a legintenzívebb szakaszokban).

Ez a támogatási rendszer négy különálló modulból áll, amelyek az egyedi helyzethez igazíthatók:

a)A fogyatékossággal élő munkavállaló helyzetének értékelése, figyelembe véve szakmai projektjét, képességeit és szükségleteit, valamint adott esetben a munkáltató igényeit

b)A szakmai projekt kidolgozása és a megvalósításhoz nyújtott segítség a foglalkoztatásnak a szabványos munkakörnyezetbe való gyors integrálása érdekében

c)Segítségnyújtás a kedvezményezettnek az álláskeresésben

d)Támogatás a foglalkoztatás során a képzésekhez és a készségfelmérésekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében, és szükség esetén közvetítés biztosítása a munkáltatóval a munkafeltételeknek és a környezetnek a sajátos igényekhez való igazítása érdekében. A támogatást elsősorban egy képzett munkahelyi tanácsadó nyújtja, aki referenciapontként szolgál a munkavállaló és a munkáltató számára. Ez az intézkedés a támogatási rendszer meghosszabbítását finanszírozza. Bár a kedvezményezettek száma nem ismert előre, a nyújtott támogatás szintjének jelentős eltérései miatt azt utólag, a hosszabbítás teljes körű végrehajtását követően kell jelenteni.

Befektetés C8.I17: Távoktatási tanfolyamok

A távoktatási tanfolyamok kialakítása hozzájárul a társadalmi és területi kohézióhoz azáltal, hogy képzési lehetőségeket biztosít azon személyek számára, akiket korábban mobilitási korlátok miatt kizártak (fogyatékossággal élő személyek, vidéki területeken élő személyek vagy más személyek gondozása), és ezáltal jobban elérik a célcsoportokat, köztük a munkanélkülieket is, és előmozdítják az egész életen át tartó tanulást. Emellett a tanfolyamok általános digitalizációja hozzájárulhat az alapvető digitális készségek elsajátításához és fejlesztéséhez.

Ez a beruházás a Pôle Emploi nemzeti foglalkoztatási ügynökség által szervezett további 30,000 távképzés megnyitását finanszírozza. Az intézkedés várhatóan magában foglalja a képzés teljes időtartama alatt járó javadalmazást is, amely a becslések szerint átlagosan nyolc hónapra becsülhető a résztvevők 42%-a számára.

Befektetés C8.I18: A szakmai képzés korszerűsítése és digitalizálása

A Covid19-válság és az abból eredő egészségügyi intézkedések rávilágítottak a távoktatás, valamint a digitális eszközök és modulok fontosságára. A szakmai képzést rugalmasabbá kell tenni, ötvözve a helyszíni, hibrid és távoktatási lehetőségeket. Az intézkedés a következőkből áll: i. az ipari szintű gazdasági szereplők vagy a képzési szolgáltatók hálózatai által előterjesztett, a szakképzés digitalizálására és korszerűsítésére irányuló innovatív projektek támogatása; ii. a képzés hozzáférhetőbbé és vonzóbbá tétele érdekében a „harmadik helyeken” nyújtott képzések támogatása.

Befektetés C8.I19: Kiegészítő előirányzat a „Protranss” szövetségek számára (AT pro) a szakmai átmenetek finanszírozására

A szakmai átalakulások és irányváltások lehetővé teszik az erőforrások gazdasági ágazatok közötti újraelosztását azáltal, hogy a munkavállalók számára a jelenlegi gazdasági környezethez jobban igazodó készségeket biztosítanak. A szakmai átmeneteket elsősorban az erre a célra létrehozott „Transition Pro” egyesületek (AT Pro) finanszírozzák, amelyek a képzési és egyéb költségeket, a javadalmazást és a kapcsolódó szociális költségeket fedezik. Nagy az igény az ilyen irányított pályamódosítások iránt, mivel 2019-ben több mint 35000 kérelmet nyújtottak be, és csak 18 kérelmet nyújtottak be.

231 finanszírozásban részesült. Az intézkedés olyan további átmenetek finanszírozásából áll, amelyekre nagy a kereslet.

Regionális szinten az „Transition Pro” szövetségek megbízást kaptak arra, hogy készítsenek átfogó listát azokról a munkahelyekről, amelyek a France Relance terv keretében finanszírozásban részesülhetnek. Ez a lista várhatóan a magas foglalkoztatási kilátásokkal rendelkező munkahelyekre összpontosít majd a régióban, figyelembe véve a France Relance tervben meghatározott prioritásokat (zöld átállás, a gazdaság digitális átalakulása).

Befektetés C8.I20: A digitális készségekre vonatkozó egyéni tanulási számlák kiegészítése

A digitális készségek munkaerő-piaci elsajátításának előmozdítása érdekében a kifejezetten a digitális készségekre vagy a digitális karrierekre összpontosító képzésekhez való hozzáférést megerősítik azáltal, hogy lehetővé teszik az egyének számára, hogy egyéni tanulási fiókjukon keresztül iratkozzanak fel ilyen képzésekre. Ez várhatóan nemcsak a résztvevők foglalkoztathatóságát fogja növelni, hanem szélesebb körben is hozzájárul a munkaerő körében a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés problémájának kezeléséhez.

Az egyéni tanulási számlákat 1 000 EUR összegű kredittel kell kiegészíteni, amely digitális készségekhez vagy digitális karrierekhez kapcsolódó képzésekre használható fel. Erre a használatra mintegy 400 képzést engedélyeztek, amelyek a munkáltató beleegyezésével munkaidőben is részt vehetnek. A képzés befejezését követően a költségeket kifizetik a képzési szervezetnek.

Befektetés C8.I21: A France Compétences számára biztosított források növelése

Az intézkedés a franciaországi Compétences, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakképzés szabályozásáért és finanszírozásáért felelős nemzeti hatóság számára nyújtandó támogatásra vonatkozik, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatótanács 2021. november 30-ig szavazást tart a 2022. évi kiegyensúlyozott költségvetés létrehozásáról. A gazdasági válsághoz kapcsolódó kevesebb forrás miatt további egyszeri támogatásra volt szükség ahhoz, hogy Franciaország képes legyen reagálni a tanulószerződéses gyakorlati képzések iránti megnövekedett keresletre. Az intézkedés várhatóan további 160000 tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződést finanszíroz 2023. december 31-ig.

Ez a beruházás átmenetileg növeli a France Compétences által a készségfejlesztőknek (OPCO) fizetett összegeket, amelyek különösen a tanulószerződéses tanulók képzésének költségeit fedezik. Az oktatási költségek fedezésének biztosítása fontos tényező a tanulószerződéses gyakorlati képzések munkáltató általi alkalmazásában.

Befektetés C8.I22: A Pôle Emploi forrásainak növelése

A Pôle Emploi 1000, határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott tanácsadót vesz fel, akik gazdasági nehézségek idején további támogatást nyújtanak az álláskeresőknek. Ezek a további munkaerő-felvételek lehetővé teszik az Ügynökség számára, hogy iránymutatást nyújtson a jelenlegi gazdasági válságból eredő további álláskeresőknek, amelyek a vállalkozásoknak nyújtott gazdasági támogatás (például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás) fokozatos megszüntetését követően várhatóan tovább fognak növekedni.

Ezenkívül a 2019–2022-es háromoldalú megállapodásban meghatározott új Pôle Emploi szolgáltatások némelyikét a további tanácsadók hajtják végre.

8.2.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő/célcél

Név

Kvalitatív mutatók (az alábbiak esetében:

mérföldkövek)

Mennyiségi mutatók (célok esetében)

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

8.3.

8.4.

8.5.

8.6.

8.7.

Mértékegység:

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

8.8.

8–1

C8.R1:

A szolgáltatásnyújtás reformja

az Európai Unió működéséről szóló szerződés

unemployme nt ügynökség

Cél

A Cap’E mploi szolgáltatásokat integrált ügynökségek

Szám

0

700

4. KÉRDÉS

2022

A Cap’Emploi szolgáltatásokat integrált Pôle Emploi-ügynökségek száma.

8–2

C8.R1:

A szolgáltatásnyújtás reformja

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

unemployme nt ügynökség

Cél

Kárenyhítéssel foglalkozó tanácsadóval rendelkező ügynökségek

Szám

0

700

4. KÉRDÉS

2022

A „kártérítési tanácsadó” rendszert végrehajtó Pôle Emploi ügynökségek száma.

8–3

C8.R2:

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja

rendszerek

Mérföldkő

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja a gazdasági tevékenység fokozatos fellendítése érdekében

a nagylelkűség korlátozása és

szigorúbb hozzáférési feltételek a rendszerekhez

Hatálybalépés:

3. KÉRDÉS

2021

A kiigazítások a következőkből állnak:

·A munkáltatók és a munkavállalók javadalmazási szintjének csökkenése

·Az engedély érvényességi idejének csökkentése

csökkentett munkaidős foglalkoztatás igénybevétele (12 hónaptól 3 hónapig, amely 12 hónapos időszakra megújítható)

·A védett ágazatok és az igazgatásilag bezárt vállalkozások megnövelt támogatási arányának fokozatos megszüntetése

8–4

C8.R3:

Az egészségügy reformja és

munkahelyi biztonság

Mérföldkő

A törvény olyan módosításainak elfogadása, amelyek célja:

a „munkahelyi egészségügyi” szereplők hatékonyabb rendszerének biztosítása Franciaország számára, amely egyrészt a megelőzésre, másrészt pedig a megelőzésre összpontosít

a „munkahelyi egészségügyért” felelős intézmények irányításának és működésének átszervezése

Hatálybalépés:

4. KÉRDÉS

2021

A törvény azon módosításainak elfogadása, amelyek a következőkről rendelkeznek:

Franciaország hatékonyabb „munkahelyi egészségügyi szereplők” rendszerével rendelkezik, amely egyrészt a megelőzésre, másrészt pedig a következőkre összpontosít:

másrészt a „munkahelyi egészségügyért” felelős intézmények irányításának és működésének átszervezése.

8–5

C8.R3:

A következő országok reformja:

Egészségügy és

Munkahelyi biztonság

Cél

Egészségügyi szolgáltatások és

munkahelyi biztonság:

biztonságos

digitális eszközök

Szám

0

165

2. KÉRDÉS:

2026

A biztonságos digitális eszközökkel felszerelt munkahelyi egészségügyi és biztonsági szolgáltatások száma.

8–6

C8.R4:

Az „unemployme nt” biztosítás reformja

Mérföldkő

Több jogszabály hatálybalépése

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban:

a munkanélküliségi rendszer reformja

Hatálybalépés:

4. KÉRDÉS

2021

Több, a következőkkel kapcsolatos intézkedés hatálybalépése:

·A napi referenciabér (SJR) kiszámításának új módszere;

·A magas jövedelmű kedvezményezetteknek nyolc hónap kompenzáció után megítélt ellátások csökkentésére szolgáló mozgó skála;

·A „bónusz” első lépésének hatálybalépése

malus”

8–7

C8.R4:

Reform    a munkanélküliségi biztosításról

Mérföldkő

A fennmaradó összegek automatikus hatálybalépése

a gazdaságossá válást követő intézkedések

javulnak a feltételek

Bejegyzés    hatályba lépett

4. KÉRDÉS

2022

A fennmaradó intézkedések automatikus hatálybalépése a gazdasági feltételek javulását követően:

·Az ellátásokhoz való hozzáférés feltételeinek korlátozása (négy helyett hat hónap)

·A magas jövedelmű kedvezményezetteknek hat hónap kompenzáció után megítélt ellátások csökkentésére szolgáló mozgó skála;

8–8

C8.I1:    FNE–

Képzés

Cél

Az FNE-Formation képzési útvonalaival összefüggésben nyújtott képzések

Szám

0

400 000

4. KÉRDÉS

2022

A képzések és egyéb intézkedések száma (a közösségi vívmányok érvényesítése, kompetenciaértékelés).

8–9

C8.I2:

Átképzés duális képzési programok révén (Pro A)

Cél

A Pro program kedvezményezettjei

Egy program

Szám

0

9 000

4. KÉRDÉS

2023

Duális képzési programok (Pro-A) keretében átképzésben részt vevő alkalmazottak száma.

8–10

C8.I3:

Munkaerő-felvétel

tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződésekhez nyújtott támogatás

Cél

Tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződésekért fizetett foglalkoztatási támogatások

Szám

0

333 374

4. KÉRDÉS

2021

Azon tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések száma, amelyek esetében foglalkoztatási támogatást fizettek a munkáltatónak.

8–11

C8.I4:

Munkaerő-felvétel

támogatás    professzionalitással kapcsolatos szerződések esetében

Cél

Fizetett foglalkoztatási támogatások

professzionalizálás a szerződésekről

Szám

0

100 000

1. KÉRDÉS:

2022

Azoknak a professzionalizációs szerződéseknek a száma, amelyek esetében a munkáltatónak a kivételes professzionalizálási támogatást kifizették.

8–12

C8.I5:

Munkaerő-felvétel

támogatás a 26 év alatti fiatalok számára

Cél

Fizetett foglalkoztatási támogatások

szerződések esetében

26 év alatti fiatalok foglalkoztatása

Szám

0

337 000

1. KÉRDÉS:

2021

Azon szerződések száma, amelyek esetében a fiatalok foglalkoztatásához nyújtott támogatást kifizették a munkáltatónak.

8–13

C8.I6:

Létrehozás    –án/-én

munkahelyek    a sportágazat fiataljai számára

Cél

A sportágazatban létrehozott, támogatásban részesülő munkahelyek

Szám

0

2200

3. KÉRDÉS

2023

A sportágazatban létrehozott, támogatásban részesülő munkahelyek száma.

8–14

C8.I7:

Bentlakásos iskolák a kiválóságért

Cél

Épített vagy felújított helyek

Szám

0

1500

3. KÉRDÉS

2023

A „Beállítás” keretében épített vagy felújított helyek száma

kiválósági iskolák”.

8–15

C8.I8:

„Együtt a sikerért”

Cél

A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok

Szám

0

185 000

3. KÉRDÉS

2021

A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok száma.

8–16

C8.I9: Államilag fedezett garanciák    diákhitelek

Cél

Az állam által garantált kedvezményezettek

diákhitelek

Szám

0

36 000

4. KÉRDÉS

2022

Az államilag garantált diákhitelek kedvezményezettjeinek száma a Bpifrance-val kötött szerződés módosítását követően, növelve az állami támogatást.

8–17

C8.I10:

Személyre szabott pálya azon 16–18 éves fiatalok számára, akik nem tartják be a képzési követelményt

Cél

Fiatalok, akik részt vesznek az AFPA tevékenységeiben

Szám

0

10 500

1. KÉRDÉS:

2022

A nemzeti felnőttképzési ügynökség (Afpa) által kínált személyre szabott pálya első szakaszába belépő 16–18 éves fiatalok száma.

8–18

C8.I11:

Létrehozás    –án/-én

helyek    a felsőoktatásban

Cél

A felsőoktatási helyek létrehozzák a d) pontot

Szám

0

30 000

4. KÉRDÉS

2022

A Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium (MESR) informatikai rendszerekkel és statisztikai tanulmányokkal foglalkozó aligazgatósága által végzett „hallgatói monitoring információs rendszer” felmérés alapján létrehozott felsőoktatási helyek száma („le Système d’Information sur le Suivi de l’Etudiant – SISE” felmérés).

8–19

C8.I12: Terv

   ifjúság: felsőoktatás

Cél

A felsőoktatási helyek létrehozzák a d) pontot

Szám

0

16 000

3. KÉRDÉS

2021

Az akadémiák felmérései alapján létrehozott felsőoktatási helyek száma.

8–20

C8.I13: PACEA és Ifjúság

biztosíték

Cél

Az alábbiak címzettjei:

A PACEA által nyújtott ellátás vagy az ifjúsági garancia keretében nyújtott ellátás 2021-ben

Szám

0

130 000

1. KÉRDÉS:

2022

Azon fiatalok száma, akik 2021-ben PACEA-támogatásban vagy ifjúsági garancia ellátásban részesültek.

8–21

C8.I14:

Fiataloknak szóló támogatott szerződések

(PEC és CIE)

Cél

Támogatott szerződések

Szám

0

65 000

1. KÉRDÉS:

2022

A támogatott szerződések száma ifjúsági PEC és ifjúsági CIE esetében, a Pôle Emploi jelentése szerint.

8–22

C8.I15:

Támogatás    a munkáltatók részére fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása céljából (AMEETH)

Cél

Kifizetett támogatások

Szám

0

12 500

2. KÉRDÉS:

2021

A fogyatékossággal élő munkavállaló felvételéért fizetett foglalkoztatási támogatások száma.

8–23

C8.I16:

A „kísérő foglalkoztatási” terv meghosszabbítása

Mérföldkő

A „kísérő foglalkoztatási” terv kiterjesztésének teljes körű megvalósítása

A teljesítést igazoló jelentés

2. KÉRDÉS:

2023

A fogyatékossággal élő személyeket támogató „kísérő foglalkoztatási” terv kiterjesztésének teljes körű megvalósítása.

8–24

C8.I17:

Távoktatási tanfolyamok

Cél

Bejegyzések az alábbiakba:

távoktatási tanfolyamok

Szám

0

30 000

4. KÉRDÉS

2023

A távoktatási tanfolyamokra való beiratkozások száma a Pôle Emploi által javasoltak szerint.

8–25

C8.I18:

A szakmai képzés korszerűsítése és digitalizálása

Cél

Olyan képzési szervezetek, amelyek nyilatkoznak arról, hogy a képzésben részt vevő személyeket részben vagy

teljes mértékben a távoktatás révén

Szám

0

11 000

4. KÉRDÉS

2025

Azon képzési szervezetek száma, amelyek az oktatási és pénzügyi kimutatásukban nyilatkoznak arról, hogy a távoktatás keretében részben vagy teljes egészében képzésben részesültek.

8–26

C8.I18:

A szakmai képzés korszerűsítése és digitalizálása

Mérföldkő

Projektmenedzsment-támogatás a tervezés támogatása érdekében, valamint

a digitális tartalom terjesztése

A leszállítandó anyagok továbbítása

4. KÉRDÉS

2022

A digitális tartalom (beleértve a 15 projektdokumentációt is) tervezésének és terjesztésének támogatását célzó projektirányítási támogatás keretében előállított eredmények

8–27

C8.I19:

További allokációk

a „Pro” esetében:

átmeneti társulások (AT pro) a következők finanszírozására:

szakmai szakember

átmenetek

Cél

Finanszírozott szakmai átmenetek

Szám

12 277

16 177

4. KÉRDÉS

2022

A 2021-ben megkezdett, finanszírozott szakmai átmenetek számának (+ 3900) növekedése a 2020-ban finanszírozott szakmai átmenetek teljes számához képest.

8–28

C8.I20: Felső rész –

feljebb:    –án/-én

egyéni tanulási számlák a digitális készségekért

Cél

Azok a személyek, akik a kiegészítő ILA-t arra használták, hogy feliratkozzanak egy, a nemzeti nyilvántartásban szereplő, digitális készségekkel kapcsolatos képzésre

a szakmai tanúsítványok nyilvántartása vagy a külön nyilvántartásban

Szám

0

22 500

1. KÉRDÉS:

2022

Azok a személyek, akik az általuk feltöltött ILA-t arra használták, hogy feliratkozzanak

a „szakmai képesítések nemzeti nyilvántartásában” vagy a „speciális nyilvántartásban” szereplő digitális készségekre vonatkozó képzés.

8–29

C8.I21:

Növekedés    az alábbi forrásokban:    Franciaország

Kompetenciák

Mérföldkő

A megállapodás aláírása az alábbiakkal:

Franciaország: Compétences

A megállapodás aláírása

1. KÉRDÉS:

2021

A francia állam és a France Compétences aláírta a France Competences pénzügyi forrásainak 750000000 euróval történő növeléséről szóló megállapodást.

8–30

C8.I21:

Növekedés    az alábbi forrásokban:    Franciaország Compétence s

Cél

További tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések aláírása

Szám

302 619

462 619

4. KÉRDÉS

2023

A 2021 és 2023 között aláírt további tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések száma (+ 160000) a 2019. évi alapforgatókönyvhöz képest, a kompetenciaszolgáltatók jelentése szerint.

8–31

C8.I22:

Az alábbiak forrásainak növelése:    Pôle

Emploi

Cél

Felvett Pôle Emploi-tanácsosok

Szám

0

1 000

4. KÉRDÉS

2022

A határozott idejű szerződéssel felvett Pôle Emploi-tanácsadók száma.

I.KOMPONENS: Kutatás, egészségügy és függőség, területi kohézió

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja a tágabb értelemben vett társadalmi és területi kohézió megerősítése. Különösen az egészségügyre, a digitalizációra, a kutatásra és a felsőoktatásra összpontosít nyolc beruházással és három reformmal.

A komponens magában foglalja az egészségügyi ágazatba történő beruházásokat szerte a területen, beleértve az infrastruktúrák korszerűsítését és felújítását, valamint az egészségügy digitalizálását. Ezeket a beruházásokat az egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerek számos reformjának kell kísérnie, amelyek a gondozók karrierjének javítására, a beruházási politikák meghatározására, a szervezet egyszerűsítésére, valamint az idősgondozás és az autonómia reformjára összpontosítanak.

A komponens magában foglal egy olyan intézkedést is, amely a „France très haut débit” elnevezésű szupergyors széles sávú terv beruházásösztönzése révén felgyorsítja a digitális konnektivitást az egész területen. Ezt digitális befogadási intézkedésnek kell kísérnie, amely mindenki számára lehetővé teszi a digitális eszközökhöz való hozzáférést.

A közfinanszírozású kutatásokat a Nemzeti Kutatási Ügynökség kiegészítő finanszírozásával kell támogatni, lehetővé téve a projektekre irányuló kutatási felhívások sikerességi arányának növelését. A „Beruházás a jövőbe” terv (PIA4) pályázati felhívásokat tesz közzé a felsőoktatás színvonalának javítására a kiválóság előmozdítása, a finanszírozás keresésének elősegítése és a szervezettség javítása révén.

A 9. elem az egészségügyi rendszer rezilienciájának javításáról szóló 2020.1.2. országspecifikus ajánlásra, a digitális átállásba és infrastruktúrába történő beruházásról szóló 2019.3.3., 2020.3.4. és 2020.3.7. országspecifikus ajánlásra, valamint a kutatásba és fejlesztésbe való beruházásról szóló (EU) 2019.3.1. és 2020.3.8. országspecifikus ajánlásra ad választ. Emellett az (EU) 2020.3.2. és a 2020.3.3. országspecifikus ajánlásokkal is foglalkozik azáltal, hogy mozgósítja a közberuházásokat, ugyanakkor előmozdítja a magánberuházásokat.

1.1.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform (C9.R1): Az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó nemzeti stratégia

A „Ma Santé2022” nemzeti stratégia 2019 júliusában alakult ki az egészségügyi rendszer szervezéséről és átalakításáról szóló törvény elfogadásával. Célja az egészségügyi rendszer jobb megszervezése helyi szinten, különösen új helyi egészségügyi struktúrák létrehozásával, amelyek célja az ellátási szegmensek (például a területi egészségügyi szakmai közösségek) közötti jobb koordináció. Ezt a nemzeti stratégiát több egymást követő reformág is megerősítette, többek között az „Investir pour l’Hôpital” terv (2019. november), a „Ségur de la Santé” terv (2020. július) és a kórházak irányításának egyszerűsítését célzó törvény („loi visant à améliorer le système de santé par la confiance et la simplification”, amelyet a Parlament 2021 áprilisában fogadott el). Ez utóbbi célja a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti intézkedésként a kórházak irányításának reformja, amely nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a kórházak szervezésében és működésében, és nagyobb szerepet biztosít a kórházi egységek számára a döntéshozatalban.

Reform (C9.R2): Az autonómia elvesztésének kockázatát fedező új szociális biztonsági ág létrehozása

Az idősek és fogyatékkal élők ellátásának javítása érdekében az intézkedés rendelkezik egy ötödik ág létrehozásáról az általános szociális biztonsági rendszeren belül, amely a már meglévő ágak mellett az önállóság elvesztésének kockázatát is fedezi (a betegségi, nyugdíjba vonulási kockázatok fedezése,

családi, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések). A társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló 2021. évi törvény (LFSS) meghatározza az ötödik ág irányításának és finanszírozásának megszervezésére irányuló első intézkedéseket. Az orvos-szociális intézmények teljes finanszírozása átkerül a szociális biztonság ötödik ágába.

Beruházás (C9.I1): Digitális egészségügy

Az intézkedés célja, hogy felgyorsítsa a digitális eszközök fejlesztését az egészségügyi ágazatban. Az intézkedés négy alintézkedésből áll:

·Állami digitális infrastruktúra az egészségügy területén:

Ez a beruházás felgyorsítja az állami információs rendszerek telepítését: a közös egészségügyi dokumentáció, a digitális egészségügyi platform, az egészségügyi szakembereknek nyújtott valamennyi digitális szolgáltatás egyablakos ügyintézési pontja, valamint az egészségügyi szakemberek elektronikus azonosító kártyái.

·az állami és magán egészségügyi ágazatban használt szoftverek interoperabilitása és biztonsága. Ez a beruházás a köz- és a magánszektorban már használt szoftverek fejlesztését célozza annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az állam által előírt interoperabilitási és biztonsági követelményekkel. Ennek a beruházásnak előnyben kell részesítenie az egészségügyi adatok – például kórházi kibocsátási dokumentumok, biológiai jelentések, radiológiai jelentések és képek, rendelvények és összekötő levelek – cseréjének előmozdítását célzó technológiai beruházásokat.

·az egészségügyi szakemberek támogatása és ösztönzése a digitális átállásban

Ez a beruházás finanszírozza a szoftverek telepítését és támogatja a felhasználókat. Pénzügyi támogatást is nyújt annak érdekében, hogy ösztönözze az egészségügyi szakembereket a digitális szolgáltatások, különösen a megosztott egészségügyi dokumentáció használatára.

·a szociális orvostudomány digitális felzárkóztatása

E beruházás célja, hogy a szociális orvostudományi létesítményeket digitális infrastruktúrával, például internetkapcsolattal, számítógéppel és szoftverrel lássák el. Konkrétan egy vagy több régió szakemberei közösen ruháznak be a költségek csökkentése és a koherencia biztosítása érdekében.

Beruházás (C9.I2): A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Az egészségügyi szegur tervben bejelentetteknek megfelelően a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy növeli a kórházaknak és az egészségügyi létesítményeknek nyújtott beruházási támogatást. E beruházások egy része a kórházi épületek teljes felújítására és korszerűsítésére irányul, többek között azok energiahatékonyságának növelése céljából (az épületek jobb szigetelése a hőkomfort javítása érdekében, a műszaki berendezések teljesítményének javítása a fogyasztás csökkentése érdekében). Az egyéb beruházási projektek a járóbeteg-létesítmények építésére, valamint az orvosi infrastruktúra és felszerelések korszerűsítésére (például sebészeti helyiségek felszerelésére és járóbeteg-ellátás fejlesztésére) irányulnak.

Az intézkedés olyan beruházásokat is finanszíroz, amelyek célja a biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés (például a berendezések és egészségügyi termékek biztonsága, a munkakörülményeket javító berendezések, hulladékgazdálkodás).

A regionális egészségügyi ügynökségek felelősek a kórházak beruházási szükségleteinek meghatározásáért és vizsgálatáért, tekintettel területeik sajátos szükségleteire.

Beruházás (C9.I3): Az orvosi-szociális létesítmények felújítása.

E beruházás célja a francia egészségügyi-szociális ágazat felújítása, átalakítása és felszerelése, különös tekintettel az eltartott idősekkel foglalkozó létesítményekre (EHPAD) a 2021–2025 közötti időszakban, hogy a jövőbeli demográfiai változásokra való felkészülés érdekében növeljék elhelyezési és gondozási kapacitásukat, és energiahatékony projektek révén hozzájáruljanak az ökológiai átálláshoz.

Ez az intézkedés az orvos-szociális ágazatban a legidősebb EHPAD felújítására vagy újjáépítésére irányuló beruházások támogatását foglalja magában, főként a közszférában. A beruházások közé tartoznak például az állami EHPAD-ok felújítási és bővítési projektjei, beleértve az egyes helyiségek és egyedi szaniterhelyiségek építését vagy felújítását, a befogadó területek fejlesztését, a létesítmények akadálymentességi szabványoknak megfelelő korszerűsítését, valamint a kognitív zavarokkal küzdő emberek igényeihez igazított létesítmények létrehozását.

A projektek kiválasztási kritériumait nemzeti szinten egy bizottság határozza meg, amelyben részt vesz a Caisse nationale de solidarité pour l’autonomie (CNSA) és a Szolidaritási és Egészségügyi Minisztérium Társadalmi Kohézió Főigazgatósága. Ezt az intézkedést a CNSA 2021. január 1-jétől hajtja végre, amely a beruházási hitelek egy részét ötéves időszakra átruházza a regionális egészségügyi ügynökségekre. Minden regionális egészségügyi ügynökség a létesítmények vezetői által benyújtott projektek vizsgálatát követően, a nemzeti szinten meghatározott támogathatósági kritériumokkal összhangban végzi el az éves programozását.

Egyes projektek esetében a CNSA átruházhatja a végrehajtást a munkahelyi egészségügyi és biztonsági kockázatokat fedező nyugdíj- és biztosítási rendszereket kezelő szervezetekre (CARSAT) vagy Franciaország megyei tanácsaira.

Beruházás (C9.I4): Nemzeti öngyilkosság-megelőzési forróvonal

A nemzeti öngyilkosság-megelőzési forróvonal létrehozása a 2018–2022-es időszakra szóló nemzeti egészségügyi stratégia részét képezi, és a „Ségur de la santé” tervben bejelentett intézkedések egyike. Az intézkedés támogatja a forródrótszolgálat működéséhez szükséges információs rendszer megvalósítását. Ez az információs rendszer, amelyet a 2021. december 2-i 2021–1566. sz. rendelet ír elő, a regionális egészségügyi létesítmények által létrehozott reagálási központok rendelkezésére áll.

Beruházás 5 (C9.I5): Nagy sebességű szélessávú terv

Az eredeti nagysebességű szélessávú terv („plan France très haut débit”) célja az volt, hogy javítsa a térség összeköttetését, és 2022-ra legalább 30 Mbps sebességű országos „nagyon nagy sebességű” hozzáférést biztosítson. A Bizottság a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv támogatásával felülvizsgálta a stratégiát az ambíciók szintjének növelése és a vidéki területek összekapcsoltságának javítása érdekében.

Az intézkedésnek ösztönöznie kell az új generációs hozzáférési (NGA) hálózatok kiépítésének felgyorsítását, különösen a 100 Mbps feletti és általában 1 Gbps-ot meghaladó optikai szálas hálózatok esetében. A projektek az úgynevezett „állami kezdeményezési hálózatokban” valósulnak meg, ahol a magánberuházások nehezen vonzhatók, és különösen a következő területeket érintik: Aude, Auvergne, Bretagne, Cher, Dordogne, Doubs, Haute-Savoie, Indre, Manche, Mayotte, Sarthe és Seine-et-Marne. A kormány átfogó célja, hogy 2025-ig teljes körű NGA-hozzáférést biztosítson, összhangban a gigabitalapú társadalom célkitűzéseivel.

Beruházás (C9.I6): Digitális befogadás

A fellépés a digitális társadalmi befogadás támogatására irányuló meglévő kezdeményezésre épül, és várhatóan további 4000 digitális tanácsadót képez ki, akiknek a helyi hatóságok és az egyesületek vagy a szociális és szolidáris gazdaság magánszereplői (például városházai, könyvtárak, idősotthonok, ápolási otthonok, szociális akcióközpontok és helyi szövetségek) adnak otthont. Ezek a digitális tanácsadók műhelyfoglalkozásokat szerveznek és képzéseket kínálnak annak érdekében, hogy mindenki fokozatosan felelősséget vállalhasson a mindennapi digitális feladatokért, mint például személyes adatainak védelme, közösségi hálózatok mestersége, információforrások ellenőrzése,

Önéletrajz, termékértékesítés, online vásárlás, távmunkában való munkavégzés vagy orvosi időpont-beosztás. Tevékenységeiket megelőzően és folyamatosan képzésben kell részesülniük annak érdekében, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak a támogatott személyeknek, valamint hogy felkészüljenek küldetésüknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által támogatott két éven túli folytatására.

Az intézkedés ezzel párhuzamosan támogatja a digitális tevékenységeket (egyértelmű címkézés, képzési csomagok kidolgozása, pedagógiai megoldások fejlesztésének támogatása) kínáló helyi hálózatokat, valamint a digitális feladatokat ellátó személyeket közvetlenül segítő „digitális segítők” („aidants Connect”) fejlesztését.

Beruházás (C9.I7): K+F helyreállítási stratégia (Nemzeti Kutatási Ügynökség)

A kutatásprogramozási törvény (lásd a 6. elemet) meghatározza a Nemzeti Kutatási Ügynökség költségvetés-növelési pályáját a 2021. évi 1 190 000 000 EUR-ról 2027-re 1 674 000 000 EUR-ra. Az intézkedés kiegészíti ezt a növelést azáltal, hogy 2021-ben és 2022-ben növeli az allokációkat.

Ez a kiegészítő beruházás növeli a projektfelhívások sikerességi arányát. A kutatási programozási törvényhez csatolt jelentés célja, hogy ezt a sikerességi arányt 2027-ben 30%-ra növelje, szemben a 2018-ban megfigyelt 16%-kal. Egy köztes lépés, amely 2021-re eléri a 20%-ot, az adott évre benyújtott 10,000–11,500 projektből várhatóan mintegy 2300 kiválasztott projektben fog megvalósulni. Jobban finanszírozza az alapkutatást valamennyi tudományterületen, és különösen biztosítja az összes kiválósági projekt finanszírozását, beleértve azokat a kockázatos és innovatív projekteket is, amelyeken a helyreállítás várhatóan alapul.

Beruházás 8 (C9.I8): Az oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs ökoszisztémák támogatása (PIA4)

A PIA4 (Befektetések a jövőért, Plan d’Investissements d’Avenir)e keretösszegének célja az innováció támogatása az oktatás (az óvodától az egyetemig) és a kutatás területén. Az intézkedést három projektfelhívásra kell fordítani.

·Az első, a „Kiválóság minden formája” a legjobb nemzetközi normák elérése érdekében támogatja a felsőoktatási intézmények átalakítási projektjeit. Átalakítás alatt az intézmény vagy a helyszín bármely olyan jelentős változása értendő, amely hozzájárul potenciáljuk fejlesztéséhez valamennyi küldetésük vagy az intézmény vagy a helyszín számára a stratégiai projektjük részeként a legfontosabbnak tekintett küldetéseik tekintetében. A cél a francia akadémiai közösségek teljes sokszínűségének megszilárdítása és megerősítése, valamint a maguk számára kitűzött célok elérése.

·A második a felsőoktatási és kutatási intézmények finanszírozási forrásainak diverzifikálását támogatja. Támogatást nyújt a projektek létrehozásának támogatására szolgáló szolgáltatások létrehozásához vagy átalakításához, valamint az intézmények által kapott finanszírozás kiegészítéséhez. Ez ösztönözné az intézményeket erőforrásaik diverzifikálására (az Európai Uniótól származó források a képzés, valamint a jótékonysági és szponzorálás keretében összegyűjtött források tekintetében).

·A harmadik pályázati felhívás célja az iskolai oktatás átalakítása az innováció és az új szervezési és irányítási formák előmozdítása révén. Több prioritást kell követni:

oOktatási veszélyhelyzeti területek: azonosítsák azokat a tanulókat, akik a célterületeken lemorzsolódnak az iskolából, hogy erősítsék az oktatási segédanyagokat annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a színvonalnak.

o„Szülő” nemzeti platform: új megközelítés biztosítása, különösen a digitális technológia révén, amely megerősíti a szülők szerepét, kapcsolatát és elkötelezettségét az iskolában. Nulla lemorzsolódó terület: a közép- és felsőfokú oktatásból való lemorzsolódás teljes csökkentésére irányuló törekvés meghatározása innovatív tárcaközi, egyesületi és regionális beavatkozási módszerek révén.

oA tanulási pályák területei: a vállalkozásokkal együtt, innovatív megoldások kidolgozása, a fiatalok integrált gondozását szolgáló megoldások (lakhatás, mobilitás, munkaszerződés) előmozdítása, valamint a fiatalok nyomon követésének biztosítása révén jelentősen növelni kell a munkahelyi képzést a szakadások elkerülése érdekében.

A soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásnak támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének olyan módon történő biztosítását, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen az (EU) 2021/241 rendeletben foglalt, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Ez kiegészíti azt a tényt, hogy adott esetben a környezetvédelmi kritériumok a projektek kiválasztási kritériumainak részét képezik, és hogy az üzemeltetőknek belső és külső szakértelem alapján kritikusan kell elemezniük javaslataikat; hogy a zöld átállást jogszabály sorolja fel a hatásvizsgálat egyik célkitűzéseként, és hogy a hatásvizsgálat irányító szerveinek biztosítaniuk kell e célkitűzések alkalmazását, amit egy célzott mutató segítségével nyomon követnek. Ez a következők kizárásához vezet: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 34 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 35 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 36 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 37 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet.

1.2.A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

A mérföldkövekre vonatkozó minőségi mutató

A célérték mennyiségi mutatója

A befejezés indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

Egység

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

9–1

C9.R1

Az alábbiakra vonatkozó nemzeti stratégia:

Az egészségügyi rendszer transzformatioje

Mérföldkő

Szavazás és a törvényjavaslat közzététele az egészségügyi rendszer javításáról (a kórházak irányításának egyszerűsítése).

Hatálybalépés:

4. KÉRDÉS

2021

Hatályba lép az egészségügyi rendszer bizalom és egyszerűsítés révén történő javításáról szóló törvényjavaslat, amely lehetővé teszi az intézmények számára, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a szervezetükben, hogy újraorvoslásra kerüljön sor, és hogy a kórházi szolgáltatások nagyobb helyet kapjanak a döntéshozatalban.

9–2

C9.R1

Az egészségügyi rendszer átalakítására irányuló nemzeti stratégia

Cél

Az egészségügy területén az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó hitelkötelezettségi ráta

Az életkor százalékos aránya

90%

4. KÉRDÉS

2023

Az egészségügyben az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó hitelkötelezettségi ráta.

9–3

C9.R2

Az autonómia elvesztésének kockázatát fedező új szociális biztonsági ág létrehozása

Mérföldkő

az idősek és a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének támogatását célzó új szociális biztonsági ág létrehozásáról szóló törvény

Hatálybalépés:

3. KÉRDÉS

2020

A társadalmi adósságról és autonómiáról szóló, 2020. augusztus 7-i 2020–991. sz. törvény közzététele a Hivatalos Lapban, amely a társadalombiztosítás új ágának létrehozásáról rendelkezik, amely az idősek és a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének támogatására irányul.

9–4

C9.I1

Felzárkózás a digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványokhoz

Cél

Állami digitális infrastruktúra az egészségügy területén

Szám

(millió)

9,5

40

4. KÉRDÉS

2024

A nemzeti elektronikus egészségügyi dokumentációval és biztonságos egészségügyi e-mail-címmel rendelkező betegek száma.

9–5

C9.I1

Felzárkózás a digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványokhoz

Cél

A telepített flottaszoftverek interoperabilitásának és biztonságának véglegesítése, valamint az egészségügyi ellátás támogatása és ösztönzése

Szám

(millió)

3

15

4. KÉRDÉS

2024

Elkészített digitális dokumentumok    egészségügyi szakember (pl. biológiai jelentések, radiológiai jelentések, kórházi jelentések és igazolások) és az új rendszerben mentett.

9–6

C9.I1

Felzárkózás a digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványokhoz

Cél

A szociális orvostudomány digitális felzárkóztatása

Szám

0

410 000

4. KÉRDÉS

2024

Az aktív elektronikus orvosi-szociális nyilvántartások száma.

9–7

C9.I2

A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Cél

A műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújításokba történő beruházásokhoz támogatott létesítmények

Szám

0

800

1. KÉRDÉS:

2023

Azon létesítmények száma, amelyek számára az ARS (Regionális Egészségügyi Ügynökség) a műszaki berendezésekre, berendezésekre vagy könnyű felújításokra irányuló beruházásokat különített el. Kumulatív számítás: azon különböző egészségügyi intézmények száma, amelyek a műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújítási munkákba való beruházáshoz jóváírásban részesültek.

9–8

C9.I2

A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Cél

Egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására vagy korszerűsítésére irányuló beruházási projektek száma (>

20 millió EUR) (kumulatív)

Szám

0

10

4. KÉRDÉS

2024

Építési, energetikai felújítási beruházási projektek száma    vagy egészségügyi létesítmények korszerűsítése, amelyet az ARS (Regionális Egészségügyi Ügynökség) hagyott jóvá 20 000 000 EUR-t meghaladó összegben. Kumulatív számítás.

9–9

C9.I2

A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Cél

Egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására vagy korszerűsítésére irányuló beruházási projektek száma (> 20 millió EUR)

Szám

10

30

2. KÉRDÉS:

2026

Építési, energetikai felújítási beruházási projektek száma    vagy egészségügyi létesítmények korszerűsítése, amelyet az ARS (Regionális Egészségügyi Ügynökség) hagyott jóvá 20 000 000 EUR-t meghaladó összegben. Kumulatív számítás.

9–10

C9.I2

A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Cél

a műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújításokba történő beruházásokhoz támogatott létesítmények

Szám

800

1000

4. KÉRDÉS

2025

Azon létesítmények száma, amelyek számára az ARS (Regionális Egészségügyi Ügynökség) a műszaki berendezésekre, berendezésekre vagy könnyű felújításokra irányuló beruházásokat különített el. Kumulatív számítás: azon különböző egészségügyi intézmények száma, amelyek a műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújítási munkákba való beruházáshoz jóváírásban részesültek.

9–11

C9.I3

Orvosi és szociális létesítmények felújítása

Cél

Az idősek befogadási feltételeinek javítását célzó felszereléssel támogatott ápolóotthonok száma („napi beruházás”) (kumulatív)

Szám

3 000

4. KÉRDÉS

2022

A „napi befektetési” program keretében támogatásban részesülő, eltartott idősek otthonainak száma

9–12

C9.I3

Orvosi és szociális létesítmények felújítása

Cél

Szálláshelyek vagy lakóegységek az ingatlanberuházási támogatásban részesülő idősek számára

32 200

2. KÉRDÉS:

2026

Az EHPAD-ban épített vagy felújított lakóegységek vagy idős vagy eltartott személyek otthonai.

9–13

C9.I4

Nemzeti öngyilkosság

a megelőzést szolgáló forródrót

Mérföldkő

A telefonos szolgáltatás aktiválása az öngyilkosság megelőzése érdekében

A forródrót aktiválása

4. KÉRDÉS

2022

A telefonos szolgáltatás aktiválása az öngyilkosság megelőzése érdekében.

9–14

C9.I5

Nagyon gyors széles sávú internet

Plan („Plan France très”)

Haut débit)

Cél

Száloptikához csatlakoztatható további lakó- és üzlethelyiségek

Szám

0

1 700 000

1. KÉRDÉS:

2022

Az üvegszálhoz csatlakoztatható további lakások és üzlethelyiségek száma (2020-hoz képest) 2021-ben.

9–15

C9.I5

Nagyon gyors szélessávú terv („Plan France très”)

Haut débit)

Cél

Száloptikához csatlakoztatható további lakó- és üzlethelyiségek

Szám

0

2 500 000

4. KÉRDÉS

2023

Az üvegszálhoz csatlakoztatható további lakások és üzlethelyiségek száma (2022-hez képest) 2023-ban.

9–16

C9.I6

Digitális társadalmi befogadás

Cél

A franciaországi szolgáltatási digitális tanácsadók képzése

Szám

0

3 600

4. KÉRDÉS

2022

A képzési és munkaerő-felvételi kampány keretében kiképzett franciaországi szolgáltatási digitális tanácsadók száma.

9–17

C9.I7

K+F helyreállítási stratégia – Nemzeti kutatás

Ügynökség

Cél

Az általános és egyedi projektfelhívások globális sikerességi aránya

Az életkor százalékos aránya

16

20

2. KÉRDÉS:

2022

A Nemzeti Kutatási Ügynökség által kiválasztott projektek száma, valamint az általános és egyedi felhívásokban benyújtott projektek száma közötti arány. A 2021-ben indított projektfelhívások arányát 2022 második negyedévében kell mérni.

9–18

C9.I8 PIA4 –

Támogatás a következőkhöz:

oktatás, kutatás,

promóció és

innováció

ökoszisztémák

Mérföldkő

Mindhárom elindított projektfelhívás („Kiválóság”, „A felsőoktatási és kutatási intézmények erőforrásainak diverzifikálása” és „Az iskolai oktatás átalakítása az innováció és az új szervezeti és irányítási formák előmozdítása révén”)

A felhívások közzététele a honlapon

4. KÉRDÉS

2021

Az ezen intézkedés keretében indított valamennyi projektfelhívás feladatmeghatározással, többek között támogathatósági kritériumként annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi szempontból semlegesek legyenek.

9–19

C9.I8 PIA4 Az oktatás és a kutatás támogatása,

promóció és innováció

ökoszisztémák

Mérföldkő

Kitüntetések    a miniszterelnök szerződés-végrehajtási határozata

A Secrétariat Général pour l’Investisse ment jelentése

(SGPI)

4. KÉRDÉS

2023

A miniszterelnök végrehajtási határozata a 9–18. mérföldkő keretében meghirdetett pályázati/pályázati felhívások lezárását követően; annak lehetővé tétele, hogy a kedvezményezettekkel a források odaítélésén keresztül történő szerződéskötést valamennyi kedvezményezettre vonatkozóan aláírják.

J.KOMPONENS: REPowerEU

A REPowerEU-fejezet célja Franciaország energiafüggetlenséggel és átállással kapcsolatos törekvéseinek támogatása az új geopolitikai és energiapiaci realitásokkal összefüggésben. A REPowerEU keretében nyújtott finanszírozás várhatóan két fő tengely finanszírozását segíti elő, amelyek szükségesek Franciaország energetikai szuverenitásának megerősítéséhez és energiafüggőségének csökkentéséhez: az ipar dekarbonizációja – többek között a fosszilis energiahordozóktól mentes és megújuló hidrogén ágazat fejlesztése révén –, valamint a magánlakások és középületek energetikai felújítása. A REPowerEU-fejezet keretében végrehajtott három reform várhatóan támogatni fogja Franciaországot céljai elérésében és nagyobb szakpolitikai következetességet biztosít. A megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítását és az energiatakarékosság növelését célzó, az ökológiai tervezésért felelős új főtitkárság által támogatott reformok, valamint a négy beruházási intézkedés (energiahatékonysági intézkedések, a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes ipart támogató intézkedés, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén termelésének és elterjedésének növelésére irányuló intézkedés) végrehajtása várhatóan hozzájárul majd a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez.

A közös európai érdeket szolgáló, hidrogénnel kapcsolatos beruházási intézkedés végrehajtása több országra kiterjedő és határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik, a kibocsátásmentes járművek kifejlesztéséhez kapcsolódó projekt kivételével. Emellett a középületek energetikai felújításához kapcsolódó beruházásokkal és a magánépületek energetikai felújítására irányuló C10.I4 kiterjesztett intézkedéssel a terv hozzájárul az épületek felújítási ütemének növeléséhez azzal a céllal, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és csökkentse az energiaigényt. Ezeket az intézkedéseket a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes iparra vonatkozó intézkedés egészíti ki, amelynek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és az ipari ágazat energiaigényének csökkentése is.

J.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform (C10.R1): A megújulóenergia-termelés felgyorsításáról szóló törvény

E reform célja, hogy felgyorsítsa a megújuló energiák elterjedését Franciaországban, hogy elérje Franciaország energetikai átállással kapcsolatos célkitűzéseit, és biztosítsa az energiaellátás biztonságát. Franciaország 2023 közepéig törvényt fogad el a megújulóenergia-termelés felgyorsításáról azzal a céllal, hogy megszüntesse a megújuló energia elterjedését jelenleg akadályozó főbb szűk keresztmetszeteket: ez várhatóan megkönnyíti az engedélyek kiadását, és olyan „gyorsítási zónákat” határoz meg, amelyek elősegítik a projektek gyors fejlődését, különösen a szélenergia, a napenergia (beleértve a termikus, fotovoltaikus és agrovoltaikus energiát) és a metanizálás területén.

Ami az eljárásokat illeti, a törvény várhatóan egyablakos ügyintézési pontot hoz létre az engedély iránti kérelmek elbírálására (a továbbiakban:referencia-préfectoral, aki regionális vagy helyi szinten képviseli az államot). Várhatóan ösztönözni fogja továbbá valamennyi település bevonását a „gyorsítási zónák” meghatározásába.

Több nagy horderejű jogszabályi rendelkezést kell közvetlenül alkalmazni:

-a megújuló energiák területi tervezésének alulról felfelé építkező folyamaton kell alapulnia, bevonva a települések és területek valamennyi képviselőjét, akik felelősek a „gyorsítási zónák” meghatározásáért, az összes érdekelt féllel folytatott intenzív konzultációt követően;

-A tengeri szélenergia-tervezés felgyorsítása: Franciaország négy part menti területén nyilvános vitákat kell indítani a tengeri szélenergia-projektek feltérképezésének meghatározása érdekében, és az állam felelős a műszaki tanulmányokért, amelyek várhatóan lehetővé teszik az átvitelirendszer-üzemeltető (átvitelirendszer-üzemeltető) számára a csatlakozási munkálatok előrejelzését;

-az elhagyott autópályákon és vasúti területeken fotovoltaikus panelek telepítésének egyszerűsítése;

-a kollektív saját fogyasztás fejlesztését meg kell erősíteni azáltal, hogy az alacsony jövedelmű lakásokban (Habitation à Loyer modéré, HLM) a megújuló energiaforrások többlettermeléséből származó bevételeket a létesítmény költségeinek csökkentésére, karbantartására vagy javítására összpontosítják; valamint a saját fogyasztású közösségekre vonatkozó szerződéses keret pontosítása.

Reform (C10.R2): Az ökológiai tervezésért felelős főtitkárság (SGPE) létrehozásáról

2023 első negyedéve előtt a miniszterelnök felügyelete alatt létre kell hozni az ökológiai tervezésért felelős főtitkárt (SGPE). Előjogait rendeletben kell egyértelműen meghatározni. Az SGPE felel az éghajlatra, az energiára, a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozásának koordinálásáért, biztosítva Franciaország európai és nemzetközi kötelezettségvállalásainak való megfelelést. Az SGPE felel továbbá e stratégiák valamennyi érintett minisztérium általi végrehajtásáért és azok cselekvési tervekbe való átültetéséért. Az SGPE-nek biztosítania kell az e stratégiák és cselekvési tervek keretében végrehajtott politikák rendszeres értékelését, valamint az előrehaladásukról való jelentéstételhez szükséges mutatók közzétételét. Az SGPE előkészíti és koordinálja a kormánynak az Éghajlatügyi Főtanács véleményeire adott válaszait.

Reform (C10.R3): Energetikai szóhiba-terv

A kormány 2022 vége előtt energiamérleg-tervet tesz közzé annak érdekében, hogy az államot, a helyi hatóságokat, a vállalkozásokat és a polgárokat bevonó energiahatékonysági intézkedések előmozdítása révén felgyorsítsa az energiafogyasztás csökkentését azzal a céllal, hogy 2024-ig (a 2018–2019 téléhez képest) 10%-kal csökkenjen az energiafogyasztás. Az energiamérleg-tervnek tartalmaznia kell az egyes szereplők által önkéntes alapon végrehajtandó horizontális és ágazati intézkedéseket. Az energetikai kényelmi tervnek javaslatokat kell tartalmaznia az energia csökkentésére különböző területeken, többek között a lakhatás, a közlekedés és az ipar területén. A javasolt intézkedések többsége várhatóan épületekre vonatkozik (például a helyiségek/lakások fűtési hőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-tartályok fűtési hőmérsékletének csökkentése stb.).

Beruházás (C10.I1): Fosszilis tüzelőanyagoktól mentes ipar

Az intézkedés támogatja az ipari hő dekarbonizációjára, az energiahatékonyságra és a folyamatváltásra irányuló beruházásokat az iparban a fosszilisenergia-fogyasztás csökkentése érdekében. Következésképpen várhatóan csökkenteni fogja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A programot az ADEME (ökológiai átállásért felelős ügynökség) hajtja végre, amely a Beruházási Főtitkárság (SGPI) nevében üzemeltetőként jár el. A beruházást három kategóriába tartozó projektfelhívások útján kell finanszírozni:

1)Biomasszából származó hő termelése. E beruházási projektek egy fosszilis tüzelőanyaggal működő egységet felváltó új biomassza-kazán telepítéséből állnak. A biomassza-megoldásnak meg kell felelnie a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (REDII) 29–31. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályoknak, valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak.

2)Az energiahatékonyságra és az ipari folyamatok javítására irányuló nagyszabású projektek (több mint 3 millió EUR). Ezek a beruházási projektek egyedi vagy kombinált beruházások – például az energiahatékonysággal, a hulladékhő visszanyerésével, a termelési folyamatok megváltoztatásával és a villamosítással kapcsolatos projektek – révén csökkentik a fosszilisenergia-fogyasztást.

3)Kis szén-dioxid-mentesítési projektek, amelyeket főként kkv-k hajtanak végre. Ezek a projektek a 2. alintézkedéshez hasonló típusú beruházásokat fednek le, de kisebb projektek esetében (3 millió EUR alatt).

A cél elérését lehetővé tevő kiválasztott projektek szerződéskötésére várhatóan 2023 folyamán kerül sor, és a munkálatok várhatóan 2026 augusztusáig fejeződnek be.

A cél elérését lehetővé tevő kiválasztott projektek esetében az intézkedés leírásában meghatározott DNSH-elvnek való megfelelés szükséges. Elő kell írni, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) létesítményein belüli beruházásoknak lehetővé kell tenniük a CO2-kibocsátás intenzitásának oly módon történő csökkentését, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen az (EU) 2021/241 rendeletben foglalt, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A tevékenységek alábbi listája nem támogatható: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 38 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitást 39 ; hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 40 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 41 .

Beruházás (C10.I2): A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hidrogéne

Ez az intézkedés négy olyan projektet támogat, amelyek a kutatásba és fejlesztésbe, valamint az ipari bevezetés első szakaszába történő beruházásoknak köszönhetően hozzájárulnak a hidrogéntermelés, a hidrogénalapú technológia és a kibocsátásmentes közlekedés elterjedéséhez (a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó 2021. decemberi iránymutatások értelmében). Mindezek a projektek a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek első „Hy2Tech” hullámának részét képezik:

A Hyvia projekt a Renault és a Plug Power közös vállalkozása, amely 2025 végéig gyártja az első hidrogénüzemű könnyű haszongépjárműveket.

Az Arkema projekt célja a mobilitást szolgáló fejlett anyagok, például az üzemanyagcellák új generációs polimer membránjainak gyártásához szükséges gyanták és bevonatok kifejlesztése. Az ilyen termékek gyártására szolgáló kísérleti gyártósorok telepítését 2026 közepéig be kell fejezni.

A Faurecia projekt célja új generációs hidrogéntartályok előállítása a hidrogén kriogén formában történő tárolására. A II. GEN-gáztartály kísérleti kísérleti gyártósorának telepítését 2026 közepéig be kell fejezni.

A Genvia projekt a nyomás alatt álló lúgos elektrolízis gyártásával kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytat. A magas hőmérsékletű szilárd oxid technológiájú elektrolizátor első demonstrátorának telepítését 2026 közepéig be kell fejezni.

Beruházás (C10.I3): Középületek termikus felújítása

Ez az intézkedés támogatja az állam tulajdonában lévő középületek termikus felújítását azzal a céllal, hogy rövid távon csökkentse az állam épületállományának energiafogyasztását és fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, ezáltal javítva környezeti teljesítményét.

A projekteket két projektfelhívás („Résilience I” és „Résilience II”) útján választják ki azzal a céllal, hogy 2023–2024 telétől a középületek fosszilisenergia-fogyasztásának csökkentésére irányuló műveleteket válasszanak ki és finanszírozzanak.

2023 vége előtt minden projektnek rendelkeznie kell legalább egy bejelentett felújítási szerződéssel, és a projektek várhatóan 2025 elejéig lezárulnak.

Beruházás (C10.I4): Megnövelt intézkedés: Magánlakások energetikai felújítása, beleértve az energiaszitákat is

Ezen intézkedés célja a C1.I1 magánépületek energetikai felújításának fokozása az 1. elem keretében: Épületek felújítása. Az intézkedés bővítésre vonatkozó részének növelnie kell a háztartások tulajdonában lévő, energiahatékonyság céljából felújított épületek számát.

A felülvizsgált „MaPrimeRenov” program 2024–2025 közötti időszakra vonatkozó törekvéseit az energiahatékonyság növelése tekintetében meg kell erősíteni azáltal, hogy i. nagyobb hangsúlyt fektetnek a mélyfelújításokra és a termikus rostákra, ii. növelik a támogatható költségek felső határát, és iii. növelik a legkedvezőtlenebb háztartásokra vonatkozó támogatási felső határt.

Összességében a magánlakásokban végzett energetikai felújítási munkálatok célja, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.

A terv által finanszírozott valamennyi MPR-ről (MaPrimeRenov) 2025 végéig értesíteni kell a támogatható felújítási projektek tulajdonosait.

J.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Intézkedés

Mérföldkő

/Target

Név

Minőségi mutató (a mérföldkövekre vonatkozóan)

A célérték mennyiségi mutatója

Idő:

Az egyes mérföldkövek és célok leírása

Egység

Alapforgatókönyv

Cél

Negyedév

Év

10–1

C10.R1

A megújulóenergia-termelés felgyorsításáról szóló törvény

Mérföldkő

A megújulóenergia-termelés felgyorsításáról szóló törvény hatálybalépése

A törvénynek a közvetlenül alkalmazandó rendelkezések hatálybalépését előíró rendelkezései

1. KÉRDÉS:

2023

A törvény kihirdetése és a területrendezésre közvetlenül alkalmazandó rendelkezések hatálybalépése a „gyorsítási övezetek” meghatározása érdekében, nyilvános vita a tengeri szélerőművek tervezéséről, a fotovoltaikus paneleknek az elhagyott autópályákon és vasúti területeken történő telepítésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése, valamint a kollektív saját fogyasztás fejlesztése

10–2

C10.R2

Az ökológiai tervezésért felelős főtitkárság (SGPE) létrehozása

Mérföldkő

Az SGPE létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése

A rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések

1. KÉRDÉS:

2023

Az SGPE létrehozásáról szóló 2022–990. sz. rendelet hatálybalépése és üzembe helyezése. A rendelet meghatározza az SGPE előjogait, amelyek a következőket foglalják magukban:

-az éghajlatra, az energiára, a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozásának koordinálása;

-e stratégiák valamennyi érintett minisztérium általi végrehajtásának és cselekvési tervekbe való átültetésének biztosítása;

-az Éghajlat-változási Főtanács véleményeire adott kormányzati válaszok előkészítése és koordinálása.

10–3

C10.R3

Energetikai szóhiba-terv

Mérföldkő

Az „Energiasobriety” terv közzététele

Az „Energiasobriety” terv közzététele

1. KÉRDÉS:

2023

Az energiaügyi terv közzététele, amelynek célja, hogy 2024-ig (a 2018–2019 téléhez képest) 10%-kal csökkenjen a nemzeti energiafogyasztás.

A tervnek javaslatokat kell tartalmaznia a különböző ágazatok – többek között a lakhatás, a közlekedés és az ipar – energiacsökkentésére.

10–4

C10.I1

Fosszilis tüzelőanyagoktól mentes ipar

Mérföldkő

A fosszilisenergia-fogyasztás várható csökkentését eredményező projektek kiválasztása

A projektek kiválasztása

4. KÉRDÉS

2023

Olyan projektek kiválasztása, amelyek együttesen elérik az évi 250 GWh primerenergia-fogyasztás várható csökkenését.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését a „beruházás előtti” helyzethez viszonyítva számítják ki, és az üzemeltető határozza meg az ajánlati felhívásra adott válaszban. Az ETS hatálya alá tartozó létesítményeken belüli beruházásoknak az intézkedés leírásában szereplő feltételekkel összhangban kell elérniük a tervezett ÜHG-kibocsátást.

A biomassza-megoldásoknak összhangban kell lenniük az intézkedés leírásában szereplő feltételekkel.

10–5

C10.I1

Fosszilis tüzelőanyagoktól mentes ipar

Mérföldkő

A fosszilisenergia-fogyasztás várható csökkentését eredményező projektek üzembe helyezése

A projektek üzembe helyezése

2. KÉRDÉS:

2026

Olyan projektek üzembe helyezése, amelyek együttesen elérik az évi 250 GWh primerenergia-fogyasztás várható csökkenését.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését a „beruházás előtti” helyzethez viszonyítva számítják ki, és az üzemeltető határozza meg az ajánlati felhívásra adott válaszban. Az ETS hatálya alá tartozó létesítményeken belüli beruházásoknak az intézkedés leírásában szereplő feltételekkel összhangban kell elérniük a tervezett ÜHG-kibocsátást.

A biomassza-megoldásoknak összhangban kell lenniük az intézkedés leírásában szereplő feltételekkel.

10–6

C10.I2

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hidrogéne

Cél

H2 könnyű haszongépjárművek (Hyvia projekt)

Szám

3000

4. KÉRDÉS

2025

A Hyviaprojekt által gyártott H2 könnyű haszongépjárművek száma.

10–7

C10.I2

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hidrogéne

Mérföldkő

Magas hőmérsékletű szilárd oxid elektrolizátor

(Genvia projekt)

Az első demonstrátor telepítése

1. KÉRDÉS:

2026

Be kell fejezni a magas hőmérsékletű szilárd oxid technológiájú elektrolizátor első demonstrációjának felszerelését (genviai projekt)

10–8

C10.I2

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hidrogéne

Mérföldkő

Új generációs polimer membránok (Arkema projekt)

Kísérleti gyártósorok telepítése

2. KÉRDÉS:

2026

Be kell fejezni az új generációs polimer membránok gyártásához szükséges gyanták és bevonatok gyártására szolgáló kísérleti gyártósorok telepítését (Arkema-projekt).

10–9

C10.I2

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hidrogéne

Mérföldkő

Gázhidrogén-tartályok (Faurecia projekt)

A kísérleti gyártósor telepítése

2. KÉRDÉS:

2026

Be kell fejezni a GenII. gázhidrogéntartályok kísérleti gyártósorának telepítését (Faurecia-projekt)

10–10

C10.I3

Középületek termikus felújítása

Cél

Az államhoz tartozó közterületek felújítási projektjei, amelyekre vonatkozóan bejelentették a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződést

Szám

1000

4. KÉRDÉS

2023

Az államhoz tartozó olyan nyilvános telephelyek felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan legalább egy felújítási beruházásra irányuló szerződést jelentettek be,

10–11

C10.I3

Középületek termikus felújítása

Cél

Az államhoz tartozó olyan nyilvános telephelyek felújítási projektjei, amelyek felújítási munkálatai befejeződtek

Szám

0

900

1. KÉRDÉS:

2025

Az államhoz tartozó azon nyilvános helyszínek felújítási projektjeinek száma, amelyek esetében a felújítási munkálatokat befejezték

10–12

C10.I4

Magánlakások energetikai felújítása, beleértve az energiaszitákat is

Cél

A validált MPR száma

Szám

700 000

1 450000

4. KÉRDÉS

2025

Azon háztartások száma, amelyek 2024-ben és 2025-ben együttesen részesültek MaPrimeRénovban.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Franciaország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének, beleértve a REPowerEU-fejezetet is, becsült összköltsége 41 864 300 141 EUR.

A REPowerEU-fejezet becsült összköltsége 2 826 330 141 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

1.1.Első rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő

/Target

Név

1–1

C1.R1 Lakhatási politika

Mérföldkő

A gyalogsági akadémia reformja („Aides personnelles au logement”)

1–4

C1.I1 Magánépületek energetikai felújítása

Cél

A validált MPR száma

1–6

C1.I2 A szociális lakások energetikai felújítása

Cél

A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma

1–8

C1.I3 Középületek energetikai felújítása

Cél

Az államhoz tartozó nyilvános helyszínek azon felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan bejelentették a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződést

2–4

C2.I1 Az ipar dekarbonizációja

Cél

Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás

2–6

C2.I2 Városi tömörítés: fenntartható építkezés

Cél

A támogatásban részesülő települések száma

3–1

C3.R1 Mobilitási jog

Mérföldkő

A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése

3–2

C3.R1 Mobilitási jog

Mérföldkő

A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 172. cikke

3–4

C3.R2 Zöld költségvetés

Mérföldkő

Zöld költségvetés a finanszírozási törvénnyel

3–5

C3.I1. Vasúti támogatás

Mérföldkő

A finanszírozási megállapodások megkötése

3–15

C3.I2 Tiszta üzemű járművek vásárlásához nyújtott támogatás

Cél

Ökológiai bónuszok

3–18

C3.I3 Napi mobilitás

Mérföldkő

Az AFITF finanszírozási megállapodásai

3–21

C3.I4 A közlekedési infrastruktúra munkálatainak felgyorsítása

Mérföldkő

Az AFITF finanszírozási megállapodásai

3–22

C3.I4 A közlekedési infrastruktúra munkálatainak felgyorsítása

Mérföldkő

Az ASP (l’Agence de Services et de Paiement) aláírása az új töltőállomások finanszírozási megállapodásáról

3–27

C3.I5 Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele

Cél

A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma

3–29

C3.I6 A kikötők környezetbarátabbá tétele

Mérföldkő

Az AFITF finanszírozási megállapodásai

4–1

C4.R1: A Programme d’investissements d’avenir (PIA) irányításának reformja

Mérföldkő

A Programme d’investissements d’avenir felülvizsgált irányítása

4–2

C4.I1: Innováció a zöld gazdaságért

átállás

Cél

Validált „gyorsítási stratégiák” száma

6–5

C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális

technológiák

Cél

A validált stratégiák száma

7–3

C7.R2 Ökológiai jog

Kísérletezés

Mérföldkő

A különbségtételhez való jog biztosítását célzó törvény hatálybalépése

7–6

C7.R4 Az államháztartás irányítása

Mérföldkő

A CAFP jelentésének benyújtása (Commission sur l’Avenir de Finances Publiques)

7–7

C7.R4 Az államháztartás irányítása

Mérföldkő

A CAFP-jelentésben szereplő egyes ajánlások végrehajtása

7–8

C7.R4 Az államháztartás irányítása

Mérföldkő

A Covid19-válság megfékezésére irányuló program végrehajtása a költségvetésiterv-javaslatban

7–10

C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

A termelékenységi reformok eredményeinek közzététele

7–11

C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

Jelentés a Számvevőszék államháztartással kapcsolatos ellenőrző látogatásáról

7–35

Kontroll- és ellenőrzési eljárások a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során

Mérföldkő

A rendszer megszervezése, az adatok kezelése és az ellenőrzések megszervezése

8–3

C8.R2 A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja

Mérföldkő

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja a gazdasági tevékenység élénkítése érdekében a nagyvonalúság fokozatos korlátozása és a rendszerekhez való hozzáférés feltételeinek szigorítása révén

8–4

C8.R3 A munkahelyi egészség és biztonság reformja

Mérföldkő

Törvénymódosítások elfogadása, amelyek célja, hogy Franciaország számára a „munkahelyi egészségügyi” szereplők hatékonyabb rendszerét biztosítsák, amely egyrészt a megelőzésre, másrészt a „munkahelyi egészségügyért” felelős intézmények irányításának és működésének átszervezésére összpontosít

8–6

C8.R4 A munkanélküliségi biztosítás reformja

Mérföldkő

A munkanélküliségi rendszer reformjához kapcsolódó számos intézkedés hatálybalépése

8–10

C8.I3 A tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződésekhez nyújtott támogatás

Cél

Tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződésekért fizetett foglalkoztatási támogatások

8–12

C8.I5 A 26 év alatti fiatalok támogatásának növelése

Cél

26 év alatti fiatalokat foglalkoztató szerződésekért fizetett foglalkoztatási támogatások

8–15

C8.I8 „Együtt a sikerért”

Cél

A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok

8–19

C8.I12 Ifjúsági terv: felsőoktatás

Cél

Felsőoktatási helyek létrehozása

8–22

C8.I15 A munkáltatók támogatása fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásához (AMEETH)

Cél

Kifizetett támogatások

8–29

C8.I21 A France Compétences forrásainak növelése

Mérföldkő

A France Compétences-szel kötött megállapodás aláírása

9–1

C9.R1 Nemzeti stratégia az egészségügyi rendszer átalakításához

Mérföldkő

Szavazás és a törvényjavaslat közzététele az egészségügyi rendszer javításáról (a kórházak irányításának egyszerűsítése).

9–3

C9.R2 Az autonómia elvesztésének kockázatát fedező új szociális biztonsági ág létrehozása

Mérföldkő

Az idősek és a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének támogatását célzó új szociális biztonsági ág létrehozásáról szóló törvény

9–18

C9.I8 PIA4 – Az oktatási, kutatási, promóciós és innovációs ökoszisztémák támogatása

Mérföldkő

Mindhárom elindított projektfelhívás („kiválóság”,„A felsőoktatási és kutatási intézmények erőforrásainak diverzifikálása” és „Az iskolai oktatás átalakítása az innováció és az új szervezeti és irányítási formák előmozdítása révén”)

Részlet

Összeg

8 505 747 126 EUR

1.2.Második rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő

/Target

Név

1–3a

C1.R2 Felülvizsgált hőszabályozás, RE2020

Mérföldkő

A RE2020 hőszabályozás felülvizsgálata

1–5

C1.I1 Magánépületek energetikai felújítása

Cél

A validált MPR száma

1–7

C1.I2 A szociális lakások energetikai felújítása

Cél

A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma

1–9

C1.I3 Középületek energetikai felújítása

Cél

Azoknak a helyi és regionális önkormányzatokhoz tartozó középületeknek a száma, amelyek energetikai felújítási munkálatokra vonatkozóan az állam vagy a regionális tanács támogatási bejelentésének tárgyát képezték

2–1

C2.R1 Az éghajlatváltozással és az ellenálló képességgel kapcsolatos jogszabályok

Mérföldkő

Az éghajlatra és az ellenálló képességre vonatkozó jogszabályok

2–3

C2.R2 A körforgásos gazdaságról szóló törvény

Mérföldkő

A hulladék elleni küzdelemről és a körforgásos gazdaságról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletek

2–5

C2.I1 Az ipar dekarbonizációja

Cél

Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás

2–7

C2.I3 Városi tömörítés: barnamezős területek

Cél

Azoknak a projekteknek a száma, amelyek hulladékkal vagy urbanizált területtel kapcsolatos újrafeldolgozási műveletre vonatkozó támogatást írtak alá

2–9

C2.I4 Biodiverzitás

Cél

Az ökológiai helyreállítás és a védett területek területén támogatott projektek száma

2–11

C2.I6 Biztonságos vízhálózatok

Cél

A támogatott ivóvízhálózatok és szennyvízelvezetési hálózatok lineáris km-es száma

2–12

C2.I7 A válogatási központok korszerűsítése

Cél

A válogatási központok korszerűsítésére aláírt szerződések száma

2–13

C2.I7 A válogatási központok korszerűsítése

Mérföldkő

Beruházás a hulladékválogatásba és -gyűjtésbe, valamint az orvosi hulladék kezelésébe

2–16

C2.I9 Növényfehérje-terv

Cél

Az alábbi forrásokból támogatásban részesülő projektek száma:

a fehérjenövény-termesztésbe való beruházásra irányuló „fehérjeterv”

3–6

C3.I1. Vasúti támogatás

Cél

Kapcsolók

3–7

C3.I1. Vasúti támogatás

Cél

Felsővezetékek

3–8

C3.I1. Vasúti támogatás

Cél

Regenerált vasútvonalak

3–9

C3.I1. Vasúti támogatás

Cél

Alagutak

3–10

C3.I1. Vasúti támogatás

Mérföldkő

A vasutak környezetvédelmi kezelése

3–16

C3.I2 Tiszta üzemű járművek vásárlásához nyújtott támogatás

Cél

Ökológiai bónuszok

4–3

C4.I1: Innováció a zöld átállásért

Mérföldkő

Pályázati vagy szándéknyilatkozati felhívások közzététele

4–8

C4.I2: Dekarbonizált hidrogén kifejlesztése

Mérföldkő

A hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projektek keretében a magán projektgazdáknak nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló határozat aláírása

4–10

C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára

Cél

A beruházástámogatási alap keretében támogatásra kiválasztott projektek száma

4–11

C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára

Cél

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiahatékony légi járművek előmozdítására kiválasztott K+F projektek száma

5–1

C5.R1 Az ASAP-törvény végrehajtása

Mérföldkő

A 2020–1525. sz. törvény (ASAP-törvény)

6–2

C6.R1. A kutatási programozásról szóló törvény

Cél

Loi n° 2020–1674 du 24 décembre 2020 – munkaerő-felvétel a bérleti jogviszonyban

6–4

C6.I1 A K+F-foglalkoztatás fenntartása

Cél

Az intézkedés kedvezményezett K+F-személyzetének száma

6–8

C6.I3 PIA – innovatív vállalkozások

Mérföldkő

A pályázati vagy szándéknyilatkozati felhívás közzététele

6–10

C6.I4 Űr

Cél

Szerződések odaítélése a kedvezményezetteknek

6–11

C6.I4 Űr

Cél

A kedvezményezettek száma

7–1

C7.R1 3DS. sz. törvény

Mérföldkő

A 3DS törvény hatálybalépése

7–5

C7.R3 Közszolgálat átalakítása

Mérföldkő

A munkaerő-felvétellel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos projektek részeként meghatározott intézkedések végrehajtása

7–12

C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

Vészhelyzeti intézkedések egészségügyi körülmények között

7–13

C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

Az államháztartási programozásról szóló törvényben meghatározott kiadási pályával összhangban lévő, a közigazgatás hatókörére kiterjedő közkiadási értékelésekkel összefogott pénzügyi jogszabályok kidolgozása

7–15

C7.I1 A vállalatok digitális korszerűsítése

Cél

A digitális beruházások előmozdítása érdekében támogatásban részesülő vállalatok száma

7–20

C7.I4 Az állam digitális korszerűsítése – digitális azonosító

Cél

Az előállított digitális személyazonosító igazolványok száma

7–26

C7.I9 Az iskola digitális átalakulása

Cél

Digitálisan felszerelt iskolai osztályok száma

8–1

C8.R1 A munkanélküli ügynökség által nyújtott szolgáltatások reformja

Cél

A Cap’Emploi szolgáltatásokat integrált ügynökségek

8–2

C8.R1 A munkanélküli ügynökség által nyújtott szolgáltatások reformja

Cél

Kárenyhítéssel foglalkozó tanácsadóval rendelkező ügynökségek

8–7

C8.R4 A munkanélküliségi biztosítás reformja

Mérföldkő

A fennmaradó intézkedések automatikus hatálybalépése a gazdasági feltételek javulását követően

8–8

C8.I1 FNE-képzés

Cél

Az FNE-Formation képzési útvonalaival összefüggésben nyújtott képzések

8–11

C8.I4 A professzionalizálási szerződések támogatása

Cél

A professzionalizálási szerződésekért fizetett foglalkoztatási támogatások

8–16

C8.I9 Állam által támogatott diákhitel-garanciák

Cél

Államilag garantált diákhitelek kedvezményezettjei

8–17

C8.I10 Személyre szabott tanfolyamok 16–18 éves fiatalok számára

Cél

Fiatalok, akik részt vesznek az AFPA tevékenységeiben

8–18

C8.I11 Felsőoktatási helyek létrehozása

Cél

Felsőoktatási helyek létrehozása

8–20

C8.I13 PACEA és ifjúsági garancia

Cél

A PACEA és az ifjúsági garanciák kedvezményezettjei 2021-től

8–21

C8.I14 Támogatott ifjúsági szerződések (PEC és CIE)

Cél

További támogatott szerződések

8–26

C8.I18 Digitális oktatási tartalom: a digitális tartalom platformjai

Mérföldkő

Támogatás a digitális tartalom tervezését és terjesztését támogató projektirányítási támogatáshoz

8–27

C8.I19 További előirányzat a „Protranss” szövetségek számára (AT pro) a szakmai átmenetek finanszírozására

Cél

Finanszírozott szakmai átmenetek

8–28

C8.I20 A digitális készségek egyéni tanulási számláinak felfutása

Cél

Azok a személyek, akik a kiegészítő ILA-t arra használták, hogy a szakmai képesítések nemzeti nyilvántartásában vagy az adott nyilvántartásban szereplő, digitális készségekre vonatkozó képzésre iratkozzanak fel

8–31

C8.I22 A Pôle Emploi forrásainak növelése

Cél

Felvett Pôle Emploi-tanácsosok

9–11

C9.I3 Orvosi és szociális létesítmények felújítása

Cél

Az idősek befogadási feltételeinek javítását célzó felszereléssel támogatott ápolóotthonok száma („napi beruházás”) (kumulatív)

9–13

C9.I4 Nemzeti öngyilkosság-megelőzési forróvonal

Mérföldkő

A telefonos szolgáltatás aktiválása az öngyilkosság megelőzése érdekében

9–14

C9.I5 Nagyon gyors szélessávú terv („Plan France très haut débit”)

Cél

Száloptikához csatlakoztatható további lakó- és üzlethelyiségek

9–16

C9.I6 Digitális befogadás

Cél

A franciaországi szolgáltatási digitális tanácsadók képzése

9–17

C9.I7 A K+F helyreállítása

Cél

Az általános és egyedi projektfelhívások globális sikerességi aránya

Törlesztőrészlet összege

12 217 010 020 EUR

1.3.Harmadik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő

/Target

Név

1–2

C1.R1 Lakhatási politika

Mérföldkő

A Pinel és a közepes kategóriás bérlakások reformja

1–10

C1.I3 Középületek energetikai felújítása

Cél

Az energetikai felújítási munkálatok befejezésének helye szerinti államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es padlóinak száma

1–13

C1.I4 A mikrovállalkozások és kkv-k energetikai felújítása

Cél

Adójóváírásban és/vagy kísérő intézkedésekben részesülő vállalkozások száma

2–8

C2.I3 Városi tömörítés: barnamezős

Cél

Azoknak a projekteknek a száma, amelyek hulladékkal vagy urbanizált területtel kapcsolatos újrafeldolgozási műveletre vonatkozó támogatást írtak alá

2–10

C2.I5 A szeizmikus kockázatok megelőzése Franciaország tengerentúli megyéiben

Cél

Az érintett épületek száma – szeizmikus kockázatok Franciaország tengerentúli megyéjében

2–17

C2.I10 Erdők

Cél

Az erdők azon területe, amelyre a fejlesztés, az alkalmazkodás érdekében támogatást kötöttek,

az erdő regenerálása vagy helyreállítása

3–3

C3.R1 Mobilitási jog

Mérföldkő

A 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 3. cikke

3–11

C3.I1. Vasúti támogatás

Cél

Helyi vasútvonalak

3–12

C3.I1. Vasúti támogatás

Cél

Felújított teherszállító vonalak

3–23

C3.I4 A közlekedési infrastruktúra munkálatainak felgyorsítása

Cél

Töltőállomások

3–24

C3.I4 A közlekedési infrastruktúra munkálatainak felgyorsítása

Cél

Befejezett fenntartott sávok kilométerben

3–28

C3.I5 Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele

Cél

A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma

3–30

C3.I6 A kikötők környezetbarátabbá tétele

Cél

Új elektromos csatlakozások dokkokon

3–32

C3.I7 A következők megerősítése:

a villamosenergia-hálózatok rezilienciája

Mérföldkő

A projektek kezdete

4–4

C4.I1: Innováció a zöld gazdaságért

átállás

Mérföldkő

A szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata

5–2

C5.R2: A vállalkozások hozzájárulása a gazdasági, társadalmi és környezeti átalakuláshoz

Mérföldkő

A 2020–1721. sz. törvény 244. cikke (a 2021. évi költségvetésről szóló törvény)

6–1

C6.R1. A kutatási programozásról szóló törvény

Cél

Loi n° 2020–1674 du 24 décembre 2020 – Rendeletek hatálybalépése

6–6

C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák

Mérföldkő

A pályázati vagy szándéknyilatkozati felhívás közzététele

7–9

C7.R4 Az államháztartás irányítása

Mérföldkő

Az államháztartás programozásáról szóló új törvény (LPFP, „Loi de Programmation des Finances Publiques”)

7–17

C7.I2 Az állam és a helyi hatóságok digitális korszerűsítése

Cél

A közrendet élvező vállalatok száma

7–18

C7.I2 Az állam és a helyi hatóságok digitális korszerűsítése

Cél

Azon köztisztviselők százalékos aránya, akiknek a munkaköre távmunkához távolról is elvégezhető

7–21

C7.I4 Az állam digitális korszerűsítése – digitális azonosító

Cél

A „digitális személyazonosító” elemmel rendelkező új személyazonosító igazolvány birtokosainak száma

7–22

C7.I5 A Belügyminisztérium berendezései

Mérföldkő

A Belügyminisztérium digitális berendezéseinek megerősítésére irányuló beruházások

7–24

C7.I7 Távmunka a Belügyminisztériumban

Mérföldkő

A Belügyminisztérium digitális összekapcsoltságának megerősítésére irányuló beruházások

8–9

C8.I2 Duális képzési programokon keresztül történő átképzés (Pro A)

Cél

Az A-pro-A program kedvezményezettjei

8–13

C8.I6 Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára a sportágazatban

Cél

A sportágazatban létrehozott, támogatásban részesülő munkahelyek

8–14

C8.I7 Kiválósági iskolák

Cél

Épített vagy felújított helyek

8–23

C8.I16 A „kísérő foglalkoztatási” terv meghosszabbítása

Mérföldkő

A „kísérő foglalkoztatási” terv kiterjesztésének teljes körű megvalósítása

8–24

C8.I17 Távközeli képzések

Cél

Részvétel a távoktatási tanfolyamokon

8–30

C8.I21 A France Compétences forrásainak növelése

Cél

További tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések aláírása

9–2

C9.R1 Nemzeti stratégia az egészségügyi rendszer átalakításához

Cél

Az egészségügy területén az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó hitelkötelezettségi ráta

9–7

C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Cél

A műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújításokba történő beruházásokhoz támogatott létesítmények

9–15

C9.I5 Nagyon gyors szélessávú terv („Plan France très haut débit”)

Cél

Száloptikához csatlakoztatható további lakó- és üzlethelyiségek

9–19

C9.I8 PIA4 – Az oktatási, kutatási, promóciós és innovációs ökoszisztémák támogatása

Mérföldkő

Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata

10–1

C10.R1 A megújulóenergia-termelés felgyorsításáról szóló törvény

Mérföldkő

A megújulóenergia-termelés felgyorsításáról szóló törvény hatálybalépése

10–2

C10.R2 Az ökológiai tervezésért felelős főtitkárság (SGPE) felállítása

Mérföldkő

Az SGPE létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése

10–3

C10.R3 Energiaszóhiba-terv

Mérföldkő

Az „Energiasobriety” terv közzététele

10–4

C10.I1 Fosszilismentes ipar

Mérföldkő

A fosszilisenergia-fogyasztás várható csökkentését eredményező projektek kiválasztása

10–10

C10.I3 Középületek termikus felújítása

Cél

Az államhoz tartozó közterületek felújítási projektjei, amelyekre vonatkozóan legalább egy felújítási beruházásra irányuló szerződést jelentettek be

Részlet

Összeg

8 662 970 741 EUR

1.4.Negyedik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő

/Target

Név

1–11

C1.I3 Középületek energetikai felújítása

Cél

A közterületek padlóinak m²-es száma

amely azon államhoz tartozik, ahol az energetikai felújítási munkálatokat befejezték

1–12

C1.I3 Középületek termikus felújítása

Cél

Azon iskolák, főiskolák vagy középiskolák száma, ahol az energetikai felújítási munkálatokat elvégezték

befejezve

2–2

C2.R1 Az éghajlatváltozással és az ellenálló képességgel kapcsolatos jogszabályok

MilestoneTarget

Az éghajlatváltozással és az ellenálló képességgel kapcsolatos jogszabályok – alacsony ÜHG-kibocsátású övezetek

3–19

C3.I3 Napi mobilitás

Cél

Fenntartott tömegközlekedési sávok

3–25

C3.I4 A szállítás felgyorsítása

infrastrukturális munkálatok

Cél

Vízi utakon megvalósított projektek

3–26

C3.I4 A közlekedési infrastruktúra munkálatainak felgyorsítása

Mérföldkő

A CROSS hálózat korszerűsítése és a tengeri ügyekre vonatkozó számszerű rendszer

6–7

C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák

Mérföldkő

Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata

6–9

C6.I3 PIA – innovatív vállalkozások

Mérföldkő

Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata

6–12

C6.I4 Űr

Mérföldkő

Beruházások az Ariane 6-ban

7–14

C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

A 2023. évi költségvetési törvényben végrehajtott közkiadások minőségének javítása érdekében hozott intézkedések éves értékelése

7–19

C7.I3 A központi rendszerek kiberbiztonsága

kormány

Mérföldkő

Beruházások a kormányzati kiberbiztonság növelése érdekében

7–27

C7.I10 Digitális hozzáférés magasabb szinten

oktatás

Cél

A digitális képzésben részt vevő diákok száma

7–31

C7.I11 Kultúra

Mérföldkő

A művészeti alkotásokat támogató programok

9–4

C9.I1 Technikai felzárkóztatás

a digitális egészségügyre vonatkozó szabványok

Cél

Állami digitális infrastruktúra az egészségügy területén

9–5

C9.I1 A digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványok összehangolása

Cél

A telepített flottaszoftverek interoperabilitásának és biztonságának véglegesítése, valamint az egészségügyi ellátás támogatása és ösztönzése

9–6

C9.I1 Technikai felzárkóztatás

a digitális egészségügyre vonatkozó szabványok

Cél

A szociális orvostudomány digitális felzárkóztatása

9–8

C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Cél

Egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására vagy korszerűsítésére irányuló beruházási projektek száma (> 20 millió EUR) (kumulatív)

Részlet

Összeg

3 776 166 734 EUR

1.5.Ötödik rész (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő

/Target

Név

1–3b

C1.R2 Felülvizsgált hőszabályozás, RE2020

Mérföldkő

A bizonyos tercier épületekre vonatkozó RE2020 hőszabályozás felülvizsgálata

2–3a.

C2.R2 A körforgásos gazdaságról szóló törvény

Mérföldkő

A hulladék elleni küzdelemről és a körforgásos gazdaságról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletek

2–14

C2.I7 A válogatási központok korszerűsítése

Cél

Korszerűsített hulladékválogató központok száma

2–15

C2.I8 Újrafeldolgozás és újrahasználat

Cél

Az elkerült műanyagok mennyisége

3–13

C3.I1. Vasúti támogatás

Cél

Helyi vasútvonalak

3–14

C3.I1. Vasúti támogatás

Cél

Felújított teherszállító vonalak

3–20

C3.I3 Napi mobilitás

Cél

Fenntartott tömegközlekedési sávok

3–31

C3.I6 A kikötők környezetbarátabbá tétele

Mérföldkő

Hajók vásárlása

4–9

C4.I2: Dekarbonizált hidrogén kifejlesztése

Cél

Elektrolizátor gyártási kapacitása

4–12

C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára

Cél

Befejezett projektek száma a beruházási támogatási alap keretében

6–3

C6.R1. A kutatási programozásról szóló törvény

Cél

Loi n° 2020–1674 du 24 décembre 2020: A kutatás közfinanszírozásának növelése

7–2

C7.R1 3DS. sz. törvény

Mérföldkő

A 3DS-törvény értékelése

7–4

C7.R2 Szerves jogi kísérlet

Mérföldkő

Az első elvégzett kísérletek jelenlegi állása

7–14a

C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése

Mérföldkő

A 2023. évi költségvetési törvény óta végrehajtott közkiadások minőségének javítása érdekében hozott intézkedések éves értékelése.

7–16

C7.I1 A vállalatok digitális korszerűsítése

Cél

A vállalatoknak nyújtott diagnózisok, digitális kísérők vagy képzések száma

7–23

C7.I6 A Belügyminisztérium kérelmei

Mérföldkő

Beruházás a Belügyminisztérium által kifejlesztett digitális alkalmazásokba

7–25

C7.I8 Az oktatási rendszer digitális korszerűsítése

Mérföldkő

A Nemzeti Oktatási Minisztérium digitális szolgáltatásainak korszerűsítésére irányuló beruházás

7–28

C7.I11 Kultúra

Cél

Katedrálisok és nemzeti történelmi műemlékek

7–29

C7.I11 Kultúra

Mérföldkő

Helyi hatóságok és magántulajdonosok tulajdonában lévő műemlékek

7–30

C7.I11 Kultúra

Cél

Felújított művészeti és építészeti iskolák száma

8–5

C8.R3 A munkahelyi egészség és biztonság reformja

Cél

Biztonságos digitális eszközökkel felszerelt munkahelyi egészségügyi és biztonsági szolgáltatások

8–25

C8.I18: A szakmai képzés korszerűsítése és digitalizálása

Cél

A távoktatás keretében részben vagy teljes egészében képzésben részesült résztvevőket bejelentő képzési szervezetek

9–9

C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Cél

Egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására és korszerűsítésére irányuló beruházási projektek száma (> 20 millió EUR)

9–10

C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása

Cél

A műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújításokba történő beruházásokhoz támogatott létesítmények

9–12

C9.I3 Az orvosi és szociális intézmények felújítása

Cél

Lakhatási megoldások az ingatlanberuházási támogatásban részesülő idősek számára

10–5

C10.I1 Fosszilismentes ipar

Mérföldkő

A fosszilisenergia-fogyasztás várható csökkentését eredményező projektek üzembe helyezése

10–6

C10.I2 IPCEI Hidrogén

Cél

H2 könnyű haszongépjárművek (Hyvia projekt)

10–7

C10.I2 IPCEI Hidrogén

Mérföldkő

Magas hőmérsékletű szilárd oxid technológiájú elektrolizátor (Genvia projekt)

10–8

C10.I2 IPCEI Hidrogén

Mérföldkő

Új generációs polimer membránok (Arkema projekt)

10–9

C10.I2 IPCEI Hidrogén

Mérföldkő

Gázhidrogén-tartályok (Faurecia projekt)

10–11

C10.I3 Középületek termikus felújítása

Cél

Az államhoz tartozó olyan nyilvános telephelyek felújítási projektjei, amelyek felújítási munkálatai befejeződtek

10–12

C10.I4 Magánlakások energetikai felújítása, beleértve az energiaszitákat is

Cél

A validált MPR száma

Törlesztőrészlet összege

7 108 078 557 EUR

3. SZAKASZ: TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását adminisztratív szempontból a Gazdasági, Pénzügyi, valamint Ipari és Digitális Szigetek Minisztériuma irányítja, szoros együttműködésben a miniszterelnökhöz tartozó Európai Ügyek Főtitkárságával (SGAE). Az SGAE koordinálja a tervben részt vevő központi közigazgatásokat, és a Pôle PNRR – Plan national de relance et de resilience (Pôle PNRR – Plan national de relance et de resilience – a Direction Générale du Trésor) (a France Relance tervért felelős korábbi „helyreállítási titkárság” helyébe lép, amelynek alrészét képezik a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv beruházásai) támogatja. A Pôle PNRR az egyes minisztériumok vezetőivel szoros együttműködésben nyomon követi a terv végrehajtását az egyes intézkedések szintjén.

A reformok végrehajtását az egyes érintett minisztériumok szorosabban figyelemmel kísérik. Minden minisztériumhoz tartozik egy referenciaszemély, aki kifejezetten a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok nyomon követéséért, végrehajtásáért és az azokról való jelentéstételért felel. A minisztériumok közötti koordinációt az SGAE biztosítja, amely a Gazdasági, Pénzügyi, valamint Ipari és Digitális Szovjetunió Minisztériummal együtt összegyűjti a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében tervezett reformok mérföldköveinek teljesítését igazoló dokumentumokat.

A mérföldkövekre és célokra vonatkozóellenőrzéseket, valamint a belső kontrollrendszerük keretében végzett ellenőrzéseket a 2022.augusztus 5-i 6369/SG. számú „circulaire de la Première Ministre N°6369/SG” révén az elemek végrehajtásáért felelős minisztériumokraruházzák át. E rendszerek hatékonyságának biztosítása és a továbbított adatok minőségének ellenőrzése érdekében vizsgálati, vizsgálati és audit látogatásokat kell szervezni.

2.A Bizottság számára az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító intézkedések

A beruházásokkal kapcsolatos célok és mérföldkövek teljesítését a Pôle PNRR rendszeresen és központosítottan ellenőrzi az érintett közigazgatási szervek által összegyűjtött és jelentett információk alapján. A mérföldkövekhez és célokhoz csatolt mutatókra vonatkozó adatokat egy erre a célra szolgáló informatikai gyűjtési eszközben (Propilot) kell rendelkezésre bocsátani. Ezeket az adatokat helyi szinten kell gyűjteni és nemzeti szinten központosítani kell, és fel kell használni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti mérföldkövek és célok eléréséről szóló jelentéstételhez. A minisztériumok rendszeres időközönként frissítik azokat annak érdekében, hogy véglegesítsék az Európai Bizottságnak küldendő kifizetési kérelmeket.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e melléklet 2.1. szakaszában foglalt elfogadott releváns mérföldkövek és célok teljesítését követően Franciaország kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére. Franciaország biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig audit- és kontrollcélok céljából.

(1)

Az Elan Law a „loi pour l’évolution du logement, de l’aménagement et du numérique” rövidítése.

(2)

APL: aides staffles au logement, azaz lakhatási támogatás az alacsony jövedelmű háztartások számára; Pinel rendszer: jövedelemadó-csökkentés bérleti beruházások esetében.

(3)

a „kiemelt városi területek” alatt a legszegényebb területeket egyesítő „Quartiers prioritaires de la politique de la ville” értendő.

(4)

A BBC a „Bâtiment Basse Consommation” (Bâtiment Basse Consommation) rövidítése: 50 kWh/m² maximális primerenergia-fogyasztás.

(5)

Éco-PLS: éco-prêt logement social (2009-ben hajtották végre ezt a rendszert 2019-ben felülvizsgálták, és előnyös kölcsönöket nyújt a szociális bérbeadók számára épületállományuk felújításához). CEE (certificats d’économies d’énergie): a rendszer 2005-ben jött létre, és tanúsítványok révén energiamegtakarítási kötelezettségeket ír elő az energiaszolgáltatók számára.

(6)

A harmadlagos használatra szánt épületek végsőenergia-fogyasztásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségekről szóló 2019–771. (VII. 23.) rendelet

(7)

Pl. települések, önkormányzati csoportosulások és egyéb helyi hatóságok, például „départements” (départements)

(8)

A támogatható intézkedések listáját rendeletben kell meghatározni.

(9)

Amennyiben a támogatott tevékenység a vonatkozó referenciaértékeknél nem lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez, magyarázatot kell adni annak okaira, hogy ez miért nem lehetséges. Az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó ingyenes kiosztás tekintetében megállapított referenciaértékek.

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(11)

Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló, 2011. július 6-i 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke

(12)

„Autorités organisatrices de la distribution publique d’électricité” (AODE) az energiakódex L.322–6. cikke alapján.

(13)

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára vonatkozó, ezen intézkedés keretében megvalósuló projektek kivételével.

(14)

Amennyiben a támogatott tevékenység a vonatkozó referenciaértékeknél nem lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez, magyarázatot kell adni annak okaira, hogy ez miért nem lehetséges. Az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan megállapított referenciaértékek.

(15)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint azokra a meglévő üzemekre, amelyek esetében az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása vagy felhasználása vagy az égetési hamuból származó anyagok visszanyerése céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések nem eredményezik az üzem hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.

(16)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végzett tevékenységekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrahasznosítási műveletekhez való utólagos átalakítása a komposztálás és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés keretében végrehajtott ilyen intézkedések nem eredményezik az üzem hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.

(17)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség és felfüggesztési kötelezettség hatálya alá tartoznak. A javasolt projektek kiválasztása és sajátosságai szükségessé tehetik az alkalmazandó állami támogatási szabályoknak való megfelelés biztosítását célzó kiigazításokat.

(18)

Loi n°2020–1525 du 7 décembre 2020 (2020–1525 du 7 décembre 2020)

(19)

Franciaország függősége: découvrez les priorités du plan | Gouvernement.fr.

(20)

Az ISO 14064–1 szerinti „1. alkalmazási körre” vonatkozik.

(21)

Lásd pl.: https://travail-emploi.gouv.fr/droit-du-travail/egalite-professionnelle-discrimination-et- harcelement/indexegapro.

(22)

Lásd pl.: https://www.legifrance.gouv.fr/codes/article_lc/LEGIARTI000037385809/.

(23)

Loi n° 2020–1674 du 24 décembre 2020

(24)

Az EdTech – közismert nevén „oktatási technológia” – technológiai erőforrásokat és digitális megoldásokat egyesít a tudás, az átvitel, a tanulás és az alkalmazás terén.

(25)

(26)

Amennyiben a támogatott tevékenység a vonatkozó referenciaértékeknél nem lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez, magyarázatot kell adni annak okaira, hogy ez miért nem lehetséges. Az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan megállapított referenciaértékek.

(27)

(28)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végzett tevékenységekre, amennyiben

az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy a leválasztott hulladék újrafeldolgozási műveleteihez való utólagos átalakítás a komposztálás és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.

(29)

Lásd pl. :https://www.insee.fr/fr/metadonnees/definition/c2034.

(30)

(31)

Amennyiben a támogatott tevékenység a vonatkozó referenciaértékeknél nem lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez, magyarázatot kell adni annak okaira, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztására vonatkozóan megállapított referenciaértékek, az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint.

(32)

(33)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végzett tevékenységekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrahasznosítási műveletekhez való utólagos átalakítása a komposztálás és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés keretében végrehajtott ilyen intézkedések nem eredményezik az üzem hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.

(34)

(35)

Amennyiben a támogatott tevékenység a vonatkozó referenciaértékeknél nem lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez, magyarázatot kell adni annak okaira, hogy ez miért nem lehetséges. Az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan megállapított referenciaértékek.

(36)

(37)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végzett tevékenységekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrahasznosítási műveletekhez való utólagos átalakítása a komposztálás és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés keretében végrehajtott ilyen intézkedések nem eredményezik az üzem hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.

(38)

Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt felhasználó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés hatálya alá tartozó projekteket, b) az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységeket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való átálláshoz. A fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetésének ütemezését pontos mérföldkövekre kell alapozni.

(39)

Amennyiben a támogatott tevékenység a vonatkozó referenciaértékeknél nem lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez, magyarázatot kell adni annak okaira, hogy ez miért nem lehetséges. Az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan megállapított referenciaértékek.

(40)

(41)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végzett tevékenységekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrahasznosítási műveletekhez való utólagos átalakítása a komposztálás és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés keretében végrehajtott ilyen intézkedések nem eredményezik az üzem hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan üzemi szintű bizonyítékot szolgáltatnak.

Sorszám	Intézkedés	Mérföldkő /Target	Név	Kvalitatív mutatók (az alábbiak esetében: mérföldkövek)	Mennyiségi mutatók (célok esetében)			A befejezés indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok leírása
1.3.	1.4.	1.5.	1.6.	1.7.	Mértékegység:	Alapforgatókönyv	Cél	Negyedév	Év	1.8.
1–1	C1.R1 Lakhatási politika	Mérföldkő	A gyalogsági akadémia reformja („személyzeti au logement”)	Hatálybalépés:				1. KÉRDÉS:	2021	A gyalogsági akadémia számítási módjának felülvizsgálatát célzó jogszabályi módosítások hatálybalépése, hogy azok tükrözzék a háztartások aktuális jövedelmét.
1–2	C1.R1 Lakhatási politika	Mérföldkő	A Pinel és a közepes kategóriás bérlakások reformja	Hatálybalépés:				1. KÉRDÉS:	2023	A 2021. évi költségvetési törvény azon rendelkezéseinek hatálybalépése, amelyek a Pinel adójóváírás hatékonyságának javítását célzó jogszabályi módosításokra vonatkoznak, tekintettel a lakáskínálat növelésére azokon a területeken, ahol a piac nyomás alatt áll, valamint a 2022. évi költségvetési törvény közepes bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése.
1–3a	C1.R2 A RE2020 felülvizsgált hőszabályozás	Mérföldkő	A RE2020 hőszabályozás felülvizsgálata	Hatálybalépés:				1. KÉRDÉS:	2022	Az új RE2020-ban foglalt jogszabályi változások hatálybalépése az új építkezések ÜHG-kibocsátásának csökkentése, az új épületek energiahatékonyságának javítása és az új épületek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében.
1–3b	C1.R2 A RE2020 felülvizsgált hőszabályozás	Mérföldkő	A bizonyos tercier épületekre vonatkozó RE2020 hőszabályozás felülvizsgálata	Hatálybalépés:				1. KÉRDÉS:	2025	Az új RE2020-ban foglalt, meghatározott harmadlagos épületekre vonatkozó jogszabályi változások hatálybalépése az új építmények ÜHG-kibocsátásának csökkentése, az új épületek energiahatékonyságának javítása és az új épületek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében.
1–4	C1.I1 A magántulajdonban lévők energetikai felújítása épületek	Cél	A validált MPR száma		Szám	0	400000	4. KÉRDÉS	2021	MPR-ben részesülő háztartások száma.
1–5	C1.I1 Magánépületek energetikai felújítása	Cél	A validált MPR száma		Szám	400000	700000	4. KÉRDÉS	2022	MPR-ben részesülő háztartások száma.
1–6	C1.I2 Szociális lakások energetikai felújítása	Cél	A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma		Szám	0	20000	4. KÉRDÉS	2021	A szociális lakások kategóriájába tartozó olyan lakások száma, amelyek felújítási támogatásban részesülnek, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.
1–7	C1.I2 Szociális lakások energetikai felújítása	Cél	A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma		Szám	20000	40000	4. KÉRDÉS	2022	A szociális lakások kategóriájába tartozó olyan lakások száma, amelyek felújítási támogatásban részesülnek, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.
1–8	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	Az államhoz tartozó nyilvános helyszínek azon felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan bejelentették a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződést		A projektek száma	0	2900	4. KÉRDÉS	2021	Az államhoz tartozó olyan nyilvános telephelyek felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan legalább egy felújítási beruházásra irányuló szerződést jelentettek be azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.
1–9	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	Azoknak a helyi és regionális önkormányzatokhoz tartozó középületeknek a száma, amelyek energetikai felújítási munkálatokra vonatkozóan az állam vagy a regionális tanács támogatási bejelentésének tárgyát képezték		Támogatott épületek száma	0	1954	2. KÉRDÉS:	2022	A helyi és regionális önkormányzatokhoz (helyi és regionális önkormányzatokhoz, beleértve a településeket és településcsoportokat is) tartozó középületek száma, amelyek esetében az állam vagy a regionális tanács energetikai felújítási munkálatokra vonatkozó támogatási bejelentést nyújtott be azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.
1–10	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	Az energetikai felújítási munkálatok befejezésének helye szerinti államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es padlóinak száma		Négyzetméterek száma (millióban)	0	20	4. KÉRDÉS	2023	Azon államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es alapterületeinek száma, ahol energetikai felújítást hajtottak végre azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.
1–11	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	Az energetikai felújítási munkálatok befejezésének helye szerinti államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es padlóinak száma		Négyzetméterek száma (millióban)	20	28,75	4. KÉRDÉS	2024	Azon államhoz tartozó nyilvános telephelyek m²-es alapterületeinek száma, ahol energetikai felújítást hajtottak végre azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.
1–12	C1.I3 Középületek termikus felújítása	Cél	Iskolák, főiskolák vagy felsőoktatási intézmények száma iskolák, ahol az energetikai felújítási munkálatokat befejezték		Szám	0	681	4. KÉRDÉS	2024	Azon iskolák, főiskolák vagy középiskolák száma, ahol az energetikai felújítási munkálatokat befejezték, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el.
1–13	C1.I4 A mikrovállalkozások és kkv-k energetikai felújítása	Cél	Adójóváírásban és/vagy kísérő intézkedésekben részesülő vállalkozások száma		Szám	0	5000	4. KÉRDÉS	2023	A kis- és középvállalkozások és a kkv-k harmadlagos használatú épületeinek energetikai felújítására és/vagy a kereskedelmi és kézműves kamarák (CMA) és a kereskedelmi és iparkamarák (CCI) által támogatott épületekre vonatkozó adójóváírásban részesülő vállalkozások száma.

Sorszám	Intézkedés	Mérföldkő/célcél	Név		Kvalitatív mutatók (az alábbiak esetében: mérföldkövek)	Mennyiségi mutatók (célok esetében)			A befejezés indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok leírása
8.3.	8.4.	8.5.	8.6.		8.7.	Mértékegység:	Alapforgatókönyv	Cél	Negyedév	Év	8.8.
8–1	C8.R1: A szolgáltatásnyújtás reformja az Európai Unió működéséről szóló szerződés unemployme nt ügynökség	Cél	A Cap’E mploi szolgáltatásokat integrált ügynökségek			Szám	0	700	4. KÉRDÉS	2022	A Cap’Emploi szolgáltatásokat integrált Pôle Emploi-ügynökségek száma.
8–2	C8.R1: A szolgáltatásnyújtás reformja Az Európai Unió működéséről szóló szerződés unemployme nt ügynökség	Cél	Kárenyhítéssel foglalkozó tanácsadóval rendelkező ügynökségek			Szám	0	700	4. KÉRDÉS	2022	A „kártérítési tanácsadó” rendszert végrehajtó Pôle Emploi ügynökségek száma.
8–3	C8.R2: A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja rendszerek	Mérföldkő	A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja a gazdasági tevékenység fokozatos fellendítése érdekében a nagylelkűség korlátozása és szigorúbb hozzáférési feltételek a rendszerekhez		Hatálybalépés:				3. KÉRDÉS	2021	A kiigazítások a következőkből állnak: ·A munkáltatók és a munkavállalók javadalmazási szintjének csökkenése ·Az engedély érvényességi idejének csökkentése csökkentett munkaidős foglalkoztatás igénybevétele (12 hónaptól 3 hónapig, amely 12 hónapos időszakra megújítható) ·A védett ágazatok és az igazgatásilag bezárt vállalkozások megnövelt támogatási arányának fokozatos megszüntetése
8–4	C8.R3: Az egészségügy reformja és munkahelyi biztonság	Mérföldkő		A törvény olyan módosításainak elfogadása, amelyek célja: a „munkahelyi egészségügyi” szereplők hatékonyabb rendszerének biztosítása Franciaország számára, amely egyrészt a megelőzésre, másrészt pedig a megelőzésre összpontosít a „munkahelyi egészségügyért” felelős intézmények irányításának és működésének átszervezése	Hatálybalépés:				4. KÉRDÉS	2021	A törvény azon módosításainak elfogadása, amelyek a következőkről rendelkeznek: Franciaország hatékonyabb „munkahelyi egészségügyi szereplők” rendszerével rendelkezik, amely egyrészt a megelőzésre, másrészt pedig a következőkre összpontosít: másrészt a „munkahelyi egészségügyért” felelős intézmények irányításának és működésének átszervezése.
8–5	C8.R3: A következő országok reformja: Egészségügy és Munkahelyi biztonság	Cél		Egészségügyi szolgáltatások és munkahelyi biztonság: biztonságos digitális eszközök		Szám	0	165	2. KÉRDÉS:	2026	A biztonságos digitális eszközökkel felszerelt munkahelyi egészségügyi és biztonsági szolgáltatások száma.
8–6	C8.R4: Az „unemployme nt” biztosítás reformja	Mérföldkő		Több jogszabály hatálybalépése az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a munkanélküliségi rendszer reformja	Hatálybalépés:				4. KÉRDÉS	2021	Több, a következőkkel kapcsolatos intézkedés hatálybalépése: ·A napi referenciabér (SJR) kiszámításának új módszere; ·A magas jövedelmű kedvezményezetteknek nyolc hónap kompenzáció után megítélt ellátások csökkentésére szolgáló mozgó skála; ·A „bónusz” első lépésének hatálybalépése malus”
8–7	C8.R4: Reform a munkanélküliségi biztosításról	Mérföldkő		A fennmaradó összegek automatikus hatálybalépése a gazdaságossá válást követő intézkedések javulnak a feltételek	Bejegyzés hatályba lépett				4. KÉRDÉS	2022	A fennmaradó intézkedések automatikus hatálybalépése a gazdasági feltételek javulását követően: ·Az ellátásokhoz való hozzáférés feltételeinek korlátozása (négy helyett hat hónap) ·A magas jövedelmű kedvezményezetteknek hat hónap kompenzáció után megítélt ellátások csökkentésére szolgáló mozgó skála;
8–8	C8.I1: FNE– Képzés	Cél		Az FNE-Formation képzési útvonalaival összefüggésben nyújtott képzések		Szám	0	400 000	4. KÉRDÉS	2022	A képzések és egyéb intézkedések száma (a közösségi vívmányok érvényesítése, kompetenciaértékelés).
8–9	C8.I2: Átképzés duális képzési programok révén (Pro A)	Cél		A Pro program kedvezményezettjei Egy program		Szám	0	9 000	4. KÉRDÉS	2023	Duális képzési programok (Pro-A) keretében átképzésben részt vevő alkalmazottak száma.
8–10	C8.I3: Munkaerő-felvétel tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződésekhez nyújtott támogatás	Cél		Tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződésekért fizetett foglalkoztatási támogatások		Szám	0	333 374	4. KÉRDÉS	2021	Azon tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések száma, amelyek esetében foglalkoztatási támogatást fizettek a munkáltatónak.
8–11	C8.I4: Munkaerő-felvétel támogatás professzionalitással kapcsolatos szerződések esetében	Cél		Fizetett foglalkoztatási támogatások professzionalizálás a szerződésekről		Szám	0	100 000	1. KÉRDÉS:	2022	Azoknak a professzionalizációs szerződéseknek a száma, amelyek esetében a munkáltatónak a kivételes professzionalizálási támogatást kifizették.
8–12	C8.I5: Munkaerő-felvétel támogatás a 26 év alatti fiatalok számára	Cél		Fizetett foglalkoztatási támogatások szerződések esetében 26 év alatti fiatalok foglalkoztatása		Szám	0	337 000	1. KÉRDÉS:	2021	Azon szerződések száma, amelyek esetében a fiatalok foglalkoztatásához nyújtott támogatást kifizették a munkáltatónak.
8–13	C8.I6: Létrehozás –án/-én munkahelyek a sportágazat fiataljai számára	Cél		A sportágazatban létrehozott, támogatásban részesülő munkahelyek		Szám	0	2200	3. KÉRDÉS	2023	A sportágazatban létrehozott, támogatásban részesülő munkahelyek száma.
8–14	C8.I7: Bentlakásos iskolák a kiválóságért	Cél		Épített vagy felújított helyek		Szám	0	1500	3. KÉRDÉS	2023	A „Beállítás” keretében épített vagy felújított helyek száma kiválósági iskolák”.
8–15	C8.I8: „Együtt a sikerért”	Cél		A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok		Szám	0	185 000	3. KÉRDÉS	2021	A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok száma.
8–16	C8.I9: Államilag fedezett garanciák diákhitelek	Cél		Az állam által garantált kedvezményezettek diákhitelek		Szám	0	36 000	4. KÉRDÉS	2022	Az államilag garantált diákhitelek kedvezményezettjeinek száma a Bpifrance-val kötött szerződés módosítását követően, növelve az állami támogatást.
8–17	C8.I10: Személyre szabott pálya azon 16–18 éves fiatalok számára, akik nem tartják be a képzési követelményt	Cél		Fiatalok, akik részt vesznek az AFPA tevékenységeiben		Szám	0	10 500	1. KÉRDÉS:	2022	A nemzeti felnőttképzési ügynökség (Afpa) által kínált személyre szabott pálya első szakaszába belépő 16–18 éves fiatalok száma.
8–18	C8.I11: Létrehozás –án/-én helyek a felsőoktatásban	Cél		A felsőoktatási helyek létrehozzák a d) pontot		Szám	0	30 000	4. KÉRDÉS	2022	A Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium (MESR) informatikai rendszerekkel és statisztikai tanulmányokkal foglalkozó aligazgatósága által végzett „hallgatói monitoring információs rendszer” felmérés alapján létrehozott felsőoktatási helyek száma („le Système d’Information sur le Suivi de l’Etudiant – SISE” felmérés).
8–19	C8.I12: Terv ifjúság: felsőoktatás	Cél		A felsőoktatási helyek létrehozzák a d) pontot		Szám	0	16 000	3. KÉRDÉS	2021	Az akadémiák felmérései alapján létrehozott felsőoktatási helyek száma.
8–20	C8.I13: PACEA és Ifjúság biztosíték	Cél		Az alábbiak címzettjei: A PACEA által nyújtott ellátás vagy az ifjúsági garancia keretében nyújtott ellátás 2021-ben		Szám	0	130 000	1. KÉRDÉS:	2022	Azon fiatalok száma, akik 2021-ben PACEA-támogatásban vagy ifjúsági garancia ellátásban részesültek.
8–21	C8.I14: Fiataloknak szóló támogatott szerződések (PEC és CIE)	Cél		Támogatott szerződések		Szám	0	65 000	1. KÉRDÉS:	2022	A támogatott szerződések száma ifjúsági PEC és ifjúsági CIE esetében, a Pôle Emploi jelentése szerint.
8–22	C8.I15: Támogatás a munkáltatók részére fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása céljából (AMEETH)	Cél		Kifizetett támogatások		Szám	0	12 500	2. KÉRDÉS:	2021	A fogyatékossággal élő munkavállaló felvételéért fizetett foglalkoztatási támogatások száma.
8–23	C8.I16: A „kísérő foglalkoztatási” terv meghosszabbítása	Mérföldkő		A „kísérő foglalkoztatási” terv kiterjesztésének teljes körű megvalósítása	A teljesítést igazoló jelentés				2. KÉRDÉS:	2023	A fogyatékossággal élő személyeket támogató „kísérő foglalkoztatási” terv kiterjesztésének teljes körű megvalósítása.
8–24	C8.I17: Távoktatási tanfolyamok	Cél		Bejegyzések az alábbiakba: távoktatási tanfolyamok		Szám	0	30 000	4. KÉRDÉS	2023	A távoktatási tanfolyamokra való beiratkozások száma a Pôle Emploi által javasoltak szerint.
8–25	C8.I18: A szakmai képzés korszerűsítése és digitalizálása	Cél		Olyan képzési szervezetek, amelyek nyilatkoznak arról, hogy a képzésben részt vevő személyeket részben vagy teljes mértékben a távoktatás révén		Szám	0	11 000	4. KÉRDÉS	2025	Azon képzési szervezetek száma, amelyek az oktatási és pénzügyi kimutatásukban nyilatkoznak arról, hogy a távoktatás keretében részben vagy teljes egészében képzésben részesültek.
8–26	C8.I18: A szakmai képzés korszerűsítése és digitalizálása	Mérföldkő		Projektmenedzsment-támogatás a tervezés támogatása érdekében, valamint a digitális tartalom terjesztése	A leszállítandó anyagok továbbítása				4. KÉRDÉS	2022	A digitális tartalom (beleértve a 15 projektdokumentációt is) tervezésének és terjesztésének támogatását célzó projektirányítási támogatás keretében előállított eredmények
8–27	C8.I19: További allokációk a „Pro” esetében: átmeneti társulások (AT pro) a következők finanszírozására: szakmai szakember átmenetek	Cél		Finanszírozott szakmai átmenetek		Szám	12 277	16 177	4. KÉRDÉS	2022	A 2021-ben megkezdett, finanszírozott szakmai átmenetek számának (+ 3900) növekedése a 2020-ban finanszírozott szakmai átmenetek teljes számához képest.
8–28	C8.I20: Felső rész – feljebb: –án/-én egyéni tanulási számlák a digitális készségekért	Cél		Azok a személyek, akik a kiegészítő ILA-t arra használták, hogy feliratkozzanak egy, a nemzeti nyilvántartásban szereplő, digitális készségekkel kapcsolatos képzésre a szakmai tanúsítványok nyilvántartása vagy a külön nyilvántartásban		Szám	0	22 500	1. KÉRDÉS:	2022	Azok a személyek, akik az általuk feltöltött ILA-t arra használták, hogy feliratkozzanak a „szakmai képesítések nemzeti nyilvántartásában” vagy a „speciális nyilvántartásban” szereplő digitális készségekre vonatkozó képzés.
8–29	C8.I21: Növekedés az alábbi forrásokban: Franciaország Kompetenciák	Mérföldkő		A megállapodás aláírása az alábbiakkal: Franciaország: Compétences	A megállapodás aláírása				1. KÉRDÉS:	2021	A francia állam és a France Compétences aláírta a France Competences pénzügyi forrásainak 750000000 euróval történő növeléséről szóló megállapodást.
8–30	C8.I21: Növekedés az alábbi forrásokban: Franciaország Compétence s	Cél		További tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések aláírása		Szám	302 619	462 619	4. KÉRDÉS	2023	A 2021 és 2023 között aláírt további tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések száma (+ 160000) a 2019. évi alapforgatókönyvhöz képest, a kompetenciaszolgáltatók jelentése szerint.
8–31	C8.I22: Az alábbiak forrásainak növelése: Pôle Emploi	Cél		Felvett Pôle Emploi-tanácsosok		Szám	0	1 000	4. KÉRDÉS	2022	A határozott idejű szerződéssel felvett Pôle Emploi-tanácsadók száma.

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő /Target	Név
1–1	C1.R1 Lakhatási politika	Mérföldkő	A gyalogsági akadémia reformja („Aides personnelles au logement”)
1–4	C1.I1 Magánépületek energetikai felújítása	Cél	A validált MPR száma
1–6	C1.I2 A szociális lakások energetikai felújítása	Cél	A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma
1–8	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	Az államhoz tartozó nyilvános helyszínek azon felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan bejelentették a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződést
2–4	C2.I1 Az ipar dekarbonizációja	Cél	Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás
2–6	C2.I2 Városi tömörítés: fenntartható építkezés	Cél	A támogatásban részesülő települések száma
3–1	C3.R1 Mobilitási jog	Mérföldkő	A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése
3–2	C3.R1 Mobilitási jog	Mérföldkő	A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019–1428. sz. törvény 172. cikke
3–4	C3.R2 Zöld költségvetés	Mérföldkő	Zöld költségvetés a finanszírozási törvénnyel
3–5	C3.I1. Vasúti támogatás	Mérföldkő	A finanszírozási megállapodások megkötése
3–15	C3.I2 Tiszta üzemű járművek vásárlásához nyújtott támogatás	Cél	Ökológiai bónuszok
3–18	C3.I3 Napi mobilitás	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai
3–21	C3.I4 A közlekedési infrastruktúra munkálatainak felgyorsítása	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai
3–22	C3.I4 A közlekedési infrastruktúra munkálatainak felgyorsítása	Mérföldkő	Az ASP (l’Agence de Services et de Paiement) aláírása az új töltőállomások finanszírozási megállapodásáról
3–27	C3.I5 Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele	Cél	A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma
3–29	C3.I6 A kikötők környezetbarátabbá tétele	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai
4–1	C4.R1: A Programme d’investissements d’avenir (PIA) irányításának reformja	Mérföldkő	A Programme d’investissements d’avenir felülvizsgált irányítása
4–2	C4.I1: Innováció a zöld gazdaságért átállás	Cél	Validált „gyorsítási stratégiák” száma
6–5	C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák	Cél	A validált stratégiák száma
7–3	C7.R2 Ökológiai jog Kísérletezés	Mérföldkő	A különbségtételhez való jog biztosítását célzó törvény hatálybalépése
7–6	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A CAFP jelentésének benyújtása (Commission sur l’Avenir de Finances Publiques)
7–7	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A CAFP-jelentésben szereplő egyes ajánlások végrehajtása
7–8	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A Covid19-válság megfékezésére irányuló program végrehajtása a költségvetésiterv-javaslatban
7–10	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	A termelékenységi reformok eredményeinek közzététele
7–11	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	Jelentés a Számvevőszék államháztartással kapcsolatos ellenőrző látogatásáról
7–35	Kontroll- és ellenőrzési eljárások a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során	Mérföldkő	A rendszer megszervezése, az adatok kezelése és az ellenőrzések megszervezése
8–3	C8.R2 A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja	Mérföldkő	A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja a gazdasági tevékenység élénkítése érdekében a nagyvonalúság fokozatos korlátozása és a rendszerekhez való hozzáférés feltételeinek szigorítása révén
8–4	C8.R3 A munkahelyi egészség és biztonság reformja	Mérföldkő	Törvénymódosítások elfogadása, amelyek célja, hogy Franciaország számára a „munkahelyi egészségügyi” szereplők hatékonyabb rendszerét biztosítsák, amely egyrészt a megelőzésre, másrészt a „munkahelyi egészségügyért” felelős intézmények irányításának és működésének átszervezésére összpontosít
8–6	C8.R4 A munkanélküliségi biztosítás reformja	Mérföldkő	A munkanélküliségi rendszer reformjához kapcsolódó számos intézkedés hatálybalépése
8–10	C8.I3 A tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződésekhez nyújtott támogatás	Cél	Tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződésekért fizetett foglalkoztatási támogatások
8–12	C8.I5 A 26 év alatti fiatalok támogatásának növelése	Cél	26 év alatti fiatalokat foglalkoztató szerződésekért fizetett foglalkoztatási támogatások
8–15	C8.I8 „Együtt a sikerért”	Cél	A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok
8–19	C8.I12 Ifjúsági terv: felsőoktatás	Cél	Felsőoktatási helyek létrehozása
8–22	C8.I15 A munkáltatók támogatása fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásához (AMEETH)	Cél	Kifizetett támogatások
8–29	C8.I21 A France Compétences forrásainak növelése	Mérföldkő	A France Compétences-szel kötött megállapodás aláírása
9–1	C9.R1 Nemzeti stratégia az egészségügyi rendszer átalakításához	Mérföldkő	Szavazás és a törvényjavaslat közzététele az egészségügyi rendszer javításáról (a kórházak irányításának egyszerűsítése).
9–3	C9.R2 Az autonómia elvesztésének kockázatát fedező új szociális biztonsági ág létrehozása	Mérföldkő	Az idősek és a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének támogatását célzó új szociális biztonsági ág létrehozásáról szóló törvény
9–18	C9.I8 PIA4 – Az oktatási, kutatási, promóciós és innovációs ökoszisztémák támogatása	Mérföldkő	Mindhárom elindított projektfelhívás („kiválóság”,„A felsőoktatási és kutatási intézmények erőforrásainak diverzifikálása” és „Az iskolai oktatás átalakítása az innováció és az új szervezeti és irányítási formák előmozdítása révén”)
		Részlet Összeg	8 505 747 126 EUR