EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.20.

COM(2023) 338 final

2023/0200(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Ukrajna-eszköz létrehozásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy jelentős szerepet játszik Ukrajna újjáépítésében, és támogatja az ország újjáépítéséhez szükséges beruházásokat, valamint az Ukrajna uniós csatlakozásának előmozdítását célzó reformokat 3 . Ezek a reformok hozzá fognak járulni az ukrán jogszabályok és az uniós vívmányok fokozatos összehangolásához, és elő fogják mozdítani Ukrajna egységes piacba történő integrációját. Mindez a szabályozási biztonság és az üzleti környezet javítása révén elő fogja segíteni, hogy Ukrajna vonzó beruházási helyszín legyen. Az Európai Tanács felkérte 4 a Bizottságot, hogy ennek alapján terjesszen elő javaslatokat 5 .

1.Az I. pillér az Ukrajnának nyújtott nem visszafizetendő támogatást és hiteltámogatás formájában nyújtott pénzügyi támogatást tartalmazza. E támogatás folyósítása érdekében Ukrajna kormánya a Bizottsággal szoros együttműködésben tervet készít, amelyet az EU jóvá fog hagyni. Ez a terv magában foglalja Ukrajnának az ország helyreállítására, újjáépítésére és korszerűsítésére, valamint az uniós csatlakozási folyamat részeként végrehajtani kívánt reformokra vonatkozó elképzeléseit. A források kifizetése a terv végrehajtásán alapul, több feltétel teljesítéséhez kötött és meghatározott ütemezés szerint történik. Jelentős hangsúlyt kap a közigazgatási reform, a jó kormányzás, a jogállamiság, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás – beleértve a hatékony és eredményes irányítási és kontrollrendszerek előmozdítását, valamint a korrupció és a csalás elleni küzdelem kiemelt fontosságát –, ahogy a csatlakozási folyamatot és a gazdaság korszerűsítését megalapozó több más reform és az uniós vívmányokhoz való közelítés is. A források folyósítása e feltételek teljesítésétől függ.

2.A II. pillér egy Ukrajna számára fenntartott beruházási keret, amelynek célja, hogy magán- és közberuházásokat vonzzon Ukrajna helyreállításához és újjáépítéséhez, és támogassa a terv végrehajtását. A pillér ki fogja egészíteni az Ukrajnára vonatkozó összes meglévő pénzügyi eszközt (vegyes finanszírozás és garanciák), és lehetővé teszi azok bővítését, amennyiben a feltételek ezt lehetővé teszik.

3.A III. pillér technikai segítségnyújtást és egyéb támogató intézkedéseket tartalmaz, ideértve a reformokkal kapcsolatos szakértelem mozgósítását, az önkormányzatoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében a csatlakozás előtt álló országok számára általában rendelkezésre álló, a terv célkitűzéseit támogató kétoldalú támogatás egyéb formáit. A pillér ezenkívül támogathatja a háború következményeinek kezelését célzó egyéb intézkedéseket is, például a háborús károkhoz kapcsolódóan. A III. pillér az I. pillér keretében Ukrajnának nyújtott hitelek kamattámogatását is fedezi.

·alapvető követelmények (például makroszintű pénzügyi stabilitás, költségvetési felügyelet, államháztartási gazdálkodás). A feltételek meghatározhatók úgy, hogy tükrözzék az e követelmények teljesítése felé tett kielégítő előrehaladást; valamint

·ágazati és strukturális reformok és beruházások. A feltételek köztes lépésekre lesznek bontva, és meg lesz adva a teljesítés ütemezése.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Hatásvizsgálat

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

a)a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan garantált hitelek;

b)az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet módosításának részeként egy, a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladó új speciális eszköz, az Ukrajna-tartalék. Ez a tartalék a hitelekhez kapcsolódó kiadások kivételével valamennyi kiadást támogathatja, beleértve a nem visszafizetendő támogatást, a vissza nem térítendő támogatást és a garanciákra való tartalékképzést is.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2023/0200 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Ukrajna-eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére és 322. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Tekintettel arra, hogy Ukrajna 2014-ben ambiciózus, az Európai Unióval való fokozatos integrációhoz vezető reformpályára lépett, 2014. június 27-én a felek aláírták az Unió és Ukrajna közötti, egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre is kiterjedő társulási megállapodást, amely 2017. szeptember 1-jén hatályba lépett.

(2)Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborújának 2022. február 24-i kezdete óta az Unió, annak tagállamai és az európai pénzügyi intézmények példa nélküli támogatást mozgósítottak Ukrajna gazdasági, társadalmi és pénzügyi rezilienciájának megerősítésére, ötvözve az uniós költségvetésből származó támogatást, többek között a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást, valamint az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott, részben vagy egészben az uniós költségvetés által garantált támogatást, valamint a tagállamok által nyújtott további pénzügyi támogatást.

(3)Az Európai Tanács 2022. június 23-i ülésén úgy határozott 10 , hogy tagjelölt ország státuszt ad Ukrajnának, és ezzel kifejezte azon eltökélt szándékát, hogy az újjáépítést összekapcsolja az európai integráció felé vezető pályáját segítő reformokkal. Az Unió kiemelt prioritása, hogy folyamatos, erőteljes támogatást nyújtson Ukrajnának, és e támogatás megfelel az Unió azon határozott politikai kötelezettségvállalásának, hogy Ukrajnának mindaddig segítséget nyújt, amíg szükséges.

(4)Az (EU) 2022/2463 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 alapján 2023-ban 18 milliárd EUR összegig terjedő uniós makroszintű pénzügyi támogatás megfelelő választ jelent Ukrajna 2023. évi finanszírozási hiányára, és segített jelentős, más donoroktól és nemzetközi pénzügyi intézményektől származó finanszírozást mozgósítani. Ez jelentős mértékben hozzájárult Ukrajna makrogazdasági és pénzügyi rezilienciájához e kritikus időszakban.

(5)Az Unió jelentős pénzügyi támogatást nyújt egy olyan kiegészítő csomagon keresztül is, amely ötvözi az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) forrásait 12 és az Európai Beruházási Bank által nyújtott hiteleket.

(6)A Tanács emellett a (KKBP) 2021/509 tanácsi határozat 13 értelmében határozott az ukrán fegyveres erőket az Európai Békekeret részeként támogató, 5,6 milliárd EUR összegű intézkedésekről, valamint a közös költségek tekintetében egy Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszióról 100 millió EUR összegben. Az Unió és tagállamai az (EU) 2021/836 európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 14 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 15 szerinti uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül példa nélküli természetbeni veszélyhelyzet-reagálási műveletet is végrehajtottak, amely a mechanizmus létrehozása óta a legnagyobb szükséghelyzeti művelet.

(7)Emellett a 2022 májusában létrehozott EU-Ukrajna szolidaritási folyosók a becslések szerint 2023. május végéig 31 milliárd EUR értékű exportot eredményeztek az ukrán gazdaság számára.

(8)Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja több mint 270 milliárd EUR 16 kárt okozott Ukrajnának (2023. február 24-i állapot), az újjáépítési költségek becsült összege 384 milliárd EUR; Ukrajna továbbá elvesztette a pénzügyi piacokhoz való hozzáférését és állami bevételei jelentősen visszaestek, miközben a humanitárius helyzet kezelésére és az állami szolgáltatások folytonosságának fenntartására fordított közkiadások jelentősen megnövekedtek. Ezek a becslések, valamint az összes egyéb megfelelő és későbbi forrásból származó analitikus információk megfelelő alapot biztosítanak az elkövetkező évekre vonatkozó finanszírozási igények meghatározásához, beleértve a regionális és ágazati megfontolásokat is.

(9)A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023. március 30-án 75,1 milliárd EUR-ra becsülte a 2027-ig tartó időszakra az állami finanszírozási hiányt, és 14,4 milliárd EUR összegű négyéves programról állapodott meg Ukrajnával a költségvetési, a külső, valamint az ár- és a pénzügyi stabilitás fenntartására és a gazdasági helyreállítás támogatására irányuló szakpolitikák megszilárdítása érdekében, valamint a háború utáni újjáépítéssel és Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggésben a hosszú távú növekedés előmozdítása érdekében a kormányzás megerősítése és az intézmények megszilárdítása céljából.

(10)Tekintettel arra, hogy Ukrajna finanszírozási igényének egy részét legalább 2027-ig nincs mód kielégíteni, rugalmas támogatást kell mozgósítani az ukrán kormány számára feladatai ellátásához, valamint az ország helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének támogatásához.

(11)Tekintettel az Oroszország általi agressziós háború következtében Ukrajna gazdaságában, társadalmában és infrastruktúrájában bekövetkezett károkra, az országnak a feladatai ellátásához, valamint Ukrajna gyors megsegítéséhez, gyors helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez nyújtott támogatásnak olyan átfogó támogatásnak kell lennie, amely elősegíti a gazdaság újjáépítését, egy szabad és virágzó, az európai értékeken alapuló, az európai és a globális gazdaságba jól integrált ország alapjainak megteremtését, és előmozdítja az ország Európai Unióhoz való csatlakozását.

(12)Ezzel összefüggésben létre kell hozni egy középtávú egységes eszközt, amely összefogja az Unió által Ukrajnának nyújtott kétoldalú támogatást és biztosítja a koordinációt és a hatékonyságot. E célból létre kell hozni az Ukrajna-eszközt (a továbbiakban: az eszköz), amely egyensúlyt teremt az Ukrajna finanszírozási hiányának, valamint helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési igényeinek kezelésére irányuló uniós válaszintézkedések rugalmassága és programozhatósága között, ugyanakkor támogatja Ukrajna reformtörekvéseit az Unióhoz való csatlakozása felé vezető úton.

(13)Az Ukrajna-eszközt az ukrán kormány által kidolgozott koherens és prioritásokat lefektető újjáépítési tervvel (a továbbiakban: Ukrajna-terv) kell alátámasztani, amely strukturált és kiszámítható keretet biztosít Ukrajna helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez, és egyértelműen megfelel az uniós csatlakozási követelményeknek.

(14)Az Ukrajnának 2024 és 2027 között nyújtandó uniós támogatást elsősorban és főként az Ukrajna-eszköz keretében kell rendelkezésre bocsátani, egy egységes eszközön keresztül megvalósuló következetes megközelítés biztosításával, a meglévő eszközök keretében végzett tevékenységek felváltása vagy adott esetben kiegészítése révén.

(15)E tekintetben az eszköz keretében nyújtott uniós támogatásnak fel kell váltania az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel (Globális Európa) (NDICI) keretében nyújtott kétoldalú támogatást. Mindazonáltal fontos biztosítani, hogy Ukrajna továbbra is részesülhessen az NDICI keretében nyújtott regionális, tematikus, gyorsreagálási és egyéb támogatási formákból, beleértve a határokon átnyúló együttműködési programokat, és általában véve továbbra is elő kell mozdítani a regionális, makroregionális és határokon átnyúló együttműködést és területfejlesztést, többek között az uniós makroregionális stratégiák végrehajtása révén.

(16)A humanitárius segítségnyújtást, a védelmet vagy a háború elől menekülő ukrán menekülteknek védelmet biztosító tagállamoknak nyújtott támogatást az eszközön kívül kell biztosítani. Emellett Ukrajna továbbra is részesülhet a releváns meglévő uniós programok előnyeiből.

(17)Az eszköznek hozzá kell járulnia Ukrajna finanszírozási hiányának 2027-ig történő megszüntetéséhez azáltal, hogy kiszámítható, folyamatos, rendezett és időben érkező vissza nem térítendő támogatásokat és rendkívül kedvezményes pénzügyi segítséget nyújt. A támogatásnak elő kell segítenie Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, és enyhítenie kell Ukrajna külső finanszírozási korlátait.

(18)Az új eszköz keretében sürgősen meg kell kezdeni az Ukrajna helyreállításába, újjáépítésébe és korszerűsítésébe történő beruházásokat annak érdekében, hogy tisztességes életkörülményeket lehessen biztosítani az ukrán lakosság számára, valamint munkahelyeket és bevételeket lehessen teremteni és fokozatosan csökkenteni lehessen a szükséges nemzetközi segítségnyújtás mértékét.

(19)Az eszköznek szorosan össze kell kapcsolnia a helyreállítást, az újjáépítést és a korszerűsítést az uniós tagság perspektívájával azáltal, hogy a pénzügyi támogatást a csatlakozást előkészítő reformok és beruházások végrehajtásához köti.

(20)Az Ukrajna-terv által egyetlen eszközön keresztül biztosított középtávú tervnek arra is ösztönöznie kell Ukrajnát, hogy a beruházásokat és a reformokat a zöld, digitális és inkluzív gazdaságra való átállás felé irányítsa, és segítenie kell a hasonlóan gondolkodó donorok mozgósítását az Ukrajna támogatását célzó többéves hozzájárulások érdekében.

(21)A helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési erőfeszítéseknek Ukrajna felelősségvállalásán, a támogató országokkal és szervezetekkel való szoros együttműködésen és koordináción, valamint Ukrajna uniós csatlakozás felé vezető útján kell alapulniuk. A regionális és helyi közigazgatási szerveknek szintén fontos szerepet kell játszaniuk. Az Unió és Ukrajna városai és régiói közötti partnerségekbe ágyazott partnerségi együttműködésnek és programoknak gazdagítaniuk kell és fel kell gyorsítaniuk a helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési folyamatot.

(22)Az Uniónak elő kell mozdítania továbbá a helyi hatóságokkal – ide tartozik a kormányzás szubnacionális szintjeinek és ágainak széles köre, többek között a régiók, a körzetek, a járások és az egyéb ukrán közigazgatási egységek – való szoros konzultációt és együttműködést, valamint a fenntartható fejlődésen alapuló és a fenntartható fejlődési célok helyi szintű végrehajtása révén az Ukrajna helyreállításában, újjáépítésében és korszerűsítésében való részvételüket. Az Uniónak el kell ismernie a helyi hatóságok sokrétű szerepét a helyi fejlesztés területi megközelítésének előmozdításában, beleértve a decentralizációs folyamatokat, a részvételt és az elszámoltathatóságot, és tovább kell erősítenie a helyi önkormányzatok kapacitásépítéséhez nyújtott támogatását.

(23)Az Uniónak – a tagállamok tapasztalataira építve – támogatást kell nyújtania Ukrajnának a csatlakozás felé történő átmenethez. Az ilyen együttműködésnek különösen a tagállamok által a saját reformfolyamataik során szerzett tapasztalatok megosztására kell összpontosítania.

(24)Az eszköz keretében nyújtott támogatásnak továbbá az Ukrajna reformját és újjáépítését támogató kulcsfontosságú szervezetekre, például az Európai Beruházási Bankra, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankra, a Világbankra, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetre és a Nemzetközi Valutaalapra kell épülnie, és maximalizálnia kell a velük fennálló szinergiákat.

(25)Tekintettel a háborúval összefüggő bizonytalanságokra, helyénvaló, hogy az eszközből kellően indokolt rendkívüli körülmények között – különösen a háborús helyzet jelentős romlása esetén – támogatást lehessen nyújtani Ukrajnának az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartása és az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében. Ilyen kivételes finanszírozás – a Bizottság javaslata alapján hozott tanácsi végrehajtási határozat útján – kizárólag akkor nyújtható, ha megállapítást nyer, hogy Ukrajna nem képes teljesíteni az e rendelet szerinti támogatási formákhoz kapcsolódó feltételeket, amennyiben Ukrajna a támogatás kedvezményezettje, és a kivételes finanszírozást meg kell szüntetni, amint a feltételek teljesítése újra lehetségessé válik. Az ilyen finanszírozás nem érintheti az egyéb olyan konkrét uniós eszközökből származó finanszírozást, amelyeket természeti katasztrófák vagy más humanitárius vagy polgári védelmi vészhelyzetek esetén kell mozgósítani.

(26)Az e rendelet végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatározott bővítéspolitikai keret, a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, azok a multilaterális megállapodások, amelyeknek az Unió részes fele, az Ukrajnával jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó más megállapodások, valamint az Európai Parlament állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei képezik. A Bizottságnak biztosítania kell az e rendelet alapján nyújtott támogatás és a bővítéspolitikai keret közötti koherenciát.

(27)Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – értékeit, és elkötelezett azok érvényesítése mellett. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

(28)Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtó európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy maradéktalanul teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított csatlakozási kritériumokat (a továbbiakban: koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben az Unió rendelkezik az új tag integrálásához szükséges kapacitással. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával, egy működő piacgazdaság meglétével, valamint azon kapacitással kapcsolatosak, hogy megbirkózzanak az Unión belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel, továbbá azon képességgel kapcsolatosak, hogy vállalni kell nem csupán a Szerződések szerinti jogokat, de a kötelezettségeket – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljainak elérésére való törekvést – is.

(29)Az Uniónak és Ukrajnának közös érdeke, hogy Ukrajna előrelépést érjen el az uniós tagság céljából a politikai, jogi és gazdasági rendszereinek reformjára irányuló erőfeszítései terén. Ukrajna tagjelölt országként való elismerése stratégiai beruházást jelent Európa békéjébe, biztonságába, stabilitásába és jólétébe, és lehetővé teszi az Unió számára, hogy jobban meg tudja válaszolni a globális kihívásokat. A csatlakozás az Unió és Ukrajna számára kölcsönös előnyt jelentő fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket is teremt, biztosítva az ország fokozatos átalakulását is. Az uniós tagság kilátása erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítva a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat.

(30)Az alapvető európai értékek elfogadása és az azok melletti elköteleződés tudatos választás, és elengedhetetlen az uniós tagságra törekvő Ukrajna számára. Ennek megfelelően Ukrajnának magáévá kell tennie az európai értékeket, és maradéktalanul el kell köteleznie magát az európai értékek, valamint a szabályokon és értékeken alapuló globális rend fenntartása és a szükséges reformoknak az emberek érdekében történő energikus megvalósítása mellett.

(31)Az orosz agressziós háború által okozott károk miatti újjáépítés nem korlátozódhat a háború előtti állapotok visszaállítására. Az újjáépítés lehetőséget kínál arra, hogy az Unió az uniós szakpolitikákkal összhangban támogassa Ukrajna egységes piacba való integrációját, valamint felgyorsítsa az ország fenntartható zöld és digitális átállását. Az eszköznek oly módon kell előmozdítania az újjáépítést, hogy az uniós szabályokra és előírásokra építve korszerűsítse és javítsa Ukrajna gazdaságát és társadalmát azáltal, hogy reziliens módon beruház Ukrajna zöld, digitális és inkluzív gazdaságra való átállásába, valamint kritikus infrastruktúrájának, termelési kapacitásának és humántőkéjének helyreállításába, újjáépítésébe és korszerűsítésébe.

(32)Az eszköznek hozzá kell járulnia a Párizsi Megállapodásban, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezményben, és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményében foglaltak betartásához, és nem idézhet elő környezetkárosodást, illetve nem lehet ártalmas a környezetre vagy az éghajlatra. Konkrétan az eszköz keretében odaítélt támogatásnak koherensnek kell lennie azzal a hosszú távú céllal, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodás előtti szinthez viszonyítva jóval 2 °C alatt maradjon, és az arra irányuló törekvéssel, hogy az iparosodás előtti szintet legfeljebb 1,5 °C-kal haladja meg. Emellett összhangban kell lennie az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésére és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia előmozdítására irányuló célkitűzéssel, valamint támogatnia kell a biológiai sokféleség megőrzését, a körforgásos gazdaságot és a szennyezőanyag-mentességet. Különös figyelmet kell fordítani a járulékos előnyt teremtő és többféle célkitűzés teljesítéséhez is hozzájáruló, többek között az éghajlatra, a biológiai sokféleségre és a környezetre vonatkozó tevékenységekre.

(33)Ezzel összefüggésben az eszköz keretében finanszírozott intézkedéseket a „ne árts” és a „senkit nem hagyunk hátra” elveknek kell vezérelniük.

(34)E rendelet végrehajtásakor figyelembe kell venni az egyenlőségközpontú Unióra vonatkozó stratégiának megfelelően az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét. A rendelet végrehajtásának elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelését, továbbá törekednie kell a nők és a lányok jogainak védelmére és előmozdítására a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós cselekvési tervekkel, valamint a vonatkozó tanácsi következtetésekkel és nemzetközi egyezményekkel összhangban. Az eszköz végrehajtásának összhangban kell lennie a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, és biztosítania kell az akadálymentességet a beruházások és a technikai segítségnyújtás terén.

(35)A jogállamiság – ideértve az igazságszolgáltatás függetlenségét is – megerősítése, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az átláthatóság, a jó kormányzás minden szinten, a szabad és plurális médiarendszer megőrzése és a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a közigazgatási reform megerősítése – többek között a közbeszerzések, a verseny és az állami támogatások területén – kulcsfontosságú kihívások maradnak, és lényegesek Ukrajna számára ahhoz, hogy közeledjen az Unióhoz, és felkészüljön az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalására. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére és arra, hogy érzékelhető eredményeket kell elérni, az Ukrajna-eszköz keretében nyújtott támogatásnak a lehető legkorábban kezelnie kell az említett kérdéseket.

(36)A részvételi demokrácia elvével összhangban az Uniónak Ukrajnában ösztönöznie kell a parlamenti kapacitások, a parlamenti ellenőrzés, a demokratikus eljárások és a méltányos képviselet megerősítését.

(37)Az Unió és Ukrajna közötti, a biztonságra vonatkozó megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos a biztonsággal, a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetések eredményes és hatékony kezelése szempontjából.

(38)Az Ukrajna-eszköz keretében nyújtott támogatás – adott esetben – segíti azokat a bizalomépítő intézkedéseket és folyamatokat is, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatást, a tényfeltárást, a kártalanítást és a meg nem ismétlődés garanciáit, valamint a háború során elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtését.

(39)Az eszköz keretébe tartozó támogatás rendelkezésre bocsátásának előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat és intézményeket – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait.

(40)Az Ukrajna-eszköz keretében – többek között Ukrajna csatlakozásához – nyújtott támogatást az általános és egyedi célkitűzések teljesítése érdekében, meghatározott kritériumok és egyértelmű feltételek alapján kell biztosítani.

(41)Az Ukrajna-eszköz általános célkitűzése, hogy segítse Ukrajnát a háború társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek kezelésében, hozzájárulva az ország újjáépítéséhez, beleértve az ország helyreállítását és korszerűsítését; hogy előmozdítsa a társadalmi, gazdasági és környezeti rezilienciát, valamint az Unióba, a globális gazdaságba és piacokba való fokozatos integrációját; valamint hogy felkészítse Ukrajnát a jövőbeli uniós tagságra a csatlakozási folyamat támogatása révén. Ezeket a célkitűzéseket egymást kölcsönösen erősítő módon kell megvalósítani.

(42)A szociális jogok európai pillérével összhangban az eszköznek támogatnia kell a szolidaritást, az integrációt és a társadalmi igazságosságot a minőségi foglalkoztatás és a fenntartható növekedés megteremtése és fenntartása, a lehetőségek és a szociális védelem terén a hozzáférés és az egyenlőség biztosítása, a kiszolgáltatott csoportok védelme és az életszínvonal javítása céljából. Az eszköznek hozzá kell járulnia a szegénység elleni küzdelemhez és a munkanélküliség kezeléséhez is, és minőségi munkahelyek létrehozását, valamint a hátrányos helyzetű csoportok befogadását és integrációját kell eredményeznie. Az eszköznek beruházási lehetőségeket kell biztosítania a készségfejlesztés terén, többek között szakképzés és a munkaerő digitális és zöld átállásra való felkészítését célzó képzések révén. Emellett lehetővé kell tennie a szociális párbeszéd, az infrastruktúra és a szolgáltatások megerősítését is.

(43)Az eszköznek biztosítania kell az Unió külső tevékenységének az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében meghatározott általános célkitűzéseivel való összhangját és kiegészítő jellegét, beleértve az alapvető jogok és elvek tiszteletben tartását, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek – többek között a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a jó kormányzás – védelmét és előmozdítását.

(44)Tekintettel az Oroszország által folytatott agressziós háborúval kapcsolatos bizonytalanságokra, az eszköznek olyan rugalmas eszköznek kell lennie, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy olyan diverzifikált eszköztár révén kezelje Ukrajna szükségleteit, amely finanszírozást biztosít az ukrán állam számára, támogatást nyújt a rövid távú helyreállítási és újjáépítési prioritásokhoz, támogatja a beruházásokat és a finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint a technikai segítségnyújtást, a kapacitásépítést és az egyéb releváns tevékenységeket.

(45)Az uniós támogatást három pillér köré kell szervezni: i. az ukrán államnak a reformok és beruházások végrehajtásához, valamint az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartásához nyújtandó pénzügyi támogatás az Ukrajna-tervben meghatározottak szerint; ii. Ukrajna számára fenntartott beruházási keret a beruházások mozgósítása és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása céljából; iii. csatlakozási támogatás a technikai szakértelem mozgósítása és a kapacitásépítés érdekében.

(46)Mivel a helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési igények jelentősek, és nem fedezhetők kizárólag az uniós költségvetésből, köz- és magánberuházásokra is szükség van. Az eszköznek lehetővé kell tennie mind a köz-, mind a magánberuházások mozgósítását, és – amennyiben a körülmények lehetővé teszik – a hosszú távú újjáépítési beruházások támogatásának növelését, figyelembe véve Ukrajna végrehajtási és támogatásfelvevő képességét is.

(47)Az eszköz keretében a 2024 és 2027 közötti időszakra nyújtott uniós támogatás teljes maximális összegének az összes támogatástípust figyelembe véve folyó áron 50 milliárd EUR-nak kell lennie. A változó körülmények és magának az eszköznek a célkitűzései fényében az uniós támogatásnak egyensúlyt kell teremtenie a rugalmasság és a programozhatóság között.

(48)Ami a hitelektől eltérő uniós támogatást illeti, ennek a rendeletnek a végrehajtását az Ukrajna-tartalékból és azzal összhangban kell finanszírozni, az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet módosításában 17 javasoltaknak megfelelően, a 2024–2027-es időszakra, legfeljebb 50 milliárd EUR összeghatárig. Ez a maximális összeg az éves költségvetési eljárás során nem jelent elsődleges referenciaösszeget az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. decemberi intézményközi megállapodás 18. pontja értelmében.

(49)Az Ukrajna-tartalék azzal a céllal vehető igénybe, hogy az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet javasolt módosításának 18 10b. cikkével összhangban hitelektől eltérő támogatásként legalább egy éves indikatív összeget biztosítson.

(50)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések keretében nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás a jegyzékbe vett jogi személyek, szervezetek és szervek számára, illetve javára. Ennélfogva ezek a jegyzékbe vett szervezetek, valamint a tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló szervezetek nem kaphatnak támogatást az eszközből.

(51)A kötelezettségvállalási előirányzatokat és az Ukrajna-tartalékból származó megfelelő kifizetési előirányzatokat évente, a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kell mozgósítani a költségvetésből.

(52)Az Ukrajna-eszköz keretében történő támogatás (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 220. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyezett, hitelek formájában nyújtott része tekintetében helyénvaló kiterjeszteni az uniós költségvetési biztosítékot az Ukrajna rendelkezésére bocsátott pénzügyi támogatás fedezésére. Következésképpen az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet módosítása 20 azt javasolja, hogy az Ukrajnának nyújtandó, 2027 végéig rendelkezésre álló pénzügyi támogatás céljából az uniós költségvetésben a szükséges előirányzatok a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan legyenek igénybe vehetők.

(53)Az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elv tiszteletben tartása mellett biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban a rugalmassági mechanizmusok más szakpolitikák – nevezetesen a pénzeszközök átvitele és újbóli lekötése – tekintetében is alkalmazhatók legyenek az uniós források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében, ezáltal maximalizálva az eszköz keretében rendelkezésre álló uniós forrásokat.

(54)Az eszköz keretében lehetővé kell tenni, hogy az odaítélési eljárások során korlátozni lehessen a támogathatóságot a tevékenység sajátos jellege miatt, illetve akkor, ha a tevékenység hatással van a biztonságra vagy a közrendre.

(55)Az eszköz hatékony végrehajtásának biztosítása – többek között Ukrajna európai értékláncokba való integrációjának elősegítése – érdekében az ezen eszköz keretében finanszírozott és beszerzett valamennyi árunak és anyagnak a tagállamokból, Ukrajnából, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleiből, az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének és az (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének hatálya alá tartozó országokból, valamint olyan országokból kell származnia, amelyek számára a Bizottság Ukrajnában a külső támogatás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja, kivéve, ha az áruk és anyagok észszerű feltételek mellett nem szerezhetők be az említett országok egyikében sem.

(56)Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie a külső tevékenységével járó hatások optimalizálása érdekében. Ezt az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeivel való koherencia, következetesség és kiegészítő jelleg, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és programokkal való szinergiák révén kell elérni. Ahhoz, hogy a közös célkitűzés elérése érdekében maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások hatását, rendelkezni kell arról, hogy az eszköz hozzá tudjon járulni más programok intézkedéseihez.

(57)Az Uniónak multilaterális, szabály- és értékalapú megközelítést kell előmozdítania a globális javakra és kihívásokra vonatkozóan, és e tekintetben együtt kell működnie a tagállamokkal, a partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel és más donorokkal.

(58)Tekintettel az Ukrajna helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez nyújtott nemzetközi támogatás összehangolásának szükségességére, lehetővé kell tenni a tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények vagy egyéb források számára, hogy hozzájáruljanak az eszköz végrehajtásához. Ezeket a hozzájárulásokat ugyanazokkal a szabályokkal és feltételekkel összhangban kell végrehajtani, és e hozzájárulásoknak az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, d) és e) pontjának értelmében külső címzett bevételnek kell minősülniük.

(59)A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell támogatásuk szabályszerűségét, koherenciáját, következetességét és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során – többek között helyi szinten – tartott rendszeres konzultációk és gyakori információcsere révén. A különböző nemzetközi donorok jelenlétére tekintettel meg kell tenni a szükséges lépéseket az egyéb donorokkal való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében is, többek között rendszeres konzultációk révén. E tekintetben az ilyen információk megosztásának már létező fórumaként az adományozók koordinációját célzó többszereplős platformot kell használni.

(60)Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályokat kell alkalmazni. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzés, közvetett irányítás, pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok, pénzügyi támogatás és a külső szakértők költségeinek megtérítése útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről.

(61)Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az eszköz célkitűzéseit, és biztosítani a tervezett eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(62)Az Unió és Ukrajna közötti pénzügyi együttműködés alapelveinek megállapítása céljából – a kiadások kontrolljához és ellenőrzéséhez szükséges mechanizmusokat is beleértve – keretmegállapodást kell kötni Ukrajnával. Ezenkívül a pénzeszközök felszabadítására vonatkozó feltételek meghatározása érdekében – adott esetben az egyes pillérektől függően – finanszírozási és hitelmegállapodásokat is kell kötni Ukrajnával.

(63)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 209. cikke (3) bekezdésének első, második és negyedik albekezdésétől eltérve helyénvaló, hogy a visszafizetések és a valamely pénzügyi eszköz által generált bevételek az eszközhöz vagy annak utódprogramjához rendelt belső címzett bevételnek minősüljenek.

(64)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 213. cikke (4) bekezdésének a) pontjától eltérve helyénvaló, hogy az Ukrajna-garancia céltartalékainak bármely többlete az eszközhöz vagy annak utódprogramjához rendelt belső címzett bevételnek minősüljön.

(65)Az eszköz I. pillére keretében finanszírozást kell biztosítani az Ukrajna reform- és beruházási menetrendjét meghatározó, az eszköz általános és egyedi célkitűzéseinek elérésére irányuló, gazdaság- és költségvetés-politikai keretbe integrált Ukrajna-terv végrehajtásának támogatására. Az e pillérből történő finanszírozásra a tervben meghatározott feltételek kielégítő teljesítése esetén kerülhet sor.

(66)Ukrajnának a tervet koherens, átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ jelentő intézkedésként kell kidolgoznia az ország újjáépítése és korszerűsítése érdekében, támogatva az ország gazdasági, társadalmi és környezeti helyreállítását és az Unióhoz való csatlakozását. Az Ukrajna-terv alapul fog szolgálni más donorok számára is az Ukrajna újjáépítése szempontjából kiemelt fontosságú finanszírozási területek azonosításához, valamint ösztönözni fogja a felelősségvállalást, a koherenciát és az ezirányú további hozzájárulásokat. E célból Ukrajnának biztosítania kell, hogy az elkészített terv integrált módon lefedje a helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési igényeket, és meghatározza, hogy a terv intézkedéseit várhatóan milyen mértékben kell az Uniónak az eszközből finanszíroznia. A terv kidolgozása során Ukrajnának figyelembe kell vennie a más uniós programok keretében nyújtott támogatásokat. Ukrajnának a tervét úgy kell kidolgoznia, hogy más donorok is hozzá tudjanak járulni a terv intézkedéseinek támogatásához, többek között az eszköz keretében rendelkezésre álló finanszírozás megnövelésével.

(67)Az Ukrajna-tervnek az eszköz első pillére keretében nyújtott támogatás alapját kell képeznie, ugyanakkor referenciaként kell szolgálnia az eszköz második és harmadik pillére keretében nyújtandó támogatáshoz is. A második és a harmadik pillér keretében finanszírozott intézkedéseknek támogatniuk kell a terv célkitűzéseit és végrehajtását.

(68)Az Ukrajna-tervnek tartalmaznia kell a reform- és beruházási intézkedéseket, az ezen intézkedések kielégítő végrehajtását biztosító minőségi és mennyiségi lépéseket, valamint az említett intézkedések végrehajtására vonatkozó indikatív ütemtervet. Elő kell írni, hogy támogatásban a 2023. január 1-jén megkezdett intézkedések részesülhetnek.

(69)A tervnek olyan feltételeket kell meghatároznia, amelyek tükrözik a benne foglalt intézkedések végrehajtása terén várt előrehaladást. E feltételeknek minőségi vagy mennyiségi lépések formájában kell megvalósulniuk. Ezeket a lépéseket legkésőbb 2027. december 31-ig meg kell tervezni, ugyanakkor az ezen lépések tárgyát képező intézkedések végrehajtása 2027 utánra is kiterjedhet. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, ugyanakkor támogatni kell az ország helyreállítására, újjáépítésére és korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit az Unióhoz való csatlakozásra tekintettel, a tervnek tartalmaznia kell olyan feltételeket, amelyek i. olyan alapvető követelményekhez kapcsolódnak, mint például a makroszintű pénzügyi stabilitás, a költségvetési felügyelet és az államháztartási gazdálkodás, amelyek úgy határozhatók meg, hogy tükrözzék a követelmények teljesítése felé tett kielégítő előrehaladást; valamint ii. a tervben meghatározott ágazati és strukturális reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódnak. A kifizetéseket ennek megfelelően a feltételek e kategóriái alapján kell strukturálni, tükrözve az eszköz célkitűzéseit.

(70)A terv Ukrajna általi előkészítése és végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani az ukrán régiók és települések helyzetére, tekintettel a helyreállítással és az újjáépítéssel, a reformmal, a korszerűsítéssel és a decentralizációval kapcsolatos sajátos igényeikre, és a terv elkészítésének és végrehajtásának a regionális, helyi, városi és egyéb hatóságokkal konzultálva, a többszintű kormányzás elvével összhangban és az alulról építkező megközelítés figyelembevételével kell történnie. Ebben az összefüggésben a tervnek elő kell mozdítania különösen az ukrán régiók és települések gazdasági, társadalmi, környezeti és területi fejlődését, támogatnia kell az Ukrajna-szerte zajló decentralizációs reformot és az uniós előírásokhoz való konvergenciát; biztosítania kell továbbá a szubnacionális hatóságok, különösen az önkormányzatok bevonását a támogatás felhasználásával kapcsolatos helyi szintű döntéshozatalba, valamint azt, hogy ezen szubnacionális hatóságok által kiválasztott és végrehajtott újjáépítési projektek a támogatás megfelelően jelentős részét tegyék ki.

(71)A tervnek továbbá be kell mutatnia az eszközből származó források felhasználása során a szabálytalanságok, a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség hatékony megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló ukrán rendszert, valamint az eszközből és más uniós programokból vagy donoroktól származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket. A terv intézkedéseinek adott esetben hozzá kell járulniuk a hatékony irányítási és kontrollrendszer biztosításához. Ezeket az intézkedéseket Ukrajnának egy indikatív időpontig kell végrehajtania, amelyet az egyes intézkedésektől függően adott esetben az eszköz teljes élettartamára kiterjedően meg lehet határozni.

(72)A Bizottságnak az e rendeletben meghatározott kritériumok listája alapján értékelnie kell az Ukrajna-tervet. Tekintettel az Ukrajna-tervhez nyújtott támogatás pénzügyi hatásainak fontosságára, a Tanácsra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A terv kedvező értékelése esetén a Bizottságnak javaslatot kell benyújtania a terv Tanács általi jóváhagyására.

(73)Tekintettel a bizonytalanságokra és az eszköz végrehajtásával kapcsolatos rugalmasság szükségességére, lehetővé kell tenni Ukrajna számára, hogy a tanácsi végrehajtási határozat módosítására irányuló javaslat iránti, indokolással ellátott kérelmet nyújtson be a Bizottsághoz, amennyiben Ukrajna az Ukrajna-tervet – beleértve a vonatkozó minőségi és mennyiségi lépéseket is – objektív körülmények miatt részben vagy egészében már nem tudná megvalósítani. A Bizottság Ukrajnával egyetértésben szintén javaslatot tehet a tanácsi végrehajtási határozat módosítására, különösen a rendelkezésre álló összegekben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében. Ukrajna számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy indokolással ellátott kérelmet nyújtson be a terv módosítása iránt, többek között adott esetben kiegészítések előterjesztésével, figyelembe véve a más donoroktól vagy más forrásokból rendelkezésre álló további finanszírozást, például a befagyasztott és immobilizált orosz vagyoni eszközökből származó bevételeket.

(74)Lehetővé kell tenni, hogy az Ukrajna-tervben előirányozott pénzügyi támogatás megvalósulhasson hitel formájában. Tekintettel Ukrajna sürgős finanszírozási igényeire, helyénvaló a pénzügyi támogatást az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220a. cikkében előírt – és ugyanott egységes finanszírozási módszerként meghatározott – diverzifikált finanszírozási stratégia szerint megszervezni, mivel ez várhatóan növelni fogja az uniós kötvények likviditását, valamint az uniós kötvénykibocsátás vonzerejét és költséghatékonyságát.

(75)Tekintettel Ukrajnának az Oroszország agressziós háborúja okozta helyzetére, valamint Ukrajna hosszabb távú stabilitásának támogatása érdekében helyénvaló Ukrajnának rendkívül kedvezményes feltételek mellett legfeljebb 35 év futamidejű hiteleket nyújtani, amelyek esetében a tőketörlesztés megkezdésének legkorábbi időpontja 2034. Helyénvaló továbbá eltérni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától, és lehetővé tenni az Unió számára, hogy a 2024. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban fedezze a kamatköltségeket (a finanszírozás és a likviditáskezelés költségeit), valamint mentesítse Ukrajnát az egyébként általa viselendő adminisztratív költségek (általános adminisztratív szolgáltatási költségek) viselése alól. A hitelfelvételi költségek támogatását az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének (1) bekezdése értelmében az eszköz keretében nyújtott támogatás hatékonyságának biztosításához megfelelőnek ítélt eszközként kell nyújtani.

(76)Ukrajna számára lehetővé kell tenni, hogy évente kérje a kamattámogatást és az adminisztratív költségek viselése alóli mentesítést.

(77)Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második mondatától eltérve az e rendelet keretében nyújtott hitelekből eredő pénzügyi kötelezettségek nem támogathatók a külső tevékenységi garanciából. Az eszköz keretében hitel formájában nyújtott támogatásnak az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikke (1) bekezdésének értelmében pénzügyi támogatásnak kell minősülnie. A pénzügyi kockázatokat és a költségvetési fedezetet illetően az eszköz keretében hitelek formájában nyújtott pénzügyi támogatáshoz – amelyre a javaslat értelmében a vonatkozó felső határt meghaladóan garancia vonatkozik – nem képezhető tartalék, és – az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 211. cikkének (1) bekezdésétől eltérve – nem kerül meghatározásra tartalékfeltöltési ráta.

(78)Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás tekintetében fontos garantálni a rugalmasságot és a programozhatóságot, valamint a stabilitást. E célból az eszköz keretében a kifizetések folyósításának – a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében – rögzített negyedéves ütemterv szerint, az Ukrajna által benyújtott kifizetési kérelem alapján kell történnie, miután a Bizottság ellenőrizte a vonatkozó feltételek kielégő teljesítését. Amennyiben egy feltétel nem teljesül a tervet jóváhagyó határozatban meghatározott indikatív ütemtervvel összhangban, a Bizottságnak le kell vonnia a kifizetésből az említett feltételeknek megfelelő összeget. A megfelelő visszatartott pénzeszközök kifizetésére a következő kifizetési időszakokban és az indikatív ütemtervben meghatározott eredeti határidő után legfeljebb tizenkét hónappal kerülhet sor, feltéve, hogy a feltételek teljesültek.

(79)Ahhoz, hogy elegendő finanszírozás álljon Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi stabilitási igényeinek kielégítéséhez és az ország helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének elindításához, biztosítani kell, hogy Ukrajna hozzáférhessen a nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és előfinanszírozás formájában nyújtott hitel legfeljebb 7 %-ához, a rendelkezésre álló pénzügyi források és az Ukrajnának az eszköz keretében nyújtandó támogatás előfeltételének tiszteletben tartásának függvényében.

(80)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkének (2) és (5) bekezdésétől eltérve helyénvaló a kifizetési határidőt úgy meghatározni, hogy az az Ukrajnának történő folyósítás engedélyezéséről szóló határozat közlésének napján kezdődjön, valamint kizárni, hogy a Bizottság Ukrajnának késedelmi kamatot fizessen.

(81)Az eszköz végrehajtásának átláthatósága az uniós támogatás fontos követelménye. Ukrajnának évente kétszer közzé kell tenni az Ukrajna-tervben meghatározott reformok és beruházások végrehajtása céljából 500 000 EUR-nak megfelelő értéket meghaladó finanszírozásban részesülő személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat. Az információk nem tehetők közzé, ha a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyek vagy szervezetek jogait és szabadságait, vagy súlyosan sértheti a címzettek kereskedelmi érdekeit. A keretmegállapodásnak pontos szabályokat és időkeretet kell tartalmaznia az Ukrajna általi adatgyűjtésre, valamint a Bizottság és az OLAF hozzáférésére vonatkozóan, beleértve az információk formátumát is.

(82)Az eszköz II. pillérének keretében létre kell hozni egy beruházási keretet, amelynek célja a magánszektorbeli vállalatok, önkormányzatok, állami tulajdonú vállalatok vagy más szereplők által végrehajtott helyreállítási és újjáépítési beruházások támogatása. Az Ukrajna számára fenntartott beruházási keretnek foglalkoznia kell az Ukrajna-tervben meghatározott prioritásokkal, és támogatnia kell a terv célkitűzéseit és végrehajtását. Az Ukrajna számára fenntartott beruházási keretnek be kell vonnia az ukrán hatóságokat a keret irányításába.

(83)A beruházási keretnek olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és vegyesfinanszírozási műveletek formájában biztosítja a finanszírozási kapacitást Ukrajnában. Az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret alapján nyújtott támogatást közvetett irányítással kell végrehajtani, különösen a nemzetközi pénzügyi intézmények és az európai fejlesztésfinanszírozási intézmények pénzügyi és technikai kapacitásaira támaszkodva, beleértve a saját forrásból történő beruházásokhoz kapcsolódó kockázatokban való részvételüket is. Tekintettel az ukrajnai helyreállítási és újjáépítési beruházások nagyságrendjére, amelyek kockázatmegosztást tesznek szükségessé, az Uniónak létre kell hoznia egy célzott garanciakapacitást, az Ukrajna-garanciát. Az Ukrajna-garanciával fedezett műveleteket az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 208. cikkének (4) bekezdésével összhangban kell végrehajtani. Az exporthitel-ügynökségek és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését támogató egyéb pénzügyi intézmények pénzügyi közvetítőként járhatnak el. Az Ukrajna-garancia végrehajtása és kezelése során a Bizottságnak biztosítania kell az (EU) 2021/947 rendelettel létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz keretében végrehajtott támogatással való szoros koordinációt.

(84)Az eszköz keretében nyújtott támogatás rugalmasságát fokozni kell az Ukrajna-garancia rugalmas végrehajtásával, tekintettel arra, hogy a garancia fokozatosan nyújtható. Helyénvaló eltérni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 211. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatától annak érdekében, hogy a 2027. december 31-ig történő céltartalékképzés a globális tartalék összege helyett a nyújtott garanciának megfelelő céltartalék összegével legyen egyenlő. Az eltérés részeként lehetővé kell tenni azt is, hogy a céltartalékképzésre fokozatosan kerüljön sor, tükrözve az eszköz célkitűzéseit támogató finanszírozási és beruházási műveletek kiválasztása és végrehajtása terén elért eredményeket, ahelyett, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 211. cikke (2) bekezdésének második albekezdésének második mondatában említett pénzügyi kimutatást tükrözné.

(85)Az e pillérhez tartozó források hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az Ukrajna-garancia tartalékfeltöltési rátájának módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő továbbításáról.

(86)Az eszköz III. pillére keretében a támogatásnak elsősorban az uniós szabályokhoz, előírásokhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlatokhoz (a továbbiakban: uniósvívmányok) való fokozatos igazodásra kell irányulnia a jövőbeli uniós tagság érdekében, hozzájárulva ezáltal az Ukrajna-terv végrehajtásához. E folyamat során figyelembe kell venni a nemzetközi szervek, például az Európa Tanács és a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásait is. A támogatásnak az érdekelt felek, köztük a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok kapacitásainak megerősítésére is törekednie kell.

(87)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására irányuló intézkedéseket az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetése érdekében.

(88)Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban képesnek kell lennie arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(89)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban a Bizottság, az OLAF, az Európai Számvevőszék és adott esetben az Európai Ügyészség számára biztosítani kell a szükséges jogokat és hozzáférést, ideértve az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik feleket is. A pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságokat Ukrajnának is jelentenie kell a Bizottságnak.

(90)A belső kontrollrendszerek megerősítése, a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság előmozdítása, a megfelelő ügyintézés és a hatékony államháztartási gazdálkodás fontos reformprioritások Ukrajna számára, amelyeket az eszközből támogatni kell.

(91)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Unió pénzügyi érdekei az eszköz keretében hatékony védelemben részesüljenek. E célból létre kell hozni egy független könyvvizsgáló bizottságot, amely tájékoztatja a Bizottságot a pénzeszközök esetleges helytelen kezeléséről. Ezeket az információkat az OLAF és adott esetben az illetékes ukrán hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy az Unió küldöttségének segítségével ellenőrizze, hogy Ukrajna hogyan hajtja végre a forrásokat a projekt teljes életciklusa során. A könyvvizsgáló bizottságnak rendszeres párbeszédet kell folytatnia és együtt kell működnie az Európai Számvevőszékkel.

(92)Bár elsősorban Ukrajna feladata annak biztosítása, hogy az eszköz végrehajtása megfeleljen az alkalmazandó előírásoknak, valamint figyelembe vegye az arányosság elvét és az eszköz működésének konkrét feltételeit, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy e tekintetben elegendő biztosítékot kapjon Ukrajnától. E célból Ukrajnának a tervben kötelezettséget kell vállalnia jelenlegi irányítási és kontrollrendszerének javítására és a szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetésére. Ukrajnának nyomonkövetési rendszert kell létrehoznia, amelynek adatait felhasználja az elért eredményekről szóló éves jelentés kidolgozásához. Ukrajnának adatokat és információkat kell gyűjtenie, amelyek lehetővé teszik az eszköz által támogatott intézkedésekkel kapcsolatos szabálytalanságok, csalás, korrupció és összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját. A keretmegállapodásnak, valamint a finanszírozási és hitelmegállapodásoknak rendelkezniük kell Ukrajna arra vonatkozó kötelezettségéről, hogy biztosítsa az Ukrajna-terv intézkedéseinek végrehajtásához finanszírozásban részesülő személyekre és szervezetekre vonatkozó megfelelő adatok gyűjtését és az azokhoz való hozzáférést.

(93)Az Unió pénzügyi érdekeit akkor is védeni kell, ha a források végrehajtása közvetlen irányítás keretében, vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés, valamint pillérek szerinti értékelés alá eső jogalanyok bevonásával, közvetett irányítás révén történik, különösen az eszköz második és harmadik pillére keretében.

(94)Az eszköz keretében nyújtott támogatás végrehajtása érdekében munkaprogramokat kell elfogadni.

(95)Ukrajna kommunikációs kapacitásait meg kell erősíteni, hogy erős és szabad pluralista média álljon rendelkezésre, és hogy a közvélemény támogassa és megértse az uniós értékeket, a potenciális uniós tagság előnyeit és kötelezettségeit, valamint hogy kezelje a dezinformációt. Biztosítani kell továbbá az uniós finanszírozás láthatóságát.

(96)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok álljanak rendelkezésre az uniós költségvetés végrehajtása során a hatékony elszámoltathatóság és átláthatóság biztosítása érdekében, valamint az e rendelet célkitűzéseinek elérése terén tett haladás hatékony értékelése érdekében.

(97)A Bizottságnak minden évben értékelnie kell az Ukrajna-eszköz keretében nyújtott támogatás végrehajtását. Az értékelésnek lehetővé kell tennie, hogy az e rendelettel létrehozott bizottság megfelelő információkkal rendelkezzen a Bizottság munkájának támogatásához. A végrehajtás hatékony nyomon követése érdekében Ukrajnának évente egyszer jelentést kell tennie a végrehajtás terén elért eredményekről. A kormány által készített ilyen jelentéseknek megfelelően tükröződniük kell az Ukrajna-tervben. Az eszköz második és harmadik pillére keretében végrehajtott uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell előírni.

(98)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 21 megfelelően kell gyakorolni.

(99)A Bizottság megfelelően figyelembe fogja venni a 2010/427/EU tanácsi határozatot és adott esetben az EKSZ szerepét, különösen az uniós támogatás előfeltétele teljesülésének nyomon követésekor, az Ukrajna-terv értékelésekor és az Ukrajna számára fenntartott beruházási kerettel kapcsolatos tanácsadás során.

(100)Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban ezek a célkitűzések jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(101)Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet létrehozza az Ukrajna-eszközt (a továbbiakban: az eszköz).

Megállapítja az eszköz célkitűzéseit, finanszírozását, a 2024–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az annak keretében nyújtott uniós finanszírozás formáit és a finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

(2)Az eszköz a következő három pillér keretében nyújt támogatást Ukrajnának:

a)I. pillér: Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás az Ukrajna-terv végrehajtását, valamint az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartását célzó reformok és beruházások végrehajtásához, a III. fejezetben meghatározottak szerint;

b)II. pillér: külön beruházási keret Ukrajna számára a beruházások támogatására és a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítására, a IV. fejezetben meghatározottak szerint;

c)III. pillér: technikai segítségnyújtás és kapcsolódó támogatás Ukrajnának az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok megtervezéséhez és végrehajtásához, valamint Ukrajna közigazgatási kapacitásának és egyéb releváns tevékenységeinek előmozdításához, az V. fejezetben meghatározottak szerint.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)„Keretmegállapodás”: a Bizottság és Ukrajna között létrejött megállapodás, amely megállapítja az Ukrajna és a Bizottság e rendelet alapján folytatott pénzügyi együttműködésének alapelveit.

(2)„Intézkedések”: a III. fejezetben meghatározott Ukrajna-terv keretében végrehajtott reformok és beruházások.

(3)„Feltételek”: a gazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartásának biztosításához vagy a III. fejezetben meghatározott Ukrajna-tervben megállapított reformok és beruházások végrehajtásához kapcsolódó minőségi vagy mennyiségi lépések.

(4)„Vegyesfinanszírozási művelet”: az uniós költségvetésből támogatott olyan művelet, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatási formákat ötvöz fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, vagy kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.

3. cikk
Az Ukrajna-eszköz célkitűzései

(1)Az eszköz általános célkitűzése, hogy támogassa Ukrajnát a következőkben:

a)a háború társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek kezelése, hozzájárulva ezáltal az ország helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez;

b)a társadalmi, gazdasági és környezeti reziliencia, valamint az Unióba, a globális gazdaságba és piacokba való fokozatos integráció előmozdítása;

c)fokozatos igazodás az uniós szabályokhoz, előírásokhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlatokhoz (a továbbiakban: uniós vívmányok) a jövőbeli uniós tagság érdekében, hozzájárulva ezáltal a kölcsönös stabilitáshoz, biztonsághoz, békéhez, jóléthez és fenntarthatósághoz.

(2)Az eszköz egyedi célkitűzései:

a)az ország makroszintű pénzügyi stabilitása fenntartásának támogatása, valamint Ukrajna külső és belső finanszírozási korlátainak enyhítése;

b)a háború által megrongálódott infrastruktúra – például az energetikai infrastruktúra, a vízrendszerek, a belső és határokon átnyúló közlekedési hálózatok, többek között a vasút, az utak és hidak, valamint a határátkelőhelyek – újjáépítése és korszerűsítése, valamint modern, továbbfejlesztett és reziliens infrastruktúrák ösztönzése; az élelmiszer-termelési kapacitások helyreállítása; a háborúból eredő társadalmi kihívások kezelésének elősegítése, többek között olyan konkrét csoportok esetében, mint a háborús veteránok, a belső menekültek, az egyedülálló szülők, a fogyatékossággal élő személyek, a kisebbségek és más kiszolgáltatott személyek; hozzájárulás az aknamentesítési erőfeszítésekhez;

c)a fenntartható és inkluzív gazdaságra való átállás és a stabil beruházási környezet előmozdítása; Ukrajna egységes piacba történő integrációjának támogatása; a szociális infrastruktúra, például a lakhatás, az egészségügyi létesítmények, az iskolák és a felsőoktatási intézmények, valamint a kutatási infrastruktúra helyreállítása, újjáépítése és javítása; a gazdasági és társadalmi fejlődés megerősítése, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra, többek között minőségi oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint foglalkoztatáspolitikák révén, többek között a kutatókra vonatkozóan is; a kultúra és a kulturális örökség támogatása; a stratégiai gazdasági ágazatok megerősítése, valamint a beruházások és a magánszektor fejlesztésének támogatása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és az innovációra, valamint a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre, az akvakultúrára és a halászatra; Ukrajna pénzügyi piacainak, többek között a bankszektornak és a tőkepiacoknak a szerkezetátalakítása; a hazai jövedelem mozgósításának fokozása; Ukrajna kereskedelemre való képességének megerősítése;

d)a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának további erősítése, többek között a független igazságszolgáltatás, a megerősített biztonság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás, az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelem előmozdítása révén; a nemzetközi jog betartása; a média és a tudományos élet szabadságának erősítése, valamint a civil társadalom számára kedvező környezet előmozdítása; a szociális párbeszéd előmozdítása; a megkülönböztetésmentesség és a tolerancia előmozdítása a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának biztosítása és megerősítése, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében; a közigazgatás hatékonyságának megerősítése, valamint az átláthatóság, a strukturális reformok és a jó kormányzás támogatása minden szinten, többek között az államháztartási gazdálkodás, a közbeszerzések és az állami támogatások területén; az Ukrajnában a nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásában és érvényesítésében részt vevő kezdeményezések és szervek támogatása;

e)a fenntartható zöld átállás fejlesztése és megerősítése valamennyi gazdasági ágazatban, beleértve a gazdaság dekarbonizációjára való átállást is; a digitális átalakulás – mint a fenntartható fejlődés és az inkluzív növekedés előmozdítója – támogatása;

f)a decentralizáció és a helyi fejlesztés támogatása.

4. cikk
Általános elvek

(1)Az eszköz keretében megvalósuló együttműködésnek – adott esetben, annak minden formája tekintetében – alapul kell vennie és elő kell mozdítania a fejlesztéshatékonysági elveket, nevezetesen: Ukrajna fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalását, az eredményorientáltságot, az inkluzív fejlesztési partnerségeket, az átláthatóságot és a kölcsönös elszámoltathatóságot. Az együttműködés az erőforrások eredményes és hatékony elosztásán és felhasználásán alapul.

(2)Az eszköz keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós programok és eszközök keretében nyújtott támogatásokat. Az e rendelet keretében finanszírozásra jogosult tevékenységek támogatásban részesülhetnek más uniós alapokból, programokból és eszközökből is, feltéve, hogy az adott támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.

(3)A Bizottság és a tagállamok fellépésük és kezdeményezésük kiegészítő jellegének és hatékonyságának előmozdítása érdekében együttműködnek, és törekednek az e rendelet alapján nyújtott támogatások és az Unió, a tagállamok, harmadik országok, multilaterális és regionális szervek és szervezetek, például nemzetközi szervezetek és az érintett nemzetközi pénzügyi intézmények, ügynökségek és nem uniós donorok által nyújtott egyéb támogatások közötti átfedés elkerülésére, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció megerősítésére vonatkozó, már kialakult alapelvekkel – különösen a fejlesztéshatékonyságra vonatkozó nemzetközi alapelvekkel –, többek között a tagállamokkal való fokozott helyi szintű koordináció révén, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolása révén.

(4)Az eszköz szerinti tevékenységekben általánosan érvényesíteni kell az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a környezetvédelem, az emberi jogok, a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség és adott esetben a katasztrófakockázat-csökkentés szempontjait, valamint támogatni kell a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrehaladást azon integrált tevékenységek előmozdítása érdekében, amelyek járulékos előnyöket teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. El kell kerülniük a meg nem térülő eszközöket; a „ne árts” és a „senkit nem hagyunk hátra” elvet, valamint az európai zöld megállapodást alátámasztó, a fenntarthatóság általános érvényesítésére irányuló megközelítést kell követniük.

(5)Az eszköz nem támogathat olyan tevékenységeket vagy intézkedéseket, amelyek nem egyeztethetők össze Ukrajna nemzeti energia- és klímatervével (amennyiben rendelkezésre áll), Ukrajna Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott hozzájárulásával, vagy amelyek előmozdítják a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházásokat, vagy amelyek jelentős káros hatást gyakorolnak a környezetre vagy az éghajlatra, kivéve, ha az ilyen tevékenységek vagy intézkedések szigorúan szükségesek az eszköz célkitűzéseinek eléréséhez, figyelembe véve a háború által károsított infrastruktúra reziliens újjáépítésének és korszerűsítésének szükségességét, és adott esetben e hatások elkerülésére, megelőzésére, csökkentésére és lehetőség szerint ellensúlyozására irányuló megfelelő intézkedésekkel párosulnak.

(6)Az inkluzív partnerség elvével összhangban a Bizottság adott esetben törekszik annak biztosítására, hogy az érintett érdekelt felekkel, köztük a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel megfelelően konzultáljanak, és hogy azok időben hozzáférjenek a releváns információkhoz, hogy érdemi szerepet játsszanak az eszköz keretében finanszírozásra jogosult tevékenységek megtervezésében és végrehajtásában, valamint a kapcsolódó nyomonkövetési folyamatokban. A Bizottság a többszintű kormányzás elvével összhangban és az alulról építkező megközelítés figyelembevételével előmozdítja különösen a regionális, helyi, városi és egyéb hatóságok bevonását. A Bizottság ösztönzi a releváns érdekelt felek közötti koordinációt.

(7)A Bizottság a tagállamokkal és Ukrajnával együttműködve hozzájárul a támogatásnyújtás során biztosítandó fokozott átláthatóság és elszámoltathatóság iránti uniós kötelezettségvállalások végrehajtásához, többek között a belső kontrollrendszerek és a csalás elleni politikák végrehajtásának és megerősítésének előmozdítása által és azáltal, hogy – webalapú adatbázisok révén – elérhetővé teszi a támogatás volumenére és elosztására vonatkozó információkat, továbbá biztosítja, hogy az adatok összehasonlíthatók, valamint könnyen hozzáférhetők, megoszthatók és közzétehetők legyenek.

5. cikk
Az uniós támogatás előfeltétele

(1)Az eszköz keretébe tartozó támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is fenntartsa és tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását.

(2)A Bizottság az eszköz keretében Ukrajnának folyósítandó kifizetések teljesítése előtt és az eszköz keretében nyújtott támogatás teljes időtartama alatt nyomon követi az (1) bekezdésben meghatározott előfeltétel teljesülését, megfelelően figyelembe véve a Bizottság rendszeres bővítési jelentését. A Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy ez az előfeltétel nem teljesül, és mindenekelőtt felfüggesztheti a 25. cikkben említett kifizetéseket, függetlenül a 15. cikk (2) bekezdésében említett feltételek teljesülésétől. Értékelésében a Bizottság figyelembe veszi az ukrajnai helyzetet és a hadiállapot alkalmazásának következményeit is.

II. FEJEZET

Finanszírozás és végrehajtás

6. cikk
Költségvetés

(1)Az Ukrajna-eszköz végrehajtásához szükséges forrásoknak az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 10b. cikkével összhangban rendelkezésre kell állniuk, a következő indikatív elosztással:

a)78 % az e rendelet III. fejezete szerinti nem visszafizetendő pénzügyi támogatás formájában;

b)16 % a IV. fejezet szerinti kiadásokra;

c)5 % az V. fejezet szerinti kiadásokra;

d)legfeljebb 1 % az e cikk (5) bekezdése szerinti kiadásokra.

(2)A III. fejezet szerinti, hitel formájában nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 50 000 000 000 EUR összegig áll rendelkezésre a 2024. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszak alatt.

A hitelek folyósításának teljes összege figyelembe veszi az (1) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott összegeket és a (3) bekezdésben említett összeget.

(3)Az (1) és a (2) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott források összege a 2024–2027-es időszakban nem haladhatja meg az 50 000 000 000 EUR-t.

(4)Az (1) bekezdésben említett támogatás finanszírozásához a 7. cikkel összhangban további hozzájárulások nyújthatók.

(5)Az (1) bekezdés d) pontjában és a (4) bekezdésben említett források felhasználhatók az eszköz végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például az eszköz irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, különösen tanulmányokra, szakértői találkozókra, az ukrán hatóságokkal folytatott konzultációkra, konferenciákra, az érdekelt felekkel folytatott konzultációra, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekre, többek között inkluzív tájékoztatási tevékenységekre, valamint az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjára, amennyiben e rendelet célkitűzéseihez kapcsolódnak, az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító informatikai hálózatokkal és a szervezeti információtechnológiai eszközökkel kapcsolatos kiadások, valamint minden egyéb olyan technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadás fedezésére, amely a Bizottságnál merül fel az eszköz kezelésével kapcsolatban, valamint a központban és az uniós küldöttségeken felmerülő költségek fedezésére. A kiadások emellett fedezhetik egyéb támogató tevékenységeknek – így például a projektek a gyakorlatban történő minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a reformok és beruházások értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértői közreműködés költségeit.

7. cikk
Az eszköz kiegészítő pénzügyi forrásai

(1)A tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények vagy egyéb források kiegészítő pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak az eszközhöz. Ezek a hozzájárulások az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, d) és e) pontjának értelmében külső címzett bevételnek minősülnek.

Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos vonatkozó uniós jogi aktusok szerint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében külső címzett bevételként kapott kiegészítő összegeket hozzá kell adni a 6. cikkben említett forrásokhoz.

(2)Az (1) bekezdésben említett hozzájárulások végrehajtása a 6. cikk (1) bekezdésében említett összegre vonatkozó szabályokkal és feltételekkel összhangban történik.

(3)Az Ukrajna-garanciához és a IV. fejezet szerinti pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulásokat a 28. cikkel összhangban kell teljesíteni.

8. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)Az eszköz végrehajtása az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban történik, akár közvetlen irányítás, akár közvetett irányítás keretében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke első albekezdésének c) pontjában említett szervezetek valamelyikének közreműködésével.

(2)Uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott bármely formában nyújtható, különösen vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzés, költségvetés-támogatás, pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok, vegyesfinanszírozási műveletek és pénzügyi támogatás formájában.

(3)A pénzügyi eszközöket, költségvetési garanciákat és az eszköz keretében nyújtott pénzügyi eszközöket vagy költségvetési garanciákat ötvöző vegyesfinanszírozási műveleteket az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet X. címében és különösen annak 208. cikkében és 209. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban kell végrehajtani. A szükséges működési és pénzügyi kapacitástól függően a költségvetési biztosíték ellentételezése vagy a pénzügyi eszközöket végrehajtó megbízott szervezet lehet az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Beruházási Alap, egy multilaterális európai finanszírozási intézmény, például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, vagy egy kétoldalú európai finanszírozási intézmény, például fejlesztési bank. Amennyiben lehetséges, az eszköz keretében nyújtott pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és vegyesfinanszírozási műveletek végrehajtását a tagállamok vagy harmadik felek által nyújtott pénzügyi támogatás további formáival kell kiegészíteni.

9. cikk
Keretmegállapodás

(1)A Bizottság keretmegállapodást köt Ukrajnával az eszköz végrehajtásáról, amely egyedi rendelkezéseket állapít meg az eszköz keretében rendelkezésre álló pénzeszközök kezelésére, ellenőrzésére, felügyeletére, nyomon követésére, értékelésére, az arról való jelentéstételre és auditjára, valamint a szabálytalanságok, a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, kivizsgálására és korrekciójára vonatkozóan. A keretmegállapodást a 10. cikkel összhangban finanszírozási megállapodásokkal és a 21. cikkel összhangban hitelmegállapodásokkal kell kiegészíteni, amelyek konkrét rendelkezéseket határoznak meg az eszköz keretében nyújtott finanszírozás irányítására és végrehajtására vonatkozóan.

(2)A 24. cikkben említett áthidaló finanszírozás kivételével Ukrajnának csak a keretmegállapodás, valamint az alkalmazandó finanszírozási és hitelmegállapodások hatálybalépését követően nyújtható finanszírozás.

(3)Az Ukrajnával kötött keretmegállapodásnak, finanszírozási megállapodásoknak és hitelmegállapodásnak együttesen, valamint az uniós forrásokban részesülő személyekkel vagy szervezetekkel aláírt szerződéseknek és megállapodásoknak biztosítaniuk kell az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesítését.

(4)A keretmegállapodás részletes rendelkezéseket állapít meg különösen a következőkre vonatkozóan:

a)Ukrajna elkötelezettsége a hatékonyabb és eredményesebb kontrollrendszerek irányába történő előrelépés, valamint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adókikerülés, az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem fokozása iránt;

b)az eszköz keretében nyújtott uniós finanszírozás ellenőrzésével, felügyeletével, nyomon követésével, értékelésével, az arról való jelentéstétellel és auditjával, valamint a vizsgálatokkal, a csalás elleni intézkedésekkel és az együttműködéssel kapcsolatos tevékenységek;

c)a finanszírozás Ukrajna számára történő felszabadítására vonatkozó ellenőrzési követelmények;

d)az adókra, illetékekre és díjakra vonatkozó szabályok, az (EU) 2021/947 rendelet 27. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban;

e)a könyvvizsgáló bizottság 34. cikkben említett feladatainak elismerése, valamint Ukrajna azzal való együttműködésének részletes szabályai;

f)az eszköz keretében uniós forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek azon kötelezettsége, hogy haladéktalanul értesítsék a könyvvizsgáló bizottságot, a Bizottságot és az OLAF-ot a szabálytalanságok, csalás, korrupció és összeférhetetlenség gyanújáról vagy tényleges eseteiről és azok nyomon követéséről;

g)a Bizottság azon joga, hogy a teljes projektciklus során nyomon kövesse az ukrán hatóságok által az eszköz keretében végzett tevékenységeket, többek között a projektek kiválasztási és odaítélési eljárásait, beleértve a közbeszerzéseket is, hogy adott esetben megfigyelőként részt vegyen ezeken, és ajánlásokat fogalmazzon meg az ilyen tevékenységek javítására vonatkozóan, valamint az ukrán hatóságok kötelezettségvállalása arra, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a Bizottság említett ajánlásainak végrehajtása érdekében, és jelentést tesznek e végrehajtásról;

h)a 33. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek, beleértve az Ukrajna általi adatgyűjtésre, valamint a Bizottság és az OLAF hozzáférésére vonatkozó pontos szabályokat és időkeretet;

i)Ukrajna azon kötelezettsége, hogy a 26. cikkben említett adatokat elektronikus úton továbbítsa a Bizottságnak;

j)eljárás annak biztosítására, hogy a hiteltámogatás folyósítási kérelmei a rendelkezésre álló hitelösszegen belül maradjanak, figyelembe véve a 6. cikk (2) bekezdését.

10. cikk
Finanszírozási megállapodások

(1)A III. és az V. fejezet tekintetében finanszírozási megállapodásokat kell kötni. A megállapodások meghatározzák Ukrajnának az uniós források végrehajtásával kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit, beleértve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikkében meghatározott kötelezettségeket is. Meghatározzák továbbá a nem visszafizetendő pénzügyi támogatás kifizetésének feltételeit, többek között a 9. cikk (4) bekezdésének a) és c) pontjában említett belső kontrollrendszerekkel kapcsolatban. A finanszírozási megállapodások meghatározzák az Unió jogait és kötelezettségeit is.

(2)A finanszírozási megállapodások tartalmazzák a Bizottságnak történő jelentéstételre vonatkozó szabályokat a tevékenységek végrehajtásának módjáról, valamint arról, hogy teljesülnek-e a 15. cikk (2) bekezdésében említett feltételek.

11. cikk
A személyek és szervezetek támogathatóságára, az áruk és az anyagok eredetére, valamint az eszköz szerinti korlátozásra vonatkozó szabályok

(1)Az eszköz alapján finanszírozott tevékenységekre vonatkozó közbeszerzési, vissza nem térítendő támogatási és díjodaítélési eljárásokban részt vehetnek nemzetközi és regionális szervezetek, valamint valamennyi természetes személy, akik a következő országok állampolgárai, illetve olyan jogi személyek, amelyek ténylegesen székhellyel rendelkeznek a következő országokban:

a)a tagállamok, Ukrajna, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei, valamint az (EU) 2021/947 rendelet I. mellékletének és az (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 I. mellékletének hatálya alá tartozó országok;

b)olyan országok, amelyek számára a Bizottság Ukrajnában a külső támogatás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja.

(2)Az első bekezdés b) pontjában említett kölcsönös igénybevételi lehetőség minden olyan esetben – legalább egyéves, korlátozott időtartamra – biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett támogatásra jogosítja az uniós jogalanyokat és az eszköz alapján jogosult országok jogalanyait.

A Bizottság az Ukrajnával folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről.

(3)Az eszköz keretében finanszírozott és beszerzett valamennyi árunak és anyagnak az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett valamely országból kell származnia, kivéve, ha az áruk és anyagok észszerű feltételek mellett nem szerezhetők be az említett országok egyikében sem. Emellett a (7) bekezdésben foglalt korlátozásokra vonatkozó szabályok is alkalmazandók.

(4)Az e cikkben megállapított támogathatósági szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy támogatható vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak, kivéve, ha az állampolgársághoz kapcsolódó korlátozások a (7) bekezdésben előírt szabályokon alapulnak.

(5)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetekkel közösen társfinanszírozott, illetve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetekkel közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott intézkedésekre, illetve az e rendelet III. fejezete alapján ukrán szervezetek által végrehajtott intézkedésekre az e cikkben megállapított szabályokon túlmenően az említett szervezetekre vagy Ukrajnára vonatkozó támogathatósági szabályok is alkalmazandók, ideértve adott esetben az e cikk (7) bekezdésében előírt és az e szervezetekkel aláírt finanszírozási megállapodásokban és szerződéses dokumentumokban megfelelően tükröződő korlátozásokat is.

(6)Amennyiben a 7. cikkel összhangban külső címzett bevételekből kiegészítő hozzájárulásokat nyújtanak, a kiegészítő hozzájárulást nyújtó személlyel kötött megállapodásban foglalt támogathatósági szabályok alkalmazandók az e cikk (7) bekezdésében előírt korlátozásokra vonatkozó szabályokkal együtt.

(7)Az (1) és (3) bekezdésben említett áruk és anyagok támogathatósági szabályai és származása, valamint a (4) bekezdésben említett természetes személyek állampolgársága a közbeszerzési eljárásokban részt vevő jogalanyok állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege, valamint az áruk és anyagok földrajzi származása tekintetében a következő esetekben korlátozható:

a)amennyiben ilyen korlátozásokra a tevékenység vagy az egyedi odaítélési eljárás sajátos jellege és/vagy célkitűzései miatt van szükség, és/vagy amennyiben ezek a korlátozások szükségesek a tevékenység hatékony végrehajtásához;

b)amennyiben az intézkedés vagy az egyedi odaítélési eljárások hatással vannak a biztonságra vagy a közrendre, különösen az Unió, annak tagállamai vagy Ukrajna stratégiai eszközei és érdekei tekintetében, beleértve a digitális infrastruktúra, a kommunikációs és információs rendszerek és a kapcsolódó ellátási láncok integritásának védelmét.

(8)A nem támogatható országokból származó ajánlattevők és részvételre jelentkezők támogathatóknak tekinthetők sürgős esetekben vagy a szolgáltatásoknak az érintett országok és területek piacán tapasztalt hiánya esetén, vagy más olyan kellően indokolt esetekben, amikor a támogathatósági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy túlzottan megnehezítené egy tevékenység megvalósítását.

12. cikk
Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, költségvetési biztosítékból származó többletek, visszafizetések és a pénzügyi eszközök által generált bevételek

(1)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a fel nem használt, eszköz szerinti kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat automatikusan át kell vinni, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők és felhasználhatók. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeget kell felhasználni.

(2)A Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról.

(3)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkétől eltérve az eszköz szerinti valamely tevékenység teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.

(4)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 209. cikke (3) bekezdésének első, második és negyedik albekezdésétől eltérve az e rendelet alapján létrehozott pénzügyi eszközökből származó bevételek és visszafizetések az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében az eszközhöz vagy annak utódprogramjához rendelt belső címzett bevételnek minősülnek.

(5)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 213. cikke (4) bekezdésének a) pontjától eltérve az Ukrajna-garancia céltartalékainak bármely többlete az eszközhöz vagy annak utódprogramjához rendelt, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében vett belső címzett bevételnek minősül.

(6)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően több éven keresztül éves részletekre lehet bontani.

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az e bekezdés első albekezdésében említett tevékenységekre.

13. cikk
Kivételes finanszírozás

(1)Kellően indokolt kivételes körülmények között, különösen ha a háborús helyzet jelentős romlása lehetetlenné teszi Ukrajna számára az e rendelet szerinti támogatási formákhoz kapcsolódó feltételek teljesítését, az eszköz rendkívüli finanszírozást nyújthat Ukrajnának makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartása és a 3. cikkben említett célkitűzések elérésének előmozdítása érdekében. Az ilyen kivételes finanszírozást meg kell szüntetni, amint a feltételek teljesítése újra lehetségessé válik.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó kellően indokolt rendkívüli körülmények miatt Ukrajna nem képes teljesíteni az e rendelet szerinti támogatási formákhoz kapcsolódó feltételeket, végrehajtási határozatra irányuló javaslatot nyújthat be a Tanácsnak az eszköz keretében Ukrajnának nyújtandó kivételes finanszírozásról.

(3)A kivételes finanszírozásra minden esetben az 5. cikkben említett előfeltétel vonatkozik, és azt a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 6. cikk (2) bekezdésében említett forrásokból kell finanszírozni.

III. FEJEZET

I. pillér: Ukrajna-terv

14. cikk
Az Ukrajna-terv kapcsolata az eszköz pilléreivel

(1)Az Ukrajna-tervnek (a továbbiakban: a terv) átfogó keretet kell biztosítania a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

(2)Az Ukrajna-terv képezi az eszköz I. pillére keretében nyújtott támogatás alapját az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak és az e fejezetben említettek szerint. Referenciaként és útmutatóként szolgál továbbá az eszköznek a IV. és V. fejezetben említett II. és III. pillére keretében nyújtandó támogatáshoz is.

15. cikk
Az Ukrajna-terv keretében történő finanszírozásra vonatkozó elvek

(1)Az Ukrajna-terv meghatározza Ukrajnának a 3. cikkben említett általános és egyedi célkitűzések elérésére irányuló, gazdaság- és költségvetés-politikai keretbe integrált reform- és beruházási menetrendjét. A terv a reformok és a közberuházások végrehajtására irányuló intézkedéseket tartalmaz egy átfogó és koherens csomagban, amely magában foglalhat olyan állami rendszereket is, amelyek célja a magánberuházások ösztönzése.

(2)Az eszköz a tervből eredő feltételek kielégítő teljesítése esetén nyújt finanszírozást e fejezet alapján, minőségi vagy mennyiségi lépések formájában. E feltételeknek tükrözniük kell az eszköz 3. cikkben meghatározott különböző célkitűzéseit, és magukban kell foglalniuk az olyan alapvető követelményekkel kapcsolatos feltételeket, mint a gazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása, a költségvetési felügyelet és az államháztartási gazdálkodás, valamint a tervben meghatározott reformok és beruházások végrehajtásához kapcsolódó feltételek.

(3)A (2) bekezdésben említett feltételeknek tükrözniük kell a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében említett összegeket és az említett cikk (4) bekezdése szerinti vonatkozó hozzájárulásokat.

(4)Támogatásra a 2023. január 1-jén vagy azt követően megkezdett intézkedések jogosultak, feltéve, hogy megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(5)Az Ukrajna-tervnek összhangban kell lennie az Ukrajna uniós csatlakozás felé vezető útjának összefüggésében meghatározott, a Bizottság véleményében és az elemző jelentésben felvázolt reformprioritásokkal, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást is magában foglaló társulási megállapodással. Összhangban kell lennie továbbá Ukrajna Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott hozzájárulásával és – amennyiben rendelkezésre áll – nemzeti energia- és klímatervével.

(6)Az Ukrajna-terv tiszteletben tartja a 4. cikkben meghatározott általános elveket.

16. cikk
Az Ukrajna-terv tartalma

(1)Annak érdekében, hogy Ukrajna támogatást kapjon az eszközből, Ukrajna Ukrajna-tervet nyújt be a Bizottságnak.

(2)Az Ukrajna-terv különösen a következő elemeket határozza meg, amelyeket kellően meg kell indokolni és alá kell támasztani:

a)a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekre adott koherens, átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ jelentő intézkedések, beleértve a strukturális reformokat és az Unióval való konvergenciát előmozdító intézkedéseket, valamint a 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket annak érdekében, hogy a terv egésze növelje az ukrán gazdaság növekedési ütemét;

b)a terv a 15. cikk (5) bekezdésében említett elvekkel, tervekkel és programokkal való összhangjának bemutatása;

c)a reformok és beruházások tekintetében egy indikatív ütemterv, valamint a 2027. december 31-ig végrehajtandó, tervezett minőségi és mennyiségi lépések;

d)az Ukrajna-terv Ukrajna általi hatékony nyomon követésére, az arról való jelentéstételre és értékelésére vonatkozó intézkedések, beleértve a javasolt minőségi és mennyiségi lépéseket és a kapcsolódó mutatókat;

e)annak kifejtése, hogy a terv hogyan felel meg az Ukrajna régióiban és településein zajló háborúból eredő helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési igényeknek, és ezáltal miként mozdítja elő azok gazdasági, társadalmi, környezeti és területi fejlődését, támogatja az Ukrajna-szerte zajló decentralizációs reformot és az uniós előírásokkal való konvergenciát; a projektek kiválasztásához és végrehajtásához használt módszertan és folyamatok, valamint a szubnacionális hatóságoknak, különösen az önkormányzatoknak az újjáépítési folyamatban nyújtott támogatás helyi szintű felhasználásával kapcsolatos döntéshozatalba való bevonására szolgáló mechanizmusok ismertetése; a kapcsolódó kiadások nyomon követésére használt módszertan; valamint annak kifejtése, hogy a terv hogyan biztosítja, hogy az ilyen szubnacionális hatóságok által kiválasztott és végrehajtott újjáépítési projektek a támogatás megfelelően jelentős részét tegyék ki;

f)az Ukrajna-terv előkészítése és – amennyiben rendelkezésre áll – végrehajtása céljából az érdekelt felekkel, köztük a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel a nemzeti jogi kerettel összhangban folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg az Ukrajna-tervben;

g)annak kifejtése, hogy a terv szerinti intézkedések várhatóan milyen mértékben járulnak hozzá az éghajlatpolitikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez;

h)az eszközből származó források felhasználása során a szabálytalanságok, a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség hatékony megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló ukrán rendszer, valamint az eszközből és más uniós programokból vagy donoroktól származó források esetében a kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedések bemutatása;

i)bármely egyéb releváns információ.

(3)Az Ukrajna-tervnek eredményalapú és mutatókat tartalmaz a 3. cikkben említett egyedi célkitűzések elérése terén tett haladás értékelése céljából.

17. cikk
Az Ukrajna-terv elkészítése és benyújtása

(1)Az Ukrajna-tervet Ukrajna készíti el. Ukrajna törekszik arra, hogy e rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül benyújtsa a tervet a Bizottságnak. Ukrajna a tervre vonatkozó tervezetet nyújthat be a Bizottságnak.

(2)A terv 16. cikk szerinti elkészítésekor Ukrajna különös figyelmet fordít Ukrajna regionális, helyi és városi területeinek helyzetére, tekintettel a helyreállítással és újjáépítéssel, reformokkal, korszerűsítéssel és decentralizációval kapcsolatos sajátos szükségleteikre.

(3)Az Ukrajna-terv elkészítése és végrehajtása a regionális, helyi, városi és egyéb hatóságokkal konzultálva, a többszintű kormányzás elvével összhangban és az alulról építkező megközelítés figyelembevételével történik.

18. cikk
Az Ukrajna-terv Bizottság általi értékelése

(1)A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értékeli az Ukrajna-tervnek vagy adott esetben a terv 20. cikkben említett módosításának a relevanciáját, átfogó jellegét és megfelelőségét, és a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot terjeszt elő. Az értékelés során a Bizottság szorosan együttműködik Ukrajnával, és észrevételeket tehet, illetve további információkat kérhet.

(2)Az Ukrajna-terv értékelésekor és az Ukrajnának elkülönített összeg meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi az Ukrajnáról rendelkezésre álló releváns analitikai információkat, az Ukrajna által a 16. cikk (2) bekezdésében említettek szerint benyújtott indokolást és elemeket, valamint minden egyéb releváns információt, így különösen a 15. cikk (5) bekezdésében felsorolt információkat.

(3)Értékelésében a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

a)a terv a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekre adott koherens, átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ jelentő intézkedéseket képvisel-e, beleértve a strukturális reformokat és az Unióval való konvergenciát előmozdító intézkedéseket annak érdekében, hogy a terv egésze fokozza az ukrán gazdaság növekedési ütemét;

b)a terv megfelel-e az Ukrajna régióiban és településein zajló háborúból eredő helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési igényeknek, és ezáltal miként mozdítja elő azok gazdasági, társadalmi, környezeti és területi fejlődését, támogatja az Ukrajna-szerte zajló decentralizációs reformot és az uniós előírásokkal való konvergenciát; a projektek kiválasztásához és végrehajtásához használt módszertan és folyamatok, valamint a szubnacionális hatóságoknak, különösen az önkormányzatoknak az újjáépítési folyamatban nyújtott támogatás helyi szintű felhasználásával kapcsolatos döntéshozatalba való bevonására szolgáló mechanizmusok megfelelők-e; az ilyen szubnacionális hatóságok által kiválasztott és végrehajtott újjáépítési projektek kapcsolódó kiadásainak nyomon követésére használt módszertan megfelelő-e, és az ilyen projektek a támogatás jelentős részét teszik-e ki;

c)az Ukrajna által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e az Ukrajna-terv hatékony nyomon követését, az arról való jelentéstételt és végrehajtását, beleértve a tervezett menetrendet, a minőségi és mennyiségi lépéseket és a kapcsolódó mutatókat;

d)az Ukrajna által javasolt intézkedések várhatóan hatékonyan megelőzik, feltárják és korrigálják-e a szabálytalanságokat, a csalást, a korrupciót és az összeférhetetlenséget az eszköz keretében nyújtott források felhasználása során, valamint várhatóan lehetővé teszik-e az eszközből, más uniós programokból vagy donoroktól származó források esetében a kettős finanszírozás elkerülését.

(4)Az Ukrajna által benyújtott Ukrajna-terv értékelése céljából a Bizottságot szakértők segíthetik.

19. cikk
A Tanács végrehajtási határozata

(1)Pozitív értékelés esetén a Tanács a Bizottság javaslata alapján végrehajtási határozat útján jóváhagyja az Ukrajna által a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott Ukrajna-tervnek – illetve adott esetben a terv 20. cikk (1) vagy (2) bekezdésével összhangban benyújtott módosításának – az értékelését.

(2)A tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslat az eszközből finanszírozandó rész tekintetében meghatározza az Ukrajna által végrehajtandó reformokat és beruházásokat, a tervből eredő, a 15. cikk (2) bekezdésében ismertetett feltételeket, beleértve az indikatív menetrendet, valamint a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében említett összegeket és az említett cikk (4) bekezdése szerinti vonatkozó hozzájárulásokat.

(3)A (2) bekezdésben említett bizottsági javaslat megállapítja továbbá a következőket:

a)az indikatív nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és a hiteltámogatás részletekben fizetendő indikatív összege, a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően strukturált formában, azt követően, hogy Ukrajna kielégítő módon teljesítette az Ukrajna-terv végrehajtásával kapcsolatban azonosított releváns minőségi és mennyiségi lépéseket;

b)a nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és a hiteltámogatás összege, amelyet a 23. cikkel összhangban előfinanszírozás formájában kell kifizetni;

c)az a – legkésőbb 2027. december 31-re eső – határidő, ameddig mind a beruházási projektek, mind a reformok tekintetében teljesíteni kell a végső minőségi és mennyiségi lépéseket;

d)az Ukrajna-terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó szabályok és ütemterv, ideértve – adott esetben – a 33. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket is;

e)a 3. cikkben említett általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért haladás értékelésére szolgáló mutatók;

f)a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító intézkedések.

20. cikk
Az Ukrajna-terv módosításai

(1)Amennyiben az Ukrajna-tervet – beleértve a vonatkozó minőségi és mennyiségi lépéseket is – objektív körülmények miatt Ukrajna részben vagy egészben már nem tudja megvalósítani, Ukrajna javaslatot tehet egy módosított Ukrajna-tervre. Ebben az esetben Ukrajna indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz, hogy az tegyen javaslatot a 19. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozat egészének vagy egy részének módosítására.

(2)A Bizottság Ukrajnával egyetértésben javaslatot tehet a 19. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozat módosítására, különösen a rendelkezésre álló összegekben bekövetkezett, elsősorban a tagállamok kiegészítő hozzájárulásaiból vagy a 6. cikk (4) bekezdésében említett egyéb forrásokból eredő változások figyelembevétele érdekében.

(3)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ukrajna által előterjesztett indokok alátámasztják az Ukrajna-terv módosítását, a 18. cikkel összhangban értékeli a módosított Ukrajna-tervet, és indokolatlan késedelem nélkül javaslatot tesz a 19. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozat módosítására.

21. cikk
Hitelmegállapodás, hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek

(1)Az eszköz keretében hitel formájában nyújtott támogatás finanszírozása érdekében a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének a) pontjával összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől az Unió nevében felvegye.

(2)A 19. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozat elfogadását követően a Bizottság hitelmegállapodást köt Ukrajnával a 6. cikk (2) bekezdésében említett összegről. A hitelmegállapodásban meg kell határozni a rendelkezésreállási időszakot és az eszköz keretében hitel formájában nyújtott támogatás részletes feltételeit, többek között a 9. cikk (4) bekezdésének a) és c) pontjában említett belső kontrollrendszerekkel kapcsolatban. A hitelek maximális futamideje 35 év. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének (5) bekezdésében meghatározott elemeken túlmenően a hitelmegállapodásnak tartalmaznia kell az előfinanszírozás összegét és az előfinanszírozás elszámolására vonatkozó szabályokat.

(3)Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második mondatától eltérve az eszköz keretében hitel formájában Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást a külső tevékenységi garancia nem támogathatja.

(4)Az e rendelet szerinti hitelekre vonatkozóan nem kerül sor céltartalékképzésre, és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 211. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem kerül meghatározásra az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésében említett összeg százalékos arányában kifejezett tartalékfeltöltési ráta.

22. cikk
A hitelfelvételi költségek támogatása

(1)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének (5) bekezdésétől eltérve az Unió viselheti a finanszírozás költségeit, a likviditáskezelés költségeit, valamint a hitelfelvételhez és a hitelnyújtáshoz kapcsolódó általános adminisztratív szolgáltatási költségeket (a továbbiakban: hitelfelvételi költségek támogatása), kivéve a hitel lejárat előtti visszafizetésével kapcsolatos költségeket. A 2024. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakban a hitelfelvételi költségekhez nyújtott támogatást az V. fejezet fedezi.

(2)Ukrajna minden évben kérheti az (1) bekezdésben említett hitelfelvételi költségek támogatását. A Bizottság a hitelfelvételi költségekhez támogatást nyújthat az éves költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok felső határát meg nem haladó összegre.

23. cikk
Előfinanszírozás

(1)Ukrajna az Ukrajna-terv benyújtása mellett a III. fejezet alapján nyújtandó nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és hitel legfeljebb 7 %-ának megfelelő összegű előfinanszírozást kérhet.

(2)A nem visszafizetendő pénzügyi támogatás tekintetében a Bizottság a 19. cikkben említett terv elfogadását és a 10. cikkben említett finanszírozási megállapodás hatálybalépését követően is kifizetheti az előfinanszírozást, a rendelkezésre álló finanszírozástól és az 5. cikkben említett előfeltétel tiszteletben tartásától függően.

(3)A hiteltámogatás tekintetében a Bizottság a 19. cikkben említett terv jóváhagyását és a 21. cikkben említett hitelmegállapodás hatálybalépését követően fizetheti ki az előfinanszírozást. A kifizetések feltétele a 21. cikk (1) bekezdésében említett, a tőkepiacokon rendelkezésre álló finanszírozás, valamint az 5. cikkben meghatározott előfeltétel tiszteletben tartása.

(4)A Bizottság határoz az egy vagy több részletben folyósítható előfinanszírozás folyósításának időkeretéről.

24. cikk
Kivételes áthidaló finanszírozás

(1)A 23. cikk sérelme nélkül, amennyiben nem kerül sor a 9. cikkben említett keretmegállapodás aláírására, vagy a III. fejezetben említett Ukrajna-terv 2023. december 31-ig történő elfogadására, a Bizottság határozhat úgy, hogy korlátozott, kivételes támogatást nyújt Ukrajnának az e rendelet hatálybalépését követő legfeljebb három hónapos időszakra, vagy 2024. január 1-jéig, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont, feltéve, hogy Ukrajna kielégítő előrehaladást ért el az Ukrajna-terv elkészítésében az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának támogatása érdekében, a Bizottság és Ukrajna közötti egyetértési megállapodásban meghatározandó feltételek mellett, az 5. cikkben említett előfeltétel betartása, a 6. cikknek való megfelelés és a finanszírozás rendelkezésre állása esetén.

(2)Az említett támogatás összege havonta nem haladhatja meg az 1 500 000 000 EUR-t. A Bizottság finanszírozási vagy hitelmegállapodást köt Ukrajnával, amely megfelel a 10., illetve a 21. cikknek.

25. cikk
A nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és hitelek kifizetésére, visszatartására és csökkentésére vonatkozó szabályok

(1)Az e cikk alapján Ukrajnának nyújtott nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és hitel kifizetését a költségvetési előirányzatoknak megfelelően és a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében kell teljesíteni. A befizetéseket részletekben kell teljesíteni. Egy-egy részlet kifizetése egy vagy több részfolyósítással történhet.

(2)Ukrajna negyedévente kellően indokolt kérelmet nyújt be a nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és a hitel kifizetésére, a Bizottság pedig a (3) bekezdésben leírt értékelés alapján kifizeti a vonatkozó nem visszafizetendő pénzügyi támogatást és hitelt.

(3)A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értékeli, hogy Ukrajna kielégítően teljesítette-e a 19. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott minőségi és mennyiségi lépéseket. A minőségi és mennyiségi lépések kielégítő teljesítése feltételezi, hogy Ukrajna nem vonta vissza az azon lépésekhez kapcsolódó intézkedéseket, amelyeket Ukrajna kielégítő módon teljesített. A Bizottságot szakértők segíthetik.

(4)Amennyiben a Bizottság pozitívan értékeli a minőségi és mennyiségi lépések kielégítő teljesítését, indokolatlan késedelem nélkül határozatot fogad el, amelyben engedélyezi a nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és a hitel ezen lépéseknek megfelelő részének folyósítását.

(5)Amennyiben a Bizottság negatívan értékeli a minőségi és mennyiségi lépések kielégítő teljesítését az indikatív ütemterv szerint, a nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és a hitel ezen lépéseknek megfelelő részét vissza kell tartani. A visszatartott kifizetés csak akkor folyósítható, ha Ukrajna egy későbbi kifizetési kérelem részeként kellően igazolta, hogy megtette a minőségi és mennyiségi lépések kielégítő teljesítésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(6)Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy Ukrajna az (5) bekezdésben említett kezdeti negatív értékeléstől számított tizenkét hónapon belül nem hozta meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság a nem visszafizetendő pénzügyi támogatás és a hitel összegét a vonatkozó minőségi és mennyiségi lépéseknek megfelelő résszel arányosan csökkenti. Ukrajna a Bizottság következtetéseinek közlésétől számított két hónapon belül észrevételeket tehet.

(7)A Bizottság csökkentheti a nem visszafizetendő pénzügyi támogatás összegét – beleértve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 102. cikke szerinti ellentételezést is – vagy az Ukrajnának folyósítandó, a (4) bekezdésben említett hitel összegét, amennyiben az Unió pénzügyi érdekeit érintő szabálytalanságokkal, csalással, korrupcióval és összeférhetetlenséggel kapcsolatban azonosított olyan esetek vagy súlyos aggályok, amelyeket Ukrajna nem korrigált, vagy az ilyen megállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megszegése áll fenn, többek között a 34. cikkben említett könyvvizsgáló bizottság jelentései vagy az OLAF által szolgáltatott információk alapján. 

(8)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kifizetési határidő az e cikk (4) bekezdése szerinti, Ukrajnának történő folyósítás engedélyezéséről szóló határozat közlésének napjától kezdődik.

(9)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkének (5) bekezdése nem alkalmazandó az e cikk és az e rendelet 23. cikke alapján teljesített kifizetésekre.

26. cikk
Átláthatóság a terv végrehajtásához finanszírozásban részesülő személyek és szervezetek tekintetében

(1)Ukrajna közzéteszi az e fejezetben említett Ukrajna-tervben meghatározott reformok és beruházások végrehajtása céljából 500 000 EUR-nak megfelelő értéket meghaladó finanszírozásban részesülő személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat. Ukrajna ezeket az adatokat évente kétszer, júniusban és decemberben frissíti.

(2)Az (1) bekezdésben említett személyek és szervezetek esetében az alábbi információkat a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a személyes adatok védelmére kellő figyelemmel kell közzétenni:

a)jogi személy esetében a kedvezményezett teljes hivatalos neve és héaazonosító száma vagy adóazonosító száma – ha rendelkezésre áll –, vagy más, nemzeti szinten megállapított egyedi azonosítója;

b)természetes személy esetében a kedvezményezett vezeték- és utóneve;

c)a kedvezményezett által kapott összeg, valamint az Ukrajna-terv keretében végrehajtott reformok és beruházások, amelyek végrehajtásához az összeg hozzájárul.

(3)A (2) bekezdésben említett információk nem tehetők közzé, ha a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyek vagy szervezetek jogait és szabadságait, vagy súlyosan sértheti a kedvezményezettek kereskedelmi érdekeit.

(4)Ukrajna legalább évente egyszer elektronikus úton továbbítja a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat, a (3) bekezdésben említett adatok kivételével, a 9. cikk (4) bekezdésének i) pontjában említett keretmegállapodásban meghatározandó formátumban.

IV. FEJEZET

II. pillér: Ukrajna számára fenntartott beruházási keret

27. cikk
Hatály és szerkezet

(1)Az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret alapján a Bizottság költségvetési garancia, pénzügyi eszközök vagy vegyesfinanszírozási műveletek formájában uniós támogatást nyújt Ukrajnának.

(2)A Bizottságot operatív testület segíti az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret végrehajtásában. A Bizottság javaslatot tesz az operatív testület eljárási szabályzatára.

(3)Az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret operatív testülete a Bizottság és az egyes tagállamok képviselőiből, valamint Ukrajna képviselőiből áll. Az Ukrajna-garanciát és az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret által támogatott pénzügyi eszközöket végrehajtó partnerek megfigyelői státuszt kaphatnak. Az operatív testület elnöki tisztét a Bizottság tölti be.

(4)Az operatív testület tanácsot ad a Bizottságnak a támogatási módozatok megválasztásával, a bevezetendő pénzügyi termékek kialakításával és a nem támogatható ágazatokkal kapcsolatban. Véleményeket fogalmaz meg az Ukrajna-garancián, a pénzügyi eszközökön és a vegyesfinanszírozási műveleteken keresztül nyújtott uniós támogatás felhasználásáról.

(5)A Bizottság biztosítja, hogy az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret alapján nyújtott uniós támogatás összhangban legyen az Ukrajna-tervvel és hozzájáruljon annak végrehajtásához, valamint kiegészítse az Ukrajnának más uniós programok és eszközök keretében odaítélt uniós támogatást.

(6)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 209. cikke (2) bekezdése d) és h) pontjának alkalmazásában a pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok előzetes értékelésére vonatkozó követelményt az Ukrajna-terv Bizottság általi, az e rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett pozitív értékelésével kell teljesíteni.

(7)Az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret alapján nyújtott támogatásnak különösen a III. fejezetben említett Ukrajna-terv végrehajtását kell szolgálnia, miközben ki kell egészítenie az e rendeletben meghatározott finanszírozási forrásokat.

(8)A Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 41. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban jelentést tesz az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret alapján nyújtott támogatás végrehajtásáról. E célból az Ukrajna-garancia minden partnere és a pénzügyi eszközöket végrehajtó valamennyi megbízott szervezet évente rendelkezésre bocsátja az ahhoz szükséges információkat, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni jelentéstételi kötelezettségeinek.

28. cikk
További hozzájárulások az Ukrajna-garanciához és a pénzügyi eszközökhöz

(1)A tagállamok, harmadik országok és harmadik felek hozzájárulhatnak az Ukrajna-garanciához és az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret alapján létrehozott pénzügyi eszközökhöz. Az Ukrajna-garanciához való hozzájárulásokat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 218. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell teljesíteni.

(2)Az Ukrajna-garanciához való hozzájárulásoknak növelniük kell az Ukrajna-garancia összegét anélkül, hogy további függő kötelezettségeket rónának az Unióra.

(3)Az (1) bekezdésben említett valamennyi hozzájárulás tekintetében hozzájárulási megállapodást kell kötni az Unió nevében eljáró Bizottság és a hozzájáruló között. A megállapodásnak különösen a fizetési feltételekre vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmaznia.

29. cikk
Az Ukrajna-garancia és a pénzügyi eszközök végrehajtása

(1)Az Ukrajna számára fenntartott beruházási keretéből támogatott Ukrajna-garanciát és pénzügyi eszközöket az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerinti közvetett irányítással kell végrehajtani.

(2)Az Ukrajna-garancia tekintetében támogatható partnerek és a pénzügyi eszközök tekintetében támogatható megbízott szervezetek az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 208. cikkének (4) bekezdésében meghatározott partnerek, beleértve az e rendelet 28. cikkével összhangban az Ukrajna-garanciához hozzájáruló harmadik országokból származókat is. Ezenkívül az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve az Ukrajna-garancia tekintetében támogathatók valamely tagállam vagy olyan harmadik ország magánjogának hatálya alá tartozó szervek is, amelyek e rendelet 28. cikkével összhangban hozzájárultak az Ukrajna-garanciához és amelyek megfelelő biztosítékkal szolgálnak pénzügyi és működési kapacitásukról.

(3)A Bizottság biztosítja a rendelkezésre álló források eredményes, hatékony és méltányos felhasználását a támogatható partnerek és adott esetben a támogatható megbízott szervezetek körében, inkluzív megközelítés keretében, előmozdítva ugyanakkor az egymással való együttműködésüket, valamint kellő figyelmet fordítva a kapacitásaikra, a hozzáadott értékre, tapasztalataikra és kockázatvállalási képességükre.

(4)A Bizottság biztosítja minden támogatható partner és minden támogatható megbízott szervezet számára a méltányos bánásmódot, valamint biztosítja, hogy az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret felhasználásának időtartama alatt elkerüljék az összeférhetetlenséget. A kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a Bizottság bármely releváns információt bekérhet az Ukrajna-garancia tekintetében támogatható partnerektől vagy a pénzügyi eszközök tekintetében támogatható megbízott szervezetektől a nem uniós támogatású műveleteikről.

30. cikk
Ukrajna-garancia

(1)Az eszköz célkitűzéseit támogató műveletek fedezésére Ukrajna-garanciát kell létrehozni folyó árakon 8 914 000 000 EUR összeg erejéig. Az Ukrajna-garancia autonóm és független az (EU) 2021/947 rendelettel létrehozott külső tevékenységi garanciától, és azt visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 219. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(2)Az Ukrajna-garancia a következő típusú műveletek kockázatainak fedezésére szolgál:

a)hitelek, ideértve a helyi pénznemben nyújtott hiteleket is;

b)garanciák;

c)viszontgaranciák;

d)tőkepiaci eszközök;

e)a finanszírozás vagy hitelminőség-javítás bármely más formája, biztosítások, valamint sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke eszközök.

(3)A Bizottság az Unió nevében 2027. december 31-ig Ukrajna-garanciáról szóló megállapodásokat köt a támogatható partnerekkel. Az Ukrajna-garancia fokozatosan nyújtható.

A Bizottság a 27. cikk (8) bekezdésében említett jelentésekben tájékoztatást nyújt az Ukrajna-garanciáról szóló egyes megállapodások aláírásáról. Kérésre e megállapodásokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.

(4)Az Ukrajna-garanciáról szóló megállapodásnak különösen a következőket kell tartalmaznia:

a)a fedezetre, a becsült éves beruházásokra, a követelményekre, a támogathatóságra és az eljárásokra vonatkozó részletes szabályok;

b)az Ukrajna-garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel és a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra, illetve projektekre megállapított fedezettel kapcsolatos – részletes szabályok, valamint a projektek és a projekt-portfóliók kockázatelemzése ágazati, regionális és nemzeti szinten is;

c)hivatkozás az eszköz célkitűzéseire és céljára, az igények felmérése és a várt eredmények megjelölése;

d)az Ukrajna-garancia ellentételezése, amelyet a háború sújtotta Ukrajna sajátos helyzetét tükröző kedvezményes feltételekkel kell meghatározni, figyelembe véve a beruházási programok kockázati profilját az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

e)az Ukrajna-garancia igénybevételének feltételei, ideértve a fizetési feltételeket is, így például a konkrét időkeretek, az esedékes összegek után fizetendő kamat, a kiadások és a behajtási költségek, valamint az esetlegesen szükséges likviditási megállapodások;

f)a követelésekkel kapcsolatos eljárások – többek között, de nem kizárólag a kiváltó események és a türelmi idők – és a követelések behajtásával kapcsolatos eljárások;

g)nyomonkövetési, jelentéstételi, átláthatósági és értékelési kötelezettségek;

h)világos és hozzáférhető panasztételi eljárások olyan harmadik felek számára, amelyeket hátrányosan érinthet az Ukrajna-garancia által támogatott projektek végrehajtása.

(5)A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett összeg legfeljebb 30 %-át az (EU) 2021/947 rendelet 38. cikke alapján kötött, külső tevékenységi garanciamegállapodásokon keresztül nyújtott garancia összegének növelésére használhatja fel, amennyiben:

a)e bekezdés alkalmazásában az Ukrajna-garanciát az (EU) 2021/947 rendelet 38. cikke alapján az (EU) 2021/947 rendelet 35. cikke értelmében kiválasztott támogatható partnerekkel kötött megállapodások az említett megállapodások szerinti garanciaösszeget növelő módosításával vagy kiegészítésével kell végrehajtani, amelyet az e rendelet hatálybalépésétől számított négy hónapon belül alá kell írni;

b)a támogatható partnerek az e bekezdés szerinti Ukrajna-garanciát kizárólag az ukrajnai műveletek végrehajtásának támogatására használhatják fel, és csak az ukrajnai műveletekből származó garancialehívások jogosultak az e bekezdés szerinti Ukrajna-garancia általi fedezetre;

c)az (EU) 2021/947 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az e bekezdés alapján az Ukrajna-garanciával fedezett műveletek az Ukrajna-garancia külön portfólióját alkotják, és nem vehetők figyelembe az (EU) 2021/947 rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említett 65 %-os fedezet kiszámításakor;

d)az Ukrajna-garancia külön portfóliójában szereplő kockázatmegosztásnak biztosítania kell az érdekeknek a Bizottság és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 209. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti támogatható partner közötti összehangolását, és a partnernek saját forrásaival kell hozzájárulnia ehhez a portfólióhoz az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 219. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

e)a partnerek külön elszámolást és jelentéstételt vezetnek be az Ukrajna-garancia e bekezdés szerinti végrehajtására vonatkozóan;

f)az Ukrajna-garancia e bekezdés szerinti céltartalékképzésre a 31. cikket kell alkalmazni. A céltartalékképzés kizárólag az Ukrajna-garancia keretében felmerülő veszteségek fedezésére használható fel. Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikkének (5) bekezdése alapján létrehozott céltartalékképzés nem használható fel az Ukrajna-garancia keretében végrehajtott műveletek fedezésére.

(6)A támogatható partnernek saját szabályai és eljárásai szerint jóvá kell hagynia a finanszírozási és beruházási műveleteket az Ukrajna-garanciáról szóló megállapodás betartása mellett.

(7)A támogatható partnerek számára a pénzügyi közvetítőkkel vagy a végső kedvezményezettekkel való szerződéskötésre rendelkezésre álló maximális időtartam a vonatkozó Ukrajna-garanciáról szóló megállapodás megkötését követő három év, amely további garanciaösszeg nyújtása és a garanciamegállapodás módosítása esetén meghosszabbítható.

(8)Az Ukrajna-garancia a következőkre terjedhet ki:

a)a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a kiválasztott támogatható partner számára esedékes tőke és minden kamat és összeg, amelyeket azonban nemteljesítési eseményt követően az még nem kapott meg a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően;

b)a sajáttőke-befektetések esetében a befektetett összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

c)a (2) bekezdésében említett egyéb finanszírozási és beruházási műveletek esetében a felhasznált összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

d)a nemteljesítési eseményhez kapcsolódó valamennyi releváns kiadás és behajtási költség, amennyiben azokat a behajtott összegből nem vonták le.

(9)A Bizottság által végzett számvitel, valamint az Ukrajna-garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos bizottsági jelentéstétel céljából, összhangban az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 209. cikkének (4) bekezdésével, azoknak a támogatható partnereknek, akikkel Ukrajna-garanciáról szóló megállapodást kötöttek, évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére kell bocsátaniuk az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által ellenőrzött pénzügyi jelentéseket, amelyeknek tartalmazniuk kell többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)a támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek kockázatértékelése, ideértve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 80. cikkében és a nemzetközi költségvetési számviteli standardokban említett számviteli szabályok szerint megállapított uniós kötelezettségekre vonatkozó információkat is;

b)az Unió fennálló, a támogatható partnerek részére és finanszírozási és beruházási műveleteikre nyújtott Ukrajna-garanciából eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletek szerinti bontásban.

(10)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 219. cikkének (4) bekezdésében meghatározott, a saját forrásokkal való hozzájárulásra vonatkozó feltételt portfólió-alapon minden olyan támogatható partnerre alkalmazni kell, amely az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret alapján költségvetési biztosítékban részesül.

(10)Az Ukrajna-garanciára az (EU) 2021/947 rendelet 33. cikkének (7) és (8) bekezdésében említett Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz+ kockázatkezelési keret alkalmazandó. Az Ukrajna-garanciával fedezett műveletek általános kockázati profilja eltérhet a külső tevékenységi garancia általános kockázati profiljától. A Bizottság biztosítja, hogy a garantált műveletekkel járó kockázat ne haladja meg az uniós költségvetés azon képességét, hogy a rendelkezésre álló költségvetési források és az e rendelet 31. cikkének (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési ráta alapján viselje ezeket a kockázatokat.

31. cikk
Céltartalékképzés

(1)Az Ukrajna-garancia tartalékfeltöltési rátája kezdetben 70 %.

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 211. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatától eltérve a céltartalékot 2027. december 31-ig kell képezni, és az megegyezik az Ukrajna-garanciának megfelelő céltartalék összegével, és fokozatosan képezhető úgy, hogy tükrözze az eszköz célkitűzéseit támogató finanszírozási és beruházási műveletek kiválasztása és végrehajtása terén elért eredményeket.

(2)A tartalékfeltöltési rátát az e rendelet hatálybalépésétől kezdődően legalább évente felül kell vizsgálni.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el abból a célból, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 211. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alkalmazása mellett módosítsa a tartalékfeltöltési rátát, és adott esetben az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említett maximális garanciaösszeget legfeljebb 30 %-kal növelje vagy csökkentse. A Bizottság csak akkor növelheti a garancia maximális összegét, ha a tartalékfeltöltési ráta csökken. A 30. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság rendelkezhet úgy, hogy a megnövelt garanciaösszeget fokozatosan, három éven keresztül kell rendelkezésre bocsátani a garanciamegállapodások aláírásához.

(4)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 213. cikkétől eltérve a tényleges tartalékfeltöltési ráta nem alkalmazandó a közös tartalékalapban az Ukrajna-garancia tekintetében elkülönített tartalékfeltöltésre.

V. FEJEZET

III. pillér: Uniós csatlakozási támogatás és támogatási intézkedések

32. cikk
Uniós csatlakozási támogatás és támogatási intézkedések

(1)Az e fejezet szerinti támogatás segíti Ukrajnát a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérésében. Az e fejezet alapján nyújtott támogatás célja különösen Ukrajna uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítésének támogatása a jövőbeli uniós tagság céljából, ezáltal hozzájárulva a kölcsönös stabilitáshoz, biztonsághoz, békéhez és jóléthez. E támogatás magában foglalja a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítését, a közigazgatás hatékonyságának megerősítését és az átláthatóság, a strukturális reformok, az ágazati politikák és a jó kormányzás támogatását minden szinten. A támogatás hozzájárul a terv végrehajtásához is.

(2)Az e fejezet szerinti támogatást az érdekelt felek – köztük a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok – kapacitásainak megerősítése érdekében is biztosítani kell.

(3)Az e fejezet szerinti támogatás segíti azokat a bizalomépítő intézkedéseket és folyamatokat is, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatást, a tényfeltárást, a jóvátételt, valamint a háború során elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtését. E fejezet keretében finanszírozhatók az Ukrajnában a nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásában és érvényesítésében részt vevő kezdeményezések és szervek.

(4)Az e fejezet szerinti támogatásnak elő kell segítenie a pénzeszközök megfelelő felhasználásáért és a közpénzek hűtlen kezelése elleni hatékony küzdelemért felelős ukrán hatóságok létrehozását és megerősítését, különös tekintettel az eszköz célkitűzéseinek megvalósítására fordított összegekkel kapcsolatban felmerülő csalásra, korrupcióra, összeférhetetlenségre és szabálytalanságokra.

(5)A 34. cikkben említett könyvvizsgáló bizottság működésének finanszírozása az e fejezetben foglaltak szerint történik.

(6)A hitelfelvételi költségek 22. cikkben említett támogatásának finanszírozása az e fejezetben foglaltak szerint történik.

VI. FEJEZET

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

33. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)Az eszköz végrehajtása során a Bizottság és Ukrajna minden megfelelő intézkedést megtesz az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, szem előtt tartva az arányosság elvét és az eszköz működésének különös feltételeit, az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott előfeltételt, valamint a keretmegállapodásban és az egyedi finanszírozási vagy hitelmegállapodásokban meghatározott feltételeket, különösen a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében. Ukrajna kötelezettséget vállal arra, hogy lépéseket tesz az eredményes és hatékony irányítási és kontrollrendszerek terén, és biztosítja a jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetésének lehetőségét.

(2)A 9., 10. és 21. cikkben említett megállapodásokban rendelkezni kell Ukrajna következő kötelezettségeiről:

a)annak rendszeres ellenőrzése, hogy a nyújtott finanszírozás felhasználása megfelelt-e az alkalmazandó szabályoknak, különös tekintettel a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, valamint a szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében alkalmazandó szabályokra;

b)megfelelő intézkedések meghozatala – többek között az Ukrajna-terv szerinti reformok és beruházási projektek megvalósítására irányuló intézkedésekkel kapcsolatban – az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója céljából, valamint a kettős finanszírozás elkerülése és a hűtlen kezelésben érintett pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

c)a III. fejezetnek megfelelően egy, a kifizetési kérelmet kísérő nyilatkozat kiadása arról, hogy a pénzeszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és rendeltetésük szerint használták fel, valamint megfelelően kezelték, különös tekintettel a szabálytalanságok, a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó, nemzetközi normákkal kiegészített ukrán szabályoknak való megfelelésre;

d)e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában – különösen az Ukrajna-terv szerinti reformok és beruházások megvalósítását szolgáló források felhasználásának ellenőrzése céljából – megfelelő adatok gyűjtése és az azokhoz való hozzáférés biztosítása azon személyek és szervezetek vonatkozásában, amelyek az eszköz III. fejezete értelmében az Ukrajna-terv szerinti intézkedések végrehajtásához finanszírozásban részesülnek;

e)kifejezett felhatalmazás biztosítása a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék és adott esetben az Európai Ügyészség számára arra, hogy az arányosság elvét alkalmazva gyakorolják az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikkének (1) bekezdése szerinti jogaikat.

(3)A Bizottság törekszik arra, hogy olyan integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszert bocsásson Ukrajna rendelkezésére, amely egy egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszköz révén lehetővé teszi a releváns adatokhoz – köztük (2) bekezdés d) pontjában felsorolt adatokhoz – való hozzáférést és azok elemzését. Amennyiben rendelkezésre áll ilyen rendszer, Ukrajna használja és a rendszerben rögzíti a releváns adatokat, többek között az V. fejezetben említett támogatás igénybevételével.

(4)A 9., 10. és 21. cikkben említett megállapodásokban elő kell írni továbbá, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő és Ukrajna által nem korrigált szabálytalanság, csalás, korrupció és összeférhetetlenség vagy az ilyen megállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén a Bizottság jogosult arányosan csökkenteni az eszközből nyújtott támogatást és visszafizettetni az eszköz céljainak elérésére fordított bármely összeget, vagy kérni a hitel lejárat előtti visszafizetését. A Bizottság a visszafizettetés és a csökkentés összegéről vagy a lejárat előtt visszafizetendő összegről való döntés során tiszteletben tartja az arányosság elvét, valamint figyelembe veszi az Unió pénzügyi érdekeit érintő szabálytalanság, csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség, illetve a kötelezettségszegés súlyosságát. Ukrajnának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a csökkentés elvégzését vagy a határidő előtti visszafizetés elrendelését megelőzően észrevételeket tegyen.

(5)Az eszköz keretében pénzeszközöket végrehajtó személyeknek és szervezeteknek haladéktalanul jelenteniük kell a 34. cikkben említett könyvvizsgáló bizottságnak, a Bizottságnak és az OLAF-nak az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és szabálytalanság gyanúját vagy igazolt tényét.

34. cikk
Könyvvizsgáló bizottság

(1)A Bizottság könnyvizsgáló bizottságot hoz létre azt megelőzően, hogy Ukrajna benyújtaná az első kifizetési kérelmét.

(2)A könyvvizsgáló bizottság a Bizottság által kinevezett független tagokból áll. A Bizottság felkérheti a tagállamok és más donorok képviselőit, hogy vegyenek részt a könyvvizsgáló bizottság tevékenységeiben.

(3)A könyvvizsgáló bizottság feladatainak ellátása során teljes mértékben pártatlan marad, és az alkalmazandó legjobb nemzetközi gyakorlatokkal és normákkal összhangban jár el. Tevékenységével nem sérti a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék és adott esetben az Európai Ügyészség hatásköreit.

(4)A könyvvizsgáló bizottság rendszeres párbeszédet és együttműködést folytat az Európai Számvevőszékkel.

(5)A könyvvizsgáló bizottság, annak tagjai és alkalmazottai feladataik ellátása során sem az ukrán kormánytól, sem pedig intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat. Alkalmazottainak és vezetőségének kiválasztása, valamint költségvetésének meghatározása szigorú függetlenségi garanciák mellett történik.

(6)A könyvvizsgáló bizottság segíti a Bizottságot az eszköz keretében nyújtott uniós finanszírozás hűtlen kezelésének megakadályozásában és különösen az eszköz célkitűzéseinek megvalósítására fordított összegekkel kapcsolatban felmerülő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és szabálytalanságok elleni küzdelemben.

(7)E célból a könyvvizsgáló bizottság rendszeresen jelentést tesz és késedelem nélkül továbbít a Bizottságnak minden olyan tudomására jutott információt, amely az eszköz célkitűzéseinek elérésére fordított bármilyen összegű közfinanszírozást érintő hűtlen kezelés feltárt eseteivel vagy alapos gyanújával kapcsolatos.

Emellett a könyvvizsgáló bizottság Ukrajnának szóló ajánlásokat fogad el minden olyan esetben, amikor véleménye szerint az illetékes ukrán hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket az olyan csalás, korrupció, összeférhetetlenség és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében, amelyek veszélyeztetik vagy nagy eséllyel veszélyeztetni fogják az eszközből nyújtott forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodást, valamint minden olyan esetben, amikor gyengeségeket észlel az ukrán hatóságok által bevezetett kontrollrendszer kialakításában és működésében. Ukrajnának végre kell hajtania ezeket az ajánlásokat vagy meg kell indokolnia ennek elmulasztását.

A könyvvizsgáló bizottság jelentéseit és a könyvvizsgáló bizottságtól származó információkat az OLAF-nak is meg kell küldeni, és azokat az illetékes ukrán hatóságokkal is meg lehet osztani, különösen abban az esetben, ha a hatóságoknak lépéseket kell tenniük a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében.

(8)A könyvvizsgáló bizottság számára hozzáférést kell biztosítani a feladatai ellátásához szükséges információkhoz, adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz. A 9. cikkben említett keretmegállapodás meghatározza azokat a szabályokat és rendelkezéseket, amelyek értelmében a könyvvizsgáló bizottság hozzáfér a releváns információkhoz, illetve Ukrajna a könyvvizsgáló bizottság rendelkezésére bocsátja a releváns információkat.

(9)A könyvvizsgáló bizottság segítséget nyújthat a Bizottság azon fellépéseihez, amelyek célja Ukrajna támogatása a közfinanszírozást érintő hűtlen kezelés elleni küzdelmet szolgáló kapacitásépítési tevékenységekben.

(10)A könyvvizsgáló bizottság működésének finanszírozása az V. fejezetben foglaltak szerint történik.

VII. FEJEZET

Munkaprogramok, nyomon követés, jelentéstétel és értékelés

35. cikk
Munkaprogramok

(1)Az eszköz keretében nyújtott támogatás végrehajtására az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok révén kerül sor. A munkaprogramok elfogadására irányuló végrehajtási jogi aktusok elfogadása a 39. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében történik.

(2)Az eszköz V. fejezete szerinti támogatás egyedi munkaprogramok révén is végrehajtható, amennyiben a szóban forgó támogatás végrehajtásának nem feltétele a 9. és 10. cikkben említett megállapodások megkötése.

36. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását és értékeli a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósulását. A végrehajtás nyomon követése célzottan és az eszköz keretében végrehajtott tevékenységekkel arányosan történik.

(2)A 10. és 21. cikkben említett finanszírozási és hitelmegállapodások meghatározzák, hogy Ukrajna e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában milyen szabályok és feltételek szerint tesz jelentést a Bizottságnak.

(3)Az Ukrajna számára fenntartott beruházási keretből nyújtott uniós támogatásról jelentést kell készíteni a 27. cikk (8) bekezdésével összhangban.

(4)A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményekről.

(5)A Bizottság a (4) bekezdésben említett jelentést a 39. cikkben említett bizottság rendelkezésére bocsátja.

37. cikk
Az eszköz értékelése

(1)A Bizottság 2027. december 31. után, de legkésőbb 2031. december 31-ig elvégzi a rendelet utólagos értékelését. Ez az utólagos értékelés azt méri fel, hogy az Unió milyen mértékben járult hozzá e rendelet célkitűzéseinek megvalósulásához.

(2)Az utólagos értékelés az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának helyes gyakorlatra vonatkozó elveire támaszkodik, és annak megállapítására törekszik, hogy teljesültek-e a célkitűzések, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a jövőbeli tevékenységek javítása céljából.

A Bizottság az említett utólagos értékelés megállapításairól és következtetéseiről, valamint az azokkal kapcsolatos észrevételeiről és nyomonkövetési intézkedéseiről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat. A szóban forgó utólagos értékelésről a tagállamok kérésére vita folytatható. Az eredményeket fel kell használni a programok és a tevékenységek előkészítése, valamint a forráselosztás során. Az említett értékeléseket és nyomon követést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet – ideértve a kedvezményezetteket, a szociális partnereket, a civil társadalmi szereplőket és a helyi hatóságokat – bevon az e rendelet értelmében nyújtott uniós finanszírozás értékelési folyamatába, és adott esetben arra törekszik, hogy Ukrajna szoros bevonásával a tagállamokkal és más partnerekkel közös értékelést készítsen.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

38. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napja után hét nappal kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 31. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

39. cikk
Bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

40. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1)A Bizottság – többek között Ukrajnával közösen folytatott – kommunikációs tevékenységek révén a nyilvánosság számára láthatóvá teheti, hogy az Ukrajna-tervben előirányzott pénzügyi támogatás uniós finanszírozással valósul meg. A Bizottság adott esetben előírhatja, hogy az eszköz keretében nyújtott támogatással kapcsolatos kommunikáció során és a támogatás tényének elismeréseként finanszírozási nyilatkozatot kell használni.

(2)Az uniós finanszírozás címzettjeinek fel kell tüntetniük az uniós finanszírozás eredetét, és biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát – többek között azáltal, hogy feltüntetik az Unió emblémáját és egy megfelelő, „Az Európai Unió általi finanszírozásban részesült – Ukrajna-eszköz” szövegű finanszírozási nyilatkozatot –, különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során, következetes, hatékony és arányos módon célzott tájékoztatást nyújtva többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(3)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, az eszköz alapján hozott intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. Az eszköz számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

41. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 23  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: 2024-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2024-től a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 25   

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

–a vonatkozó feltételek teljesülésének Bizottság általi értékelése a pénzeszközök folyósítása előtt, a pénzeszközök visszatartásának lehetőségével;

–az Unió pénzügyi érdekeit érintő és Ukrajna által nem korrigált szabálytalanság, csalás, korrupció és összeférhetetlenség vagy az Ukrajnával kötött megállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén a támogatás csökkentése vagy az eszköz céljainak elérésére fordított bármely összeg vissszafizettetése.

–a finanszírozás felfüggesztése abban az esetben, ha Ukrajna nem teljesíti az 5. cikkben meghatározott előfeltételt.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret és a költségvetés érintett kiadási sorai 

·Létrehozandó új költségvetési sorok

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–A javaslat/kezdeményezés bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve         

millió EUR (három tizedesjegyig)

(1)    Ez az adat a tagállamok által nyújtott mintegy 7,8 milliárd EUR összegű támogatást foglalja magában (a katonai támogatás nélkül) a legutóbbi, 2023. január végén frissített adatok szerint.

(2)    Gyors kár- és igényfelmérés (RDNA 2).

(3)    COM(2022) 233 final.

(4)    EUCO 21/22.

(5)    EUCO 24/22.

(6)    A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).

(8)    Ukrajnára vonatkozó gyors kár- és igényfelmérés: 2022. február – 2023. február (angol nyelven). Washington, D.C.: Világbank-csoport. http://documents.worldbank.org/curated/en/099184503212328877/P1801740d1177f03c0ab180057556615497

(9)    COM(2023) 337 final.

(10)    Az Európai Tanács következtetései, 2022. június 23–24; EUCO 24/22.

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2463 rendelete (2022. december 14.) az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozásáról (HL L 322., 2022.12.16., 1. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(13)    A Tanács (KKBP) 2021/509 határozata (2021. március 22.) az Európai Békekeret létrehozásáról, valamint a (KKBP) 2015/528 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2021.3.24., 14. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/836 rendelete (2021. május 20.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról (HL L 185., 2021.5.26., 1. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(16)    A Világbank, az Európai Bizottság és az Egyesült Nemzetek Szervezete által készített gyors kár- és igényfelmérés. Lásd a Világbank dokumentumát .

(17)    COM(2023)337 final.

(18)    Ugyanott.

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(20)    COM(2023) 337 final.

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1529 rendelete (2021. szeptember 15.) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról (HL L 330., 2021.9.20., 1. o.).

(23)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(24)    COM(2023) 337 final.

(25)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Budgpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(26)    A 2024. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. 

(27)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(28)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(29)    Az Ukrajna-eszköz operatív előirányzataiból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(30)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.