EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.17.
COM(2023) 262 final
2023/0158(CNS)
Vámügyi reform
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2006/112/EK irányelvnek az importált termékek távértékesítését elősegítő adóalanyokra vonatkozó héaszabályok, a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás, valamint a behozatali héa bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozás alkalmazása tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Ez a kezdeményezés az Uniós Vámkódex, az uniós vámügyi adatközpont és az uniós vámhatóság létrehozásáról, valamint a 952/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal (a továbbiakban: az Uniós Vámkódex felülvizsgálata), valamint a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet és a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslattal együtt a vámunió széles körű és átfogó reformjának részét képezi.
A hozzáadottérték-adó (héa) valamennyi uniós tagállamban az egyik fő bevételi forrás 1 . 2020-ban az összes adóbevételhez való hozzájárulása tagállamonként 20 % és 50 % között mozgott, és az EU–27-ben az államháztartás teljes éves adóbevételének mintegy 26 %-át tette ki. A héa az uniós költségvetés kulcsfontosságú finanszírozási forrása is egyben, mivel a nemzeti szinten beszedett héa 0,3 %-át saját forrásként átutalják az Uniónak, ami a teljes uniós költségvetés 12 %-át teszi ki.
A bevételkiesés – más néven „héabevétel-kiesés” – a héa nem optimális beszedése és ellenőrzése által okozott problémákat jelent. A 2020-as év tekintetében összesen 93 milliárd EUR-ra becsült veszteség jelentős része az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, Közösségen belüli csalásnak tudható be. A héabevétel-kiesés magában foglalja a belföldi héacsalás és héakijátszás, a héakikerülés, a csőd és fizetésképtelenség, valamint a számítási és adminisztratív hibák okozta bevételkiesést is. A héarendszer nemcsak ki van téve a csalás kockázatának, hanem a vállalkozások számára is egyre összetettebbé és megterhelőbbé vált.
Az e-kereskedelmi tevékenységek robbanásszerű növekedésére és az e-kereskedelmi értékesítésekre kivetett héa beszedésének töredezett szabályozási keretére válaszul az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag 2021. július 1-jén számos héa- és vámmal kapcsolatos reformot vezetett be az e-kereskedelmi ügyletekre kivetett adó beszedésének korszerűsítése és egyszerűsítése érdekében. Az e-kereskedelmi csomag végrehajtása nagy sikernek bizonyult, amint azt az alkalmazás első hat hónapjára vonatkozóan elvégzett értékelés eredményei is mutatják. Ezt a tagállamok az ECOFIN keretében elfogadott 2022. márciusi tanácsi következtetésekben 2 megerősítették.
Ami az importot illeti, az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag egyik elsődleges célkitűzése az volt, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az EU-ban letelepedett értékesítők számára azáltal, hogy kezeli azokat a torzító szabályokat, amelyek versenyjogi problémákhoz vezettek az e-kereskedelmi piacon. Megszűnt a 22 EUR-t meg nem haladó kis értékű küldemények behozatalára vonatkozó héamentesség. Ennek eredményeként a harmadik országból vagy harmadik területről Európába behozott valamennyi kereskedelmi áru után héát kell fizetni, függetlenül azok értékétől.
A 22 EUR összegű értékhatár eltörlésével az e-kereskedelemre vonatkozó csomag számos egyszerűsítést vezetett be annak érdekében, hogy enyhítse az EU-ba importált termékek távértékesítését végző kereskedők megfeleléssel összefüggő terheit. Ezen egyszerűsítések alkalmazási köre azonban a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű szállítmányok behozatalára korlátozódott.
Az egyik ilyen egyszerűsítés az egyablakos importügyintézési rendszer (IOSS), amely azonban csak a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű importált termékek távértékesítése esetén áll rendelkezésre (mivel az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag nem szüntette meg a 150 EUR összegű termékekre vonatkozó vámmentességet). Azoknak a kereskedőknek, akik használni kívánják az IOSS-t, nem kell héaalanyként minden olyan tagállamban nyilvántartásba vetetniük magukat, ahol a fogyasztóknak szánt, e szabályozásra jogosult importált termékeik értékesítése megvalósul. Az IOSS alkalmazásakor az e termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után fizetendő héát az értékesítés időpontjában előzetesen beszedik, ami azt jelenti, hogy a behozatal időpontjában nem kell beszedni a héát. A szabályozás azonban eltér a 150 EUR-t meghaladó értékű termékek esetében, mivel az importált termékek ilyen távértékesítése a behozatal időpontjában behozatali héa hatálya alá tartozik (a héát nem szedik be előzetesen).
A vámügyi keretrendszer reformjára irányuló javaslat 3 egyértelműen indokolja a 150 EUR-s küszöbérték eltörlését, amely jelenleg korlátozza az IOSS alkalmazását a 150 EUR-t meg nem haladó importált termékek távértékesítésére. A szóban forgó javaslat bevezeti a „vélelmezett importőr” fogalmát, aki harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésében részt vevő bármely olyan személy, aki jogosult az IOSS használatára. Az ilyen személyeknél vámtartozás keletkezik, amikor a távértékesítésért történő fizetést elfogadják, és a megfelelő vámérték meghatározásakor „a távértékesítésre vonatkozó egyszerűsített tarifális elbánást” alkalmazhatnak.
Az egyszerűsített tarifális elbánás keretében a vélelmezett importőr alkalmazhatja a vámértékre a vámtételcsoportok egyikét. A vélelmezett importőr tehát rendelkezik az ahhoz szükséges valamennyi információval, beleértve az import után fizetendő díjakat is, hogy megfelelően kiszámítsa azt az adóalapot, amelyre a héát alkalmazni kell. Ezért helyénvaló módosítani a 2006/112/EK tanácsi irányelvet az IOSS-re alkalmazandó 150 EUR összegű értékhatár eltörlése tekintetében.
Az IOSS-re alkalmazandó 150 EUR összegű értékhatár eltörlése önmagában is indokolt, mivel ez elősegíti a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel célkitűzését azáltal, hogy lehetővé teszi az IOSS-ben nyilvántartásba vett kereskedők számára, hogy az IOSS szerinti valamennyi termékértékesítésük után bevallják és befizessék az esedékes héát, függetlenül azok értékétől. Bár az IOSS-re alkalmazandó értékhatár eltörlése nem függ a vámreformok végrehajtásától, mégis támogatni fogja a vámügyi keretrendszer reformját, mivel maximalizálni fogja azokat az előnyöket, amelyeket a vámorientált egyszerűsítések eredményeztek az importált termékek távértékesítésére vonatkozó héa kiszámítása kapcsán. Vélelmezett importőrként az IOSS-ben nyilvántartásba vett kereskedő minden olyan információval rendelkezik, amely szükséges az importált termékek valamennyi jogosult távértékesítése után fizetendő héa helyes összegének kiszámításához. Ez az intézkedés ezért hozzájárul az importált termékek távértékesítésével kapcsolatos alulértékelés megelőzéséhez is, mivel a helyes héaösszeget az értékesítés időpontjában, azaz az e-kereskedelmi ügylet kifizetésének elfogadásakor szedik be.
Ezen túlmenően e javaslat célja, hogy tovább csökkentse az importált termékek távértékesítését végző kereskedők megfeleléssel összefüggő terheit azáltal, hogy kiterjeszti a „különös szabályozás” néven ismert egyszerűsítést is.
Bizonyos feltételek teljesülése esetén a különös szabályozás lehetővé teszik azon postai szolgáltatók, gyorspostai fuvarozók, vámügynökök és más olyan gazdálkodók számára, akik a vevő nevében tesznek behozatali árunyilatkozatokat, hogy havonta vallják be és fizessék be az e behozatalok után beszedett héát. A különös szabályozás opcionális egyszerűsítést jelent, és – bizonyos feltételek mellett – a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű termékek behozatalára alkalmazandó, a jövedéki termékek kivételével. E javaslat értelmében a jelenleg a különös szabályozásra alkalmazandó 150 EUR összegű értékhatár is megszűnik. Ez a lépés tovább enyhíti a 150 EUR összeg feletti termékek importjával kapcsolatos megfeleléssel összefüggő terheket és költségeket.
Az IOSS egyszerűsítése és a különös szabályozás mellett az e-kereskedelmi csomag előírta a piacterek és platformok vélelmezett felelősségét is, amennyiben azok megkönnyítik az EU-ba importált, 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű termékek távértékesítését. A „vélelmezett értékesítői” rendszer kulcsfontosságú reform, amelynek célja a héa meg nem fizetésével kapcsolatos kockázat csökkentése. Amennyiben ez a rendszer alkalmazandó, a piactereken működő egyes eladóknak nem kell héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat a vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabály hatálya alá tartozó értékesítések tekintetében. Ez a konkrét intézkedés megszünteti a piactereken keresztül működő értékesítők megfeleléssel összefüggő terheit. Emellett elősegíti a megfelelést is, mivel egyszerűsíti több ezer elsődleges értékesítő héakötelezettségét azáltal, hogy a piacteret tekinti az ezen értékesítések után fizetendő héa bevallására és megfizetésére kötelezett személynek. Ez a kezdeményezés a 150 EUR összegű értékhatár eltörlését javasolta annak érdekében, hogy a vélelmezett értékesítői rendszer alkalmazási köre kiterjedjen az EU-ba importált termékek valamennyi távértékesítésére, függetlenül azok értékétől. Következésképpen e javaslat célja az is, hogy csökkentse a piactereken keresztül az EU-ba importált termékek távértékesítését végző adóalanyok megfeleléssel összefüggő terheit, ami összhangban van a „Héa a digitális korban” című javaslatban szereplő főbb célkitűzésekkel.
Az e-kereskedelemre vonatkozó héaszabályok reformjaira építve a Bizottság 2022 decemberében elfogadta a „Héa a digitális korban” című javaslatot, a helyreállítási tervet támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló 2020. évi cselekvési tervben 4 bejelentetteknek megfelelően.
E javaslat célja, hogy a héa uniós keretrendszerét még inkább kiigazítsa az IOSS, a különös szabályok és a vélelmezett értékesítői rendszer hatálya alá tartozó értékesítések körének bővítése révén. E javaslat értelmében az IOSS-t fel lehetne használni az EU-ba importált termékek valamennyi távértékesítése után fizetendő héa bevallására és befizetésére, azok értékétől függetlenül, a jövedékiadó-köteles termékek kivételével, amelyek továbbra sem tartoznak a szabályozás hatálya alá. Hasonlóképpen, mind a különös szabályok, mind a vélelmezett értékesítői rendszer kibővül a 150 EUR összegű értékhatár megszüntetésével, amely jelenleg korlátozza azok alkalmazását és hatékonyságát. Ez a kezdeményezés tovább erősíti a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel koncepcióját az EU-ban. Ezért ez a javaslat összhangban van a „Héa a digitális korban” című javaslattal és annak azon célkitűzésével, hogy csökkentse az adóalanyok megfeleléssel összefüggő terheit, mivel megszünteti azokat a többszörös nyilvántartási kötelezettségeket, amelyekkel a 150 EUR-t meg nem haladó importált termékek távértékesítését végző személyek egyébként szembesülhetnek.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a kezdeményezés összhangban van a Bizottság által 2022. december 8-án elfogadott és a Tanácsban jelenleg tárgyalt, „Héa a digitális korban” című javaslattal 5 . Az említett javaslat célja az uniós héarendszer korszerűsítése és a digitális korszakhoz történő átalakítása, ugyanis egy átfogó és sokrétű reformcsomagot képvisel, amelynek három fő célja közül az egyik a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel koncepciójának megerősítése az EU-ban.
A „Héa a digitális korban” című javaslat egyik fő célkitűzése, hogy korlátozza az Unióban a héaalanyként történő többszöri nyilvántartásba vétel szükségességét, ezt a célt pedig a termékek távértékesítése után fizetendő héa bevallásához és befizetéséhez használt egyszerűsítési eszközök alkalmazási körének kiterjesztésével kívánja elérni 6 . A „Héa a digitális korban” című javaslat reformjai elő fogják mozdítani a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel koncepcióját az EU-ban azáltal, hogy bővítik az egyablakos ügyintézés (OSS) egyszerűsítésének részét képező uniós OSS egyszerűsítésének hatálya alá tartozó értékesítések körét. E javaslat célja, hogy – azáltal, hogy kiterjeszti a vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályt, továbbá kiterjeszti az IOSS-t és a különös szabályozást a 150 EUR feletti importált termékekre – tovább szűkítse azon esetek körét, amikor az importált termékek távértékesítését végző adóalanynak egynél több tagállamban kell héaalanyként nyilvántartásba vetetnie magát. Ezért mind ez a kezdeményezés, mind a „Héa a digitális korban” című javaslat előmozdítja az EU-ban a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vételre irányuló célkitűzést.
A „Héa a digitális korban” című javaslat a platformok számára szintén kötelezővé tette az IOSS használatát. A szóban forgó javaslat értelmében az IOSS kötelező lesz az importált termékek bizonyos távértékesítései tekintetében vélelmezett értékesítőként eljáró piacterek számára. A javaslat értelmében a 150 EUR-t meghaladó összegű importált termékek távértékesítését elősegítő piacterek ezen értékesítések tekintetében vélelmezett értékesítők lesznek, és következésképpen kötelesek lesznek az ezen értékesítések után fizetendő héát az IOSS-en keresztül bevallani és befizetni. Ez a reform tovább védi az uniós héarendszert, és fokozza a héacsalás elleni küzdelmet, mivel a megfelelésre irányuló erőfeszítések a korábbinál még kisebb számú, a héaszabályoknak való megfelelés terén jártas piactérre (adóalanyra) összpontosulnak, akik emellett – vámügyi szempontból – vélelmezett importőrnek minősülnek a platformjukon keresztül általuk elérhetővé tett importált termékek valamennyi értékesítése tekintetében. Ezen túlmenően ez az intézkedés csökkenteni fogja az importált termékek távértékesítésével kapcsolatos alulértékelés kockázatát. Vélelmezett importőrként a piactér minden olyan összetevővel rendelkezik, amely szükséges az ilyen értékesítések után fizetendő héa pontos összegének kiszámításához. A továbbiakban nem lesz lehetőség alulértékelésre, mivel a piactér előzetesen felszámítja a héát a termékek eladási listájára. Annak az adóalapnak a meghatározásakor, amelyre a héát kivetik, az IOSS-ben nyilvántartásba vett – mind vélelmezett értékesítőként, mind vélelmezett importőrként eljáró – piactér figyelembe vesz minden olyan tényezőt, így az import miatt fizetendő adókat, díjakat és illetékeket, valamint az egyéb járulékos költségeket, például a szállítási és biztosítási költségeket, amelyek a héaalap megfelelő kiszámításához szükségesek. Következésképpen a helyes héaösszeget számítják fel és fizetik be az illetékes adóhatóságoknak. Mivel a héát az IOSS szerinti termékértékesítéskor előzetesen beszedik, a behozatali eljárás is könnyebb lesz, mivel az IOSS szerinti termékek ezt követő behozatala mentes a behozatali héa alól.
A kezdeményezés támogatja az EU fenntartható növekedési stratégiáját 7 , amely az adóbeszedés javítására, az adócsalás, az adókikerülés és az adókijátszás visszaszorítására, valamint a vállalkozásokat, a magánszemélyeket és az adóhatóságokat terhelő megfelelési költségek csökkentésére irányul. Az adórendszereknek a fenntarthatóbb és méltányosabb gazdasági tevékenység előmozdítását célzó javítása szintén az uniós versenyképességi fenntarthatósági menetrend részét képezi.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
E kezdeményezés összhangban van a vámügyi cselekvési tervvel 8 . Az e-kereskedelem kezelése a vámügyi cselekvési terv négy kulcsfontosságú intézkedési területének egyike. E javaslat célja, hogy a vámreform keretében kiterjessze az IOSS-re vonatkozó szabályozást a 150 EUR összegű értékhatár eltörlésével.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentése 9 szerint a polgárok a következőket szorgalmazzák: „Az adópolitikák harmonizálása és összehangolása az EU tagállamain belül az adócsalás és adókikerülés megelőzése érdekében”; „Az uniós tagállamok közötti együttműködés előmozdítása annak biztosítására, hogy az EU-ban valamennyi vállalat megfizesse az adókból rá háruló méltányos részt”. Ez a javaslat összhangban van ezekkel a célkitűzésekkel.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Ez az irányelv az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke alapján módosítja a héairányelvet. Az említett cikk értelmében a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag rendelkezéseket fogadhat el a közvetett adózás területére vonatkozó tagállami szabályok harmonizálása céljából.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Ez a kezdeményezés összhangban áll a szubszidiaritás elvével. Tekintve, hogy a héairányelv módosításra szorul, e kezdeményezés célkitűzéseit a tagállamok nem tudják maguk megvalósítani. Ezért a Bizottságnak – lévén ő felel az egységes piac zavartalan működésének biztosításáért és az EU általános érdekeinek előmozdításáért – intézkedéseket kell javasolnia a helyzet javítása érdekében.
E javaslat célja továbbá, hogy javítsa az IOSS működését, amely a valamennyi tagállamban közös héabevallás és -fizetés egyszerűsítésére szolgáló eszköz. Ezért az összehangolatlan és széttagolt nemzeti intézkedések torzíthatják a kereskedelmet. A célzott konzultáció során 10 a vállalkozások e tekintetben előnyben részesítették az uniós szinten egységesen alkalmazott héaszabályokat, ahelyett, hogy nemzeti szinten különböző adatszolgáltatási vagy nyilvántartási kötelezettségeknek kellene eleget tenniük. Ami a héa behajtását és ellenőrzését illeti, a héabevétel-kiesés mértéke és tartós jelenléte egyértelműen mutatja, hogy a nemzeti eszközök nem elegendőek a héacsalás elleni küzdelemhez.
•Arányosság
A javaslat összhangban van az arányosság elvével, és nem mutat túl a Szerződések célkitűzéseinek eléréshez, különösen az egységes piac zavartalan működésének megvalósításához szükséges mértéken.
Az arányosságot az biztosítja, hogy ez a kezdeményezés a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel hatékonyabb és szilárdabb elvét mozdítja elő, amely nem avatkozik be a héaalanyként történő nemzeti nyilvántartásba vételi folyamatokba. Ehelyett az IOSS-re vonatkozó szabályozás és a vélelmezett értékesítői rendszer kiterjesztésére összpontosít annak érdekében, hogy tovább szűkítse azon esetek körét, amikor az importált termékek piactereken keresztül vagy saját jogon történő távértékesítését végző kereskedő köteles héaalanyként nyilvántartásba vetetni magát más olyan tagállamokban, ahol nem telepedett le, és ilyen termékértékesítéseket végez.
A héaalanyként történő nyilvántartásba vétel kezelésére szolgáló uniós szintű keretrendszer arányos, mivel fenntarthatóbbá teszi az egységes piac működését. Az Unión belüli többszöri nyilvántartásba vétel szükségességének megszüntetése természeténél fogva csak a héairányelv módosítására irányuló javaslattal valósítható meg.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javaslat a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: héairányelv) módosítását kívánja meg.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag 2021. július 1-jén lépett hatályba, és számos módosítást vezetett be az Unióban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelmi tevékenységek adóztatására vonatkozó héaszabályok tekintetében.
A Bizottság utólagos értékelést végzett az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag alkalmazásának első hat hónapjáról. A kezdeti eredmények nagyon biztatóak, és az új intézkedések sikerét bizonyítják. Ami a behozatalt illeti, az első eredmények rávilágítanak arra, hogy első hat hónapban megközelítőleg 2 milliárd EUR összegű héát szedtek be kifejezetten a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű, kis értékű szállítmányok behozatalával kapcsolatban, ami éves szinten mintegy 4 milliárd EUR-nak felel meg. A kis értékű termékek behozatalával kapcsolatban az első 6 hónapban beszedett 2 milliárd EUR összegű héából közel 1,1 milliárd EUR-t az IOSS keretében szedtek be. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az IOSS az importált termékek távértékesítését terhelő héa bevallásának és megfizetésének legfontosabb egyszerűsítési eszközévé vált.
A csomag végrehajtása a héacsalás elleni küzdelmet is elősegítette. A vámadatok elemzése arra enged következtetni, hogy az IOSS keretében az Unióba érkező behozatalra bejelentett összes ügylet mintegy 91 %-át az IOSS keretében nyilvántartásba vett 8 legnagyobb kereskedő tette ki. Ez nagyon bíztató adat, mivel megmutatja, hogy a piacterekre vonatkozó új, „vélelemmel” kapcsolatos rendelkezés milyen hatással volt a megfelelésre, amennyiben e nagyon korlátozott számú adóalany nyomon követése és ellenőrzése elegendő az ilyen típusú ügyletek utáni héa beszedésének biztosításához.
Ez a javaslat az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag sikerére és a „Héa a digitális korban” című javaslat törekvéseire épül, mivel a vélelmezett értékesíti rendszer további kiterjesztését irányozza elő a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek valamennyi távértékesítésére, függetlenül azok értékétől. Ennek eredményeként a megfelelési erőfeszítések még inkább a piac jóval kisebb számú, dominánsabb szereplőjére fognak összpontosítani, akik az EU-ba importált termékek távértékesítésének többségéért felelnek.
Ez a kezdeményezés támogatja az EU-ban a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel elvét is mivel tovább korlátozza azokat az eseteket, amikor az adóalanyoknak héaalanyként nyilvántartásba kell vetetniük magukat. Az IOSS egyszerűsítésének kiterjesztése az importált termékek valamennyi távértékesítésére, függetlenül azok értékétől, valamint a különös szabályoknak a 150 EUR értéket meghaladó küldeményenkénti egyes importjaira való kiterjesztése tovább csökkenti annak szükségességét, hogy az adóalanyoknak egynél több tagállamban kelljen héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat. A vélelmezett értékesítői rendszer további kiterjesztése következtében az EU-ba importált termékek piactereken keresztül történő távértékesítését végző adóalanyoknak a továbbiakban nem kell héanyilvántartásba vetetniük magukat azon értékesítések tekintetében, amelyek esetében a szállítmány belső értéke meghaladja a 150 EUR-t. Ehelyett a vélelmezett értékesítőként eljáró piactér jelenti be és fizeti be az ezen értékesítések után fizetendő héát az IOSS-re vonatkozó kiterjesztett rendszeren keresztül, amely a „Héa a digitális korban” című javaslat értelmében immár kötelező lesz a piacterek számára.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A Bizottság 2022. január 22-én nyilvános konzultációt indított, amely 2022. május 5-ig tartott. Ezzel a véleményezési felhívással együtt nyilvános konzultáció indult. A nyilvános konzultáció egy 71 kérdésből álló kérdőív segítségével épült fel. A konzultációs folyamat részeként a nyilvánosságot és valamennyi kulcsfontosságú érdekelt felet – köztük a vállalkozásokat is – felkérték, hogy fejtsék ki véleményüket a „HÉA a digitális korban” kezdeményezés által érintett három fő területről, nevezetesen i. a digitális adatszolgáltatási követelményekről és az e-számlázásról, ii. a platformgazdaság héaszempontú kezeléséről, valamint iii. a héaalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel alkalmazásáról. Összesen 193 válasz érkezett 22 tagállamból és 5 nem uniós országból. A válaszadók állásfoglalásokat is feltölthettek.
A nyilvános konzultációban részt vevő számos válaszadó azon a véleményen volt, hogy az IOSS alkalmazási körét is ki kellene terjeszteni a 150 EUR összegű értékhatár eltörlésével annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon az ezen összeget meghaladó importált termékek távértékesítésére vonatkozó héabevallás és -befizetés folyamata. A 150 EUR összegű értékhatár eltörlése viszont csökkenteni fogja a különböző tagállamokban való nyilvántartásba vétel szükségességét, ami egyértelműen segíteni fogja a vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) abban, hogy könnyebben megbirkózzanak héakötelezettségeikkel, és hogy az egész EU-ra kiterjesszék és bővítsék üzleti tevékenységüket.
A nyilvános konzultáció válaszadóinak több mint 80 %-a úgy vélte, hogy a héaalanyként való nyilvántartásba vételre vonatkozó követelményeknek való megfelelés nehézsége hozzájárul a csalás és a meg nem felelés magas szintjéhez, és hogy az adóalanyok inkább elkerülnek bizonyos piacokat vagy ügyleteket, mivel nem kívánják magukat több tagállamban héaalanyként nyilvántartásba vetetni.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság egy külső vállalkozó által a „HÉA a digitális korban” című tanulmányhoz 11 készített elemzésre támaszkodott.
A tanulmány célja először is az volt, hogy értékelje a jelenlegi helyzetet a digitális adatszolgáltatási követelmények, a platformgazdaság héaszempontú kezelése, valamint a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel és az IOSS tekintetében. Másodszor, az e területeken megvalósítható számos szakpolitikai kezdeményezés hatásainak értékelése. A tanulmány kifejezetten megvizsgálta az IOSS-re alkalmazandó 150 EUR összegű értékhatár eltörlésének lehetőségét. A tanulmány megállapította, hogy a 150 EUR-t meghaladó összegű importált termékek távértékesítése és a jövedékiadó-köteles termékek távértékesítése olyan ügyletek, amelyek különösen az e-kereskedelemben elterjedtek. Amint a célzott konzultációban szerepelt, a harmadik országokból/területekről származó, 150 EUR-t meghaladó összegű importált termékek és a harmadik országokból/területekről importált jövedékiadó-köteles termékek távértékesítése az EU-ba irányuló e-kereskedelmi távértékesítések összértékének mintegy 10–20 %-át teszik ki.
Ezenkívül a Bizottság „A harmadik országokból származó e-kereskedelmi ügyletekre vonatkozó uniós szabályok vám- és adóügyi szempontból történő integrált és innovatív felülvizsgálatáról” című tanulmány 12 keretében egy másik külső vállalkozó által végzett elemzést is felhasznált. A tanulmány a vámügyi cselekvési terv 9. intézkedését követi nyomon, amelyben a Bizottság arra törekedett, hogy megvizsgálja az e-kereskedelemnek a vámbeszedésre és az uniós gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt hatásait, beleértve a vám beszedésének lehetséges módozatait az IOSS szerinti új héabeszedési megközelítés mintájára. A tanulmány értékelte a 150 EUR összegű vámmentességi értékhatár megváltoztatásának lehetséges következményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy ezen értékhatár eltörlése eredményezné a legnagyobb bevételnövekedést, és teremtene a legnagyobb mértékben egyenlő versenyfeltételeket a külföldi eladók és a belföldi piac között. Megszüntetné továbbá a vámfizetéssel kapcsolatos, a szállítmányok megosztásából eredő csalást vagy adókijátszást, és csökkentené az alulértékelés ösztönzőit.
•Hatásvizsgálat
A Szabályozói Ellenőrzési Testület a 2022. június 22-i vizsgálatát követően a „HÉA a digitális korban” című javaslatra vonatkozó hatásvizsgálat kapcsán pozitív véleményt fogalmazott meg. A testület azt javasolta, hogy a vizsgálatot további információkkal egészítsék ki, hogy jobban ismertetni lehessen a modellezéshez használt módszereket, és tovább lehessen pontosítani az alternatívákat. Ennek megfelelően a hatásvizsgálatot módosították, hogy az tartalmazza a platformgazdasággal kapcsolatos tagállami és ágazati szempontokat is, átfogóan ismertették a modellezéshez használt ökonometriai elemzést/módszereket, és részletesen bemutatták az alternatívákhoz kapcsolódó digitális adatszolgáltatási követelmények szerkezetét.
A „HÉA a digitális korban” című javaslatot kísérő hatásvizsgálat során számos szakpolitikai alternatívát vizsgáltak meg. A héaalanyként való nyilvántartásba vételt illetően a hatásvizsgálat három konkrét szakpolitikai alternatívát vizsgált meg, köztük alopciókat is, különösen az IOSS használatával és hatályával kapcsolatban. Az IOSS-hez kapcsolódó három szakpolitikai alternatíva a status quo fenntartására, az IOSS különböző értékesítők számára történő kötelezővé tételére (bizonyos értékhatárral vagy anélkül), valamint az IOSS alkalmazására vonatkozó 150 EUR összegű értékhatár eltörlésére összpontosított. Az IOSS-hez kapcsolódó e három alternatívát tágabb szakpolitikai megközelítésekbe csoportosították, más szakpolitikai alternatívákkal együtt, amelyek a digitális adatszolgáltatási követelményekre, a platformgazdaságra és a héaalanyként történő nyilvántartásba vétel minimalizálására irányuló egyéb kezdeményezésekre összpontosító egyéb szakpolitikai lehetőségekkel együtt, az EU-ban a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vételre irányuló átfogó célkitűzés keretében. Összességében öt tágabb szakpolitikai megközelítés szerepelt a hatásvizsgálatban, amelyek közül kettő az IOSS módosítását foglalta magában, nevezetesen a „kibővített megközelítést” és a „maximális megközelítést”. Az előbbi megközelítés magában foglalta azt a lehetőséget, hogy az IOSS-t kötelezővé tegyék, míg az utóbbi az IOSS kötelezővé tételére, valamint az IOSS alkalmazására vonatkozó 150 EUR összegű értékhatár eltörlésére vonatkozó lehetőséget egyaránt magában foglalta.
A hatásvizsgálat kiemelte az importált termékek távértékesítésére kivetett héa kezelésére és beszedésére vonatkozó héakerettel való foglalkozás fontosságát. A becslések szerint 2020-ban az EU–27-ben az importált termékek távértékesítése 29 milliárd EUR-t tett ki. Az érdekelt felek továbbá jelezték, hogy az importált termékek távértékesítésének jelentős része – tájékoztató jelleggel mintegy 10–20 %-a – meghaladta a 150 EUR-t, ezért jelenleg nem jogosult az IOSS igénybevételére. A 150 EUR összegű értékhatár eltörlésének lehetősége lehetővé tenné az IOSS alkalmazását a magasabb értékű termékek esetében, ami hasznosabbá tenné az olyan importált termékek távértékesítését végző eladók számára, amelyek esetében az importált termékek távértékesítése legalább egy részének értéke meghaladja a jelenlegi értékhatárt. A hatásvizsgálat elismeri, hogy a 150 EUR összegű értékhatár eltörlése csökkentené a vállalkozások héaalanyként történő nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó adminisztratív terheket és költségeket, mivel egyes vállalkozásoknak már nem kellene nyilvántartásba vetetniük magukat a rendeltetési hely szerinti tagállamban, ami csökkentené terheiket.
Úgy tűnt, hogy mind a maximális, mind a kibővített megközelítések széles körű lefedettséggel, így a legnagyobb potenciális előnyökkel rendelkeznek. Például a héaalanyként történő nyilvántartásba vétel területén, ahol a hangsúly inkább a magas adminisztratív és megfelelési költségeken van, az OSS-re és az IOSS-re vonatkozó alopciók főként a jelenleg a héaalanyként történő többszöri nyilvántartásba vételt kiváltó helyzetek hatóköre tekintetében térnek el, amelyekkel foglalkozni kell.
Végül a hatásvizsgálatban szereplő elemzés feltárta, hogy a szakpolitikai alternatívák közötti legjobb egyensúly a hatékonyság, az arányosság és a szubszidiaritás szempontjából a „kibővített megközelítés” alkalmazásával érhető el. A kibővített megközelítés ötvözi a digitális adatszolgáltatási követelmények uniós szintű bevezetését, a rövid távú szálláshely-kiadási és a személyszállítási ágazatra alkalmazandó, „vélelmezett értékesítőre” vonatkozó rendelkezést, valamint az OSS szélesebb körű kiterjesztésének, a fordított adózásnak és a platformok számára kötelezővé tett IOSS-nek a kombinációját.
A „maximális megközelítés” a 150 EUR összegű értékhatár eltörlését javasolta, a vám kiszámításával való szoros kapcsolata miatt azonban nem tekinthető a leghatékonyabb megoldásnak a „HÉA a digitális korban” című javaslat összefüggésében. A hatásvizsgálat elismeri, hogy az IOSS kiterjesztése a 150 EUR-t meghaladó importált termékek távértékesítésére olyan előrelépést jelent, amelyet a vállalkozások is támogatnak. Ezért e javaslat a vonatkozó vámszabályok átfogó felülvizsgálatával összefüggésben foglalkozik a 150 EUR összegű értékhatár eltörlésével.
2023 és 2032 között várhatóan 8,7 milliárd EUR megtakarítás érhető el a héaalanyként való nyilvántartásba vételre vonatkozó kötelezettségek eltörlésével. Emellett környezeti, társadalmi és üzleti automatizálási előnyök, valamint a belső piac működésével (egyenlő versenyfeltételek javítása) és az adóellenőrzés hatékonyságával kapcsolatos előnyök is várhatók.
A hatásvizsgálat és annak mellékletei, az összefoglaló és a testület hatásvizsgálatról alkotott véleménye elérhető a konzultációs oldalon, az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13186-VAT-in-the-digital-age_hu
A vámunió reformjáról szóló hatásvizsgálati jelentés az alulértékelést is problémaként jelölte meg. Alulértékelt termékek esetén a termékeket a helyes vámértékük alatt jelentik be, következésképpen a vámok és a héa alkalmazásának alapja alacsonyabb. Az alulértékelés relevánsabbnak tekinthető azon termékcsoportok esetében, ahol vámokat kell alkalmazni. A Copenhagen Economics által 2016-ban készített tanulmány becslése szerint azonban az e-kereskedelmi szállítmányok mintegy 65 %-a alulértékelt a héa szempontjából, függetlenül a vámmentességtől 13 . Előfordult az is, hogy bizonyos termékcsoportokat szisztematikusan alulértékeltek, ami jelentős vámbevétel-kiesést eredményezett 14 .
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
E javaslat a „HÉA a digitális korban” című javaslatra épül, amely egy, a jelenlegi héaszabályok korszerűsítésére irányuló REFIT-kezdeményezés, és szem előtt tartja a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket 15 . A javaslat várhatóan megerősíti az egységes piacot, és hozzájárul az importált termékek távértékesítésére kivetett adó beszedésének javításához. Ez a javaslat hozzájárul a Covid19-világjárványból való kilábalás során a fenntartható bevételek biztosításához.
A várakozások szerint az importált termékek távértékesítésében részt vevő vállalatok nettó előnyökhöz jutnak majd a javaslat bevezetéséből. Összességében ez a javaslat tovább erősíti a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel koncepcióját, amely támogatni fogja az „egy be, egy ki” elvet, sőt, a 150 EUR feletti importált termékek távértékesítésére vonatkozó többszörös nyilvántartásba vételi kötelezettségeket figyelembe véve még ennél is tovább megy az „egy be, több ki” elv felé.
Ez a javaslat a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel elvére épül, és várhatóan tovább csökkenti a más tagállamokban történő többszörös nyilvántartásba vétel szükségességét. Ez segít csökkenteni a 150 EUR feletti importált termékek távértékesítésében részt vevő vállalkozások adminisztratív terheit és kapcsolódó költségeit.
A jövőállósági platform a 2022-es éves munkaprogramjába felvette a „Héa a digitális korban” kezdeményezést, elismerve, hogy az csökkentheti az adminisztratív terheket e szakpolitika területen 16 . Ez a javaslat a „Héa a digitális korban” kezdeményezés alapvető célkitűzéseire is épít azáltal, hogy tovább csökkenti a héaszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos adminisztratív terheket és költségeket.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ez a javaslat várhatóan növelni fogja a tagállamok héabevételeit, mivel javítani fogja a héa beszedését azáltal, hogy a megfelelési erőfeszítéseket kevesebb számú, nagyrészt a tisztességes adóalanyokra összpontosítja. Az IOSS kiterjesztése az importált termékek valamennyi távértékesítésére – a jövedékiadó-köteles termékek kivételével – hozzá fog járulni a héaalanyként történő nyilvántartásba vételek kibocsátásával és ellenőrzésével kapcsolatos adminisztratív terhek és költségek csökkentéséhez. A vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabály, az IOSS és a különös szabályok kiterjesztésével az adóhatóságoknak ennek megfelelően a nem letelepedett adóalanyok által benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmek számának csökkenését kell tapasztalniuk. Ezért a tagállamok számára ez a javaslat csökkenteni fogja az EU-ba importált, 150 EUR feletti értékű termékeket értékesítő kereskedők nyilvántartásba vételével kapcsolatos adminisztrációs költségeket, mivel az ilyen kereskedők mostantól az IOSS-en keresztül be tudják vallani és be tudják fizetni az ezen értékesítések után fizetendő héát, és nem kell héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat ezen értékesítések tekintetében több tagállamban.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A héabizottság – egy olyan, héakérdésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság, amelyben valamennyi tagállam képviselői részt vesznek, és amelyet az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (DG TAXUD) bizottsági tisztviselői elnökölnek – megvitatja és tisztázza az új jogszabályokkal kapcsolatban a tagállamok körében felmerült esetleges értelmezési kérdéseket.
A Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság foglalkozik majd a tagállamok közötti közigazgatási együttműködéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő olyan kérdésekkel, amelyek az e javaslatban foglalt új rendelkezésekből adódnak.
Ezen túlmenően a Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy e kezdeményezés megfelelően működik-e célkitűzései elérése szempontjából.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Ez a javaslat három fő elemet tartalmaz. Először is, a javaslat szerint a vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabály alkalmazását – amely jelenleg a 150 EUR-t meg nem haladó importált termékek távértékesítésére korlátozódik – ki kell terjeszteni a harmadik területről vagy harmadik országból importált termékek valamennyi távértékesítésére. A vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabály e kiterjesztése a 2006/112/EK tanácsi irányelv 14a. cikkének (1) bekezdésében szereplő 150 EUR összegű értékhatárra való hivatkozás elhagyásával valósul meg. Kiterjesztett alkalmazási körében tehát a vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabály alkalmazandó lenne az EU-ba importált termékek minden olyan távértékesítésére, amelyet elektronikus felület segít elő, függetlenül a szállítmány belső értékétől.
Másodszor, a Bizottság javasolja az IOSS alkalmazásának kiterjesztését, amely jelenleg a 150 EUR valós értéket meg nem haladó küldeményként importált termékek távértékesítésére korlátozódik, hogy az az importált termékek valamennyi távértékesítésére kiterjedjen, függetlenül azok értékétől. A jövedékiadó-köteles termékek azonban továbbra sem tartoznának a rendszer hatálya alá. Az IOSS alkalmazási körének kiterjesztése elősegítené a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel koncepciójának előmozdítását az EU-ban azáltal, hogy tovább korlátozná azokat az eseteket, amikor az adóalanynak egy másik tagállamban héaalanyként nyilvántartásba kell vetetnie magát. Az IOSS alkalmazásának kiterjesztése a 2006/112/EK tanácsi irányelv 369l. cikkének első bekezdésében szereplő 150 EUR összegű értékhatárra való hivatkozás elhagyásával valósul meg.
Harmadszor, a javaslat valamennyi jogosult termékre kiterjesztené a 2006/112/EK tanácsi irányelv XII. címének 7. fejezetében meghatározott különös szabályok alkalmazását, amely jelenleg a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű, jogosult importált termékekre korlátozódik. A jövedékiadó-köteles termékek továbbra sem tartoznának a szabályozás hatálya alá. A különös szabályok kiterjesztése elősegítené a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel koncepciójának előmozdítását az EU-ban azáltal, hogy tovább korlátozná azokat az eseteket, amikor az adóalanynak egy másik tagállamban héaalanyként nyilvántartásba kell vetetnie magát. A 2006/112/EK tanácsi irányelv 369y. cikke ezért módosul a 150 EUR összegű értékhatárra való hivatkozás törlése érdekében.
2023/0158 (CNS)
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2006/112/EK irányelvnek az importált termékek távértékesítését elősegítő adóalanyokra vonatkozó héaszabályok, a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás, valamint a behozatali héa bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozás alkalmazása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére 17 ,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 18 ,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 2006/112/EK tanácsi irányelv 19 14a. cikkének (1) bekezdése „vélelmezett értékesítői rendszerről” rendelkezik. Az említett cikk értelmében, ha az adóalany elektronikus felület használata által harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítését segíti elő, akkor az adóalany tekintendő a termékek vélelmezett értékesítőjének.
(2)A „vélelmezett értékesítői” rendszer alkalmazása jelenleg a 150 EUR valós értéket meg nem haladó küldeményként harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére korlátozódik. Az elektronikus felületeken, például piactereken keresztül értékesítő kereskedők megfelelési terheinek csökkentése, valamint az Unióban a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel támogatása érdekében a 150 EUR összegű értékhatárt el kell hagyni. Következésképpen a vélelmezett értékesítői rendszernek ki kell terjednie a harmadik területekről vagy harmadik országokból az Unióba importált valamennyi termék távértékesítésére, függetlenül azok értékétől.
(3)A 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 4. szakasza különös szabályozást határoz meg a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére, az ún. egyablakos importügyintézési rendszer (IOSS) néven. Azoknak az adóalanyoknak, akik nyilvántartásba vetethetik magukat az IOSS keretében, nem kell héaalanyként minden olyan tagállamban nyilvántartásba vetetniük magukat, ahol a fogyasztóknak szánt, e szabályozásra jogosult termékértékesítésük megvalósul. Ehelyett lehetőség van arra, hogy az ilyen értékesítések után fizetendő héát az IOSS-re vonatkozó szabályozás keretében egyetlen tagállamban vallják be és fizessék meg. Az IOSS-re vonatkozó különös szabályozás azonban a 150 EUR valós értéket meg nem haladó küldeményként importált termékek távértékesítésére korlátozódik. A héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel támogatása érdekében a 150 EUR összegű értékhatárt el kell hagyni annak érdekében, hogy azok az adóalanyok, akik harmadik területekről vagy harmadik országokból az Unióba importált, 150 EUR-t meghaladó értékű termékek távértékesítését végzik, ne legyenek kötelesek behozatali héaalanyként nyilvántartásba vetetni magukat a termékek rendeltetési helye szerinti összes tagállamban.
(4)A 2006/112/EK irányelv XII. címének 7. fejezete meghatározza a behozatali héa bevallására és befizetésére vonatkozó különös szabályokat. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a különös szabályozás lehetővé teszik a postai szolgáltatók, gyorspostai fuvarozók, vámügynökök és más olyan gazdálkodók számára, akik a vevő nevében tesznek behozatali árunyilatkozatokat, hogy havonta vallják be és fizessék be a bizonyos behozatalok után beszedett héát. A különös szabályozás a 150 EUR valós értéket meg nem haladó küldeményként importált termékekre korlátozódik, a jövedékiadó-köteles termékek kivételével. Ezért a 150 EUR valós értéket meg nem haladó küldeményként importált termékekkel kapcsolatos megfelelési terhek és költségek csökkentése érdekében a 150 EUR összegű értékhatárt el kell hagyni.
(5)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával 20 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.
(6)Mivel ezen irányelv célja – nevezetesen a héalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel koncepciójának előmozdítása az Unión belül – csak az Unió szintjén valósítható meg, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról előleg szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(7)A 2006/112/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv módosításai
A 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.A 14a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Ha egy adóalany elektronikus felület, például piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítését segíti elő, akkor úgy tekintendő, mintha az említett adóalany kapta volna meg, majd ő maga értékesítette volna a szóban forgó termékeket.”
2.A 369l. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„E szakasz alkalmazásában a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítése nem foglalja magában a jövedékiadó-köteles termékeket.”
3.A 369y.cikk helyébe a következő szöveg lép:
„369y. cikk
Amennyiben a termékek importjára – a jövedékiadó-köteles termékek kivételével – nem alkalmazzák a 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különleges szabályozást, az import szerinti tagállam engedélyezi a termékeket a címzett megbízásából a Közösség területén vám elé állító személy számára, hogy különös szabályozást alkalmazzon azon termékek importálását terhelő héa bevallására és megfizetésére, amelyek fuvarozása vagy feladása az adott tagállamban ér véget.”
2. cikk
Átültetés
(1)A tagállamok legkésőbb 2027. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Ezeket a rendelkezéseket 2028. március 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök