EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.4.26.
COM(2023) 241 final
2023/0137(CNS)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.4.26.
COM(2023) 241 final
2023/0137(CNS)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Ez a javaslat egy csomag részét képezi, és célja, hogy módosítsa a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet 1 (a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága). A javaslatot a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 2 (a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága) módosítására irányuló javaslat, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 módosítására irányuló javaslat kíséri. A csomag tehát az uniós költségvetési keret megreformálását célozza.
2011-ben a globális pénzügyi válság és az euroövezeti államadósság-válság tanulságainak figyelembevétele érdekében, valamint a hatos csomag részeként az 1175/2011/EU rendelet 4 módosította az 1466/97/EK rendeletet, az 1177/2011/EU rendelet 5 pedig módosította az 1467/97/EK rendeletet, és elfogadták a 2011/85/EU irányelvet.
Az 1467/97/EK rendelet 17a. cikkében előírt felülvizsgálati rendelkezés értelmében a Bizottságnak ötévente jelentést kell közzétennie a rendelet alkalmazásáról, amelyben értékeli a következőket: i. a rendelet hatékonysága; ii. az EUMSZ-szel összhangban a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépés, szükség esetén a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséretében. A Bizottság az uniós gazdasági kormányzási keret 2020 februárjában indított felülvizsgálatának 6 részeként elvégezte a rendelet felülvizsgálatát.
Az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata az érdekelt felek széles körével (uniós intézményekkel, polgárokkal, nemzeti kormányokkal és parlamentekkel, szociális partnerekkel, nem kormányzati intézményekkel és tudományos körökkel) folytatott átfogó konzultáción alapult. Rámutatott a keret számos erősségére, ugyanakkor egy sor hiányosságot is feltárt, mindenekelőtt azt, hogy a keret igen összetett, hogy magas adósság esetén hatékonyabbá kell tenni az adósságcsökkentést és tartalékokat kell képezni a jövőbeli sokkokra tekintettel, valamint hogy számos eszközt és eljárást naprakésszé kell tenni, integrálva a közelmúltbeli gazdasági sokkokra adott szakpolitikai válaszokból levont tanulságokat, köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások közötti kölcsönhatást. A jelen javaslatot is magában foglaló javaslatcsomag célja e hiányosságok orvoslása és az említett tanulságok beépítése.
A Bizottság 2022. november 9-i közleményében 7 előterjesztette az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzeléseit, amelyek az adósság fenntarthatóságának biztosítására, valamint valamennyi tagállam fenntartható és inkluzív növekedésének előmozdítására irányulnak. Az elképzelések erősebb nemzeti felelősségvállalást, egyszerűsített keretet és a középtávú szemlélet fokozottabb érvényesítése felé való elmozdulást irányoztak elő, erősebb és koherensebb végrehajtással kombinálva. Emellett tükrözték a 2021 októberében indított nyilvános konzultáció keretében kapott észrevételeket is. E konzultáció során más uniós intézmények és a kulcsfontosságú érdekelt felek szólhattak hozzá a témához 8 .
A gazdasági kormányzás felülvizsgálatából és a 2021 októberében indított nyilvános konzultációból levont megállapítások alapján, valamint a 2022. november 9-i közleményben vázolt elképzelésekből kiindulva a jelen jogalkotási javaslatot tartalmazó csomag célja, hogy egyszerűsítse az uniós kormányzási keretet, növelje annak átláthatóságát és hatékonyságát, fokozza a nemzeti felelősségvállalást és javítsa a végrehajtást, teret engedve a reformoknak és a beruházásoknak, ugyanakkor reális, fokozatos és tartós módon csökkentve a magas államadósság-rátákat. Ily módon a megreformált keret – az európai szemeszterrel összefüggésben – várhatóan hozzájárul a jövő zöld, digitális és reziliens gazdaságának kiépítéséhez, mindeközben valamennyi tagállamban biztosítva az államháztartás fenntarthatóságát. Az utólagos jogérvényesítés megerősítése a kockázatalapú felügyeleti keret szükséges velejárója lenne, mivel ez a keret nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamok számára kiigazítási pályájuk meghatározásához.
A reformjavaslatok kialakításakor tehát figyelembe vették, hogy az államadósság-szintek az évek során emelkedtek és egyre nagyobb szórást mutatnak, valamint hogy fenn kell tartani a zöld és digitális átállással kapcsolatos beruházások magas szintjét, biztosítani kell az energiabiztonságot, a nyitott stratégiai autonómiát, illetve a társadalmi és gazdasági rezilienciát, továbbá végre kell hajtani a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűben kitűzött célokat.
Mivel az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a bruttó hazai termék (GDP) 60 %-ának megfelelő referenciaértéket meghaladó adósságrátával rendelkező tagállamokra vonatkozó jelenlegi adósságcsökkentési referenciaértékből (az úgynevezett 1/20-os szabály) a Covid19 utáni magas hiány- és adósságszintekkel jellemezhető mai környezetben túl megterhelő előre ütemezett költségvetési erőfeszítés következne, amely rendkívül hátrányosan befolyásolná a növekedést és az adósság fenntarthatóságát, a javaslat szerint egy olyan, fokozottabban kockázatalapú felügyeleti keret felé kell elmozdulni, amely az adósság fenntarthatóságát helyezi a középpontba, és amely – államadósság-problémáik alapján – jobban differenciál a tagállamok között, ugyanakkor továbbra is átlátható és közös uniós keretet biztosít a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv szerinti, a GDP 3 %-ában és a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértékek betartásához.
A GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték megsértésével összefüggésben a túlzott hiány esetén követendő eljárás (az úgynevezett „hiányalapú túlzotthiány-eljárás”) megindítására és lezárására vonatkozó szabályok változatlanok maradnának, de néhány kiigazításra kerülne sor, amelyek a következőkre irányulnának: az adósságkritérium megsértése esetén indított túlzotthiány-eljárással való összhang biztosítása, a független költségvetési intézmények szerepének elismerése, valamint annak egyértelműsítése, hogy milyen eseteket kell az Unióban vagy az euroövezet egészében bekövetkező súlyos gazdasági visszaesésnek tekinteni. Az eljárás az uniós költségvetési felügyelet jól bevált eleme, amely hatékonyan befolyásolja a költségvetési magatartást, és amelyet egyszerűségének köszönhetően a politikai döntéshozók és a közvélemény jól megértenek.
Az adósságkritérium megsértése esetén indítandó túlzotthiány-eljárás (az úgynevezett „adósságalapú túlzotthiány-eljárás”) mind az aktiválás, mind a megszüntetés tekintetében megerősítésre kerülne. Azokra az esetekre összpontosítana, amikor egy tagállam, amelynek adóssága meghaladja a GDP 60 %-át, eltér a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának felváltására irányuló javasolt rendelet szerint általa vállalt és a Tanács által jóváhagyott költségvetési pályától.
Főszabályként a legfrissebb adósságfenntarthatósági figyelő alapján megállapított, jelentős államadósság-problémát olyan kulcsfontosságú tényezőnek kell tekinteni, amely túlzott hiány esetén követendő eljárás megindításához vezet. Alapesetben a túlzotthiány-eljárás keretében a Tanács által eredetileg jóváhagyott pálya lenne mérvadó. Amennyiben ez az eredeti pálya objektív körülmények miatt már nem megvalósítható, a Bizottság a túlzotthiány-eljárás keretében módosított pályát javasolhatna a Tanácsnak.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat a Bizottság által 2022. november 9-én az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozóan előterjesztett elképzelésekhez kapcsolódó szélesebb körű javaslatcsomag részét képezi. A csomag magában foglalja a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágáról szóló rendelet felváltására irányuló rendeletjavaslatot, valamint a 2011/85/EU tanácsi irányelv módosítására irányuló javaslatot is. A csomag egy középtávú orientáción és nemzeti felelősségvállaláson alapuló megreformált keretet hivatott létrehozni, amelynek célja a magas adósságszintek hiteles és számottevő csökkentése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása. A megreformált gazdasági kormányzási keret tehát fenntartja a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési fegyelemre és a növekedés előmozdítására irányuló alapvető célkitűzéseit, valamint a Paktumnak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglalt alaprendelkezéseit.
Ugyanakkor a rendezett és fenntartható államháztartásra, valamint a növekedés előmozdítására való törekvés révén a megreformált keret érvényre juttatja a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (SKKSZ) 9 III. címét képező költségvetési paktum fő célkitűzéseit is. Emellett a javasolt jogszabályok egyéb elemei megőrzik a költségvetési paktum lényegi tartalmát. Az országspecifikus államadósság-problémákra összpontosító középtávú orientációjával ez a rendelet részben a költségvetési paktumban foglalt azon követelményt tükrözi, miszerint biztosítani kell az országspecifikus államadósság-problémák figyelembevételével javasolt középtávú célkitűzéshez való közelítést (az SKKSZ 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja). A költségvetési paktum a strukturális egyenleg kiemelt kezelése mellett a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadások elemzését is előírja a megfelelés átfogó értékelése céljából (az SKKSZ 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja), és ezt az elemzést a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának felváltására irányuló rendeletjavaslat is fenntartja. A költségvetési paktum csak rendkívüli körülmények esetén, átmeneti jelleggel teszi lehetővé a középtávú költségvetési célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától való eltérést (az SKKSZ 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja), amint azt a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának felváltására irányuló rendeletjavaslat előirányozza. A költségvetési paktum előírja, hogy a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés esetén az eltérés korrekciója érdekében meghatározott időn keresztül intézkedéseket kell tenni (az SKKSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja). Hasonlóképpen, a megreformált keret előírja a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való eltérések korrekcióját. Továbbá, ha az eltérések a GDP 3 %-át meghaladó hiányhoz vezetnek, a tagállam túlzotthiány-eljárás alá vonható. A GDP 60 %-át meghaladó adóssággal rendelkező tagállamokra vonatkozóan megerősítésre kerülne az adósságalapú túlzotthiány-eljárás: az „1/20-os szabály” helyett – amely egyes tagállamok számára túl megterhelő költségvetési kiigazítást irányzott elő – a nettó kiadási pályától való eltérésre összpontosítana. A költségvetési paktum a szabályainak betartására vonatkozó felügyeleti szerepet ruház a független költségvetési intézményekre, és az e felügyeleti intézmények szerepét és függetlenségét érintő – eddig a Bizottság által az SKKSZ 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban megfogalmazott közös elvekben 10 részletezett – rendelkezések immár teljes mértékben beépülnek a 2011/85/EU irányelv módosítására irányuló javaslatba. A költségvetési paktum értelmében a Bizottság és a Tanács szerepet játszik a jogérvényesítési folyamatban (az SKKSZ 5. cikke), amint azt az 1467/97/EK tanácsi rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló jelen javaslat is rögzíti.
A költségvetési paktum és a megreformált gazdasági kormányzási keret között a költségvetési paktum nemzeti jogrendekben való végrehajtásából adódóan is mutatkoznak hasonlóságok. Az SKKSZ legtöbb szerződő fele átültette annak rendelkezéseit nemzeti jogába, közvetlen kapcsolatot teremtve a megfelelő uniós jogszabályokkal 11 . Ez vonatkozik a középtávú célkitűzésre és a konvergenciapályára, valamint a jelentős eltérés értékelésére vagy a Tanács által elfogadott ajánlások betartását előíró rendelkezésekre (amelyek mindegyike az 1466/97/EK rendeletből származik).
Figyelembe véve ezeket a közös vonásokat, megállapítható, hogy a gazdasági kormányzási keret javasolt reformja – az SKKSZ 16. cikkének megfelelően – beépíti az SKKSZ költségvetési rendelkezéseinek tartalmát az Európai Unió jogi keretébe.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat egy csomag részét képezi, amelynek célja egy olyan kockázatalapú közös uniós felügyeleti keret felé való elmozdulás, amely az államadósság-problémák alapján differenciálja a tagállamokat. A javaslat felülvizsgálja az uniós költségvetési keretrendszert azáltal, hogy a költségvetési, reform- és beruházási célkitűzéseket egy egységes, holisztikus középtávú költségvetési-strukturális tervbe integrálja, amely az új keret sarokkövét képezi. A terv tartalmazza az európai szemeszter keretében – többek között az országspecifikus ajánlásokban – azonosított kihívások kezelése érdekében a tagállamok által tett valamennyi reform- és beruházási kötelezettségvállalást. E reform- és beruházási kötelezettségvállalások lehetővé tehetik a költségvetési kiigazítás időszakának meghosszabbítását, amennyiben megfelelnek bizonyos kritériumoknak – például ösztönzik a növekedést (így például a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívások kezelésére, a munkaerőpiac működésének javítására és a munkaerő-kínálat növelésére, az innováció ösztönzésére és a készségek megerősítésére, az üzleti környezet javítására 12 , az egységes piacon fennálló akadályok felszámolására és a stratégiai függőségek kezelésére irányuló reformok), biztosítva a költségvetési fenntarthatóságot és a közös uniós prioritásokkal való összhangot.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E jogi eszköz jogalapja – a módosítandó rendelethez hasonlóan – az EUMSZ 126. cikke (14) bekezdésének második albekezdése.
•Szubszidiaritás
A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága a költségvetési politikákban előforduló olyan súlyos hibák elkerülésére törekszik, amelyek kockázatot jelentenek az államháztartás fenntarthatóságára nézve és potenciálisan veszélyeztetik a GMU-t. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok Szerződésben előírt kötelezettsége, hogy kerüljék el a túlzott költségvetési hiányt, amelyet a hiányra és az adósságra vonatkozó számszerű küszöbértékhez képest (a hiány esetében a GDP 3 %-ában, az adósság esetében a GDP 60 %-ában vagy ahhoz kellő mértékben közelítő csökkenő pályaként) határoznak meg. A túlzott hiány esetén követendő eljárás, amely a túlzott hiány tilalmát érvényesíti, lépések sorozatából áll, és az euroövezeti tagállamok esetében magában foglalhatja pénzügyi szankciók kiszabását. A túlzott hiány esetén követendő eljárást a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban rendszeresen alkalmazták, ami hozzájárult a túlzott hiány rendezett megszüntetésével kapcsolatos elvárások megszilárdulásához.
A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének. Célját, nevezetesen a költségvetési fegyelemnek az EUMSZ által előírt egységes betartását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az uniós szinten jobban megvalósítható.
•Arányosság
A javaslat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvét. Nem lépi túl a jogi aktus kitűzött céljainak eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javaslat célja tanácsi rendelet módosítása, ezért tanácsi rendeletre irányuló javaslat formájában kerül előterjesztésre.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
2020 februárjában 13 és 2021 októberében 14 visszamenőleges értékelést tettek közzé az uniós gazdasági kormányzási keretről.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Széles körű konzultációra került sor az érdekelt felekkel. Ez a következőkből állt:
·Online konzultáció az érdekelt felek, a civil társadalom és a polgárok véleményének megismerése céljából. A konzultáció eredményéről szóló összefoglaló jelentést 15 2022 márciusában tették közzé.
·A tagállamokkal folytatott részletes tematikus megbeszélések az ECOFIN Tanács, az eurocsoport, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottság keretében.
Az eredmények beépültek a gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló, 2022. november 9-i bizottsági közleménybe 16 és a jelen javaslatba.
A 2022. november 9-i közlemény elfogadását követően további megbeszélésekre került sor mind a tagállamokkal a Tanácsban, mind az Európai Parlamenttel, amelyek eredménye beépült e javaslatba:
·Az Európai Parlament 2023. március 15-én elfogadta az európai szemeszterről szóló éves jelentéseit, amelyek szintén az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára és az európai szemeszter jövőjére összpontosítottak.
·Az ECOFIN Tanács 2023. március 14-én elfogadta az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló következtetéseket, amelyeket az Európai Tanács a 2023. március 23–24-i ülésén jóváhagyott.
•Hatásvizsgálat
E javaslat esetében engedélyezték a hatásvizsgálat-készítési kötelezettségtől való eltérést i. az alternatívák hiánya miatt, hiszen az uniós költségvetési keret meghatározza a felülvizsgálat korlátait, továbbá mivel olyan ii. célzott változtatásokra irányul, amelyek iii. nem növelik a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeit, és iv. közelmúltbeli bizonyítékgyűjtési tevékenységeken alapulnak (2020 és 2022 között készült szolgálati munkadokumentumok és bizottsági közlemények).
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Amennyiben a Tanács pénzbírságot szab ki a tagállamokra, az ebből származó bevétel az uniós költségvetésbe kerül egyéb bevételként. Ehhez a költségvetési rendelet 17 21. cikke (2) bekezdésének módosítására is szükség lesz.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A módosított rendelet felülvizsgálati rendelkezést tartalmaz, amelynek értelmében a Bizottságnak ötévente jelentést kell közzétennie a rendelet alkalmazásáról. A jelentés áttekintést nyújt a következőkről: i. a rendelet hatékonysága; ii. az EUMSZ-szel összhangban a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépés.
6. A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat 1. cikke tartalmazza az 1467/97/EK rendelet javasolt módosításait.
Az (1) bekezdés a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának felváltására irányuló javasolt rendelettel összhangban új fogalommeghatározásokkal egészíti ki az 1467/97/EK rendelet 1. cikkét. Megváltoztatja a 2. cikk szövegezését azáltal, hogy a „rendkívüli esemény” kifejezést felváltja a „rendkívüli körülmények” kifejezéssel, és a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának felváltására irányuló javasolt rendeletre vonatkozó kereszthivatkozásokat illeszt be. Módosítja a Szerződés adósságkritériumának gyakorlati alkalmazását, eltörölve az 1/20-os szabályt, és a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának felváltására irányuló javasolt rendelet értelmében a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya tiszteletben tartására összpontosít. Törli a súlyos gazdasági visszaesés mennyiségi leírására való hivatkozást, és ehelyett a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának felváltására irányuló javasolt rendeletre hivatkozik. Egyszerűsíti azon érdemleges tényezők listáját, amelyek alapján határozatot lehet hozni a túlzott hiány fennállásáról. Az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés elkészítésekor a tagállam adóssággal kapcsolatos problémáinak mértéke lesz a kulcsfontosságú érdemleges tényező. Konkrétan, főszabályként az államadósság-problémák legfrissebb adósságfenntarthatósági figyelőben megállapított mértékét olyan kulcsfontosságú tényezőnek kell tekinteni, amely túlzott hiány esetén követendő eljárás megindításához vezet. Súlyos gazdasági visszaesés esetén a Bizottság és a Tanács – az általános mentesítési rendelkezés Covid19-válság alatti aktiválása során követett megközelítéssel összhangban – értékelése keretében dönthet úgy, hogy nem állapítja meg túlzott hiány fennállását. Végül, a többpilléres nyugdíjrendszerek bevezetésére vonatkozó rendelkezések törlésre kerülnek.
A (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság EUMSZ 126. cikkének (4) bekezdése szerinti véleményét, valamint az EUMSZ 126. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelő tanácsi határozatokat és ajánlásokat nyilvánosságra kell hozni. Ez a bekezdés megállapítja az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásban meghatározott korrekciós nettó kiadási pályára vonatkozó követelményeket, amelyek szerint a hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt kell tartani, vagy a hiányt e referenciaérték alá kell csökkenteni és e szint alatt kell tartani, továbbá az adósságot megalapozottan csökkenő pályára kell állítani vagy prudens szinten kell tartani. Fenntartja az arra vonatkozó rendelkezést, hogy azokban az években, amikor a költségvetési hiány várhatóan meghaladja a referenciaértéket, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-át kitevő minimális éves kiigazítást kell elérni. A bekezdés előírja továbbá, hogy a tagállamoknak az eredményes intézkedésekről szóló jelentésükbe bele kell foglalniuk független költségvetési intézményük véleményét. Végül rendelkezik arról, hogy rendkívüli körülmények és az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén a Tanács meghosszabbíthatja a kiigazításra vonatkozóan kitűzött határidőt.
A (3) bekezdés törli az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlások esetleges közzétételére vonatkozó rendelkezéseket, mivel a (2) bekezdésnek megfelelően ez a közzététel automatikussá válik. A bekezdés kiegészül azzal a rendelkezéssel, amely szerint a kormány határozatait nemcsak nyilvánosan közzé kell tenni, hanem azokat kellően részletezni is kell abból a célból, hogy figyelembe vehetők legyenek az eredményes intézkedések értékelésében.
A (4) bekezdés megállapítja az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti, felszólítást tartalmazó tanácsi határozatban meghatározott korrekciós nettó kiadási pályára vonatkozó követelményeket, amelyek szerint a hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt kell tartani, vagy a hiányt e referenciaérték alá kell csökkenteni és e szint alatt kell tartani, továbbá az adósságot megalapozottan csökkenő pályára kell állítani vagy prudens szinten kell tartani. Fenntartja az arra vonatkozó rendelkezést, hogy azokban az években, amikor a költségvetési hiány várhatóan meghaladja a referenciaértéket, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-át kitevő minimális éves kiigazítást kell elérni. A bekezdés azt is előírja, hogy rendkívüli körülmények és az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén a Tanács meghosszabbíthatja a kiigazításra vonatkozó határidőt.
Az (5) bekezdés kiegészül azzal a rendelkezéssel, amely szerint a kormány határozatait nemcsak nyilvánosan közzé kell tenni, hanem azokat kellően részletezni is kell abból a célból, hogy figyelembe vehetők legyenek az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdése szerinti tanácsi felszólításra válaszul tett eredményes intézkedések értékelésében.
A (6) bekezdés kiegészíti a rendeletet azokkal a feltételekkel, amelyek mellett a Tanács megszüntetheti az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdése szerinti túlzotthiány-eljárást. A jelenlegi költségvetési keretben ezeket a feltételeket csak egy magatartási kódex tartalmazza.
A (7) és (8) bekezdés kiegészíti az EUMSZ vonatkozó cikkeire való jelenlegi hivatkozásokat.
A (9) bekezdés előírja, hogy a Bizottság a tagállamokban tett látogatások során biztosítja az eszmecsere lehetőségét a nemzeti hatóságoktól eltérő más érdekelt felekkel is, többek között a független nemzeti költségvetési intézményekkel. Előírja továbbá, hogy a Bizottságnak célzott ellenőrző látogatásokat kell tennie azokban a tagállamokban, amelyekhez a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése alapján felszólítást intézett, és rendelkezik arról, hogy ezzel összefüggésben az érintett tagállam parlamentjének felkérésére a Bizottság előterjesztheti a tagállam gazdasági és költségvetési helyzetére vonatkozó értékelését.
A (10) bekezdés törli a pénzbírságok minimális összegére vonatkozó rendelkezést, és azt javasolja, hogy a hathavonta halmozódó – összesen legfeljebb a GDP 0,5 %-ának megfelelő – pénzbírságot mindaddig szabják ki, amíg nem kerül sor eredményes intézkedésekre.
A (11) bekezdés kiegészíti az EUMSZ vonatkozó cikkeire való jelenlegi hivatkozásokat.
A (12) bekezdés törli azt a cikket, amely a pénzbírságokból származó bevételeket az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz rendeli. Pénzbírság kiszabása esetén az ebből származó bevétel az uniós költségvetésbe kerül egyéb bevételként. Ehhez a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének módosítására is szükség lesz. A (12) bekezdés – az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése miatt – törli az Egyesült Királyságra vonatkozó rendelkezéseket is.
A (13) bekezdés módosítja a felülvizsgálati rendelkezést.
A (14) bekezdés átmeneti rendelkezésekkel egészíti ki a rendeletet.
A (15) bekezdés törli az Egyesült Királyságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó mellékletet.
A 2. cikk rendelkezik a módosító rendelet hatálybalépéséről és alkalmazhatóságáról.
2023/0137 (CNS)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (14) bekezdésének második albekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére 18 ,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A tagállami gazdaságpolitikák Unión belüli, az Európai Unió működéséről szóló Szerződésben (EUMSZ) előírt összehangolása magában foglalja az árstabilitás, a rendezett államháztartás és monetáris feltételek, valamint a fenntartható fizetési mérleg alapelveinek való megfelelést.
(2)Az Unió gazdasági kormányzási kerete, amely magában foglalja a tagállamok gazdaságpolitikáinak szakpolitikai összehangolására és felügyeletére szolgáló összetett rendszert, iránymutatással szolgált a tagállamok számára gazdaság- és költségvetés-politikai célkitűzéseik eléréséhez. Az 1992-es Maastrichti Szerződés hatálybalépése óta a keret hozzájárul a makrogazdasági konvergencia megvalósításához, a rendezett államháztartás megőrzéséhez és a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezeléséhez. A közös monetáris politikával és az euroövezeten belüli közös valutával együtt a keret megteremtette a gazdasági stabilitás, a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés és a magasabb foglalkoztatás feltételeit az uniós polgárok számára.
(3)A Stabilitási és Növekedési Paktum, amely eredetileg az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletből 19 és 1467/97/EK tanácsi rendeletből 20 , valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló, 1997. június 17-i európai tanácsi állásfoglalásból 21 állt, a rendezett és fenntartható államháztartás – mint az árstabilitás és a pénzügyi stabilitáson alapuló erős, fenntartható, inkluzív növekedés feltételei megerősítésének eszköze – célkitűzésén alapul, és támogatja az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzéseinek elérését.
(4)A gazdasági és monetáris unió (GMU) harmadik szakaszában az EUMSZ 126. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok kötelesek elkerülni a túlzott költségvetési hiányt.
(5)Az Unió gazdasági kormányzási keretét ki kell igazítani annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegye a tagállamok körében egyre inkább eltérő költségvetési pozíciókat, fenntarthatósági kockázatokat és más sebezhetőségeket. A Covid19-világjárványra adott határozott szakpolitikai válasz hatékonynak bizonyult a válság által okozott gazdasági és társadalmi károk enyhítésében, ugyanakkor az állami és a magánszektor adósságrátáinak jelentős növekedésével járt, ami rávilágított annak fontosságára, hogy az adósságrátákat fokozatosan, tartósan és növekedésbarát módon prudens szintre kell csökkenteni és kezelni kell a makrogazdasági egyensúlyhiányokat, egyúttal kellő figyelmet fordítva a foglalkoztatási és szociális célkitűzésekre. Az uniós gazdasági kormányzási keretet abból a célból is ki kell igazítani, hogy segítse az Unió előtt álló közép- és hosszú távú kihívások kezelését, többek között a méltányos digitális és zöld átállás megvalósítását – beleértve a klímarendeletet 22 –, az energiabiztonság és a nyitott stratégiai autonómia garantálását, a demográfiai változások kezelését, a társadalmi és gazdasági reziliencia megerősítését, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűben kitűzött célok végrehajtását, amely kihívások mindegyike reformokat és tartósan magas szintű beruházásokat tesz szükségessé az elkövetkező években.
(6)Az uniós gazdasági kormányzási keretnek az államadósság fenntarthatóságára és a fenntartható növekedésre kell összpontosítania, és ezzel összefüggésben differenciáltan kell kezelnie a tagállamokat, figyelembe véve az államadósság-problémáikat, illetve lehetővé téve országspecifikus költségvetési pályatervek kijelölését.
(7)Ugyanakkor az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében, valamint az EUMSZ-hez és az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyvben említett referenciaértékeken alapuló átlátható és közös uniós keret biztosítása érdekében az országspecifikus költségvetési pályatervek kijelölését lehetővé tevő kockázatalapú felügyeleti keret szükséges velejárójaként fontos a többoldalú felügyeletet alátámasztó erőteljesebb jogérvényesítés.
(8)Az uniós költségvetési keret egyszerűsítése és az átláthatóság növelése érdekében a tagállamok költségvetési pályájának meghatározásához és az éves költségvetési felügyelet elvégzéséhez egyetlen, az államadósság fenntarthatóságát jelző operatív mutató szolgálna alapul. Ennek az egységes mutatónak a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásokon – azaz a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított és a kamatkiadásokat, a ciklikus munkanélküliségi kiadásokat és az uniós programokra fordított, a teljes mértékben az uniós alapokból származó bevételekből fedezett kiadásokat figyelmen kívül hagyva számított kiadásokon – kell alapulnia. Ez a mutató lehetővé teszi a makrogazdasági stabilizációt, mivel nem függ az automatikus stabilizátorok működésétől, így a közvetlen kormányzati ellenőrzésen kívül eső bevételi és kiadási ingadozásoktól sem.
(9)A bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott hiány-referenciaérték túllépése esetén alkalmazandó, az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 12. jegyzőkönyvben említett túlzotthiány-eljárás („hiányalapú túlzotthiány-eljárás”) az uniós költségvetési felügyeleti keret jól bevált eleme, amely eredményesen befolyásolta a tagállamok költségvetési politikáját.
(10)A GDP 60 %-ában meghatározott adósságkritérium megsértése esetén alkalmazandó, az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében és a 12. jegyzőkönyvben említett túlzotthiány-eljárás („adósságalapú túlzotthiány-eljárás”) megerősítése érdekében a Tanács által az (EU) [...] európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 szerint meghatározott költségvetési pályától való eltérésre kell összpontosítani.
(11)Az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdése alapján a hiánykritérium akkor is teljesül, ha a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és a hiány mértéke közel marad a referenciaértékhez. Következésképpen helyénvaló, hogy a kritérium olyan átmeneti megsértése, amikor a hiány továbbra is megközelíti a referenciaértéket, ne vezessen hiányalapú túlzotthiány-eljárás megindításához olyan, a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülmények esetén, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az érintett tagállam államháztartására, ideértve az érintett tagállamban bekövetkezett súlyos gazdasági visszaesést is.
(12)Emellett az euroövezetben vagy az Unió egészében bekövetkező súlyos gazdasági visszaesés esetén a Bizottság és a Tanács – a [prevenciós ágról szóló] (EU).../... rendelet 24. cikkének alkalmazása nyomán – dönthet úgy, hogy nem hoz határozatot a túlzott hiány fennállásáról.
(13)A [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. és 25. cikkével összhangban a Tanács a Bizottság ajánlása alapján engedélyezheti a tagállamok számára, hogy – az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés, vagy az érintett tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló, a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülmények esetén – eltérjenek a Tanács által az említett rendelet alapján meghatározott nettó kiadási pályától, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a költségvetés középtávú fenntarthatóságát. Következésképpen helyénvaló, hogy az ilyen eltérés ne vezessen adósságalapú túlzotthiány-eljárás megindításához.
(14)Amikor a Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban a túlzott hiány fennállását értékeli, kulcsfontosságú érdemleges tényezőként kell figyelembe vennie az érintett tagállam adóssággal kapcsolatos problémáinak mértékét. Főszabályként a legfrissebb adósságfenntarthatósági figyelő alapján megállapított, jelentős államadósság-problémát olyan kulcsfontosságú tényezőnek kell tekinteni, amely túlzott hiány esetén követendő eljárás megindításához vezet. Mivel az EUMSZ 126. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak minden egyéb érdemleges tényezőt figyelembe kell vennie, amennyiben azok jelentős mértékben befolyásolják az érintett tagállam hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelését, át kell tekintenie többek között mindenekelőtt a középtávú gazdasági helyzet és a középtávú költségvetési pozíció alakulását, valamint a strukturális reformok és beruházások végrehajtását. A nemzeti felelősségvállalás fokozása érdekében a [nemzeti költségvetési keretrendszerekről szóló] tanácsi irányelv 24 8. cikkében említett független költségvetési intézményeknek véleményt kell alkotniuk az érdemleges tényezőkről.
(15)A [prevenciós ágról szóló] (EU).../... rendelet IV. mellékletében meghatározott nettó kiadási pályától való tényleges és tervezett éves eltérések nyomon követése érdekében a Bizottságnak minden egyes tagállamra vonatkozóan kontrollszámlát kell létrehoznia, amelyen nyilvántartja az eltérések időbeli alakulását. Helyénvaló, hogy a nettó kiadási pályától való eltérés nyomán végrehajtandó jogérvényesítési intézkedések, különösen az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés alapját a kontrollszámlán levő információk képezzék. Ugyanakkor az adósságalapú túlzotthiány-eljárás megindításáról szóló döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendeletben említett nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben a nettó kiadási pályára vonatkozóan meghatározott ambíciószint mértékét. Mindenekelőtt, ha a Tanács által a tagállam számára meghatározott nettó kiadási pálya ambíciószintje magasabb, mint a Bizottság által a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelettel összhangban előterjesztett középtávú technikai pályatervé, és a kiadási pályától való eltérés e technikai pályatervhez viszonyítva nem jelentős, el kell kerülni a túlzotthiány-eljárás megindítását.
(16)A túlzotthiány-eljárás szerinti korrekciós nettó kiadási pályának a Tanács által megállapított határidőn belül tartósan az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében és a 12. jegyzőkönyvben említett, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kell csökkentenie vagy e referenciaérték alatt kell tartania az államháztartási hiányt. Emellett a túlzotthiány-eljárás szerinti korrekciós nettó kiadási pályának biztosítania kell, hogy az ajánlás tárgyát képező időszakban megfelelő előrelépés történjen annak érdekében, hogy az előre jelzett adósságráta megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, vagy prudens szinten maradjon. A Tanácsnak a túlzotthiány-eljárás szerinti korrekciós nettó kiadási pálya meghatározásakor azt is biztosítania kell, hogy a szükséges költségvetési kiigazítást ne ütemezzék későbbre. A túlzotthiány-eljárás szerinti korrekciós nettó kiadási pálya elvben a Tanács által eredetileg meghatározott pálya lenne, de meghatározásához figyelembe kell venni az említett pályától való eltérés korrekciójának szükségességét. Amennyiben az eredeti pálya objektív körülmények miatt már nem megvalósítható, lehetővé kell tenni, hogy a Tanács a túlzotthiány-eljárás keretében eltérő pályát határozzon meg.
(17)A túlzotthiány-eljárás hatálya alá tartozó tagállamok esetében a Tanács számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy – a Bizottság ajánlása alapján – meg tudja hosszabbítani a túlzott hiány kiigazításához rendelkezésre álló határidőt, amennyiben a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. cikkével összhangban megállapítja, hogy az euroövezetben vagy az Unió egészében súlyos gazdasági visszaesés áll fenn, vagy amennyiben egy tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló, a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülmények állnak fenn, feltéve, hogy a meghosszabbítás nem veszélyezteti a költségvetés középtávú fenntarthatóságát. Helyénvaló annak előírása, hogy a meghosszabbítás akkor lehetséges, ha a sokk teljes mértéke összességében meghaladja a rendes tartományt (például a természeti katasztrófák költségeit tartományok megadásával kell előre jelezni).
(18)Az 1467/97/EK rendelet egyes, a második pillérhez tartozó nyugdíjrendszerekhez való hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezéseit el kell hagyni, mivel a Tanácsnak a nettó kiadási pálya meghatározása során figyelembe kell vennie az említett hozzájárulásokhoz kapcsolódó bevételkiesést.
(19)A független költségvetési intézmények bizonyítottan képesek előmozdítani a költségvetési fegyelmet és megerősíteni a tagállamok államháztartásának hitelességét. A nemzeti felelősségvállalás fokozása érdekében a független költségvetési intézmények szerepét – amelyek feladata hagyományosan a nemzeti keretnek való megfelelés nyomon követése – az uniós gazdasági kormányzási keretnek való megfelelés nyomon követésére is ki kell terjeszteni.
(20)A túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetésének egyértelmű feltételek alapján kell történnie. Ahhoz, hogy az eljárást meg lehessen szüntetni, a hiánynak hitelt érdemlően az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében és a 12. jegyzőkönyvben említett referenciaérték, a GDP 3 %-a alatt kell maradnia, az adósságalapú túlzotthiány-eljárás esetében pedig a tagállamnak bizonyítottan meg kell felelnie a túlzotthiány-eljárás keretében meghatározott nettó kiadási pályának.
(21)Az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése szerinti pénzbírságokkal összefüggésben nem írható elő minimális összeg, de a pénzbírságot kumuláltan kell számítani mindaddig, amíg nem kerül sor olyan eredményes intézkedésre, amely ténylegesen ösztönzi a tagállamot arra, hogy megfeleljen a túlzotthiány-eljárás keretében az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban részére megfogalmazott felszólításnak.
(22)Az Egyesült Királyságra vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni.
(23)Ez a rendelet a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelettel és a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosítására vonatkozó [...]/EU irányelvvel együtt egy csomag részét képezi. E csomag egy megreformált uniós gazdasági kormányzási keretet hoz létre, amely beépíti az uniós jogba a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (SKKSZ) III. címét képező költségvetési paktum 25 tartalmát, az SKKSZ 16. cikkével összhangban. Az SKKSZ tagállamok általi végrehajtása során szerzett tapasztalatokra építve a csomag fenntartja a költségvetési paktum középtávú orientációját mint a költségvetési fegyelem és a növekedés előmozdításának eszközét. A csomag a nemzeti felelősségvállalás fokozása céljából megerősíti az országspecifikus dimenziót, többek között a független költségvetési intézmények szerepének kiterjesztése révén, ami a Bizottság által az SKKSZ 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban megfogalmazott, a költségvetési paktummal kapcsolatos közös elvekre 26 épül. A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadásoknak a költségvetési paktumban előírt átfogó megfelelőségi értékelése szerinti elemzését a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet határozza meg. A költségvetési paktumhoz hasonlóan a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet szintén csak kivételes körülmények között, átmeneti jelleggel teszi lehetővé a középtávú tervtől való eltérést. Hasonlóan, a középtávú tervtől való jelentős eltérés esetén meghatározott időn keresztül intézkedéseket kell tenni az eltérés korrekciója érdekében. A csomagban foglalt jogszabályok megerősítik a költségvetési felügyeleti és végrehajtási eljárásokat a rendezett és fenntartható államháztartás és a fenntartható növekedés előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése érdekében. A gazdasági kormányzási keret reformja így fenntartja az SKKSZ költségvetési fegyelemre és az adósság fenntarthatóságára irányuló alapvető célkitűzéseit.
(24)Azon tagállamok esetében, amelyek a megreformált keret hatálybalépésekor túlzotthiány-eljárás alatt állnak, átmeneti rendelkezésekre van szükség. Az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti azon ajánlásokat és az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti azon felszólításokat, amelyeket e módosító rendelet hatálybalépése előtt fogadtak el, felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azokat össze lehessen hangolni a 3. cikk módosított (4) bekezdésében és az 5. cikk módosított (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. Ez lehetővé tenné, hogy a Tanács – a túlzotthiány-eljárás felgyorsítása nélkül – az új rendelkezéseknek megfelelő korrekciós nettó kiadási pályát határozzon meg azon tagállamok számára, amelyek tettek intézkedéseket.
(25)Az 1467/97/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1467/97/EK rendelet a következőképpen módosul:
1.Az 1. és a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„1. cikk
(1) Ez a rendelet megállapítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtását felgyorsító és pontosító rendelkezéseket. A túlzott hiány esetén követendő eljárás célja, hogy megakadályozza a túlzott költségvetési hiány kialakulását, bekövetkezése esetén pedig ösztönözze annak gyors kiigazítását; az eljárás során a költségvetési fegyelem betartásának vizsgálatára a költségvetési hiány és az államadósság kritériumai alapján kerül sor.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a)„részt vevő tagállam” az a tagállam, amelynek pénzneme az euro;
b)„nettó kiadás”: a kamatkiadások, a diszkrecionális bevételi intézkedések és a kormányzat által nem befolyásolható egyéb költségvetési változók nélkül számított kormányzati kiadás, a [prevenciós ágról szóló] (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet* II. mellékletének a) pontjában meghatározottak szerint;
c)„technikai pályaterv”: a Bizottság által a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelettel összhangban előterjesztett nettó kiadási pályaterv;
d)„nettó kiadási pálya”: a Tanács által valamely tagállam nettó kiadásaira vonatkozóan a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelettel összhangban meghatározott többéves pályaterv;
e)„kontrollszámla”: egy tagállam tényleges nettó kiadásainak a nettó kiadási pályájától való kumulált eltéréseit tartalmazó nyilvántartás.
2. cikk
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának második franciabekezdésével összhangban kivételesnek kell tekinteni a költségvetési hiány referenciaértékének túllépését, ha a Tanács a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. cikkének megfelelően megállapította az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés fennállását, vagy a kormány által nem befolyásolható olyan rendkívüli körülmények fennállását, amelyek a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 25. cikke szerinti jelentős hatást gyakorolnak az érintett tagállam államháztartásának helyzetére.
Emellett a referenciaérték túllépése átmenetinek tekintendő, ha a Bizottság által rendelkezésre bocsátott gazdasági előrejelzések azt mutatják, hogy a költségvetési hiány az első albekezdésben említett súlyos gazdasági visszaesés vagy a rendkívüli körülmények megszűnése után a referenciaérték alá fog esni.
(1a) Amennyiben az államadósságnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, ez az arány – az EUMSZ 126. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően – akkor tekintendő elegendő mértékben csökkenőnek és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek, ha az érintett tagállam tiszteletben tartja nettó kiadási pályáját.
(2) A Bizottság és a Tanács, amikor az EUMSZ 126. cikkének (3)–(6) bekezdésével összhangban a túlzott hiány fennállását értékeli, illetve arról határoz, a referenciaérték súlyos gazdasági visszaesésből eredő túllépését az EUMSZ 126. cikke (2) bekezdése, második franciabekezdése a) pontjának értelmében kivételesnek ítélheti meg, ha a Tanács – a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 25. cikkének megfelelően megállapítja a rendkívüli körülmények fennállását.
(3) A Bizottság az EUMSZ 126. cikke (3) bekezdése szerinti jelentés elkészítésekor kulcsfontosságú érdemleges tényezőként veszi figyelembe az érintett tagállam adóssággal kapcsolatos problémáinak mértékét. Mindenekelőtt, főszabályként ha a tagállam a legfrissebb adósságfenntarthatósági figyelő szerint jelentős államadósság-problémákkal néz szembe, azt a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindításához vezető kulcsfontosságú tényezőnek kell tekinteni.
A Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdésében feltüntetett valamennyi egyéb érdemleges tényezőt figyelembe veszi, amennyiben jelentős mértékben befolyásolják az érintett tagállam hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelésére vonatkozó értékelést.
A Bizottság jelentésének megfelelő módon tükröznie kell:
a)a középtávú gazdasági helyzet alakulását, különösen az inflációval kapcsolatos fejleményeket és a ciklikus folyamatokat a nettó kiadási pálya alapjául szolgáló feltételezésekhez képest;
b)a középtávú költségvetési pozíciók alakulását, ideértve különösen a nettó kiadási pályától való tényleges eltérés éves és kumulatív mértékét a kontrollszámla alapján, valamint azt, hogy az eltérés milyen mértékben tudható be az euroövezetben vagy az Unió egészében bekövetkezett súlyos gazdasági visszaesésnek, vagy az érintett tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló, a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülményeknek, a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. és 25. cikkének megfelelően. Adott esetben a technikai pályatervtől való eltérést is figyelembe kell venni az eltérés mértékének mérlegelésekor;
c)az államadósság-állomány alakulását és finanszírozását, valamint a kapcsolódó kockázati tényezőket, mindenekelőtt a lejárati szerkezetet, az adósság devizanemét és a függő kötelezettségeket;
d)a reformok és beruházások végrehajtását, beleértve különösen a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására irányuló szakpolitikai intézkedéseket, valamint a közös uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia végrehajtására irányuló szakpolitikai intézkedéseket, beleértve a Next Generation EU által támogatottakat is, valamint az államháztartás általános színvonalát, különös tekintettel a nemzeti költségvetési keretrendszerek hatékonyságára.
A Bizottság kellő és kifejezett figyelmet fordít minden olyan egyéb tényezőre, amely az érintett tagállam véleménye szerint érdemleges a hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelés átfogó értékelése szempontjából, és amelyet az adott tagállam a Tanács és a Bizottság elé terjesztett. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szolidaritás előmozdítását és az uniós szakpolitikai célok elérését szolgáló pénzügyi hozzájárulásokra. Az érintett tagállam által a Bizottsághoz benyújtott véleménynek tartalmaznia kell a tagállam független nemzeti költségvetési intézményének az érdemleges tényezőkről alkotott véleményét.
(4) A Tanács és a Bizottság kiegyensúlyozott, átfogó értékelést ad valamennyi érdemleges tényezőről, különösen arról, hogy súlyosbító vagy enyhítő tényezőként milyen mértékben befolyásolják a hiány- és/vagy adósságkritériumoknak való megfelelés értékelését.
Ha az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, a hiánykritériumnak való megfelelés értékelésekor ezeket a tényezőket csak akkor kell figyelembe venni a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető, az EUMSZ 126. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése szerinti lépések során, ha az átfogó elv kettős feltétele – miszerint az említett érdemleges tényezők figyelembevétele előtt az államháztartási hiány közel volt a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése csak átmeneti – teljes mértékben teljesül.
Az adósságkritériumnak való megfelelés értékelésekor azonban figyelembe kell venni ezeket a tényezőket a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során.
(5) Amennyiben a tagállamok a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. cikkének megfelelően – az euroövezetben vagy az Unió egészében bekövetkező súlyos gazdasági visszaesés esetén – eltérhetnek nettó kiadási pályájuktól, a Bizottság és a Tanács az értékelés során dönthet úgy, hogy nem hoz határozatot túlzott hiány fennállásáról.
(6) Amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése alapján eljárva úgy határoz, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn, a Tanács és a Bizottság az EUMSZ említett cikke szerinti további eljárási lépések, így az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lépések során is figyelembe veszi az e cikk (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket, mivel azok hatással vannak az érintett tagállam helyzetére, mindenekelőtt a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó határidő megállapítása és annak esetleges meghosszabbítása tekintetében. Az említett érdemleges tényezőket azonban nem kell figyelembe venni a Tanácsnak az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdése szerinti, az EUMSZ 126. cikkének (6)–(9) és (11) bekezdése alapján hozott határozatai egy részének vagy összességének hatályon kívül helyezéséről szóló határozatakor.”;
--------------------------
*Az (EU) […/…] rendelet ([dátum]) [teljes cím]-ról/-ről (HL L ...).
2.A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
(1) A Bizottság által az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban elkészített jelentés elfogadását követő két héten belül a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (4) bekezdésével összhangban kialakítja véleményét. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett véleményt teljes mértékben figyelembe véve a Bizottság, amennyiben úgy ítéli meg, hogy túlzott hiány áll fenn, az EUMSZ 126. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban véleményt és javaslatot intéz a Tanácshoz, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet.
(3) A Tanács a túlzott hiány fennállásáról főszabály szerint a 479/2009/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt adatszolgáltatási határidőtől számított négy hónapon belül, az EUMSZ 126. cikke (6) bekezdésével összhangban határoz. Amennyiben úgy határoz, hogy a túlzott hiány fennáll, a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban egyidejűleg ajánlásokat is tesz az érintett tagállamnak. A Tanács határozatait és ajánlásait nyilvánosságra hozza.
(4) A Tanács az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban kiadott ajánlásában legfeljebb hat hónapos határidőt állapít meg az érintett tagállam által meghozandó eredményes intézkedésre. Amennyiben a helyzet súlyossága ezt indokolja, az eredményes intézkedésre előírt határidő három hónapra csökkenthető. A Tanács ajánlásában a túlzott hiány kiigazítására is határidőt állapít meg. Az ajánlásban a Tanács arra is felkéri a tagállamot, hogy kövessen olyan korrekciós nettó kiadási pályát, amely biztosítja, hogy a költségvetési hiány a referenciaérték alatt maradjon, vagy az ajánlásban meghatározott határidőn belül a referenciaérték alá kerüljön és tartósan e szint alatt maradjon. Azokban az években, amikor a költségvetési hiány várhatóan meghaladja a referenciaértéket, a korrekciós nettó kiadási pályának összhangban kell lennie a viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-át kitevő minimális éves kiigazítással.
Emellett a korrekciós nettó kiadási pályának – a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet I. mellékletében meghatározott kritériumok figyelembevételével – megalapozottan csökkenő pályára kell állítania az adósságrátát vagy azt prudens szinten kell tartania. A korrekciós nettó kiadási pályának biztosítania kell, hogy az első három évben az átlagos éves költségvetési kiigazítás legalább olyan nagy legyen, mint a teljes kiigazítási időszakban megvalósított átlagos éves költségvetési erőfeszítés.
(5) Az érintett tagállam az e cikk (4) bekezdésében előírt határidőn belül jelentést tesz a Tanácsnak és a Bizottságnak az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően kiadott tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedésekről. A jelentés tartalmazza az államháztartás kiadásaira és bevételeire, illetve mind a kiadási, mind a bevételi oldal diszkrecionális intézkedéseire vonatkozóan a tanácsi ajánlással összhangban meghatározott célokat, valamint a célok elérése érdekében hozott intézkedésekre és az e célból tervezett intézkedések jellegére vonatkozó információt. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá az érintett tagállam független költségvetési intézményének véleményét a megtett és tervezett intézkedéseknek a célok tekintetében való megfelelőségéről. A tagállam a jelentést nyilvánosságra hozza.
(6) Amennyiben az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásnak megfelelően eredményes intézkedésekre került sor, vagy ha az ajánlás elfogadását követően az érintett tagállam államháztartására, többek között a Tanács által az e cikk (4) bekezdése alapján ajánlott korrekciós nettó kiadási pálya betartására jelentős hatást gyakorló, a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülmények alakulnak ki, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján úgy határozhat, hogy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást fogad el. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált ajánlás főszabályként egy évvel hosszabbíthatja meg a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt. Amennyiben a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. cikkével összhangban a Tanács megállapítja, hogy az euroövezetben vagy az Unió egészében súlyos gazdasági visszaesés áll fenn, a Tanács – a Bizottság ajánlása alapján határozhat úgy, hogy az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást fogad el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát. A felülvizsgált ajánlás főszabályként egy évvel hosszabbíthatja meg a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt.”;
3.A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„4. cikk
Amikor a Tanács azt vizsgálja, hogy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban kiadott ajánlásaira válaszul történtek-e eredményes intézkedések, határozatát az érintett tagállam által az e rendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentésre és annak végrehajtására, valamint az érintett tagállam kormánya által nyilvánosan bejelentett és kellően részletezett esetleges egyéb döntésekre alapozza.
Amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikke (8) bekezdésével összhangban azt állapítja meg, hogy az érintett tagállam nem hozott eredményes intézkedéseket, ezt jelenti az Európai Tanácsnak.”;
4.Az 5. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A Tanács azokat a határozatokat, amelyekkel az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban az érintett euroövezeti tagállamot felszólítja, hogy hozzon intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére, azon tanácsi határozattól számított két hónapon belül hozza meg, amely az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy nem került sor eredményes intézkedésre. A felszólításban a Tanács felszólítja a tagállamot, hogy kövessen olyan korrekciós nettó kiadási pályát, amely biztosítja, hogy a költségvetési hiány a referenciaérték alatt maradjon, vagy a felszólításban meghatározott határidőn belül a referenciaérték alá kerüljön és tartósan e szint alatt maradjon. Azokban az években, amikor a költségvetési hiány várhatóan meghaladja a referenciaértéket, a korrekciós nettó kiadási pályának összhangban kell lennie a viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-át kitevő minimális éves kiigazítással.
Emellett a korrekciós nettó kiadási pályának – a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet I. mellékletében meghatározott kritériumok figyelembevételével – megalapozottan csökkenő pályára kell állítania az adósságrátát vagy azt prudens szinten kell tartania. A korrekciós nettó kiadási pályának biztosítania kell, hogy az első három évben az átlagos éves költségvetési kiigazítás legalább olyan nagy legyen, mint a teljes kiigazítási időszakban megvalósított átlagos éves költségvetési erőfeszítés. A Tanács megjelöli a korrekciós nettó kiadási pálya megvalósításához vezető intézkedéseket is.”;
b)A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Amennyiben az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólításnak megfelelően eredményes intézkedésekre került sor, vagy ha a felszólítás elfogadását követően az érintett tagállam államháztartására, többek között az e cikk (1) bekezdésében említett korrekciós nettó kiadási pálya betartására jelentős hatást gyakorló, a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülmények alakulnak ki, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján úgy határozhat, hogy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felülvizsgált felszólítást fogad el. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált felszólítás főszabályként egy évvel hosszabbíthatja meg a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt. Amennyiben a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. cikkével összhangban a Tanács megállapítja, hogy az euroövezetben vagy az Unió egészében súlyos gazdasági visszaesés áll fenn, a Tanács – a Bizottság ajánlása alapján határozhat úgy, hogy az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdése szerinti felülvizsgált felszólítást fogad el, feltéve, hogy az nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát. A felülvizsgált felszólítás főszabályként egy évvel hosszabbíthatja meg a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt.”;
5.A 6. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Amikor a Tanács azt vizsgálja, hogy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban adott felszólítására válaszul történtek-e eredményes intézkedések, határozatát az érintett tagállam által az e rendelet 5. cikke (1a) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentésre és annak végrehajtására, valamint az érintett tagállam kormánya által nyilvánosan bejelentett és kellően részletezett esetleges egyéb döntésekre alapozza. A Bizottság által tett ellenőrző látogatás eredményét e rendelet 10a. cikkének megfelelően figyelembe kell venni.”;
6.A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„8. cikk
(1) A Tanács az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése szerinti, a szankciókat szigorító határozatait legkésőbb két hónappal a 479/2009/EK rendeletben előírt adatszolgáltatási határidőket követően meghozza.
(2) A Tanács az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdése szerinti, a határozatai egy részét vagy összességét hatályon kívül helyező határozatait mielőbb, de legkésőbb két hónappal a 479/2009/EK rendeletben megállapított adatszolgáltatási határidőket követően meghozza.
(3) A Tanács csak akkor hozhat az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdése szerinti határozatot, ha a Bizottság által rendelkezésre bocsátott költségvetési előrejelzések azt jelzik, hogy a hiány tartósan a referenciaérték alá került, és amennyiben a túlzott hiány esetén követendő eljárást az adósságkritérium alapján indították meg, az érintett tagállam az elmúlt két évben tiszteletben tartotta a Tanács által az e rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével vagy 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott korrekciós nettó kiadási pályát, és a Bizottság előrejelzése alapján azt a folyó évben várhatóan továbbra is tiszteletben tartja.”;
7.A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A túlzott hiány esetén követendő eljárást fel kell függeszteni:
a)ha az érintett tagállam az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban kiadott ajánlásoknak eleget téve jár el,
b) ha az érintett részt vevő tagállam az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban kiadott felszólításoknak eleget téve jár el.”;
8.A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„10. cikk
(1) A Tanács és a Bizottság rendszeresen nyomon követi azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyeket:
– az érintett tagállam az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban kiadott ajánlásokra válaszul tett,
– az érintett részt vevő tagállam az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban kiadott felszólításokra válaszul tett.
(2) Ha valamely részt vevő tagállam az intézkedést nem hajtja végre, vagy az a Tanács véleménye szerint nem bizonyul megfelelőnek, a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése vagy 126. cikkének (11) bekezdése értelmében azonnal határozatot hoz.
(3) Ha a tényleges adatok a 479/2009/EK rendelet alapján azt mutatják, hogy a túlzott hiányt a részt vevő tagállam az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján kiadott ajánlásokban, vagy a 126. cikkének (9) bekezdése alapján kiadott felszólításokban meghatározott határidőn belül nem igazította ki, a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése vagy 126. cikkének (11) bekezdése alapján azonnal határozatot hoz.”;
9.A 10a. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A Bizottság e rendelet célkitűzéseivel összhangban biztosítja a folyamatos párbeszédet a tagállami hatóságokkal. A Bizottság e célból ellenőrző látogatásokat tesz különösen annak érdekében, hogy felmérje az érintett tagállam aktuális gazdasági helyzetét, és azonosítsa az e rendeletben meghatározott célok teljesítése során adódó esetleges kockázatokat és nehézségeket, és lehetővé teszi az eszmecserét más érdekelt felekkel, többek között a független nemzeti költségvetési intézményekkel.”;
b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólítás Tanács általi elfogadását követően a Bizottság célzott ellenőrző látogatást tesz az érintett tagállamban, hogy megvitassa az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólítás nyomán szükségesnek ítélt, a tagállam által tervezett intézkedéseket. Az érintett tagállam parlamentjének felkérésére a Bizottság előterjesztheti a tagállam gazdasági és költségvetési helyzetére vonatkozó értékelését. A helyszíni ellenőrzések keretében fokozott ellenőrzésekre kerülhet sor azon tagállamokban, amelyek vonatkozásában az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése értelmében hozott határozatot követően ajánlásokat és felszólításokat, illetve az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése szerinti határozatokat adtak ki. Az érintett tagállamoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk az ellenőrző látogatás előkészítéséhez és lefolytatásához szükséges valamennyi információt.”;
10.A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„12. cikk
(1) A hathónapos időszakokra vonatkozó pénzbírság összege legfeljebb a GDP 0,05 %-a, és hathavonta fizetendő mindaddig, amíg a Tanács meg nem állapítja, hogy az érintett tagállam az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése alapján kiadott felszólításra válaszul eredményes intézkedéseket tett.
(2) A pénzbírság kiszabását követően minden egyes hathónapos időszakban – a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséig – a Tanács értékeli, hogy az érintett euroövezeti tagállam a Tanácsnak az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdése szerinti felszólítására válaszul eredményes intézkedéseket tett-e. Ebben a féléves értékelésben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban a szankciók szigorításáról határoz, kivéve, ha az érintett euroövezeti tagállam a Tanács felszólításának eleget tett.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett pénzbírságok halmozott összege nem haladhatja meg a GDP 0,5 %-át”.;
11.A 14. és 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„14. cikk
(1) Az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdésével összhangban a Tanács az EUMSZ 126. cikke (11) bekezdésének első és második franciabekezdésében említett szankciókat az érintett tagállam által a túlzott költségvetési hiány kiigazításában elért eredmények jelentőségétől függően hatályon kívül helyezi.
15. cikk
Az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdésével összhangban a Tanács az összes fennálló szankciót hatályon kívül helyezi, ha a túlzott költségvetési hiány fennállására vonatkozó határozatot hatályon kívül helyezi. Az e rendelet 12. cikkével összhangban kiszabott pénzbírságok az érintett részt vevő tagállam részére nem kerülnek visszatérítésre.”;
12.A 16. és a 17. cikket el kell hagyni.
13.A 17a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A Bizottság 2030. december 31-ig, majd ezt követően ötévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról.
A jelentésben át kell tekinteni legalább a következőket:
a) a rendelet hatékonysága;
b) az EUMSZ-szel összhangban a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépés.
(2) Adott esetben az (1) bekezdésben említett jelentést a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.
(3) A jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell küldeni.”;
14.A szöveg a következő 17b. cikkel egészül ki:
„17b. cikk
A Tanács a Bizottság ajánlása alapján [a módosító rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást vagy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felülvizsgált felszólítást fogad el azon tagállamok számára, amelyek az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlás vagy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólítás hatálya alá tartoznak, és amelyek eredményes intézkedéseket tettek.
A Tanács a felülvizsgált ajánlást vagy felszólítást a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 16. cikke szerinti, a nettó kiadási pályát meghatározó ajánlással együtt fogadja el.”
15.A mellékletet el kell hagyni.
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök