A javaslat célja az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 1 (a továbbiakban: határozat) módosítása, amelynek alapján az Európai Unió támogatja, koordinálja és kiegészíti a tagállamok 2 által a természeti és az ember okozta katasztrófákkal szemben az Unión belül és kívül végrehajtott polgári védelmi intézkedéseket.

A javasolt módosítás egyetlen célja annak biztosítása, hogy az Unió a rescEU átmeneti időszaka keretében kialakított képességeken keresztül továbbra is szükséghelyzeti támogatást tudjon nyújtani a tagállamoknak az erdőtüzek elleni küzdelemben mindaddig, amíg az állandó európai légi erdőtűzoltó flotta rendelkezésre nem áll. Konkrétan azt javasolja, hogy a 35. cikkben említett átmeneti időszak végét 2025. január 1-jéről 2027. december 31-re módosítsák. Ez a dátum egybeesik a jelenlegi többéves pénzügyi keret zárónapjával.

Az emelkedő hőmérséklet és a hosszan tartó aszályos időszakok miatt az Unióban egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata, és azok egyre gyakoribbak és intenzívebbek. 2022-ben az erdőtüzek soha nem látott méreteket öltöttek az Unióban. A 30 hektár feletti erdőtüzek száma összesen 2707 volt az Unióban, és 786 316 hektárnyi (Luxemburg területének több mint háromszorosát kitevő) terület égett le. Ez jelentős növekedés az előző évihez (416 413 hektár) képest. Ezenkívül a 2022-re vonatkozó adatok több mint 250 %-os növekedést mutatnak az átlagos leégett földterület tekintetében 2006-hoz képest, amikor megkezdték az uniós szintű nyilvántartás vezetését. Az erdőtüzek komoly páneurópai problémává váltak, ami nemcsak a földközi-tengeri régiót érinti, hanem olyan országokat is, mint a Cseh Köztársaság, Németország és Szlovénia, amint azt az uniós polgári védelmi mechanizmus általuk történő közelmúltbeli aktiválása is bizonyítja. Kiemelkedő Svédország példája, ahol 2018-ban súlyos erdőtüzek pusztítottak. A leégett területek nagysága 2022-ben 20 tagállamban meghaladta az előző évek átlagát.

Amint azt az elmúlt évek erdőtűz-időszakai is mutatják, az erdőtüzekhez kapcsolódó környezeti, éghajlati, gazdasági és társadalmi veszteségek óriásiak. Az erdőtüzek csak 2022-ben 2 milliárd EUR-t meghaladó becsült gazdasági kárt és több mint 25 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást okoztak. A 2022-ben leégett területek mintegy 35 %-a Natura 2000 területek részét képezi 3 .

Az erdőtüzek pusztításának e riasztó fokozódása Európa-szerte várhatóan az elkövetkező években is folytatódni fog az éghajlatváltozás hatásai miatt. Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló, 2022. szeptemberi beszédében kitért erre az aggályra és kijelentette, hogy „mivel a hasonló események mind gyakoribbá és pusztítóbbá válnak, Európának további erőforrásokra van szüksége. Hadd jelentsem be: jövőre megkétszerezzük tűzvédelmi kapacitásunkat.”

A határozat 2019. évi módosításával 4 létrejött a rescEU, az európai képességtartalék az olyan kezelhetetlen helyzetekben való segítségnyújtás céljából, amelyekben a tagállami szinten meglévő és a tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár céljára előzetesen rendelkezésre bocsátott képességek összessége az adott körülmények között nem elegendő a különféle katasztrófákra való hatékony reagálás biztosításához. Ezeket a képességeket különösen az erdőtüzek légi oltásának területén fejlesztették ki a tagállami képességek kiegészítése érdekében 5 . Míg e képességek némelyike könnyen hozzáférhető a piacon és viszonylag gyorsan beszerezhető, az erdőtüzek légi oltásával kapcsolatos képességek rendelkezésre állásának biztosítása több időt vesz igénybe. A rescEU teljes körű megvalósításáig tartó zökkenőmentes átmenet biztosítása céljából a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a vonatkozó tagállami képességek gyors rendelkezésre állásának biztosítása érdekében egy kezdeti ötéves átmeneti időszakban finanszírozást nyújtson. A határozat értelmében a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az erdőtüzek kockázatára való jobb és hatékonyabb reagálás érdekében már 2019 nyaráig szert tegyenek további képességekre, többek között tűzoltásra szolgáló helikopterekre is 6 . Az aktuálisan rendelkezésre álló légi erdőtűzoltó eszközökről szóló, 2018. július 9-én publikált piaci tanulmány 7 alapján akkoriban úgy becsülték, hogy öt év elegendő – különösen – ahhoz, hogy a specializált légi járművek ismét hozzáférhetőek legyenek a piacon, lehetővé téve az állandó flotta fejlesztését. Ezért a határozat 35. cikke 2025. január 1-jei határidőt vezetett be az említett átmeneti rendelkezés alkalmazására vonatkozóan. A közelmúlt piaci fejleményei, konkrétabban pedig az, hogy a piacon nincsenek meg a szükséges, nagymértékben specializált légi járművek, azt mutatják, hogy az erdőtüzek légi oltására alkalmas kétéltű légi járművek fejlesztéséhez (a 2024 végéig hátralévő időnél) hosszabb időre van szükség. Az ilyen specializált légi járművek gyártójával folytatott tárgyalások a végső szakaszban tartanak; az első ilyen repülőgépek megállapodás szerinti költségen történő szállítása a gyártó által nyújtott legutóbbi biztosítékoknak megfelelően várhatóan 2026-ban kezdődik. Ezért a 35. cikkben meghatározott határidőt a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig, azaz 2027. december 31-ig meg kell hosszabbítani. Ez az időszak a 19. cikk (1a) bekezdésével összhangban lefedné az uniós polgári védelmi mechanizmus többéves pénzügyi keret szerinti teljes pénzügyi keretösszegét.

E javaslat célja, hogy biztosítsa a vonatkozó tagállami képességek gyors rendelkezésre állását 2024 erdőtűzveszélyes időszakán túl is, amikor a jelenlegi átmeneti rendelkezés alkalmazása lejár. Az erdőtüzek légi oltásával kapcsolatos képességek telepítésére vonatkozó szerződéseket jóval előre, 2024-ben kell előkészíteni. Ennek következtében a jelenlegi jogalkotási időszakban kell módosítani a határozatot annak érdekében, hogy az előkészületek 2024-ben megkezdődhessenek. Ezért sürgősen szükség van arra, hogy a társjogalkotók gyorsan megvitassák e célzott javaslatot.

Ez a javaslat kizárólag a határozat 35. cikkében említett időszak meghosszabbítására vonatkozik, és más módon nem érinti az említett rendelkezés lényegét. Ezért a javaslat továbbra is teljes mértékben összhangban van az e területre vonatkozó meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel.

A javaslat célját az uniós szakpolitikák területén jelenleg egyetlen jogalkotási aktus sem képes elérni. Ezért nincs átfedés a szakpolitikai terület egyéb intézkedéseivel. Figyelmet kell fordítani azonban a más uniós szakpolitikák keretében végrehajtott intézkedésekkel való szoros koordináció, összhang és kiegészítő jelleg biztosítására. A javaslat emellett szinergiákat teremt más szakpolitikai területekkel, például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, valamint az éghajlatváltozás hatásainak jobb kezelését célzó katasztrófamegelőzési és katasztrófakockázat-csökkentési eszközökkel.

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 196. cikke.

Az Unió a polgári védelem területén támogató hatáskörrel rendelkezik. A katasztrófák megelőzése, az azokra való felkészülés és reagálás a tagállamok elsődleges hatáskörébe tartozik. Az uniós polgári védelmi mechanizmus létrejöttének egyik oka az, hogy a súlyos katasztrófák meghaladhatják az egyedül fellépő tagállamok reagálási képességét. Az uniós mechanizmus központi eleme a tagállamok közötti, jól koordinált és gyors kölcsönös segítségnyújtás biztosítása. A javaslat célját az önállóan eljáró tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani. Ez különösen akkor fontos, ha a tagállamok képességeiket meghaladó és a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtást akadályozó, sokrétű hatásokkal járó katasztrófával vagy katasztrófákkal szembesülnek. Az érintett területen az Unió fellépése tehát olyan helyzetek kezelését foglalja magában, amelyeknek erős határokon átnyúló, illetve több országra/régióra kiterjedő vonatkozásai vannak, és amelyek ezért a nemzeti szinten túlmutató általános koordinációt és egyeztetéseket igényelnek. Ez magában foglalja az olyan képességek – például specializált repülőgépek – biztosítását, amelyek csökkenthetik az erdőtüzek hatásait. Az előnyök közé tartozik a halálesetek számának csökkentése, valamint a környezeti, gazdasági és anyagi károk csökkentése.

A javaslat nem lép túl a céljának eléréséhez szükséges mértéken és meglévő szakpolitikára épül. Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról szóló (EU) 2019/420 európai parlamenti és tanácsi határozat és az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról szóló (EU) 2021/836 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása óta azonosított konkrét hiányosságot küszöböli ki, és célzott megoldást javasol. Az Unióra és a tagállamokra háruló adminisztratív terhek továbbra is korlátozottak, mivel a jelenlegi javaslat nem változtat ezen.

Korlátozott alkalmazási körére tekintettel az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról szóló határozatra irányuló javaslat a helyénvaló eszköz.

Tárgytalan.

A 2022-ben Dél- és Közép-Európában pusztító erdőtüzeket követően az Európai Bizottság 2022. szeptember 5-én Brüsszelben informális miniszteri találkozót hívott össze az erdőtüzekre való felkészültség és reagálás megerősítéséről. A tagállamok miniszterei, államtitkárai és polgári védelmi szolgálatainak főigazgatói megtárgyalták, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében mely gyors és összehangolt európai fellépésekkel lehetne javítani az Unió és polgárai védelmét a 2023-ban és azt követően bekövetkező tűzvészekkel szemben. Különös aggodalomra ad okot, hogy az összes érintett országban hiány van tűzoltó repülőgépekből és helikopterekből, ami további terhet ró a már létrehozott, a Bizottság által társfinanszírozott, tűzoltó légi járművekből álló szezonális európai biztonsági hálóra, amelynek célja, hogy ideiglenesen áthidalja a hiányosságokat mindaddig, amíg az új, állandó európai tűzoltó légijármű-flotta (az úgynevezett rescEU-flotta, amely a tagállami flottákat kiegészítő 14 közepes és könnyű kétéltű repülőgépből, valamint kilenc közepes méretű helikopterből áll) rendelkezésre nem áll majd 2026-tól. Ezért széles körű konszenzus alakult ki a tűzoltó repülőgépek jelenlegi szezonális európai biztonsági hálójának bővítéséről, amelynek keretében 2023 nyarától további helikoptereket és könnyű légi járműveket vonnak be a kulcsfontosságú európai területeken. Ezt a megközelítést a polgári védelmi szolgálatok főigazgatóinak 2022 októberében Prágában tartott 49. informális találkozóján, valamint a tagállamokkal szakértői szinten is megvitatták.

E javaslat előkészítése során a Bizottság külső szakértőkre támaszkodott az erdőtüzek megelőzése, az erdőtüzekre való felkészültség és reagálás területén. A Bizottság egyik szakértői csoportja, a múltbeli veszélyhelyzetekből levont tanulságokkal foglalkozó szakértői csoport 2023. január 10–11-én ülésezett 8 . E találkozó fő eredményei között szerepelt az a konszenzus, miszerint a 2022-es erdőtüzek az egyik legnagyobb kihívást jelentették Európa történelmében, és hogy Európa-szerte egyértelműen hiányoznak a légi eszközök az egyre növekvő számú, egy időben pusztító tüzek elleni küzdelemhez. A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ hiányelemzése szerint napi átlagban négy légi jármű hiányzik egy-egy konkrét segítségnyújtás alkalmával, az aktív erdőtűz-időszak néhány napján pedig a 10-et is elérte a hiányzó légi járművek száma. A szakértők elismerték, hogy mind tagállami, mind uniós szinten egyértelműen több eszközre van szükség.

A javaslat technikai és sürgős jellegére tekintettel nem került sor hatásvizsgálatra. A javaslat ugyanakkor részben a 2022. évi erdőtüzek kapcsán az érdekelt felekkel nemzeti és uniós szinten folytatott szoros együttműködés keretében azonosított tanulságokon alapul (az érdekelt felek egyetértettek a rendelkezés alkalmazásának meghosszabbításával). Ez hozzájárult a jelenlegi gyakorlatot kiterjesztő javasolt szakpolitika hatásának értékeléséhez.

Tárgytalan.

Tárgytalan.

A kitűzött cél, hogy 2023-tól kezdődően a rescEU átmeneti flottája összesen 22 repülőgéppel és 4 helikopterrel rendelkezzen. A flottakapacitás e szintjének fenntartása a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig (azaz 2027. december 31-ig) elengedhetetlen. Tekintettel a légi erdőtűzoltó flottába eszközölt összes beruházásra, a becsült költségvetési hatás az uniós polgári védelmi mechanizmus meglévő pénzügyi keretösszegén belül kezelhető.

A határozat 34. cikke szerint „a pénzügyi támogatásban részesülő fellépéseket végrehajtásuk nyomon követése érdekében rendszeresen ellenőrizni kell.” A Bizottságnak értékelnie kell a határozat alkalmazását, és időközi és utólagos értékelő jelentéseket, valamint a határozat eredményességéről, költséghatékonyságáról és végrehajtásának folytonosságáról szóló közleményt kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezeknek az értékeléseknek a határozat 3. cikkében felsorolt mutatókon kell alapulniuk. Az értékelés jelenleg folyamatban van, és a határozat 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban várhatóan 2023 decemberéig befejeződik.

Tárgytalan.

Ez a jogalkotási kezdeményezés a határozat 35. cikkében említett határidő 2027. december 31-ig történő meghosszabbítását javasolja.