EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.3.29.

COM(2023) 177 final

2023/0089(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2009/102/EK és az (EU) 2017/1132 irányelvnek a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztése és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 377 final} - {SWD(2023) 177 final} - {SWD(2023) 178 final} - {SWD(2023) 179 final}

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A gazdasági társaságok az egységes európai piac motorját képezik. Üzleti tevékenységüknek és – többek között határokon átnyúló – befektetéseiknek köszönhetően vezető szerepet töltenek be az Unió gazdasági jólétéhez és versenyképességéhez való hozzájárulásban, valamint az Unió fenntartható és digitális gazdaságra való kettős átállásának végrehajtásában. Ennek érdekében a társaságoknak olyan kiszámítható jogi keretre van szükségük, amely elősegíti a növekedést, és az egyre inkább digitalizálódó világban alkalmazkodik az új gazdasági és társadalmi kihívásokhoz. Noha a társaságok alapítása a nemzeti jog alapján történik, az uniós társasági jog olyan jogi keretet fektet le, amely növeli számukra az egységes piacon a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot. Ennek a társasági jogi keretnek – amely felöleli a cégnyilvántartások szerepét és felelősségét – lépést kell tartania az új fejleményekkel és kihívásokkal. A Bizottság ezt a javaslatot ezzel a céllal terjeszti elő.

Különösen a Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja 1 című bizottsági közleményben meghatározott uniós digitalizációs célokkal összhangban ez a javaslat a digitalizáció és a technológia azon fejleményeit kívánja rendezni, amelyek lényegesen megváltoztatták a cégnyilvántartások működését, valamint azt, hogy a cégnyilvántartások, a társaságok és a hatóságok társasági jogi ügyekben miként lépnek kapcsolatba egymással. A Covid19-világjárvány egyértelműen bebizonyította a digitális eszközöknek a társaságok cégnyilvántartásokkal és hatóságokkal folytatott kapcsolattartása folyamatosságának biztosításában betöltött kulcsszerepét. E javaslat célja továbbá a határokon átnyúló terjeszkedés azon akadályainak felszámolását célzó társasági jogi intézkedések bevezetése, amelyekkel az egységes piacon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelenleg szembesülnek, összhangban a 2020. évi új iparstratégia frissítése 2 és Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért 3 című bizottsági közleménnyel. 

Ez a javaslat hozzájárul egy integráltabb és digitalizáltabb egységes piac létrehozásához, és a becslések szerint a társaságok igazgatási terheinek mintegy évi 437 millió EUR összegű csökkenését eredményezi. A nemzeti cégnyilvántartásokra és azoknak az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül történő összekapcsolására építve a lehető legnagyobb mértékben be fogja határolni az új terheket is 4 , miközben figyelembe veszi a különböző nemzeti rendszereket és jogi hagyományokat.

A javaslat különösen törekszik arra, hogy digitális eszközök, például a BRIS használatával fokozza a társaságok átláthatóságát az egységes piacon, javítsa a cégadatok megbízhatóságát, és építse a bizalmat a tagállami nyilvántartások és hatóságok között, többek között nagyobb mértékben összekapcsolt hatóságok létrehozásával. Célja továbbá, hogy megszüntesse és csökkentse a cégadatok határokon átnyúló helyzetekben történő felhasználásával kapcsolatos alaki követelményeket, és kevésbé időigényessé és költséghatékonyabbá tegye a leányvállalatok és a fióktelepek létrehozását más tagállamokban, többek között az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazásával (amely szerint a társaságoktól nem kérnék ugyanazon adat többszöri benyújtását a cégnyilvántartáshoz). Ezen a módon határokon átnyúló helyzetekben a társaságok és más érdekelt felek általános igazgatási terheinek csökkentésére, és a kkv-k EU-szerte történő terjeszkedésének elősegítésére törekszik.

A belső piac gördülékenyebb működésének erősítéséhez elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a cégadatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés és felhasználás könnyen és igazgatási terhektől mentesen történhessen, ezzel is támogatva a gazdasági tevékenységet, biztonságosabb és kedvezőbb gazdasági környezetet teremtve a vállalkozások, fogyasztók és egyéb érdekelt felek (befektetők, hitelezők, munkavállalók) számára. Ezek a feltételek pedig elengedhetetlenek a társaságok, különösen a kkv-k működésének megkönnyítéséhez, valamint ahhoz, hogy megtalálják a módot más uniós piacok felfedezéséhez és az ott történő terjeszkedéshez, és ezzel hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez.

Noha az egyre nagyobb mértékben digitalizálódó világban a befektetők, a hitelezők, a fogyasztók és maguk a társaságok is erőteljesebben igénylik az átláthatóságot, a határokon átnyúló helyzetekben a cégnyilvántartásokból származó cégadatokhoz való hozzáférést még mindig akadályok hátráltatják. Az érdekeltek által igényelt cégadatok még nem kellő mértékben állnak rendelkezésre a nemzeti cégnyilvántartásokban és/vagy a BRIS-en keresztül határokon átnyúlóan, és az érdekelt felek a keresés során nehézségeket tapasztalnak. Az uniós társasági jog már rendelkezik harmonizált közzétételi követelményekről a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozóan, de egyes fontos adatok (például a társaságok központi ügyvezetésének helyére és az üzleti tevékenység fő helyére, illetőleg a vállalatcsoportra vonatkozóan) még mindig nem állnak rendelkezésre uniós szinten, és a tagállami cégnyilvántartásokban is csak ritkán. Nincsenek uniós szintű adatok sem más típusú szervezetekről, például személyegyesítő társaságokról, amelyek számos tagállam gazdaságában fontos szerepet töltenek be.

Az átláthatósági igények azt is jelentik, hogy a cégadatoknak megbízhatónak kell lenniük. Szükséges, hogy az érdekelt felek, a hatóságok és a lakosság megbízhasson azokban, hogy a cégadatok pontosak, naprakészek és megbízhatóak legyenek, hogy azokat üzleti célokra, közigazgatási eljárásokban vagy bírósági eljárásokban felhasználhassák. Az uniós társasági jog csak részleges minimumszabályokat tartalmaz az előzetes ellenőrzésekre vonatkozóan. Noha valamennyi tagállam elvégzi bizonyos mértékben a társasági okiratok és a cégadatok előzetes vizsgálatát, a nemzeti eljárások eltérőek. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy nincs kellő bizalom a más tagállamokból származó, bejegyzett cégadatok iránt.

A cégadatok közvetlen felhasználása a gyakori igazgatási akadályok miatt a határokon átnyúló helyzetekben is gyakran gátakba ütközik, vagy nem lehetséges. Ezek terheket rónak a társaságokra, és még elrettentő hatással is bírnak, különösen a kkv-k esetében. Például, amikor egy másik tagállamban leányvállalatot vagy fióktelepet hoznak létre, a társaságok még nem hivatkozhatnak az egyszeri adatszolgáltatás elvére, és saját, nemzeti cégnyilvántartásukban szereplő adataikat újra be kell nyújtaniuk más tagállamok nyilvántartásainak. Gyakran hitelesíteniük kell ezeket az okiratokat (apostille). A társaságok gyakran szembesülnek hasonló nehézségekkel, amikor a nemzeti cégnyilvántartásból származó adataikat szeretnék felhasználni, például az illetékes hatóságoknál történő ügyintézés, vagy egy másik tagállamban folyó bírósági eljárás alkalmával. Ezen túlmenően a cégkivonatok – amelyeket a társaságok és a jogi szakemberek gyakran használnak a rendelkezésükre álló adatok megerősítésére és a társaságok számos különböző célból történő azonosítására – eltérőek, és megterhelő és költséges alaki követelmények nélkül nem használhatók határokon átnyúló helyzetekben.

E javaslat általános céljai: az átláthatóság és az üzleti környezetbe vetett bizalom fokozása, a társaságok számára a nagyobb mértékben digitalizált és összekapcsolt, határokon átnyúló közszolgáltatások megvalósítása, valamint a kkv-k könnyebb határokon átnyúló terjeszkedése, ami viszont elvezet az integráltabb és digitalizáltabb egységes piachoz.

Ennek elérése érdekében a javaslat a következőket vetíti előre:

·a cégnyilvántartásokban és/vagy a BRIS-ben elérhető cégadatok mennyiségének növelése és megbízhatóságuk javítása,

·a cégnyilvántartásokban rendelkezésre álló cégadatok fióktelepek vagy leányvállalatok más tagállamban történő létrehozásakor, valamint más, határokon átnyúló tevékenységekhez és helyzetekben történő közvetlen felhasználásának lehetővé tétele.

Ez a javaslat a Bizottság „a digitális korra felkészült Európa” 5 fő célkitűzése keretében az egyik kulcsfontosságú intézkedésként szerepel a Bizottság 2023. évi éves munkaprogramjában.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javasolt intézkedések közvetlenül hozzájárulnak a Digitális iránytű 2030-ig 7 című közleményben lefektetett digitalizációs célkitűzések eléréséhez, különösen azon célhoz közelebb kerüléshez, hogy 2030-ra az európai polgárok és vállalkozások számára a legfontosabb közszolgáltatások 100 %-a online elérhetővé váljon, és hogy – többek között az egyszeri adatszolgáltatás elve alkalmazásával – összekapcsolt közigazgatások jöjjenek létre. A javaslat összhangban lesz az Igazságszolgáltatás digitalizálása az Európai Unióban 8 című közleményben meghatározott megközelítéssel is, amely kiemelte a digitális eszközök fontosságát a vállalkozások számára az adatokhoz való hozzáférés, a hatóságokkal való kapcsolattartás és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szempontjából.

A javasolt intézkedések célja, hogy megkönnyítsék a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedését, különösen azáltal, hogy eltörlik vagy csökkentik a határokon átnyúló helyzetekben, valamint a más tagállamokban leányvállalatok és fióktelepek létrehozásakor a cégadatok felhasználásához szükséges alaki követelményeket. Közvetlenül reagálnak a 2020. évi új iparstratégia frissítése 9 és a Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért 10 .című közleményre is. A kkv-stratégia megemlítette különösen, hogy a „Bizottság konzultációt fog folytatni, és felméri, hogy szükség van-e további társasági jogi intézkedésekre a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedésének és növekedésének megkönnyítése céljából”.

Összességében a javaslat releváns lesz az Európai Tanács 2022. március 24–25-i következtetéseiben megfogalmazott felhívására reagálás szempontjából, a következők vonatkozásában: „az egységes piac kiteljesítése, különösen a digitális vonatkozások és a szolgáltatások terén”, valamint „a szűk keresztmetszetek szoros nyomon követése és kialakulásuk megelőzése, valamint a még fennálló indokolatlan akadályok és az adminisztratív terhek felszámolása, illetve az újabbak elkerülése” 11 .

A javaslat – különösen a cégadatok előzetes ellenőrzésének fokozására és az átláthatóság növelésére irányuló intézkedései révén – szintén hozzájárul a társasági jogi struktúrákkal való visszaélések elleni küzdelemhez és az ilyen társaságokkal szembeni uniós szankciók tényleges kiszabásához.

A javaslat kiegészít más, a digitalizációval kapcsolatos, folyamatban lévő kezdeményezéseket és azokkal koherens. Például szoros kapcsolat áll fenn az eIDAS rendelettel 12 , valamint az említett rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret tekintetében történő módosítására irányuló 2021-es javaslattal 13 . A digitalizálásról szóló 2019-es irányelv már tartalmazta az elektronikus azonosítás és a bizalmi szolgáltatások használatát az eIDAS-rendeleten keresztül a társasági jogi eljárásokban való elektronikus azonosításra. A jelenlegi javaslat még inkább támaszkodik a bizalmi szolgáltatások használatára (például annak biztosítása érdekében, hogy a javasolt uniós cégbizonyítvány és digitális uniós meghatalmazás kellően hitelesített legyen ahhoz, hogy azokra határokon átnyúló helyzetekben is hagyatkozni lehessen), és összhangban fog állni az új digitális eszközökkel, például az eIDAS keretrendszer folyamatban lévő felülvizsgálatának részeként bevezetett európai digitális személyiadat-tárcával.

A javaslat kiegészít más, a társaságok átláthatóságának növelését célzó uniós szabályokat és kezdeményezéseket is. Idetartozik a pénzmosás elleni irányelv is 14 , amely a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkra összpontosít, vagy a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló rendelet 15 , amely a fizetésképtelen szervezetekre vonatkozó, a fizetésképtelenségi nyilvántartásokban elérhető adatokat fedi le. A javaslat célja különösen a BRIS és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat összekapcsoló rendszer (BORIS) 16 , valamint a fizetésképtelenségi nyilvántartásokat összekapcsoló (IRI) rendszer 17 összekapcsolása, az ezen összekapcsolt rendszerekben elérhető adatokhoz való hozzáférés szabályainak és korlátainak megváltoztatása és megkerülése nélkül. Ez a javaslat releváns a közelmúltbeli adózási kezdeményezések, például a fedőszervezetek adózási célú visszaéléseinek megakadályozására irányuló javaslat 18 szempontjából, mivel a nagyobb átláthatóság és megbízhatóbb cégadatok ezen egyéb kezdeményezések részeként az adóhatóságok munkáját segítik.

A javaslat kiegészít más, a határokon átnyúló adatok vagy eljárások megkönnyítését célzó uniós kezdeményezéseket is, mint például az egységes digitális kapuról szóló rendeletet (a továbbiakban: SDG-rendelet) 19  vagy az egységes európai hozzáférési pontra irányuló javaslatot 20 . Míg ez a javaslat társasági jogi eljárást és konkrét szabályokat határoz meg a cégnyilvántartásokban és/vagy a BRIS-en keresztül elérhető cégadatokkal kapcsolatban, és lehetővé teszi azok határokon átnyúló közvetlen felhasználását, az SDG-rendelet általános szabályokat ír elő a belső piac működése szempontjából releváns online adatiószolgáltatásra, eljárásokra, valamint segítségnyújtási szolgáltatásokra vonatkozóan. Kifejezetten kizárja a hatálya alól az üzleti tevékenységnek a cégnyilvántartásba történő első bejegyzésével kapcsolatos eljárásokat, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 54. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságok alapítására vagy bármely későbbi bejelentésére vonatkozó eljárásokat, mivel ezek az eljárások a társaság teljes életciklusa során a digitális megoldások megkönnyítését célzó átfogó megközelítést tesznek szükségessé 21 . Az SDG-vel való szinergiák biztosítása érdekében azonban a tagállamok az e javaslatban meghatározott online eljárásokra vonatkozó információkat elérhetővé teszik az SDG-n keresztül elérhető weboldalakon 22 . Az egységes európai hozzáférési pont – amely főként a befektetőknek szóló, szervezetekkel és termékekkel kapcsolatos pénzügyi piaci információkra összpontosít és a piaci igények kiszolgálására irányul – más célközönséget fog megcélozni, akik más információkhoz férnek hozzá és más módon használják azokat, mint a BRIS, amelyre ez a javaslat támaszkodik.

Ez a javaslat a közvetlen felhasználók – például társaságok, más érdekelt felek és hatóságok – azon igényeire összpontosít, hogy határokon átnyúló helyzetekben a cégnyilvántartások segítségével jogi kötelezettségeken alapuló, megbízható és naprakész hivatalos cégadatokhoz férjenek hozzá és azokat használhassák. Ezért nem terjed ki a cégnyilvántartásokból származó cégadatok olyan kereskedelmi és nem kereskedelmi célú újrafelhasználására, amelyet a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv szabályoz 23 . A javaslat hasonlóképpen nem terjed ki a cégnyilvántartások statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartásként való felhasználására vonatkozó kötelezettségre, amelyet az európai vállalkozásstatisztikákról szóló rendelet szabályoz 24 .

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 50. cikke a 114. cikk (1) bekezdésével együttes olvasatban lehetővé teszi a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított azon rendelkezéseinek közelítését célzó intézkedések elfogadását, amelyek célja a belső piac létrehozása és működése. E javaslat célja továbbá, hogy kezelje a nemzeti szabályozási megközelítések széttagoltságát a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatok, valamint a közjegyzői vagy közigazgatási aktusok határokon átnyúló felhasználása és elfogadása tekintetében a kodifikált társasági jogi irányelv szerinti eljárásokkal összefüggésben. A javaslat a cégnyilvántartásokba történő bejegyzést megelőzően a cégadatok azok megbízhatóságának fokozását célzó egységes ellenőrzésének bevezetésével, a szóban forgó adatok határokon átnyúló helyzetekben – beleértve a közigazgatási vagy bírósági eljárásokat is – történő felhasználása előtt álló adminisztratív akadályok eltörlésével, valamint az uniós harmonizált cégbizonyítvány bevezetésével hozzájárul a belső piac működéséhez, az EUMSZ 114. cikkében foglaltak szerint.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

E jogalkotási javaslat általános célja az Unió egységes piaca zökkenőmentes működésének biztosítása a cégadatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés és azok határokon átnyúló helyzetekben való felhasználásának megkönnyítésével. Az uniós szintű fellépés jelentős hozzáadott értéket jelent, mivel a javaslatban rendezett problémák nem korlátozódnak egy tagállam területére, hanem határokon átnyúló jellegűek, különösen a nemzeti jogszabályok eltérései miatt. A tagállamok önmagukban nem képesek kellő javulást elérni e problémák tekintetében.

A BRIS-en keresztül uniós szinten elérhető cégadatok körének bővítése érdekében összehangolt fellépésre van szükség annak biztosítására, hogy minden tagállamban meglegyenek ezek az adatok a cégnyilvántartásban, és hogy az adatok összehasonlítható és többnyelvű formátumban, központilag, uniós szinten a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül legyenek hozzáférhetők. Ez a rendszer uniós szinten már létezik és működik. Hasonlóképpen összehangolt fellépésre van szükség annak biztosítására, hogy a cégadatokat közösen ellenőrizzék a nemzeti cégnyilvántartásokba való felvételük előtt, hogy javítsák azok megbízhatóságát és megkönnyítsék a határokon átnyúló helyzetekben való felhasználásukat. Ezenkívül a cégadatok határokon átnyúló felhasználásának lehetővé tétele érdekében – beleértve az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását – meg kell szüntetni a határokon átnyúló helyzetekben fennálló akadályokat. Hasonlóképpen, a nyilvántartásokat uniós szinten összekapcsoló rendszerek összekapcsolásából származó hozzáadott érték szintén csak uniós fellépéssel érhető el.

•Arányosság

Az e javaslattal bevezetett intézkedések arányosak annak a cégnyilvántartásokban és/vagy a BRIS-en keresztül elérhető cégadatok mennyiségének és megbízhatóságának növelésére, valamint határokon átnyúló helyzetekben történő közvetlen felhasználásának lehetővé tételére irányuló célkitűzéseivel. A javasolt rendelkezések megfelelően célzottak, mivel a közvetlen felhasználók (például társaságok, egyéb érdekelt felek és hatóságok) azon igényeire összpontosítanak, hogy a határokon átnyúló környezetben felhasználhassanak a cégnyilvántartásokból származó megbízható és naprakész, közhiteles cégadatokat (lásd a hatásvizsgálat 1.3. pontját). A javaslat a határokon átnyúló szempontokra összpontosít, és olyan megoldásokat vezet be, amelyeket a tagállamok önmagukban nem tudnának elérni. A harmonizációs elemek az előírt célok eléréséhez szükséges és arányos mértékre korlátozódnak, miközben tiszteletben tartják a nemzeti jogi hagyományokat, ideértve a társasági jogi eljárásokban a közjegyzői részvételt is, és lehetőség szerint rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára a követelmények teljesítéséhez, nemzeti jogukkal és rendszereikkel összhangban. Ezenkívül a javaslat nem vezet be új rendszert, hanem a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló meglévő és működő rendszer használatára, illetőleg az eIDAS-rendeletre 26 , valamint az említett rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret tekintetében történő módosítására irányuló 2021-es javaslatra 27 épít.

A célkitűzések az előnyben részesített intézkedésekkel érhetőek el a legmegfelelőbben, mivel ez teszi a legtöbb adatot határokon átnyúlóan elérhetővé, és a BRIS-t összekapcsolja a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló két másik uniós rendszerrel. Ez nagymértékben növeli az uniós társaságok átláthatóságát az egységes piacon. A javaslat jelentős előnyöket fog hozni a jogbiztonság növekedése tekintetében is, mivel a cégadatok naprakészen tartása érdekében előzetes ellenőrzéseket ír elő, valamint további közös eljárási követelményeket vezet be. Ezen túlmenően a legerősebb pozitív hatást a cégadatok határokon átnyúló helyzetekben történő közvetlen felhasználásának lehetővé tételére fogja kifejteni, mivel nemcsak az egyszeri adatszolgáltatás elvét fogja alkalmazni a leányvállalatok és fióktelepek határokon átnyúló létrehozására, hanem bevezeti az uniós cégbizonyítványt is, valamint eltörli az olyan alaki követelményeket, mint az apostille (lásd a hatásvizsgálat 7.2. pontját).

A javaslat nem lépi túl a választott intézkedések eléréséhez szükséges mértéket. Az összes szakpolitikai lehetőségre vonatkozóan elvégzett, azok eredményességét, hatékonyságát, koherenciáját és arányosságát figyelembe vevő, több szempontú elemzés azt mutatta, hogy valamennyi lehetőség nettó pozitív előnnyel jár, és hogy az előnyben részesített intézkedések az elemzés alapján a sorrendben a legmagasabb helyen szerepelnek (lásd a hatásvizsgálat 6.5. pontját és a módszertanról szóló 4. mellékletet).

Az arányosság elvével összhangban a tervezett kezdeményezés nem lépi túl a céljai eléréséhez szükséges mértéket azzal, hogy konkrét határokon átnyúló kérdéseket céloz meg (azaz a közvetlen felhasználóknak a cégnyilvántartásokból származó, hivatalos cégadatokhoz való, határokon átnyúló hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó igényeit). Ezt a tagállamok önmagukban nem tudták elérni.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság 2021 nyarán visszajelzést gyűjtött a bevezető hatásvizsgálatról, és erre különböző érdekelt felektől (köztük a hatóságoktól [cégnyilvántartásoktól], vállalkozói szövetségektől, társaságoktól, állampolgároktól és jogi szakemberektől) kapott visszajelzést. A digitális társasági jog korszerűsítéséről szóló nyilvános konzultáció 2021. december 21. és 2022. április 8. között zajlott 28 . A Bizottság 83 válaszbeadványt kapott vállalkozói szövetségektől, uniós polgároktól, hatóságoktól, társaságoktól, jogi szakemberektől és közjegyzőktől, tudományos/kutatási intézményektől, nem kormányzati szervezetektől, illetőleg szakszervezetektől. A kkv-kkal a konzultáció egy „kkv-panel” 29 révén folyt, 2022. május 2. és június 10. között. 158 érintett reagált, a válaszbeadványok többségét a tőkeegyesítő társaságok formájában működő kkv-k nyújtották be. Ezenfelül célzott elektronikus felméréseket (cégnyilvántartások, hatóságok, jogi szakemberek, üzleti és pénzügyi szervezetek és egyéni vállalkozások körében), valamint két virtuális workshopot szerveztek (vállalkozások és cégnyilvántartások részvételével) egy külső vállalkozó által a Bizottság számára e kezdeményezés keretében készített tanulmány 30 részeként.

E konzultációk során az érdekeltek nagy többsége – beleértve a kkv-kat is – megerősítette, hogy cégadatok keresésekor nehézségekbe ütközött. Ebbe beletartozott az a tény, hogy a különböző tagállamok vállalataira vonatkozó cégadatok nem voltak összehasonlíthatóak, nem lehetett uniós szinten, csak a nemzeti cégnyilvántartásokban megtalálni a releváns cégadatokat, továbbá a nyelvi nehézségek is. Valamennyi megkérdezett érdekelt csoport (társaságok, hatóságok, üzleti szervezetek, cégnyilvántartások, szakszervezetek, jogi szakemberek, állampolgárok) támogatásáról biztosította a cégadatok harmonizáltabb uniós szintű elérhetővé tételét, míg a vállalkozói szövetségek hangsúlyozták, hogy nem szabad a társaságokra többletköltségeket róni. Az érdekelt felek többsége (különösen a hatóságok, a cégnyilvántartások és a jogi szakemberek) szintén úgy vélte, hogy hasznos lenne a BRIS-t hozzákapcsolni a tényleges tulajdonosi nyilvántartások és a fizetésképtelenségi nyilvántartások uniós összekapcsolásához.

A konzultációk során számos érdekelt fél kiemelte a megbízható cégadatok fontosságát. Különösen a jogi szakemberek, köztük a közjegyzők hangsúlyozták a megfelelő ellenőrzések fontosságát a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatok megbízhatóságának biztosítása érdekében. A konzultációk azt is megerősítették, hogy a társaságok – beleértve a kkv-kat is – az illetékes hatóságokkal szembeni ügyintézéskor vagy bírósági eljárásokban vagy leányvállalat vagy fióktelep másik tagállamban történő létesítésekor nehézségekkel szembesülnek a nemzeti cégnyilvántartásukban már szereplő adatok felhasználása során, különösen a társasági okiratok hiteles fordításának és hitelesítésének (apostille) szükségessége miatt. Az érdekelt felek általában véve támogatták a cégadatok határokon átnyúló felhasználását elősegítő tervezett intézkedéseket. Például sok válaszadó – különösen a kkv-k – vélte úgy, hogy az igazgatási költségeket csökkentené, ha nem kellene újból benyújtani az adatokat a leányvállalatok/fióktelepek másik tagállamban történő alapításakor, vagy lenne egy közös cégkivonat. A társasági jogra szakosodott gyakorló jogászokkal folytatott konzultációk is megerősítették, hogy az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása és az alakiságok eltörlése csökkentené a költségeket és az eljárások időigényét. A közös cégkivonat ötletét támogatták a jogi szakemberek, a közjegyzőket is ideértve.

A Bizottság emellett számos kétoldalú találkozót szervezett a vállalkozásokat, a jogi szakembereket és a munkavállalókat a társasági jog területén képviselő kiemelt érdekelt felekkel, a számukra legrelevánsabb kérdések megvitatása céljából. Számos interjút is szervezett a társasági jog területén dolgozó jogi szakemberekkel, amelyek nyomán konkrét példákat említettek az igazgatási terhekre, az eljárások költségeire és időigényére, valamint a gyakorlati fejlesztési igényekre.

2021 és 2022 között a Társasági Jogi Szakértői Csoport (CLEG) három ülése 31 a társasági jogért felelős minisztériumok tagállami képviselőit tömörítő rendezvényen megvitatta a digitális társasági jog fejlesztésével foglalkozó kezdeményezés főbb szakpolitikai kérdéseit 32 . A tagállamok szakértői általában nyitottak voltak, és támogatásukat fejezték ki a javaslat keretében tervezett intézkedések mellett. A tagállamok általában fontosnak tartották a cégadatok átláthatóságának javítását, és támogatták a BRIS-ben elérhető cégadatok kibővítését. Hasznosnak találták a nyilvántartásokat összekapcsoló különböző rendszerek BRIS-szel való összekapcsolását. A megbeszélések során a tagállamok kérdéseket tettek fel a nemzeti cégnyilvántartásokra gyakorolt lehetséges hatásokkal kapcsolatban, és ezen a területen láttak néhány kihívást; rákérdeztek a javasolt intézkedések és a meglévő uniós és nemzeti szabályok közötti kapcsolatra is. A tagállamok általánosságban elismerték a megbízható cégadatok fontosságát is, és kifejtették véleményüket arról, hogy a cégadatok előzetes ellenőrzésének miként kellene történnie a már működő nemzeti ellenőrzések figyelembevételével. Számos tagállam támogatta a cégadatok határokon átnyúló felhasználását megkönnyítő intézkedéseket (például az egyszeri adatszolgáltatás elvének bevezetését a leányvállalatok és fióktelepek határokon átnyúló létrehozása esetében, a közös cégkivonatot és a felülhitelesítési alakiságok eltörlését). A tagállamok észrevételeket is tettek ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, például a közös cégkivonatban feltüntetendő adatokat vagy a cégnyilvántartások által hitelesített társasági okiratok fontosságát illetően.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság felhasználta egy külső vállalkozói tanulmány eredményeit is 33 , amelynek célja a kezdeményezéshez bizonyítékok gyűjtése volt. Ennek részét képezte az összes tagállam nemzeti társasági jogi rendszerének jogi feltérképezése, célzott e-felmérések, köztük két virtuális műhelytalálkozó, valamint a lehetséges intézkedések hatásainak minőségi és mennyiségi értékelése.

A 12 tagállamból és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiból érkezett 17 társasági jogi tudományos dolgozóból és gyakorló szakemberből álló informális társasági jogi szakértői csoport két jelentést készített a kezdeményezés szempontjából releváns kérdésekről: a társasági jogi adatok átláthatóságáról és a cégadatok határokon átnyúló felhasználásáról 34 .

•    Hatásvizsgálat

A javaslat hatásvizsgálatát a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022. október 12-én mérlegelte. A hatásvizsgálat október 14-én pozitív véleményezést kapott, fenntartásokkal 35 , és a hatásvizsgálat végleges változatában a Testület ajánlásait megfelelően figyelembe vették.

A hatásvizsgálat négy fő, a kezdeményezés szempontjából releváns szakpolitikai lehetőséget elemzett. Három szakpolitikai lehetőséget értékelt annak érdekében, hogy több cégadat álljon rendelkezésre a cégnyilvántartásokban és/vagy a BRIS-ben, amelyek a cégadatok különböző csoportjaiból állnak, és változóak annyiban, hogy az adatok elérhetőek-e már a cégnyilvántartásokban vagy sem, valamint a terjedelmük, azaz a lefedett társaságok száma tekintetében. Az előnyben részesített lehetőség az volt, hogy a nemzeti nyilvántartásokban/BRIS-ben hozzáférhetővé váljanak a személyegyesítő társaságokra, a harmadik országbeli társasági fióktelepekre, a határokon átnyúló tevékenységű csoportok felépítésére és tulajdonviszonyaira, valamint az ügyvezetés helyére és a gazdasági tevékenység fő helyére vonatkozó adatok. Két lehetőséget vizsgált meg a BRIS és más, a nyilvántartásokat összekapcsoló uniós szintű rendszerek összekapcsolására és a jobb keresések lehetővé tételére. Az előnyben részesített lehetőség a BRIS BORIS és IRI rendszerrel való összekapcsolása, az európai egyedi vállalati azonosító használata, valamint a BRIS-ben új keresési funkciók bevezetése. Két lehetőséget értékelt a cégadatok cégnyilvántartásba való felvételét megelőző megfelelő ellenőrzése érdekében. Az előnyben részesített lehetőség az adatok egy meghatározott harmonizált lista szerinti ellenőrzésére és közös alapvető eljárások követésére vonatkozó kötelezettség a megbízható és naprakész cégadatok biztosítása érdekében. Ezenkívül három lehetőséget vizsgált meg a cégnyilvántartásokból származó cégadatok határokon átnyúló helyzetekben történő közvetlen, határokon átnyúló felhasználásának lehetővé tétele érdekében. Az előnyben részesített lehetőség az egyszeri adatszolgáltatás elvének bevezetése egy másik tagállamban leányvállalat vagy fióktelep létrehozása esetében, az Unióban harmonizált cégbizonyítvány biztosítása, bizonyos cégadatok kölcsönös elismerésének bevezetése, és az alaki követelmények (apostille) eltörlése volt. Az általánosan előnyben részesített szakpolitikai lehetőséget a négy fő téma keretében kiválasztott intézkedéseket tartalmazó intézkedéscsomag alkotta. Ezek egymást kölcsönösen erősítőnek tekinthetők, ezért mindegyik szükséges a javaslat célkitűzéseinek legmegfelelőbb eléréséhez. Az intézkedéscsomag például nemcsak több cégadatot tenne elérhetővé és könnyebben hozzáférhetővé az Unióban, hanem azt is, hogy ezek az adatok megbízhatóbbak legyenek. Ez viszont előfeltétele lenne az említett adatok egységes piaci közvetlen felhasználásának.

Az előnyben részesített intézkedéscsomag azzal, hogy több cégadatot tesz nyilvánosan hozzáférhetővé a cégnyilvántartásokban és a BRIS-en keresztül uniós szinten, és javítja azok megbízhatóságát, várhatóan összességében csökkenteni fogja a társaságok igazgatási terheit, és könnyebbé teszik a forráshoz jutást és a vállalkozások alapítását. Ezen túlmenően várhatóan jelentős ismétlődő költségmegtakarítást eredményez az említett adatok határokon átnyúló felhasználásának megkönnyítése új leányvállalatok vagy fióktelepek másik tagállamban történő létrehozásakor vagy más, határokon átnyúló helyzetekben, beleértve a közigazgatási vagy bírósági eljárásokat. Ennek eredményeként mindenképpen lényegesen megkönnyíti a határokon átnyúló üzleti tevékenységet, és elősegíti a bejutást más tagállamok piacaira.

A határokon átnyúlóan új leányvállalatokat vagy fióktelepeket létrehozó társaságok, valamint a határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytató társaságok ismétlődő költségmegtakarítását (az igazgatási teher csökkentését) évente körülbelül 437 millió EUR-ra becsülik. Az intézkedéscsomag ugyanakkor egyes társaságoknak, jelesül azoknak, amelyek jelenleg nem nyújtanak be konkrét információkat a nyilvántartásba, egyszeri, mintegy 311 millió EUR-s költséggel fog járni. Ezeket mérsékelni fogja az a tény, hogy a tagállamok például nem alkalmazhatják a bejelentési díjat külön-külön minden egyes nyilvántartásba vett új cégadatra. A társaságok várható ismétlődő haszna tehát jóval meghaladná az egyszeri költségeket, a kezdeményezés pedig jelentősen csökkenti az egységes piacon a társaságok igazgatási terheit.

Ez az intézkedéscsomag a digitalizációval kapcsolatos, a társasági jogban jelenleg is zajló fejlesztések folytatása. A cégadatok jobb hozzáférhetősége és megbízhatósága, valamint a cégnyilvántartások közötti jobb kapcsolat az egyszeri adatszolgáltatás elvének köszönhetően, továbbá más uniós szintű összekapcsolási rendszerek BRIS-szel való összekapcsolása megkönnyíti a nyilvántartások munkáját, mivel a más tagállambeli cégadatok könnyebben kereshetők, és a társaságoktól kevesebb okiratot kell bekérni. Mivel a cégnyilvántartásoknak az informatikai rendszereket ki kell igazítaniuk, az intézkedéscsomag egyszeri költségeit az összes cégnyilvántartásra együttvéve körülbelül 5,4 millió EUR-ra becsülik. Az ismétlődő költségek – például a cégadatok előzetes ellenőrzésének elvégzése – a becslések szerint minden nyilvántartás esetében körülbelül évi 4 millió EUR. A tagállamok azonban építhetnének a BRIS-hez az elmúlt években már eszközölt informatikai beruházásokra, és a számos tagállamban már működő előzetes ellenőrzések miatt az ellenőrzési kiigazítási költségek nem lehetnek magasak. Valószínű az is, hogy bizonyos mértékű bevételkiesés várható azon nyilvántartások esetében, amelyek a határokon átnyúló felhasználásra szánt cégkivonatokért díjat számítanak fel, a becslések szerint ez az összes nyilvántartás esetében körülbelül 7,9 millió EUR.

Az egyéb hatóságokat illetően a több megbízható cégadathoz való könnyebb hozzáférés megkönnyítené azok munkáját is, mivel közvetlenül a cégnyilvántartásokban és a BRIS-ben tekinthetnék meg a cégadatokat, és kevesebb okiratra lenne szükségük a társaságoktól, ami bizonyos mértékű megtakarítást eredményez. Bár az apostille-kibocsátásért felelős hatóságok a becslések szerint évi 9,5 millió EUR bevételtől esnek el, az apostille eltörlése várhatóan csökkenti az általános igazgatási terheket, tekintettel a jelenlegi jogbizonytalanságra és a kapcsolódó humán erőforrásokra, valamint kiállításuk időigényére.

Az intézkedéscsomag várhatóan rendkívül hasznos lesz a társadalomra általában, beleértve a fogyasztókat is, mivel várhatóan pozitív hatást fog gyakorolni az egész Unióban elérhetőbb és megbízhatóbb cégadatok biztosítására. Ennélfogva lehetővé fogja tenni a fogyasztók számára a tájékozottabb döntéshozatalt más tagállamok vállalataitól vásárláskor vagy a velük történő szerződéskötéskor. Az elérhetőbb, hozzáférhetőbb és megbízhatóbb, határokon átnyúló cégadatok a visszaélések és csalás elleni küzdelmet is elősegítik. Ez a kezdeményezés tehát elő fogja segíteni egy tisztességesebb egységes piac megteremtését.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ennek a javaslatnak valószínűleg lesz bizonyos mértékű pozitív környezeti hatása a digitális eljárásoknak és a digilális eszközöknek a cégnyilvántartások és a társaságok közötti, valamint a cégnyilvántartások közötti használata megnövekedett lehetőségének, valamint az egyszeri adatszolgáltatás elve fokozottabb alkalmazásának köszönhetően. Ezért az a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel, valamint az európai klímarendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel 37 , valamint a 2030-as és 2040-es célokkal összhangban állónak minősül. Ez a javaslat közvetetten hozzájárul a 8., a tisztességes munkára és a gazdasági növekedésre vonatkozó fenntartható fejlődési célhoz is, mivel javítani fogja az egységes piaci üzleti környezetet.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 2009/102/EK irányelv módosítása

A 2009/102/EK irányelv 3. cikke helyett új rendelkezés szerepel. Az új rendelkezés célja annak biztosítása, hogy az egyedüli tag személyazonosságát minden esetben tegyék közzé a nemzeti cégnyilvántartásokban, és azt a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül elérhetővé tegyék.

Az (EU) 2017/1132 irányelv módosításai

Az 1. cikk kiterjeszti az (EU) 2017/1132 irányelv tárgyi hatályát azokra az új területekre, amelyekre vonatkozóan a javaslat további intézkedéseket vezet be.

A 7. cikk módosítása a 10. cikkel összhangban kiterjeszti a cikk alkalmazását a személyegyesítő társaságokra.

A 10. cikk helyébe új rendelkezés lép, amely bevezeti a tőkeegyesítő társaságok és a személyegyesítő társaságok alapító okiratának előzetes közigazgatási vagy bírói ellenőrzésére vonatkozó követelményt és jogszerűségi ellenőrzésére vonatkozó eljárást, a teljes mértékben online, a hibrid és az offline alapítási mód esetére egyaránt. Ha valamely társaság nem rendelkezik alapító okirattal, a jogszerűségi ellenőrzés minden olyan okiratra vonatkozik, amely ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint az alapító okirat.

A módosított 13. cikk a vonatkozó rendelkezésekben meghatározott esetekben a személyegyesítő társaságokat az (EU) 2017/1132 irányelv 1. és 1A. szakaszának hatálya alá vonja.

A 13a. cikk tartalmazza a vállalatcsoportokról szóló új 14b. cikkhez és a felülhitelesítés alóli mentességről szóló új 16d. cikkhez kapcsolódó fogalommeghatározásokat.

A 13b. cikk módosításra kerül annak érdekében, hogy összhangba kerüljön az eIDAS-rendeletnek az európai digitális személyiadat-tárca tekintetében történő felülvizsgálatával.

A 13c. cikk módosul annak biztosítása érdekében, hogy az okiratok és az adatok valódiságára, pontosságára, megbízhatóságára, hitelességére és megfelelő jogi formájára vonatkozó nemzeti szabályok ne akadályozzák az uniós cégbizonyítványra, a digitális uniós meghatalmazásra, valamint az okiratok felülhitelesítés/apostille és fordítás alóli mentesítésére vonatkozó új rendelkezések alkalmazását.

A tájékoztatási követelményekről szóló módosított 13f. cikk a személyegyesítő társaságokra vonatkozó szabályokról, a bejelentési határidőkre vonatkozó szabályokról és eljárásokról, valamint a nyilvántartott adatok naprakészen tartásának egyéb szabályairól ad tájékoztatást.

A 13g. cikk módosul az egyszeri adatszolgáltatás elvének beillesztésével, amely szerint a másik tagállamban új társaságot alapító társaságnak nem kell újra bejelentenie a saját nyilvántartásában szereplő adatokat. Ehelyett a nyilvántartások kicserélik egymás között ezeket az adatokat, és az a nyilvántartás, amelynél a céget meg kívánják alapítani, lekéri ezeket az adatokat a társaság nyilvántartásából.

A 13h. cikk a módosított 10. cikkel összhangban módosul.

A 13j. cikk összehangolásra kerül a módosított 10. és 15. cikkel.

A 14. cikk úgy módosul, hogy a cégnyilvántartásban közzéteendő okiratok és adatok listájára felkerülnek a központi ügyvezetés helyére és az üzleti tevékenység fő helyére vonatkozó adatok, ha ezek nem ugyanabban a tagállamban vannak, mint a székhely.

Az új 14a. cikk bevezeti a társaságok által a cégnyilvántartásban kötelezően közzéteendő okiratok és adatok jegyzékét.

Az új 14b. cikk a vállalatcsoportokkal kapcsolatos adatokra vezet be közzétételi kötelezettséget. Ennek a követelménynek mind a legfelső szintű anyavállalatnak, mind a leányvállalatnak meg kell felelnie. Ha a legfelső szintű anyavállalat az Unión kívül található, akkor a közbenső uniós anyavállalatnak kell végrehajtania a vonatkozó közzétételi kötelezettséget. Ha egy közbenső anyavállalatra sem vonatkozik valamely tagállam joga, a szükséges adatokat a tagállam joga alá tartozó leányvállalatnak kell közzétennie. Az uniós legfelső szintű anyavállalatnak vagy az uniós közbenső anyavállalatnak vagy a leányvállalatnak kell közzétennie a csoport uniós és nem uniós leányvállalataira vonatkozó adatokat. Ezeket az adatokat a leányvállalatok nyilvántartásaival is meg kell osztani. A csoport felépítésének ábrázolása a nyilvántartások összekapcsolásra szolgáló rendszeren keresztül válik elérhetővé.

A 15. cikk helyett új rendelkezés szerepel. Az új rendelkezés határidőt vezet be a nyilvántartásban szereplő okiratok és adatok változásainak bejelentésére, valamint a nyilvántartás által nyilvánosan hozzáférhetővé tételére. Azt is előírja, hogy a tagállamok rendszeresítsenek eljárásokat a cégnyilvántartásban szereplő adatok naprakészen tartására, beleértve a társaságok státuszát is.

A 16. cikk úgy módosul, hogy a hatálya alá vonja a személyegyesítő társaságokat és a személyegyesítő társaságokkal kapcsolatban közzétett adatokat, és a 14b. cikkel összhangban a vállalatcsoportokra vonatkozóan a cégnyilvántartásban rögzítendő adatokat.

A 16a. cikk úgy módosul, hogy a személyegyesítő társaságokra és csoportokra vonatkozó adatokat is belefoglalja a hatályba, és biztosítja az európai digitális személyiadat-tárcára irányuló xxx javaslattal való kompatibilitást.

Az új 16b. cikk bevezeti a harmonizált uniós cégbizonyítványt.

Az új 16c. cikk szabványos mintát biztosít a digitális uniós meghatalmazáshoz, amely a határokon átnyúló eljárásokban az (EU) 2017/1132 irányelvvel összefüggésben használható. Míg a meghatalmazást a nemzeti joggal összhangban kell elkészíteni és visszavonni, a rendelkezés bevezet az annak elkészítésekor elvégzendő néhány kötelező ellenőrzést. A meghatalmazást be kell jelenteni a cégnyilvántartásba, és ahhoz jogos érdekkel rendelkező harmadik személyeknek hozzáférést kell adni.

Az új 16d. cikk előírja a tagállamoknak annak biztosítását, hogy az átadott okiratok vagy adatok másolatai és kivonatai, a cégnyilvántartások által hitelesített másolatok, a közjegyzői és a közigazgatási okiratok és azok hiteles másolatai, valamint a hiteles fordítások mentesüljenek a felülhitelesítés vagy hasonló alaki követelmények alól, amennyiben megfelelnek az okirat eredetével kapcsolatos bizonyos minimumkövetelményeknek.

Az új 16e. cikk biztosítékokat ír elő arra az esetre, ha az okiratok eredetével és hitelességével kapcsolatban kétségei támadnának azoknak a hatóságoknak, amelyeknek bemutatják az okiratok másolatait és -kivonatait, valamint a cégnyilvántartások által hitelesített másolatokat. Kétség esetére bevezetésre kerül az okiratok eredetének nyilvántartásokon keresztüli ellenőrzése.

Az új 16f. cikk előírja a tagállamok számára, hogy mentesítsék a fordítási követelmény alól a cégnyilvántartások által szolgáltatott és határokon átnyúló helyzetekben használt okiratok és adatok másolatait, amennyiben az adatok a 18. cikkben említett magyarázó címkék révén a nyilvántartások összekapcsolásra szolgáló rendszeren keresztül hozzáférhetők, vagy amennyiben az adat szerepel a 16b. cikk szerinti uniós cégbizonyítványban. A rendelkezés az alapító okirat és az alapszabály vagy más, a cégnyilvántartások által rendelkezésre bocsátott okirat hiteles fordítását is a feltétlenül szükségesre korlátozza.

A 17. cikk hatálya kiterjesztésre kerül a személyegyesítő társaságokról közzéteendő adatokra is.

A 18. cikk hatálya kiterjesztésre kerül a személyegyesítő társaságokra és a vállalatcsoportokra vonatkozó adatokra is. Ezenkívül a módosított 18. cikk meghatározza, hogy mely személyes adatokat kell elérhetővé tenni a nyilvántartásokat összekapcsoló rendszeren keresztül. Azt is egyértelművé teszi, hogy a tagállamok uniós vagy nemzeti jog eltérő rendelkezése hiányában nem tárolhatnak a nyilvántartásokat összekapcsoló rendszeren keresztül meghatározott célból továbbított személyes adatokat.

Az új 19a. cikk szabályokat vezet be a személyegyesítő társaságokra vonatkozó, a nyilvántartásokat összekapcsoló rendszeren keresztül elérhető adatokért fizetendő díjak tekintetében, a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó adatokra vonatkozó jelenlegi szabályokhoz (azaz a jelenlegi 19. cikkhez) hasonlóan.

A módosított 21. cikk a személyegyesítő társaságokról és csoportokról közzéteendő adatokra is vonatkozik.

A 22. cikk a nyilvántartások összekapcsolására, a tényleges tulajdonosi nyilvántartások összekapcsolására 42 és a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására 43 szolgáló rendszerek közötti hozzáférési kapcsolatok meghatározása érdekében módosul.

A módosított 24. cikk az egyedi rendelkezések végrehajtásához szükséges, vonatkozó új végrehajtási aktusokat tartalmazza.

A 26. cikk annak a személyegyesítő társaságokra alkalmazásával módosul.

A módosított 28. cikk előírja, hogy szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és felsorolja a szankciók alkalmazásának kötelező eseteit.

A 28a. cikk módosítása meghatározza a fióktelepek bejelentésére vonatkozóan az egyszeri adatszolgáltatás elve alkalmazásának részleteit (a [módosított] 13g. cikk leányvállalatok határokon átnyúló alapítására vonatkozó szabályaihoz való igazítása érdekében) egy társaság fióktelepének egy másik tagállamban történő bejegyzésekor.

A 28b. cikk a módosított 15. cikknek megfelelően módosul. 

A 30. cikk a (2) bekezdés b) pontjának elhagyásával módosul, mivel erre most az uniós cégbizonyítványt szabályozó 16b. cikk vonatkozik.

A módosított 36. cikk előírja, hogy a harmadik országbeli fióktelepekre vonatkozó adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, és meghatározza, hogy mely adatokhoz kell térítésmentes hozzáférést biztosítani.

A 40. cikk annak előírásával módosul, hogy a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A IIB. melléklet tartalmazza a tagállamokban működő, az irányelv hatálya alá tartozó személyegyesítő társaságok listáját.

2023/0089 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2009/102/EK és az (EU) 2017/1132 irányelvnek a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztése és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) és (2) bekezdésére, valamint 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 44 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 45 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 megállapítja többek között a cégadatoknak a tagállami cégnyilvántartásokban történő közzétételére, valamint a nyilvántartások összakapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó szabályokat. Ez a rendszer 2017 júniusa óta működik, és jelenleg az összes tagállam nyilvántartását összekapcsolja. A digitális fejlődésre reagálva az (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47 módosította az (EU) 2017/1132 irányelvet a tőkeegyesítő társaságok teljes mértékben online alapítására, a másik tagállamban alapított fióktelepek bejegyzésére és az okiratoknak a cégnyilvántartásokba történő benyújtására vonatkozó szabályok előírásával.

(2)Az egyre nagyobb mértékben digitalizálódó világban a digitális eszközök elengedhetetlenek az üzleti tevékenység folytonosságának, valamint a társaságok cégnyilvántartásokkal és hatóságokkal való kapcsolattartásának biztosításához. Az egységes piacon az üzleti környezet iránti bizalom és az átláthatóság növelése, valamint a társaságok működésének és tevékenységének megkönnyítése érdekében – különösen a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban 48 meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) vonatkozásában – kulcsfontosságú, hogy a társaságok, a hatóságok és más érdekelt felek olyan megbízható információkhoz jussanak a társaságokról, amelyeket határokon átnyúló összefüggésben megterhelő alakiságok nélkül fel lehet használni.

(3)Ez az irányelv reagál a „Digitális iránytű 2030-ig” 49 és „Az igazságszolgáltatás digitalizálása az Európai Unióban” 50 című közleményben meghatározott digitalizációs célkitűzésekre, valamint a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedése elősegítésének szükségességére, amelyet a „2020. évi új iparstratégia frissítése” 51 és a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” 52 című közlemény hangsúlyozott.

(4)Határokon átnyúló helyzetekben a nyilvántartásokból származó megbízható cégadatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását még mindig akadályok hátráltatják. Először is, a felhasználók – köztük a társaságok és a hatóságok – által keresett cégadatok még nem állnak rendelkezésre kellő mértékben a nemzeti nyilvántartásokban és/vagy határokon átnyúlóan, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül. Másodszor, a cégadatok határokon átnyúló helyzetekben való felhasználását, beleértve a nemzeti hatóságok vagy uniós intézmények és szervek előtti igazgatási eljárásokat, a bírósági eljárásokat és a leányvállalatok vagy fióktelepek másik tagállamban történő alapítását is, még mindig időigényes és költséges eljárások és követelmények akadályozzák, beleértve az apostille vagy a társaságoki okiratokról készült fordítás szükségességét is.

(5)Valamennyi érdekeltnek – beleértve magukat a társaságokat, a hatóságokat és a lakosságot is – képesnek kell lennie arra, hogy üzleti céljaira, illetve közigazgatási vagy bírósági eljárások során támaszkodjon a cégadatokra. Ezért a cégnyilvántartásokba bevitt és a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül elérhető cégadatoknak pontosnak, naprakésznek és megbízhatónak kell lenniük.

(6)Fontos első lépés volt, hogy az (EU) 2019/1151 irányelv bevezette az online módon társaságot alapító, fióktelepet bejegyző vagy okiratokat vagy adatokat benyújtó személyek személyazonosságának és jogképességének ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. Most elengedhetetlen további lépéseket tenni a nyilvántartásokban szereplő cégadatok megbízhatóságának és hitelességének javítása érdekében, azok határokon átnyúló közigazgatási és bírósági eljárásokban való felhasználásának megkönnyítésére.

(7)Noha bizonyos mértékig minden tagállam végez előzetes vizsgálatokat a tárasági okiratokkal és a cégadatokkal kapcsolatban azok cégnyilvántartásba való felvétele előtt, a tagállamok eltérő megközelítést követnek az ellenőrzések intenzitását, az alkalmazandó eljárásokat és az adatok ellenőrzéséért felelős személyt vagy szervet illetően. Ennek következtében a határokon átnyúló helyzetekben a társasági okiratok és a cégadatok iránti bizalom elégtelen, és bizonyos helyzetekben előfordul, hogy az egyik tagállamban nem fogadják el bizonyítékként egy másik tagállam társasági okiratait vagy az annak cégnyilvántartásából származó adatokat.

(8)Ezért a tagállami hagyományok tiszteletben tartása mellett fontos annak biztosítása, hogy bizonyos, az adatok fokozott helytállóságát és megbízhatóságát garantáló ellenőrzéseket minden tagállamban ugyanazon előírások szerint végezzenek el. Ebből a célból a jelenlegi előírások alkalmazását ki kell terjeszteni oly módon, hogy az nemcsak a társaságok teljes mértékben online alapítása, hanem minden más alapítási forma esetében is kötelező legyen. Hasonlóképpen azokban az esetekben, amikor a tagállamok az online bejelentés mellett továbbra is engedélyeznek más bejelentési módokat is, ezek esetében azonos szintű követelményeknek kell érvényesülniük ahhoz, hogy a nyilvántartásba bevitt összes adatra ugyanazok a minőségi követelmények vonatkozzanak.

(9)A cégadatok határokon átnyúló megbízhatóságának biztosítása érdekében – az egyebek mellett a közjegyzők szerepével kapcsolatos tagállami hagyományok tiszteletben tartása mellett – valamennyi tagállamban biztosítani kell az előzetes közigazgatási vagy bírói ellenőrzést. El kell végezni a társaság alapító okiratának és – ha külön okiratban szerepel – alapszabályának, valamint az alapító okirat és az alapszabály módosításainak jogszerűségi ellenőrzését, tekintettel arra, hogy ezek a társaságra vonatkozó legfontosabb okiratok.

(10)A költségek további mérséklése és a társaságok alapításával kapcsolatos igazgatási terhek – ideértve az eljárások időtartamát is – csökkentése, valamint a társaságok, különösen a kkv-k egységes piacon történő terjeszkedésének elősegítése érdekében ki kell terjeszteni az egyszeri adatszolgáltatás elvét a társasági jog területére. Ezt az elvet az Unióban már széles körben elismerik, többek között a „Digitális iránytű 2030-ig” című közlemény alapján is, amely lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára az adatok és a bizonyítékok határokon átnyúló cseréjét, és különböző területeken már alkalmazzák is, például az egységes digitális kapu 53 keretében a bizonyítékok határokon átnyúló automatizált cseréjének egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszerében.

(11)Az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása azt jelenti, hogy a társaságoknak ugyanazt az adatot nem kell több alkalommal benyújtaniuk a hatóságoknak. Például a társaságoknak, amikor egy másik tagállamban leányvállalatot alapítanak, nem kell újból benyújtaniuk a cégnyilvántartáshoz a társaság bejegyzésekor már benyújtott társasági okiratokat és cégadatokat. Ehelyett a cégadatokat a társaság bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartásának a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül elektronikus úton továbbítania kell a fióktelep bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartása részére. A szóban forgó adatokat a cégnyilvántartásnak minden olyan hatóság, szerv vagy személy számára elérhetővé kell tennie, amely a nemzeti jog alapján a társaságok alapításának bármely vonatkozásával foglalkozik.

(12)Az egységes piacon az átláthatóság és a társaságok iránti bizalom növelése, valamint a társaságok határokon átnyúló műveleteinek és tevékenységének megkönnyítése érdekében elengedhetetlen, hogy több cégadat legyen elérhető az Unió teljes egészében, és biztosított legyen azok összehasonlíthatósága és könnyebb hozzáférhetősége. Ezt a nemzeti nyilvántartásokban már meglévő cégadatokra építve kell elérni, egyfelől azáltal, hogy ezek a cégadatoka nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül uniós szinten elérhetővé váljanak, márfelől pedig azáltal, hogy mind a nemzeti nyilvántartásokon, mind pedig a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül több adathoz lehessen hozzáférni.

(13)A központi ügyvezetés helyére és az üzleti tevékenység fő helyére vonatkozó adatok fontosak az átláthatóság növelése érdekében, és ezzel erősítik a jogbiztonságot az uniós társaságok üzleti kapcsolatai tekintetében, beleértve az ezekre a társaságokra irányuló befektetéseket is. Ezek az adatok különböző más összefüggésekben is relevánsak, például fizetésképtelenségi vagy szerkezetátalakítási, versenyjogi, adózási vagy társadalombiztosítási célokra, vagy a hatóságok számára a csalás vagy visszaélések elleni küzdelem során, mivel segíthetik a csalás céljából alapított vagy visszaélésszerűen működő postafiókcégek azonosítását. Ezek az elemek hasznos információkkal szolgálhatnak arról, hogy a társaságok miként folytatják üzleti tevékenységüket, és milyen mértékben kapcsolódnak az Unióhoz.

(14)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikke a központi ügyvezetés helyét és az üzleti tevékenység fő helyét a székhellyel együtt tekinti az Unióval fennálló, meghatározó kapcsolatnak, és gyakori, hogy ezek ugyanabban a tagállamban találhatók. A letelepedés szabadsága azonban – amint azt az Európai Unió Bírósága is pontosította – magában foglalja a társaság azon jogát, hogy központi ügyvezetésének helye vagy üzleti tevékenységének fő helye a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban legyen. Ebben az esetben az érdekelt feleknek a megalapozott döntéshozatalhoz és érdekeik védelmében hozzá kell férniük ezekhez az adatokhoz. Ezért az ezekhez az adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a társaságok és a hatóságok igazgatási terheinek csökkentése érdekében a központi ügyvezetés helye vagy az üzleti tevékenység fő helye szerinti tagállamra vagy harmadik országra vonatkozó adatokat – ha az nem a székhely szerinti tagállam – közzé kell tenni a nemzeti cégnyilvántartásokban, és a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(15)A harmadik felek érdekeinek védelme és a különböző társasági formában működő társaságokkal folytatott üzleti tranzakciókba vetett bizalom erősítése érdekében az egységes piacon fontos az átláthatóság fokozása és a személyegyesítő társaságokra vonatkozó adatokhoz való könnyebb határokon átnyúló hozzáférés biztosítása. Ezek a társaságok fontos szerepet töltenek be a tagállamok gazdaságában, és minden nemzeti cégnyilvántartásba be vannak jegyezve, ennek ellenére Unió-szerte különbségek vannak e társaságok és az azokról elérhető adatok típusai között, ami nehézségeket okoz az ezen adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés biztosításakor. Ennek megváltoztatása érdekében a személyegyesítő társaságokról minden tagállamban ugyanazokat az alapvető adatokat kell közzétenni. A személyegyesítő társaságokra vonatkozó közzétételi követelményeknek tükrözniük kell a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó meglévő közzétételi követelményeket, de egyúttal igazodniuk is kell a személyegyesítő társaságok sajátos jellemzőihez. Például a közzétételi követelményeknek ki kell terjedniük a tagokkal kapcsolatos, köztük a személyegyesítő társaság képviseletére jogosult tagokkal kapcsolatos adatokra is. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a tőkeegyesítő társaságokhoz hasonlóan a személyegyesítő társaságok esetében is előírják, hogy a társaságoknak az ezen irányelvben előírtakon túlmenően is közzé kell tenniük okiratokat vagy adatokat. Ha ezek a további okiratok vagy adatok személyes adatokat tartalmaznak, a tagállamoknak ezeket a személyes adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell kezelniük 54 .

(16)A személyegyesítő társaságokkal kapcsolatos adatoknak uniós szinten is elérhetőnek kell lenniük a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, ugyanúgy, mint a tőkeegyesítő társaságok esetében, továbbá bizonyos adatokat térítésmentesen kell hozzáférhetővé tenni, és azokat az európai egyedi azonosító (a továbbiakban: EUID) révén egyértelműen azonosíthatóvá kell tenni.

(17)A részvényeseknek, a potenciális befektetőknek, a hitelezőknek, a hatóságoknak, a munkavállalóknak és a civil társadalmi szervezeteknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy hozzáférjenek az azon vállalatcsoport felépítésével kapcsolatos adatokhoz, amelyhez valamely társaság tartozik. A vállalatcsoportok adatai fontosak az átláthatóság előmozdítása és az üzleti környezet iránti bizalom erősítése szempontjából, és hozzájárulnak az olyan csalárd vagy visszaélésszerű rendszerek eredményes felderítéséhez, amelyek hatással lehetnek az állami bevételekre és az egységes piac hitelére. Ezért a vállalatcsoportok felépítésére vonatkozó adatokat mind a belföldi, mind a határokon átnyúló tevékenységet végző csoportok esetében közzé kell tenni a cégnyilvántartásokban és a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül.

(18)A valamely tagállam joga alá tartozó legfelső szintű anyavállalatoknak közzé kell tenniük nemzeti nyilvántartásukban alapvető adatokat minden leányvállalatukra vonatkozóan, mivel ezek a társaságok vannak a legjobb helyzetben ezen adatok megadására. Ha a legfelső szintű anyavállalatra harmadik ország joga az irányadó, ennek a közzétételi kötelezettségnek az irányítási láncban a legfelső szintű anyavállalathoz legközelebb eső, de az Unióban letelepedett és valamely tagállam joga alá tartozó leányvállalatnak kell eleget tennie. Ha ez a leányvállalat közbenső anyavállalat, akkor ennek a közbenső anyavállalatnak kell adatokat szolgáltatnia a teljes csoportról, azaz a legfelső szintű anyavállalatról és annak összes leányvállalatáról. Ha a csoport több, az Unióban letelepedett közbenső anyavállalatot foglal magában, a csoportnak kell kiválasztania, hogy a közzétételi követelményt melyik közbenső anyavállalatnak kell teljesítenie. Ha egyik közbenső anyavállalatra sem vonatkozik valamely tagállam joga, a csoportnak e közzétételi követelmény teljesítésére egy valamely tagállam joga alá tartozó leányvállalatot kell kiválasztania.

(19)A csoporthoz tartozó leányvállalatokkal kapcsolatos fokozott átláthatóság biztosítása érdekében a csoportra vonatkozó adatoknak, különösen a legfelső szintű anyavállalatra és a valamely tagállam joga alá tartozó közbenső anyavállalatra vonatkozó adatoknak a leányvállalatok nyilvántartásában is elérhetőnek kell lenniük, és ennek érdekében azokat a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül meg kell osztani a leányvállalatok nyilvántartásaival. Ezenkívül azok a tagállamok, amelyekben a cégnyilvántartások decentralizált struktúrán alapulnak, dönthetnek úgy is, hogy a nemzeti nyilvántartások között a szükséges adatokat a nyilvántartásokat összekapcsoló rendszeren keresztül továbbítják.

(20)A szükségtelen terhek elkerülése érdekében a csoportra vonatkozó adatok legalább évente egyszeri aktualizálására a legfelső szintű anyavállalatot, vagy adott esetben a közbenső anyavállalatot vagy a valamely tagállam joga alá tartozó leányvállalatot kell kötelezni. Ha egy éven belül nem történt változás, az anya- vagy leányvállalat köteles ezt megerősíteni a nyilvántartásának, amely ezt az adatot rögzíti és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Ezen túlmenően minden leányvállalatnak felelősséget kell viselnie azért, hogy naprakészen tartsa a nyilvántartásában a csoporthoz való tartozására vonatkozó adatokat. E tekintetben a legfelső szintű anyavállalatnak vagy adott esetben a valamely tagállam joga alá tartozó közbenső anyavállalatnak vagy leányvállalatnak haladéktalanul át kell adnia a leányvállalatoknak (illetőleg a többi leányvállalatnak) a csoport adataiban bekövetkezett változásokat, annak érdekében, hogy a leányvállalatok időben teljesíthessék azt a kötelezettségüket, hogy a nyilvántartásukban naprakészen kell tartaniuk a csoport adatait.

(21)A vállalatcsoportok összetett szerkezetűek lehetnek. Ezért a csoport felépítésének áttekinthető érzékeltetése és a csoport működési módjának érthetőbbé tétele érdekében a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül az irányítási lánc alapján elérhetővé kell tenni egy, a csoport felépítését szemléltető ábrát. Ezt az ábrát az egyes leányvállalatoknak a vállalatcsoporton belül elfoglalt helyéről a legfelső szintű vagy a valamely tagállam joga alá tartozó közbenső anyavállalat vagy leányvállalat által benyújtott adatok alapján kell összeállítani.

(22)A cégadatok nyilvántartásba vétel előtti ellenőrzésére vonatkozó közös előírásokon túlmenően biztosítani kell a nyilvántartásban szereplő adatok naprakészen tartását. A Pénzügyi Akció Munkacsoport 2022 márciusában felülvizsgált 24. számú, „Jogi személyek átláthatósága és tényleges tulajdonosai” című ajánlása előírja, hogy a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A társaságoknak is érdekük, hogy adataik aktualizálva legyenek a nyilvántartásban, mert harmadik felek támaszkodhatnak ezekre az adatokra, ideértve az uniós cégbizonyítványt is. Ezért a társaságokat kötelezni kell arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül közzétegyék a cégadatok változásait, és a nyilvántartásoknak ezeket a változásokat kellő időben át kell vezetniük és hozzáférhetővé kell tenniük. Mindamellett, hogy a pénzügyi beszámolók közzétételének határidejét a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályozza 55 , a nyilvántartásoknak ezeket a beszámolókat indokolatlan késedelem nélkül nyilvánosan is elérhetővé kell tenniük. Ezenkívül a cégadatok megbízhatóságának további növelése érdekében a vállalkozásoknak minden naptári évben egyszer meg kell erősíteniük, hogy a cégnyilvántartásban szereplő adataik naprakészek, akkor is, ha változás nem történt. A társaságok ezt megtehetik például más változtatások bejelentésével egy időben, vagy a pénzügyi beszámolók benyújtásakor.

(23)A nyilvántartásokban szereplő cégadatok naprakészen tartása érdekében fontos azon társaságok azonosítása, amelyek már nem teljesítik a cégnyilvántartásban való nyilvántartás követelményeit. A tagállamoknak átlátható eljárásokat kell bevezetniük abból a célból, hogy az ebben a helyzetben lévő társaságok státusza kétség esetén ellenőrizhető legyen. Noha a társaságok alapos okból ideiglenesen felfüggeszthetik tevékenységüket, fontos, hogy a cégnyilvántartás ennek megfelelően aktualizálja a státuszukat. Ezt jelezheti, hogy egy vállalatnak nincs a nemzeti jog által megkövetelt, működő igazgatótanácsa, nem nyújtotta be a pénzügyi beszámolókat, vagy már évek óta nem folytat gazdasági tevékenységet. Hasonlóképpen az, hogy sok társaság van bejegyezve ugyanarra a címre, arra utalhat, hogy e társaságok egy részét visszaélésszerű tevékenység céljából hozták létre. A szóban forgó eljárásoknak tartalmazniuk kell annak lehetőségét, hogy a társaságok észszerű határidőn belül magyarázatot adjanak helyzetükre és megadják a szükséges adatokat, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a társaság státusza – például az, hogy szünetelteti tevékenységét, felszámolták, megszűnt, gazdaságilag aktív vagy inaktív – ennek megfelelően aktualizálása kerüljön. Az eljárásoknak tartalmazniuk kell azt a lehetőséget is, hogy – a nemzeti jog által meghatározott eljárásokkal összhangban – legvégső esetben a társaságot töröljék a nyilvántartásból. Az ezekre az eljárásokra vonatkozó adatokat ezen irányelvvel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(24)Az egységes piacon a társaságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy egyszerű és megbízható, más tagállamok által határokon átnyúló módon elismert eszközökkel igazolják, hogy valamely tagállamban jogszerűen be vannak jegyezve. Ezért létre kell hozni a harmonizált uniós cégbizonyítványt. A társaságok ezen uniós cégbizonyítvány kiállítását különböző célokból kérelmezhetik, ideértve a nemzeti hatóságok előtti közigazgatási eljárásokat és a más tagállamokban folyó bírósági eljárásokat, valamint az uniós intézmények és szervek előtti felhasználást. Az uniós cégbizonyítványt a nemzeti cégnyilvántartásoknak kell kiállítaniuk és hitelesíteniük, tartalmaznia kell a társaságok által a határokon átnyúló helyzetekben általában használt alapvető cégadatokat, beleértve a cég nevét, székhelyét és törvényes képviselőit, és az Unió összes hivatalos nyelven elérhetőnek kell lennie. Az elektronikus uniós cégbizonyítványt a 910/2014/EU rendelet 56 szerinti bizalmi szolgáltatások segítségével hitelesíteni kell. Az uniós cégbizonyítványnak harmadik felek számára is hozzáférhetőnek kell lennie, beleértve azokat a hatóságokat is, amelyeknek a társaságokról megbízható, alapvető adatokra van szükségük. Mindamellett, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy díjat számítsanak fel az uniós cégbizonyítvány kiadásáért, a nyilvántartásoktól meg kell követelni, hogy kérésre minden, a nyilvántartásba bejegyzett társaságnak legalább évente egyszer térítésmentesen kiállítsák saját uniós cégbizonyítványát. Más tagállamok nyilvántartásainak és hatóságainak az uniós cégbizonyítványt ezen irányelvvel összhangban el kell fogadniuk.

(25)A társaságokkal kapcsolatos határokon átnyúló eljárások további megkönnyítése, valamint az alakiságok – például az apostille vagy a fordítás – egyszerűsítése és csökkentése érdekében létre kell hozni a digitális uniós meghatalmazást. A digitális uniós meghatalmazás egy közös európai mintán alapuló, többnyelvű egységes minta lesz, amelyet a társaságok határokon átnyúló helyzetekben használhatnak. A digitális uniós meghatalmazásban szerepelnie kell bizonyos minimális kötelező tartalmi elemeknek, ugyanakkor kiállítására a nemzeti jogi és formai követelmények irányadók. Az egységes digitális uniós meghatalmazás csak digitális formában létezik, és a 910/2014/EU rendeletszerinti bizalmi szolgáltatások használatával kell hitelesíteni. Ezenkívül a tranzakciók biztonságának növelése érdekében a digitális uniós meghatalmazást be kell jelenteni a cégnyilvántartásnak, ahol a jogos érdekét igazolni tudó harmadik felek megtekinthetik azt. Így e meghatalmazás meglétét ellenőrizhetik a cégnyilvántartásban különösen azok a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, hitel- és pénzintézetek vagy illetékes hatóságok –, akiknek vagy amelyeknek bemutatják a digitális uniós meghatalmazást. A tagállamok azt is előírhatják, hogy a digitális uniós meghatalmazást egy másik, a nemzeti jog hatálya alá tartozó nyilvántartásnak is be kell nyújtani. A nyelvi akadályok leküzdése és használatuk megkönnyítése érdekében az uniós cégkivonat mintájának és a digitális uniós meghatalmazás egységes mintájának az e-igazságügyi portálon az Unió összes nyelvén elérhetőnek kell lennie.

(26)A társaságok gyakran nehézségekkel és adminisztratív akadályokkal szembesülnek a nemzeti cégnyilvántartásukban már elérhető cégadatok határokon átnyúló helyzetekben történő felhasználása során, ideértve az illetékes hatóságokkal való kapcsolattartáskor vagy egy másik tagállamban folyó bírósági eljárásban történő felhasználást is. Az egyik tagállam cégnyilvántartásában rendelkezésre álló cégadatokat gyakran nem fogadják el egy másik tagállamban megterhelő alaki követelmények nélkül, amelyek költségekkel és késedelmekkel járnak. Ezért az egységes piacon a határokon átnyúló tevékenység megkönnyítése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ne legyen szükség hitelesítésre vagy hasonló alakiságra – például apostille-ra – a nyilvántartásokból származó okiratok és a társaságokkal kapcsolatos adatok hiteles másolatai tekintetében. Ugyanezt a megközelítést kell követni a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kicserélt okiratokra és adatokra (például a műveletet megelőző tanúsítványokra), valamint az ezen irányelv szerinti eljárások keretében határokon átnyúló összefüggésben felhasznált közjegyzői vagy közigazgatási okiratokra is. Ezen eljárások körébe tartozik a társaságok alapítása és a fióktelepek másik tagállamban történő bejegyzése, valamint a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások.

(27)Ugyanakkor a csalás és a hamisítás megelőzése érdekében azon tagállam hatóságai számára, amelyben a társasági okiratot vagy a cégadatot bemutatják, az adott okirat vagy adat hitelességével kapcsolatban felmerülő megalapozott kétség esetére lehetővé kell tenni az okirat, illetve adat ellenőrzését a kibocsátó nyilvántartáson vagy a saját tagállamában található olyan nyilvántartáson keresztül, amely a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül az okirat hitelességéről információkat cserélhet. Ennek az információcserének hozzá kell járulnia az egységes piacon belül a tagállamok közötti kölcsönös bizalomhoz és együttműködéshez.

(28)A társaságok alapító okiratait esetenként két vagy több nyelven is elkészítik, amelyek közül az egyik gyakran az Unió olyan hivatalos nyelve, amelyet a lehető legtöbb más tagállambeli felhasználó széles körben megért. A társaságok gyakran önként közzéteszik weboldalaikon alapító okiratuk ilyen nyelvű fordítását. Ezen túlmenően az alapító okiratban szereplő cégadatok a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül egyre nagyobb mennyiségben érhetők el külön-külön, és többnyelvű címkék segítségével könnyen azonosíthatók. A cégadatokat az (EU) 2019/1151 irányelvvel összhangban a cégnyilvántartásokban is olyan géppel olvasható és kereshető formátumban vagy strukturált adatként kell tárolni, amely megkönnyíti ezen adatok gépi fordítását. Ezek a fejlesztések megkönnyítik az érintett cégadatok határokon átnyúló helyzetekben történő lekérdezését és hivatalos fordítás szükségessége nélküli felhasználását. Ezért az alapító okirat és hasonlóképpen a cégnyilvántartás által rendelkezésre bocsátott egyéb okiratok hiteles fordítására vonatkozó jogszabályi követelményeket a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni, és ezek előírását csak különleges esetekben szabad lehetővé tenni, például ha az okiratok hiteles fordítását közzé kell tenni, vagy ha más jogterületek megkövetelik a hiteles fordítást, például a bírósági eljárásokkal összefüggésben.

(29)Az átláthatóság növelése, a cégadatokhoz való hozzáférés megkönnyítése és az egységes piacon belül, határokon átnyúló, nagyobb mértékben összekapcsolt közigazgatás létrehozása érdekében fontos a már működő uniós szintű összekapcsolásra szolgáló azon rendszerek csatlakoztatása, amelyek fontos adatokat tartalmaznak a társaságokról. Ezért a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszert (BRIS) össze kell kapcsolni az (EU) 2018/843 irányelvvel módosított 57 (EU) 2015/849 irányelvvel 58 létrehozott, a tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat összekapcsoló uniós rendszerrel (BORIS), amely összekapcsolja a társaságok és más jogi személyek, trösztök és egyéb jogi konstrukciók tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat tartalmazó nemzeti központi nyilvántartásokat, valamint az (EU) 2015/848 rendelettel összhangban létrehozott uniós fizetésképtelenségi nyilvántartásokat összekapcsoló rendszerrel (IRI) 59 . Az egy adott társaságra vonatkozó adatok ezekben a rendszerekben történő összekapcsolására az EUID-t kell használni. A rendszerek közötti ilyen jellegű kapcsolat azonban nem érintheti az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat és követelményeket, amelyeket az érintett nyilvántartásokat és csatlakoztatásokat létrehozó vonatkozó keretrendszerek határoznak meg. Ez például azt jelenti, hogy a BRIS felhasználója csak akkor férhet hozzá a BORIS-hoz, ha a vonatkozó szabályok és követelmények értelmében jogosult a BORIS-hoz való hozzáférésre.

(30)Annak érdekében, hogy a társaságok és különösen a kkv-k segítséget kapjanak abban, hogy határokon átnyúló módon könnyebben ki tudják terjeszteni üzleti tevékenységüket, az egyszeri adatszolgáltatás elvét tovább kell fejleszteni azokban az esetekben, amikor a társaságok egy másik tagállamban jegyeztetnek be fióktelepet. A fióktelepet határon átnyúló módon bejegyeztető társaságra vonatkozó adatokat a fióktelep nyilvántartásának a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kell elektronikusan lekérnie a társaság nyilvántartásából. Ezt az adatcserét – mint minden más, a nyilvántartások közötti, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztüli adatcserét – a nemzeti nyilvántartások közötti biztonságos adattovábbítás útján kell végrehajtani, ami biztosítja az adat megbízhatóságát, és lehetőséget ad a hitelesítés, felülhitelesítés vagy hasonló alakiság alkalmazásának mellőzésére.

(31)Míg az Unióban működő tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló fióktelepeire vonatkozóan már állnak rendelkezésre adatok a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, a nem uniós társaságok fióktelepeire vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, még olyan esetekben sem, ha az (EU) 2017/1132 irányelvnek megfelelően a nemzeti nyilvántartásokban már közzétételre kerültek. Az érdekelt felek uniós szintű hozzáférésének megkönnyítése érdekében az ilyen harmadik országbeli társaságok fióktelepeire vonatkozó adatokat elérhetővé kell tenni a nyilvántartásokt összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, és ezen adatok egy részének térítésmentesnek kell lennie, ahogyan az az uniós tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló fióktelepei esetében már jelenleg is történik.

(32)A társaságok és harmadik felek közötti ügyletek jogbiztonságának biztosítása érdekében a társasági okiratokat és a cégadatokat – ideértve a törvényes képviselőkre, a társasági tagra és más, a társaság képviseletére jogosult személyekre vonatkozó adatokat is – nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a cégnyilvántartásokban. A harmadik feleknek, például a hitelezőknek, a befektetőknek és az üzleti partnereknek, de a hatóságoknak és a bíróságoknak is teljes jogi bizonyossággal kell rendelkezniük azon személyt illetően, akit a társaság képviseletében történő eljárásra kijelöltek, és jogosult a társaság képviseletében szerződések kötésére vagy üzleti tevékenység folytatására. A személyegyesítő társaságokban a tagok gyakran jogosultak a társaság harmadik személyekkel való kapcsolattartásban és jogi eljárásokban történő képviseletére. Hasonlóképpen a harmadik személyek védelme érdekében szükség van arra is, hogy amennyiben egy zártkörűen működő részvénytársaság összes részvénye egyetlen részvényes birtokában van, a cégnyilvántartásban nyilvánosan hozzáférhető legyen ennek az egyedüli részvényesnek a személyazonossága, legyen szó akár természetes, akár jogi személyről. Tekintettel arra, hogy az egyedüli részvényes gyakorolhatja például a társaság közgyűlésének hatáskörét, vagy szerződést köthet maga és az általa képviselt társaság között, a harmadik feleknek a társaság feletti irányítást gyakorló vagy a céget képviselő személy személyazonosságának megismeréséhez képesnek kell lenniük az egyedüli tag azonosítására. Ezért ezeket a személyeket egyértelműen azonosítani kell.

(33)Az egységes piac működésének javítása érdekében a harmadik feleknek nemcsak a saját tagállamuk, hanem a más tagállamok társaságaira vonatkozó adatokhoz is hozzá kell férniük. A belföldi helyzethez hasonlóan a harmadik feleknek jogi bizonyossággal kell rendelkezniük a törvényes képviselők, a személyegyesítő társaságok tagjai és a társaság képviseletére jogosult egyéb személyek, valamint a másik tagállambeli társaságok egyedüli részvényesei tekintetében. Ezért ezeket az adatokat uniós szinten elérhetővé kell tenni a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, amely többnyelvű és összehasonlítható módon biztosít hozzáférést az ilyen jellegű adatokhoz, és ezáltal biztosítja határokon átnyúló helyzetekben a harmadik felek azonos szintű védelmét. A törvényes képviselők, a személyegyesítő társaságok tagjai és a társaság képviseletére jogosult más személyek, valamint az egyedüli részvényesek személyazonosságát illető jogi bizonyosság érdekében szükséges, hogy ezek a személyek egyértelműen azonosíthatók legyenek. Az e személyek pontos személyazonosságával kapcsolatos bizonyosság biztosítására különösen nagy szükség van a határokon átnyúló helyzetekben, amelyekben a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer minden tőke- és személyegyesítő társaság esetében hozzáférést biztosít ezekhez az adatokhoz. Tekintettel arra, hogy a nemzeti rendszerek eltérő megközelítést követnek a szóban forgó személyek azonosítására, a személyes adatok uniós szinten hozzáférhető kategóriáit össze kell hangolni. Míg a szóban forgó személyek vezeték- és utóneve olyan személyes adatnak minősül, amely az azonosításukat szolgálja, a vezetéknév és az utónév nem garantálja minden esetben az egyedi azonosítást, ezért azt további adatokkal kell kiegészíteni. Ebben a tekintetben a születési év megadása sem lenne elegendő, tekintettel arra, hogy bizonyos nevek – a vezetéknév és az utónév, és ezek kombinációja egyaránt – gyakoriak lehetnek bizonyos tagállamokban, valamint arra, hogy a gyakori nevek gyakran éves ciklusokat követnek, aminek következtében ugyanabban az évben sok azonos nevű személy születik. Ezért szükséges és arányos annak előírása, hogy a nyilvántartásokban a törvényes képviselők, a társaság tagjai és a társaság képviseletére jogosult személyek, valamint az egyedüli részvényesek teljes születési dátuma hozzáférhető legyen.

(34)A tagállamoknak az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelniük a törvényes képviselőkre, a társasági tagokra és más, a társaság képviseletére jogosult személyekre, valamint az egyedüli részvényesekre vonatkozó személyes adatokat, beleértve azokat a személyes adatokat is, amelyeket a nyilvántartásokban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 60 összhangban a Bizottságnak ezen irányelvvel összefüggésben személyes adatokat kell kezelnie. A tagállamoknak és a Bizottságnak különösen megfelelő adatvédelmi biztosítékokat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a személyes adatok ezen irányelv alkalmazásában történő kezelése az ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértékre korlátozódjon.

(35)Annak biztosítása érdekében, hogy minden uniós polgár élvezhesse a cégnyilvántartásokban hozzáférhető több cégadat előnyeit, alapvető fontosságú, hogy a fogyatékossággal élő személyek ezeket az adatokat hozzáférhető formátumban olvashassák. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikke szerint a részes államoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő alapon hozzáférhessenek többek között az információkhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint a lakosság előtt nyitott vagy számára biztosított létesítményeket és szolgáltatásokat is. E tekintetben az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv 61 általános akadálymentességi követelményeket határoz meg a közszektor szervezeteinek weboldalaira és mobilalkalmazásaira vonatkozóan azzal a céllal, hogy azokat könnyebben hozzáférhetővé tegye a felhasználók, különösen a fogyatékkal élők számára, és támogassa az interoperabilitást. Az (EU) 2016/2102 irányelv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy alkalmazását terjesszék ki a lakosság előtt nyitott vagy a lakosság számára biztosított létesítményeket és szolgáltatásokat kínáló magánjogi jogalanyokra. Továbbá az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanács irányelv 62 tartalmaz akadálymentességi követelményeket bizonyos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, beleértve webhelyeiket és a kapcsolódó információkat is. Figyelemmel a cégnyilvántartások vezetéséért felelős szervek sokféleségére – a bíróságoktól és a közigazgatási hatóságoktól a magánszervezetekig –, valamint a cégnyilvántartások tevékenységének sokrétűségére, fel kell mérni, hogy szükség van-e konkrét intézkedésekre annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek minden tagállamban a többi felhasználóval egyenlő alapon férhessenek hozzá a cégnyilvántartások által biztosított cégadatokhoz.

(36)A tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani ezen irányelv céljait, nevezetesen a cégnyilvántartásokban és a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül elérhető cégadatok mennyiségének növelését és megbízhatóságának javítását, valamint a cégnyilvántartásokban elérhető cégadatok közvetlen felhasználásának lehetővé tételét a fióktelepek határon átnyúló létrehozása során, és ezek a célok – mértékük és hatásaik miatt – uniós szinten jobban megvalósíthatók. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(37)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával 63 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogszabályok megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok továbbítása.

(38)A Bizottságnak el kell végeznie ezen irányelv értékelését. A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében az értékelésnek a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia és a hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és alapot kell nyújtania a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához. Az értékelésnek ki kell terjednie az uniós cégbizonyítvánnyal, a digitális uniós meghatalmazással és a határokon átnyúló helyzetekben megkövetelt alakiságok csökkentésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokra. Ezen túlmenően a Bizottságnak értékelnie kell az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) és az illetékes hatóságok közötti együttműködési mechanizmusokat biztosító egyéb rendszerek közötti ágazatközi interoperabilitás lehetőségét, például az adózás vagy a társadalombiztosítás vagy az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszer 64 területén azzal a céllal, hogy az egységes piacon a határokon átnyúlóan nagyobb mértékben összekapcsolt közigazgatások jöjjenek létre. 65 Végül a Bizottságnak értékelnie kell azt is, szükséges-e további intézkedéseket bevezetni annak érdekében, hogy a cégnyilvántartások által biztosított cégadatokhoz való hozzáférés során teljes mértékben figyelembevételére kerüljenek a fogyatékossággal élő személyek szükségletei.

(39)Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki [2022/2023 XX XX]-án/-én nyilvánított véleményt 66 .

(40)A 2009/102/EK és az (EU) 2017/1132 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/102/EK irányelv módosítása

A 2009/102/EK irányelv 3. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Ha egy társaság azért válik egyszemélyes társasággá, mert az összes üzletrészének tulajdonát egyetlen személy szerzi meg, úgy ezt a tényt, az egyedüli tag személyének megjelölésével együtt, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett aktában vagy cégnyilvántartásban kell rögzíteni, illetve bejegyeztetni, és az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében említett, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Az (EU) 2017/1132 irányelv 18. cikkét és 19. cikkének (1) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.”

2. cikk

Az (EU) 2017/1132 irányelv módosításai

Az (EU) 2017/1132 irányelv a következőképpen módosul:

1.Az I. cím címe helyébe a következő szöveg lép:

„ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE”.

2.Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)a szöveg a második franciabekezdés után a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„– a cégadatok előzetes ellenőrzésére vonatkozó közös szabályrendszer,”;

b)a szöveg a harmadik franciabekezdés után a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„– a személyegyesítő társaságokra vonatkozó közzétételi követelmények,”.

3.Az I. cím II. fejezetében a 2. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:

„A társaság érvénytelensége és a kötelezettségeinek érvényessége”.

4.A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e szakaszban előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt társasági formákra és – amennyiben ez az irányelv ekként rendelkezik – a IIB. mellékletben felsorolt társasági formákra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni.”

5.A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Előzetes ellenőrzés

(1)A tagállamok rendelkeznek a társaság alapszabályának és alapító okiratának, illetve ezek bármely módosításának a társaság alapítása során történő előzetes közigazgatási vagy bírói ellenőrzésről. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezeket az okiratokat közokiratba kell foglalni.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságok alapítására vonatkozó jogszabályaik meghatározzák a társaság alapító okiratának, valamint – amennyiben azt külön okirat tartalmazza – alapszabályának jogszerűségi ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A tagállamok biztosítják, hogy az említett okiratok módosítása esetén is sor kerüljön ilyen ellenőrzésre.

A jogszerűségi ellenőrzés során meg kell győződni legalább a következőkről:

a)az alapító okiratra és – amennyiben azt külön okirat tartalmazza – az alapszabályra vonatkozó formai követelmények teljesülnek, és a 13h. cikkben említett mintákat helyesen alkalmazták;

b)a kötelező minimális tartalom szerepel az okiratban;

c)nincsenek nyilvánvaló érdemi jogi szabálytalanságok; valamint

d)a hozzájárulást – akár pénzbeli, akár nem pénzbeli hozzájárulás formájában – a nemzeti joggal összhangban befizették.

Amennyiben a IIB. mellékletben felsorolt társaságok alapításához a nemzeti jog nem írja elő alapító okirat és alapszabály elkészítését, a jogszerűség ellenőrzésére irányuló eljárásnak a nemzeti jog által az ilyen társaságok alapításához előírt okiratok alaki és tartalmi ellenőrzését kell magában foglalnia.

(3)    A tagállamok eltekinthetnek az e cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti jogszerűségi ellenőrzés elvégzésének kötelezettségétől, amennyiben a kérelmezők a 13h. cikkben említett mintákat használják.

(4)    A 13. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában, és (5) és (7) bekezdésében, valamint a 13g. cikk (3) bekezdésének a), d), e) és f) pontjában meghatározott szabályok értelemszerűen alkalmazandók a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságok alapításának olyan egyéb formáira is, amelyek nem teljes mértékben online módon történnek.

A tagállamok biztosítják, hogy szabályokat állapítsanak meg a kérelmezők személyazonosságának ellenőrzésére a társaságok alapításának ilyen egyéb formái esetében.

(5)    Az (1), (2) és (3) bekezdést a teljes mértékben online és az egyéb eljárásokra egyaránt alkalmazni kell.”

6.Az I. cím III. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

„Online és egyéb eljárások (alapítás, bejegyzés és adatbejelentés), közzététel és nyilvántartások”.

7.A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Hatály

Az e szakaszban és az 1A. szakaszban előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt társasági formákra és – amennyiben ez az irányelv ekként rendelkezik – az I., IIA. és IIB. mellékletben felsorolt társasági formákra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni.”

8.A 13a. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„7. »csoport«: egy anyavállalat és annak minden leányvállalata;

   8. »leányvállalat«: az anyavállalat által ellenőrzött társaság;

   9. »legfelső szintű anyavállalat«: olyan anyavállalat, amely a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 22. cikkének (1)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően közvetlenül vagy közvetve egy vagy több leányvállalatot ellenőriz, és amelyet nem ellenőriz egy másik társaság;

   10. »közbenső anyavállalat«: olyan, valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalat, amelyet nem ellenőriz egy másik, valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó társaság;

   11. »felülhitelesítés«: a valamely köztisztviselő aláírása valódiságának, az okiratot aláíró személy eljárási minőségének, valamint adott esetben az okiraton szereplő pecsét vagy bélyegző valódiságának tanúsítására irányuló alakiság;

   12. »hasonló alakiság«: az Apostille-egyezmény által előírt tanúsítvány csatolása.

________________________

*    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).”

9.A 13b. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) egy másik tagállamban a 910/2014/EU rendelettel összhangban kiadott elektronikus azonosító eszközök.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)     A tagállamok megtagadhatják az azonosító eszközök elismerését, ha az elektronikus azonosító eszközök biztonsági szintje nem felel meg a 910/2014/EU rendeletben meghatározott feltételeknek.”

10.A 13c. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez nem érinti a 10. cikkben meghatározott, az előzetes ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat.”;

b)a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ezt a bekezdést a 16b., 16c., 16d. és 16f. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.”

11.A 13f. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják, hogy az első bekezdés a), c) és d) pontjában említett adatok a IIB. mellékletben felsorolt társaságokra vonatkozó adatokat is tartalmazzanak.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk első bekezdésében meghatározott követelmények a 15. cikkben meghatározott, a benyújtási határidőkre és az adatok nyilvántartásokban való naprakészen tartására vonatkozó szabályokra is kiterjedjenek.”

12.A 13g. cikk a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)    A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a II. vagy IIB. mellékletben felsorolt társaságok valamelyike egy másik tagállamban alapít társaságot, az alapítás helye szerinti tagállam nyilvántartása a 22. cikkben említett, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül lekérje az alapító társaság bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartásában elérhető, az alapító társaságra vonatkozó, az alapítási eljárás szempontjából releváns okiratokat és adatokat, és a társaságot ne kérjék fel ezen adatok vagy okiratok benyújtására. A nyilvántartás lekérheti a 16b. cikk szerinti uniós cégbizonyítványt is.

   Amennyiben a nemzeti jog bármely hatóságot, személyt vagy szervet felhatalmaz a társaság alapítása bármely vonatkozásának kezelésére, és az első albekezdésben említett okiratokra és adatokra e feladatok ellátásához szükség van, az alapítás helye szerinti tagállam nyilvántartása az említett hatóság, személy vagy szerv rendelkezésére bocsátja a lekérdezett okiratokat és adatokat.

A tagállamok ezt a bekezdést a társaságok alapításának a teljes mértékben online módon történőtől eltérő egyéb formáira is alkalmazzák.”;

b)a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) a társaság főtevékenysége jogszerűségének ellenőrzésére irányuló eljárások;”

ii. az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) a társaság neve jogszerűségének ellenőrzésére irányuló eljárások;”

c)a (4) bekezdés a) pontját el kell hagyni.

13.A 13h. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatát el kell hagyni.

14.A 13j. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok biztosítják, hogy az okiratokat és adatokat – beleértve azok bármely módosítását is – a társaság bejegyzésének helye szerinti nyilvántartáshoz online be lehessen nyújtani.”;

b)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)     A 10. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 13g. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az okiratok és adatok online benyújtására.”;

c)a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)    A 10. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 13g. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az okiratok és adatok II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságok általi, a teljes mértékben online történő benyújtásától eltérő egyéb formában történő benyújtására is.”

15.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)a 14. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

A tőkeegyesítő társaságok által közlendő okiratok és adatok”; 

b)a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„l) a központi ügyvezetés helye, amennyiben az nem a székhely szerinti tagállamban található;

m) az üzleti tevékenység fő helye, amennyiben az nem a székhely szerinti tagállamban található.”

16.A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„14a. cikk

A személyegyesítő társaságok által közlendő okiratok és adatok

A tagállamok a IIB. mellékletben felsorolt társasági formák esetében legalább a következő okiratok és adatok tekintetében biztosítják a kötelező adatközlést:

a)a személyegyesítő társaság neve;

b)a személyegyesítő társaság társasági formája;

c)a személyegyesítő társaság székhelye és a nyilvántartás szerinti tagállam;

d)a személyegyesítő társaság székhelyének áthelyezése;

e)a személyegyesítő társaság nyilvántartási száma;

f)a tagok hozzájárulásának teljes összege;

g)az alapító okirat, valamint – amennyiben azt külön okirat tartalmazza – az alapszabály, amennyiben ezeket az okiratokat nemzeti jogszabály előírja;

h)a g) pontban említett okiratok bármely módosítása, beleértve annak az időtartamnak a meghosszabbítását is, amelyre a személyegyesítő társaságot létrehozták;

i)az alapító okirat, illetve az alapszabály minden módosítását követően a hatályos alapító okiratnak vagy alapszabálynak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt teljes szövege;

j)azon tagok adatai, akik jogosultak a személyegyesítő társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban, valamint információ arról, hogy a személyegyesítő társaság képviseletére jogosult tagok önálló vagy kizárólag együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkeznek-e;

k)a j) ponttól eltérő esetekben a beltagok adatai, valamint betéti társaságok esetében a kültagok adatai;

l)minden egyes üzleti évre vonatkozóan azok a pénzügyi beszámolók, amelyeket a 86/635/EGK* és a 91/674/EGK** tanácsi irányelvvel, valamint a 2013/34/EU irányelvvel összhangban kell közzétenni;

m)a személyegyesítő társaság megszűnése;

n)a személyegyesítő társaság érvénytelenségét megállapító bírósági határozat;

o)a felszámolók adatai, jogkörük, kivéve, ha ezt a jogkört egyértelműen és kizárólagosan a jogszabályok, illetve a személyegyesítő társaság alapszabálya határozza meg;

p)a felszámolási eljárás befejezése, valamint azokban a tagállamokban, ahol a cégnyilvántartásból történő törlés jogkövetkezményekkel jár, e törlés ténye;

q)a személyegyesítő társaság központi ügyvezetésének helye, amennyiben az nem a székhely szerinti tagállamban található;

r)a személyegyesítő társaság üzleti tevékenységének fő helye, amennyiben az nem a székhely szerinti tagállamban található.

14b. cikk

A vállalatcsoportokra vonatkozó adatok

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalat a bejegyzésének helye szerinti nyilvántartásban legalább a következő adatokat közölje a csoportjára vonatkozóan:

a)a leányvállalat neve és társasági formája;

b)az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az egyes leányvállalatokat bejegyezték, valamint ezek nyilvántartási száma;

c)a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó leányvállalatok mindegyikének EUID-je;

d)a csoport neve, ha eltér a legfelső szintű anyavállalat nevétől.

e)az egyes leányvállalatoknak a csoportstruktúrán belüli, ellenőrzés alapján meghatározott helye.

(2) Amennyiben a legfelső szintű anyavállalatra egy harmadik ország joga az irányadó, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közbenső anyavállalatnak kell közölnie. Egynél több közbenső anyavállalat esetén ezeket az adatokat csak az egyiküknek kell közölnie. A közbenső anyavállalatnak emellett közölnie kell a legfelső szintű anyavállalat és azon harmadik ország nevét, ahol a legfelső szintű anyavállalatot bejegyezték.

Amennyiben nincs olyan közbenső anyavállalat, amelyre valamely tagállam joga az irányadó, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó leányvállalatnak kell közölnie. Egynél több leányvállalat esetén az (1) bekezdésben hivatkozott adatokat csak az egyiküknek kell közölnie. A leányvállalatnak emellett közölnie kell a legfelső szintű anyavállalat és azon harmadik ország nevét, ahol a legfelső szintű anyavállalatot bejegyezték.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalat, vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalat vagy leányvállalat közölje a bejegyzésének helye szerinti nyilvántartással a legfelső szintű anyavállalat és a csoport összes leányvállalata által birtokolt tőkerészesedések arányát.

(4) A valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalat, vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalat vagy leányvállalat bejegyzésének helye szerinti nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az (1)–(3) bekezdéssel összhangban szolgáltatott adatokat, beleértve azt az időpontot is, amikor ezeket közölték, vagy amikor azokat a (6) bekezdéssel összhangban frissítették vagy megerősítették.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalatot vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalatot a leányvállalatok bármelyikétől eltérő tagállamban jegyezték be, a legfelső szintű anyavállalat vagy adott esetben a közbenső anyavállalat nyilvántartása a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül megossza a következő adatokat minden egyes más tagállamban bejegyzett leányvállalat nyilvántartásával:

a)    a legfelső szintű anyavállalat neve, EUID-je és – ha eltér a legfelső szintű anyavállalat nevétől – a csoport neve; vagy

b)    amennyiben a legfelső szintű anyavállalatra egy harmadik ország joga az irányadó, a (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalat neve, annak EUID-je, a legfelső szintű anyavállalat és a bejegyzése szerinti harmadik ország neve, valamint – ha eltér a legfelső szintű anyavállalat nevétől – a csoport neve.

Amennyiben nincs közbenső anyavállalat, és a (2) bekezdésben említett leányvállalatot más leányvállalatoktól eltérő tagállamban jegyezték be, e leányvállalat nyilvántartása a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül megosztja minden egyes, más tagállamban bejegyzett leányvállalat nyilvántartásával a leányvállalat nevét, az EUID-jét, a legfelső szintű anyavállalat és a bejegyzése szerinti harmadik ország nevét, valamint – ha eltér a legfelső szintű anyavállalat nevétől – a csoport nevét.

A tagállamok ezt a bekezdést olyan helyzetekben is alkalmazhatják, amikor a legfelső szintű – vagy adott esetben a közbenső – anyavállalatot és a leányvállalatokat ugyanabban a tagállamban jegyezték be.

Az egyes leányvállalatok nyilvántartása ezeket az adatokat nyilvánosan elérhetővé teszi.

(6) A legfelső szintű anyavállalat, vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalat vagy leányvállalat legalább évente egyszer, de legkésőbb a számviteli dokumentumok közzétételének időpontjáig, és amennyiben ilyen közzétételre nincs szükség, a pénzügyi év végéig frissíti az (1)–(3) bekezdésben előírt adatokat, vagy megerősíti, hogy nem történt változás a csoport szerkezetében.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalat, vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalat vagy leányvállalat az (1) vagy (2) bekezdés szerinti közzétételt megelőzően megossza a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó valamennyi leányvállalattal az (5) bekezdésben említett adatokat.

(8) Az (5) bekezdésben említett adatok változása esetén a csoport valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó minden leányvállalata – beleértve a közbenső anyavállalatokat is – a változás időpontjától számított két héten belül közli a változást azzal a nyilvántartással, amelyben bejegyezték.

(9)    A tagállamok biztosítják, hogy az (1)–(3), (5), (6) és (8) bekezdésben említett adatok térítésmentesen hozzáférhetők legyenek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül.

(10) A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer az (1) vagy (2) bekezdésben, valamint a (3), (6) és (8) bekezdésben említett és a rendszeren keresztül a nyilvántartások által e cikkel összhangban továbbított adatok alapján megjeleníti a portálon a csoport szerkezetét.

(11) Ez a cikk nem alkalmazandó, ha a csoport csak két társaságot foglal magában, és a leányvállalat a 2009/102/EK irányelv hatálya alá tartozik.

* A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

** A Tanács 91/674/EGK irányelve (1991. december 19.) a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).”

_____

17.A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Naprakész nyilvántartások

(1) A tagállamok eljárásokat vezetnek be annak biztosítására, hogy a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságokra vonatkozó, a 16. cikkben említett nyilvántartásokban tárolt adatok naprakészek legyenek.

(2) Ezen eljárásoknak legalább a következőket kell biztosítaniuk:

a)a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságok a változtatások időpontjától számított legfeljebb 15 munkanapon belül közlik a nyilvántartással az okiratokban és adatokban bekövetkezett bármely változást. Ez a határidő nem alkalmazandó a 14b. cikk alapján közlendő adatokban és a 14. cikk f) pontjában és a 14a. cikk l) pontjában említett pénzügyi beszámolókban bekövetkezett változásokra;

b)a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságokra vonatkozó okiratokban és adatokban bekövetkező bármely változást bejegyzik a nyilvántartásba, és a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban a benyújtáshoz szükséges valamennyi alaki követelmény – beleértve az összes olyan okirat és adat beérkezését is, amelyek megfelelnek a nemzeti jognak – teljesítésétől számított 5 munkanapon belül közlik;

c)a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságok minden naptári évben egyszer megerősítik, hogy a nyilvántartásban szereplő, a társaságra vonatkozó adatok naprakészek, és a nyilvántartások nyilvánosságra hozzák azt a dátumot, amikor a társaság visszaigazolta vagy frissítette az adatokat;

d)a társaságokra vonatkozó konkrét adatok ellenőrzése érdekében a nyilvántartások a nemzeti jogban meghatározott eljárási kereten belül konzultálhatnak más érintett hatóságokkal vagy nyilvántartásokkal.

(3) A tagállamok eljárásokat vezetnek be annak ellenőrzésére, hogy kétség esetén a 16. cikkben említett nyilvántartásokba bejegyzett társaságok teljesítik-e azokat a követelményeket, amelyek a további nyilvántartáshoz szükségesek. Az ezen eljárásokra irányadó szabályoknak magukban kell foglalniuk annak lehetőségét, hogy a társaság észszerű határidőn belül helyesbítse a vonatkozó adatokat, biztosítaniuk kell, hogy a társaságok státuszát ennek megfelelően frissítsék a nyilvántartásban, és indokolt esetben tartalmazniuk kell annak lehetőségét is, hogy a nemzeti joggal összhangban töröljék a társaságokat a nyilvántartásból.”

18.A 16. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden tagállam központi nyilvántartásában, kereskedelmi nyilvántartásában vagy cégjegyzékében (a továbbiakban: a nyilvántartás) külön aktát kell nyitni valamennyi ott nyilvántartásba vett, a II. és IIB mellékletben felsorolt társaság számára.

A tagállamok biztosítják, hogy a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságok rendelkezzenek az (EU) 2021/1042 bizottsági végrehajtási rendelet* mellékletének 9. pontjában említett EUID-vel, amely lehetővé teszi egyértelmű azonosításukat a 22. cikkel összhangban létrehozott, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (a továbbiakban: a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) keresztül történő, a nyilvántartások közötti kommunikáció során. Ennek az egyedi azonosítónak magában kell foglalnia legalább a nyilvántartás szerinti tagállamnak, a származás helye szerinti nemzeti nyilvántartásnak és a vállalat e nyilvántartásban szereplő számának azonosítását lehetővé tévő elemeket, valamint adott esetben az azonosítási hibák elkerülésére szolgáló jellemzőket.”

____________

* A Bizottság (EU) 2021/1042 végrehajtási rendelete (2021. június 18.) az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírások és eljárások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 225., 2021.6.25., 7. o.).

19.A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) E cikk (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell a 14a. cikkben említett valamennyi okiratra és adatra. E cikk (2) bekezdését alkalmazni kell a 14b. cikkben említett adatokra.”

20.A 16a. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás által szolgáltatott okiratok és adatok elektronikus másolatai és kivonatai kompatibilisek legyenek a [Kiadóhivatal: hivatkozás a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra] szerinti európai digitális személyiadat-tárcával.

(6) Ez a cikk értelemszerűen alkalmazandó a 14a. és 14b. cikkben említett okiratok és adatok egészének vagy egy részének másolataira.”

21.A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„16b. cikk

Uniós cégbizonyítvány

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 16. cikkben említett nyilvántartások a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságokra vonatkozóan kiadják az uniós cégbizonyítványt. Az uniós cégbizonyítványt valamennyi tagállamban el kell fogadni a társaság létesítésének, valamint az e cikk (2), illetve (3) bekezdésében felsorolt azon adatoknak a meggyőző bizonyítékaként, amelyeket a társaságot bejegyző nyilvántartás a kiállítás időpontjában tartalmaz.

(2) A II. mellékletben felsorolt tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó uniós cégbizonyítványnak tartalmaznia kell a következő adatokat, beleértve azt az időpontot is, amikor az uniós cégbizonyítványban szereplő adatokat a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően utoljára frissítették:

a)a társaság neve;

b)a társaság társasági formája;

c)a társaság nyilvántartási száma és a nyilvántartás szerinti tagállam;

d)a társaság EUID-je;

e)a társaság székhelye;

f)a társaság postai vagy kapcsolattartási címe;

g)a társaság elektronikus levelezési címe;

h) a társaság bejegyzésének időpontja;

i)a jegyzett tőke összege;

j)a cég státusza;

k)azoknak a személyeknek az adatai, akik szervként vagy szerv tagjaként jogosultak harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban a társaság képviseletére, továbbá arra vonatkozó adat, hogy a társaság képviseletére jogosult személyek önálló vagy együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkeznek-e;

l)a társaság tevékenységi köre;

m)az az időtartam, amelyre a társaságot létrehozták;

n)a társaság weboldalának adatai, amennyiben a nemzeti nyilvántartás tartalmazza ezeket az adatokat.

(3) A IIB. mellékletben felsorolt személyegyesítő társaságokra vonatkozó uniós cégbizonyíványnak tartalmaznia kell az e cikk (2) bekezdésének a), b), c), d), e), f), g), h), j) k), l), m) és n) pontjában említett adatokat, beleértve azt az időpontot is, amikor az uniós cégbizonyítványban szereplő adatokat a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően legutóbb frissítették.

Emellett az uniós cégbizonyítványnak a következő adatokat is tartalmaznia kell:

a) a tagok hozzájárulásának teljes összege;

b) a beltagok adatai, valamint betéti társaságok esetében a kültagok adatai;

c) azon személyek adatai, akik jogosultak a személyegyesítő társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az uniós cégbizonyítvány a 16. cikkben említett nyilvántartásból a nyilvántartáshoz papíron vagy elektronikus úton benyújtott kérelem alapján beszerezhető legyen.

A tagállamok biztosítják, hogy az uniós cégbizonyítvány elektronikus változata a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül is beszerezhető legyen.

(5) Az uniós cégbizonyítvány papíron vagy elektronikus formában történő beszerzéséért fizetendő díj nem haladhatja meg annak adminisztratív költségét, beleértve a nyilvántartások fejlesztésének és karbantartásának költségeit is.

A tagállamok biztosítják, hogy a II. és IIB. mellékletben felsorolt valamennyi társaság naptári évenként legalább egyszer ingyenesen, elektronikus formátumban beszerezhesse az uniós cégbizonyítványát.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás által szolgáltatott uniós cégbizonyítvány elektronikus változatát a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások révén hitelesítsék annak garantálása érdekében, hogy azt a nyilvántartás szolgáltatta, és annak tartalma a nyilvántartásban szereplő adatok hiteles másolata, vagy összhangban van az abban foglalt adatokkal. Az uniós cégbizonyítványnak kompatibilisnek kell lennie továbbá a [Kiadóhivatal: hivatkozás a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra] szerinti európai digitális személyiadat-tárcával is.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás által szolgáltatott uniós cégbizonyítvány papíralapú változata tartalmazza a kiállításának napját, valamint a nyilvántartás pecsétjét vagy bélyegzőjét annak garantálása érdekében, hogy annak tartalma a nyilvántartásban szereplő adatok hiteles másolata, vagy összhangban van az abban foglalt adatokkal. Az uniós cégbizonyítványon fel kell tüntetni egy olyan technikai elemet is, például egyedi protokollszámot vagy azonosító számot, amely lehetővé teszi az okmány eredetének és hitelességének elektronikus ellenőrzését. 

(8) A Bizottság a portálon az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzéteszi az uniós cégbizonyítvány mintáját.

16c. cikk

Digitális uniós meghatalmazás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy annak érdekében, hogy más tagállamban ezen irányelvvel összefüggésben eljárást folytathassanak le, a II. és IIB. mellékletben felsorolt társaságok valamely személynek a társaság képviseletére történő felhatalmazása céljából e cikkel összhangban egy egységes modell alapján digitális uniós meghatalmazást készíthessenek.

A digitális uniós meghatalmazást a nemzeti jogi és formai követelményekkel összhangban kell elkészíteni és visszavonni. A digitális uniós meghatalmazás elkészítésére vonatkozó nemzeti követelményeknek magukban kell foglalniuk legalább a meghatalmazást adó személy személyazonosságának, jogképességének és a társaság képviseletére való jogosultságának ellenőrzését.

A tagállamok biztosítják, hogy a digitális uniós meghatalmazást a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások révén hitelesítsék, és azok kompatibilisek legyenek a [Kiadóhivatal: hivatkozás a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra] szerinti európai digitális személyiadat-tárcával.

(2) A digitális uniós meghatalmazást el kell fogadni annak bizonyítékaként, hogy a meghatalmazott személy a dokumentumban meghatározottak szerint jogosult a társaság képviseletére.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett társaságok a digitális uniós meghatalmazást, annak bármely módosítását és visszavonását benyújtsák ahhoz a nyilvántartáshoz, amelyben a társaságot bejegyezték.

(4) Az illetékes hatóságoknak, a 16. cikkben említett nyilvántartásoknak és bármely más olyan harmadik félnek, amely bizonyítani tudja jogos érdekét, hozzáféréssel kell rendelkeznie a társaság nyilvántartásában szereplő digitális uniós meghatalmazáshoz.

(5) A Bizottság a portálon az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzéteszi a digitális uniós meghatalmazás egységes mintáját.

16d. cikk

Mentesség a felülhitelesítés és a hasonló alakiság alól

(1) Amennyiben a 16. cikkben említett nyilvántartás által rendelkezésre bocsátott okiratok és adatok hiteles másolatként hitelesített másolatait és kivonatait – beleértve a hiteles fordításokat is – egy másik tagállamban kell bemutatni, a tagállamok biztosítják, hogy azok mentesüljenek a felülhitelesítés és a hasonló alakiság minden formája alól.

Ez a bekezdés az okiratok és adatok elektronikus másolataira és kivonataira vonatkozik, beleértve a hiteles fordításokat is, amennyiben azokat a 16a. cikk (4) bekezdésével összhangban hitelesítették, valamint azokra a papíralapú másolatokra, amelyek tartalmazzák a kiállítás dátumát, valamint a nyilvántartás pecsétjét vagy bélyegzőjét, és olyan technikai elemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a dokumentum eredetének és hitelességének elektronikus ellenőrzését, például egyedi protokollszám vagy azonosító szám formájában.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 16b. cikkel összhangban kiállított uniós cégbizonyítvány, a 16c. cikkben említett digitális uniós meghatalmazás, valamint a 86n., 127a. és 160n. cikkel összhangban továbbított működést megelőző tanúsítványok mentesüljenek a felülhitelesítés és a hasonló alakiság minden formája alól.

(3) Amennyiben az ezen irányelv szerinti eljárásokkal összefüggésben valamely tagállamban kiállított közjegyzői okiratokat, adminisztratív okmányokat, azok hiteles másolatait és fordításait egy másik tagállamban kell bemutatni, a tagállamok biztosítják, hogy azok mentesüljenek a felülhitelesítés és a hasonló alakiság minden formája alól.

Ez a bekezdés az elektronikus közjegyzői okiratokra és adminisztratív okmányokra, valamint azok hiteles másolataira és fordításaira vonatkozik, amennyiben azokat a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások révén hitelesítették, valamint azokra a papíralapú okiratokra, amelyek olyan technikai elemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi az okirat eredetének és hitelességének elektronikus ellenőrzését, például egyedi protokollszám vagy azonosító szám formájában.

16e. cikk

Biztosítékok alapos kétség esetén

(1)    Amennyiben egy másik tagállam azon hatóságainak, amelyeknek a 16d. cikk (1) bekezdésével összhangban egy nyilvántartás által rendelkezésre bocsátott és hiteles másolatként hitelesített okiratok és adatok másolatait és kivonatait, vagy a 16b. cikkel összhangban kiállított uniós cégbizonyítványt bemutatják, észszerű kétségeik vannak az eredetet és a hitelességet illetően, beleértve a pecsét vagy bélyegző valódiságát is, vagy okkal feltételezik, hogy az okmányt meghamisították vagy manipulálták, tájékoztatás iránti megkereséssel fordulhatnak a kapcsolattartó ponthoz:

a) azon nyilvántartásnál, amely az okiratok és adatok másolatait és kivonatait rendelkezésre bocsátotta, vagy

b) azon hatóság tagállamának nyilvántartásánál, amelynél az okiratok és adatok másolatait és kivonatait bemutatták. Ez a nyilvántartás a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül ellenőrzi az okiratok és adatok e másolatainak és kivonatainak hitelességét az azokat rendelkezésre bocsátó nyilvántartásnál.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a 16. cikkben említett nyilvántartásuknál lévő megfelelő kapcsolattartó pontról.

(2)    Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás iránti megkeresésnek tartalmaznia kell azokat az okokat, amelyek miatt a hatóság kétségbe vonja a dokumentum hitelességét, beleértve legalább azt, hogy a kivonatot nem lehetett elektronikus ellenőrzési módszerekkel hitelesíteni. Minden megkereséshez csatolni kell az érintett okirat és adatok elektronikus úton továbbított másolatát vagy kivonatát.

A nyilvántartás vizsgálat nélkül elutasítja azokat a megkereséseket, amelyek nem felelnek meg az e bekezdésben meghatározott követelményeknek, és az elutasításról tájékoztatja a megkereső hatóságot.

(3)    A kapcsolattartó pontok az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti megkeresésre legfeljebb 5 munkanapon belül válaszolnak.

(4)    Ha az okiratok és adatok másolatainak és kivonatainak hitelességét nem erősítik meg, a megkereső hatóság dönthet úgy, hogy azokat nem fogadja el.

16f. cikk

A fordításra vonatkozó mentesség

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 16. cikkben említett nyilvántartások által szolgáltatott és határokon átnyúló helyzetekben – többek között a 13g. cikk (2a) bekezdésében és a 28a. cikk (5) bekezdésében említett helyzetekben – felhasznált okiratok és adatok másolatai vagy kivonatai esetében ne legyen szükség fordításra:

a)ha az okirat vagy adat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén készült, ahol az okiratot vagy adatot bemutatják, vagy hivatalos nyelveinek egyikén, ha az adott tagállamnak több hivatalos nyelve van, vagy bármely más olyan nyelven, amelyet az adott tagállam kifejezetten elfogad;

b)ha az adat a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül hozzáférhető, és a 18. cikkben említett magyarázó címkék révén azonosítható;

c)ha az adott adat szerepel a 16b. cikkben említett uniós cégbizonyítványban.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a 16. cikkben említett nyilvántartások által rendelkezésre bocsátott alapító okiratot és – amennyiben azt külön okirat tartalmazza – alapszabályt, valamint egyéb okiratokat egy másik tagállamban kell bemutatni, csak akkor legyen szükség hiteles fordításra, ha azt az okirat felhasználásának célja – például kötelező közzétételi követelmény teljesítése vagy bírósági eljárásban történő bemutatás – indokolja, és az feltétlenül szükséges.”

22.A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a cikk a 14a. cikkben meghatározott, a személyegyesítő társaságokra vonatkozó adatokra is alkalmazandó.”

23.A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Okiratok és adatok elektronikus másolatainak hozzáférhetősége

(1)     A 14., 14a. és 14b. cikkben említett okiratok és adatok elektronikus másolatát a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül is nyilvánosan elérhetővé kell tenni. A tagállamok a II. és IIB. mellékletben felsoroltaktól eltérő formájú társaságok számára is rendelkezésre bocsáthatják a 14., 14a. és 14b. cikkben említett okiratokat és adatokat.

A 16a. cikk (3), (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé tett okiratok és adatok elektronikus másolataira is.

(2)     A tagállamok biztosítják, hogy a 14., 14a. és 14b. cikkben, a 19. cikk (2) bekezdésében, valamint a 19a. cikk (2) bekezdésében említett okiratok és adatok szabványos üzenetformátumban hozzáférhetőek legyenek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, és elektronikus eszközökkel elérhetők legyenek. A tagállamok ezen túlmenően az adattovábbítás biztonsága minimális szabványainak betartását is garantálják.

(3)    A Bizottság az Unió minden hivatalos nyelvén rendelkezésre álló keresőszolgáltatást biztosít a tagállamokban nyilvántartásba vett társaságokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a portálon keresztül hozzáférhetővé tegye a következőket:

a) a 14., 14a. és 14b. cikkben, a 19. cikk (2) bekezdésében és a 19a. cikk (2) bekezdésében említett okiratok és adatok, beleértve a II. és IIB. mellékletben felsoroltaktól eltérő formájú társaságokra vonatkozókat is, amennyiben a tagállamok rendelkezésre bocsátottak ilyen okiratokat;

aa) a 86g., a 86n., a 86p., a 123., a 127a., a 130., a 160g., a 160n és a 160p. cikkben említett okiratok és adatok;

b) az adatokat és az okiratok típusait felsoroló, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető magyarázó címkék.

(4)    A tagállamok biztosítják, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül a 14. cikk d) pontjában, a 14a. cikk j) és k) pontjában, a 19. cikk (2) bekezdésének g) pontjában, a 19a. cikk (2) bekezdésének g) pontjában, a 30. cikk (1) bekezdésének e) pontjában és a 36. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett személyek vezetéknevét, utónevét és születési idejét közzétegyék.

(5)    A tagállamok biztosítják, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül a 2009/102/EK irányelv 3. cikkében említett személyek vezetéknevét, utónevét és születési idejét közzétegyék.

(6)    A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartások, a hatóságok és a nemzeti jog szerint az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárások bármely vonatkozásának kezelésére felhatalmazott személyek vagy szervek ne tároljanak a 13g., 28a. és 30a. cikk alkalmazásában a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül továbbított személyes adatokat, kivéve, ha az uniós vagy a nemzeti jog másként rendelkezik.”

24.A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„19a. cikk

A személyegyesítő társaságokra vonatkozó okiratokért és adatokért felszámítható díjak

(1) A 14a. cikkben említett okiratoknak és adatoknak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül való beszerzéséért felszámított díj nem haladhatja meg azok adminisztratív költségét, beleértve a nyilvántartások fejlesztésének és karbantartásának költségeit is.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a IIB. mellékletben felsorolt társaságok vonatkozásában a következő adatok és okiratok díjmentesen hozzáférhetők legyenek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül:

a) a személyegyesítő társaság neve és társasági formája;

b) a személyegyesítő társaság székhelye és a nyilvántartás szerinti tagállam;

c) a személyegyesítő társaság nyilvántartási száma és EUID-je;

d) a személyegyesítő társaság weboldalának adatai, amennyiben a nemzeti nyilvántartás tartalmazza ezeket az adatokat;

e) a személyegyesítő társaság státusza a nemzeti jog szerint, például az, hogy a társaságot megszüntették, törölték a nyilvántartásból, felszámolták, a társaság végelszámolással megszűnt, gazdaságilag aktív vagy inaktív;

f) a személyegyesítő társaság tevékenységi köre;

g) azon tagok adatai, akik a személyegyesítő társaságot képviselik harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban; valamint arra vonatkozó adat, hogy a személyegyesítő társaság képviseletére jogosult tagok önálló vagy kizárólag együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkeznek-e;

h) a személyegyesítő társaság által egy másik tagállamban megnyitott bármely fióktelepre vonatkozó adatok, beleértve annak nevét, nyilvántartási számát, EUID-jét és a fióktelep bejegyzésének helye szerinti tagállamot.”

25.A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ezt a cikket a 14a. és 14b. cikkre is alkalmazni kell.”

26.A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) Kapcsolatokat kell létrehozni a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer, az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének (10) bekezdése és 31. cikkének (9) bekezdése szerinti tényleges tulajdonosi nyilvántartások összekapcsolása, valamint az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása között**.

Az első albekezdés szerinti kapcsolatok létrehozása nem módosíthatja vagy kerülheti meg az említett nyilvántartásokat és összekapcsolásokat létrehozó keretekben meghatározott adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat és követelményeket.”

___

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73–117. o.).

**    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (átdolgozás) (HL L 141., 2015.6.5., 19–72. o.).

27.A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja továbbá az alábbiakat:

a) az adatoknak a 13g. cikk (2a) bekezdésében említett, az alapító társaság nyilvántartása és az alapítandó társaság nyilvántartása közötti, valamint a 28a. cikk (5) bekezdésében említett, a társaság nyilvántartása és a fióktelep nyilvántartása közötti lekérdezésére igénybe vehető módszereket meghatározó műszaki leírás és részletes adatjegyzék;

b) a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül rendelkezésre bocsátandó, a 14a. és 14b. cikkben, valamint a 19a. cikk (2) bekezdésében említett adatokat meghatározó részletes adatjegyzék, magyarázócímke-használati szabályok és műszaki leírás;

c) a 14b. cikk (5) bekezdésébenben említett, a nyilvántartások közötti információcserére vonatkozó részletes adatlista és műszaki leírás;

d) a csoportok struktúrájának a 14b. cikk (10) bekezdése szerinti megjelenítéséhez szükséges technikai részletek és részletes adatjegyzék;

e) a 16. cikk (6) bekezdésével összhangban benyújtandó okiratokra és adatokra vonatkozó technikai szabványok és taxonómia, figyelembe véve a tagállami nyilvántartásokban már használt technikai szabványokat;

f) a 16b. cikkben említett uniós cégbizonyítvány műszaki leírása, taxonómiája és többnyelvű mintái;

g) a 16c. cikkben említett digitális uniós meghatalmazás műszaki leírása, taxonómiája és többnyelvű egységes mintái;

h) a 22. cikk (7) bekezdésében említett összekapcsolások közötti kölcsönös hozzáférést meghatározó műszaki leírás és részletes adatjegyzék, amely magában foglalja a 16. cikkel összhangban a társaságokhoz rendelt egyedi azonosító alkalmazását;

i) a 16e. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzést meghatározó műszaki leírás és részletes adatjegyzék.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 164. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

28.A 26. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ezt a cikket a IIB. mellékletben felsorolt társaságokra is alkalmazni kell.”

29.A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

Szankciók

A tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat írnak elő legalább a következő esetekre:

a) a 14., 14a. és 14b. cikkben előírt okiratok és adatok közlésének elmulasztása;

b) a változások benyújtásának elmulasztása a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül;

c) a 26. cikkben előírt kötelező adatok üzleti dokumentumokban vagy a társaság honlapján való feltüntetésének elmulasztása.

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a szankciók érvényesítésének biztosítása érdekében.”

30.A 28a. cikk (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a fióktelep bejegyzése céljából benyújtott okiratok és adatok jogszerűségének ellenőrzése, a társaság nyilvántartásából az (5) bekezdésnek megfelelően lekért okiratok és adatok kivételével;”.

31.A 28a. cikk (5) bekezdésének első albekezdését el kell hagyni.

32.A 28a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)    A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a II. vagy IIB. mellékletben felsorolt társaságok valamelyike egy másik tagállamban jegyez be fióktelepet, a fióktelepet bejegyző nyilvántartás a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül lekérje a társaság bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartásában elérhető, a társaságra vonatkozó, az alapítási eljárás szempontjából releváns okiratokat és adatokat, és a társaságot ne kérjék fel ezen adatok vagy okiratok benyújtására. A nyilvántartás lekérheti a 16b. cikk szerinti uniós cégbizonyítványt is. A tagállamok ezt a bekezdést a fióktelepek bejegyzésének a teljes mértékben online módon történőtől eltérő egyéb formáira is alkalmazzák.

Amennyiben a nemzeti jog bármely hatóságot, személyt vagy szervet felhatalmaz a fióktelep bejegyzése bármely vonatkozásának kezelésére, és az első albekezdésben említett okiratokra és adatokra e feladatok ellátásához szükség van, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartása az említett hatóság, személy vagy szerv rendelkezésére bocsátja a lekért okiratokat és adatokat.”

33.A 28b. cikk (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1)     A tagállamok biztosítják, hogy a 30. cikkben említett okiratokat és adatokat, vagy azok bármilyen módosítását a 15. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően be lehessen nyújtani online módon.”

34.A 30. cikk (2) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

35.A 36. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)    A 37. cikkben említett okiratokat és adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül. A 18. cikk és a 19. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(4)    A tagállamok biztosítják, hogy legalább a következő adatok és okiratok díjmentesen hozzáférhetők legyenek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül:

a)a társaság neve, valamint a fióktelep neve, amennyiben az nem egyezik meg a társaság nevével;

b)a társaság társasági formája;

c)annak az államnak a joga, amelyet a társaságra alkalmazni kell;

d)amennyiben ez a jog úgy rendelkezik, az a nyilvántartás, amelybe a társaságot bevezették és a társaság nyilvántartási száma ebben a nyilvántartásban;

e)a fióktelep címe;

f)azoknak a személyeknek az adatai, akik jogosultak a társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban:

– a jogszabályok által meghatározott társasági szerv, vagy ilyen szerv tagjának minőségében,

– a társaság állandó, a fióktelep tevékenységéért felelős képviselőjének minőségében.

Közölni kell a képviseleti jogosultság terjedelmét, valamint azt, hogy az említett személyek önálló vagy kizárólag együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkeznek-e;

g)a fióktelep egyedi azonosítója az (5) bekezdéssel összhangban.

(5)    A tagállamok a 29. cikk (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazzák a harmadik országbeli társaságok fióktelepeire.”

36.A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk

Szankciók

A tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat írnak elő a 29., 30., 31, 36., 37. és 38. cikkben előírtak közlésének elmulasztása, valamint a 35. és 39. cikkben előírt kötelező adatok üzleti levelezésben és megrendelőlapokon való feltüntetésének elmulasztása esetére.

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a szankciók érvényesítésének biztosítása érdekében.”

37.    Az irányelv egy új IIB. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.

3. cikk

Átültetés

(1)A tagállamok legkésőbb [Kiadóhivatal: az ezen módosító irányelv hatálybalépését követő 24. hónap utolsó napja]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket [Kiadóhivatal: az ezen irányelv hatálybalépését követő 30. hónap utolsó napja]-tól/-től alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni.

A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1)A Bizottság legkésőbb [Kiadóhivatal: öt évvel az ezen irányelv átültetésére előírt határidő napját követően]-ig elvégzi az irányelv értékelését, és megállapításairól jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára.

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, különösen a (2) bekezdéssel kapcsolatos adatok szolgáltatása révén.

(2)A Bizottság jelentése többek között a következőket értékeli:

a)az uniós cégbizonyítvány alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalat;

b)a digitális uniós meghatalmazás alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalat;

c)a határokon átnyúló helyzetekben a társaságokra vonatkozó alaki követelmények csökkentésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalat.

(3)A Bizottság a következőket is értékeli:

a)a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer és az illetékes hatóságok közötti együttműködési mechanizmusokat biztosító egyéb rendszerek közötti ágazatközi interoperabilitás lehetőségét;

b)azt, hogy a fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek a cégnyilvántartások által biztosított cégadatokhoz történő hozzáférésük során történő teljes körű kielégítéséhez szükség van-e további intézkedésekre.

(4)Amennyiben szükséges, a jelentéshez az (EU) 2017/1132 irányelv módosítására irányuló javaslatot is csatolni kell.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalomjegyzék

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

☒ új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 67  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték 

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☒ határozatlan időtartam

–végrehajtás 2025-től 2028-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 68  

☒ a Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz-magán társulás létrehozásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, például a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

02.040501				2025	2026	2027 72		A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető			ÖSSZESEN
□ Operatív előirányzatok
02.040501	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)		2,000	2,000	2,000					6,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)		2,000	2,000	2,000					6,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)
	Kifizetési előirányzatok	(2b)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 73
Költségvetési sor		(3)
Előirányzatok ÖSSZESEN  a 02.040501-re vonatkozóan	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (1a) + (1b) + (3)
	Kifizetési előirányzatok	= (2a) + (2b) +3

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret  7. FEJEZETÉHEZ tartozó  előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,385

0,385

0,385

1,155

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–X    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

7. FEJEZETE  ÖSSZESEN
Humán erőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret  7. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 78   bele nem tartozó előirányzatok részösszege
Humán erőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret   7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó  előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–X    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés:

–X    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve     

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (például a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    COM(2021) 118 final.

(2)    COM(2021) 350 final.

(3)    COM(2020) 103 final.

(4)     Cégnyilvántartások – keresés az uniós gazdasági társaságok között .

(5)    COM(2022) 548 final.

(6)    Az (EU) 2017/1132/EU irányelvet módosító (EU) 2019/1151 irányelv.

(7)    COM(2021) 118 final.

(8)    COM(2020) 710 final.

(9)    COM(2021) 350 final.

(10)    COM(2020) 103 final.

(11)     Az Európai Tanács következtetései, 2022. március 24–25. – Consilium (europa.eu) .

(12)    Az (EU) 910/2014 rendelet.

(13)    COM(2021) 281 final.

(14)    az (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelv.

(15)    Az (EU) 2015/848 rendelet.

(16)     Európai igazságügyi portál – A tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat összekapcsoló rendszer (BORIS) (europa.eu) .

(17)     Európai igazságügyi portál – Csőd- és fizetésképtelenségi nyilvántartások – fizetésképtelen adósok keresése az EU-ban (europa.eu) .

(18)

       Javaslat – A Tanács irányelve a fedőszervezetek adózási célú, visszaélésszerű felhasználásának megelőzésére irányuló szabályok megállapításáról és a 2011/16/EU irányelv módosításáról, COM(2021) 565 final.

(19)        Az (EU) 2018/1724 rendelet.

(20)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról, COM(2021) 723 final.

(21)    Lásd az (EU) 2018/1724 rendelet (23) preambulumbekezdését és II. mellékletét.

(22)    Az (EU) 2019/1151 irányelv (9) preambulumbekezdésében és 13f. cikkében bevezetett megközelítést követve. A (9) preambulumbekezdés egyértelművé teszi az említett irányelv és az SDG-rendelet közötti megkülönböztetést is.

(23)        Az (EU) 2019/1024 irányelv.

(24)        Az (EU) 2019/2152 rendelet.

(25)        Az (EU) 2016/1191 rendelet.

(26)    Az (EU) 910/2014 rendelet.

(27)    COM(2021) 281 final.

(28)     A digitális társasági jog korszerűsítése (europa.eu) .

(29)    A kkv-panel az Enterprise Europe Network partnereivel együttműködve szervezett olyan eszköz, amelyen keresztül a Bizottság célzottan tudja elérni a kkv-kat.

(30)     Társasági jog és vállalatirányítás (europa.eu) .

(31)     A bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartása (europa.eu) .

(32)    Két ilyen ülésen részt vett a CLEG BRIS-szel foglalkozó alcsoportja – a CLEG-BRIS –, amely az üzleti nyilvántartások tagállami képviselőit tömöríti.

(33)     Társasági jog és vállalatirányítás (europa.eu) .

(34)     A bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartása (europa.eu) .

(35)    SWD(2023) 179.

(36)     Startup Nations Standard – egy induló vállalkozás alapításának (vagy az egységes piacon terjeszkedő induló vállalkozás leányvállalata létrehozásának) bizonyítékaként a más uniós országokból származó okiratok benyújtásának lehetővé tétele.

(37)    Az (EU) 2021/1119 rendelet (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról.

(38)    Az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2018/1725 rendelet, például a C-398/15. sz. Manni-ügy.

(39)    További segítségnyújtás uniós eszközökön és többek között a Technikai Támogatási Eszközön keresztül lehetne elérhető, amely személyre szabott technikai szakértelemmel támogatja a tagállamokat a reformok megtervezésében, kidolgozásában és végrehajtásában, beleértve az üzletvitel egyszerűsítését, a digitalizációs menetrendet és a digitális eszközök felhasználását.

(40)    COM(2022) 720 final.

(41)    COM(2017) 134 final.

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (átdolgozás) (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.).

(44)    HL C […]., […]., […]. o.

(45)    HL C […]., […]., […]. o.

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1151 irányelve (2019. június 20.) az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról (HL L 186., 2019.7.11., 80. o.).

(48)    A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(49)    COM(2021) 118 final.

(50)    COM(2020) 710 final.

(51)    COM(2021) 350 final.

(52)    COM(2020) 103 final.

(53)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(55)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(56)    Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(57)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).

(58)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (átdolgozás) (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(61)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(62)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(63)    HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(64)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(65)    Lásd még a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály) irányuló jogalkotási javaslatot (COM(2022) 720 final), valamint „A közszférát érintő megerősített interoperabilitási szakpolitikáról – A közszolgáltatások összekapcsolása, a közpolitikák támogatása, közhaszonteremtés: úton az »Interoperábilis Európa« felé” című bizottsági közleményt (COM(2020) 710 final).

(66)    HL […].

(67)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(68)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(69)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(70)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(71)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(72)    A 2028-tól kezdődő időszakban informatikai fejlesztésre is szükség lesz az evolúciós karbantartás befejezéséhez, ezt követi a konzervatív karbantartás.

(73)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(74)    A 2028-tól kezdődő időszakban informatikai fejlesztésre is szükség lesz az evolúciós karbantartás befejezéséhez, ezt követi a konzervatív karbantartás.

(75)    A 2028-tól kezdődő időszakban informatikai fejlesztésre is szükség lesz az evolúciós karbantartás befejezéséhez, ezt követi a konzervatív karbantartás.

(76)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(77)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(78)    Humán erőforrásokra a 2028-tól kezdődő időszakban is szükség lesz a rendszer üzleti és projektmenedzsmentjének biztosítására.

(79)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(80)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(81)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.3.29.

COM(2023) 177 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2009/102/EK és az (EU) 2017/1132 irányelvnek a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztése és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról

{SEC(2023) 377 final} - {SWD(2023) 177 final} - {SWD(2023) 178 final} - {SWD(2023) 179 final}

MELLÉKLET

IIB. MELLÉKLET

A 7., 10., 13., 13f., 13g., 13j., 14a., 15., 16., 16b., 16c., 18., 19a., 26. és 28a. CIKKBEN EMLÍTETT TÁRSASÁGI FORMÁK

–				Belgium: société en nom collectif/ vennootschap onder firma, société en commandite/ commanditaire vennootschap
–				Bulgária: cъбирателно дружество, kомандитно дружество
–				Csehország: veřejná obchodní společnost, komanditní společnost
–				Dánia: interessentskab, kommanditselskab
–				Németország: offene Handelsgesellschaft, kommanditgesellschaft
–				Észtország: äisühing, usaldusühing
–				Írország: comhpháirtíochtaí teoranta
–				Görögország: oμόρρυθμη εταιρεία, ετερόρρυθμη εταιρεία
–				Spanyolország: sociedad colectiva, sociedad comanditaria simple
–				Franciaország: société en nom collectif, société en commandite simple
–				Horvátország: javno trgovačko društvo, komanditno društvo
–				Olaszország: società in nome collettivo, società in accomandita semplice
–		Ciprus: oμόρρυθμος ευνεταιρισμός, ετερόρρυθμος ευνεταιρισμός
–				Lettország: pilnsabiedrība, komanditsabiedrība
–				Litvánia: tikroji ūkinė bendrija, komanditinė ūkinė bendrija
–				Luxemburg: société en nom collectif, société en commandite simple
–				Magyarország: közkereseti társaság, betéti társaság
–				Málta: soċjetà f’isem kollettiv/partnership en nom collectif, soċjetà in akkomandita/partnership en commandite
–				Hollandia: vennootschap onder firma, commanditaire vennootschap
–				Ausztria: offene gesellschaft, kommanditgesellschaft
–				Lengyelország: spółka jawna, spółka komandytowa
–				Portugália: sociedade em nome coletivo, sociedade em comandita simples
–				Románia: societate în nume colectiv, societate în comandită simplă
–				Szlovénia: družba z neomejeno odgovornostjo, komanditna družba
–				Szlovákia: verejná obchodná spoločnosť, komanditná spoločnosť
–				Finnország: avoin yhtiö, kommandiittiyhtiö
–				Svédország: handelsbolag, enkelt bolag