INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A klímasemleges, tiszta gazdaságra való átállás és energiarendszerünk ennek megfelelő átalakítása jelentős lehetőségeket kínál a nettó zéró technológiákra irányuló ágazatok fejlesztésére, továbbá a minőségi munkahelyek és a növekedés megteremtésére. 2030-ra várhatóan a háromszorosára nő a legfontosabb tömeggyártású nettó zéró technológiák világpiaca, amelynek éves értéke mintegy 600 milliárd EUR 1 . Partnereink és versenytársaink megragadták ezt a lehetőséget, és ambiciózus intézkedéseket hajtanak végre, hogy ezen új piac jelentős részét tudhassák magukénak. Ezeket a fejlesztéseket az ellátás biztonságával kapcsolatos megfontolások is vezérlik. A jövőbeli energiarendszerek rezilienciája elsősorban az e rendszereket működtető technológiákhoz – szélturbinákhoz, elektrolizátorokhoz, akkumulátorokhoz, fotovoltaikus napelemekhez, hőszivattyúkhoz és egyebekhez – való biztonságos hozzáférés révén lesz mérhető. A biztonságos energiaellátás pedig elengedhetetlen lesz a fenntartható gazdasági növekedés, végső soron pedig a közrend és a közbiztonság biztosításához.

Ezzel összefüggésben a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervről szóló, 2023. február 1-jei bizottsági közlemény 2 átfogó tervet terjesztett elő a nettó zéró európai ipar versenyképességének fokozására és a klímasemlegességre való gyors átállás támogatására. A terv a következő négy pillér köré épül: i. kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet, ii. a finanszírozáshoz való gyorsabb hozzáférés, iii. készségfejlesztés és iv. nyitott kereskedelem a reziliens ellátási láncok érdekében.

A nettó zéró iparról szóló jogszabály az ezzel összefüggésben bejelentett intézkedések részét képezi, amelyek célja a szabályozási keret egyszerűsítése, valamint az Unió klímasemlegességi céljainak eléréséhez és a dekarbonizált energiarendszerünk rezilienciájának biztosításához elengedhetetlen technológiák uniós gyártási kapacitásával összefüggő beruházási környezet javítása, ami ugyanakkor hozzájárul a környezetszennyezés csökkentéséhez, javítva a népegészségügyi helyzetet és bolygónk környezeti jólétét.

Globális szinten az elektromos járművek mennyisége 2050-re tizenötszörösére fog nőni, míg a megújuló energiaforrások alkalmazása csaknem megnégyszereződik. A hőszivattyúk telepítése 2050-re a jelenlegihez képest több mint hatszorosára fog nőni, és a hidrogén elektrolízisből vagy földgázalapú hidrogénből szén-dioxid-leválasztással és -tárolással történő előállítása 2050-re eléri a 450 millió tonnát. Ez 1,2 billió USD összegű globális kumulatív gyártási beruházást jelent majd, amelyre ahhoz van szükség, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a 2030-ra kitűzött globális célok megvalósításához 3 . A gyártólétesítményekbe történő globális beruházások 90 %-a Kínához köthető.

Európa jelenleg a nettó zéró energiafelhasználású technológiák nettó importőre: az elektromos autók és akkumulátorok mintegy negyedét és a fényelektromos napelemmodulok és üzemanyagcellák szinte mindegyikét importáljuk, főként Kínából. A fotovoltaikus napenergia-technológiák és alkotóelemeik esetében ez a függés az értéklánc bizonyos upstream szegmenseiben, például az öntecsek és a napelemszeletek esetében meghaladja a termékek 90 %-át. Más ágazatokban, ahol az uniós ipar még mindig erős – mint például a szélturbinák és a hőszivattyúk –, kereskedelmi mérlegünk romlik, és az uniós termelőknek növekvő energia- és inputköltségekkel kell szembenézniük. Ezenkívül a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén az EU-ban a szén-dioxid-tárolóhelyek hiánya akadályozza a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási értéklánc kialakulását.

Ugyanakkor a nettó zéró energiafelhasználású technológiák az erős geostratégiai érdekek és a globális technológiai verseny középpontjában állnak. Az országok arra törekednek, hogy biztosítsák ellátásukat a legfejlettebb energiatermelési technológiák terén, és előmozdítsák a tiszta energiára való átállást. A világ egyéb régiói jelentős beruházásokat hajtanak végre és támogatási intézkedéseket vezetnek be az innováció és termelési képességeik megerősítése érdekében. Az Egyesült Államok inflációcsökkentésről szóló jogszabálya 2032-ig több mint 360 milliárd USD összeget fog mozgósítani. Japán célja, hogy zöld átállási tervei keretében 20 billió JPY-t teremtsen elő (körülbelül 140 milliárd EUR) „zöld átállási” kötvények révén. India a fotovoltaikus napenergia és az akkumulátorágazat versenyképességének fokozása érdekében előterjesztette a termeléshez kötött ösztönzőrendszert. Az Egyesült Királyság, Kanada és számos más ország is előterjesztette a nettó zéró technológiákra vonatkozó beruházási tervét.

Emellett az elmúlt évben számos európai ágazatot, különösen az energiaigényes iparágakat, például a műtrágya-, az acél- és a cementágazatot súlyosan érintette az energiaválság. Ahhoz, hogy ezek az iparágak a dekarbonizációs és szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseik elérése mellett versenyképesek és körforgásosak maradjanak, szükségük van a nettó zéró technológiákhoz, például az akkumulátorokhoz, a hőszivattyúkhoz, a napelemekhez, az elektrolizátorokhoz, az üzemanyagcellákhoz, a szélturbinákhoz, valamint a szén-dioxid-leválasztáshoz és -tároláshoz való hozzáférésre. Emellett ezek a technológiák az Unió nyitott stratégiai autonómiájában is kulcsszerepet játszanak, és biztosítják, hogy a polgárok tiszta, megfizethető és biztonságos energiához jussanak. Az Unió rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy ipari vezető szerepet töltsön be a jövőben a nettó zéró technológiák piacán: az európai klímarendelet egyértelmű hosszú távú célkitűzést határoz meg; az Unió erős gazdasággal rendelkezik, amelyhez tehetséges munkaerő és első osztályú infrastruktúra társul. A cél nemcsak a függőség csökkentése, hanem az uniós ipar szén-dioxid-mentesítéséhez szükséges technológiák biztosításához való hozzájárulás, valamint a polgárok tiszta, megfizethető és biztonságos energiával való ellátása, a kiszolgáltatott helyzetben lévő, alacsony és közepes jövedelmű háztartásokat és fogyasztókat is beleértve. Az Unió nettó zéró kibocsátási célt szolgáló ökoszisztémájának értéke 2021-ben meghaladta a 100 milliárd EUR-t, ezzel értéke 2020 óta megkétszereződött 4 .

Ez az indokolás a nettó zéró technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a nettó zéró iparról szóló jogszabály) irányuló javaslatot kíséri.

Ez a javaslat a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervről szóló bizottsági közleményben felvázolt, a nettó zéró energiafelhasználású technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítésére irányuló célkitűzést valósítja meg.

A nettó zéró iparról szóló jogszabály célja a nettó zéró technológiák gyártásába történő beruházások következő fő mozgatórugóinak kezelése:

–a beruházási biztonság, a szakpolitikai fókusz és koordináció javítása egyértelmű célkitűzések és nyomonkövetési mechanizmusok meghatározása révén,

–a nettó zéró gyártási projektek kidolgozásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése, többek között az adminisztratív követelmények egyszerűsítése, az engedélyezés megkönnyítése, szabályozói tesztkörnyezetek létrehozása és az információkhoz való hozzáférés biztosítása révén,

–a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése közbeszerzési eljárások és árverések révén a közszektorbeli kereslethez kapcsolódó egyedi intézkedések, valamint a fogyasztói magánkeresletet támogató programok révén,

–szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek elősegítése és támogatása, többek között a szén-dioxid-tárolóhelyek rendelkezésre állásának javítása révén,

–az innováció támogatása, többek között szabályozói tesztkörnyezetek révén,

–a minőségi munkahelyek létrehozásához szükséges készségek fejlesztése a nettó zéró technológiák területén,

–a nettó zéró ipari partnerségek koordinálása.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A tisztaenergia-technológiák elterjedése nagyban elősegíti a fenntarthatósági átállást, és olyan új termékekhez, valamint hatékonyabb és eredményesebb energiatermelési módokhoz vezethet, amelyek hozzájárulnak az európai zöld megállapodás 5 célkitűzéseihez, hozzájárulva mind a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célokhoz, mind pedig a 2050-es klímasemlegességi célkitűzéshez. Ezek a technológiák kulcsfontosságúak az uniós ipar dekarbonizációja és Európában történő megőrzése szempontjából is.

Az ellátási zavarok és a tisztaenergia-technológiák biztosítása terén a más régióktól való függőségek lassíthatják az EU fenntarthatósági átállását, és a gazdaság valamennyi ágazatát érinthetik. A zavarok és a függőségek kezelése érdekében a javaslat megerősíti Európa nettó zéró energiafelhasználású technológiák gyártására irányuló kapacitását. Adott esetben a létesítményeknek teljes mértékben meg kell felelniük az uniós jogszabályokból eredő követelményeknek, például a környezeti hatásvizsgálatra, a levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátásokra vonatkozóan – beleértve az ipari balesetek kockázatát és megelőzését is, és törekedniük kell a magas energia-, erőforrás- és vízhatékonyság biztosítására. A javaslat összhangban van továbbá az e rendelettel párhuzamosan javasolt, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelettel 6 .

Ez a javaslat összhangban van a 2020. évi új iparstratégia frissítéséről szóló, 2021. májusi bizottsági közleménnyel 7 , amely meghatározza azokat a stratégiai függőségi területeket, amelyek sebezhetőségekhez, például ellátási hiányokhoz vezethetnek. A javasolt rendelet teljes mértékben összhangban áll az Európa jövőjéről szóló konferencia végleges eredményjelentésében foglalt javaslatokkal is.

A Bizottság ezt a javaslatot az Innovációs Alap, az InvestEU 8 program, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Horizont Európa és a kohéziós politikai programok által kínált lehetőségek szem előtt tartásával nyújtja be, amelyek e jogi aktus célkitűzéseinek támogatásához biztosítanak eszközöket.

Végezetül ez a kezdeményezés összhangban van a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret (taxonómia) létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 9 is.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat hozzájárul az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag azon részeinek célkitűzéseihez, amelyek az uniós ipar, különösen a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok dekarbonizációjára, a fokozott villamosításra, valamint a tisztább járművek és üzemanyagok technológiasemleges módon történő előmozdítására összpontosítanak 10 . Az új gépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások felülvizsgálatának célja e járművek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának további csökkentése, egyértelmű és reális utat biztosítva a kibocsátásmentes mobilitás felé. A kibocsátásmentes járművek, például az elektromos töltésű járművek iránti fogyasztói kereslet már most is növekszik 11 , és jelentős járulékos előnyökkel is járhat a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés 12 elérése szempontjából.

A javasolt intézkedések hozzá fognak járulni az EU rezilienciájához és nyitott stratégiai autonómiájához is azáltal, hogy biztosítják az energiával kapcsolatos kulcsfontosságú technológiák terén az ellátásbiztonságot, ami döntő fontosságú mind az egyéb gazdasági ágazatok fejlődésének támogatása, mind pedig a közrend és a közbiztonság szempontjából.

Ez a javaslat összhangban van a méltányos és igazságos zöld átállás megvalósítására irányuló uniós megközelítéssel 13 . Összhangban áll továbbá a készségek 2023-as európai éve keretében előirányzott intézkedésekkel, az uniós készségfejlesztési paktum és annak nagyszabású készségfejlesztési partnerségei keretében zajló kezdeményezésekkel, valamint az egyéb meglévő készségfejlesztési politikákkal, például a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terveivel. A készségigények értékelése, nyomon követése és előrejelzése többek között az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) munkájára épül, és teljes mértékben figyelembe veszi azt. A foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (a továbbiakban: EURES) megkönnyíti a munkaközvetítést; a portálon átlagosan több mint 3 millió állásajánlat érhető el. Tekintettel az állásajánlatok és a munkáltatók sokféleségére, valamint az automatizált készségalapú megfeleltetés eszközére, az EURES-hálózat és az EURES-portál által elősegített munkaközvetítés konkrét eredményeket is jelent a nettó zéró ipar szempontjából releváns munkahelyek tekintetében. Az új nettó zéró technológiákkal és termelési folyamatokkal kapcsolatos képzésre irányuló beruházások növelése érdekében a Bizottság a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervében többek között azt is bejelentette, hogy az általános csoportmentességi rendeletben a kkv-knak nyújtott képzési támogatás felső határa 2 millió EUR-ról 3 millió EUR-ra emelkedik, a készségekkel kapcsolatos intézkedéseket figyelembe fogják venni a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (IPCEI) értékelése során, és hogy a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a vállalatok képzési kiadásai beruházásként, nem pedig kiadásként vagy működési költségként legyenek elszámolva.

A javaslat összhangban van „A tehetségek kiaknázása az európai régiókban” című közleménnyel, mivel célja az európai munkaerő átképzése és továbbképzése, többek között azokban a régiókban is, amelyek a tehetségfejlesztés csapdájába estek vagy eshetnek. Figyelembe veszi többek között a tehetségpotenciál-növelési mechanizmust, amelyet a munkaképes korú népesség gyors ütemű csökkenése által érintett uniós régiók támogatására fejlesztettek ki. A javaslat továbbá összhangban van az új európai innovációs menetrend szerinti fellépésekkel, amely kiemelt intézkedést tartalmaz a mélytechnológiai tehetségek támogatására, vonzására és megtartására, és egy hároméves időszak alatt az összes tagállamban összesen 1 millió deep tech tehetséget céloz meg 14 .

A javaslat előmozdítja a nettó zéró gyártási projektek kidolgozását a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban azáltal, hogy egyszerű és automatikus hozzáférést biztosít számukra a stratégiai projekt státuszhoz. A javaslat tehát kohéziós célkitűzéseket követ, és hozzájárul e régiók konvergenciájához azáltal, hogy fenntartható és időtálló gazdasági eszközöket épít ki. A javaslat a nettó zéró technológiák gyártására vonatkozó keret létrehozásával kiegészíti a környezettudatos tervezésről szóló rendelet 15 , valamint annak javasolt módosítása 16 és végrehajtási intézkedései alapján alkalmazandó követelményeket.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E rendelet általános célkitűzése egy olyan jogi keret létrehozása, amely támogatja a nettó zéró energiafelhasználású technológiák Unión belüli gyártásának fejlesztését az Unió 2030-ra vonatkozó dekarbonizációs céljainak és 2050-es klímasemlegességi céljának támogatása, valamint az uniós energiarendszer rezilienciájának megőrzéséhez szükséges nettó zéró technológiák terén az ellátásbiztonság biztosítása érdekében.

Ez az általános célkitűzés olyan konkrét célkitűzésekben nyilvánul meg, mint a nettó zéró technológiákba történő beruházások elősegítése (1. pillér), a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (2. pillér), a piacra jutás megkönnyítése (3. pillér), a minőségi munkahelyek létrehozásához szükséges készségek fejlesztése a nettó zéró technológiák területén (4. pillér), az innováció támogatása (5. pillér), valamint az e célkitűzések végrehajtására szolgáló egyedi struktúra létrehozása mind az irányítás, mind a nyomon követés tekintetében (6. és 7. pillér).

A megfelelő jogalap ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 114. cikke, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek fokozzák a harmonizációt annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az Unión belül, amelyek mellett a nettó zéró technológiák gyártása sikeres lehet, ami pedig elősegíti az innovációt és megkönnyíti a zöld átállást.

Először is, a belső piac megfelelő működésének a nettó zéró technológiák uniós gyártási kapacitásának növelésére vonatkozó harmonizált szabályok megállapítása révén történő biztosítására irányuló konkrét célkitűzés lehetővé teszi a belső piac jelenlegi széttagoltságának kezelését olyan alapvető elemek tekintetében, mint például a nettó zéró technológiák gyártóira vonatkozó engedélyezési eljárások. Emellett növeli a jogbiztonságot és egyszerűsíti az adminisztratív terheket azon gyártók számára, akik új gyártóüzemeket kívánnak építeni vagy bővíteni kívánják a meglévőket az Unión belül, miközben megteremti a feltételeket a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítéséhez. E javaslat jogalapja ezért a Szerződés 114. cikke, amely a belső piac létrehozását és működését biztosító intézkedések elfogadásáról rendelkezik.

Az uniós szén-dioxid-kibocsátások csökkentésének elősegítése érdekében a második pillérben a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós cél, valamint az annak elérését szolgáló intézkedések kerülnek meghatározásra.

A harmadik konkrét célkitűzés – a nettó zéró technológiák egységes piachoz való hozzáférésének megkönnyítése a harmadik pillér keretében – megköveteli a fenntartható termékek iránti köz- és magánkereslet ösztönzését, többek között annak biztosítása révén, hogy az ajánlatkérő szervek következetesen olyan kritériumokat alkalmazzanak, amelyek biztosítják az általuk beszerzett nettó zéró termékek magas szintű fenntarthatóságát és rezilienciáját.

A negyedik konkrét célkitűzés célja szinergiák létrehozása a tagállamok között, valamint a szakképzett, képzett és alkalmazkodóképes munkaerő, valamint a tiszta energiára való átállás gazdasági változásaira reagálni képes munkaerőpiacok előmozdításának harmonizálása.

Az innovációnak az ötödik pillér keretében történő támogatásához a tagállamok közötti koordinációra is szükség van a tesztkörnyezetek létrehozása terén annak biztosítása érdekében, hogy az Unión belül egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a kísérletezéshez, továbbá az uniós jog alóli hasonló mentességek lehetővé tétele érdekében.

Végezetül a hatodik és a hetedik pillér harmonizált irányítási struktúrát és egységes nyomonkövetési követelményeket hoz létre a nettó zéró technológiák gyártásának bővítésére irányuló közös cél felé tett előrehaladás értékeléséhez.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tagállamok önállóan nem tudják elérni a javaslat célkitűzéseit, mivel a problémák határokon átnyúló jellegűek, és nem egyetlen tagállamra vagy tagállamok csoportjára korlátozódnak. A javasolt intézkedések olyan területekre összpontosítanak, ahol a szükséges erőfeszítések nagyságrendje, gyorsasága és hatóköre bizonyíthatóan hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépésben.

Ahhoz, hogy átfogó választ lehessen adni az EU-t érintő energiaválságra, gyors és összehangolt közös fellépésre van szükség számos érdekelt fél részéről, a tagállamokkal együttműködésben. Ezen túlmenően, tekintettel a nettó zéró technológiák bevezetésének felgyorsításával kapcsolatos kihívásokra, az uniós szintű beavatkozás segít összehangolni a nettó zéró technológiákhoz szükséges további gyártási kapacitások iránti uniós igények kielégítésére és a strukturális függőségek megelőzésére irányuló válaszreakciókat. Emellett a szén-dioxid-leválasztáshoz és -tároláshoz határokon átnyúló, egységes piaci megközelítésre van szükség ahhoz, hogy hatékony megoldást jelentsen valamennyi tagállam ipara számára – beleértve a szén-dioxid-tároló kapacitással nem rendelkező tagállamokat is –, ezért azt uniós szinten összehangolt módon lehet a legjobban kezelni.

Az uniós szintű fellépés egyértelműen arra ösztönözheti az európai szereplőket, hogy közös jövőképet és végrehajtási stratégiát alakítsanak ki. Ez kulcsfontosságú az EU-ban a méretgazdaságosság és a választékgazdaságosság, valamint a nettó zéró technológiák gyártásának fokozásához szükséges kritikus tömeg megteremtéséhez, miközben korlátozza az erőfeszítések szétaprózódását és a tagállamok közötti önkárosító támogatási versenyt.

Uniós fellépésre van szükség azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyekkel e javaslat számos pillérén keresztül foglalkozik.

–Az első pillér („A beruházások elősegítése”) tekintetében a kezdeményezés Unió-szerte támogatni fogja a nagyszabású technológiai kapacitásépítést a nettó zéró technológiák fejlesztésének és gyártásának lehetővé tétele, valamint a nettó zéró gyártási projektek – köztük a stratégiai projektek – létrehozásának előmozdítása érdekében, az adminisztratív és engedélyezési eljárások észszerűsítése révén. Ezek az intézkedések az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében uniós fellépést tesznek szükségessé.

–A második pillérben a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós cél elérése érdekében uniós szinten összehangolt fellépésre van szükség, a nemzeti szintű törekvések támogatása érdekében.

–Ami a harmadik pillért („Piacra jutás”) illeti, a nettó zéró technológiákba történő beruházások felgyorsítását célzó intézkedéseket csak uniós szinten lehet megfelelően megtervezni és végrehajtani, tekintettel a szükséges beruházások nagyságrendjére, és mivel ezek a gyártólétesítmények segíthetnek a belső piac kiszolgálásában, az egész ökoszisztéma megerősítésében és az ellátásbiztonság garantálásához is hozzájárulhatnak.

–A negyedik pillér („A minőségi munkahelyek létrehozásához szükséges készségek fejlesztése a nettó zéró technológiák területén”) koordinálja azokat a törekvéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák a nettó zéró ipar számára szükséges képzett munkaerő rendelkezésre állását Európában, oly módon, hogy támogatja a szakosodott készségfejlesztő akadémiák létrehozását és egy Nettó Zéró Európa Platform létrehozását.

–Az ötödik pillér („Innováció”) tekintetében a szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásának célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a nettó zéró technológiákkal kapcsolatos innováció számára az Unióban, és szükség esetén – és más szabályozási célkitűzések aláaknázása nélkül – biztosítsa az uniós jog alóli célzott mentességeket.

–A hatodik pillér („Irányítás”) keretében egy uniós szintű egyedi struktúra, a Nettó Zéró Európa Platform létrehozása lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a fenti intézkedéseket a tagállamokkal közösen koordinálja a rendelet Unió-szerte egységes alkalmazásának biztosítása, valamint az ismeretek megosztása érdekében.

–A hetedik pillér („Nyomon követés”) tekintetében a megerősített uniós együttműködés biztosítani fogja a szükséges és összehasonlítható információk gyűjtését. Ez lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság számára a hiányok előrejelzését és megelőzését, valamint az európai tisztaenergia-technológiák gyártási ökoszisztémájának megerősítéséhez szükséges, a sokféle eltérő nemzeti intézkedésnél hatékonyabb intézkedések bevezetését.

•Arányosság

A javaslat célja, hogy a beruházások megkönnyítését, a kereslet ösztönzését, valamint az európai munkaerő továbbképzését és átképzését célzó intézkedések révén megerősítse a nettó zéró technológiák európai gyártási ökoszisztémáját.

Míg a javaslat a nettó zéró technológiák széles köre számára lesz előnyös, nagyobb hangsúlyt fektet az ilyen technológiák ökoszisztémájának azon részeire, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célkitűzésekhez. A napenergia, az akkumulátorok/tárolás, a szélenergia, az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák, a hőszivattyúk, a biometán, a villamosenergia-hálózatok, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) középpontba állításának célja, hogy az intézkedéseket Európa zöld átállásának biztosítása érdekében a stratégiai jelentőségű nettó zéró termékekre és alkotóelemekre összpontosítsa.

A stratégiai nettó zéró projektek és a nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetek vezetik be az európai ipar hosszabb távú versenyképességének és innovációs kapacitásának biztosításához szükséges mechanizmusokat a gyártási kapacitások, a kísérleti tesztelési és kísérletezési környezetek, a szén-dioxid-tárolási kapacitásra vonatkozó rendelkezések, a stratégiai projektekbe, valamint az induló vállalkozásokba, a növekvő vállalkozásokba és a kkv-kba történő beruházások kockázatmentesítése révén. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen gyártási projektek engedélyezése gyorsabb és kevésbé nehézkes eljárások révén történjen, egyrészt azért, hogy az Unió energiaválságára reagálva felgyorsítsák az új gyártási kapacitások telepítését, másrészt hogy csökkentsék az európai tisztaenergia-technológiákhoz szükséges gyártási kapacitásokat bővíteni kívánó vállalkozások költségeit és adminisztratív terheit.

Továbbá a 2. pillér keretében 2030-ig elegendő szén-dioxid-besajtolási kapacitást kell rendelkezésre bocsátani, mivel ennek az infrastruktúrának a hiánya jelenti a szén-dioxid-leválasztási beruházások megvalósításának legnagyobb akadályát, többek között a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok esetében. Az olaj- és gáztermelők rendelkeznek azokkal az eszközökkel, erőforrásokkal és készségekkel, amelyek lehetővé teszik ezt a kapacitást. Együttműködésük során megtalálják a leginkább költséghatékony projekteket, hogy még az igény felmerülése előtt biztosítsák a szükséges besajtolási kapacitást.

A 3. pillérhez tartozó ösztönzők célja, hogy stabil keresletet biztosítsanak a nettó zéró technológiák iránt, ami gazdaságilag vonzóvá teszi a vállalkozások számára a nagy fenntarthatósági teljesítményű, testre szabott nettó zéró technológiák gyártásának bővítését. Ezek az ösztönzők azt is biztosítani fogják, hogy a rendelet előmozdítsa a közpénzek ilyen technológiákra történő felhasználását. Az EU csak a fenntartható nettó zéró technológiákra való gyors átállás révén lesz képes teljesíteni a 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvéseit.

A 4. pillérben szereplő, a nettó zéró technológiákhoz szükséges készségekkel kapcsolatos intézkedések lehetővé teszik az Unió számára, hogy felkészítse az uniós munkaerőt arra, hogy a lehető legjobban hozzá tudjon járulni a tiszta energiára való átálláshoz.

A szabályozói tesztkörnyezeteknek az 5. pillér keretében történő létrehozására megfelelő biztosítékok vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy az uniós és nemzeti jog alóli bármely mentességet megfelelő mérséklési intézkedések kísérjék annak érdekében, hogy az innováció támogatása mellett más, azonos jelentőségű szabályozási célkitűzések is teljesüljenek.

Ahhoz, hogy a fent meghatározott intézkedések a lehető legjobban teljesítsenek, a 6. pillér keretében irányítási struktúra jön létre, amely összefogja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az európai energiabiztonságra és zöld átállásra vonatkozó közös céljaik elérése érdekében összehangolják fellépéseiket.

Végezetül a 7. pillér szerinti nyomon követés a nettó zéró technológiák gyártására vonatkozó uniós szintű célkitűzés és a szén-dioxid-tárolásra vonatkozó célkitűzések teljesítésének biztosításához, valamint általánosabban e rendelet alkalmazásához, továbbá az ellátási lánc esetleges zavarainak megelőzése érdekében a tagállamok és az Unió közötti információcseréhez szükséges.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi eszköz európai parlamenti és tanácsi rendelet. Ez a legmegfelelőbb jogi eszköz az 1. pillér számára, tekintettel az új szabályok egységes alkalmazásának szükségességére, különösen a stratégiai nettó zéró projektek meghatározására, valamint az elismerésükre vonatkozó egységes eljárásra, továbbá a belső piac egészében egy adott ipari ágazat támogatására, miközben az EU egészéből származó piaci szereplők igényeinek kielégítése révén lehetővé teszi egy teljes gyártási értéklánc létrehozását. A 2. és 3. pillér esetében indokolt a rendelet mint jogi eszköz kiválasztása, mivel csak egy rendelet és annak közvetlenül alkalmazandó jogi rendelkezései biztosíthatják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, valamint a belső piacon a kereslet egységes ösztönzésére irányuló uniós kezdeményezés létrehozásához és működtetéséhez szükséges mértékű egységességet. A 4. pillér szintén rendelet útján kezelhető a legjobban, amely Unió-szerte egységesen támogatja a készségek fejlesztését. Emellett a rendelet a legmegfelelőbb eszköz a belső piaci innováció támogatására szolgáló 5. pillér, valamint a 6. pillér számára, amely olyan irányítási struktúrát hoz létre, amely lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság számára intézkedéseik összehangolását, továbbá a 7. pillér számára is, amely egységes nyomonkövetési mechanizmusokat határoz meg. A mechanizmus nem követeli meg a nemzeti intézkedések révén történő átültetést, és közvetlenül alkalmazandó.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Ez a javaslat további harmonizációt valósít meg, és a tisztaenergia-technológiák szempontjából az első átfogó, uniós szintű jogi keretet jelenti. Ezért utólagos értékelések nem támasztják alá.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2023. január 17-én a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be a nettó zéró iparról szóló jogszabályt 17 . Az első pillér a sebességről szól. Olyan szabályozási környezetet kell teremtenünk, amely lehetővé teszi számunkra a gyors kapacitásbővítést, és kedvező feltételeket teremt a nettó zéró kibocsátás eléréséhez elengedhetetlen ágazatok számára. Ez magában foglalja a szélenergiát, a hőszivattyúkat, a napenergiát, a tiszta hidrogént, a tárolást és egyebeket – az ezek iránti keresletet a NextGenerationEU és a REPowerEU tervek lendítik fel. Ennek elősegítése érdekében kívánjuk beterjeszteni a nettó zéró iparról szóló új jogszabályt. Ez ugyanazt a modellt követi, mint a csipekről szóló jogszabályunk. A nettó zéró iparról szóló új jogszabály egyértelmű, 2030-ig teljesítendő célokat fog meghatározni az európai tiszta technológia számára. A cél az lesz, hogy a beruházások a teljes ellátási láncban a stratégiai projektekre koncentrálódjanak. Főként azt fogjuk vizsgálni, hogy hogyan lehet egyszerűsíteni és felgyorsítani az új, tiszta technológiájú gyártóüzemek engedélyezését. Tekintettel arra, hogy sürgősen cselekedni kell, nem került sor hatásvizsgálatra, és nem irányoztak elő nyilvános online konzultációt. Az elemzést és az összes alátámasztó bizonyítékot egy bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza, amelyet legkésőbb a javaslat közzétételétől számított három hónapon belül tesznek közzé.

A tiszta technológiákkal foglalkozó európai platform 2022. november 30-i első ülésén magas szintű megbeszélésre, továbbá a tagállamokkal és a nettó zéró ipar érdekelt feleivel folytatott konzultáció első fordulójára került sor. Az ülésen 23 tagállam magas szintű képviselői, valamint a szélenergia, az akkumulátorok, a villamosenergia-hálózat, a hőszivattyúk, a fotovoltaikus napelemek ágazatának és az értékláncnak a képviselői vettek részt. Az ülés során a résztvevők hangsúlyozták, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára és az ágazatban zajló globális szabályozási versenyre – például az Egyesült Államok inflációcsökkentési jogszabályára – válaszul sürgősen növelni kell a nettó zéró technológiák gyártási kapacitását. Az ágazat képviselői számos szűk keresztmetszetre hívták fel a figyelmet az Unióban, különös tekintettel a nettó zéró gyártási kapacitás létesítésére vagy bővítésére vonatkozó hosszadalmas engedélyezési eljárásokra, amelyek a magánberuházások mozgósítását is akadályozhatják, valamint a képzett munkaerő hiányára.

Az érintett érdekelt felekkel folytatott, régóta tartó rendszeres eszmecserék mellett 2023 februárjában célzott, rövid határidővel végzett további felmérésre került sor a szél-, nap-, akkumulátor-, hőszivattyú-, továbbá a hidrogén-/elektrolizátor-ágazatban működő, kiválasztott ipari érdekelt szervezetekkel, hogy további tájékoztatást nyújtsanak. Az érdekelt felek az alábbiakkal kapcsolatos kihívásokról számoltak be:

1.a projektek hosszú átfutási ideje és hosszadalmas engedélyezése, valamint a termelési kapacitások növelése;

2.a nemzetközi versenytársakkal egyenlő versenyfeltételek hiánya;

3.a nyersanyagok terén keletkező zavarok és hiány;

4.uniós és/vagy nemzeti szinten vegyes, nem egyértelmű vagy korlátozó jogi keretek;

5.nehézségek a megfelelő gyártóüzemek és létesítési helyszínek megtalálásában;

6.a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos akadályok;

7.a képzett munkaerő hiánya;

8.a saját termelés elégtelensége és az alapvető alkotóelemek gyártási kapacitásától való függés;

9.magas termelési költségek.

Ezenkívül az Európai Bizottság által kezdeményezett ipari szövetségek, különösen az Európai Akkumulátorszövetség, az Európai Tisztahidrogén-szövetség (beleértve annak elektrolizátor-partnerségét), a Nyersanyagszövetség és az Európai Napenergia-ipari Szövetség keretében az ipar képviselőivel és a hatóságokkal tartott találkozók során további, a javaslat szakpolitikai alternatívái szempontjából releváns észrevételek is szóba kerültek. Emellett a 2021-ben és 2022-ben rendszeres találkozók keretében szervezett, a tiszta energiával foglalkozó európai ipari fórum széles körű platformot biztosított az ágazati igények megvitatásához. Ami a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást illeti, a 2022. évi EU CCUS fórumon elhangzott, hogy az érdekelt felek becslései szerint az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli éves tárolási szolgáltatások iránti kereslet a nagyon alacsony bázisról 2030-ra 80 millió tonna szén-dioxidra, 2040-re pedig legalább 300 millió tonna szén-dioxidra nő.

Ezen túlmenően az ágazati érdekelt felekkel, a tagállamokkal és a szakmai szövetségekkel régóta fennálló és rendszeres kapcsolattartás lehetővé tette a releváns információk és visszajelzések összegyűjtését.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az ágazati érdekelt felekkel, a tagállamokkal, a szakmai szövetségekkel és a felhasználói szövetségekkel régóta fennálló és rendszeres kapcsolattartás lehetővé tette a javaslat szempontjából releváns információk és visszajelzések összegyűjtését.

Az elmúlt években számos tanulmány és jelentés jelent meg a nettó zéró technológiák gyártásának ágazatáról, amelyek ismertették a tendenciákat, továbbá tényeket és számadatokat biztosítottak a javaslathoz, beleértve a következőket:

1.Európai Bizottság: Előrelépés a tisztaenergia-technológiák versenyképessége terén, COM(2022) 643 final;

2.Európai Bizottság: A JRC éves jelentése az európai klímasemleges ipari versenyképességi eredménytábláról (CIndECS), 2021;

3.Tisztaenergia-technológiai Megfigyelőközpont (CETO): 2022. évi jelentések;

4.IEA – Energiatechnológiai kilátások, 2023.

•Hatásvizsgálat

A javaslatot nem kíséri hivatalos hatásvizsgálat. Tekintettel arra, hogy a fenti okok miatt sürgősen cselekedni kell, a javaslat elfogadása előtt rendelkezésre álló időkereten belül nem lehetett volna hatásvizsgálatot készíteni. Az elemzést és az összes alátámasztó bizonyítékot egy bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza, amelyet legkésőbb a javaslat közzétételétől számított három hónapon belül tesznek közzé.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez a javaslat a nettó zéró technológiák ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedéseket határoz meg. Az Európában tisztaenergia-technológiát gyártó vállalkozások számára erősíteni fogja a jogbiztonságot, egyszerűsített és gyorsabb engedélyezési eljárások révén megkönnyíti az új gyártólétesítmények létrehozását, továbbá a projektek kockázatmentesítése révén elősegíti a finanszírozáshoz való hozzáférést, és képzett munkaerőt biztosít az Unióban. A nettó zéró technológiai megoldások szolgáltatói számára biztosítani fogja a kiemelten fenntartható tisztaenergia-berendezések, -termékek és -alkotóelemek iránti stabil keresletet. A nemzeti hatóságok tekintetében növelni fogja a nettó zéró technológiák elterjedését az Unióban, és megerősíti a koordinációt (a Nettó Zéró Európa Platform bevezetésével). A keret emellett innovációt támogató konkrét intézkedéseket irányoz elő, ideértve a szabályozási tesztkörnyezeteket, illetve a kiváló minőségű nettó zéró fenntartható technológiák kis méretű felhasználóinak és szolgáltatóinak ahhoz nyújtott célzott támogatást, hogy kínálati piacokat találjanak Európában, és igényeiket más piaci szereplőkhöz igazítsák annak érdekében, hogy teljes értékláncokat hozzanak létre az EU-n belül.

A javaslat továbbá kifejezetten törekszik arra, hogy megerősítse Európa versenyképességét és iparát a nettó zéró technológiák terén. Biztosított a teljes összhang a nettó zéró technológiákra alkalmazandó meglévő ágazati uniós jogszabályokkal (pl. az energiamegtakarításra, az energiacímkézésre és a kiépítésre vonatkozóan) – ami további pontosításokat eredményez és egyszerűsíti az új szabályok érvényesítését –, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó javasolt jogszabályokkal.

•Alapjogok

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikke rendelkezik a vállalkozás szabadságáról. Az e javaslat szerinti intézkedések innovációs kapacitást teremtenek és fokozzák a tisztaenergia-technológiák iránti keresletet, ami megerősítheti az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban végzett vállalkozói tevékenységek szabadságát. Mindazonáltal a 2. pillér egyes olyan intézkedései, amelyek az Unióban a nettó zéró technológiák súlyos ellátási zavarainak kezeléséhez szükségesek, átmenetileg korlátozhatják a vállalkozás szabadságát és a 16. cikk által védett szerződési szabadságot, valamint a Charta 17. cikke által védett tulajdonhoz való jogot. E jogok e javaslatban felmerülő bármilyen korlátozását a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében csak törvény írhatja elő, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, valamint az arányosság elvére figyelemmel.

Az a kötelezettség, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén meghatározott információkat közölni kell a Bizottsággal, tiszteletben tartja a vállalkozás szabadságát (a Charta 16. cikke), és nem érinti aránytalanul azt. Minden információkérés az Unió általános érdekű célját szolgálja, hogy lehetővé tegye az energiaellátási válságra adott esetleges mérséklési intézkedések azonosítását. Ezek az információkérések megfelelőek és hatékonyak ahhoz, hogy a szóban forgó válság értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre bocsátásával elérjék a célkitűzést. A Bizottság elvileg csak a képviseleti szervezetektől kéri be a kért információkat, és csak akkor intézhet kéréseket egyes vállalkozásokhoz, ha az szükséges. Mivel az ellátási helyzetre vonatkozó információ másképp nem érhető el, nincs hasonlóan hatékony intézkedés az ahhoz szükséges információ beszerzésére, hogy az európai döntéshozók mérséklési intézkedést tudjanak hozni. Az energiaellátás hiányának súlyos gazdasági és társadalmi következményeire, valamint a mérséklési intézkedések fontosságára tekintettel az információkérések arányosak a kívánt céllal.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat létrehozza a Nettó Zéró Európa Platformot. Az uniós költségvetés 7. fejezete a Nettó Zéró Európa Platform működését hat tisztviselőre irányulóan összesen 5,130 millió EUR-val támogatja. Ez éves szinten 1,026 millió EUR kiadást jelent. A személyzet felel a Nettó Zéró Európa Platformmal és a nettó zéró ipari akadémiákkal kapcsolatos, e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásáért. Ezenkívül a javaslat a bizottságokra vonatkozó többletköltségekre 125 000 EUR becsült költségvetést tartalmaz.

A kezdeményezéshez kapcsolódó működési költségek finanszírozását a jelenlegi, 2027-ig tartó többéves pénzügyi keret „Az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése” területre vonatkozó költségvetése fogja támogatni.

A kezdeményezés és a piaci fejlemények nyomon követésére irányuló kutatás és adatelemzés elvégzése, valamint a nettó zéró technológiák ellátási láncaira vonatkozó naprakész adatok megszerzése érdekében az e rendelettel kapcsolatos ügyek kezelése érdekében 720 000 EUR költségvetés kerül elkülönítésre.

Ez a javaslat a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás költségvetéséből 3 millió EUR-val, az Egységes piac program kkv-pillérének költségvetéséből pedig 2,5 millió EUR-val támogatja a nettó zéró ipari akadémiákat.

A javaslat mellékletét képező pénzügyi kimutatás további részleteket tartalmaz.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság három évvel az alkalmazás kezdőnapját követően, majd négyévente értékelni fogja e javaslat kimeneteit, eredményeit és hatását. Az értékelés főbb megállapításait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentés fogja bemutatni, amelyet nyilvánosságra hoznak.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1.1. I. fejezet – Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

Az I. fejezet határozza meg e rendelet célkitűzéseit és tárgyát. A rendelet célkitűzései számszerűsített átfogó kiemelt referenciaértékké alakíthatók át, amelynek célja annak biztosítása, hogy 2030-ra a mellékletben felsorolt stratégiai nettó zéró technológiák uniós gyártási kapacitása megközelítse vagy elérje az Unió éves kiépítési igényeinek legalább 40 %-át. Ez a referenciaérték a stratégiai nettó zéró technológiák és az energiarendszer egésze tekintetében a magas szintű reziliencia elérésére irányuló átfogó politikai törekvést testesíti meg, figyelembe véve ugyanakkor, hogy ezt a törekvést rugalmas és diverzifikált módon kell megvalósítani. E referenciaérték szintje figyelembe veszi a javaslat (16) preambulumbekezdésében felvázolt indikatív technológiaspecifikus célkitűzéseket. Nem egyenlő ez utóbbi átlagával, mivel:

i.a melléklet hatálya nem csupán arra az öt technológiára terjed ki, amelyekre vonatkozóan a (16) preambulumbekezdésben indikatív technológiaspecifikus célkitűzések kerültek meghatározásra;

ii.egyes stratégiai nettó zéró technológiák, például a fotovoltaikus napenergia esetében a 40 %-os arány a megfelelő gyártási kapacitás reális, de ambiciózus növelését jelenti;

iii.az általános kiemelt referenciaérték figyelembe veszi, hogy nemcsak a végtermékek, hanem az egyes alkotóelemek tekintetében is növelni kell a gyártási kapacitást. Ezek közül néhány esetében, mint például (a fotovoltaikus napenergia esetében a napelemszeletek, öntecsek vagy napelemek vagy az akkumulátorokhoz használt anódok és katódok, a 40 %-os kiemelt referenciaérték elérése reális, de rendkívül ambiciózus célkitűzés);

iv.a kiemelt referenciaérték a 31. cikkben meghatározott nyomonkövetési módozatokkal együtt elő fogja segíteni a stratégiai nettó zéró technológiák rezilienciájával kapcsolatos meglévő vagy potenciális sebezhetőségek vagy kihívások korai azonosítását, és adott esetben az intézkedések meghozatalát.

Az I. fejezet tisztázza továbbá az eszköz egészében használt fogalommeghatározásokat, a nettó zéró technológia fogalmát is beleértve. A rendelet hét „pillérből” álló keretet hoz létre, hogy megerősítse a nettó zéró technológiák gyártási ökoszisztémájának versenyképességét. A rendelet meghatározza különösen a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek előmozdításához, az adminisztratív és engedélyezési eljárások egyszerűsítéséhez, valamint a stratégiai nettó zéró projektek meghatározásához szükséges feltételeket (1. pillér). A rendelet meghatározza a szén-dioxid-besajtolási kapacitás növeléséhez (2. pillér), valamint a nettó zéró technológiák iránti kereslet ösztönzéséhez (3. pillér) szükséges feltételeket. Emellett keretet hoz létre a szakképzett munkaerő biztosításához az ágazatban (4. pillér), előmozdítja az innovációt (5. pillér), irányítási struktúrát hoz létre (6. pillér) és létrehozza az ezen intézkedések végrehajtásának nyomon követésére szolgáló keretet (7. pillér).

1.2. II. fejezet – A nettó zéró technológiák gyártásának előfeltételei

Az 1. szakasz egyszerűsített engedélyezési eljárásokat határoz meg a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek számára. A nettó zéró technológiák gyártására irányuló valamennyi projekt számára előnyös lesz, ha a tagállamok kijelölnek egy egyedüli kapcsolattartó pontként eljáró illetékes nemzeti hatóságot, amely az engedélyezés koordinálásáért és megkönnyítéséért felel, iránymutatást nyújt a gazdasági szereplők számára, és biztosítja, hogy az információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, és hogy minden dokumentumot digitálisan is be lehessen nyújtani. A rendelet a fejlesztett projekt jellegének megfelelően határozza meg az engedélyezési eljárások részletes ütemezését. A javaslat összhangban van az engedélyezésről szóló uniós jogszabályokkal, például a megújulóenergia-irányelvvel ((EU) 2018/2001) 18 , a TEN-E rendelettel 19 , a földgázirányelvvel 20 és a megújuló energia alkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi rendelettel 21 , valamint a megújulóenergia-irányelv REPowerEU módosítására irányuló javaslatokkal 22 , a csipekről szóló rendeletre irányuló javaslattal 23 és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra irányuló javaslattal. A gyorsabb engedélyezési eljárások nem érintik az uniós jogban részletesen meghatározott környezeti vizsgálatokat és engedélyeket.

A 2. szakasz szabályokat állapít meg a stratégiai nettó zéró projektek kiválasztására és végrehajtására vonatkozóan. A stratégiai projektek kiválasztásának kritériumai kiterjednek a projektnek az Unió energiarendszerének technológiai és ipari rezilienciájához való hozzájárulására és/vagy a projektnek a nettó zéró ipar uniós ellátási láncának versenyképességéhez való hozzájárulására. A rendelet meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek keretében a projektek a „stratégiai nettó zéró projekt” státuszt kérelmezhetik, és amelyek keretében a tagállamok ilyen projektként ismerhetik el azokat. A nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban a leggyorsabb engedélyezési eljárások biztosítása érdekében a stratégiai nettó zéró projektek elsőbbségi státuszt kapnak, és kiszámítható engedélyezési határidők vonatkoznak rájuk. Az engedélyezés szempontjából kiemelkedően fontos közérdeknek is minősülhetnek, feltéve, hogy teljesülnek az uniós jogban meghatározott feltételek. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok lépéseket tesznek azért, hogy a stratégiai nettó zéró projektekbe történő magánberuházásokat felgyorsítsák és bevonják annak érdekében, hogy felgyorsítsák e projektek megvalósítását. A stratégiai nettó zéró projektek projektgazdái a VII. fejezetben létrehozott Nettó Zéró Európa Platformtól származó finanszírozási tanácsadásban is részesülhetnek.

1.3. III. fejezet – Szén-dioxid-besajtolási kapacitás

A III. fejezet azt a 2030-ig elérendő uniós szintű célkitűzést határozza meg, hogy a szén-dioxid-tárolásban történő éves besajtolási kapacitás 50 Mt szén-dioxid legyen, és az ennek végrehajtására irányuló intézkedéseket is tartalmaz. Ezen intézkedések célja, hogy összefogják a legfontosabb releváns eszközöket a szén-dioxid-tárolási szolgáltatások olyan egységes uniós piacának létrehozása érdekében, amelyre a nagy szén-dioxid-kibocsátók, köztük a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ipari ágazatok támaszkodhatnak műveleteik dekarbonizációjához. Ez magában foglalja az olaj- és gáztermelő létesítményekre, a folyamatban lévő vagy a következő 5 évben tervezett szén-dioxid-leválasztási projektekre vonatkozó geológiai adatokkal kapcsolatos jobb tájékoztatást, valamint a besajtolási és tárolási kapacitásokra vonatkozó igények becslését. A tagállami hatóságok támogatni fogják azokat a szén-dioxid-tárolásra irányuló, az Unió területén található stratégiai nettó zéró projekteket, amelyek célja, hogy 2030-ig vagy azt megelőzően üzemszerűen rendelkezésre álló szén-dioxid-besajtolási kapacitást biztosítsanak, és a 2009/31/EU irányelvvel 24 összhangban kértek engedélyt a szén-dioxid biztonságos és állandó geológiai tárolására. A 94/22/EK irányelv 25 szerinti engedéllyel rendelkező olaj- és gáztermelők várható hozzájárulásai a 2030-ra vonatkozó uniós szintű célkitűzés elérését szolgálják.

1.4. IV. fejezet – Piacra jutás

A IV. fejezet a nettó zéró technológiák piacra jutásának felgyorsítását célzó intézkedéseket tartalmaz. Ez elsősorban olyan intézkedések révén valósul meg, amelyek segítik a hatóságokat abban, hogy stabil közszférabeli keresletet teremtsenek és tartsanak fenn a nettó zéró technológiák iránt, ami gazdaságilag vonzóvá teszi a vállalkozások számára az európai piacra szánt, szigorú fenntarthatósági és rezilienciával kapcsolatos kritériumoknak megfelelő, testre szabott termékek előállítását. Ezek az intézkedések elsősorban a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló közbeszerzési eljárásokra és aukciókra vonatkoznak, amelyek esetében a hatóságoknak a szerződések odaítélésekor vagy az ajánlatok rangsorolásakor figyelembe kell venniük a fenntarthatósággal és a rezilienciával kapcsolatos kritériumokat. Másodszor, a fejezet olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a magánkereslet állami támogatásának egyéb formái is hozzájáruljanak ehhez a célhoz.

1.5. V. fejezet – A minőségi munkahelyek létrehozásához szükséges készségek fejlesztése a nettó zéró technológiák területén

Az V. fejezet intézkedéseket javasol annak biztosítására, hogy az Unióban a nettó zéró technológiák iparához szükséges képzett munkaerő álljon rendelkezésre. A jelenlegi szakemberhiány és annak előre jelzett növekedése, valamint a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés veszélyezteti a nettó zéró technológiák európai iparágainak térnyerését. A javaslat célja, hogy mechanizmusokat hozzon létre a szükséges készségek oly módon történő megtervezésére és alkalmazására, hogy az hatékonyan igazodjon a nettó zéró iparágak szükségleteihez mind európai, mind helyi szinten. Ennek érdekében előírja a Bizottság számára, hogy támogassa szakosodott európai készségfejlesztő akadémiák létrehozását, amelyek mindegyike egy adott nettó zéró technológiára összpontosít, és együttműködik a tagállamokkal, az iparral, a szociális partnerekkel, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókkal annak érdekében, hogy dolgozzanak ki és valósítsanak meg a nettó zéró techológiák iparágaihoz szükséges munkavállalók átképzését és továbbképzését célzó oktatási és képzési tanfolyamokat. A Nettó Zéró Európa Platform az e rendeletben meghatározott – többek között a nők és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok) aktiválásával kapcsolatos – feladatok révén támogatná a nettó zéró technológiához szükséges készségekkel rendelkező személyek rendelkezésre állását és alkalmazását. A jogszabály ezért arra törekszik, hogy kiegészítse az EU zöld átállásából eredő készségigények kielégítését célzó számos bizottsági intézkedést, például az uniós készségfejlesztési paktumot, az uniós készségfejlesztési programot, az ipari átállási pályákat és a készségek 2023-as európai évét.

1.6. VI. fejezet – Innováció

A VI. fejezet a nettó zéró technológiák terén megvalósuló innováció előmozdítása érdekében létrehozza a nettó zéró szabályozói tesztkörnyezeteket. A javaslat szabályozói tesztkörnyezeteket vezet be az innovatív nettó zéró technológiák ellenőrzött környezetben történő, korlátozott ideig tartó teszteléséhez. A tesztkörnyezetek hatálya alá tartozó innovatív technológiák végül az Unió klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez, az ellátás biztonságának és az uniós energiarendszer rezilienciájának biztosításához elengedhetetlennek bizonyulhatnak, és következésképpen e rendelet értelmében a stratégiai nettó zéró technológiák körébe tartozhatnak.

1.7. VII. fejezet – Irányítás

A VII. fejezet létrehoz egy struktúrát, a Nettó Zéró Európa Platformot, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a fenti intézkedéseket a tagállamokkal közösen koordinálja. A platform olyan referenciaszerv, amelynek keretében a Bizottság és a tagállamok megbeszéléseket folytathatnak, információt cserélhetnek és megoszthatják egymással az e rendelettel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és amelynek keretében a Bizottság harmadik felektől, például a nettó zéró ipar szakértőitől és képviselőitől kaphat észrevételeket. A munka különböző állandó vagy ideiglenes alcsoportokba szervezhető. A platform tevékenységeiről e rendelet különböző cikkei rendelkeznek, és magukban foglalják különösen az adminisztratív eljárások és az engedélyezési eljárások egyszerűsítését, beleértve az egyablakos ügyintézést [4. cikk], a stratégiai nettó zéró projekteket [11. cikk], a finanszírozás koordinálását [15. cikk], a piacra jutást [19., 20. és 21. cikk], a készségeket [25. cikk] és az innovatív, nettó zéró szabályozói tesztkörnyezeteket [26. cikk], valamint az energiaunió helyzetéről szóló jelentés keretében a tisztaenergia-technológiák versenyképességéről szóló éves jelentések elkészítésével kapcsolatos tanácsadást 26 . Emellett a Bizottság és a tagállamok a platform keretében megvitathatják a nettó zéró ipari partnerségeket [28. cikk]. Ezen túlmenően a Bizottság és a tagállamok a platform keretében – különösen az ipari szövetségek munkájának felhasználásával – aktívan előmozdíthatják az Európai Unión belül a nettó zéró ágazatokban tevékenykedő vállalkozások közötti, országokon átívelő kapcsolatokat.

1.8. VIII. fejezet – Nyomon követés

A VIII. fejezet egységes rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az ellátási láncok nyomon követését az 1. cikkben említett célkitűzések, valamint a szén-dioxid-tárolási cél elérése felé tett előrehaladás nyomon követése érdekében. A fejezet az e rendelet alkalmazására vonatkozó általános nyomonkövetési rendelkezéseket is tartalmaz.

1.9. IX. fejezet – Záró rendelkezések

A IX. fejezet a felhatalmazásról, az egyéb jogi aktusok – többek között az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 és a 2013/34/EU irányelv 28 – módosításairól, a Bizottság azon kötelezettségéről, hogy e rendelet értékelése céljából rendszeres jelentéseket készítsen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint a rendelet hatálybalépéséről és alkalmazásáról szóló rendelkezéseket tartalmaz.

1.10. melléklet – Stratégiai nettó zéró technológiák

A mellékletben felsorolt technológiák három fő kritériumon alapulnak: 1. technológiai készenléti szint, 2. hozzájárulás a dekarbonizációhoz és a versenyképességhez, és 3. ellátásbiztonsági kockázatok. Ezek a nettó zéró iparról szóló jogszabály azon általános célkitűzései alapján kerültek kiválasztásra, miszerint növelni kell a nettó zéró technológiák gyártási kapacitását az EU-ban, különös tekintettel azokra, amelyek kereskedelmi forgalomban elérhetők és gyors kapacitásépítési potenciállal rendelkeznek.

A technológiai készenléti szint (a továbbiakban: TRL) első kritériuma a technológiák érettségének becslésére szolgáló módszerre vonatkozik, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által használt osztályozásra támaszkodik. E rendelet hatálya általában azokra a nettó zéró technológiákra vonatkozik, amelyek a TRL 8 (a maga nemében első kereskedelmi szint – kereskedelmi demonstráció, teljes körű bevezetés végleges formában) körébe tartoznak.

A második kritérium (dekarbonizáció és versenyképesség) meghatározza azokat a nettó zéró technológiákat, amelyek az előrejelzések szerint jelentősen hozzájárulnak a 2030-as „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag azon célkitűzéséhez, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenjen.

Végezetül a harmadik kritérium az ellátásbiztonsághoz kapcsolódik, amely biztosítja az Unió energiarendszerének technológiai és ipari rezilienciáját azáltal, hogy növeli a nettó zéró technológiai értéklánc egy olyan alkotóelemére vagy részére vonatkozó gyártási kapacitást, amely esetében az Unió nagymértékben vagy egyre nagyobb mértékben függ a behozataltól, különös tekintettel az egyetlen harmadik országból származó behozatalra.

E kritériumok alapján a nettó zéró technológiák 8 csoportja került kiválasztásra. Emellett a nettó zéró technológiák vonatkozó csoportjai nemcsak a technológiai végtermékre vagy rendszerekre vonatkoznak, hanem azokra a fő upstream alkotóelemekre is, amelyek az adott technológiák központi részét képezik (pl. öntecsek, napelemszeletek és a napelemmodulok napelemei; gondolák, tornyok és lapátok szélturbinákhoz stb.).

2023/0081 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a nettó zéró technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a nettó zéró iparról szóló jogszabály)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 29 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unió elkötelezte magát gazdaságának gyorsított dekarbonizációja és a megújuló energiaforrások ambiciózus bevezetése mellett annak érdekében, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség vagy (az elnyelések levonása utáni) nettó zéró kibocsátás. Ez a célkitűzés áll az európai zöld megállapodás és az aktualizált uniós iparstratégia középpontjában, továbbá összhangban van az Unió Párizsi Megállapodás szerinti globális éghajlat-politikai fellépés iránti kötelezettségvállalásával 31 . A klímasemlegességi cél elérése érdekében az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 kötelező uniós éghajlat-politikai célértéket határoz meg, amelynek értelmében 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A javasolt „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag 33 célja, hogy teljesítse az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célértékét, és e tekintetben felülvizsgálja és aktualizálja az uniós jogszabályokat.

(2)Az egységes piac megfelelő környezetet biztosít ahhoz, hogy a szükséges mértékben és ütemben lehessen hozzáférni az Unió éghajlatvédelmi törekvéseinek megvalósításához szükséges technológiákhoz. Tekintettel a nettó zéró technológiák összetettségére és transznacionális jellegére, az e technológiákhoz való hozzáférést biztosító összehangolatlan nemzeti intézkedések esetében jelentős lenne a versenytorzítás és az egységes piac széttagoltságának esélye. Ezért az egységes piac működésének védelme érdekében közös uniós jogi keretet kell létrehozni e közös kihívásnak az Unió rezilienciájának és ellátásbiztonságának növelésével történő együttes kezelésére a nettó zéró technológiák területén.

(3)Ami a külső szempontokat – különösen a feltörekvő piacokat és a fejlődő gazdaságokat – illeti, az EU a Global Gateway stratégia keretében mindenki számára előnyös partnerségekre fog törekedni, amelyek hozzájárulnak nyersanyagellátási láncának diverzifikálásához, valamint a partnerországoknak a kettős átállásra és a helyi hozzáadott érték fejlesztésére irányuló erőfeszítéseihez.

(4)E kötelezettségvállalások teljesítése érdekében az Uniónak fel kell gyorsítania a tiszta energiára való átállás ütemét, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növelése révén. Ez hozzá fog járulni a 2030-ig tartó időszakra szóló, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv azon uniós céljainak eléréséhez, amelyek szerint a felnőttek esetében a foglalkoztatási rátát legalább 78 %-ra, a képzésben való részvételt pedig legalább 60 %-ra kell emelni. Annak biztosításához is hozzá fog járulni, hogy a zöld átállás méltányos és igazságos legyen 34 .

(5)Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni indokolatlan és jogellenes katonai agresszióját követő magasabb energiaárak erőteljes lendületet adtak az európai zöld megállapodás végrehajtásának felgyorsításához és az energiaunió rezilienciájának megerősítéséhez oly módon, hogy felgyorsítják a tiszta energiára való átállást és megszüntetik az Oroszországi Föderációból exportált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A REPowerEU terv 35 kulcsszerepet játszik az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni inváziója által okozott nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra való reagálásban. A terv célja, hogy felgyorsítsa az energetikai átmenetet az Európai Unióban az Unió gáz- és villamosenergia-fogyasztásának csökkentése, valamint az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások bevezetésére irányuló beruházások fellendítése érdekében. Ez a terv többek között a következő célokat határozza meg: a fotovoltaikus napenergia-kapacitás 2025-ig történő megkétszerezése és 2030-ig 600 GW fotovoltaikus napenergia-kapacitás telepítése; a hőszivattyúk telepítési arányának megkétszerezése; 2030-ig 10 millió tonna megújuló hidrogén Unión belüli előállítása; valamint a biometán termelésének jelentős növelése. A terv azt is megállapítja, hogy a REPowerEU céljainak eléréséhez diverzifikálni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású berendezések és a kritikus fontosságú nyersanyagok kínálatát, csökkenteni kell az ágazati függőségeket, fel kell számolni az ellátási lánc szűk keresztmetszeteit, és bővíteni kell az Unió tisztaenergia-technológiai gyártási kapacitását. Az energiatermelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben a megújuló energia részarányának növelésére irányuló erőfeszítései részeként a Bizottság azt javasolja, hogy a megújulóenergia-irányelvben meghatározott célértéket 2030-ig 45 %-ra, az energiahatékonysági irányelvben szereplő célértéket pedig 13 %-ra emeljék. Ez 2030-ra a teljes megújulóenergia-termelési kapacitást 1 236 GW-ra emelné, szemben a 2021. évi javaslatban 2030-ra előirányzott 1 067 GW-tal, továbbá a villamosenergia-hálózat időszakosságának kezelése érdekében az akkumulátoros tárolás iránti igény is nőni fog. Hasonlóképpen, a közúti közlekedési ágazat dekarbonizációjával kapcsolatos szakpolitikák, például az (EU) 2019/631 rendelet és az (EU) 2019/1242 rendelet jelentős mértékben fellendítik a közúti közlekedési ágazat további villamosítását, és ezáltal az akkumulátorok iránti kereslet bővülését.

(6)A nettó zéró kibocsátásra való átállás máris hatalmas ipari, gazdasági és geopolitikai változásokat idéz elő világszerte, amelyek a világ szén-dioxid-mentesítési erőfeszítéseinek előrehaladtával egyre hangsúlyosabbak lesznek. A nettó zéró kibocsátás felé vezető út komoly lehetőségeket teremt az Unió nettó zéró iparának bővítésére, kihasználva az egységes piac erejét azáltal, hogy előmozdítja a megújulóenergia-technológiákba, a villamosenergia- és hőtárolási technológiákba, a hőszivattyúkba, a hálózati technológiákba, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokba, az elektrolizátorokba és üzemanyagcellákba, a magfúzióba, a kis méretű moduláris reaktorokba és a kapcsolódó legjobb minőségű üzemanyagokba, a szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási technológiákba, valamint az energiarendszerhez kapcsolódó energiahatékonysági technológiákba és ellátási láncaikba történő beruházásokat, lehetővé téve gazdasági ágazataink dekarbonizációját az energiaellátástól a közlekedésen át egészen az épületekig és az iparig. Egy erős nettó zéró uniós ipar jelentősen hozzájárulhat az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak hatékony eléréséhez, valamint a zöld megállapodás egyéb célkitűzéseinek támogatásához, miközben munkahelyeket és növekedést teremt.

(7)A 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok elérése érdekében prioritásként kell kezelni az energiahatékonyságot. E célok elérésének legolcsóbb, legbiztonságosabb és legtisztább módja az energiatakarékosság. Az energiahatékonyság elsődlegességének elve az uniós energiapolitika egyik általános elve, amely mind a szakpolitikai, mind a beruházási döntések gyakorlati alkalmazása szempontjából fontos. Ezért elengedhetetlen az energiahatékony technológiák – például a hőszivattyúk és az intelligens energiahálózati technológiák – uniós gyártási kapacitásának bővítése, amelyek segítik az EU-t az energiafogyasztás csökkentésében és szabályozásában.

(8)Az Unió dekarbonizációs célkitűzései, az energiaellátás biztonsága, az energiarendszer digitalizálása és a kereslet villamosítása, például a mobilitás terén, valamint a gyorstöltő pontok iránti igény az Európai Unióban a villamosenergia-hálózatok hatalmas bővítését teszik szükségessé mind az átvitel, mind az elosztás szintjén. Átviteli szinten nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) rendszerekre van szükség a tengeri energiák összekapcsolásához; míg az elosztás szintjén a villamosenergia-szolgáltatók összekapcsolása és a keresletoldali rugalmasság kezelése az innovatív hálózati technológiákba, például az elektromos járművek intelligens töltésébe (EVSC), az energiahatékony épületekbe és az ipar automatizálásába, az intelligens vezérlésbe, a fejlett fogyasztásmérő-infrastruktúrába (AMI) és az otthoni energiagazdálkodási rendszerekbe (HEMS) történő beruházásokra épül. A rugalmasság, az intelligens töltés és az intelligens épületek lehetővé tétele érdekében a villamosenergia-hálózatnak számos szereplővel vagy eszközzel kell együttműködnie a részletes megfigyelhetőségi szint és ezáltal az adatok rendelkezésre állása alapján, ami lehetővé teszi a fogyasztók keresletoldali válaszát és a megújuló energiaforrások elterjedését. A nettó zéró technológiáknak az Európai Unió hálózatával való összekapcsolásához a villamosenergia-hálózatok gyártási kapacitásainak jelentős bővítésére van szükség olyan területeken, mint a tengeri és szárazföldi kábelek, alállomások és transzformátorok.

(9)További szakpolitikai erőfeszítésre van szükség a kereskedelmi forgalomban elérhető és az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céljainak támogatása, a nettó zéró technológiák és ellátási láncaik ellátásbiztonságának javítása, valamint az uniós energiarendszer általános rezilienciájának és versenyképességének megőrzése vagy megerősítése érdekében a gyors kapacitásépítési potenciállal rendelkező technológiák támogatásához. Ez magában foglalja az (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) preambulumbekezdésében leírtak szerinti legjobb minőségű üzemanyagok biztonságos és fenntartható forrásához való hozzáférést.

(10)A 2030-as célkitűzések eléréséhez különös figyelmet kell fordítani néhány nettó zéró technológiára, tekintettel e technológiáknak a nettó zéró kibocsátás 2050-ig történő eléréséhez való jelentős hozzájárulására is. E technológiák közé tartoznak a fotovoltaikus napenergia- és a naphőenergia-technológiák, a szárazföldi és tengeri megújulóenergia-technológiák, az akkumulátor-/tárolási technológiák, a hőszivattyúk és a geotermikusenergia-technológiák, az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák, a fenntartható biogáz/biometán, a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák és a hálózati technológiák. Ezek a technológiák az Unió nyitott stratégiai autonómiájában is kulcsszerepet játszanak, és biztosítják, hogy a polgárok tiszta, megfizethető és biztonságos energiához jussanak. Szerepükre tekintettel ezekhez a technológiákhoz még gyorsabb engedélyezési eljárásokat kell biztosítani, a nemzeti jog szerint kiemelt nemzeti jelentőségű státuszt kell kapniuk, és további támogatásban kell részesülniük a beruházások bevonásához.

(11)Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió energiarendszere a jövőben reziliens legyen, ezt a bővítést a szóban forgó technológiák teljes ellátási láncában el kell végezni, kiegészítve a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt.

(12)2020-ban az Európai Bizottság elfogadta az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégiát. A stratégia jövőképet vázolt fel arra vonatkozóan, hogy miként gyorsítható fel az integráltabb energiarendszerre való átállás, amely minden ágazatban a legkevesebb költséggel támogatja a klímasemleges gazdaságot. Három egymást kiegészítő és egymást kölcsönösen erősítő koncepciót foglal magában: az első a fokozottabban körforgásos energiarendszer, amelynek középpontjában az energiahatékonyság áll; másodszor, a végfelhasználói ágazatok nagyobb mértékű közvetlen villamosítása; harmadszor, a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, köztük a hidrogén felhasználása olyan végfelhasználói alkalmazásokban, ahol a közvetlen fűtés vagy villamosítás nem megvalósítható, nem hatékony vagy magasabb költségekkel jár. Az energiarendszer integrációjával kapcsolatos megfontolások a megújulóenergia-létesítmények által termelt villamos energiának a tágabb energiarendszerbe történő teljes körű integrálására irányuló megoldásokra vonatkoznak. Ez például olyan műszaki megoldások elfogadását jelenti, amelyek lehetővé teszik a megújulóvillamosenergia-létesítmények által termelt villamosenergia-többlet integrálását, többek között a tárolás különböző formái és a keresletoldali szabályozás révén.

(13)Az ipari szén-dioxid-leválasztási és -tárolási megoldások kidolgozása koordinációs hiányosságokkal küzd. Egyfelől annak ellenére, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egyre emelkedő szén-dioxid-árösztönzőt biztosít ahhoz, hogy az ipar beruházzon a szén-dioxid-kibocsátás leválasztásába, és e beruházások gazdaságilag életképesek legyenek, jelentős a kockázata annak, hogy nem tudnak hozzáférni az engedélyezett geológiai tárolóhelyekhez. Másrészt az első szén-dioxid-tárolókba befektetőknek előzetes költségekkel kell számolniuk annak érdekében, hogy még azelőtt azonosítsák, fejlesszék és felmérjék e tárolókat, hogy a jogszabályban előírt tárolási engedélyért folyamodhatnának. A piaci szereplőket támogathatja beruházásaik megtervezésében a potenciális szén-dioxid-tároló kapacitással kapcsolatos átláthatóság az érintett területek geológiai alkalmassága és a meglévő, különösen a szénhidrogén-kitermelési helyszínek feltárásából származó geológiai adatok tekintetében. A tagállamoknak ezeket az adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük, és rendszeresen, előretekintő módon be kell számolniuk a szén-dioxid-tárolóhelyek fejlesztésének folyamatáról, valamint a besajtolási és tárolókapacitások iránti megfelelő igényekről, hogy együttesen el tudjuk érni a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós célértéket.

(14)A szén-dioxid-leválasztással kapcsolatos, gazdasági szempontból egyre életképesebb beruházások egyik fő szűk keresztmetszete a működő szén-dioxid-tárolóhelyek rendelkezésre állása Európában, ami alátámasztja a 2003/87/EK irányelvből eredő ösztönzőket. A technológia elterjedése és vezető gyártási kapacitásainak bővítése érdekében az EU-nak előrelátó módon kell kialakítania a 2009/31/EU irányelvvel 36 összhangban engedélyezett állandó geológiai szén-dioxid-tárolóhelyek kínálatát. A 2030-ig teljesítendő, 50 millió tonna éves operatív szén-dioxid-besajtolási kapacitási célérték Unióra vonatkozó meghatározásával – összhangban a 2030-ra várhatóan szükséges kapacitásokkal – az érintett ágazatok koordinálhatják beruházásaikat egy olyan nettó zéró kibocsátású európai szén-dioxid-szállítási és tárolási értéklánc kialakítása érdekében, amelyet az iparágak felhasználhatnak műveleteik dekarbonizációjára. Ez az eredeti kiépítés a 2050-re előirányzott további szén-dioxid-tárolást is támogatni fogja. A Bizottság becslései szerint az Uniónak 2050-ig évente akár 550 millió tonna szén-dioxidot kell leválasztania ahhoz, hogy elérje a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó célkitűzést 37 , a szén-dioxid-eltávolítás alkalmazását is beleértve. Egy ilyen első, ipari léptékű tárolókapacitással csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás leválasztásába mint a klímasemlegesség elérésének fontos eszközébe történő beruházások kockázata. E rendeletnek az EGT-megállapodásba való belefoglalásakor a 2030-ig megvalósítandó 50 millió tonna éves operatív szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós célértéket ennek megfelelően kell kiigazítani.

(15)A szén-dioxid-tárolóhelyeknek az Unió 2030-as céljához hozzájáruló, stratégiai nettó zéró projektté minősítésével a szén-dioxid-tárolóhelyek fejlesztése felgyorsítható és megkönnyíthető, továbbá a tárolóhelyek iránti egyre növekvő ipari kereslet a leginkább költséghatékony tárolóhelyek felé terelhető. A biztonságos szén-dioxid-tárolóvá alakítható, kimerülő gáz- és olajmezők a hasznos termelési élettartamuk végén vannak. Az olaj- és gázipar ráadásul megerősítette elkötelezettségét az energetikai átállás megkezdése iránt, és rendelkezik a további tárolóhelyek feltárásához és kialakításához szükséges eszközökkel, készségekkel és ismeretekkel. Az Unió azon célkitűzésének eléréséhez, hogy 2030-ig 50 millió tonna éves operatív szén-dioxid-besajtolási kapacitás álljon rendelkezésre, az ágazatnak egyesítenie kell hozzájárulásait annak biztosítása érdekében, hogy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás éghajlatvédelmi megoldásként már a kereslet felmerülése előtt rendelkezésre álljon. A szén-dioxid-tárolók időben történő, uniós szintű és költséghatékony, a besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós célkitűzéssel összhangban történő fejlesztésének biztosítása érdekében az uniós olaj- és gáztermelés engedélyeseinek ehhez a célhoz az olaj- és gázgyártási kapacitásukkal arányosan kell hozzájárulniuk, ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítani az együttműködéshez és figyelembe kell venni a harmadik felek egyéb hozzájárulásait.

(16)Az Unió hozzájárult egy nyitott és szabályokon alapuló kereskedelmen alapuló globális gazdasági rendszer kiépítéséhez, szorgalmazza a társadalmi és környezeti fenntarthatósági normák tiszteletben tartását és előmozdítását, és teljes mértékben elkötelezett ezen értékek mellett.

(17)Az ellátásbiztonsággal kapcsolatos kérdések kezelése, továbbá az Unió energiarendszere rezilienciájának, valamint a dekarbonizációs és korszerűsítési erőfeszítéseknek a támogatásához való hozzájárulás érdekében bővíteni kell az Unióban a nettó zéró technológiák gyártási kapacitását. A fotovoltaikus napenergia-technológiák uniós gyártóinak növelniük kell versenyelőnyüket és javítaniuk kell az ellátásbiztonsági kilátásokat oly módon, hogy 2030-ra legalább 30 gigawatt operatív fotovoltaikus gyártási kapacitás elérésére törekszenek a teljes fotovoltaikus értékláncban, összhangban az uniós napenergia-stratégia 38 keretében támogatott Európai Napenergia-ipari Szövetségben meghatározott célokkal. A szél- és hőszivattyú-technológiák uniós gyártóinak meg kell szilárdítaniuk versenyelőnyüket, és fenn kell tartaniuk vagy bővíteniük kell ebben az évtizedben a jelenlegi piaci részesedésüket, összhangban az Unió technológiakiépítésre vonatkozó előrejelzéseivel, amelyek megfelelnek a 2030-ra kitűzött energia- és éghajlat-politikai céloknak 39 . Ez azt jelenti, hogy 2030-ra az Unió gyártási kapacitása a szélenergia terén legalább 36 GW, a hőszivattyúk esetében pedig legalább 31 GW lesz. Az akkumulátorok és elektrolizátorok uniós gyártóinak meg kell szilárdítaniuk technológiai vezető szerepüket, és aktívan hozzá kell járulniuk e piacok formálásához. Az akkumulátortechnológiák esetében ez az Európai Akkumulátorszövetség célkitűzéseihez történő hozzájárulást jelentené és arra irányulna, hogy az Unió akkumulátorgyártói az akkumulátorok iránti éves kereslet közel 90 %-át ki tudják elégíteni, 2030-ra pedig legalább 550 GWh uniós gyártási kapacitással rendelkezzenek. Az uniós elektrolizátorgyártók számára a REPowerEU 2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogén Unión belüli előállítását és akár 10 millió tonna megújuló hidrogén importját irányozza elő. Annak biztosítása érdekében, hogy az EU technológiai vezető szerepe kereskedelmi vezető szerepként is megjelenjen, amint azt a Bizottság és az Európai Tisztahidrogén-szövetség együttes nyilatkozata is támogatja, az uniós elektrolizátorgyártóknak tovább kell növelniük kapacitásukat oly módon, hogy a kiépített elektrolizátor-kapacitás 2030-ra elérje a legalább 100 GW hidrogént.

(18)E célkitűzéseket együttesen figyelembe véve, tekintettel arra is, hogy az ellátási lánc bizonyos elemei (például az inverterek, valamint a fotovoltaikus napenergiához használt napelemek, napelemszeletek és öntecsek vagy az akkumulátorokhoz használt katódok és anódok) esetében az uniós gyártási kapacitás alacsony, az Unió nettó zéró technológiákra irányuló kapacitásának arra kell törekednie, hogy 2030-ig megközelítse vagy elérje a mellékletben felsorolt technológiák éves kiépítési igényeinek legalább 40 %-át kitevő általános éves gyártási referenciaértéket.

(19)A nettó zéró technológiák gyártási kapacitásának növelése az Európai Unióban a nettó zéró technológiák globális kínálatát és a tiszta energiaforrásokra való globális átállást is elősegíti.

(20)Ugyanakkor a nettó zéró technológiai termékek hozzá fognak járulni az Unió rezilienciájához és a tisztaenergia-ellátás biztonságához. A biztonságos tisztaenergia-ellátás a gazdasági fejlődés, valamint a közrend és a közbiztonság előfeltétele. A nettó zéró technológiai termékek más stratégiailag fontos gazdasági ágazatok, például a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés számára is előnyökkel járnak azáltal, hogy versenyképes áron biztosítják a tiszta energiához és gépekhez való hozzáférést, ezáltal fenntartható módon hozzájárulnak az EU élelmezésbiztonságához, valamint ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság révén bővüljön a bioalapú alternatívák kínálata. Hasonlóképpen, az Unió éghajlatvédelmi törekvéseinek teljesítése gazdasági növekedést és társadalmi jólétet is eredményez.

(21)A versenyképesség fenntartása és a kulcsfontosságú nettó zéró technológiai termékek és ellátási láncaik terén jelenleg tapasztalható stratégiai importfüggőség csökkentése – továbbá az új függőségek kialakulásának elkerülése – érdekében az Uniónak folytatnia kell nettó zéró ipari bázisának megerősítését, valamint versenyképesebbé és innovációbarátabbá kell válnia. Az Uniónak lehetővé kell tennie a gyártási kapacitás gyorsabb, egyszerűbb és kiszámíthatóbb fejlesztését.

(22)A tagállamoknak 2023 júniusában kell benyújtaniuk a 2021–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímaterveik aktualizált javaslatát 40 . Amint azt a 2021–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek aktualizálásához nyújtott, a tagállamoknak szóló bizottsági iránymutatás 41 is hangsúlyozza, az aktualizált nemzeti terveknek le kell írniuk a kereskedelmi forgalomban kapható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, berendezések és alkotóelemek gyártásának a területükön történő elősegítésére irányuló tagállami célkitűzéseket és szakpolitikákat. Ezeknek a terveknek továbbá azokat a célkitűzéseket és szakpolitikákat is ismertetniük kell, amelyek ezt a harmadik országokban tett diverzifikációs erőfeszítések révén kívánják elérni, továbbá amelyek lehetővé teszik iparágaik számára, hogy állandó jelleggel geológiai tárolóhelyeken választhassák le és tárolhassák szén-dioxid-kibocsátásaikat.

(23)Emellett „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című közlemény 42 átfogó megközelítést határoz meg a tisztaenergia-technológia négy pilléren alapuló fejlesztésének támogatására. Az első pillér célja, hogy olyan szabályozási környezetet hozzon létre, amely egyszerűsíti és felgyorsítja az új nettó zéró technológiák gyártó- és összeszerelő üzemeinek engedélyezését, továbbá elősegíti a nettó zéró uniós ipar növekedését. A terv második pillére a nettó zéró technológiák előállítására irányuló beruházások és finanszírozás fellendítése a 2023 márciusában elfogadott felülvizsgált ideiglenes válság- és átállási keret, valamint az Európai Szuverenitási Alap létrehozása révén, amelynek célja Európa előnyének megőrzése a zöld és digitális átállás szempontjából releváns kritikus és kialakulóban lévő technológiák terén. A harmadik pillér az átállás megvalósításához szükséges készségek fejlesztéséhez és a tisztaenergia-technológiai ágazatban dolgozó szakképzett munkavállalók számának növeléséhez kapcsolódik. A negyedik pillér a kereskedelemre és a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncának diverzifikálására összpontosít. Idetartozik a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub létrehozása, a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való együttműködés az ellátási láncok közös megerősítése és a kritikus inputok tekintetében az egyes beszállítóktól a diverzifikálás segítségével történő eltávolodás érdekében.

(24)Az első pillér keretében az Uniónak ki kell alakítania és fenn kell tartania a nettó zéró technológiai megoldások ipari bázisát, hogy biztosíthassa energiaellátását, ugyanakkor teljesítse a klímasemlegességre irányuló törekvéseit. E cél támogatása, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a nettó zéró technológiákkal kapcsolatos ellátás terén olyan függőségek alakuljanak ki, amelyek késleltetnék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós törekvéseket, vagy veszélyeztetnék az energiaellátás biztonságát, e rendelet rendelkezéseket állapít meg a fenntartható és reziliens nettó zéró technológiák iránti kereslet ösztönzésére.

(25)A 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv már lehetővé teszi az ajánlatkérő hatóságok és a közbeszerzési eljárások keretében szerződéseket odaítélő közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy az ár vagy a költség mellett további kritériumokra is támaszkodjanak a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat megállapításához. Ezek a kritériumok például az ajánlat minőségére vonatkoznak, beleértve a szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzőket is. A nettó zéró technológiákra vonatkozó szerződések közbeszerzés útján történő odaítélésekor az ajánlatkérő szerveknek és közszolgáltató ajánlatkérőknek az ajánlat környezeti fenntarthatóságával, innovációjával, rendszerintegrációjával és rezilienciájával kapcsolatos számos kritérium alapján megfelelően értékelniük kell az ajánlatok fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulását.

(26)A társadalmi fenntarthatósági kritériumok már a meglévő jogszabályok alapján is alkalmazhatók, és a szociális jogok európai pillérével összhangban, a 2014/23/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdésével, a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (2) bekezdésével és a 2014/25/EU irányelv 36. cikkének (2) bekezdésével összhangban a munkafeltételekre és a kollektív tárgyalásokra is kiterjedhetnek. Az ajánlatkérő hatóságoknak hozzá kell járulniuk a társadalmi fenntarthatósághoz azáltal, hogy megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződések teljesítése során megfeleljenek az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések vagy a 2014/23/EU irányelv X. mellékletében, a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében és a 2014/25/EU irányelv 43 XIV. mellékletében felsorolt nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések által a szociális és munkajog területén megállapított, alkalmazandó kötelezettségeknek.

(27)Az adott technológiára alkalmazandó uniós jogszabályok sérelme nélkül, többek között a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kerete létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 44 , valamint az elemekről és a hulladékelemekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 45 alapján, és amennyiben ezek a jogi aktusok másként nem rendelkeznek, az ajánlatkérő hatóságok és a közszolgáltató ajánlatkérők az e rendelet alapján beszerzett nettó zéró megoldások környezeti fenntarthatóságának értékelésekor figyelembe vehetnek különböző, az éghajlatra és a környezetre hatást gyakorló elemeket. Ezek közé tartozhat például a megoldás tartóssága és megbízhatósága; a javítás és karbantartás egyszerűsége; a korszerűsítés és a felújítás egyszerűsége; az újrafeldolgozás egyszerűsége és minősége; az anyagok felhasználása; az energia-, víz- és egyéb erőforrás-fogyasztás a termék életciklusának egy vagy több szakaszában; a terméknek és csomagolásának a tömege és térfogata; használt alkotóelemek beépítése; a rendeltetésszerű használathoz és karbantartáshoz szükséges fogyóanyagok mennyisége, jellemzői és rendelkezésre állása; a termék környezeti lábnyoma és az életciklusa során jelentkező környezeti hatások; a termék szénlábnyoma; a mikroműanyag-kibocsátás; a levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások a termék életciklusának egy vagy több szakaszában; a keletkezett hulladék mennyisége; a felhasználás feltételei.

(28)Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás során figyelembe lehessen venni, hogy a 19. cikk (2) bekezdése értelmében vett egyetlen beszerzési forrástól való függés csökkentése érdekében diverzifikálni kell a nettó zéró technológiák beszerzési forrásait, – és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül – a kínálat legalább akkor nem tekinthető kellően diverzifikáltnak, ha az Unión belül egy adott nettó zéró technológia iránti kereslet több mint 65 %-át egyetlen forrásból lehet ellátni.

(29)A háztartások vagy a fogyasztók javát szolgáló, a nettó zéró technológiát tartalmazó végtermékek vásárlását ösztönző programok létrehozása céljából és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül a kínálat nem tekinthető kellően diverzifikáltnak, ha az Unión belül egy adott nettó zéró technológia iránti kereslet több mint 65 %-át egyetlen forrásból lehet ellátni. A következetes alkalmazás biztosítása érdekében a Bizottságnak e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kezdődően éves jegyzéket kell közzétennie az ebbe a kategóriába tartozó, nettó zéró technológiát alkalmazó végtermékek származásának megoszlásáról, a különböző forrásokból származó uniós kínálatnak az utolsó olyan évben elért részaránya szerinti bontásban, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre.

(30)A 2014/115/EU tanácsi határozat jóváhagyta különösen a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásának (a továbbiakban: közbeszerzésről szóló megállapodás) 46 módosítását. A közbeszerzésről szóló megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének a létrehozása a világkereskedelem liberalizálása és bővítése céljából. A közbeszerzésről szóló megállapodás Európai Unióra vonatkozó I. függeléke, valamint az Uniót kötelező egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások – köztük a szabadkereskedelmi megállapodások és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény III. cikke (8) bekezdésének a) pontja a kormányzati ügynökségek által végzett, olyan termékekre irányuló beszerzések esetében, amelyeket kereskedelmi továbbértékesítés vagy kereskedelmi értékesítés tárgyát képező termékek előállítására történő felhasználás céljából vásárolnak – hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő hatóságok és a közszolgáltató ajánlatkérők nem alkalmazhatják a 19. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményeket a beszerzési forrásokat biztosító, a megállapodásokat aláíró gazdasági szereplőkre.

(31)A 19. cikkben meghatározott, a rezilienciára vonatkozó rendelkezések közbeszerzési eljárásokban történő alkalmazása nem sértheti a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 47 25. cikkének, valamint a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 48 43. és 85. cikkének alkalmazását, a Bizottság 2019. évi iránymutatásával 49 összhangban. Hasonlóképpen a közbeszerzési rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell a 19. cikk hatálya alá tartozó építési beruházásokra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra, beleértve a 2014/24/EU irányelv 67. cikkének (4) bekezdését, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatból eredő végrehajtási intézkedéseket.

(32)Az ajánlat fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulására vonatkozó kritériumok közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos figyelembevétele nem érinti az ajánlatkérő hatóságok és közszolgáltató ajánlatkérők azon lehetőségét, hogy a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 50 41. cikkének (3) bekezdésével és (64) preambulumbekezdésével, a 2014/24/EU irányelv 67. cikkének (5) bekezdésével és a 2014/25/EU irányelv 82. cikkének (5) bekezdésével összhangban magasabb értékhatárt állapítsanak meg a környezeti fenntarthatósággal és innovációval kapcsolatos kritériumok tekintetében.

(33)Az ajánlat fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulásával kapcsolatos kritériumok figyelembevételének szükségességéből eredő adminisztratív terhek korlátozása érdekében, különösen a kisebb közbeszerzők és a piacra jelentős hatást nem gyakorló, alacsonyabb értékű szerződések esetében, e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását két évvel el kell halasztani azon közbeszerzők esetében, amelyek nem központi beszerző szervek, valamint a 25 millió EUR alatti értékű szerződések esetében.

(34)A 19. cikk szerinti közbeszerzési rendelkezések alkalmazása céljából, amennyiben egy termék az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51 alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozik, az ajánlatkérő hatóságok vagy közszolgáltató ajánlatkérők csak azokat a termékeket vásárolhatják meg, amelyek megfelelnek az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek.

(35)A háztartások és a végső fogyasztók alapvető részét képezik a nettó zéró technológiát tartalmazó végtermékek iránti uniós keresletnek, és az ilyen termékek háztartások általi vásárlását ösztönző állami támogatási programok – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő, alacsony és közepes jövedelmű háztartások és fogyasztók esetében – a zöld átállás felgyorsításának fontos eszközei. Az uniós napenergia-stratégiában 52 bejelentett napelemes tető kezdeményezés keretében a tagállamoknak például nemzeti programokat kell létrehozniuk a tetőre szerelt napelemek tömeges alkalmazásának támogatására. A REPowerEU tervben a Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a hőszivattyúkra való átállást ösztönző támogató intézkedéseket.A tagállamok által nemzeti szinten, illetve a helyi vagy regionális önkormányzatok által helyi szinten létrehozott támogatási programoknak hozzá kell járulniuk a nettó zéró uniós technológiák fenntarthatóságának és rezilienciájának javításához is. A hatóságoknak például nagyobb pénzügyi ellentételezést kell nyújtaniuk a kedvezményezettek számára olyan nettó zéró technológiát tartalmazó végtermékek beszerzéséért, amelyek nagyobb mértékben járulnak hozzá az Unión belüli rezilienciához. A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik nyitottak, átláthatóak és megkülönböztetésmentesek legyenek, hogy hozzájáruljanak a nettó zéró technológiai termékek iránti kereslet növeléséhez az Unióban. A hatóságoknak korlátozniuk kell az ilyen termékekért járó kiegészítő pénzügyi ellentételezést is annak érdekében, hogy ne lassítsák a nettó zéró technológiák elterjedését az Unióban. Az ilyen programok hatékonyságának növelése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az információk egy ingyenes weboldalon könnyen hozzáférhetők legyenek mind a fogyasztók, mind a nettó zéró technológiák gyártói számára. A fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulásnak a hatóságok által a fogyasztókat vagy háztartásokat célzó programokban történő használata nem sértheti az állami támogatási szabályokat és a WTO támogatásokra vonatkozó szabályait.

(36)A háztartások vagy a fogyasztók javát szolgáló, a mellékletben felsorolt nettó zéró technológiát tartalmazó végtermékek vásárlását ösztönző programok kialakításakor a tagállamoknak, a regionális vagy helyi önkormányzatoknak, a közjogi intézményeknek vagy az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény által létrehozott szövetségeknek garantálniuk kell az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartását, többek között annak biztosításával, hogy a programok ne érjenek el olyan nagyságrendet, amely súlyosan sértené a WTO-tagok érdekeit.

(37)A Bizottságnak emellett – a szinergiák kiépítése és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében – segítenie kell a tagállamokat a háztartásokra és a fogyasztókra irányuló programok kialakításában. A Nettó Zéró Európa Platformnak fontos szerepet kell játszania abban is, hogy felgyorsítsa a fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulás tagállamok és hatóságok általi végrehajtását közbeszerzési és árverési gyakorlataik során. Iránymutatást kell kiadnia, és azonosítania kell a hozzájárulás meghatározására és alkalmazására vonatkozó bevált gyakorlatokat, konkrét és egyedi példákkal alátámasztva.

(38)Annak érdekében, hogy az ipar időben kiigazíthassa termelését, az ajánlatkérő hatóságoknak és a közszolgáltató ajánlatkérőknek előzetesen tájékoztatniuk kell a piacot a nettó zéró technológiai termékekre vonatkozó becsült beszerzési igényeikről.

(39)Amint azt „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című, 2023. február 1-jén közzétett közlemény is jelzi, az uniós ipar piaci részesedése erős nyomás alatt áll a harmadik országokban nyújtott, az egyenlő versenyfeltételeket aláásó támogatások miatt. Ez azt jelenti, hogy az Uniónak gyorsan és ambiciózusan kell reagálnia, és korszerűsítenie kell jogi keretét.

(40)A forráshoz jutás kulcsfontosságú az Unió nyitott stratégiai autonómiájának biztosításához, valamint ahhoz, hogy Unió-szerte szilárd gyártási bázis jöjjön létre a nettó zéró technológiák és azok ellátási láncai számára. A zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges beruházások többsége a nettó zéró ökoszisztémában rejlő növekedési potenciál által vonzott magántőkéből fog származni 53 . A jól működő, mély és integrált tőkepiacok ezért elengedhetetlenek lesznek a zöld átálláshoz és a nettó zéró gyártási projektekhez szükséges források előteremtéséhez és elosztásához. Ezért gyors előrelépésre van szükség a tőkepiaci unió terén ahhoz, hogy az EU megvalósítsa a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó célkitűzéseit. A fenntartható finanszírozás menetrendje (és a vegyes finanszírozás) szintén döntő szerepet játszik a nettó zéró technológiákba történő beruházások növelésében, miközben garantálja az ágazat versenyképességét.

(41)Amennyiben a magánberuházások önmagukban nem elegendőek, a nettó zéró gyártási projektek eredményes bevezetéséhez állami támogatás formájában nyújtott közfinanszírozásra lehet szükség. Ennek a támogatásnak ösztönző hatásúnak, szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie. Az állami támogatásokról szóló meglévő iránymutatások, amelyek a kettős átállás célkitűzéseivel összhangban a közelmúltban mélyreható felülvizsgálaton estek át, bőséges lehetőséget biztosítanak az e rendelet hatálya alá tartozó projektekre irányuló beruházások bizonyos feltételek mellett történő támogatására. A tagállamok fontos szerepet játszhatnak a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek forráshoz jutásának megkönnyítésében azáltal, hogy célzott állami támogatások révén kezelik a piaci hiányosságokat. A 2023. március 9-én elfogadott ideiglenes válság- és átállási keret (TCTF) célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a belső piacon, azokra az ágazatokra koncentrálva, ahol harmadik országba történő áthelyezési kockázatot azonosítottak, továbbá hogy a támogatási összegek tekintetében arányos legyen. Lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek a meghatározott stratégiai, nettó zéró ágazatokban – többek között adókedvezmények révén – támogatják a termelőegységekbe történő új beruházásokat. A tagállamok és régiók közötti konvergencia céljának eléréséhez való hozzájárulás érdekében az engedélyezett támogatási összeg magasabb támogatási intenzitással és felső határokkal módosulhat, ha a beruházás támogatott területeken valósul meg. Megfelelő feltételekre van szükség a beruházások Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívülre történő átirányításával kapcsolatos konkrét kockázatok ellenőrzéséhez, valamint annak ellenőrzéséhez, hogy nem áll fenn az EGT-n belüli áthelyezés kockázata. A nemzeti források e célból történő mozgósítása érdekében a tagállamok felhasználhatják a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek egy részét, amelyet a tagállamoknak éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell elkülöníteniük.

(42)Számos uniós finanszírozási program – például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az InvestEU, a kohéziós politikai programok vagy az Innovációs Alap – is rendelkezésre áll a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektekbe történő beruházások finanszírozására.

(43)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló módosított rendelet 54 további 20 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást bocsátott a tagállamok rendelkezésére az energiahatékonyság előmozdítása és a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése érdekében, többek között uniós nettó zéró ipari projektek révén. Amint arra a REPowerEU-fejezetekre vonatkozó bizottsági iránymutatás 55 is rámutat, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési terveik REPowerEU-fejezetében tüntessenek fel olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a nettó zéró technológiákra vonatkozó gyártási és ipari innovációba történő beruházásokat, összhangban az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 56 .

(44)Az InvestEU a beruházások – különösen a zöld és digitális átállás – fellendítésére irányuló kiemelt uniós program, amelynek célja finanszírozás és technikai segítségnyújtás biztosítása, például támogatásötvözési mechanizmusok révén. Ez a megközelítés hozzájárul a további állami és magántőke bevonásához. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az alkalmazandó állami támogatási szabályok sérelme nélkül járuljanak hozzá az InvestEU tagállami komponenséhez, hogy támogassák a nettó zéró technológiák gyártásával kapcsolatban rendelkezésre álló pénzügyi termékeket.

(45)A tagállamok az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 alapján alkalmazandó szabályokkal összhangban támogatást nyújthatnak a kohéziós politikai programokból annak érdekében, hogy infrastrukturális beruházási csomagok, az innovációba való termelő beruházás, a kkv-k gyártási kapacitása, szolgáltatások, képzés és továbbképzési intézkedések révén ösztönözzék a stratégiai nettó zéró projektek elterjedését a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban, többek között a hatóságok és a projektgazdák kapacitásépítésének támogatása révén. A programokban meghatározott társfinanszírozási arány – az érintett alaptól és a régió státuszától függően – a kevésbé fejlett régiók esetében akár 85 %, az átmeneti régiók esetében pedig legfeljebb 60 % vagy 70 % lehet, de a tagállamok az érintett projekt szintjén túlléphetik ezeket a felső határokat, amennyiben ez az állami támogatási szabályok értelmében megvalósítható. A Technikai Támogatási Eszköz segítheti a tagállamokat és a régiókat a nettó zéró kibocsátású növekedési stratégiák kidolgozásában, az üzleti környezet javításában, a bürokrácia csökkentésében és az engedélyezés felgyorsításában. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy mozdítsák elő a stratégiai nettó zéró projektek fenntarthatóságát azáltal, hogy ezeket a beruházásokat beépítik az európai értékláncokba, különösen a régióközi és határokon átnyúló együttműködési hálózatokra építve.

(46)Az Innovációs Alap emellett nagyon ígéretes és költséghatékony lehetőséget biztosít a megújuló hidrogén és más stratégiai jelentőségű nettó zéró technológiák gyártásának és alkalmazásának támogatására Európában, ezáltal erősítve Európa szuverenitását az éghajlat-politika és az energiabiztonság szempontjából kulcsfontosságú technológiák terén.

(47)Az Európai Szuverenitási Alap strukturális választ adhat a beruházási igényekre. Hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa megőrizhesse előnyét a zöld és digitális átállás szempontjából releváns kritikus és kialakulóban lévő technológiák terén, a nettó zéró technológiákat is beleértve. Ez a strukturális eszköz a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek keretében összehangolt, több országot érintő projektek tapasztalataira fog épülni, és arra törekszik, hogy javítsa valamennyi tagállam hozzáférését az ilyen projektekhez, ezáltal védve a kohéziót és az egységes piacot az állami támogatások egyenlőtlen elérhetősége által okozott kockázatokkal szemben.

(48)A jelenlegi széttagolt köz- és magánberuházási törekvések korlátainak leküzdése, valamint az integráció és a beruházások megtérülésének megkönnyítése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak jobban össze kell hangolniuk és szinergiákat kell teremteniük a meglévő uniós és nemzeti szintű finanszírozási programok között, valamint jobb koordinációt és együttműködést kell biztosítaniuk az iparral és a magánszektor kulcsfontosságú érdekelt feleivel. A Nettó Zéró Európa Platform kiemelt szerepet játszik a rendelkezésre álló és releváns finanszírozási lehetőségek átfogó áttekintésében, valamint a stratégiai nettó zéró projektek egyedi finanszírozási igényeinek megvitatásában.

(49)Annak érdekében, hogy a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projekteket a lehető leggyorsabban el lehessen indítani vagy ki lehessen terjeszteni a nettó zéró technológiai uniós ellátásbiztonság biztosítása érdekében, fontos a tervezési és beruházási biztonság megteremtése a projektgazdák adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése révén. Ezért a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektekre vonatkozó tagállami engedélyezési eljárásokat észszerűsíteni kell, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ilyen projektek biztonságosak és védettek legyenek, megfelelő környezeti teljesítményt nyújtsanak, és megfeleljenek a környezetvédelmi, társadalmi és biztonsági követelményeknek. Az uniós környezetvédelmi jogszabályok közös feltételeket határoznak meg a nemzeti engedélyezési eljárások folyamatára és tartalmára vonatkozóan, ezáltal biztosítják a környezetvédelem magas szintjét. A „stratégiai nettó zéró projekt” státusz megadása nem sértheti az érintett projektekre alkalmazandó engedélyezési feltételeket, beleértve a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 58 , a 92/43/EGK tanácsi irányelvben 59 , a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 60 , a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 61 és a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 62 meghatározottakat.

(50)Ugyanakkor a nemzeti engedélyezési eljárások kiszámíthatatlansága, összetettsége és időnként túl hosszú időtartama aláássa a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek hatékony fejlesztéséhez szükséges beruházási biztonságot. Ezért a hatékony végrehajtás biztosítása és felgyorsítása érdekében a tagállamoknak egyszerűsített és kiszámítható engedélyezési eljárásokat kell alkalmazniuk. Emellett a stratégiai nettó zéró projekteket nemzeti szinten prioritásként kell kezelni annak érdekében, hogy a velük kapcsolatos valamennyi bírósági és vitarendezési eljárásban biztosított legyen az ügyek gyors adminisztratív kezelése és sürgős kezelése, anélkül, hogy ez akadályozná az illetékes hatóságokat abban, hogy egyszerűsítsék az egyéb, stratégiai nettó zéró projektnek nem minősülő, nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek esetében vagy nagyobb általánosságban az engedélyezést.

(51)A felelős engedélyező hatóságoknak úgy kell tekinteniük, hogy a stratégiai nettó zéró projektek a közérdeket szolgálják, tekintettel a nettó zéró technológiai uniós ellátásbiztonság biztosításában betöltött szerepükre, valamint az Unió nyitott stratégiai autonómiájához, továbbá a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulásukra. Eseti értékelés alapján a felelős engedélyező hatóság megállapíthatja, hogy az adott projekt által szolgált közérdek elsőbbséget élvez a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos közérdekekkel szemben, és hogy következésképpen a projekt engedélyezhető, feltéve, hogy a 2000/60/EK irányelvben, a 92/43/EGK irányelvben és a 2009/147/EK irányelvben 63 meghatározott valamennyi vonatkozó feltétel teljesül.

(52)Az összetettség csökkentése, valamint a hatékonyság és az átláthatóság növelése érdekében a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek gazdái számára lehetővé kell tenni, hogy egyetlen, a teljes engedélyezési eljárás koordinálásáért és az alkalmazandó határidőn belül átfogó határozat kiadásáért felelős nemzeti hatósággal kommunikáljanak. E célból a tagállamoknak egyetlen illetékes nemzeti hatóságot kell kijelölniük. A tagállam belső szervezetétől függően lehetővé kell tenni, hogy az illetékes nemzeti hatóságok feladatait egy másik hatóságra ruházzák át, amelyre azonos feltételek vonatkoznak. Feladataik hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak elegendő személyzetet és erőforrást kell biztosítaniuk illetékes nemzeti hatóságaik vagy a nevükben eljáró bármely más hatóság számára.

(53)A stratégiai nettó zéró projektek engedélyezési státuszával kapcsolatos egyértelműség biztosítása és az esetleges visszaélésszerű pereskedés hatékonyságának korlátozása érdekében – a hatékony bírósági felülvizsgálat akadályozása nélkül – a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az engedélyezési eljárással kapcsolatos vitákat időben rendezzék. E célból az illetékes nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezők és a projektgazdák egyszerű vitarendezési eljáráshoz férjenek hozzá, és hogy a stratégiai nettó zéró projektek a velük kapcsolatos valamennyi bírósági és vitarendezési eljárás során sürgős elbánásban részesüljenek, a védelemhez való jog tiszteletben tartásának biztosítása mellett.

(54)Annak érdekében, hogy a vállalkozások és a projektgazdák – többek között a határokon átnyúló projektek esetében – szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet 64 általános szabályokat állapít meg a belső piac működése szempontjából releváns eljárások online biztosítására vonatkozóan. Az e rendelet hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások részeként az illetékes nemzeti hatóságoknak benyújtandó információkat – az e rendelettel történő módosítását követően – az (EU) 2018/1724 rendelet I. mellékletének kell tartalmaznia, a kapcsolódó eljárásokat pedig a rendelet II. melléklete tartalmazza annak biztosítása érdekében, hogy a projektgazdák élvezhessék a teljes mértékben online eljárások és az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszere által nyújtott előnyöket. Az e rendelet értelmében egyablakos ügyintézési pontként eljáró illetékes nemzeti hatóságok szerepelnek a segítségnyújtási és problémamegoldó szolgáltatásoknak az (EU) 2018/1724 rendelet III. mellékletében foglalt jegyzékében.

(55)A nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek a tagállamtól, a technológiától és az értéklánc szegmensétől függően hosszadalmas és összetett, 2–7 éves engedélyezési eljárásokon mennek keresztül. Figyelembe véve a szükséges beruházások nagyságát – különösen a várt méretgazdaságosság eléréséhez szükséges gigagyár-méretű projektek esetében –, a nem megfelelő engedélyezés további és gyakran káros akadályt jelent az Unióban a nettó zéró technológiák gyártási kapacitásának növelése előtt. Annak érdekében, hogy a projektgazdák és más befektetők számára biztosítsák a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek fejlesztésének fokozásához szükséges biztonságot és egyértelműséget, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen projektekhez kapcsolódó engedélyezési eljárás ne haladja meg az előre meghatározott határidőket. A stratégiai nettó zéró projektek esetében az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot azon létesítményeknél, amelyek éves termelési teljesítménye meghaladja az 1 GW-ot, illetve a 9 hónapot azon létesítmények esetében, amelyek éves termelési teljesítménye 1 GW-nál kevesebb. A nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek esetében az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a tizennyolc hónapot az 1 GW-nál nagyobb éves termelési teljesítményű létesítmények esetében, illetve a tizenkét hónapot azon létesítmények esetében, amelyek éves termelési teljesítménye 1 GW-nál kevesebb. Azon nettó zéró technológiák esetében, amelyeknél a GW-mérőszám nem releváns – például a villamosenergia-hálózatok és a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák vagy a szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási (CCU) technológiák esetében – a fent említett határidők felső határait kell alkalmazni. A meglévő gyártósorok bővítéséhez a fent említett határidőket meg kell felezni.

(56)Ezen túlmenően, tekintettel a stratégiai nettó zéró projekteknek az Unió energiaellátása szempontjából betöltött szerepére, bizonyos adminisztratív korlátozásokat részben fel kell oldani vagy egyszerűsíteni kell e projektek megvalósításának felgyorsítása érdekében.

(57)Az uniós jog által előírt – többek között a vízre, a levegőre, az ökoszisztémákra, az élőhelyekre, a biológiai sokféleségre és a madarakra vonatkozó – környezeti vizsgálatok és engedélyek a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektekre vonatkozó engedélyezési eljárás szerves részét képezik, és alapvető biztosítékot jelentenek a negatív környezeti hatások megelőzéséhez vagy minimálisra csökkentéséhez. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások kiszámíthatók legyenek és időben befejeződjenek, ki kell aknázni a szükséges vizsgálatok és engedélyezések észszerűsítésére irányuló lehetőségeket, miközben nem csökkenhet a környezetvédelem szintje. E tekintetben biztosítani kell, hogy a szükséges vizsgálatokat a felesleges átfedések elkerülése érdekében összevonják, és azt is biztosítani kell, hogy a projektgazdák és a felelős hatóságok a vizsgálat elvégzése előtt kifejezetten megállapodjanak az összevont vizsgálat hatályáról, a szükségtelen nyomon követés elkerülése érdekében.

(58)A földhasználati konfliktusok akadályozhatják a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek bevezetését. A jól kidolgozott tervek – beleértve a területrendezési terveket és a zónák kijelölését is –, amelyek figyelembe veszik a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek megvalósításában rejlő potenciált, és amelyek e projektek lehetséges környezeti hatásait értékelik, segíthetnek a közjavak és közérdekek kiegyensúlyozásában, így csökkentve a konfliktusok lehetőségét és felgyorsítva a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek fenntartható megvalósítását az Unióban. A felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak ezért a vonatkozó tervek kidolgozása során figyelembe kell venniük a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek vonatkozó rendelkezések beillesztését.

(59)Az uniós űrprogramból, és különösen a Kopernikusz programból származó űradatokat és -szolgáltatásokat a lehető legnagyobb mértékben fel kell használni a geológiai, biológiai, ökológiára, társadalmi-gazdasági fejlődésre és az erőforrások rendelkezésre állására vonatkozó információknak a környezeti vizsgálatok és engedélyek céljából történő szolgáltatására; az ilyen adatok és szolgáltatások, és különösen a Kopernikusznak az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló kapacitása a legrelevánsabb az ipari projektek, valamint az emberi eredetű szén-dioxid-elnyelők által az üvegházhatást okozó gázok globális koncentrációjára és áramlásaira gyakorolt hatás értékelése szempontjából.

(60)A Bizottságnak az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében fel kell kérnie egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy e rendelet célkitűzéseinek támogatása érdekében dolgozzon ki európai szabványokat.

(61)Az ipari végfelhasználású hidrogénvölgyek fontos szerepet játszanak az energiaigényes iparágak dekarbonizációjában. A REPowerEU célul tűzte ki a hidrogénvölgyek számának megkétszerezését az Unióban. E cél elérése érdekében a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk az engedélyezést, továbbá mérlegelniük kell a szabályozói tesztkörnyezeteket, és prioritásként kell kezelniük a finanszírozáshoz való hozzáférést. A nettó zéró ipar rezilienciájának megerősítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a hidrogénvölgyek uniós határokon keresztül történő összekapcsolását. Azokat az ipari létesítményeket, amelyek saját energiát termelnek, és amelyek pozitívan járulhatnak hozzá a villamosenergia-termeléshez, a szabályozási követelmények egyszerűsítése révén ösztönözni kell arra, hogy energiatermelőkként járuljanak hozzá az intelligens villamosenergia-hálózathoz.

(62)A nettó zéró szabályozói tesztkörnyezet fontos eszköz lehet a nettó zéró technológiák és a szabályozási tanulás terén megvalósuló innováció előmozdításához. Az innovációt kísérleti tereken keresztül kell lehetővé tenni, mivel a tudományos eredményeket ellenőrzött, valós környezetben kell tesztelni. Szabályozási tesztkörnyezeteket kell bevezetni az innovatív nettó zéró technológiák ellenőrzött környezetben történő, korlátozott ideig tartó tesztelése érdekében. A nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetekben részt vevők jogbiztonsága és az uniós jog célkitűzéseinek elérése között egyensúlyt kell teremteni. Mivel a nettó zéró szabályozói tesztkörnyezeteknek minden esetben meg kell felelniük az uniós és a nemzeti jogban a nettó zéró technológiára vonatkozóan meghatározott alapvető követelményeknek, indokolt úgy rendelkezni, hogy azon résztvevőkre, akik megfelelnek a nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetekre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, és akik jóhiszeműen követik az illetékes hatóságok által nyújtott iránymutatást és a terv e hatóságokkal egyeztetett feltételeit, ne szabjanak ki közigazgatási bírságokat vagy szankciókat. Ez azért indokolt, mert az érvényben lévő biztosítékok elvben biztosítják a szabályozói tesztkörnyezetekben felügyelt nettó zéró technológiákra vonatkozó uniós vagy tagállami jognak való tényleges megfelelést. A Bizottság az új európai innovációs menetrendben bejelentetteknek megfelelően 2023-ban iránymutatást tesz közzé a tesztkörnyezetekre vonatkozóan, hogy támogassa a tagállamokat a nettó zéró technológiák tesztkörnyezeteinek kialakításában. Végső soron ezek az innovatív technológiák az Unió klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez, az ellátás biztonságának és az uniós energiarendszer rezilienciájának biztosításához elengedhetetlenek lehetnek, és következésképpen a stratégiai jelentőségű nettó zéró technológiák körébe tartozhatnak.

(63)Az importfüggőséggel és a kiszolgáltatottsággal kapcsolatos aggályok kezelése, valamint az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok elérésének biztosítása érdekében a Bizottság átfogó referenciaértéket és indikatív célkitűzéseket terjeszt elő a kulcsfontosságú nettó zéró technológiai termékek Európai Unióban történő gyártására vonatkozóan.

(64)A nettó zéró technológiát alkalmazó európai iparágak növekedéséhez további jelentős létszámú, szakképzett munkaerőre van szükség, ami jelentős beruházásokat igényel az átképzés és a továbbképzés terén, többek között a szakoktatás és -képzés területén is. Ez hozzá fog járulni a minőségi munkahelyek létrehozásához, összhangban a szociális jogok európai pillérének foglalkoztatási és képzési célkitűzéseivel. Az energetikai átmenet számos ágazatban – többek között a megújuló energia és az energiatárolás területén – a szakképzett munkavállalók számának növelését igényli, és a minőségi munkahelyek teremtésében is jelentős potenciált mutat. A Bizottság európai stratégiai energiatechnológiai terve 65 szerint csak a gyártóiparban az üzemanyagcella-hidrogén alágazat készségigénye 2030-ig 180 000 képzett munkavállalóra, technikusra és mérnökre becsülhető. A fotovoltaikus napenergia-ágazaton belül csak a gyártóiparban akár 66 000 munkahelyre is szükség lehet. A foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES) tájékoztatást, tanácsadást, munkaerő-toborzást vagy munkaközvetítést biztosít a munkavállalók és a munkáltatók számára, többek között a belső piaci határokon átnyúló módon.

(65)Mivel az Unióban a kulcsfontosságú nettó zéró technológiák gyártási kapacitása nem erősíthető meg jelentős létszámú szakképzett munkaerő nélkül, intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy több ember – különösen a nők és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) – mozgósítására kerüljön sor, többek között a képesítéseken alapuló munkaerő-felvétel kiegészítéseként alkalmazandó, a készségek elsődlegességének megközelítése révén. Emellett a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás célkitűzéseivel összhangban fontos a feleslegessé váló és hanyatló ágazatokban dolgozó munkavállalók számára a munkahelyváltáshoz nyújtott egyedi támogatás. Ez azt jelenti, hogy be kell ruházni az Unióban a nettó zéró technológiákhoz szükséges készségekbe és a minőségi munkahelyteremtésbe. Az olyan meglévő kezdeményezésekre építve és azokat teljes mértékben figyelembe véve, mint az uniós készségfejlesztési paktum, a készségekkel kapcsolatos információgyűjtéssel és -előrejelzéssel kapcsolatos uniós szintű tevékenységek, például az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) és az Európai Munkaügyi Hatóság, valamint a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervei, a cél valamennyi szereplő – tagállami hatóságok, a regionális és helyi szintűeket is beleértve, oktatási és képzési szolgáltatók, szociális partnerek és az ipar, különös tekintettel a kkv-kra – mozgósítása, hogy azonosítsák a készségigényeket, dolgozzanak ki oktatási és képzési programokat, és azokat széles körben, gyorsan és használható módon alkalmazzák. Ebből a szempontból rendkívül fontos szerep hárul a stratégiai nettó zéró projektekre. A tagállamok és a Bizottság pénzügyi támogatást biztosíthatnak, többek között az uniós költségvetés lehetőségeinek olyan eszközökkel történő kiaknázása révén, mint az Európai Szociális Alap Plusz, az Igazságos Átmenet Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Modernizációs Alap, a REPowerEU és az Egységes piac program.

(66)A korábbi tapasztalatokra – például az uniós készségfejlesztési paktumra és az Európai Akkumulátorszövetségre – építve a nettó zéró ipari akadémiáknak oktatási és képzési tartalmakat kell kidolgozniuk és bevezetniük a kulcsfontosságú nettó zéró technológiák értékláncaihoz, például a fotovoltaikus napenergia- és naphőenergia-technológiákhoz, a megújuló hidrogéntechnológiákhoz és a nyersanyagokhoz szükséges munkavállalók továbbképzése és átképzése érdekében. Az akadémiák célja, hogy a létrejöttüket követő három éven belül 100 000 tanuló képzését és oktatását tegyék lehetővé, hogy ezáltal hozzájáruljanak a nettó zéró technológiákhoz szükséges készségek rendelkezésre állásához, többek között a kis- és középvállalkozásokban. Ezeket a tartalmakat a tagállamok oktatási és képzési szolgáltatóival, az érintett tagállami hatóságokkal és a szociális partnerekkel együtt kell kidolgozni és bevezetni. Az oktatási és képzési szolgáltatóknak, az iparnak és a tagállamokban a továbbképzésben és átképzésben részt vevő egyéb szereplőknek, például az állami foglalkoztatási szolgálatoknak kell megosztaniuk az akadémiák által létrehozott tartalmakat. A készségek átláthatóságának és hordozhatóságának, valamint a munkavállalók mobilitásának biztosítása érdekében a nettó zéró ipari akadémiák kidolgozzák és bevezetik a tanulási eredményekre vonatkozó tanúsítványokat, többek között mikrotanúsítványokat. Ezeket tanulmányokkal kapcsolatos európai tanúsítványok formájában kell kiállítani, és be lehetne illeszteni az EUROPASS-ba, adott esetben pedig a nemzeti képesítési keretrendszerekbe. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti programok és uniós finanszírozás – többek között az Európai Szociális Alap Plusz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Igazságos Átmenet Mechanizmus, a Modernizációs Alap és a Technikai Támogatási Eszköz – révén támogassák a területükön az akadémiákon és az érintett oktatási és képzési szolgáltatókon keresztül kínált folyamatos átképzést és továbbképzést. A Nettó Zéró Európa Platformnak részt kell vennie az akadémiák munkájának irányításában és a felügyeletben.

(67)Bár a szabályozott szakmákhoz való hozzáférésre vagy azok gyakorlására vonatkozó követelményeket harmonizáló, uniós jogban megállapított különös rendelkezések hiányában a tagállam hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy kíván-e egy adott szakmát szabályozni, és ha igen, milyen módon, a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti szabályok nem gördíthetnek indokolatlan vagy aránytalan akadályt ezen alapvető jogok gyakorlása elé. A szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a szakma gyakorlásának szabályozására vonatkozó hatáskört a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének korlátain belül kell gyakorolni. Értékelésük során a tagállamoknak figyelembe kell venniük azokat a káros hatásokat, amelyeket a szóban forgó szabályozás vagy a szakmák gyakorolhatnak a készségek rendelkezésre állására a nettó zéró iparban, és törekedniük kell arra, hogy ezeken a területeken a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a szabályozást.

(68)Amennyiben az európai nettó zéró ipari akadémiák által kidolgozott tanulási programok olyan tanúsítványokat eredményeznek, amelyek segítséget jelenthetnek valamely szabályozott szakmához hozzáférni kívánó személyeknek, a tagállamoknak – a stratégiai jelentőségű nettó zéró ipari szakmák mobilitásának megkönnyítése érdekében – el kell fogadniuk ezeket a tanúsítványokat az általuk tanúsított tudás, készségek és kompetenciák megfelelő bizonyítékaként.

(69)Uniós szinten létre kell hozni a Nettó Zéró Európa Platformot, amely a tagállamokból áll és a Bizottság elnöklésével működik. A Nettó Zéró Európa Platform konkrét kérdésekben tanácsot adhat és segítséget nyújthat a Bizottságnak és a tagállamoknak, továbbá referenciatestületet állíthat fel, amelyben a Bizottság és a tagállamok összehangolják intézkedéseiket, és elősegítik az e rendelettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserét. A Nettó Zéró Európa Platformnak továbbra is el kell látnia az e rendelet különböző cikkeiben meghatározott feladatokat, különösen az engedélyezés, többek között az egyablakos ügyintézés, a stratégiai nettó zéró projektek, a finanszírozás koordinálása, a piacokhoz és készségekhez való hozzáférés, valamint az innovatív nettó zéró technológiákra vonatkozó szabályozói tesztkörnyezetek tekintetében. Szükség esetén a platform állandó vagy ideiglenes alcsoportokat hozhat létre, és meghívhat harmadik feleket, például a nettó zéró ipar szakértőit és képviselőit.

(70)A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részeként a Bizottság bejelentette, hogy a nettó zéró technológiákra kiterjedő nettó zéró ipari partnerségeket kíván kötni, világszerte elő kívánja mozdítani a nettó zéró technológiák bevezetését, és támogatni kívánja az EU ipari képességeinek szerepét a tiszta energiára való globális átállás előkészítésében. A Bizottság és a tagállamok a platformon belül koordinálhatják a partnerségeket, megvitathatják a meglévő releváns partnerségeket és folyamatokat, például a zöld partnerségeket, az energiaügyi párbeszédeket és a meglévő kétoldalú szerződéses megállapodások egyéb formáit, valamint az érintett tagállamok harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásaival való lehetséges szinergiákat.

(71)Az Uniónak törekednie kell a nemzetközi kereskedelem és a nettó zéró technológiákba történő beruházások diverzifikálására, valamint a magas szintű szociális és környezetvédelmi normák globális előmozdítására, szoros együttműködésben és partnerségben a hasonlóan gondolkodó országokkal. Hasonlóképpen a nettó zéró technológiák kifejlesztésére és bevezetésére a partnerországokkal szoros együttműködésben, nyitott, de határozott megközelítés keretében tett nagyobb kutatási és innovációs erőfeszítésekre van szükség.

(72)Amennyiben e rendelet értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein.

(73)Amennyiben az e rendeletben előirányzott intézkedések bármelyike állami támogatásnak minősül, az ilyen intézkedésekre vonatkozó rendelkezések nem érintik a Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazását.

(74)Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet létrehozza a nettó zéró technológiák uniós gyártási kapacitásának megújítására és bővítésére irányuló intézkedési keretet annak érdekében, hogy támogassa az Unió 2030-ra vonatkozó azon célkitűzését, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, hogy segítse az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott 2050-es uniós klímasemlegességi cél megvalósítását, továbbá hogy biztosítsa az Unió hozzáférését az uniós energiarendszer rezilienciájának megőrzése érdekében szükséges biztonságos és fenntartható nettó zéró technológiakínálathoz, és segítse a minőségi munkahelyek létrehozását.

(2)Az (1) bekezdésben említett általános célkitűzés elérése érdekében ez a rendelet intézkedéseket tartalmaz a következők biztosítására:

a)hogy 2030-ra a mellékletben felsorolt, stratégiai jelentőségű nettó zéró technológiák uniós gyártási kapacitása közelítse meg vagy érje el az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak teljesítéséhez szükséges megfelelő technológiák iránti éves telepítési szükségletek legalább 40 %-át kitevő referenciaértéket;

b)hogy az egységes piacon forgalomba hozott nettó zéró technológiák szabadon áramoljanak.

(3)Amennyiben a 35. cikkben említett jelentés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az Unió valószínűleg nem fogja elérni az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket, e célkitűzések elérésének biztosítása érdekében mérlegeli az intézkedésekre irányuló javaslatainak, illetve a hatáskörei uniós szintű gyakorlásának megvalósíthatóságát és arányosságát.

2. cikk
Hatály

Ez a rendelet a nettó zéró technológiákra alkalmazandó, kivéve e rendelet 26. és 27. cikkét, amelyek az innovatív nettó zéró technológiákra vonatkoznak. Az (EU) …/… rendelet [a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet közzétételére vonatkozó hivatkozást tartalmazó lábjegyzet beillesztendő] hatálya alá tartozó nyersanyagok, feldolgozott anyagok vagy alkotóelemek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

3. cikk
Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)„nulla nettó kibocsátási célt szolgáló technológiák” (a továbbiakban: nettó zéró technológiák): megújulóenergia-technológiák 66 ; villamosenergia- és hőtárolási technológiák; hőszivattyúk; energiahálózati technológiák; nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-technológiák; fenntartható alternatívüzemanyag-technológiák 67 ; elektrolizátorok és üzemanyagcellák; fejlett technológiák a nukleáris folyamatokból származó energiának az üzemanyagciklusban minimális hulladékkal történő előállítására, kis méretű moduláris reaktorok és a kapcsolódó legjobb minőségű üzemanyagok; szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és tárolási technológiák; valamint az energiarendszerhez kapcsolódó energiahatékonysági technológiák. Olyan végtermékekre, egyedi alkotóelemekre és speciális gépekre vonatkoznak, amelyeket elsősorban e termékek előállításához használnak. Legalább 8-as technológiai készenléti szinten vannak;

b)„alkotóelem”: a nettó zéró technológiának valamely vállalkozás által előállított és forgalmazott, feldolgozott kiindulási anyagokból álló kis része;

c)„nulla nettó kibocsátási célt szolgáló innovatív technológiák” (a továbbiakban: innovatív nettó zéró technológiák): olyan technológiák, amelyek megfelelnek a „nulla nettó kibocsátási célt szolgáló technológiák” meghatározásának, kivéve, hogy nem érték el a legalább 8-as technológiai készenléti szintet, és amelyek valódi, jelenleg a piacon nem elérhető innovációt jelentenek, és kellően fejlettek ahhoz, hogy ellenőrzött környezetben tesztelhetők legyenek;

d)„nulla nettó kibocsátási célt szolgáló technológiák gyártására irányuló projekt” (a továbbiakban: nettó zéró technológiák gyártására irányuló projekt): nettó zéró technológia gyártásával foglalkozó tervezett ipari létesítmény, vagy ilyen meglévő létesítmény bővítése vagy rendeltetésének módosítása;

e)„nulla nettó kibocsátási célt szolgáló stratégiai projekt” (a továbbiakban: stratégiai nettó zéró projekt): nettó zéró technológiákra irányuló, az Unióban található gyártási projekt, amely megfelel a 10. cikkben meghatározott kritériumoknak;

f)„engedélyezési eljárás”: a nettó zéró technológiákra irányuló gyártási projektek tervezésére, építésére, bővítésére és működtetésére vonatkozó valamennyi releváns közigazgatási engedélyre kiterjedő eljárás, beleértve az építési, vegyianyag- és hálózati csatlakozási engedélyeket, valamint szükség esetén a környezeti vizsgálatokat és engedélyeket, amely magában foglalja az összes közigazgatási kérelmet és eljárást, a kérelem érvényességének elismerésétől az eljárás eredményéről szóló átfogó határozatnak a felelős illetékes nemzeti hatóság általi bejelentéséig;

g)„átfogó határozat”: a tagállami hatóságok – a bíróságok vagy törvényszékek kivételével – által hozott határozat, vagy határozatok összessége, amely meghatározza, hogy a projektgazda jogosult-e nettó zéró technológiák gyártására irányuló projekt végrehajtására, a közigazgatási fellebbezési eljárás keretében hozott határozatok sérelme nélkül;

h)„projektgazda”: olyan vállalkozás, vagy vállalkozások olyan konzorciuma, amely nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektet vagy stratégiai nettó zéró projektet valósít meg;

i)„nettó zéró szabályozói tesztkörnyezet”: olyan rendszer, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egy illetékes hatóság által kidolgozott és nyomon követett egyedi terv alapján, ellenőrzött valós környezetben teszteljék az innovatív nettó zéró technológiákat;

j)„technológiai készenléti szint”: a technológiák érettségének a Nemzetközi Energiaügynökség által használt osztályozás szerinti becslésére szolgáló módszer;

k)„érintett hatóság”: az a hatóság, amely a nemzeti jog alapján az ingatlanok – ideértve az energia-infrastruktúrát is – tervezésével, kialakításával és építésével kapcsolatos engedélyek kiadására illetékes;

l)„közbeszerzési eljárás”: a következők bármelyike:

i.közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló, a 2014/24/EU irányelv hatálya alá eső vagy árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötésére irányuló, a 2014/25/EU irányelv hatálya alá eső bármilyen típusú odaítélési eljárás;

ii.építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésére irányuló, a 2014/23/EU irányelv hatálya alá eső eljárás;

m)„ajánlatkérő szerv”: közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2014/23/EU irányelv 6. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 3. cikkében meghatározottak szerinti ajánlatkérő szerv;

n)„közszolgáltató ajánlatkérő”: közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2014/23/EU irányelv 7. cikkében és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében meghatározottak szerinti közszolgáltató ajánlatkérő;

o)„szerződés”: közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott közbeszerzési szerződés, a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott „árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés” fogalommeghatározásában szereplő szerződés, valamint a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 1. pontjában meghatározott „koncesszió”;

p)„aukció”: versenytárgyalási eljárásokra vonatkozó mechanizmus, amely nem tartozik a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 1. pontja szerinti „koncesszió” fogalommeghatározása alá;

q)„szén-dioxid-besajtolási kapacitás”: különösen a nagy méretű ipari létesítményekből származó kibocsátások csökkentése vagy a szén-dioxid-eltávolítás fokozása céljából a 2009/31/EK irányelv alapján engedélyezett, működő geológiai tárolóhelyen besajtolható éves szén-dioxid-mennyiség, amelyet tonna/évben mérnek;

r)„az energiarendszer integrációja”: az energiarendszer egységes egészként való megtervezése és működtetése több energiahordozóra, infrastruktúrára és fogyasztási ágazatra kiterjedően, szorosabb kapcsolatokat teremtve közöttük azzal a céllal, hogy a társadalom számára a lehető legalacsonyabb költségek mellett fosszilis tüzelőanyagoktól független, megbízható és erőforrás-hatékony energetikai szolgáltatásokat lehessen nyújtani;

s)„gyártási kapacitás”: a gyártási projekt során előállított nettó zéró technológiák termelési kapacitásának teljes összege. Ha a gyártási projekt nem végtermékeket, hanem olyan egyedi alkotóelemeket vagy gépeket állít elő, amelyeket elsősorban ilyen termékek gyártására használnak, akkor a gyártási kapacitás a végtermékkel kapcsolatos termelési kapacitásra vonatkozik, amelynek előállítása ilyen alkotóelemeket vagy egyedi gépeket igényelne.

II. fejezet
A nettó zéró technológiák gyártásának előfeltételei

I. szakasz
Az adminisztratív és engedélyezési eljárások egyszerűsítése

4. cikk
Egyablakos ügyintézés

(1)A tagállamok [3 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig kijelölnek egy illetékes nemzeti hatóságot, amely felelős a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek engedélyezési folyamatának megkönnyítéséért és koordinálásáért, beleértve a stratégiai nettó zéró projekteket is, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó, az 5. cikkel összhangban nyújtott tanácsadásért.

(2)Az (1) bekezdésben említett illetékes nemzeti hatóság az egyedüli kapcsolattartó pont a projektgazda számára az adott projektre vonatkozó átfogó határozathoz vezető engedélyezési eljárás során, és koordinálja az összes vonatkozó dokumentum és információ benyújtását.

(3)Bármely projekt tekintetében az (1) bekezdésben említett illetékes nemzeti hatóság felelősségi körei vagy az azzal összefüggő feladatok átruházhatók más hatóságra, vagy elvégezhetők más hatóság által, feltéve, hogy:

a)az illetékes nemzeti hatóság értesíti a projektgazdát erről az átruházásról;

b)minden egyes projektért egyetlen hatóság felelős;

c)egyetlen hatóság koordinálja az összes vonatkozó dokumentum és információ benyújtását.

(4)A projektgazdák számára lehetővé kell tenni, hogy az engedélyezési eljárás szempontjából releváns dokumentumokat elektronikus formában nyújtsák be.

(5)Az illetékes nemzeti hatóság figyelembe veszi az adott projektre vonatkozóan azt megelőzően kiadott érvényes tanulmányokat és engedélyeket, hogy a projekt e cikkel összhangban belépett volna az engedélyezési eljárásba, és nem követelhet meg párhuzamos tanulmányokat és engedélyeket, kivéve, ha az uniós jog másként rendelkezik.

(6)Az illetékes nemzeti hatóság biztosítja, hogy könnyen hozzáférhető információk és egyszerű eljárások – például adott esetben alternatív vitarendezési mechanizmusok – álljanak a kérelmezők rendelkezésére az engedélyezési eljárással, valamint a projektek építésére és bővítésére vonatkozó engedélyek kiadásával kapcsolatos jogviták rendezése céljából.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyezési eljárás egészéért – beleértve az összes eljárási lépést is – felelős illetékes nemzeti hatóság kellő létszámú képzett személyzettel és elegendő pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrással rendelkezzen az e rendelet szerinti feladatainak hatékony ellátásához, beleértve a továbbképzést és az átképzést is.

(8)A 28. és 29. cikkben említett platform rendszeresen megvitatja e szakasz, valamint a 12. és 13. cikk végrehajtását, és megosztja az illetékes nemzeti hatóságok szervezésével és az engedélyezési eljárások felgyorsításával kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

5. cikk
Az információk online hozzáférhetősége

A tagállamok online, központosított és könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre bocsátják a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek – köztük a stratégiai nettó zéró projektek – szempontjából releváns közigazgatási folyamatokra vonatkozó alábbi információkat:

a)az engedélyezési eljárás;

b)finanszírozási és befektetési szolgáltatások;

c)uniós vagy tagállami szintű finanszírozási lehetőségek;

d)vállalkozástámogatási szolgáltatások, beleértve többek között a társaságiadó-bevallás, a helyi adótörvények és a munkajog terén.

6. cikk
Az engedélyezési eljárás időtartama

(1)A nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek engedélyezési eljárása nem lépheti túl az alábbi határidők egyikét sem:

a)a nettó zéró technológiák gyártására irányuló, 1 GW-nál kisebb éves gyártási kapacitással rendelkező projektek létesítése esetében 12 hónap;

b)a nettó zéró technológiák gyártására irányuló, 1 GW-nál nagyobb éves gyártási kapacitással rendelkező projektek létesítése esetében 18 hónap.

(2)A nettó zéró technológiák gyártására irányuló olyan projektek esetében, amelyeknél az éves gyártási kapacitás GW-ban nem mérhető, az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a 18 hónapot.

(3)A meglévő gyártólétesítmények gyártási kapacitásának bővítésére vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett határidők megfeleződnek.

(4)Kivételes esetekben, amennyiben a javasolt projekt jellege, összetettsége, helyszíne vagy mérete úgy kívánja, az illetékes hatóságok az (1) és (2) bekezdésben említett határidőket azok lejárta előtt, eseti alapon legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatják.

Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a javasolt projekt rendkívüli kockázatot jelent a munkavállalók vagy a lakosság egészségére és biztonságára nézve, és amennyiben további időre van szükség a megfelelő biztosítékok bevezetésének megállapításához, az említett határidőket lejáratuk előtt, eseti alapon további 6 hónappal meghosszabbíthatják.

(5)Az illetékes hatóság mindkét esetben írásban tájékoztatja a projektgazdát a meghosszabbítás okairól és az írásos átfogó határozat várható időpontjáról.

(6)Az illetékes hatóságok legkésőbb az engedélyezési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül érvényesítik a kérelmet, vagy ha a projektgazda nem küldte meg a kérelem feldolgozásához szükséges összes információt, felkérik a projektgazdát, hogy e felkérés benyújtásától számított tizennégy napon belül nyújtsa be a hiánytalan kérelmet. Az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amelyen a 4. cikk (1) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóság elismeri a kérelem érvényességét.

(7)A kérelem érvényességének elismerését követő egy hónapon belül az illetékes nemzeti hatóság a projektgazdával és más érintett hatóságokkal szoros együttműködésben elkészíti az engedélyezési eljárás részletes ütemtervét. Az ütemtervet a 4. cikk (1) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóság egy szabadon hozzáférhető weboldalon közzéteszi.

(8)Az e cikkben meghatározott határidők nem érintik az uniós és a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeket, és nincsenek a közigazgatási fellebbezési eljárások és a bírósági jogorvoslati lehetőségek sérelmére.

(9)Az e cikkben az engedélyezési eljárásokra meghatározott határidők nem érintik a tagállamok által meghatározott rövidebb határidőket.

7. cikk
Környezeti vizsgálatok és engedélyek

(1)Amennyiben a 2011/92/EU irányelv 5–9. cikkével összhangban környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, az érintett projektgazda kikéri a 4. cikkben említett illetékes hatóság véleményét az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentésben feltüntetendő információk köréről és részletességéről. Az illetékes nemzeti hatóság biztosítja, hogy az első albekezdésben említett véleményt a projektgazda kérelmének benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül a lehető leghamarabb kiadja.

(2)Amennyiben a környezeti hatások vizsgálatának kötelezettsége a 2011/92/EU irányelvből, a 92/43/EGK irányelvből, a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből, a 2000/60/EK irányelvből, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből 68 , a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből 69 , a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvből vagy a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvből 70 egyidejűleg következik, az illetékes nemzeti hatóság az említett uniós jogszabályok követelményeinek megfelelő, összehangolt vagy közös eljárásokat ír elő.

Az első albekezdésben említett összehangolt eljárás keretében az illetékes nemzeti hatóság összehangolja az adott projekt környezetre gyakorolt hatásaira irányuló, az alkalmazandó uniós jogszabályok által előírt különböző egyedi vizsgálatokat.

Az első albekezdésben említett közös eljárás keretében az illetékes nemzeti hatóság gondoskodik az adott projekt környezetre gyakorolt hatásaira irányuló, az alkalmazandó uniós jogszabályok által előírt egyszeri vizsgálatról.

(3)Az illetékes nemzeti hatóság biztosítja, hogy az érintett hatóságok a 2011/92/EU irányelv 5., 6. és 7. cikke szerint összegyűjtött valamennyi szükséges információ kézhezvételétől és az említett irányelv 6. és 7. cikkében említett konzultációk befejezésétől számított három hónapon belül az irányelv 1. cikke (2) bekezdése g) pontjának iv. alpontjában említett indokolt döntést adjanak ki a környezeti hatásvizsgálatról.

(4)Az érintett nyilvánossággal a 2011/92/EU irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett környezeti hatásvizsgálati jelentéssel kapcsolatban folytatott konzultációra rendelkezésre álló időkeret nem haladhatja meg a 45 napot. A 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó esetekben ez az időszak 90 napra meghosszabbítható.

8. cikk
Tervezés

(1)A tervek elkészítésekor – beleértve a zónák kijelölését, valamint a területrendezési és földhasználati terveket is – a nemzeti, regionális és helyi hatóságok adott esetben e tervekbe a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek kidolgozására vonatkozó rendelkezéseket is beillesztenek, a stratégiai nettó zéró projekteket is beleértve. Elsőbbséget élveznek a mesterséges és beépített területek, az ipari helyszínek, a barnamezős területek és adott esetben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás céljára nem használható zöldmezős területek.

(2)Amennyiben a tervek a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek – köztük stratégiai nettó zéró projektek – fejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, azok a 2001/42/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv 6. cikke szerinti vizsgálattárgyát képezik, és ezeket a vizsgálatokat össze kell vonni. Adott esetben az említett összevont vizsgálatnak ki kell térnie a potenciálisan érintett víztestekre gyakorolt hatásra is, aminek során ellenőrizni kell, hogy a terv esetleg megakadályozza-e a víztest jó állapotának vagy jó potenciáljának elérését, vagy a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében említett állapot vagy potenciál romlását okozza-e, vagy potenciálisan akadályozná-e a víztest jó állapotának vagy jó potenciáljának elérését. Amennyiben a tagállamoknak értékelniük kell a meglévő és jövőbeli tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatásait, beleértve a 2014/89/EU irányelv 4. cikkében említettek szerinti, a szárazföld és a tenger közötti kölcsönhatásokat is, az összevont vizsgálatnak ki kell terjednie ezekre a hatásokra is.

9. cikk
Az ENSZ-EGB-egyezmények alkalmazhatósága

(1)Az e rendeletben meghatározott rendelkezések nem érintik a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által 1998. június 25-én Aarhusban aláírt egyezmény 6. és 7. cikkéből, valamint az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt ENSZ-EGB-egyezményből eredő kötelezettségeket.

(2)Az e szakasz, továbbá a 12. és 13. cikk alapján elfogadott valamennyi határozatot nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

II. szakasz
A stratégiai nettó zéró projektek

10. cikk
Kiválasztási szempontok

(1)A tagállamok stratégiai nettó zéró projektként ismerik el a mellékletben felsorolt technológiának megfelelő nettó zéró technológiákra irányuló, az Unióban található olyan gyártási projekteket, amelyek hozzájárulnak az e rendelet 1. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához, és megfelelnek az alábbi kritériumok legalább egyikének:

a)a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projekt hozzájárul az Unió energiarendszerének technológiai és ipari rezilienciájához azáltal, hogy növeli a nettó zéró technológiai értéklánc egy olyan alkotóelemére vagy részére vonatkozó gyártási kapacitást, amely esetében a behozatalt tekintve az Unió egyetlen harmadik országtól nagymértékben függ;

b)a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projekt a projektgazdán és az érintett tagállamokon túl pozitív hatást gyakorol a nettó zéró ipar uniós ellátási láncára vagy downstream ágazataira, továbbá hozzájárul az uniós nettó zéró ipar versenyképességéhez és a minőségi munkahelyteremtéshez, az alábbi kritériumok közül legalább háromnak megfelelően:

i.a nettó zéró technológiák számára jelentős gyártási kapacitást teremt az Unióban;

ii.jobb fenntarthatóságú és teljesítményű technológiákat gyárt;

iii.intézkedéseket vezet be a nettó zéró technológiákhoz szükséges munkaerő vonzására, továbbképzésére vagy átképzésére, többek között tanulószerződéses gyakorlati képzések révén, a szociális partnerekkel szoros együttműködésben;

iv.átfogó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gyártási gyakorlatokat alkalmaz, beleértve a hulladékhő visszanyerését is.

(2)A tagállamok stratégiai nettó zéró projektként ismerik el azokat a szén-dioxid-tárolási projekteket, amelyek megfelelnek a következő kumulatív kritériumoknak:

a)a szén-dioxid-tároló az Unió területén, annak kizárólagos gazdasági övezetében vagy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) értelmében vett kontinentális talapzatán található;

b)a szén-dioxid-tárolási projekt hozzájárul a 18. cikkben meghatározott célkitűzés eléréséhez;

c)a szén-dioxid-tárolási projekt tekintetében a 2009/31/EK irányelvvel összhangban a szén-dioxid biztonságos és állandó geológiai tárolására vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújtottak be.

(3)A nettó zéró technológiákra irányuló, „kevésbé fejlett és átmeneti régiókban”, valamint az Igazságos Átmenet Alap hatálya alá tartozó és a kohéziós politika szabályai alapján finanszírozásra jogosult területeken található, a mellékletben felsorolt technológiának megfelelő gyártási projekteket a tagállamok a 11. cikk (3) bekezdése szerinti stratégiai nettó zéró projektként ismerik el a projektgazda kérésére anélkül, hogy a projektgazda a 11. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos kérelmet nyújtana be.

(4)A tagállamok a projektgazda kérésére, de anélkül, hogy a projektgazdának a 11. cikk (2) bekezdése szerint hivatalos kérelmet kellene benyújtania, a 11. cikk (3) bekezdése szerinti stratégiai nettó zéró projektként ismerik el a nettó zéró technológiák gyártására irányuló, az Unióban található azon projektet, amely hozzájárul az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt célok megvalósításához, és amely vagy az ETS Innovációs Alap támogatásából részesül, vagy közös európai érdeket szolgáló fontos projekt, vagy az Európai Hidrogénvölgyek vagy a Hidrogénbank részét képezi, amennyiben az alapok a mellékletben felsorolt technológiák valamelyikét kiszolgáló gyártási kapacitásba történő beruházásokat támogatják.

11. cikk
Kérelmezés és elismerés

(1)A nettó zéró technológiák gyártására irányuló projekteknek stratégiai nettó zéró projektként való elismerése iránti kérelmeket a projektgazda az érintett tagállamhoz nyújtja be.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbiak mindegyikét tartalmaznia kell:

a)a 10. cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítésével kapcsolatos releváns bizonyítékok;

b)a projekt pénzügyi életképességét értékelő üzleti terv, összhangban a minőségi munkahelyek létrehozásának célkitűzésével.

(3)A tagállamok egy hónapon belül, tisztességes és átlátható eljárás keretében értékelik az (1) bekezdésben említett kérelmet. Ha a tagállamok az említett határidőn belül nem hoznak határozatot, az a projekt jóváhagyását jelenti.

(4)A Bizottság véleményt nyilváníthat a jóváhagyott projektekről. Amennyiben a tagállam elutasítja a kérelmet, a kérelmezőnek jogában áll a kérelmet a Bizottsághoz benyújtani, amely 20 munkanapon belül értékeli azt.

(5)Amennyiben a Bizottság a (4) bekezdés szerinti értékelést követően megerősíti a kérelemnek a tagállam általi elutasítását, megállapításáról levélben értesíti a kérelmezőt. Amennyiben a Bizottság értékelése eltér a tagállamétól, a Nettó Zéró Európa Platform megvitatja a szóban forgó projektet.

(6)Amennyiben a Bizottság vagy egy tagállam megállapítja, hogy valamely stratégiai nettó zéró projekt jelentős változásokon ment keresztül, vagy többé már nem felel meg a 10. cikk (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, vagy ha a projekt elismerése pontatlan információkat tartalmazó kérelmen alapult, tájékoztatja az érintett projektgazdát. A projektgazda meghallgatását követően a tagállam hatályon kívül helyezheti a projekt számára „stratégiai nettó zéró projekt” státuszt megadó határozatot.

(7)Azok a projektek, amelyeket már nem ismernek el stratégiai nettó zéró projektként, elveszítik az e rendelet szerinti említett státuszhoz kapcsolódó valamennyi jogot.

(8)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást hoz létre és tart fenn a stratégiai nettó zéró projektekről.

12. cikk

A stratégiai nettó zéró projektek elsőbbségi státusza

(1)A projektgazdák és minden olyan hatóság, amely a nemzeti jog szerint az ingatlanok – többek között az energetikai infrastruktúra – tervezésével, kialakításával és építésével kapcsolatos különböző engedélyek kiadásában illetékes, biztosítják, hogy a stratégiai nettó zéró projektek esetében ezeket a folyamatokat az uniós és a nemzeti joggal összhangban a lehető leggyorsabban lebonyolítsák.

(2)Az uniós jogban előírt kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok a stratégiai nettó zéró projekteket nemzeti szinten a legmagasabb jelentőségűnek minősítik, amennyiben a nemzeti jog szerint van lehetőség ilyen státuszra, és e projekteket ennek megfelelően kell kezelni az engedélyezési eljárások során, beleértve a környezeti vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokat, valamint – amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik – a területrendezéssel kapcsolatos eljárásokat is.

(3)A stratégiai nettó zéró projekteket úgy kell tekinteni, mint amelyek hozzájárulnak a stratégiai jelentőségű nettó zéró technológiákkal kapcsolatos ellátásbiztonsághoz az Unióban, és ezért közérdeket szolgálnak. A 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében és 16. cikke (1) bekezdésének I. pontjában, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdésében, valamint a 2009/147/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett környezeti hatások tekintetében az uniós stratégiai nettó zéró projektek közérdekűnek minősülnek, és kiemelkedően fontos közérdekkel bíró projektnek tekinthetők, feltéve, hogy az említett irányelvekben meghatározott valamennyi feltétel teljesül.

(4)A stratégiai nettó zéró projektekkel kapcsolatban bármely nemzeti bíróság, törvényszék, testület előtt (a mediációt vagy a választottbíróságot is beleértve, amennyiben a nemzeti jog szerint ezekre lehetőség van) zajló valamennyi vitarendezési eljárást, peres eljárást, fellebbezést és bírósági jogorvoslatot sürgősként kell kezelni, ha és amennyiben a nemzeti jog rendelkezik ilyen sürgősségi eljárásokról, és feltéve, hogy az egyének vagy a helyi közösségek általában alkalmazandó, védelemhez való jogát tiszteletben tartják. Megfelelő esetben a stratégiai nettó zéró projektek projektgazdái részt vesznek az ilyen sürgősségi eljárásban.

13. cikk
A stratégiai nettó zéró projektekre vonatkozó engedélyezési eljárás időtartama

(1)A stratégiai nettó zéró projektek engedélyezési eljárása nem lépheti túl az alábbi határidők egyikét sem:

a)az 1 GW-nál kisebb éves gyártási kapacitással rendelkező stratégiai nettó zéró projektek létesítése esetében 9 hónap;

b)az 1 GW-nál nagyobb éves gyártási kapacitással rendelkező stratégiai nettó zéró projektek létesítése esetében 12 hónap;

c)a tárolóhelyeknek a 2009/31/EK irányelvvel összhangban történő üzemeltetéséhez szükséges valamennyi engedély esetében 18 hónap.

(2)Azon stratégiai jelentőségű nettó zéró technológiák esetében, amelyeknél az éves gyártási kapacitás GW-ban nem mérhető, az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(3)A meglévő gyártólétesítmények gyártási kapacitásának bővítésére vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett határidők megfeleződnek.

(4)Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes közigazgatási szervek az e cikkben említett alkalmazandó határidőn belül nem válaszolnak, az adott közbenső lépéseket jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha az adott projektet a 92/43/EGK tanácsi irányelv vagy a 2000/60/EK , a 2008/98/EK, a 2009/147/EK, a 2010/75/EU, a 2011/92/EU vagy a 2012/18/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatnak vetik alá, vagy meg kell állapítani, hogy szükség van-e ilyen környezeti hatásvizsgálatra, és az érintett vonatkozó vizsgálatokat még nem végezték el, vagy ha a nemzeti jogrendszerben nem létezik a hallgatólagos közigazgatási jóváhagyás elve. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó az eljárás eredményével kapcsolatos végső határozatokra, amelyeknek egyértelműnek kell lenniük. Valamennyi határozatot nyilvánosságra kell hozni.

14. cikk
A végrehajtás felgyorsítása

(1)A Bizottság és a tagállamok lépéseket tesznek azért, hogy a stratégiai nettó zéró projektekbe történő magánberuházásokat felgyorsítsák, és bevonják a finanszírozásba. Az ilyen lépések – az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül – magukban foglalhatják a finanszírozáshoz való hozzáférés terén nehézségekkel küzdő stratégiai nettó zéróprojektek támogatásának biztosítását és koordinálását.

(2)A tagállamok adminisztratív támogatást nyújthatnak a stratégiai nettó zéró projektekhez azok gyors és hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében, többek között a következők révén:

a)segítségnyújtás az alkalmazandó adminisztratív és jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés biztosításához;

b)a projektgazdáknak nyújtott támogatás a projekt nyilvános elfogadottságának további növelése érdekében.

15. cikk
A finanszírozás koordinálása

(1)A 28. cikkel létrehozott Nettó Zéró Európa Platform megvitatja a stratégiai nettó zéró projektek pénzügyi szükségleteit és szűk keresztmetszeteit, valamint a lehetséges bevált gyakorlatokat, különösen az EU határokon átnyúló ellátási láncainak fejlesztése érdekében, elsősorban az érintett ipari szövetségekkel folytatott rendszeres eszmecserék alapján.

(2)A Nettó Zéró Európa Platform a stratégiai nettó zéró projekt projektgazdájának kérésére megvitatja a projekt finanszírozásának lebonyolítását, és tanácsot ad ezzel kapcsolatban, figyelembe véve a már biztosított finanszírozást és legalább a következő elemeket:

a)kiegészítő magánfinanszírozási források;

b)az Európai Beruházási Bank Csoporttól vagy más nemzetközi pénzügyi intézményektől, többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó forrásokból nyújtott támogatás;

c)meglévő tagállami eszközök és programok, beleértve a nemzeti fejlesztési bankoktól és intézményektől származó eszközöket és programokat;

d)a vonatkozó uniós támogatási és finanszírozási programok.

III. FEJEZET
Szén-dioxid-besajtolási kapacitás

16. cikk
A szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós szintű célkitűzés

2030-ig az Európai Unió területén, annak kizárólagos gazdasági övezeteiben vagy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) értelmében vett kontinentális talapzatán található tárolóhelyeken besajtolt szén-dioxid éves mennyiségének el kell érnie legalább az 50 millió tonna kapacitást és a besajtolás nem kombinálható növelt hatékonyságú szénhidrogén-kitermeléssel (EHR).

17. cikk
A szén-dioxid-tárolási kapacitásra vonatkozó adatok átláthatósága

(1)E rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a tagállamok:

a)nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az azokra a területekre vonatkozó adatokat, ahol a tagállam területén szén-dioxid-tároló létesítése engedélyezhető;

b)kötelezik a területükön található, a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 71 1. cikkének 3. pontjában meghatározott engedéllyel rendelkező szervezeteket, hogy tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé az azon kitermelési helyszínekre vonatkozó összes geológiai adatot, amelyeket leállítottak, vagy amelyek leállítását bejelentették az illetékes hatóságnak;

c)az a) pont alkalmazásában az adatok magukban foglalják legalább az „Iránymutatás a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervek aktualizálásához” című bizottsági közleményben kért információkat.

(2)Az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül és azt követően évente minden tagállam jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben ismerteti a következőket:

a)a folyamatban lévő szén-dioxid-leválasztási projektek, valamint a megfelelő besajtolási és tárolási kapacitásokra vonatkozó igények becslése;

b)a tagállam területén folyamatban lévő szén-dioxid-tárolási projektek, beleértve a 2009/31/EK irányelv szerinti engedélyezés státuszát, valamint a végleges beruházási döntés meghozatalának és az üzembe helyezésnek a várható időpontját;

c)az a) és b) pontban említett projektek ösztönzése érdekében elfogadható nemzeti támogatási intézkedések.

18. cikk
Az engedéllyel rendelkező olaj- és gáztermelők hozzájárulása

(1)A 94/22/EK irányelv 1. cikkének 3. pontjában meghatározott engedéllyel rendelkező minden egyes vállalkozás egyénileg köteles hozzájárulni a 16. cikkben a rendelkezésre álló szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozóan meghatározott uniós szintű célértékhez. Ezeket az egyéni hozzájárulásokat az egyes vállalkozásoknak az Unió nyersolaj- és földgáztermelésében 2020. január 1. és 2023. december 31. között fennálló részesedésével arányosan kell kiszámítani, és e hozzájárulásoknak a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelvvel összhangban engedélyezett tárolóhelyen 2030-ra a piacon elérhető szén-dioxid besajtolási kapacitásból kell állniuk.

(2)Az e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül a tagállamok megnevezik az (1) bekezdésben említett vállalkozásokat és azok kőolaj- és földgáztermelési volumenét a 2020. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakban, és erről jelentést tesznek az Európai Bizottságnak.

(3)A 17. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott jelentések kézhezvételét követően a Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció után meghatározza az (1) bekezdésben említett vállalkozások által a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós célkitűzéshez 2030-ra teljesítendő hozzájárulás arányát.

(4)A rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül az (1) bekezdésben említett vállalkozások tervet nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben részletezik, hogy miként kívánják 2030-ra teljesíteni a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós célkitűzéshez való hozzájárulásukat. Ezek a tervek:

a)megerősítik a vállalkozásnak az üzembe helyezendő új szén-dioxid-tárolási és -besajtolási kapacitás célmennyiségében kifejezett, 2030-ra teljesítendő hozzájárulását;

b)meghatározzák a célmennyiség eléréséhez szükséges eszközöket és mérföldköveket.

(5)A rendelkezésre álló besajtolási kapacitás célmennyiségének elérése érdekében az (1) bekezdésben említett vállalkozások a következők bármelyikét tehetik:

a)szén-dioxid-tárolási projektek kifejesztése önállóan vagy mással együttműködésben;

b)megállapodások kötése egyéb, az (1) bekezdésben említett vállalkozásokkal;

c)a hozzájárulásuk teljesítése érdekében megállapodások kötése harmadik félként eljáró tárolási projektfejlesztőkkel vagy beruházókkal.

(6)Két évvel a rendelet hatálybalépését követően, majd azt követően évente az (1) bekezdésben említett vállalkozások jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben részletezik a hozzájárulásuk teljesítése terén elért előrehaladást. A Bizottság e jelentéseket nyilvánosságra hozza.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az alábbiak tekintetében kiegészítse e rendeletet:

a)az (1) bekezdésben említett vállalkozások közötti megállapodások és harmadik felek által a tárolókapacitásba eszközölt beruházások figyelembevételének módozatai az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti egyéni hozzájárulások teljesítése érdekében;

b)a (6) bekezdésben említett jelentések tartalma.

IV. fejezet
Hozzáférés a piacokhoz

19. cikk
A fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulás a közbeszerzési eljárások során

(1)Az ajánlatkérő hatóságok vagy közszolgáltató ajánlatkérők a mellékletben felsorolt nettó zéró technológiákra vonatkozó szerződések közbeszerzési eljárás keretében történő odaítélését a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra alapozzák, amely tartalmazza a legjobb, legalább az ajánlat fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulását magában foglaló ár-minőség arányt , összhangban a 2014/23/EU, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelvvel és az alkalmazandó ágazati jogszabályokkal, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival, beleértve a közbeszerzésről szóló megállapodást és más, az Unióra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokat.

(2)Az ajánlat fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulása a következő, objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kumulatív kritériumokon alapul:

a)az alkalmazandó jogszabályokban foglalt minimumkövetelményeken túlmutató környezeti fenntarthatóság;

b)amennyiben innovatív megoldás kidolgozására van szükség, a végrehajtási terv hatása és minősége, beleértve a kockázatkezelési intézkedéseket is;

c)adott esetben az ajánlat hozzájárulása az energiarendszer integrációjához;

d)az ajánlat rezilienciához való hozzájárulása, figyelembe véve a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 72 megfelelően meghatározott, olyan egyetlen beszerzési forrásból származó termékeknek az arányát, amely az adott nettó zéró technológia Unión belüli kínálatának több mint 65 %-át adja az utolsó olyan évben, amelyre vonatkozóan az ajánlattétel időpontjában adatok állnak rendelkezésre.

(3)Az ajánlatkérő hatóságok és a közszolgáltató ajánlatkérők az ajánlat fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulását az odaítélési szempontok 15–30 %-ának megfelelő súllyal veszik figyelembe, a 2014/23/EU irányelv 41. cikke (3) bekezdésének, a 2014/24/EU irányelv 67. cikke (5) bekezdésének vagy a 2014/25/EU irányelv 82. cikke (5) bekezdésének a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett szempontok nagyobb súlyozása tekintetében történő alkalmazásának sérelme nélkül.

(4)Az ajánlatkérő hatóság vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nem köteles alkalmazni a nettó zéró technológiák fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulásával kapcsolatos megfontolásokat, amennyiben azok alkalmazása arra kötelezné az adott hatóságot vagy ajánlatkérőt, hogy olyan berendezést szerezzen be, amelynek aránytalan költségei vagy a meglévő berendezésekétől eltérő műszaki jellemzői vannak, és ez összeférhetetlenséget, műszaki nehézségeket okozna az üzemeltetésben és a karbantartásban. A 10 %-ot meghaladó költségkülönbségeket az ajánlatkérő hatóságok és a közszolgáltató ajánlatkérők aránytalannak tekinthetik.Ez a rendelkezés nem érinti a kirívóan alacsony összegű ajánlatok kizárásának a 2014/24/EU irányelv 69. cikke és a 2014/25/EU irányelv 84. cikke szerinti lehetőségét, valamint az uniós jogszabályok szerinti egyéb odaítélési szempontokat, beleértve a 2014/23/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdése és 36. cikke (1) bekezdésének második franciabekezdése, a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (2) bekezdése és 67. cikkének (2) bekezdése, valamint a 2014/24/EU irányelv 36. cikkének (2) bekezdése és 82. cikkének (2) bekezdése szerinti szociális szempontokat.

20. cikk
A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló aukciók

(1)Az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének és a Szerződés 107. és 108. cikkének, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak, többek között a közbeszerzésről szóló megállapodásnak és más, az Unióra nézve kötelező nemzetközi megállapodásoknak a sérelme nélkül, a tagállamok, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi intézmények vagy az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény által létrehozott szövetségek értékelik az e rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett, a fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulást, amikor az ajánlatoknak az aukciók keretében történő rangsorolására szolgáló szempontokat kidolgozzák, aminek célja az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott megújuló energiaforrásokból származó energia termelésének vagy fogyasztásának támogatása.

(2)A fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulást az odaítélési szempontok 15–30 %-ának megfelelő súllyal kell figyelembe venni, a 19. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt szempontok – adott esetben az uniós jogszabályok értelmében alkalmazandó – nagyobb súlyozása lehetőségének, valamint az állami támogatási szabályokban meghatározott, nem árjellegű szempontokra vonatkozó korlátozásoknak a sérelme nélkül.

(3)A tagállamok, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi intézmények vagy az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény által létrehozott szövetségek nem kötelesek alkalmazni a nettó zéró technológiák fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulásával kapcsolatos megfontolásokat, amennyiben azok alkalmazása arra kötelezné ezeket a szervezeteket, hogy olyan berendezést szerezzenek be, amelynek aránytalan költségei vagy a meglévő berendezésekétől eltérő műszaki jellemzői vannak, és ez összeférhetetlenséget, műszaki nehézségeket okozna az üzemeltetésben és a karbantartásban. A 10 %-ot meghaladó költségkülönbségeket az ajánlatkérő hatóságok és a közszolgáltató ajánlatkérők aránytalannak tekinthetik.

21. cikk
Az állami beavatkozás egyéb formái

(1)A Szerződés 107. és 108. cikkének, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 73 4. cikkének sérelme nélkül és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a mellékletben felsorolt nettó zéró technológiát tartalmazó végtermékek vásárlását ösztönző, háztartásokra vagy fogyasztókra irányuló támogatási programok létrehozásáról szóló döntések meghozatalakor a tagállamok, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi intézmények, illetve az egy vagy több ilyen hatóság vagy közjogi intézmény által létrehozott szövetségek ezeket a programokat úgy alakítják ki, hogy azok arányos kiegészítő pénzügyi ellentételezés biztosításával előmozdítsák a 19. cikk (2) bekezdése értelmében a fenntarthatósághoz és rezilienciához jelentős mértékben hozzájáruló nettó zéró techológiát tartalmazó végtermékek kedvezményezettek általi megvásárlását.

(2)A hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban nyújtott kiegészítő pénzügyi ellentételezés a 19. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett szempontok alkalmazása miatt nem haladhatja meg a nettó zéró technológiákat tartalmazó végtermék fogyasztói költségének 5 %-át.

(3)Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó programok kidolgozásakor és végrehajtásakor a hatóságnak nyílt, megkülönböztetésmentes és átlátható folyamatra kell támaszkodnia a piacon elérhető termékek fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulásának értékelése céljából. Bármely, nettó zéró technológiát tartalmazó végtermék esetében bármikor lehet kérelmezni a programhoz való csatlakozást. A hatóság meghatározza azt a minimális pontszámot, amelyet a támogatási program szerinti kiegészítő pénzügyi ellentételezésre jogosult termékeknek el kell érniük.

(4)A tagállamok egy szabadon hozzáférhető internetes oldalon közzéteszik a 21. cikk (1) bekezdése szerinti programokkal kapcsolatos valamennyi információt minden egyes releváns nettó zéró technológiai termékre vonatkozóan.

22. cikk
A piacra jutással kapcsolatos kezdeményezések összehangolása

(1)A Bizottság adott esetben iránymutatást nyújt a 19., 20. és 21. cikkben említett állami beavatkozási formák hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló termékek rezilienciához és fenntarthatósághoz való hozzájárulásának értékelésére szolgáló kritériumokról.

(2)A Bizottság rendelkezésre bocsátja és rendszeresen frissíti a mellékletben felsorolt nettó zéró technológiák valamelyikét tartalmazó minden egyes végtermék jegyzékét, a különböző harmadik országokból származó uniós kínálatnak az utolsó olyan évben elért részaránya szerinti bontásban, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre.

(3)A Nettó Zéró Európa Platform megvitatja a tagállamok által a 19. és 21. cikk végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, és megosztja a bevált gyakorlatokat, többek között a fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulást meghatározó kritériumoknak a közbeszerzésben történő gyakorlati alkalmazása, illetve a nettó zéró technológiákat tartalmazó végtermékek vásárlását ösztönző programok tekintetében.

V. fejezet
A minőségi munkahelyek létrehozásához szükséges készségek fejlesztése

23. cikk
Európai nettó zéró ipari akadémiák

(1)A Bizottság – többek között magvető finanszírozás biztosítása révén – támogatja a nettó zéró ipari akadémiák létrehozását, amelyek célja:

a)képzési programok, tartalmak, valamint tanulási és képzési anyagok kidolgozása a nettó zéró technológiák kifejlesztésével, előállításával, telepítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével, karbantartásával és újrahasznosításával, valamint a nyersanyagokkal kapcsolatos képzéshez és oktatáshoz, valamint az e rendelet II. fejezetében említett engedélyek kiadására illetékes hatóságok és az e rendelet IV. fejezetében említett ajánlatkérő hatóságok kapacitásainak támogatásához;

b)a tanulási programok, tartalmak és anyagok tagállami oktatási és képzési szolgáltatók általi felhasználásának lehetővé tétele és előmozdítása, többek között az oktatók képzése és olyan mechanizmusok kidolgozása révén, amelyek biztosítják a tagállamok oktatási és képzési szolgáltatói által a fenti oktatási programok, tartalmak és anyagok alapján kínált képzések minőségét;

c)tanúsítványok, többek között mikrotanúsítványok kidolgozása és bevezetése a megszerzett készségek átláthatóságának megkönnyítése, a munkahelyek közötti átvihetőség és a munkaerő határokon átnyúló mobilitásának fokozása, valamint a releváns munkahelyekhez való, olyan eszközök révén történő hozzárendelés előmozdítása érdekében, mint az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózata és az EURAXESS.

(2)A nettó zéró ipari akadémiák szembeszállnak a nemi sztereotípiákkal, és különös figyelmet fordítanak arra, hogy több nőt és foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalt mozgósítsanak a munkaerőpiac számára.

24. cikk

Szabályozott szakmák a nettó zéró iparágakban és a szakmai képesítések elismerése

(1)A tagállamok 2024. december 31-ig, majd azt követően kétévente megállapítják, hogy az európai nettó zéró ipari akadémiák által kidolgozott tanulási programok megfelelnek-e a fogadó tagállam által az adott szakmához tartozó, a nettó zéró ipar számára különös jelentőséggel bíró szabályozott tevékenységekhez való hozzáféréshez szükséges egyedi képesítésekkel. A tagállamok biztosítják, hogy az értékelések eredményei nyilvánosak és online könnyen hozzáférhetők legyenek.

(2)Amennyiben egy tagállam az e cikk első bekezdésében leírtak szerinti megfelelőséget állapít meg, elő kell segítenie az oktatási és képzési szolgáltatók által az akadémiák keretében kidolgozott tanulási programok alapján kiadott tanúsítványok elismerését a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 74 III. címének I. fejezete alapján, amennyiben az ilyen tanúsítvány birtokosa a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, a nettó zéró ipar számára különösen fontos szabályozott szakmához való hozzáférést kér a tanúsítványnak az előírt képesítés megszerzését tanúsító tanúsítványként történő elfogadása révén.

(3) Valamely, a nettó zéró ipar szempontjából különösen fontos szakmához való hozzáférésnek a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében történő szabályozása esetén a tagállamok az adott szakma gyakorlásához szükséges minimális ismeretek, készségek és kompetenciák közös készletének kialakításán dolgoznak azzal a céllal, hogy a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 49a. cikkének (1) bekezdésével összhangban közös képzési keretet hozzanak létre a képesítések feltétel nélküli elismerésének lehetővé tétele érdekében. A nettó zéró ipari platform a 2005/36/EK irányelv 49a. cikkének (3) bekezdésében említett javaslatokat is benyújthat.

25. cikk
A Nettó Zéró Európa Platform és a készségek

A 28. cikkben említett Nettó Zéró Európa Platform a következő feladatok révén támogatja a készségek rendelkezésre állását és bevezetését a nettó zéró technológiák terén, valamint a II. és IV. fejezetben említett illetékes hatóságok és ajánlatkérő hatóságok számára:

1.segíti a Bizottságot a nettó zéró technológiához szükséges készségekkel rendelkező munkaerő keresletének és kínálatának, valamint a megfelelő oktatási és képzési lehetőségek rendelkezésre állásának és elterjesztésének értékelésében, folyamatos nyomon követésében és előrejelzésében, és adott esetben információt nyújt az európai nettó zéró ipari akadémiák tevékenységeihez;

2.nyomon követi az európai nettó zéró ipari akadémiák, valamint az általuk kidolgozott tanulási programokat kínáló oktatási és képzési szolgáltatók tevékenységét, szinergiákat mozdít elő más nemzeti és uniós készségfejlesztési kezdeményezésekkel és projektekkel, és áttekintést biztosít;

3.támogatja az érdekelt felek – többek között az ipar, a szociális partnerek, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók – mozgósítását az európai nettó zéró ipari akadémiák által kidolgozott tanulási programok bevezetése érdekében;

4.a készségek elismerésének, valamint a készségek és a munkahelyek összehangolásának előmozdítása érdekében segítséget nyújt a tagállamokban a nettó zéró ipari akadémiák tanulmányi tanúsítványainak bevezetéséhez és elismeréséhez, többek között azáltal, hogy az Európai Unió munkaerőpiacán előmozdítja a tanúsítványok érvényességét és elfogadását;

5.az átláthatóság, továbbá a munkahelyek közötti és a belső piaci határokon átnyúló mobilitás előmozdítása érdekében elősegíti az olyan európai foglalkozási profilok kidolgozását, amelyek a nettó zéró technológiákkal összefüggő kulcsfontosságú szakmák közös tudás-, készség- és kompetenciakészletéből állnak, többek között a nettó zéró ipari akadémiák által kidolgozott tanulási programok alapján, és adott esetben a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása (ESCO) által biztosított terminológia felhasználásával;

6.előmozdítja a megfelelő munkafeltételeket a nettó zéró iparágakban működő munkahelyeken, a fiatalok, a nők és az idősek munkaerőpiaci mozgósítását a nettó zéró iparágakban, valamint a harmadik országokból származó, szakképzett munkavállalói kínálatot, és ezáltal diverzifikáltabb munkaerőt ér el;

7.a nettó zéró technológiákhoz szükséges, rendelkezésre álló készségek növelése érdekében elősegíti a tagállamok közötti szorosabb koordinációt és a bevált gyakorlatok cseréjét többek között azáltal, hogy hozzájárul a harmadik országokból származó új tehetségek vonzására irányuló uniós és tagállami szakpolitikákhoz.

VI. fejezet
Innováció

26. cikk
Nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetek

(1)A tagállamok saját kezdeményezésükre nettó zéró szabályozói tesztkörnyezeteket hozhatnak létre, amelyek lehetővé teszik az innovatív nettó zéró technológiák korlátozott ideig, ellenőrzött valós környezetben történő fejlesztését, tesztelését és validálását azok forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt, ezáltal gyarapítva a szabályozói ismereteket, valamint segítve az ezzel kapcsolatos potenciális léptékváltást és szélesebb körű bevezetést. A tagállamok a (4) bekezdés a) pontjában említett jogosultsági és kiválasztási kritériumoknak megfelelő és az illetékes hatóságok által a (4) bekezdés b) pontjában említett kiválasztási eljárást követően kiválasztott, innovatív nettó zéró technológiákat fejlesztő vállalatok kérésére az (1) bekezdéssel összhangban nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetet hoznak létre.

(2)Az e rendelet szerinti nettó zéró szabályozói tesztkörnyezet létrehozásának és működtetésének módozatait és feltételeit a 36. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni. A módozatoknak és feltételeknek a lehető legnagyobb mértékben rugalmasságot kell biztosítaniuk az illetékes nemzeti hatóságok számára a nettó zéró szabályozói tesztkörnyezet létrehozásában és működtetésében, elő kell mozdítaniuk az innovációt és a szabályozói ismereteket, és különösen figyelembe kell venniük a részt vevő kkv-k, köztük az induló innovatív vállalkozások sajátos körülményeit és kapacitásait. A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok közös alapelveket tartalmaznak a következő területekre vonatkozóan:

a)a nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetekben való részvételre való jogosultság és kiválasztás;

b)a nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetek kérelmezésére, az azokban való részvételre, azok nyomon követésére, az azokból való kilépésre és az azok megszüntetésére vonatkozó eljárás, beleértve a tesztkörnyezeti projekttervet és a kilépési jelentést;

c)a résztvevőkre vonatkozó feltételek.

(3)A nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetben való részvétel nem érinti a tesztkörnyezetet felügyelő hatóságok felügyeleti és korrekciós hatásköreit. Az innovatív nettó zéró technológiák tesztelése, fejlesztése és validálása az illetékes hatóságok közvetlen felügyelete és irányítása mellett történik. Az illetékes hatóságok a vonatkozó jogszabályok keretein belül rugalmasan gyakorolják felügyeleti hatásköreiket, aminek során kiigazítják a meglévő szabályozási gyakorlatokat és gyakorolják mérlegelési jogkörüket, amikor konkrét, nettó zéró szabályozói tesztkörnyezettel kapcsolatos projektre vonatkozó jogi rendelkezéseket hajtanak végre és érvényesítenek, azzal a céllal, hogy felszámolják az akadályokat, enyhítsék a szabályozási terheket, csökkentsék a szabályozási bizonytalanságot és támogassák a nettó zéró technológiákkal kapcsolatos innovációt.

(4)Amennyiben az e cikkben rögzített célkitűzés megvalósítása szempontjából releváns, az illetékes hatóságok mérlegelik, hogy a vonatkozó uniós vagy nemzeti jog által megengedett mértékben eltéréseket vagy mentességeket engedélyezzenek. Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a tesztkörnyezeti projektterv biztosítsa az uniós és nemzeti jogszabályok fő célkitűzéseinek és alapvető követelményeinek tiszteletben tartását. Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy az innovatív nettó zéró technológiák fejlesztése és tesztelése során azonosított, az egészséget, a biztonságot vagy a környezetet érintő jelentős kockázatokat nyilvánosan közöljék, és elrendeljék a fejlesztési és tesztelési folyamat azonnali felfüggesztését kibocsátási célt szolgálómindaddig, amíg a szóban forgó kockázatot nem sikerül csökkenteni. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a tervezett projekt rendkívüli kockázatot jelent a munkavállalók, az általános lakosság vagy a környezet egészségére és biztonságára, különösen azért, mert rendkívül mérgező anyagokkal végzett vizsgálathoz, fejlesztéshez vagy validáláshoz kapcsolódik, a tesztkörnyezeti projekttervet csak akkor hagyják jóvá, ha meggyőződtek arról, hogy az azonosított rendkívüli kockázattal arányos, megfelelő biztosítékokat vezettek be.

(5)Feltéve, hogy a résztvevő/résztvevők tiszteletben tartja/tartják az e cikkel összhangban és a (2) bekezdésben említettek szerint kiadott, tesztkörnyezeti projekttervet és részvételi feltételeket, és jóhiszeműen követik a hatóságok által adott iránymutatást, a szabályozói tesztkörnyezetben felügyelt nettó zéró technológiákra vonatkozó uniós vagy tagállami jogszabályok megsértése esetén a hatóságok nem szabhatnak ki közigazgatási bírságot vagy egyéb szankciót.

(6)Az innovatív nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetben részt vevők a felelősségvállalásra alkalmazandó uniós és tagállami jogszabályok értelmében továbbra is felelősséggel tartoznak a szabályozói tesztkörnyezetben végzett tesztelés következtében harmadik feleknek okozott károkért.

(7)A nettó zéró szabályozói tesztkörnyezet működtetésének időtartama az illetékes nemzeti hatóság beleegyezésével ugyanezen eljárás révén meghosszabbítható.

(8)A nettó zéró szabályozói tesztkörnyezeteket úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy azok adott esetben elősegítsék az illetékes nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést. Azok a tagállamok, amelyek nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetet hoztak létre, összehangolják tevékenységeiket, és a Nettó Zéró Európa Platform keretében együttműködnek, hogy megosszák egymással a releváns információkat. Évente jelentést tesznek a Bizottságnak a szabályozói tesztkörnyezetek végrehajtásának eredményeiről, beleértve a bevált gyakorlatokat, a levont tanulságokat és a tesztkörnyezetek kialakítására vonatkozó ajánlásokat, valamint adott esetben az e rendeletnek és más uniós jogszabályoknak a szabályozói tesztkörnyezetben, a tesztkörnyezet céljához igazított módon való alkalmazását.

27. cikk
A kis- és középvállalkozásokat érintő intézkedések

(1)A tagállamok a következő intézkedéseket hajtják végre:

a)a kis- és középvállalkozások számára elsőbbségi hozzáférést biztosítanak az innovatív nettó zéró szabályozói tesztkörnyezetekhez, amennyiben azok teljesítik a 26. cikkben meghatározott pályázati feltételeket;

b)figyelemfelkeltő tevékenységeket szerveznek a kis- és középvállalkozások szabályozói tesztkörnyezetekben való részvételével kapcsolatban;

c)adott esetben külön kommunikációs csatornát hoznak létre a kis- és középvállalkozássokkal folytatandó kommunikációra, hogy iránymutatást nyújtsanak részükre, és megválaszolják a 26. cikk végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket.

(2)A tagállamok figyelembe veszik a kis- és középvállalkozások sajátos érdekeit és szükségleteit, és megfelelő adminisztratív támogatást nyújtanak számukra a szabályozói tesztkörnyezetekben való részvételhez. A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásának sérelme nélkül a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a kis- és középvállalkozásokat a szabályozói tesztkörnyezetben folytatott tevékenységeikhez rendelkezésre álló pénzügyi támogatásról.

VII. fejezet
Irányítás

28. cikk
A Nettó Zéró Európa Platform létrehozása és feladatai

(1)Létrejön a Nettó Zéró Európa Platform (a továbbiakban: platform).

(2)A platform az e rendeletben meghatározott feladatokat látja el.

(3)A platform tanácsot és segítséget nyújthat a Bizottságnak és a tagállamoknak az e rendelet I. fejezetében meghatározott célkitűzések megvalósítására irányuló tevékenységeikkel kapcsolatban, figyelembe véve a tagállamoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 75 alapján benyújtott nemzeti energia- és klímaterveit.

(4)A Bizottság és a tagállamok a platformon belül és az érintett harmadik országokkal is egyeztethetnek a nettó zéró ipari partnerségekről annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsák a nettó zéró technológiák bevezetését, továbbá támogassák az uniós ipar kapacitásait a tiszta energiára való globális átállás előkészítése terén, összhangban e rendeletnek az 1. cikkéből eredő általános célkitűzéseivel. A platform rendszeres időközönként megvitathatja a következőket:

a)hogyan javítható az Unió és a harmadik országok közötti együttműködés a nettó zéró értéklánc mentén;

b)miként kezelhetők a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok, például a megfelelőségértékelés kölcsönös elismerése vagy az exportkorlátozások elkerülésére irányuló kötelezettségvállalások révén;

c)mely harmadik országokat kell előnyben részesíteni a nettó zéró ipari partnerségek kialakításánál, figyelembe véve az alábbiakat:

i.az ellátás biztonságához való potenciális hozzájárulás, figyelembe véve a nettó zéró technológiákra irányuló gyártási kapacitást;

ii.léteznek-e már együttműködési megállapodások az adott harmadik ország és az Unió között.

(5)A tagállamok támogatják a Bizottságot a nettó zéró ipari partnerségben meghatározott együttműködési intézkedések végrehajtásában. A nettó zéró ipari partnerségek célja a résztvevők közötti kereskedelem megkönnyítése, többek között az Unión belüli és a harmadik országokban szükséges beruházások előnyben részesítése, a támogató értékláncok rezilienciájának és fenntarthatóságának fokozása, valamint az egyenlő versenyfeltételek garantálása révén.

29. cikk
A Nettó Zéró Európa Platform felépítése és működése

(1)A platform a tagállamok és a Bizottság képviselőiből áll. Az elnöki tisztséget a Bizottság egyik képviselője tölti be.

(2)Minden tagállam egy magas szintű képviselőt nevez ki a platformba. Amennyiben az a funkció és a szakértelem szempontjából releváns, egy tagállam egynél több képviselővel is rendelkezhet a platform munkájával összefüggő különböző feladatokkal kapcsolatban. A platform minden tagjának van egy helyettese.

(3)A Bizottság javaslata alapján a platform a tagok egyszerű többségével elfogadja eljárási szabályzatát.

(4)A platform rendszeres időközönként ülésezik, hogy biztosítsa az e rendeletben meghatározott feladatainak hatékony ellátását. Szükség esetén a platform a Bizottságnak vagy a tagok egyszerű többségének az indokolt kérésére is ülésezik.

(5)A Bizottság egy technikai és logisztikai támogatást nyújtó végrehajtó titkárság révén segíti a platformot.

(6)A platform létrehozhat olyan állandó vagy ideiglenes alcsoportokat, amelyek konkrét kérdésekkel és feladatokkal foglalkoznak.

(7)A platform meghívja az Európai Parlament képviselőit, hogy megfigyelőként részt vegyenek az ülésein, beleértve a (6) bekezdésben említett állandó vagy ideiglenes alcsoportokat is.

(8)Adott esetben a platform vagy a Bizottság szakértőket és más harmadik feleket is meghívhat a platform és az alcsoportok üléseire, vagy írásbeli észrevételek benyújtására kérheti fel őket.

(9)A platform megteszi a szükséges intézkedéseket a bizalmas és kereskedelmi szempontból érzékeny információk biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosítására.

(10)A platform mindent megtesz annak érdekében, hogy konszenzusra jusson.

(11)A platform egyeztet és együttműködik a meglévő ipari szövetségekkel.

30. cikk
A nemzeti energia- és klímatervekhez való kapcsolódás

A tagállamok figyelembe veszik ezt a rendeletet az (EU) 2018/1999 rendelet 3., 9. és 14. cikke alapján benyújtott nemzeti energia- és klímaterveik elkészítése és aktualizálása során – különös tekintettel az energiaunió „kutatás, innováció és versenyképesség” dimenziójára –, továbbá az említett rendelet 17. cikke szerinti kétévenkénti eredményjelentéseik benyújtásakor.

VIII. fejezet
Nyomon követés

31. cikk
Nyomon követés

(1)A Bizottság folyamatosan nyomon követi a következőket:

a)az Unió által az 1. cikkben említett uniós célkitűzések tekintetében elért eredmények, és e rendeletnek az ezzel összefüggő hatása;

b)a 16. cikkben említett, szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós szintű célkitűzés tekintetében elért haladás.

(2)A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt nemzeti hatóságok összegyűjtik és rendelkezésre bocsátják az (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt adatokat és egyéb bizonyítékokat. A tagállamok minden évben összegyűjtik és bejelentik a Bizottságnak a következőkre vonatkozó adatokat:

a)a nettó zéró technológiák terén megfigyelhető fejlemények és piaci tendenciák, beleértve az átlagos gyártási beruházási költségeket és termelési költségeket, valamint a vonatkozó nettó zéró technológiák piaci árait;

b)a nettó zéró technológiák terén fennálló gyártási kapacitás és kapcsolódó tevékenységek, beleértve a foglalkoztatásra és a készségekre, valamint a (13) preambulumbekezdésben említett, 2030-ra megvalósítandó célok felé tett előrehaladásra vonatkozó adatokat;

c)a nettó zéró technológiák Unióba irányuló behozatalának és Unióból történő kivitelének értéke és volumene;

d)az e rendelet szerinti engedélyezési eljárások átlagos időtartama;

e)az elmúlt 12 hónapban nemzeti szinten kiadott engedélyek típusa és száma;

f)az elmúlt 12 hónapban befejezett, megszakított vagy törölt engedélyezési eljárások száma, valamint a megszakítás vagy törlés esetén felmerült akadályok típusa;

g)az elmúlt 12 hónapban létrehozott tesztkörnyezetek száma;

h)a tartósan föld alatt tárolt szén-dioxid mennyisége a 2009/31/EK irányelvvel összhangban.

(3)Az adatok magukban foglalják legalább az „Iránymutatás a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervek aktualizálásához” című bizottsági közleményben kért információkat.

(4)Az első jelentést minden tagállam az e rendelet hatálybalépését követő év májusának végén megküldi a Bizottságnak. Az ezt követő jelentéseket minden év májusának végéig kell elküldeni.

(5)A tagállamok a 2. cikk alapján összegyűjtött adatokat a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 76 összhangban, statisztikák összeállítása és közzététele céljából a nemzeti statisztikai hivataloknak és az Eurostatnak is továbbítják. A tagállamok kijelölik az adatoknak a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat részére történő továbbításáért felelős nemzeti hatóságot.

(6)Az e cikk (2) bekezdése szerint benyújtott jelentések alapján a Bizottság nyomon követi az Unió által elért, az (1) bekezdés a) pontjában említett előrehaladást, és az (EU) 2018/1999 rendelet 35. cikke (2) bekezdésének m) pontja szerinti, a tisztaenergia-technológiák versenyképességéről szóló éves jelentések részeként évente közzéteszi a kapcsolódó ajánlásokat.

(7)A 2009/31/EK irányelv 10. cikke szerint benyújtott engedélykérelmek tervezete, valamint az e rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, 18. cikkének (4) és (6) bekezdése értelmében benyújtott jelentések alapján a Bizottság nyomon követi az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós szintű célérték elérése felé tett előrehaladást, és évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

IX. fejezet
Záró rendelkezések

32. cikk
Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa azokat az eljárásokat, amelyek során a 18. cikk (1) bekezdésében említett vállalkozások közötti megállapodásokat és a harmadik felek birtokában lévő tárolási kapacitásokba történő beruházásokat a vállalatok 18. cikk (5) bekezdésében meghatározott egyéni hozzájárulásának teljesítése szempontjából figyelembe veszik, továbbá a 18. cikk (6) bekezdésében említett jelentések tartalmát.

33. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottság 32. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, [az alkalmazás kezdőnapja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 32. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 32. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

34. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 4. cikkével.

35. cikk
Értékelés

(1)A Bizottság [az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 3 év]-ig, majd azt követően háromévente elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2)Az értékelés során mérlegelni kell, hogy e rendelet 1. cikkben meghatározott célkitűzései megvalósultak-e, és hogy az milyen hatást gyakorol az üzleti felhasználókra, különösen a kkv-kra és a végfelhasználókra, valamint az európai zöld megállapodás célkitűzéseire.

(3)Az értékelés során figyelembe kell venni a 31. cikkben vázolt nyomonkövetési folyamat eredményét.

(4)A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek a Bizottság rendelkezésére bocsátani azokat a birtokukban lévő releváns információkat, amelyeket a Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez bekérhet.

36. cikk
A bizalmas információk kezelése

(1)Az e rendelet végrehajtása során szerzett információk kizárólag e rendelet céljaira használhatók fel, és azokat a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok védik.

(2)A Bizottság és a tagállamok biztosítják az e rendelet alkalmazása közben megszerzett és létrejött kereskedelmi és üzleti titkok, valamint más érzékeny, bizalmas és minősített információk védelmét – beleértve az ajánlásokat és a meghozandó intézkedéseket is – az uniós és a vonatkozó nemzeti joggal összhangban.

(3)A tagállamok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre bocsátott vagy kicserélt minősített információt a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne minősítsék vissza, illetve annak minősítését ne oldják fel.

(4)Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az összesített információknak a 18. cikkel összefüggésben történő benyújtása mégis veszélyeztetheti nemzetbiztonsági érdekeit, indokolt értesítés útján kifogást emelhet a Bizottság általi ismertetés ellen.

(5)A Bizottság és a nemzeti hatóságok, azok tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek biztosítják a feladataik és tevékenységeik végzése során szerzett információk bizalmas kezelését. Ez a kötelezettség a 29. cikk értelmében a platform ülésein részt vevő valamennyi tagállami képviselőre, megfigyelőre, szakértőre és egyéb résztvevőre is vonatkozik.

37. cikk
Az (EU) 2018/1724 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1724 rendelet a következőképpen módosul:

1.az I. melléklet első oszlopa egy új sorral egészül ki: „R. Nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek”.

2.az I. melléklet második oszlopában az „R. Nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek” sor a következő ponttal egészül ki:

„1. az engedélyezési eljárásra vonatkozó információk”

„2. finanszírozási és befektetési szolgáltatások”

„3. uniós vagy tagállami szintű finanszírozási lehetőségek”

„4. vállalkozástámogatási szolgáltatások, beleértve többek között a társaságiadó-bevallást, a helyi adótörvényeket és a munkajogot”.

3.a II. melléklet első oszlopa egy új sorral egészül ki: „Nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek”.

4.a II. melléklet második oszlopában a „Nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek” sor a következő pontokkal egészül ki:

„A nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek tervezésére, építésére, bővítésére és működtetésére vonatkozó valamennyi releváns közigazgatási engedélyre kiterjedő eljárások, beleértve az építési, vegyianyag- és hálózati csatlakozási engedélyeket, valamint szükség esetén a környezeti vizsgálatokat és engedélyeket, amelyek az összes közigazgatási kérelemre és eljárásra kiterjednek.”

5.a II. melléklet harmadik oszlopában a „Nettó zéró gyártási projektek” sor a következő ponttal egészül ki:

„Az eljárások valamennyi lehetséges eredménye, a kérelem érvényességének elismerésétől az eljárás eredményéről szóló átfogó határozatnak a felelős illetékes nemzeti hatóság általi bejelentéséig.”

6.a III. melléklet a következő ponttal egészül ki:

„(8) A [nettó zéró iparról szóló] rendelet 4. cikke értelmében egyablakos ügyintézési pontként eljáró illetékes nemzeti hatóságok.”

38. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet [az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő nap]-án/-én lép hatályba.

Ezt a rendeletet [hatálybalépésének napjától] kell alkalmazni. [Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő 2 évvel]-ig a 19. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontját csupán a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott központi beszerző szervek által kötött szerződésekre, valamint a legalább 25 millió EUR értékű szerződésekre kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a nettó zéró technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a nettó zéró iparról szóló jogszabály)

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Egységes piac

Európai zöld megállapodás

A digitális korra felkészült Európa

Európa globális szerepének erősítése

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

☒ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 77

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv átfogó megközelítést határoz meg a tisztaenergia-technológia fejlesztésének támogatására, amely négy pillér köré szerveződik. A nettó zéró iparról szóló jogszabály középpontjában álló első pillér célja, hogy olyan szabályozási környezetet hozzon létre, amely egyszerűsíti és felgyorsítja a nettó zéró technológiai termékek új gyártóüzemeinek engedélyezését, továbbá elősegíti az uniós nettó zéró ipar növekedését.

A nettó zéró iparról szóló jogszabály célja, hogy növelje az Unió rezilienciáját és biztosítsa az energiaellátás biztonságát az Unióban, továbbá hogy előmozdítsa az energiahatékonyságot, valamint az új és megújuló energiaforrások fejlesztését.

A nettó zéró iparról szóló jogszabály általános célkitűzése, hogy megállapítsa a nettó zéró technológiák gyártási kapacitásának növeléséhez szükséges feltételeket az Unióban, támogassa az Unió 2030-ra vonatkozó dekarbonizációs céljait, és biztosítsa az uniós energiarendszer rezilienciájának megőrzéséhez szükséges nettó zéró technológiai ellátásbiztonságot.

E javaslat általános célkitűzése elsősorban a belső piac megfelelő működésének biztosítására irányuló célkitűzésen keresztül valósul meg azáltal, hogy harmonizált szabályokat állapít meg a nettó zéró technológiák gyártási kapacitásának az Unión belüli telepítésére vonatkozóan.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Ez a rendelet keretet hoz létre a nettó zéró technológiák uniós ipari bázisa versenyképességének növelésére és az Uniónak a nettó zéró kibocsátásra történő átálláshoz való globális hozzájárulásának megerősítésére, miközben felgyorsítja az Unió alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállását, többek között a nehézipar dekarbonizációja révén.

A rendelet olyan konkrét célkitűzés teljesítésére irányuló intézkedéseket tartalmaz, amely annak biztosítására irányul, hogy 2030-ra a nettó zéró technológiák uniós gyártási kapacitása megközelítse vagy elérje az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak teljesítéséhez szükséges megfelelő technológiák iránti éves telepítési szükségleteinek legalább 40 %-át kitevő referenciaértéket.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A nettó zéró iparról szóló jogszabály célja a nettó zéró technológiák gyártásának fokozása és a nettó zéró technológiák ipari bázisa versenyképességének növelése. Ennek eredményeként a kezdeményezés erősíteni fogja jövőbeli dekarbonizált energiarendszerünk rezilienciáját és versenyképességét.

A nettó zéró iparról szóló jogszabály célja a nettó zéró technológiák gyártásába történő beruházások következő fő mozgatórugóinak kezelése:

• a beruházási biztonság, a szakpolitikai fókusz és koordináció javítása egyértelmű célkitűzések és nyomonkövetési mechanizmusok meghatározása révén,

• a nettó zéró gyártási projektek kidolgozásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése, többek között az adminisztratív követelmények egyszerűsítése, az engedélyezés megkönnyítése, szabályozói tesztkörnyezetek létrehozása és az információkhoz való hozzáférés biztosítása révén,

• a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése közbeszerzési eljárások és árverések útján a közszektorbeli kereslethez kapcsolódó egyedi intézkedések, valamint a fogyasztói magánkeresletet támogató programok révén,

• szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek elősegítése és támogatása, többek között a szén-dioxid-tárolóhelyek rendelkezésre állásának javítása révén,

• az innováció támogatása, többek között szabályozói tesztkörnyezetek révén,

• a nettó zéró technológiákhoz szükséges készségek fejlesztése és ezáltal a minőségi munkahelyteremtés előmozdítása,

• a nettó zéró ipari partnerségek koordinálása.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A rendelet a kezdeményezés nyomon követésére szolgáló pillért irányoz elő. Az Európai Unión belüli megerősített együttműködés biztosítani fogja a szükséges és összehasonlítható információk és adatok gyűjtését.

A Bizottság nyomon fogja követni a jogszabályban foglalt, a nettó zéró technológiák uniós gyártására vonatkozó célkitűzések elérésével kapcsolatos fejleményeket és tendenciákat. A Bizottság három év elteltével értékelni fogja a kezdeményezés kimeneteit, eredményeit és hatását. Az értékelés főbb megállapításait jelentés formájában fogja ismertetni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. A jelentést ezt követően nyilvánosságra hozza.

A Bizottság részletes programot hoz létre e rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére, valamint egy nyomonkövetési programot is létrehoz, amely meghatározza az adatgyűjtés eszközeit és gyakoriságát.

A Bizottság nyomon fogja követni a technológiai fejlődést, a piaci trendeket és az EU nettó zéró technológiáinak versenyképességét, továbbá e rendelet hatását. A nyomon követés eredményeit és a kapcsolódó ajánlásokat a tisztaenergia-technológiák versenyképességéről szóló éves jelentések részeként évente közzéteszi.

A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal a termékspecifikus követelmények fokozott piacfelügyelete terén annak biztosítása érdekében, hogy csak az uniós jogszabályoknak megfelelő termékek kerüljenek forgalomba, ami egyenlő versenyfeltételeket biztosít mind belső, mind globális szinten.

A szén-dioxid-tárolóhelyeken az éves besajtolási kapacitásra vonatkozó célérték teljesítése érdekében a Bizottság nyomon fogja követni a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós szintű célérték elérése felé tett előrehaladást, és erről évente jelentést fog készíteni.

A fent meghatározott célokat újra kell értékelni, és a Bizottság a Nettó Zéró Európa Platform segítségével rendszeresen nyomon követi az előrehaladást. A Nettó Zéró Európa Platform nyomon fogja követni a teljesítményt, és hozzá fog járulni az értékeléshez. A Nettó Zéró Európa Platform fontos szerepet fog játszani az ipartól és az uniós tagállamoktól származó bizonyítékok összegyűjtésében, valamint a tisztaenergia-technológiai ellátási láncok szakpolitikai támogatásának meghatározásában és végrehajtásában. A Nettó Zéró Európa Platform fontos szerepet fog játszani továbbá a készségfejlesztés nyomon követésében azáltal, hogy nyomon követi a nettó zéró ipari akadémiákat, és felméri a nettó zéró iparágakban szükséges készségekkel rendelkező munkaerő keresletét és kínálatát.

A platform alapvető nyomonkövetési kötelezettségvállalásán túl a következő fejlemények is mérhetők a nettó zéró iparágakban:

• a kezdeményezés által támogatott tevékenységekben részt vevő jogalanyok száma (méret, típus és székhely szerinti ország szerinti bontásban),

• a nettó zéró iparágakba történő beruházások teljes összege, beleértve a köz- és magánszektorból származó források mozgósítását is,

• a vállalkozások beruházásainak összege, figyelembe véve annak az értékláncnak a szegmensét, amelyben működnek,

• a projektek alakulására, a keresletre és a kínálatra vonatkozó nyomonkövetési adatok,

• a környezeti fenntarthatósággal, az innovációval és a rendszerintegrációval kapcsolatos szempontok alapján odaítélt ajánlatok,

• a nettó zéró ipari akadémiák Nettó Zéró Európa Platform által támogatott átképzési és továbbképzési tevékenységeinek nyomon követése, beleértve a tanulók számát és a kapcsolódó beruházásokat. A nettó zéró iparágakban további munkahelyek létesítésének és e munkahelyek fő minőségi jellemzőinek nyomon követése, többek között a bérek, a munkafeltételek és a munkaügyi kapcsolatok tekintetében.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A rendeletet röviddel elfogadását követően, azaz az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon teljeskörűen alkalmazni kell. Az első elemek, mint például a 2022 novemberében létrehozott Nettó Zéró Európa Platform azonban már korábban bevezetésre kerülnek. A továbbiakban a nettó zéró iparról szóló jogszabály határozza meg a platform irányítási struktúráját.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogadhatók el a hatások alapos vizsgálatát és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően annak érdekében, hogy tükrözzék a technológiai változásokat és a piaci fejleményeket, összhangban a kezdeményezés célkitűzéseivel és kritériumaival.

Már folyamatban kell lennie a tiszta technológiát gyártó vállalkozásokat képviselő szervezetektől való információgyűjtésnek, és a tagállamok is számos lehetséges intézkedésről tárgyaltak a Bizottsággal a tiszta technológia és az európai nettó zéró iparágak támogatása és értékláncaik nyomon követése érdekében.

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv négy pilléren alapul, amelyek közül az elsőt ez a kezdeményezés, a nettó zéró iparról szóló jogszabály alkotja. Ez a jogszabály olyan szabályozási környezetet hoz létre, amely egyszerűsített és gyorsított engedélyezést biztosít az új tisztaenergia-technológiákat előállító létesítmények számára, és elősegíti az európai nettó zéró ipar növekedését.

A tiszta energia és a nettó zéró technológiák elterjedésének növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomaggal kapcsolatos, 2050-ig megvalósítandó kötelezettségvállalásait. A megújuló energiaforrásokra való átállás az EU stabil energiaellátásának biztosításához is kulcsfontosságú, amely támogatni fogja az uniós ipart és végső soron az Uniónak a tagállamok nemzetbiztonságának garantálásában betöltött szerepét. Hozzájárul tehát az EU nyitott stratégiai autonómiára irányuló törekvéséhez.

Az elmúlt évben Európa zavarokat tapasztalt a megújuló energia és a nettó zéró technológiák ellátási láncaiban, ami számos gazdasági ágazatban hiányt okoz és potenciálisan súlyos társadalmi következményekkel jár.

A nettó zéró technológiák ökoszisztémájában az ellátási források viszonylag csekély mértékben diverzifikáltak, egyes termékek esetében pedig nagymértékben függnek harmadik országok exportjától. Az uniós ipar piaci részesedésére nagy nyomás nehezedik a harmadik országokban nyújtott támogatások miatt, amelyek aláássák az egyenlő versenyfeltételeket. Ez a kezdeményezés számos intézkedés, például a rövidebb engedélyezési határidők és a növekvő állami kereslet révén fog kedvező feltételeket teremteni. Ez segíteni fogja az európai iparágakat abban, hogy hozzájussanak a nettó zéró technológiák gyártásához szükséges forrásokhoz. A nettó zéró technológiák európai gyártásába történő beruházások növelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Unió-szerte szilárd ipari bázis jöjjön létre a nettó zéró technológiák és azok ellátási láncai számára.

A cél nemcsak a függőségek csökkentése, hanem a nettó zéró technológiák globális piacából eredő gazdasági lehetőségek kiaknázása is, amely a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2030-ra várhatóan évente mintegy 600 milliárd EUR értéket fog elérni, a javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentumban foglaltaknak megfelelően. Emellett a jogszabály növelni fogja a nettó zéró ipar európai ökoszisztémájának és általánosságban az európai iparnak a versenyképességét azáltal, hogy innovatív termékeket biztosít az európai polgárok számára. Az Unió rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy ipari vezető szerepet töltsön be a jövőben a tiszta energia és a nettó zéró technológiák piacán.

Ezen túlmenően ez az uniós szintű fellépés megakadályozza a 27 szabályozási megközelítés közötti széttagoltságot, és megkönnyíti az uniós szintű éghajlatvédelmi törekvések megvalósítását.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A vonatkozó közlemény főbb megállapításai a következők: A zöld megállapodáshoz kapcsolódó, 2023. januári ipari terv meghatározza, hogy miért van szükség határozott közös európai válaszra a nettó zéró ipar fellendítéséhez. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részeként a Bizottság javaslatot tesz a nettó zéró iparról szóló jogszabály előterjesztésére, hogy támogassa a nettó zéró technológiák ipari versenyképességét az EU-ban.

A terv kiindulópontja, hogy a következő évtizedben jelentősen fokozni kell a technológiai fejlődést, a nettó zéró ipari technológiák gyártását és telepítését, az energiaellátást, valamint az uniós szintű megközelítés hozzáadott értékét e kihívások közös kezelése érdekében. Ezt még inkább megnehezíti a nyersanyagokért és a képzett munkaerőért folytatott globális verseny. A terv célja e kettősség kezelése azáltal, hogy azokra a területekre összpontosít, ahol Európa a legnagyobb változást érheti el. A tervben felvázolt másik törekvés, hogy Európa a diverzifikáció, valamint a saját fejlesztés és termelés ötvözése révén elkerülje annak kockázatát, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget más olyan stratégiai függőségek váltsák fel, amelyek akadályozhatják a zöld átálláshoz szükséges kulcsfontosságú technológiákhoz és inputokhoz való hozzáférést. A terv kiegészíti az európai zöld megállapodás és az uniós iparstratégia, különösen a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv keretében az ipar átalakítására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket. Az energiaigényes iparágak korszerűsítése és dekarbonizációja továbbra is kiemelt prioritás marad, csakúgy, mint a munkahelyváltás és a minőségi munkahelyteremtés biztosítása a képzés és az oktatás révén.

Az EU hagyományosan erős szabályozási környezetre támaszkodik annak érdekében, hogy kedvező feltételeket teremtsen a vállalkozások számára, hogy minőségi munkahelyeket biztosítson a munkaerő számára, és magas szintű védelemről gondoskodjon környezetünk számára. Ez a három dimenzió kölcsönösen erősítheti egymást, ha a szabályozás kiegyensúlyozott és intelligensen van kialakítva, ami folyamatos figyelmet igényel. Ezért a Bizottság minden új rendelet esetében „versenyképességi vizsgálatot” vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy a versenyképességre gyakorolt valamennyi lehetséges hatást kezelni tudja. Az egyszerű, kiszámítható és egyértelmű szabályozási környezet kulcsfontosságú a beruházások ösztönzéséhez.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A Bizottság és a tagállamok olyan tevékenységeket folytatnak, amelyek elősegítik az EU nettó zéró ipari ellátási láncára irányuló beruházásoknak kedvező feltételeket. Ezek a tevékenységek különösen a stratégiai nettó zéró projektekbe történő beruházások felgyorsítására összpontosítanak.

A nettó zéró ipari platform segíteni fogja a Bizottságot és a tagállamokat a szűk keresztmetszetek és az esetleges bevált gyakorlatok azonosításában, különösen az érintett ipari szövetségekkel – például az akkumulátorokkal, a napelemekkel és az elektrolizátorokkal foglalkozó szövetségekkel – folytatott rendszeres eszmecserék alapján.

A kezdeményezés célja a többéves pénzügyi keret következő címei alá tartozó pénzeszközök mozgósításának támogatása:

1. fejezet – Egységes piac, innováció és digitális gazdaság: 2. cím – Európai stratégiai beruházások

_InvestEU Alap

1. fejezet – Egységes piac, innováció és digitális gazdaság: 3. cím – Egységes piac

_Egységes piac program

2. fejezet – Kohézió, reziliencia és értékek: 5. cím – Regionális fejlesztés és kohézió

_Európai Regionális Fejlesztési Alap

2. fejezet – Kohézió, reziliencia és értékek: 6. cím – Helyreállítás és rezilienciaépítés

_Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

2. fejezet – Kohézió, reziliencia és értékek: 7. cím – Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az európai értékekbe való befektetés

_Európai Szociális Alap

3. fejezet – Természeti erőforrások és környezet: 9. cím – Környezetvédelem és éghajlat-politika

_Igazságos Átmenet Alap

A NextGenerationEU keretében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által finanszírozott 27 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján a zöld intézkedésekre már rendelkezésre áll 250 milliárd EUR, beleértve az ipar dekarbonizációját támogató beruházásokat is. A Horizont Európa 40 milliárd EUR összeget fordít a zöld megállapodással kapcsolatos kutatásra és innovációra, többek között az ipari szereplőkkel összefogva. A kohéziós politikák mintegy 85 milliárd EUR összeget bocsátanak rendelkezésre a zöld átálláshoz, beleértve az Igazságos Átmenet Alapot is. A Bizottság tovább fogja támogatni a kohéziós beruházások gyors mozgósítását a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv támogatása érdekében, többek között azáltal, hogy egységes visszatérítési rendszerek révén felgyorsítja az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek tervezését és visszatérítését. Ezeket az uniós finanszírozási forrásokat eddig nagyrészt a kutatásra és az innovációra, valamint a megújuló energia és a kapcsolódó infrastruktúrák alkalmazására fordították, nem pedig az ágazat gyártási kapacitására. Növelni és gyorsítani lehet a nettó zéró ipari értékláncok finanszírozását. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy az egységes piac szétaprózódjon a különböző szintű nemzeti támogatások és az ilyen támogatás nyújtására vonatkozó különböző kapacitások miatt, megfelelő uniós szintű finanszírozásra is szükség van az ilyen ipari értékláncok Unió-szerte történő fejlődésének elősegítéséhez.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A kezdeményezés a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv hatálya alá tartozik, amely a nettó zéró iparra vonatkozó támogatást határozza meg. A szóban forgó szakaszban ismertetett finanszírozási lehetőségek nem a javaslattól függnek, hanem az e javaslathoz kapcsolódó, már korábban meglévő jogszabályok alapján hajthatók végre.

A javaslat célja, hogy fokozza a nettó zéró európai ipar versenyképességét, és támogassa a klímasemlegességre való gyors átállást. A terv célja támogatóbb környezetet biztosítani ahhoz, hogy bővüljenek a nettó zéró kibocsátással járó, az ambiciózus európai éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges technológiákhoz és termékekhez kapcsolódó ipari kapacitások az EU-ban. A terv korábbi kezdeményezésekre épül, és az Unió egységes piacának erősségeire támaszkodik, kiegészíti az európai zöld megállapodás keretében zajló erőfeszítéseket, amely elismeri a versenyképes fenntarthatóságunkba egy méltányosabb, zöldebb és digitálisabb Európa kiépítése révén történő beruházások által nyújtott előnyöket. Kiegészíti továbbá a REPowerEU keretében tett erőfeszítéseket, amely az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni inváziója által okozott nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra adott uniós választ testesíti meg, azzal a céllal, hogy az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének megszüntetése és a klímaválság kezelése révén átalakítsa Európa energiarendszerét. Összességében ez nagyobb energiamegtakarítást, az energiaellátás diverzifikálását és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia gyorsabb elterjedését fogja eredményezni.

A tervben a Bizottság bejelentette arra irányuló szándékát, hogy további rugalmasságot biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy gondosan meghatározott területeken korlátozottan és ideiglenesen állami támogatást nyújthassanak. Az állami támogatást illetően a terv kifejti, hogy az uniós versenypolitika eszközöket biztosít a zöld és digitális átállás szempontjából stratégiai jelentőségű kulcsfontosságú, élvonalbeli technológiák fejlesztésének és alkalmazásának támogatásához, a képzést is beleértve, miközben megőrzi az egységes piac integritását és tiszteletben tartja az EU nemzetközi kötelezettségeit.

A Bizottság konzultálni fog a tagállamokkal az állami támogatási szabályok 2025 végéig történő ideiglenes kiigazítására irányuló javaslatról, amelynek célja, hogy könnyebb számítások, egyszerűbb eljárások és gyorsított jóváhagyások révén tovább gyorsítsa és egyszerűsítse a támogatásnyújtást. E változtatások megkönnyíthetik a tagállamok számára a nemzeti gazdaságélénkítési tervek hatálya alá tartozó konkrét projektek megvalósítását is. A terv azt is kifejti, hogy az új projektek bevezetésének felgyorsítása érdekében a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jóváhagyása tovább gyorsul és egyszerűsödik.

Számos olyan eszköz létezik, amely a nettó zéró iparról szóló jogszabályhoz kapcsolódik, és a meglévő jogszabályok alapján hajtható végre.

InvestEU

Az InvestEU program megfelelő módon képes fellendíteni a nettó zéró kibocsátáshoz kapcsolódó beruházásokat az EU-ban. Az InvestEU az Unió eszköze a magánberuházások ösztönzésére az EU kiemelt területein. Az EU az EBB-n, az EBA-n, az EBRD-n és 14 másik végrehajtó partneren keresztül támogatja a nettó zéró technológiai és ipari innovációba történő állami és magánberuházásokat.

Innovációs Alap

Az Innovációs Alap olyan technológiák és megoldások kifejlesztését és első alkalommal történő alkalmazását támogatja, amelyek dekarbonizálják az energiaigényes iparágakat, fellendítik a megújuló energia használatát és az energiatárolást (beleértve az akkumulátorokat és a hidrogént), valamint megerősítik a nettó zéró ellátási láncokat azáltal, hogy támogatják az akkumulátorok, a szél- és napenergia, az elektrolizátorok, az üzemanyagcellák és a hőszivattyúk kritikus összetevőinek gyártását.

Közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (IPCEI)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az Unió stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához, különös tekintettel pozitív továbbgyűrűző hatásaikra. A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek lehetőséget teremtenek a tagállamok és az Unió teljes területéről jelentkező érintett felek együttműködésére azzal a szándékkal, hogy legyőzzék azokat a jelentős mértékű piaci és rendszerszintű hiányosságokat és társadalmi kihívásokat, amelyek máskülönben nem lennének orvosolhatók.

Európai Szuverenitási Alap

Középtávon a Bizottság strukturális választ kíván adni a beruházási igényekre azáltal, hogy a többéves pénzügyi keret 2023 nyara előtti felülvizsgálata keretében javaslatot tesz egy Európai Szuverenitási Alapra. A Bizottság továbbá azt is értékeli, hogy miként lehetne növelni az InvestEU teljes finanszírozását, különösen a 2024 és 2027 közötti időszakban.

A nettó zéró kibocsátásra való átálláshoz szükséges beruházási hiány megszüntetése érdekében e kezdeményezések arra irányulnak, hogy a célok elérését kiegészítő magánfinanszírozást vonzzanak.

Az alábbiakban részletezettek szerint e jogszabály végrehajtásához szükség lesz további emberi erőforrásokra és valamennyi támogató kiadásra is.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

☒ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 78

☒ A Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A pénzügyi kimutatás személyzeti kiadásokat, beszerzéseket és adott esetben igazgatási megállapodásokat foglal magában. Az ilyen típusú kiadásokra vonatkozó általános szabályok vannak érvényben. A Bizottság három évvel az alkalmazás kezdőnapját követően értékelni fogja e javaslat kimeneteit, eredményeit és hatását. Az értékelés elvégzése érdekében a Nettó Zéró Európa Platform, a tagállamok és az illetékes nemzeti hatóságok kérésre tájékoztatják a Bizottságot.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A kezdeményezés irányítási módja a Bizottság általi közvetlen irányítás. A Bizottságot az irányító szerv fogja segíteni, amely a tagállamok képviselőiből és az érdekelt felekből álló Nettó Zéró Európa Platform. Összességében a kezdeményezés személyzeti kiadásokat, beszerzéseket és adott esetben igazgatási megállapodásokat igényel. Az ilyen típusú kiadásokra vonatkozó általános szabályok vannak érvényben.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Összességében a kezdeményezés személyzeti kiadásokat, tanulmányokkal és kutatásokkal kapcsolatos kiadásokat, a nettó zéró ipari akadémiák létrehozásának és működésének támogatásához magvető finanszírozást, valamint egyéb igazgatási megállapodásokat igényel. Az ilyen típusú kiadásokra vonatkozó általános szabályok vannak érvényben.

A kezdeményezés legtöbb vonatkozása a technikai támogatás beszerzésére, az érdekelt felek bevonására és a másodlagos jogszabályok elfogadására vonatkozó szokványos eljárásokat követi. A fő kockázat, amelyet már a múltban is bemutattunk, a munkatervek végrehajtásához szükséges emberi erőforrások elégtelensége.

A javaslatot nem kíséri hivatalos hatásvizsgálat. Tekintettel arra, hogy a fenti okok miatt sürgősen cselekedni kell, a javaslat elfogadása előtt rendelkezésre álló időkereten belül nem lehetett volna hatásvizsgálatot készíteni. Az elemzést az e javaslatot kísérő, „A beruházási igények felmérése és a nettó zéró technológiák uniós gyártási kapacitásának megerősítéséhez rendelkezésre álló finanszírozási források” című bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza. E kezdeményezés előkészítése magában foglalta az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációt, valamint az ágazati érdekelt felekkel, a tagállamokkal és a szakmai szövetségekkel való hosszú távú és rendszeres kapcsolattartást, ami lehetővé tette a javaslat szempontjából releváns, érdemi mennyiségű információ és visszajelzés összegyűjtését. A javaslatban foglalt szakpolitikai alternatívák szempontjából releváns információk figyelembevétele ellenére e kezdeményezés nem szándékos következményei és hatásai a jövőben is bekövetkezhetnek. A Bizottság a rendeletben meghatározott megbízható nyomonkövetési eljárások révén a lehető leghamarabb azonosítani kívánja ezeket, és megfelelő eszközökkel és intézkedésekkel kezelni fogja a nem szándékos következményeket.

Összességében a kezdeményezés személyzeti kiadásokat, esetleg beszerzéseket és adott esetben igazgatási megállapodásokat igényel. Az ilyen típusú kiadásokra vonatkozó általános szabályok vannak érvényben.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy irányító szervként a Nettó Zéró Európa Platform az irányítási eljárás minden szakaszában alkalmazza a csalás elleni eljárásokat.

A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei a releváns jogszabályok alapján – figyelemmel a nettó zéró iparról szóló jogszabályra – finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

A programmal összefüggésben a Számvevőszék dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzési joggal rendelkezik. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben és a 883/2013/EU rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti. A közös vállalkozásoknak emellett csatlakozniuk kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz. Az Európai Ügyészség (EPPO) az (EU) 2017/193923 tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban nyomozást folytathat az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálása céljából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 79	EFTA-országoktól 80	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 81	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
1	03.02.01.01	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
1	03.02.02.00	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
1	01.02.02.54	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság

Év:
2023

Év:
2024

Év:
2025

Év:
2026

Év:
2027

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

03 02 01 01 költségvetési sor 82 – Az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,180

0,180

0,180

0,180

0,720

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,060

0,180

0,180

0,180

0,120

0,720

03 02 02 00 költségvetési sor – Egységes piac program, kkv-pillér

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

2,500

2,500

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,500

2,000

2,500

01 02 02 54 költségvetési sor – Tiszta Hidrogén közös vállalkozás

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

3,000

3,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,750

2,250

3,000

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 83

Költségvetési sor

(3)

A DG GROW-hoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

5,500

0,180

0,180

0,180

0,180

6,220

Kifizetési előirányzatok

= (2a) + (2b)

+ 3

1,25

4,310

0,180

0,180

0,180

0,120

6,220

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

5,500

0,180

0,180

0,180

0,180

6,220

Kifizetési előirányzatok

(5)

1,250

4,310

0,180

0,180

0,180

0,120

• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
1. FEJEZETÉHEZ
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

= 4 + 6

5,500

0,180

0,180

0,180

0,180

6,220

Kifizetési előirányzatok

= 5 + 6

1,250

4,310

0,180

0,180

0,180

0,120

6,220

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 4 + 6
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6

A többéves pénzügyi keret
fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év: 2023	Év: 2024	Év: 2025	Év: 2026	Év: 2027	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság
• Humánerőforrás			0,513	0,513	0,513	0,513	0,513	2,565
• Egyéb igazgatási kiadások			0,025	0,025	0,025	0,025	0,025	0,125
DG GROW ÖSSZESEN	Előirányzatok		0,538	0,538	0,538	0,538	0,538	2,69

Év:
2023

Év:
2024

Év:
2025

Év:
2026

Év:
2027

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

Főigazgatóság: ENER

• Humánerőforrás

0,513

0,513

0,513

0,513

0,513

2,565

• Egyéb igazgatási kiadások

DG ENER ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,513

0,513

0,513

0,513

0,513

2,565

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,051

1,051

1,051

1,051

1,051

5,255

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év: 2023	Év 2024 84	Év: 2025	Év: 2026	Év: 2027	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	5,500	1,231	1,231	1,231	1,231	1,051	11,457
	Kifizetési előirányzatok	1,250	5,361	1,231	1,231	1,231	1,171	11,457

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket

⇩

Év:
N

Év:
N+1

Év:
N+2

Év:
N+3

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 85

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 86 …

– Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év:

2023

Év:
2024 87

Év:
2025

Év:
2026

Év:
2027

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

7. FEJEZET (többéves pénzügyi keret)
Humánerőforrás	1,026	1,026	1,026	1,026	1,026		5,13
Egyéb igazgatási kiadások	0,025	0,025	0,025	0,025	0,025		0,125
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege		1,051	1,051	1,051	1,051	1,051		5,255

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 88
bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb
igazgatási jellegű kiadások

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE
bele nem tartozó előirányzatok részösszege

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok 89

Humánerőforrás

Egyéb
igazgatási jellegű kiadások

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE
bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

1,051

1,051

1,051

1,051

1,051

5,255

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Év:
2024

Év:
2025

Év: 2026

Év: 2027

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

20 01 02 03 (a küldöttségeknél)

01 01 01 01 (közvetett kutatás)

01 01 01 11 (közvetlen kutatás)

Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 90

20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)

XX 01 xx yy zz 91

– a központban

– a küldöttségeknél

01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)

01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)

Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság e jogszabályban előirányzott három tisztviselője felel majd a Nettó Zéró Európa Platform koordinálásáért és megszervezéséért. A platform feladatait a jogszabály határozza meg. Ez elő fogja segíteni az e kezdeményezés keretében hozott intézkedések végrehajtását, valamint ellenőrzi és nyomon követi a nettó zéró technológiák gyártási bázisának fejleményeit.

Az Energiaügyi Főigazgatóság három tisztviselője részt vesz a platform munkájában, visszajelzést ad a stratégiai nettó zéró projektekről, és a tisztaenergia-technológiák versenyképességéről szóló éves jelentések révén támogatják a jogszabály nyomon követését.

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

–⌧ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket. Jelentős átprogramozás esetén mellékeljen Excel-táblát.

–◻ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki, mire van szükség, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

–◻ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–⌧ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év: N 92	Év: N+1	Év N+2	Év N+3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–⌧ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–⌧ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 93
		Év: N	Év: N+1	Év: N+2	Év: N+3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport		p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1) Energy Technology Perspectives, 2023 (Energiatechnológiai kilátások, 2023), Nemzetközi Energia Ügynökség.

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora, Brüsszel, COM(2023) 62 final, 2023.2.1.

(3) Energy Technology Perspectives, 2023 (Energiatechnológiai kilátások, 2023), Nemzetközi Energia Ügynökség.

(4) The rise of European Clean Tech – Report (Az európai tiszta technológiák térnyerése – Jelentés), https://dealroom.co/uploaded/2022/04/Dealroom-Talis-Climate-Tech-Europe-2022.pdf

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final, 2019.12.11.

(6) HL: Kérjük, illesszék be a szövegbe a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet számát, a lábjegyzetbe pedig a rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását.

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final, 2021.5.5.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(10) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021) 550, 2021.7.14.

(11) Például az elektromos autók részaránya az új járművek európai értékesítésein belül növekszik, és 2021-ben várhatóan 14 %-ot fog kitenni.

(12) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400 final, 2021.5.12.

(13) A Tanács ajánlása (2022. június 16.) a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról (HL C 243., 2022.6.27., 35. o.).

(14) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai innovációs menetrend, COM(2022) 332 final, 2022.7.5.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(16) Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kerete létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 142 final, 2022.3.30.

(17) https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/speech_23_232

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/869 rendelete (2022. május 30.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, a 715/2009/EK, az (EU) 2019/942 és az (EU) 2019/943 rendelet, továbbá a 2009/73/EK és az (EU) 2019/944 irányelv módosításáról, valamint a 347/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 152., 2022.6.3., 45. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg), (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(21) A Tanács (EU) 2022/2577 rendelete (2022. december 22.) a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról (HL L 335., 2022.12.29., 36. o.).

(22) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról, COM(2022) 222 final, 2022.5.18.

(23) Javaslat – Az Európai Parlament és Tanács rendelete az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a csipekről szóló európai jogszabály), COM(2022) 46 final, 2022.2.8.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg), (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.).

(26) Az energiaunió helyzetéről szóló, az (EU) 2018/1999 rendelet 35. cikke és 35. cikke (2) bekezdésének m) pontja szerinti jelentés alapján.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(29) HL C […]., […]., […]. o.

(30) HL C […]., […]., […]. o.

(31) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(33) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021) 550, 2021.7.14.

(34) A Tanács ajánlása a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról, elfogadva 2022. június 16-án, az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag részeként.

(35) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU terv, COM(2022) 230 final, 2022.5.18.

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg), (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.).

(37) A „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című bizottsági közleményt (COM(2018) 773) alátámasztó részletes elemzés.

(38) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Uniós napenergia-stratégia, SWD(2022) 148 final, 2022.5.18.

(39) A REPowerEU-tervben (COM(2022) 230 final) meghatározott REPowerEU-célkitűzések és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum szerint (A REPowerEU cselekvési terv végrehajtása: Beruházási igények, hidrogénakcelerátor és a biometán célszámok elérése – a következő dokumentumot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU terv, SWD(2022) 230 final, 2022.5.18.).

(40) A tagállamoknak 2023 júniusáig (tervjavaslatok) és 2024 júniusáig (végleges tervek) aktualizálniuk kell a 2021–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti terveiket. Lásd az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkét, valamint 2. fejezetének és I. mellékletének követelményeit.

(41) A Bizottság közleménye – Iránymutatás a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervek aktualizálásához 2022/C 495/02 (HL C 495., 2022.12.29., 24. o.).

(42) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora, COM(2023) 62 final, 2023.2.1.

(43) A Bizottság közleménye: Szociális közbeszerzés – Útmutató a szociális szempontok figyelembevételéhez a közbeszerzések során (2. kiadás), C(2021) 3573 final.

(44) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kerete létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 142 final, 2022.3.30.

(45) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elemekről és a hulladékelemekről, a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, COM(2020) 798 final, 2020.12.10.

(46) A Tanács 2014/115/EU határozata (2013. december 2.) a Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 68., 2014.3.7., 1. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(49) A Bizottság közleménye – Iránymutatás a harmadik országbeli ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételéről, Brüsszel, 2019.7.24., COM(2019) 5494 final.

(50) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(51) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.).

(52) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Uniós napenergia-stratégia, COM(2022) 221 final, 2022.5.18.

(53)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Európa helyreállítási szükségleteinek azonosítása, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért, SWD(2020) 98 final, Európa helyreállítási szükségleteinek azonosítása, 2020.5.27.

(54) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o.).

(55) A Bizottság közleménye – Iránymutatás a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről a REPowerEU összefüggésében 2023/C 80/01 (HL C 80., 2023.3.3., 1. o.).

(56) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(57) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(58) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(59) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(60) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(61) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.).

(62) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(63) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(64) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(65) Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Közös Kutatóközpont: A stratégiai energiatechnológiai (SET) terv, Kiadóhivatal, 2019, https://data.europa.eu/doi/10.2777/04888

(66) „megújuló energia”: a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott „megújuló energia”.

(67) „fenntartható alternatív üzemanyagok”: a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2021) 561 final), valamint a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2021) 562 final) hatálya alá tartozó üzemanyagok.

(68) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

(69) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(70) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).

(71) Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.).

(72) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(73) Az Európai Parlament és a Tanács 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról.

(74) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(75) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(76) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(77) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(78) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(79) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(80) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(81) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(82) A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(83) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(84) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(85) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(86) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”

(87) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(88) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(89) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(90) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(91) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(92) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(93) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	5,500	0,180	0,180	0,180	0,180		6,220
	Kifizetési előirányzatok	(5)	1,250	4,310	0,180	0,180	0,180	0,120
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 4 + 6	5,500	0,180	0,180	0,180	0,180		6,220
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6	1,250	4,310	0,180	0,180	0,180	0,120	6,220

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 88 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok 89
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege
ÖSSZESEN	1,051	1,051	1,051	1,051	1,051	5,255

1.	Fotovoltaikus napenergia- és naphőenergia-technológia
2.	Szárazföldi szélenergia- és tengeri megújulóenergia-technológia
3.	Akkumulátor-/tárolási technológiák
4.	Hőszivattyúk és geotermikusenergia-technológiák
5.	Elektrolizátorok és üzemanyagcellák
6.	Fenntartható biogáz-/biometán-technológiák
7.	Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS-) technológiák
8.	Energiahálózati technológiák