INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A terrorizmus egyre inkább globális jelenség, amely mind Európában, mind világszerte növekvő fenyegetést jelent az alapvető jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra. Az elmúlt évek során az Európai Unióban és a világ más részein elkövetett terrormerényletek támadást jelentettek a demokratikus társadalmak alapértékei és alapelvei ellen, amit nem tűrhetünk tétlenül.

E tartós fenyegetésre tekintettel határozottan fel kell lépnünk a terrorizmussal szemben, nem csupán nemzeti, hanem összeurópai és világszinten is. A terrorizmus gyakran több országot érint, ezért szoros nemzetközi együttműködésre van szükség, mely a terrorista és a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények egységes értelmezésén alapul.

Az e területen folytatott nemzetközi együttműködés megerősítése érdekében az Európai Unió 2015. október 22-én aláírta, majd 2018. június 26-án megerősítette az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményét (a továbbiakban: 196. sz. egyezmény) és az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét (a továbbiakban: 217. sz. egyezmény). Mindkét egyezmény 2018. október 1-jén lépett hatályba az Európai Unióban. 2023. január 27-ig 25 uniós tagállam 1 erősítette meg a 196. sz. egyezményt.

A 196. sz. egyezmény tárgya a terrorista és terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítása, az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés, valamint a terrorizmus áldozatainak védelme, kárpótlása és támogatása. A 196. sz. egyezmény 1. cikke meghatározza a „terrorista bűncselekmények” fogalmát, oly módon, hogy hivatkozik a 196. sz. egyezmény I. függelékében felsorolt cselekményekre. Az I. függelék több terrorizmus elleni ENSZ-egyezményt felsorol, nevezetesen a következőket:

·a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, Hágában 1970. december 16-án aláírt egyezmény,

·a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban 1971. szeptember 23-án kötött egyezmény,

·a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban 1973. december 14-én elfogadott egyezmény,

·a túszszedés elleni, New Yorkban 1979. december 17-én elfogadott nemzetközi egyezmény,

·a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, Bécsben 1980. március 3-án elfogadott egyezmény,

·a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni erőszakos jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló, Montrealban 1988. február 24-én kelt jegyzőkönyv,

·a tengerhajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló, Rómában 1988. március 10-én kelt egyezmény,

·a kontinentális talapzaton rögzített mesterséges szigetek biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló, Rómában 1988. március 10-én kelt jegyzőkönyv,

·a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról szóló, New Yorkban 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény,

·a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló, New Yorkban 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezmény,

·a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló, New Yorkban 2005. április 13-án elfogadott nemzetközi egyezmény.

A 196. sz. egyezmény bűncselekménnyé nyilvánít számos cselekményt, amennyiben azokat szándékosan követik el: terrorcselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás (5. cikk), terroristák toborzása (6. cikk), terroristák kiképzése (7. cikk), valamint e bűncselekményekben bűnrészesként való részvétel, e bűncselekményekre való felbujtás, és e bűncselekmények kísérlete (a 9. cikkben meghatározott ún. „járulékos bűncselekmények”).

A 217. sz. egyezmény kiegészíti a 196. sz. egyezményben foglaltakat azáltal, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja a következő cselekményeket: társaságban vagy csoportban való részvétel terrorizmus céljából (2. cikk), terrorista kiképzésben való részvétel (3. cikk), terrorizmus céljából külföldre utazás vagy ennek kísérlete (4. cikk), ilyen utazásokhoz anyagi eszközök nyújtása vagy gyűjtése (5. cikk), és az ilyen utazások megszervezése és elősegítése (6. cikk).

Ugyanakkor a 196. sz. és a 217. sz. egyezmény nem tartalmazza a „terrorista bűncselekmények” átfogó és egyértelmű jogi meghatározását.

Az (EU) 2017/541 irányelv minimumszabályokat állapít meg a terrorista bűncselekmények fogalommeghatározása, valamint a terrorista bűncselekmények, a terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények és a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények terén alkalmazandó szankciókat illetően. Az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikke felsorolja azokat a szándékos és valamely országnak vagy nemzetközi szervezetnek potenciálisan komoly kárt okozó cselekményeket, amelyek „terrorista bűncselekményeknek” minősülnek, ha olyan célból követik el őket, amely szerepel a cikkben meghatározott terrorista célok között. Összehasonlításképpen, a 196. sz. egyezmény 1. cikkében szereplő jelenlegi fogalommeghatározás nem sorolja fel konkrétan a „terrorista bűncselekménynek” minősülő cselekményeket, hanem általánosan hivatkozik az egyezmény függelékében felsorolt terrorizmus elleni ENSZ-egyezményekben szereplő cselekményekre. Ezenkívül a 196. sz. egyezményben rögzített jelenlegi fogalommeghatározás nem foglalja magában azokat a terrorista célokat, amelyek alapján bizonyos cselekmények az uniós vívmányok értelmében „terrorista bűncselekménynek” minősülnek. Ebből adódóan jelentős különbségek vannak a „terrorista bűncselekmények” 196. sz. egyezményben szereplő jelenlegi fogalommeghatározása és az (EU) 2017/541 irányelvben szereplő fogalommeghatározás között.

A hagyományos célpontokon túlmutató, folyamatosan változó terrorfenyegetettségre, valamint a 196. sz. egyezmény 1. cikkében említett terrorizmusellenes ENSZ-egyezmények által lefedett elkövetési módokra reagálva az Európa Tanács terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottsága (Council of Europe Committee on Counter-Terrorism, CDCT) 2017-ben munkacsoportot hozott létre, amelyet azzal a feladattal bízott meg, hogy értékelje, mennyiben szükséges és lehetséges kidolgozni a „terrorista bűncselekmények” fogalmának a 196. sz. egyezmény részes felei körében alkalmazandó meghatározását. A munkacsoport több lehetséges fogalommeghatározást is kidolgozott, és 2019 novemberében benyújtotta zárójelentését 2 a CDCT plenáris ülésének, amelyen a 196. sz. egyezmény részes felei vettek részt. Zárójelentésében a munkacsoport azt ajánlotta, hogy a CDCT plenáris ülése határozzon úgy, hogy lehetséges és szükséges a 196. sz. egyezményben kidolgozni a „terrorista bűncselekmények” fogalmát, és szövegelemeket javasolt a lehetséges jövőbeli jogi fogalommeghatározáshoz.

2020 és 2021 folyamán az egyezmény feleinek szakértői írásbeli észrevételeket nyújtottak be a zárójelentéssel kapcsolatban. Az Európai Unió nem nyújtott be írásbeli észrevételt. Több uniós tagállam azonban írásbeli észrevételeiben rámutatott arra, hogy a „terrorista bűncselekmények” Európa Tanács szintjén esetlegesen kidolgozásra kerülő jövőbeli jogi fogalommeghatározásának elemeit össze kell hangolni a „terrorista bűncselekmények” terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelvben 3 rögzített fogalommeghatározásával. Az Európa Tanácsban folytatandó tárgyalások lehetővé tennék, hogy a terrorista bűncselekmények fogalmának meghatározására úgy kerüljön sor, hogy a fogalommeghatározás jobban tükrözze a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós vívmányokat.

2022-ben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága megbízta a CDCT-t, hogy hozzon határozatot a „terrorista bűncselekmények” jogi fogalommeghatározásának megvalósíthatóságáról, és kezdje meg az új fogalommeghatározás szövegéről szóló tárgyalásokat. 2022. december 2-i 9. plenáris ülésén a CDCT megállapodott abban, hogy megvalósítható a terrorizmus új fogalommeghatározásának kidolgozása, és egyhangúlag úgy határozott, hogy 2023. május 23–25-i 10. plenáris ülésén megkezdi a hivatalos tárgyalásokat a fogalommeghatározás szövegéről 4 .

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2023. február 8-án elfogadta az Európa Tanács terrorizmus elleni stratégiáját (2023–2027) 5 . A stratégia I. mellékletében található, a 2023–2027-es időszakra szóló, terrorizmus elleni cselekvési tervben 1.9. intézkedésként szerepel „az Európa Tanács terrorizmus elleni egyezményeinek aktualizálása”. Az aktualizálás célját a cselekvési terv a következőképpen fogalmazza meg: „2025 decemberéig a 196. sz. egyezmény új kiegészítő jegyzőkönyvének vagy módosításának megszövegezése, az egyezmény 1. cikkében szereplő »terrorista bűncselekmények« fogalmának javasolt új meghatározását is ideértve”.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik „nemzetközi megállapodás megkötésére […] annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja”. Egy nemzetközi megállapodás akkor érintheti a közös szabályokat vagy változtathatja meg azok alkalmazási körét, ha a megállapodás hatálya alá tartozó terület átfedésben van uniós jogszabályokkal, vagy nagyrészt az uniós jog hatálya alá tartozik. Az Európai Unió részes fele a 196. sz. egyezménynek, és hatáskörét a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv elfogadásával gyakorolja. A „terrorista bűncselekmények” 196. sz. egyezményben szereplő fogalommeghatározásának tervezett felülvizsgálata a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós jog, nevezetesen az (EU) 2017/541 irányelv hatálya alá tartozik. A felülvizsgálat érintheti a 196. sz. egyezmény, valamint az (EU) 2017/541 irányelv hatályát. Ezért az e tárgyalásokon való részvétel az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A tárgyalások során az Uniónak arra kell törekednie, hogy kiküszöbölje az eltéréseket, és hogy a „terrorista bűncselekmények” Európa Tanács szintjén kialakítandó jövőbeli jogi meghatározása összeegyeztethető legyen a „terrorista bűncselekmények” fogalmának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv 6 3. cikkében szereplő jogi meghatározásával.

A tárgyalások sikeres lezárultával létrejönne a „terrorista bűncselekmények” fogalmának páneurópai meghatározása, és a „terrorista bűncselekmények” fogalmának egységes értelmezése az EU tagállamain felül az Európa Tanács azon tagállamaira is vonatkozna, amelyek megerősítik a 196. sz. egyezmény módosítását vagy a „terrorista bűncselekmények” fogalommeghatározását tartalmazó új kiegészítő jegyzőkönyvet, attól függően, hogy melyik eszköz tekinthető megfelelőbbnek az Európa Tanács általi felülvizsgálathoz. A páneurópai fogalommeghatározás elfogadása azoknak a „terrorista bűncselekmények” meghatározásáról jelenleg folyó megbeszéléseknek 7 az előmozdításához is hozzájárulhatnak, amelyek a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezmény tervezetéről az ENSZ szintjén folytatott tárgyalásokkal összefüggésben zajlanak.

Ezt az ajánlást a Bizottság az EUMSZ 218. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően benyújtja a Tanácsnak, hogy az felhatalmazza a Bizottságot a „terrorista bűncselekmények” fogalommeghatározásának felülvizsgálata céljából a 196. sz. egyezmény módosításáról vagy új jegyzőkönyvvel való kiegészítéséről az Unió nevében folytatandó tárgyalásokra, tárgyalási irányelveket határozzon meg, és kijelölje a Bizottságot mint főtárgyalót.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A „terrorista bűncselekmények” fogalommeghatározásának a 196. sz. egyezményben vagy az egyezményhez csatolandó esetleges új kiegészítő jegyzőkönyvben történő felülvizsgálatáról folytatandó tárgyalások közvetlenül kapcsolódnak a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó közös uniós szabályokhoz.

Az Unió 2017. március 15-én elfogadta a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelvet. Az irányelv a terrorista bűncselekmények és a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények tekintetében harmonizált fogalommeghatározásokat állapít meg, amelyek referenciaként szolgálnak a nemzeti hatóságok közötti együttműködés és információcsere szempontjából. Az irányelvet 8 alkalmazó uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az irányelvben meghatározott bűncselekményeket nemzeti jogukban bűncselekménnyé nyilvánítsák. Az (EU) 2017/541 irányelv II. címe tartalmazza a „terrorista bűncselekmények” (3. cikk) és a „terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények” (4. cikk) fogalommeghatározását, a III. cím pedig a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények, például a terrorista kiképzéshez (7. és 8. cikk), a terrorizmus céljából való utazáshoz (9. cikk) és a terrorizmus finanszírozásához (11. cikk) kapcsolódó bűncselekmények meghatározását.

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv 3. cikke meghatározza a „terrorista bűncselekmények” jogi fogalmát. A 3. cikk két bekezdésből áll: az (1) bekezdés felsorolja azokat a szándékos cselekményeket, amelyek komoly kárt okozhatnak valamely országnak vagy nemzetközi szervezetnek, és bűncselekménynek minősülnek, ha olyan célból követik el őket, amely szerepel a (2) bekezdésben meghatározott terrorista célok között.

A CDCT-munkacsoport dokumentumot állított össze, amelyben kidolgozta a „terrorista bűncselekmények” lehetséges jövőbeli meghatározásának szövegelemeit, és amelyet 2022 októberében megkaptak a 196. sz. egyezmény felei. A dokumentum előzetes és nem kötelező jelleggel felvázolta, milyen lehetséges szövegelemek alkothatják a jövőbeli fogalommeghatározást. A dokumentum kétágú szerkezetet javasol, amelyben az (1) bekezdés a bűncselekményeket, a (2) bekezdés pedig a terrorista célokat határozza meg. Ez a szerkezet a 2017/541 irányelv 3. cikkében szereplő fogalommeghatározás szerkezetét tükrözi. Ugyan a dokumentum (1) bekezdésében szereplő bűncselekmények felsorolása nem olyan átfogó, mint az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő felsorolás, az irányelvvel való összehangolás számottevő, ha a felsorolást a 196. sz. egyezmény I. függelékében szereplő egyezményekben meghatározott terrorista bűncselekményekkel összefüggésben értelmezzük. Bár a dokumentum nem kötelező erejű, az előzetes elképzelések alapján észszerű feltételezni, hogy a „terrorista bűncselekmények” Európa Tanács általi fogalommeghatározása a tárgyalások során közelebb kerül majd az uniós joghoz.

Tekintettel a tárgyalások tárgyára vonatkozó uniós vívmányokra, az Uniónak törekednie kell a „terrorista bűncselekmények” Európa Tanács szintjén felülvizsgált fogalommeghatározása és a „terrorista bűncselekmények” uniós jog szerinti meghatározása közötti összhang és koherencia biztosítására.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az EUMSZ harmadik részének V. címe hatásköröket ruház az Európai Unióra a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében, többek között arra vonatkozóan, hogy minimumszabályokat állapítson meg a bűncselekmények fogalommeghatározására és a különösen súlyos bűncselekményekre alkalmazandó szankciókra vonatkozóan 9 . A terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv mellett, amely előírja a tagállamok számára a terrorista bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánítását, és amely tartalmaz ilyen minimumszabályokat, az Európai Unió egy sor jogi eszközt is elfogadott a különböző bűncselekmények, többek között a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Ezek az uniós jogi eszközök hozzájárulnak az EU terrorizmusellenes programjának négy pilléréhez 10 : i. a meglévő és kialakulóban lévő terrorfenyegetések előrejelzése Európában, ii. a támadások megelőzése, iii. az európaiak védelme és iv. reagálás a támadásokra azok bekövetkeztekor. Ez az átfogó jogi keret az alábbi jogi eszközökből tevődik össze:

·A Tanács 2002/465/IB kerethatározata a közös nyomozócsoportokról 11 ;

·A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról 12 ;

·2014/41/EU irányelv a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról 13 ;

·Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 14 ;

·A Tanács 2005/671/IB határozata a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről 15 ;

·A Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről 16 ;

·A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (Prüm határozat) 17 ;

·Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről; módosította: az Európai Parlament és a Tanács 2022. Június 8-i (EU) 2022/991 rendelete 18 ;

·Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről 19 ;

·Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról 20 ;

·A Tanács 2004/80/EK irányelve (2004. április 29.) a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről 21 .

Ez az átfogó uniós jogszabálycsomag hangsúlyossá teszi azt, hogy a tagállamoknak az uniós intézmények keretében kell eljárniuk, amikor nemzetközi kötelezettségeket vállalnak a terrorizmus elleni küzdelem terén. Ezért a tárgyalásoknak – az uniós jog jövőbeli alakulásával is számolva – biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok továbbra is képesek legyenek megfelelni az uniós jognak.

Tekintettel az e területre vonatkozó uniós jog jövőbeli fejlődésére, a Bizottság által előterjesztett alábbi jogalkotási javaslatokat kell mindenekelőtt figyelembe venni:

·Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről 22 ;

·Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált adatcseréről („Prüm II”), valamint a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozat, továbbá az (EU) 2018/1726, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról 23 ;

·Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról 24 ;

·Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos digitális információcsere tekintetében történő módosításáról 25 .

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe meghatározza az Unió külső tevékenységének céljait és célkitűzéseit. Az V. cím 2. fejezete a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területére vonatkozó uniós szakpolitikát is meghatározza. Mivel a terrorizmus és az ellene folytatott küzdelem nemcsak a belső biztonságot érinti, hanem a KKBP-t is, az érintett szereplőknek biztosítaniuk kell az uniós fellépés e területei közötti koherenciát (az EUSZ 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdése). A Bizottság – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közreműködésével – felelős ennek az összhangnak a biztosításáért, és e célból együttműködik az érintett szereplőkkel.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Bizottság ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak, amely a tárgyalások megkezdéséről határozatot fogad el, amelyben a Tanács kijelöli az Unió főtárgyalóját. A Bizottságot kell kinevezni főtárgyalónak. Az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdése szerint a Tanács a főtárgyaló számára irányelveket határozhat meg.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Tárgytalan.

•Arányosság

Ez a kezdeményezés nem lépi túl a szóban forgó szakpolitikai célkitűzések megvalósításához szükséges mértéket. Az Unió a legalkalmasabb arra, hogy eljárjon, mivel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv elfogadásával már gyakorolta belső hatáskörét ezen a területen. Az irányelv minimumszabályokat állapít meg a terrorista bűncselekmények uniós fogalommeghatározására vonatkozóan, melyeket az uniós tagállamoknak egységesen kell alkalmazniuk. Ezért a tárgyalások során közös uniós megközelítést kell alkalmazni, hogy az Európa Tanács szintjén a terrorista bűncselekmények jogi meghatározása ne térjen el az uniós jogtól.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Tárgytalan.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság figyelembe vette a tagállami szakértők által a tárgyalások előkészítése során az érintett tanácsi munkacsoportokban folytatott megbeszélések során kifejtett véleményeket.

•Hatásvizsgálat

Tárgytalan.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan.

•Alapjogok

A terrorista bűncselekmények 196. és 217. sz. egyezményben szereplő jogi fogalommeghatározásának felülvizsgálatáról folytatott tárgyalások során számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített alapvető jogot és szabadságot figyelembe kell venni. A különösen releváns jogok közé tartoznak e tekintetben a következők: a Charta méltóságról szóló I. címében foglalt jogok, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog (a Charta 6. cikke), a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága (a Charta 10. cikke), a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága (a Charta 11. cikke), a gyülekezés és az egyesülés szabadsága (a Charta 12. cikke), a megkülönböztetés tilalma, beleértve a faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény alapján történő megkülönböztetés tilalmát (a Charta 21. cikke), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog (a Charta 47. cikke), az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog (a Charta 48. cikke), a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elve (a Charta 49. cikke), valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma (ne bis in idem, a Charta 50. cikke). Mivel a tárgyalásokon az Európai Unió nevében való részvétel nem veszélyeztetheti az alapvető jogok védelmének szintjét az Unióban, ez a kezdeményezés az alapvető jogok magas szintű védelmének biztosítását javasolja.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2023. február 8-án elfogadta az Európa Tanács terrorizmus elleni stratégiáját (2023–2027) 26 . A stratégiához csatolt, a 2023–2027-es időszakra szóló, terrorizmus elleni cselekvési terv keretében az Európa Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy naprakésszé teszi terrorizmus elleni egyezményeit. Ennek 2025. decemberéig, a 196. sz. egyezmény módosításával vagy kiegészítő jegyzőkönyve tervezetének kidolgozásával kell megvalósulnia, beleértve az egyezmény 1. cikkében szereplő „terrorista bűncselekmények” javasolt új fogalommeghatározását is. A kezdeményezés nyitott, inkluzív és átlátható tárgyalási folyamat lefolytatását javasolja.

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Bizottságnak az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményének (196. sz. egyezmény) – a terrorista bűncselekmények fogalommeghatározásának felülvizsgálatával kapcsolatos – módosítására vagy jegyzőkönyvvel való kiegészítésére irányuló tárgyalásokon az Európai Unió nevében való részvételre történő felhatalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 2018. cikke (3) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)2022-ben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága megbízta az Európa Tanács terrorizmus elleni bizottságát (CDCT), hogy kezdjen tárgyalásokat a terrorista bűncselekmények jogi fogalommeghatározásának felülvizsgálatáról, a fogalommeghatározásnak az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményének (a továbbiakban: 196. sz. egyezmény) felei általi alkalmazása céljából.

(2)2022. december 2-án a CDCT úgy határozott, hogy felülvizsgálja a terrorista bűncselekmények fogalommeghatározását, és 2023. május 23–35-i ülésén hivatalos tárgyalásokat kezd e fogalommeghatározás szövegéről.

(3)Az Unió a 196. sz. egyezmény részes fele. Vonatkozó hatáskörének gyakorlása a terrorista bűncselekmények és a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények területén a bűncselekmények és szankciók jogi meghatározására vonatkozó minimumszabályokat megállapító (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27 elfogadásán alapul.

(4)A terrorista bűncselekmények fogalommeghatározása az uniós jog, konkrétan az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkének hatálya alá tartozik. A terrorista bűncselekmények 196. sz. egyezményben szereplő fogalommeghatározásának felülvizsgálata érintheti az (EU) 2017/541 irányelvben megállapított közös szabályokat, illetve megváltoztathatja az irányelv hatályát. Ezért a tárgyalásokon való részvétel az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.