EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.3.3.
COM(2023) 109 final
2023/0057(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény Részes Feleinek Konferenciáján az egyezmény cikkeinek bizonyos módosításaival kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által a Bázeli Egyezmény Részes Feleinek Konferenciáján az egyezmény IV. mellékletének módosítására irányuló európai uniós javaslattal, valamint az Oroszországi Föderációnak az egyezmény 6. cikkének módosítására irányuló javaslatával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat. A következő ülésre a tervek szerint 2023 májusában kerül sor (a Részes Felek 16. Konferenciája). A két fent említett javaslatot a Részes Felek Konferenciájának 2022 júniusában megrendezett 15. ülésén már megvitatták. A Részes Felek 15. Konferenciáján képviselendő uniós álláspontot a 2020. november 24-i (EU) 2020/1829 és a 2022. június 2-i (EU) 2022/1025 tanácsi határozat határozta meg. Új tanácsi határozatra van szükség a Részes Felek Konferenciájának e javaslatokról szóló következő ülései kapcsán, kezdve a Részes Felek Konferenciájának 16. ülésével.
2.A javaslat háttere
2.1.A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény
A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt (a továbbiakban: egyezmény) 1989. március 22-én fogadták el, és 1992-ben lépett hatályba. Az Európai Unió és tagállamai egyaránt az egyezmény részes felei 1 . Az egyezménynek 188 részes fele van.
Az egyezmény sarokköve a bizonyos hulladékok kivitelére, behozatalára és tranzitjára vonatkozó ellenőrzési rendszer, ami egy előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljáráson alapul. Az egyezmény hatálya alá tartozó hulladékok kiviteléről előzetesen értesíteni kell a behozatal helye szerinti államok és a tranzitállamok illetékes hatóságait. Az értesítést írásban kell megtenni, és annak tartalmaznia kell az egyezmény V. A. mellékletében előírt nyilatkozatokat és információkat. A hulladék kivitelére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz valamennyi érintett állam írásbeli hozzájárulását adta (az egyezmény 6. cikke).
Az egyezmény ellenőrzési rendszere az egyezmény 1. cikkében meghatározott és VIII. mellékletében felsorolt veszélyes hulladékokra, valamint a II. mellékletében felsorolt, háztartásokból gyűjtött hulladékokra, a háztartási hulladékok égetéséből származó maradékanyagokra és bizonyos műanyaghulladékokra vonatkozik. Az egyezmény IX. melléklete azokat a hulladékokat sorolja fel, amelyek nem tartoznak az egyezmény és az ellenőrzési rendszer hatálya alá, hacsak nem tartalmaznak az egyezmény I. melléklete szerinti anyagot olyan mértékben, hogy a III. melléklet szerinti veszélyességi jellemzőket mutassák.
2.2.A Részes Felek Konferenciája
A Bázeli Egyezmény Részes Feleinek Konferenciája az egyezmény legfőbb döntéshozó szerve. Hatásköre kiterjed az egyezmény mellékleteinek módosítására, és kétévente ülésezik. A Bázeli Egyezmény Részes Felei Konferenciájának tizenötödik ülése (COP 15) két szakaszban zajlott: az első, online szakaszra 2021. július 26. és 30. között került sor, majd az ülés személyes találkozó keretében folytatódott 2022. június 6. és 17. között.
A Bázeli Egyezmény Részes Felei Konferenciájának tizenhatodik ülését (COP 16) 2023. május 1. és 12. között rendezik meg Genfben.
2.3. Az egyezmény javasolt módosításai
Az egyezmény IV. mellékletének az Unió által javasolt módosítása
Az egyezmény mellékleteinek felülvizsgálatát a Részes Felek Konferenciájának 12. ülésén (COP 12) kezdeményezték a BC-12/1. sz. határozattal 2 .
A Részes Felek Konferenciájának 13. ülése (COP 13) úgy határozott, hogy szakértői munkacsoportot hoz létre a fent említett mellékletek felülvizsgálatára.
A szakértői munkacsoport számos ajánlást adott ki és lehetőségeket vázolt fel a Részes Felek általi mérlegelésre arra az esetre, ha javaslatokat kívánnak benyújtani a Részes Felek Konferenciája számára az egyezmény IV. mellékletében felsorolt ártalmatlanítási műveletek leírásának módosítására és pontosítására. Elfogadásuk esetén a javaslatok nagyobb jogi egyértelműséget eredményeznének, és ezáltal megkönnyítenék a hulladékszállítás ellenőrzését és az illegális szállítások megelőzését. Támogatni fogják továbbá a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodást globális szinten, és hozzájárulnak a globális körforgásos gazdaságra történő áttéréshez.
Az (EU) 2020/1829 tanácsi határozatot követően a Bizottság az Unió nevében 2020. december 3-án javaslatot terjesztett elő a IV. melléklet módosítására vonatkozóan, hogy az a COP 15 keretében megvitatásra kerüljön. A javaslat célja a Bázeli Egyezmény végrehajtásának javítása, különösen a hulladékgazdálkodási műveleteknek és az ellenőrizendő hulladékoknak az egyezmény mellékleteiben szereplő fogalommeghatározásainak módosítása révén. A javaslatot 2022 júniusában vitatták meg az egyezmény Részes Feleinek 15. Konferenciáján. A megbeszélések során számos fél úgy vélte, hogy a javaslat egyes elemei problematikusak, például az „újrafelhasználásra való előkészítés” új hulladékgazdálkodási műveletként való felvétele, az egyéb műveleteket megelőző műveletek IV. mellékletbe való bevezetése („köztes műveletek”) és egy mindenre kiterjedő „omnibusz-rendelkezés” bevezetése a más műveletek által le nem fedett műveletek kapcsán. Ezért e tevékenység előrehaladásához a Részes Felek jövőbeli Konferenciáján további megbeszélésekre lesz szükség.
Amennyiben a Részes Felek Konferenciája megállapodik az egyezmény IV. mellékletének módosításairól, azokat végre kell hajtani a hulladékokról szóló 2008/98/EK uniós keretirányelvben 3 (az egyezmény IV. mellékletének megfelelő hulladékgazdálkodási műveletek jegyzéke) és esetleg az 1013/2006/EK rendeletben 4 .
Az egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének az Oroszországi Föderáció által javasolt módosítása
Az Oroszországi Föderáció a Részes Felek Konferenciájának 15. ülésén történő megfontolás céljából javaslatot terjesztett elő az egyezmény 6. cikke (2) bekezdése első mondatának módosítására (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus) 5 .
Az egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének első mondata a következőképpen szól: „Az importáló állam írásban válaszol az értesítést küldőnek, hogy a szállításhoz feltételekkel vagy azok nélkül járul-e hozzá, a szállítás engedélyezését megtagadja vagy kiegészítő tájékoztatást kér.”
Ez a tervezett jogi aktus e mondat megváltoztatását javasolja egy 30 napos határidő hozzáadásával, amelyen belül az importáló országnak válaszolnia kell az értesítést küldőnek (a tervezett szállításhoz való hozzájárulás, a szállítás engedélyezésének megtagadása vagy kiegészítő tájékoztatás kérése érdekében). Emellett a javaslat szerint a „hozzá” és az „a szállítás” szavak közötti vessző helyébe a „vagy” szó lép.
Az egyezményt az Unióban a hulladékszállításról szóló 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a hulladékszállításról szóló rendelet) hajtja végre. Az egyezményt érintő módosítások az e rendelet módosítása révén történő végrehajtásukat követően lépnek hatályba az EU-ban.
Az Unióra és tagállamaira vonatkozó jelenlegi szabályok már 30 napos határidőt írnak elő az importáló ország számára az értesítést küldőnek történő válaszadásra (lásd a hulladékszállításról szóló rendelet 8. cikkét). Ez az OECD-határozat értelmében más OECD-országokra is vonatkozik 6 .
Az Unió számára az Oroszországi Föderáció javaslatával járó változások egyetlen gyakorlati következménye a bejelentett hulladék nem OECD-országokba történő kivitelére vonatkozó eljáráshoz kapcsolódna. Mivel a hulladékszállításról szóló rendelet tiltja a VIII. és a II. melléklet szerinti hulladékok nem OECD-országokba történő kivitelét, az orosz javaslat által kiváltott változás csak a „jegyzékben nem szereplő hulladékokra” vonatkozna (azaz az orosz javaslat értelmében a jegyzékben nem szereplő hulladékot az EU-ból importáló nem OECD-országoknak 30 napon belül válaszolniuk kell az értesítést küldőnek), amelyek szállítása a hulladékszállításról szóló rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. és iv. alpontja értelmében előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljáráshoz kötött. Az Oroszországi Föderáció által javasolt módosítás azt jelentené, hogy ezekben az esetekben az importáló országnak 30 napon belül válaszolnia kell az Unióból valamely nem OECD-országba irányuló szállításról értesítést küldőnek.
Az Orosz Föderáció javaslatának első megvitatására a Részes Felek Konferenciájának 15. ülésén került sor. A 2022. június 2-i (EU) 2022/1025 tanácsi határozattal összhangban az uniós álláspont nem támogatta ezt a javaslatot. Több hasonlóan gondolkodó fél sem támogatta az Oroszországi Föderáció javaslatát. Más felek azonban támogatásukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban.
Az első megbeszélés eredményeként a Részes Felek Konferenciája úgy határozott, hogy az orosz javaslat megvitatását a Részes Felek 16. Konferenciájára halasztja:
„Tekintettel az ebben az alpontban, valamint a 4. napirendi pont a) pontjának i. alpontjában a stratégiai keretről folytatott megbeszélésekre, tekintettel a feleknek az előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértési eljárás javításának lehetséges módjai iránti érdeklődésére, a Részes Felek Konferenciája úgy határozott, hogy az Oroszországi Föderációnak az egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének módosítására irányuló javaslatának vizsgálatát a részes felek konferenciájának következő ülésére halasztja.”
Az egyezmény módosításaira vonatkozó eljárások
Az egyezmény módosítására vonatkozó eljárást az egyezmény 17. cikke szabályozza. Minden ilyen módosítást a Részes Felek Konferenciájának ülésén kell elfogadni. A módosítás kötelező érvényű lesz azon részes felekre nézve, amelyek letétbe helyezik a megerősítő, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő vagy elfogadó okiratokat az egyezmény 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban, amely a következőképpen rendelkezik: „A módosításokat ratifikáló, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő, illetve elfogadó okiratot a Letéteményesnél helyezik el. A fenti (3) és (4) bekezdésben leírtakkal összhangban elfogadott módosítások az azt követő 90. napon lépnek hatályba az azokat elfogadó Részesek számára, amikor a Letéteményes megkapta a módosításokat elfogadó Részesek legalább háromnegyedétől származó megerősítő, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozat útján elismerő vagy elfogadó okiratokat, kivéve, ha olyan jegyzőkönyv módosítandó, amely erről másképpen rendelkezik. Ezt követően bármely más Részes számára a módosítások attól az időponttól számított 90. napon lépnek hatályba, amikor a Részes letétbe helyezte e módosításokra vonatkozó megerősítő, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő vagy elfogadó okiratát.” Az egyezmény bármely módosításának hatálybalépéséhez tehát szükség van az egyezmény részes feleinek háromnegyede (azaz 141 részes fél) általi megerősítésre, jóváhagyásra, hivatalos nyilatkozattal való elismerésre vagy elfogadásra.
Eddig egy alkalommal került sor az egyezmény szövegének módosítására, a 4A. cikkel történő kiegészítés, majd pedig a VII. melléklettel történő későbbi kiegészítés útján (a továbbiakban: Bázeli Tilalom). Ezt a módosítást a Részes Felek Konferenciájának 1995. évi harmadik ülésén fogadták el, és az 2019-ben lépett hatályba az azt megerősítő felekre nézve.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Az egyezmény IV. mellékletének az Unió által javasolt módosítása
A 2020. november 24-i (EU) 2020/1829 tanácsi határozattal összhangban az Unió javaslatot nyújtott be az egyezmény IV. mellékletének, valamint a II. és a IX. mellékletében szereplő egyes bejegyzéseknek a módosítására, amely többek között az alábbi elemeket tartalmazta:
·Egy általános bevezetés beillesztése az egyezmény IV. mellékletébe, amely egyértelmű különbséget tesz az „ártalmatlanítás” és a „hasznosítás” fogalma között, valamint annak tisztázása, hogy a melléklet kiterjed minden olyan ártalmatlanítási műveletre, amely előfordul vagy előfordulhat a gyakorlatban, függetlenül e műveletek jogállásától, és attól, hogy e műveletek környezetvédelmi szempontból megfelelőnek minősülnek-e, továbbá, hogy a melléklet kiterjed az egyéb műveletek elvégzése előtt előforduló műveletekre („köztes műveletek”) is.
·Olyan címsorok és bevezető szövegek beillesztése a IV. mellékletbe , amelyek kifejtik, hogy mi értendő a „nem hasznosítási műveletek” (IV. melléklet A. része) és a „hasznosítási műveletek” (IV. melléklet B. része) alatt; valamint
·a meglévő műveletek pontosítása és új műveletek bevezetése a IV. mellékletbe, amelyek célja többek között a műveletek leírásának naprakésszé tétele és pontosítása az egyezmény 1989-es elfogadása óta bekövetkezett tudományos, műszaki és egyéb fejleményekkel összhangban, valamint annak biztosítása, hogy az egyezmény követelményei valamennyi kifejezetten nem említett műveletre is kiterjedjenek.
A fenti javaslatok céljai a következők:
·Biztosítani, hogy az egyezmény megfelelő ellenőrzési mechanizmusai teljeskörűen alkalmazandóak legyenek, javítani a hulladékszállítás ellenőrzését és elősegíteni az illegális hulladékszállítás megakadályozását;
·Javítani a jogi egyértelműséget, valamint a hulladékgazdálkodási műveletek részes felek általi egységes megértését és értelmezését, valamint
·Támogatni a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodást globális szinten és hozzájárulni a globális körforgásos gazdaságra történő áttéréshez.
Az Uniónak továbbra is támogatnia kell a fent említett célkitűzéseket, de tekintettel arra, hogy számos fél ellenvéleményt fogalmazott meg a COP 15 alkalmával, különösen az új műveletek – például az újrahasználatra való előkészítés és a mindenre kiterjedő műveletek – felvétele tekintetében, az Uniónak rugalmasságot kell tanúsítania, ideértve a legvitatottabb témák megvitatásának elhalasztását és a javaslat fennmaradó vonatkozásairól való megállapodás ösztönzését.
Amennyiben más felek a vonatkozó mellékletek olyan módosításait javasolják, amelyekkel elérhetők az uniós javaslat alapjául szolgáló célkitűzéseket, az Uniónak nyitottnak kell lennie e javaslatok megvizsgálására, és az ilyen javaslatokat az Unió elvben támogathatja.
Az egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének az Oroszországi Föderáció által javasolt módosítása
Az Európai Unió nem támogathatja az egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének az Oroszországi Föderáció által javasolt módosítását. Ez az álláspont összhangban van a Részes Felek 15. Konferenciája tekintetében a 2022. június 2-i (EU) 2022/1025 tanácsi határozattal elfogadott állásponttal.
A módosítás első része (30 napos határidő az importáló ország számára az értesítést küldőnek történő válaszadásra) nem jelentene jelentős előnyt az Unió és tagállamai számára, mivel a javasolt módosításban az importáló országok számára az értesítést küldőnek történő válaszadás tekintetében előírt 30 napos határidő már jelenleg is alkalmazandó az EU és tagállamai által az uniós jog alapján bejelentett szállítások többsége vonatkozásában (a jegyzékben nem szereplő hulladékok nem OECD-országokba történő kivitelének kivételével). Az értesítést átvevő EU, illetve tagállamok kötelezettségeit sem változtatná meg, mivel a 30 napos válaszadási határidő az uniós jog értelmében már alkalmazandó.
A módosítás második része (a vessző helyébe a „vagy” szó lép) nem tűnik szükségesnek, és jogbizonytalanságot eredményezne. A jelenlegi megfogalmazás kellően egyértelmű a tekintetben, hogy az importáló ország három különböző módon válaszolhat az értesítést küldőnek (a szállításhoz való hozzájárulás, a szállítás engedélyezésének megtagadása vagy kiegészítő tájékoztatás kérése). Ezért ezt a mondatot nem szükséges módosítani.
Az egyezmény módosításával kapcsolatos eljárás rendkívül nehézkes és időigényes, különösen azért, mert minden részes féltől megköveteli, hogy elvégezzen egy belső ratifikációs folyamatot, és a módosítás hatálybalépése előtt azt az összes részes fél háromnegyedének meg kell erősítenie. Ennek a módosításnak végső soron korlátozott hatása lehet, mivel a módosítások csak azokra nézve kötelezőek, akik azokat megerősítették. Következésképpen a javasolt módosítás nem foglalkozik megfelelően az Unió és tagállamai prioritásaival az egyezmény nagyobb hatékonysága tekintetében, ugyanakkor hosszadalmas és nehézkes folyamatot indít el az egyezményen belül és annak részes felei számára.
Az Uniónak – bár nem támogatja a javasolt módosításokat – hangsúlyoznia kell, hogy a részes feleknek elő kell mozdítaniuk az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás jobb működését a Bázeli Egyezmény keretében. Ez magában foglalhatja az értesítést küldők – különösen a tranzitországok – számára történő válaszadásra vonatkozó egyéb határidők megállapítását, valamint az elektronikus adatcsererendszerek használatának ösztönzését, vagy a hulladékok országhatárokat átlépő szállításáról szóló OECD-határozatból eredő „előzetes hozzájárulással rendelkező létesítmény” fogalmának a Bázeli Egyezmény keretébe történő beépítését. Az egyezmény keretében már számos folyamat indult el e kérdésekkel kapcsolatban, többek között a Részes Felek 15. Konferenciáján az Unió kezdeményezésére indított, az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás javítását szolgáló munkat. Az Uniónak hangsúlyoznia kell e folyamat fontosságát, hiszen az megoldást jelent az egyezmény végrehajtásával kapcsolatos számos kérdésre, és valamennyi felet fel kell kérnie az e folyamatban való részvételre.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 7 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A Bázeli Egyezmény Részes Feleinek Konferenciája az egyezmény által létrehozott szerv.
A Felek Konferenciája által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. Elfogadásuk esetén a tervezett jogi aktusok az egyezmény 18. cikkével összhangban a nemzetközi jog szerint kötelező erejűek lennének, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jogszabályok, nevezetesen a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet és a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv tartalmát. Az említett rendelet átülteti az egyezmény rendelkezéseit, meghatározva többek között az Unióból származó kivitelre és az Unióba irányuló behozatalra, valamint a tagállamok közötti szállításra vonatkozó eljárásokat.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a környezetvédelemmel kapcsolatos. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2023/0057 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény Részes Feleinek Konferenciáján az egyezmény cikkeinek bizonyos módosításaival kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) 1992-ben lépett hatályba, és azt az Unió a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló egyezménynek (bázeli egyezmény) a Közösség részéről történő megkötéséről szóló 93/98/EGK tanácsi határozattal 8 hagyta jóvá.
(2)Az egyezmény 15. cikke (5) bekezdésének b) pontja értelmében a Részes Felek Konferenciája az igényeknek megfelelően megfontolja és elfogadja az egyezmény módosításait.
(3)A Részes Felek Konferenciája 2022 júniusában tartott 15. ülésén megfontolta az egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének az Oroszországi Föderáció által előterjesztett módosítását. A javaslat célja 30 napos határidő megállapítása az importáló ország számára a hulladék szállításáról értesítést küldőnek történő válaszadásra, valamint egy másik, szövegezésbeli módosítás bevezetése. A Részes Felek Konferenciája úgy határozott, hogy e javaslat vizsgálatát a Részes Felek Konferenciájának következő ülésére halasztja.
(4)Az Unió nevében az egyezmény IV. mellékletének, valamint a II. és a IX. mellékletében szereplő egyes bejegyzéseknek a módosítására irányuló javaslatot is benyújtottak, amelyet a Részes Felek Konferenciája a 2022 júniusában megrendezett 15. ülésén megvitatott. A javaslat célja többek között az egyezmény IV. mellékletében felsorolt ártalmatlanítási műveletek leírásának módosítása és pontosítása, és nevezetesen a következők: egy olyan általános bevezető beillesztése, amely egyértelműen megkülönbözteti a „nem hasznosítás” és a „hasznosítás” kifejezéseket; olyan címsorok és bevezető szövegek beillesztése, amelyek kifejtik, hogy mi értendő a „nem hasznosítási műveletek” (a IV. melléklet A. része) és a „hasznosítási műveletek” (a IV. melléklet B. része) alatt; és a műveletek leírásának naprakésszé tétele és pontosítása az egyezmény 1989-es elfogadása óta bekövetkezett tudományos, műszaki és egyéb fejleményekkel összhangban; valamint mindenre kiterjedő rendelkezések bevezetése révén annak biztosítása, hogy az egyezmény követelményei valamennyi kifejezetten nem említett műveletre is kiterjedjenek. A Részes Felek Konferenciája úgy határozott, hogy e javaslat vizsgálatát a Részes Felek Konferenciájának következő ülésére halasztja.
(5)Meg kell határozni a javaslatokkal kapcsolatban az Unió által a Részes Felek Konferenciáján képviselendő álláspontot, mivel a javaslat az egyezmény szövegének módosítására irányul, és ezáltal joghatással bír. Amennyiben a Részes Felek Konferenciája azokat elfogadja, a tervezett jogi aktusok kötelező erejűek lesznek az Unióra nézve, és döntően befolyásolhatják az uniós jog, nevezetesen a 2008/98/EK irányelv 9 és az 1013/2006/EK rendelet 10 tartalmát.
(6)Ami az egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének az Oroszországi Föderáció által benyújtott módosításait illeti, az Unió nem támogathatja azokat, mivel azok nem járulnának hozzá azon problémák kezeléséhez, amelyekre az Unió a Bázeli Egyezmény működése szempontjából prioritásként tekint. Emellett az egyezmény főszövege módosításainak hatálybalépéséhez hosszú és nehézkes eljárásra van szükség, és aránytalannak tűnik egy ilyen folyamat elindítása egy olyan módosítás érdekében, amelynek nagyon kevés vagy semmilyen hozzáadott értéke nincs. Az Uniónak inkább olyan kezdeményezéseket kell továbbra is támogatnia, amelyek célja az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás működésének javítása, feltéve, hogy azok szélesebb hatókörrel rendelkeznek, mint a COP 15 elé terjesztett javaslat, összhangban állnak az átfogó uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel, és nem teszik szükségessé az egyezmény módosítását.
(7)A IV. melléklet, valamint a II. és a IX. melléklet egyes bejegyzései módosítására irányuló javaslat elfogadását az Uniónak továbbra is támogatnia kell. Az e javaslattal kapcsolatos konszenzus elérése érdekében az Uniónak rugalmasságot kell tanúsítania, különös tekintettel azon javasolt intézkedésekre, amelyek valószínűleg nem kapnak elegendő támogatást a Részes Felek közelgő Konferenciáján történő elfogadásukhoz. Ez magában foglalja például a legvitatottabb témákról (például az újrahasználatra való előkészítésről és a mindenre kiterjedő műveletekről) szóló megbeszélések elhalasztását, a javaslat fennmaradó szempontjaira vonatkozó megállapodás ösztönzését, valamint a többi fél esetleges módosításainak támogatását, feltéve, hogy azok el tudják érni ugyanazokat a célkitűzéseket, mint amelyeket az egyezmény IV. mellékletére vonatkozó uniós javaslatok szolgálnak.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1)A Bázeli Egyezmény Részes Feleinek Konferenciáján az Unió nevében képviselendő álláspont a következő:
a)az Unió nem támogatja az egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének az Oroszországi Föderáció által javasolt módosításait. Az Unió nyitott olyan kezdeményezésekre, amelyek célja az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás működésének javítása, feltéve, hogy azok összhangban állnak az átfogó uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel, és nem teszik szükségessé az egyezmény módosítását;
b)az Unió továbbra is támogatja az egyezmény IV. melléklete, valamint a II. és a IX. melléklet egyes bejegyzései módosításainak elfogadását. Amennyiben erre szükség van ahhoz, hogy konszenzus szülessen a IV. melléklet módosításával kapcsolatban, az Uniónak rugalmasságot kell tanúsítania, és el kell fogadnia a Részes Felek Konferenciájának 15. ülésén előterjesztett javaslattól való eltérést, feltéve, hogy a módosítás hozzájárul a melléklet jogi egyértelműségének növeléséhez és az egyezmény ellenőrzési mechanizmusainak végrehajtásához, és nem ássa alá a hulladékgazdálkodásra és -szállításra vonatkozó uniós jogi rendszert.
2. cikk
A Részes Felek Konferenciájának 16. ülésén kibontakozó fejlemények fényében az 1. cikkben említett álláspontot az Unió képviselői – a tagállamokkal helyszíni koordinációs értekezletek keretében egyeztetve – pontosíthatják.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök