INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A kiváló minőségű digitális infrastruktúra a villamosenergia-, gáz-, víz- és közlekedési hálózatok mellett a gazdaság egészének egyre jelentősebb alappillére. Az EU-szerte mindenki számára és mindenütt elérhető kiváló és biztonságos hálózati összekapcsoltság a modern online szolgáltatásokon és gyors internetkapcsolaton alapuló fenntartható gazdasági és társadalmi előnyök biztosításának előfeltétele.

Tekintettel a digitális technológiák gyors fejlődésére, jelentős hálózati beruházásokra van szükség ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a növekvő sávszélességi igényekkel. Az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című 2020. évi közlemény 1 becslése szerint az EU-ban csak a digitális infrastruktúra és hálózatok tekintetében évi 65 milliárd eurós beruházási hiány jelentkezik. Mindezt figyelembe véve a Bizottság bejelentette a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló 2014. évi irányelv 2 felülvizsgálatát.

A hálózatkiépítési költségek túlnyomó része az alábbiaknak tulajdonítható: i. a kiépítési folyamat hatékonyságbeli hiányosságai, amelyek a meglévő passzív infrastruktúra (például alépítmények, szekrények és antennaszerkezetek) használatával kapcsolatosak; ii. az építési munkák összehangolásával kapcsolatos nehézségek; iii. megterhelő közigazgatási engedélyezési eljárások; valamint iv. az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos szűk keresztmetszetek. A hálózatkiépítés megkönnyítése és ösztönzése érdekében a Bizottság 2013-ban javaslatot tett a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvre, amely harmonizált intézkedéseket tartalmaz a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére 3 .

Időközben a digitális menetrend célértékei – amelyek egyúttal a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv alapját is képezik – nagyrészt teljesültek, ám el is avultak. A 30 Mb/s sebességű internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2013 és 2021 között 58,1 %-ról 90,1 %-ra nőtt. Tekintettel azonban arra, hogy a vállalkozásoknak és a lakosságnak egyre nagyobb szükségük van a rendkívül nagy kapacitású vezetékes és mobil összeköttetésre, már nem időtálló, ha csupán 30 Mb/s sebességű internetkapcsolat áll rendelkezésre. Nem igazodik továbbá az (EU) 2018/1972 irányelvben (Európai Elektronikus Hírközlési Kódex, a továbbiakban: Kódex) 4 meghatározott, a hálózati összekapcsoltság és a széles körű elérhetőség jellemezte rendkívül nagy kapacitású hálózatok biztosítására irányuló új célkitűzésekhez sem. Ezenfelül az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2020. június 9-i következtetéseiben a Tanács is hangsúlyozta, hogy a Covid19-pandémia bebizonyította a gyors és mindenütt jelenlévő hálózati összekapcsoltság szükségességét. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, a hálózatok kiépítésével kapcsolatban felmerülő jelenlegi és jövőbeli szükségletek kielégítését célzó további intézkedéseket tartalmazó csomagot, beleértve a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv intézkedéseinek megerősítését. Ezért a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című közleményében 5 a Bizottság 2030-ig teljesítendő, aktualizált célértékeket határozott meg, amelyek jobban megfelelnek a hálózati összekapcsoltság tekintetében a jövőben várható igényeknek. Ezt követően ezeket a célértékeket a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program 6 is átvette és finomította. A program irányítási struktúrát határoz meg, amelynek a nyomon követés mellett egy olyan mechanizmus is része, amely a Bizottság és a tagállamok között szoros együttműködést irányoz elő annak érdekében, hogy az EU 2030-ra teljesítse célkitűzéseit és digitális célértékeit.

E javaslat a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programjának (REFIT) 7 egyik kezdeményezéseként a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra irányul, célja, hogy orvosolja a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv hiányosságait, valamint hogy előmozdítsa az EU megnövekedett konnektivitási igényeinek kielégítéséhez szükséges rendkívül nagy kapacitású hálózatok költséghatékony és időben történő kiépítését 8 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret 9 részét képezi, és összhangban áll a keret részét képező egyéb jogalkotási és nem jogalkotási eszközökkel. A javaslat különösen összhangban van az uniós vezetékes és mobil konnektivitási célértékek teljesítését előmozdító egyéb eszközökkel (pl. az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexszel). Míg a Kódex – különleges esetek kivételével – elsősorban arra biztosít lehetőséget, hogy az adott elektronikus hírközlési piacon kötelezettségeket lehessen róni az erőfölényben lévő – azaz jelentős piaci erővel rendelkező – elektronikus hírközlési szolgáltatókra, e javaslat az elektronikus hírközlő hálózatot vagy közműveket üzemeltető vállalkozásokkal foglalkozik, függetlenül attól, hogy jelentős piaci erővel rendelkeznek-e.

A javaslat összhangban van a hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztárról szóló, 2020 szeptemberében elfogadott ajánlással is, amelynek célja a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítési költségeinek csökkentése és az 5G rádióspektrumhoz való időben történő hozzáférés biztosítása. Ezt követően a tagállamok 2021 márciusában újabb, a hálózati költségek csökkentését szolgáló 22 bevált gyakorlatot tartalmazó, a hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztárat 10 fogadtak el, amelyet a javaslatban előterjesztett intézkedések jelentős mértékben figyelembe vesznek.

Ezenfelül a javaslat összhangban áll az uniós biztonságos konnektivitási programra irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslattal 11 , amely a műholdas széles sávú hozzáférést hivatott megkönnyíteni olyan területeken, amelyek más vezetékes és mobil elektronikus hírközlő hálózatok infrastruktúrájának hatókörén kívül esnek.

Végezetül a javaslat összhangban van a széles sávú hálózatok vidéki, távoli és más, kevésbé jól ellátott területeken történő kiépítésének támogatására irányuló finanszírozási kezdeményezésekkel, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF és a CEF digitális ága) 12 , a Covid19 utáni helyreállítási alapokat 13 és a nemzeti szintű állami támogatási kezdeményezéseket 14 . Az új, nemrégiben elfogadott Széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás 15 szintén hozzájárul a széles sávú hálózatok gyorsabb és szélesebb körű kiépítéséhez azáltal, hogy egyértelműsíti azokat az eseteket, amelyekben az állami támogatás megfelel a versenyszabályoknak.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban van az európai zöld megállapodás 16 éghajlat-politikai céljaival, amelyeket a Tanács és a Parlament 2021 júniusában az európai klímarendeletben 17 rögzített. A digitális konnektivitási infrastruktúra elengedhetetlen a Bizottság fő prioritásait képező zöld és digitális kettős átállás megvalósításához. A digitális infrastruktúrák döntő szerepet fognak játszani a zöld gazdaságra való átállásban, mivel más ágazatokban is támogatják az energiahatékonyságot. Emellett a zöld megállapodás célkitűzései nyomán 2030-ig megvalósuló nagyszabású épületkorszerűsítési program 18 hatalmas lehetőséget kínál a szinergiákra és az épületen belüli nagy teljesítményű infrastruktúrák biztosítására, beleértve az optikai technológia fogadására kész fizikai infrastruktúrát és az optikai kábelezést is. Mindez csökkenti az épülettulajdonosoknak és/vagy bérlőknek okozott kellemetlenséget, és egyúttal biztosítja az épületállomány jelentős felújítására fordítandó nemzeti és uniós források hatékonyabb felhasználását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke képezi. Ez megegyezik az e javaslat által hatályon kívül helyezendő, a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv jogalapjával. Ezt az indokolja, hogy a javaslat az EU elektronikus hírközlési piacának szorosabb harmonizációját, valamint a belső piac kialakításához és működéséhez szükséges feltételek javítását célozza.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az a célkitűzés, hogy EU-szerte teljes körűen rendelkezésre álljon a nagy sebességű széles sávú lefedettség, észszerű időn belül, illetve a magán- és állami beruházások lehető leghatékonyabb felhasználása mellett nem valósítható meg sem irányelv, sem a tagállamok önálló fellépései révén. Emellett a Kódex egyes rendelkezései, nevezetesen a 44. cikk, részben átfedést mutatnak a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelvvel, így a szabályok észszerűsítésre szorulnak. Ahhoz, hogy a gigabites lefedettség 2030-ra megvalósuljon, a tagállamoknak össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket. A hálózatkiépítés ösztönzése – és ehhez kapcsolódóan különösen a költségek csökkentése és a szükséges időkeretek minimalizálása – érdekében eddig elfogadott tagállami intézkedések nagyon eltérőek, néha még egy tagállamon belül is különböznek. Emellett a várható uniós hozzáadott értéket jelentősen csökkenti, hogy a különböző körülmények között és különböző tagállamokban alkalmazott kivételek, illetve mentességek mozgástere jelentős, valamint hogy a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelvben meghatározott intézkedésekre vonatkozóan nincsenek előzetes iránymutatások vagy közös elvek.

A szabályok jelenleg tapasztalható sokfélesége akadályokat gördít a határokon átnyúló befektetések elé. Ez korlátozza az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát. Hatással van a belső piac működésére is, különösen az olyan inherens, határokon átnyúló alkalmazások esetében, mint a hálózatba kapcsolt járművek és az önvezető járművek, amelyek mindenütt jelen lévő, rendkívül nagy kapacitású hálózatokat igényelnek. A jelenlegi helyzetből adódóan az elektronikus hírközlési szolgáltatók és más érdekelt felek (berendezésgyártók, építőmérnöki vállalkozások stb.) rendkívül nehezen érnek el méretgazdaságosságot. A nagy sebességű széles sávú hálózatok kiépítésének felgyorsítása, illetve a rendkívül nagy kapacitású hálózatok jövőbeli kiépítése kapcsán tapasztalt problémák a legtöbb, ha nem az összes tagállamban közösek. A költségek csökkentése és a közigazgatási eljárások egyszerűsítése szintén közös intézkedések, amelyek elengedhetetlenek e problémák kezeléséhez. Ez a javaslat nem érinti a tagállamok eljárási autonómiáját a hatáskörök belső megosztása tekintetében.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, és olyan célzott szakpolitikai intézkedés, amelynek intenzitása arányos a rendkívül nagy kapacitású hálózatoknak a Kódexszel összhangban történő előmozdítására irányuló célkitűzésekkel, valamint a Digitális évtized szakpolitikai program 2030-ig teljesítendő célértékével, amelynek értelmében az új generációs vezeték nélküli nagy sebességű hálózati lefedettségnek legalább az 5G- és a gigabites hálózatokéval egyenértékű teljesítménnyel kell rendelkeznie 19 . A javaslat fő előnye, hogy a kiépítési folyamatok esetében hatékonyabb tervezést és beruházást (és ezáltal igen számottevő méretgazdaságosságot) biztosít a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói számára. Emellett a méretgazdaságosság és a kapcsolódó megtakarítások túlmutatnak az elektronikus hírközlési ágazaton, és más iparágakban (pl. berendezésgyártók, építőipari vállalatok) is érvényesülnek.

Ezek az előnyök minimális adminisztratív teher mellett is lehetségesek. A kötelezettségek a hálózati infrastruktúra bizonyos olyan részeire korlátozódnak, ahol jelentős költségmegtakarítás várható (pl. a kábelek nem tartoznak a fizikai infrastruktúra fogalommeghatározásába, és így az e javaslatban meghatározott hozzáférésnyújtási és átláthatósági kötelezettségek hatálya alá sem) 20 . A javasolt szabályok arányos kiigazításokat is bevezetnek (pl. bizonyos feltételek mellett elutasíthatók a hozzáférési kérelmek). A javaslat továbbá kivételeket állapít meg arra az esetre, ha adott körülmények között bizonyos kötelezettségek építészeti, történelmi, vallási vagy természeti értékük miatt nem alkalmazandók (pl. a közigazgatási szervek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, bizonyos kategóriába sorolt épületekhez való hozzáférés, vagy az ilyen épületekről való tájékoztatásnyújtás esetében). Ezek a kivételek hozzájárulnak a javaslat arányosságának biztosításához, és megfelelő rugalmasságot biztosítanak a nemzeti körülmények figyelembevételéhez. Ezenkívül a vonatkozó közigazgatási eljárások digitalizálására javasolt intézkedések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy további felhasználás alá vonják és bővítsék azokat a meglévő helyi, regionális vagy nemzeti szintű digitális szolgáltatásokat és platformokat, amelyek ugyanazt a célt szolgálják, és megfelelnek e rendeletnek.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi aktus: rendelet. Ez egyrészt a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv átültetése és végrehajtása során szerzett tapasztalatokon, másrészt pedig az irányelvvel kapcsolatban folyamatosan fennálló problémák kezelése kapcsán bebizonyosodott korlátokon alapul, amelyek nem csupán a minimumharmonizáción alapuló megközelítésre, hanem az elérni kívánt alacsony szintű harmonizációra (pl. számos rendelkezés opcionális maradt, míg más – például az átláthatósági – rendelkezések csak minimális számú elemet harmonizáltak), valamint a lassú és kevéssé hatékony átültetésre vezethetők vissza.

A rendelet a legjobb megoldás a hálózatkiépítés felgyorsítására, ami ahhoz szükséges, hogy Európa felkészüljön a digitális korra. Ez a jogi aktus gyakorolja a legnagyobb hatást a gigabites hálózatok kiépítésének előmozdítására, mivel minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A gyorsan fejlődő digitális gazdaságban elengedhetetlen az olyan intézkedések gyors végrehajtása, amelyek csökkentik a vállalkozásokra és a közigazgatási szervekre nehezedő terheket. Egy irányelv esetében azonban időbe telne, hogy azt a tagállamok átültessék nemzeti jogukba, ami késleltetné a javasolt szabályok alkalmazását, és veszélyeztetné a 2030-ra kitűzött célok elérését. Az irányelvvel ellentétben a rendelet közvetlen hatállyal bír, ami fontos szempont a főként az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói és a hálózatüzemeltetők közötti kereskedelmi kapcsolatokra alkalmazandó szabályok szempontjából.

A Bizottság ezért rendeletre – a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra – terjeszt elő javaslatot, hogy megelőzze a belső piacon az érintett szolgáltatások nyújtását akadályozó további eltéréseket, és azonos jogokat és kötelezettségeket garantáljon a vállalkozások számára. Erre azért van szükség, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő számára megteremtsék a jogbiztonságot és az átláthatóságot.

A javaslat hatályon kívül helyezi a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelvet, amely – a fent említett hiányosságok miatt – rendkívül széttagolt és minimális szintű végrehajtást eredményezett. Az összes érdemi területre kiterjedő, egyszerűbb szabályokat és összességében magasabb szintű harmonizációt előirányzó rendelet várhatóan változatlan arányosság mellett számolja fel ezeket a hiányosságokat, ugyanakkor bizonyos rendelkezések kapcsán továbbra is biztosít némi rugalmasságot a tagállamok számára a sajátos nemzeti körülmények figyelembevételére.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv e javaslatot kísérő értékelő jelentése rámutat, hogy az irányelv csak részben volt eredményes és hatékony az általános és a konkrét – ugyanakkor továbbra is releváns – célkitűzéseinek megvalósítása terén. Az eddigi végrehajtás általánosságban jó teljesítményt mutat a további három, értékelés alá vont kritérium, azaz a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték terén.

A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv összességében előmozdította a nagy sebességű széles sávú hálózatok kiépítését (közel 100 000 km meglévő alépítményt és föld feletti infrastruktúrát használtak fel). Ha hatékonyan alkalmazzák, a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv hónapokkal felgyorsíthatja a nagy sebességű széles sávú projektek kiépítését, a kiépítési költségeket illetően 10–30 %-os megtakarítást eredményezhet, és arányosan növelheti a hálózati lefedettséget.

A legszámottevőbb előrelépés a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés és a kapcsolódó átláthatósági intézkedések terén történt, ám az engedélyek megadása, az építési munkák összehangolása és az épületen belüli infrastruktúrákhoz való hozzáférés kevésbé fejlődött. Emellett az eredmény Unió-szerte egyenetlen, és még a nagyobb hatékonyságú fellépések 21 sem elégítik ki teljes mértékben az elektronikus hírközlő hálózatok gyorsabb és hatékonyabb kiépítése iránti igényt, ami hatással van a belső piac működésére.

A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv jelenlegi rendelkezéseit meg kell erősíteni annak érdekében, hogy jobban igazodjanak a jelenlegi és jövőbeli hálózati összekapcsoltsági igényekhez és az uniós prioritásokhoz, és teljes mértékben tükrözzék a piaci és technológiai fejleményeket. Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése előtt továbbra is fennálló akadályok, az egységes és digitalizált közigazgatási eljárások hiánya és a nem kellően hatékony egyablakos információs pontok továbbra is aláássák az olyan költségcsökkentési intézkedések potenciális előnyeinek érvényesülését, amelyek elősegítik a hálózatok Unió-szerte történő, költséghatékonyabb és gyorsabb kiépítését. A rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésének magas költségei – beleértve a háztartások optikai szállal való ellátottságát és a középfrekvenciás 5G-t – aláássák a kiépítést előmozdító ösztönzőket és az újonnan kiépített infrastruktúrák életképességét. A hálózatok EU-szerte történő kiépítését jelentősen lassította az engedélyek megadásáért felelős különböző hatóságok közötti koordináció hiánya, a hálózatkiépítéshez szükséges engedélyek sokfélesége, az engedélykérelmek elektronikus eljárásainak hiánya, valamint a kiépítési engedélyek – köztük a szolgalmi jogok – megadására vonatkozó határidők általánosan jellemző figyelmen kívül hagyása.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az e javaslat előkészítéséhez szükséges alapvető információforrások a következők voltak: szakirodalmi áttekintés, a jelenlegi szakpolitikák végrehajtására vonatkozó információk, a korábbi nyomonkövetési és értékelési tevékenységek és jelentések elemzése, az érdekelt felek észrevételei és célzott háttértanulmányok.

Emellett az érdekelt felekkel az alábbiak révén konzultáltak:

–az ütemtervre/a bevezető hatásvizsgálatra vonatkozó véleménynyilvánítási felhívás (2020. június 19. – 2020. július 17.);

– nyilvános konzultáció (2020. december 2. – 2021. március 2.), amelynek alapját a visszatekintő és az előretekintő szempontokra egyaránt kiterjedő, széles körű kérdőív képezte;

–az érdekelt felek részvételével 2021 januárjában és 2021 februárjában tartott tematikus online workshopok;

–az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) 22 a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló véleménye , amely a visszatekintő és az előretekintő szempontokra egyaránt kitér;

–kétoldalú találkozók, többek között a piaci érdekelt felekkel és azok szövetségeivel, valamint helyi és regionális önkormányzatokkal;

–a háttértanulmányt készítő tanácsadók által szervezett célzott munkaértekezletek 2021 júniusában és 2022 januárjában, valamint eseti felmérések/konzultációk.

Az érdekelt felek összességében kiemelték, hogy a magas színvonalú hálózati összekapcsoltság létfontosságú szerepet játszott a világjárvány és a gazdasági helyreállítás során.

Nagy csoportot alkotnak azok az üzemeltetők, akik szerint a piac széttagoltságának leküzdése érdekében további uniós szintű harmonizációra és szabályozásra van szükség, különösen az olyan közigazgatási eljárások tekintetében, mint az engedélyezés, és ezt a meglátást a legtöbb vállalkozói szövetség is osztja. Az üzemeltetők egy kisebb csoportja azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok számára mozgásteret kell biztosítani az uniós jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén. A közigazgatási szervek – így a BEREC is – az uniós szintű intézkedéseket részesítik előnyben. Olyan harmonizációra szólítanak fel, amely nem haladja meg a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, és megjelölnek néhány olyan területet, ahol a nemzeti intézkedések megfelelőbbek lennének (pl. iránymutatás a hozzáférési feltételekről). Egyes közigazgatási szervek fenntartásokat fogalmaztak meg az átláthatósági és digitalizációs intézkedésekkel kapcsolatos további terhekkel és költségekkel kapcsolatban.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk válaszadóinak többsége úgy véli, hogy a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv megfelelő keretet hozott létre az elektronikus hírközlő hálózatok hatékonyabb kiépítéséhez, és az irányelv hatálya alá tartozó intézkedéseket relevánsnak tartják. Eltérően vélekednek azonban arról, hogy a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv mennyire volt eredményes a hálózatkiépítés felgyorsítására és költségeinek csökkentésére irányuló általános célkitűzésének elérésében.

Az érdekelt felek hangsúlyozzák, hogy a hálózatok, és különösen az 5G hálózatok hatékony kiépítése szempontjából fontos, hogy a megfelelő fizikai infrastruktúrák – többek között a közigazgatási szervek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, hálózaton kívüli elemek – rendelkezésre álljanak. Az érdekelt felek emellett iránymutatást kérnek a tisztességes és észszerű feltételekkel, valamint a hozzáférési kérelmek elutasításának kritériumaival kapcsolatban. Ez segítene megelőzni az egyéb életképes alternatív eszközök rendelkezésre állásán alapuló indokolatlan elutasításokat.

A legtöbb érdekelt fél egyetért abban, hogy az építési munkák összehangolása csökkentheti a kiépítési költségeket. Bár a BEREC előnyösnek tartotta az összehangolási kötelezettség kiterjesztését valamennyi (köz- és magánfinanszírozású) hálózatkiépítési projektre, számos érdekelt fél e kiterjesztés ellen érvelt.

Az érdekelt felek többsége szerint a hálózatkiépítés szempontjából fontos, hogy a meglévő fizikai infrastruktúrára és a tervezett építési munkákra – köztük a georeferenciával ellátott elhelyezkedésre és útvonalakra – vonatkozó, rendszeresen frissített minimális információk elérhetők legyenek az egyablakos információs pontokon keresztül. A közigazgatási szervek, köztük a helyi hatóságok, rugalmasságot szorgalmaznak a számos tagállamban már meglévő, bizonyos esetekben más ágazatokat is kiszolgáló, jól bevált digitális eszközök további felhasználása és fejlesztése terén.

A legtöbb érdekelt fél, így a hálózatüzemeltetők is, egyetértenek abban, hogy az egyszerűsített engedélyezési eljárások – beleértve az engedélykérelmek elektronikus benyújtását is – előmozdítanák a hálózatkiépítést.

Az érdekelt felek az épületen belüli infrastruktúrákra vonatkozó jelenlegi szabályok megerősítését is szorgalmazzák, beleértve egyrészt azt a törekvést, hogy a nagy sebességű hálózatokat felváltsák a rendkívül nagy kapacitású/optikai hálózatok, másrészt azt a javaslatot, hogy az épülettulajdonosok kötelezhetők legyenek az épületen belüli optikai kábelezés kiépítésére és az azokhoz való hozzáférés biztosítására.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság az ICF SA, a Wavestone SA és a Center for European Policy Study által, a WIK Consult GMBH és az EcoAct közreműködésével készített célzott háttértanulmányra 23 támaszkodott. A tanulmány értékelte a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv alapján elfogadott intézkedések hatásait, és adott esetben figyelembe vette a nagy sebességű széles sávú hálózatok kiépítésével járó költségek csökkentése érdekében hozott nemzeti intézkedések hatásait. A tanulmány alátámasztotta az e kezdeményezés kapcsán lehetséges szakpolitikai lehetőségek hatásvizsgálatának elkészítését is. Emellett a hatékonyabb hálózatkiépítést és az 5G rádióspektrumhoz való mielőbbi hozzáférést illetően 39 bevált gyakorlatot tartalmazó hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztár 24 részeként a tagállamok által benyújtott nemzeti ütemtervek és végrehajtási jelentések is értékes információkkal szolgáltak a legmegfelelőbb intézkedésekről és azok alkalmazásáról. Végezetül a Bizottság a szakirodalom áttekintése során azonosított egyéb információforrásokat, többek között tanulmányokat 25 és jelentéseket 26 is figyelembe vett.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat vezetői összefoglalója és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleménye a Bizottság honlapján 27 érhető el. A hatásvizsgálat során az alábbi szakpolitikai alternatívák vizsgálatára került sor.

0. szakpolitikai opció: Alapforgatókönyv

E szakpolitikai opció szerint nem változik a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv, tehát a jelenlegi intézkedéseket nem egészítik ki továbbiak. A széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló hatályos irányelv és a kapcsolódó szabályozási és nem szabályozási eszközök végrehajtása változatlan. Ezt a megközelítést ki lehetne egészíteni a bevált gyakorlatok megosztásával, a cserét ösztönző kezdeményezések (pl. a hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztár) indításával. Feltételezhető, hogy a változtatást mellőző szakpolitikai opció mellett a hálózatkiépítés folytatódna, de a megfigyelt széttagoltság továbbra is fennállna; a hálózatkiépítés pedig nem érné el a potenciális hatékonyságot és eredményességet, így veszélybe kerülnének a 2030-ra kitűzött konnektivitási célértékek.

1. szakpolitikai opció: Frissítés, pontosítás és összehangolás (minimális beavatkozás jellemezte megközelítés)

Ez a szakpolitikai opció arra összpontosít, hogy összehangolja a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvet és a Kódexet (a hatókör a nagy sebességű hálózatok helyett a rendkívül nagy kapacitású hálózatokat foglalná magában), kötelezővé tegyen néhány – jelenleg önkéntes – intézkedést (átláthatóság, engedélyek megadása), valamint hogy egyértelműsítsen bizonyos rendelkezéseket a tagállamok eltérő értelmezéseinek összehangolása érdekében (ez érinti például az engedélyeket, az építési munkák összehangolását igénylő államilag finanszírozott projekteket, valamint azt a tényt, hogy a jelentős piaci erő, illetve állami támogatások esetében érvényes kötelezettségek hatálya alá tartozó eszközök mentesek a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvben meghatározottakkal párhuzamos hozzáférésnyújtási kötelezettségek alól). Ez a szakpolitikai opció azon a megfontoláson alapul, hogy egy kismértékben felülvizsgált irányelv – a hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztár bevált gyakorlatainak és az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret többi elemének végrehajtása mellett – javítaná annak végrehajtását. Ezt a javulást elsősorban a meglévő fizikai infrastruktúrákra vonatkozó hiányzó vagy hiányos információk, valamint a késedelmes és magas költségekkel járó engedélyezési eljárások jelentette problémák részleges kezelése idézné elő.

Az értékelő jelentésben és a nyilvános konzultációban azonosított akadályok felszámolására irányuló, az elektronikus hírközlő hálózatok gyorsabb és hatékonyabb kiépítését eredményező egyéb intézkedésekre nem kerülne sor.

2. szakpolitikai opció: Az intézkedések kiterjesztése és megerősítése a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvhez képest, a rendkívül nagy kapacitású hálózatok mentesítése a kötelezettségek alól

Ez az alternatíva magában foglalja az 1. szakpolitikai opcióban javasoltakat, ám eszközként a rendeletet javasolja. Emellett kiterjeszti a hozzáférésnyújtási kötelezettségek hatályát az állami ellenőrzés alatt álló/tulajdonban lévő (hálózaton kívüli) fizikai infrastruktúrára (kivéve, ha az aránytalanságot teremt), és megerősíti az engedélyek megadására vonatkozó kötelezettségeket (pl. köztes határidők, engedélyezési kötelezettség alóli, nemzeti szintű mentességek, az engedélyek és szolgalmi jogok párhuzamos feldolgozása). A 3. és 4. lehetőségtől eltérően ez a szakpolitikai opció a beruházásösztönzők terén jelentkező problémák (pl. életképtelen hálózatok megkettőzése) kezelése érdekében mentesíti a rendkívül nagy kapacitású hálózatokat a hozzáférésre és az építési munkák összehangolására vonatkozó kötelezettségek alól.

3. szakpolitikai opció (az előnyben részesített opció): Az intézkedések részleges harmonizáció melletti kiterjesztése és megerősítése a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvhez képest

A 3. szakpolitikai opció intézkedései jelentős átfedést mutatnak a 2. szakpolitikai opció szerinti intézkedésekkel, és ez az opció eszközként szintén a rendeletet választaná (beleértve az állami tulajdonú, hálózaton kívüli eszközökhöz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség hatályának kiterjesztését és az engedélyezéssel kapcsolatos intézkedéseket). A rendkívül nagy kapacitású hálózati infrastruktúrák mentesítése helyett azonban egyértelműbb szabályokat határozna meg a fizikai infrastruktúrához való hozzáférés és az építési munkák összehangolásának kulcsfontosságú szempontjaira vonatkozóan (mint például a „tisztességes és észszerű” hozzáférési feltételek, a hozzáférés alternatív módjai és az összehangolt építési munkák költségmegosztása). Ez az opció úgy kezelné az életképtelen hálózatok megkettőzése jelentette problémát, hogy a 2. szakpolitikai opcióhoz képest konkrétabban körülhatárolná a figyelembe vehető körülményeket, tehát pontosabban meghatározná, mely indokok alapján tagadható meg a fizikai infrastruktúrához való hozzáférés, illetve mely esetekben tekinthetők az építési munkák összehangolására irányuló kérelmek észszerűtlennek. Ezeket a szabályokat uniós szintű iránymutatás kísérné annak érdekében, hogy a hasonló problémákra következetes és összehangolt megközelítést alkalmazzanak. Ez a szakpolitikai opció azt is meghatározná, hogy az engedélyek megadására vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak nemzeti szinten következetesnek kell lenniük, és egy egységes nemzeti digitális kapu révén lehetővé kell tenni az „egyablakos ügyintézést”, továbbá rögzítené, hogy az engedélyeket lehetőség szerint hallgatólagosan kell jóváhagyni, és az engedélyezési díjakat az adminisztratív költségekre kell korlátozni. Uniós szinten határoznák meg, hogy mely kiépítések mentesülnek az engedélyek alól, és nemzeti szinten biztosítanák az engedélyezési eljárások következetességét. Ez a harmonizáltabb megközelítés kezelné az engedélyek beszerzésének rendkívül összetett, határidőkkel és költségekkel kapcsolatos problémáit.

Az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés javítása érdekében a 3. szakpolitikai opció kibővítené a meglévő fizikai infrastruktúrára – kivéve, ha az aránytalanságot teremt – és a tervezett építési munkákra (az összes tervezett építési munka proaktív bejelentése) vonatkozó tájékoztatási követelményeket. Az opció értelmében mindkét információkészletnek digitális formátumban kellene rendelkezésre állnia a platformokon, és lehetőség szerint össze kellene kapcsolni azokat. Végezetül, az épületen belüli megfelelő infrastruktúra hiánya és az ahhoz való hozzáférés nyomán jelentkező nehézségek kezelése érdekében ez a szakpolitikai opció minden új építésű (vagy jelentős felújítás alá vont) épületben található háztartásban kötelezővé tenné az optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrát és az optikai kábelezést. Ez a lehetőség nemzeti szinten irányozná elő az épületen belüli fizikai infrastruktúra szabványosítását, és uniós szintű iránymutatást biztosítana az épületen belüli infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozóan.

4. szakpolitikai opció: A rendelkezések kiterjesztése, megerősítése és magánvagyonra való teljes körű alkalmazása, valamint teljes harmonizáció

A 4. szakpolitikai opció maximális uniós szintű harmonizációt vezetne be. A rendelet a 3. szakpolitikai opció valamennyi intézkedését magában foglalná. Emellett a hozzáférésnyújtási és átláthatósági kötelezettségeket kiterjesztené a hálózaton kívüli magánüzemeltetők tulajdonában álló eszközökre (pl. kereskedelmi épületekre), az építési munkák összehangolására vonatkozó kötelezettségeket pedig a nem állami finanszírozású projektekre. Ez a szakpolitikai opció előírná egy egységes digitális platform létrehozását a meglévő fizikai infrastruktúra, a tervezett építési munkák és opcionálisan az engedélyezési eljárások számára. Végül ez a lehetőség uniós szinten irányozná elő az épületen belüli fizikai infrastruktúra szabványosítását (a 3. szakpolitikai opció nemzeti szintű szabványosításával szemben).

Az összes értékelési szempontot figyelembe véve valószínűleg a 3. szakpolitikai opció járul hozzá leginkább a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez. Ezenfelül a szóban forgó opció nyújtja a legnagyobb uniós hozzáadott értéket, miközben biztosítja a tagállamok szerepét azon konkrét esetek azonosításában, amikor mentesülhetnek a kötelezettségek alól (például mivel a rendeletben meghatározott kategóriák valamelyikébe tartoznak, amelyek esetében különféle okokból mentesülnek a kötelezettségek alól, vagy mivel e kötelezettségek aránytalanságot teremtenének). Ezért vélhetően a 3. szakpolitikai opció teremt leginkább egyensúlyt a rövid távú végrehajtási költségek és a középtávú előnyök között amellett, hogy korlátozza a szükségtelen szabályozási terheket is.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javasolt intézkedések támogatják a Célravezető és hatásos szabályozás programot, és összhangban állnak az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló célkitűzésekkel. Számos javasolt módosítás célja, hogy egyértelműbb, észszerűbb és egyszerűbb szabályokat és eljárásokat alakítson ki, segítsen a feleknek könnyen megérteni jogaikat és kötelezettségeiket, és elősegítse a szinergiákat (például az épületek energiahatékonyabb felújítására vonatkozóan javasolt koordináció tekintetében). A javaslat uniós szintű iránymutatást is előirányoz (a fizikai infrastruktúrához való hozzáférés, beleértve az épületen belüli fizikai infrastruktúrát is, valamint a hozzáférésre és az építési munkák összehangolására vonatkozó egyes kritériumok tekintetében). Ez az iránymutatás várhatóan elősegíti a szabályok következetes végrehajtását, valamint az esetleges jogviták rendezését.

A javaslat bizonyos rövid távú általános költségekkel jár, amelyeket főként a közigazgatási szervek viselnek. Ezek az engedélyek feldolgozására, valamint az információk rendelkezésre bocsátására és az azokhoz való hozzáférés biztosítására szolgáló következetes engedélyezési eljárások kialakításához és a digitális kapuk/platformok létrehozásához kapcsolódnak. Ezek létrehozását követően azonban a rendelet várhatóan (a becslések szerint évente mintegy 40 millió EUR összegű) megtakarítást fog eredményezni az adminisztratív költségek terén, amely az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóinál jelentkezik. Ezek a megtakarítások a hálózati és az állami tulajdonú, hálózaton kívüli fizikai infrastruktúrához való jobb hozzáférésnek (mintegy évi 24 millió EUR), valamint az engedélykérelmek feldolgozásának (mintegy évi 15 millió EUR) tudhatók be. Megtakarítások várhatók a közigazgatási szerveknél, köztük az önkormányzatoknál is (nem állnak rendelkezésre becsült adatok). Ezek az előnyök (az elektronikus hírközlésen kívül) más ágazatokra is kiterjeszthetők, ha ezek az ágazatok bevezetik és használják az engedélyezési platformokat, ahogy az már több tagállamban is gyakorlat. Emellett az építőipari vállalatok számára előnyösek lennének az épületen belüli infrastruktúrára és kábelezésre vonatkozó szabványok, amelyek feltehetőleg garantálnák, hogy az új építésű és a jelentős felújítás alá vont épületekben hatékonyabban lehessen a háztartásokat optikai szállal ellátni (nem állnak rendelkezésre becsült adatok) 28 .

•Alapjogok

A javaslat teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. A javasolt intézkedések különösen összhangban vannak a 16. cikkel (A vállalkozás szabadsága), a 17. cikkel (A tulajdonhoz való jog) és a 37. cikkel (Környezetvédelem).

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javasolt rendelet nincs hatással az uniós költségvetésre.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A végrehajtás nyomon követése a rendelet végrehajtásáról szóló jelentésen alapul, amelyet a hatálybalépés után 5 évvel kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés tartalmazza az intézkedések hatásának összefoglalását, valamint a célkitűzések tekintetében elért eredmények értékelését, ideértve annak elemzését is, hogy a rendelet hozzájárulhatna-e még jobban, és ha igen, miként a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programban foglalt konnektivitási célértékek eléréséhez. E célból a Bizottság releváns mutatók és az (EU) 2018/1972 irányelvvel létrehozott Hírközlési Bizottság által kidolgozandó időszakos adatgyűjtési mechanizmus alapján információkat kérhet a tagállamoktól.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. cikk – Tárgy és hatály

Az 1. cikk aktualizálja a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014. évi irányelv hatályát: a nagy sebességű hálózatok helyébe a rendkívül nagy kapacitású hálózatok lépnek, igazodva a Kódexben rögzített új törekvésekhez és a Digitális évtized szakpolitikai program konnektivitási célkitűzéseihez.

2. cikk – Fogalommeghatározások

Ez a cikk a Kódexben meghatározottakon túl további fogalommeghatározásokat tartalmaz, beleértve a rendkívül nagy kapacitású hálózatok fogalommeghatározását is. Kiterjeszti a „fizikai infrastruktúra” fogalmát az állami tulajdonú, hálózaton kívüli eszközökre, bevezeti az „épületen belüli optikai kábelezés” új fogalommeghatározását, valamint a „nagy sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli infrastruktúra” fogalmát „optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra” fogalomra változtatja. Ezen túlmenően, figyelembe véve a vezeték nélküli fizikai infrastruktúra-szolgáltatók, például a „toronyvállalatok” gyors fejlődését, valamint a vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek kiépítésére alkalmas fizikai infrastruktúrához, például az 5G-hez való hozzáférés nyújtásában betöltött egyre jelentősebb szerepüket, a „hálózatüzemeltető” fogalommeghatározása az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozásokon és a más típusú hálózatok – például a közlekedési, a gáz- vagy a villamosenergia-hálózatok – üzemeltetőin felül kiterjed a kapcsolódó eszközöket biztosító vállalkozásokra is, amelyek így a rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettség és előny hatálya alá kerülnek, kivéve az épületen belüli fizikai infrastruktúrára és a hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket. A cikk módosítja továbbá az „engedély” fogalommeghatározását annak érdekében, hogy az tükrözze az engedélyek megadásakor bizonyos esetekben érintett döntéshozatali rétegek sokféleségét, és a szöveg egészében való könnyebb hivatkozás érdekében egyértelművé teszi, hogy az építési munkák a „rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek kiépítésére” vonatkoznak.

3. cikk – A meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés

A 3. cikk kiterjeszti a hozzáférésnyújtási kötelezettséget azokra a fizikai infrastruktúrákra, amelyek nem valamely hálózat részei, ugyanakkor közigazgatási szervek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak. Emellett kivételeket állapít meg bizonyos épületkategóriákra vonatkozóan (pl. közbiztonsági, biztonsági és egészségügyi okokból), és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy létrehozzanak egy, a közvagyonnal kapcsolatos hozzáférést koordináló szervet.

Tisztázza, hogy mely indokok alapján tagadható meg a hozzáférés, és elkerüli a hozzáférésnyújtási kötelezettségek megkettőzését, amennyiben ezeket a Kódex vagy az állami támogatási szabályok értelmében a szóban forgó eszközökre már előírták.

Lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy iránymutatást adjon ki a hozzáférési rendelkezések alkalmazásáról.

Ez a cikk a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítésére vonatkozóan a Kódex 57. cikkében meghatározott precedensre is épít.

4. cikk – A fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság

A 4. cikk előírja, hogy a hálózatüzemeltetők és a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közigazgatási szervek a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozó minimális információkat – ideértve a georeferenciával ellátott információkat is – elektronikus formátumban, egyablakos információs pontokon keresztül bocsássák rendelkezésre.

E minimális információkhoz való hozzáférés például biztonsági okokból vagy a bizonyos kategóriába sorolt épületek esetében korlátozható. Hasonlóképpen, a minimális információk nyújtására vonatkozó kötelezettség a javaslat értelmében nem alkalmazandó, ha a kötelezettség költség-haszon elemzés alapján aránytalan lenne.

5. cikk – Az építési munkák összehangolása

Az 5. cikk egyértelművé teszi, hogy az építési munkák összehangolására vonatkozó kötelezettség azokra az építési munkákra vonatkozik, amelyeket „teljes egészében/részben közpénzből finanszíroznak”.

Előírja, hogy az építési munkák összehangolására irányuló kérelmeket legalább két hónappal a végleges projekt benyújtása előtt kell előterjeszteni, és meghatározza, hogy az építési munkák összehangolására irányuló kérelem mely esetekben tekinthető észszerűtlennek.

Lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy iránymutatást adjon ki az építési munkák összehangolásával foglalkozó rendelkezések alkalmazásáról.

6. cikk – A tervezett építési munkák átláthatósága

A 6. cikk valamennyi (köz- és magán) tervezett építési munka tekintetében rendelkezik arról, hogy a hálózatüzemeltetők elektronikus formátumban, egyablakos információs pontokon keresztül jogosultak hozzáférni a minimális információkhoz, köztük a georeferenciával ellátott információkhoz.

Az ilyen hozzáférés korlátozható például a hálózatbiztonság, a nemzetbiztonság vagy az üzleti titkok okán. Az átláthatósági kötelezettség a javaslat értelmében bizonyos körülmények között – például vészhelyzetben vagy nemzetbiztonsági okokból – nem alkalmazandó.

A cikk előírja, hogy az építési munkák potenciális összehangolásának megkönnyítése érdekében valamennyi hálózatüzemeltetőnek egyablakos információs pontokon keresztül előzetesen és proaktívan minimális információkat kell nyújtania a tervezett építési munkákról.

7. cikk – Engedélyezési eljárás, beleértve a szolgalmi jogokat is

A 7. cikk bevezeti az engedélyek – beleértve a szolgalmi jogokat is – megadására alkalmazandó feltételekre és eljárásokra vonatkozó, nemzeti szinten egységes szabályok új elvét. Kötelezővé teszi a kérelmek egyablakos információs pontokon keresztül, elektronikus formátumban történő benyújtását.

Megbízza a Bizottságot, hogy végrehajtási jogi aktus útján határozza meg a kiépítési projektek azon kategóriáit, amelyek mentesülnek az engedélyek alól.

Fokozza az átláthatóságot azáltal, hogy érvénytelennek tekinti azokat az építési munkákra vonatkozó engedélykérelmeket, amelyek esetében a 6. cikkben előírt minimális információkat nem bocsátották rendelkezésre egyablakos információs ponton keresztül.

Számos olyan intézkedést vezet be, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az engedélyeket – beleértve a szolgalmi jogokat is – a jogszabályban meghatározott határidőn belül bírálják el, pl. rövidebb idő áll rendelkezésre a kérelem hiánytalanságának megítélésére, a hallgatólagos jóváhagyásra vagy a határidők be nem tartásából eredő károk megtérítésére.

Végül előírja, hogy az engedélyekért – beleértve a szolgalmi jogokat is – fizetendő díjak nem haladhatják meg az igazgatási díjakat.

8. cikk – Az épületen belüli fizikai infrastruktúra és optikai kábelezés

A 8. cikk az új építésű és a jelentős felújítás alá vont épületek esetében kötelezővé teszi bizonyos épületen belüli fizikai infrastruktúrák, hozzáférési pontok és az épületen belüli optikai kábelezés kiépítését. Ez vonatkozik a végfelhasználói helyen található épületekre is, ha azokat az energiahatékonyság javítása érdekében újítják fel. A cikk annak érdekében bővíti a mentességek körét, hogy bizonyos helyszínek esetében költség-haszon elemzés alapján kezelni lehessen az arányosság esetleges hiányát.

Bevezeti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy megfelelő nemzeti szabványokat/műszaki előírásokat és tanúsítási mechanizmusokat fogadjanak el. E tanúsítási mechanizmusok révén a vállalatok igazolhatják az említett szabványoknak/műszaki előírásoknak való megfelelést, és jogosultságot szerezhetnek az immár kötelező „optikai technológia fogadására kész” címke használatára, amelynek feltétele az építési engedély kiadása.

9. cikk – Az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés

A 9. cikk megállapítja a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóinak azon jogát, hogy hálózatukat csak a hozzáférési pontig vezessék, és hozzáférjenek az épületen belüli meglévő fizikai infrastruktúrához. Rendelkezik továbbá arról, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés megtagadható, ha az épületen belüli optikai kábelezéshez való hozzáférést a Kódexben előírt kötelezettségek alapján biztosítják, vagy tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek – többek között méltányos árak – mellett bocsátják rendelkezésre.

Lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy iránymutatást adjon ki az épületen belüli infrastruktúrához való hozzáféréssel foglalkozó rendelkezések alkalmazásáról.

10. cikk – Digitalizáció

A 10. cikk rendelkezik az egységes nemzeti digitális kapuról és a digitális eszközökhöz való hozzáférésről, különösen abban az esetben, ha egynél több egyablakos információs pont működik, vagy ha az információ máshol található. Ez lehetővé teszi az e rendeletben meghatározott jogok gyakorlását és kötelezettségeknek való megfelelést.

11. cikk – Vitarendezés

Ez a rendelkezés biztosítja, hogy bármely fél jogosult a jogvitát az illetékes nemzeti vitarendezési testület elé utalni, amelynek a vitát (a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv jelenlegi rendelkezéseihez képest) rövidebb határidőn belül kell rendeznie, és kötelező erejű határozatot kell hoznia.

12. cikk – Illetékes szervek

A 12. cikk további követelményeket vezet be a Kódex intézményi rendelkezései nyomán. Ezek közé tartoznak a következők: i. a közigazgatási szerveknek a tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló fizikai infrastruktúrák tekintetében gyakorolt pártatlansága és függetlensége; ii. a vitarendezési testületek és az egyablakos információs pontok szervezeti elkülönülése; iii. az illetékes hatóságok hatásköreinek gyakorlása és erőforrásai; valamint iv. az illetékes szervek feladatainak átláthatóbbá tétele.

Emellett a Kódex hasonló rendelkezései alapján részletesebb követelményeket ír elő a jogorvoslati jogra vonatkozóan.

13. cikk – Bizottsági eljárás

A 13. cikk megállapítja az (EU) 2018/1972 irányelv 118. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Hírközlési Bizottság bizottsági eljárását.

14–18. cikk – Záró rendelkezések

A 14. és a 15. cikk záró rendelkezéseket tartalmaz, többek között a szankciókra, valamint a nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozóan. A vonatkozó mutatókat és az adatgyűjtési mechanizmust a Hírközlési Bizottság dolgozza ki.

A 16. cikk a szükség esetén alkalmazandó átmeneti intézkedéseket tartalmazza (a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv egyes jelenlegi rendelkezéseinek folytatólagos alkalmazása), tekintettel a hatály rendkívül nagy kapacitású hálózatokra való kiterjesztésére és a rendelet egyes rendelkezéseinek késleltetett alkalmazására. A 17. és a 18. cikk rendelkezik a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a rendelet hatálybalépéséről és alkalmazásáról.

2023/0046 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 29 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A digitális gazdaság az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltoztatta a belső piacot. Az Unió célja egy olyan digitális gazdaság létrehozása, amely – az EU-szerte mindenki számára és mindenütt elérhető kiváló és biztonságos hálózati összekapcsoltságra építve – fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kínál. A rendkívül nagy kapacitású hálózatokon alapuló, kiváló minőségű digitális infrastruktúra a modern és innovatív gazdaság szinte valamennyi ágazata számára alapvető fontosságú. Stratégiai jelentőséggel bír a társadalmi és területi kohézió, és összességében az Unió versenyképessége és digitális vezető szerepe szempontjából. Ezért a lakosságnak, valamint a magán- és az állami szektornak egyaránt lehetőséget kell kapnia arra, hogy a digitális gazdaság részévé váljon.

(2)A Covid19-világjárvány során tovább gyorsult a technológiai fejlődés, exponenciálisan bővült a széles sávú forgalom, és egyre nagyobb kereslet mutatkozott a fejlett, rendkívül nagy kapacitású konnektivitás iránt. Ennek tulajdonítható, hogy időközben a digitális menetrendben 31 2010-ben meghatározott célértékek nagyrészt teljesültek, ám el is avultak. A 30 Mb/s sebességű internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2013 és 2022 között 58,1 %-ról 90 %-ra nőtt. Ma már nem időtálló, ha csupán 30 Mb/s sebességű internetkapcsolat áll rendelkezésre, és nem igazodik az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 32 meghatározott, a hálózati összekapcsoltság és a széles körű elérhetőség jellemezte rendkívül nagy kapacitású hálózatok biztosítására irányuló új célkitűzésekhez sem. Ezért az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozatban 33 az EU 2030-ra vonatkozóan aktualizált célokat határozott meg, amelyek jobban megfelelnek a jövőben várható konnektivitási igényeknek, azaz hogy minden európai háztartásban elérhető legyen a gigabites hálózat, és az összes lakott területen rendelkezésre álljon az 5G.

(3)Az említett célok elérése érdekében a szakpolitikák révén csökkenő költségek mellett Unió-szerte fel kell gyorsítani a rendkívül nagy kapacitású vezetékes és vezeték nélküli hálózatok kiépítését, ideértve a megfelelő tervezést, a koordinációt, valamint az adminisztratív terhek mérséklését is.

(4)A 2014/61/EU irányelv, amelyet a széles sávú hálózatok kiépítési költségeit csökkentő szakpolitikák iránti igény miatt fogadtak el, intézkedéseket tartalmaz az infrastruktúra megosztására, az építési munkák összehangolására és az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozóan. A rendkívül nagy kapacitású hálózatok – többek között az optikai és az 5G-hálózatok – kiépítésének további megkönnyítése érdekében az Európai Tanács – az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2020. június 9-i következtetéseiben – felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, a hálózatok kiépítésével kapcsolatban felmerülő jelenlegi és jövőbeli szükségletek kielégítését célzó további intézkedéseket tartalmazó csomagot, többek között a 2014/61/EU irányelv felülvizsgálata révén.

(5)(Az (EU) 2018/1972 irányelv fogalommeghatározása szerinti) rendkívül nagy kapacitású hálózatok Unión belüli kiépítése jelentős beruházásokat igényel, amelyek számottevő hányadát a közművesítési munkák költségei teszik ki. A fizikai infrastruktúra megosztásának köszönhetően kevésbé lenne szükség költséges közművesítési munkákra, és hatékonyabban lehetne kiépíteni a fejlett széles sávú hálózatokat.

(6)A rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítési költségeinek túlnyomó része a kiépítési folyamat alábbi hatékonyságbeli hiányosságainak tulajdonítható: i. a meglévő passzív infrastruktúra (például alépítmények, kábelcsatornák, ellenőrzőaknák, szekrények, oszlopok, antennatornyok, antennaszerkezetek, más tornyok és egyéb alátámasztó szerkezetek) használata; ii. az építési munkák összehangolásával kapcsolatos szűk keresztmetszetek; iii. megterhelő közigazgatási engedélyezési eljárások; és iv. szűk keresztmetszetek az épületen belüli hálózatok kiépítése terén, amelyek jelentős pénzügyi akadályokat okoznak, különösen a vidéki területeken.

(7)A 2014/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34 , amelyet a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentése iránti igényre válaszul fogadtak el, intézkedéseket tartalmaz az infrastruktúra megosztására, az építési munkák összehangolására és az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozóan. A rendkívül nagy kapacitású hálózatok – többek között az optikai és az 5G-hálózatok – kiépítésének további megkönnyítése érdekében az Európai Tanács – az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2020. június 9-i következtetéseiben – felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, a hálózatok kiépítésével kapcsolatban felmerülő jelenlegi és jövőbeli szükségletek kielégítését célzó további intézkedéseket tartalmazó csomagot, többek között a 2014/61/EU irányelv felülvizsgálata révén.

(8)A 2014/61/EU irányelvben meghatározott intézkedések hozzájárultak a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kevésbé költséges kiépítéséhez. Ezeket az intézkedéseket azonban meg kell erősíteni a költségek további csökkentése és a hálózatkiépítés felgyorsítása érdekében.

(9)A meglévő köz- és magáninfrastruktúrák hatékonyabb használatát, valamint az új közművesítési munkák költségeinek és akadályainak csökkentését célzó intézkedések vélhetően jelentősen hozzájárulnak majd a rendkívül nagy kapacitású hálózatok gyors és széles körű kiépítésének biztosításához. Ezek az intézkedések várhatóan anélkül tartják fenn a tényleges versenyt, hogy zavart okoznának a meglévő infrastruktúrák biztonságában, védelmében és zavartalan működésében.

(10)Néhány tagállam intézkedéseket fogadott el a széles sávú hálózatok kiépítésével járó költségek csökkentésére, és ezek némelyike túlmutat a 2014/61/EU irányelv rendelkezésein. Ezek az intézkedések azonban továbbra is nagyon eltérőek a tagállamok között, és Unió-szerte eltérő eredményekhez vezettek. Némelyik ilyen intézkedés uniós szintű összehangolása és új, megerősített intézkedések bevezetése jelentősen hozzájárulhatna a digitális egységes piac jobb működéséhez. Ezenkívül a szabályozási követelmények közötti különbségek és az uniós szabályok következetlen végrehajtása esetenként akadályozza a közműcégek közötti együttműködést. Az eltérések akadályozhatják a piacra lépést az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező, valamint a kapcsolódó eszközöket biztosító új vállalkozások (üzemeltetők) esetében is. E különbségek következtében a releváns szereplők új üzleti lehetőségektől eshetnek el, akadályozva a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz kapcsolódó fizikai infrastruktúrák használata és kiépítése belső piacának kialakulását. Ezenkívül a tagállamok által az (EU) 2020/1307 bizottsági ajánlás 35 alapján elfogadott nemzeti ütemtervekben és végrehajtási jelentésekben bejelentett intézkedések nem fedik le a 2014/61/EU irányelv valamennyi területét, és nem foglalkoznak következetesen és teljes körűen valamennyi kérdéssel. Mindez annak ellenére tapasztalható, hogy a koherens és jelentős hatás elérése érdekében a teljes kiépítési folyamatot érintő, ágazatokon átívelő fellépés rendkívül fontos.

(11)E rendelet célja, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok mielőbbi kiépítése és a gyorsabb ágazatközi koordináció érdekében megerősítsen és harmonizáljon bizonyos Unió-szerte alkalmazandó jogokat és kötelezettségeket. Az elektronikus hírközlési piacok egyes nemzeti piacokon belüli tartós széttagoltsága miatt az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozások nem képesek méretgazdaságosságot elérni. Ez jelentős downstream hatással lehet a határokon átnyúló kereskedelemre és szolgáltatásnyújtásra, mivel számos szolgáltatás csak akkor nyújtható, ha Unió-szerte megfelelően működő hálózat áll rendelkezésre. A rendelet egyenlőbb versenyfeltételeket teremt, ugyanakkor nem akadályozza meg azokat az uniós joggal összhangban lévő nemzeti intézkedéseket, amelyek az e rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek kiegészítése révén a meglévő fizikai infrastruktúra közös használatát vagy az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítését mozdítják elő. A tagállamok például kiterjeszthetik az építési munkák összehangolására vonatkozó rendelkezéseket a magánfinanszírozású projektekre is, vagy előírhatják, hogy a fizikai infrastruktúráról vagy a tervezett építési munkákról több információt bocsássanak elektronikus formátumban valamely egyablakos információs pont rendelkezésére, feltéve, hogy e rendelkezések nem sértik az uniós jogot, így e rendelet rendelkezéseit sem.

(12)A jogbiztonság érdekében, többek között az (EU) 2018/1972 irányelv II. címének II–IV. fejezete és a 2002/77/EK irányelv 36 alapján bevezetett konkrét szabályozási intézkedések tekintetében, az említett irányelvek rendelkezései elsőbbséget élveznek e rendelettel szemben.

(13)Az üzemeltetők számára, különösen az új belépők esetében, jóval hatékonyabb lehet, ha a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök kiépítése céljára a meglévő fizikai infrastruktúrákat – akár más közüzemek infrastruktúráit – használják. Ez különösen érvényes az olyan területeken, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő elektronikus hírközlő hálózat, vagy ahol egy új fizikai infrastruktúra kiépítése esetleg nem valósítható meg gazdaságosan. Ezen túlmenően az ágazatközi szinergiák jelentősen csökkenthetik annak szükségességét, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítése miatt építési munkákra kerüljön sor. A meglévő infrastruktúrák használatának gyakorlata mérsékelheti az építési munkákhoz kapcsolódó társadalmi és környezeti költségeket is, mint amilyen a szennyezés, a zaj és a forgalomtorlódás. Ennélfogva célszerű e rendeletet nemcsak az üzemeltetőkre alkalmazni, hanem az elektronikus hírközlő hálózati elemek fogadására alkalmas, kiterjedt és mindenütt jelenlévő fizikai infrastruktúrák – például a villamosenergia-, a gáz-, és a vízellátást biztosító, illetve a víz- és szennyvízelvezetési, a fűtési és a közlekedési szolgáltatások biztosítására szolgáló fizikai hálózatok – tulajdonosaira vagy az azok használatára jogosult személyekre is. A használati jogosultak esetében mindez nem érinti valamely harmadik fél tulajdonjogait.

(14)A rendkívül nagy kapacitású hálózatok belső piacon való jobb kiépítése érdekében e rendeletnek meg kell állapítania, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató, illetve a kapcsolódó eszközöket biztosító vállalkozások (beleértve a közvállalkozásokat is) tisztességes és észszerű, ugyanakkor a tulajdonjogok rendes gyakorlásával összeegyeztethető feltételek mellett jogosultak hozzáférni a fizikai infrastruktúrákhoz, függetlenül ezen infrastruktúrák elhelyezkedésétől. A fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség nem érintheti az annak a földterületnek vagy épületnek a tulajdonosát megillető jogokat, amelyen vagy amelyben az adott infrastruktúra található.

(15)Különösen figyelembe véve a vezeték nélküli fizikai infrastruktúra-szolgáltatók, például a „toronyvállalatok” gyors fejlődését, valamint a vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek kiépítésére alkalmas fizikai infrastruktúrához, például az 5G-hez való hozzáférés nyújtásában betöltött egyre jelentősebb szerepüket, a „hálózatüzemeltető” fogalommeghatározása az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozásokon és a más típusú hálózatok – például a közlekedési, a gáz- vagy a villamosenergia-hálózatok – üzemeltetőin felül kiterjed a kapcsolódó eszközöket biztosító vállalkozásokra is, amelyek így a rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettség és előny hatálya alá kerülnek, kivéve az épületen belüli fizikai infrastruktúrára és az ahhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket.

(16)Alacsony fokú differenciáltságuk miatt a szóban forgó hálózatok fizikai létesítményei – a fő szolgáltatás befolyásolása nélkül és minimális átalakítási költségek mellett – gyakran igen sokféle elektronikus hírközlő hálózati elem egyidejű fogadására alkalmasak. Idetartoznak azok az elemek, amelyek a technológiasemlegesség elvével összhangban legalább 100 Mb/s sebességű széles sávú hozzáférési szolgáltatások nyújtására képesek. Ezért az a fizikai infrastruktúra, amelyet kizárólag valamely hálózat más elemeinek fogadására szántak, de amely maga nem minősül aktív hálózati elemnek – mint például a sötétszál –, biztonsági kockázatok hiányában, valamint akkor, ha az infrastruktúra tulajdonosának jövőbeli üzleti érdekei ezáltal nem sérülnek, elvi szinten tényleges használatától, illetve a rá vonatkozó tulajdonjogoktól függetlenül használható különböző elektronikus hírközlési kábeleknek, berendezéseknek vagy az elektronikus hírközlő hálózatok bármely más elemének a fogadására. A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokhoz tartozó fizikai infrastruktúra elvi szinten más hálózatok elemeinek a fogadására is felhasználható. Ezért adott esetben a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói más hálózatok kiépítése érdekében hozzáférést biztosíthatnak hálózataikhoz. A fő szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó konkrét általános érdek érvényesítésének sérelme nélkül az (EU) 2022/2481 határozatban rögzített digitális célok teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében ezzel egyidejűleg ösztönözni kell a hálózatüzemeltetők közötti szinergiákat is.

(17)Indokolt kivétel hiányában a közigazgatási szervek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló fizikai infrastruktúrák elemei – még akkor is, ha ezek nem valamely hálózat részei – fogadhatják az elektronikus hírközlő hálózatok elemeit is, és hozzáférhetővé kell tenni őket a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, különösen a vezeték nélküli hálózatok hálózati elemei kiépítésének megkönnyítése érdekében. A fizikai infrastruktúrák szóban forgó elemei közé tartoznak például az épületek, az épületek bejáratai, valamint bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat, a villanypóznákat, az utcai jelzéseket, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat, a busz- és villamosmegállókat és a metróállomásokat. A tagállamok feladata, hogy a területükön azonosítsák a közigazgatási szervek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló konkrét épületeket, amelyek esetében a hozzáférésnyújtási kötelezettségek például az eszköz építészeti, történelmi, vallási vagy természeti értéke miatt nem alkalmazhatók.

(18)E rendelet nem sértheti azokat az egyedi biztosítékokat, amelyekre nemzeti jogszabályok értelmében a biztonság, a közegészség, a hálózatok – és különösen a kritikus infrastruktúrák – biztonsága és integritása érdekében, valamint a hálózatüzemeltető által nyújtott fő szolgáltatás integritásának biztosítása érdekében – különösen az emberi fogyasztásra szánt víz szállítására használt hálózatok esetében – szükség van. Ugyanakkor a nemzeti jogszabályok azon általános szabályai, amelyek megtiltják, hogy a hálózatüzemeltetők az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató, ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező, vagy a kapcsolódó eszközöket biztosító vállalkozások fizikai infrastruktúráihoz való hozzáférésről tárgyaljanak, megakadályozhatják a fizikai infrastruktúrákhoz való hozzáférés piacának létrehozását. Az ilyen értelmű általános szabályokat ezért hatályon kívül kell helyezni. A rendeletben foglalt intézkedések ugyanakkor nem akadályozhatják meg, hogy a tagállamok a közüzemi szolgáltatókat azzal ösztönözzék az infrastruktúráikhoz való hozzáférés biztosítására, hogy – az alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban – a fizikai infrastruktúrájukhoz adott hozzáférésből származó bevételeket nem veszik figyelembe a fő tevékenységükre vagy tevékenységeikre vonatkozó végfelhasználói díjszabás kiszámításakor.

(19)A jogbiztonság érdekében, és az ugyanazon fizikai infrastruktúrára vonatkozó két különböző hozzáférési rendszer egyidejű alkalmazásából eredő, a hálózatüzemeltetőkre háruló aránytalan terhek elkerülése végett a nemzeti szabályozó hatóságok által az (EU) 2018/1972 irányelv alapján előírt hozzáférésnyújtási kötelezettségek vagy az uniós állami támogatási szabályok alkalmazásából eredő hozzáférésnyújtási kötelezettségek hatálya alá tartozó fizikai infrastruktúrákra mindaddig nem vonatkozhatnak az e rendeletben meghatározott hozzáférésnyújtási kötelezettségek, amíg az említett hozzáférésnyújtási kötelezettségek fennállnak. Ez a rendelet azonban alkalmazandó abban az esetben, ha a nemzeti szabályozó hatóság az (EU) 2018/1972 irányelv alapján olyan hozzáférésnyújtási kötelezettséget írt elő, amely korlátozza az érintett fizikai infrastruktúra használhatóságát. Ez például akkor fordulhat elő, ha a bázisállomások összekapcsolását tervező üzemeltető olyan meglévő fizikai infrastruktúrához kér hozzáférést, amelyre a dedikált nagykereskedelmi kapacitáshoz való hozzáférés piacán hozzáférésnyújtási kötelezettségek vonatkoznak 37 .

(20)Az arányosság biztosítása és a beruházási ösztönzők megőrzése érdekében a hálózatüzemeltetőknek és a közigazgatási szerveknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy objektív és kellően alátámasztott indokok alapján megtagadják az adott fizikai infrastruktúrához való hozzáférést. Előfordulhat, hogy egy adott fizikai infrastruktúra, amelyre vonatkozóan a hozzáférést kérelmezték, technikai szempontból alkalmatlan az adott célra, ezt indokolhatják bizonyos egyedi körülmények, vagy ha az adott időben nem áll rendelkezésre elegendő szabad hely, vagy ha megfelelően bizonyított – például nyilvánosan hozzáférhető beruházási tervek révén –, hogy a jövőben egyéb helyigény fog felmerülni. Az arányosság biztosítása és a beruházási ösztönzők megőrzése érdekében a hálózatüzemeltető vagy a közigazgatási szerv megtagadhatja az adott fizikai infrastruktúrához való hozzáférést. A verseny esetleges torzulása vagy a hozzáférés megtagadására vonatkozó feltételekkel való bármely visszaélés elkerülése érdekében az ilyen megtagadásnak kellően alátámasztott, objektív és részletes indokokon kell alapulnia. Ezek az indokok nem tekinthetők objektívnek, ha például az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozás fizikai infrastruktúrát épített ki egy, az elektronikus hírközlő hálózat szolgáltatójától eltérő hálózatüzemeltetővel folytatott építési munkák összehangolásának köszönhetően, és az alapján tagadja meg a hozzáférést, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek fogadására az ellenőrzése alatt álló vállalkozás döntései miatt állítólagosan nem áll rendelkezésre elegendő szabad hely. Ilyen esetben versenytorzulás következhet be, ha a hozzáférési kérelem által érintett területen nincs más rendkívül nagy kapacitású hálózat. Hasonlóképpen, bizonyos egyedi körülmények között az infrastruktúra megosztása veszélyeztetheti a polgárok biztonságát vagy a közegészséget, a hálózat – így adott esetben akár valamely kritikus infrastruktúrához tartozó hálózat – integritását vagy biztonságát, vagy az ugyanazon infrastruktúrán elsődlegesen biztosított szolgáltatások nyújtását. Továbbá, ha a hálózatüzemeltető már biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való nagykereskedelmi fizikai hozzáférés olyan életképes alternatív eszközét, amely kielégíti a hozzáférést igénylő fél szükségleteit, mint például a sötétszál-átengedés vagy a kábelhelymegosztás, a mögöttes fizikai infrastruktúrához való hozzáférés kedvezőtlen gazdasági hatást gyakorolhat egyrészt üzleti modelljére – különösen a kizárólag nagykereskedelmi üzemeltetők esetében –, másrészt a beruházások ösztönzésére. Ez egyúttal a hálózati elemek kevéssé hatékony párhuzamos kiépítésének kockázatával is járhat. A nagykereskedelmi fizikai hozzáférés ilyen alternatív eszközeire vonatkozó feltételek tisztességes és észszerű jellegének értékelése során figyelembe kell venni többek között a hozzáférést biztosító, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozás üzleti modelljét, valamint azt, hogy adott esetben kerülendő, hogy bármelyik fél jelentős piaci ereje tovább fokozódjon.

(21)A meglévő fizikai infrastruktúra használatának megkönnyítése érdekében, ha az üzemeltetők egy meghatározott területen hozzáférést kérnek, a hálózatüzemeltetőnek, illetve a közigazgatási szervnek, amelynek az adott fizikai infrastruktúra a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, ajánlatot kell tennie létesítményei tisztességes és észszerű feltételek – többek között méltányos árak – melletti megosztott használatára vonatkozóan, kivéve ha a hozzáférést objektív és kellően alátámasztott indokok alapján megtagadja. A közigazgatási szervek számára elő kell írni továbbá, hogy a hozzáférést megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyújtsák. A hozzáférés biztosításának feltételeit a körülmények függvényében több különböző tényező is befolyásolhatja. Ezek közé tartoznak a következők: i. járulékos karbantartási és átalakítási költségek; ii. a hálózat biztonságát, védelmét és integritását érintő negatív hatások korlátozására létrehozandó megelőzési célú biztosítékok; iii. kár esetén alkalmazandó egyedi felelősségi szabályok; iv. az a tény, ha az infrastruktúra kiépítéséhez állami támogatás felhasználására is sor kerül, a támogatáshoz kapcsolódó vagy a nemzeti jog által az uniós joggal összhangban előírt egyedi feltételeket is ideértve; v. a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítését lehetővé tevő infrastrukturális kapacitás rendelkezésre bocsátásának vagy biztosításának képessége; és vi. a környezet, a közegészség vagy a közbiztonság védelmét célzó, vagy a települési és országos szintű területrendezési célok teljesítését biztosító nemzeti rendelkezésekből fakadó korlátok.

(22)A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök fizikai infrastruktúrájába történő beruházásoknak közvetlenül hozzá kell járulniuk az (EU) 2022/2481 határozatban meghatározott célkitűzésekhez, és el kell kerülniük az opportunista magatartást. Ezért a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférésre vagy az építési munkák összehangolására vonatkozó bármely kötelezettségnek teljes mértékben figyelembe kell vennie számos tényezőt, többek között a következőket: i. e beruházások gazdasági életképessége kockázati profiljuk alapján; ii. a beruházás megtérülésére vonatkozó esetleges ütemezés; iii. a hozzáférés downstream versenyre gyakorolt esetleges hatása, illetve annak következtében az árakra és a megtérülésre gyakorolt hatás; iv. a hozzáférés kérelmezésekor a hálózati eszközök esetleges értékcsökkenése; v. a beruházást alátámasztó esetleges üzleti esettanulmány, különösen ha annak tárgyát a rendkívül nagy kapacitású hálózati szolgáltatások nyújtásához használt fizikai infrastruktúra képezi; és vi. a hozzáférést igénylő fél számára korábban kínált esetleges közös kiépítési lehetőségek.

(23)Előfordulhat, hogy a közigazgatási szerv, amelynek az adott fizikai infrastruktúra a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, nem rendelkezik elegendő erőforrással, tapasztalattal vagy a szükséges műszaki ismeretekkel ahhoz, hogy a hozzáférésről tárgyalásokat folytasson az üzemeltetőkkel. Az ilyen közigazgatási szervek fizikai infrastruktúrájához való hozzáférés megkönnyítése érdekében ki lehetne jelölni egy szervet, amely koordinálja a hozzáférési kérelmeket, jogi és technikai tanácsadást nyújt a hozzáférési feltételekről folytatott tárgyalásokhoz, és egy egyablakos információs ponton keresztül elérhetővé teszi az ilyen fizikai infrastruktúrákra vonatkozó releváns információkat. A koordináló szerv a szerződésminták elkészítésében, valamint a hozzáférés-kérelmezési eljárás kimenetelének és időtartamának nyomon követésében is támogathatná a közigazgatási szerveket. A szerv abban az esetben is segítséget nyújthat, ha vita merül fel a közigazgatási szervek tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló fizikai infrastruktúrához való hozzáféréssel kapcsolatban.

(24)A tagállami megközelítések következetességének biztosítása érdekében a Bizottság – az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC) szoros együttműködésben – iránymutatást adhatna a fizikai infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról, beleértve többek között a tisztességes és észszerű feltételek alkalmazását. Az iránymutatás elkészítése során megfelelően figyelembe kell venni az érdekelt felek és a nemzeti vitarendezési testületek véleményét.

(25)Az üzemeltetők számára hozzáférést kell biztosítani a kiépítés területén rendelkezésre álló fizikai infrastruktúrákra és a tervezett építési munkákra vonatkozó minimális információkhoz. Ez lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan megtervezzék a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítését, és biztosítja az ilyen hálózatok kiépítésére alkalmas meglévő fizikai infrastruktúrák és a tervezett építési munkák leghatékonyabb kihasználását. E minimális információk előfeltételei annak, hogy fel lehessen mérni az adott területen meglévő fizikai infrastruktúrák használatában és a tervezett építési munkák összehangolásában rejlő potenciált, valamint csökkenteni lehessen a meglévő fizikai infrastruktúrában keletkező károkat. Tekintettel az érintett érdekelt felek számára (a köz- és magánfinanszírozású építési munkákra, valamint a meglévő vagy tervezett fizikai infrastruktúrára kiterjedően), valamint az említett információkhoz való (ágazatközi és nemzetközi) hozzáférés megkönnyítése érdekében, az átláthatósági kötelezettségek hatálya alá tartozó hálózatüzemeltetőknek és a közigazgatási szerveknek ezeket a minimális információkat egyablakos információs ponton keresztül proaktív módon (nem pedig kérésre) kell rendelkezésre bocsátaniuk és naprakészen tartaniuk. Ez egyszerűsíti az ilyen információkhoz való hozzáférési kérelmek kezelését, és lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy kifejezzék a fizikai infrastruktúrához való hozzáférés vagy az építési munkák összehangolása iránti érdeklődésüket, amelyek esetében az időzítés kritikus fontosságú. A tervezett építési munkákra vonatkozó minimális információkat egyablakos információs ponton keresztül kell megadni, amint az információ az érintett hálózatüzemeltető rendelkezésére áll, de mindenképpen – és amennyiben engedélyekre van szükség – legkésőbb 3 hónappal az engedélykérelem illetékes hatóságokhoz történő első benyújtása előtt.

(26)A minimális információkat az egyablakos információs ponton keresztül arányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett haladéktalanul elérhetővé kell tenni annak érdekében, hogy az üzemeltetők benyújthassák információkérésüket. Az egyablakos információs pontnak tartalmaznia kell egy elektronikus formátumú adattárat, amely lehetővé teszi az információkhoz való hozzáférést, és a kérelmek digitális eszközök, például weboldalak, digitális alkalmazások és digitális platformok használatával való online benyújtását. A hálózat – és különösen a kritikus infrastruktúrák – biztonsága és integritása, a nemzetbiztonság, illetve a jogosan védett üzemi és üzleti titkok sértetlensége érdekében a rendelkezésre bocsátott információk köre korlátozható. Az egyablakos információs pontnak nem kell tárolnia az információkat, amennyiben biztosítja, hogy az információkat tároló más digitális eszközökre, például internetes portálokra, digitális platformokra vagy digitális alkalmazásokra mutató linkek rendelkezésre állnak. Az egyablakos információs pont további funkciókat is biztosíthat, például hozzáférést adhat további információkhoz, vagy támogatást nyújthat a meglévő fizikai infrastruktúrákat érintő hozzáférés-kérelmezési eljáráshoz vagy az építési munkák összehangolásához.

(27)Ezenkívül, amennyiben a kérelem észszerűen indokolt, így különösen abban az esetben, ha a meglévő fizikai infrastruktúrák megosztásához vagy az építési munkák összehangolásához szükséges, az üzemeltetők számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy – átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, továbbá a hálózat biztonságának és integritásának biztosítása, valamint a bizalmas adatkezelés és az üzemi és üzleti titkok védelme érdekében elfogadott biztosítékok sérelme nélkül – helyszíni vizsgálatot végezzenek, illetve tájékoztatást kérjenek a tervezett építési munkákra vonatkozóan.

(28)Az egyablakos információs pontokon keresztül ösztönözni kell a tervezett építési munkák fokozott átláthatóságát. Ez úgy valósítható meg, ha az üzemeltetők könnyen értesülhetnek a rendelkezésre álló információkról. Az átláthatóságot azáltal is érvényre kell juttatni, hogy az engedélykérelmeket a tervezett építési munkákra vonatkozó információk egyablakos információs ponton keresztül történő előzetes közzétételétől teszik függővé.

(29)A tagállamok arra vonatkozó mérlegelési jogköre, hogy az egyablakos információs pontok feladatainak ellátására egynél több illetékes szervet jelölnek ki, nem befolyásolhatja azon képességüket, hogy e feladatokat hatékonyan elvégezzék. Ha valamely tagállamban egynél több egyablakos információs pontot hoznak létre, egy közös felhasználói interfészt tartalmazó egységes nemzeti digitális kapunak kell biztosítania, hogy elektronikus úton az összes egyablakos információs ponthoz zökkenőmentesen hozzá lehessen férni. Az egyablakos információs pontot teljes mértékben digitalizáltan kell kialakítani, és könnyű hozzáférést kell biztosítania a releváns digitális eszközökhöz. Ez lehetővé teszi a hálózatüzemeltetők és a közigazgatási szervek számára az e rendeletben meghatározott jogok gyakorlását és kötelezettségeknek való megfelelést. Ez magában foglalja a meglévő fizikai infrastruktúrára és a tervezett építési munkákra vonatkozó minimális információkhoz való gyors hozzáférést, az engedélyek és a szolgalmi jogok megadására vonatkozó elektronikus közigazgatási eljárásokat, valamint az alkalmazandó feltételeket és eljárásokat. E minimális információk részeként az egyablakos információs pontnak hozzáférést kell biztosítania a meglévő fizikai infrastruktúra és a tervezett építési munkák helyére vonatkozó, georeferenciával ellátott információkhoz. Ennek megkönnyítése érdekében a tagállamoknak automatizált digitális eszközöket kell biztosítaniuk a georeferenciával ellátott információk benyújtásához és a támogatott adatformátumokba való átalakításukat szolgáló eszközökhöz. Ezeket az eszközöket az egyablakos információs ponton keresztül lehetne az említett információk nyújtásáért felelős hálózatüzemeltetők és közigazgatási szervek rendelkezésére bocsátani. Továbbá, ha a georeferenciával ellátott helymeghatározó adatok más digitális eszközökön, például a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 38 szerinti INSPIRE-geoportálon rendelkezésre állnak, az egyablakos információs pont felhasználóbarát hozzáférést biztosíthat ezekhez az információkhoz.

(30)A meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozó információknak az egyablakos információs ponton keresztül történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelményt az arányosság és a biztonság érdekében nem kell alkalmazni, ha a hozzáférési kérelem elutasításának indokai fennállnak. Emellett a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozó információk egyablakos információs ponton keresztül történő rendelkezésre bocsátása egyes nagyon különleges esetekben megterhelő vagy aránytalan lehet a hálózatüzemeltetők és a közigazgatási szervek számára. Ez például akkor fordulhat elő, ha az érintett eszközök feltérképezésére még nem került sor, és az igen költséges lenne, vagy ha valamely tagállam bizonyos területei vagy bizonyos konkrét fizikai infrastruktúrák tekintetében várhatóan nagyon kevés hozzáférési kérelmet fognak benyújtani. Amennyiben a részletes költség-haszon elemzés alapján az információszolgáltatás aránytalannak tűnik, a hálózatüzemeltetők és a közigazgatási szervek nem kötelezhetők ilyen információk szolgáltatására. A tagállamoknak a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés iránti igényről az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján részletes költség-haszon elemzést kell végezniük, amelyet rendszeresen frissíteniük kell. A konzultációs folyamatot és annak eredményét nyilvánosságra kell hozni, és az e kötelezettség alól mentesítendő konkrét fizikai infrastruktúrát be kell jelenteni a Bizottságnak.

(31)A következetesség biztosítása érdekében az egyablakos információs pont feladatait ellátó illetékes szerveknek és a feladataikat az (EU) 2018/1972 irányelv szerint ellátó nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy más illetékes hatóságoknak – például a kataszterért vagy a 2007/2/EK irányelv (INSPIRE) végrehajtásáért felelős nemzeti, regionális vagy helyi hatóságoknak – adott esetben konzultálniuk kell és együtt kell működniük egymással. Az ilyen együttműködés célja, hogy minimálisra csökkentse a hálózatüzemeltetőkre és a közigazgatási szervekre – köztük a jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő vállalkozásokra (a továbbiakban: jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató) – vonatkozó, a fizikai infrastruktúrájukkal kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátását érintő átláthatósági kötelezettségek teljesítésére irányuló erőfeszítéseket. Amennyiben a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató fizikai infrastruktúrájára vonatkozóan eltérő adatkészletre van szükség, ennek az együttműködésnek köszönhetően a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóval kapcsolatos adatbázis és az egyablakos információs pont között hasznos kapcsolódásokat és szinergiákat kell kialakítani, az adatgyűjtés és az adatszolgáltatás terén pedig arányos közös gyakorlatokat kell bevezetni a könnyen összehasonlítható eredmények elérése érdekében. Az együttműködésnek arra is törekednie kell, hogy a nemzeti körülmények figyelembevételével megkönnyítse a fizikai infrastruktúrára vonatkozó információkhoz való hozzáférést. A szabályozási kötelezettségek módosítása vagy visszavonása esetén az érintett felek számára lehetővé kell tenni, hogy megállapodjanak a legjobb megoldásokról annak érdekében, hogy a fizikai infrastruktúrára vonatkozó adatok gyűjtését és szolgáltatását az újonnan alkalmazandó szabályozási követelményekhez igazítsák.

(32)Az építési munkák összehangolására vonatkozó átláthatósági kötelezettséget nemzetbiztonsági okokból vagy vészhelyzetben nem kell alkalmazni az építési munkákra. Ilyen helyzet például, ha elvégzett építési munkák esetében a közművesítési munkákat és az azokhoz kapcsolódó létesítményeket érintő, természeti vagy emberi tényezők okozta pusztítás miatt fennáll a közveszély kockázata, és gondoskodni kell biztonságosságukról vagy bontásukról. Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ilyen körülmények által érintett építési munkák típusairól, és azokat valamely egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenniük.

(33)A jelentős megtakarítások biztosítása és az új elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése által érintett területen okozott kellemetlenségek minimalizálása érdekében meg kell tiltani azokat a szabályozási korlátozásokat, amelyek általános szabályként megakadályozzák, hogy a hálózatüzemeltetők megállapodásokat kössenek a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló építési munkák összehangolásáról. A nem közpénzből finanszírozott építési munkák esetében ez a rendelet nem érintheti a hálózatüzemeltetők azon lehetőségét, hogy saját beruházási és üzleti terveiknek megfelelően és a számukra megfelelő ütemezéssel megállapodásokat kössenek az építési munkák összehangolására vonatkozóan.

(34)A tagállamoknak a teljes egészében vagy részben közpénzből finanszírozott építési munkák során az összeredmény maximalizálására kell törekedniük, kiaknázva e munkák ágazatközi pozitív externáliáit, valamint esélyegyenlőséget biztosítva a rendelkezésre álló és a tervezett fizikai infrastruktúráknak a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítése céljából történő megosztásához. Ez a közpénzből finanszírozott építési munkák elsődleges célját nem befolyásolhatja hátrányosan. A rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemei kiépítésének összehangolására irányuló kellő időben benyújtott és észszerű kérelmeknek azonban az érintett építési munkákat közvetlenül vagy közvetve (például alvállalkozón keresztül) végző hálózatüzemeltetőnek arányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett kell eleget tennie. Például a kérelmező üzemeltetőnek fedeznie kell az esetleges – akár késedelmek által okozott – többletköltségeket, és az eredeti tervek módosítását minimális szinten kell tartania. E rendelkezések nem érinthetik a tagállamok azon jogát, hogy akár kifejezett kérés hiányában is kapacitást tartsanak fenn az elektronikus hírközlő hálózatok céljára. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kielégítsék a fizikai infrastruktúrák iránti jövőbeli keresletet, maximalizálják az építési munkák értékét, vagy hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek hasonló jogokat biztosítanak a más típusú hálózatok – például a közlekedési, a gáz- vagy a villamosenergia-hálózatok – üzemeltetői számára az építési munkák összehangolására.

(35)Egyes esetekben – különösen a vidéki, távoli vagy ritkán lakott területeken történő kiépítések esetében – az építési munkák összehangolására vonatkozó kötelezettség veszélyeztetheti az ilyen kiépítések pénzügyi életképességét, és végső soron visszatarthatja a piaci feltételek mellett végrehajtott beruházásokat. Ezért az építési munkák összehangolása céljából a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozáshoz intézett kérelem bizonyos körülmények között észszerűtlennek tekinthető. Ez a helyzet áll fenn különösen akkor, ha az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező kérelmező vállalkozás nem jelezte azon szándékát, hogy az adott területen rendkívül nagy kapacitású hálózatokat kíván kiépíteni (akár új hálózat kiépítésével, akár a hálózat korszerűsítésével vagy bővítésével), jóllehet az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján előrejelzést készítettek, felhívást tettek közzé a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kijelölt területeken való kiépítésével kapcsolatos szándékok bejelentésére (az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikke alapján), vagy nyilvános konzultációra került sor. Ha ezen előrejelzések, felhívások és/vagy nyilvános konzultációk közül egynél többre is sor került, csak az építési munkák összehangolására irányuló kérelem benyújtásának időszakára vonatkozó legutóbbi szándéknyilatkozat hiányát kell figyelembe venni. A kiépített infrastruktúrához való jövőbeli hozzáférés lehetőségének biztosítása érdekében az építési munkákat végző, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozásnak garantálnia kell, hogy a Bizottság iránymutatásának megfelelő kapacitású fizikai infrastruktúrát épít ki. Mindez nem érinti a közpénzek elosztására és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazására vonatkozó szabályokat és feltételeket.

(36)A megközelítések következetességének biztosítása érdekében a Bizottság – az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC) szoros együttműködésben – iránymutatást adhat az építési munkák összehangolására vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról, beleértve többek között a költségek megosztását. Az iránymutatás elkészítése során megfelelően figyelembe kell venni az érdekelt felek és a nemzeti vitarendezési testületek véleményét.

(37)A hatékony koordináció segíthet csökkenteni a költségeket és a késedelmeket, valamint a kiépítés során jelentkező, a helyszínen felmerülő problémák okozta fennakadásokat. Az építési munkák összehangolása egyértelmű előnyökkel járhat például az 5G-folyosók közlekedési útvonalak – például közúti, vasúti és belvízi utak – mentén történő kiépítésére irányuló, ágazatközi projektek szempontjából. Ezek a projektek gyakran igényelnek tervezési koordinációt vagy a projekt résztvevői közötti, korai együttműködésen alapuló közös tervezést is. A közös tervezés keretében az érintett felek az építési munkák összehangolása előtt előzetesen megállapodhatnak a fizikai infrastruktúra kiépítési útvonalairól, valamint az alkalmazandó technológiáról és berendezésekről. Ezért az építési munkák összehangolására irányuló kérelmet a lehető leghamarabb be kell nyújtani.

(38)Az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítése kapcsán számos különböző engedélyre lehet szükség az általános nemzeti és uniós érdekek védelme érdekében. Ezek közé tartozhatnak az ásási, építési, területrendezési, környezetvédelmi és egyéb engedélyek, valamint a szolgalmi jogok. A különböző típusú elektronikus hírközlő hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök kiépítéséhez szükséges engedélyek és szolgalmi jogok száma, valamint a kiépítés helyi jellemzői különböző eljárások és feltételek alkalmazását vonhatják maguk után, ami nehézségeket okozhat a hálózatkiépítés során. Ezért a kiépítés megkönnyítése érdekében az engedélyek és a szolgalmi jogok megadására alkalmazandó feltételekre és eljárásokra vonatkozó valamennyi szabályt nemzeti szinten kell észszerűen és következetesen kialakítani. Az egyes illetékes hatóságok azon jogát megtartva, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban részt vegyenek a döntéshozatalban és fenntartsák döntéshozatali előjogaikat, az egyablakos információs ponton keresztül az építési munkák engedélyezésére és a szolgalmi jogokra alkalmazandó eljárásokra és általános feltételekre vonatkozó minden információnak hozzáférhetőnek kell lennie. Ezáltal csökkenhet az összetettség, és növekedhet a hatékonyság és az átláthatóság valamennyi üzemeltető, különösen az új belépők és az adott területen tevékenységet nem folytató kisebb gazdasági szereplők számára. Ezen túlmenően az üzemeltetőknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy az engedély és a szolgalmi jog iránti kérelmüket elektronikus formában, egyablakos információs ponton keresztül nyújtsák be. E vállalkozások számára azt is lehetővé kell tenni, hogy elektronikus formában lehívhassák a kérelmük státuszával, valamint a jóváhagyás, illetve az elutasítás tényével kapcsolatos információkat.

(39)Az engedélyezési eljárások nem akadályozhatják a beruházásokat, és nem sérthetik a belső piacot. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítésére vonatkozó engedélyek megadásáról szóló határozatot a hiánytalan engedélykérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül rendelkezésre bocsássák. Ez nem érinti az eljárás megfelelő lefolytatására vonatkozóan megállapított egyéb konkrét határidőket, illetve kötelezettségeket, amelyek a nemzeti vagy uniós joggal összhangban az engedélyezési eljárásra alkalmazandók. Az illetékes hatóságok nem korlátozhatják, nem akadályozhatják és nem tehetik gazdaságilag kevésbé vonzóvá a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök kiépítését. Konkrétan nem akadályozhatják meg, hogy az engedélyek és a szolgalmi jogok megadására irányuló eljárások – ahol lehetséges – párhuzamosan folyjanak, és nem írhatják elő, hogy az üzemeltetők egyfajta engedélyt szerezzenek be, mielőtt más típusú engedélykérelmet nyújtanak be. Az illetékes hatóságoknak objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos feltételek alapján kell megindokolniuk a hatáskörükbe tartozó engedélyek és szolgalmi jogok megadásának elutasítását.

(40)Az indokolatlan késedelmek elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül meg kell állapítaniuk, hogy az engedélykérelem hiánytalan-e. Az engedélykérelem hiánytalannak tekintendő, kivéve, ha az illetékes hatóság felkéri a kérelmezőt, hogy az említett határidőn belül nyújtsa be a hiányzó információkat. Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság érdekében az illetékes hatóságok nem tekinthetik elfogadhatónak az építési munkákra vonatkozó engedélykérelmeket, ha az e rendeletben előírt minimális információkat az első engedélykérelem illetékes hatóságokhoz való benyújtását megelőző három hónapon belül nem bocsátották rendelkezésre egyablakos információs ponton keresztül. Ha az engedélyeken felül szolgalmi jogok is szükségesek a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek kiépítéséhez, az illetékes hatóságoknak az (EU) 2018/1972 irányelv 43. cikkétől eltérve a kérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül meg kell adniuk ezeket a szolgalmi jogokat. Azokat az egyéb szolgalmi jogokat, amelyekre az építési munkákra vonatkozó engedélyekkel összefüggésben nincs szükség, az (EU) 2018/1972 irányelv 43. cikkével összhangban változatlanul 6 hónapon belül kell megadni. Kártérítésre jogosultak azok az üzemeltetők, amelyeket az alkalmazandó határidők túllépése okán az illetékes hatóság engedélyekre és szolgalmi jogokra vonatkozó késedelmes eljárása miatt kár ér.

(41)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet 7. cikkének végrehajtására egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 39 megfelelően kell gyakorolni. Az engedélyekre vonatkozó követelmény alóli, uniós szinten végrehajtási jogi aktusban meghatározott mentességek bizonyos meghatározott feltételek mellett alkalmazhatók az infrastruktúra különböző kategóriáira (például tartóoszlopokra, antennákra, oszlopokra és föld alatti kábelekre), amelyekhez előzetes építési engedély, ásási engedély vagy más típusú engedély írható elő. Ezek a meglévő karbantartási munkák műszaki korszerűsítésére vagy az új infrastruktúra telepítésére, a kisebb építési munkákra, például árokásásra, és az engedélyek megújítására is alkalmazhatók.

(42)Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen engedélyek és szolgalmi jogok megadására vonatkozó eljárásokat észszerű határidőn belül lefolytassák – amint az bizonyos nemzeti szintű korszerűsítési és helyes közigazgatási gyakorlatokból is kitűnik – meg kell határozni az adminisztráció egyszerűsítésének elveit. Ennek többek között magában kell foglalnia az előzetes engedélyezési kötelezettségnek azokra az esetekre való korlátozását, amelyekben ez elengedhetetlen, valamint az illetékes hatóságok bizonyos idő elteltét követően hallgatólagosan megadott jóváhagyását. Ezen túlmenően a kiépítési projektek azon kategóriái esetében, amelyek az uniós jog alapján mentesülnek az engedélyezés alól, nem lehet követelmény a nemzeti jog szerinti engedélyezés.

(43)A rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemei kiépítésének megkönnyítése érdekében az engedélyhez kapcsolódó díjaknak – a szolgalmi jogok kivételével – az (EU) 2018/1972 irányelv 16. cikkében meghatározott elveknek megfelelően az engedélykérelmek feldolgozásával kapcsolatos adminisztratív költségekre kell korlátozódniuk. A szolgalmi jogok esetében az (EU) 2018/1972 irányelv 42. és 43. cikkében megállapított rendelkezések alkalmazandók.

(44)Az (EU) 2022/2481 határozatban rögzített célok teljesítése érdekében 2030-ig a helyhez kötött szolgáltatásokat igénybe vevő minden végfelhasználóra gigabites hálózatnak kell kiterjednie a hálózati végpontig, és minden lakott területre olyan új generációs vezeték nélküli nagy sebességű hálózatnak kell kiterjednie, amely legalább az 5G-vel egyenértékű teljesítménnyel rendelkezik, a technológiasemlegesség elvével összhangban. Meg kell könnyíteni, hogy a gigabites hálózatok elérjenek a végfelhasználóig, különösen az épületen belüli, optikai technológia fogadására kész fizikai infrastruktúra révén. Az épületek építése során a minialépítmények biztosítása csak korlátozott többletköltséggel jár, míg az épületek gigabites infrastruktúrával való felszerelése a gigabites hálózat kiépítési költségeinek jelentős részét képezheti. Ezért minden új és jelentős felújítás alá vont épületet fel kell szerelni fizikai infrastruktúrával és épületen belüli optikai kábelezéssel, ami lehetővé teszi a végfelhasználók gigabites sebességhez való csatlakozását. Az új építésű és a jelentős felújítás alá vont többlakásos épületeket is fel kell szerelni olyan hozzáférési ponttal, amely hozzáférhető egy vagy több, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozás számára. Az épületfejlesztőknek továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy minden lakásból vezessenek üres alépítmények a többlakásos épületen belül vagy azon kívül elhelyezett hozzáférési pontig. A végfelhasználói helyen található meglévő épületek jelentős, az energiahatékonyság javítását célzó felújítása (a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 40 értelmében) lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket az épületeket optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, épületen belüli optikai kábelezéssel, valamint többlakásos épületek esetében hozzáférési ponttal szereljék fel.

(45)Egy épület optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, hozzáférési ponttal, illetve épületen belüli optikai kábelezéssel való felszerelésének lehetősége a költségek tekintetében aránytalannak tekinthető, nevezetesen az új egylakásos épületek vagy a jelentős felújítási munkák alá vont épületek esetében. Ezt olyan objektív indokok támaszthatják alá, mint például a testre szabott költségbecslések, a helyszínnel kapcsolatos gazdasági okok, a városi örökség megóvásával kapcsolatos vagy környezeti okok (például a bizonyos kategóriába sorolt műemlékek esetében).

(46)A potenciális vásárlóknak és bérlőknek képesnek kell lenniük azonosítani azokat az épületeket, amelyeket felszereltek optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, hozzáférési ponttal és épületen belüli optikai kábelezéssel, és ebből fakadóan jelentős költségmegtakarítási potenciállal rendelkeznek. Az épületek optikai technológia fogadására kész infrastruktúrával való ellátását is elő kell mozdítani. A tagállamoknak ezért e rendelettel összhangban kötelező „optikai technológia fogadására kész” címkét kell kidolgozniuk az ilyen infrastruktúrával, hozzáférési ponttal és épületen belüli optikai kábelezéssel felszerelt épületekre vonatkozóan.

(47)Az egy adott területen gigabites hálózatokat kiépítő nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozások jelentős méretgazdaságosságot érhetnek el, ha a meglévő fizikai infrastruktúra használatával és az érintett terület helyreállításával hálózatukat egészen az épületek hozzáférési pontjáig ki tudják építeni. Ezt attól függetlenül lehetővé kell tenni, hogy adott előfizető kifejezett érdeklődést nyilvánított-e az adott időpontban a szolgáltatás iránt; ennek azonban az a feltétele, hogy a magántulajdonra gyakorolt hatás minimális legyen. Azt követően, hogy a hálózat végpontja eljutott a hozzáférési pontig, a további előfizetők csatlakoztatása jóval alacsonyabb költséggel valósítható meg, különösen az optikai technológia fogadására kész, épületen belüli vertikális szegmenshez való hozzáféréssel, ha ez már létezik. Ez a cél akkor is teljesül, ha magában az épületben már rendelkezésre áll a gigabites hálózat, amelyhez átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáfér bármely nyilvános hírközlő hálózat szolgáltatója, amely az épületben aktív előfizetővel rendelkezik. Ez a helyzet állhat fenn különösen azokban a tagállamokban, amelyek intézkedéseket hoztak az (EU) 2018/1972 irányelv 44. cikke alapján.

(48)Annak érdekében, hogy a gigabites hálózatok a végfelhasználók rendelkezésére álljanak, az új építésű és a jelentős felújítás alá vont épületeket optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, épületen belüli optikai kábelezéssel, valamint többlakásos épületek esetében hozzáférési ponttal kell felszerelni. A tagállamoknak e cél eléréséhez rendelkezniük kell bizonyos mozgástérrel. E tekintetben ez a rendelet nem törekszik a kapcsolódó költségekre vonatkozó szabályok harmonizálására sem, ideértve többek között az épületek optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, épületen belüli optikai kábelezéssel és hozzáférési ponttal való felszerelésével járó költségek megtérítését.

(49)A szubszidiaritás elvével összhangban és a nemzeti körülmények figyelembevétele érdekében a tagállamoknak kell elfogadniuk az új építésű vagy jelentős felújítás alá vont épületek optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával és épületen belüli optikai kábelezéssel, az új épületek és a jelentős felújítás alá vont többlakásos épületek esetében pedig hozzáférési ponttal való felszereléséhez szükséges szabványokat vagy műszaki előírásokat. Ezeknek a szabványoknak vagy műszaki előírásoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk: az épületek hozzáférési pontjára vonatkozó előírások; az optikai interfészre vonatkozó előírások; a kábelekre vonatkozó előírások; a csatlakozókra vonatkozó előírások; a csővezetékekre, illetve mikrocsövekre vonatkozó előírások; az elektromos kábelezéssel való interferencia kiküszöböléséhez szükséges műszaki előírások és a minimális hajlítási sugár. A tagállamoknak az építési engedélyek kiadását attól kellene függővé tenniük, hogy az új épület építése, vagy a jelentős felújítási munkák kapcsán építési engedélyhez kötött adott projekt hitelesített vizsgálati jegyzőkönyv alapján megfelel-e a szabványoknak vagy műszaki előírásoknak. A tagállamoknak tanúsítási rendszereket is létre kell hozniuk a szabványoknak vagy műszaki előírásoknak való megfelelés igazolása, valamint az „optikai technológia fogadására kész” címkére való jogosultság céljából. Ezen túlmenően az e rendelet alapján létrehozott tanúsítási rendszerrel kapcsolatos növekvő bürokrácia elkerülése érdekében a tagállamoknak figyelembe kell venniük a 2010/31/EU irányelv szerinti tanúsítási rendszerekre alkalmazott eljárási követelményeket, és azt is mérlegelniük kell, hogy lehetőséget nyújtanak-e a két kérelmezési eljárás együttes megindítására.

(50)Tekintettel a digitális társadalmi befogadásból fakadó társadalmi előnyökre, valamint figyelembe véve a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésének gazdasági vetületeit, ha a végfelhasználó helyiségeinek kiszolgálására nem áll rendelkezésre optikai technológia fogadására kész passzív vagy aktív infrastruktúra, és nincsenek olyan alternatívák sem, amelyekkel biztosítani lehetne az előfizető számára a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférést, akkor bármely nyilvános hírközlő hálózat szolgáltatójának jogosultnak kell lennie arra, hogy hálózatát saját költségén kiépítse a magántulajdonú helyiségig, feltéve, hogy minimalizálja ennek a magántulajdonra gyakorolt hatását, lehetőség szerint például azzal, hogy az épületben már rendelkezésre álló fizikai infrastruktúrát veszi igénybe, vagy biztosítja az érintett területek teljes helyreállítását.

(51)Az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférési kérelmeknek e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, míg az optikai kábelezéshez való hozzáférési kérelmeknek az (EU) 2018/1972 irányelv hatálya alá kell tartozniuk. Ezen túlmenően az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés megtagadható, ha az épületen belüli optikai kábelezéshez való hozzáférést tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek – többek között méltányos árak – mellett bocsátják rendelkezésre.

(52)A megközelítések következetességének biztosítása érdekében a Bizottság a BEREC-kel szoros együttműködésben iránymutatást adhatna az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról, beleértve többek között a kapcsolódó feltételeket. Az iránymutatás elkészítése során megfelelően figyelembe kell venni az érdekelt felek és a nemzeti vitarendezési testületek véleményét.

(53)A korszerű és gyors közigazgatási eljárások előmozdítása, valamint a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló eljárások költségeinek és időigényének csökkentése érdekében az egyablakos információs pontok szolgáltatásait teljes mértékben online kell nyújtani. E célból az egyablakos információs pontoknak könnyű hozzáférést kell biztosítaniuk a szükséges digitális eszközökhöz, például internetes portálokhoz, digitális platformokhoz és digitális alkalmazásokhoz. Az eszközöknek hatékony hozzáférést kell biztosítaniuk a meglévő fizikai infrastruktúrára és a tervezett építési munkákra vonatkozó minimális információkhoz, valamint lehetőséget kell nyújtaniuk az információkérésre. Az ilyen digitális eszközöknek hozzáférést kell biztosítaniuk az engedélyek és a szolgalmi jogok megadását szolgáló elektronikus közigazgatási eljárásokhoz, valamint az alkalmazandó feltételekről és eljárásokról szóló kapcsolódó információkhoz is. Ha egy tagállamban egynél több egyablakos információs pontot hoznak létre, valamennyi egyablakos információs pontnak elektronikus úton, egy egységes nemzeti digitális kapun keresztül könnyen és zökkenőmentesen hozzáférhetőnek kell lennie. Ennek a kapunak közös felhasználói interfésszel kell rendelkeznie, amely révén hozzáférhetők az online egyablakos információs pontok. Az egységes nemzeti digitális kapunak meg kell könnyítenie az üzemeltetők és az egyablakos információs pontok feladatait ellátó illetékes hatóságok közötti interakciót.

(54)Az egyablakos információs pont feladatainak ellátása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok helyi, regionális vagy nemzeti szinten már esetlegesen rendelkezésre álló digitális eszközökre – például internetes portálokra, digitális platformokra és digitális alkalmazásokra – támaszkodjanak, illetve szükség esetén tökéletesítsék azokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek. Ez magában foglalja az egységes nemzeti digitális kapun keresztül történő hozzáférést és az e rendeletben meghatározott valamennyi funkció elérhetőségét. A minimális, „egyszeri adatszolgáltatás” és a pontosság elveinek való megfelelés érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok adott esetben több, az egyablakos információs pontokat támogató digitális platformot vagy alkalmazást integráljanak. Ennek megfelelően például az egyablakos információs pontokat a meglévő fizikai infrastruktúrát illetően támogató digitális platformok vagy alkalmazások összekapcsolhatók, illetve teljesen vagy részben integrálhatók a tervezett építési munkákra és az engedélyek megadására szolgáló platformokkal vagy alkalmazásokkal.

(55)Az e rendelet szerinti egyablakos információs pontok hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamok kötelesek megfelelő erőforrásokat biztosítani, továbbá gondoskodni az egy adott földrajzi területre vonatkozó releváns információk könnyű hozzáférhetőségéről. Az információkat megfelelő szintű részletességgel – többek között például a helyi kataszter szintjén – kell feltüntetni ahhoz, hogy a kijelölt feladatoknak megfelelően maximalizálni lehessen a hatékonyságot. E tekintetben a tagállamok – a meglévő struktúrák kihasználása és a felhasználói előnyök maximalizálása érdekében – mérlegelhetik a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 6. cikke szerinti egyablakos ügyintézési pontokkal és egyéb tervezett vagy meglévő e-közigazgatási megoldásokkal kialakítható szinergiákat és méretgazdaságosságot. Hasonlóképpen, az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 42 előírt egységes digitális kapunak kapcsolódnia kell az egyablakos információs pontokhoz.

(56)Az egységes nemzeti digitális kapu, az egyablakos információs pontok és az e rendelet rendelkezéseinek való megfeleléshez szükséges digitális eszközök létrehozásának költségeihez teljes egészében vagy részben támogatást nyújthatnak uniós alapok, például: Európai Regionális Fejlesztési Alap – egyedi célkitűzés: egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális IKT-összekapcsoltság előmozdításával 43 ; Digitális Európa program 44 – egyedi célkitűzés: Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás; valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pillérei 45 – digitális transzformáció és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kkv-kat magában foglaló, jól működő belső piacot, feltéve, hogy a szóban forgó költségek megfelelnek a célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak.

(57)Amennyiben a fizikai infrastruktúrához való hozzáférésről vagy az építési munkák összehangolásáról folytatott kereskedelmi tárgyalások során nem jön létre megállapodás a műszaki és kereskedelmi feltételekről, a kérelmek indokolatlan elutasításának és az észszerűtlen feltételek kikényszerítésének az elkerülése érdekében a felek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti vitarendezési testülethez forduljanak, amelynek határozata kötelező erővel bír a felekre nézve. Az összehangolt építési munkákhoz való hozzáférésért szabható árak vagy a költségmegosztás meghatározása során a vitarendezési testületnek garantálnia kell, hogy a hozzáférést biztosító fél és az építési munkákat tervező hálózatüzemeltetők méltányos lehetőséget kapjanak a fizikai infrastruktúrájukhoz való hozzáférésnyújtás vagy a tervezett építési munkák összehangolása kapcsán felmerülő költségeik megtéríttetésére. Ennek során figyelembe kell venni a vonatkozó bizottsági iránymutatást, az egyedi nemzeti szintű feltételeket, az esetlegesen bevezetett árszabási struktúrákat, valamint a nemzeti szabályozó hatóság által előírt bármilyen korábbi jogorvoslatot. A vitarendezési testületnek figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen hatást gyakorolna az igényelt hozzáférés biztosítása vagy a tervezett építési munkák összehangolása a hozzáférést biztosító fél vagy az építési munkákat tervező hálózatüzemeltetők üzleti tervére, ideértve az általuk eszközölt vagy tervezett – különösen a kérelem tárgyát képező fizikai infrastruktúrába történő – beruházásokat is.

(58)A hálózatkiépítés késedelmének elkerülése érdekében a nemzeti vitarendezési testületnek a vitát időben, de a vitarendezési kérelem kézhezvételétől számítva a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáféréssel kapcsolatos viták esetében mindenképpen legkésőbb négy hónapon belül, a fizikai infrastruktúra átláthatóságával, a tervezett építési munkák összehangolásával és a tervezett építési munkák átláthatóságával kapcsolatos viták esetében pedig legkésőbb egy hónapon belül rendeznie kell. A vitarendezés késedelmét indokló kivételes körülmények – például a döntéshozatalhoz szükséges információk vagy dokumentumok elégtelensége, ideértve azon egyéb illetékes hatóságok véleményét is, amelyekkel konzultálni kell, vagy az ügy rendkívüli bonyolultsága – kívül eshetnek a vitarendezési testületek hatáskörén.

(59)Amennyiben a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítése kapcsán jogviták merülnek fel a fizikai infrastruktúrákhoz való hozzáféréssel, a tervezett építési munkákkal vagy az ezekre vonatkozó információkkal kapcsolatban, a vitarendezési testületnek módjában kell, hogy álljon e vitákat kötelező erejű határozat útján rendezni. Az említett testület általi határozathozatal azonban nem sértheti egyik fél azon lehetőségét sem, hogy az ügyet bíróság elé vigye, vagy hogy a hivatalos vitarendezést megelőző vagy azzal párhuzamos békéltetési mechanizmusban működjön közre, amely közvetítés vagy további eszmecserék formáját öltheti.

(60)A szubszidiaritás elvének megfelelően ez a rendelet nem sértheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy – a hatás- és jogkörök megosztásának nemzeti alkotmányos rendszerével és az ezen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – az ezen rendeletben előírt szabályozási feladatokat az ellátásukra leginkább alkalmas hatóságokra ruházzák. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy meglévő szervet jelöljenek ki, vagy a feladatokat a 2014/61/EU irányelv alapján már kijelölt illetékes szervekre ruházzák. Az illetékes szervre vagy szervekre ruházott feladatokra vonatkozó információkat az egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni, és be kell jelenteni a Bizottságnak, kivéve, ha erre a 2014/61/EU irányelv alapján már sor került. A tagállamok arra vonatkozó mérlegelési jogköre, hogy az egyablakos információs pont feladatainak ellátására egynél több illetékes szervet jelölnek ki, nem befolyásolhatja azon képességüket, hogy e feladatokat hatékonyan elvégezzék.

(61)A kijelölt nemzeti vitarendezési testületnek és az egyablakos információs pont feladatait ellátó illetékes szervnek biztosítania kell az érintett felekkel szembeni pártatlanságot, függetlenséget és a felektől való szervezeti elkülönítést, jogköreit pártatlanul, átláthatóan és kellő időben kell gyakorolnia; valamint rendelkeznie kell a megfelelő hatáskörökkel és erőforrásokkal.

(62)A tagállamoknak megfelelő, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk az e rendeletnek vagy az illetékes szervek által elfogadott kötelező erejű határozatnak való meg nem felelés esetére, ideértve azokat az eseteket is, amikor a hálózatüzemeltető vagy a közigazgatási szerv az egyablakos információs ponton keresztül tudatosan vagy súlyosan gondatlanul ad félrevezető, téves vagy hiányos információkat.

(63)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a rendkívül nagy kapacitású hálózatok fogadására alkalmas fizikai infrastruktúrák Unió-szerte történő kiépítésének elősegítését, a tagállamok a fennálló eltérő megközelítések és a 2014/61/EU irányelv lassú és nem hatékony átültetése miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, a hálózatkiépítés léptéke és a szükséges beruházások miatt azonban e célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(64)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, így e rendelet különösen a magánélethez és az üzleti titkok védelméhez való jog, a vállalkozás szabadsága, a tulajdonhoz való jog és a hatékony jogorvoslathoz való jog maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítására törekszik. E rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(65)Ez a rendelet a 2014/61/EU irányelv hatálya alá tartozó valamennyi területet érintően tartalmaz rendelkezéseket, ezért az említett irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(66)A hatálybalépés és az alkalmazás közötti hathónapos időszak célja, hogy elegendő idő álljon a tagállamok rendelkezésére annak biztosítására, hogy nemzeti jogszabályaik ne akadályozzák e rendelet egységes és hatékony alkalmazását. A hathónapos időszak nem érinti az e rendeletben meghatározott egyes rendelkezések késleltetett alkalmazására vonatkozó különös szabályokat. A tagállamoknak e rendelet alkalmazásának kezdetéig vissza kell vonniuk a rendelettel átfedésben lévő vagy azzal ellentétes nemzeti rendelkezéseket. Ami új jogszabályok ezen időszak alatti elfogadását illeti, az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdéséből következik, hogy a tagállamok kötelesek lojálisan együttműködni, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely ellentétes a jövőbeli uniós jogszabályokkal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet célja a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésének megkönnyítése és ösztönzése, ennek érdekében pedig a meglévő fizikai infrastruktúra közös használatának előmozdítása és az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítéséhez szükséges feltételek megteremtése oly módon, hogy a szóban forgó hálózatok kiépítése gyorsabban és kisebb költségek mellett legyen megvalósítható.

(2) Ha e rendelet bármelyik rendelkezése ellentétes az (EU) 2018/1972 irányelv vagy a 2002/77/EK irányelv valamely rendelkezésével, akkor ez utóbbi irányelvek vonatkozó rendelkezései az irányadók és alkalmazandók.

(3) A tagállamok az uniós joggal összhangban fenntarthatják az e rendeletben megállapítottaknál részletesebb rendelkezéseket tartalmazó intézkedéseiket, illetve bevezethetnek ilyen intézkedéseket, ha azok a meglévő fizikai infrastruktúra közös használatát vagy az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítését mozdítják elő.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukba a 3. cikk (3) és (6) bekezdésében, a 4. cikk (4) bekezdésében, az 5. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, valamint a 8. cikk (7) és (8) bekezdésében megállapítottaktól eltérő rendelkezéseket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/1972 irányelv fogalommeghatározásai alkalmazandók.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.„hálózatüzemeltető”:

a)az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott üzemeltető;

b)a következő szolgáltatások nyújtására szánt fizikai infrastruktúrát biztosító vállalkozás:

i. a következők termelésével, szállításával vagy elosztásával kapcsolatos szolgáltatások:

– gáz;

– villamos energia (ezen belül a közvilágítás);

– fűtés;

– víz előállítása, szállítása vagy elosztása – beleértve a szennyvízelvezetést vagy -tisztítást is – és vízelvezető rendszerek;

ii. közlekedési szolgáltatások, beleértve a vasúti, közúti, kikötői és repülőtéri szolgáltatásokat is;

2.„fizikai infrastruktúra”:

a)egy hálózat bármely olyan eleme, amely a hálózat más elemeinek fogadására szolgál anélkül, hogy maga is a hálózat aktív elemévé válna; ilyenek például a csővezetékek, a tartóoszlopok, az alépítmények, az ellenőrzőkamrák, az ellenőrzőaknák, a szekrények, az antennaszerkezetek, a tornyok és az oszlopok, valamint az épületek vagy épületek bejáratai, továbbá bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat, a villanypóznákat, az utcai jelzéseket, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat, a busz- és villamosmegállókat és a metróállomásokat;

b)amennyiben nem valamely hálózat részei, és a közigazgatási szervek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak: épületek, épületek bejáratai, valamint bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat, a villanypóznákat, az utcai jelzéseket, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat, a busz- és villamosmegállókat és a metróállomásokat.

Az elektronikus kábelek – a sötétszálat is beleértve –, valamint az emberi fogyasztásra szánt, az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 2. cikkének 1. pontjában meghatározott víz szállítására használt hálózati elemek e rendelet értelmében nem minősülnek fizikai infrastruktúrának;

3. „építési munkák”: olyan építési, illetve közművesítési munkák, amelyek összességében vett eredménye önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció ellátására, és amely egy fizikai infrastruktúra legalább egy elemét érinti;

4. „közigazgatási szerv”: állam, regionális vagy helyi hatóság, közjogi intézmény, illetve egy vagy több ilyen hatóság vagy egy, vagy több ilyen közjogi intézmény szövetsége;

5. „közjogi intézmény”: olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a)kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b)jogi személyiséggel rendelkezik;

c)teljes egészében vagy legnagyobb részben az állam, regionális vagy helyi hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény finanszírozza; vagy irányítása az említett hatóságok vagy szervek felügyelete alatt áll; vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amelynek esetében a tagok többségét állami, regionális vagy helyi hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

6. „épületen belüli fizikai infrastruktúra”: a végfelhasználói helyen található fizikai infrastruktúra vagy létesítmény, ideértve a vezetékes, illetve a vezeték nélküli hozzáférési hálózatok fogadására szánt, közös tulajdonban lévő elemeket is, amennyiben ezek a hozzáférési hálózatok alkalmasak elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására és az épület hozzáférési pontjának a hálózat végpontjával való összekapcsolására;

7. „épületen belüli optikai kábelezés”: a végfelhasználói helyen található optikai kábelek, ideértve a közös tulajdonban lévő elemeket is, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását és az épület hozzáférési pontjának a hálózat végpontjával való összekapcsolását szolgálják;

8. „optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra”: optikai szálas elemek fogadására szánt, épületen belüli fizikai infrastruktúra;

9. „jelentős felújítási munkák”: a végfelhasználói helyen végzett olyan építési vagy közművesítési munkák, amelyek magukban foglalják az épületen belüli teljes fizikai infrastruktúra vagy annak jelentős része szerkezeti változtatásait, és építési engedélyt igényelnek;

10. „engedély”: egy vagy több illetékes hatóság egyidejűleg vagy egymást követően hozott kifejezett vagy hallgatólagos határozata vagy határozatai, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy vállalkozás a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek kiépítéséhez szükséges építési vagy közművesítési munkákat végezzen;

11. „hozzáférési pont”: az épületen belül vagy kívül elhelyezkedő, elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező egy vagy több vállalkozás számára hozzáférhető azon fizikai pont, amely lehetővé teszi az optikai technológia fogadására kész, épületen belüli infrastruktúrához való csatlakozást.

3. cikk

A meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés

(1) Az üzemeltető írásbeli kérésére a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közigazgatási szerveknek vagy a hálózatüzemeltetőknek a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítése céljából tisztességes és észszerű feltételek – többek között méltányos árak – mellett teljesíteniük kell az adott fizikai infrastruktúrához való hozzáférés iránti valamennyi észszerű kérelmet. A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közigazgatási szerveknek minden észszerű hozzáférési kérelmet megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell teljesíteniük. Az ilyen írásbeli kérelmekben pontosan meg kell jelölni, hogy a fizikai infrastruktúrának mely elemei tekintetében kérelmezik a hozzáférést, megjelölve a konkrét határidőket is.

(2) A hozzáférés biztosításáért szabható árak meghatározására vonatkozó tisztességes és észszerű feltételek részeként a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó hálózatüzemeltetőknek és közigazgatási szerveknek figyelembe kell venniük a következőket:

a)annak biztosítása, hogy a hozzáférést nyújtó félnek méltányos lehetősége legyen a fizikai infrastruktúrájához való hozzáférésnyújtás kapcsán felmerülő költségei megtéríttetésére, figyelembe véve azokat az egyedi nemzeti szintű feltételeket, illetve esetleges árszabási struktúrákat, amelyek célja a tisztességes költségmegtéríttetési lehetőség biztosítása; az elektronikus hírközlő hálózatok esetében a nemzeti szabályozó hatóság által előírt korrekciós intézkedéseket is figyelembe kell venni,

b)a kért hozzáférés hatása a hozzáférést nyújtó fél üzleti tervére, beleértve az azon fizikai infrastruktúrába eszközölt beruházásokat is, amelyhez a hozzáférést kérelmezik;

c)az üzemeltetők fizikai infrastruktúrájához való hozzáférés konkrét esetében az adott beruházások gazdasági életképessége, alapul véve ehhez a kockázati profilt, a beruházás megtérülésére vonatkozó esetleges ütemezést, a hozzáférés downstream versenyre gyakorolt esetleges hatását, illetve annak következtében az árakra és a megtérülésre gyakorolt hatást, a hozzáférés kérelmezésekor a hálózati eszközök esetleges értékcsökkenését, a beruházás megvalósításakor készített, azt alátámasztó esetleges üzleti esettanulmányt, különösen ha annak tárgyát a konnektivitás biztosítására használt fizikai infrastruktúra képezi, valamint a hozzáférést igénylő fél számára korábban kínált, fizikai infrastruktúra kiépítését célzó esetleges társberuházási ajánlatokat vagy közös kiépítési lehetőségeket, nevezetesen az (EU) 2018/1972 irányelv 76. cikke alapján.

(3) A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó hálózatüzemeltetők és közigazgatási szervek az alábbi feltételek közül egy vagy több alapján megtagadhatják az adott fizikai infrastruktúrához való hozzáférést:

a)a fizikai infrastruktúra, amelyhez a hozzáférést igényelték, technikai szempontból alkalmatlan a (2) bekezdésben említett rendkívül nagy kapacitású hálózatok bármely elemének fogadására;

b)nem áll rendelkezésre elegendő szabad hely a (2) bekezdésben említett rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek fogadására, figyelembe véve a hozzáférést biztosító fél megfelelően bizonyított, jövőben felmerülő helyigényét is;

c)biztonsági és közegészségügyi aggályok állnak fenn;

d)bármely érintett hálózat, így különösen a kritikus jelentőségű nemzeti infrastruktúra integritása és biztonsága tekintetében aggályok merülnek fel;

e)a tervezett elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak az ugyanazon fizikai infrastruktúrán keresztül nyújtott egyéb szolgáltatásokkal való súlyos interferenciájának a kockázata áll fenn; vagy

f)az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való nagykereskedelmi fizikai hozzáférés céljára ugyanazon hálózatüzemeltető által biztosított, rendkívül nagy kapacitású hálózatok szolgáltatására alkalmas, életképes alternatív eszközök állnak rendelkezésre, feltéve, hogy e hozzáférést tisztességes és észszerű feltételek mellett kínálják.

A hozzáférés megtagadása esetén a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó hálózatüzemeltető vagy közigazgatási szerv a hiánytalan hozzáférési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásban tájékoztatja a hozzáférést igénylő felet a megtagadás konkrét és részletes indokairól.

(4) A tagállamok létrehozhatnak egy szervet, amely koordinálja a közigazgatási szervek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló fizikai infrastruktúrához való hozzáférési kérelmeket, jogi és technikai tanácsadást nyújt a hozzáférési feltételekről folytatott tárgyalásokhoz, és a 10. cikkben említett egyablakos információs ponton keresztül megkönnyíti az információszolgáltatást.

(5) Azokra a fizikai infrastruktúrákra, amelyekre már vonatkoznak a nemzeti szabályozó hatóságok által az (EU) 2018/1972 irányelv alapján előírt hozzáférésnyújtási kötelezettségek vagy az uniós állami támogatási szabályok alkalmazásából eredő hozzáférésnyújtási kötelezettségek, mindaddig nem vonatkoznak a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek, amíg az ilyen hozzáférésnyújtási kötelezettségek fennállnak.

(6) Az épületeket vagy a bizonyos kategóriába sorolt épületeket tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közigazgatási szerveknek építészeti, történelmi, vallási vagy természeti értékük miatt, illetve közbiztonsági, biztonsági és egészségügyi okokból lehetőségük van nem alkalmazni az (1), (2) és (3) bekezdést a szóban forgó épületekre, illetve épületkategóriákra. A tagállamok kellően alátámasztott és arányos indokok alapján azonosítják a területükön található ilyen épületeket vagy épületkategóriákat. Az ilyen épületekre vagy épületkategóriákra vonatkozó információkat az egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(7) Az üzemeltetők jogosultak az elektronikus hírközlő hálózatokon, illetve a kapcsolódó eszközökön kívül egyéb hálózatok kiépítése céljára is hozzáférést biztosítani fizikai infrastruktúrájukhoz.

(8) Ez a cikk nem érinti a fizikai infrastruktúra tulajdonosának tulajdonjogát – amennyiben nem maga a halózatüzemeltető vagy a közigazgatási szerv a tulajdonos –, sem bármely egyéb harmadik félnek – így például az érintett földtulajdonosoknak vagy magáningatlanok tulajdonosainak – a tulajdonjogát.

(9) Az érdekelt felekkel, a nemzeti vitarendezési testületekkel és adott esetben az érintett ágazatokban működő egyéb illetékes uniós szervekkel vagy ügynökségekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság a BEREC-kel szoros együttműködésben iránymutatást adhat e cikk alkalmazására vonatkozóan.

4. cikk

A fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság

(1) A fizikai infrastruktúrához való hozzáférésnek a 3. cikk szerinti kérelmezése céljából – kérelemre – minden üzemeltető jogosult az egyablakos információs ponton keresztül elektronikus formában hozzáférni a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozó, alábbi minimális információkhoz:

a)georeferenciával ellátott elhelyezkedés és útvonal;

b)az infrastruktúra típusa és aktuális felhasználása;

c)ügyintézési pont.

E minimális információkat haladéktalanul, arányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett, de mindenképpen legkésőbb az információkérés benyújtását követő 15 napon belül hozzáférhetővé kell tenni.

Az e cikk alapján információkhoz való hozzáférést kérő üzemeltetőknek meg kell határozniuk azt a területet, ahol rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítését tervezik.

A minimális információkhoz való hozzáférés csak akkor korlátozható, ha az a közigazgatási szervek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, bizonyos kategóriába sorolt épületek biztonságára, a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a közegészségre és a közbiztonságra, a bizalmas adatkezelésre, illetve üzemi és üzleti titkokra tekintettel szükséges.

(2) A hálózatüzemeltetőknek és a közigazgatási szerveknek az (1) bekezdésben említett minimális információkat az egyablakos információs ponton keresztül és elektronikus formában [HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA + 12 HÓNAP]-ig kell rendelkezésre bocsátaniuk. A hálózatüzemeltetők és a közigazgatási szervek ugyanezen feltételek mellett haladéktalanul rendelkezésre bocsátják a szóban forgó információk frissítéseit és minden új, az (1) bekezdés szerinti minimális információt.

(3) Az üzemeltető kifejezett kérésére a hálózatüzemeltetők és a közigazgatási szervek eleget tesznek a fizikai infrastruktúrájuk konkrét elemeire irányuló helyszíni vizsgálat iránti észszerű kérelmeknek. A kérelemben pontosan meg kell határozni a fizikai infrastruktúra azon elemeit, amelyeket a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítése érint. A fizikai infrastruktúra meghatározott elemeinek helyszíni vizsgálatát arányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett, a kérelem kézhezvételének napjától számított egy hónapon belül és az (1) bekezdés negyedik albekezdése szerinti korlátozásoknak megfelelően kell elvégezni.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni a nemzeti jogban meghatározott kritikus nemzeti infrastruktúrára.

Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó:

a)olyan fizikai infrastruktúra esetében, amely technikai szempontból alkalmatlan rendkívül nagy kapacitású hálózatok vagy kapcsolódó eszközök kiépítésére; vagy

b)olyan konkrét esetekben, amikor az egyes meglévő fizikai infrastruktúrákra vonatkozó, az (1) bekezdés első albekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség a tagállamok által végzett részletes költség-haszon elemzés és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján aránytalan lenne.

Az ilyen kivételekre vonatkozó információkat az egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(5) Az információkhoz e cikk alapján hozzáférést szerző üzemeltetőknek megfelelő intézkedéseket kell tenniük a bizalmas adatkezelés és az üzemi és üzleti titok tiszteletben tartása érdekében.

5. cikk

Az építési munkák összehangolása

(1) Minden hálózatüzemeltető jogosult arra, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítése tekintetében tárgyalásokat folytasson az üzemeltetőkkel az építési munkák összehangolásáról – többek között a költségek megosztásáról – szóló megállapodásokról.

(2) A teljes egészében vagy részben közpénzből finanszírozott építési munkákat közvetlenül vagy közvetett módon végző, vagy végezni tervező hálózatüzemeltetőknek átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell eleget tenniük az üzemeltetők minden olyan, az építési munkák összehangolására irányuló észszerű írásbeli kérelmének, amelynek célja rendkívül nagy kapacitású hálózatok vagy kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítése.

Az ilyen kérelmeknek eleget kell tenni, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a)a szóban forgó építési munkákat eredetileg tervező hálózatüzemeltetőnél nem merülnek fel megtéríthetetlen többletköltségek – ideértve a késedelem miatti többletköltségeket is – a költségek érintett felek közötti megosztásáról való megállapodás lehetőségének sérelme nélkül;

b)az építési munkákat eredetileg tervező hálózatüzemeltető továbbra is ellenőrzést gyakorol a munkák összehangolása felett;

c)az összehangolás iránti kérelmet mielőbb, ha pedig engedélyre van szükség, legkésőbb két hónappal azelőtt nyújtják be, hogy a végleges projektet benyújtanák engedélyezésre az illetékes hatóságokhoz.

(3) A valamely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozás által egy másik nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozáshoz benyújtott, építési munkák összehangolására irányuló kérelem akkor tekinthető észszerűtlennek, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)a kérelem olyan területre vonatkozik, amely kapcsán sor került az alábbiak egyikére:

i.a széles sávú hálózatok – köztük a rendkívül nagy kapacitású hálózatok – hatókörének előrejelzése az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikkének (1) bekezdése szerint;

ii.az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikkének (3) bekezdése szerinti felkérés rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatos szándék bejelentésére;

iii.nyilvános konzultáció az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazásáról;

b)a kérelmező vállalkozás az a) pontban felsoroltak közül az összehangolás iránti kérelem szerinti időszakot érintő, egyik legutóbb lefolytatott eljárás révén sem fejezte ki azon szándékát, hogy rendkívül nagy kapacitású hálózatokat építsen ki az a) pontban említett területen.

Ha az összehangolás iránti kérelem az első bekezdés alapján minősül észszerűtlennek, az építési munkák összehangolását megtagadó nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozásnak olyan fizikai infrastruktúrát kell kiépítenie, amely elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy eleget tegyen harmadik felek esetleges jövőbeli észszerű hozzáférési igényeinek.

(4) A (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni a – például az érték, a méret vagy az időtartam tekintetében – korlátozott hatókörű építési munkákra, sem a kritikus nemzeti infrastruktúrára. A tagállamok kellően alátámasztott és arányos indokok alapján azonosítják az építési munkák azon típusait, amelyek hatóköre korlátozott, vagy amelyek kritikus nemzeti infrastruktúrához kapcsolódnak. Az építési munkák e típusaira vonatkozó információkat az egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(5) Az érdekelt felekkel, a nemzeti vitarendezési testületekkel és adott esetben az érintett ágazatokban működő egyéb illetékes uniós szervekkel vagy ügynökségekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság a BEREC-kel szoros együttműködésben iránymutatást adhat e cikk alkalmazására vonatkozóan.

6. cikk

A tervezett építési munkák átláthatósága

(1) Az építési munkák összehangolásáról szóló, az 5. cikkben említett megállapodásokra irányuló tárgyalások lefolytatása érdekében minden hálózatüzemeltető elektronikus formában, egyablakos információs ponton keresztül elérhetővé teszi legalább a következő minimális információkat:

a)a munkák georeferenciával ellátott helye és típusa;

b)az érintett hálózati elemek;

c)a munkák megkezdésének tervezett időpontja, valamint azok időtartama;

d)adott esetben a végleges projekt illetékes hatóságokhoz engedélyezésre történő benyújtásának várható időpontja;

e)ügyintézési pont.

A hálózatüzemeltető rendelkezésre bocsátja az első albekezdésben említett információkat a fizikai infrastruktúrájához kapcsolódó tervezett építési munkákra vonatkozóan. Erre sort kell keríteni, amint az információ a hálózatüzemeltető rendelkezésére áll, de mindenképpen – és amennyiben engedélyre van szükség – legkésőbb 3 hónappal az engedélykérelem illetékes hatóságokhoz történő első benyújtása előtt.

Az üzemeltetők jogosultak arra, hogy kérésre az első albekezdésben említett minimális információkhoz elektronikus formában, az egyablakos információs ponton keresztül hozzáférjenek. Az információkhoz való hozzáférési kérelemben meg kell határozni azt a területet, ahol a kérelmező üzemeltető rendkívül nagy kapacitású hálózatok vagy kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítését tervezi. Az információkat az információkérés kézhezvételének napjától számított egy héten belül, arányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett rendelkezésre kell bocsátani. A minimális információkhoz való hozzáférés csak a hálózatok biztonsága és integritása, a nemzetbiztonság, a közegészség és a közbiztonság, a bizalmas adatkezelés, illetve az üzemi és üzleti titkok által indokolt mértékben korlátozható.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a – például az érték, a méret vagy az időtartam tekintetében – korlátozott hatókörű építési munkákra, sem a kritikus nemzeti infrastruktúrára, illetve ha ezt nemzetbiztonsági okok vagy vészhelyzet indokolja. A tagállamok kellően alátámasztott és arányos indokok alapján azonosítják azokat az építési munkákat, amelyek hatóköre korlátozott, vagy amelyek kritikus nemzeti infrastruktúrához kapcsolódnak, valamint azokat a vészhelyzeteket és nemzetbiztonsági okokat, amelyek indokolják a tájékoztatási kötelezettség alóli mentességet. Az átláthatósági kötelezettségek alól mentesülő ilyen építési munkákra vonatkozó információkat az egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

7. cikk

Engedélyezési eljárás, beleértve a szolgalmi jogokat is

(1) Az illetékes hatóságok indokolatlanul nem korlátozhatják, nem akadályozhatják és nem tehetik gazdaságilag kevésbé vonzóvá a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök egyetlen elemének kiépítését sem. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítéséhez szükséges engedélyek – beleértve a szolgalmi jogokat is – megadására alkalmazandó feltételekre és eljárásokra vonatkozó szabályok az ország egész területén egységesek legyenek.

(2) Az illetékes hatóságok egyablakos információs ponton keresztül, elektronikus formátumban teszik elérhetővé az engedélyek – beleértve a szolgalmi jogokat is – megadására alkalmazandó feltételekre és eljárásokra vonatkozó valamennyi információt, beleértve a nemzeti vagy uniós jog által előírt egyes engedélyek/szolgalmi jogok vagy valamennyi engedély/szolgalmi jog alóli mentességekre vonatkozó információkat is.

(3) Minden üzemeltető jogosult arra, hogy az egyablakos információs ponton keresztül elektronikus formában engedély vagy szolgalmi jog iránti kérelmet nyújtson be, és információkat hívjon le kérelme státuszáról.

(4) Az illetékes hatóságoknak a kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kell elutasítaniuk az olyan engedélykérelmeket – beleértve a szolgalmi jog iránti kérelmeket is –, amelyekre vonatkozóan az engedélyt kérelmező ugyanazon üzemeltető nem bocsátotta rendelkezésre a minimális információkat a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően az egyablakos információs ponton keresztül.

(5) Az illetékes hatóságok a szolgalmi jogok kivételével az engedélyt a hiánytalan engedélykérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül adják meg vagy utasítják el.

Az engedélyek vagy szolgalmi jogok iránti kérelem hiánytalanságát az illetékes hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül állapítják meg. A kérelem hiánytalannak tekintendő, kivéve, ha az illetékes hatóságok az említett határidőn belül felkérték a kérelmezőt, hogy nyújtsa be a hiányzó információkat.

Az első és a második albekezdés nem érinti az eljárás megfelelő lefolytatására vonatkozóan megállapított egyéb konkrét határidőket és kötelezettségeket, amelyek a nemzeti vagy uniós joggal összhangban és az uniós jognak megfelelően az engedélyezési eljárásra – beleértve a fellebbezési eljárásokat is – alkalmazandók.

Kivételes esetben és a tagállam által meghatározott, kellően alátámasztott indokok alapján az illetékes hatóság hivatalból meghosszabbíthatja az első albekezdésben és a (6) bekezdésben említett négy hónapos határidőt. A meghosszabbítást a lehető legrövidebb időre kell korlátozni. A tagállamoknak meg kell indokolniuk az említett meghosszabbítást, és azt az egyablakos információs pontokon keresztül előzetesen közzé kell tenniük, és arról értesíteniük kell a Bizottságot.

Az engedély vagy szolgalmi jog elutasítását objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumok alapján, kellően meg kell indokolni.

(6) Az (EU) 2018/1972 irányelv 43. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, amennyiben a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítéséhez az engedélyeken felül köz- vagy magántulajdonban lévő ingatlanok felett vagy alatt megadandó szolgalmi jogok szükségesek, e szolgalmi jogokat az illetékes hatóságoknak a kérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül kell megadniuk.

(7) Ha az illetékes hatóság az (5) bekezdés első albekezdésében említett négyhónapos határidőn belül nem válaszol, és e határidőt nem hosszabbítja meg az (5) bekezdés negyedik albekezdése alapján, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. Ez a (6) bekezdésben említett szolgalmi jogok esetében is alkalmazandó.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítése összefüggésében azokat a kategóriákat, amelyek nem képezik az e cikknek megfelelő engedélyezési eljárás tárgyát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 13. cikkben említett eljárás keretében kell elfogadni.

(9) Az illetékes hatóságok a (8) bekezdésben említett elemek kiépítését nem köthetik egyedi területrendezési engedélyhez vagy más előzetes egyedi engedélyhez. Ettől eltérve az illetékes hatóságok engedélyhez köthetik a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek olyan építészeti, történelmi, vallási vagy természeti értéket képviselő épületeken vagy helyszíneken történő kiépítését, amelyek a nemzeti jog értelmében védettek, vagy ha az közbiztonsági okokból szükséges.

(10) A szolgalmi jogok kivételével a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítéséhez szükséges engedélyekre értelemszerűen nem vonatkozhatnak az (EU) 2018/1972 irányelv 16. cikkében előírt, igazgatási költségeket meghaladó díjak.

(11) Valamennyi olyan üzemeltető, amelyet az (5) és a (6) bekezdés szerint alkalmazandó határidők betartásának elmulasztása miatt kár ért, jogosult arra, hogy a nemzeti jognak megfelelően az elszenvedett kárért kártérítésben részesüljön.

8. cikk

Az épületen belüli fizikai infrastruktúra és optikai kábelezés

(1) A végfelhasználói helyen található minden olyan új építésű vagy jelentős felújítási munkák alá vont épületet – ideértve azok közös tulajdonban lévő elemeit is –, amelyre vonatkozóan [HATÁLYBALÉPÉS + 12 HÓNAP] után építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be, egészen a hálózati végpontokig optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, valamint épületen belüli optikai kábelezéssel kell felszerelni.

(2) Minden olyan új építésű vagy jelentős felújítási munkák alá vont többlakásos épületet, amelyre vonatkozóan [HATÁLYBALÉPÉS + 12 HÓNAP] után építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be, hozzáférési ponttal kell felszerelni.

(3) [HATÁLYBALÉPÉS + 12 HÓNAP]-ig a végfelhasználói helyen található minden olyan, a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározottak szerinti jelentős felújítás alá vont épületet – ideértve azok közös tulajdonban lévő elemeit is – egészen a hálózati végpontokig optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, valamint épületen belüli optikai kábelezéssel kell felszerelni. A 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározottak szerinti jelentős felújítás alá vont valamennyi többlakásos épületet hozzáférési ponttal is fel kell szerelni.

(4) A tagállamok [HATÁLYBALÉPÉS + 9 hónap] előtt elfogadják az (1), (2) és (3) bekezdés végrehajtásához szükséges megfelelő szabványokat vagy műszaki előírásokat. Ezeknek a szabványoknak vagy műszaki előírásoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)az épület hozzáférési pontjára és az optikai interfészre vonatkozó előírások;

b)a kábelekre vonatkozó előírások;

c)a csatlakozókra vonatkozó előírások;

d)a csővezetékekre, illetve mikrocsövekre vonatkozó előírások;

e)az elektromos kábelezéssel való interferencia kiküszöböléséhez szükséges műszaki előírások;

f)a minimális hajlítási sugár.

(5) Az e cikknek megfelelően felszerelt épületek jogosultak „optikai technológia fogadására kész” címkét kapni.

(6) A tagállamok [HATÁLYBALÉPÉS + 12 HÓNAP]-ig tanúsítási rendszereket hoznak létre a (4) bekezdésben említett szabványoknak vagy műszaki előírásoknak való megfelelés igazolása, valamint az (5) bekezdésben meghatározott „optikai technológia fogadására kész” címkére való jogosultság céljából. A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett építési engedélyek kiadását az e bekezdésben említett szabványoknak vagy műszaki előírásoknak való megfeleléstől teszik függővé, hitelesített vizsgálati jegyzőkönyv alapján.

(7) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó bizonyos épületkategóriákra, különösen az egylakásos épületekre, amennyiben az említett bekezdéseknek való megfelelés objektív elemek alapján aránytalan terhet jelent a költségek tekintetében az egyéni tulajdonosok vagy a tulajdonostársak számára.

(8) Az (1), (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni az épületek bizonyos típusaira, például a műemlékek, a történelmi épületek, a katonai épületek és nemzetbiztonsági célokra használt épületek nemzeti jogszabályok értelmében meghatározott kategóriáira. A tagállamok kellően alátámasztott és arányos indokok alapján azonosítják az ilyen épületkategóriákat. Az ilyen épületkategóriákra vonatkozó információkat az egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

9. cikk

Az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés

(1) A (3) bekezdés első albekezdésére is figyelemmel, a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok valamennyi szolgáltatója jogosult arra, hogy hálózatát a saját költségén kiépítse a hozzáférési pontig.

(2) A (3) bekezdésre is figyelemmel, a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek kiépítése céljából a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok valamennyi szolgáltatója jogosult hozzáférni az épületen belüli meglévő fizikai infrastruktúrához, amennyiben párhuzamos infrastruktúra kiépítése műszakilag nem lehetséges vagy gazdaságilag nem hatékony.

(3) A hozzáférési pont és az épületen belüli infrastruktúra használati jogával rendelkező minden fél eleget tesz a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóitól érkező, a hozzáférési ponthoz és az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való valamennyi észszerű hozzáférési kérelemnek, mégpedig tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek – adott esetben többek között méltányos árak – mellett.

A hozzáférési pont és az épületen belüli fizikai infrastruktúra használati jogával rendelkező minden fél megtagadhatja a hozzáférést, ha az épületen belüli optikai kábelezéshez való hozzáférést az (EU) 2018/1972 irányelv II. címének II–IV. fejezetében előírt kötelezettségek alapján biztosítják, vagy tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek – többek között méltányos árak – mellett bocsátják rendelkezésre.

(4) Optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra hiánya esetén a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok valamennyi szolgáltatója jogosult arra, hogy – az előfizető beleegyezése függvényében – hálózatát az előfizető területén zárja le, feltéve, hogy minimálisra korlátozza a harmadik felek magántulajdonára gyakorolt hatást.

(5) Ez a cikk nem érinti a hozzáférési pont vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúra tulajdonosának a tulajdonjogát, ha az infrastruktúra vagy a hozzáférési pont használati jogával rendelkező fél nem azonos a tulajdonossal, illetve más harmadik felek – például a telek- vagy épülettulajdonosok – tulajdonjogát.

(6) Az érdekelt felekkel, a nemzeti vitarendezési testületekkel és adott esetben az érintett ágazatokban működő egyéb illetékes uniós szervekkel vagy ügynökségekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság a BEREC-kel szoros együttműködésben iránymutatást adhat e cikk alkalmazására vonatkozóan.

10. cikk

Az egyablakos információs pontok digitalizálása

(1) Az egyablakos információs pontok megfelelő digitális eszközöket – például internetes portálokat, digitális platformokat vagy digitális alkalmazásokat – bocsátanak rendelkezésre, hogy lehetővé tegyék az e rendeletben meghatározott valamennyi jog online gyakorlását és valamennyi kötelezettségnek való megfelelést.

(2) A tagállamok adott esetben az (1) bekezdésben említett egyablakos információs pontokat támogató több digitális eszközt is összekapcsolhatnak, illetve teljes mértékben vagy részben integrálhatnak.

(3) A tagállamok létrehoznak egy egységes nemzeti digitális kaput, amely magában foglal egy, a digitalizált egységes információs pontokhoz való zökkenőmentes hozzáférést biztosító közös felhasználói interfészt.

11. cikk

Vitarendezés

(1) Az ügy bíróság elé utalása lehetőségének sérelme nélkül bármely fél jogosult arra, hogy a 12. cikk alapján létrehozott illetékes nemzeti vitarendezési testülethez forduljon az alábbi jogviták esetén:

a)ha a meglévő infrastruktúrához való hozzáférést megtagadják, vagy a 3. cikk szerinti hozzáférési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem születik megállapodás a konkrét feltételekről, beleértve az árat is;

b)a 4. és 6. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban, beleértve azt az esetet is, amikor a kért információt a 4. cikk szerinti kérelem benyújtását követő 15 napon belül és a 6. cikk szerinti kérelem benyújtását követő egy héten belül nem bocsátják rendelkezésre;

c)ha az építési munkák összehangolására irányuló hivatalos kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem jön létre az 5. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás az építési munkák összehangolásáról; vagy

d)ha a 9. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett, épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférésről a hivatalos hozzáférési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem születik megállapodás.

(2) Az (1) bekezdésben említett nemzeti vitarendezési testület – teljes mértékben figyelembe véve az arányosság elvét és a bizottsági iránymutatásban megállapított elveket – a vita rendezése érdekében kötelező erejű határozatot hoz az alábbi határidőknek megfelelően:

a)az (1) bekezdés a) pontjában említett jogviták tekintetében a vitarendezési kérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül;

b)az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett jogviták tekintetében a vitarendezési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül.

E határidők csak kivételes körülmények között hosszabbíthatók meg.

(3) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában említett jogviták tekintetében a nemzeti vitarendezési testület határozata a tisztességes és észszerű feltételek – adott esetben többek között a méltányos ár – megállapítására is irányulhat.

Ha a jogvita egy üzemeltető infrastruktúrájához való hozzáféréssel kapcsolatos, és a nemzeti vitarendezési testület maga a nemzeti szabályozó hatóság, adott esetben figyelembe kell venni az (EU) 2018/1972 irányelv 3. cikkében meghatározott célkitűzéseket.

(4) Az e cikkben megállapított szabályok kiegészítik és nem érintik az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47 47. cikkével összhangban álló bíróság előtti jogorvoslatot és eljárásokat.

12. cikk

Illetékes szervek

(1) A nemzeti vitarendezési testületre ruházott valamennyi feladatot egy vagy több illetékes szerv látja el, amely lehet meglévő szerv is.

(2) A nemzeti vitarendezési testület jogilag elkülönül és funkcionálisan független a vitában érintett fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó minden hálózatüzemeltetőtől és közigazgatási szervtől. Azok a tagállamok, amelyek a hálózatüzemeltetőket állami tulajdonban tartják vagy felettük ellenőrzést gyakorolnak, gondoskodnak arról, hogy a nemzeti vitarendezési eljárásokkal és az egyablakos információs ponttal kapcsolatos funkciók szervezetileg ténylegesen elkülönüljenek a tulajdonlással, illetve az ellenőrzésgyakorlással összefüggő tevékenységektől.

(3) A nemzeti vitarendezési testület a rá ruházott feladatok ellátása kapcsán felmerült költségek fedezésére díjat szabhat ki.

(4) Minden érintett félnek teljes mértében együtt kell működnie a nemzeti vitarendezési testülettel.

(5) Az egyablakos információs pontok 3–8. és 10. cikkben említett feladatait adott esetben a tagállamok által nemzeti, regionális vagy helyi szinten kijelölt egy vagy több illetékes szerv látja el. Az e feladatok ellátása kapcsán felmerült költségek fedezésére díj szabható ki az egyablakos információs pont használatáért.

(6) A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az egyablakos információs pont feladatait ellátó illetékes szervekre.

(7) Az illetékes szervek részrehajlás nélkül, átláthatóan és kellő időben gyakorolják hatáskörüket. A tagállamok biztosítják, hogy a hatóságok megfelelő technikai, anyagi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok ellátásához.

(8) A tagállamok az egyablakos információs ponton keresztül közzéteszik az egyes illetékes szervek által elvégzendő feladatokat, különösen abban az esetben, ha e feladatokkal egynél több illetékes szervet bíznak meg, vagy ha a kijelölt feladatok megváltoztak. Az illetékes szervek adott esetben konzultálnak és együttműködnek egymással a közös érdekű ügyekben.

(9) A tagállamok [HATÁLYBALÉPÉS]-ig értesítik a Bizottságot azokról az illetékes szervekről – és azok felelősségi köreiről –, amelyeket ezzel a cikkel összhangban kijelöltek az e rendeletben előírt feladatok ellátására, majd legkésőbb a szóban forgó kijelölések, illetve módosítások hatálybalépésének napjáig az ezekben az adatokban bekövetkező változásokról.

(10) Az illetékes szerv határozatai ellen – a nemzeti joggal összhangban – teljesen független fellebbviteli szerv előtt lehet fellebbezni, ideértve az igazságszolgáltatási jellegű testületet is. Az (EU) 2018/1972 irányelv 31. cikke értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés szerinti fellebbezésekre.

Az első albekezdés szerinti fellebbezési jog nem érinti a felek azon jogát, hogy a jogvitát az illetékes nemzeti bíróság elé vigyék.

13. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az (EU) 2018/1972 irányelv 118. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Hírközlési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

14. cikk

Szankciók és kártérítés

A tagállamok megállapítják az e rendelet és az e rendelet alapján a 12. cikkben említett illetékes szervek által elfogadott kötelező erejű határozatok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, beleértve szükség esetén a pénzbírságokat és a büntetőjogi intézkedésnek nem minősülő, előre meghatározott vagy kényszerítő bírságokat is, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak megfelelőknek, hatékonyaknak, arányosaknak, és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok szabályokat határoznak meg az e rendeletben előírt jogok gyakorlásából eredő károkat elszenvedő személyek pénzügyi kártérítésére vonatkozóan.

15. cikk

Jelentéstétel és nyomon követés

(1) A Bizottság [HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA + 5 ÉV]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az e rendeletben foglalt intézkedések hatásának összefoglalását, valamint a célkitűzések tekintetében elért eredmények értékelését, ideértve annak elemzését is, hogy a rendelet hozzájárulhatna-e még jobban, és ha igen, miként, a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozatban foglalt konnektivitási célértékek eléréséhez.

(2) E célból a Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül kell benyújtani. A tagállamok [HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA + 12 HÓNAP]-ig – a Bizottsággal az (EU) 2018/1972 irányelv 118. cikke alapján létrehozott Hírközlési Bizottságon keresztül folytatott szoros együttműködésben – meghatározzák az e rendelet alkalmazásának megfelelő nyomon követését szolgáló mutatókat, valamint az időszakos adatgyűjtést és az adatok Bizottságnak való bejelentését biztosító mechanizmust.

16. cikk

Átmeneti intézkedések

A tagállamok által a 2014/61/EU irányelv alapján vagy hatálybalépése előtt, de azzal összhangban elfogadott, a 7. cikk értelmében engedélyezési eljárás hatálya alá nem tartozó rendkívül nagy kapacitású hálózatok, illetve a kapcsolódó eszközök elemeinek kiépítése összefüggésében alkalmazott kategóriákat meghatározó nemzeti intézkedések az e rendelet 7. cikkének (8) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktus hatálybalépéséig továbbra is alkalmazandók.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 2014/61/EU irányelv hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

18. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet [6 hónappal a hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európa digitális jövőjének megtervezése ( COM/2020/67 final ).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/61/EU irányelve (2014. május 15.) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről (HL L 155., 2014.5.23., 1. o.).

(3) Legalább 30 Mb/s sebességű széles sávú hozzáférési szolgáltatások nyújtására képes hálózatok.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja, COM(2021) 118.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o.).

(7) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12463-Nagy-sebessegu-szeles-savu-internet-az-EU-ban-a-szabalyok-felulvizsgalata_hu

(8) A piaci kínálat úgy reagál a minőségi és gyors internet iránti növekvő keresletre, hogy az optikai szálat egyre közelebb hozza a felhasználókhoz, így a jelenlegi, sőt még a jövőbeli „rendkívül nagy kapacitású hálózatok” is olyan teljesítményparamétereket igényelnek, amelyek megfelelnek a legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig teljes mértékben optikai szálas elemekből álló hálózatok által támasztott követelményeknek.

(9) A Kódexen kívül az alábbiak alkotják a keretet: a Bizottság (EU) 2020/2245 ajánlása (2020. december 18.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról (HL L 439., 2020.12.29., 23. o.), a Bizottság ajánlása (2010. szeptember 20.) az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről (2010/572/EU) (HL L 251., 2010.9.25., 35. o.), és a Bizottság ajánlása (2013. szeptember 11.) a verseny előmozdítását és a szélessávú beruházási környezet javítását célzó következetes megkülönböztetésmentességi kötelezettségekről és költségszámítási módszerekről (2013/466/EU) (HL L 251., 2013.9.21., 13. o.). A két utóbbi jelenleg felülvizsgálat alatt áll.

(10) Az Unió Covid19-válság utáni gazdasági fellendülésének támogatása érdekében a hálózati összekapcsoltságot elősegítő, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére, valamint az 5G rádióspektrumhoz való időben történő és beruházásbarát hozzáférés biztosítására szolgáló közös uniós eszköztárról szóló (EU) 2020/1307 bizottsági ajánlás (HL L 305., 2020.9.21., 33. o.) alapján készült, hálózati összekapcsoltságot elősegítő közös uniós eszköztár .

(11) Javaslat : Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról (COM(2022) 57 final), 2022/0039 COD, amelyről 2022. november 17-én született politikai megállapodás.

(12) https://hadea.ec.europa.eu/programmes/connecting-europe-facility_en

(13) https://commission.europa.eu/business-economy-euro/economic-recovery/recovery-and-resilience-facility_hu

(14) Jelentés a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatások végrehajtásáról, https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/d6b8368d-f3dd-11ea-991b-01aa75ed71a1 .

(15) A Bizottság közleménye – Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról, 2022. december 12. (C(2022) 9343).

(16) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, ( COM(2019) 640 final ).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(18) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség ( COM/2020/662 final ).

(19) A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében: „a helyhez kötött szolgáltatásokat igénybe vevő minden végfelhasználóra gigabites hálózat terjed ki a hálózati végpontig, és minden lakott területre olyan új generációs vezeték nélküli nagy sebességű hálózat terjed ki, amely legalább az 5G-vel egyenértékű teljesítménnyel rendelkezik, a technológiasemlegesség elvével összhangban”.

(20) A (gyakran közműveknek is nevezett) fizikai infrastruktúra hálózatkiépítésben betöltött fontossága az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben is megjelenik, amelyben a 73. cikk úgy rendelkezik, hogy a 72. cikk (Az elektronikus hírközlési építményekhez való hozzáférés) szerinti, építményekhez való hozzáférésnyújtási kötelezettségek előírását a nemzeti szabályozó hatóság a verseny ösztönzése és a végfelhasználók érdekeinek jobb érvényesítése szempontjából arányosnak tekintheti.

(21) Például az értékelő jelentés (az értékeléssel foglalkozó bizottsági szolgálati munkadokumentum) szerint a legnagyobb előrelépés a meglévő fizikai infrastruktúrákhoz való hozzáférés és a kapcsolódó átláthatósági intézkedések terén tapasztalható. Ugyanakkor egyes tagállami intézkedések meghaladták az irányelv rendelkezéseit, és kiterjesztették a meglévő fizikai infrastruktúrákra vonatkozó minimális információk körét.

(22) A BEREC (Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete) az uniós tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak vezetőiből vagy kinevezett magas szintű képviselőiből áll. A testületet az (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre.

(23)

Tanulmány: az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló jelenlegi európai és nemzeti szintű intézkedések értékelése, valamint a 2014/61/EU irányelv felülvizsgálatára irányuló uniós kezdeményezést kísérő hatásvizsgálat alátámasztása.

(24) A hálózati összekapcsoltságot elősegítő közös uniós eszköztár

(25) Például a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv intézkedéseinek végrehajtásáról és nyomon követéséről szóló tanulmány (SMART 2015/0066) ; Fehér könyv az uniós széles sávú terv kihívásairól és lehetőségeiről, Analysis Mason 2019 .

(26) Például: Összefoglaló jelentés a bevált gyakorlatokról, 2020 – A hálózati összekapcsoltságot elősegítő közös uniós eszköztár kidolgozásával foglalkozó különleges csoport munkája, 1. szakasz, eredmények ; Az Európai Bizottság 2018. évi jelentése a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv végrehajtásáról ; A BEREC jelentése a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv végrehajtásáról ; A BEREC jelentése a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv szerinti, az infrastruktúrához és az építési munkákhoz való hozzáférés árazásáról .

(27) A hatásvizsgálatot és a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleményét az EUR-Lex honlapján teszik közzé.

(28)

Az ICF SA, a Wavestone SA és a CEPS által a WIK Consult GMBH és az EcoAct közreműködésével készített háttértanulmány 1. melléklete (lásd a 22. lábjegyzetet), lásd különösen az 1.3., 2.3. és 4.3. pontokat.

(29) HL C […], […], […]. o.

(30) HL C […], […], […]. o.

(31) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, 2010. május 19. (COM(2010) 245).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/61/EU irányelve (2014. május 15.) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről (HL L 155., 2014.5.23., 1. o.).

(35) A Bizottság (EU) 2020/1307 ajánlása (2020. szeptember 18.) az Unió Covid19-válság utáni gazdasági fellendülésének támogatása érdekében a hálózati összekapcsoltságot elősegítő, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére, valamint az 5G rádióspektrumhoz való időben történő és beruházásbarát hozzáférés biztosítására szolgáló közös uniós eszköztárról (HL L 305., 2020.9.21., 33. o.).

(36) A Bizottság 2002/77/EK irányelve (2002. szeptember 16.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről ( HL L 249., 2002.9.17., 21. o. ).

(37) A Bizottság (EU) 2020/2245 ajánlása (2020. december 18.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról, C(2020) 8750 (HL L 439., 2020.12.29., 23. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról ( HL L 376., 2006.12.27., 36. o. ).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról ( HL L 295., 2018.11.21., 1. o. ).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.), 3. cikk (1) bekezdés a) pont.

(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.), 8. cikk.

(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.), 3. cikk.

(46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(47) Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

2014/61/EU irányelv	E rendelet
1. cikk (1) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés
1. cikk (2) bekezdés	—
1. cikk (3) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés
1. cikk (4) bekezdés	1. cikk (2) bekezdés
2. cikk	2. cikk
3. cikk (1) bekezdés	3. cikk (7) bekezdés
3. cikk (2) bekezdés	3. cikk (1) bekezdés
—	3. cikk (2) bekezdés
3. cikk (3) bekezdés	3. cikk (3) bekezdés
—	3. cikk (4) bekezdés
—	3. cikk (5) bekezdés
—	3. cikk (6) bekezdés
3. cikk (4) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés a) pont
3. cikk (5) bekezdés	11. cikk (2) bekezdés 11. cikk (3) bekezdés
3. cikk (6) bekezdés	3. cikk (8) bekezdés
—	3. cikk (9) bekezdés
—	11. cikk (4) bekezdés
4. cikk (1) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés	—
4. cikk (3) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés 4. cikk (2) bekezdés
4. cikk (4) bekezdés	—
4. cikk (5) bekezdés	4. cikk (3) bekezdés
4. cikk (6) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés b) pont 11. cikk (2) bekezdés b) pont
4. cikk (7) bekezdés	4. cikk (4) bekezdés
4. cikk (8) bekezdés	4. cikk (5) bekezdés
5. cikk (1) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés
5. cikk (2) bekezdés	5. cikk (2) bekezdés
—	5. cikk (3) bekezdés
5. cikk (3) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés c) pont
5. cikk (4) bekezdés	11. cikk (2) bekezdés b) pont 11. cikk (3) bekezdés
5. cikk (5) bekezdés	5. cikk (4) bekezdés
—	5. cikk (5) bekezdés
6. cikk (1) bekezdés	6. cikk (1) bekezdés
6. cikk (2) bekezdés	—
6. cikk (3) bekezdés	6. cikk (1) bekezdés
6. cikk (4) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés b) pont, 11. cikk (2) bekezdés b) pont
6. cikk (5) bekezdés	6. cikk (2) bekezdés
—	7. cikk (1) bekezdés
7. cikk (1) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
—	7. cikk (4) bekezdés
7. cikk (3) bekezdés	7. cikk (5) bekezdés
—	7. cikk (6) bekezdés 7. cikk (7) bekezdés 7. cikk (8) bekezdés 7. cikk (9) bekezdés
7. cikk (4) bekezdés	7. cikk (11) bekezdés
8. cikk (1) bekezdés	8. cikk (1) bekezdés
8. cikk (2) bekezdés	8. cikk (2) bekezdés
8. cikk (3) bekezdés	8. cikk (5) bekezdés
8. cikk (4) bekezdés	8. cikk (7) bekezdés 8. cikk (8) bekezdés
9. cikk (1) bekezdés	9. cikk (1) bekezdés
9. cikk (2) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés
9. cikk (3) bekezdés	9. cikk (3) bekezdés 11. cikk (1) bekezdés d) pont 11. cikk (2) bekezdés
9. cikk (4) bekezdés	9. cikk (3) bekezdés
9. cikk (5) bekezdés	9. cikk (4) bekezdés
9. cikk (6) bekezdés	9. cikk (5) bekezdés
—	9. cikk (6) bekezdés
10. cikk (1) bekezdés	12. cikk (1) bekezdés
10. cikk (2) bekezdés	12. cikk (2) bekezdés és 12. cikk (3) bekezdés
10. cikk (3) bekezdés	12. cikk (4) bekezdés
10. cikk (4) bekezdés	12. cikk (5) bekezdés
—	12. cikk (6) bekezdés
—	12. cikk (7) bekezdés
10. cikk (5) bekezdés	12. cikk (8) bekezdés
10. cikk (6) bekezdés	12. cikk (9) bekezdés
—	13. cikk
11. cikk	14. cikk
12. cikk	15. cikk
—	16. cikk
—	17. cikk
13. cikk	—
14. cikk	18. cikk
15. cikk	18. cikk