EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.7.

JOIN(2023) 17 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok új menetrendje

Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok új menetrendje

Bevezetés

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU), valamint Latin-Amerika és a Karib-térség (a továbbiakban: LAC) természetes partnerek. Az egyedülálló történelmi és kulturális kapcsolatok, a mély gazdasági és társadalmi kötelékek, valamint a béke és a multilateralizmus iránti közös elkötelezettség révén az EU és a LAC-térség erős kapcsolatot alakított ki, amelyet megállapodások széles hálózata támaszt alá. Ez a tartós partnerség, amelyet az együttműködés és a párbeszéd jellemez, a közös értékeken és érdekeken alapul.

A gyorsan változó globális környezetben az EU–LAC kapcsolatok indokolnak egy megújulást. A fokozódó geopolitikai kihívások, a pusztító világjárvány, a globális éghajlati és környezeti válságok, a technológiai változások és a növekvő egyenlőtlenségek mind amellett szólnak, hogy intenzívebbé kell tenni a párbeszédet és meg kell erősíteni a szoros, megbízható partnerek közötti együttműködést.

Az EU-nak és a LAC-térségnek mint kiemelt partnereknek együtt kell működniük kollektív erejük kiaknázása, közös érdekeik védelme és a globális kihívások közös kezelése érdekében. Ez a közös közlemény az egyenlő és hasonlóan gondolkodó partnerek közötti együttműködés új korszakára vonatkozó ambiciózus és előretekintő menetrend közös kidolgozására irányuló uniós javaslatot tartalmazza.

Ez a közös közlemény a stratégiai partnerség megújítása mellett érvelve prioritásokat és konkrét intézkedéseket javasol a kulcsfontosságú területeken.

Először is, az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség kulcsfontosságú szövetségesek a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer megerősítésében, valamint a béke, a biztonság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítását célzó együttes fellépések fokozásában. Az Egyesült Nemzetek (a továbbiakban: ENSZ) tagságának egyharmadát képviselve az EU és a LAC-térség fontos szerepet játszik a nemzetközi jog fenntartásában és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek védelmében, többek között azáltal, hogy fellép az Ukrajna elleni orosz agresszióval szemben. Az EU és a LAC-térség közös célkitűzése továbbá a multilaterális rendszer hatékonyabbá és reprezentatívabbá tétele. 

Másodszor, az EU és a LAC-térség szoros kereskedelmi és beruházási partnerek, amelyeknek közös érdeke a fenntartható növekedés előmozdítása és a gazdasági reziliencia fokozása, miközben csökkentik a túlzott függőségeket és diverzifikálják a kereskedelmi kapcsolatokat. A két régiót a kereskedelmi megállapodások egyik legsűrűbb hálózata köti össze, amelyet ki kell egészíteni, a benne rejlő további potenciál egyidejű kiaknázásával. Az EU a LAC-térség első számú befektetője, a harmadik legnagyobb kereskedelmi partner 1 és a fejlesztési együttműködés vezető támogatója.

Harmadszor, mindkét régió arra törekszik, hogy befogadó és fenntartható társadalmakat építsen ki a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és az abban foglalt fenntartható fejlődési célok 2 iránti közös kötelezettségvállalás alapján. A latin-amerikai és karibi térség létfontosságú a bolygó ökológiai egyensúlya szempontjából, amellett, hogy jelentős élelmiszer-termelő, valamint nagyhatalom a megújulóenergia-termelés terén. Az EU-nak és a LAC-térségnek együtt kell vezetnie a méltányos zöld és digitális átállást, többek között a Global Gateway beruházási stratégiájának bevezetése révén.

1.Megújított politikai partnerség

Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti erős partnerséghez minden szinten megújított diplomáciai szerepvállalásra van szükség: a két régió között, az egyes latin-amerikai és karibi országokkal, az alrégiókkal és a többoldalú fórumokon. A nyitott és rendszeres, magas szintű politikai párbeszéd kulcsfontosságú a kapcsolat összpontosításához és ösztönzéséhez, egymás érdekeinek megértéséhez, a prioritásokról és az együttes fellépésekről való megegyezéshez, valamint a kapcsolatainkban felmerülő kihívások és különbségek kezeléséhez.

Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok sokrétű és rugalmas megközelítésen alapulnak, figyelembe véve a régió sokféleségét és változó dinamikáját. Az EU továbbra is támogatni fogja a regionális integrációt, ugyanakkor el fogja mélyíteni a közös célok érdekében az érdekelt országokkal folytatott együttműködést. Biregionális szinten az EU, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (a továbbiakban: CELAC) 2023. júliusi (2015 óta az első) csúcstalálkozója egyedülálló lehetőséget kínál a partnerség fellendítésére.

E pozitív menetrend előmozdítása érdekében mindkét félnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy rendszeres találkozókat tart állam-, illetve kormányfői szinten, külügyminiszteri találkozókat szervez évenkénti váltásban, valamint adott esetben egyéb miniszteri és magas rangú tisztviselői ülésekre kerül sor. A folytonosság és a nyomon követés biztosítása érdekében állandó koordinációs mechanizmust kell létrehozni az EU és a CELAC között, illeszkedve a CELAC fejlődéséhez, amelynek keretében felállítja saját struktúráit. A mechanizmus célja, hogy közös alapot építsen ki a menetrendben szereplő kérdések teljes körére vonatkozóan, reagáljon a felmerülő fejleményekre, és szükség esetén konkrét ágazati párbeszédeket és közös kezdeményezéseket mozdítson elő.

A CELAC-kal folytatott rendszeres biregionális párbeszéd kiegészíti az egyes latin-amerikai és karibi országokkal, valamint az olyan (szub)regionális csoportosulásokkal folytatott megerősített együttműködést, mint a Mercosur, a Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA), az Andok Közösség, a Csendes-óceáni Szövetség vagy a Szövetség a Demokrácia Fejlődéséért (Alliance for Development in Democracy).

Egyedi sajátosságokkal rendelkező különálló alrégióként a Karib-térség fokozott politikai figyelmet és strukturált párbeszédet érdemel. E tekintetben meg kell erősíteni az EU és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) közötti együttműködést. Az EU-nak emellett továbbra is együtt kell működnie a nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ-szel – beleértve annak Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottságát –, az Amerikai Államok Szervezetével, valamint az Ibér-Amerikai Főtitkársággal.

Hatékonyabban ki lehetne használni az EU kétoldalú vagy regionális keretrendszereit is, amelyek szinte az összes latin-amerikai és karibi országot lefedik. Partnereivel együtt az EU folytatni fogja a meglévő politikai, kereskedelmi és együttműködési megállapodások szükség szerinti fejlesztését. Az EU–Mercosur megállapodás megkötése komoly előrelépést jelentene az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok megerősítésében. Az EU–LAC kapcsolatok középpontjában továbbra is az egyes országokkal folytatott, a konkrét érdekekhez és igényekhez igazított kétoldalú együttműködés fog állni. Az, hogy az EU négy legkülső régió 3 , valamint a tengerentúli országok és területek 4 révén jelen van a LAC-térségben, előnyt jelent e partnerség szempontjából.

Multilaterális szinten meg lehetne erősíteni az EU és az ENSZ Latin-amerikai és Karibi Országok Csoportja (GRULAC) közötti jól megalapozott együttműködést, többek között az ügyalapú párbeszéd rendszeresítése, valamint az EU és a LAC-térség diplomáciai hálózatainak a fővárosokban és multilaterális központokban történő időszerű és folyamatos bevonása révén.

Az együttműködés területei közé tartozik a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend, valamint az éghajlatváltozással és a környezettel, a globális egészségüggyel és a Globális Digitális Paktummal kapcsolatos globális kötelezettségvállalások végrehajtása, továbbá az ENSZ-főtitkár „Közös programunk” elnevezésű cselekvési programjának támogatása. Mindkét régiónak érdeke annak biztosítása is, hogy a multilaterális struktúra reprezentatívabb legyen, és alkalmassá váljon a 21. század kihívásainak kezelésére.

Az EU-nak és a LAC-térségnek meg kell erősítenie együttműködését a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), a G20-ban, a multilaterális fejlesztési bankokban, például a Világbank-csoportban és az Amerikaközi Fejlesztési Bankban, valamint a regionális fejlesztési bankokban.

Az EU-nak és a LAC-térségnek határozott érdeke az arra irányuló együttműködés, hogy a globális pénzügyi rendszer jobban tudjon reagálni az éghajlatváltozásnak leginkább kitett országok szükségleteire, különösen a multilaterális fejlesztési bankok reformja révén. Ennek keretében egyesíteniük kell erőfeszítéseiket az új globális finanszírozási paktumról szóló csúcstalálkozó sikere érdekében és nyomon kell követniük annak eredményeit, olyan javaslatok figyelembevételével, mint a bridgetowni kezdeményezés.

Az EU-nak és a LAC-térségnek továbbra is együtt kell működnie a jó adóügyi kormányzás terén. A két régió közös érdeke az átláthatóságra és az információcserére, a méltányos adózásra, valamint az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni minimumkövetelményekre vonatkozó nemzetközi szabványok végrehajtása. Az EU továbbra is támogatni fogja Latin-Amerika és a Karib-térség tagjelölt országainak 5 a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozását, illetve ösztönözni fogja, hogy tagokká váljanak a vonatkozó nemzetközi/többoldalú fórumokon.

2.A közös EU–LAC kereskedelmi menetrend megerősítése

Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok kétoldalú és regionális kereskedelmi megállapodások hálózatán alapulnak, amely 2018 óta 40 %-kal növelte a kétirányú kereskedelmet 6 . Ezek a megállapodások a növekedés kulcsfontosságú mozgatórugói, mivel preferenciális hozzáférést biztosítanak és stabil keretet kínálnak a fenntartható kereskedelem számára.

A kereskedelmi megállapodások megkönnyítik a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára az exportot, előmozdítják a közbeszerzés átláthatóságát, megerősítik a szellemi tulajdon védelmét, valamint támogatják a beruházásokat és az innovációt. A kereskedelmi megállapodások és a kapcsolódó beruházások révén mindkét régió diverzifikálja a kereskedelmet és fenntartható ellátási láncokat épít ki, beleértve a tiszta energiára és a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozókat is. Ezek a megállapodások a fenntartható és inkluzív fejlődés katalizátorai, mindkét oldalon szóhoz juttatják a civil társadalmat, és platformot biztosítanak az emberi és a munkavállalói jogok tiszteletben tartásának, a környezetvédelemnek és a regionális integrációnak az előmozdításához.

Az EU és a Mercosur közötti megállapodás megkötése prioritás az EU számára, mivel ez egy mindkét fél számára előnyös partnerségben fogja össze a két régiót, amely lehetőségeket teremt a további növekedésre, támogatja a munkahelyeket és fellendíti a fenntartható fejlődést. 

Az EU és Chile tárgyalásokat folytatott a jelenlegi megállapodásuk korszerűsítéséről, amely javítja az egymás piacaihoz való hozzáférést, ambiciózus kötelezettségvállalásokat tartalmaz a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozóan (többek között a nemek közötti egyenlőség és a fenntartható élelmiszerrendszerek tekintetében), valamint megkönnyíti a megújuló energiára való átállást és a nyersanyagok fenntartható használatát.

Az EU és Mexikó politikai és gazdasági kapcsolataik elmélyítése és kiszélesítése érdekében dolgozik a meglévő megállapodás korszerűsítésén. A korszerűsítés keretében – amellett, hogy lebontják a kereskedelem fennmaradó akadályainak többségét – egyebek mellett megerősítik az EU és Mexikó elkötelezettségét a magas szintű kereskedelmi és fenntartható fejlődési normák iránt, és javítják a beruházási feltételeket.

Mihelyt valamennyi uniós tagállam ratifikálta a Közép-Amerikával, valamint Kolumbiával, Peruval és Ecuadorral kötött megállapodásokat, fontolóra kell venni fenntarthatósági rendelkezéseik megerősítését. A két megállapodás hozzájárult a két régió közötti kereskedelmi és beruházási környezet stabilitásához, diverzifikálásához és kiszámíthatóságához 7 . Emellett jól működő párbeszédstruktúrákat hoztak létre a munkaügyi és környezeti kérdések megvitatásához és az azokkal kapcsolatos munkához. Az új EU–AKCSÁSZ megállapodás ratifikálása szintén fontos az EU-CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodáshoz, annak politikai keretrendszereként.

Folyamatos végrehajtási erőfeszítésekre is szükség van ahhoz, hogy mindkét régió tekintetében teljes mértékben ki lehessen aknázni a kereskedelmi megállapodásokban rejlő lehetőségeket. Ez megkívánja valamennyi érintett szereplő részvételét, beleértve a különböző méretű vállalkozásokat és a civil társadalmat is. A zöld átállással kapcsolatos szakpolitikákról a megállapodások keretében folytatott párbeszéd révén fokozni kell a kereskedelem fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulását. A CARIFORUM-mal folyamatban lévő közös ötéves felülvizsgálat operatív következtetéseket és ajánlásokat fog meghatározni a megállapodás jobb végrehajtása érdekében, hozzá fog járulni valamennyi kulcsfontosságú rendelkezés teljes körű működőképessé tételéhez, és elő fogja segíteni a megállapodásban rejlő teljes gazdasági potenciál kiaknázását.

Az EU továbbra is együtt fog működni a latin-amerikai és karibi partnerekkel a fenntartható beruházások feltételeinek megteremtése érdekében, többek között a Global Gateway révén és a nyitott, stabil és kiszámítható jogi keretek támogatásán, a diszkriminatív akadályok felszámolásán, valamint a beruházáskönnyítés végrehajtásán keresztül.

Az EU és a latin-amerikai és karibi országok közötti nyersanyag-kereskedelem és -beruházás kereskedelmi alapú, átlátható és stabil jogi keretének a kereskedelmi megállapodások is szerves részei. Az EU az egyes latin-amerikai és karibi országokkal kialakítandó partnerségekre építve együtt fog működni az érdekelt LAC-partnerekkel a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó globális klub létrehozásában, hogy megerősítse az ellátási láncok fenntarthatóságát és diverzifikálja a beszerzést, közös platformra hozva a fogyasztó és az erőforrásokban gazdag országokat a közös problémák kezelése céljából 8

Az EU és a LAC-térség közös érdeke az erős, szabályokon alapuló kereskedelmi rend, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megreformálása egy minden tagra – nagyokra és kicsikre egyaránt – alkalmazandó vitarendezési mechanizmussal. Mindkét régió fontos szerepet játszik az olyan többoldalú kezdeményezések megtárgyalásában, mint az e-kereskedelem. Az EU elő fogja mozdítani és támogatni fogja, hogy a LAC-térségben alkalmazzák a beruházáskönnyítésről szóló WTO-megállapodást, amely a megkötését követően tovább fogja növelni a beruházásokat Latin-Amerikában és a Karib-térségben.

Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti fenntarthatósági menetrendre való odafigyelés során közösen foglalkozni kell az uniós jogszabályok hatásával is, különösen az európai zöld megállapodáshoz (az erdőirtásra vonatkozó politika, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus és a zöld átállást előmozdító egyéb eszközök), valamint az emberi, állati és növényi egészség biztosítását célzó eszközökhöz kapcsolódóan. A megbeszéléseknek ki kell terjedniük annak támogatására is, hogy könnyebben lehessen kereskedni az említett jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel.

3.A Global Gateway és a méltányos zöld és digitális átállást célzó partnerségek támogatása

Az EU–LAC együttműködéshez olyan innovatív megközelítésekre van szükség, amelyek minden szinten egyenlő partnerségeken alapulnak. A LAC-térség főként közepes jövedelmű országokból áll, és természeti erőforrásokban gazdag; ugyanakkor továbbra is jelentős egyenlőtlenségek és strukturális kihívások állnak fenn 9 , amelyeket tovább súlyosbítanak az egymással átfedésben jelentkező válságok. A régió legjelentősebb adományozójaként és befektetőjeként az EU támaszkodhat számos különféle szakpolitikai eszközre 10 és az „Team Europe” megközelítésre – amelynek keretében tagállamok és uniós pénzügyi intézmények társulnak egymással a kihívások és lehetőségek kezelése érdekében –, és együttműködhet a LAC-térséggel a méltányos és inkluzív zöld és digitális átállás, valamint a fenntartható fejlődés érdekében, összhangban a fenntartható fejlődési célokkal.

A Global Gateway 11 révén az EU minőségi beruházásokat mozgósíthat annak érdekében, hogy segítse a LAC-térség infrastrukturális szükségleteinek kielégítését, támogassa a humán tőke fejlesztését, beleértve a polgárok, különösen a nők, a fiatalok és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők szerepvállalásának elősegítését, és megerősítse a támogató üzleti és szabályozási környezetet azzal a céllal, hogy helyi hozzáadott értéket, növekedést és minőségi munkahelyeket teremtsen. A Global Gateway egy magas szintű nemzetközi szabványoknak eleget tevő, pozitív és értékalapú beruházási ajánlat. Olyan közös gazdasági, társadalmi és szabályozási pályát javasol, amely emberközpontú megközelítésen, valamint a fenntarthatóság, a nyitottság, az inkluzivitás, az elszámoltathatóság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának elvén alapul.

A Global Gateway konkrét projektekkel fogja fellendíteni és megsokszorozni a magánszektor beruházásait. Latin-Amerika és a Karib-térség szilárd kiindulási alapokkal rendelkezik a Global Gateway együttműködéshez: az uniós beruházások már most is jelentősek, és a két régió közös értékeken alapuló szakpolitikai menetrendekkel rendelkezik. A Global Gateway beruházási programja ezért azonosítani fogja a LAC-régión belüli méltányos zöld és digitális beruházási lehetőségeket, amelyekre nézve előnyös lesz a kereskedelmi és beruházási megállapodások által teremtett nyitott és megkülönböztetésmentes környezet.

a.Együttműködés a méltányos zöld átállásért

Az éghajlatváltozási vészhelyzet egzisztenciális kihívást jelent az emberiség számára. Az EU és a LAC-térség jelentős mértékben hozzájárulhat az e kihívásnak való megfelelés érdekében tett globális együttműködési erőfeszítésekhez.

A latin-amerikai és karibi térség egyedülálló potenciállal rendelkezik a biológiai sokféleség, a természeti erőforrások, a fenntartható megújuló energia, a mezőgazdasági termelés és a kritikus fontosságú stratégiai nyersanyagok tekintetében. Ez a térség bolygónk biológiai sokféleségének 50 %-át teszi ki, amely létfontosságú az ökológiai egyensúly szempontjából, különösen az Amazonas vidékén 12 . A régió kulcsfontosságú a globális éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések végrehajtása szempontjából, ideértve a Párizsi Megállapodást, a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségéről szóló nyílt tengeri egyezményt (BBNJ), valamint a műanyagszennyezés elleni globális egyezményt.

Komoly lehetőségek rejlenek a klímasemleges, tiszta és természetbarát gazdaságokra irányuló együttműködésben. Mindkét régió elkötelezett a biológiai sokféleség védelme, az erdőirtás megállítása, a körforgásos gazdaság előmozdítása, a hulladék- és vízgazdálkodás javítása, az erőforrás-termelékenység növelése, a szennyezés kezelése és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciába való befektetés mellett 13 .

E célkitűzések elérése érdekében az EU-nak és a LAC-térségnek meg kell erősítenie a zöld átállással kapcsolatos partnerségét, többek között a „Global Gateway” révén megvalósuló beruházások, a szakpolitikákkal és a keretszabályozásokkal kapcsolatos fokozott párbeszéd és együttműködés, valamint a kereskedelmi megállapodások végrehajtása és a regionális szervezetekkel 14 való kapcsolatok előmozdítása révén. Az EU párbeszédet fog folytatni a LAC-partnerekkel az európai zöld megállapodást végrehajtó jogszabályainak és eszközeinek hatásáról.

Az energiaágazatban világszerte a LAC-térség összesített villamosenergia-termelési szerkezetén belül a legmagasabb a megújuló energiaforrások aránya; 2021-ben elérte a 61 %-ot 15 . A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése érdekében több síkon folyhat közös munka a megújuló energiaforrások alkalmazásának fokozásával 16 és az energiahatékonyság (energiamegtakarítással járó) javításával. Emellett a Global Gateway beruházásai hozzájárulnak a megfizethető és tiszta energiával való biztos ellátottság biztosításához. Lehetőség van közös beruházásokra az e-mobilitás, a biztonságos és fenntartható légi összeköttetések növelése, valamint a tömegközlekedési rendszerek és infrastruktúra fejlesztése terén, tisztábbá, energiahatékonyabbá és innovatívabbá téve azokat.

Emellett az EU és a LAC-régió tovább erősíti együttműködését és a közös munkát az energiaügy területén, mind kétoldalú alapon, mind többoldalú fórumokon 17 , többek között a zöld átállásról és azon belül a hidrogénről szóló egyetértési megállapodások 18 révén.

Mivel a latin-amerikai és karibi országok közül több is erősen ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak, az EU a meglévő kezdeményezésekre 19 építve továbbra is támogatni fogja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló hatékony nemzeti stratégiákat, és biregionális szinten támogatni fogja a közösségeket a természeti veszélyek által okozott károk elleni fellépésben. Az EU elkötelezett amellett, hogy a továbbiakban is támogassa a katasztrófavédelmi felkészültségre irányuló programokat, valamint hogy fokozza az átfogó együttműködést a katasztrófakockázat-kezelés és a bevált gyakorlatok cseréje terén.

Az ENSZ Tengerjogi Egyezményének és végrehajtási megállapodásainak hatékony végrehajtása terén a LAC-régióval folytatott szorosabb együttműködés megteremtené a fenntartható óceángazdálkodás feltételeit, beleértve az Antarktiszon belüli védett tengeri területek reprezentatív rendszerének kijelölését, a BBNJ-egyezmény végrehajtását és a hajózás biztonságát. Megerősített együttműködésre van szükség a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem területén, valamint az óceánokkal – többek között a halászattal – kapcsolatos regionális és multilaterális szervezetekben, továbbá a tudományos ismeretek és a szakvélemények fejlesztése terén is.

A latin-amerikai és karibi térségben folyamatban van a fenntartható finanszírozási taxonómia keretrendszerének kialakítása, amely kulcsfontosságú a regionális és globális interoperabilitásra irányuló erőfeszítések támogatása és a nemzetközi befektetők vonzása szempontjából, emellett hiteles keretrendszereket dolgoznak ki a zöldkötvényekhez.

A dekarbonizációs politikák világszerte – különösen a főbb kibocsátók körében – történő támogatása prioritás a globális klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében. Az EU már régóta támogatja a szén-dioxid-árazási politikákat. A LAC kibocsátási profilja alapján egyértelmű érdek, hogy a mezőgazdaság, a közlekedés, az erdészet és az energia területén közösen összpontosítsunk az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedésekre.

A zöld gazdaságra való átállás felgyorsulásával az előrejelzések szerint exponenciálisan nőni fog a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet. A biztonságos és fenntartható ellátáshoz való hosszú távú hozzáférés közös kihívássá kezd válni a globális közösség számára. Latin-Amerika és a Karib-térség gazdag a kritikus fontosságú nyersanyagokban, és kulcsszerepet fog játszani egy olyan időszerű átállás biztosításában, amely javítja termelési és exportkapacitását, továbbá innovációval és technológiával, valamint magas szintű környezetvédelmi, szociális és irányítási előírásokkal többletértéket ad a természeti erőforrásokhoz 20 .

Mindkét régió számára előnyös lenne a szorosabb együttműködés, párbeszéd, diverzifikáció és beruházás annak érdekében, hogy kielégítsék a növekvő keresletet, biztosítsák az erőforrásokhoz való megbízható hozzáférést, fejlesszék és javítsák az értékláncok rezilienciáját, valamint biztosítsák a magas szintű környezetvédelmi és szociális normákat. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló 2023. évi közleménnyel 21 összhangban az EU kölcsönösen előnyös stratégiai partnerségeket fog kialakítani annak érdekében, hogy fenntartható módon előmozdítsa a latin-amerikai és karibi országok gazdasági fejlődését, és támogassa az értéklánc létrehozását.

Az EU-nak, valamint Latin-Amerikának és a Karib-térségnek kétoldalúan és többoldalúan is célszerű együttműködnie a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia és a Párizsi Megállapodás teljes körű és gyors végrehajtása érdekében,

b.Összefogás az inkluzív és emberközpontú digitális átalakulásért

Az EU-nak és a LAC-térségnek közös érdeke, hogy olyan digitális politikákat folytassanak, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára egy emberközpontú, fenntartható és virágzóbb digitális jövő elérését. Az EU digitális iránytűjének 27 céljával, vagyis a nemzetközi digitális partnerségek létrehozásával összhangban 2023 márciusában – informális keretként – létrejött az EU–LAC digitális szövetség, amely közös értékeken és elveken alapul 28 , és célja a biregionális párbeszéd és együttműködés kialakítása a digitális kérdések teljes skáláját illetően. A szövetség a „Team Europe” megközelítés keretében végrehajtott kiemelt projektekre épül 29 , és kiegészíti az egyes országokkal folytatott digitális szakpolitikai párbeszédeket.

A digitális transzformáció és a konnektivitás jelentős kihívás a régió számára. A Global Gateway révén a szövetség elő fogja mozdítani a biztonságos és reziliens digitális infrastruktúra kiépítésére irányuló beruházásokat, valamint támogatni fogja partnereit a digitális szakadék megszüntetésében, többek között az oktatási és az egészségügyi közszolgáltatások területén. E cél eléréséhez az európai pénzügyi intézményeknek – különösen az Európai Beruházási Banknak – fokozott szerepet kell vállalniuk a digitális konnektivitás javításában.

A szabályozási párbeszéd fontos szerepet játszik a digitális kompatibilitás növelésében. Mindkét régió regionális és kétoldalú szinten egyaránt szerepet fog vállalni a közös érdeklődésre számot tartó területeken, ideértve a biztonságos 5G bevezetését, a digitális piacok és szolgáltatások szabályozását, a közjót szolgáló mesterséges intelligenciát (MI), a nagy teljesítményű számítástechnikát, az adatkormányzást és a kiberbiztonságot.

A szabad és biztonságos adatáramlás előmozdítása szintén olyan terület, ahol a konvergencia előnyökkel járhat a két régió számára. Ez magában foglalja a partnerekkel való aktív együttműködést a „megfelelőség megállapításának” elérése érdekében, amint az egyes latin-amerikai és karibi országok esetében már gyakorlat. Az ilyen megoldások növelhetik a kereskedelmi megállapodások előnyeit, és fellendíthetik az együttműködést más területeken, például a kutatás vagy a bűnüldözési együttműködés terén. Mivel a régión belül számos partner fogadott el vagy vezet éppen be korszerű adatvédelmi jogszabályokat, ez új lehetőségeket kínál az adatáramlás megkönnyítésére. Mindkét régiónak fokoznia kell a párbeszédet a regionális szervezetekben és hálózatokban, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak a közös adatvédelmi normák kialakításában.

Az EU-nak és a LAC-térségnek egyesítenie kell erőit annak érdekében, hogy előmozdítsák a digitális transzformációval kapcsolatos elképzeléseiket a multilaterális fórumokon 30 , különösen a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat 31 , a 2024. évi eLAC digitális menetrend 32 és az internet jövőjéről szóló nyilatkozat 33 alapján. Ezt a digitális transzformációt digitális készségek fejlesztésére is ki kell használni, különösen a fiatalok és a gyermekek esetében.

Az űrkutatás szintén lehetőségeket kínál az együttműködésre. Az űralapú adatok, szolgáltatások és alkalmazások pozitívan járulhatnak hozzá a zöld és digitális átállással és a fenntartható gazdasági növekedéssel kapcsolatos célkitűzések megvalósításához. 2021-ben a CELAC megállapodott a Latin-amerikai és Karibi Űrügynökség (ALCE) létrehozásáról, amely hasznosíthatná a több országra kiterjedő űrirányítás terén szerzett európai szakértelmet. A közös munka már folyamatban van az EU Kopernikusz Föld-megfigyelési programjával összefüggésben, és lehetőség van további együttműködésre a Kopernikusz és az EU Galileo műholdas navigációs programja keretében. Mindkét régiónak meg kell erősítenie a folyamatban lévő együttműködést az információs rendszerek fejlesztése terén, támogatva a tényeken alapuló szakpolitikákat és alkalmazkodási intézkedéseket, beleértve a katasztrófavédelmet is.

c.A humán fejlődést szolgáló fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása

Az Atlanti-óceán két partján az emberek befogadó és virágzó társadalmakban szeretnének élni, ahol senkit sem hagynak hátra. A Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború súlyosbította a meglévő strukturális kihívásokat és egyenlőtlenségeket, aminek következtében növekedett a szegénység, az adósság, valamint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 37 .

Mindkét régió érdeke, hogy fokozzák az olyan erőteljes és fenntartható helyreállításra irányuló közös erőfeszítéseket, amely előmozdítja az egyenlőséget és a társadalmi befogadást. Az EU-nak és a LAC-térségnek intenzívebbé kell tennie az együttműködést a tartós makrogazdasági kihívások kezelése, a gazdaságok diverzifikálása és modernizálása, valamint a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni rezilienciájuk növelése érdekében.

Az EU hozzájárulhat Latin-Amerika és a Karib-térség nagyobb hozzáadott értéket képviselő ágazatok irányában történő diverzifikációjához, megragadva a feltörekvő zöld, kék, kreatív és digitális gazdaságokban rejlő lehetőségeket. A fokozott szakpolitikai párbeszéd, a megerősített EU–LAC kereskedelmi menetrend és a Global Gateway hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjenek a fenntartható biregionális beruházások és az emberek javát szolgáló reziliens ellátási láncok. Fontos célkitűzés a termelékenység, az innováció és a munkahelyteremtés növelése, különösen a latin-amerikai és karibi kkv-k esetében, továbbá az intelligens szakosodási és innovációs politikák, a körforgásos és fenntartható termelési és fogyasztási rendszerekre való átállás, valamint a fenntartható és erdőirtásmentes értékláncok előmozdítása.

Latin-Amerika és a Karib-térség az elmúlt években letette névjegyét az innovációs színtéren, miután egyre több latin-amerikai vállalat szerzett „unikornis” státuszt 38 . A felsőoktatási intézmények kulcsszerepet játszanak különösen az őket körülvevő közösségeken belüli innováció és vállalkozói készség támogatásában azáltal, hogy hidakat építenek ki a helyi vállalkozókkal, kkv-kkal, kutatóintézetekkel és a civil társadalommal.

A kutatás és az innováció globális megközelítésével 39 összhangban a kutatás és az innováció terén folytatott fokozott együttműködés – többek között a Horizont Európa program 40 által kínált lehetőségek teljes körű kihasználása révén – elengedhetetlen a méltányos kettős átállás vonatkozásában szükséges megoldások megtalálásához és megvalósításához. Az EU–CELAC kutatási és innovációs stratégiai ütemterv 41 keretet biztosít a kutatók mobilitásának és együttműködésének megerősítéséhez olyan területeken, mint az óceánkutatás, a körforgásos gazdaság, a tiszta energia, a kutatási infrastruktúrák, a biológiai sokféleség, valamint az oltóanyagokhoz és gyógyszerekhez való hozzáférés 42 .

A humán fejlődés előmozdítása közös prioritás. Fel kell gyorsítani a társadalmi kohézió előmozdítására és az egyenlőtlenségek kezelésére irányuló közös munkát, amelynek középpontjában a nők, a fiatalok, az őslakos népek, az LMBTIQ+ személyek és a fogyatékossággal élő személyek befogadása és gazdasági szerepvállalásának elősegítése áll. A minőségi oktatáshoz való hozzáférés valamennyi gyermek és fiatal számára történő biztosítására, a foglalkoztatási igényekhez igazodó szakképzésre és készségfejlesztésre irányuló együttműködés kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy mindenki számára lehetőségeket lehessen kínálni.

Mindkét régiónak prioritásként kell kezelnie a szabványokat, a vállalati társadalmi felelősségvállalást és a felelős üzleti magatartást. Az EU és tagállamai megoszthatják a szociális védelmi rendszerek megerősítésével, valamint a hatékony szociális és háromoldalú párbeszéd előmozdításával kapcsolatos tapasztalataikat. Az EU továbbra is együttműködik LAC-térségen belüli partnerekkel annak érdekében, hogy a fenntartható és inkluzív gazdasági fejlődés eszközeként használják fel a kereskedelmi megállapodásokat.

Az EU új globális egészségügyi stratégiájával 43 összhangban relevánsabbá váltak az „Egy az egészség” koncepció szerinti intézkedések kidolgozására és az egészségbiztonság megerősítésére irányuló közös erőfeszítések. Például az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák gyártásával, valamint Latin-Amerika egészségügyi rezilienciájának megerősítésével foglalkozó EU–LAC partnerség 44 kiegészíti és támogatja a regionális erőfeszítéseket, nevezetesen a CELAC egészségügyi önellátásra irányuló tervét 45 .

Jelentős élelmiszer-termelőkként mindkét régió felelősséggel tartozik a globális élelmezésbiztonságért 46 . A termelési rendszerek éghajlati és egyéb sokkhatásokkal szembeni sebezhetőségének enyhítése és a bolygó ökoszisztémájára gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében a két régiónak fokoznia kell az együttműködést a fenntartható élelmiszerrendszerek terén, beleértve az antimikrobiális rezisztenciát, a növényvédő szerek használatát, a talaj egészségét, az állatállomány kibocsátását, az agrárerdészetet és az élelmiszer-pazarlást.

4.Összefogás az igazságszolgáltatás, a polgárok biztonsága és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében

Az EU és a LAC-térség közös kihívásokkal néz szembe a biztonság és a jog érvényesülése terén, ami szükségessé teszi a biregionális partnerség és együttműködés minden szinten történő megerősítését. A biztonság komoly aggodalomra ad okot a latin-amerikai és karibi országok polgárai számára. A szervezett bűnözés – beleértve a különösen a nőket és gyermekeket érintő emberkereskedelmet, a kábítószer- és fegyverkereskedelmet, a vadon élő állatok és a faanyagok tiltott kereskedelmét, valamint a korrupciót, a pénzügyi bűnözést, valamint a környezeti és számítástechnikai bűnözést – továbbra is szörnyű fenyegetést jelent az emberekre, a társadalmakra és a gazdaságokra.

A latin-amerikai és karibi országokban változóban van az, ahogyan a biztonsági kihívásokat kezelik: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az olyan megelőző jellegű megközelítésekre, mint a rendőrségi és igazságügyi reformok, a közösségi és a közelség elvén alapuló rendészet, valamint a fiatalkorúak által elkövetett és a nemi alapú erőszak visszaszorítása. Ez egybecseng a humánbiztonság fogalmával és a polgárok biztonságára vonatkozó uniós megközelítéssel. Lenne lehetőség az olyan együttműködésre az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség között, amely a kiváltó okok kezelésén alapuló preventív dimenzióval ötvözi a bűnözés elleni küzdelmet.

A biregionális politikai kezdeményezések és programok már most is szilárd alapot biztosítanak a transznacionális szervezett bűnözéssel kapcsolatos együttműködés elősegítéséhez, hidakat építve az igazságügyi és biztonsági intézmények között a jogállamiságra és az alapvető jogok magas szintű védelmére alapozva, beleértve az adatvédelmet is. A programok és a „Team Europe” kezdeményezések megerősítése – az intézményi kapacitás kiépítése és a közös normák előmozdítása révén – jelentősen hozzá fog járulni az e területen folytatott EU–LAC együttműködés működőképessé tételéhez. Az igazságügyre és a biztonságra vonatkozó közös menetrendünknek további kritikus eleme lenne az Eurojusttal és az Europollal való együttműködésről szóló megállapodások és egyezségek létrehozása a latin-amerikai és karibi országokkal 48 .

Az EU-nak emellett fokoznia kell együttműködését az olyan regionális szervezetekkel is, mint az Ameripol, mivel ezek egyre nagyobb szerepet játszanak a közös elvek és megközelítések kialakításában. A nemzetközi igazságügyi és bűnüldözési együttműködés megkönnyítése érdekében mindkét régiónak elő kell mozdítania a vonatkozó nemzetközi egyezmények ratifikálását és végrehajtását.

5.Együttműködés a béke és a biztonság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a humanitárius segítségnyújtás előmozdítása érdekében

A demokrácia és az emberi jogok az EU–LAC partnerség központi elemei. Az EU számos különféle mechanizmus révén együttműködik a LAC-térséggel az emberi jogok – köztük a polgári és politikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok – védelme és előmozdítása érdekében, ideértve a kétoldalú párbeszédeket, a civil társadalom kapacitásépítését és az oktatást 50 . Mindkét régió elkötelezett a többoldalú emberi jogi rendszer megerősítése és a regionális együttműködés mellett.

Az EU-nak és a LAC-térségnek intenzívebbé kellene tennie a párbeszédet és az együttműködést a megkülönböztetés elleni küzdelem terén, előmozdítva a nemek közötti egyenlőséget és védelmezve a gyermekek és a kiszolgáltatott személyek, a kisebbségek, az őslakos népek, az LMBTIQ+ személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a migránsok és a menekültek, valamint a konfliktusok és az erőszak által érintett személyek jogait.

Nagyobb figyelmet kell fordítani az emberijog-védők és az újságírók védelmére, valamint a digitális technológiák jelentette új kihívásokra, többek között a digitális jártasság és a médiatudatosság fokozása révén. A régió egyes részein különösen nagy veszélynek vannak kitéve a környezetvédelmi jogvédők. Az EU-nak és a LAC-térségnek közös víziója a nők társadalmon belüli egyenlő szerepe, és egyesíteniük kell erőiket annak előmozdítása és a nemi alapú erőszak felszámolása érdekében.

Döntő fontosságú közös feladat lesz a demokrácia erősítése, beleértve az elszámoltathatóságot, a választási rezilienciát, a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatás függetlenségének a tiszteletben tartását, a dezinformációval és a felmerülő hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia kiépítését, valamint a fiatalok és a nők nagyobb arányú részvételét és a civil társadalom számára biztosított érdemi mozgásteret. Az EU-nak és a LAC-térségnek meg kell vitatnia ezeket a kérdéseket, valamint a bevált gyakorlatokat, például az áldozatok, a tanúk és a fogvatartottak jogaival kapcsolatban. Az EU választási megfigyelő missziói és ajánlásaik kulcsfontosságú eszközökként segítik a független kormányzati intézmények kapacitásának megerősítését 51 . Az EU továbbra is együtt fog működni a latin-amerikai és karibi országokkal a Római Statútum egyetemességének előmozdítása és a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) támogatása érdekében.

Az EU életmentő támogatása hozzájárulhat ahhoz, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség társadalmai ellenállóbbá váljanak. Az EU továbbra is együttműködik Latin-Amerika és a Karib-térség kulcsfontosságú szereplőivel a humanitárius segítségnyújtási programok végrehajtása és a szükséghelyzeti reagálás érdekében, többek között polgári védelmi együttműködés révén. Az egészségügy, a védelem, a szükséghelyzetben lévők oktatása és az élelmezésbiztonság továbbra is kulcsfontosságú munkaterületek. Az EU – többek között az adományozói és a szolidaritási konferenciák társszervezőjeként – folytatja támogató és érdekérvényesítő munkáját a LAC-térséget érintő humanitárius válságokkal kapcsolatban.

A békével, stabilitással és biztonsággal kapcsolatos különféle eszközei révén az EU továbbra is hozzá fog járulni a békés és demokratikus megoldásokhoz, ideértve a kolumbiai békefolyamatot, a Venezuelával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoportot, a bolíviai közvetítési erőfeszítéseket és a haiti válság kezelését.

Az EU-nak és a LAC-térségnek emellett partnerként kell eljárnia a globális béke és biztonság előmozdítása érdekében. Az uniós stratégiai iránytűvel 52 összhangban el lehetne mélyíteni a két régió szerepvállalását, például részvételi keretmegállapodások 53 megkötése és a harmadik országokban folytatott uniós műveletekben való részvétel révén. A biztonság és a védelem – és azon belül a tenger- és űrpolitika –, valamint a terrorizmus elleni küzdelem, a kiberbiztonság és a hibrid fenyegetések kezelése, a nonproliferáció és a leszerelés terén folytatott együttműködés szintén fontos területei az együttes fellépésnek.

Ezenkívül a két régiónak fel kell térképeznie az együttműködés lehetőségeit a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemben olyan új eszközök révén, amelyek célja az információmanipuláció azonosítása, elemzése, értékelése és leküzdése.

6.Élénk EU–LAC partnerség kiépítése az emberek között

Partnerségünk középpontjában az emberek állnak, és minden fellépésnek arra kell irányulnia, hogy kézzelfogható előnyöket biztosítson a polgárok számára. Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolat egyedülálló emberi és kulturális kapcsolatokat foglal magában, amelyeket ápolni és erősíteni kell. A fiatalok kulcsfontosságúak az EU és a LAC-térség közötti kapcsolatok jövője szempontjából. A fiatalabb generációk közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését elősegíthetik a kulturális kezdeményezések és a mobilitási programok, összhangban az első ízben elfogadott uniós ifjúsági cselekvési tervvel 55 .

Az EU-nak és a LAC-térségnek közös érdeke a gyorsan változó technológiák, valamint a méltányos, zöld és digitális átállás igényeinek kielégítéséhez szükséges humán tőke fejlesztése. A mobilitás területén a legtöbb latin-amerikai és karibi ország már most is vízummentességet élvez az EU schengeni térségében való rövid távú tartózkodás tekintetében. Latin-Amerika és a Karib-térség polgárai emellett élhetnek az EU-ba történő legális migráció lehetőségeivel. Ezen túlmenően az Erasmus+ és a Horizont Európa, és különösen a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretet biztosítanak a kutatás és az innováció fokozására irányuló együttműködéshez, csakúgy, mint a 2021–2023-as időszakra szóló EU–CELAC stratégiai ütemterv kutatási mobilitási pillére, amely magában foglalja a kutatók és a hallgatók mobilitását.

A két régiónak együtt kell működnie annak céljából, hogy a fenntartható fejlődés és a kultúrák közötti párbeszéd érdekében a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzák a különféle kulturális kifejezésmódjaikban, örökségükben és élénk kreatív iparágaikban rejlő lehetőségeket.

A parlamenti diplomácia a biregionális kapcsolatok kulcsfontosságú eleme, többek között az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) révén. Más intézmények, például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és LAC-partnereik mozgósíthatják a regionális és helyi önkormányzatokat, valamint a gazdasági és szociális partnereket az emberek közötti kapcsolatok erősítése érdekében.

Az EU-nak és a LAC-térségnek elő kell mozdítania a civil társadalommal és az agytrösztökkel való szoros együttműködést, többek között az EU–LAC Alapítványon keresztül, amely a biregionális kapcsolatok fontos szereplőjévé vált.

Mindkét régió közös felelőssége, hogy jobban és proaktívan tájékoztassák polgáraikat és érdekelt feleiket a partnerségük kölcsönös előnyeiről.

Következtetés

Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok javasolt új menetrendje a két régió szorosabb és korszerűbb partnerségét szorgalmazza, amelynek középpontjában az emberek állnak.

Az érdekeik és értékeik tekintetében a világ leginkább összehangolt térségei közé tartozó két régió közötti partnerség megerősítése révén az EU és a LAC-térség jobb helyzetben lesz ahhoz, hogy szembenézzen a globális kihívásokkal és megragadja a kölcsönös előnyökkel járó lehetőségeket. Az országóriások világában az EU és a LAC-térség együttvéve a világ lakosságának 14 %-át, a globális GDP-nek pedig 21 %-át teszi ki. Polgáraik békéjének és jólétének biztosításához, valamint a szabályokon alapuló jövőbeli nemzetközi rend befolyásolásához stratégiai szükségszerűség, hogy szorosabb partnerséget alakítsanak ki, amely növeli kollektív erejüket.

E cél eléréséhez mindkét fél részéről fokozott együttműködésre lesz szükség, többek között megerősített diplomáciai szerepvállalás, a kereskedelem és a beruházások fellendítése, valamint fenntarthatóbb és összekapcsoltabb társadalmak kiépítése révén, különösen a Global Gateway segítségével. Az EU törekedni fog arra, hogy a „Team Europe” megközelítés keretében mozgósítsa szakpolitikáit, eszközeit és erőforrásait. A közelgő EU–CELAC csúcstalálkozó nagyszerű lehetőséget kínál a bizalomépítésre és az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok fellendítésére, hogy a két fél egymás kiemelt partnerévé váljon.

Az Európai Bizottság, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy hagyják jóvá az e közös közleményben előterjesztett új menetrendet, és a javaslat alapján működjenek együtt Latin-Amerikával és a Karib-térséggel egy megújított partnerség érdekében.

(1)

Eurostat. Az EU LAC-térségen belüli közvetlen külföldi tőkebefektetéseinek állománya 2021 végén 693 milliárd EUR-t tett ki.

(2)

Továbbá a Párizsi Megállapodás, a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia és a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségéről szóló nyílt tengeri egyezmény.

(3)

Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Saint-Martin.

(4)

Aruba, Bonaire, Curaçao, Saba, Sint Eustatius, Sint Maarten, Saint-Barthélemy.

(5)

Argentína, Brazília és Peru.

(6)

ESTAT Comext: Teljes kereskedelem 2018-ban: 209,44 milliárd EUR; 2022-ben: 293,09 milliárd EUR. Növekedés: 39,9 %.

(7)

Lásd a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalát – a kereskedelmi megállapodások utólagos értékelése: https://policy.trade.ec.europa.eu/analysis-and-assessment/ex-post-evaluations_en

(8)

COM(2023) 165, 2023.3.16.: „A kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálata a kettős átállás támogatására”.

(9)

2022-ben a LAC-térség lakosságának 32,1 %-a (201 millió ember) élt szegénységben és 13,1 %-a (82 millió fő) mélyszegénységben (a mélyszegénységben élők száma 12 millióval nőtt a világjárvány előtti, 2019. évi helyzethez képest).

(10)

A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) keretet kínál az összes latin-amerikai és karibi országgal történő regionális és szubregionális szintű együttműködéshez a zöld átállás olyan kiemelt együttműködési programokon keresztül történő támogatása érdekében, mint az EUROCLIMA+, az Amazonas-medencére vonatkozó program vagy az EU karibi rezilienciaépítési eszköze.

(11)

JOIN(2021) 30 final, 2021.12.1.: „A Global Gateway”.

(12)

UNEP (2016): Biodiversity in Latin America and the Caribbean (Biológiai sokféleség Latin-Amerikában és a Karib-térségben).

(13)

Brazília például újraaktiválja az Amazonas Alapot, amely a fenntartható fejlődést, az erdővédelmet és az emberi jogokat hivatott támogatni.

(14)

Mint például az Amazonasi Együttműködési Szerződés Szervezete.

(15)

OECD/ECLAC/Európai Bizottság/CAF (2022): Latin American Economic Outlook 2022: Towards a green and just transition (Latin-Amerika 2022. évi gazdasági kilátásai: a zöld és igazságos átmenet felé).

(16)

Beleértve a vizet, a szélenergiát és a napenergiát, lehetőségeket kínálva a megújuló hidrogén energiahordozóként történő előállítására is.

(17)

Például az OLADE (Latin-Amerikai Energia Szervezet).

(18)

A megbízható nemzetközi szabványokon és tanúsítási rendszereken alapuló, szabályalapú, átlátható és torzulástól mentes globális hidrogénpiacok fejlesztésének előmozdítása, többek között az Európai Hidrogénbankon keresztül.

(19)

Ilyen például a karib-tengeri katasztrófakockázat-csökkentési program és az erdőtüzek kezeléséről folytatott EU–LAC párbeszéd.

(20)

Például csak Argentína, Bolívia és Chile az azonosított lítiumtartalékok 60 %-át birtokolja.

(21)

COM(2023) 165, 2023.3.16.: „A kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálata a kettős átállás támogatására”.

(22)

Ilyen projekt például a megújuló hidrogén előállítása Chilében, Argentínában és Uruguayban, valamint a fenntartható városi mobilitás a Dominikai Köztársaságban.

(23)

Például a zöld átállásra irányuló „Team Europe” kezdeményezés.

(24)

Például a Latin-Amerika és a Karib-térség körforgásos gazdaságot szolgáló koalíciója, valamint a körforgásos gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó globális szövetség.

(25)

Többek között a Közép-amerikai Katasztrófamegelőzési Koordinációs Központ (CEPREDENAC), a Karibi Katasztrófavédelmi Hivatal (CDEMA), az Andoki Katasztrófamegelőzési és -kezelési Bizottság (CAPRADE), valamint a katasztrófakockázatok integrált kezelésével foglalkozó miniszterek és főhatóságok találkozója (RMAGIR).

(26)

Az Amazonas-medencére vonatkozó „Team Europe” kezdeményezéshez hasonlóan.

(27)

COM(2021) 118 final, 2021.3.9.: „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja”.

(28)

Amint azt a digitális jogokról és elvekről szóló Ibér-Amerikai Charta is tükrözi, amelynek értékei nagymértékben összhangban állnak a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozattal.

(29)

Biregionális digitális politikai párbeszéd létrehozása, a BELLA program (BELLA II) kiterjesztése, a Kopernikusz regionális stratégiájának végrehajtása, valamint a vállalkozói készség és az innováció előmozdítására irányuló EU–LAC digitális akcelerátor.

(30)

Többek között a WTO e-kereskedelemről szóló közös nyilatkozatra irányuló kezdeményezésével összefüggésben.

(31)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32023C0123(01)&HU  

(32)

  https://www.cepal.org/en/projects/digital-agenda-latin-america-and-caribbean-elac2024  

(33)

  https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/library/declaration-future-internet  

(34)

Ilyen projekt például a digitális gazdaságról szóló csomag, a kolumbiai békefolyamat támogatása, a Dominikai Köztársaság 5G-hálózatának kiépítése, az Amazona-medence konnektivitásának biztosítása Brazíliában, valamint a Jamaicában és Costa Ricában indított digitális konnektivitási kezdeményezések.

(35)

Beleértve a BELLA program és felhasználási eseteinek kibővítését, valamint egy regionális Kopernikusz-stratégia bevezetését.

(36)

A BELLA első szakasza közvetlen száloptikás összeköttetést hozott létre Európa, illetve Brazília, Argentína, Chile, Ecuador és Panama között. A Bella II célja, hogy ezt az összeköttetést Peru, Costa Rica, Guatemala, Salvador, Honduras, a Dominikai Köztársaság, valamint Trinidad és Tobagó felé meghosszabbítsa.

(37)

Az ECLAC (2021, 2022) szerint a LAC-térség az a régió, ahol a legnagyobb a GDP-hez viszonyított külső adósságállomány (56,3 %) és a legmagasabb az exporthoz és a növekedéshez viszonyított a külső adósságszolgálat (59 %). 2020-ban az alultápláltság aránya elérte a 9,1 %-ot; ilyen szint 2005 óta nem volt tapasztalható a régióban.

(38)

  https://www.bbva.com/en/latin-americas-roadmap-to-innovation-the-most-enterprising-cities  

(39)

COM(2021) 252 final, 2021.5.18.: „A kutatás és az innováció globális megközelítése – Európa nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiája egy változó világban”.

(40)

  https://research-and-innovation.ec.europa.eu/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe_en  

(41)

  https://commission.europa.eu/system/files/2021-07/eu-celac_strategic-roadmap-2021-2023.pdf ; a vezető tisztviselők 2024-ben felülvizsgálják és frissítik.

(42)

COM(2021) 252 final, 2021.5.18.: „A kutatás és az innováció globális megközelítése – Európa nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiája egy változó világban”.

(43)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7153

(44)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_3890

(45)

  https://www.cepal.org/en/publications/47253-plan-self-sufficiency-health-matters-latin-america-and-caribbean-lines-action-and

(46)

Latin-Amerika és a Karib-térség a globális élelmiszer-termelés 14 %-át és a nettó nemzetközi agrár-élelmiszeripari kereskedelem 45 %-át adja. A LAC-térség agrár-élelmiszeripari rendszerei a teljes foglalkoztatás közel felét és a GDP 30–40 %-át teszik ki (FAC, 2021).

(47)

Például az egészségügyi rendszer rezilienciájának fokozására Barbadosban és Mexikóban, valamint a víz- és szennyvízkezelés javítására Ecuadorban és Guatemalában.

(48)

A Tanács felhatalmazást adott arra, hogy megkezdődjenek az Eurojust együttműködési megállapodásokra irányuló tárgyalások Argentínával, Brazíliával és Kolumbiával; és hogy megkezdődjenek az Europol együttműködési megállapodásokra irányuló tárgyalások Bolíviával, Brazíliával, Ecuadorral, Mexikóval és Peruval.

(49)

Nevezetesen az El PAcCTO 2.0, a COPOLAD, az EUROFRONT és a globális illegális árumozgásokkal foglalkozó programra (GIFP).

(50)

Például a Global Campus on Human Rights és annak Argentínában található központja révén.

(51)

2019 óta az EU nyolc választási megfigyelő missziót és hat választási szakértői missziót küldött ki latin-amerikai és karibi országokba, azok kérésére.

(52)

A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű, az Európai Unió Tanácsa, 2022.3.21.

(53)

Chilével, Kolumbiával és Peruval már aláírtak részvételi keretmegállapodásokat.

(54)

Mint például a Reflektorfény kezdeményezés LAC-komponense, valamint a jogszabályi változásokat, végrehajtási kapacitásokat stb. támogató különféle nemzeti és regionális intézkedések.

(55)

JOIN(2022) 53 final, 2022.10.4.: „Ifjúsági cselekvési terv az EU külső fellépéseiben (2022–2027). Az érdemi ifjúsági részvétel és szerepvállalás elősegítése az EU külső tevékenységeiben a fenntartható fejlődés, az egyenlőség és a béke érdekében”.

(56)

Többek között a migráció legális csatornáira, a schengeni vízummentességi követelményeknek való megfelelésre és a vízumkiadás kölcsönös megkönnyítésére vonatkozóan, a hallgatók és a kutatók tekintetében is.

(57)

Mint például az EU díszvendégként való részvétele Mexikóban, a 2023-as guadalajarai nemzetközi könyvvásáron.