Előadó:

Felipe MEDINA MARTÍN

Közgyűlési határozat:	2023.1.25.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.6.26.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.7.12.
Plenáris ülésszak száma:	580.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	151/1/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Ennek az EGSZB-véleménynek az a célja, hogy felmérje a Covid19-világjárványt és az Ukrajna elleni orosz agresszív háborút követő energiaválságnak az európai vállalatokra, azok munkavállalóira és valamennyi európai polgárra gyakorolt hatását. Az EGSZB megjegyzi, hogy a gazdaság egészében számos probléma merült fel. Ezek közé tartozik a termelési költségek aránytalan növekedése, az ellátási láncok átszervezése, az élelmiszer-ellátás és egyéb termékekkel való ellátás nehézségei, a beruházási költségek növekedése és az európai háztartások vásárlóerejének csökkenése.

1.2.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az európai infláció magas szintje miatt, amely az energiaköltségeknek, a nyersanyagköltségeknek és ebből adódóan a szolgáltatások és az ipari termékek árainak tudható be. Az európai infláció az euro létrehozása óta a legmagasabb szinten van. Az EGSZB sürgeti az európai intézményeket, hogy hozzanak létre olyan ellenőrzési mechanizmusokat, amilyeneket az Európai Fogyasztók Szervezete által kidolgozott dokumentum tartalmaz. Ennek magában kell foglalnia például a tanácsirendelet-tervezetben foglalt intézkedések teljeskörű végrehajtását, amely a villamosenergia-piac szerkezetének jelentős reformját és kiigazítását írja elő. Az EGSZB arra kéri az uniós tagállamokat, hogy hajtsák végre a már elfogadott uniós jogi aktusokat, például a tiszta energiáról szóló csomagot, amely segít felgyorsítani a zöld átállást és elmélyíteni a belső piacot.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy tekintettel az ukrajnai háborúból és az energiaválságból eredő hatalmas költségnövekedésre, sürgősen meg kell reformálni a felülvizsgált, ideiglenes uniós válsághelyzeti keretrendszert. Javasolja továbbá az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keret oly módon történő alkalmazását, hogy az energetikai veszélyhelyzetről szóló rendeletben és a helyreállítási és rezilienciaépítési keretben előírt támogatás az energiaválság által érintett valamennyi ágazatra vonatkozzon, különös tekintettel az alapvető ágazatokra, hogy ne gyengüljön számos vállalat túlélési képessége, el lehessen kerülni a fogyasztók megélhetési költségeire gyakorolt negatív hatásokat, és ne sérüljön a fogyasztók azon képessége, hogy nap mint nap hozzájussanak az alapvető termékekhez. Emellett az EGSZB ismételten kéri egy „aranyszabály” bevezetését, amely lehetővé teszi a szükséges közberuházások megvalósítását.

1.4.

Az EGSZB szerint a háztartásoknak és a kulcsfontosságú ágazatoknak profitálniuk kell a magas energiaárak hatásának csökkentésére irányuló tervekből. Bár egyes ágazatokban nagyon magas nyereséget realizáltak, és az előző negyedévhez képest jelentős, 26,8 %-os növekedés volt tapasztalható, a csődbejelentések az EU-ban 113,1-es értéket értek el, amely a valaha mért legmagasabb szint volt. Olyan indexről van szó, amelyet az Eurostat használ az EU-ban a csőd szintjének mérésére, a 2015. évi 100-as referenciaértéket alapul véve. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy próbálják meg biztosítani, hogy a háztartások és a kulcsfontosságú ágazatok számára még a csúcsidőszaki kereslet csökkentését célzó intézkedések alkalmazása esetén is folyamatos legyen az energiaellátás. Ugyanakkor, amint arra az EKB (1) rámutat, néhány vállalat növelte nyereségét a meglévő infláció árnyékában – mindenekelőtt az energiaágazatban. E szektor nyeresége tovább szította az inflációt az EU-ban, és ezt a kérdést kezelni kell.

1.5.

Az energiaválság a magas infláció, a gyenge gazdasági növekedés, az államháztartásra, valamint a háztartások és a vállalkozások vásárlóerejére nehezedő erős nyomás és a külső gazdasági versenyképesség romlása révén gyakorolt hatást a gazdaságra. Az EGSZB azt javasolja, hogy az EKB ajánlásai alapján vezessenek be egy „zöld hármas” kritériumot, hogy a jövőbeli beavatkozások testre szabottak, célzottak és az átállás szempontjából ellenállóak legyenek. Az olyan nem szelektív árintézkedések, mint az élelmiszerár-plafon bevezetése, hosszú távon csak meghosszabbítják a magas inflációs időszakokat.

1.6.

A különösen az energiaárak miatt tartósan magas infláció az európai munkavállalók, fogyasztók és vállalatok vásárlóerejének általános csökkenéséhez vezet, ami hatással van számos család életkörülményeire, a belső keresletre és a növekedésre. Ez – a kamatlábak emelésére irányuló monetáris politika fenntartásával együtt – számos vállalatot is hátrányosan érint. Az EGSZB szerint az energiaágazatban folytatott szociális párbeszédnek fontos szerepe van abban, hogy nemzeti szinten a megfelelő döntéseket hozzák meg.

1.7.

Az EGSZB sürgeti a kormányokat, hogy a vállalkozásoknál és a háztartásokban ösztönözzék energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedések bevezetését, amelyek lehetővé teszik az energiakereslet tartós csökkentését. Ezzel összhangban a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk csökkentése érdekében ösztönözni kell a megújuló energia elterjedését (a szükséges jogi és adózási feltételek megteremtésével, köztük egy „beruházási aranyszabály” bevezetésével). A jelenlegi helyzetet ki kell használni az uniós gazdaság dekarbonizációjának felgyorsítására. Ezeket az intézkedéseket olyan garanciáknak kell kísérniük, amelyek értelmében a pénzügyi támogatásokhoz kapcsolódóan megtiltják a termelés áthelyezését. Itt az ideje az európai energetikai átalakuláshoz szükséges beruházásoknak (és költségvetési keretfeltételeknek), hogy csökkenteni lehessen a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Emellett az EGSZB úgy véli, hogy folytatni kell a REPowerEU javasolt módosításainak megvalósítását, melyeknek célja a megújulóenergia-infrastruktúrák telepítésére vonatkozó engedélyek kiadásának egyszerűsítése és felgyorsítása. Ebben az összefüggésben az EGSZB sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne elérni, hogy a hálózatba betáplált energiatöbbletért fizetett ár lehetővé tegyen olyan életképes beruházásokat, amelyek révén maximalizálható a megújulóenergia-előállító kapacitás és megosztható a saját felhasználáshoz szükséges mértéken felül megtermelt energia. Az energiapiaci struktúra megújításának szerepelnie kell az Európai Bizottság hosszú távú menetrendjében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az energiaellátás zavarai és a túlzott árak.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Az inflációs hullám egész Európát érinti, és két szakasza egyértelműen megkülönböztethető. Az első szakasz a Covid19-világjárvány miatt bevezetett kijárási korlátozásokat követő helyreállítási időszakban kezdődött. Az összes ágazat egyszerre történő újraindítása szűk keresztmetszetekhez vezetett az ellátási láncokban, ami növelte a nyersanyagok és a szállítás költségeit. A nyersanyagok ára 2020 januárja és 2022 márciusa között 101 %-kal nőtt (2), míg a szállításé ugyanebben az időszakban 545 %-kal (3).

2.2.

A második inflációs szakaszt az Ukrajna elleni 2022. februári orosz agresszív háború és az azt követő, azóta is tartó háború váltotta ki. Ez alkalommal a sokk az energiára és néhány olyan termékre összpontosult, amelyek tekintetében mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős beszállítója az EU-nak: földgáz, búza, napraforgóolaj és műtrágya. 2022 februárja és áprilisa között ezen áruk ára az egyes termékek tekintetében 18,6 %-kal, 16,8 %-kal, 38,6 %-kal, illetve 16,7 %-kal nőtt (4). A későbbiekben sikerült visszafogni ezeket a költségeket, bár 2023 márciusában az IMF nyersanyagárindexe még mindig 40,9 %-kal, a fuvardíjak pedig 3,6 %-kal magasabbak voltak a 2020. januári szintnél.

2.3.

Ezek a fejlemények aztán infláció formájában csapódtak le a globális és az európai gazdaságban. Az euroövezeti harmonizált fogyasztói árindex éves változási üteme októberben 11,5 %-ot ért el (Eurostat) (5). Ilyen értékekre a múlt század óta nem volt példa, és bár az elmúlt hónapokban mérséklődtek (2023 márciusában 8,3 % volt az árindex), csökkentésük nagyon nehéznek bizonyul. Azt, hogy az ársokk nem átmeneti, amint azt kezdetben gondolták, az bizonyítja, hogy az (energiaárakat nem tartalmazó) maginfláció Európa nagy részében továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Ez azt jelentheti, hogy az EKB által alkalmazott monetáris politika nem hozza meg a várt eredményeket.

3.   Az infláció hatása az európai gazdaságra

3.1.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Ukrajna elleni 2022. februári orosz inváziót követően romlottak a gazdasági kilátások. Az elkövetkező évekre vonatkozó gazdasági forgatókönyv értelmében várhatóan (6) stagnálni fog a gazdasági növekedés 2022-hez képest, bár ezek az előrejelzések folyamatosan javultak az elmúlt hónapokban. Télen ugyanis az Európai Bizottság az EU egészének GDP-növekedését 2023-ra 0,8 %-ra, 2024-re pedig szerény 1,6 %-ra becsülte, a közelmúltbeli tavaszi előrejelzés szerint azonban ezek az értékek 1,0 %-ra, illetve 1,7 %-ra emelkedtek. Ezzel párhuzamosan az infláció várhatóan fokozatosan csökken, bár az eredetileg vártnál lassabb ütemben (2022-ben 9,2 %, 2023-ban 6,7 %, 2024-ben 3,1 %). A munkaerőpiacon feszültséget okoz az alacsony növekedés, az államadósság pedig növekszik, többek között azért, mert az EKB gyorsan emeli a kamatlábakat, ami a legtöbb tagállamban költségvetési nyomást fog okozni.

3.2.

A magas infláció a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 96,5 millió európait érinti leginkább. Az Eurobarométer felmérés válaszadóinak 41 %-a az árakat, az inflációt és a megélhetési költségeket nevezte meg az országa előtt álló egyik legfontosabb problémaként, megelőzve azokat, akik az egészségügyi ellátást (32 %) és a gazdasági helyzetet (19 %) említették.

3.3.

A politikai szinten elfogadott döntések eredményeként az EU-ban szinte teljesen megszűntek az Oroszországból érkező gázszállítások, és a tagállamok közel felét kisebb-nagyobb mértékben érintette a szállítások csökkenése. A növekvő infláció és nyersanyagárak, a munkaerőhiány és a globális ellátási láncok zavarai negatívan befolyásolják az európai ellátási láncokat mind az élelmiszeripari, mind a nem élelmiszeripari termékek esetében. Az OECD gazdasági kilátásai szerint a globális növekedés 2023-ra jelentősen, 2,2 % körüli szintre lassul.

3.4.

Az EKB szerint az euroövezetben az inflációs különbözet kétharmadáért az energiaárak növekedése volt a felelős. Az Európai Bizottság szerint 2019 és 2022 között az energiaágazatban a haszonkulcsok 54 %-kal nőttek, míg a bérek csak 6 %-kal emelkedtek. Az európai munkavállalók, fogyasztók és vállalatok vásárlóerejének általános csökkenése nemcsak sok család életkörülményeit érinti, hanem – ha nem orvosolják – a belső keresletre és a gazdasági növekedésre, és így más üzleti ágazatokra is kihathat; mindez a kamatemelésre irányuló monetáris politika folytatásának is köszönhető. Az EGSZB szerint az energiaágazatban folytatott szociális párbeszédnek fontos szerepe van abban, hogy nemzeti szinten a megfelelő döntéseket hozzák meg.

3.5.

Miközben a fogyasztói árak általában emelkedtek Európában, a bérek kevésbé ingadoztak, ami csökkentette az európai polgárok vásárlóerejét, különösen a legkiszolgáltatottabbakét, akiknek nincsenek eszközeik az infláció elleni védekezésre. Már most is megfigyelhetők változások a fogyasztói magatartásban a háztartások vásárlóerejének csökkenése miatt, amelyek a meredeken növekvő energiaszámlákkal és az infláció hatásaival összefüggő súlyos megélhetési válsággal szembesülnek. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartási fogyasztók védelme érdekében alkalmazott tagállami eszközök rendkívül változatosak, és egyes esetekben korlátozott hatékonyságúak lehetnek. Az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia azt a lehetőséget, hogy a szabályozó hatóságoknak és a politikai döntéshozóknak olyan minimumszabályokat kelljen életbe léptetniük, amelyekkel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartási fogyasztókat lehet védeni és támogatni.

3.6.

A világjárvány és a háború együttes hatása által leginkább sújtott ágazatok egyike az élelmiszer-termelés – a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az élelmiszeripar –, valamint az élelmiszer végső fogyasztókhoz való eljuttatása. A háború közelsége, valamint annak az energia- és nyersanyagpiacokra gyakorolt hatása árkülönbséget okoz a mezőgazdasági termékek tekintetében az európai és a nemzetközi piacok között úgy, hogy az európai árak nőttek nagyobb mértékben. Így az árutőzsdei árakra vonatkozó 2023. áprilisi jelentés szerint a legtöbb európai mezőgazdasági termék árnövekedési üteme meghaladja a globális ütemet, különösen a húsipari termékek esetében. Ennek az ármagatartásnak három fontos hatása van. Az első az, hogy az európai lakosságot az összes alapvető árucikket illetőn intenzívebben sújtja az infláció. A második az, hogy az európai élelmiszeripari termékek nemzetközi versenyképessége csökken, a harmadik pedig az, hogy a mezőgazdasági termelőket érintő árak a magasabb termelési költségek miatt emelkedtek.

3.7.

Az Ukrajna elleni orosz agresszív háború az energiaköltségek emelkedésén túl is hatalmas kihívások elé állította az élelmiszer-ellátási láncot: ilyen például a kulcsfontosságú inputanyagok (takarmányok, műtrágyák) árának emelkedése, illetve bizonyos, a teljesen működőképes ellátási lánc fenntartásához szükséges áruk (pl. növényi olajok vagy búza) hiánya. A növekvő költségek által elindított dominóhatás a műtrágyatermelés csökkentésére irányuló döntésekhez vezet, ami tovább növeli az árakat. A 2022 nyarán és a 2023-ban eddig Európa-szerte tapasztalt aszályok a rendelkezésre álló kínálat csökkenésével további nyomást gyakorolnak az árakra.

3.8.

Egyes alapvető ágazatokra – és ezeken belül a vállalatokra és a munkavállalókra –, amelyek a helyzettől függetlenül nem hagyhatnak fel tevékenységükkel, kettős teher nehezedik: kevesebb fogyasztó hajlandó fizetni, ugyanakkor növekednek a költségek, különösen az egekbe szökő energiaszámlák. Az élelmiszeripari vállalkozások igyekeznek korlátozni a költségnövekedést, hogy versenyképes árakat biztosítsanak a fogyasztók számára, és most fogyasztási válságtól tartanak (Hidalgo, M., 2023 (7); Eurocommerce, 2023). A spanyol kormány a közelmúltban az árrések nyomon követéséről szóló első jelentésében megállapította (8), hogy az élelmiszerláncon belüli árrések 2021 óta 25 %-kal csökkentek, így egyértelmű, hogy a haszonkulcsok nagyon heterogén módon alakultak.

Ugyanakkor, amint arra az EKB (9) rámutat, néhány vállalat növelte nyereségét a meglévő infláció árnyékában – mindenekelőtt az energiaágazatban. E szektor nyeresége tovább szította az inflációt az EU-ban, és ezt a kérdést kezelni kell.

3.9.

A Spanyol Nemzeti Bank (10) utal az úgynevezett „ibériai kivétel” vagy „ibériai mechanizmus” villamosenergia-piaci árképzési rendszerre gyakorolt igen pozitív hatásaira. Megemlíti továbbá az élelmiszerekre és üzemanyagokra vonatkozó héa-csökkentés pozitív, bár korlátozottabb hatását, de hozzáteszi, hogy ez az intézkedés alacsonyabb költségekkel járt volna, ha az alacsonyabb jövedelmű családok támogatására irányult volna. A Spanyol Nemzeti Bank arra is utal, hogy a spanyol kormány által a szakmaközi minimálbér, a nyugdíjak és a minimális alapjövedelem terén végrehajtott emelések pozitív hatással voltak az infláció alacsony jövedelmű háztartásokra gyakorolt hatásainak mérséklésére.

4.   Az energiaköltségek növekedésének hatása az európai vállalatok nyereségességére

4.1.

A nagykereskedelmi villamosenergia- és gázárak 2021 eleje óta akár a tizenötszörösükre is emelkedtek, ami súlyos következményekkel jár a fogyasztókra és a vállalkozásokra nézve. Az európai kormányok szakpolitikai válaszintézkedéseket kezdtek alkalmazni. Az egyik intézkedéstípus célja a megnövekedett költségek fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának enyhítése. Más intézkedések célja a nagykereskedelmi árak stabilizálása és csökkentése, valamint az energiabiztonság garantálása. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a TEN/793. sz. véleményben (11) foglaltaknak megfelelően hajtsák végre a villamosenergia-piac szerkezetének és a villamosenergia-árak számítási rendszerének átfogó reformját.

4.2.

Az energiaárak nagyon sokféleképpen hatnak a vállalatok költségeire: egyrészt magának a villamosenergia-ellátásnak a költségein keresztül, másrészt az ellátási lánc többi részére gyakorolt közvetett hatásokon keresztül, harmadrészt pedig az esetlegesen felmerülő pénzügyi következmények révén. A Spanyol Nemzeti Bank által 2022 tavaszán közzétett előzetes tanulmány (12) például úgy becsülte, hogy a vállalatok energiaköltségeinek 25 %-os kumulatív növekedése 2023-ban 1,6 %-kal csökkentené az általuk előállított bruttó hozzáadott értéket. Ez azonban csak az átlagos hatás; a tanulmány megállapította, hogy egyes ágazatok több kárt szenvednek, mint mások. Leginkább a kőolaj- és földgázkitermelési ágazat jár jól, míg a következő tevékenységi ágakat nagyobb kár érné: halászat és akvakultúra, szárazföldi közlekedés, tengeri és belvízi szállítás, gépjárművek kereskedelme és javítása, mezőgazdaság és állattenyésztés, oktatás, légi közlekedés, ingatlantevékenységek, kőolaj kokszolása és finomítása, egészségügyi és szociális ellátás, valamint vendéglátóipari szolgáltatások. Ezek közül néhány ágazat a világjárvány során bebizonyította, hogy fontos szerepet játszik az EU gazdaságának zavartalan működése szempontjából. A leginkább érintett ágazatok közül sok nem használ intenzíven villamos energiát termelési tevékenysége során, viszont nagyfogyasztónak számít.

4.3.

A vállalatok bruttó hozzáadott értékére (árrés) gyakorolt közvetlen és közvetett hatáson kívül a vállatok más módon is érintettek lehetnek, mégpedig megnövekedett pénzügyi sebezhetőségük okán. A Spanyol Nemzeti Bank jelentése megemlíti a leginkább érintett ágazatokat. Van az ágazatoknak egy különösen sérülékeny csoportja, amely 2023-ban nemcsak túlzottan eladósodna, hanem negatív hozamot is érne el: ezek a gépjármű-kereskedelem és -javítás, a szárazföldi és csővezetékes szállítás, a halászat és akvakultúra, a mezőgazdaság és az állattenyésztés, valamint a textil-, ruházati, bőr- és lábbeliipar.

4.4.

Ahogy az európai földgázkészletek csökkennek – 2023 májusában a tárolt mennyiség a tárolási kapacitás 68 %-át tette ki (13) –, további kihívásokkal kell szembenéznünk energiapolitikánk irányítása során. A korábban Oroszországból szállított, illetve az alternatív szállítóktól beszerzett mennyiségek közötti különbség még nem szűnt meg, így az árak rövid távon valószínűleg nem csökkennek. Egyelőre csak a kereslet csökkent jelentősen. A magas energiaárak iparunk és ellátási láncaink versenyképességének csökkenéséhez vezetnek, ami viszont kedvez a tevékenységek EU-n kívülre történő kiszervezésének, és így csökkenti az Unió stratégiai függetlenségét. A háztartásokra – különösen a legkiszolgáltatottabbakra – gyakorolt hatás különösen jelentős, és növekszik a szegénység kockázatának kitett vagy szegénységben élők aránya. Ez legalább 2024-ig így is marad (14). E problémák orvoslására az EGSZB egy sor intézkedést javasol, többek között pénzügyi támogatással összekapcsolt, helyszínre vonatkozó garanciákat, további szükséges energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedéseket a vállalkozások számára a kereslet csökkentése érdekében, jelentős beruházásokat, valamint költségvetési keretfeltételeket a megújulóenergia-termelés bővítéséhez a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében.

4.5.

Ennek eredményeképpen, a robbanásszerűen emelkedő energiaköltségek miatt számos vállalat és háztartás egyre inkább olyan helyzetbe kerül, amely a fennmaradásukat is veszélyeztetheti. Bár a tél viszonylag enyhe volt, nem számíthatunk arra, hogy a környezeti feltételek mindig kedvezőek lesznek számunkra. Ezért intézkedéseket kell hozni a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelme érdekében, és ezen a területen egyedi intézkedéseket kell hozni számukra.

4.6.

A vállalati szférában az üzleti költségek jelentős növekedése – párosulva azzal, hogy a fogyasztók vonakodnak költekezni – egyes esetekben akár a vállalat kényszerű áthelyezéséhez is vezethet. Ezt azonban nem tehetik meg azok a vállalatok, amelyek alapvető szolgáltatást nyújtanak a fogyasztók és az ellátási lánc többi része számára, és amelyek nem állíthatják le egyszerűen a működésüket az emelkedő energiaárak miatt.

4.7.

Míg a Covid19-világjárvány idején számos ágazatot és ott dolgozó munkavállalót alapvető fontosságúnak tekintettek, a jelenlegi energiaválságban ez az elismerés szembetűnően megkopott. A tagállamok eddig számos ilyen ágazatnak nem nyújtottak külön támogatást. Az ezen ágazatokhoz tartozó vállalatok és az ott dolgozók a saját árrésük kárára igyekeznek megvédeni a fogyasztókat, és nehezen tudják áthárítani a fogyasztókra az elszállt energiaszámlák teljes költségét. Ez a helyzet hosszú távon nem tartható fenn. Hasonlóképpen, az EGSZB úgy véli, hogy a kormányok már nem ugyanolyan intenzitással védik az embereket, mint a világjárvány idején.

4.8.

Sok vállalat számos beruházást hajt végre annak érdekében, hogy csökkentse energiafogyasztását és nagyobb kapacitással tudjon hozzáférni a megújuló energiához. Az EGSZB úgy véli, hogy a vállalatok felgyorsíthatják a közlekedés villamosítását, és kiválthatják a fűtési célú gázt, így alapvető szerepet játszhatnak az energetikai átállásban és abban, hogy megvalósuljanak a megújuló energiára vonatkozó, 2030-ra kitűzött uniós célkitűzések. Mindehhez azonban kedvező szabályozási keretre lesz szükség, különösen ami az engedélyek kiadását és az energiatermelést visszafogó árak elleni küzdelmet illeti.

4.9.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a REPowerEU-hoz kapcsolódó és az épületek energiahatékonyságára vonatkozó kötelezettségeket összhangba hozzák az üzemeltetők támogatásával és azon képességével, hogy viseljék az ezzel járó jelentős beruházások költségeit. Ezek az intézkedések fontosak lesznek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából, de a kötelezettségeket a (köz- és magán)finanszírozás rendelkezésre állásához kell kötni. Az energiapiaci struktúra megújításának szerepelnie kell az Európai Bizottság hosszú távú menetrendjében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az energiaellátás zavarai és a túlzott árak, valamint szem előtt kell tartani az ágazatban dolgozók képzését is.

Hasonlóképpen, az EGSZB úgy véli, hogy mindkét programban meg kell jelenniük a berendezések és a képzett munkaerő rendelkezésre állásával kapcsolatos gyakorlati szempontoknak azon kötelezettségek kapcsán, amelyek a gépjárművek gyorstöltő állomásainak telepítésére vagy alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos infrastruktúrák kiépítésére vonatkoznak. Gondoskodni kell arról, hogy az új javaslatok révén folyósított források felhasználhatók legyenek annak biztosítására, hogy ez az átállás időben megtörténhessen.

---

(1)  Az EKB tanulmánya az inflációról, 2023.

(2)  IMF nyersanyagárindex. Elérhető itt: https://www.imf.org/en/Research/commodity-prices.

(3)  Freightos Baltic Index. Elérhető itt: https://fbx.freightos.com/.

(4)  IMF nyersanyagárindex. Elérhető itt: https://www.imf.org/en/Research/commodity-prices.

(5)  Elérhető itt: https://ec.europa.eu/eurostat.

(6)  https://economy-finance.ec.europa.eu/economic-forecast-and-surveys/economic-forecasts/spring-2023-economic-forecast-improved-outlook-amid-persistent-challenges_en.

(7)  A spanyol élelmiszer-kiskereskedők árrése és nyeresége 2022-ben.

(8)  OME Informe Trimestral 2023T3 (bde.es).

(9)  Az EKB tanulmánya az inflációról, 2023.

(10)  https://www.bde.es/f/webbe/SES/Secciones/Publicaciones/PublicacionesAnuales/InformesAnuales/22/Files/InfAnual_2022_En.pdf.

(11)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2019/943 és az (EU) 2019/942 rendeletnek, valamint az (EU) 2018/2001 és az (EU) 2019/944 irányelvnek az uniós villamosenergia-piaci szerkezet javítása érdekében történő módosításáról (COM(2023) 148 final – 2023/0077 (COD))(HL C 293., 2023.8.18., 112. o.).

(12)  Elérhető itt: https://www.bde.es/f/webbde/Secciones/Publicaciones/InformesBoletinesRevistas/InformesEstabilidadFinancera/22/IEF_2022_1_Rec1_4.pdf.

(13)  További információ: https://agsi.gie.eu/data-overview/eu.

(14)   EIU (2023): Energy crisis will erode Europe’s competitiveness in 2023 [Az energiaválság tönkreteszi Európa versenyképességét 2023-ban] Elérhető itt: https://www.eiu.com/n/energy-crisis-will-erode-europe-competitiveness-in-2023/.