Előadó:

Alena MASTANTUONO

Közgyűlési határozat:	2023.1.25.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.5.16.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.6.14.
Plenáris ülésszak száma:	579.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	194/4/10

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az energiaválság legnagyobb hatása az infláció és az államháztartásra nehezedő nyomás. Az infláció katalizátora a gáz- és olajárak által vezérelt energiaárak voltak, amelyek súlyosan érintették az alacsony és közepes jövedelmű háztartásokat és az energiaigényes vállalkozásokat. A 2022. évi gazdaság leglátványosabb jelensége a magas infláció volt, amelynek hatása továbbgyűrűzött a fogyasztói kosár egyéb elemeire, és jelentős mértékben befolyásolta a fogyasztói magatartást. Az EU-ban rendkívül sok csődöt jelentettek be, ami szintén a helyzet súlyosságát mutatja.

1.2.

Az energiaválság hatását tovább súlyosbították a Covid19-világjárvány korábbi negatív következményei, amelyek jelentősen gyengítették az EU gazdasági teljesítményét a GDP-növekedés évtizedek óta legnagyobb visszaesését követően. Ez az együttes hatás súlyosabban érinthet néhány ágazatot. Emellett – a Covid19-világjárvány elhúzódó hatásai miatt – nehéz átfogó képet alkotni az energiaválság gazdaságra gyakorolt hatásáról. Az, hogy egyes területeken, például a foglalkoztatás területén a mai statisztikai adatok inkább pozitívak, semmiképpen sem jelenti azt, hogy tökéletes a helyzet. A gazdaságra gyakorolt hatás egyértelmű elemzése csak akkor lesz elvégezhető, miután véget ért a válság, és minden részletes adat rendelkezésre áll.

1.3.

Az energiaválság a magas infláció, a gyenge gazdasági növekedés, az államháztartásra, valamint a háztartások és a vállalkozások vásárlóerejére nehezedő erős nyomás és a külső gazdasági versenyképesség romlása révén gyakorolt hatást a gazdaságra. Az Európai Központi Bank (EKB) ajánlásai alapján az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egy „zöld hármas” kritérium bevezetését javasolja annak érdekében, hogy a jövőbeli beavatkozások testre szabottak, célzottak és az átállással szemben ellenállóak legyenek. A nem célzott árintézkedések hosszabb távon csak meghosszabbítanák a magas infláció időszakát.

1.4.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az energiaválság uniós gazdaságra gyakorolt negatív hatásaiból levonandó tanulságoknak tükröződniük kell a következő politikai lépésekben. A főként Ukrajna orosz inváziója által kiváltott energiaválság feltárt és azonosított néhány jelentős gyengeséget és zavart az uniós gazdasági rendszerben, amelyet strukturálisan meg kell erősíteni és ki kell igazítani, hogy hatékonyabban tudjon szembenézni a hasonló külső sokkhatásokkal, főként az ellenálló képesség, a hatékonyság és a stratégiai autonómia tekintetében.

1.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak túl kell lépnie a sürgősségi költségvetési válaszokon, és a strukturális változásokra kell összpontosítania annak érdekében, hogy gyorsabban elszakadhasson a fosszilis tüzelőanyagoktól. Gördülékeny és versenyképes gazdasági fejlődésének biztosítása érdekében az EU-nak megbízható, biztonságos és megfizethető energiaellátásra van szüksége, amely olyan integrált energiapiacon alapul, amely nagy arányban tartalmaz reziliens, a zavarokkal és sokkhatásokkal megbirkózni képes tiszta energiát.

1.6.

Határozottan támogatja az inflációnak az idei év során történő fenntartható csökkentésére irányuló valamennyi szakpolitikai lépést, és támogatja a zöld, digitális és stratégiailag fontos ágazatokba és iparágakba történő beruházásokon alapuló gazdasági helyreállítást, támogatva az uniós ipart és a globális versenyképességet, ugyanakkor kiaknázva az egységes piac valamennyi előnyét. Alapvető fontosságú, hogy a tiszta technológiák előállítása legyen Európa üzleti alapja. A szociális partnerek mindenképpen biztosítani kívánják, hogy a tudás, a készségek és a termelési bázis ne hagyják el Európát. Az okos függetlenség biztosítása érdekében az iparnak és az általa biztosított munkahelyeknek Európában kell maradniuk. Ezért a versenyképességnek és a minőségi munkahelyek teremtésének életformává és a szakpolitikák megalkotásának és végrehajtásának központi elemévé kell válnia.

1.7.

A zöld megállapodás végrehajtásához, beleértve a karbonsemleges gazdaságra való átállást és a versenyképes uniós ipar fenntartását, hatalmas beruházásokra van szükség állami és magánforrásokból egyaránt. Az EU-nak azonban nincs hosszú távú kerete a zöld megállapodás végrehajtásának erőteljes finanszírozásához. Az EGSZB ezért megfelelő keretet kér a klímasemleges gazdaságra való átállást egyszerű és hatékony módon finanszírozó intézkedések támogatására.

1.8.

Válság és bizonytalanság idején döntő fontosságú az objektív információ és a határozott politikai vezetés. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy továbbra is legyen biztosított a megfelelő kommunikáció, többek között a válság következményeinek kezelése alatt is. Az energiapiac és -rendszer reformja valamennyi iparágra és fogyasztóra hatással lesz; elengedhetetlen, hogy az érdekelt felek véleményét kikérjék a jogalkotási folyamat során, illetve hogy megfelelően tájékoztassák őket az alapvető átállásról.

2.   Alapvető tények és háttér

2.1.

Az energiaválság és annak az emberek életére és a vállalkozások fellendülésére gyakorolt hatása még mindig tapasztalható. Ez megnehezíti a gazdaságra gyakorolt összesített általános hatásának mérését. Minden bizonnyal kijelenthetjük azonban, hogy a válság legnagyobb hatása az (évtizedek óta a legmagasabb) inflációban és az államháztartásban nyilvánult meg (amely erős szerepet játszott a magas árak és költségek hatásainak enyhítésében és a kiszolgáltatottságuk csökkentését célzó beruházások erőteljes támogatásában). A magas energiaárak az egekbe szökő gázárakra vezethetők vissza (1).

2.2.

Helyénvaló emlékeztetni az energiaunió azon kulcsfontosságú mérföldköveire, amelyek célzottan meghatározták az energiarendszer jövőbeli fejlődésének irányát. Néhány pillérét, különösen az energiabiztonsággal kapcsolatos pilléreket a közelmúltban alábecsülték, főként az olcsó, akkoriban a zöld gazdaságra való átállásban átmeneti energiaforrásnak minősített orosz gázra való erőteljes összpontosítás és annak előnyben részesítése miatt, valamint a stabil, tiszta forrásoktól való, tisztán politikai, elhamarkodott elfordulás okán.

2.3.

Ami az uniós tagállamok eltérő energiaszerkezetét illeti, amely többek között geomorfológiai adottságaikat tükrözi, az energiaunió célkitűzéseinek teljesítését erősen befolyásolják a nemzeti körülmények. Ezt a tényezőt jól láthatóan tükrözi az EU zöld átállásának üteme. Egy dolog azonban továbbra is egyértelmű: a válság idején az energiaunió fő prioritása az ellátás biztonsága volt, ami néha ellentmondásban állt a zöld átállás céljaival.

2.4.

A jelenlegi energiaválság rávilágított arra, hogy mennyire súlyos az EU energiarendszerének sebezhetősége, és mennyire fontos a teljes energiaipari lánc nyitott stratégiai energetikai autonómiájának megvalósítása. Ugyanakkor bebizonyította, hogy képes szembenézni a súlyos külső sokkhatásokkal és azok következményeivel, és kezelni tudja azokat. Az energiaválságot gazdasági, politikai és technikai tényezők együttese váltotta ki. A válság a Covid19-világjárványt követő gazdasági zavarral kezdődött, amely fokozta a globális energiakeresletet, míg a 2021/2022-es téli időszakban egyes európai országokban a harmadik országok beavatkozása és a gáztárolás alacsony szintje a magasabb kereslettel párosulva rávilágított a helyzet súlyosságára. A már eleve nehéz helyzet tovább romlott Ukrajna 2022. februári orosz inváziójával, amelyet tovább súlyosbított az EU fosszilis energiaforrásoktól való függősége, ami erős közvetlen hatást gyakorolt az energiaárakra és az ellátásbiztonságra.

2.5.

Az energiaválság káros hatással volt az EU gazdaságára. 2022-ben közvetlenül hozzájárult az uniós integráció közelmúltbeli történetében rekordmagas inflációhoz: az átlagos uniós infláció 9,2 % volt (2), amely 2023-ban várhatóan 6,7 %-ra (még így is nagyon magas), majd egy évvel később 3,1 %-ra esik vissza (3). A 2022. évi gazdaság leglátványosabb jelensége a magas infláció volt, amelynek hatása továbbgyűrűzött a fogyasztói kosár egyéb elemeire, és jelentős mértékben befolyásolta a fogyasztói magatartást. Ez óriási hatást gyakorolt a háztartásokra és a vállalkozásokra. Az áremelkedéseket nem csak a legsérülékenyebbek szenvedték meg. Súlyosan érintették az alacsony és közepes jövedelmű háztartásokat, és növekedhet az energiaszegénység aránya is. Mindez súlyosan érintette a személyes pénzügyeket és az EU-ba vetett fogyasztói bizalmat; a legtöbb fogyasztó átalakította szokásait, hogy meg tudjon birkózni az energiaválsággal. A fogyasztói hangulat 2022 szeptemberében rekordalacsony szintet ért el, majd ezt követően kissé helyreállt.

2.6.

A helyzet a vállalkozások állapotát is kedvezőtlenül befolyásolta. Az előző negyedévhez képest jelentős, 26,8 %-os növekedéssel az EU-ban a csődbejelentések elérték a 113,1-et, ami a valaha mért legmagasabb szint az Eurostat által alkalmazott index alapján, amelyet az EU-ban csődszint megállapítására használnak a 2015. évi 100-as referenciaértékhez képest. Az adatok azt mutatják, hogy az index 2020 második negyedévében növekedni kezdett, és 2022 folyamán további jelentős emelkedést mutatott. 2022 negyedik negyedévének adatai azt a romló helyzetet tükrözték, amelyben a vállalatok, különösen a kkv-k a kereslet visszaesésével, a szigorúbb hitelfeltételekkel (4), valamint a sötét és bizonytalan jövővel küzdenek.

2.7.

Az energiaválság negatív hatással volt az EU gazdasági teljesítményére is, főként a magánfogyasztás (a visszaesését a GDP stagnálásának fő okának tartják), a beruházások (a beruházási tevékenység hatalmas potenciálja ellenére a beruházási hiány 2021 óta ténylegesen növekszik) és a külső versenyképesség terén (a 2020 előtti időszakhoz képest jelentősen romlott). A 2022. évi szilárd, 3,5 %-os növekedést követően az EU GDP-je az előrejelzések szerint 2023-ban enyhén fog nőni (1,0 %), 2024-ben pedig mérsékelten fel fog gyorsulni (1,7 %).

2.8.

Az államháztartás teljesítménye további teher, amely közvetlenül az energiaválságból ered. 2022-ben az átlagos költségvetési hiány a GDP 3,4 %-át tette ki (5), és a következő két évre vonatkozóan is meglehetősen hasonló (a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit meghaladó) számadatokat becsülnek. Az energiaválság a zöld átállással együtt jelentős nyomást gyakorol a közkiadásokra, míg a költségvetési egyenleg fenntartása érdekében körültekintő megközelítést kell alkalmazni. A garanciarendszereken (ESBA-típusú) alapuló magánberuházások ösztönző hatásának szélesebb körű alkalmazása kell, hogy legyen az elegendő mértékű beruházás költségvetési szempontból prudens módon történő elosztásának modellje.

2.9.

Az energiaválság munkaerőpiacra gyakorolt hatására vonatkozó összesített statisztikai adatok eddig nem voltak negatívak. 2022 decemberében a munkanélküliségi ráta 6,1 % volt az EU-ban (április óta változatlan). 2000 óta ezek voltak a legalacsonyabb értékek. A gazdasági tevékenységnek az elmúlt év végén becsült és 2023 elejére prognosztizált lassulása azonban várhatóan akadályozza majd a foglalkoztatás növekedésének ütemét. Az energiaigényes vállalatokat súlyosan érintette a válság, és a jövőbeli munkaerőpiac várhatóan jelentős kihívásokkal fog szembenézni.

2.10.

2022-ben az energiaválság az enyhe téllel, a takarékoskodással és a megszakított üzleti tevékenységekkel párosulva a villamosenergia-fogyasztás (4,6 %-os) csökkenését eredményezte. Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) szerint az év során felgyorsult a kereslet csökkenése; 2022 negyedik negyedévében ötször akkora volt, mint az első negyedévben. A kereslet visszaesése az első negyedévi -1,8 %-ról -9,5 %-ra nőtt a negyedik negyedévben 2021 azonos időszakaihoz képest.

2.11.

Ugyanakkor a válságnak voltak pozitív aspektusai is, mindenekelőtt az energiahatékonyság növelését és a tiszta technológiák fellendítését (vagy bizonyos esetekben „reneszánszát”) célzó, áttörést eredményező új megoldások vonatkozásában. Egyes vállalatok innovatív megoldásokat hoztak a piacra. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az energiapiacoknak szorosabban össze kell kapcsolódniuk, és szükség van a tagállamok közötti szolidaritásra. Az uniós intézmények és a tagállamok képesek voltak lépéseket tenni, meglehetősen gyorsan reagálni, és nagyon rugalmasan elfogadni az új helyzetet.

2.12.

A válság miatt ki kellett igazítani és újra kellett definiálni az uniós energiapolitika fő pilléreit is: az energiauniót, a zöld megállapodást és annak konkrét elemeit (különösen az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagot), valamint az uniós taxonómia keretét. A 2022. évi súlyos helyzetre adott válaszok közé tartoznak az olyan hosszú távú strukturális eszközök, mint a REPowerEU és a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora, valamint azok az azonnali/rövid távú intézkedések, amelyek megakadályozzák, hogy a válság legfájdalmasabb következményei a háztartásokat és a vállalkozásokat sújtsák.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a válság fő oka az EU orosz gázellátástól való nagyfokú függése volt, és olyan hosszú távú jövőkép kialakítását javasolja, amely csökkenti az EU harmadik országoktól való energiafüggőségét; ez magában foglalja a tiszta technológiákkal kapcsolatos függetlenedést is. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy Európa stratégiai autonómiájának biztosítása érdekében minden uniós és nemzeti intézkedésnek ösztönöznie kell ezt a stratégiai átállást.

3.2.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a fő prioritás nem csupán a válság következményeinek, hanem mindenekelőtt kiváltó okainak kezelése is, és kész eszmecserékben részt venni és megoldásokat javasolni. Ehhez fokozatosan el kell távolodni a vészhelyzeti intézkedésektől olyan piackompatibilis és tényeken alapuló reformok és beruházások felé, amelyeket fenntartható és megvalósítható stratégiai koncepciók támasztanak alá. Ezeknek a stratégiai koncepcióknak egyensúlyt kell teremteniük prioritásaik, pénzügyi forrásaik (állami és magánforrások), valamint az intézményi környezet és az adminisztratív feltételek (engedélyek, az uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelés) között, és elegendő állami támogatásra kell épülniük.

3.3.

A háztartások és a vállalkozások takarékossági intézkedései hozzájárultak a komolyan fenyegető energiahiány elkerüléséhez. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos megtakarítások csak az üzleti tevékenységek leállítása miatt valósultak meg. Logikus, hogy a válságban a legsérülékenyebb ágazatok közé a leginkább energiaigényes iparágak (vegyipar, műtrágyagyártás, acélipar és vasgyárak) tartoznak. Különös figyelmet kell fordítani rájuk az energetikai átállás, valamint az uniós ipar leépülésének kockázata (kibocsátásáthelyezés) tekintetében.

3.4.

A zöld átállás alapja az erős és összekapcsolt energetikai infrastruktúra, amelyet az elmúlt években súlyosan alulfinanszírozottak. Az infrastruktúra-beruházások és -korszerűsítések kulcsfontosságú szerepet fognak játszani az elkövetkező években. Ezért fontos, hogy az új szabályok egyértelmű és hosszú távú jelzést adjanak a befektetőknek. A kkv-k energetikai átállásba való beruházási kapacitása azonban a kezdeti válság (Covid19) kitörése óta nagyon korlátozott volt. A reformoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós energiapolitika célkitűzéseit a zöld átállás, a reziliencia, a szociális jólét, valamint az egyes tagállamok energiamixei közötti hatalmas különbségek tekintetében. A válság súlyos hatást gyakorolt a beruházások biztonságára.

3.5.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a kulcsfontosságú reformkövetelmények mindenekelőtt az energiapiac szerkezetének aktualizálását foglalják magukban, hogy lehetővé váljon a fenntartható zöld átállás. Az EGSZB arra kéri a társjogalkotókat, hogy jussanak konszenzusra azokat a fő piacszerkezeti kategóriákat illetően, amelyek közvetlenül befolyásolják az ágazatba való jövőbeli beruházási hajlandóságot, beleértve a hosszú távú szerződéseket; a megújuló energiaforrásokat támogató és ösztönző eszközöket; az energiaár-képzést megalapozó modellt, valamint az általános rugalmasság kérdését.

3.6.

Az uniós zöld megállapodás, amelyet a REPowerEU kezdeményezés egészít ki, az évtized végéig évente mintegy 350 milliárd EUR összegű beruházást hajthat végre (ez az EU éves GDP-jének több mint 2 %-a). A rövid távú uniós beruházási előrejelzés továbbra is lényegesen gyengébb. Ehhez további pénzügyi források mozgósítására van szükség a kiemelt beruházási igények kielégítése érdekében. Ezek a beruházások ösztönözhetik a határozottabb uniós gazdasági fellendülést, valamint az infrastruktúrába, az energiahálózatok digitalizációjába, a rendszerösszekötő és tárolási kapacitásokba történő további beruházásokat.

3.7.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy ehhez a folyamathoz hatalmas pénzügyi forrásokra van szükség. A zöld átállás nem lehetséges a kutatásba, az innovációba, az infrastruktúrába és az emberekbe való beruházások nélkül, akiket megfelelően fel kell készíteni az oktatás, a továbbképzések és az átképzések révén. Az e célra javasolt új uniós finanszírozási programok keretében rendelkezésre álló jelentős összegek ellenére a nemzeti köz- és magánforrások is elengedhetetlenek ahhoz, hogy ez valóra váljon. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy egyszerű, hatékony és könnyen hozzáférhető finanszírozásra van szükség, és innovatív módszereket szorgalmaz a magántőke pénzügyi eszközök révén történő bevonására. Az EGSZB figyelembe veszi a állami támogatás és célzott finanszírozás kibővített szerepeit is, ugyanakkor azt javasolja, hogy biztosítsanak egyenlő feltételeket az EU-ban.

3.8.

Az uniós kormányok 758 milliárd eurót határoztak meg és különítettek el a háztartások és a vállalkozások védelmére 2021 szeptembere és 2023 januárja között. A tagállamok által eszközölt költségvetési beavatkozásoknak csupán egyharmada irányult a veszélyeztetett kategóriákra. Az EGSZB azt javasolja, hogy az EKB ajánlásaira kell építeni: egy „zöld hármas” kritériumot kell létrehozni annak érdekében, hogy a jövőbeli beavatkozások testre szabottak, célzottak és az átállással szemben ellenállóak legyenek. Az IMF ezenkívül a nem célzott árintézkedéseket úgy határozta meg, mint amelyek megteremtik a hosszabb távon magasan maradó infláció feltételeit. Fokozatos megszüntetésük késleltetése veszélyeztetheti az EKB-t abban, hogy teljesítse a középtávú célkitűzéseit, ami a kívánatosnál hosszabbra nyújthatja a monetáris szigorítást.

3.9.

Az EGSZB meggyőződése, hogy a gazdasági helyreállítás ezért új munkalehetőségeket teremthet, és javíthatja az uniós gazdaság külső versenyképességét olyan iparágak és üzleti projektek létrehozása révén, amelyek a klímasemleges gazdaságra való sikeres átálláshoz szükségesek. A minőségi továbbképzés és átképzés döntő fontosságú lesz az átállási folyamat szempontjából. Alapvető fontosságú, hogy a tiszta technológiák előállítása legyen Európa üzleti alapja. A szociális partnerek mindenképpen biztosítani kívánják, hogy a tudás, a készségek és a termelési bázis ne hagyják el Európát. Az okos függetlenség biztosítása érdekében az iparnak és az általa biztosított munkahelyeknek Európában kell maradniuk. Sürgősen fel kell zárkózni, a zöld gazdaságra való átállás pedig lehetőséget kínál ehhez, amennyiben kellően jól hajtják végre. Ezért a versenyképességnek és a minőségi munkahelyek teremtésének életformává és a szakpolitikák megalkotásának és végrehajtásának központi elemévé kell válnia.

3.10.

Az új reformintézkedések mellett az EU-nak először a zöld megállapodás keretében elfogadott jogszabályok végrehajtására és érvényesítésére kell összpontosítania. Felmerül az a kérdés is, hogy a tagállamok miért nem hajtották végre ezeket az intézkedéseket. Ennek egyik oka, hogy a tagállamok nem elég felkészültek arra, hogy kezelni tudják a jogalkotási hullámot. Ugyanez vonatkozik a vállalatokra, főként a kkv-kra.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és társjogalkotóit, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy konszenzus alakuljon ki a piaci szerkezet kulcsfontosságú paramétereiről és kategóriáiról. Az energiavásárlási megállapodások esetében például érdemes lenne közös uniós szabályokat meghatározni a rájuk irányuló közbeszerzési eljárásokra, a kapcsolódó állami garanciákra vonatkozó követelmények, vagy egy olyan keretrendszer tekintetében, amely arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy teljes mértékben használják ki az energiavásárlási megállapodásokban rejlő lehetőségeket. Az EGSZB reméli, hogy hamarosan látunk eredményeket. Ellenkező esetben az átláthatóság és a hosszú távú kiszámíthatóság hiánya miatt a befektetők elhalasztják befektetési döntéseiket, vagy elhagyják a piacot, és a befektetésekre mindaddig nem kerül sor, amíg a keret számukra nem egyértelmű.

4.2.

Az EGSZB-t mély aggodalommal tölti el, hogy az EU-ban elmúlt évtizedek legrosszabb makrogazdasági teljesítményét tapasztaltuk, és tisztában van ennek súlyosságával. Ugyanakkor tudatában van annak is, hogy a játék még nem ért véget, és hogy a helyzet javítása érdekében intézkedéseket kell hozni. Az EGSZB reméli, hogy a legnagyobb veszélyt, az inflációt kezdik megfékezni, és ha nem jön más külső sokk, hamarosan megkezdődhet az új tiszta, igazságos és ellenálló energiarendszer időszaka.

4.3.

Az EGSZB határozottan javasolja, hogy a bevételekre vonatkozó rendkívüli intézkedések szigorúan átmenetiek legyenek. Ha azokat a szükségesnél hosszabb ideig alkalmazzák, az magatartásbeli változásokhoz, társadalmi hatásokhoz és szükségtelen piactorzuláshoz vezethet, és visszatarthatja az érintett ágazatok befektetőit a beruházásoktól. Átmenetileg az ársapka-politikának rugalmasan tükröznie kellene a gazdasági valóságot, és azt a piaci fejleményekhez kellene igazítani, ellenkező esetben a villamosenergia-árak csökkenésekor az árthat a fogyasztóknak.

4.4.

Az EGSZB határozottan támogatja a fogyasztóvédelmi rendszer megerősítését, ami a jelenlegi energiaválság fogyasztókra gyakorolt hatásának tanulsága. Ez átfogó szolgáltatás biztosítását jelenti, beleértve a jogi védelmet, a tájékoztatási és tanácsadói szolgáltatásokat, a részletes utasításokat, a bevált gyakorlatok megosztását stb. Különös figyelmet kell fordítani az energiaszegénység kockázatának kitett személyekre.

---

(1)  A villamosenergia-árak meredeken emelkedtek – aminek változó hatása volt attól függően, hogy a gáz mennyire jelentős a helyi termelési portfóliókban – és 2022-ben elérték a 150–300 EUR/MWh árat.

(2)  Az Európai Bizottság harmonizált fogyasztói energiaár-indexének 2023. évi kiadása azt mutatja, hogy 2022-ben az éves arány átlagosan elérte a 20 %-ot. A tagállamok helyzete azonban eltérő volt: a legmagasabb szintet Olaszországban érte el, ahol 65 % volt.

(3)  2023. tavaszi gazdasági előrejelzés: Eurostat.

(4)  Az EKB 2023. januári hitelezési felmérése szerint 2022 negyedik negyedévében mind a vállalkozások, mind a háztartások esetében folytatódott a hitelezési standardok erőteljes szigorítása. A vállalkozások a 2011. évi euróövezeti államadósság-válság óta nem tapasztaltak ilyen mértékű szigorítást a hitelezési feltételeket illetően.

(5)  2023. tavaszi gazdasági előrejelzés: Eurostat.