Összefoglaló

Ez a közlemény összefoglalja a Bizottságnak az euroövezeti tagállamok 2024. évi költségvetésiterv-javaslatairól alkotott véleményeit, továbbá értékeli az euroövezet egészének átfogó költségvetési helyzetét, és ezzel együtt az aggregált költségvetési irányvonalat.

2024-ben az euroövezeti hiány további csökkenése várható. Az euroövezet gazdasága reziliensnek bizonyult, de elvesztette lendületét, és továbbra is nagy bizonytalansággal és kockázatokkal néz szembe. Ami a költségvetési helyzetet illeti, a Bizottság a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő információk alapján úgy becsüli, hogy az euroövezeti hiány 2024-ben a GDP 3 %-a alatt lesz. A GDP-arányos államadósság az euroövezetben 2024-ben várhatóan marginálisan csökken.

Az aggregált költségvetési irányvonal az előrejelzések szerint 2024-ben restriktív lesz, a még meglévő energiaügyi intézkedések szinte teljes kivezetése miatt. Ez a költségvetési irányvonal megfelelőnek tekinthető, bár a nagy fokú bizonytalanságra tekintettel fenn kell tartani a rugalmas beavatkozás képességét. Ez a restriktív irányvonal a 2023-ban bekövetkezett restriktív fordulat folytatásának tekinthető, amelyre három évig tartó jelentősen expanzív válságkezelés után került sor. A Bizottság őszi előrejelzésében prognosztizált restriktív költségvetési irányvonal egyfelől arra vezethető vissza, hogy egyes tagállamoknak javítaniuk kell államadósságuk fenntarthatóságát, illetve középtávon a költségvetési egyenlegüket, másfelől a költségvetéseknek az infláció letörésében és a monetáris politika támogatásában vállalt szerepére.

2024-ben a legtöbb tagállam várhatóan restriktív költségvetési irányvonalat fog követni. Öt tagállam esetében azonban expanzív irányvonal várható. A tagállamok többsége fokozatosan kivezeti az energiatámogatási intézkedéseket, de a 2024-re előre jelzett költségvetési irányvonal restriktívebb lenne, ha a tagállamok a Tanács ajánlásának megfelelően a hiány csökkentésére terveznék felhasználni az így elért összes megtakarítást. Sok tagállam azonban a folyó kiadások nettó növekedésével járó új intézkedések bevezetését tervezi. Ha ezek az intézkedések tartósak lesznek, és nem kísérik őket kompenzációs intézkedések, az hosszú távon kiigazításokra kényszerítheti a tagállamokat.

Ami a költségvetésiterv-javaslatok értékelését illeti, a Bizottság által kiadott vélemények a Tanács által elfogadott költségvetési ajánlásokon alapulnak. A Tanács az általános mentesítési rendelkezés 2023 végére előirányzott deaktiválása miatt 2023 júliusában a nettó kiadások maximális növekedési rátájára vonatkozó számszerű országspecifikus költségvetési ajánlást adott ki azon tagállamoknak, amelyek 2023-ban várhatóan nem érik el középtávú költségvetési célkitűzésüket. Emellett azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy i. 2023-2024-ben a lehető leghamarabb vezessék ki energiatámogatási intézkedéseiket, és amennyiben még nem érik el középtávú célkitűzésüket, úgy használják fel az így elért megtakarításokat a költségvetési hiány csökkentésére; ii. tartsák fenn a nemzeti finanszírozású beruházásaik szintjét; és iii. gondoskodjanak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) és más uniós alapokból származó források hatékony felhasználásáról. Ennek alapján:

·Ciprus, Észtország, Görögország, Spanyolország, Írország, Litvánia és Szlovénia megfelel a költségvetési ajánlásoknak. Az előrejelzések szerint ezen országok közül 2024-ben Ciprus, Észtország és Írország – továbbá Portugália – eléri, Litvánia pedig megközelíti középtávú költségvetési célkitűzését.

·Ausztria, Németország, Olaszország, Luxemburg, Lettország, Málta, Hollandia, Portugália és Szlovákia nem teljesíti teljes mértékben az ajánlást. Németország, Málta és Portugália felkérést kap, hogy fokozatosan vezesse ki energiaügyi intézkedéseit. Olaszországnak, Lettországnak és Hollandiának pedig készen kell állnia a szükséges intézkedések meghozatalára. Luxemburg és Szlovákia felkérést kap annak biztosítására, hogy új tervük feleljen meg a költségvetési ajánlásnak.

·Belgium, Finnország, Franciaország és Horvátország esetében fennáll annak kockázata, hogy nem felelnek meg az ajánlásnak. Ezek a tagállamok az előrejelzések szerint az ajánlott felső határt meghaladva növelik nettó kiadásokat, és ezért felkérést kapnak a szükséges intézkedések megtételére. Négyük közül Finnország és Horvátország nemzeti költségvetési politikája az előrejelzések szerint expanzív lesz.

Fontos megjegyezni, hogy a fiskális szigorítás nem érinti a beruházásokat, amelyek az euroövezet egészében növekedni fognak. A beruházások 2024-ben várhatóan kismértékben bővülnek, továbbra is előmozdítják a fenntartható és inkluzív növekedést, és hozzájárulnak a zöld és a digitális átálláshoz. A nemzeti és az uniós finanszírozás tagállamonként eltérő mértékben járul hozzá a beruházások általános növekedéséhez. A nemzeti költségvetésekből finanszírozott beruházások szintje a Tanács beruházásokra vonatkozó ajánlásaival összhangban minden tagállamban fennmarad (vagy bővül), csakúgy mint az RRF-ből származó vissza nem térítendő beruházási támogatásoké.

Az államháztartási hiány az euroövezetben összességében csökken, de az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben több tagállam esetében meghaladja a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Az előrejelzések szerint a hiány 2023-ban és 2024-ben nyolc tagállamban fogja meghaladni a GDP 3 %-át, csak a 2024. évet tekintve pedig még egy további tagállamban. A Bizottság 2024 tavaszán javasolni fogja a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján és a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban – indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat. A tagállamoknak ezt figyelembe kell venniük 2023. évi költségvetésük, valamint 2024. évi költségvetési politikájuk keretében.

Bevezetés

A tagállamok költségvetésiterv-javaslatai a gazdasági és monetáris unió gazdaságpolitikai koordinációjának fontos részét képezik 1 . Az euroövezeti tagállamok 2023 októberében benyújtották a költségvetési tervezeteiket összefoglaló terveket a Bizottságnak és az eurocsoportnak, még a nemzeti parlamenteknek való benyújtás előtt 2 . A Bizottság a 2023. őszi előrejelzése alapján véleményeket fogadott el arról, hogy a tervek megfelelnek-e a Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a Tanácsi ajánlásainak. Ez a közlemény összefoglalva ismerteti ezeket a véleményeket, továbbá átfogó értékelést ad az euroövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól.

A Bizottság értékelése a Tanács 2023. július 14-én elfogadott költségvetési ajánlásain alapul. A Tanács az általános mentesítési rendelkezés 2023 végére előirányzott deaktiválása miatt számszerű országspecifikus költségvetési ajánlásokat adott ki – 2019 óta első alkalommal –, hogy a tagállamokat az adósság középtávú fenntarthatóságának biztosítására és a potenciális növekedés fenntartható módon történő növelésére ösztönözze 3 . Konkrétabban, azoknak a tagállamoknak, amelyek 2023-ban várhatóan nem érik el középtávú költségvetési célkitűzésüket, azt ajánlotta, hogy a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások növekedését – prudens költségvetési politikát követve – korlátozzák a megfelelő összegre. Azoknak a tagállamoknak, amelyek 2023-ban várhatóan elérik a középtávú költségvetési célkitűzésüket, azt ajánlotta – számszerű korlát említése nélkül –, hogy 2024-ben tartsanak fenn stabil költségvetési pozíciót. Minden tagállamnak ajánlotta továbbá, hogy 2023-2024-ben a lehető leghamarabb vezessék ki energiatámogatási intézkedéseiket, és amennyiben 2023-ban várhatóan még nem érik el középtávú célkitűzésüket, használják fel a kapcsolódó megtakarításokat a költségvetési hiány csökkentésére. A Tanács ajánlása arra is kitért, hogy a tagállamok tartsák fenn a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, és gondoskodjanak az RRF-ből és más uniós alapokból származó források hatékony felhasználásáról, különösen a zöld és a digitális átállással, valamint a rezilienciaépítéssel kapcsolatos célokat illetően. A 2024 utáni időszakra vonatkozóan a Tanács azt ajánlotta, hogy a tagállamok folytassák a fokozatos és fenntartható konszolidációra irányuló középtávú költségvetési stratégiát, magasabb fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal kombinálva. A Bizottság az értékelés során figyelembe fogja venni, hogy a tagállamok eleget tettek-e az ajánlásoknak, beleértve a költségvetési fenntarthatóság és a növekedés előmozdítására irányuló átfogó célt is.

Ez a közlemény három szakaszból áll. Az 1. szakasz az euroövezetre vonatkozóan a költségvetésiterv-javaslatokban és a Bizottság 2023. őszi előrejelzésében bemutatott makrogazdasági és költségvetési kilátásokat ismerteti. A 2. szakasz az euroövezet költségvetési irányvonalát és annak a költségvetési és a monetáris politika kombinációjára gyakorolt hatásait értékeli. Megvizsgálja továbbá a költségvetési irányvonal mozgatórugóit, az euroövezet egészére nézve és tagállamonként is. A 3. szakasz áttekintést nyújt a költségvetésiterv-javaslatokról és a Bizottság arra vonatkozó értékeléséről, hogy a javaslatok megfelelnek-e az országspecifikus költségvetési ajánlásoknak.

I.Az euroövezet gazdasági és költségvetési kilátásai

(I)Gazdasági kilátások

Az euroövezet gazdasága reziliens volt az elmúlt években tapasztalt nagy gazdasági sokkokkal szemben, de elvesztette lendületét. A 2021. és 2022. évi jelentős javulást követően az euroövezet gazdaságának növekedési üteme 2023-ban várhatóan 0,6 %-ra lassul. A legtöbb áru és szolgáltatás fogyasztói ára magas, és továbbra is gyorsan emelkedik – ez alól csak a csökkenő energiaárak képeznek kivételt –, ami súlyos terhet ró a magánfogyasztásra, emellett a gazdaságot a külső kereslet sem támogatja különösebben. A magas inflációra a monetáris politika a monetáris unió történetének leggyorsabb és legnagyobb mértékű kamatemelésével reagált, ami időközben éreztetni kezdte hatását a gazdaságban. Kedvező fejlemény, hogy a munkaerőpiac továbbra is erős, a munkanélküliségi ráta példátlanul alacsony, a részvételi és a foglalkoztatási ráta pedig minden eddiginél magasabb, de vannak megtorpanásra utaló jelek. 2024-ben a foglalkoztatás folyamatos bővülésének és a reálbérek emelkedésének köszönhetően a gazdasági növekedés fokozatos helyreállása várható, 1,2 %-os rátával, miközben a dezinfláció folytatódik. A Bizottság előrejelzése szerint az euroövezeti GDP 2023-ban és 2024-ben kissé lassabban fog nőni, mint a költségvetésiterv-javaslatok szerint (1.1. ábra és a III. melléklet táblázata), amelyek viszont maguk is alacsonyabb növekedést prognosztizáltak, mint a 2023. áprilisi stabilitási programok.

Az elmúlt hónapokban a bizonytalanság növekedésével romlottak a kilátások. Ez elsősorban Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának alakulásával és a közel-keleti konfliktussal függ össze, hiszen mindkét fejlemény hatással lehet az energiapiacokra. Előfordulhat továbbá, hogy a monetáris politika szigorodása az ezen előrejelzésben prognosztizáltnál tartósabban és erősebben fogja majd vissza a gazdasági tevékenységet, ha a vállalkozások, a háztartások és az államháztartások a vártnál nehezebben alkalmazkodnak a magas kamatkörnyezethez. A kilátások romlásához hozzájárulnak a strukturális változások is, különösen az éghajlatváltozás egyre erősödő hatásaival – többek között a szélsőséges időjárási körülményekkel és a példátlan nyári erdőtüzekkel és áradásokkal – kapcsolatban.

1.1. ábraEuroövezet: a reál-GDP növekedése, 2020–2024 (%)

Forrás: 2024. évi költségvetésiterv-javaslatok (DBP 2024), az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése (AF2023), 2023. évi stabilitási programok (SP2023)

(II)Költségvetési kilátások

A költségvetésiterv-javaslatok 2024-re az euroövezeti hiány további csökkenését irányozzák elő. Az euroövezeti hiány 2022 végére a 2020. évi csúcsérték felét alig meghaladó értékre esett vissza, és azóta is csökken, így 2023 végén várhatóan éppen csak meghaladja a GDP 3 %-át (1.2a. ábra). A költségvetésiterv-javaslatok 2024-re további kismértékű csökkenést terveznek, amit a Bizottság előrejelzése is alátámaszt, így a hiány várhatóan a GDP 3 %-a alá csökken (a 2023. áprilisi stabilitási programok még ennél is alacsonyabb értékkel számoltak). Ez nagyrészt annak tudható be, hogy 2024-ben szinte teljesen kivezetésre kerülnek a még meglévő energiaügyi intézkedések, és csökkennek a magánberuházásoknak nyújtott támogatások, összességében ellensúlyozva a növekvő kamatkiadásokat. A 2024. évi hiány azonban így is jóval meghaladja a világjárvány előtti, 2019. évi szintet (a GDP 0,6 %-a), ami a világjárvány után bevezetett további tartós jellegű folyó kiadásokra és adócsökkentésekre vezethető vissza. Hét tagállam (Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Finnország) 2024-re a GDP 3 %-a feletti hiányt tervez, a Bizottság pedig további két tagállam (Spanyolország és Lettország) esetében jelzi ezt előre.

1.2. ábra: Euroövezet: hiány és adósság, 2020–2024 (a GDP százalékában)

a)Hiány	b)Adósság

Forrás: 2024. évi költségvetésiterv-javaslatok (DBP 2024), az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése (AF2023), 2023. évi stabilitási programok (SP2023)

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2024-ben várhatóan csak igen kis mértékben csökken, mivel a nominális GDP növekedése és az államadósság-szolgálat költsége közötti különbség kevésbé kedvezően alakul. Az adósságráta 2024 végére a költségvetésiterv-javaslatok és a Bizottság előrejelzése szerint is mintegy 90 %-ra fog csökkenni, vagyis 9 százalékponttal alacsonyabb lesz, mint a 2020. végi csúcsérték (1.2b. ábra). Tizenegy tagállam a GDP 60 %-át meghaladó adósságot irányzott elő 2024-re költségvetésiterv-javaslatában; ebből öt (Belgium, Görögország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország) 100 % feletti adósságot tervez, Portugália viszont 100 % alá kívánja csökkenteni az adósság mértékét. Az adósságráta 2024-ben a tervek szerint az euroövezeti tagállamok több mint felében – köztük a legmagasabb adósságállománnyal rendelkező öt országban is – csökken vagy stabilizálódik. A Bizottság előrejelzése szerint azonban jövőre enyhe növekedés várható két olyan országban, ahol az adósság meghaladja a 100 %-ot (Belgium és Olaszország; 1.3b. ábra).

Az adósság enyhe csökkenése várhatóan 2024-ben is főként az inflációra lesz visszavezethető, de kisebb mértékben, mint 2023-ban. A (GDP-deflátorral mért) 2023. évi magas infláció oly mértékben növelte az adósságráta nevezőjét (a nominális GDP-t), hogy a ráta a gyengébb növekedés és a magas elsődleges hiány ellenére is csökkent (1.3.a. ábra). A kamatkiadások 2023-ban várhatóan csak kismértékben emelkednek, mivel az új állampapír-kibocsátások magasabb kamatlábainak hatása az államadósságok hosszú lejáratának köszönhetően kevésbé érvényesül. Az infláció 2024-ben várható csökkenésével azonban az adósságráta nevezőjére gyakorolt kedvező hatás is csökkenni fog. A kamatláb és a növekedés különbözete („hólabdahatás” 4 ) várhatóan kevésbé lesz kedvező, miközben a kamatkiadások tovább növekednek, és az elsődleges hiány is jelentős marad.

1.3. ábraAz adósságráta változásának összetevői (GDP-arányosan)

a)Euroövezet 2020–2024	b)Tagállamok 2024

Forrás: az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése

A következő évekre vonatkozó adósságráta-előrejelzéseket nagy fokú bizonytalanság övezi. A központi forgatókönyvhöz képest számos különböző makrogazdasági sokkot figyelembe vevő sztochasztikus szimulációk azt mutatják, hogy az euroövezet GDP-arányos államadóssága 2024-ben várhatóan 85 % és 95 % közé, 2028-ban pedig 79 % és 102 % közé fog esni (II. melléklet).

A költségvetés fenntarthatóságát számos tényező befolyásolja. Konkrétabban: az elkövetkező években a kevésbé kedvező makroszintű pénzügyi környezet várhatóan negatívan fogja befolyásolni az államadósság dinamikáját. A kamatlábak növekedése, amely főként a fokozott inflációs nyomásra vezethető vissza, egyre inkább meg fog jelenni a kamatterhekben és az adósság dinamikájában, noha ennek mértéke az adósság szintjétől, lejárati szerkezetétől és az inflációkövető kötvények arányától fog függeni. További tényező, hogy a népesség elöregedése miatt lassul a potenciális növekedés, és nőnek a közkiadások. Mindez rávilágít arra, hogy a növekedési potenciál helyreállítása és a prudens költségvetési politikák folytatása érdekében reformokra és beruházásokra van szükség.

Más tényezők ugyanakkor csökkenthetik a költségvetések fenntarthatósági kockázatait. E tényezők között említhető az állampapírok futamidejének az elmúlt években tapasztalt meghosszabbodása, a finanszírozási források stabilitása, valamint az EU egyes, beruházásokat és növekedésserkentő reformokat támogató kezdeményezései, például a Next Generation EU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.

II.A költségvetési irányvonal és összetétele

(I)Az aggregált költségvetési irányvonal

Az euroövezet költségvetési irányvonala három évig tartó expanzív válságkezelést követően 2023-ban restriktívvé vált. A költségvetési irányvonal a nemzeti és az uniós költségvetésből származó gazdasági impulzust jelenti, amely magában foglalja az összes energiaügyi intézkedést, de nem foglalja magában a Covid19-cel kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket (amelyeket 2023-ban teljes mértékben kivezettek). A Bizottság 2023. őszi előrejelzése szerint az euroövezet költségvetési irányvonala 2023-ban a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben restriktív lesz (2.1. ábra) 5 . Ezt megelőzően, 2020 és 2022 között – a Covid19-válság és az Ukrajna elleni orosz agressziót követő energiaár-emelkedés miatt – jelentősen, mintegy 4 %-os mértékben expanzív volt.

2.1. ábraAz euroövezet költségvetési irányvonala és annak összetevői, 2020–2024 (a GDP %-ában)

Forrás: az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése

A 2023. évi költségvetési restrikciót elsősorban az energiaügyi intézkedésekre fordított kiadások csökkentése idézte elő, miközben a nemzeti beruházások szintjét fenntartották. A nemzeti finanszírozású nettó elsődleges folyó kiadások 2023-ban csökkentek, nagyrészt a 2022-ben bevezetett – és akkor jelentős kiadásnövelő hatással járó – energiaügyi intézkedések részleges kivezetésének köszönhetően. A restriktív hatásokat tovább erősíti a magánberuházásokhoz nyújtott állami támogatások (egyéb tőkekiadások) 2023. évi csökkentése 6 . A vissza nem térítendő RRF-támogatásokból és más uniós alapokból finanszírozott kiadások ugyanakkor várhatóan tovább nőnek, ami csökkenti a költségvetési irányvonal restriktivitását. E kiadások ugyanis előmozdítják a beruházásokat, míg a nemzeti költségvetésekből finanszírozott közberuházások szintje változatlan, vagyis nem befolyásolja az irányvonalat.

A költségvetési irányvonal az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP mintegy 0,5 %-ának megfelelő mértékben restriktív lesz, a még meglévő energiaügyi intézkedések szinte teljes kivezetése miatt. A költségvetésiterv-javaslatokban szereplő információkat tartalmazó bizottsági előrejelzés szerint az euroövezet költségvetési irányvonala 2024-ben a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékben restriktív marad. Ez egyfelől a még meglévő energiatámogatási intézkedések elvárt, csaknem teljes kivezetésével függ össze, ami várhatóan a GDP közel 1 %-ának megfelelő restriktív hatással, másfelől a magánberuházások állami támogatásának további csökkenésével jár. Ezt a hatást azonban az előrejelzések szerint részben ellensúlyozni fogja az energiával nem kapcsolatos nettó elsődleges folyó kiadások növekedése.

Az euroövezeti beruházások összességében, a nemzeti finanszírozásnak köszönhetően 2024-ben várhatóan kismértékben bővülnek. A nemzeti költségvetésekből finanszírozott beruházások 2024-ben várhatóan némileg expanzív hatást gyakorolnak majd. A vissza nem térítendő RRF-támogatásokból és más uniós alapokból finanszírozott kiadások szintje 2024-ben várhatóan stabilizálódik. Ez jelzi, hogy a költségvetési kiigazítás nem érinti a beruházásokat, amelyeket magas szinten kell tartani a zöld és a digitális átállás támogatása, továbbá a termelékenység és a reziliencia megerősítése céljából.

(II)A költségvetési irányvonalra, valamint a költségvetési és a monetáris politika kombinációjára vonatkozó megfontolások

A restriktív költségvetési irányvonal összhangban van azzal, hogy egyes tagállamoknak javítaniuk kell államadósságuk fenntarthatóságát, illetve középtávon a költségvetési egyenlegüket. Ez különösen igaz a nagyon magas adósságszinttel rendelkező nagy euroövezeti gazdaságokra. Egyre erősödnek az adósságnövelő hatású tényezők, többek között a népesség elöregedésével, a zöld és a digitális átállással, valamint a védelemmel kapcsolatos kiadások, továbbá gyengül a kamatláb és a növekedés különbözetéből adódó kedvező hatás, és egyes államháztartásoknak még mindig jelentősen magas szintű hiányt kell megszüntetniük. Ezért fokozatosan ki kell vezetni az ideiglenes – például az energiaválsághoz kapcsolódó – intézkedéseket, és az ebből adódó megtakarításokat a hiány csökkentésére, nem pedig az új folyó kiadások finanszírozására kell fordítani. Ugyanakkor a nagy fokú bizonytalanságra tekintettel fenn kell tartani a rugalmas beavatkozás képességét. A Tanács ajánlásai a tagállamokat az adósság középtávú fenntarthatóságának biztosítására és a potenciális növekedés fenntartható módon történő növelésére, valamint a gazdasági és monetáris unió védelmére ösztönzik.

A restriktív irányvonal azt is biztosítani fogja, hogy a költségvetési politika támogassa az elmúlt évben jelentősen megszigorított monetáris politikát, és segítse a 2022–23-ban történelmi csúcspontot elért infláció letörését. Az összességében restriktív irányvonal mellett a 2024-re tervezett költségvetési politikák nagyjából összhangban lesznek a monetáris politikával. Az EKB a 2023. októberi ülésén úgy határozott, hogy több mint egy évig tartó monetáris politikai tevékenység után – amelynek keretében 2022 júliusa és 2023 szeptembere között összesen 4,5 százalékponttal emelte az irányadó kamatlábakat – felfüggeszti a kamatlábemeléseket 7 . A piaci várakozások szerint az irányadó kamatlábak ezzel elérték csúcspontjukat, és 2024 közepére újra csökkenni fognak, de a monetáris politika továbbra is az adatok függvényében fog alakulni. Az EKB emellett kifuttatja az eszközvásárlási programokból származó portfólióját. A monetáris transzmissziós mechanizmus a jelenlegi kamatemelési ciklusban különösen erős hatást gyakorolt a finanszírozási feltételekre, amivel hozzájárult a belső kereslet visszafogásához, továbbá a csökkenő energiaárakkal és az alacsonyabb élelmiszerár-inflációval együtt előmozdította, hogy az euroövezet éves inflációja a 2022. októberi 10 %-ot meghaladó csúcsról egy évvel később 3 % alá csússzon.

A Bizottság mindezek fényében úgy véli, hogy a 2023-ban és 2024-ben várható restriktív költségvetési irányvonal nagyjából megfelelő, ugyanakkor elismeri, hogy a nagy fokú bizonytalanságra tekintettel fenn kell tartani a rugalmas beavatkozás képességét. Az előrejelzések szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban (a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben) restriktív lesz, és megfelelő. 2024-ben (a GDP mintegy 0,5 %-ának megfelelő) restriktív irányvonal fennmaradása várható, ami megfelelő lenne, elismerve ugyanakkor, hogy a nagy fokú bizonytalanságra tekintettel fenn kell tartani a rugalmas beavatkozás képességét. A 2024. évi költségvetési irányvonal restriktívebb lenne, ha az energiaügyi intézkedések fokozatos kivezetéséből származó összes megtakarítást a Tanács ajánlásának megfelelően a hiány csökkentésére használnák fel. Ha ezeket a megtakarításokat olyan új folyó kiadások bevezetésére használják fel, amelyek tartósak lesznek, és nem kísérik őket kompenzációs intézkedések, az hosszú távon kiigazításokra kényszerítheti a tagállamokat.

Fontos megjegyezni, hogy a restrikció nem érinti a beruházásokat, amelyek az euroövezet egészében növekedni fognak. A beruházások teljes hozzájárulása az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben is expanzív lesz. Ez hosszú távon támogatni fogja a fenntartható növekedést, nem úgy, mint a pénzügyi válság alatt, amikor jelentősen csökkentek a beruházások. Az egyéb tőkekiadások terén várt zsugorodás nagy tagállamok egyedi átmeneti intézkedéseinek visszavonására vezethető vissza, tehát nem a beruházási támogatások csökkenésének indikátora.

(III)A tagállamok költségvetési irányvonalának áttekintése

A tagállamok 2023. évi költségvetési irányvonala

Noha az euroövezet 2023. évi költségvetési irányvonala összességében restriktív, a tagállamok költségvetési irányvonala többnyire expanzív, ami főként a magasabb folyó kiadásokra vezethető vissza. A Tanács 2022. július 12-én azt ajánlotta, hogy a magas adósságállománnyal rendelkező tagállamok folytassanak prudens költségvetési politikát, az alacsony/közepes adósságállománnyal rendelkezők pedig fogadjanak el összességében semleges szakpolitikai irányvonalat. 2023-ban a hangsúly a nettó elsődleges folyó kiadások alakulásán volt, a (célzott) energiatámogatási intézkedések és a menekültügyi költségek nélkül. A tagállamok többségében azonban 2023-ban expanzív volt az összesített költségvetési irányvonal (2.2. ábra) 8 . Közülük négy esetében a hiány az előrejelzések szerint meghaladja a GDP 3 %-át. Az előrejelzések szerint az energia- és menekültügyi költségek nélkül számított nettó elsődleges folyó kiadások tizennégy tagállam esetében expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. A Tanács közülük ötnek azt ajánlotta, hogy korlátozzák e növekedést (2.3. ábra) 9 . Kilenc tagállamban az expanzív irányvonal fő hajtóerejét a nemzeti és az uniós költségvetésből finanszírozott beruházások növekedése adja, ami támogatja a hosszú távú növekedést. Az energiatámogatási intézkedések minősége 2023-ban összességében nem javult, háromnegyedük nem volt célzott. A Bizottság 2024 tavaszán a 2023. évi tényadatok alapján értékelni fogja a Tanács országspecifikus költségvetési ajánlásainak való megfelelést.

2023-ban a legtöbb tagállamban bővültek a beruházások, köszönhetően a nemzeti és az uniós finanszírozásnak is. A Tanács 2022 júliusában minden tagállamnak azt ajánlotta, hogy növelje a zöld és a digitális átállásra irányuló közberuházásokat. A legtöbb tagállam eleget tett ennek az ajánlásnak, akár nemzeti, akár uniós finanszírozás révén. A vissza nem térítendő RRF-támogatásokból és más uniós alapokból finanszírozott kiadások szintje két tagállam kivételével várhatóan minden tagállamban nő vagy stabilizálódik.

2.2. ábraAz euroövezeti tagállamok költségvetési irányvonala és annak összetevői, 2023 (a GDP százalékában)

Forrás: az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése

2.3. ábra2023. évi nettó elsődleges folyó kiadások (nemzeti finanszírozás), hozzájárulásuk a költségvetési irányvonalhoz és mozgatórugóik (a GDP %-ában)

Forrás: az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése

A tagállamok 2024. évi költségvetési irányvonala

A 2024. évi költségvetési irányvonal 14 tagállamban várhatóan restriktív, a többi tagállamban pedig várhatóan expanzív vagy nagyjából semleges lesz. A tagállamok között jelentős eltérések vannak e téren, a GDP több mint 2 %-át kitevő restriktív irányvonaltól az 1,5 %-os expanzív irányvonalig. A Bizottság előrejelzése alapján a költségvetési irányvonal a legtöbb tagállamban várhatóan restriktív vagy nagyjából semleges lesz (2.4. ábra), öt tagállamban viszont expanzív. Az előrejelzések szerint minden, 100 %-on felüli adósságrátával rendelkező tagállamban restriktív lesz az irányvonal, kivéve Portugáliában, amely azonban az előrejelzések szerint 2023-ban eléri középtávú célkitűzését. Ez az irányvonal összhangban van az érintett tagállamokra vonatkozó költségvetési ajánlással, amely a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások növekedésének korlátozására irányul.

2.4. ábraAz euroövezeti tagállamok költségvetési irányvonala és annak összetevői, 2024 (a GDP százalékában)

Forrás: az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése

Az energiaügyi intézkedések várhatóan szinte minden tagállamban restriktív módon járulnak hozzá az irányvonalhoz, az energiával nem kapcsolatos folyó kiadások viszont sok tagállamban expanzív módon. Az energiatámogatási intézkedések fokozatos kivezetése a legtöbb tagállamban az összes nettó elsődleges folyó kiadás csökkenéséhez vezetne (2.5. ábra). Az energiával nem kapcsolatos nettó folyó kiadások azonban számos tagállamban emelkednek. Ezért a tagállamok több mint felében a folyó kiadások általános csökkenése az előrejelzések szerint kisebb lesz annál, mint ami az energiaügyi intézkedések teljes kivezetéséből következne.

2.5. ábra2024. évi nettó elsődleges folyó kiadások (nemzeti finanszírozás), hozzájárulásuk a költségvetési irányvonalhoz és mozgatórugóik (a GDP %-ában)

Forrás: az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése

Noha a beruházások összesített értéke 2024-ben várhatóan a legtöbb tagállamban növekedni fog, a nemzeti és az uniós finanszírozású beruházások költségvetési irányvonalhoz való hozzájárulása tagállamonként eltérő. A Bizottság előrejelzése szerint a nemzeti költségvetésekből finanszírozott beruházások szintje 2024-ben szinte minden tagállamban fennmarad, vagy expanzív hatást gyakorol a költségvetési irányvonalra (2.4. ábra). Néhány tagállamban az uniós alapokból finanszírozott és/vagy nemzeti finanszírozású beruházások hozzájárulása csak az uniós strukturális és beruházási alapok felhasználásának ütemezése és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozási kiadások miatt lesz restriktív 10 . A vissza nem térítendő RRF-támogatásokból származó beruházási támogatás az előrejelzések szerint növekszik vagy stabil marad, ami lehetővé teszi az EU számára, hogy anélkül folytassa a beruházási projektek és a termelékenységnövelő reformok finanszírozását, hogy növelné a nemzeti költségvetések hiányát és adósságát. Az egyéb tőkekiadások egyes tagállamokban várhatóan jelentős restriktív hozzájárulást jelentenek (lásd a 6. lábjegyzetet). Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a legtöbb tagállamban várhatóan eléri a 2023. évi szintet (2.6. ábra).

2.6. ábra2023. és 2024. évi közberuházások (nemzeti finanszírozás / RRF-hitel / más uniós forrás; a GDP %-ában)

Forrás: az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzése

III.Az egyes költségvetésiterv-javaslatok áttekintése

A legtöbb euroövezeti tagállam időben megküldte költségvetésiterv-javaslatát. A 473/2013/EU rendelet 6. cikkének megfelelően az euroövezeti tagállamok többsége az október közepére kitűzött határidő előtt megküldte 2024. évi költségvetésiterv-javaslatát 11 . Luxemburg, Spanyolország és Szlovákia esetében az ügyvivő kormányok változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatokat nyújtottak be. Az említett országok költségvetésiterv-javaslatában szereplő költségvetési adatok nem fejeznek ki szakpolitikai célokat, és nem került benyújtásra költségvetési törvénytervezet a nemzeti parlamenteknek. Főszabály szerint a teljes körű költségvetési hatáskörrel rendelkező kormány hivatalba lépését követően haladéktalanul be kell nyújtani az aktualizált költségvetésiterv-javaslatot.

A Bizottság a költségvetésiterv-javaslatok értékelése során kétlépcsős megközelítést alkalmazott. Értékelte, hogy a költségvetésiterv-javaslatok összhangban vannak-e a 2024-es költségvetési politikára vonatkozó tanácsi ajánlásokkal. Első lépésként a Bizottság – azon országok esetében, amelyek várhatóan nem érik el a középtávú költségvetési célkitűzést – értékelte, hogy a nettó kiadások 2024. évi növekedése az előrejelzés szerint megfelel-e az ajánlott maximális növekedési rátának. Második lépésként a Bizottság a tanácsi ajánlás egyéb elemeit is értékelte, nevezetesen azokat, amelyek az energiatámogatási intézkedések fokozatos kivezetésére, az így keletkező megtakarításoknak a hiány csökkentésére való felhasználására, valamint a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartására vonatkoznak. Az első lépést követően levont pozitív következtetés a második szakaszban értékelt három másik elemnek való megfelelés figyelembevételével (lefelé) módosulhatott. A Bizottság az értékelés során figyelembe fogja venni, hogy a tagállamok eleget tettek-e az ajánlásoknak, beleértve a költségvetési fenntarthatóság és a növekedés előmozdítására irányuló átfogó célt is.

A következőkben összefoglaljuk a Bizottság által a 2024. évre vonatkozó költségvetésiterv-javaslatokról adott véleményeket 12 . A vélemények a Bizottság 2023. őszi előrejelzésén alapulnak, amely figyelembe veszi a költségvetésiterv-javaslatokban 13 foglalt információkat:

-1. lépés: A kiadások növekedésének korlátozása vagy a középtávú költségvetési célkitűzés fenntartása:

A Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben öt tagállam teljesíti középtávú költségvetési célkitűzését, vagy megközelíti azt. 2024-ben Ciprus és Írország előreláthatólag nem tér el középtávú költségvetési célkitűzésétől. Emellett a 2023. őszi előrejelzés alapján Portugália és Észtország a jelenlegi várakozások szerint 2023-ban és 2024-ben szintén eléri a középtávú költségvetési célkitűzést. Az előrejelzések szerint Litvánia 2024-ben megközelíti középtávú költségvetési célkitűzését.

Ausztria, Németország, Görögország, Spanyolország, Málta és Szlovénia esetében a nettó kiadások várhatóan megfelelnek majd az ajánlott felső határnak.

A következő tagállamok esetében viszont a Bizottság azt prognosztizálja, hogy a nettó kiadások nem lesznek teljes mértékben összhangban az ajánlott felső határral:

·A becslés szerint a nettó kiadások Luxemburg esetében kismértékben meghaladják az ajánlott felső határt.

·Az előrejelzés azzal számol, hogy Lettország, Hollandia és Szlovákia nettó elsődleges kiadásainak növekedése is meg fogja haladni az ajánlott felső határt. A Bizottság azonban e három tagállam esetében figyelembe vette, hogy az őszi előrejelzés alapján a 2023. évi nettó kiadások alacsonyabbak lehetnek az ajánlás időpontjában vártnál. Az említett tagállamok esetében ez a bázishatás különösen jelentős. Amennyiben Lettországban, Hollandiában és Szlovákiában a 2023. évi kiadások megegyeznének az ajánlás idején várt összeggel, ezen tagállamok vonatkozásában a nettó kiadások növekedési rátája 2024-ben nem haladná meg az ajánlott maximális növekedési rátát.

·Olaszország nettó kiadásainak tényleges növekedési rátája a Tanács által ajánlott felső határ alatt van. A 2023. évi nettó kiadásokra vonatkozó jelenlegi becslések azonban magasabbak az ajánlás idején előre jelzettnél. Amennyiben a 2023. évi kiadások azonosak lennének az ajánlás idején várt összeggel, a nettó kiadások növekedési rátája 2024-ben meghaladná az ajánlott felső határt 14 . Következésképpen a nettó kiadások növekedése nincs teljes mértékben összhangban az ajánlással.

Az előrejelzések szerint Belgium, Horvátország, Finnország és kisebb mértékben Franciaország esetében fennáll annak a kockázata, hogy a nettó kiadások nem felelnek meg az ajánlott felső határnak. A négy ország közül Finnországban és Horvátországban a nemzeti költségvetési politika várhatóan expanzív lesz. 15

-2. lépés: Az energiatámogatási intézkedések fokozatos kivezetése, és az ebből eredő megtakarítások felhasználása a hiány csökkentésére, továbbá a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartása:

A Bizottság azt prognosztizálja, hogy a legtöbb tagállam fokozatosan kivezeti a még hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket, de sok tagállam nem használja fel hiánycsökkentésre a keletkező megtakarításokat. A tagállamok többsége 2023–2024-ben a lehető leghamarabb kivezeti az energiatámogatási intézkedéseket. Más a helyzet azonban Horvátország, Németország, Franciaország, Luxemburg, Málta és Portugália esetében, mivel az előrejelzések szerint ezekben a tagállamokban 2024-ben továbbra is jelentős mértékű intézkedések lesznek hatályban. Ami a keletkező megtakarításoknak az államháztartási hiány csökkentésére való felhasználását illeti, Ausztria, Belgium, Horvátország, Finnország, Németország, Lettország, Luxemburg, Hollandia és Szlovákia esetében fennáll annak a kockázata, hogy nem felelnek meg az ajánlásnak, mivel a megtakarítások egy részét várhatóan nem használják fel költségvetési hiányuk csökkentésére 16 . Az értékelés szerint Olaszország nem felel meg teljes mértékben az ajánlás vonatkozó részének.

Valamennyi tagállam teljesíti azt az ajánlást, hogy 2024-ben tartsa fenn nemzeti finanszírozású beruházásainak szintjét. A legtöbb tagállam esetében az őszi előrejelzés azt vetíti előre, hogy a nemzeti finanszírozású beruházások GDP-hez viszonyított aránya 2023-hoz képest nem csökken. Kivételt jelent Görögország és kisebb mértékben Spanyolország. Ez azonban az uniós strukturális alapok programozási időszakainak ütemezésére és a kapcsolódó nemzeti finanszírozású hozzájárulásokra vezethető vissza. Következésképpen az értékelés szerint 2024-ben a közberuházások szintje e két tagállam esetében is megfelel a tanácsi ajánlásoknak.

Összességében hét tagállamról állapítható meg az, hogy megfelelnek a költségvetési ajánlásoknak, míg kilenc tagállam nem teljesíti teljes mértékben az ajánlást, négy esetében pedig fennáll az ajánlásnak való meg nem felelés kockázata. Ciprus, Észtország, Görögország, Spanyolország, Írország, Litvánia és Szlovénia megfelel a költségvetési ajánlásoknak. Ausztria, Németország, Olaszország, Luxemburg, Lettország, Málta, Hollandia, Portugália és Szlovákia nem teljesíti teljes mértékben az ajánlást. Németország, Málta és Portugália felkérést kap arra, hogy 2023–2024-ben a lehető leghamarabb vezesse ki az energiatámogatási intézkedéseket. Olaszországnak, Lettországnak és Hollandiának pedig készen kell állnia a szükséges intézkedések meghozatalára. A Bizottság Luxemburgot és Szlovákiát felkéri annak biztosítására, hogy új tervük feleljen meg a költségvetési ajánlásnak. Belgium, Finnország, Franciaország és Horvátország esetében fennáll az az eshetőség, hogy nem felelnek meg az ajánlásnak, ezért a Bizottság felkéri ezeket a tagállamokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2024. évi költségvetési politika összhangban legyen a tanácsi ajánlással.

Végül megállapítható, hogy az euroövezetben általánosságban csökken az államháztartási hiány, de az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben számos tagállam esetében meghaladja a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Nyolc tagállam esetében (Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Málta, Szlovénia és Szlovákia) várható, hogy a hiány 2023-ban és 2024-ben is 3 % fölött lesz, míg egy tagállamban (Finnország) csak 2024-ben lesz magasabb a hiány a referenciaértéknél. A Bizottság 2024 tavaszán javasolni fogja a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján és a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban – indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat. A tagállamoknak ezt figyelembe kell venniük 2023. évi költségvetésük, valamint 2024. évi költségvetési politikájuk keretében.

I. MELLÉKLET: A 2023. őszi bizottsági előrejelzés módszertana és kiinduló feltételezései 17

A Bizottság szolgálatai által függetlenül készített 2023. őszi bizottsági előrejelzés kiinduló feltételezéseit maga az előrejelzés ismerteti 18 . A 2022-ig szóló költségvetési adatok a tagállamok által 2023. október 1-jéig a Bizottságnak megküldött és az Eurostat által 2023. október 23-án validált adatokon alapulnak. Az Eurostat nem módosította az említett adatokat és nem élt fenntartásokkal azokkal kapcsolatban.

Az előrejelzés elkészítése során a Bizottság az Eurostat 2009. július 15-i határozatának megfelelően vette figyelembe a pénzügyi stabilitást támogató intézkedéseket 19 . Ellenkező értelmű bejelentés hiányában a kellő részletességgel ismert tőkeinjekciókat az előrejelzés pénzügyi műveletként veszi számba, azaz az államadósságot növelő, de a hiányt nem érintő tételként. A banki kötelezettségekre és betétekre vállalt állami garanciák nem minősülnek állami kiadásnak, kivéve, ha azokat bizonyítottan lehívták. Ugyanakkor a kormányzati szektor által a bankoknak nyújtott hitelek általában államadósság-növelő tételek.

2024 tekintetében a Bizottság a már elfogadott vagy benyújtott költségvetéseket és az összes egyéb, kellő részletességgel ismert intézkedést vette figyelembe, többek között a költségvetésiterv-javaslatokban levő információkat is. 2025 tekintetében a Bizottság változatlan szakpolitikán alapuló feltételezést használ a bevételi és kiadási folyamatok extrapolációjával és a kellő részletességgel ismert intézkedések figyelembevételével.

Az államháztartási hiányra vonatkozó, európai szinten összesített 2023–2025-ös adatokat nem konszolidált alapon számítottuk (azaz nem korrigáltuk őket a kormányközi hitelekkel). Az egyes tagállamokra vonatkozó 2023–2025-ös államadósság-előrejelzések tartalmazzák az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz számára nyújtott garanciák, a más tagállamoknak nyújtott bilaterális kölcsönök, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmusban vállalt, az előrejelzés véglegesítésének időpontjában tervezett tőkerészesedés-befizetések hatását 20 .

II. MELLÉKLET: Adósságfenntarthatósági elemzés és érzékenységi elemzés

Ez a melléklet az államadósság alakulása és az esetleges makrogazdasági sokkok közötti kapcsolatot mutatja be a 473/2013/EU rendelet 7. cikkében előírt érzékenységi elemzés formájában. A Bizottság a nominális GDP-növekedéssel, a pénzügyi piaci fejleményekkel és a költségvetési egyenleget érintő költségvetési sokkokkal kapcsolatos kockázatoknak az államadósság dinamikájára gyakorolt lehetséges hatását sztochasztikus adósságprognózisokkal vizsgálja 21 .

A sztochasztikus prognózisok a 2024 és 2028 közötti időszakra vonatkozó „központi” adósságprognózis – az Európai Bizottság 2023. őszi előrejelzésében szereplő forgatókönyv –makrogazdasági bizonytalanságait elemzik. Ebben a forgatókönyvben az előrejelzés időtávlatán túl a változatlan költségvetési politikára vonatkozó szokásos feltételezéssel élünk 22 .

A lehetséges adósságpályák eloszlását a III.1. ábra mutatja be – a legyezőábrákon látható kúpszerű eloszlás a központi adósságprognózisban figyelembe vett makrogazdasági feltételeket érő sokkhatások szimulációjával állt elő. A kúp a lehetséges makrogazdasági feltételeket képezi le, mintegy 2 000, a növekedést, a kamatlábakat és az elsődleges egyenleget érő sokkhatás szimulációja alapján. A szimulált sokkok mérete és korrelációja e változók múltbeli volatilitását és kapcsolatait tükrözi 23 . A legyezőábrák tehát az euroövezet adósságdinamikájáról szolgáltatnak valószínűségi információkat, a növekedést, kamatlábakat és elsődleges egyenleget érő, a múltbeli fejleményeknek megfelelő méretű és korrelációjú sokkok esetleges bekövetkeztének figyelembevételével.

A legyezőábrán piros vonal jelzi a központi adósságprognózis alapján kirajzolódó adósságpályát. A szaggatott fekete vonal a szimulációk eredményének mediánját mutatja. A kúp a lehetséges adósságpályák 80 %-át tartalmazza, a legkevésbé valószínű sokkokon alapuló 20 % nélkül. A kúpon belül eltérő színnel jelzett területek a lehetséges adósságpályák teljes eloszlásának különböző szegmenseit képviselik.

A szimulációk szerint 80 %-os valószínűséggel várható, hogy a Bizottság forgatókönyvét alapul véve az euroövezeti adósságráta 2024-ben a GDP 85 %-a és 95 %-a között lesz. A Bizottság forgatókönyve szerint 50 %-os a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ra meg fogja haladni a GDP 90 %-át.

Ezeket az előrejelzéseket további kockázatok övezik. Mivel a sokkok mérete és korrelációja a változók historikus alakulását tükrözi, a módszertan nem veszi figyelembe a valós idejű bizonytalanságot, különösen a kibocsátási rés értékelésével kapcsolatban. Ez a bizonytalanság olyan további kockázatot jelent a jövőbeli adósságpályák szempontjából, amely ebben az elemzésben nem tükröződik. További kockázatot jelent a függő kötelezettségek esetleges teljesítése, mivel a legyezőábrák csak azon események kockázatát veszik figyelembe, amelyek a múltban ténylegesen bekövetkeztek, és az elsődleges egyenleg romlását okozták.

II.1. ábra: A sztochasztikus államadósság-prognózisok legyezőábrája a bizottsági előrejelzés és a költségvetésiterv-javaslatok forgatókönyve alapján; euroövezet

Megjegyzés: a szaggatott vonal a középértéket, míg a piros vonal az alapforgatókönyvet jelöli.

III.MELLÉKLET: Makrogazdasági és költségvetési mutatók táblázata

	Reál-GDP-növekedés (%)						Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)							Államadósság (a GDP %-ában)
	2023			2024			2023			2024				2023			2024
Ország	SP	DBP	COM	SP	DBP	COM	SP	DBP	COM		SP	DBP	COM	SP	DBP	COM	SP	DBP	COM
BE	1,0	1,0	1,4	1,7	1,3	1,4	–5,1	–5,2	–4,9		–4,2	–4,6	–4,9	106,7	108,3	106,3	107,1	108,1	106,4
DE	0,2	0,4	–0,3	1,8	1,6	0,8	–4,25	–2,5	–2,2		–1,75	–2,0	–1,6	67,75	65,25	64,8	66,5	64,75	63,6
EE	–1,5	–2,0	–2,6	3,0	2,7	1,9	–4,3	–3,3	–2,9		–4,2	–2,9	–2,4	20,2	19,4	19,2	23,6	20,9	20,5
IE	5,6	2,0	–0,9	4,1	4,5	3,0	1,8	1,6	0,9		2,8	1,5	0,6	40,5	41,4	43,0	38,2	38,6	41,4
EL	2,3	2,3	2,4	3,0	3,0	2,3	–1,8	–2,2	–2,3		–0,8	–1,0	–0,9	162,6	159,3	160,9	150,8	152,3	151,9
ES	2,1	2,4	2,4	2,4	2,0	1,7	–3,9	–3,9	–4,1		–3,0	–3,0	–3,2	111,9	108,1	107,5	109,1	106,3	106,5
FR	1,0	1,0	1,0	1,6	1,4	1,2	–4,9	–4,9	–4,8		–4,4	–4,4	–4,4	109,6	109,7	109,6	109,5	109,7	109,5
HR	2,2	2,8	2,6	2,6	2,8	2,5	–0,7	–0,3	–0,1		–1,5	–1,9	–1,8	62,6	60,7	60,8	59,8	58,0	58,8
IT	1,0	0,8	0,7	1,5	1,2	0,9	–4,5	–5,3	–5,3		–3,7	–4,3	–4,4	142,1	140,2	139,8	141,4	140,1	140,6
CY	2,8	2,4	2,2	3,0	2,9	2,6	2,0	2,5	2,3		2,3	2,8	2,1	81,1	81,8	78,4	72,9	74,7	71,5
LV	0,0	1,0	–0,2	2,0	2,5	2,4	–4,0	–2,7	–3,2		–2,5	–2,8	–3,1	39,6	39,9	41,7	39,7	41,0	42,3
LT	0,5	–0,4	–0,4	3,0	1,7	2,5	–2,2	–1,9	–1,6		–1,7	–2,9	–2,3	37,8	37,9	37,3	37,7	39,8	38,3
LU	2,4	1,5	–0,6	3,8	2,5	1,4	–1,5	–1,9	–1,9		–1,7	–2,7	–2,1	26,1	25,0	26,8	27,5	27,8	28,7
MT	4,1	4,1	4,0	4,5	4,2	4,0	–5,0	–5,0	–5,1		–4,3	–4,5	–4,6	54,5	53,1	53,3	55,7	55,6	55,8
NL	1,6	0,7	0,6	1,4	1,5	1,1	–3,0	–1,5	–0,5		–2,6	–2,4	–1,8	48,4	47,7	47,1	48,7	46,9	46,6
AT	0,3	–0,8	–0,5	1,8	1,2	1,0	–3,2	–2,7	–2,6		–1,6	–2,7	–2,4	77,0	76,4	76,3	75,1	76,4	75,6
PT	1,8	2,2	2,2	2,0	1,5	1,3	–0,4	0,8	0,8		–0,2	0,2	0,1	107,5	103,0	103,4	103,0	98,9	100,3
SI	1,8	1,6	1,3	2,5	2,8	2,0	–4,1	–4,5	–3,7		–2,8	–3,8	–3,3	68,9	69,9	69,3	66,5	68,9	68,4
SK	1,3	1,3	1,3	1,8	1,3	1,7	–6,3	–6,2	–5,7		–4,7	–6,5	–6,5	58,7	57,1	56,7	59,3	60,0	59,9
FI	–0,2	0,0	0,1	1,3	1,2	0,8	–2,6	–2,4	–2,4		–2,6	–3,2	–3,2	74,4	74,2	74,3	76,9	76,8	76,9
EA20	1,1	0,9	0,6	1,9	1,7	1,2	–3,8	–3,3	–3,2		–2,6	–2,9	–2,8	91,9	90,7	90,4	90,8	90,0	89,7

(1)

A költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően (HL L 140., 2013.5.27., 11. o.).

(2)

Luxemburg, Spanyolország és Szlovákia leköszönő kormányai változatlan szakpolitikákon alapuló költségvetésiterv-javaslatokat nyújtottak be.

(3)

A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének a Covid19-világjárvány miatti aktiválása lehetővé tette a tagállamok számára, hogy eltérjenek bizonyos, a rendes körülmények között alkalmazandó költségvetési követelményektől.

(4)

Az úgynevezett „hólabdahatás” a kamatkiadásoknak az adósság éves felhalmozódására gyakorolt hatását, valamint a reál-GDP növekedésének és az inflációnak (GDP-deflátor) az adósságrátára gyakorolt hatását adja vissza.

(5)

A költségvetési irányvonal a diszkrecionális költségvetési politika által a gazdaságnak adott rövid távú impulzust méri. Ez a közlemény a költségvetési irányvonal értékeléséhez a nettó elsődleges kiadások éves növekedését veti össze a 10 éves potenciális növekedéssel. A költségvetési irányvonal kiszámításával kapcsolatos további részletekért lásd a „The 2023 Stability & Convergence Programmes. An Overview, with an Assessment of the Euro Area Fiscal Stance” (A 2023. évi stabilitási és konvergenciaprogramok – Az euroövezet költségvetési irányvonalát is értékelő áttekintés) című dokumentum 12. lábjegyzetét, (Európai Bizottság, Institutional Paper 253. szám, 2023).

(6)

E beruházási támogatások költsége 2021-ben a GDP 0,4 %-ával, 2022-ben pedig további 0,3 százalékponttal nőtt, ami főként a zöld átállás felgyorsítását célzó intézkedésekre (pl. az olaszországi Superbonus 110 %-ra), valamint az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt az energiaágazatot érő sokkhatások kezelésére (pl. a németországi Uniper mentőcsomagra) vezethető vissza.

(7)

A monetáris politikával kapcsolatos további információkért lásd a „2024 report on the euro area” (2024. évi jelentés az euroövezetről) című bizottsági szolgálati munkadokumentumot, amely az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló ajánlást kíséri.

(8)

Szlovákiában a jelentős expanzió nagyrészt az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásának ütemezésére, valamint az energiaügyi intézkedések növekedésére vezethető vissza.

(9)

Az egyszerűség és az éves adatok összehasonlíthatósága érdekében az elemzés itt az összes energiaügyi intézkedést figyelembe veszi.

(10)

Az értékelés szerint minden tagállam megfelel a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartásáról szóló tanácsi ajánlásnak, amint azt a III. szakasz ismerteti.

(11)

A 473/2013/EU rendelet 6. cikke (3) bekezdése d) pontjának megfelelően egyes költségvetésiterv-javaslatok mennyiségi becsléseket tartalmaztak a tervezett költségvetési intézkedések disztribúciós hatásairól.

(12)

A véleményeket egy statisztikai melléklet kíséri, amelyben megtalálhatók a tagállamok javaslatainak értékeléséhez szükséges információk.

(13)

A költségvetésiterv-javaslatok kézhezvételét követően a Bizottság részletesebb vizsgálat nélkül előzetes értékelést készített, és levelet küldött 7 tagállamnak (Belgiumnak, Horvátországnak, Finnországnak, Litvániának, Lettországnak, Hollandiának és Szlovákiának), amelyhez csatolta előzetes észrevételeit, valamint további tájékoztatást kért (a leveleket 2023. október 27-én küldték el, kivéve a Lettországnak címzett levelet, amelyet 2023. november 3-án küldtek el). Az említett tagállamoktól kapott tájékoztatást a Bizottság figyelembe vette az értékelés során.

(14)

Ez elsősorban két tényezőre vezethető vissza, amelyek a lakóépületek energiahatékonysági célú felújítására vonatkozó adójóváírásokkal kapcsolatosak: i. a vártnál nagyobb mértékű igénybevétel 2023-ban; továbbá ii. az adójóváírások jellegét megváltoztató jogszabályi módosítások, amelyek azt eredményezik, hogy az említett intézkedések várhatóan nem gyakorolnak hatást a 2024-es kiadásokra. További információkért lásd az Eurostat 2023. szeptemberi szakvéleményét: ( IT+Advice+on+recording+of+2023+Superbonus.pdf (europa.eu) (A „Superbonus” 2023. évi nyilvántartásával kapcsolatosan Olaszországnak adott szakvélemény)).

(15)

A nemzeti költségvetési politika hatálya definíció szerint az összes nemzeti finanszírozású kiadásra kiterjed, kivéve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós alapokból finanszírozott kiadásokat.

(16)

Portugália és Litvánia szintén ebbe a kategóriába tartozik, de az ajánlásnak ez a része nem vonatkozik azokra az országokra, amelyek 2024-ben várhatóan elérik vagy megközelítik a középtávú költségvetési célkitűzést.

(17)

A 473/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerint az átfogó értékeléshez csatolni kell „a Bizottság szolgálatai által az egyes tagállamokra vonatkozóan készített legfrissebb gazdasági előrejelzések módszertanát (a modellekkel együtt) és feltételezéseit – beleértve az összesített költségvetési intézkedések gazdasági növekedésre gyakorolt hatására vonatkozó becsléseket is”.

(18)

A Bizottság 2023. évi őszi gazdasági előrejelzésének alapjául szolgáló módszertani feltételezések a következő címen érhetők el: https://economy-finance.ec.europa.eu/system/files/2023-11/ip258_en.pdf

(19)

Elérhető a következő címen: FT - Eurostat Decision - 9 July 2009 _3_ _final_ (europa.eu)

(20)

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz műveleteinek statisztikai nyilvántartásáról szóló 2011. január 27-i Eurostat-határozatnak megfelelően, amely megtalálható a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/5034386/2-27012011-AP-EN.PDF .

(21)

A sztochasztikus államadósság-prognózisok alkalmazott módszertanát az Európai Bizottság 2019. évi adósságfenntarthatósági figyelőjének A7. melléklete, illetve a következő tanulmány mutatja be: „Stochastic public debt projections using the historical variance-covariance matrix approach for EU countries” [A historikus variancia-kovariancia mátrix módszerével készült, az uniós tagállamokra vonatkozó sztochasztikus államadósság-prognózisok] (Katia Berti, European Economy Economic Paper 480. szám, 2013).

(22)

A Bizottság 2023. őszi előrejelzése az elfogadott vagy legalább hitelesen alátámasztott módon bejelentett költségvetési politikai intézkedéseket, valamint a 2023. október 31-én rendelkezésre álló információkat veszi figyelembe. Az előrejelzés utolsó éve, vagyis 2025 után a strukturális elsődleges egyenleget csak a népesség elöregedésének előre jelzett (nettó) költségei módosítják.

(23)

A feltételezett sokkok normális együttes eloszlást követnek.