EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.11.8.
COM(2023) 690 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról
{SWD(2023) 690 final} - {SWD(2023) 691 final} - {SWD(2023) 692 final} - {SWD(2023) 693 final} - {SWD(2023) 694 final} - {SWD(2023) 695 final} - {SWD(2023) 696 final} - {SWD(2023) 697 final} - {SWD(2023) 698 final} - {SWD(2023) 699 final}
2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról
I. Bevezetés
Az EU bővítése a kontinens hosszú távú stabilitásának, békéjének és jólétének hajtóereje. Az uniós tagság geostratégiai befektetés a közös értékeken alapuló erős, stabil és egységes Európába. Hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának előmozdítására. Az uniós tagság hiteles, érdemeken alapuló perspektívája erőteljes hajtóerő az érintett országok átalakulásához, és ezáltal erősíti kollektív biztonságunkat és társadalmi-gazdasági jólétünket. Ez elengedhetetlen a megbékélés és a stabilitás előmozdításához az európai kontinensen. Az EU bővítésének geopolitikai jelentősége még erősebb hangsúlyt kapott 2022-ben, amikor Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborújának kezdetén uniós tagságot kértek, majd az Európai Tanács elismerte Ukrajna, Moldova és Grúzia európai perspektíváját, és tagjelölti státuszt adott Ukrajnának és Moldovának. A tagjelölti státusz megadása Bosznia-Hercegovinának 2022 decemberében fontos lépés volt a bővítési folyamat lendületének fenntartása felé.
Ezzel a Nyugat-Balkánnak, Törökországnak, Ukrajnának, Moldovának és Grúziának történelmi lehetősége nyílt arra, hogy jövőjét határozottan az Európai Unióhoz kösse. A csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, amely kizárólag az egyes bővítési partnerek által elért objektív előrehaladástól függ, és ez így is marad. Ezért a bővítési országoknak eltökélten kell fellépniük a szükséges reformok végrehajtása, valamint a kézzelfogható és visszafordíthatatlan előrelépés érdekében, az uniós csatlakozási folyamat alapkérdéseivel kezdve. A bővítési politika sarokkövei továbbra is a jogállamiság, különösen az igazságszolgáltatás függetlensége és működése, valamint a korrupció elleni küzdelem, az alapvető jogok, a gazdaság, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatási reform.
Az uniós tagság stratégiai választás. A partnereknek határozottan és egyértelműen magukévá kell tenniük és elő kell mozdítaniuk az uniós értékeket. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás minden korábbinál fontosabb jelzés az új geopolitikai környezetben a közös értékek elfogadása és a stratégiai orientáció iránya tekintetében.
II. A legfontosabb fejlemények
Egységes válasz Oroszország agressziós háborújára
Az elmúlt két évet Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja jellemezte. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) több mint 27 000 polgári áldozatot regisztrált Ukrajnában, köztük 9 600 halálesetet, azonban a halálesetek pontos száma várhatóan jóval magasabb lesz. A humanitárius szükségletek továbbra is sürgetőek: Ukrajnában 17,6 millió ember, az ország teljes népességének 49 %-a, a menekülteket befogadó országokban pedig 6,2 millió ember szorul továbbra is több ágazatra kiterjedő humanitárius segítségnyújtásra. A háború a termelés és a tulajdon pusztulását és rombolását, a kereskedelem zavarait, a beruházások csökkenését, a humán tőke erózióját és a környezet hatalmas károsodását is okozta.
Az Unió Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára példa nélküli, egységes, határozott és azonnali választ adott. A 27 uniós tagállam és partnerei világszerte elítélték a provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborút. Gyorsan cselekedtek, politikai és gazdasági szempontból elszigetelték Oroszországot, elítélték a nemzetközi humanitárius jog megsértését, és támogatják az Oroszország agressziós háborújával összefüggésben elkövetett háborús bűncselekmények és egyéb jogsértések teljes körű elszámoltathatóságának biztosítására irányuló lépéseket. Az EU eddig 11 átfogó szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal és Belarusszal szemben. Az EU – bizonyítva, hogy szilárdan támogatja Ukrajnát – továbbra is széles körű humanitárius, pénzügyi, gazdasági és katonai támogatást nyújt az országnak. Az „Európa együtt” megközelítés révén az EU, tagállamai és pénzügyi intézményei eddig 82,6 milliárd EUR-t mozgósítottak (2023 szeptemberéig; ebből 25 milliárd EUR katonai támogatás), beleértve az EU-ban tartózkodó menekültek befogadására rendelkezésre bocsátott finanszírozást is. A Tanács 2025 márciusáig meghosszabbította az Ukrajna elleni háború elől menekülők átmeneti védelmét, kiszámíthatóságot biztosítva ezzel a jelenleg az EU-ban élő több mint 4 millió ukránnak. Válaszul arra, hogy Oroszország 2022 májusa óta blokád alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, az EU Ukrajnával és Moldovával együtt létrehozta az Ukrajnát és Moldovát az Európai Unióval összekötő EU–Ukrajna szolidaritási folyosókat, megkönnyítve az EU-val és a világ többi részével folytatott kereskedelmüket, többek között a kritikus termékek, például a gabona tekintetében. A Bizottság a környezeti károk nyomon követésére és nyilvántartására irányuló számos erőfeszítést támogat. Az EU addig támogatja Ukrajnát, amíg erre szükség van.
Az Európai Bizottság Ukrajnával és a G7-partnerekkel együtt 2023 januárjában létrehozta az adományozók koordinációját célzó többszereplős platformot, melynek célja az Ukrajna azonnali finanszírozási szükségleteihez, valamint a jövőbeli gazdasági helyreállításhoz és az újjáépítéshez nyújtott támogatások koordinálása.
2023 júniusában az Európai Bizottság célzott középtávú finanszírozási eszközre tett javaslatot, amely koherens, kiszámítható és rugalmas támogatást fog nyújtani Ukrajnának a 2024–2027-es időszakban. Az új Ukrajna-eszköz támogatni fogja a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartására irányuló erőfeszítéseket, és elő fogja mozdítani a helyreállítást. A tervek szerint az eszköz számára 50 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt kell biztosítani a 2024–2027-es időszakra.
Az EU emellett két átfogó támogatási csomagot nyújtott Moldovának, mindenekelőtt az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által az országra gyakorolt hatások kezelése érdekében. Moldovának az Ukrajnából érkező menekültek jelentős beáramlásával, az infláció megugrásával, az energiaellátását fenyegető veszélyekkel, légterének megsértésével, valamint számos hibrid ellenséges fellépéssel, például megrendezett tiltakozásokkal, kiterjedt dezinformációs kampányokkal és kibertámadásokkal kellett szembenéznie.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja félelmet kelt a tágabb régióban, többek között Grúziában. Ezzel összefüggésben a biztonság és a védelem, valamint a hibrid fenyegetések és a kiberveszély elleni küzdelem továbbra is az EU és Grúzia közötti együttműködés kiemelt területei közé tartozik. Az EU az Európai Békekereten keresztül összesen 62 millió EUR-t mozgósított a grúz védelmi erők támogatására.
Az Európai Bizottság 2022 decemberében 1 milliárd EUR összegű energetikai támogatási csomagot terjesztett elő a Nyugat-Balkán számára. A régió közvetlen, rövid és középtávú szükségleteinek kezelését célzó jelentős energetikai támogatási csomag segítette a nyugat-balkáni partnereket abban, hogy csökkenteni kezdjék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket, felgyorsítsák a dekarbonizációt és javítsák a régió energiabiztonságát. Az EU fokozta a kiberbiztonság terén nyújtott támogatást, többek között a nyugat-balkáni országokban elkövetett számos kibertámadásra tekintettel. Az Európai Bizottság 2023 júniusában Brüsszelben magas szintű kiberbiztonsági konferenciának adott otthont.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja jelentős gazdasági és társadalmi kihívások elé állítja a bővítési országokat, az agresszió áldozataként különösen Ukrajnát, valamint az uniós tagállamokat. Az Unión kívüli térség növekvő instabilitásával, stratégiai versennyel és biztonsági fenyegetésekkel szembesülve az EU nagyobb nemzetközi felelősséget vállalt, és további határozott lépéseket tett a függőségek csökkentése és egy szilárdabb gazdasági bázis kiépítése érdekében. Ezek a célkitűzések valamennyi bővítési ország számára relevánsak.
Az EU bővítése új lendületet vett
A bővítési menetrend 2022 júniusában új lendületet kapott, amikor az Európai Tanács jóváhagyta a Bizottság ajánlásait, és elismerte Ukrajna, Moldova és Grúzia európai perspektíváját, valamint tagjelölti státuszt biztosított Ukrajna és Moldova számára. Erre azt követően került sor, hogy a három ország 2022 tavaszán benyújtotta uniós tagság iránti kérelmét, és az Európai Bizottság ugyanezen év júniusában mindegyik kérelem esetében véleményt terjesztett elő. Az európai perspektíva megerősítette az országok elkötelezettségét az uniós csatlakozási folyamathoz szükséges reformok végrehajtása iránt, különös tekintettel a bizottsági véleményekben említett lépésekre/prioritásokra. E lépések/prioritások teljesítéséről a Bizottság a rendes bővítési csomag keretében számol be, amely ettől az évtől Ukrajnára, Moldovára és Grúziára is kiterjed.
A Nyugat-Balkánon 2022 júliusában került sor a csatlakozási tárgyalásokról szóló első kormányközi konferenciára Albánia és Észak-Macedónia részvételével. Ezt az uniós vívmányok elemző vizsgálata (átvilágítási folyamat) követi, amely várhatóan 2023 decemberében zárul majd le. 2022 decemberében az Európai Tanács azzal a feltétellel adta meg Bosznia-Hercegovinának az uniós tagjelölti státuszt, hogy az ország végrehajtja a bővítési politikáról szóló 2022. októberi bizottsági közleményben meghatározott lépéseket. 2022 decemberében Koszovó uniós tagság iránti kérelmet nyújtott be. Az EU 2023 tavaszán Koszovó tekintetében 2024. január 1-jétől alkalmazandó vízumliberalizációról határozott.
Folytatódott a bővítési országokkal való magas szintű együttműködés. A berlini folyamat keretében 2022. novemberben tartott nyugat-balkáni csúcstalálkozón a Bizottság jelentős, 1 milliárd EUR összegű uniós vissza nem térítendő energiatámogatási csomagot jelentett be annak érdekében, hogy segítse a Nyugat-Balkánt az energiaválság közvetlen következményeinek kezelésében, valamint rövid és középtávon a rezilienciaépítésben. Az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót 2022 decemberében Tiranában rendezték meg. Az, hogy a csúcstalálkozóra első alkalommal a régióban került sor, egyértelműen jelzi, hogy az EU teljes mértékben és egyértelműen elkötelezett a Nyugat-Balkán európai uniós tagsági perspektívája mellett. Az EU üdvözölte a közös regionális piacra vonatkozó három új megállapodásra irányuló tárgyalások terén elért áttörést, amelyek megkönnyíti a régión belüli szabad mozgást és foglalkoztatást. A csúcstalálkozó alkalmával elfogadták az EU és a Nyugat-Balkán közötti roamingdíjak csökkentésére vonatkozó ütemtervet.
Az állam-, illetve kormányfők granadai nem hivatalos találkozóján az uniós vezetők 2023. október 6-án újólag megerősítették, hogy a bővítést a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és a jólétbe történő geostratégiai beruházásnak tekintik. Kiemelték, hogy a csatlakozni kívánó országoknak fokozniuk kell reformtörekvéseiket, különösen a jogállamiság területén, összhangban a csatlakozási folyamat érdemeken alapuló jellegével és az EU által nyújtott támogatással. Ezzel párhuzamosan az Uniónak meg kell teremtenie a további bővítéshez szükséges belső alapokat és reformokat az Európai Unió kiteljesítése érdekében. A bővítési partnereknek nyújtott uniós támogatás konkrét megnyilvánulásaként alapvető fontosságú a megfelelő finanszírozás mozgósítása, többek között a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben.
A berlini folyamat keretében 2023. október 16-án – a térségben első alkalommal – Tiranában tartott csúcstalálkozón előrelépés történt a közös regionális piac tekintetében: aláírták a szülésznők, állatorvosok, ápolók és gyógyszerészek szakmai képesítéseinek elismeréséről szóló megállapodást, valamint számos, a regionális együttműködéssel kapcsolatos együttes nyilatkozatot. A csúcstalálkozó emellett jó alkalom volt a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós növekedési terv megvitatására a régió vezetőivel, és az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma tiranai képviseleti irodájának felavatására, ideértve a diákok 2024/25-ös tanévre való beiratkozásának elindítását is.
A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások a Tanács határozatával összhangban 2018 óta szünetelnek. Törökország továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú partnere és tagjelölt ország, amely stratégiai céljának tartja az uniós csatlakozást. Mindazonáltal Törökország tovább távolodott az EU-tól, főként az alapvető jogok és a jogállamiság – többek között a bírák függetlensége – terén tapasztalható folyamatos visszaesés, valamint bizonyos ágazati kérdésekben a reformok hiánya miatt.
A 2016. évi EU–Törökország nyilatkozat a migrációval kapcsolatos együttműködés kulcsfontosságú kerete maradt, és a végrehajtásával kapcsolatos folyamatos kihívások ellenére továbbra is eredményeket hozott. Törökország folyamatosan 3,6 millió menekültnek ad otthont, és még mindig kulcsszerepet játszik a migráció kezelésében a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon. A Bizottság várakozásai szerint Törökország az Európai Tanács 2021. októberi következtetéseivel összhangban teljesíteni fogja az EU–Törökország nyilatkozat szerinti kötelezettségvállalásait, ideértve a szárazföldi és tengeri útvonalakról történő irreguláris migráció megelőzését és a visszaküldések újraindítását.
A Törökországgal közös pozitív menetrendről szóló 2021. évi európai tanácsi következtetésekkel összhangban a Bizottság magas szintű párbeszédet kezdett a török hatóságokkal a mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről, az éghajlatváltozásról, valamint a kutatásról és az innovációról, és elindította az újonnan létrehozott törökországi beruházási platformot. A migrációról és a biztonságról szóló EU–Törökország magas szintű párbeszédre legközelebb a tervek szerint 2023. november 23-án kerül majd sor. Az EU-nak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsen ki. Az Európai Tanács 2023 júniusában felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy az Európai Tanács által meghatározott eszközökre és lehetőségekre építve, valamint a stratégiai és előretekintő együttműködés érdekében nyújtsanak be jelentést az Európai Tanácsnak az EU és Törökország közötti kapcsolatok aktuális állásáról.
Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta az EU Ukrajnával fennálló kapcsolatai példátlan szintet értek el. A 24. EU–Ukrajna csúcstalálkozóra, valamint a biztosi testület és az ukrán kormány közötti találkozóra 2023 februárjában Kijevben került sor. Az EU és Ukrajna közötti első nem hivatalos külügyminiszteri találkozót 2023. október 2-án tartották Kijevben, Ukrajna, az EU és a 27 tagállam részvételével. Az EU újólag megerősítette, hogy szilárdan támogatja és elkötelezett Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlensége, szuverenitása és területi integritása, valamint az ország EU-hoz vezető útja mellett.
2023. június 1-jén Moldova adott otthont az Európai Politikai Közösség második ülésének, amelyen 45 európai vezető vett részt, hogy megvitassák az európai békére és biztonságra, valamint az energetikai rezilienciára, a konnektivitásra és a mobilitásra irányuló közös erőfeszítéseket.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja még inkább rávilágított az EU és legközelebbi partnerei közötti egység és szolidaritás szükségességére, és ezáltal a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) összehangolásának fontosságára a bővítési folyamatban. Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia továbbra is teljeskörűen igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, ami változatlanul az uniós csatlakozás melletti stratégiai döntésük határozott jele. Fokozódott Ukrajna általános együttműködése és az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodása. Moldovában és Bosznia-Hercegovinában a KKBP-hez való igazodás arányának jelentős növekedése, valamint Koszovó további egyoldalú igazodása szintén fontos megerősítést jelentett az EU felé mutató stratégiai irányvonalukról, bár a szankciók végrehajtása továbbra is kihívást jelent Bosznia-Hercegovinában. Szerbia a jelentéstételi időszakban fenntartotta igazodási gyakorlatát. Szerbiával szemben elvárás, hogy prioritásként teljesítse kötelezettségvállalását, és fokozatosan igazodjon az uniós KKBP-hez – beleértve az uniós korlátozó intézkedéseket is –, a vonatkozó tárgyalási kerettel összhangban, valamint, hogy tartózkodjon az olyan fellépésektől és nyilatkozatoktól, amelyek ellentétesek az EU külpolitikai álláspontjaival. Grúzia továbbra is csekély mértékben igazodik a KKBP-hez; elvárás vele szemben, hogy megfordítsa ezt a tendenciát. Törökország a jelentéstételi időszakban nem tett előrelépést a KKBP-hez való igazodás terén, az összehangolás nagyon alacsony mértékét tartotta fenn. Törökország továbbra is tartózkodott az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez való igazodástól. A Hamasz Izrael elleni 2023. október 7-i támadását követő, a terrorcsoportot támogató török retorika teljes mértékben ellentétes az uniós megközelítéssel. Ugyanakkor Törökország – az ENSZ-szel közösen – a fekete-tengeri gabonamegállapodás révén elősegítette az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő exportját, mindaddig, amíg Oroszország egyoldalúan fel nem függesztette a mechanizmust. A partnerek továbbra is értékes hozzájárulást nyújtottak a közös biztonság- és védelempolitikai missziókhoz és műveletekhez.
A Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Moldova és Grúzia továbbra is igazodott az EU-hoz, amikor az ENSZ Közgyűlése Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatos határozatainak többségéről szavazott. Albánia az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként továbbra is aktívan részt vett a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya és a szabályokon alapuló nemzetközi rend előmozdításában és védelmében.
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldova és Ukrajna csatlakozott az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. Jelentős előrelépést értek el a polgári védelem terén azáltal, hogy növelték adminisztratív és operatív kapacitásaikat, így kifejezve az EU-val való szolidaritásukat. Az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő államok a mechanizmus keretében ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint az uniós tagállamok.
A Bizottság arra ösztönzi a tagjelölt országokat, hogy legyenek ambiciózusabbak, és erősítsék meg a zöld átállással kapcsolatos összehangolt fellépésüket, különösen azáltal, hogy valamennyi szakpolitikai területen prioritássá teszik az európai zöld megállapodás általános érvényesítését. Az Energiaközösségről szóló szerződésben részes országokat az EU arra ösztönzi, hogy hajtsák végre az Energiaközösség szerződő feleire vonatkozó dekarbonizációs ütemtervben foglalt kötelezettségvállalásokat, és az Energiaközösség ajánlásával összhangban készüljenek fel a kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazására.
III. A bővítési országok az EU felé vezető úton
Montenegróval valamennyi fejezet tárgyalásra nyitva áll, és hármat ideiglenesen lezártak. A következő mérföldkő a jogállamisági fejezetekre vonatkozó időközi kritériumok teljesítése. Szerbiával a 35 tárgyalási fejezetből 22 került megnyitásra, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezárnak. A további témakörök megnyitásához vezető út attól függ majd, hogy az ország milyen előrelépést tesz különösen a jogállamisági reformok tempója és a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása terén.
A felülvizsgált módszertannal összhangban a Bizottság e közlemény következtetéseiben és ajánlásaiban értékeli a Montenegróval és Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások általános egyensúlyát, és javaslatot tesz az egyes országok tekintetében a következő lépésekre. A következő kormányközi konferenciákra ezen éves jelentéscsomag közzétételét követően kerülhet sor.
Az Albániával és Észak-Macedóniával 2022. július 19-én tartott első kormányközi konferenciát követően a Bizottság haladéktalanul elindította az átvilágítási folyamatot. Valamennyi ülést sikerült megtartani az 1. témakör (alapkérdések), a 2. témakör (belső piac), a 3. témakör (versenyképesség és inkluzív növekedés) és a 4. témakör (zöld menetrend és fenntartható konnektivitás) tekintetében. A fennmaradó két témakörre vonatkozó ismertető és kétoldalú ülések folyamatban vannak, vagy 2023 decemberéig be vannak ütemezve. Az „alapkérdések” témakörre vonatkozó átvilágítási jelentéseket a Bizottság 2023 júliusában nyújtotta be a Tanácsnak. A hatóságok következetesen kinyilvánították az uniós integráció stratégiai célja iránti politikai elkötelezettségüket, valamint azon törekvésüket, hogy a reformok folyamatos előrehaladására építve előre lépjenek a csatlakozási tárgyalások során.
A 2022. októberi bosznia-hercegovinai általános választásokat követően január végén új, állami szintű minisztertanács, 2023. május elején pedig új föderációs kormány lépett hivatalba. A tagjelölt státusz 2022 decemberi megadását követően az új kormánykoalíció a koalíciós megállapodás kiemelt prioritásának nyilvánította az uniós úton való előrelépést, és kifejezte elkötelezettségét a Bosznia-Hercegovina uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben szereplő 14 fő prioritás kezelése iránt, majd Bosznia-Hercegovina minisztertanácsa számos (a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel, a pénzmosással és a migrációval kapcsolatos) stratégiát és törvénytervezetet fogadott el. A Parlament számos törvényt fogadott el a 14 fő prioritással, valamint a tagjelölt státuszra vonatkozó bizottsági ajánlásban meghatározott lépésekkel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság megsemmisített több, a Republika Srpska (a Boszniai Szerb Köztársaság) által elfogadott jogi és politikai aktust, mivel azok sértették az alkotmányos rendet és a jogrendet. A Boszniai Szerb Köztársaságban a rágalmazásért kiszabható büntetőjogi szankciók 2023. júliusi újbóli bevezetése súlyosan érinti a civil társadalom működési környezetét, és jelentős visszalépést jelent az alapvető jogok védelme terén. Az entitás közgyűlése első olvasatban elfogadta a civil társadalmi csoportokat mint „külföldi ügynököket” célzó törvénytervezetet; ez teljes körű elfogadás esetén további sajnálatos és tagadhatatlan, jelentős visszalépést jelentene. 2023 júniusában a Boszniai Szerb Köztársaság két törvényt fogadott el az Alkotmánybíróság ítéletei és a főképviselő határozatai végrehajtásának mellőzéséről, ezáltal megsértve az ország alkotmányos és jogrendjét.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament 2023 tavaszán elfogadta a Koszovóra vonatkozó vízumliberalizációról szóló határozatot. 2022 decemberében Koszovó uniós tagság iránti kérelmet nyújtott be. A jelentéstételi időszakban Észak-Koszovóban fennálló helyzetet több, változó intenzitású válság jellemezte számos kérdést érintően, a koszovói rendőrség elleni, 2023. szeptember 24-i erőszakos támadás pedig az elmúlt évek legsúlyosabb eszkalációját jelentette. További válságokat váltottak ki a rendszámtáblákkal kapcsolatos problémák, amelyek 2022 novemberében a koszovói intézményeknél dolgozó koszovói szerbek kollektív lemondásához vezettek.
Koszovó és Szerbia 2023 februárjában, illetve márciusában elfogadta a helyzet normalizáláshoz vezető útról szóló megállapodást és annak végrehajtási mellékletét. Koszovónak és Szerbiának egyaránt meg kell kezdenie a megállapodásból eredő kötelezettségeik végrehajtását, amelyek kötelezőek a felekre nézve, és elengedhetetlenek európai integrációjuk szempontjából.
Az EU és Törökország az Európai Tanács 2021. évi következtetéseivel összhangban folytatta együttműködését. Törökország tagjelölt ország és az EU kulcsfontosságú partnere olyan, közös érdeknek számító alapvető fontosságú területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a népegészségügy, az éghajlat-politika, az energiaügy, a közlekedés és a regionális kérdések. A csatlakozási tárgyalások továbbra is szünetelnek, mivel Törökország nem fordította meg az Európai Uniótól való távolodás negatív tendenciáját, és számos kulcsfontosságú területen komoly visszaesés következett be. Ami az energiaügyet illeti, Törökország változatlanul fontos és megbízható tranzitország az EU számára. Az EU azonnal szolidaritással reagált a Törökország délkeleti részét sújtó 2023. februári földrengésekre, és mentőcsapatokat, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül természetbeni támogatást küldött a helyszínre, és hozzájárult a nemzetközi közösség 6 milliárd EUR összegű átfogó felajánlásának mozgósításához. A két fél sikeresen együttműködik az EU által felajánlott 1 milliárd EUR összegű támogatás végrehajtása érdekében. Az EU és Törökország közötti vámunió továbbra is előnyös volt mindkét fél számára. Biztosítani kell az uniós korlátozó intézkedések teljes körű betartását, különös tekintettel a termékeknek az EU és Törökország közötti vámunión belüli szabad mozgására.
Az Ukrajna uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági vélemény hét lépést határozott meg Ukrajna számára ahhoz, hogy továbbhaladjon az uniós csatlakozás útján. Az Európai Tanács tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, és felkérte a Bizottságot, hogy e csomag szerves részeként tegyen jelentést a hét lépés végrehajtásáról.
A Moldova uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági vélemény kilenc lépést határozott meg Moldova számára ahhoz, hogy továbbhaladjon az uniós csatlakozás útján. Az Európai Tanács tagjelölti státuszt adott Moldovának, és felkérte a Bizottságot, hogy e csomag szerves részeként tegyen jelentést a kilenc lépés végrehajtásáról.
A Grúzia uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági vélemény tizenkét prioritást határozott meg Grúzia számára ahhoz, hogy tovább haladjon az uniós csatlakozás útján. Az Európai Tanács kijelentette, hogy készen áll arra, hogy e prioritások teljesítését követően megadja a tagjelölti státuszt Grúziának. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy e csomag szerves részeként tegyen jelentést e prioritások végrehajtásáról.
IV. A csatlakozási folyamat alapkérdései
Az uniós csatlakozási folyamat „alapkérdéseinek” központjában a jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények működése, a közigazgatási reform és a gazdasági kritériumok állnak. Az intézmények és a kormányzás minősége a versenyképesség, a jólét és a társadalmi jóllét javításának alapja, és megalapozza az uniós vívmányoknak való általános megfelelésre való képességet. Az alapvető kérdéseket érintő hiteles és visszafordíthatatlan reformok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tagjelölt országok előrelépést érjenek el saját uniós csatlakozási pályájukon. Az elmúlt évben különösen Ukrajnában és Moldovában történt előrelépés az alapkérdésekhez kapcsolódó reformprogramok terén, válaszul a Bizottság vonatkozó véleményeiben megfogalmazott ajánlásokra.
A jogállamiság megszilárdulásához független, pártatlan, elszámoltatható és professzionális igazságszolgáltatási rendszerre van szükség, amely hatékonyan és megfelelő erőforrásokkal, indokolatlan külső beavatkozástól mentesen működik, és ahol a határozatokat hatékonyan és időben hajtják végre. Egyes esetekben előrelépés történt az igazságügyi reformok előrehaladtával, például Albániában, Moldovában, Szerbiában és Ukrajnában. A legtöbb bővítési országban azonban az igazságszolgáltatási szervek továbbra is számos kihívásnak és sebezhetőségnek vannak kitéve. Továbbra is aggasztó gyakorlat, hogy több ország politikusai megpróbálnak a nyilvánosság bevonásával nyomást gyakorolni a bírákra, különösen az érzékeny ügyekben. Továbbra is érvényben vannak olyan intézményi szabályozási megoldások, amelyek negatívan befolyásolják a bírák és az ügyészek függetlenségét, végső soron befolyásolva a hatalmi ágak egyensúlyát és azok szétválasztását. Ennek eredményeként az igazságszolgáltatás hitelessége összességében meglehetősen alacsony maradt, ideértve a büntetlenséggel kapcsolatos társadalmi megítélést is. Az igazságügyi reformok számos országban a végrehajtási kapacitások korlátozottságát tártak fel, olyan esetekben is, ahol van politikai akarat. A nyomozó- és igazságügyi hatóságok hiteles eredményeket felmutató hatékonysága elengedhetetlen az uniós csatlakozási folyamat további előrehaladásához.
A korrupció elleni küzdelem továbbra is prioritás a tagjelölt országok kormányai számára. A korrupció, beleértve a magas szinten elkövetett korrupciót is, továbbra is széles körben elterjedt a bővítési országokban, és a köz- és magánérdekek összefonódása továbbra is aggodalomra ad okot. Történtek erőfeszítések a korrupció elleni küzdelem megerősítésére. A korrupcióellenes intézkedéseknek a legkiszolgáltatottabb ágazatokban való általános érvényesítése továbbra is fontos prioritás, míg a bűnüldöző és igazságügyi szervek nagyobb szerepvállalást és függetlenséget igényelnek. Az állam foglyul ejtésének egyes elemei – a demokratikus stabilitást fenyegető veszélyek, a magas szintű korrupció és az oligarchák általi jogtalan befolyásolás, valamint a szervezett bűnözői hálózatok arra irányuló kísérletei, hogy beszivárogjanak a gazdasági és politikai rendszerekbe, a közigazgatásba és a médiába – továbbra is fennállnak. Ezeket a kihívásokat sürgősen rendszerszintű és átfogó megközelítések révén kell kezelni. A siker egyik fő mutatója a korrupcióval, a szervezett bűnözéssel és a pénzmosással kapcsolatos proaktív nyomozások, vádemelések és jogerős elítélések terén elért hiteles eredmények lehetnek. A hitelesség érdekében a jogállamisági lánc valamennyi szereplőjének szilárd eredményeket kell felmutatnia, csakúgy, mint a korrupcióval, a szervezett bűnözéssel és a pénzmosással kapcsolatos proaktív nyomozások, vádemelések és jogerős elítélések terén.
A stabil és szilárd demokratikus intézmények és folyamatok az uniós csatlakozási folyamat központi pillérét képezik. A Bizottság megkezdte a bővítési országokkal a demokrácia általános keretével kapcsolatos megerősített és egyszerűsített együttműködés végrehajtását, legyen szó akár a választási folyamatról, a parlament működéséről (ideértve annak a kormányzati teljesítményt és a politikai döntéshozatalt illetően betöltött felügyeleti szerepét, valamint sok esetben a gyorsított eljárásokra való, még mindig túlzott mértékű támaszkodást) vagy a civil társadalom szerepéről.
A legtöbb országban továbbra is jellemző a jelentős politikai polarizáció, a pártok közötti együttműködés hiánya és a civil társadalom mozgásterének szűkülése. A pártok közötti hatékony párbeszéd hiánya tartós politikai patthelyzethez és a reformok stagnálásához vezetett. Egyes esetekben a parlamenti vitákat feszültségek, sértő nyelvezet és olyakor erőszakos incidensek jellemezték.
Számos bővítési országban történt némi előrelépés az alapvető jogok terén, és jobban megértették e jogok és szabadságok garantálásának fontosságát. Ugyanakkor folytatódtak egyes negatív tendenciák, a nemi alapú erőszak változatlanul gyakori, miközben a média szabadságát továbbra is politikai és gazdasági érdekek akadályozzák, ami gyengíti a hatóságok feletti ellenőrzést, teret nyit a külföldi beavatkozás előtt, és aláássa az EU-val kapcsolatos kommunikációt. Egyes országokban pozitív kezdeményezéseket vezetnek be a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatban. A gyakorlatban azonban az alapvető jogok védelmét negatívan befolyásolja a jogszabályok és a szakpolitikák elégtelen végrehajtása, valamint a jogorvoslati mechanizmusok általános hatékonyságának hiánya. Továbbra is kihívást jelent a gyűlölet és a megkülönböztetés minden formájával szembeni hatékony védelem biztosítása, beleértve a kisebbségekre irányuló formákat is.
A jog érvényesülése, a szabadság és a biztonság, a bűnüldözés és az EU és a bővítési országok közötti igazságügyi együttműködés továbbra is pozitívan fejlődött, de vannak még kihívások. A Nyugat-Balkán továbbra is a bűnözői tevékenységek és az EU-ban aktív bűnözői csoportok központjaként működik, és fontos tranzitpontot jelent az emberkereskedelem és a migránscsempészés áldozatai, valamint a tiltott áruk – különösen az EU-ba behozott kábítószerek – számára. A Nyugat-Balkánról származó bűnözők és bűnszövetkezetek a világ más részein is jelentős hatást gyakorolnak a súlyos és a szervezett bűnözésre. Törökország továbbra is az EU-ba csempészett heroin kulcsfontosságú tranzitországa. Moldovai és grúziai szervezett bűnözői csoportok tevékenyen részt vesznek a migránscsempészésben, a vagyon elleni szervezett bűnözésben, az emberkereskedelemben, a csak a kibertérben elkövethető bűncselekményekben, a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalásban, a jövedéki adóval kapcsolatos csalásban és más bűncselekményekben, például a közokirat-hamisításban. Ukrajna földrajzi tekintetben az EU-ba irányuló illegálisáru-csempészet csomópontja, és egyben az emberkereskedelem forrás- és célországa is. A háborúval kapcsolatos kihívások – többek között a szervezett bűnözés elleni küzdelem finanszírozásának jelentős csökkenése miatt szűkös intézményi kapacitások – ellenére az érintett ukrán intézmények figyelemreméltó rezilienciáról és műveleti képességről tettek tanúbizonyságot.
A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó nemzetközi egyezmények – különösen a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által kidolgozott egyezmények – megerősítése és helyes végrehajtása rendkívül fontos ezen országok jövőbeli uniós csatlakozása szempontjából.
A terrorizmus elleni küzdelem és a radikalizálódás megelőzése terén folytatott együttműködés valamennyi bővítési ország számára fontos. A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség továbbra is kihívást és biztonsági fenyegetést jelent. A hibrid fenyegetések, többek között a dezinformáció, a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a kibertámadások – különösen a kritikus infrastruktúrák ellen – továbbra is politikai és biztonsági kihívást jelentenek a bővítési országok számára. Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatti tavalyi meredek emelkedést követően ezek a fenyegetések továbbra is jelentős kockázatot jelentenek mind az EU, mind a bővítési országok számára. A Nyugat-Balkánra vonatkozó, terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös cselekvési terv képezi a fő keretet 2018 óta az e területen folytatott együttműködéshez.
Az irreguláris migrációs áramlások általános növekedése mellett a nyugat-balkáni útvonalak változó mintái állandó éberséget igényelnek, különösen a migránscsempészésben és az emberkereskedelemben részt vevő hálózatok illegális tevékenysége tekintetében. A nyugat-balkáni régióban előrelépés történt a migrációkezelési kapacitások terén. A Bizottság 2022 decemberében előterjesztette a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési tervet, amelynek célja a nyugat-balkáni útvonalon keresztül az EU-ba érkező, fokozódó irreguláris migráció kezelése. E cselekvési terv végrehajtása máris eredményeket hozott: 2023-ban csökkent a nyugat-balkáni útvonalra nehezedő migrációs nyomás, mindenekelőtt az EU és a nyugat-balkáni partnerek migrációval kapcsolatos fokozott politikai, pénzügyi és operatív együttműködésének, valamint az uniós vízumpolitikához való jobb igazodásnak köszönhetően. A vízumpolitika EU-val való összehangolása alapvető fontosságú marad az e partnerek és az EU viszonylatában fennálló vízummentességi rendszerek megfelelő működése szempontjából. További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a cselekvési terv valamennyi területén előrelépés történjen.
A Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal mentén jelentkező kihívások kezelésének elősegítése érdekében a Bizottság 2023 októberében előterjesztette a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalra vonatkozó uniós cselekvési tervet. A terv operatív intézkedéseket vázol fel az irreguláris kiutazások megelőzésére, az embercsempészet elleni küzdelemre, a legális beutazási lehetőségek biztosítására, a határigazgatás javítására, a visszaküldési és visszafogadási együttműködés támogatására, valamint a megfelelő befogadási kapacitások biztosítására.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja az ukrán menekültek számának növekedéséhez vezetett. Döntő szerepet játszott e menekültek befogadásában Moldova mellett – amely a bővítési országok közül az egy főre jutó legnagyobb számban fogadja az ukrán menekülteket – Montenegró, Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia is.
A közigazgatás és a szabályozási keretrendszer minősége döntő fontosságú az EU hosszútávú versenyképessége szempontjából. Általánosan elmondható, hogy a bővítési országok közigazgatásuk minőségét tekintve a legjobb esetben is mérsékelten felkészültek. A jelentéstételi időszakban a reformok előrehaladása összességében nagyon korlátozott volt. A korábbi években tett ajánlások többsége továbbra is érvényes. A tipikus minta az, hogy egy professzionális közigazgatás formális jogi és intézményi alapja legalább részben rendelkezésre áll, de azt nem alkalmazzák szisztematikusan.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának 2022. februári kezdete óta a 10 bővítési partner többsége jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesül. Ukrajnában 2022-ben 29,1 %-kal csökkent a GDP, mivel Oroszország agressziós háborúja az egész országot súlyosan érintette, jelentős nyomást gyakorolva a makrogazdasági stabilitásra. 2022-ben a nyugat-balkáni régióban a GDP-növekedés a Covid19-válság utáni 2021-es fellendülés során elért 7,7 %-ról 3,2 %-ra lassult, de a lassulás súlyossága gazdaságonként eltérő volt: a reál-GDP növekedése Montenegróban 6,1 %-ra, Albániában 4,8 %-ra, Bosznia-Hercegovinában 4 %-ra, Koszovóban 3,5 %-ra, Szerbiában 2,3 %-ra és Észak-Macedóniában 2,1 %-ra lassult. Törökországban a GDP-növekedés 5,6 %-ra lassult. Moldovában a GDP meredeken, 5,9 %-kal csökkent, míg Grúziában tovább nőtt, a kétszámjegyű 10,1 %-os szintre. A gazdasági növekedés terén az országok közötti különbségeket főként az Ukrajna elleni háború közvetlen és közvetett következményei okozták, ideértve a háború által a kereskedelmi kapcsolatokra, az energiára, az élelmiszerárakra és a menekültáramlásra gyakorolt hatásokat is. A tíz partner gazdasági kilátásait változatlanul nagyfokú bizonytalanság övezi a háború növekedésre, foglalkoztatásra és társadalmi kohézióra gyakorolt lehetséges további következményeivel kapcsolatban.
Egyre fontosabb, hogy mind a tíz bővítési gazdaság felgyorsítsa a strukturális reformokat annak érdekében, hogy középtávon lehetővé váljon a fenntartható helyreállítás, és előrelépés történjen az uniós tagság gazdasági kritériumainak teljesítése felé. Ez magában foglalja a működő piacgazdaság biztosítását, valamint az Európai Unión belül érvényesülő versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózás képességének bizonyítását.
Az uniós csatlakozási folyamat alapkérdéseit tekintve a bővítési országok helyzetének részletesebb áttekintése az 1. mellékletben található.
V. A Nyugat-Balkánon fel kell gyorsítani a gazdasági konvergenciát
2023-ban hat egymást követő negyedév lassuló növekedése után a nyugat-balkáni régió gazdasági teljesítménye 2023 első negyedévében újra gyorsabban nőtt, mint az előző 3 hónapban. A régió éves szintű GDP-növekedése az előző negyedévi 1,6%-hoz képest kis mértékben, évi 1,7%-os növekedésre gyorsult a tárgynegyedévben, mivel Albánia és Bosznia-Hercegovina kivételével a legtöbb országban felgyorsult a gazdasági teljesítmény növekedési üteme. A növekedést általában a nettó export és a beruházások élénkülése fűtötte. A magánfogyasztás vegyes teljesítményt mutatott, mivel a legtöbb országban lassult, sőt egyes esetekben negatívvá vált, Montenegróban azonban továbbra is erőteljes ütemben nőtt.
A nyugat-balkáni gazdaságok már a Covid19-világjárvány előtt is jelentős kihívásokkal szembesültek, amelyek megakadályozták őket abban, hogy teljes mértékben kihasználják gazdasági potenciáljukat. Az országok lemaradtak a gazdasági szerkezetük reformja és a versenyképességük javítása terén, és magas munkanélküliségi rátával (különösen a fiatalok körében), jelentős strukturális munkaerőhiánnyal, az informális gazdaság állandósulásával, barátságtalan üzleti környezettel és alacsony mértékű innovációval szembesültek.
A beruházási környezetet a nyugat-balkáni térségben gyenge lábakon álló jogállamiság, az állami támogatásokra vonatkozó ellenőrzések megfelelő érvényesítésének hiánya, az állandósult szürkegazdaság, a finanszírozási eszközökhöz való nehéz hozzáférés, valamint a regionális integráció és konnektivitás alacsony szintje jellemzi. Az állam gazdasági beavatkozása nem csökken, ami felerősíti a korrupció kockázatát a gyenge államháztartási gazdálkodáson, valamint a szabályozási környezet és az adók gyakori változásain keresztül. Az infrastruktúra korszerűsítése rendkívül fontos; a vonatkozó beruházási projekteket egységes projektkezelési rendszereken keresztül, az EU-val közösen megállapított prioritásoknak megfelelően kell kivitelezni.
A gazdasági konvergencia rendkívül fontos az uniós tagsággal járó előnyök szempontjából. A Nyugat-Balkán esetében a konvergencia alacsony, a vásárlóerő-paritás tekintetében az uniós átlag 30–50 %-a, és nem növekszik elég gyorsan. Az EU-bővítés ötödik fordulójának tapasztalatai azt mutatják, hogy az egységes uniós piachoz tartozás, a strukturális alapokkal ötvözve, pozitív hatást gyakorol a gazdasági konvergenciára.
Forrás: Eurostat, Világbank
Forrás: Eurostat, Világbank
A reformok további gyorsítása és a Nyugat-Balkán és az Európai Unió közötti társadalmi-gazdasági konvergencia fokozása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az országok megfeleljenek az uniós tagság követelményeinek, az Európai Bizottság új Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervet javasol, amely már a csatlakozás előtt elérhetővé tenné az uniós tagsággal járó előnyök egy részét és további reformösztönzőket kínálna.
VI. Regionális együttműködés és jószomszédi kapcsolatok
A Nyugat-Balkánon a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés alapvető elemek a stabilizációs és társulási, valamint a bővítési folyamat szempontjából.
Miután a hat nyugat-balkáni gazdaságban 2021. július 1-jén sikeresen bevezették a belföldi díjszabás szerinti barangolást, további előkészítő intézkedésekre került sor a Nyugat-Balkán és az EU közötti barangolási díjak csökkentése érdekében. A 2022. decemberi tiranai EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó alkalmával elfogadták az EU és a Nyugat-Balkán közötti barangolási költségek csökkentésére vonatkozó ütemtervet. A díjak fokozatos csökkentésének első szakasza 2023 októberében kezdődött. A folyamat végső törekvése, hogy 2027-re a belföldi árakat megközelítő szintre csökkenjenek az EU-ra vonatkozó barangolási díjak. 2023. május 31-én az uniós és a moldovai távközlési szolgáltatók megállapodtak abban, hogy 2024 januárjától önkéntesen csökkentik a barangolási díjakat, közelebb hozva Moldovát a belföldi díjszabás szerinti barangolás megvalósulásához.
A közös regionális piacra vonatkozó kezdeményezés hatókörébe tartozó valamennyi területen intenzív szakmai munka folyt. A Regionális Együttműködési Tanács, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) és a hat nyugat-balkáni kamara által létrehozott beruházási fórum égisze alatt zajló munka célja a személyek és szakemberek szabad mozgásának, az elektronikus szolgáltatások szabad nyújtásának lehetővé tétele, a foglalkoztatás és a kereskedelem előmozdítása, valamint a vámeljárások megkönnyítése a régióban. 2022 novemberében a berlini folyamat csúcstalálkozóján a „nyugat-balkáni hatok” vezetői több „mobilitási megállapodást” hagytak jóvá, amelyek a régión belül személyazonosító igazolvánnyal történő utazásra, valamint a felsőfokú képesítések és a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkoznak. Végrehajtásukat követően ezek a megállapodások biztosítják majd az „utazáshoz, tanuláshoz és munkához” való jogot a régióban. A Közlekedési Közösség és a CEFTA aktív támogatásával további zöld és kék sávok létesültek Olaszország és Montenegró, illetve Albánia között, valamint Horvátország és Montenegró, illetve Bosznia-Hercegovina között. Általánosabban fogalmazva, a Közlekedési Közösség a vonatkozó uniós közlekedési vívmányok végrehajtása révén fontos szerepet játszott a Nyugat-Balkán támogatásában a bővítési folyamat során, és Ukrajna, Moldova és Grúzia Közlekedési Közösséggel való szorosabb társulását követően ugyanígy tesz majd az ő esetükben is. A Szerbia és Koszovó közötti, jogállással kapcsolatos nézeteltérések azonban továbbra is akadályozták, hogy hivatalosan elfogadhatók legyenek a CEFTA keretében technikailag elfogadott, egyre nagyobb számú, gazdaságilag fontos határozattervezetek. A régiónak határozott politikai szerepvállalás révén törekednie kell e munka végigvitelére, valamint arra, hogy a lakosság és a vállalkozások javát szolgálva az összes nyugat-balkáni partnerre alkalmazandó, jogilag kötelező erejű megállapodások, illetve határozatok kerüljenek elfogadásra. Ehhez a közös regionális piac létrehozására irányuló együttes erőfeszítésre van szükség, az uniós szabályokra és normákra építve, és tartózkodva az e munkát veszélyeztető egyoldalú lépésektől.
A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatoknak az EU közvetítésével zajló párbeszéd révén történő átfogó normalizálása továbbra is központi szerepet játszik Európa jövője és az egész régió stabilitása szempontjából.
A meglévő kétoldalú megállapodásokat – többek között a Görögország és Észak-Macedónia közötti preszpa-tavi megállapodást, valamint a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről szóló, Bulgáriával kötött szerződést – minden félnek továbbra is jóhiszeműen végre kell hajtania.
A Nyugat-Balkánon továbbra is kulcsfontosságú a múlt örökségén való túllépés és az 1990-es évek konfliktusaiból eredő viták rendezése. Még mindig megoldásra várnak fontos nyitott bilaterális kérdések, többek között határkérdések, a háborús bűncselekmények áldozatainak való igazságszolgáltatás, a továbbra is eltűntként nyilvántartott személyek azonosítása és a múltbeli atrocitások pontos számbavétele regionális szinten. Az Európai Unióban nincs helye a lázító hangvételű retorikának vagy a háborús bűnösök dicsőítésének – egyik oldalról sem.
A Törökország és Görögország közötti kapcsolatok 2023 elejéig romlottak, a görög nép és kormány által a 2023. februári földrengéseket követően tanúsított szolidaritás azonban markáns javulást eredményezett a kapcsolatokban. Ezt követően magas szintű megbeszélésekre került sor, beleértve az államfői szintű találkozókat is.
A jelentéstételi időszakban Törökország nem végzett jogellenes fúrási tevékenységet a Földközi-tenger keleti térségében.
A jóhiszemű párbeszéd folytatása, valamint az EU érdekeivel ellentétes és a nemzetközi jogot és az uniós tagállamok szuverén jogait sértő egyoldalú fellépésektől való tartózkodás elengedhetetlen feltétel a stabil és biztonságos környezet biztosításához a Földközi-tenger keleti térségében, valamint az EU és Törökország közötti, együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakításához. Törökországgal szemben elvárás, hogy egyértelműen elkötelezze magát a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi megállapodások, valamint az ENSZ Alapokmányával összhangban történő békés vitarendezés mellett, szükség esetén a Nemzetközi Bíróságot bevonásával.
Az EU továbbra is elkötelezett saját és tagállamai érdekeinek védelme, valamint a regionális stabilitás megőrzése mellett.
Kiemelten fontos, hogy Törökország elkötelezze magát a ciprusi probléma ENSZ keretében történő, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelő és az uniós vívmányokkal és alapelvekkel összhangban álló, méltányos, átfogó és tartós, politikai egyenlőséget élvező két közösségből és két zónából álló föderáció modelljén alapuló rendezéséről szóló tárgyalások mellett, és aktívan hozzájáruljon azokhoz. Nem szabad olyan egyoldalú intézkedéseket hozni, amelyek feszültséget kelthetnek a szigeten, és alááshatják a tárgyalások újraindulását. Törökországnak haladéktalanul vissza kell vonnia a Varósziával kapcsolatban 2020 októbere óta tett valamennyi olyan intézkedést és lépést, amely ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival és nyilatkozataival. Törökországnak sürgősen teljesítenie kell az EU–Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes körű végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, és előrelépést kell tennie a Ciprusi Köztársasággal fennálló viszony normalizálása terén. Törökország továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival ellentétes, kétállami megoldás mellett foglalt állást.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hatással volt Ukrajna kétoldalú partnereivel és szomszédos országokkal fennálló kapcsolataira. Az ukrán hatóságok igyekeztek fenntartani és tovább erősíteni az európai országokkal való együttműködést és diplomáciai kapcsolatokat.
Ukrajna nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatai összességében javultak, bár Szerbiával és a Boszniai Szerb Köztársasággal azok Oroszországgal fenntartott kapcsolatai tekintetében eltérő álláspontok alakultak ki. A Grúziával fennálló kapcsolatokra bizonyos nyomás nehezedett, különösen amiatt, hogy Grúzia nem igazodik az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. Törökország – jelentős kétoldalú gazdasági és emberek közötti kapcsolatokkal – továbbra is stratégiai partner Ukrajna számára, amit a kétoldalú vízummentességi rendszer és a 2022 februárjában aláírt szabadkereskedelmi megállapodás is bizonyít. Törökország az ukrán nemzetközi krími platformnak is kiemelkedő résztvevője.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően Moldova fokozta együttműködését Ukrajnával és Romániával az ukrán menekültek humanitárius támogatása, az energiabiztonság, a közlekedés és az összekapcsoltság terén. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete óta az Európai Bizottság több mint 48 millió EUR összegű humanitárius segítséget nyújtott Moldovának az országban élő ukrán menekültek és az őket befogadó moldovai családok támogatására.
A jelentéstételi időszakban tovább javult az Ukrajnával folytatott kétoldalú együttműködés. Moldova az orosz háború kezdete óta szolidaritást tanúsít Ukrajnával, az ENSZ Közgyűlésének vonatkozó határozatai mellett szavazott, és csatlakozott a nemzetközi szervezetekben tett, a katonai agressziót elítélő számos politikai nyilatkozathoz. Az ország nagyszámú menekültet fogadott be és támogat, nagymértékben nemzetközi humanitárius adományozókra támaszkodva, és aktívan támogatta új kereskedelmi útvonalak kialakítását a „Szolidaritási folyosók” kezdeményezés keretében. A kahovkai gát pusztulását követően Moldova kétoldalú segítséget ajánlott fel Ukrajnának a katasztrófa humanitárius következményeinek kezeléséhez.
Grúzia diplomáciai kapcsolatokat ápol valamennyi szomszédjával, kivéve az Oroszországi Föderációt a 2008-as háború óta. A két fél részt vesz a genfi nemzetközi tárgyalásokban, amelyek társelnökei az EU, az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Grúzia stratégiai partnerséget alakított ki Törökországgal. Grúzia továbbra is támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását – az Ukrajnát támogató ENSZ-határozatok társszerzősége révén is, azonban nem igazodik az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez. Az Oroszország és Grúzia közötti légi járatok újraindítása és a börtönben lévő Szaakasvili korábbi grúz elnök – aki ukrán állampolgár – orvosi kezelésre szoruló állapota további diplomáciai feszültségekhez vezettek.
Ukrajna, Moldova és Grúzia továbbra is aktívan részt vesz a keleti partnerségben.
A területi együttműködés lehetővé teszi a bővítési országok számára, hogy a kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági ágazatokban együtt dolgozzanak egymással és a szomszédos uniós tagállamokkal. Konkrétabban, a határokon átnyúló együttműködési programok lehetőséget teremtenek a helyi önkormányzati szintű párbeszédre és együttműködésre, a közösségek, a magánszektor és a civil társadalmi szervezetek bevonásával. Az EU adriai- és jón-tengeri régióra, valamint a Duna régióra vonatkozó stratégiája továbbra is hozzájárul a tagállamok és a tagjelölt országok közötti együttműködéshez azáltal, hogy a különböző uniós szakpolitikákkal – többek között a kohéziós politikával – kapcsolatos igazgatási kapacitást erősíti, valamint együttműködési platformot biztosít.
VII. Következtetések és ajánlások
I.
1.A gyorsan változó geopolitikai környezetben az EU bebizonyította: készen áll arra, hogy a nemzetközi színtéren elfoglalt pozíciójának megerősítése révén szembenézzen a kihívásokkal. Az Unió azon céljával összhangban, hogy előmozdítsa a békét, az általa vallott értékeket és népei jólétét, az EU bővítése továbbra is hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának előmozdítására. A hiteles, érdemeken alapuló csatlakozási perspektíva az átalakulás fontos hajtóereje, ami ezáltal kollektív biztonságunkat és társadalmi-gazdasági jólétünket is erősíti. Ez elengedhetetlen a megbékélés és a stabilitás előmozdításához az európai kontinensen. A történelem állította kihívásra válaszul most az EU bővítésének felgyorsításán és az Unió kiteljesítésén kell dolgoznunk.
2.Az EU bővítési politikája új lendületet kapott. A Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Grúzia uniós tagságának szilárd perspektívája az EU saját politikai, biztonsági és gazdasági érdeke, és alapvető fontosságú a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
A granadai nyilatkozatban
az uniós vezetők emlékeztetnek arra, hogy „a bővítés az európai polgárok gazdasági és társadalmi körülményei javításának, az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentésének egyik mozgatórugója, és a bővítésnek elő kell mozdítania az Unió alapját képező értékeket.” Arra is felhívják a figyelmet, hogy mind az EU-nak, mind a jövőbeli tagállamoknak készen kell állniuk egy méginkábbb kibővült Unióra. Ehhez az Uniónak el kell végeznie a szükséges belső munkát és reformokat. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a csatlakozni kívánó országok fokozzák reformtörekvéseiket, különösen a jogállamiság területén, összhangban a csatlakozási folyamat érdemeken alapuló jellegével és az EU által nyújtott támogatással.
3.Az elmúlt évben jelentős fejlemények történtek az EU bővítési menetrendjében.
Az Európai Tanács elismerte Ukrajna, Moldova és Grúzia európai perspektíváját. Az uniós vezetők úgy határoztak, hogy tagjelölt ország státuszt adnak Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak, Grúzia pedig szintén megkapja a tagjelölt státuszt, amint kezelte a csatlakozási kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott prioritásokat.
A Nyugat-Balkánon 2022 júliusában került sor a csatlakozási tárgyalásokról szóló első kormányközi konferenciára Albánia és Észak-Macedónia részvételével. Ezt az uniós vívmányok elemző vizsgálata (átvilágítási folyamat) követi. 2022 decemberében az Európai Tanács azzal a feltétellel adta meg Bosznia-Hercegovinának az uniós tagjelölti státuszt, hogy az ország végrehajtja a bővítési politikáról szóló 2022. októberi bizottsági közleményben meghatározott lépéseket. 2022 decemberében Koszovó uniós tagság iránti kérelmet nyújtott be. Az EU 2023 tavaszán 2024. január 1-jével hatályba lépő vízumliberalizációról határozott Koszovó tekintetében.
4.Most minden bővítési országnak történelmi lehetősége van arra, hogy jövőjét szorosan az Európai Unióhoz kapcsolja. A Bizottság készen áll arra, hogy felgyorsítsa csatlakozási folyamataikat, és biztosítsa, hogy a következő bővítés a haladás katalizátora legyen. A csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, amely kizárólag az egyes országok által elért objektív előrehaladástól függ, és ez így is marad. A bővítési politika sarokkövei továbbra is a jogállamiság, a gazdaság, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatási reform. Az új lendületet teljes körűen kihasználva az országoknak határozottabban kell cselekedniük a szükséges reformok végrehajtása, valamint az alapkérdések terén kézzelfogható és visszafordíthatatlan eredmények elérése érdekében.
5.Emellett a gazdasági növekedés sok országban túl lassú, ezért az EU-hoz való felzárkózás nem megy elég gyorsan. Célzott strukturális reformokra van szükség, különösen a nyugat-balkáni régió növekedési potenciáljának felszabadításához. A jogállamiság és az üzleti környezet javítása kulcsfontosságú a beruházások vonzásához, valamint a kereskedelmi integráció fokozásához, amelyek szükségesek a növekedés fellendítéséhez és a régió EU-hoz való közelítéséhez. A Bizottság ezért ezzel párhuzamosan új növekedési tervet javasol a Nyugat-Balkánra vonatkozóan. A terv négy pillérből áll, amelyek kölcsönösen erősítik egymást: i. az integráció fokozása az EU egységes piacával, aminek együtt kell járnia ii. a piacok valamennyi nyugat-balkáni szomszéd előtti megnyitásával és egy közös regionális piac kiépítésével. iii. A jelenlegi reformok elmélyítése érdekében a beruházási prioritásokat és reformokat a gazdasági reformprogramokra építő országonkénti reformtervekben rögzítik majd. iv. E reformok megvalósítása fokozott pénzügyi támogatást von maga után.
Kétoldalú problémák – különösen a Nyugat-Balkánon – nemcsak a regionális gazdasági integrációt hátráltatják, hanem lelassítják az országok EU-ba vezető útját is. A megoldatlan kérdések instabilitás, sőt eszkalálódás kockázatát hordozzák magukban, amint azt az észak-koszovói Banjskában szeptember 24-én a koszovói rendőrség ellen elkövetett erőszakos támadás is bizonyítja. Ezért alapvető fontosságú, hogy az érintett felek foglalkozzanak a nyitott kérdésekkel, és kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak. Ezzel összefüggésben mind Koszovót, mind Szerbiát arra kérjük, hogy további késedelem vagy előfeltételek nélkül konstruktívabban vegyenek részt a megállapodásnak és végrehajtási mellékletének, valamint az EU közvetítésével zajló párbeszéd során elért egyéb megállapodásoknak a végrehajtásában. Ez magában foglalja a szerb többségű önkormányzatok szövetségének/közösségének létrehozását is. A kapcsolatok normalizálása mindkét fél esetében alapvető feltétel az európai úton való előrehaladáshoz. Mindkét fél jelentős lehetőségek elvesztését kockáztatja, ha nem történik előrelépés.
6.Törökország változatlanul az Európai Unió kulcsfontosságú partnere a közös érdeknek számító alapvető fontosságú területeken. Az EU-nak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös partnerséget építsen ki.
2022 decemberében a Tanács újfent megállapította, hogy Törökország egyre inkább távolodik az Európai Uniótól, továbbá hogy Törökország csatlakozási tárgyalásai gyakorlatilag holtpontra jutottak, és további fejezetek megnyitása vagy lezárása jelenleg nem jöhet szóba. A fenti értékelés alapjául szolgáló tények változatlanul fennállnak. Az Európai Tanács 2023 júniusában felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy az Európai Tanács által meghatározott eszközökre és lehetőségekre építve, valamint a stratégiai és előre tekintő együttműködés érdekében nyújtsanak be jelentést az Európai Tanácsnak az EU és Törökország közötti kapcsolatok aktuális állásáról. Ezt a jelentést 2023 novemberében nyújtják be. A Bizottság és a főképviselő 2024 végéig tájékoztatni fogja az Európai Tanácsot a fent említett lépések aktuális állásáról.
II.
7.Montenegróban a hatóságok uniós csatlakozási folyamata iránti politikai elkötelezettsége az ország kulcsfontosságú prioritásának minősül, és ez az elkötelezettség általában véve tükröződik a szakpolitikai döntésekben. Ennek megfelelően az EU kül- és biztonságpolitikájához való igazodás mértéke változatlanul 100 %, a szankciókat is ideértve. Montenegró azzal járult hozzá az EU-ba irányuló vegyes összetételű migrációs áramlások kezeléséhez, hogy együttműködött a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásában. Az elmúlt két évben azonban a politikai instabilitás, a feszültségek, a demokratikus és igazságszolgáltatási intézmények gyenge működése, valamint a teljes körű felhatalmazással rendelkező kormány hiánya megakasztotta a döntéshozatali folyamatokat és a reformok végrehajtását, ami a tárgyalások jelentős lelassulásához vezetett. A Bizottság értékelése szerint a tárgyalási kerettel összhangban jelenleg biztosított az általános egyensúly egyrészt a jogállamisággal foglalkozó fejezetek keretében elért eredmények, másrészt a fejezetekről folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása között.
A csatlakozási tárgyalások további általános haladása szempontjából (még az egyéb fejezetek vagy témakörök ideiglenes lezárása irányába való elmozdulás előtt) továbbra is a 23. és 24. fejezetben meghatározott időközi jogállamisági kritériumok teljesítése a fő prioritás. E mérföldkő elérése érdekében Montenegrónak fokoznia kell a lezáratlan kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseit, többek között a véleménynyilvánítás szabadsága és a tömegtájékoztatás szabadsága, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kritikus területén, valamint fel kell gyorsítania és el kell mélyítenie a bírák függetlenségével, szakmaiságával és elszámoltathatóságával – a bírói kinevezéseket is ideértve – kapcsolatos reformokat. Az új parlament és az új kormány megalakulására 2023. október végén került sor. Az új kormánynak az uniós vonatkozású kulcsfontosságú reformok végrehajtására kell összpontosítania, a megfelelően működő parlament pedig elengedhetetlen. A munkának arra kell összpontosítania, hogy széles körű politikai konszenzus alakuljon ki a kulcsfontosságú reformokkal kapcsolatban, és hogy a fő teendőkre összpontosuljon a figyelem az uniós integrációs menetrend gyakorlati előmozdítása érdekében.
8.Szerbiában az új kormány 2022. október végi megalakulását követően felgyorsult a reformok üteme, bár a 2023. májusi két tragikus tömeges lövöldözést követő politikai fejlemények átmeneti lassulást eredményeztek. A jogállamiság terén Szerbia lépéseket tett az bírák függetlenségének és elszámoltathatóságának megerősítése érdekében azáltal, hogy időben elfogadta a 2022. évi alkotmánymódosítások gyakorlati érvényesülését biztosító jogszabályokat. Szerbia új médiajogszabályokat is kidolgozott és elfogadott, amelyek végrehajtása jelentősen javíthatja a szabályozási környezetet. Javította az uniós vízumpolitikához való igazodást, és hatályon kívül helyezte a vezetékesinfrastruktúra-projektekre vonatkozó speciális közbeszerzési eljárásokról szóló törvényt. További munkára és tartós politikai elkötelezettségre van szükség a jogállamiság területén szükséges reformok elfogadásához és végrehajtásához. Bevezetésre került a gázágazaton belül a tulajdonjog szétválasztását lehetővé tevő jogi keret, a késedelmek azonban mára jelentősek. Szerbia szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kínával, ami komoly kérdéseket vet fel. Szerbiának prioritásként kell kezelnie az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás javítását, beleértve az Oroszországgal kapcsolatos korlátozó intézkedéseket és nyilatkozatokat is, és tartózkodnia kell az olyan fellépésektől és nyilatkozatoktól, amelyek ellentétesek az EU külpolitikai és egyéb stratégiai kérdésekkel kapcsolatos álláspontjaival. A Bizottság úgy értékeli, hogy a tárgyalási kerettel összhangban sokkal nagyobb előrelépést lehetett volna elérni a csatlakozási tárgyalások során. Folyamatos figyelmet kell fordítani az általános egyensúly fenntartására egyrészt a jogállamisággal foglalkozó fejezetek keretében és a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása terén elért eredmények, másrészt az egyes fejezetekről folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása között. A kapcsolatok normalizálása mind Szerbia, mind Koszovó európai útjának alapvető feltétele, és előrelépés hiányában mindkét fél jelentős lehetőségeket veszíthet el.
A Bizottság továbbra is úgy értékeli, hogy Szerbia technikailag teljesítette a 3. témakör (Versenyképesség és inkluzív növekedés) megnyitásához szükséges kritériumokat.
Szerbia esetében a jogállamiság és a Koszovóval fennálló kapcsolat normalizálása felé való elmozdulás továbbra is meghatározza a csatlakozási tárgyalások sebességét. Szerbiával szemben elvárás, hogy a jövő évben egyértelműen demonstrálja a csatlakozási folyamat előmozdítása iránti elkötelezettségét azáltal, hogy felgyorsítja az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok általános végrehajtására irányuló munkáját. A jogállamiságot illetően Szerbiának kezelnie kell a hiányosságokat, különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a tömegtájékoztatás szabadsága és a háborús bűncselekmények belföldi kezelése. Hiteles erőfeszítéseket kell tennie továbbá a dezinformáció, a külföldi beavatkozás és az információmanipuláció megszüntetése, az energiaágazat Oroszországtól való függőségének csökkentése és az EU-val a migráció területén folytatott együttműködés fokozása érdekében, továbbá felelősséget kell vállalnia az EU-val kapcsolatos proaktív és objektív kommunikációért. Szerbia azáltal járult hozzá az EU-ba irányuló vegyes összetételű migrációs áramlások kezeléséhez, hogy együttműködött a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásában.
Szerbia továbbra is részt vett a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálásáról szóló, az EU közvetítésével zajló párbeszédben, de komolyabb elkötelezettségről kell tanúbizonyságot tennie, több erőfeszítést kell tennie és kompromisszumokat kell kötnie a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálási folyamatának előmozdítása érdekében. Szerbiának fenn kell tartania a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, és el kell köteleznie magát amellett, hogy teljes mértékben végrehajtja a párbeszédről szóló valamennyi korábbi megállapodást, valamint a kapcsolatok normalizálása felé vezető útról szóló megállapodást és annak végrehajtási mellékletét. Az országgal szemben elvárás, hogy konstruktívabb szerepet vállaljon a normalizációról szóló, átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodásról szóló tárgyalások lehetővé tétele érdekében. Szerbiának továbbá teljes mértékben együtt kell működnie a koszovói rendőrség elleni 2023. szeptember 24-i erőszakos támadás és a KFOR elleni május 29-i támadások kivizsgálásában. A támadás elkövetőit el kell fogni és gyorsan bíróság elé kell állítani, Szerbiának pedig teljes mértékben együtt kell működnie és minden szükséges lépést meg kell tennie e tekintetben.
9.Észak-Macedóniában a hatóságok következetesen úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is stratégiai céljuk az uniós csatlakozás. Tárgyaló országként Észak-Macedóniának végre kell hajtania az uniós vonatkozású reformokat, többek között az „alapkérdések” témakörbe tartozó területeken, nevezetesen az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, továbbá a közigazgatási reform területén – utóbbiba beleértve az államháztartás kezelését –, valamint a közbeszerzések tekintetében is. Komoly aggályokat vetettek fel a büntető törvénykönyv bizonyos olyan módosításai, amelyek számos magas szinten elkövetett korrupciós ügyet érintenek. Kulcsfontosságú az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalom megerősítése és a korrupció elleni lankadatlan küzdelem, többek között a magas szinten elkövetett korrupciós cselekmények kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és jogerős elítélése terén elért szilárd eredmények révén. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően az ország továbbra is teljes mértékben igazodik az EU valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai döntéséhez. Észak-Macedónia azáltal járult hozzá az EU-ba irányuló vegyes összetételű migrációs áramlások kezeléséhez, hogy együttműködött a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásában.
Észak-Macedónia kötelezettséget vállalt arra, hogy prioritásként kezeli a vonatkozó alkotmánymódosítások elindítását és megvalósítását annak érdekében, hogy az állam határain belül élő, más nemzetiséghez tartozó állampolgárokat is az Alkotmány hatálya alá vonja. Az ország a többnemzetiségű társadalom jó példája. Az Észak-Macedóniával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások folyamatáról szóló, 2022. júliusi első kormányközi konferenciát követően az uniós vívmányok elemző vizsgálata (az átvilágítás) zökkenőmentesen halad előre. Észak-Macedónia aktívan részt vesz az átvilágítási folyamatban, és magas szintű elkötelezettségről tesz tanúbizonyságot. Az „1. témakör – Alapkérdések” című átvilágítási jelentést a Bizottság 2023 júliusában nyújtotta be a Tanácsnak.
A 2022. júliusi tanácsi következtetések fényében a Bizottság az „1. témakör – Alapkérdések” című átvilágítási jelentés gyors és határozott nyomon követésére számít, többek között az országnak a tárgyalási kerettel összhangban álló ütemtervei tekintetében, annak érdekében, hogy ez év végéig megnyithassák az első témakörről szóló tárgyalásokat.
10.Albániában a hatóságok következetesen amellett foglaltak állást, hogy az uniós csatlakozás mint stratégiai cél az ország fő prioritása. Albánia az „alapkérdések” témakör keretében további előrehaladást ért el a reformok terén, többek között az átfogó igazságügyi reform végrehajtásának folytatásával. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni szakosított struktúra további konkrét eredményeket hozott. A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén folytatódott a hatékony együttműködés az uniós tagállamokkal és az uniós ügynökségekkel. Albánia hozzájárult az EU-ba irányuló vegyes összetételű migrációs áramlások kezeléséhez azáltal, hogy együttműködött a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásában.
Albánia nem állandó tagként aktívan részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsában, többek között az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút elítélő határozatok egyik megszövegezőjeként. Albánia teljes mértékben igazodik az uniós közös és kül- és biztonságpolitikához, ami az uniós csatlakozásra vonatkozó stratégiai döntésének és megbízható partnerként betöltött szerepének félreismerhetetlen jele.
Az Albániával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások folyamatáról szóló, 2022. júliusi első kormányközi konferenciát követően az uniós vívmányok elemző vizsgálata (az átvilágítás) zökkenőmentesen halad előre. Albánia aktívan részt vesz az átvilágítási folyamatban, és magas szintű elkötelezettségről tesz tanúbizonyságot. Az „1. témakör – Alapkérdések” című átvilágítási jelentést a Bizottság 2023 júliusában nyújtotta be a Tanácsnak.
A 2022. júliusi tanácsi következtetések fényében a Bizottság az „1. témakör – Alapkérdések” című átvilágítási jelentés gyors és határozott nyomon követésére számít, többek között az országnak a tárgyalási kerettel összhangban álló ütemtervei tekintetében, annak érdekében, hogy ez év végéig megnyithassák az első témakörről szóló tárgyalásokat.
11.A Bizottság üdvözli a Bosznia-Hercegovina által az Európai Tanács 2022. decemberi, az országnak tagjelölti státuszt adó ülése óta a reformok terén végzett munkát. A Bizottság üdvözli továbbá, hogy gyorsan, 2023 januárjában hivatalba lépett az új Miniszterek Tanácsa. A politikai pártoknak az európai integráció mint stratégiai cél melletti nyilvános elköteleződése pozitív eredményeket hozott.
Bosznia-Hercegovina lépéseket és kötelezettségvállalásokat tett a kulcsfontosságú prioritások teljesítése, valamint a tagjelölt státuszra vonatkozó bizottsági ajánlásban meghatározott intézkedések megtétele érdekében. A Miniszterek Tanácsa stratégiákat fogadott el a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében, aktualizált kockázatértékelést és egy azt kísérő cselekvési tervet készített a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében, a migrációra és a terrorizmusra vonatkozó stratégiákat és cselekvési terveket fogadott el, és kijelölte a háborús bűncselekmények feldolgozására vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtásáért felelős felügyeleti szervet. Bosznia-Hercegovina hozzájárult az EU-ba irányuló vegyes összetételű migrációs áramlások kezeléséhez azáltal, hogy együttműködött a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásában. Az Europollal való együttműködésért felelős kapcsolattartó pont 2023 júniusában kezdte meg működését. Az ország jogszabályokat fogadott el, különösen a bírói integritásról a Bírói és Ügyészi Főtanács módosításai révén; a kínzás megelőzéséről (az ombudsman kijelölése nemzeti megelőző mechanizmusként), a külföldiekről, az információhoz való hozzáférés szabadságáról, valamint elfogadta a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet. A jelentéstételi időszakban jelentősen javult az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás, de a korlátozó intézkedések végrehajtása terén még sok a tennivaló.
A koalíciós pártoknak az európai integráció mint stratégiai cél melletti nyilvános elköteleződése pozitív eredményeket hozott a tagjelölti státusz odaítélése óta. Ugyanakkor negatív fejlemények történtek a Boszniai Szerb Köztársaságban, amely felszólította az alkotmánybírókat, hogy mondjanak le, és törvényt fogadott el, amely kimondja, hogy az Alkotmánybíróság határozatai nem kerülnek végrehajtásra, megsértve ezzel az ország alkotmányos rendjét és jogrendjét. A Boszniai Szerb Köztársaság emellett ismét büntetőjogi szankciókat vezetett be a rágalmazásért, korlátozva a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságát. Az entitás egy, a civil társadalmi csoportokat mint „külföldi ügynököket” célzó törvénytervezet elfogadására is készül; a tervezet elfogadása esetén további jelentős visszalépés történne az alapvető jogok terén. Az ország egységét, szuverenitását, területi integritását, alkotmányos rendjét és nemzetközi személyiségét aláásó szeparatista fellépések akadályozzák az uniós csatlakozás előrehaladását.
Számos, különösen az állami vagyonra vonatkozó alkotmánybírósági határozat teljes körű végrehajtása még várat magára. Mindkét entitás parlamentjének mielőbb bírákat kell kineveznie az Alkotmánybíróság teljes létszámának biztosítása érdekében. Az országnak sürgősen véglegesítenie kell a függőben lévő alkotmányos és választójogi reformokat. További reformokra van szükség ahhoz, hogy az Alkotmány összhangba kerüljön az emberi jogok európai egyezményével, megfelelve a Sejdić-Finci-ügyben hozott ítéletnek.
Összességében Bosznia-Hercegovinának további erőfeszítéseket kell tennie az uniós tagsági kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott 14 fő prioritás és a tagjelölt státuszra vonatkozó bizottsági ajánlásban meghatározott lépések teljesítése érdekében. A tizennégy fő prioritás végrehajtásának jelenlegi állását az országjelentés ismerteti. A Bizottság azt javasolja, hogy akkor kezdődjenek meg Bosznia-Hercegovinával az uniós csatlakozási tárgyalások, amint az ország kellő mértékben eleget tett a tagsági kritériumoknak.
A Bizottság legkésőbb 2024 márciusában jelentést tesz a Tanácsnak az elért eredményekről.
12.Koszovó uniós tagság iránti kérelmének 2022. decemberi benyújtását követően az ország kormánya folytatta az uniós reformprogram végrehajtását. Koszovó előrelépést tett a választási reformra vonatkozó, régóta fennálló uniós ajánlások végrehajtása terén, amelyek két fontos választási törvény elfogadásához vezettek. Koszovónak fokoznia kell a jogállamiság és a közigazgatás megerősítésére, valamint az energetikai reziliencia kiépítésére irányuló erőfeszítéseit. Koszovó hozzájárult az EU-ba irányuló vegyes összetételű migrációs áramlások kezeléséhez azáltal, hogy együttműködött a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásában. A koszovói állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizáció a tervek szerint 2024. január 1-jén lép hatályba. Az észak-koszovói helyzetet számos, változó intenzitású válság súlyosbította. A koszovói intézményeknél tisztséget betöltő koszovói szerbek 2022 novemberében testületileg lemondtak. Lemondásukat követően 2023 áprilisában a négy észak-koszovói településen helyi időközi választásokat tartottak. A rendkívül alacsony részvételi arány – különösen a koszovói szerb közösség körében – megmutatta, hogy ezek a választások nem kínálnak hosszú távú politikai megoldást. Továbbra is elengedhetetlen egy olyan helyzet visszaállítása, amelyben a koszovói szerbek aktívan részt vesznek az észak-koszovói helyi kormányzásban, a rendőrségben és az igazságszolgáltatásban. A lehető leghamarabb előrehozott helyhatósági választásokat kell tartani mind a négy településen, teljes mértékben inkluzív módon és a koszovói szerbek feltétel nélküli részvételével. Koszovónak gondoskodnia kell az észak-koszovói helyzet dezeszkalációjáról a koszovói különleges rendőri erők állandó jelenlétének csökkentésével, lazítania kell a földterületek kisajátításán és a kilakoltatási határozatokon északon.
Koszovó továbbra is részt vett a Szerbiával fennálló kapcsolatok normalizálásáról szóló, az EU közvetítésével zajló párbeszédben, de komolyabb elkötelezettségről kell tanúbizonyságot tennie, több erőfeszítést kell tennie és kompromisszumokat kell kötnie a Szerbiával fennálló kapcsolatok normalizálási folyamatának előmozdítása érdekében. Koszovónak fenn kell tartania a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, és el kell köteleznie magát amellett, hogy teljeskörűen végrehatja a párbeszédről szóló valamennyi korábbi megállapodást, valamint a kapcsolatok normalizálása felé vezető útról szóló megállapodást és annak végrehajtási mellékletét. Koszovóval szemben elvárás, hogy konstruktívabb szerepet vállaljon a normalizációról szóló, átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodásról szóló tárgyalások lehetővé tétele érdekében. A kapcsolatok normalizálása mind Szerbia, mind Koszovó európai útjának alapvető feltétele, és előrelépés hiányában mindkét fél jelentős lehetőségeket veszíthet el.
13.Törökország tagjelölt ország és az EU kulcsfontosságú partnere. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások az Európai Tanács határozataival összhangban 2018 júniusa óta szünetelnek, mivel Törökország folyamatosan távolodott az EU-tól. A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd változatlanul az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves része. Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy Törökország megtagadja az Emberi Jogok Európai Bírósága egyes határozatainak végrehajtását. Törökország jelentős regionális szereplő a külpolitika területén, ami fontos eleme az EU és Törökország közötti kapcsolatoknak annak ellenére is, hogy egyes külpolitikai kérdésekben továbbra is eltérő álláspontokat képvisel a két fél. Törökország változatlanul nagyon alacsony, 10 %-os mértékben igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Elítélte Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, és politikai és diplomáciai szinten is aktív volt, többek között a közvetlen tárgyalások elősegítésével, a dezeszkaláció és a tűzszünet érdekében tett erőfeszítésekkel, az ukrán gabonaexport és a fogolycsere elősegítésével, valamint kulcsfontosságú és erőteljes katonai segítségnyújtással Ukrajna számára. Mindazonáltal Törökország továbbra is tartózkodott az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez való igazodástól. A Hamasz Izrael elleni 2023. október 7-i támadását követő, a terrorcsoportot támogató török retorika teljes mértékben ellentétes az uniós megközelítéssel.
Az országgal szemben elvárás, hogy tevékenyen támogassa a ciprusi probléma ENSZ keretében történő, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelő és az uniós vívmányokkal és alapelvekkel összhangban álló, méltányos, átfogó és tartós rendezéséről szóló tárgyalásokat. Fontos, hogy Törökország újólag megerősítse elkötelezettségét a Ciprussal kapcsolatos, a Biztonsági Tanács releváns határozataival – többek között azok külső vonatkozásaival – összhangban zajló, az ENSZ által vezetett vitarendezési tárgyalások iránt. Törökországnak emellett sürgősen teljesítenie kell azon kötelezettségét, hogy teljeskörűen és megkülönböztetésmentes módon végrehajtja az EU–Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét.
Folytatódott az együttműködés Törökországgal a közös érdekű területeken, például a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, az energia, az élelmezésbiztonság, a migráció és a közlekedés területén. Az EU-nak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsen ki. A Bizottság és a főképviselő 2023 novemberében jelentést nyújt be az Európai Tanácsnak, amelyben további lehetőségeket fognak meghatározni e kapcsolat fejlesztésére.
14.A Bizottság üdvözli, hogy Ukrajna – Oroszország agressziós háborúja ellenére – jelentős munkát végzett a reformok terén az Európai Tanács 2022. júniusi ülése óta. A Bizottság úgy véli, hogy Ukrajna jelentős előrelépést ért el a 2022. júniusi véleményben meghatározott hét lépés terén, és további intézkedéseket hozott ezen eredmények kiegészítése és fenntartása érdekében.
Ukrajna átlátható és érdemeken alapuló előzetes kiválasztási rendszert hozott létre az alkotmánybírósági bírók esetében, és befejezte az igazságszolgáltatási irányítási szervek integritásra összpontosító reformját. Ukrajnának folytatnia kell a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság bíráinak kiválasztására és kinevezésére vonatkozóan elfogadott törvények végrehajtását. Ukrajna megerősítette a korrupció elleni küzdelmet azáltal, hogy folyamatosan hiteles eredményeket mutat fel a korrupciós nyomozások és elítélések terén, és biztosította a kulcsfontosságú korrupcióellenes hatóságok vezetőinek átlátható kinevezését. További rendszerszintű intézkedéseket hozott a megtett korrupcióellenes erőfeszítések fenntarthatóságának biztosítása érdekében, többek között az elektronikus vagyonnyilatkozati rendszer visszaállítása révén – bár bizonyos hiányosságokkal –, valamint az állami korrupcióellenes program végrehajtásával.
Ukrajna megerősítette pénzmosás elleni keretét, beleértve jogszabályainak – különösen a kiemelt közszereplők definíciójának – a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) normáival való összehangolását, és átfogó stratégiai tervet és cselekvési tervet fogadott el a bűnüldözési ágazat reformjára vonatkozóan. Ukrajna az oligarchák elleni rendszerszintű intézkedéseket is fokozta olyan területeken, mint a verseny vagy a politikai pártok finanszírozása, ugyanakkor az oligarchák elleni törvény alkalmazását elhalasztotta. Ukrajna összehangolta médiatörvényét az uniós joggal. Folytatta a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítését, különösen a kisebbségekről és az oktatásról szóló törvények módosítása révén, miközben a Velencei Bizottság által jelzett további reformok végrehajtása még várat magára. Ezeknek a reformfolyamatoknak inkluzívnak kell lenniük, a nemzeti kisebbségek képviselőit minden szükséges lépésbe teljes mértékben be kell vonni.
Bár a hadiállapot bevezetése bizonyos alapvető jogok esetében eltéréseket eredményezett, a meghozott intézkedések ideiglenesek, és összességükben arányosak az ország helyzetével.
A 2022 júniusa óta a politikai kritériumok alá tartozó hét lépés keretében és azt meghaladóan is elért eredmények fényében a Bizottság úgy véli, hogy Ukrajna megfelelően teljesíti a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatos, az Európai Tanács 1993. évi koppenhágai ülésén meghatározott kritériumokat, feltéve, hogy folytatja reformtörekvéseit és eleget tesz a hét lépés keretében még fennmaradó követelményeknek. Ennek alapján a Bizottság azt ajánlja a Tanácsnak, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. A Bizottság ajánlja továbbá, hogy a Tanács fogadja el a tárgyalási keretet, amint Ukrajna:
– elfogadta azt a kormány által javasolt törvényt, amely megemeli az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal személyzetének létszámára vonatkozó felső határt;
– a korrupció megelőzéséről szóló törvényből törölte azokat a rendelkezéseket, amelyek a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal hatáskörét az ellenőrzési eljáráson már átesett eszközök folyamatos ellenőrzésére korlátozzák, és amelyek korlátozzák a hivatal azon hatáskörét, hogy ellenőrizze a nyilatkozattevők által a közfunkció betöltését megelőzően szerzett vagyontárgyakat, a háború idején a nemzetbiztonságra vonatkozó szabályok sérelme nélkül;
– az oligarchák elleni cselekvési terv részeként a lobbitevékenységet szabályozó, az európai normáknak megfelelő törvényt fogadott el;
– törvényt fogadott el annak érdekében, hogy eleget tegyen a Velencei Bizottság 2023 júniusában és 2023 októberében megfogalmazott, a nemzeti kisebbségekről szóló törvényhez kapcsolódó fennmaradó ajánlásainak, és kezelte a Velencei Bizottságnak az állami hivatalos nyelvről, a médiáról és az oktatásról szóló törvényekkel kapcsolatos ajánlásait is.
Ukrajnának folytatnia kell a korrupció elleni küzdelmet, és további eredményeket kell felmutatnia a korrupciós nyomozások és elítélések terén.
A Bizottság folyamatosan nyomon fogja követni az előrehaladást és a megfelelést a tárgyalások megkezdéséhez kapcsolódó valamennyi területen, és 2024 márciusáig jelentést tesz a Tanácsnak. A Bizottság készen áll arra, hogy megkezdje az előkészítő munkát, különösen az uniós vívmányok elemző vizsgálatát (átvilágítás) és a tárgyalási keret előkészítését.
15.A Bizottság üdvözli, hogy Moldova jelentős munkát végzett a reformok terén az Európai Tanács 2022. júniusi ülése óta, annak ellenére, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja súlyos következményekkel jár számára. A Bizottság úgy véli, hogy Moldova jelentős előrelépést ért el a 2022. júniusi véleményében meghatározott kilenc lépés terén, és további intézkedéseket hozott ezen eredmények kiegészítése és fenntartása érdekében.
Moldova ambiciózus átvilágítási folyamatot vezetett be az bírósági és ügyészségi szerveknél, amely az átfogó igazságügyi reform alapját képezi. Megreformálta a Legfelsőbb Bíróságot, és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának működését átvilágított tagokkal biztosította. Sor került az intézményi és jogalkotási korrupcióellenes keret reformjára is. Az ország új jogszabályokat fogadott el a vagyonvisszaszerzés, a gazdasági bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem terén. Az oligarchák elleni vizsgálatok megfelelően haladtak, és a vádlott távollétében történő ítélethozatal lehetővé tette az állami forrásokat elvonó csalási ügyekben érintett oligarchák bíróság elé állítását, és jelentős vagyonlefoglalások végrehajtását.
Nőtt a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos vizsgált ügyek száma. Szintén nőtt azon esetek száma, amelyekben kiemelt közszereplők vagyonát foglalták le. Moldova ambiciózus cselekvési tervével szisztematikus megközelítést vezetett be az oligarchia felszámolására. Az új választási, büntetőjogi, média- és versenyjogi jogszabályok megerősítik az ország azon képességét, hogy fellépjen az egyéni érdekek visszaélésszerű érvényesítése ellen. Moldova a belső biztonságot és határigazgatást támogató uniós központon keresztül aktívan fokozta az uniós tagállamokkal és az uniós ügynökségekkel folytatott nemzetközi együttműködést.
Az ország stratégiákat fogadott el a közigazgatás reformjára vonatkozóan, megerősítette az államháztartási gazdálkodást, és a reformok végrehajtásához nélkülözhetetlen intézményközi folyamatokat indított el. A nehéz gazdasági feltételek ellenére emelte a béreket, hogy megtartsa a közalkalmazottakat és vonzóvá tegye a pályát. Moldova szabályozta az állami beruházásokra vonatkozó szabályozási keretét, folytatta a közszolgáltatások digitalizálását, és előrelépést tett a helyi önkormányzatok önkéntes összeolvadása terén.
Moldova foglalkozik a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala valamint a Velencei Bizottság ajánlásaival és bevonja a civil társadalmat a döntéshozatali folyamatokba, többek között a Parlamentben működő párbeszéd és polgári részvétel platformja révén. Megerősítette továbbá az emberi jogok védelmét, többek között azáltal, hogy az isztambuli egyezményt teljes mértékben átültette a nemzeti jogba.
A 2022 júniusa óta a politikai kritériumok alá tartozó kilenc lépés keretében és azt meghaladóan is elért eredmények fényében a Bizottság úgy véli, hogy Moldova megfelelően teljesíti a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatos, az Európai Tanács 1993. évi koppenhágai ülésén meghatározott kritériumokat, feltéve, hogy folytatja reformtörekvéseit és eleget tesz a kilenc lépés keretében még fennmaradó követelményeknek. Ennek alapján a Bizottság azt ajánlja a Tanácsnak, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Moldovával. A Bizottság javasolja továbbá, hogy a Tanács fogadja el a tárgyalási keretet, amint Moldova:
-– további jelentős előrelépést tett azt illetően, hogy a Legfelsőbb Bíróságra, valamint a bírák és az ügyészek önigazgatási testületeibe átvilágításon átesett tagok kerüljenek kinevezésre, valamint érdemeken alapuló és átlátható eljárás keretében egy új legfőbb ügyész kerüljön kinevezésre;
-– megfelelő forrásokat és struktúrákat biztosított a moldovai korrupcióellenes ügyészség számára;
-további lépéseket tett az oligarchia felszámolása érdekében, többek között a vonatkozó – például a készpénzfizetésekre és a pénzmozgásokra vonatkozó – rendeletek révén.
Moldovának folytatnia kell a korrupció elleni küzdelmet, és további eredményeket kell felmutatnia a korrupciós nyomozások és elítélések terén.
A Bizottság folyamatosan nyomon fogja követni az előrehaladást és a megfelelést a tárgyalások megkezdéséhez kapcsolódó valamennyi területen, és 2024 márciusáig jelentést tesz a Tanácsnak. A Bizottság készen áll arra, hogy megkezdje az előkészítő munkát, különösen az uniós közösségi vívmányok elemző vizsgálatát (átvilágítás) és a tárgyalási keret előkészítését.
16. A Bizottság üdvözli Grúzia reformtörekvéseit, amelyek összhangban vannak az ország alkotmányával, amely az uniós integrációt az ország egyik prioritásaként irányozza elő. A grúz állampolgárok túlnyomó többsége támogatja az ország uniós csatlakozási folyamatát. A politikai depolarizációra és a hatalmon lévő pártnak az ellenzéki pártokkal és a civil társadalommal való pozitívabb együttműködésére van szükség ahhoz, hogy konszenzus alakuljon ki a nemzeti jelentőségű kérdésekben.
Grúziának fokoznia kell a dezinformáció, az uniós értékek ellen irányuló külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni fellépését, valamint javítania kell az uniós közös kül- és biztonságpolitikához való igazodás mértékét.
Az Európai Bizottság 2022. júniusi véleményében meghatározott tizenkét prioritással kapcsolatban Grúzia jogalkotási aktusokat és szakpolitikai intézkedéseket fogadott el a nemek közötti egyenlőség és a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek a bírósági tanácskozások során történő figyelembevétele és a szervezett bűnözés tárgyában. Új ombudsman került kinevezésre.
A Parlamentben történtek bizonyos eljárási lépések az ellenzék ellenőrző szerepének fokozása érdekében. A pártok közötti erős politikai konszenzus kialakítása csökkentené a megosztottságot és felgyorsítaná Grúzia európai integrációját. Az állami intézmények működése és elszámoltathatósága, valamint a választási szabályok tekintetében módosításokat fogadtak el egyes jogszabályokat és a Parlament eljárási szabályzatát érintően. Az igazságügyi reform magában foglalt a bírósági határozatok hozzáférhetőségére, a bírói kinevezések indokolására, a bírákkal szembeni fegyelmi intézkedésekre és a legfelsőbb bírósági posztokra jelöltek kiválasztására vonatkozó lépéseket, de továbbra is szükség van a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács átfogó reformjára. Grúzia véleményezés céljából megosztotta a Velencei Bizottsággal ezt a jogszabályt, valamint a választási kódexről, a Korrupcióellenes Hivatalról, a Különleges Nyomozó Szolgálatról, a személyesadat-védelmi szolgálatról, valamint az oligarchia felszámolására vonatkozó cselekvési tervéről szóló számos egyéb alapvető jogi aktust. Fontos továbbá, hogy létre kel hozni a bírói kar valamennyi vezető tisztségviselőjére vonatkozóan – nemzetközi szakértők bevonásával – egy különleges feddhetetlenségi ellenőrzési rendszert, és ki kell alakítani egy hatékony vagyonnyilatkozati rendszert.
Grúzia az oligarchia felszámolására irányuló, rendszerszintű megközelítést követő cselekvési tervet fogadott el, a „személyre szabott” megközelítést pedig visszavonta. Létrehozta a Korrupcióellenes Hivatalt. Fokozta a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén folytatott nemzetközi együttműködést. Ami a médiapluralizmust illeti, egy ellenzéki médiaigazgatót elnöki kegyelmet követően szabadon engedtek a börtönből, és a Parlament az uniós jogszabályokkal való összhang érdekében módosította a műsorszolgáltatásról szóló törvényt. Elfogadták az emberi jogok védelmére vonatkozó stratégiát, és cselekvési tervet dolgoztak ki. Együttműködési megállapodás jött létre a Parlament és a civil társadalom egyes képviselői között annak érdekében, hogy keretet adjon a civil társadalmi szervezetek politikai döntéshozatali folyamatokba való bevonásának.
A 2022 júniusa óta – a tizenkét prioritás keretében és azon túl – elért eredmények fényében a Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács adja meg Grúziának a tagjelölt státuszt, amennyiben Grúzia megtette a következő lépéseket:
-A dezinformáció, a külföldi információmanipuláció és az EU és értékei ellen irányuló beavatkozással szembeni küzdelem.
-Grúzia uniós közös kül- és biztonságpolitikához való igazodásának javítása.
-A politikai polarizáció kérdésének további kezelése, többek között az ellenzéki pártokkal folytatott inkluzívabb parlamenti jogalkotási munka révén, különösen a Grúzia európai integrációjával kapcsolatos jogszabályok tekintetében.
-Szabad, tisztességes és versenyképes választási folyamat biztosítása, konkrétan 2024-ben, valamint az EBESZ illetve a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásainak maradéktalan figyelembe vétele. A választási reformok véglegesítése, beleértve a választópolgárok megfelelő képviseletének biztosítását, jóval a választás napja előtt.
-A Parlament általi felügyelet végrehajtásának további javítása, különös tekintettel a biztonsági szolgálatok feletti felügyeletre. A kulcsfontosságú intézmények, különösen a Választási Hivatal, a Nemzeti Bank és a Kommunikációs Bizottság intézményi függetlenségének és pártatlanságának biztosítása.
-Holisztikus és hatékony igazságügyi reform végigvitele és végrehajtása, beleértve a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és az Ügyészség átfogó reformját, a Velencei Bizottság ajánlásainak teljes körű végrehajtása, valamint átlátható és inkluzív eljárások követése.
-A korrupcióellenes hivatal, a Különleges Nyomozó Szolgálat és a személyesadat-védelmi szolgálat hatékonyságának további javítása, valamint ezek intézményi függetlenségének és pártatlanságának biztosítása. A Velencei Bizottság e szervekkel kapcsolatos ajánlásainak végrehajtása egy inkluzív folyamat keretében. Eredmények felmutatása a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálása terén.
-Az oligarchia felszámolására irányuló jelenlegi cselekvési terv javítása egy több ágazatra kiterjedő, rendszerszintű megközelítés végrehajtása érdekében a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, valamint az ellenzéki pártok és a civil társadalom bevonásával zajló átlátható és inkluzív folyamatot követve.
-Az emberi jogok védelmének javítása, többek között egy ambiciózus emberi jogi stratégia végrehajtása, valamint a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása révén. Pártatlan, hatékony vizsgálatok időben történő megindítása a kiszolgáltatott csoportok, médiaszakemberek és civil társadalmi aktivisták biztonságát fenyegető veszélyek esetén, valamint az erőszak szervezőinek és elkövetőinek bíróság elé állítása. A civil társadalommal történő konzultáció és együttműködés, lehetővé téve a civil társadalom érdemi részvételét a jogalkotási és szakpolitikai döntéshozatali folyamatokban, és biztosítva szabad működését.
VIII. Mellékletek
1.A csatlakozási folyamat alapkérdései.
2.A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv fő eredményei.
3.A gazdaságélénkítési és beruházási terv fő eredményei – Áttekintés Ukrajna, Moldova és Grúzia helyzetéről.
4.Harmadik felektől származó mutatók a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban fennálló demokrácia, jó kormányzás és jogállamiság helyzetére vonatkozóan.
5.Statisztikai adatok.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.11.8.
COM(2023) 690 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról
{SWD(2023) 690 final} - {SWD(2023) 691 final} - {SWD(2023) 692 final} - {SWD(2023) 693 final} - {SWD(2023) 694 final} - {SWD(2023) 695 final} - {SWD(2023) 696 final} - {SWD(2023) 697 final} - {SWD(2023) 698 final} - {SWD(2023) 699 final}
1. melléklet A csatlakozási folyamat alapkérdései
A jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatási reform, valamint a gazdasági kritériumok képezik az európai uniós csatlakozási folyamat „alapkérdéseit”. Az intézmények és a kormányzás színvonala biztosít alapot a versenyképesség, a jólét és a társadalmi jóllét javításához, továbbá elengedhetetlen az uniós vívmányoknak való általános megfeleléshez is. Az alapkérdéseket érintő hiteles és visszafordíthatatlan reformok ezért elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bővítési országok biztos előrelépést tegyenek uniós csatlakozási pályájukon.
Számos bővítési országban előrelépés volt megfigyelhető az igazságügyi reform, az alapvető jogok és a közigazgatás működése terén, beleértve az államháztartási gazdálkodást is. A vonatkozó reformprogramokkal kapcsolatos munka intenzitása töretlenül fokozódott, különösen Moldovában és Ukrajnában. A gazdasági csatlakozási kritériumok teljesítése felé tett előrelépés összességében továbbra is túl lassú volt ahhoz, hogy jelentősen csökkentse az EU-hoz képest fennálló gazdasági szakadékot.
A bővítési országokban jól példákat találunk arra, hogy az uniós csatlakozás lehetőségére összpontosítva sikerül tartani az intézmények és a társadalmak átalakítására irányuló reformok ütemtervét. Számos akadály azonban továbbra is fennáll. Bár az egyes országokban nem azonos a helyzet, általában véve negatív és aggasztó tendencia figyelhető meg a változásokkal szembeni, politikai és intézményi szinten elterjedt ellenállás terén – különösen a korrupció elleni küzdelem fokozása tekintetében. Továbbra is prioritásnak számít a korrupció megelőzése és az integritás kultúrája iránti állandó elkötelezettség fenntartása, többek között a korrupcióellenes intézkedéseknek a leginkább érintett ágazatokban való általános érvényesítése révén. A bűnüldöző és igazságügyi szerveknek nagyobb felhatalmazásra és függetlenségre van szükségük a korrupció elleni érdemi és pártatlan küzdelem biztosításához. Aggasztó, hogy továbbra is fennállnak az állam foglyul ejtésének egyes elemei, a demokratikus stabilitást fenyegető veszélyek, a magas szinten elkövetett korrupció és az oligarchák által gyakorolt jogtalan befolyásolás, valamint a szervezett bűnözői hálózatok arra irányuló kísérletei, hogy beavatkozzanak az országok gazdaságába, politikai rendszerébe, közigazgatásába és médiakörnyezetébe. Mindezeket a kihívásokat sürgősen rendszerszintű és átfogó megközelítést követve kell kezelni.
E tendenciák kezelését a korrupcióval, a szervezett bűnözéssel és a pénzmosással kapcsolatos proaktív nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén elért hiteles eredmények fogják a legjobban kimutatni. Alapvető fontosságú, hogy a bővítési országok bizonyítsák nyomozó hatóságaik, ügyészségeik és büntetőbíróságaik hatékonyságát. A hitelesség érdekében a jogállamisági lánc valamennyi szereplőjének határozott eredményeket kell elérnie célzott pénzügyi nyomozások révén, amelyek a bűncselekményből származó jövedelem szisztematikus elkobzását eredményezik.
Ami az alapvető jogokat illeti, néhány bővítési országban történt némi előrelépés annak jobb megértése felé, hogy mennyire fontos e jogok és szabadságok garantálása. Ugyanakkor az elmúlt évek egyes negatív tendenciái folytatódtak: a nemi alapú erőszak továbbra is elterjedt, a média szabadságát pedig továbbra is korlátozzák a politikai és gazdasági érdekek, ami gyengíti a közigazgatási szervek feletti ellenőrzést, teret nyit a külföldi beavatkozás előtt és aláássa az EU-ról szóló tájékoztatást. Egyes országokban folyamatban van néhány pozitív kezdeményezés a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatban. A gyakorlatban azonban negatívan befolyásolja az alapvető jogok védelmét a jogszabályok és politikák elégtelen végrehajtása, valamint a jogorvoslati mechanizmusok hatékonyságának általános hiánya. Továbbra is kihívást jelent a gyűlölet és a megkülönböztetés minden formájával – többek között a kisebbségekre irányulókkal – szembeni hatékony védelem biztosítása.
A demokratikus intézmények működése
A stabil és szilárd demokratikus folyamatok az uniós csatlakozási folyamat központi pillérét képezik. A Bizottság megkezdte a bővítési országokkal a demokrácia általános keretével kapcsolatos megerősített és egyszerűsített együttműködést, amely felöleli többek között a választási folyamatot, a parlament működését (beleértve a kormányzati teljesítmény és a politikai döntéshozatal feletti felügyeleti szerepét, valamint a gyorsított eljárások sok esetben még mindig túlzott mértékű alkalmazását), illetve a civil társadalom szerepét. A legtöbb országot továbbra is jelentős politikai polarizáció, a pártok közötti együttműködés hiánya és a civil társadalom mozgásterének szűkülése sújtotta.
A jelentéstételi időszakban több bővítési országban is tartottak választásokat, többek között Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Moldovában, Montenegróban és Törökországban. A legtöbb országban még függőben vannak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) által megfogalmazott, még nem teljesített ajánlások végrehajtásához szükséges reformok. A Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) a politikai pártok finanszírozásával kapcsolatos normákat Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina még nem teljesítette.
A parlamenti munkát továbbra is gyakran jellemzi a polarizáció. A pártok közötti hatékony párbeszéd hiánya tartós politikai patthelyzetet és a reformok stagnálását eredményezte. Ez volt megfigyelhető például Montenegróban, Albániában, Észak-Macedóniában és Grúziában. Egyes esetekben a plenáris vitákat feszültségek, támadó nyelvezet és esetenként erőszakos incidensek jellemezték, például Grúziában és Koszovóban. Ukrajnában a rendkívüli körülmények ellenére a parlament rezilienciáról és erős politikai akaratról tett tanúbizonyságot, különösen az Ukrajna uniós integrációja szempontjából létfontosságú területeken. A jogalkotási feladatokat szisztematikusan ellátták, biztosítva a folyamatos demokratikus döntéshozatali folyamatot.
Igazságszolgáltatás és alapvető jogok
A jogállamiság megszilárdulásához stabil és jól működő intézményekre van szükség. Ehhez független, pártatlan, elszámoltatható és magas színvonalú igazságszolgáltatási rendszer szükséges, amely hatékonyan, megfelelő forrásokkal és indokolatlan külső beavatkozástól mentesen működik, és amelynek határozatait hatékonyan és időben végrehajtják. Egyes esetekben előrelépés történt az igazságügyi reformok terén, például Albániában, Moldovában, Szerbiában és Ukrajnában. A legtöbb bővítési országban azonban az igazságszolgáltatási szervek továbbra is számos kihívással és sebezhetőséggel küzdenek. Több országban továbbra is visszatérő veszélyes gyakorlat, hogy a politikusok megkísérlik nyilvánosan befolyásolni vagy támadni a bírákat, különösen akkor, amikor érzékeny ügyeket tárgyalnak. Továbbra is érvényben vannak olyan intézményi rendelkezések, amelyek negatívan befolyásolják a bírák és ügyészek függetlenségét, és végső soron kihatnak az állami hatalmi ágak egyensúlyára és szétválasztására. Ennek eredményeként az igazságszolgáltatás hitelessége összességében meglehetősen alacsony maradt, és a nyilvánosság általános észrevétele az, hogy az elkövetők büntetlenek maradnak. Az igazságügyi reformok több országban a végrehajtási kapacitás korlátozottságát tárták fel, még azokban az esetekben is, amikor a politikai akarat megvan. A csatlakozási folyamat további előrehaladáshoz elengedhetetlen a nyomozó és igazságügyi hatóságok működésének hatékonyabbá válása, hogy hiteles eredményeket lehessen felmutatni. Grúziában az igazságszolgáltatás működésére vonatkozó jogi keret további reformjára van szükség, és el kell kerülni a visszalépéseket. Törökországban folytatódott a komoly visszaesés, és továbbra is fennállnak a strukturális hiányosságok, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével, valamint az elnöki rendszerben a fékek és ellensúlyok hiányával kapcsolatban.
A korrupció elleni küzdelmet továbbra is prioritásként kell kezelnie a bővítési országok kormányainak. A korrupció – beleértve a magas szinten elkövetett korrupciót is – továbbra is széles körben elterjedt, és a köz- és magánérdekek összefonódása továbbra is aggodalomra ad okot. Egyes esetekben a korrupt gyakorlatok és az oligarchák által gyakorolt befolyás az állam foglyul ejtésének kockázatával járhat. A korrupció megelőzése és az ellene folytatott hatékony küzdelem terén lassú az előrelépés, így tartós rendszerszintű megközelítésre és célzott fellépésre lenne szükség a korrupciónak leginkább kitett ágazatokban. A legfontosabb ágazatokban korrupcióellenes intézkedéseket kell kezdeményezni vagy ezen intézkedéseket jobban kell érvényesíteni, célzott kockázatértékeléseket kell végezni a szakpolitikai döntéshozatalhoz, és hatékony reformterveket kell bevezetni. Továbbra is erősebb politikai akaratra és egyértelmű reformtörekvésekre van szükség ahhoz, hogy javuljon az átláthatóság és az integritás kultúrája, valamint meggyőző eredményeket lehessen elérni a nyomozások, a büntetőeljárások és a jogerős ítéletek terén – többek között magas szintű elkövetők esetében is. Léteznek korrupcióellenes stratégiák és cselekvési tervek, amelyeket szisztematikus és strukturált módon kell frissíteni és végrehajtani, többek között megfelelő költségvetési források és célzott nyomon követés révén, hatékony végrehajtásuk érdekében. A közbeszerzés, a politikai pártok finanszírozása, az államháztartási gazdálkodás, az energia, a közlekedés, az egészségügy, a vízügy, az infrastruktúra, a természeti erőforrások és az oktatás azok a területek, amelyek továbbra is különösen ki vannak téve a korrupció veszélyének, és határozottabb és ambiciózusabb intézkedéseket igényelnek. Ami korrupció visszaszorítását illeti, az eredmények általánosan alacsony szintje aggályokat vet fel a nyomozások hatékonyságával és a büntetőeljárások indításával kapcsolatban.
A bővítési országok mindegyikében az alapvető jogokat általában jogszabályok rögzítik és védik, de továbbra is kihívást jelent hatékony végrehajtásuk biztosítása. A jogalkotási és szakpolitikai keretek az országok európai emberi jogi eszközökhöz való csatlakozásának és az uniós vívmányokkal való harmonizációnak köszönhetően fokozatosan elkészülnek. Ez különösen igaz az adatvédelmi reformokra. A végrehajtás azonban továbbra is lassú, és még mindig rendszerszintű hiányosságok tapasztalhatók az emberi jogok védelmének megerősítése érdekében elfogadott politikák finanszírozásában, ami miatt számos ágazat továbbra is a donoroktól függ. Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia tapasztalatai alapján elmondható, hogy ha a többi tagjelölt ország is csatlakozik megfigyelőként az Európai Unió Alapjogi Ügynökségéhez, akkor az várhatóan elősegíti egy átfogó nyomonkövetési és adatgyűjtési rendszer kialakítását, amely biztosítja az emberi jogi jogszabályok, szakpolitikák és stratégiák hatékonyabb végrehajtását.
A régió nagy részében az ombudsmani intézmények és más független és szabályozó szervek, például az egyenlőséggel foglalkozó szervek kulcsszerepet játszanak az államok azon tevékenységének nyomon követésében, amelyet nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően az emberi jogok tiszteletben tartása, védelme és érvényesítése érdekében folytatnak. Tényleges függetlenségük, erőforrásaik és kapacitásaik azonban továbbra sem elégségesek, ahogy az ajánlásaik nyomon követése sem. A régió kormányainak következetesen foglalkozniuk kell a nemzetközi és regionális emberi jogi ellenőrző szervek valamennyi ajánlásával, beleértve a börtönkörülményekre, valamint a kínzás és a rossz bánásmód megelőzésére vonatkozókat is. Ez különösen igaz az olyan országokra, mint például Észak-Macedónia, Moldova és Szerbia, ahol nem foglalkoztak rendszerszinten az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottságának ajánlásaival. A civil társadalom továbbra is kiegészíti vagy akár felváltja a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket, például azáltal, hogy Albániában és Szerbiában menedékhelyeket működtet a szexuális és nemi alapú erőszak vagy emberkereskedelem áldozatai számára. A Nyugat-Balkánon még mindig nagyrészt érvényesek a korábbi évek jelentéseiben megfogalmazott aggályok és ajánlások, és azokkal sürgősen foglalkozni kell. Törökországban tovább romlott és továbbra is komoly aggodalomra ad okot az emberi jogi helyzet, többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága egyes ítéleteinek végre nem hajtása miatt, különös tekintettel a Kavala-ügyre.
A véleménynyilvánítás szabadsága, a tömegtájékoztatás szabadsága és a médiapluralizmus a demokratikus társadalom kulcsfontosságú pillérei, amelyeket fenn kell tartani. A korábbi ajánlások végrehajtása terén a nyugat-balkáni régióban csak korlátozott vagy semmilyen előrelépés nem történt, illetve visszaesés történt. A médiakörnyezetet számos országban mély politikai polarizáció jellemzi. A pluralizmust, a függetlenséget és a minőségi professzionális újságírás fejlődését számos országban aláássa a médiakoncentráció és a média feletti politikai befolyás. Az újságírók munkakörülményei továbbra is rosszak, ami öncenzúrához vezethet. Még mindig komoly aggodalomra adnak okot az újságírókkal szembeni fenyegetések, megfélemlítések és erőszakos cselekmények, valamint a köztisztviselők által tett becsmérlő megjegyzések szerte a térségben. Egyes országokban erőfeszítéseket tesznek e jelenség kezelésére, de minden országnak biztosítania kell, hogy valamennyi ügyben szisztematikusan büntetőeljárást indítsanak. Az újságírók elégtelen védelme és az ügyek nem hatékony nyomon követése elrettentő hatással lehet a tömegtájékoztatás szabadságának gyakorlására.
Általában véve a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségét aláássa az elégtelen finanszírozás és a politikai befolyás. Garantálni kell a médiaszabályozók függetlenségét, többek között biztosítani kell az érdemen alapuló kinevezéseket az irányítási struktúrákban. Ahol nem ez a helyzet, mint például Szerbiában, ott a szabályozóknak pártatlanul kell eljárniuk, és megbízatásukat teljes mértékben gyakorolniuk kell. A független önszabályozó testületek hatékony működését továbbra is támogatni kell. A régió valamennyi országának növelnie kell a médiafinanszírozás átláthatóságát. Az orosz dezinformáció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések a moldovai műsorszórási engedélyek felfüggesztéséhez és ukrajnai webes források letiltásához vezettek. Törökországban folytatódott a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos visszaesése. Az újságírók, az emberijog-védők, az ügyvédek, az írók, az ellenzéki politikusok, a diákok és a közösségi média felhasználói továbbra is rendszeresen büntetőjogi vádakkal és ítéletekkel szembesülnek.
A legtöbb országban a hatóságok dolgoznak azon, hogy jogi és intézményi keretet hozzanak létre a nemek közötti egyenlőség és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem terén tett kötelezettségvállalások végrehajtásához, különösen az Isztambuli Egyezmény rendelkezéseinek átültetéséhez. Az egyezményt valamennyi bővítési partner megerősítette Koszovó (jogállással kapcsolatos problémák miatt) és Törökország (amelynek kilépését megerősítette az Államtanács) kivételével. Több erőfeszítésre van azonban szükség a nemek közötti egyenlőség tényleges megvalósítása és a szakpolitikák fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A nemi alapú erőszak a régió nagy részében továbbra is jelen van. Minden országnak meg kell erősítenie az erőszak valamennyi formájának áldozatai számára nyújtott segítséget. Aggodalomra ad okot különösen Törökországban, Montenegróban, Szerbiában és Észak-Macedóniában, hogy a nyilvános diskurzus során egyre gyakrabban alkalmaznak a női politikusokat, újságírókat és emberijog-védőket célzó becsmérlő kifejezéseket vagy gyűlöletbeszédet. Előfordul a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek elleni gyűlöletbeszéd és erőszak is, akiknek alapvető jogai számos országban gyakran kihívásokkal szembesülnek.
A megkülönböztetésmentességre, a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák általában rendelkezésre állnak, de foglalkozni kell a – többek között a tiltott hátrányos megkülönböztetés okával kapcsolatos – jogszabályi hiányosságokkal. Biztosítani kell, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek és az egyenlő bánásmód előmozdításával, valamint a megkülönböztetésmentességre vonatkozó politikák végrehajtásával és nyomon követésével megbízott egyéb intézmények megfelelő eszközökkel rendelkezzenek megbízatásuk teljesítéséhez, beleértve az áldozatoknak nyújtott segítséget, a felmérések elvégzését, valamint a jelentések és ajánlások közzétételét.
Bár a gyermekek jogainak megerősítésére szolgáló mechanizmusok általában rendelkezésre állnak, az intézményközi koordinációt jelentősen javítani kell az egész régióban – különösen Koszovóban és Észak-Macedóniában –, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekével összhangban biztosítani lehessen a gyermekvédelmi rendszerek hatékonyságát. Az Ukrajnában tartózkodó gyermekek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán gyermekek oktatáshoz való tényleges hozzáférésének biztosítása továbbra is kihívást jelent. Tovább kell fejleszteni a gyermekbarát igazságszolgáltatási rendszereket, és az őrizet alternatíváit szisztematikusabban kell elérhetővé tenni és alkalmazni, az őrizetet pedig csak legvégső esetben és a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni. A gyermekekkel szembeni erőszak és a korai házasságok továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Az életkor és nem szerint lebontott megbízható és összehasonlítható adatok a legtöbb esetben hiányoznak, pedig elengedhetetlenek a gyermekekkel szembeni erőszak kezeléséhez. Számos országban, különösen Grúziában, Moldovában, Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában aggodalomra ad okot a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek és személyek folytatódó intézményi elhelyezése. Csak Észak-Macedóniában sikerült elérni a nagy méretű intézményekben elhelyezett gyermekek intézményi férőhelyeinek teljes kiváltását. Bár erőfeszítések történnek a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítésére szolgáló mechanizmusok megerősítésére, sokkal nagyobb mértékű beruházásokra lesz szükség a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében, különösen a közösségi gondozásra, az önálló életvitelre, az akadálymentességre és a befogadásra való átállás tekintetében.
A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme továbbra is változó mértékben biztosított a régióban. Albániában, Grúziában, Moldovában és Ukrajnában még kidolgozásra várnak a jogi keretek és a végrehajtási mechanizmusok, míg Szerbiának és Észak-Macedóniának a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának ajánlásaival kell foglalkoznia. Továbbra is a romák a leginkább rászoruló közösség, és a romák gyakran válnak hátrányos megkülönböztetés, gyűlölet motiválta cselekmények, valamint társadalmi és gazdasági kirekesztés áldozatává.
Jogérvényesülés, szabadság és biztonság
A Nyugat-Balkán és Törökország továbbra is gócpontnak számít a bűnözői tevékenységek és az EU-ban tevékenykedő szervezett bűnözői csoportok számára, és ezek a térségek fontos tranzitállomásként szolgálnak a migránscsempészés, az emberkereskedelem áldozatai és az EU-ba a balkáni útvonal különböző változatain keresztül belépő tiltott áruk számára. A régióbeli bűnözők és bűnszövetkezetek jelentős hatást gyakorolnak a világ más részeinek súlyos és szervezett bűnözésére is, többek között Latin- és Dél-Amerikában, ahol fontos szerepet játszanak a globális kokainkereskedelemben, az EU-ba irányuló heroinszállításban, továbbá elősegítik az emberkereskedelem áldozatainak, az irreguláris migránsoknak és a tiltott áruknak az uniós országokba való belépését. A heroin és a szintetikus kábítószerek tiltott kereskedelme céljából kialakított bűnözői infrastruktúrát kokainkereskedelemre használják mindkét irányban a balkáni útvonalakon, valamint a fekete-tengeri kikötőkben.
Moldovai és grúziai szervezett bűnözői csoportok tevékenyen részt vesznek a migránscsempészésben, a vagyon elleni szervezett bűnözésben, az emberkereskedelemben, a csak a kibertérben elkövethető bűncselekményekben, a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalásban, a jövedéki adóval kapcsolatos csalásban, a tűzfegyverek tiltott kereskedelmében és más kapcsolódó bűncselekményekben, például a közokirat-hamisításban. E csoportok közül sok polikriminális, ami azt jelenti, hogy egynél több tiltott áruval kereskednek. Ukrajna az EU-ba irányuló illegálisáru-csempészet csomópontja, és egyben az emberkereskedelem forrás-, tranzit- és célországa is. A háborúval kapcsolatos kihívások – többek között a személyi eszközök jelentős elvesztése és a szervezett bűnözés elleni küzdelem finanszírozásának csökkenése miatti szűkös intézményi kapacitások – ellenére az érintett ukrán intézmények figyelemreméltó rezilienciáról és műveleti képességről tettek tanúbizonyságot.
2022 februárja óta Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja jelentős hatást gyakorolt a régió bűnözési helyzetére, többek között a befolyásos regionális bűnözői csoportok közötti együttműködésre, amely nagyrészt véget ért. Mindazonáltal új körülmények alakultak ki, és a régió bűnszervezetei kihasználják ezeket.
Az EU és a bővítési országok közötti bűnüldözési együttműködés (többek között operatív szinten is) továbbra is kedvezően alakult. Valamennyi nyugat-balkáni ország megerősítette az Europollal kötött operatív megállapodásokat (Koszovó kivételével, amellyel munkamegállapodás van érvényben), és hozzáfér az Europol biztonságos információcsere-platformjához (SIENA). Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia összekötő tisztviselőket küldött az Europolhoz Hágába. Az Europol és Törökország közötti együttműködés az együttműködésről szóló stratégiai megállapodáson alapul, amely kizárja a személyes adatok megosztásának lehetőségét, de számos területen megkönnyíti az együttműködést. Törökországot összekötő tisztviselő képviseli az Europolnál, és Törökország a SIENA-hoz is kapcsolódik. Ukrajna, Moldova és Grúzia szintén operatív együttműködési megállapodásokat kötött az Europollal, kapcsolódik a SIENA-hoz, és összekötő irodákat nyitott az Europolnál. A bővítési országok részvétele az EMPACT-ban – a tagállamok vezetésével működő Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platformban – összességében tovább nőtt, de még mindig egyenlőtlen. Emellett egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy az operatív fellépéseket a bővítési országok irányítják vagy társirányítják, ami nagyon örvendetes fejlemény. Valamennyi nyugat-balkáni ország, valamint Moldova és Ukrajna is részt vett számos közös akciónapon, amelyek azonnali eredményekkel jártak bűnözők és korrupt tisztviselők letartóztatása, lefoglalások és új nyomozások indítása tekintetében.
A kábítószer-kereskedelem továbbra is jövedelmező bűnözői piac a bővítési országokban. Míg a lefoglalt kannabiszmennyiség hosszú távú tendenciája a Nyugat-Balkánon csökken, a (különösen a tengeri kikötőkben) lefoglalt kokainmennyiség növekszik, a lefoglalt heroin mennyisége pedig nagyrészt stabil maradt. Albánia kivételével valamennyi nyugat-balkáni ország rendelkezik vagy a közelmúltig rendelkezett nemzeti kábítószer-ellenes stratégiával, amelyet egyes esetekben cselekvési terv is kiegészít. A cselekvési tervek végrehajtására (annak minőségére) vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, mivel az esetek túlnyomó többségében nem kerül sor értékelésre. Törökország nemzeti stratégiája és cselekvési terve idén lejár. Moldova és Grúzia új kábítószer elleni stratégiákat és cselekvési terveket fogadott el, Ukrajna viszont nem rendelkezik a kábítószerekkel kapcsolatos célzott stratégiával vagy cselekvési tervvel. A régióban komoly erőfeszítésekre van szükség a nemzeti kábítószer-megfigyelő központok és az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó nemzeti korai előrejelző rendszerek (NEWS) létrehozása tekintetében. Csak Szerbia rendelkezik jól kialakított és működőképes nemzeti kábítószer-megfigyelő központtal, miközben a nemzeti kábítószer-megfigyelő központ kulcsfontosságú a kábítószer-információs rendszer koordinálásához és előfeltétele annak, hogy csatlakozni lehessen az EU Reitox hálózatához (a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata). Szerbia kivételével a régióban nem hoztak létre más hivatalos és/vagy operatív NEWS-t az új pszichoaktív anyagokra vonatkozóan, amire sürgősen megoldást kell találni. A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja hosszú távú támogatást nyújt, illetve munkamegállapodások vagy kétoldalú megállapodások alapján működik együtt a bővítési országokkal.
Folytatódik a kézi- és könnyűfegyverek Nyugat-Balkánon történő ellenőrzésére vonatkozó, 2024-ig szóló átfogó ütemterv végrehajtása. 2023 májusában politikai megállapodás született az ütemterv 2024 utáni folytatásáról a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) támogatásával. Tekintettel arra, hogy Oroszország teljes körű invázióját követően a kézi- és könnyűfegyverek száma magas és egyre nő, az EU Ukrajnával közösen már számos megelőző intézkedést vezetett be a fegyverkereskedelem kockázatának ellensúlyozására, és Ukrajnának folytatnia kell az együttműködést a nemzetközi bűnüldöző közösséggel e kockázatok kezelése érdekében. Ez magában foglalja az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) által nyújtott támogatást, Ukrajna részvételét az EMPACT-ban a tűzfegyverekkel kapcsolatban, valamint az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziójának munkáját.
A bővítési országokban folytatódott az előrelépés az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, jóllehet egyenetlenül. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség a vonatkozó uniós vívmányok összehangolása és hatékony végrehajtása érdekében, beleértve a megelőző intézkedéseket, az áldozatok korai azonosítását, védelmét és az áldozatoknak nyújtott segítséget, az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek hatékony kivizsgálását, az elkövetők büntetőeljárás alá vonását és elítélését.
Bár egyenlőtlenül haladnak előre, a bővítési országok által a szervezett bűnözéssel és – különösen a magas szinten elkövetett – korrupciós ügyekkel kapcsolatos proaktív nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén elért eredmények továbbra is elégtelenek, és folyamatos erőfeszítéseket igényelnek. A pénzmosást egyre inkább önálló bűncselekményként kellene kivizsgálni és büntetőeljárás alá vonni. Fokozni kell a pénzügyi nyomozások alkalmazását, és szisztematikusabban kell alkalmazni a szervezett bűnözői csoportok felszámolása, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek lefoglalása és elkobzása érdekében. A közelmúltbeli ügyek ismét rávilágítottak a szervezett bűnözői csoportok beszivárgásának kockázataira a büntető igazságszolgáltatási lánc valamennyi szintjén. Egyes országokban konkrét eredményekre kell váltani az operatív kapacitások megerősítésére és az igazságszolgáltatási szerveken belüli korrupció felszámolására irányuló erőfeszítéseket. A hiteles eredmények felmutatása és megszilárdítása elengedhetetlen ahhoz, hogy elrettentsenek a bűncselekmények elkövetésétől, és helyreálljon a polgároknak a bűnüldöző hatóságokba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalma. Ukrajnában, Moldovában és Grúziában folytatni kell a „törvényen belüli tolvajok” jelensége elleni küzdelmet.
Albániának tovább kell fokoznia az emberkereskedelem, a pénzmosás és a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelemre, valamint a kiberbűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit (többek között a gyermekek online szexuális bántalmazásának bűncselekménnyé nyilvánítása révén). Bár a vagyoni eszközök elkobzásának mértéke jelentősen nőtt, még mindig nagyon korlátozott a lefoglalások összegéhez képest (amely azonban csökkent). Az országban még mindig nincs vagyonvisszaszerzési hivatal. A lefoglalt kábítószerek mennyisége is jelentősen csökkent. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni szakosított struktúrák (SPAK) további eredményeket értek el, és ezt a tendenciát a nyomozások és a magas szintű ítéletek terén is folytatniuk kell. Komoly aggodalomra ad okot, hogy Bosznia-Hercegovinában továbbra sem történt előrelépés a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Koszovó korlátozott haladást ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén felmutatott általános eredményekkel kapcsolatban, és fokoznia kell a proaktív nyomozásokra, az ítéletekre és a bűncselekményekből származó vagyon (továbbra is nagyon alacsony szintű) elkobzására irányuló erőfeszítéseit. Észak-Macedóniában komoly aggályok merültek fel a Bírói Tanács és az igazságszolgáltatás munkájára gyakorolt indokolatlan külső befolyással kapcsolatban. A büntető törvénykönyv néhány, gyorsított parlamenti eljárás keretében elfogadott módosítása következtében számos magas szinten elkövetett korrupciós ügy eljárása érintett, leállt vagy akár megszűnt. A hatóságoknak fokozniuk kell a pénzmosás és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket is. Montenegró biztató fejleményeket mutatott fel a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén: szervezett bűnözői csoportok magas rangú tagjait és bűnüldöző szervek magas rangú tisztviselőit tartóztatták le. Ez is rámutat a szervezett bűnözésnek a rendőrségbe és az igazságszolgáltatásba való beszivárgása elleni következetes és határozott küzdelem fontosságára. Aggodalomra ad okot azonban a dohánycsempészet, a pénzmosás, az emberkereskedelem és a kiberbűnözés területén hozott ítéletek hiánya, valamint a vagyonelkobzások igen alacsony szintje. Bár 2022-ben nőtt a pénzügyi bűncselekmények miatt hozott ítéletek száma, ezek kizárólag vádalkun alapultak. A Szerbia által a szervezett bűnözés terén elért eredmények vegyes képet mutatnak: nőtt a nyomozások és vádemelések száma (többek között az embercsempészettel kapcsolatban), az elsőfokú és a jogerős ítéletek száma viszont csökkent, és nagyon alacsony az elkobzások szintje. Jóllehet Törökország fokozta részvételét az uniós tagállamokkal és a szomszédos országokkal közös műveletekben, javulást kell még elérnie a pénzmosás és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem terén, beleértve a bűncselekményből származó vagyon elkobzásának alkalmazását is. Moldova számos pénzügyi nyomozást hajtott végre, lefoglalt egyes vagyontárgyakat (és kisebb mértékben elkobzásokra is sor került), és a jogerős ítéletek tekintetében sikerült felmutatnia az első eredményeket, amelyeket meg kell szilárdítani. Grúziában jelentősen nőtt a „törvényen belüli tolvajok” elleni jogerős ítéletek száma, és pénzmosási ügyekben is ítéleteket hoztak. Ukrajna megkezdte az első eredmények felmutatását, de további erőfeszítésekre van szükség a szervezett bűnözés súlyos formái, a pénzmosás és más pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem terén.
Bár a terrorizmus elleni küzdelem és a radikalizálódás megelőzése terén folytatott együttműködés valamennyi bővítési ország esetében fontos, ez a kérdés továbbra is kiemelt figyelmet kap az EU és a Nyugat-Balkán közötti együttműködésben. A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség minden formája – annak eredetétől függetlenül – továbbra is kihívást és biztonsági fenyegetést jelent. A jelentések szerint erőszakos szélsőségeseket tartóztattak le és támadásokat hiúsítottak meg. A 2022 novemberében tartott EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórumon ismételten hangsúlyozták, hogy intenzívebbé kell tenni az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújából eredő, folyamatosan változó fenyegetések azonosítása és leküzdése érdekében hozott intézkedéseket. A terrorizmus elleni küzdelemről szóló, a Nyugat-Balkánra vonatkozó közös cselekvési terv maradt a régióval való együttműködés fő kerete, amely a politikai kötelezettségvállalást támogatással és rendszeres nyomon követéssel ötvözi. Történt előrelépés a régióban azzal, hogy Albánia és Észak-Macedónia végrehajtotta a legtöbb intézkedést. Emellett két ország 2022 decemberében miniszteri szinten aláírta a még függőben lévő célkitűzésekre összpontosító aktualizált végrehajtási rendelkezéseket. A többi nyugat-balkáni ország 2023 első negyedévében benyújtotta a cselekvési terv végrehajtásáról szóló ötödik jelentést. Montenegróban is jelentős előrelépés történt, és jelenleg folyik a kétoldalú megállapodás aktualizálásának megvitatása az Európai Bizottsággal. Általánosságban több erőfeszítésre van szükség a – többek között a börtönökben történő – radikalizálódás valamennyi formájának megelőzése, az erőszakos szélsőséges elkövetők börtönből való korai feltételes szabadon bocsátásának nyomon követése, valamint a terrorista és szélsőséges online tartalmak hatékony kezelése terén. Amint arról az Europol terrorizmusról és tendenciákról szóló 2023. évi jelentése beszámolt, továbbra is zajlik toborzás online felületeken és informális vallási épületekben, valamint büntetés-végrehajtási létesítményekben. Szerbiában és Albániában folyamatban van a nemzeti stratégiák és cselekvési tervek felülvizsgálata, amely Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban már is lezárult. Grúziában, Moldovában és Ukrajnában továbbra is alacsony a terrorfenyegetettség, és ezen országok terrorizmus elleni jogszabályai nagyjából összhangban vannak a nemzetközi normákkal. Stratégiai biztonsági kereteik fenyegetésként ismerik el a terrorizmust, és vannak különleges szolgálataik. Jól működik az európai ügynökségekkel a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott operatív együttműködés.
A terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályokhoz való igazodás és azok hatékony végrehajtása továbbra is felemás. Észak-Macedónia esetében előrelépés történt a jogalkotás, a stratégiák és a végrehajtás terén, míg Bosznia-Hercegovinában a jogszabályok parlamenti jóváhagyása még várat magára, és még nem sikerült eredményeket felmutatni a nyomozások, a büntetőeljárások és a jogerős bírósági ítéletek terén. A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ellenőrzése alatt álló Albánia az elmúlt hat hónapban a cselekvési terv valamennyi elemével foglalkozott. Az FATF 2023 júniusában úgy határozott, hogy helyszíni látogatást javasol, amelynek eredményeként 2023 októberében törölte Albániát a „szürke listáról”. Az FATF azonban továbbra is nyomon fogja követni, hogy az adójogszabályoknak való önkéntes megfelelésre vonatkozó albániai programok, ha vannak ilyenek (beleértve az esetleges büntetőjogi amnesztiát is), összhangban van-e az FATF elveivel és bevált gyakorlataival. Törökország jogi keretét össze kell hangolni az FATF cselekvési tervének elemeivel annak érdekében, hogy az ország lekerüljön az FATF „szürke listájáról”. Ukrajna, Moldova és Grúzia rendelkezik olyan jogszabályokkal, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a terrorizmusfinanszírozást, de néhány területet még össze kell hangolni a Moneyval ajánlásaival és a vonatkozó uniós jogszabályokkal.
A hat nyugat-balkáni partner egyre inkább tudatában van a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló szilárd keretrendszer fontosságának. Koszovó, Montenegró és Szerbia megfelelő jogszabályokat dolgozott ki ezen a területen, míg Bosznia-Hercegovinában ezek a jogszabályok csak részben léteznek.
A legtöbb nyugat-balkáni partner hazatelepítette a külföldi terrorista harcosokat és családtagjaikat Szíria észak-keleti részéből. Bosznia-Hercegovina kifejezte hajlandóságát arra, hogy hazatelepítsen minden külföldi terrorista harcost. Bár jogi rendelkezések vannak érvényben arra vonatkozóan, hogy az ilyen személyeket visszatérésük után büntetőeljárás alá kell vonni, a hatékony vádemelésekre csak felemás mértékben került sor a régió egészében. Bosznia-Hercegovina 7 külföldi terrorista harcos ellen indított büntetőeljárást, míg az őket kísérő 6 nőt próbára bocsátották. Albánia 9 olyan állampolgár ügyében folytat nyomozást, akik még mindig Északkelet-Szíriában tartózkodnak, és az eddig hazatelepített 37 nő és gyermek ellen nem emeltek vádat és nem indítottak büntetőeljárást. Montenegró büntetőeljárást indított egy olyan állampolgár ellen, aki visszatért az Ukrajna elleni 2014. évi orosz invázióból. Ezeket az ítéleteket enyhébb büntetések jellemzik, ami aggodalomra ad okot. Ami az Ukrajna elleni orosz háborúban való részvétel céljából történő távozásokat illeti, Albánia egy olyan állampolgárról számolt be, aki azért utazott el, hogy Ukrajnában harcoljon, de ezt leszámítva a többi nyugat-balkáni ország egyike sem számolt be arról, hogy állampolgárai az utóbbi időben külföldi harctérre utaztak volna. Nyílt forrásból származó információk szerint azonban többen távoztak a régióból Ukrajnába.
A különböző terrorista csoportok jelentette tartós fenyegetések miatt Törökország továbbra is prioritásként kezelte a PKK elleni küzdelmet és a Gülen-mozgalom felszámolását. A PKK továbbra is szerepel a terrorcselekményekben érintett személyek, csoportok és szervezetek uniós listáján. Törökország a Dáis elleni nemzetközi koalíció, a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma és az Európa Tanács terrorizmussal foglalkozó szakértői bizottsága tagjaként folytatta aktív terrorizmusellenes együttműködését a nemzetközi közösséggel. A Dáis elleni nemzetközi koalíció külföldi terrorista harcosokkal foglalkozó munkacsoportjának társelnökeként Törökország hozzáférést biztosított a légteréhez és létesítményeihez a koalíció iraki és szíriai terrorizmusellenes műveletei számára. Ugyanakkor a török hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az ország terrorizmus elleni törvénye és annak alkalmazása összhangban legyen a jogállamiság elvével, és tiszteletben tartsa az alapvető jogokat és szabadságokat. Törökországnak összhangba kell hoznia terrorizmus elleni jogszabályait az uniós normákkal, és meg kell felelnie a Velencei Bizottság véleményének a tömegpusztító fegyverek elterjedése finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényével kapcsolatban.
Hibrid fenyegetések
A hibrid fenyegetések, többek között a dezinformáció, a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a kibertámadások – különösen a kritikus infrastruktúrák ellen – továbbra is politikai és biztonsági kihívást jelentenek a bővítési országok számára. Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatti tavalyi meredek emelkedést követően ezek a fenyegetések továbbra is számottevő kockázatot jelentenek mind az EU, mind a bővítési országok számára. Válaszul arra, hogy Ukrajna és Moldova nemrég tagjelölt státuszt kapott, Grúzia pedig európai perspektívába került, különböző – különösen Oroszország által támogatott – szereplők folyamatosan megkérdőjelezik az EU hitelességét és aláássák a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat. Ezek a szereplők közvetlenül vagy megbízottakon keresztül továbbra is folytatták az információmanipulációt és a beavatkozást, gyakran összehangolták fellépésüket a különböző ágazatok szándékos megzavarásával és kihasználták a sebezhetőségeket.
Tavaly óta jelentősen nőtt a dezinformáció, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás. Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió alakulásával párhuzamosan a Kreml különböző narratívákat terjesztett a bővítési országokban, eltérő eredményekkel. Ezek különösen hatékonynak bizonyultak Szerbiában, ahol a helyi média egy része és néhány jelentős politikai erő oroszbarát narratívákat terjeszt, a nyugat-balkáni régió egészében is. A jelentős erőfeszítések ellenére az alacsony médiaműveltség, az intézményekbe vetett bizalom alacsony szintje, a független és a professzionális újságírás és a médiaszabadság korlátozottsága miatt továbbra is gyenge az e fenyegetésekkel szembeni reziliencia. Hasonlóképpen, miután az EU úgy döntött, hogy elismeri Ukrajna, Moldova és Grúzia európai perspektíváját, valamint hogy Moldovának és Ukrajnának tagjelölti státuszt ad, e három ország a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni kampányok új hullámának célpontjává vált, amelyek arra irányulnak, hogy hiteltelenítsék az EU-hoz való csatlakozásra irányuló törekvéseket, valamint a Nyugatot tegyék felelőssé a régió jelenlegi helyzetéért. Grúziában a dezinformáció egy konkrét területe azt próbálta sugallni, hogy a Nyugat „második frontot” kíván nyitni Oroszországgal szemben Grúziából. A hatóságoknak aktívabban fel kellene lépniük ezek leleplezése érdekében.
A kiberbiztonság és a kiberreziliencia továbbra is kulcsfontosságú prioritás valamennyi bővítési országban. Az év folyamán néhány ország kibertámadásokról számolt be, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a közigazgatásra és a közszolgáltatásokra. Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, Ukrajnában és Moldovában előrelépés történt az uniós kiberbiztonsági vívmányokkal való jogszabályi összehangolás terén. 2023 júniusában Brüsszelben magas szintű kiberbiztonsági konferenciára került sor „Úton a reziliens nyugat-balkáni kibertér felé” címmel. 2022 szeptemberében sor került az EU és Ukrajna közötti második kiberbiztonsági párbeszédre, személyes jelenléttel.
Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Moldovában, Montenegróban és Törökországban választásokat tartottak a jelentéstételi időszakban. Az elkövetkező időszakban Észak-Macedóniában, Ukrajnában, Moldovában és Grúziában kerül majd sor választásokra. További intézkedésekre van szükség a harmadik államok és nem állami szereplők beavatkozási kísérleteinek megelőzése és kezelése érdekében.
Ukrajna kivételével valamennyi országban intenzívebbé váltak a közvetlen külföldi tőkebefektetések is. A közvetlen külföldi tőkebefektetések ellenőrzésére szolgáló erőteljes keretek – a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló uniós rendelettel összhangban – még mindig hiányoznak a bővítési országok többségében, kivéve Moldovát, amely rendelkezik ilyen rendszerrel.
Migráció
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja az ukrán menekültek számának növekedéséhez vezetett, és különösen Moldova, de Montenegró, Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia is döntő szerepet játszottak befogadó országként.
Az irreguláris migráció továbbra is jelentős kihívásnak számít mind a Nyugat-Balkán, mind Törökország számára, különös tekintettel a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) szerint 2022-ben az EU külső határain a Nyugat-Balkánról érkező irreguláris határátlépések teljes száma mintegy 144 100 volt. Ez 134 %-os növekedést jelent 2021-hez képest (61 600). Az év elejétől 2023. július 31-ig azonban – 2022 azonos időszakához képest – csökkent a Nyugat-Balkánról az EU-ba irregulárisan érkezők teljes száma. 2023 első hét hónapjában mintegy 52 200 szabálytalan határátlépést észleltek a nyugat-balkáni útvonalon, ami 26 %-kal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. 2022-ben és 2023 első hét hónapjában a legtöbb érkező állampolgárságát tekintve Szíriából, Afganisztánból és Törökországból származott.
A Törökországból és Szerbiából légi úton érkező személyek nagy számát befolyásoló fő tényezők a következők: i. vízummentességi rendszerek; ii. a régión való áthaladáshoz szükséges rövid idő: a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint 2022-ben átlagosan 8 nap, amely 2021-ben még 53 nap volt; iii. a csempészhálózatok által a régión keresztül történő átkelésért ajánlott viszonylag alacsony árak; és iv. az EU-ba más útvonalakon (pl. a Földközi-tenger nyugati térségében) történő belépés jóval nehezebb.
Az Európai Bizottság szakpolitikai célkitűzése, hogy potenciális jövőbeli uniós tagállamokként támogassa a régióban migrációs nyomással szembesülő nyugat-balkáni országokat. A Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban ez a támogatás átfogóan a következőket célozza: a határigazgatás, a menekültügyi eljárás és a befogadási kapacitások javítása, a migránscsempészés elleni küzdelem, a visszafogadási együttműködés fokozása és a tartózkodásra nem jogosult irreguláris migránsok visszaküldése a származási országukba, a menekültügyi és védelmi rendszerek és befogadókapacitások javítása, valamint a vízumpolitika összehangolása. A Frontex szerint 2022-ben az uniós tagállamok 5 962 harmadik országbeli állampolgárt küldtek vissza a Nyugat-Balkánra, ami 22 %-kal több, mint 2021-ben. E visszaküldések fő célországa Albánia volt, amelyet Szerbia és Észak-Macedónia követett. Emellett az IOM szerint 2023. június 8-ig körülbelül 3 657 migráns és menekült tartózkodott a régió befogadó állomásain, és a becslések szerint 700 fő a befogadó létesítményeken kívül. Összehasonlításképpen a teljes befogadókapacitás körülbelül 12 172 férőhely volt. A Nyugat-Balkán részt vesz a csempészhálózatok elleni bűnüldözési és igazságügyi együttműködés támogatása, valamint a határigazgatási kapacitások növelése érdekében 2022 novemberében indított, embercsempészés elleni regionális operatív partnerségben.
2023 szeptemberéig 22 421 irreguláris migráns érkezett Törökországból az EU-ba (többek között Görögországba, Olaszországba és Bulgáriába), szemben a 2022 azonos időszakában érkezett 22 821 fővel. A Görögországba érkezők száma 123 %-kal nőtt, míg a tengeri útvonalon Olaszországba tartók száma jelentősen (55 %-kal) csökkent. A zöld vonalon keresztül Ciprusba érkezők száma jelentősen, 42 %-kal csökkent.
A 2016. évi EU–Törökország nyilatkozat a migrációval kapcsolatos együttműködés kulcsfontosságú kerete maradt, és a végrehajtásával kapcsolatos folyamatos kihívások ellenére továbbra is eredményeket hozott. Törökország továbbra is kulcsszerepet játszott a migráció kezelésében a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon. Törökország fenntartotta a 3,6 millió szíriai és más országból érkező menekült befogadása kapcsán tett hatalmas erőfeszítéseit, és az EU továbbra is jelentős támogatást nyújtott ehhez. A törökországi menekülteket támogató uniós eszköz 6 milliárd EUR-t mozgósított, amelyből 2023 szeptemberéig 5,1 milliárd EUR-t folyósítottak. A 2020. évi 535 millió EUR összegű áthidaló finanszírozást követően a Bizottság folytatta a Tanács által kért 3 milliárd EUR összegű csomag végrehajtását.
A vízumliberalizáció továbbra is hatékony eszköze az emberek közötti kapcsolatok elősegítésének, valamint a Nyugat-Balkánon, Ukrajnában, Moldovában és Grúziában a jogérvényesülés, a biztonság és az alapvető szabadságok területén zajló reformok támogatásának. Amint azt a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében készült 2023. évi jelentés is megerősíti, Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Montenegrónak, Észak-Macedóniának, Szerbiának, Grúziának, Moldovának és Ukrajnának gondoskodnia kell a vízumpolitikának a vízumköteles harmadik országok uniós jegyzékeivel való további összehangolásáról, különös tekintettel azon harmadik országokra, amelyek irreguláris migrációs vagy biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára. A vízumpolitika EU-val való összehangolása alapvető fontosságú marad az e partnerek és az EU viszonylatában fennálló vízummentességi rendszerek megfelelő működése szempontjából. Törökország a jelentéstételi időszakban nem tett előrelépést a vízumliberalizációs ütemterv még függőben lévő követelményeinek teljesítése terén.
A közigazgatás reformja
A közigazgatás és a szabályozási keretrendszer színvonala döntő fontosságú az EU hosszú távú versenyképessége szempontjából. Az Európai Bizottság évek óta rendszeres iránymutatást és támogatást nyújtott az EU-tagságot célul kitűző országoknak ahhoz, hogy milyen módon alakítható ki stabil és jól teljesítő közigazgatás a helyes szakpolitikai döntéshozatal, a közszolgálat irányítása, a hatékony államszervezés, az egyértelmű módon meghatározott elszámoltathatóság, a zökkenőmentes és polgárorientált szolgáltatásnyújtás, valamint a hatékony és eredményes államháztartási gazdálkodás elvei mentén. Bár a bővítési országok aktívan részt vesznek a támogatások hasznosításában, a legtöbbjük továbbra sem rendelkezik a szükséges politikai elkötelezettséggel és vezetéssel ahhoz, hogy véghez tudja vinni azokat az érzékenyebb reformokat, amelyek megváltoztatnák a túlnyomórészt klientizmusra épülő kultúrát, valamint stabilabb és jobban szakmaiságra épülő struktúrákat és rendszereket építenének ki. Jelenleg a legtöbb reform inkább kozmetikai, mint érdemi jellegű. Ha az országok nem kezdik meg az uralkodó közigazgatási kultúra megváltoztatását, közigazgatási szerveik továbbra is nehezen tudják majd magukhoz vonzani és megtartani a tehetségeket a hosszú távú prosperitás és társadalmi jólét megteremtéséhez szükséges szakpolitikák, szolgáltatások és beruházások összehangolása és megvalósítása érdekében.
Általánosan elmondható, hogy a bővítési országok közigazgatásuk színvonalát tekintve a legjobb esetben is mérsékelten felkészültek. A jelentéstételi időszakban a reformok előrehaladása összességében nagyon korlátozott volt. A korábbi év(ek)ben tett ajánlások többsége továbbra is érvényes. A tipikus minta az, hogy a professzionális közigazgatás formális jogi és intézményi alapja legalább részben rendelkezésre áll, de azt nem alkalmazzák szisztematikusan. A legtöbb ország rendelkezik közigazgatási reformstratégiával (kivéve Törökországot) vagy éppen aktualizálja azokat. E reformstratégiák végrehajtása azonban felemás, és gyakran nem eredményez fenntartható reformokat, illetve nem gyakorol tartós hatást a közigazgatás minőségének javítására.
Ukrajna esetében vannak előrelépések, de továbbra is számos kihívás áll fenn, a háborús körülmények miatt is. A közigazgatási reform és a kapcsolódó cselekvési tervek elfogadását követően Grúzia és Moldova némi haladást ért el közigazgatásának megerősítése terén.
A közigazgatási reformok alapja továbbra is a megfelelő szakpolitikai koordináció és fejlesztés. A bővítési országoknak szisztematikusan adatokat és bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a szakpolitikák és a jogszabályok alakításához, inkluzív konzultációs módszerekkel kell kidolgozniuk a jogszabályokat és szakpolitikákat, és értékelniük kell azok potenciális hatását. A szakpolitikai menetrend megfelelő tervezése és a kapcsolódó eljárások jogszerűsége bizalmat, rezilienciát és kiszámíthatóbb szabályozási környezetet teremtene a polgárok és a vállalkozások számára.
Az emberi erőforrások és a közszolgálat irányítása terén a legtöbb országnak még mindig nehézséget okoz egy átlátható, koherens és méltányos bérrendszer, valamint az érdemeken alapuló munkaerő-felvételi, előléptetési és elbocsátási rendszer kidolgozása és szisztematikus végrehajtása. Ezekre a reformokra a motivált és képzett munkaerő közigazgatásba vonzása és megtartása, valamint a professzionális és jól teljesítő közszolgálat létrehozása érdekében van szükség. Az ilyen reformok irányítása azonban általában nagyon érzékeny kérdés. Az előrelépés megvalósításához elengedhetetlen az érdekelt felek különböző érdekeinek és aggályainak megértése, valamint a széles körű támogatás elérése.
A hatékony államszervezést és elszámoltathatóságot továbbra is akadályozza, hogy az állami struktúrák észszerűsítése, valamint a minisztériumok és alárendelt szerveik közötti egyértelmű elszámoltathatósági határvonalak kialakítása terén nem történt előrehaladás (Bosznia-Hercegovinában, Albániában, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Szerbiában és Moldovában). A közigazgatási bíróságok kapacitása és határozataik minősége nem elegendő az egyének közigazgatási igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosításához (Szerbiában, Észak-Macedóniában, Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Moldovában). A felügyeleti szervek minősége változó, és az ajánlásaikat nem követik nyomon szisztematikusan, ami korlátozza a fékek és ellensúlyok hatékonyságát és a rendszerszintű javulás lehetőségeit. A többszintű kormányzás javításához jobb együttműködésre és koordinációra van szükség a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között, hogy minden szinten biztosított legyen a szolgáltatás színvonala, és az adminisztratív feladatokat hozzáigazítsák az erőforrásokhoz és a kapacitásokhoz. Mivel egyaránt fontos megfelelő egyensúlyt biztosítani a központi, regionális és helyi önkormányzatok között, valamint következetesen alkalmazni a szabályokat, eljárásokat és normákat, minden országban több erőfeszítésre van szükség.
A digitális közigazgatási szolgáltatások nyújtása továbbra is a közigazgatási reformprogram leginkább előrehaladott területe, különösen Albániában, Szerbiában és Ukrajnában. A többi országnak még fel kell zárkózniuk hozzájuk, ugyanakkor minden országnak folyamatosan gondoskodnia kell arról, hogy a közszolgáltatások ugyanúgy hozzáférhetők legyenek a megfelelő digitális eszközökkel vagy készségekkel nem rendelkezők számára. Van még tere a közigazgatási eljárások további egyszerűsítésének, valamint a polgárokra és a vállalkozásokra nehezedő szabályozási terhek csökkentésének is.
Az államháztartási gazdálkodási rendszer hatékonyságának és integritásának hiánya aláássa a bizalmat, és a legtöbb bővítési országban hatással van mind az állami bevételek termelésére, mind a kiadások kezelésére. A költségvetési átláthatóság és a közkiadások hatékonysága kritikus kérdés, különösen a növekvő költségvetési megszorítások idején. A közbeszerzési rendszerekben még mindig túl sok a kiskapu ahhoz, hogy biztosítsák az adófizetők pénzének hatékony elosztását. A vezetői elszámoltathatóság, valamint a belső és külső ellenőrzések kultúrája biztosítaná az ország pénzügyi fenntarthatóságát, de ez még nem vált normává. Az eszköz- és beruházáskezelés színvonalát sokkal nagyobb mértékben kell javítani annak érdekében, hogy a bővítési országok meg tudják szüntetni az uniós tagállamokhoz képest fennálló infrastrukturális szakadékot, és ki tudják használni a jövőbeli uniós tagság előnyeit, beleértve a beruházások finanszírozását is.
Civil társadalom
A szabad és szerepvállalásra képes civil társadalom minden demokratikus rendszer kulcsfontosságú eleme. A bővítési országokban aktív és élénk civil társadalom működik, amely nyomon követi a kormányzati intézkedéseket, és hozzájárul a politikai döntéshozatalhoz. A civil társadalmi szervezetek továbbra is nyújtanak szolgáltatásokat, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek nyújtott segítségre, és részt vesznek az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra adott humanitárius válaszintézkedésekben.
Az egyesülés és gyülekezés szabadságát jogi keretek rögzítik, és az emberek általában véve gyakorolják ezeket. A nemzetközi normák teljes körű alkalmazásához azonban még reformokra van szükség, és a végrehajtásnak sokkal következetesebbnek kell lennie. A civil társadalomra folyamatos nyomás nehezedik, és a szabad működéshez szükséges tere tovább szűkült az emberijog-védők és a civil társadalom tevékenységeinek korlátozása következtében. Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában riasztó mértékben növekszik a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek – többek között köztisztviselők általi – alkalmazása, és más országokban, például Albániában is megfigyelhető. Hasonlóképpen alapvető fontosságú, hogy a biztonsági intézkedésekkel ne lehessen visszaélni, lásd például a törökországi terrorizmusellenes jogszabályokat, amelyeket eszközként használnak fel a politikai ellenfelek vagy bírálók ellen, vagy pedig az információkhoz való szabad hozzáférést Montenegróban, valamint a pénzmosás megelőzésére szolgáló, még mindig nem visszavont túlzó koszovói ellenőrzési és jelentéstételi szabályokat. A legaggasztóbb fejlemények azonban a „külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályok”-hoz kapcsolódnak, amelyek a civil társadalmi szervezetek megbélyegzését és elnyomását eredményezik. Ezeket a bosznia-hercegovinai Boszniai Szerb Köztársaság entitásban és Grúziában terjesztették elő (de a nemzetközi és helyi nyomás miatt Grúziában később visszavonták).
Jelentős előrelépésre van szükség – például Grúziában, Szerbiában, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban – a közfinanszírozás rendelkezésre állásának és átláthatóságának javítása érdekében, amelyet objektív kritériumok alapján kell szétosztani. Míg Moldovában javult a filantrópiára és az adományokra vonatkozó jogi keret, Albániában és Montenegróban még mindig nem fogadták el az önkéntességre vonatkozó jogszabályokat. Javítani kell a civil társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásait, többek között Albániában, Észak-Macedóniában és Montenegróban.
Annak ellenére, hogy Albániában, Koszovóban, Észak-Macedóniában vagy Ukrajnában léteznek a civil társadalom számára kedvező környezet megerősítésére vagy a civil társadalommal folytatott kormányzati együttműködésre irányuló politikák, végrehajtásuk nem elégséges, és gyakran az adományozói finanszírozástól függ. A legtöbb ország elismeri a civil társadalom értékes hozzájárulását a politikai döntéshozatalhoz. Létezik a nyilvános konzultáció mechanizmusa is, de alkalmazásának módját javítani kell. Továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a civil társadalom és a kormány közötti együttműködés intézményesített mechanizmusaiban. Alapvető fontosságú, hogy a kormányok biztosítsák a civil társadalmi szervezetek politikai döntéshozatalban való érdemi és inkluzív részvételének feltételeit.
Gazdaság
Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni teljes körű invázióját követően a 10 bővítési gazdaság jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesült. Ukrajnában a GDP 2022-ben 29,1 %-kal csökkent, mivel Oroszország agressziós háborúja az egész országot súlyosan érintette, jelentős nyomást gyakorolva a makrogazdasági stabilitásra. A nyugat-balkáni régió GDP-növekedése 2022-ben 3,2 %-ra lassult a 2021. évi 7,7 %-ról, mely utóbbi a Covid19 okozta recesszióból való kilábalás lendületének volt betudható. A lassulás súlyossága azonban gazdaságonként eltérő volt: a reál-GDP növekedése Montenegróban 6,1 %-ra, Törökországban 5,6 %-ra, Albániában 4,8 %-ra, Bosznia-Hercegovinában 4 %-ra, Koszovóban 3,5 %-ra, Szerbiában 2,3 %-ra, Észak-Macedóniában pedig 2,1 %-ra esett vissza. Moldovában a GDP meredeken, 5,9 %-kal csökkent, míg Grúziában tovább nőtt, kétszámjegyű (10,1 %-os) sebességgel. A gazdasági növekedés terén az országok közötti különbségeket főként Oroszország Ukrajna elleni háborújának közvetlen és közvetett következményei okozták, ideértve a háború által a kereskedelmi kapcsolatokra, az energiára, az élelmiszerárakra és a migrációra gyakorolt hatásokat is. A 10 gazdaság kilátásait változatlanul nagy fokú bizonytalanság övezi a háború által a növekedésre, a foglalkoztatásra és a társadalmi kohézióra gyakorolt további hatásokkal kapcsolatban.
2022-ben az országok költségvetési intézkedéseket fogadtak el a háború, valamint az emelkedő energia- és élelmiszerárak gazdasági hatásának enyhítése érdekében. Mivel az energiaárak a tetőzésük óta jelentősen csökkentek, a vonatkozó intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni, ugyanakkor biztosítani kell a költségvetési konszolidáció fenntartását és azt, hogy a szociális védelem azokat célozza, akiknek szükségük van rá. Jelentős gyorsulást követően a 2022 őszén tetőzött infláció lassulni kezdett a Nyugat-Balkánon, Moldovában és Grúziában. Törökországban az infláció 2023 első felében is lassult, miután a globális árnyomások és az unortodox monetáris politika a líra jelentős leértékelődését idézte elő, és az inflációt az elmúlt két évtizedben tapasztalt legmagasabb szintre emelte (2022 októberében több mint 85 %-ra). Ukrajnában az ellátási láncok zavarai, a magasabb termelési költségek és a Nemzeti Bank által a háború finanszírozása érdekében végzett pénznyomtatás az infláció erőteljes emelkedéséhez vezetett, és 2022 végén 26,6 %-os csúcsot ért el, mielőtt enyhülni kezdett.
A nyugat-balkáni és törökországi munkaerőpiacokat továbbra is általában alacsony aktivitás (különösen a nők és a fiatalok körében), magas munkanélküliség, valamint a képzett munkaerő elvándorlása jellemzi. A készségek terén továbbra is strukturális eltérések tapasztalhatók a kereslet és a kínálat között, ami a humán tőkébe történő beruházások elégtelenségéből és az oktatási rendszerek gyengeségéből ered. Ehhez aktívabb munkaerőpiaci intézkedésekre, megerősített kétoldalú és háromoldalú szociális párbeszédre, valamint a továbbképzésbe és átképzésbe történő beruházásokra van szükség. Ezzel összefüggésben a nyugat-balkáni partnerek 2021-ben kötelezettséget vállaltak arra, hogy az uniós modellnek megfelelően ifjúsági garanciarendszereket hoznak létre. 2023 közepére a legtöbbjük minisztériumközi szakértői csoportokat hozott létre a végrehajtási tervek kidolgozására. Három partner már elfogadta terveit, néhányuk pedig 2023-ban már megkezdte a rendszer tesztelését. Moldova és Grúzia munkaerőpiaca 2022-ben viszonylag jól teljesített és előnyére fordította az Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az oroszországi mozgósítás elől menekülő, képzett személyek érkezését, bár továbbra is fennállnak strukturális hiányosságok. Az informális foglalkoztatás magas szintje azonban továbbra is alapvető probléma valamennyi partnerországban. Ukrajnában a menekültáramlás és a belső menekülés, valamint a hatalmas tőkepusztulás drámaian érintette a munkaerőpiacot, amelyet már korábban is viszonylag alacsony aktivitási ráta és a képzett munkaerő elvándorlása jellemzett. A háború végét követően hatalmas erőfeszítésekre lesz szükség a működőképes munkaerőpiac újjáépítéséhez és a szakemberhiány kezeléséhez. E tekintetben döntő fontosságú lesz a szociális párbeszéd megerősítése, beleértve a szociális partnerek kapacitásépítését is.
Egyre fontosabb, hogy mind a 10 bővítési gazdaság felgyorsítsa a strukturális reformokat annak érdekében, hogy középtávon lehetővé váljon a fenntartható helyreállítás, és előrelépés történjen az uniós tagsághoz szükséges két gazdasági kritériumnak – vagyis a működő piacgazdaság biztosításának, valamint az Európai Unión belül érvényesülő versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózás képessége bizonyításának – a teljesítése felé.
Ami a működő piacgazdaságokat illeti, jelenleg egyik nyugat-balkáni ország sem tekinthető teljesen működőképes piacgazdasággal rendelkező országnak, és a megfelelés szintje az egyes országokban elért haladás ellenére is vegyes. Jóllehet Bosznia-Hercegovina továbbra is a felkészülés korai szakaszában van, és az elmúlt évben nem történt előrelépés, a többi partner jórészt némi vagy jó haladást ért el a működő piacgazdaságok kiépítése terén, és mérsékelt vagy jó felkészültségi szinten áll. Törökország piacgazdasága jól előrehaladott állapotban van, de továbbra is komoly aggályok vannak a működésével kapcsolatban, mivel visszaesés tapasztalható az olyan kulcsfontosságú elemek tekintetében, mint a monetáris politika irányítása, valamint az intézményi és szabályozási környezet. A választások óta lépéseket tettek ezen aggályok némelyikének kezelésére. Moldova és Ukrajna a felkészülés korai szakaszában/bizonyos szintjén van, míg Grúzia mérsékelten felkészült. Ami a versenykényszerrel és a piaci erőkkel való megbirkózás képességét illeti, csak Törökország rendelkezik megfelelő felkészültségi szinttel. Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia mérsékelten felkészült, Albánia és Grúzia bizonyos felkészültségi szintet ért el, Bosznia-Hercegovina és Moldova korai szakaszban van/bizonyos szinten van, Koszovó és Ukrajna pedig korai szakaszban van.
A közösen elfogadott szakpolitikai iránymutatás végrehajtásának szintje a Nyugat-Balkánon és Törökországban is tovább romlott: a 2020. évi 50,8 %-ról 2021-ben 42,9 %-ra, 2022-ben pedig 40,8 %-ra csökkent. A szakpolitikai iránymutatás végrehajtása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az országok jobban összehangolják gazdaságaikat az EU gazdaságával, és felkészüljenek az Európai Unió gazdaság- és szociálpolitikai koordinációs és felügyeleti keretrendszerében való jövőbeli részvételükre. Fokozni kell a költségvetési fenntarthatóságot, elő kell mozdítani a humán tőke fejlesztését, és rezilienciát kell kialakítani a jövőbeli sokkhatásokkal szemben. A beruházások vonzása és a gazdasági növekedés fellendítése érdekében folytatni kell a digitális és a zöld átállás előmozdítására, az üzleti környezet javítására és a regionális gazdasági integráció uniós normákon alapuló elmélyítésére irányuló erőfeszítéseket.
2. melléklet A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtása
A Nyugat-Balkánra vonatkozó, 2020. október 6-án elfogadott gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtása jól halad. A terv célja a szorosabb integráció, valamint a régió és az EU közötti társadalmi-gazdasági szakadék áthidalása, a zöld és a digitális átállás támogatása, továbbá a Nyugat-Balkán közelítése az EU egységes piacához. A terv végrehajtása egy 9 milliárd EUR összegű uniós vissza nem térítendő támogatásból és a várhatóan akár 20 milliárd EUR összegű beruházás mozgósítását lehetővé tevő Nyugat-balkáni Garanciaeszközből álló csomagon keresztül valósul meg.
E beruházásoknak a régió gazdaságára gyakorolt hatását várhatóan felerősítik a közös regionális piac és a gazdasági reformprogramok végrehajtása terén elért kézzelfogható eredmények, valamint a jogállamiság, az államháztartási gazdálkodás és a közigazgatási reform terén elért folyamatos előrehaladás.
Az EU eddig 4,29 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá vagy kötött le, és várhatóan több mint 10,76 milliárd EUR összegű beruházást mozgósít más forrásokból. Ez magában foglalja a nyugat-balkáni beruházási kereten (WBIF) belül 54 kiemelt projekt finanszírozását, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) és a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási eszköz (IPARD) keretében a mezőgazdasági intézkedéseket támogató kétoldalú és több országra kiterjedő fellépések finanszírozását. Az EU emellett jóváhagyta 21 garancia feltöltését az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA+) keretében, ami jelentős beruházásokat fog mozgósítani bankokon és nemzetközi pénzügyi szervezeteken keresztül.
A közlekedési összeköttetésekbe való beruházás a transzeurópai közlekedési hálózatok prioritásaival összhangban a közúti, vasúti és vízi közlekedéshez szükséges infrastruktúra fejlesztésére összpontosít. Ezenfelül a meglévő infrastruktúra korszerűsítésére és környezetbarátabbá tételére is hangsúlyt helyez annak érdekében, hogy a zöld menetrenddel összhangban hozzájáruljon az intelligens mobilitási megoldásokhoz.
A WBIF keretében a gazdaságélénkítési és beruházási terv részeként jóváhagyott legfontosabb kiemelt projektek középpontjában a következők állnak: i. az X. folyosón a Szerbia–Bulgária vasút; ii. a Koszovót és Szerbiát összekötő „békesztráda”; iii. az Vc. folyosón a Bosznia-Hercegovinában az országot az Adriai-tengerrel, Magyarországgal és Horvátországgal összekötő autópálya; iv. a „kéksztráda” Albániában; v. a VIII. folyosón az autópálya Észak-Macedóniában; valamint vi. egyéb autópálya- és vasúti rendszerösszekötők és elkerülő utak a régióban.
Ezek a projektek kiegészítik a korábbi években elfogadott konnektivitási beruházásokat, amelyek közül több az elmúlt hónapokban lezárult. Ezek közé tartozik az Vc. folyosón a tarcini autópálya és az Ivan-alagút Bosznia-Hercegovinában, valamint a IV. folyosón a Bar–Vrbnica vasúti szakasz Montenegróban.
A Közlekedési Közösségről szóló szerződés állandó titkárságával együttműködve a régió öt ágazati cselekvési terv (vasút, közút, közúti közlekedésbiztonság, a közlekedés megkönnyítése, valamint vízi közlekedés és multimodalitás), továbbá a Nyugat-Balkánra vonatkozó fenntartható és intelligens mobilitási stratégia végrehajtása révén folytatja a reformintézkedések kidolgozását. A hat partner által jóváhagyott ötéves gördülő munkaterv kiegészítő tervezési eszközként szolgál azon reformok és infrastruktúrák számára, amelyeket a régiónak az elkövetkező években prioritásként kell kezelnie.
E cselekvési tervek végrehajtását és a meglévő infrastruktúra korszerűsítését a WBIF operatív testülete által 2023 júniusában elfogadott 80 millió EUR összegű biztonságos és fenntartható közlekedési program támogatja, amely a dekarbonizáció és a digitalizáció révén megvalósuló intelligens és fenntartható mobilitási megoldásokat finanszíroz.
Azt követően, hogy a Covid19-világjárvány alatt sikeresen bevezették a „zöld sávokat” a régióban, a közlekedést megkönnyítő intézkedések részeként jelenleg hasonló zöld és (a tengeri átkelőhelyeken) kék sávokat hoznak létre a Nyugat-Balkán és az uniós országok között. Ezek tesztelése jelenleg folyik Görögországgal, Olaszországgal és Horvátországgal közösen, a szerb–magyar határon kialakítandó sávokról pedig megkezdődtek a tárgyalások.
Végezetül a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat részeként létrejött egy nyugat-balkáni folyosó, amely bekerült az átfogó hálózatba és részben a törzshálózatba is. Ez bizonyítja, hogy az EU elkötelezett a régióban megvalósuló konnektivitás mellett, amelyet az uniós közlekedési hálózat szerves részének tekint.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében a fenntartható közlekedéshez nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében eddig 1,74 milliárd EUR-t hagytak jóvá a WBIF keretében és kötöttek le a kétoldalú és több országra kiterjedő IPA-programokon belül. Ez várhatóan további 5,7 milliárd EUR-t mozgósít más forrásokból.
A tiszta energiára való átállással és konnektivitással kapcsolatos három kiemelt projekt a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokra, az energiahatékonyságra irányuló épületkorszerűsítési programra, valamint a szénről való átállás megkönnyítésére összpontosít. Az energiabiztonság és az ellátás diverzifikálása szintén támogatásban részesül.
2022 októberében a Bizottság 1 milliárd EUR összegű energetikai támogatási csomagot jelentett be a régió számára. Az összeg egyik fele a kiszolgáltatott társadalmi csoportok és vállalkozások támogatására, másik fele pedig az energetikai átmenetnek különösen az energiahatékonyság-javító intézkedésekbe, az ellátás diverzifikálásába és a megújulóenergia-termelésbe való beruházások révén történő felgyorsítására irányul. A közvetlen támogatás nagy részét 2023 elején folyósították, a beruházások rangsorolására és elfogadására pedig 2023 folyamán kerül sor.
A WBIF operatív testülete a gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében eddig 18 beruházási projektet fogadott el, amelyek nap-/fotovoltaikus erőművek (pl. Albániában, Koszovóban és Észak-Macedóniában) és szélerőműparkok (pl. Szerbiában) építésére, vízerőművek rehabilitációjára (pl. Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Szerbiában), villamosenergia-átviteli hálózat (pl. a transzbalkáni villamosenergia-folyosó) építésére és az energiahatékonyságra összpontosítanak. Az energiaforrások diverzifikációjának javítása érdekében az EU emellett gázrendszer-összekötőkre irányuló beruházásokat támogat és garanciát biztosít ezekhez.
A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdítása, valamint a köz- és magánépületek mielőbbi eredményes korszerűsítésének támogatása érdekében a Bizottság egy 2022 decemberében aláírt hozzájárulási megállapodás révén 100 millió EUR-val töltötte fel a regionális energiahatékonysági programot. A WBIF operatív testülete 2022 áprilisában kedvező véleményt adott az elsősorban az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektekre irányuló célzott garanciaeszköz 45 millió EUR összegű finanszírozásáról, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások.
2022 decemberében a nyugat-balkáni partnerek az Energiaközösségről szóló szerződés keretében megvalósítandó, 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat fogadtak el. Ennek alapján jelenleg folyik nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik kidolgozása, amelyek meghatározzák az e célok eléréséhez szükséges lépéseket. A Bizottság és az Energiaközösség emellett a regionális kibocsátáskereskedelmi rendszer kidolgozásában is együttműködik a nyugat-balkáni partnerekkel a csatlakozási folyamatuk részeként.
A szénről való átállás jelentős társadalmi-gazdasági kihívást jelent majd a régióban, mivel a terület nagy része nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. A Bizottság ezért támogatja a Nyugat-Balkánon és Ukrajnában a szénorientált régiók átalakításával foglalkozó együttműködési platformot egy hasonló uniós kezdeményezés mintájára. Az uniós régiókkal már számos kétoldalú eszmecserére került sor, és továbbiakat is terveznek.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében a tiszta energiákhoz nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében eddig 617 millió EUR-t fogadtak el a WBIF keretében és kötöttek le a kétoldalú és több országra kiterjedő IPA-programokon belül. Ez várhatóan további 1,3 milliárd EUR-t mozgósít majd más forrásokból.
A WBIF operatív testülete ezenfelül kedvező véleményt adott hat olyan nyílt hozzáférésű garancia feltöltéséről, amelyek várhatóan jelentős beruházásokat generálnak az energetikai infrastruktúrába, az energiahatékonyságba és az átállásba. A szerződésekről jelenleg folynak a tárgyalások.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv közlekedéssel és energiával kapcsolatos prioritásai kiegészítik a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén tett erőfeszítéseket. Ezek együttesen hozzájárulnak a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend végrehajtásához, amelyet a gazdaságélénkítési és beruházási tervvel együtt fogadtak el, és a nyugat-balkáni vezetők a 2020. novemberi szófiai nyilatkozatban hagytak jóvá. Az ötpilléres menetrend a régió szabályozási reformjaira és beruházásaira támaszkodik annak érdekében, hogy összhangba hozza a régiót az európai zöld megállapodás céljaival, különösen az energetikai átmenet, a környezetszennyezés megelőzése, a körforgásos gazdaság, a biológiai sokféleség védelme és a fenntartható élelmiszer-termelés területén. A menetrend végrehajtását a gazdaságélénkítési és beruházási tervnek a fenntartható közlekedéssel, az energetikai átmenettel, valamint a hulladék- és szennyvízkezeléssel kapcsolatos kiemelt projektjei segítik.
A régió a menetrendre vonatkozóan részletes cselekvési tervet hajt végre, amelyet a vezetők a 2021. októberi brdói csúcstalálkozón hagytak jóvá. Bár a Regionális Együttműködési Tanács továbbra is kulcsszerepet játszik a zöld menetrend szerinti regionális kezdeményezések koordinálásában, a Bizottság az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökséggel közösen végrehajtott egy 11 millió EUR összegű „EU4Green” elnevezésű programot, hogy segítse az egyes partnereket saját stratégiáik és reformjaik kidolgozásában.
A korábban említett energetikai és közlekedési projektek mellett az EU által támogatott, a zöld menetrend céljait szolgáló beruházások a hulladékgazdálkodásra és a szennyvízkezelésre, a körforgásos gazdaságra, a környezetvédelemre és a fenntartható mezőgazdaságra összpontosítanak. A 7. kiemelt kezdeményezés keretében a WBIF operatív testülete és a Bizottság eddig hét víz- és szennyvízkezelési beruházási projekt finanszírozását hagyta jóvá mind a hat partnerországban (többek között a fővárosokban: Podgoricában, Szkopjében, Belgrádban és Szarajevóban), valamint három hulladékgazdálkodást támogató program finanszírozását (Albániában, Észak-Macedóniában és Szerbiában). A biológiai sokféleségre és az egyes területek (pl. a Preszpa-tó) környezetvédelmére vonatkozó kétoldalú programok is folyamatban vannak. Létezik továbbá egy regionális program, amely a városi szennyezés elleni küzdelmet szolgálja a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének támogatása révén. A szövetség segíti a városokat az e területre vonatkozó tervek kidolgozásában és kísérleti projektek végrehajtásában.
Az agrár-élelmiszeripari zöld átállást nagyrészt az IPARD-on keresztül hajtják végre. A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében eddig 152 millió EUR-t különítettek el a fenntartható élelmiszer-termelés korszerűsítésének támogatására.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében eddig 633 millió EUR-t fogadtak el a WBIF keretében és kötöttek le a kétoldalú és több országra kiterjedő IPA- és IPARD-programokon belül. Ez várhatóan további 685 millió EUR-t mozgósít majd más forrásokból.
A WBIF operatív testülete ezenfelül kedvező véleményt adott a zöld átálláshoz kapcsolódó négy olyan nyílt hozzáférésű garancia feltöltéséről, amelyek a városok fenntartható átállására, a szénelnyelőkre és a zöldkötvényekre irányulnak. A szerződések előkészítése folyamatban van azzal a céllal, hogy 2023-ban aláírják azokat.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv továbbá technikai segítségnyújtás és beruházások révén támogatja a régiót a digitális transzformációban. Ennek középpontjában a digitális szolgáltatási piac fejlődését elősegítő szabályozási reform, valamint az innovatív digitális megoldásokba és a digitális infrastruktúrába történő beruházások előmozdítása áll. A WBIF keretében eddig két projektet hagytak jóvá, az egyik szerbiai széles sávú rendszerekkel, a másik pedig albániai IKT-laboratóriumokkal kapcsolatos.
Ami a jogi keret reformját illeti, a Bizottság évente szabályozási párbeszédet folytat a régióval a digitális politikáról, és támogatja a rendszeresen megrendezett magas szintű nyugat-balkáni digitális csúcstalálkozókat. A párbeszéd keretében 2023. június 30-án tartott találkozó alkalmával Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia a Digitális Európa programhoz (DIGITAL) való társulási megállapodást írt alá. A DIGITAL-ban való részvétel lehetővé teszi az országok számára, hogy részt vegyenek az európai digitális innovációs központok hálózatában, amely támogatja a vállalatokat és a közszférát a zöld és a digitális átállásban. A hat ország 2022-ben csatlakozott az internet jövőjéről szóló nyilatkozathoz, amely felvázolja a megbízható internet jövőképét és elveit. A régió teljes mértékben részt vesz az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének munkájában is.
A Bizottság a Regionális Együttműködési Tanáccsal együtt fontos szerepet játszott a regionális barangolási megállapodás létrejöttében, amely 2021. július 1-jén bevezette a régióban a belföldi díjszabás szerinti barangolás rendszerét. Az adatátviteli barangolási díjaknak a vezető uniós és nyugat-balkáni szolgáltatók általi első önkéntes csökkentése 2023. október 1-jén lépett hatályba. A szolgáltatók arról is megállapodtak, hogy az elkövetkező években ezeket a díjakat fokozatosan csökkentik annak érdekében, hogy az árakat 2028-ig a belföldi díjszabás szerinti díjszabáshoz közelítsék.
Ezzel párhuzamosan az EU ösztönzi az új digitális megoldások kifejlesztését a nyugat-balkáni partnerek gazdaságainak különböző területein, ideértve a közlekedést, az energiaügyet, a logisztikát, a kormányzatot és a kereskedelmet. Az ilyen megoldásokat előmozdító jelentős kezdeményezés az évente megrendezésre kerülő Balkathon, amely innovatív digitális átállási projekteket díjaz.
Az „EU4Digital” elnevezésű regionális program előkészítés alatt áll. Költségvetése 15 millió EUR, és a tervek szerint 3 év alatt kerül végrehajtásra. A program célja, hogy kiegészítse a Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend célkitűzéseire épülő közös regionális piac – regionális digitális térség folyamatban lévő munkáját.
A kiberbiztonság továbbra is a gazdaságélénkítési és beruházási terv fontos eleme. Lezárult a régió kiberbiztonsági igényeinek felmérése, és a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) eszközén keresztül számos technikai segítségnyújtási eseményre kerül sor, amelyek javítják a kiberbiztonsági eseményekre való felkészültséget.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében a digitális átálláshoz nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében eddig több mint 50 millió EUR-t fogadtak el a WBIF keretében és kötöttek le a kétoldalú és több országra kiterjedő IPA-programokon belül. Ez várhatóan további 240 millió EUR-t mozgósít majd más forrásokból.
A WBIF operatív testülete jóváhagyta egy nyílt hozzáférésű garancia feltöltését ezen a területen, a digitális átalakulással foglalkozó platform tekintetében.
A magánszektor támogatása a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára biztosított, a kkv-k beindítását, innovációját és versenyképességét segítő garanciaeszközökön keresztüli célzott finanszírozásra összpontosít. Hasonló támogatásban részesülnek a vidéki agrárvállalkozások is az IPARD-on keresztül.
Megfelelő feltételeket kell teremteni a magánszektor fejlődéséhez és növekedéséhez, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) számára. Ez áll a nyugat-balkáni partnerekkel évente a gazdasági reformprogramok keretében folytatott gazdaságpolitikai párbeszéd középpontjában és az abból eredő gazdaságpolitikai ajánlásokban, amelyek összhangban vannak a gazdaságélénkítési és beruházási terv prioritásaival.
A magánszektornak nyújtott – különösen az innováció előmozdítására, valamint a zöld és digitális kettős átállás megerősítésére irányuló – támogatás jelenleg a következő hat célzott magánszektorbeli vegyesfinanszírozási programon keresztül valósul meg: a kkv-k környezetbaráttá tétele (SMEs Go Green), éghajlat-politikai program (Climate Programme), zöld finanszírozás a befogadásért (Green Finance for Inclusion), a finanszírozási eszközökhöz való fenntartható hozzáférés a vállalkozói lét elősegítése érdekében (Sustainable Access to Finance for Entrepreneurship), digitális és zöld átállás a növekedésért (Go Digital and Green for Growth), a zöld hitelezés előmozdítása (promoting green lending).
A Bizottság támogatja továbbá „a nyugat-balkáni hatok” kamaráinak beruházási fórumát (WB6 Chambers Investment Forum), amelynek célja a gazdasági érdekek előmozdítása a Nyugat-Balkánon és azon túl. Különösen a regionális beszállítói fejlesztési programot finanszírozza, amelynek célja, hogy segítse a belföldi beszállítók számára a kapcsolatok/lehetőségek megteremtését.
Végezetül a Bizottság a szélesebb körű EFFA+ részeként számos kezdeményezést indított a Nyugat-balkáni Garanciaeszköz keretében. Ez magában foglalja 10 garanciaprogram feltöltését, amelyek célja a kkv-k általános növekedéséhez nyújtott finanszírozás és egy mezőgazdasági kockázatmegosztási eszköz biztosítása, valamint az inkluzív növekedés és a kettős átállás előmozdítása. Az ezekkel kapcsolatos szerződéskötés folyamatban van.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében a magánszektor fejlesztéséhez nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében eddig 341 millió EUR-t hagytak jóvá a WBIF keretében és kötöttek le a kétoldalú és több országra kiterjedő IPA-programokon belül. Ez várhatóan további 2,1 milliárd EUR-t mozgósít majd más forrásokból.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv által támogatott hatodik kiemelt terület a humán tőke és az innováció fejlesztése, ideértve az ifjúságpolitikát, az oktatást és az innováció felkarolását. 2021 júliusában a régió miniszterei nyilatkozatot hagytak jóvá, amelyben megerősítették, hogy országaik elkötelezettek a szociális jogok európai pillérének elvei és a gazdaságélénkítési és beruházási terv ifjúsági garanciára vonatkozó kiemelt kezdeményezésének végrehajtása mellett. A 2021. októberi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elindították az innováció, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területére vonatkozó átfogó programot (a továbbiakban: az innovációs menetrend).
Az ifjúsági garancia egy olyan aktivizálási program, amely biztosítja, hogy a nyugat-balkáni fiatalok a munkahelyük elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő bizonyos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak, illetve továbbképzésben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljenek. A program reformokat és kapacitásépítést tesz szükségessé az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, a munkaügyi szolgáltatások és a szociális védelem területén. Valamennyi nyugat-balkáni partner – Bosznia-Hercegovina kivételével (ahol a munka folyamatban van) – elfogadta az ifjúsági garancia végrehajtására vonatkozó nemzeti terveket, valamint koordinációs mechanizmusokat hozott létre, és néhány partner már kísérleti jelleggel dolgozik azokon.
Az EU szakértői technikai segítségnyújtási eszköze, a SOCIEUX+ 2022 vége óta elérhető a nyugat-balkáni partnerek számára. Az eszköz a foglalkoztatásra, valamint a munkavállalói és szociális védelemre szakosodott, és rövid távú támogatást nyújt a partnerországok támogatható ágazatokban működő nemzeti és helyi intézményeinek. Jelenleg 26 intézkedés van folyamatban a nyugat-balkáni partnereknél, elsősorban a szociális védelemmel, valamint a munkaüggyel és a foglalkoztatással kapcsolatban.
Az innováció, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területére vonatkozó nyugat-balkáni program továbbra is stabil pályát határoz meg a nyugat-balkáni partnerek számára az e szakpolitikai területeken folytatott szorosabb együttműködés irányába. Az uniós tagállamok és a nyugat-balkáni partnerek közötti együttműködésre irányuló számos erőfeszítés megerősítette az olyan kulcsfontosságú területeket, mint a felsőoktatási rendszerek korszerűsítésének támogatása, az ipari együttműködés és az intelligens gyártás, az innovációs ökoszisztémák megerősítése, az egészségügyi személyzet képzése, a digitalizáció és a kiberbiztonság.
Az innovációs menetrend fő végrehajtási eszköze a Horizont Európa program, amelyhez immár mind a hat nyugat-balkáni partner társult. A régió hozzáféréssel rendelkezik a kutatási és technológiafejlesztési szakpolitika-támogató eszközhöz is, és a nyugat-balkáni partnerek fokozták szerepvállalásukat és részvételüket az olyan uniós kutatási kezdeményezésekben, mint a COST és az EUREKA. Észak-Macedónia és Szerbia társult az Erasmus+ programhoz, négy másik partner pedig az Erasmus+ program nemzetközi dimenziójának támogatásában részesül. 2023 óta az Erasmus+ „Európai Egyetemek” kezdeményezésében valamennyi nyugat-balkáni felsőoktatási intézmény teljes jogú partnerként részt vehet. Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés olyan felsőoktatási intézmények transznacionális szövetségeit takarja, amelyek hosszú távú strukturális és stratégiai együttműködést alakítanak ki, létrehozzák a jövő egyetemeit, valamint előmozdítják az európai értékeket és identitást. A nyugat-balkáni partnerek emellett teljes mértékben társultak a kultúra területén indított uniós kezdeményezésekhez, többek között a Kreatív Európa programhoz és az új európai Bauhaus kezdeményezéshez. Ez a kezdeményezés ösztönzi az innovációt, a fenntarthatóságot, a befogadást és az esztétikát az infrastrukturális és egyéb projektekben, és különösen kapcsolódik a zöld menetrend végrehajtásához.
Az e területen nyújtott uniós támogatás kiterjed a nyugat-balkáni partnerekkel az egészségügy terén folytatott szoros együttműködésre is. A régió továbbra is bekapcsolódik az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságának és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak a munkájába, és részt vehet az egészségügyi felszerelések közös beszerzésében. Az EU finanszíroz egy, az egészségügyi válságokkal szembeni reziliencia fejlesztésére irányuló projektet a Nyugat-Balkánon, valamint egy beruházási projektet a belgrádi egyetem gyermekkórházának bővítése céljából.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében a humán tőke fejlesztéséhez nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében eddig 368 millió EUR-t hagytak jóvá a WBIF keretében és kötöttek le a kétoldalú és több országra kiterjedő IPA-programokon belül. Ez várhatóan további 477 millió EUR-t mozgósít majd más forrásokból.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv hat prioritását alátámasztja – és hatásukat felerősíti – a régió azon kötelezettségvállalása (és az EU támogatása), hogy közös regionális piacot hozzanak létre a Nyugat-Balkánon, amely a négy szabadságon alapul. 2022 végén jelentős áttörésnek számított a személyek régión belüli szabad mozgásáról szóló három megállapodás megkötése. Sikeres végrehajtásuk megkönnyíti majd az utazást, valamint a felsőfokú képesítések és bizonyos szakmai képesítések elismerését. Az EU a Regionális Együttműködési Tanácson és a CEFTA-n keresztül támogatja a közös piac fejlesztését.
Végül a gazdaságélénkítési és beruházási terv sikere attól is függ, hogy valamennyi partner bevezeti-e a jogállamisággal, az államháztartási gazdálkodással és a közberuházás-kezeléssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, valamint előmozdítja-e a professzionális és hatékony közigazgatást.
3. melléklet A gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtása – Áttekintés Ukrajna, Moldova és Grúzia helyzetéről
2021-ben az EU és öt keleti partnerországa elindította a keleti partnerségre vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervet. A terv célja, hogy a két évig tartó, társadalmilag és gazdaságilag káros egészségügyi válság után támogassa a gazdasági fellendülést, valamint megvalósítsa az innovatív, környezeti szempontból fenntartható, társadalmilag befogadó és reziliens gazdaságok kiépítéséhez szükséges zöld és digitális transzformációt.
Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított agressziós háborújának kezdete óta a gazdaságélénkítési és beruházási terv új társadalmi-gazdasági jelentőségre és politikai relevanciára tett szert. A terv az Ukrajna elleni háború hatására adott uniós válaszreakció szerves részévé vált azáltal, hogy likviditást biztosít, valamint mozgósítja az Ukrajna – és Moldova – gazdaságának talpon maradásához szükséges beruházásokat. A gazdaságélénkítési és beruházási terv annak az uniós támogatásnak is részét képezi, amely e két országnak – és Grúziának – az uniós gazdaságba, valamint az energia-, a digitális és a közlekedési piacba való integrálására irányul. A terv kulcsfontosságú mechanizmus a csatlakozási erőfeszítéseik megkönnyítésére és az európai integráció előnyeinek kiaknázására.
A terv célja, hogy 2021 és 2027 között 2,3 milliárd EUR összegű uniós vissza nem térítendő támogatás és garancia igénybevételével akár 17 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson a régióban. A kísérő szakpolitikai intézkedések és a technikai támogatás szintén részét képezik a gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtásának.
2023 szeptemberéig összesen 6,2 milliárd EUR-t mozgósítottak kétoldalú és regionális vissza nem térítendő támogatások, vegyesfinanszírozási műveletek és garanciák révén a gazdaságélénkítési és beruházási terv prioritásainak támogatására Ukrajnában, Moldovában és Grúziában. Ebből az összegből 3,5 milliárd EUR az országspecifikus kiemelt projektek végrehajtását támogatja. A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében eddig mozgósított beruházások a megcélzott 17 milliárd EUR összegű beruházás 40 %-át teszik ki. 2023 első felében a tervnek köszönhetően mozgósított beruházások gyorsan beindultak. Az EFFA+ eszköz keretében a partner pénzügyi intézményekkel kötött új garanciamegállapodásokkal a terv végrehajtása várhatóan tovább gyorsul.
Fenntartható közlekedés
A fenntartható közlekedési összeköttetés a keleti partnerség 2009-es elindítása óta kulcsfontosságú prioritás a régióban. 2021 decemberében az EU és keleti partnerei megújították az alapvető közlekedési összeköttetések megerősítése iránti elkötelezettségüket, különös tekintettel a kiterjesztett indikatív TEN-T törzshálózatra, beleértve a Fekete-tengeri összeköttetéseket is. A kulcsfontosságú légi, közúti, vasúti, tengeri és belvízi összeköttetések fejlesztése hatalmas lehetőségeket rejt magában a fenntartható gazdasági fejlődés, a piaci integráció és a határon átnyúló kereskedelem ösztönzésére a régión belül, valamint a régió és az EU között. 2021 óta 1,2 milliárd EUR-t mozgósítottak a közlekedési összeköttetések támogatására.
Ukrajnában és Moldovában az EU eleget tett azon kötelezettségvállalásának, hogy támogatja az EU–Ukrajna szolidaritási folyosókra vonatkozó kezdeményezés végrehajtását. A szolidaritási folyosók olyan kiemelt közlekedési tengelyek, amelyek Ukrajnát és Moldovát összekapcsolják az EU-val. Ezek jelentik az Ukrajnából induló és az Ukrajnába irányuló alapvető áruk kereskedelmének fő útvonalát, és nélkülözhetetlenekké váltak az ország gazdaságának szempontjából. A Bizottság a szolidaritási folyosók működésének kibővítése és javítása érdekében együttműködik az uniós tagállamokkal, Ukrajnával, Moldovával, a nemzetközi partnerekkel és vállalatokkal, valamint a fuvarozókkal. A Bizottság a szolidaritási folyosók mentén a szállítási és logisztikai költségek csökkentésére összpontosít az eljárások egyszerűsítése, az infrastruktúra korszerűsítése és az összes útvonal teljes potenciáljának kiaknázása révén. Ezzel összefüggésben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kilenc projektje keretében – összesen közel 250 millió EUR uniós támogatással – folyik a szomszédos uniós tagállamok (Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia), valamint Ukrajna és Moldova közötti vasúti és közúti határátkelőhelyek korszerűsítése.
2022-ben a Bizottság együttműködött a moldovai hatóságokkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Európai Beruházási Bankkal (EBB) az észak-déli vasúti tengely rehabilitációjának támogatása érdekében. A fő cél a Vălcineț–Ocnița–Ungheni–Chișinău–Căinari folyosón körülbelül 128 km-t lefedő moldovai vasúthálózat kapacitásának javítása, különösen a tengelynyomás és az utazósebesség tekintetében. Ez kiegészíti azokat a rövid távú beruházásokat, amelyek célja az Ukrajna és Szlovákia közötti fő közúti határátkelőhely gyors korszerűsítése, valamint berendezések – például szkennerek és generátorok – beszerzése az Ukrajna és az uniós tagállamok közötti kiemelt határátkelőhelyek számára. A Bizottság az EBRD-től származó 12 millió EUR összegű kölcsönön felül 20 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást mozgósított a külpolitikai eszközön keresztül.
Grúziában az EU és az EBB folytatta a kelet-nyugati autópályába való beruházást, különös tekintettel a „fekete foltokra”, vagyis az olyan útszakaszokra, ahol különösen magas a közúti balesetek és halálesetek száma. Az EU és az EBB továbbra is támogatni fogja ennek a kulcsfontosságú folyosónak a fejlesztését összesen 446 millió EUR-val (ebből 16,8 millió EUR vissza nem térítendő támogatás). Grúziában a 2. kiemelt kezdeményezés támogatására az EU átfogó megvalósíthatósági tanulmányt is indított, hogy felmérje a Grúziát a Fekete-tengeren keresztül Bulgáriával összekötő további kompútvonalak/szárnyvonalak kereskedelmi életképességét.
2022 novemberében Ukrajna, Moldova és Grúzia a Közlekedési Közösség szerveinek megfigyelő jellegű résztvevőjévé vált. Ez kézzelfogható előnyökkel jár majd az országok számára a vonatkozó uniós közlekedési vívmányok végrehajtása és az indikatív TEN-T hálózatnak a területükön történő fejlesztése, valamint a bevált gyakorlatoknak a nyugat-balkáni regionális partnerekkel és az uniós tagállamokkal való megosztása tekintetében. A Közlekedési Közösségről szóló szerződés (TCT) állandó titkársága már megkezdte a különböző szintű megfigyelő jellegű résztvevőkkel való együttműködést annak érdekében, hogy bevezesse őket a Közlekedési Közösség munkájába, bevonja őket a TCT technikai bizottságainak munkájába, valamint elindítsa a TCT egyes főbb elérendő eredményeivel (például a vasútra, a közútra, a közúti közlekedésbiztonságra, a közlekedés megkönnyítésére, a vízi közlekedésre és a multimodalitásra vonatkozó cselekvési tervekkel) kapcsolatos munkát.
Moldova 2023 májusában, Ukrajna pedig 2023 júniusában csatlakozott az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz. Ez valószínűleg a közlekedési ágazaton belüli megerősített együttműködéshez vezet majd, és támogatja a kiterjesztett TEN-T megvalósítását.
A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítése
A gazdaságélénkítési és beruházási terv elindítása óta az EU aktívan támogatta keleti partnereinek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Covid19-világjárvány miatti lezárásokkal és kereskedelmi zavarokkal terhelt két nagyon nehéz év után újraindítsák gazdaságukat. Az EU különös figyelmet fordított az mkkv-k finanszírozási igényeinek kezelésére és 1,5 milliárd EUR-t mozgósított hitelkeretek és üzleti tanácsadási szolgáltatások formájában, hogy segítse őket tevékenységük újraindításában, az elvesztett piaci részesedés visszaszerzésében, valamint a működésük digitalizálásában és korszerűsítésében. Az EU által támogatott hitelkeretek jobb hitelfeltételeket kínálnak az mkkv-k számára, különösen azáltal, hogy hosszabb futamidőket, kevesebb biztosítéki követelményt, testre szabott technikai segítségnyújtást és beruházási ösztönzőket nyújtanak. Az EU a BGK-val együttműködve 10 millió EUR összegű garanciát nyújtott Ukrajnának, hogy lehetővé tegye az olyan kkv-k számára történő hitelezés megújítását, amelyek a folyamatban lévő háborúval kapcsolatos kockázatok miatt nem lennének jogosultak új finanszírozásra.
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítése
2022 októberében az EU elindította a keleti partnerség kereskedelemvédelmi segélyszolgálatát (Eastern Partnership Trade Helpdesk), amelynek célja, hogy megkönnyítse a vállalatok hozzáférését a kereskedelemmel kapcsolatos információkhoz. A segélyszolgálat egy olyan online portál, amely részletes hozzáférést biztosít a piaci információkhoz (alkalmazandó export- és importszabályozások, tarifális és nem tarifális intézkedések, vámok, adók, eljárások stb.), a kereskedelmi statisztikákhoz, valamint az EU és a keleti partnerség nemzeti piacaiban rejlő lehetőségekre vonatkozó elemzési információkhoz. Minden országban felméréseket végeztek a nem tarifális (szabályozási, eljárási) intézkedésekről annak érdekében, hogy azonosítsák az áruk és szolgáltatások kereskedelmét gátló akadályokat, és ajánlásokat fogalmazzanak meg azok leküzdésére.
Az „EU4Business: Connecting Companies” projekt végrehajtása 2022-ben és 2023 elején is folytatódott. A projekt célja, hogy előmozdítsa a kereskedelmi kapcsolatokat és az üzleti partnerségeket a keleti partnerországokban azáltal, hogy kiépíti az EU-ban működő kkv-k és vállalkozástámogató szervezetek kapcsolatait azok keleti partnerségbeli partnereivel. Kidolgoztak egy mobilitási programot, amely lehetővé teszi a két régió kkv-i és vállalkozástámogató szervezetei közötti cseréket.
Fenntartható energia és a gazdaságok dekarbonizációja
A gazdaságélénkítési és beruházási terv elindítása óta jelentős előrelépés történt a fenntartható energia kulcsfontosságú területén, ahol a keleti partnerségi régióban már 1,6 milliárd EUR összegben mozgósítottak beruházásokat.
2022-ben az EU4Energy program továbbra is támogatta Ukrajnát, Moldovát és Grúziát energiaügyi jogi és szabályozási keretük kialakításában. A program emellett segítette a keleti partnereket abban, hogy kedvező környezetet teremtsenek a megújuló energia és a környezetbarátabb energiaszerkezetek fejlesztéséhez. A program központi szerepet játszott Ukrajna és Moldova támogatásában az Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatával való szinkronizálást követő folyamatban, valamint támogatta Ukrajnát energiarendszerének folyamatban lévő újjáépítésében is, hozzájárulva ezzel a régió energiaellátásának biztonságához.
Folytatódott az együttműködés a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökséggel (IRENA) azzal a céllal, hogy a keleti partnerség országaiban azonosítsák a megújuló energiaforrások fejlesztésének és integrációjának feltételeit és akadályait.
Ukrajnában az Energiahatékonysági Alap (EEF) uniós támogatású kiemelt kezdeményezése keretében (104 millió EUR összegű uniós támogatás) folytatódott a többlakásos épületekre irányuló energiahatékonysági beruházási program sikeres végrehajtása. 2023. március végéig az EEF közel 80 000 háztartást vont be, és 261 projektet valósítottak meg részben vagy egészben többlakásos épületekben (ezek több mint 80 %-a mélyfelújítás volt). 2022-ben az EEF új helyreállítási programot indított, amely támogatja a háború miatt nem szerkezetileg megrongálódott lakóépületek gyors javítását.
A kelet-európai energiahatékonysági és környezeti partnerség (E5P) részeként az EU több, az EBRD által irányított, energiahatékonysággal és távfűtéssel kapcsolatos projektet társfinanszírozott Ukrajnában. A távfűtés rehabilitációjára irányuló projektek Zsitomirt, Ternopilt, Lvivet, Luckot és Csernyivcit fedik le, teljes költségvetésük pedig mintegy 110 millió EUR, amelyhez az EBRD 48 millió EUR összegű kölcsönhozzájárulást nyújt. Folyamatban vannak a dnyiprói középületekre vonatkozó energiahatékonysági projektek, amelyek költségvetése 39 millió EUR, ebből az EBRD 20 millió EUR összegben nyújt kölcsönhozzájárulást. Az EBB 2023 márciusában az EU és az E5P program támogatásával új nagyszabású programot indított az ukrajnai középületek (akár 1 000 kórház és iskola) felújítására. Ez most már a nem energiahatékonysági szempontokra is ki fog terjedni, mint például az óvóhelyek, a tűzvédelmi intézkedések javítása és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének javítása. A 2022-ben megkezdett és még folyamatban lévő fontos munka két uniós finanszírozású sürgősségi segítségnyújtási programot foglal magában a belső menekültek elhelyezésére vonatkozóan.
Moldovában 2022-ben írták alá az energiahatékonysági programot (amelyet az EBRD és az EBB 15 millió EUR vissza nem térítendő támogatásából, valamint két 30 millió EUR összegű hitelből finanszíroznak). Ez az első országos energiahatékonysági kezdeményezés Moldovában. A program által megcélzott fő épületkategóriák az állam és/vagy az önkormányzatok tulajdonában lévő középületek. A teljes beruházás becsült összege mintegy 94 millió EUR. Az E5P program keretében finanszírozott, a chişinăui középületek energiahatékonyságára irányuló program a végrehajtás második szakaszába lépett, és 119 középület felújítását célozza. A balti távfűtési projekt 1. szakasza (11 millió EUR összegű teljes költségvetés, 7 millió EUR összegű EBRD-kölcsön) lezárult, a 2. szakasz pedig elkezdődött (18 millió EUR összegű teljes költségvetés, 14 millió EUR összegű EBRD-kölcsön).
Grúziában 2023 áprilisában lezárult az Ausztria és Németország vezette konzorcium által az energiaszabályozási bizottsággal közösen végrehajtott ikerintézményi projekt. A projekt az energiapiac fejlődését előmozdító tevékenységekre terjedt ki, beleértve a grúz nemzeti energia- és vízellátási szabályozó hatóság piaci szabályozásban, megújulóenergia-integrációban és energiahatékonyságban betöltött szerepének előmozdítását. 2021–2022-ben 135 millió EUR összegű uniós támogatást nyújtottak Moldovának, hogy segítsék a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeit a növekvő energiaköltségek kezelésében, valamint támogassák az ország hosszú távú társadalmi-gazdasági helyreállítását, energiabiztonságát és energetikai átmenetét. Az Energiaközösség titkársága által irányított és az Európai Bizottság társelnökletével működő Ukrajnai Energiatámogatási Alap közel 7,6 millió EUR értékben finanszírozta fejlett gázberendezések szállítását az ukrán gázszállításirendszer-üzemeltető számára a megrongálódott létesítmények és a felszabadított területeken található létesítmények helyreállítása céljából.
Grúziában az E5P keretében energiahatékonysági projektet hajtottak végre a hegyvidéki régiókban található iskolák számára (2,6 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatás). Ezzel párhuzamosan a KfW és az EBRD a középületek energiahatékonyságának javítására irányuló, az EU által nyújtott 13 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatással megvalósuló programot hajt végre.
Az EBRD által működtetett, az éghajlatváltozással foglalkozó pénzügyi és technológiaátadási központ – „EU4Climate” keret segíti a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat abban, hogy innovatív és környezetbarát technológiák bevezetésével csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat, valamint energia- és vízköltségeiket.
A folyamatban lévő „EU4Climate” program segítette a partnerországokat abban, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban javítsák az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló szakpolitikákat, valamint hogy az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaság felé mozduljanak el. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség mint végrehajtó partner részvételével új projekt indult, amelynek célja, hogy segítse Grúziát, Moldovát és Ukrajnát egy hatékony éghajlat-politikai irányítási rendszer létrehozásában.
A természeti értékek kezelése, éghajlat és környezet
2022-ben a körforgásos gazdaságba történő beruházások a kkv-k támogatása révén felszabadított finanszírozásból profitáltak. Ezt a vállalkozások számára elsősorban az „EU4Environment” program keretében nyújtott szabályozási támogatás és tanácsadási szolgáltatások kísérték. Ukrajnában az EU továbbra is támogatta a különböző hulladékáramokra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozását. Emellett véglegesítették a grúziai és ukrajnai régiókra vonatkozó iparihulladék-térképeket. Moldovában elvégezték a valkanesi szabad gazdasági övezet és a Tracom ipari park zöld ipari parkká történő átalakításának előzetes megvalósíthatósági értékelését. Moldovában lezárult a meglévő kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmusok értékelése, és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaztak meg. Ezek között szerepeltek olyanok, amelyek az elektromos és elektronikai berendezésekből és hulladékelemekből származó hulladékokkal kapcsolatos kiterjesztett gyártói felelősség végrehajtására vonatkozó jogi keret javítására irányultak. Ami a szabályozási támogatást illeti, Grúzia segítséget kapott a 2016–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiájának aktualizálásához és a 2022–2026-os időszakra szóló új nemzeti hulladékgazdálkodási terv kidolgozásához. A kormány 2022 augusztusában fogadta el ezeket a dokumentumokat, amelyek frissített célértékeket tartalmaznak, foglalkoznak a biológiailag lebontható és veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kérdésekkel, és felvázolják a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó követelményeket.
Ami a tanácsadási támogatást illeti, a vállalkozásfejlesztési szervezettel való együttműködésnek köszönhetően ökoinnovációs értékeléseket és ütemterveket dolgoztak ki öt, a moldovai bor- és ruházati ágazatban működő kkv számára. Nyolc, a mezőgazdasági és a turizmus-vendéglátás ágazatban működő grúz kkv kapott hasonló tanácsadási támogatást. Jelenleg folyik három ukrajnai és öt grúziai exportorientált vállalat termékeinek értékelése a termékek környezeti lábnyomára vonatkozó módszertan alkalmazásával.
Ukrajnában, Moldovában és Grúziában a vízinfrastruktúra tekintetében tartósan hiányzik a tőkeberuházás, a karbantartás és a javítás. A gazdaságélénkítési és beruházási terv célja ezért a vízellátás és a szennyvízkezelés további fejlesztése, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek gyakorlati megvalósításának elősegítése. Az EU támogatásával számos beruházási projekt van folyamatban Ukrajnában, Moldovában és Grúziában. Oroszország agressziós háborújával összefüggésben az uniós finanszírozásnak köszönhetően 6,9 millió ukrajnai lakos jut újra tiszta vízhez. Az EU számos nemzetközi pénzügyi szervezettel – többek között az AFD-vel, az EBB-vel, az EBRD-vel, a KfW-vel és a NEFCO-val – együttműködve mozgósította a vízinfrastruktúrába történő beruházások finanszírozását.
A vízügyi ágazat reformjához és beruházásaihoz nyújtott technikai támogatás érdekében 2022 elején elindult az „EU4Environment – Water and Data” program végrehajtása, amelynek első eredményei már láthatók. A vízzel kapcsolatos nemzeti szakpolitikai párbeszéd valamennyi partnerországban újraindult. A program keretében Grúziában megkezdődött az új vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozása, Ukrajnában pedig folytatódott a Dnyeper folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervével kapcsolatos munka. Az erdőgazdálkodásba, a biológiai sokféleségbe és a természetvédelembe való beruházások azonosításának támogatása a kezdeti szakaszban van. Ukrajna és Moldova azonban előrelépést tett ezen a területen az EU LIFE programjához való csatlakozása révén.
Az erdőgazdálkodásba és a védett területekbe való beruházások azonosításához nyújtott támogatás a kezdeti szakaszban van.
Digitális infrastruktúra és szolgáltatások
Az EU a gazdaságélénkítési és beruházási terven keresztül kötelezettséget vállalt arra, hogy akár 1,5 milliárd EUR összegű köz- és magánberuházást mozgósít a régió uniós szabványokkal összhangban történő digitális transzformációjának támogatására. A terv a digitális konnektivitással kapcsolatos kiemelt kezdeményezéseket is tartalmaz, amelyeket a keleti partnerekkel közösen azonosítottak beruházási prioritásokként. Ezek a projektek beépülnek a szélesebb körű Global Gateway stratégiába.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv elindítása óta az EU aktívan együttműködik az európai és nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, az uniós tagállamokkal és a magánszektorral a régió digitális projektjeinek támogatása érdekében. Ez magában foglalja a gyors és megfizethető internet kiépítését Grúzia vidéki területein, valamint az EU-t Grúziával, illetve a Fekete-tengeren keresztül a dél-kaukázusi régióval összekötő digitális kábel kiépítésének előkészítését. Az EU e projektekben való részvétele döntő fontosságú volt annak biztosításához, hogy azok megfeleljenek az uniós digitális szabványoknak, különösen a kiberbiztonság (5G eszköztár) és az internethez való nyílt hozzáférés tekintetében.
A digitális gazdaság területén az „EU4Digital” kezdeményezés részeként kilenc kísérleti tevékenységet hajtottak végre az uniós tagállamok, valamint Ukrajna, Moldova és Grúzia között az e-kereskedelem, az e-vámügy és az elektronikus aláírás terén az Európai Unió digitális egységes piacához való hozzáférés javítása érdekében. A Bizottság önkéntes barangolási megállapodások megkötését segítette elő az EU-ban, valamint Ukrajnában és Moldovában működő távközlési szolgáltatók között, ami kézzelfogható előnyökkel járt a polgárok és a vállalkozások számára.
Moldovában és Grúziában széles sávú rendszerekre vonatkozó nemzeti stratégiát dolgoztak ki annak érdekében, hogy megkönnyítsék a régióban a nagy sebességű és megfizethető internetre irányuló beruházásokat. Ennek keretében az EBB és a Világbank 70 millió EUR összegű társberuházást hajtott végre Grúziában a széles sávú rendszerek vidéki közösségekben történő kiépítésére. A kutatási és oktatási intézmények számára a nemzetközi összeköttetés ára az elmúlt években 70 %-kal csökkent. Emellett az EU, Moldova és Ukrajna között két szupergyors (legfeljebb 400 Gbps) digitális sztrádát hoztak létre a kutatási és innovációs együttműködés – többek között a Horizont Európa programban való részvétel – elősegítése érdekében.
Ukrajnában az orosz agresszió kezdete óta mozgósított kiegészítő finanszírozás támogatta az ország reziliens digitális transzformációját, beleértve a nyilvántartások interoperabilitását, az uniós szabványokkal összehangolt elektronikus személyazonosságot és az adatmentéseket. A támogatás hozzájárul ahhoz is, hogy Ukrajna összhangba hozza jogszabályait a barangolási szolgáltatásokra vonatkozó uniós vívmányokkal, és így csatlakozhasson a belföldi díjszabás szerinti barangolás uniós térségéhez.
Egészségügy és egészségügyi rendszerek
Moldovában az EU és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oltóanyag-bevezetési projektje technikai támogatást nyújtott az egészségügyi minisztériumnak és más érdekelt feleknek az oltási szolgáltatások nyújtására vonatkozó tervek, a nemzeti immunizációs vészhelyzeti tervek és a Moldovában mint menekülteket befogadó országban jelentkező kockázatok értékelésének kidolgozásához. Forrásokat különítettek el a hűtési lánchoz és az informatikához szükséges eszközök beszerzésére. Ez a beszerzés magában foglalta a nemzeti raktárak és 10 regionális oltóanyagraktár számítógépeit és felszereléseit, valamint a nemzeti népegészségügyi hivatal által tett támogató felügyeleti látogatásokhoz szükséges 15 járművet. Az EU kommunikációs kampányokat támogatott a legalacsonyabb átoltottságú 37 körzet közül 10-ben.
Grúziában célzott technikai segítséget nyújtottak az immunizációra vonatkozó minőségi formatív kutatással kapcsolatos protokoll, valamint az egészségügyi dolgozóknak szánt, az általános immunizációról és a Covid19 elleni védőoltásról szóló integrált képzési csomag kidolgozásához. Az EU–WHO projekt keretében továbbá a hűtési lánchoz szükséges eszközöket biztosítottak a nemzeti és körzeti szintű oltóanyag-tárolási infrastruktúra megerősítése érdekében.
Humán tőke
Az oktatási reform támogatása – beleértve az alapfokú, a felső- és a szakoktatást, a szakképzést és az egész életen át tartó tanulást – a gazdaságélénkítési és beruházási terv egyik központi eleme. Az ifjúsági és diákcsere-lehetőségek biztosítása (pl. az Erasmus+ programon keresztül), valamint a kutatási kapacitásba való nagyobb mértékű beruházás a gazdaságélénkítési és beruházási terv humántőke-fejlesztéshez nyújtott támogatásának központi részét képezi.
Ami a diákcseréket illeti, 2022-ben 3 507 ukrán, moldovai és grúziai hallgató folytathatott tanulmányokat az EU-ban lévő egyetemeken, és 429 diák tanulhatott a három ország egyetemeinek egyikében. Összesen 2 504 tudományos dolgozó tölthetett időt egy másik európai egyetemen, 1 864 tudományos dolgozó pedig a három ország egyetemeinek egyikén.
Ukrajnában az EU régóta támogatja az oktatási ágazatot, ami nagyjából négy területet fed le: az alap- és középfokú oktatás és az „új ukrán iskola” reform támogatása (2 millió EUR); a szakképzés reformjának (16 millió EUR technikai segítségnyújtásként) és a felújításoknak a támogatása (21 millió EUR); valamint a felsőoktatás támogatása a Kelet-Ukrajna elleni orosz agresszió miatt 2014-ben székhelyüket elhagyni kényszerült egyetemeknek nyújtott támogatások révén (különféle vissza nem térítendő támogatások, 10 millió EUR).
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja a meglévő támogatás és további prioritások kiigazításához vezetett a szükséghelyzeti támogatás lehetővé tétele érdekében (például a szakképzési iskoláknak biztosított elektromos generátorok). Ezen túlmenően az EU: i. iskolai létesítményeket állított helyre – 66 millió EUR összegű költségvetés-támogatás formájában (az Európai Bizottság által irányított projekteken keresztül nyújtott 34 millió EUR mellett); ii. iskolabuszokat szerzett be (14 millió EUR); és iii. a „U-LEAD Európával” program II. szakaszában (a helyi iskolák rezilienciáját célzó rehabilitáció) 5 millió EUR-t nyújtott arra, hogy a háború sújtotta települések reziliens helyi közszolgáltókká váljanak – különösen az oktatás területén – az Ukrajna elleni orosz agressziós háború helyi hatásának enyhítése érdekében.
2022-ben az EU 12 millió EUR-t különített el az oktatás és a foglalkoztatás támogatására Moldovában, amelyből 10 millió EUR az oktatásra irányult az oktatás színvonalának és relevanciájának javítása érdekében, valamint hogy mindenkinek lehetősége legyen egész életén át tanulni. A másik 2 millió EUR-s összeg a munkavállalás és az országos munkafeltételek javítására vonatkozó jogi keretre, szakpolitikákra és kapacitásra irányult.
Grúziában a készségfejlesztést és a munkaerőpiaci igények kielégítését célzó program (48,5 millió EUR) célja, hogy a szakképzés színvonalának javítása révén támogassa a magánszektor igényeinek megfelelő készségek megerősítését. 2022-ben 7 millió EUR-t folyósítottak e program költségvetés-támogatási része keretében. Különös előrelépést értek el azzal, hogy új módszertant vezettek be a szakképzési képesítések fejlesztésére annak érdekében, hogy Grúzia rendszerét közelítsék az uniós és nemzetközi rendszerekhez.
|
Mutatók
|
Harmadik felek mutatói a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban fennálló demokrácia, jó kormányzás és jogállamiság helyzetére vonatkozóan
|
|
|
Albánia
|
Bosznia-Hercegovina
|
Koszovó
|
Észak-Macedónia
|
Montenegró
|
Szerbia
|
Törökország
|
Grúzia
|
Moldova
|
Ukrajna
|
|
Nations in Transit 2023 – demokráciára vonatkozó pontszámok, Freedom House
https://freedomhouse.org/countries/nations-transit/scores
|
Teljes pontszám: 46/100
(2022: 46/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
Teljes pontszám: 37/100
(2022: 38/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
Teljes pontszám: 38/100
(2022: 38/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
Teljes pontszám: 48/100
(2022: 47/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
Teljes pontszám: 46/100
(2022: 47/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
Teljes pontszám: 46/100
(2022: 46/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
n.a.
|
Teljes pontszám: 34/100
(2022: 35/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
Teljes pontszám: 36/100
(2022: 35/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
Teljes pontszám: 39/100
(2022: 39/100)
Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer
(2022: átmeneti vagy hibrid rendszer)
|
|
Freedom in the World 2023 – a szabadság globális szintjére vonatkozó pontszámok, Freedom House
https://freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores
|
Teljes pontszám: 67/100
(2022: 67/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
Teljes pontszám: 52/100
(2022: 53/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
Teljes pontszám: 60/100
(2022: 56/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
Teljes pontszám: 68/100
(2022: 67/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
Teljes pontszám: 67/100
(2022: 67/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
Teljes pontszám: 60/100
(2022: 62/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
Teljes pontszám: 32/100
(2022: 32/100)
Állapot: nem szabad
(2022: nem szabad)
|
Teljes pontszám: 58/100
(2022: 58/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
Teljes pontszám: 62/100
(2022: 62/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
Teljes pontszám: 50/100
(2022: 61/100)
Állapot: részben szabad
(2022: részben szabad)
|
|
2022. évi demokrácia-mutató – The Economist Intelligence Unit
https://www.eiu.com/n/campaigns/democracy-index-2022/
|
Összesített pontszám: 6,41/10
(2021: 6,11/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 64/167
(2021: 68/167)
Rendszer típusa: hiányos demokrácia
(2021: hiányos demokrácia)
|
Összesített pontszám: 5,00/10
(2021: 5,04/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 97/167
(2021: 95/167)
Rendszer típusa: hibrid rendszer
(2021: hibrid rendszer)
|
n.a.
|
Összesített pontszám: 6,10/10
(2021: 6,03/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 72/167
(2021: 73/167)
Rendszer típusa: hiányos demokrácia
(2021: hiányos demokrácia)
|
Összesített pontszám: 6,45/10
(2021: 6,02/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 61/167
(2021: 74/167)
Rendszer típusa: hiányos demokrácia
(2021: hiányos demokrácia)
|
Összesített pontszám: 6,33/10
(2021: 6,36/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 68/167
(2021: 63/167)
Rendszer típusa: hiányos demokrácia
(2021: hiányos demokrácia)
|
Összesített pontszám: 4,35/10
(2021: 4,35/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 103/167
(2021: 103/167)
Rendszer típusa: hibrid rendszer
(2021: hibrid rendszer)
|
Összesített pontszám: 5,20/10
(2021: 5,12/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 90/167
(2021: 91/167)
Rendszer típusa: hibrid rendszer
(2021: hibrid rendszer)
|
Összesített pontszám: 6,23/10
(2021: 6,10/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 69/167
(2021: 69/167)
Rendszer típusa: hiányos demokrácia
(2021: hiányos demokrácia)
|
Összesített pontszám: 5,42/10
(2021: 5,57/10)
Rangsorban elfoglalt hely: 87/167
(2021: 86/167)
Rendszer típusa: hibrid rendszer
(2021: hibrid rendszer)
|
|
2023. évi sajtószabadság-index – Riporterek Határok Nélkül
https://rsf.org/en/index
|
Globális pontszám: 57,86/100
(2022: 56,41/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 96/180
(2022: 103/180)
|
Globális pontszám: 65,43/100
(2022: 65,64/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 64/180
(2022: 67/180)
|
Globális pontszám: 68,38/100
(2022: 67,00/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 56/180
(2022: 61/180)
|
Globális pontszám: 74,35/100
(2022: 68,44/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 38/180
(2022: 57/180)
|
Globális pontszám: 74,28/100
(2022: 66,54/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 39/180
(2022: 63/180)
|
Globális pontszám: 59,16/100
(2022: 61,51/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 91/180
(2022: 79/180)
|
Globális pontszám: 33,97/100
(2022: 41,25/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 165/180
(2022: 149/180)
|
Globális pontszám: 61,69/100
(2022: 59,30/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 77/180
(2022: 89/180)
|
Globális pontszám: 77,62/100
(2022: 73,47/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 28/180
(2022: 40/180)
|
Globális pontszám: 61,19/100
(2022: 55,76/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 79/180
(2022: 106/180)
|
|
2022. évi jogállamisági index – World Justice Project
https://worldjusticeproject.org/rule-of-law-index/global/2022/
|
Összesített pontszám: 0,49/1
(2021: 0,49/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 87/140
(2021: 83/139)
|
Összesített pontszám: 0,52/1
(2021: 0,52/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 70/140
(2021: 72/139)
|
Összesített pontszám: 0,56/1
(2021: 0,55/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 57/140
(2021: 60/139)
|
Összesített pontszám: 0,53/1
(2021: 0,53/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 63/140
(2021: 64/139)
|
n.a.
|
Összesített pontszám: 0,49/1
(2021: 0,49/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 83/140
(2021: 81/139)
|
Összesített pontszám: 0,42/1
(2021: 0,42/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 116/140
(2021: 117/139)
|
Összesített pontszám: 0,60/1
(2021: 0,61/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 49/140
(2021: 49/139)
|
Összesített pontszám: 0,52/1
(2021: 0,51/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 68/140
(2021: 73/139)
|
Összesített pontszám: 0,50/1
(2021: 0,51/1)
Globális rangsorban elfoglalt hely: 76/140
(2021: 74/139)
|
|
2022. évi globális kormányzati mutatók – Jogállamiság, Világbank-csoport
http://info.worldbank.org/governance/wgi/
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 47,17/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 41,5/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 39,62/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 50,00/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 48,58/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 49,06/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 36,79/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 56,60/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely:
41,98/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely:
18,87/100
|
|
2022. évi globális kormányzati mutatók – Kormányzási hatékonyság, Világbank-csoport
http://info.worldbank.org/governance/wgi/
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 56,60/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 12,74/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 44,34/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 49,53/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 51,42/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 57,08/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely:
43,87/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 72,64/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 40,57/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 33,02/100
|
|
2022. évi globális kormányzati mutatók – A korrupció ellenőrzése, Világbank-csoport
http://info.worldbank.org/governance/wgi/
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 38,68/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely s: 25,94/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 47,17/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 43,87/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 50,94/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 35,38/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 34,91/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 72,17/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 42,92/100
|
Percentilis-alapú, rangsorban elfoglalt hely: 29,25/100
|
|
2022. évi korrupcióérzékelési index – Transparency International
https://www.transparency.org/en/cpi/2022
|
Pontszám: 36/100
(2021: 35/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 101/180
(2021: 110/180)
|
Pontszám: 34/100
(2021: 35/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 110/180
(2021: 110/180)
|
Pontszám: 41/100
(2021: 39/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 84/180
(2021: 87/180)
|
Pontszám: 40/100
(2021: 39/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 85/180
(2021: 87/180)
|
Pontszám: 45/100
(2021: 46/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 65/180
(2021: 64/180)
|
Pontszám: 36/100
(2021: 38/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 101/180
(2021: 96/180)
|
Pontszám: 36/100
(2021: 38/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 101/180
(2021: 96/180)
|
Pontszám: 56/100
(2021: 55/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 41/180
(2021: 45/180)
|
Pontszám: 39/100
(2021: 36/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 91/180
(2021: 105/180)
|
Pontszám: 33/100
(2021: 32/100)
Rangsorban elfoglalt hely: 116/180
(2021: 122/180)
|
|
STATISZTIKAI ADATOK (2023. augusztus 31-én), 1. rész (Albánia – Montenegró)
|
|
|
|
|
Demográfia
|
Megjegyzés
|
Albánia
|
Bosznia-Hercegovina
|
Koszovó
|
Észak-Macedónia
|
Montenegró
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Teljes népesség (ezer fő)
|
|
2 846 s
|
2 830 s
|
:
|
:
|
1 782 s
|
1 798 s
|
2 076 s
|
2 069 s
|
622 s
|
621 s
|
447 485 s
|
447 001 bps
|
|
A 15–64 évesek hányada a teljes népességben (%)
|
|
68,4 s
|
68,2 s
|
:
|
:
|
67,1 s
|
67,3 s
|
69,3 s
|
69,1 s
|
66,5 s
|
66,2 s
|
64,3 ps
|
64,1 bps
|
|
A természetes szaporodás (fogyás) arányszáma (1 000 lakosra vetítve)
|
|
0,2
|
–1,2
|
:
|
:
|
7,4 ep
|
:
|
–3,2
|
–5,1
|
–0,3
|
–3,4
|
–2,5 ep
|
–2,7 bep
|
|
A férfiak születéskor várható élettartama (év)
|
|
75,2
|
73,6
|
:
|
:
|
:
|
:
|
72,2
|
71,1 b
|
73,2
|
70,8
|
77,5 ep
|
77,2 bep
|
|
A nők születéskor várható élettartama (év)
|
|
79,6
|
77,7
|
:
|
:
|
:
|
:
|
76,7
|
75,5 b
|
78,8
|
77,0
|
83,2 ep
|
82,9 bep
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Munkaerőpiac
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Aktivitási ráta a 20–64 évesek körében: a 20–64 éves népesség gazdaságilag aktív hányada (%)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
|
75,3 ew
|
75,1 ew
|
62,3 bw
|
63,4 bw
|
42,9 w
|
43,9 w
|
70,5
|
70,5 w
|
67,2
|
64,7 w
|
77,6
|
78,4 b
|
|
Férfiak
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
|
83,9 ew
|
84,2 ew
|
75,4 bw
|
76,7 bw
|
63,0 w
|
63,8 w
|
82,5
|
83,2 w
|
74,6
|
71,7 w
|
83,6
|
84,0 b
|
|
Nők
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
|
66,9 ew
|
66,3 ew
|
49,1 bw
|
50,0 bw
|
23,1 w
|
24,4 w
|
58,2
|
57,4 w
|
59,9
|
57,8 w
|
71,7
|
72,9 b
|
|
Foglalkoztatási ráta a 20–64 éves népesség körében (%)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
66,3 ew
|
66,3 ew
|
52,5 bw
|
52,6 bw
|
32,3 w
|
35,1 w
|
59,1
|
59,5 w
|
55,2
|
54,2 w
|
72,2
|
73,1 b
|
|
Férfiak
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
74,0 ew
|
74,6 ew
|
64,9 bw
|
66,0 bw
|
48,8 w
|
51,9 w
|
68,9
|
69,5 w
|
61,7
|
59,8 w
|
78,0
|
78,5 b
|
|
Nők
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
58,8 ew
|
58,3 ew
|
40,0 bw
|
39,1 bw
|
16,0 w
|
18,5 w
|
49,0
|
49,2 w
|
48,8
|
48,7 w
|
66,5
|
67,6 b
|
|
Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–24 évesek, a korosztály népességének %-ában
|
1) 2) 8) 5) 4) 9)
|
26,6 w
|
24,0 w
|
21,6 w
|
19,9 w
|
33,6 w
|
32,1 w
|
19,6
|
17,9 w
|
21,1
|
20,2 w
|
11,1
|
10,8 b
|
|
Munkaerőpiac (folyt.)
|
Megjegyzés
|
Albánia
|
Bosznia-Hercegovina
|
Koszovó
|
Észak-Macedónia
|
Montenegró
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–29 évesek, a korosztály népességének %-ában
|
1) 2) 8) 5) 4) 9)
|
27,9 w
|
26,1 w
|
25,9 w
|
25,1 w
|
40,4 w
|
36,6 w
|
26,2
|
24,3 w
|
26,6
|
26,5 w
|
13,8
|
13,1 b
|
|
Foglalkoztatás a fő ágazatok szerint
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mezőgazdaság, erdészet és halászat (%)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 10)
|
36,1 ew
|
33,8 ew
|
12,0 bw
|
9,4 bw
|
4,8 w
|
2,8 w
|
12,0 s
|
11,5 w
|
7,5 s
|
6,4 w
|
4,3 s
|
3,8 bs
|
|
Ipar (%)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 10)
|
13,4 ew
|
13,8 ew
|
23,9 bw
|
24,4 bw
|
16,3 w
|
14,8 w
|
23,9 s
|
23,9 w
|
10,1 s
|
10,2 w
|
18,2 s
|
18,0 bs
|
|
Építőipar (%)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 10)
|
7,0 ew
|
8,1 ew
|
9,5 bw
|
9,1 bw
|
11,1 w
|
10,5 w
|
6,9 s
|
6,8 w
|
8,3 s
|
6,7 w
|
6,6 s
|
6,6 bs
|
|
Szolgáltatások (%)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 10)
|
43,5 ew
|
44,3 ew
|
54,7 bw
|
57,0 bw
|
67,9 w
|
71,9 w
|
57,1 s
|
57,7 w
|
73,5 s
|
76,7 w
|
70,1 s
|
70,9 bs
|
|
Közszektorbeli alkalmazottak az összes foglalkoztatott arányában, 20–64 évesek (%)
|
11) 12) 13) 5) 4)
|
15,5 ew
|
16,3 ew
|
19,1 bw
|
19,8 bw
|
28,7 w
|
28,3 w
|
24,4 w
|
25,6 w
|
30,5 w
|
32,7 w
|
:
|
:
|
|
Magánszektorbeli alkalmazottak az összes foglalkoztatott arányában, 20–64 évesek (%)
|
14) 1) 13) 2) 5)
|
84,5 ew
|
83,7 ew
|
80,9 bw
|
80,2 bw
|
71,3 w
|
71,7 w
|
75,6 w
|
74,4 w
|
65,6 w
|
63,7 w
|
:
|
:
|
|
Munkanélküliségi ráta (a gazdaságilag aktív népesség %-ában)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 15) 16)
|
11,8 ew
|
11,6 ew
|
15,9 bw
|
17,4 bw
|
25,8 w
|
20,6 w
|
16,4
|
15,7 w
|
17,9
|
16,6 w
|
7,1
|
7,1 b
|
|
Férfiak
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 15) 16)
|
11,6 ew
|
11,4 ew
|
14,2 bw
|
14,4 bw
|
23,4 w
|
18,9 w
|
16,7
|
16,4 w
|
17,5
|
17,1 w
|
6,8
|
6,8 b
|
|
Nők
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 15) 16)
|
12,0 ew
|
11,8 ew
|
18,6 bw
|
22,0 bw
|
32,2 w
|
24,9 w
|
15,9
|
14,6 w
|
18,4
|
15,9 w
|
7,4
|
7,4 b
|
|
15–24 éves fiatalok
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
26,5 ew
|
27,1 ew
|
36,6 bw
|
38,3 bw
|
49,1 w
|
38,0 w
|
35,7
|
36,4 w
|
36,0
|
37,1 w
|
16,8
|
16,7 b
|
|
Tartós (>12 hónap)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 15) 16)
|
7,0 ew
|
7,3 ew
|
11,9 bw
|
13,7 bw
|
18,4 w
|
14,5 w
|
12,4
|
12,5 w
|
13,4
|
11,0 w
|
2,5
|
2,8
|
|
Átlagos havi nominálbérek és -keresetek (EUR)
|
17) 18) 19) 20) 21) 6)
|
434 sw
|
474 sw
|
489 sw
|
510 sw
|
466 sw
|
484 sw
|
441 sw
|
466 sw
|
524 sw
|
532 sw
|
:
|
:
|
|
Oktatás
|
Megjegyzés
|
Albánia
|
Bosznia-Hercegovina
|
Koszovó
|
Észak-Macedónia
|
Montenegró
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Korai iskolaelhagyók: a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező, további oktatásban és képzésben nem részesülő 18–24 évesek százalékos aránya
|
1) 2) 8) 5) 4)
|
15,6 w
|
17,4 w
|
4,7 w
|
4,7 w
|
7,8 w
|
7,0 w
|
5,7
|
4,6 w
|
3,6
|
6,7 w
|
9,9
|
9,8 b
|
|
Az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában (%)
|
6) 22) 23)
|
3,3 psw
|
3,1 sw
|
4,3 sw
|
:
|
4,6 sw
|
4,3 sw
|
:
|
:
|
:
|
:
|
5,0 d
|
:
|
|
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves teljes népesség körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 24)
|
17,9 w
|
17,2 w
|
5,8 bw
|
6,1 bw
|
10,2 w
|
9,8 w
|
6,1
|
4,9 w
|
:
|
2,8 w
|
15,7
|
15,6 b
|
|
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves férfiak körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
18,5 w
|
18,4 w
|
5,8 bw
|
6,8 bw
|
9,1 w
|
10,3 w
|
5,9
|
4,9 w
|
:
|
3,4 w
|
18,5
|
18,1 b
|
|
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves nők körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
17,4 w
|
16,1 w
|
5,9 bw
|
5,3 bw
|
11,5 w
|
9,4 w
|
6,2
|
4,9 w
|
:
|
2,2 w
|
12,9
|
12,9 b
|
|
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves teljes népesség körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
51,5 w
|
56,3 w
|
84,2 bw
|
84,5 bw
|
78,8 w
|
75,6 w
|
85,2
|
88,8 w
|
83,3
|
85,2 w
|
66,8
|
65,7 b
|
|
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves férfiak körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
60,2 w
|
65,0 w
|
86,1 bw
|
86,5 bw
|
83,1 w
|
78,4 w
|
89,0
|
91,8 w
|
85,7
|
87,6 w
|
67,5
|
66,3 b
|
|
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves nők körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
42,4 w
|
48,1 w
|
82,3 bw
|
82,4 bw
|
73,8 w
|
72,6 w
|
81,1
|
85,7 w
|
80,6
|
82,6 w
|
66,0
|
65,1 b
|
|
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves teljes népesség körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
33,2 ew
|
32,1 ew
|
28,4 bw
|
28,8 bw
|
29,1 w
|
32,3 w
|
39,7
|
36,9 w
|
38,4
|
39,0 w
|
41,1
|
41,9 b
|
|
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves férfiak körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
26,7 ew
|
25,4 ew
|
23,2 bw
|
23,9 bw
|
28,1 w
|
30,8 w
|
34,3
|
31,8 w
|
35,1
|
34,9 w
|
36,0
|
36,6 b
|
|
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves nők körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
40,0 ew
|
39,3 ew
|
34,0 bw
|
34,0 bw
|
30,3 w
|
34,0 w
|
45,3
|
42,3 w
|
41,7
|
43,0 w
|
46,2
|
47,2 b
|
|
Nemzeti számlák
|
Megjegyzés
|
Albánia
|
Bosznia-Hercegovina
|
Koszovó
|
Észak-Macedónia
|
Montenegró
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Bruttó hazai termék
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyó árakon (millió EUR)
|
6) 23)
|
13 310
|
15 157 p
|
17 756
|
19 995
|
6 772
|
7 958
|
10 852
|
11 688 p
|
4 186
|
4 955
|
13 471 071
|
14 567 204
|
|
Per fő (EUR)
|
6) 23)
|
4 690
|
5 390 p
|
:
|
:
|
3 800 s
|
4 426 s
|
5 240 e
|
5 672 sw
|
6 740
|
8 000
|
30 050
|
32 520
|
|
Egy főre jutó vásárlóerő-egységben (PPS)
|
|
9 213
|
10 296 p
|
10 200
|
:
|
:
|
:
|
11 349 e
|
:
|
13 436
|
15 538
|
30 054
|
32 524
|
|
Egy főre jutó vásárlóerő-egységben (PPS), az uniós átlaghoz viszonyítva (EU-27 = 100)
|
|
30,7
|
31,7
|
33,1 s
|
:
|
:
|
:
|
37,8
|
:
|
44,7
|
47,8
|
100
|
100
|
|
Éves reál (volumen)változás az előző évhez képest (%)
|
6) 23)
|
–3,5 p
|
:
|
–3,0
|
7,4
|
–5,3
|
10,7
|
–4,7
|
3,9 p
|
–15,3
|
13,0
|
–5,6
|
5,6
|
|
Bruttó hozzáadott érték a fő ágazatok szerint
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mezőgazdaság, erdészet és halászat (%)
|
6) 23) 25)
|
21,9
|
21,1 p
|
7,0
|
6,0
|
8,9
|
8,6
|
9,8
|
8,4 p
|
9,1
|
8,0
|
1,8
|
1,8
|
|
Ipar (%)
|
6) 23) 25)
|
12,8
|
12,9 p
|
22,8
|
24,5
|
24,1
|
23,6
|
19,8
|
19,6 p
|
13,5
|
12,5
|
19,7
|
20,0
|
|
Építőipar (%)
|
6) 23) 25)
|
10,2
|
10,9 p
|
5,4
|
5,1
|
9,3
|
10,6
|
6,0
|
6,3 p
|
7,3
|
5,8
|
5,5
|
5,5
|
|
Szolgáltatások (%)
|
6) 23) 25)
|
55,2 s
|
55,2 ps
|
64,7 s
|
64,3 s
|
57,7 s
|
57,2 s
|
64,3 s
|
65,8 ps
|
70,0 s
|
73,8 s
|
73,0 s
|
72,7 s
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fizetési mérleg
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) (millió EUR)
|
63) 64) 59) 65) 66)
|
893,6 s
|
988,8 s
|
322,2 w
|
459,8 w
|
286,6 w
|
320,4 w
|
154,7 w
|
387,5 w
|
470,5 w
|
581,6 w
|
c
|
–318 026,0 s
|
|
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) (a GDP %-ában)
|
63) 64) 67) 23)
|
6,71 s
|
6,52 ps
|
1,84 sw
|
2,41 sw
|
4,23 s
|
4,03 s
|
1,45 psw
|
3,32 ps
|
11,24 sw
|
11,74 sw
|
c
|
–2,18 s
|
|
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) az EU-27 viszonylatában (millió EUR)
|
68) 59) 65) 69) 66)
|
506,8 s
|
652,5 s
|
226,3 w
|
186,8 w
|
135,6 s
|
189,1 s
|
11,1 w
|
390,0 s
|
92,9 w
|
180,1 w
|
c
|
–56 205,8 s
|
|
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) az EU-27 viszonylatában (a GDP %-ában)
|
68) 70) 23)
|
3,81 s
|
4,30 sp
|
1,29 sw
|
0,98 sw
|
2,00 s
|
2,38 s
|
0,10 psw
|
3,34 sp
|
2,22 sw
|
3,64 sw
|
c
|
–0,39 s
|
|
Kivándorlók általi hazautalások a GPD %-ában
|
71) 72) 23)
|
5,06 s
|
5,02 ps
|
7,26 s
|
7,78 s
|
14,47 s
|
14,49 s
|
3,07 s
|
2,95 ps
|
6,26 s
|
6,82 s
|
0,15 s
|
0,14 s
|
|
Áruk külkereskedelme
|
Megjegyzés
|
Albánia
|
Bosznia-Hercegovina
|
Koszovó
|
Észak-Macedónia
|
Montenegró
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Az EU-27-be irányuló export hányada az összes kivitel értékében (%)
|
26) 27)
|
74,7 s
|
72,2 s
|
72,4 s
|
72,8 s
|
34,5 s
|
31,5 s
|
77,5 s
|
77,1 s
|
37,7 s
|
31,1 s
|
:
|
:
|
|
Az EU-27-ből származó import hányada az összes behozatal értékében (%)
|
26) 27)
|
57,9 s
|
54,4 s
|
60,8 s
|
58,9 s
|
45,8 s
|
44,3 s
|
46,3 s
|
46,2 s
|
44,2 s
|
45,7 s
|
:
|
:
|
|
Kereskedelmi egyenleg (millió EUR)
|
26) 28) 27)
|
–2 670
|
–3 533
|
–3 254
|
–3 744
|
–2 822
|
–3 929
|
–1 818
|
–2 678
|
–1 739
|
–2 067
|
215 288
|
55 040
|
|
Áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme a GDP arányában
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Behozatal (a GDP %-ában)
|
6) 23)
|
37,2
|
44,7 p
|
47,9
|
53,9
|
53,9
|
65,2
|
70,5
|
82,3 p
|
61,0
|
62,2
|
42,8
|
46,7
|
|
Kivitel (a GDP %-ában)
|
6) 23)
|
22,7
|
31,3 p
|
34,2
|
42,2
|
21,7
|
33,4
|
57,8
|
66,2 p
|
26,0
|
42,8
|
46,4
|
50,5
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartás
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Államháztartási többlet (+) / hiány (–) (%)
|
29) 30) 31) 23)
|
–6,8 w
|
–6,8 fw
|
–5,3 w
|
:
|
–5,2 w
|
:
|
–8,1 w
|
:
|
–10,7 ew
|
:
|
–6,7
|
–4,8
|
|
Bruttó államadósság (%)
|
32) 29) 33) 31) 34) 23)
|
72,7 w
|
76,7 fw
|
36,6 w
|
w
|
21,8 w
|
:
|
51,2 w
|
:
|
103,1 w
|
:
|
90,0
|
88,0
|
|
Pénzügyi mutatók
|
Megjegyzés
|
Albánia
|
Bosznia-Hercegovina
|
Koszovó
|
Észak-Macedónia
|
Montenegró
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
A fogyasztói árak éves változása (%)
|
35) 36) 37) 38)
|
2,2 d
|
2,3 d
|
–1,1 w
|
2,0 w
|
0,2 d
|
3,4 d
|
1,2 d
|
3,4 d
|
–0,5 d
|
2,5 d
|
0,7
|
2,9
|
|
A magánszektor összevont adósságállománya a GDP arányában (%)
|
39) 40)
|
:
|
:
|
–1,2 w
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
|
Teljes külső adósságállomány a GDP arányában (%)
|
41) 42) 43) 44) 23)
|
64,2 s
|
64,4 ps
|
64,3 sw
|
60,1 sw
|
37,2 sw
|
37,4 sw
|
78,7 s
|
81,9 ps
|
221,6 s
|
191,5 s
|
:
|
:
|
|
Teljes devizaadósság-állomány a GDP arányában (%)
|
45)
|
66 w
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
17 w
|
:
|
:
|
:
|
|
Hitelkamatláb (egy év), évente (%)
|
46) 47) 48) 49) 50) 51) 52)
|
6,05 w
|
5,91 w
|
3,05 w
|
3,20 w
|
6,21 w
|
5,96 w
|
2,00 w
|
1,75 w
|
5,84 w
|
5,66 w
|
:
|
:
|
|
Betéti kamatláb (egy év), évente (%)
|
46) 53) 48) 54) 55) 50) 56) 57)
|
0,40 w
|
0,48 w
|
0,07 w
|
0,05 w
|
1,49 w
|
1,33 w
|
0,15 w
|
0,15 w
|
0,40 w
|
0,35 w
|
:
|
:
|
|
A tartalékeszközök értéke (ideértve az aranyat is) (millió EUR)
|
48) 41) 42) 43) 58) 59)
|
3 942,4 w
|
4 972,2 w
|
7 091,0 w
|
8 359,1 w
|
900,8 w
|
1 100,3 w
|
3 359,9 w
|
3 643,3 w
|
1 738,5 w
|
1 748,8 w
|
:
|
:
|
|
Nemzetközi tartalékok – importhónap-egyenérték
|
60) 48) 41) 42) 61) 62)
|
9,6 sw
|
17,0 sw
|
10,0 sw
|
:
|
3,0 sw
|
:
|
5,3 sw
|
:
|
8,2 sw
|
:
|
:
|
:
|
|
Üzleti környezet
|
Megjegyzés
|
Albánia
|
Bosznia-Hercegovina
|
Koszovó
|
Észak-Macedónia
|
Montenegró
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Ipari termelési index (2015 = 100)
|
73) 74) 75) 76)
|
89,5 w
|
113,0 w
|
96,7
|
106,2
|
:
|
:
|
102,4
|
103,9
|
105,8
|
110,3
|
98,5
|
107,5
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Infrastruktúra
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
A vasúti hálózat sűrűsége (az ezer km²-re jutó működő vonalak száma)
|
77) 78) 79) 80) 81) 82)
|
7,8 sw
|
7,8 s
|
19,9 sw
|
19,9 sw
|
30,5 sw
|
30,5 sw
|
26,9 s
|
26,9 s
|
18,0 s
|
18,0 s
|
:
|
:
|
|
Autópályák hossza (kilométer)
|
83)
|
22
|
25
|
218
|
218
|
137 w
|
137 w
|
335
|
335
|
z
|
z
|
:
|
:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Energia
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Nettó energiabehozatal a GDP arányában
|
84)
|
1,7 s
|
2,7 ps
|
2,7 s
|
3,5 s
|
4,2 s
|
6,7 s
|
4,8 s
|
7,7 ps
|
2,6 s
|
4,1 s
|
1,6 s
|
2,7 s
|
|
STATISZTIKAI ADATOK (2023. augusztus 31-én), 2. rész (Szerbia – Ukrajna)
|
|
|
|
|
Demográfia
|
Megjegyzés
|
Szerbia
|
Törökország
|
Grúzia
|
Moldova
|
Ukrajna
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Teljes népesség (ezer fő)
|
|
6 927 s
|
6 872 s
|
83 155 s
|
83 614 s
|
3 717 s
|
3 729 s
|
2 640 s
|
2 597 ps
|
41 733 s
|
41 419 s
|
447 485 s
|
447 001 bps
|
|
A 15–64 évesek hányada a teljes népességben (%)
|
|
64,8 s
|
64,5 s
|
67,8 s
|
67,7 s
|
64,5 s
|
64,2 s
|
:
|
66,7 ps
|
67,6 s
|
67,4 s
|
64,3 ps
|
64,1 bps
|
|
A természetes szaporodás (fogyás) arányszáma (1 000 lakosra vetítve)
|
|
–8,0
|
–10,9
|
:
|
:
|
–1,1
|
–3,8
|
–3,8 ep
|
:
|
–7,8
|
–10,7 e
|
–2,5 ep
|
–2,7 bep
|
|
A férfiak születéskor várható élettartama (év)
|
|
71,6
|
70,0
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
77,5 ep
|
77,2 bep
|
|
A nők születéskor várható élettartama (év)
|
|
77,5
|
75,7
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
83,2 ep
|
82,9 bep
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Munkaerőpiac
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Aktivitási ráta a 20–64 évesek körében: a 20–64 éves népesség gazdaságilag aktív hányada (%)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
|
72,5
|
75,0 b
|
58,7
|
61,2 bw
|
63,2 bw
|
64,5 w
|
51,1 w
|
52,8 w
|
72,0 w
|
71,9 w
|
77,6
|
78,4 b
|
|
Férfiak
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
|
79,9
|
82,6 b
|
79,8
|
82,3 bw
|
74,0 bw
|
76,2 w
|
55,5 w
|
57,8 w
|
78,4 w
|
78,2 w
|
83,6
|
84,0 b
|
|
Nők
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
|
65,2
|
67,4 b
|
37,5
|
40,0 bw
|
52,8 bw
|
53,4 w
|
47,0 w
|
48,1 w
|
66,0 w
|
66,0 w
|
71,7
|
72,9 b
|
|
Foglalkoztatási ráta a 20–64 éves népesség körében (%)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
65,9
|
66,7 b
|
51,0
|
53,9 bw
|
51,1 bw
|
50,6 w
|
49,1 w
|
51,1 w
|
65,2 w
|
64,8 w
|
72,2
|
73,1 b
|
|
Férfiak
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
72,9
|
74,2 b
|
70,1
|
73,6 bw
|
58,7 bw
|
58,1 w
|
53,1 w
|
55,6 w
|
70,8 w
|
70,8 w
|
78,0
|
78,5 b
|
|
Nők
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
58,9
|
59,3 b
|
32,0
|
34,1 bw
|
43,9 bw
|
43,5 w
|
45,5 w
|
46,9 w
|
60,0 w
|
59,3 w
|
66,5
|
67,6 b
|
|
Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–24 évesek, a korosztály népességének %-ában
|
1) 2) 8) 5) 4) 9)
|
15,9
|
16,4 b
|
28,3
|
24,7 bw
|
28,5 bw
|
26,8 w
|
17,6 w
|
17,2 w
|
15,5 w
|
14,3 w
|
11,1
|
10,8 b
|
|
Munkaerőpiac (folyt.)
|
Megjegyzés
|
Szerbia
|
Törökország
|
Grúzia
|
Moldova
|
Ukrajna
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–29 évesek, a korosztály népességének %-ában
|
1) 2) 8) 5) 4) 9)
|
20,0
|
18,8 b
|
32,0
|
28,4 bw
|
35,1 bw
|
34,6 w
|
26,0 w
|
26,4 w
|
20,0 w
|
19,8 w
|
13,8
|
13,1 b
|
|
Foglalkoztatás a fő ágazatok szerint
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mezőgazdaság, erdészet és halászat (%)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 10)
|
14,6 s
|
15,0 bs
|
17,6 s
|
17,2 bw
|
19,8 bw
|
18,9 w
|
21,1 w
|
21,5 w
|
14,1 w
|
14,1 w
|
4,3 s
|
3,8 bs
|
|
Ipar (%)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 10)
|
22,6 s
|
23,7 bs
|
20,5 s
|
21,3 bw
|
11,4 bw
|
11,3 w
|
14,6 w
|
14,4 w
|
17,8 w
|
18,2 w
|
18,2 s
|
18,0 bs
|
|
Építőipar (%)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 10)
|
5,4 s
|
6,0 bs
|
5,7 s
|
6,2 bw
|
6,9 bw
|
7,8 w
|
7,2 w
|
7,7 w
|
7,0 w
|
7,0 w
|
6,6 s
|
6,6 bs
|
|
Szolgáltatások (%)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 10)
|
57,5 s
|
55,3 bs
|
56,2 s
|
55,3 bw
|
61,9 bw
|
62,1 w
|
57,1 w
|
56,4 w
|
61,1 w
|
60,7 w
|
70,1 s
|
70,9 bs
|
|
Közszektorbeli alkalmazottak az összes foglalkoztatott arányában, 20–64 évesek (%)
|
11) 12) 13) 5) 4)
|
26,4 w
|
25,8 w
|
17,7 w
|
16,9 bw
|
23,5 bw
|
24,3 w
|
29,6 w
|
28,6 w
|
:
|
:
|
:
|
:
|
|
Magánszektorbeli alkalmazottak az összes foglalkoztatott arányában, 20–64 évesek (%)
|
14) 1) 13) 2) 5)
|
73,6 w
|
74,2 w
|
82,3 w
|
83,1 bw
|
76,5 bw
|
75,7 w
|
70,4 w
|
71,4 w
|
:
|
:
|
:
|
:
|
|
Munkanélküliségi ráta (a gazdaságilag aktív népesség %-ában)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 15) 16)
|
9,1
|
11,1 b
|
13,2
|
12,0 bw
|
18,5 bw
|
20,6 w
|
3,8 w
|
3,2 w
|
9,5 w
|
9,8 w
|
7,1
|
7,1 b
|
|
Férfiak
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 15) 16)
|
8,8
|
10,2 b
|
12,4
|
10,7 bw
|
20,2 bw
|
22,7 w
|
4,3 w
|
3,9 w
|
9,8 w
|
9,5 w
|
6,8
|
6,8 b
|
|
Nők
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 15) 16)
|
9,5
|
12,1 b
|
14,9
|
14,8 bw
|
16,2 bw
|
17,8 w
|
3,3 w
|
2,5 w
|
9,1 w
|
10,1 w
|
7,4
|
7,4 b
|
|
15–24 éves fiatalok
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
26,6
|
26,4 b
|
25,1
|
22,6 bw
|
39,4 bw
|
42,9 w
|
10,9 w
|
9,2 w
|
19,3 w
|
19,1 w
|
16,8
|
16,7 b
|
|
Tartós (>12 hónap)
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 15) 16)
|
4,5
|
4,9
|
3,3
|
3,7 bw
|
5,8 bw
|
7,2 w
|
0,7 w
|
0,8 w
|
2,0 w
|
2,4 w
|
2,5
|
2,8
|
|
Átlagos havi nominálbérek és -keresetek (EUR)
|
17) 18) 19) 20) 21) 6)
|
706 sw
|
772 sw
|
384 sw
|
256 sw
|
296 sw
|
372 sw
|
376 sw
|
447 sw
|
334 sw
|
453 sw
|
:
|
:
|
|
Oktatás
|
Megjegyzés
|
Szerbia
|
Törökország
|
Grúzia
|
Moldova
|
Ukrajna
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Korai iskolaelhagyók: a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező, további oktatásban és képzésben nem részesülő 18–24 évesek százalékos aránya
|
1) 2) 8) 5) 4)
|
5,6
|
6,3 b
|
26,7
|
23,0 bw
|
8,2 w
|
7,3 w
|
16,9 w
|
19,6 w
|
:
|
:
|
9,9
|
9,8 b
|
|
Az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában (%)
|
6) 22) 23)
|
3,5 sw
|
3,3 psw
|
4,0
|
3,5 sw
|
3,8 psw
|
3,6 sw
|
:
|
:
|
5,4 sw
|
:
|
5,0 d
|
:
|
|
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves teljes népesség körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6) 24)
|
6,4
|
6,7 b
|
34,4
|
29,5 bw
|
7,9 w
|
7,3 w
|
21,2 w
|
23,3 w
|
2,9 w
|
2,7 w
|
15,7
|
15,6 b
|
|
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves férfiak körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
6,0
|
7,7 b
|
36,7
|
31,6 bw
|
8,3 w
|
7,4 w
|
24,5 w
|
27,3 w
|
3,1 w
|
2,9 w
|
18,5
|
18,1 b
|
|
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves nők körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
6,8
|
5,7 b
|
32,2
|
27,3 bw
|
7,5 w
|
7,2 w
|
18,0 w
|
19,4 w
|
2,8 w
|
2,5 w
|
12,9
|
12,9 b
|
|
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves teljes népesség körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
85,4
|
85,3 b
|
43,1
|
47,8 bw
|
77,3 w
|
77,2 w
|
69,4 w
|
68,2 w
|
54,9 w
|
55,2 w
|
66,8
|
65,7 b
|
|
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves férfiak körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
87,5
|
86,3 b
|
45,3
|
51,1 bw
|
82,4 w
|
84,0 w
|
68,7 w
|
66,4 w
|
59,6 w
|
58,9 w
|
67,5
|
66,3 b
|
|
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves nők körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
83,2
|
84,1 b
|
40,8
|
44,5 bw
|
71,3 w
|
70,2 w
|
70,2 w
|
69,9 w
|
50,0 w
|
51,3 w
|
66,0
|
65,1 b
|
|
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves teljes népesség körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
33,0
|
35,3 b
|
33,1
|
35,5 bw
|
38,2 w
|
35,5 w
|
31,5 w
|
31,8 w
|
57,1 w
|
58,0 w
|
41,1
|
41,9 b
|
|
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves férfiak körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
27,1
|
27,7 b
|
33,9
|
36,1 bw
|
33,6 w
|
32,3 w
|
24,3 w
|
28,6 w
|
49,7 w
|
51,4 w
|
36,0
|
36,6 b
|
|
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves nők körében
|
1) 2) 3) 4) 5) 6)
|
39,1
|
43,2 b
|
32,2
|
35,0 bw
|
42,7 w
|
38,9 w
|
38,2 w
|
34,7 w
|
64,8 w
|
64,8 w
|
46,2
|
47,2 b
|
|
Nemzeti számlák
|
Megjegyzés
|
Szerbia
|
Törökország
|
Grúzia
|
Moldova
|
Ukrajna
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Bruttó hazai termék
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyó árakon (millió EUR)
|
6) 23)
|
46 815
|
53 329
|
626 742
|
689 547
|
13 871 w
|
15 732 w
|
10 116 w
|
11 569 w
|
137 133 w
|
168 710 w
|
13 471 071
|
14 567 204
|
|
Per fő (EUR)
|
6) 23)
|
6 790
|
7 800
|
7 520
|
8 190
|
3 726 w
|
4 242 w
|
3 839 w
|
4 424 w
|
3 285 w
|
4 077 w
|
30 050
|
32 520
|
|
Egy főre jutó vásárlóerő-egységben (PPS)
|
|
12 812
|
14 349
|
18 325
|
20 337
|
:
|
:
|
12 977 w
|
16 069 w
|
:
|
:
|
30 054
|
32 524
|
|
Egy főre jutó vásárlóerő-egységben (PPS), az uniós átlaghoz viszonyítva (EU-27 = 100)
|
|
42,6
|
44,2
|
61,0
|
62,7
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
100
|
100
|
|
Éves reál (volumen)változás az előző évhez képest (%)
|
6) 23)
|
–0,9
|
7,5
|
1,9
|
11,4
|
–6,8 w
|
10,5 w
|
–8,3 w
|
13,9 w
|
–3,8 w
|
3,4 w
|
–5,6
|
5,6
|
|
Bruttó hozzáadott érték a fő ágazatok szerint
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mezőgazdaság, erdészet és halászat (%)
|
6) 23) 25)
|
7,6
|
7,6
|
7,5
|
6,2
|
8,3 w
|
7,4 w
|
10,8 w
|
12,3 w
|
10,8 w
|
12,7 w
|
1,8
|
1,8
|
|
Ipar (%)
|
6) 23) 25)
|
23,4
|
23,0
|
25,6
|
29,1
|
15,5 w
|
17,0 w
|
15,2 w
|
14,7 w
|
20,9 w
|
23,8 w
|
19,7
|
20,0
|
|
Építőipar (%)
|
6) 23) 25)
|
6,6
|
7,3
|
5,9
|
5,7
|
8,7 w
|
7,5 w
|
11,5 w
|
9,3 w
|
3,3 w
|
3,2 w
|
5,5
|
5,5
|
|
Szolgáltatások (%)
|
6) 23) 25)
|
62,4 s
|
62,2 s
|
61,0 s
|
59,1 s
|
67,5 w
|
68,1 w
|
62,5 w
|
63,6 w
|
65,0 w
|
60,3 w
|
73,0 s
|
72,7 s
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fizetési mérleg
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) (millió EUR)
|
63) 64) 59) 65) 66)
|
2 938,5 w
|
3 656,9 w
|
3 942,6 s
|
5 832,2 s
|
498,7 w
|
783,6 w
|
133,4 w
|
322,7 w
|
–50,8 w
|
6 351,5 w
|
c
|
–318 026,0 s
|
|
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) (a GDP %-ában)
|
63) 64) 67) 23)
|
c
|
6,86 s
|
0,63 s
|
0,85 s
|
3,60 sw
|
4,98 sw
|
1,32 sw
|
2,79 sw
|
–0,04 sw
|
3,76 sw
|
c
|
–2,18 s
|
|
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) az EU-27 viszonylatában (millió EUR)
|
68) 59) 65) 69) 66)
|
c
|
1 801,0 s
|
140,6 s
|
600,5 s
|
178,9 w
|
189,7 w
|
:
|
:
|
–691,7 w
|
4 748,7 w
|
c
|
–56 205,8 s
|
|
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) az EU-27 viszonylatában (a GDP %-ában)
|
68) 70) 23)
|
c
|
3,38 s
|
0,02 s
|
0,09 s
|
1,29 sw
|
1,21 sw
|
:
|
:
|
–0,50 sw
|
2,81 sw
|
c
|
–0,39 s
|
|
Kivándorlók általi hazautalások a GPD %-ában
|
71) 72) 23)
|
4,81 s
|
:
|
0,02 s
|
:
|
7,34 sw
|
8,65 sw
|
8,87 dpsw
|
:
|
0,75 psw
|
:
|
0,15 s
|
0,14 s
|
|
Áruk külkereskedelme
|
Megjegyzés
|
Szerbia
|
Törökország
|
Grúzia
|
Moldova
|
Ukrajna
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Az EU-27-be irányuló export hányada az összes kivitel értékében (%)
|
26) 27)
|
66,2 s
|
65,8 s
|
41,1 s
|
41,1 s
|
20,9 ew
|
16,9 sw
|
66,4 sw
|
62,5 sw
|
:
|
:
|
:
|
:
|
|
Az EU-27-ből származó import hányada az összes behozatal értékében (%)
|
26) 27)
|
55,6 s
|
53,9 s
|
33,1 s
|
31,1 s
|
23,0 ew
|
22,9 sw
|
45,6 sw
|
46,6 sw
|
:
|
:
|
:
|
:
|
|
Kereskedelmi egyenleg (millió EUR)
|
26) 28) 27)
|
–5 019
|
–6 279
|
–42 293
|
–38 925
|
–3 838 sw
|
–5 171 sw
|
–2 572 sw
|
–2 166 sw
|
–4 438 sw
|
:
|
215 288
|
55 040
|
|
Áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme a GDP arányában
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Behozatal (a GDP %-ában)
|
6) 23)
|
56,5
|
62,3
|
32,2
|
35,5
|
56,6 w
|
59,6 w
|
51,4 w
|
57,8 w
|
40,3 w
|
41,9 w
|
42,8
|
46,7
|
|
Kivitel (a GDP %-ában)
|
6) 23)
|
48,2
|
54,5
|
28,7
|
35,3
|
37,3 w
|
43,2 w
|
27,9 w
|
30,6 w
|
38,8 w
|
40,7 w
|
46,4
|
50,5
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Államháztartás
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Államháztartási többlet (+) / hiány (–) (%)
|
29) 30) 31) 23)
|
–8,0 w
|
–4,2 ew
|
–4,7 w
|
:
|
–9,3 w
|
–6,3 w
|
–5,1 ew
|
0,0 ew
|
–5,4 w
|
–3,3 w
|
–6,7
|
–4,8
|
|
Bruttó államadósság (%)
|
32) 29) 33) 31) 34) 23)
|
57,7 w
|
57,5 ew
|
39,8 w
|
:
|
60,1 w
|
49,6 w
|
33,1 w
|
32,6 w
|
60,4 w
|
49,0 w
|
90,0
|
88,0
|
|
Pénzügyi mutatók
|
Megjegyzés
|
Szerbia
|
Törökország
|
Grúzia
|
Moldova
|
Ukrajna
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
A fogyasztói árak éves változása (%)
|
35) 36) 37) 38)
|
1,8 d
|
4,0 d
|
12,3 d
|
19,6 d
|
5,2 w
|
9,6 w
|
3,8 w
|
5,1 w
|
2,7 w
|
9,4 w
|
0,7
|
2,9
|
|
A magánszektor összevont adósságállománya a GDP arányában (%)
|
39) 40)
|
:
|
:
|
13,0 w
|
7,6 w
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
|
Teljes külső adósságállomány a GDP arányában (%)
|
41) 42) 43) 44) 23)
|
c
|
75,8 s
|
60,4 sw
|
54,3 sw
|
135,5 sw
|
124,0 sw
|
65,5 sw
|
66,9 sw
|
74,6 sw
|
67,8 sw
|
:
|
:
|
|
Teljes devizaadósság-állomány a GDP arányában (%)
|
45)
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
|
Hitelkamatláb (egy év), évente (%)
|
46) 47) 48) 49) 50) 51) 52)
|
1,90 w
|
1,90 w
|
16,25 w
|
22,79 w
|
8,52 w
|
9,46 w
|
5,15 w
|
8,50 w
|
7,89 w
|
7,67 w
|
:
|
:
|
|
Betéti kamatláb (egy év), évente (%)
|
46) 53) 48) 54) 55) 50) 56) 57)
|
0,10 w
|
0,10 w
|
13,51 w
|
17,85 w
|
8,46 w
|
9,13 w
|
0,15 w
|
4,50 w
|
7,22 w
|
6,95 w
|
:
|
:
|
|
A tartalékeszközök értéke (ideértve az aranyat is) (millió EUR)
|
48) 41) 42) 43) 58) 59)
|
13 491,7 w
|
16 454,5 w
|
81 937,5 w
|
94 006,1 w
|
3 532,4 w
|
3 787,3 w
|
3 082,9 w
|
3 445,8 w
|
23 711,1 w
|
27 294,4 w
|
:
|
:
|
|
Nemzetközi tartalékok – importhónap-egyenérték
|
60) 48) 41) 42) 61) 62)
|
6,1 sw
|
:
|
4,9 sw
|
6,3 sw
|
5,4 sw
|
4,8 sw
|
7,1 sw
|
:
|
:
|
:
|
:
|
:
|
|
Üzleti környezet
|
Megjegyzés
|
Szerbia
|
Törökország
|
Grúzia
|
Moldova
|
Ukrajna
|
EU-27
|
|
|
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2019
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
|
Ipari termelési index (2015 = 100)
|
73) 74) 75) 76)
|
111,0
|
118,5
|
115,4
|
135,6
|
:
|
:
|
107,1 w
|
120,3 w
|
102,7 w
|
105,0 w
|
98,5
|
107,5
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Infrastruktúra
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
A vasúti hálózat sűrűsége (az ezer km²-re jutó működő vonalak száma)
|
77) 78) 79) 80) 81) 82)
|
37,9 sw
|
38,1 sw
|
13,3 sw
|
13,5 sw
|
22,6 sw
|
22,2 sw
|
34,0 sw
|
34,0 sw
|
32,8 sw
|
32,7 sw
|
:
|
:
|
|
Autópályák hossza (kilométer)
|
83)
|
928
|
928 w
|
3 523
|
3 532
|
208 w
|
263 w
|
:
|
:
|
15 w
|
15 w
|
:
|
:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Energia
|
Megjegyzés
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
2020
|
2021
|
|
Nettó energiabehozatal a GDP arányában
|
84)
|
2,9 s
|
4,0 s
|
3,3 s
|
5,2 s
|
1,0 sw
|
1,8 sw
|
:
|
:
|
:
|
:
|
1,6 s
|
2,7 s
|
Forrás: Eurostat és/vagy a bővítési országok statisztikai hatóságai
|
|
: = nem áll rendelkezésre
|
|
|
b = idősortörés
|
|
|
c = bizalmas érték
|
|
|
d = eltérő meghatározás
|
|
|
e = becsült érték
|
|
|
f = előrejelzés
|
|
|
p = ideiglenes
|
|
|
s = Eurostat-becslés
|
|
|
w = a nemzeti statisztikai hivatal által és annak felelőssége mellett szolgáltatott, változatlan formában közzétett adatok, amelyek minőségét és az uniós statisztikai módszertannak való megfelelését semmilyen bizonyíték nem támasztja alá
|
|
|
z = tárgytalan, ezért 0-val egyenlő
|
|
|
|
|
|
Lábjegyzetek:
|
|
1)
|
Észak-Macedónia: az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló új rendeletet nem hajtották végre.
|
|
2)
|
Bosznia-Hercegovina: 2020. január óta Bosznia-Hercegovinában a munkaerő-felmérést az év során folyamatosan végzik, negyedéves adatok közzétételével. 2020-tól az öt évre lebontott korcsoportok és nem szerinti népességbecslések szerinti súlyozási eljárást is elvégzik.
|
|
3)
|
Bosznia-Hercegovina: 2021 januárjától a bosznia-hercegovinai statisztikai hivatal megkezdte a munkaerő-felmérés új, átdolgozott módszertanának alkalmazását. A felmérés átdolgozására a 2021. január 1-jén hatályba lépett új európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján és azzal összhangban került sor. A munkaerő-felmérés új, átdolgozott módszertanának 2021. januári bevezetésével az előző évben közzétett adatsor megszakadt.
|
|
4)
|
Törökország: *a felmérés meghatározásának, hatókörének és kialakításának 2021. évi kiigazításai miatt a HLFS-ben a sorozat nem hasonlítható össze a korábbi évekkel.
|
|
5)
|
Törökország: az éves munkaerő-felmérésből származó adatok.
|
|
6)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
|
|
7)
|
Ukrajna: módszertani kiigazítás: 2019-től az adatok a gazdaságilag aktív népességen (munkaerő) alapulnak.
|
|
8)
|
Bosznia-Hercegovina: 2020-tól kezdődően a munkaerő-felmérés negyedévente készül, ami a korábbi évek eredményeihez képest az idősorok töréséhez vezet. A munkaerő-felmérés új, átdolgozott módszertanának 2021. januári bevezetésével ((EU) 2019/1700 rendelet, (EU) 2019/2240 végrehajtási rendelet) az előző évben közzétett adatsor megszakadt. Ez azt jelenti, hogy a 2020. és a 2021. évi adatok sem összehasonlíthatók.
|
|
9)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
|
|
10)
|
Grúzia: 2020 óta – NACE Rev. 2., 2020 előtt – NACE Rev.1.1.
|
|
11)
|
Montenegró: az adatok a közszektorbeli foglalkoztatottak számának az alkalmazottak teljes számához viszonyított arányára vonatkoznak.
|
|
12)
|
Észak-Macedónia: a közszektorban szerepelnek a következő adatok is: egyéb (vegyes, kollektív, állami, meghatározatlan).
|
|
13)
|
Bosznia-Hercegovina: közszektor alatt a NACE Rev. 2 O, P és Q nemzetgazdasági ága, magánszektor alatt a NACE többi nemzetgazdasági ága értendő.
|
|
14)
|
Montenegró: idősortörés, mivel korábban csak a foglalkoztatottak válaszoltak erre a kérdésre; 2018 óta minden munkavállaló válaszol erre a kérdésre.
|
|
15)
|
Ukrajna: legalább 15 éves személyek.
|
|
16)
|
Grúzia: legalább 15 éves személyek.
|
|
17)
|
Szerbia: a bérekre és keresetekre vonatkozó adatok közigazgatási forrásokból (adóigazgatási nyilvántartások) származnak. Az átlagkereset kiszámítása az adatszolgáltatási hónap felhalmozott jövedelmének teljes összege és a teljes munkaidős egyenértékben (FTE) foglalkoztatottak száma alapján történik.
|
|
18)
|
Albánia: információforrás: Adóügyi Főigazgatóság, társadalombiztosítási járulékfizetők; az INSTAT számításai.
|
|
19)
|
Bosznia-Hercegovina: nettó kereset.
|
|
20)
|
Törökország: forrás: felmérés a jövedelmi viszonyokról és az életkörülményekről.
|
|
21)
|
Moldovai Köztársaság: az egy vagy több alkalmazottal rendelkező egységeket tartalmazza.
|
|
22)
|
Grúzia: a GDP-t a 2008. évi SNA szerint számították ki.
|
|
23)
|
Grúzia: a 2008. évi SNA alapján.
|
|
24)
|
Grúzia: az oktatásban nem részesült személyek nem tartoznak ide.
|
|
25)
|
Grúzia: a NACE Rev. 2. szerint végzett számítások.
|
|
26)
|
Moldovai Köztársaság: januártól augusztusig.
|
|
27)
|
Grúzia: az Eurostat által EUR-ra átváltott adatok.
|
|
28)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
|
|
29)
|
Albánia: a pénzügyi és gazdasági minisztérium előrejelzései.
|
|
30)
|
Ukrajna: módosított készpénzadatok (Kormányzati pénzügyi statisztikai kézikönyv, 2014).
|
|
31)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
|
|
32)
|
Montenegró: előzetes adatok. A végleges adatok legkésőbb 2021. március végén elérhetők lesznek.
|
|
33)
|
Bosznia-Hercegovina: év vége (december 31.).
|
|
34)
|
Ukrajna: állam- és állami kezességvállalással biztosított adósság.
|
|
35)
|
Bosznia-Hercegovina: fogyasztóiár-infláció.
|
|
36)
|
Moldovai Köztársaság: fogyasztóiár-infláció.
|
|
37)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
|
|
38)
|
Grúzia: fogyasztóiár-infláció.
|
|
39)
|
Bosznia-Hercegovina: monetáris pénzügyi intézmények adatai.
|
|
40)
|
Törökország: az adatok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és a hitelekre vonatkoznak.
|
|
41)
|
Bosznia-Hercegovina: az IMF Fizetésimérleg-kézikönyvének hatodik kiadása alapján.
|
|
42)
|
Törökország: az euróra történő átváltáshoz használt éves átváltási árfolyam átlaga.
|
|
43)
|
Moldovai Köztársaság: átváltva USD-ről EUR-ra, a Moldovai Nemzeti Bank szerinti év végi átlagárfolyamon.
|
|
44)
|
Ukrajna: a jelentéstételi év végi keresztárfolyamok felhasználásával USA-dollárról euróra átváltott eszközök és tartozások.
Az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
|
|
45)
|
Albánia: külső adósságállomány (beleértve a közvetlen külföldi befektetéseket).
|
|
46)
|
Montenegró: súlyozott átlagos effektív kamatláb, fennmaradó összegek, éves.
|
|
47)
|
Albánia: az új, 12 hónap futamidejű kölcsönökre az adott hónapban alkalmazott súlyozott átlagos kamatláb, 12 hónapos futamidő esetén.
|
|
48)
|
Észak-Macedónia: év vége (december 31.).
|
|
49)
|
Bosznia-Hercegovina: a nem pénzügyi vállalatoknak nemzeti valutában nyújtott rövid lejáratú hitelek kamatlábai (súlyozott átlag).
|
|
50)
|
Moldovai Köztársaság: a kamatlábat a Moldovai Nemzeti Bank (NBM) határozza meg 2001-től kezdődően. Az NBM a „kamatfolyosó” módszerét alkalmazza: az egynapos hitelekre a legmagasabb kamatlábat, az egynapos betétekre pedig a legalacsonyabb kamatlábat alkalmazza. Év végi értékek.
|
|
51)
|
Ukrajna: a nemzeti bank összes refinanszírozási eszközének átlagos súlyozott kamatlába.
|
|
52)
|
Grúzia: refinanszírozó hitelek árverése.
|
|
53)
|
Albánia: a betéti kamatláb az újonnan elfogadott betétekre alkalmazott átlagos súlyozott kamatlábat jelenti az adott hónapban, 12 hónapos futamidővel.
|
|
54)
|
Bosznia-Hercegovina: a háztartások nemzeti valutában tartott látra szóló betéteinek kamatlábai (súlyozott átlag).
|
|
55)
|
Törökország: havi adatok átlaga. Egynapos betéti rendelkezésre állás.
|
|
56)
|
Ukrajna: az Ukrán Nemzeti Bank letéti jegyeinek forgalmazása.
|
|
57)
|
Grúzia: CD-árverések.
|
|
58)
|
Ukrajna: a jelentéstételi év végi keresztárfolyamok felhasználásával USA-dollárról euróra átváltott eszközök és tartozások.
|
|
59)
|
Ukrajna: a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területe, Szevasztopol városa, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részei nem szerepelnek a külső szektor adataiban.
|
|
60)
|
Albánia: 2021. augusztus vége.
2021. január–június.
|
|
61)
|
Törökország: az euróra történő átváltáshoz használt éves átváltási árfolyam átlaga.
2021 harmadik negyedévétől.
2021. októbertől.
|
|
62)
|
Moldovai Köztársaság: átváltva USD-ről EUR-ra, a Moldovai Nemzeti Bank szerinti év végi átlagárfolyamon.
Átváltva USD-ről EUR-ra, a Moldovai Nemzeti Bank szerinti éves átlagárfolyamon.
|
|
63)
|
Bosznia-Hercegovina: az IMF Fizetésimérleg-kézikönyve alapján, „eszköz-forrás” megközelítés.
|
|
64)
|
Moldovai Köztársaság: átváltva USD-ről EUR-ra, a Moldovai Nemzeti Bank szerinti éves átlagárfolyamon.
|
|
65)
|
Ukrajna: 2021 óta az Ukrán Nemzeti Bank javította a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó adatösszesítést, így a nem pénzügyi vállalatok újrabefektetett nyereségét belefoglalták a közvetlen külföldi tőkebefektetések forgalmára és állományára vonatkozó adatokba. Ezért 2015–2020-ra vonatkozóan felülvizsgálták a fizetési mérlegre, a külfölddel szembeni befektetési pozícióra és a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó adatokat.
|
|
66)
|
Ukrajna: 2021 óta az Ukrán Nemzeti Bank javította a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó adatösszesítést, így a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönöket belefoglalták a közvetlen külföldi tőkebefektetések forgalmára és állományára vonatkozó adatokba. Ezért 2015–2020-ra vonatkozóan felülvizsgálták a fizetési mérlegre, a külfölddel szembeni befektetési pozícióra és a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó adatokat.
|
|
67)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit. 2021 óta az Ukrán Nemzeti Bank javította a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó adatösszesítést, így a nem pénzügyi vállalatok újrabefektetett nyereségét belefoglalták a közvetlen külföldi tőkebefektetések forgalmára és állományára vonatkozó adatokba. Ezért 2015–2020-ra vonatkozóan felülvizsgálták a fizetési mérlegre, a külfölddel szembeni befektetési pozícióra és a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó adatokat.
|
|
68)
|
Bosznia-Hercegovina: az IMF Fizetésimérleg-kézikönyvének hatodik kiadása és a közvetlen külföldi befektetések OECD referencia-definíciója (4. kiadás) alapján.
|
|
69)
|
Ukrajna: a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó adatokat az EU-27 tagállamainak (kivéve az Egyesült Királyságot) figyelembevételével újraszámították.
|
|
70)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit. A közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó adatokat az EU-27 tagállamainak (kivéve az Egyesült Királyságot) figyelembevételével újraszámították.
2021 óta az Ukrán Nemzeti Bank javította a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó adatösszesítést, így a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönöket belefoglalták a közvetlen külföldi tőkebefektetések forgalmára és állományára vonatkozó adatokba. Ezért 2015–2020-ra vonatkozóan felülvizsgálták a fizetési mérlegre, a külfölddel szembeni befektetési pozícióra és a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó adatokat.
|
|
71)
|
Moldovai Köztársaság: átváltva USD-ről EUR-ra, a Moldovai Nemzeti Bank szerinti éves átlagárfolyamon.
Személyi transzferek.
|
|
72)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
Korábbi adatok
|
|
73)
|
Albánia: B_D tevékenység.
|
|
74)
|
Moldovai Köztársaság: 2016-tól kezdődően az ipari termelési volumen indexe szezonális kiigazításra kerül a munkanapok száma és a szezonalitás alapján, az idősorokat korrigálták.
|
|
75)
|
Ukrajna: az indexek dinamikus idősorozatainak naptári napjai által az alap havi átlagértékére gyakorolt hatás miatti kiigazítás. A 2016-os évre vonatkozó adatok meghatározását a DEMETRA+ program felhasználásával, a TRAMO/SEATS módszeraktivitás alkalmazásával végzik.
|
|
76)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
|
|
77)
|
Az adatokat a Köztársasági Geodéziai Hatóság nyújtotta be.
|
|
78)
|
Bosznia-Hercegovina: a szárazföldi vizek becsült területe 210 km².
|
|
79)
|
Törökország: csak a legfontosabb vonalak.
A területi értékeket a Corine-osztályozás alapján számítják ki, és a LUCAS-hoz igazítják. A Corine-adatokat hatévente állítják elő.
|
|
80)
|
Moldovai Köztársaság: beleértve a Dnyeszteren túli régiót is.
Év végi adat.
|
|
81)
|
Moldovai Köztársaság: beleértve a Dnyeszteren túli régiót is.
Év végi adat.
Beleértve a vizes élőhelyeket is.
|
|
82)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit. Az ukrán geodéziai, kartográfiai és kataszteri állami szolgálat adatai.
Az adatokat a földtípusok új osztályozása szerint adták meg.
|
|
83)
|
Ukrajna: az adatok nem tartalmazzák a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területét, Szevasztopol városát, valamint a donyecki és a luhanszki régió ideiglenesen megszállt részeit.
|
|
84)
|
Grúzia: az Eurostat által EUR-ra átváltott adatok.
A 2008. évi SNA alapján.
|