EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.10.24.
COM(2023) 657 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.10.24.
COM(2023) 657 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról
1.BEVEZETÉS
A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 (a szén-dioxid-leválasztásról és -tárolásról szóló irányelv vagy CLT-irányelv) jogi keretet hoz létre a szén-dioxid (CO2) környezetvédelmi szempontból biztonságos geológiai tárolására. A CLT-irányelv célja, hogy ne legyen jelentős a CO2-szivárgás, illetve az egészség- vagy környezetkárosodás kockázata, valamint, hogy megelőzze a szállítóhálózat vagy a tárolóhelyek biztonságára gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.
Ez a jelentés a CLT-irányelv végrehajtásáról szóló negyedik jelentés, amely a 2019. május és 2023. április közötti időszakot foglalja magában. Vizsgálja a harmadik végrehajtási jelentés óta elért előrehaladást 2 . A tagállamok által az Európai Bizottságnak, valamint az EGT-tag EFTA-államok, Norvégia, Izland és Liechtenstein által az EFTA Felügyeleti Hatóságnak (ESA) 3 a CLT-irányelv 27. cikkével összhangban benyújtott jelentéseken alapul. Huszonöt ország 4 nyújtotta be időben a jelentését ahhoz, hogy azokat e jelentésben figyelembe lehessen venni.
2.EGYEDI VÉGREHAJTÁSI KÉRDÉSEK A TAGÁLLAMOKBAN
2.1. A nemzeti végrehajtási jogszabályok módosítása, felülvizsgálata és aktualizálása
A harmadik végrehajtási jelentés óta Bulgária, Dánia, Görögország, Franciaország, Litvánia, Magyarország, Finnország, Svédország és Izland a CLT-irányelvet végrehajtó jogszabályaiban bekövetkezett változásokról számolt be. Ezek a változások magukban foglalják a tárolási területek megnyitását, az engedélyezési eljárások létrehozását és az illetékes hatóságok kijelölését.
A feltárási és kutatási projektek 2015. évi engedélyezését követően Izland 2021 óta az ország területén lehetővé teszi a szén-dioxid (CO2) ipari léptékű geológiai tárolását. Magyarország részletes szabályokat állapított meg a szén-dioxid tárolására alkalmas geológiai struktúrákra vonatkozóan.
Dánia jogszabályokat állapított meg annak érdekében, hogy bizonyos területeket megnyisson a szén-dioxid feltárására és tárolására vonatkozó engedélyek folyamatos megadása előtt, kijelölve a nemzeti engedélyező hatóságot, és lehetővé téve az állam részvételét minden tárolási engedélyben. Görögország kijelölte az illetékes hatóságot, és engedélyezési eljárásokat vezetett be az érintett területeken szénhidrogén-feltárás és -kitermelés tekintetében meglévő jogokkal rendelkező gazdasági szereplők számára.
Franciaország pontosította és egyszerűsítette a feltárási és tárolási engedélyekkel összefüggésben szükséges környezeti hatásvizsgálatok eljárásait. Finnország a környezetvédelmi engedélyezés során elsőbbséget biztosít a CLT-projekteknek. Bulgária és Svédország tisztázta az irányelvben meghatározott, a bezárást követő időszakra vonatkozó követelmények végrehajtási módját. Belgiumban és Izlandon folyamatban van a végrehajtási jogszabályok további felülvizsgálata.
A jelentéstétel időpontjában a szén-dioxid geológiai tárolása valamennyi tagállamban – kivéve Németországot, Észtországot, Írországot 5 , Ciprust, Lettországot 6 , Ausztriát, Finnországot és Szlovéniát –, valamint Izlandon és Norvégiában engedélyezett. Litvániában 2020 júliusa óta tilos a szén-dioxid geológiai tárolása.
2.2. Feltárási engedélyek és tárolási engedélyek
a) Engedélyezési eljárás/kérelem
Dánia, Franciaország, Magyarország, Hollandia, Izland és Norvégia olyan eljárásokat hozott létre, amelyek révén a tárolási engedély kérelmezői kapcsolatba léphetnek az illetékes engedélyező hatósággal. Ezek a tagállamok felkérik a potenciális kérelmezőket, hogy információkért és szaktanácsadásért vegyék fel a kapcsolatot a hatóságokkal, és működjenek együtt velük. Málta proaktív együttműködést kíván folytatni a potenciális jövőbeli kérelmezőkkel. Portugália jelenleg a jövőbeli engedély iránti kérelmekre vonatkozó eljárásokat dolgoz ki. Az izlandi jog – a környezeti hatásvizsgálat részeként – előzetes konzultáció lehetőségéről rendelkezik. A norvég jog arra kötelezi a norvég hatóságokat, hogy nyújtsanak iránymutatást az érintett feleknek.
b) Tárolási engedélyek
A harmadik végrehajtási jelentés óta Hollandia az egyetlen olyan adatközlő ország, amely tárolási engedélyt adott ki. 2021-ben és 2022-ben két engedélyt adtak ki a Porthos-projekt részeként, amelynek keretében az Északi-tenger kimerült gázmezőjében kerül majd sor CO2-tárolásra.
c) Feltárási engedélyek
A legutóbbi végrehajtási jelentés óta Dánia lefolytatta a CO2 teljes körű feltárására és tárolására vonatkozó első pályázati eljárást a dán kontinentális talapzat egyes területein. Dánia három tengeri feltárásra vonatkozó engedélyt adott ki.
Görögország egy feltárási engedélyt adott ki a CO2-tárolásra, hogy megvizsgálja a Prinos komplexumban való tárolás lehetőségét, ahol az engedély jogosultja jelenleg kőolaj- és földgázfeltárási és -kitermelési jogokkal rendelkezik.
Norvégia 2022-ben három feltárási engedélyt adott ki, kettőt az Északi-tengeren található területekre, egyet pedig a Barents-tengerhez tartozó területre. 2023-ban Norvégia két további feltárási engedélyt adott ki az Északi-tengeren.
A többi adatközlő állam az adatszolgáltatási időszakban nem adott ki feltárási engedélyt, és nem jelentett be benyújtott kérelmeket.
d) Az üzemeltetők tárolási engedélyek kérelmezésére vonatkozó tervei
Hollandia három, tengeri területre vonatkozó tárolási kérelemről értesítette az Európai Bizottságot, nevezetesen a Shell International Exploration and Production B.V. és a Shell Gas & Power Developments B.V. (K14-FA platform), a TAQA Offshore B.V. és az EBN CCS B.V. (P18-6 platform), valamint a TotalEnergies EP Nederland B.V. (L04-A platform) által benyújtott kérelemről.
Izland, Liechtenstein és Norvégia értesíti az EFTA Felügyeleti Hatóságot (ESA) az engedély iránti kérelmekről. Az ESA jelenleg egy izlandi és egy norvég tárolási engedély iránti kérelem felülvizsgálatát végzi. Izland várhatóan 2024 elején újabb kérelmet fog kapni.
A következő tagállamok várhatóan több tárolási engedély iránti kérelmet kapnak 2023-ban és 2024 első felében: Hollandia (2-3), Görögország (1) és Románia (1).
Dánia és Franciaország az elkövetkező években, Franciaország 2024 elején, Dánia pedig 2028-ig várhatóan több kérelmet kap, a folyamatban lévő projektek előrehaladásától függően.
2.3. A tárolóhelyeket befogadó területek kijelölése
Öt tagállam számolt be arról, hogy kijelölték a tárolóhely kiválasztására alkalmas területeket. Franciaország és Spanyolország egyértelműen a teljes területét megemlítette potenciális tárolóhelyként. Magyarország, Románia és Izland nem említett konkrét korlátozásokat a területükön, míg Hollandia kizárta a szárazföldi területeket. Dánia konkrét területeket jelölt ki a CO2 potenciális geológiai tárolására, és jelenleg értékelést végez akár további nyolc tárolóhely kiválasztása céljából. A jelentéstétel idején Svédország is vizsgálatokat végzett a konkrét potenciális tárolóhelyek meghatározása végett. Lengyelország azt állítja, hogy 2014-ben határozott meg tárolási területeket, és azóta nem határozott meg újakat.
Görögország további olyan területek kijelölését tervezi, ahol tárolóhelyeket lehet kiválasztani – a vonatkozó geológiai vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak. A jelentéstétel idején Lengyelország, Portugália és Szlovénia a további tárolóhelyek vizsgálata és meghatározása tekintetében nem ugyanott tartott. Csehország szerint sós vizet tartó víztartó rétegek és részben kimerült olaj- és gázmezők tárolóhelyként elérhetők lennének, de csak korlátozott kapacitással.
A további tárolási területek kijelölését tervező országok közül tíz a konkrét geológiai lehetőségeket részesíti előnyben, nevezetesen a sós vizet tartó víztartó rétegeket (CZ, DK, EL, HU, PL, PT, SE, NO), a kimerült szénhidrogénmezőket (CZ, EL, PL, RO) vagy a mafikus sziklaképződményeket (EL, PT, IS).
Csupán Hollandia és Románia számít olyan adatközlő országnak, ahol bizonyos területek nem feltétlenül igényelnek feltárási engedélyt a tárolóhelyek kijelöléséhez szükséges információk előállításához. Ez a CO2 kimerült olaj- vagy gázmezőkön való tárolására vonatkozik, amelyek nem igényelnek új feltárási tevékenységeket, mivel a meglévő adatok elegendőnek tekinthetők. Az összes többi adatközlő országban minden vállalatnak feltárási engedélyre van szüksége ahhoz, hogy előállíthassa az altalajra vonatkozó szükséges információkat.
Hat tagállam (Cseh Köztársaság, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Románia) és Izland arról számolt be, hogy a polgárok számára információk állnak vagy állnak majd rendelkezésre a CO2 geológiai tárolásával kapcsolatos környezeti és/vagy egészségügyi kockázatokról. Hollandiában és Romániában ezeket az információkat a vonatkozó engedély iránti kérelmekkel együtt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. 2023-ban Franciaország nyilvános konzultációt folytatott a szén-dioxid-leválasztási, -tárolási és -hasznosítási technológiák bevezetésére vonatkozó kezdeti stratégiai iránymutatásairól.
2.4. Harmadik felek tisztességes és nyílt hozzáférése
A jelentéstétel időpontjában egyetlen adatközlő ország sem tudott arról, hogy a leendő szállításirendszer- és/vagy tárolásirendszer-üzemeltetők kapacitáshiányra hivatkozva megtagadták volna a létesítményeikhez való hozzáférést. Mindazonáltal számos adatközlő ország rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a potenciális felhasználók tisztességes és nyílt hozzáférést kapjanak a szállítóhálózatokhoz és a tárolóhelyekhez. E célból Belgiumban, Dániában, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Izlandon és Norvégiában jogalkotási intézkedések vannak érvényben.
2.5. Határon átnyúló együttműködés
A kezdeti geológiai CO2-tárolási lehetőségek és a CO2-kibocsátást leválasztani képes, nehezen visszaszorítható energiaigényes iparágak elhelyezkedése nem egyenletesen oszlik meg a tagállamok és az EGT-országok között. Ehhez határon átnyúló együttműködésre van szükség a CO2 szállító- és/vagy -tárolóhelyei tekintetében.
A felülvizsgált, a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelettel 7 összhangban több adatközlő ország (BE, DK, DE, ES, FR, HR, LV, LT, HU, NL, PL, SE, NO) összesen 18 kérelmet támogatott a határon átnyúló CO2-szállításra vonatkozó közös érdekű projektekre vagy kölcsönös érdeket képviselő projektekre vonatkozóan.
Belgium és Dánia egy folyamatban lévő, határon átnyúló projektről számolt be, amelynek keretében a Belgiumban leválasztott CO2-ot tárolás céljából Dániába szállítják. Hollandia beszámolt a folyamatban lévő ARAMIS közös érdekű projektről, amely CO2-ot kíván importálni hollandiai tárolással.
Belgium számos folyamatban lévő transznacionális szállítási és tárolási projektről számolt be. Horvátország és Magyarország a CO2 horvátországi tárolásra történő szállítására irányuló projektet készít elő. Litvánia (2) és Lengyelország (1) támogatta a közös érdekű projektek státusz elnyerésére irányuló projektek pályázatait. A CO2-leválasztást tervező svéd vállalatok kapcsolatban állnak a norvégiai és dániai tárolásirendszer-üzemeltetőkkel. Izlandon a Coda Terminal projekt célja a leválasztott CO2 geológiai tárolás céljából történő behozatala az EU ETS Innovációs Alap támogatásával.
Három tagállam – Belgium, Dánia és Hollandia –, amelyek részes felei a hulladékok és más anyagok lerakásából eredő tengeri szennyezés megelőzéséről szóló 1972. évi egyezményhez csatolt 1996. évi nemzetközi jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: Londoni Jegyzőkönyv), közös egyetértési megállapodásokat írt alá a CO2 geológiai tárolás céljából történő, határon átnyúló szállításáról.
Ezek az egyetértési megállapodások az uniós jog által nem szabályozott fennmaradó kérdésekre korlátozódtak, mint például az illetékes engedélyező hatóságok közötti együttműködés. Az Európai Gazdasági Térségben a 2009/31 irányelv és a 2003/87 irányelv az alkalmazandó jogi keret a szén-dioxid leválasztására, határon átnyúló szállítására és biztonságos geológiai tárolására az uniós tagállamok és az EGT között.
Ennek megfelelően a CO2-szállító hálózatok és/vagy CO2-tárolóhelyek üzemeltetői teljes mértékben élvezik a leválasztott CO2 behozatalára vagy kivitelére vonatkozó uniós jogi keret előnyeit. A végrehajtott uniós jogi keret 8 a Londoni Jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdése szerinti releváns „megállapodásként” szolgál a Felek között, tekintettel a Londoni Jegyzőkönyv követelményeivel való érdemi összehangolásra 9 .
2.6. Nemzeti és nemzetközi programok és kutatási projektek
Az adatközlő országok többsége (BE, DK, DE, ES, FR, LT, NL, PT, RO, SI, FI, SE, IS, NO) rendelkezik a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás kutatását, bemutatását és alkalmazását támogató nemzeti operatív programokkal vagy tervekkel. E programok többsége nem kizárólag a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra irányul.
Hét adatközlő ország rendelkezik olyan intézkedésekkel/programokkal, amelyek pénzügyileg támogatják a CLT fejlesztését vagy alkalmazását. Ezek az országok Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Hollandia, Szlovénia és Norvégia. Görögország és Svédország is tervez ilyen támogatást.
16 tagállam (BE, DK, DE, EE, EL, ES, FR, LT, MT, NL, AT, PL, PT, RO, FI, SE) vesz részt olyan folyamatban lévő nemzeti vagy európai kutatási projektekben, amelyek az irányelv végrehajtása szempontjából lényeges témákkal foglalkoznak, mint például (a Horizont Európa programból finanszírozott) ENCASE 10 , a SHARP és a RETURN (az ERA-NET ACT [Accelerating CCS Technologies 11 ] finanszírozásával), továbbá a CCS4CEE 12 és a PilotSTRATEGY 13 . Az ilyen projektekben részt vevő tagállamok: Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Finnország és Svédország.
E projekteken túl tíz tagállam számolt be arról, hogy további terveik vannak a CO2-tárolóhelyek értékelésének támogatására, valamint a CO2-szállítási infrastruktúrára vagy a CO2-központok és -klaszterek létrehozására való felkészülésre. Ezek a tagállamok a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Franciaország, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország és Svédország. Ezek a tervek a fejlesztés különböző fázisainál tartanak.
2.7. A CO2-leválasztásra való felkészültség
A 2001/80/EK irányelv 14 9a. cikke értelmében, ha egy üzemeltető legalább 300 megawattos névleges elektromos teljesítményű tüzelőberendezés üzemeltetésére kér engedélyt, fel kell mérnie a szén-dioxid-leválasztás, -szállítás és -tárolás műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát. Kedvező értékelés esetén a telephelyen megfelelő helyet kell elkülöníteni a CO2 leválasztásához és sűrítéséhez szükséges berendezések számára.
Csupán Belgium, Németország és Lengyelország rendelkezik olyan, legalább 300 MW névleges elektromos teljesítményű tüzelőberendezésekkel, amelyek a legutóbbi végrehajtási jelentés óta engedélyt kaptak. A jelentéstétel idején Belgiumban öt ilyen üzemet terveztek, amelyek közül négy tervbe veszi a szén-dioxid-leválasztási technológia lehetséges utólagos átalakításához szükséges terület pihentetését.
Lengyelországban nyolc ilyen erőmű található, amelyek közül négy tervezés vagy építés alatt állt, és további négy működött a jelentéstétel idején. Mindezek az üzemek külön területet pihentettek vagy terveznek pihentetni a CO2-leválasztó létesítmények telepítése céljából.
Németországban két ilyen erőmű kapott engedélyt a legutóbbi jelentés óta. Az erőművek 2020-ban, illetve 2022-ben kezdték meg működésüket, és mindkettő területeket pihentetett a CO2-leválasztási létesítmények utólagos átalakítása céljából. Litvániában a legutóbbi jelentés óta egy ilyen erőmű kapott engedélyt.
2.8. Egyéb
Az Európai Bizottság pénzügyileg támogatja az évente 4,6 millió tonna CO2 leválasztására irányuló projekteket, és több, további 5,8 millió tonna CO2-kibocsátást képviselő projektet is kiválasztott az EU ETS Innovációs Alap keretében az EGT-n belüli állandó tárolásra vonatkozó támogatási megállapodásokhoz 15 . A legutóbbi végrehajtási jelentés óta az EU ETS Innovációs Alaphoz benyújtott projektek több mint 20 millió tonna CO2-leválasztást irányoztak elő, hangsúlyozva, hogy az Európai Gazdasági Térségben – a CLT-irányelvvel összhangban – sürgősen ki kell alakítani a CO2-tárolóhelyeket, és meg kell teremteni azok piaci lehetőségeit.
3.KÖVETKEZTETÉSEK
A CLT-irányelvet a jelentéstételi időszakban helyesen alkalmazták az uniós tagállamokban, amelyek 2023. július végéig be is nyújtották jelentéseiket a Bizottságnak.
A 2019. évi harmadik végrehajtási jelentés óta jelentős előrelépés történt a CO2-tárolóhelyek telepítése terén, különösen, de nem kizárólag az északi-tengeri régióban kiadott (vagy hamarosan kiadandó) feltárási engedélyek formájában, ami fontos lépést jelent a tárolási engedélyek megadása felé.
Az uniós tagállamok és Norvégia – nemzeti programok vagy finanszírozási eszközök révén – továbbra is támogatják vagy a közeljövőben támogatni kívánják a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos kutatási és demonstrációs tevékenységeket. Ezen túlmenően számos ország részt vesz a különféle európai kutatási és együttműködési projektekben. Az Európai Bizottság az EU ETS Innovációs Alap segítségével támogatja a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást, beleértve a leválasztást, szállítást és tárolást ötvöző, teljes értékláncra kiterjedő projekteket is.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról, HL L 140., 2009.6.5., 114. o.
COM(2019) 566, A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról.
Az EFTA Felügyeleti Hatóság előkészületben lévő jelentése a CLT-irányelv alapján az EGT-tag EFTA-államok számára.
Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország, Izland, Liechtenstein, Norvégia.
A korábbi jelentéseken alapuló információk.
Uo.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2022.152.01.0045.01.HUN&toc=OJ%3AL%3A2022%3A152%3ATOC
Az EGT-Szerződés és a két érintett irányelvnek az EGT jogrendszerébe való beépítése biztosítja a szükséges megállapodást az EGT-partnerekkel.
A CO2-nak az Európai Gazdasági Térségen belül az egyik tagállamból a másikba történő szállításához a Londoni Jegyzőkönyvben részes tagállamok továbbra is kötelesek először letétbe helyezni a Londoni Jegyzőkönyv Titkárságán a Londoni Jegyzőkönyv 2009. évi módosításának ideiglenes alkalmazásáról szóló hivatalos nyilatkozatot, még akkor is, ha nem kell további kérdéseket kezelniük. Ennélfogva nincs szükség kétoldalú megállapodás vagy megegyezés aláírására.
https://cordis.europa.eu/project/id/101094664
http://www.act-ccs.eu/
https://ccs4cee.eu/
https://pilotstrategy.eu/about-the-project
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/80/EK irányelve (2001. október 23.) a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról.
https://climate.ec.europa.eu/eu-action/funding-climate-action/innovation-fund/what-innovation-fund_en