EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.10.17.

COM(2023) 638 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2024. évi munkaprogramja












Ma cselekszünk, hogy felkészüljünk a holnapra

1.Ma cselekszünk, hogy felkészüljünk a holnapra

„Együtt megmutattuk, hogy ha Európa merész, meg tudja valósítani, amit akar. És munkánk még korántsem ért véget – tartsunk össze tehát. Ma cselekedjünk, és készüljünk fel a holnapra.” A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen értékelő beszéde az Unió helyzetéről, 2023. szeptember 13.

Jövő év júniusában az európaiak részt vesznek a kontinens legnagyobb demokratikus eseményén. Az új Európai Parlament tagjaira több mint 400 millió ember szavazhat majd, és köztük sok olyan fiatal lesz, aki először gyakorolja demokratikus jogait, köztük 16 és 17 évesek is öt tagállamban.

A választásra Európa történelmének sorsdöntő pillanatában kerül sor, és az eredmények meg fogják határozni Európa pályáját az elkövetkező öt évre és azon túl is.

Számos korszakalkotó kihívással és lehetőséggel nézünk szembe: az éghajlati vészhelyzettől és a biológiai sokféleség válságától a digitális forradalomig és a mesterséges intelligenciáig; az Ukrajna elleni brutális orosz inváziótól az azt követően az energiaárak és a megélhetési költségek okozta válságig; a migrációtól a gazdasági növekedés és a versenyképesség biztosításáig.

Megbízatása kezdetén a mostani Bizottság ambiciózus menetrendet határozott meg az erősebb és reziliensebb Unió megteremtése érdekében. Készen állunk a bátor fellépésre azért, hogy a miénk legyen az első klímasemleges kontinens és megőrizzük Európa természeti környezetét, élen járjunk az emberközpontú és innovatív digitális átálláshoz vezető úton, fellendítsük gazdaságunkat a társadalmi méltányosság, a befogadás és a jólét biztosítása mellett, megerősítsük felelős globális vezető szerepünket, megvédjük polgárainkat és értékeinket, valamint ápoljuk és megerősítsük demokráciánkat.

A világ azonban nagyot változott 2019 óta. Unióként úgy kellett reagálnunk és alkalmazkodnunk, amikor soha nem tapasztalt nehézségekkel szembesültünk, hogy válaszlépéseink során egységben maradjunk, és ne adjuk fel törekvéseinket.

Felgyorsítottuk a zöld és digitális kettős átállást, bevezettük a mérföldkőnek számító Európai Uniós Helyreállítási Eszközt, megerősítettük az EU globális vezető szerepét, és ápoltuk a társadalmaink alappilléreit képező értékeket: a demokráciát és a jogállamiságot. Gazdasági biztonsági stratégiánkkal arra törekszünk, hogy kihasználjuk az EU gazdasági nyitottságának előnyeit, miközben a lehető legkisebb mértékűre csökkentjük a fokozott geopolitikai feszültségekből és a felgyorsult technológiai váltásokból eredő kockázatokat.

Sietnünk kell a munkával, hogy még véglegesítsük azokat a fennmaradó kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokat, amelyeket a mostani Bizottság terjesztett elő annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák szakpolitikai intézkedéseinket. E célból a Bizottság az elkövetkező hónapokban támogatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy megállapodásra jussanak a függőben lévő jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban.

Annak érdekében, hogy kellően tudjunk összpontosítani erre a feladatra, és mivel a jelenlegi megbízatás keretében megígért szükséges jogszabályi keret legnagyobb része már érvényben van, ez a munkaprogram korlátozott számú új kezdeményezést tartalmaz, amelyek vagy meglévő kötelezettségvállalásoknak tesznek eleget, vagy pedig újonnan felmerülő kihívásokra adnak választ.

Az EU gazdasága reziliens maradt a nehézségek ellenére is, amiben segítették az energiabiztonságunk megerősítésére irányuló erőfeszítéseink, a reziliens munkaerőpiac és az ellátási korlátozások enyhítése.

Az európai zöld megállapodás – ami a világon élen járó törekvésünk az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem terén, és Európa növekedési programja – továbbra is a Bizottság munkájának központi eleme. Bár jelenleg a végrehajtás áll a középpontban, még idén javaslatokat terjesztünk elő az állatok szállítás közbeni védelmére, a mikroműanyag-szennyezés megelőzésére, az erdőmegfigyelés javítására és egy mobilitási csomagra vonatkozóan. Folytatjuk továbbá az arra irányuló erőfeszítéseinket, hogy kijelöljük az utat egy emberközpontú, fenntartható és virágzóbb digitális jövő felé a digitális évtized során.

A NextGenerationEU változatlanul kulcsfontosságú szereppel bír a biztonságos, megfizethető és tiszta energiaellátás, az európai ipar versenyképessége, a társadalmi és területi kohézió, valamint a nettó zéró kibocsátású, körforgásos és természetbarát gazdaságra való átállás biztosításában. A Bizottság minden tagállamot támogatni fog abban, hogy felgyorsítsák helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtását az európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokkal összhangban, beleértve a REPowerEU-fejezeteiket is. Jövő év elején időközi értékelést nyújtunk be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról.

Annak érdekében, hogy ösztönözzük a munkahelyek teremtését és a beruházásokat Európában, tovább dolgozunk a megújuló energia térnyerésének felgyorsítása érdekében, miközben ellenőrzés alatt tartjuk az energiaárakat, hogy biztosítsuk a kulcsfontosságú stratégiai fontosságú áruk, köztük a kritikus fontosságú nyersanyagok és a tiszta hidrogén rendelkezésre állását, és csökkentsük az adminisztratív terheket, különösen a jelentéstételhez kapcsolódóan, az EU hosszú távú versenyképességének fokozására irányuló stratégiánkkal összhangban.

Ugyanakkor be kell fejeznünk egy olyan gazdasági kormányzási keret kialakítását, amely alkalmas az előttünk álló kihívások kezelésére. Ez azt jelenti, hogy megállapodásra kell jutnunk a kormányzási szabályok reformjára és az államadósság fenntarthatóságának megerősítésére, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés reformok és beruházások révén történő előmozdítására irányuló bizottsági javaslatok tekintetében.

A Bizottság a belga elnökséggel együtt összehívja a szociális partnerek Val Duchesse-i csúcstalálkozóját, hogy megvitassuk a munkaerőpiacaink, munkavállalóink és vállalkozásaink előtt álló kihívásokat, többek között a szakember- és munkaerőhiányt, valamint a mesterséges intelligenciát.

Az elmúlt évek kihívásai rávilágítottak Uniónk erősségeire és képességeire. Ugyanakkor azonban kimerítették az uniós költségvetést a beépített rugalmasság és a széles körű átprogramozás ellenére. Ennek ellensúlyozása érdekében javaslatot terjesztettünk elő a hosszú távú uniós költségvetés megerősítésére, hogy képesek legyünk kielégíteni a legsürgetőbb szükségleteket, és ez a javaslat előirányozza az uniós kiadások célzott növelését az Ukrajnának nyújtott támogatásunk fokozásához, a migrációval kapcsolatos fellépésünk finanszírozásához, az Unió azon képességének megerősítéséhez, hogy reagáljon a súlyosbodó gazdasági és geopolitikai instabilitásokra, humanitárius válságokra és természeti katasztrófákra, továbbá a stratégiai technológiákba történő beruházások fellendítéséhez a hosszú távú versenyképesség előmozdítása érdekében.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetésről szóló tárgyalásokkal összhangban módosított javaslatot terjesztettünk elő az új saját forrásokra vonatkozóan a NextGenerationEU keretében felvett hitel visszafizetésének finanszírozása érdekében.

Az új migrációs és menekültügyi paktum továbbra is az a strukturális válasz, amelyre az EU-nak szüksége van ahhoz, hogy a jövőben kezelni tudja a migrációs kihívásokat. Ennek elfogadása kulcsfontosságú prioritás, mivel a munkát már jövőre el kell kezdeni a gyors végrehajtásra való felkészülés érdekében.

Az ukrán nép rendületlenül bátor ellenállást tanúsít a megszálló orosz erőkkel szemben, és az EU továbbra is szolidaritást vállal Ukrajnával. Az Unió és tagállamai az „Európa együtt” megközelítés keretében eddig összesen 82 milliárd EUR összegű támogatást nyújtottak, humanitárius segítségnyújtás, katonai felszerelések és kiképzés, polgári felhasználásra szánt anyagi javak, például generátorok, iskolabuszok, orvosi cikkek és evakuálások, a városok magas színvonalú, fenntartható és inkluzív módon történő újjáépítése, a gyermekek segítése és a megrongálódott iskolák rehabilitációja, valamint gazdasági támogatás formájában. Ezt a támogatást nemzetközi partnereinkkel együttműködve nyújtjuk az Ukrajnát támogató adományozók koordinációját célzó többszereplős platform keretében, ami 2023 januárjában kezdte meg működését a G7-ek vezetőinek döntése nyomán. A Bizottság ad otthont a platform titkárságának, amely elősegíti a nemzetközi adományozók és pénzügyi szervezetek közötti szoros koordinációt, és koherens, átlátható és elszámoltatható támogatást biztosít.

Az EU–Ukrajna szolidaritási folyosók eddig több mint 57 millió tonna mezőgazdasági áru és közel 45 millió tonna nem mezőgazdasági termék kivitelében és az ország számára szükséges áruk behozatalában segítettek Ukrajnának. A közös koordinációs platformon keresztül a Bizottság mindent megtesz annak előmozdítása érdekében, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek időben és biztosan megérkezzenek a globális piacokra.

A Bizottság elítéli Oroszország azon döntését, hogy megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, és továbbra is támogatni fogja a fekete-tengeri hajózás biztonsági és védelmi kockázatainak csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. A Tanács elfogadta az Ukrajna elleni orosz agresszió elől menekülők átmeneti védelmének 2025. március 3-ig történő meghosszabbítására irányuló bizottsági javaslatot. Ez a CARE és a FAST-CARE kezdeményezésekkel együtt biztonságot és támogatást nyújt az EU-ban védelmet élvező több mint 4 millió ember számára.

Az EU 2022 folyamán rekordidő alatt elfogadott több sürgősségi kezdeményezést az energiaválság iparra és háztartásokra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében.

Végezetül, hangsúlyozva az EU elkötelezettségét, hogy kiáll Ukrajna mellett mindaddig, amíg arra szükség van, létrehozunk egy eszközt, amely 50 milliárd EUR erejéig támogatást nyújt Ukrajnának a 2024–2027-es időszakban. Ez a finanszírozás Ukrajna azonnali szükségleteinek kielégítésére, valamint az ország helyreállításának elősegítésére és az uniós tagság felé vezető úton történő korszerűsítésének támogatására irányul.

Nemzetközi partnereinkkel együtt lépéseket tettünk annak biztosítására, hogy az Oroszország által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket megbüntessék, és Oroszország megtérítse az általa okozott károkat. Az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ megkezdte működését Hágában, és kulcsfontosságú szerepet fog beölteni e szörnyű cselekmények kivizsgálásában és a vádemelések elősegítésében a jövőbeli tárgyalásokhoz. Minden követ megmozgatunk azért, hogy a felelősöket felelősségre vonjuk. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a lefoglalt orosz eszközökből származó bevételeket Ukrajna újjáépítésére használják fel.

Az Uniónak fel kell készülnie a sikeres bővítésére annak érdekében, hogy előmozdítsa a hosszú távú békét és stabilitást Európában. Szorosan együtt fogunk működni partnereinkkel e nagy jelentőségű lépésre való felkészülésük során, többek között megnyitjuk a Bizottság jogállamisági jelentéseit azok előtt a csatlakozásra váró országok előtt, amelyek még gyorsabban igyekeznek felzárkózni.

Az EU-nak is készen kell állnia. A Bizottság a bővítést megelőző reformokról és szakpolitikai felülvizsgálatokról szóló közleményt fog előterjeszteni annak megállapítása érdekében, hogy egy nagyobb Unió milyen hatást gyakorolna az egyes szakpolitikákra, és hogyan működnének az európai intézmények.

Továbbra is együtt fogunk működni más országokkal és régiókkal szerte a világon, különösen Afrikában, a globális kihívások kezelése, valamint a többoldalú kormányzás és a szabályokon alapuló nemzetközi együttműködés megerősítése érdekében.

Minden fellépésünk során elkötelezettek maradunk a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend mellett, és annak fenntartható fejlődési céljai változatlanul szakpolitikáink 1 és minőségi jogalkotási programunk 2 központi elemét képezik.

2.Minőségi jogalkotás, valamint az uniós jog végrehajtása és érvényesítése

2.1.A jogalkotás minőségének javítása, a terhek csökkentése és a jelentéstételi követelmények észszerűsítése

Az adminisztratív terhek csökkentése elengedhetetlen az európai vállalkozások versenyképességének fenntartásához. Ezért a hosszú távú versenyképességről szóló bizottsági közlemény 3 célul tűzte ki, hogy a jelentéstételi követelményekhez kapcsolódó terhek 25 %-kal csökkenjenek, anélkül, hogy ez aláásná a szakpolitikai célkitűzéseket. Ezzel észszerűsíti és egyszerűsíti ezeket a követelményeket, amelyek aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a vállalkozásokra, köztük a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra, valamint a közigazgatási szervekre, és biztosítani fogja, hogy azok betöltsék funkciójukat.

E cél elérése érdekében a Bizottság olyan jogszabályokat fogadott el, többek között az Uniós Vámkódex reformjára vonatkozóan, amelyek egységes uniós interfészt hoznak létre és megkönnyítik az adatok további felhasználását. Ezek az intézkedések együttesen mintegy 2 milliárd EUR költségmegtakarítást fognak eredményezni. Emellett az európai statisztikákról szóló rendelet javasolt felülvizsgálata, amely csökkenti a felmérések számát, és fokozza az automatizált és egyszerűsített eljárások alkalmazását, a becslések szerint 450 millió EUR költségmegtakarítást fog eredményezni, többek között a kkv-k számára is. Ezzel a munkaprogrammal a Bizottság további észszerűsítési javaslatokat 4 terjeszt elő az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, anélkül, hogy gyengítené a szociális, biztonsági, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi vagy gazdasági normákat. Ezek a javaslatok egyszerűsítik a korlátozott mértékben használható jelentéstételi követelményeket, például az egymást átfedő kötelezettségek összevonása, az érintett vállalkozások számának csökkentése és a digitalizáció fokozása révén.

Annak érdekében, hogy az érdekelt feleknek legyen idejük alkalmazkodni az új követelményekhez, elhalasztjuk az ágazatspecifikus európai fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásának határidejét. A Bizottság kiigazítja a számviteli irányelvben meghatározott küszöbértékeket annak érdekében, hogy várhatóan több mint egymillió vállalat élvezhesse a csökkentett jelentéstételi követelmények előnyeit, és felülvizsgálja a referenciamutatókról szóló rendeletet, többek között azért, hogy mentesítse a lakosság 90 %-át képviselő kisebb referenciamutatók kezelőit, miközben továbbra is biztosítja a fogyasztók és a befektetők magas szintű védelmét. A Bizottság javasolja továbbá a pénzügyi ágazatot felügyelő hatóságok közötti adatmegosztás megkönnyítését és a kétszeres jelentéstétel elkerülését. A Bizottság támogatja a kiküldött külföldi munkavállalók bejelentésére szolgáló egységes elektronikus formanyomtatvány mielőbbi elfogadását és széles körű bevezetését. A Bizottság egy többnyelvű portál rendelkezésre bocsátásán dolgozik, és célja, hogy lehetővé tegye a vállalatok számára, hogy a kiküldetési nyilatkozatokat digitálisan, saját nyelvükön nyújtsák be, minden olyan tagállamban, amely úgy dönt, hogy igénybe veszi ezt az eszközt.

A taxonómiai jelentéstételről szóló második közleményben, amely a taxonómiával kapcsolatos közzétételek értelmezését segíti, egyértelművé fogjuk tenni, hogy a vállalkozásoknak nem kell értékelést végezniük olyan tevékenységek tekintetében, amelyek nem lényegesek az üzleti tevékenységük szempontjából, és amelyek tekintetében nem rendelkeznek az uniós taxonómia szakmai átvilágítási kritériumainak való megfelelés igazolásához szükséges bizonyítékokkal vagy adatokkal. Az alternatív vitarendezési ügyekkel kapcsolatos bizonyos közzétételi kötelezettségek megszüntetése és az online vitarendezési platform felváltása évente mintegy 630 millió EUR hasznot hoz a vállalkozások számára.

A javaslatok kiterjednek a halászati termékek forgalmazási előírásaira, a növényegészségügyre, a szállításra, a mezőgazdaságra és a térinformációs infrastruktúra megfigyelésére is. A Bizottság együtt fog működni a társjogalkotókkal a jelentéstételi követelmények karcsúságának megőrzése érdekében mindaddig, amíg a jogszabályok rendeltetése és célkitűzései nem kerülnek veszélybe. Például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre irányuló javaslat esetében a Bizottság támogatni fogja a követelmények arányos alkalmazását, különösen olyan területeken, mint a csoportok szerepe, a hatékonyság biztosítása és a szükségtelen terhek elkerülése érdekében.

Az ipari kibocsátások portáljáról szóló rendelet tekintetében a Bizottság elkötelezett a digitalizáció felgyorsítása és a jelentéstételi követelmények további egyszerűsítése mellett. A szociális biztonsági keret koordinálásának felülvizsgálatával a Bizottság továbbra is támogatja a társjogalkotókat abban, hogy hatékony és működőképes megoldásokat találjanak, amelyek védik a munkavállalókat és megkönnyítik a határokon átnyúló tevékenységeket a belső piacon. Emellett rendelkezésre áll a Digitális Európa program olyan tagállami kezdeményezések finanszírozására, amelyek egyszerű technikai jelentéstételi eszközöket biztosítanak, például egyablakos ügyintézési pontot a kiberbiztonsági események jelentéséhez az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS 2 irányelv) keretében. 

A jelentéstételi követelmények egyszerűsítése hosszú távú feladat, ami nagy figyelmet igényel a belátható jövőben. Az előrehaladás méréséhez alapvető fontosságú lesz a jelentéstételi követelmények kiindulási szintjének meghatározása, noha ez meglehetősen nehéz az uniós jogszabályok terjedelme és a nemzeti és regionális jogszabályokkal való kölcsönhatása miatt. Az érdekelt felek segíthetnek annak jobb megértésében, hogy a jelentéstételi követelmények hogyan hatnak rájuk. Ezért véleményezési felhívást 5 tettünk közzé, hogy visszajelzéseket gyűjtsünk a megterhelő jelentéstételi követelményekről. További konzultációkra kerül sor a vállalatokkal, köztük a kkv-követek hálózatával, a tagállamok szakértőivel és más érdekelt felekkel a különösen problémás kérdések és a prioritásként kezelendő területek meghatározása érdekében. A Bizottság kinevez továbbá egy uniós kkv-követet, aki részt vesz a Szabályozói Ellenőrzési Testület által a kkv-kra jelentős hatást gyakorló kezdeményezésekkel kapcsolatban tartott meghallgatásokon. Emellett a Bizottság 2024-re és az azt követő időszakra vonatkozó célzott észszerűsítési tervekkel fogja kezelni a főigazgatóságai által azonosított megterhelő jelentéstételi követelményeket. A terhekre vonatkozó éves felmérésekben beszámolunk a 25 %-os cél elérése terén elért eredményekről, kezdve a 2023. évi kiadással, amelyet jövőre teszünk közzé.

E feladat során a Bizottság a mesterséges intelligencián alapuló eszközök és a nagy nyelvi modellek fejlesztésére koncentrál. Ez hozzá fog járulni az uniós jogszabályokban foglalt jelentéstételi követelmények meghatározásához, szabványosított eszközök alapján, valamint valamely adott ágazatra gyakorolt hatásuk elemzésének támogatásához. A Bizottság emellett az adatgyűjtésre és -megosztásra szolgáló e-platformok – például az egységes digitális kapu, az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet keretében létrehozott e-platform és a digitális pénzügyi platform – használatának kiterjesztésén is dolgozni fog. A Bizottság továbbá értékeléseket és célravezetőségi vizsgálatokat fog végezni, hogy felmérje, hogyan egyszerűsíthetők a jogszabályok és hogyan tehetők kevésbé megterhelhetővé, és ennek során különös hangsúlyt helyez a jelentéstételi követelmények észszerűsítésére rendelkezésre álló további lehetőségek azonosítására 6 . A többéves pénzügyi keret programjainak és pénzeszközeinek 2024-ben esedékes értékelése újabb lehetőséget kínál annak felmérésére, hogy miként lehetne csökkenteni az uniós pénzügyi programokhoz kapcsolódó terheket.

A jelentéstételi követelmények észszerűsítése kiegészíti a Bizottság terhek csökkentésére szolgáló eszközeit. A Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) keretében minden értékelés és felülvizsgálat során keresik a lehetőségeket a terhek csökkentésére, és minden jelentős javaslat esetében hatásvizsgálatokat végeznek annak biztosítása érdekében, hogy az előnyök meghaladják a költségeket. A központi iroda szerinti adórendszer létrehozása például egyszerűsíti a szabályokat, és csökkenti az adózási fegyelemhez kapcsolódóan felmerülő költségeket azon kkv-k számára, amelyek tevékenységüket a határokon túlra is kiterjesztik. A „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret (BEFIT)” című javaslat akár 65 %-kal csökkentheti az adózási fegyelemhez kapcsolódóan felmerülő költségeket az EU-ban tevékenykedő vállalkozások számára.

Emellett 2022. január óta a Bizottság az „egy be, egy ki” elv alapján olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek a tervek szerint 7,3 milliárd EUR-val több adminisztratív megtakarítást, mint költséget biztosítanak 7 . A jövőállósági platform is tanácsokkal látja el a Bizottságot azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne csökkenteni a terheket az uniós jogban.

2.2.Az uniós jog végrehajtása és érvényesítése

Ahhoz, hogy az uniós polgárok és vállalkozások teljes mértékben élvezhessék a közösen elfogadott szabályaink előnyeit, az uniós jogot Unió-szerte teljeskörűen, időben és helyesen kell végrehajtani és alkalmazni. Ezért az uniós jog érvényesítése prioritást jelent a jelenlegi Bizottság számára. A megbízatás e szakaszában biztosítani fogjuk, hogy még nagyobb figyelmet kapjanak a végrehajtási és érvényesítési feladatok, annak érdekében, hogy az elfogadott szabályok az emberek és a vállalkozások javát szolgálják. A javaslatok kidolgozása során a végrehajtással kapcsolatos kihívások kezelésével és a tagállamoknak nyújtott iránymutatással már korai szakaszban megelőzhetők a problémák. A hatékonyabb uniós jogszabályok megvalósítása érdekében tehát együtt fogunk működni a tagállamokkal, hogy az uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetése során ne rójunk szükségtelen terheket a vállalkozásokra és a polgárokra. Amennyiben mégis előfordulnak jogsértések, a Bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy gyorsan orvosolja a felmerülő problémákat, és határozottan fellépjen az olyan jogsértések ellen, amelyek akadályozzák a fontos uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, vagy amelyek veszélyeztethetik az EU értékeit és alapvető szabadságait.

Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésére álló végrehajtási eszközök hatékonyak maradjanak, a Bizottság 2022-ben helyzetfelmérést végzett a tagállamokkal. Jelenleg folyamatban van az ennek során tett megállapítások és ajánlások végrehajtása, hogy javítsunk azon, ahogyan a Bizottság és a tagállamok biztosítják az uniós jog érvényesítését. Szorosan együtt fogunk működni a tagállamokkal az új jogszabályok végrehajtásának megkönnyítése érdekében a nemzeti szintű támogatás növelése révén – különösen azokon a területeken, ahol több erőfeszítésre lehet szükség az irányelvek időben történő és helyes átültetésének biztosításához –, valamint a rendeletek végrehajtásának szisztematikusabb ellenőrzése révén. Emellett tovább növeljük a Bizottság jogérvényesítési intézkedéseinek átláthatóságát azáltal, hogy több információt és adatot teszünk közzé, még inkább felhasználóbarát módon. Ez segíteni fogja a polgárokat abban, hogy részt vegyenek ebben a folyamatban, és előmozdítja, hogy a tagállamok gyorsabban megfeleljenek a jogszabályoknak – mégpedig azáltal, hogy kiemeli a pozitív eredményeket és elismeri a bevált gyakorlatokat, egyúttal csoportnyomást eredményez az uniós jog nem tisztázott megsértései esetében.

3.A hat fő cél teljesítése

Amint az az Unió helyzetét értékelő beszédben is elhangzott, a Bizottság teljesítette az Ursula von der Leyen elnök 2019. évi politikai iránymutatásában tett kötelezettségvállalások több mint 90 %-át. 2024-ben a társjogalkotóknak célzott erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy – az európai polgárok és vállalkozások javára – megállapodás szülessen a függőben lévő javaslatokról.

3.1.Európai zöld megállapodás

Az európai zöld megállapodás, amely azért jött létre, mert sürgősen cselekedni kellett bolygónk védelme és megőrzése érdekében, a növekedési programunk is egyben: azt bizonyítja a világnak, hogy a modernizáció és a dekarbonizáció jól megfér egymás mellett. Az EU rendelkezik a világ legambiciózusabb zöld átállási tervével, amelynek célja a klímasemlegesség, a körforgásos gazdaság és a nettó zéró kibocsátású gazdaság megvalósítása 2050-ig, valamint a környezetkárosodás megakadályozása, a biológiai sokféleség megőrzése és a szennyező anyagoktól mentes környezet megteremtése. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja láttán a Bizottság gyorsan cselekedett az energiaellátás biztonságának garantálása érdekében, miközben megerősítette az Unió elkötelezettségét az európai zöld megállapodás iránt, és növelte ipari bázisunkat a tiszta technológiák ágazatában. Alapvető strukturális változtatásokat javasoltunk a villamosenergia- és gázpiacok tekintetében, továbbá új kezdeményezéseket, hogy elindítsuk a zöldhidrogén-piacok kialakulását.

További erőfeszítéseket teszünk annak biztosítása érdekében, hogy a zöld átállás igazságos, intelligens és inkluzív módon valósuljon meg, és egyetlen ember és térség se maradjon le, ugyanakkor pedig aktívan együttműködünk harmadik országbeli partnereinkkel, többek között a zöld növekedés megerősítése érdekében. E célból a Bizottság zöld párbeszédet kezdeményez a polgárokkal, hogy teljeskörűen és közvetlenül részt vegyenek a folyamatban, továbbá az iparral és a szociális partnerekkel is párbeszédet indít a tiszta energiára való átállásról. Ezzel párhuzamosan a Bizottság folytatja előkészítő munkáját a jövőbeli Szociális Klímaalap végrehajtása érdekében, amely az Igazságos Átmenet Alappal együtt támogatni fogja a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárokat, vállalkozásokat és régiókat az átállás során. A Bizottság stratégiai párbeszédet indít az uniós mezőgazdaság jövőjéről, a mezőgazdasági termelők, az élelmiszerlánc szereplői és a polgárok további bevonásával, együttműködve a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállás érdekében.

Az új globális fenyegetésekkel szembesülve a Bizottság terveket dolgozott ki az élelmezésbiztonság megóvására és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítésére rövid és középtávon. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia révén az EU az élelmiszerrendszerének méltányossá, egészségessé és környezetbaráttá tételére vonatkozó elképzelés megvalósításán dolgozik. A stratégia a fenntartható és reziliens halászat és akvakultúra megvalósítását célzó intézkedéseket is tartalmazott. Ezzel párhuzamosan a Bizottság további intézkedéseket fogadott el a körforgásos gazdaság megteremtése érdekében, kiemelt kezdeményezéseket terjesztett elő a biológiai sokféleség védelmére és a károsodott ökoszisztémák helyreállítására vonatkozóan, és kulcsfontosságú javaslatokat nyújtott be a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv keretében. Az EU a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének megerősítésén is munkálkodott, többek között a rescEU légi tűzoltó flottájának megkétszerezésével és polgári védelmi mechanizmusunk megerősítésével.

Az európai zöld megállapodásról szóló 2019. évi közleményben meghatározott kezdeményezések többsége megvalósult, számos kezdeményezést pedig már jogszabályba foglaltak. Annak érdekében, hogy az Unió továbbra is szilárdan haladjon a klímasemlegesség felé vezető úton, elengedhetetlen, hogy mielőbb megállapodás szülessen a fennmaradó javaslatokról. Ezek között szerepelnek a szén-dioxid-eltávolításra, az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésére, az ipari kibocsátásokra, az épületek energiahatékonyságára, az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásaira, a gépjárművek és motorok típusjóváhagyására, a járművek körforgásos jellegére vonatkozó szabályok felülvizsgálatára, a TEN-T rendelet felülvizsgálatára és az árufuvarozási csomag környezetbarátabbá tételére, valamint a villamosenergia-piac szerkezetére, a megújuló gázokra és a földgázra, valamint a hidrogénre vonatkozó javaslatok. A fenntartható mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság előmozdítása érdekében meg kell állapodni az egyes új génkezelési technikákkal előállított növényekre és a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó javaslatokról is. Ahhoz, hogy közel kerüljünk az igazán körforgásos gazdasághoz, mielőbb meg kell állapodnunk a fenntartható termékekre, a hulladékra és a csomagolásra, a hulladékszállításra és az áruk javítására vonatkozó környezettudatos tervezési követelményekről. A szennyezőanyag-mentesség elérése, valamint természetünk védelme és helyreállítása érdekében jogszabályba kell foglalnunk a természet helyreállítására, a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására, a levegőminőségre, a települési szennyvíz tisztítására, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó javaslatokat.

A Bizottság elindítja a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzés kidolgozására irányuló folyamatot, hogy az EU továbbra is a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség felé vezető úton haladjon. Előterjeszti továbbá az európai szélenergia-csomagot, amelynek célja a szélturbinák telepítésének felgyorsítása, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása és az európai ipar nemzetközi versenyképességének támogatása. Kezdeményezést terjesztünk elő az ipari szén-dioxid-gazdálkodásra vonatkozóan, amely stratégiát határoz meg a környezeti szempontból fenntartható szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás megvalósítására az EU-ban, tekintettel annak fontosságára a karbonsemlegesség elérése szempontjából. A víz rezilienciájára irányuló kezdeményezést fogadunk el annak érdekében, hogy biztosítsuk a vízhez való hozzáférést a polgárok, a természet és a gazdaság számára, ugyanakkor pedig megbirkózzunk a katasztrofális áradásokkal és a vízhiánnyal. Továbbá kezdeményezést fogadunk el annak meghatározására és értékelésére vonatkozóan, hogy miként lehet a legjobban kezelni az éghajlati kockázatokat az uniós szakpolitikai területeken.

3.2.A digitális korra felkészült Európa

Azzal, hogy a 2020-as éveket az EU és tagállamai digitális évtizeddé nyilvánították egyértelmű digitális célok kitűzésével, kijelölték az irányt a digitális készségek javítása, a közigazgatás és a vállalkozások digitalizálása, a kutatás és az innováció fellendítése, a digitális szakadék megszüntetése és digitális infrastruktúránk korszerűsítése felé. Ugyanakkor az EU vezető szerepet tölt be a digitális jövőnkben rejlő kockázatok kezelésében. A digitális piacokról szóló jogszabály és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály révén szilárd alapokat fektettünk le ahhoz, hogy egységes piacunkat méltányossá, versenyképessé, fogyasztóbaráttá és biztonságossá tegyük a digitális világban, különösen a gyermekek számára.

Bár jelentős eredményeket értünk el, további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy megállapodásra jussunk a függőben lévő kulcsfontosságú kezdeményezésekről, amelyek előreviszik a digitális menetrendet és erősítik Európa rezilienciáját. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály lehetővé teszi Európa számára, hogy megerősítse saját készleteit többek között a finomítási és újrafeldolgozási kapacitások növelésével és az ilyen kulcsfontosságú anyagok behozatalának diverzifikálásával, és arra ösztönzi iparágainkat, hogy hatékonyabban kezeljék az ellátással kapcsolatos kockázatokat, miközben megőrzik versenyképességüket. A rendelkezések az egységes piac erősségeire fognak épülni a fenntarthatóbb és körforgásos gyakorlatok fellendítése érdekében, és lehetővé teszik a nyersanyagok közös beszerzését egy erre a célra létrehozott platformon keresztül. Számos partnerünk szerte a világon együtt kíván működni a feldolgozást és a finomítást szolgáló helyi iparágak fejlesztése és a nyersanyagok globális ellátási láncainak megerősítése érdekében. Ezért még ez év folyamán összehívjuk az újonnan létrehozott, kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub első ülését. Az ipari vezető szerephez szükséges fejlett anyagokra vonatkozó tervet is elfogadunk, amelynek célja, hogy a tagállamokkal együtt felgyorsítsuk a biztonságos, fenntartható és körforgásos jellegű fejlett anyagok fejlesztését és ipari felhasználását a zöld és digitális átállás érdekében.

A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály támogatni fogja az európai ipart a klímasemleges gazdaságban szükséges innovatív és stratégiai technológiák – például szélturbinák, hőszivattyúk, szolárelemek, elektrolizátorok, nukleáris technológiák, szén-dioxid-tárolás – fejlesztésében és alkalmazásában. A kereslet Európában és világszerte egyaránt növekszik, és most cselekszünk annak biztosítása érdekében, hogy az európai készletek többnyire ki tudják majd elégíteni ezt az igényt.

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz terén is előre kell lépnünk annak érdekében, hogy a jövőben előre nem látható zavarok esetén segítsük az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának, valamint a létfontosságú áruk és szolgáltatások rendelkezésre állásának megőrzését.

A kkv-kat segítő csomag a késedelmes fizetésekről szóló irányelv felülvizsgálatával és az adórendszer központi iroda szerinti adórendszer létrehozásával történő egyszerűsítésével együtt azt a célt szolgálja, hogy támogassa az európai kis- és középvállalkozásokat, amelyek gazdaságunk gerincét képezik. 

A mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó, függőben lévő javaslatok kulcsfontosságúak egy olyan technológia biztonságos és hasznos alkalmazásához, amely az elmúlt években óriási sebességgel fejlődött. Az idő múlásával egyre kevésbé van lehetőségünk arra, hogy felelősségteljesen irányítsuk ezt a technológiát.

A nemzetközi partnereinkkel közösen a mesterséges intelligencia globális irányításának megerősítésére tett összehangolt erőfeszítéseink mellett nagy teljesítményű számítógépeinket rendelkezésre bocsátjuk a mesterséges intelligenciával foglalkozó induló innovatív vállalkozások számára az európai innováció előmozdítása érdekében. Az európai Kopernikusz, EGNOS és Galileo műholdas programok már most számtalan előnnyel járnak gazdaságunk és társadalmaink számára, és kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás megértésében, az arra való felkészülésben és az ellene folytatott küzdelemben. Emellett az IRIS2 kritikus infrastruktúrát hoz létre a biztonságos konnektivitáshoz, fontos védelmi alkalmazásokkal.

A digitális évtized 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez jelentős beruházásokra van szükség a digitális hálózatok terén. A közelmúltban folytatott feltáró konzultációt követően előkészítjük a terepet a digitális hálózatokkal és infrastruktúrával kapcsolatos lehetséges szakpolitikai és szabályozási intézkedésekhez, különösen a határokon átnyúló infrastruktúra-üzemeltetők egységes piacon való részvételének megkönnyítése, a technológiák bevezetésének felgyorsítása és a hálózatokba több tőke vonzása érdekében.

Az űripar egyre nagyobb jelentőséggel bír a Föld-megfigyelés és a modern összekapcsolt termékek és szolgáltatások, valamint a védelem és a biztonság szempontjából. A 2023. évi biztonsági és védelmi űrstratégia 8 célja, hogy javítsa az EU űrinfrastruktúrájának és űrképességeinek rezilienciáját a biztonság és a védelem támogatása érdekében, valamint hogy előmozdítsa partnerségek kialakítását a külső űrkörnyezetbeli felelős magatartás érdekében. 2024-ben javaslatot teszünk egy európai űrjogszabályra, amely szabályokat határoz meg például az űrforgalom-irányításra vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan, hogy hogyan fogjuk fenntartani kritikus űrinfrastruktúránk biztonságát. Ezt kiegészíti majd az űradatgazdasági stratégia, amelynek célja az űrből származó adatok felhasználásának növelése a gazdasági ágazatokban.

3.3.Emberközpontú gazdaság

Az uniós gazdaság reziliensnek bizonyult az egymást követő példátlan válságokkal szemben. Egyaránt megbirkózott a globális Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának társadalmi-gazdasági hatásaival. Versenyképességét azonban jelentős kihívások érik, ami Mario Draghi közelgő jelentésének tárgyát fogja képezni. Az EU hosszú távú gazdasági jólétének és versenyképességének biztosítására irányuló reformok előterjesztésével, a szociális jogok európai pillére teljes körű végrehajtásának biztosítása mellett, megerősítettük az EU egyedülálló szociális piacgazdaságát.

Elengedhetetlen, hogy megállapodás szülessen a függőben lévő javaslatokról egységes piacunk elmélyítése érdekében, ami az EU fenntartható versenyképességének alapja. E tekintetben tovább kell fejlesztenünk a tőkepiaci uniót azáltal, hogy megállapodunk a fizetésképtelenségre, a klíringre, a vállalatok állami tőkepiacokhoz való hozzáférésének egyszerűsítésére és a biztosítótársaságok hosszú távú befektetési kapacitásának bővítésére vonatkozó javaslatokról, és további lépéseket kell tennünk a bankunió megvalósítása felé a válságkezelés és a betétbiztosítás felülvizsgálatának lezárásával. Emellett meg kell állapodnunk a forrásadó-eljárásokra vonatkozó új szabályokról, a fedőszervezetek adózási célú, visszaélésszerű felhasználásának megelőzésére irányuló javaslatról, valamint a digitalizáció révén az EU hozzáadottértékadó-rendszerének korszerűsítésére és a csalással szembeni ellenálló képességének növelésére irányuló intézkedésekről.

Előrelépést kell tennünk továbbá a vállalkozási adózás javítására irányuló javaslat (BEFIT és transzferárazás) és az EU vámuniójának átfogó reformja terén. A digitális pénzügyi szolgáltatások területén előre kell lépnünk a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok szigorítására és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó keret („nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység”) bevezetésére irányuló javaslatokkal kapcsolatban, és folytatnunk kell a tárgyalásokat a digitális euro jogi keretének létrehozásáról szóló javaslattal kapcsolatban.

Jelentős előrelépés történt a szociális jogok európai pillérének végrehajtása terén annak cselekvési terve és 2030-ra kitűzött kiemelt céljai révén. Sor került a platformalapú munkavégzés feltételeinek javítását célzó szabályok és a megfelelő minimálbérekre vonatkozó keret előterjesztésére, míg a készségek európai éve a számos ágazatot sújtó sürgető szakemberhiány kezelésére irányuló tevékenységek széles körét ösztönözte, így például létrejött a Kiberkészségek Akadémiája és a készségfejlesztési paktum. A megerősített ifjúsági garancia és a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének aktualizálására irányuló, küszöbön álló kezdeményezés elősegítette a fiatalok munkaerőpiacra való belépését. Az európai gyermekgarancia segít a társadalmi kirekesztés leküzdésében és megelőzésében azáltal, hogy hatékony hozzáférést biztosít a gyermekek számára egy sor kulcsfontosságú szolgáltatáshoz, így az ingyenes oktatáshoz, az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő lakhatáshoz. A Bizottság továbbra is támogatja a társjogalkotókat abban, hogy megállapodásra jussanak a szociális biztonsági rendszerek koordinálása tekintetében.

Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésére válaszul a Bizottság 2024-ben az európai üzemi tanácsokról szóló kezdeményezést fog előterjeszteni.

A Val Duchesse-i csúcstalálkozó nyomán együtt fogunk működni a vállalkozásokkal és a szakszervezetekkel annak érdekében, hogy munkaerőpiacunkat időtállóbbá tegyük a technológia, a társadalom és a demográfia mélyen gyökerező változásainak fényében. A demográfiai eszköztárra fogunk építeni annak érdekében, hogy elősegítsük teljes humán tőkénk mozgósítását.

Egy küszöbön álló kezdeményezés hozzá fog járulni a biotechnológiák és a biogyártás előnyeinek teljes körű kiaknázásához, amelyek nagy növekedési potenciáljuk és munkatermelékenységük miatt kulcsfontosságúak az uniós ipar versenyképessége és korszerűsítése szempontjából.

A Bizottság emellett közzéteszi kilencedik kohéziós jelentését, amelyben felvázolja a társadalmi, gazdasági és területi kohézió helyzetét az EU-ban, számba véve az elmúlt években hozott intézkedéseket.

3.4.Európa globális szerepének erősítése

A globális színtéren továbbra is növekvő feszültségeknek és átalakító erejű geopolitikai fejleményeknek vagyunk tanúi. A Hamász által Izrael és népe ellen elkövetett válogatás nélküli és brutális terrortámadások közvetlenül veszélyeztetik a térség békéjét és biztonságát, és alátámasztják, hogy újabb erőfeszítésekre van szükség a közel-keleti békefolyamat újraindításához. Oroszország az Ukrajna elleni agressziós háborújával és a nemzetközi fórumokon tett intézkedéseivel továbbra is szembeszegül a multilateralizmus alapjaival és a szabályokon alapuló nemzetközi renddel.

Az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatás kapcsán kritikus hiányosságokra derült fény a tagállamok védelmi készletei terén. Erre reagálva támogattuk a tagállamokat az európai védelmi ipar megerősítésében egy közös közbeszerzési eszköz (EDIRPA) 9 és egy védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport révén. Emellett fokoztuk a lőszergyártási kapacitást a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály (ASAP) 10 révén. A harmadik EU–NATO együttes nyilatkozattal 11 kiterjesztettük együttműködésünket a biztonság szempontjából kritikus fontosságú új területekre – így a reziliencia, a kialakulóban lévő forradalmi technológiák, a védelem és az űrpolitika területére.

Tovább dolgozunk azon, hogy megerősítsük és ellenállóbbá tegyük a világgal való kapcsolatainkat Global Gateway 12 stratégiánk révén, az „Európa együtt” megközelítésünk alkalmazásával. Ágazati stratégiákat és cselekvési terveket hajtunk végre, ideértve a nemzetközi energiaügyi szerepvállalásra vonatkozó stratégiát 13 , a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közleményt 14 , a biztonsági és védelmi űrstratégiát 15 , az EU tengeri védelmi stratégiájának aktualizálását 16 , az Öböl menti országokkal folytatott stratégiai partnerségről szóló közös közleményt 17 , valamint a Latin-Amerikára és a Karib-térségre vonatkozó új menetrendet 18 .

Folytatjuk együttműködésünket a Nyugat-Balkánnal, valamint Ukrajnával, Moldovával és Grúziával, tekintettel ezen országok jövőbeli uniós csatlakozására. Továbbra is támogatjuk a keleti partnerséget és a déli szomszédságot.

Az Unió a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy partnerségeket építsen ki más országokkal és szervezetekkel szerte a világon. Folytatnunk kell különösen az Afrikával fennálló, kölcsönösen előnyös partnerségünk megerősítésére irányuló erőfeszítéseinket, és továbbfejlesztjük stratégiai megközelítésünket annak érdekében, hogy azt az Afrikai Unióval együtt alkalmazzuk a következő EU–AU csúcstalálkozón.

Az európai védelmi iparra vonatkozó stratégia további lendületet ad a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztéséhez, egy modern és reziliens európai védelmi technológiai és ipari bázis támogatásával. Ennek keretében folytatni fogjuk az európai védelmi ipari bázis 2025 utáni megerősítésének folytonosságát célzó intézkedések megszilárdítását. 2024-ben folytatjuk a stratégiai iránytű 19 végrehajtására irányuló erőfeszítéseket is annak érdekében, hogy megerősítsük védelmi készültségünket, és az EU-t erősebb és cselekvőképesebb biztonságszolgáltatóvá tegyük. Az EU folytatja a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelmet szolgáló eszköztár továbbfejlesztését a külföldről érkező rosszindulatú fellépések hatékony kezelése érdekében.

Továbbra is védjük és előmozdítjuk a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és a hatékony multilateralizmust. Folytatni fogjuk a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek védelmére irányuló erőfeszítéseinket, különösen a felülvizsgált uniós iránymutatások bemutatásával. Az uniós szolidaritás további eredményeket fog felmutatni humanitárius segítségnyújtáson és az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. Konstruktívan együtt fogunk működni valamennyi partnerrel, és továbbra is támogatjuk az ENSZ-főtitkár reformprogramját, készülve a 2024. szeptemberben sorra kerülő, a jövőről szóló csúcstalálkozóra is.

Globális vezetőként és iránymutatóként fel kell gyorsítanunk a versenyképességre, a rezilienciára és a fenntarthatóságra irányuló nyílt és tisztességes kereskedelmi menetrendet. Továbbra is azon dolgozunk, hogy megerősítsük a partnerekkel való együttműködést és kereskedelmi kapcsolatokat, és ösztönözzük a Kereskedelmi Világszervezet reformjára irányuló globális erőfeszítéseket. Az EU felülvizsgált kereskedelmi stratégiája nyitott, fenntartható és határozott politikát ösztönöz, amely támogatja a zöld és digitális átalakulást.

Sikeresen lezártuk a Chilével, Új-Zélanddal és Kenyával való kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat. Törekszünk továbbá arra, hogy véglegesítsük az Ausztráliával, Mexikóval és a Mercosurral való megállapodásokat. A Bizottság tovább dolgozik azon, hogy előmozdítsa az Indiával és Indonéziával folytatott tárgyalásokat, valamint a Szingapúrral és a Koreai Köztársasággal kötendő digitális kereskedelmi megállapodásokat. Az EU és az USA közötti kapcsolatok is megerősödtek az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsban végzett munkánk eredményeképp. Ennek mintájára idén létrehoztuk az EU–India Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot. Ugyanakkor megerősítettük eszközeinket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a globális verseny tisztességes maradjon. A Bizottság ezért szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel kapcsolatban.

3.5.Az európai életmód előmozdítása

A Covid19-világjárványra válaszul a Bizottság elkezdte lefektetni az európai egészségügyi unió alapjait. Ez egy megerősített egészségbiztonsági keret, ami magában foglalja az új Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot, továbbá az úttörő jelentőségű európai rákellenes tervet és az európai egészségügyi adattér kiépítésére és a gyógyszerészeti jogszabályok reformjára irányuló javaslatokat. Az EU elfogadta továbbá az EU új globális egészségügyi stratégiáját 20 , amely iránymutatásul szolgál számára az egészségügyi ellátás világszerte történő megerősítését célzó törekvései terén.

A Bizottság továbbra is támogatja a migrációkezelés jogalkotási és operatív területeivel kapcsolatos munkát. Alapvető fontosságú, hogy a társjogalkotók e jogalkotási időszak végéig véglegesítsék az új migrációs és menekültügyi paktumot 21 . Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen, hogy kulcsfontosságú partnereinkkel együttműködve további operatív intézkedéseket hozzunk a migrációs kihívásokra adott egységes uniós válasz előmozdítása érdekében.

A Bizottság lépéseket tett továbbá annak érdekében, hogy megerősítse a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia 22 négy pillérét: a sebezhetőségek kezelése, a kiberbiztonság fokozása, a bűnüldözési együttműködés előmozdítása és a hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia támogatása. Ez az online terrorista tartalmak eltávolítására, az Unió tengeri védelmének megerősítésére – többek között a kritikus infrastruktúrák rezilienciájával összefüggésben –, valamint az Unió űrtechnológiai eszközeinek, például a műholdaknak a védelmére és az űrben folytatott ellenséges tevékenységektől való elrettentésre irányuló kezdeményezéseket foglal magában.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabályra és a kiberszolidaritásról szóló jogszabályra irányuló, küszöbön álló javaslat kulcsszerepet fog játszani a kiberbiztonság megerősítésében azáltal, hogy fokozza az ellátási lánc biztonságát és megerősíti az uniós szintű szolidaritást a kiberbiztonsági fenyegetések és események jobb felderítése, valamint az azokra való hatékonyabb felkészülés és reagálás érdekében.

Amint az a biztonsági unióról szóló hatodik eredményjelentésben szerepel, megállapodásra van szükség olyan javaslatokról is, amelyek növelik polgáraink biztonságát és együttesen hatékonyak a bűnözés elleni küzdelemben, miközben tiszteletben tartják közös alapvető értékeinket. Ezek közé tartoznak a kiberrezilienciára, a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexére, a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált adatcserére (Prüm II), az előzetes utasinformációk gyűjtésére és továbbítására, az emberkereskedelem elleni küzdelemre, a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre, a vagyonvisszaszerzésre és az elkobzásra, valamint a bűncselekményi tényállások és a büntetőjogi szankciók meghatározására vonatkozó javaslatok.

A kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni cselekvési terv – amely magában foglalja az európai kikötők szövetségét is – előkészíti a terepet a szervezett bűnözés és az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén tett hatékonyabb közös erőfeszítésekhez. A Bizottság javasolni fogja továbbá a migránscsempészés elleni küzdelem jogi keretének korszerűsítését annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezzünk az embercsempészek új elkövetési módjaira való reagáláshoz szükséges jogi és operatív eszközökkel. Emellett a Bizottság nemzetközi konferenciát fog szervezni az embercsempészet elleni küzdelemről, figyelembe véve, hogy nemzetközi együttműködésre és erős globális szövetségre van szükség ezen a területen.

A felsőoktatás terén a Bizottság javaslatot fog tenni a jövőbeli közös európai oklevél tervezetére, amely hozzájárul az európai oktatási térség megvalósításához. Ezt a felsőoktatási minőségbiztosításra és a vonzó tudományos életpályára irányuló ajánlások fogják támogatni.

3.6.Az európai demokrácia megerősítése

A Bizottság jelenlegi megbízatása idején különös jelentőséget tulajdonított európai demokráciánk megerősítésének és tökéletesítésének. Munkánk során az európai demokráciáról szóló cselekvési terv szolgált iránymutatásul, amelynek célja, hogy a szabad és tisztességes választások előmozdításával, a tömegtájékoztatás szabadságának megerősítésével és a dezinformáció leküzdésével Unió-szerte megerősítse a polgárok szerepvállalását, és reziliensebb demokráciákat építsen ki. Az Európa jövőjéről szóló konferencia a részvételi demokrácia példa nélküli eseménye volt, és lehetővé tette számunkra, hogy meghallgassuk az EU különböző szegleteiben élő polgárok véleményét az Unió jövőjéről. Az új ciklushoz tartozó polgári vitacsoportokkal, amelyeket 2023-ban indítottunk el három kulcsfontosságú kezdeményezés keretében 23 , és amelyek száma jövőre várhatóan emelkedni fog, a polgárok részvételét még konkrétabban beágyaztuk a szakpolitikai döntéshozatali eszköztárunkba. Különös hangsúlyt kapott a jövő alakításában döntő szerepet játszó fiatalabb generációval való együttműködés, ezért a vitacsoportok résztvevőinek egyharmada 16 és 25 év közötti.

Az Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában tett kötelezettségvállalásokkal összhangban a Bizottság nyomon követte az Európai Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéseit.

Az EU és tagállamai demokratikus működésének előfeltétele a független igazságszolgáltatás és a jogállamiság tiszteletben tartása. Az éves jogállamisági ciklus és az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer egyaránt hozzájárul ennek biztosításához és az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez. Komoly előrelépés történt a demokratikus társadalmaink számára alapvető jelentőségű egyéb területeken is. Kulcsfontosságú javaslatokat terjesztettünk elő a választási folyamat átláthatóságára és méltányosságára vonatkozóan, az EU-ban a különböző társadalmi csoportok jogainak megerősítése és védelme, valamint az újságírók szabadságának és függetlenségének biztosítása érdekében. Továbbra is dolgozunk azon, hogy belülről kiépítsük demokratikus rezilienciánkat és megvédjük azt a jogellenes külső befolyásokkal szemben. Már szilárd jogi kerettel rendelkezünk a határokon átnyúló igazságügyi együttműködésre, beleértve a bírósági eljárásokat és a digitális kommunikációt.

A nyitott és befogadó társadalomnak egyenlő jogokat és védelmet kell biztosítania a társadalom valamennyi csoportja számára. A Bizottság ezért célzott stratégiákat fogadott el a gyermekek jogaira, a nemek közötti egyenlőségre, a rasszizmus elleni küzdelemre, a romák egyenlőségére, az LMBTIQ-személyek egyenlőségére, a fogyatékossággal élő személyek jogaira és az áldozatok jogaira vonatkozóan. A nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv, amelyről 10 évig tartó tárgyalásokat követően született megállapodás, arra fogja kötelezni a vállalatokat, hogy 2026 közepéig teljesítsék az igazgatói pozíciókra vonatkozó egyértelmű célokat. Idén új szabályokat fogadtunk el a bérek átláthatóságára vonatkozóan, hogy megerősítsük a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazását, ami fontos lépés a nemek közötti egyenlőség elérése, valamint a nemek közötti bérszakadék megszüntetése felé. Az EU a közelmúltban csatlakozott az Európa Tanács 2016. évi, a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményéhez, és ezzel határozottan jelezte, hogy eltökélt szándéka nők és lányok ellen elkövetett erőszak minden formájának megelőzése, elítélése és leküzdése.

Az európai parlamenti választások megfelelő keretének megteremtése érdekében a Bizottság törekedni fog arra, hogy előmozdítsa az európai politikai pártok jogállásáról és finanszírozásáról, valamint a célzott politikai reklámok átláthatóságáról szóló megállapodásokat. A Bizottság továbbá kommunikációs kampányt indított az Európai Parlamenttel karöltve, azzal a céllal, hogy növelje a 2024-es európai parlamenti választásokon szavazó, mobilis uniós polgárok számát.

Az erős civil társadalom, valamint a szabad és kritikus médiakörnyezet alkotja a demokratikus társadalom gerincét, ezért megállapodásra kell jutni a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelvvel és a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabállyal kapcsolatban.

Felszólítjuk továbbá a társjogalkotókat, hogy jussanak megállapodásra a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak leküzdéséről szóló irányelvre, az áldozatok jogairól szóló irányelvre, az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervekre vonatkozó előírásokra, valamint az európai fogyatékossági kártya létrehozásáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban. Jövőre elfogadunk egy bizottsági ajánlást a tagállami gyermekvédelmi rendszerek fejlesztéséről és megerősítéséről, és biztosítani fogjuk a meglévő uniós eszközök (jogszabályok, szakpolitikai intézkedések és finanszírozás) jobb kihasználását.

Mivel a digitális információs tér egyre inkább befolyásolja a nyilvános vitát és a politikai döntéshozatalt, alapvető fontosságú, hogy folytassuk a munkát a dezinformáció elleni küzdelem terén a vélemények szabad és tisztességes cseréjének biztosítása érdekében, különösen az európai választások előtt.

4.Következtetés 

Az elmúlt négy évben az Unió tanúbizonyságot tett oszthatatlanságáról, valamint eltökéltségéről aziránt, hogy leküzdje a jelen kihívásokat a jövő nemzedékei érdekében. Közösen léptünk fel annak érdekében, hogy határozott választ adjunk a szabadság, a jólét és a béke Európájának támogatására. Folytatnunk kell ezt a munkát, és szilárd alapokat kell teremtenünk Uniónk megerősítéséhez és a jövőre való felkészüléshez.

A jelenlegi Bizottság megbízatásának utolsó napjáig azon fog munkálkodni, hogy kezelje közös kihívásainkat. Határozottan támogatni fogjuk az Európai Parlamentet és a Tanácsot a fennmaradó kulcsfontosságú javaslatokra vonatkozó megállapodások előmozdítása érdekében, emellett pedig előterjesztjük azt a néhány új kezdeményezést, amelyekre még szükség van ígéreteink teljesítéséhez és ahhoz, hogy az Unió felkészülten nézzen szembe a holnappal.

A Bizottság 2024-re tervezett munkájának részletes áttekintését e munkaprogram mellékletei tartalmazzák.

(1)

      Az EU önkéntes felülvizsgálata a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásáról.

(2)

     Sor került a fenntartható fejlődési célok és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv általános érvényesítésére a minőségi jogalkotási eszköztárban és a bizottsági szakpolitikák kialakításában annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi jogalkotási javaslat hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.

(3)

     COM(2023) 168.

(4)

     A 2023. március 16-a óta indított, e munkaprogrammal megvalósított vagy a későbbiekben elfogadásra váró kezdeményezések részletes áttekintését lásd a II. mellékletben.

(5)

      https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13990-Adminisztrativ-terhek-a-jelentesteteli-kovetelmenyek-eszszerusitese_hu

(6)

     A kezdeményezések és a javaslatok részletes áttekintését lásd a II. mellékletben.

(7)

     2022. évi éves teherfelmérés; https://commission.europa.eu/publications/2022-annual-burden-survey_en

(8)

     JOIN(2023) 9.

(9)

     COM(2022) 349.

(10)

     (EU) 2023/1525 rendelet (2023. július 20.).

(11)

      https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_210549.htm  

(12)

     JOIN(2021) 30.

(13)

     JOIN(2022) 23.

(14)

     JOIN(2022) 28.

(15)

     JOIN(2023) 9.

(16)

     JOIN(2023) 8.

(17)

     JOIN(2022) 13.

(18)

     JOIN(2023) 17.

(19)

      https://www.eeas.europa.eu/eeas/strategic-compass-security-and-defence-1_en  

(20)

     COM(2022) 675.

(21)

     COM(2020) 609.

(22)

     COM(2020) 605.

(23)

     Élelmiszer-pazarlás, virtuális világok és tanulási célú mobilitás.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.10.17.

COM(2023) 638 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2024. évi munkaprogramja











































Ma cselekszünk, hogy felkészüljünk a holnapra

I. melléklet: Új kezdeményezések 1

Szám	Szakpolitikai célkitűzés	Kezdeményezések
Európai zöld megállapodás
1.	Szélenergia-csomag	Európai szélenergia-csomag (nem jogalkotási, 2023 4. negyedéve)
2.	2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél	2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél (nem jogalkotási, 2024 1. negyedéve)
3.	A víz rezilienciája	A víz rezilienciája kezdeményezés a (nem jogalkotási, 2024 1. negyedéve)
A digitális korra felkészült Európa
4.	Biztonságos tér a zöld és digitális átálláshoz	a)Uniós űrjog (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, az EUMSZ 114. és 191. cikke, 2024 1. negyedéve)
5.		b)Űradatgazdasági stratégia (nem jogalkotási, 2024 1. negyedéve)
6.	Mesterséges intelligencia az európai innováció és versenyképesség szolgálatában	Kezdeményezés az európai szuperszámítógép-kapacitás megnyitására a mesterséges intelligencia etikus és felelős felhasználásával foglalkozó induló innovatív vállalkozások előtt (jogalkotási és nem jogalkotási, 2024 1. negyedéve)
Emberközpontú gazdaság
7.	Biotechnológia és biogyártás	Uniós biotechnológiai és biogyártási kezdeményezés (nem jogalkotási, 2024 1. negyedéve)
8.	Szociális párbeszéd	A Val Duchesse-i csúcstalálkozót követő intézkedések (2024 1./2. negyedéve)
9.	Zöld és digitális átállás, nyitott stratégiai autonómia	Fejlett anyagok az ipari vezető szerepért (nem jogalkotási, 2024 1. negyedéve)
10.	Európai üzemi tanács	Az európai üzemi tanácsra vonatkozó szabályokra irányuló kezdeményezés (jogalkotási vagy nem jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja, összefüggésben annak 153. cikke (1) bekezdésének e) pontjával, 2024 1. negyedéve, az EUMSZ 225. cikke szerinti, „Az európai üzemi tanácsról szóló irányelv felülvizsgálata” című P9_TA(2023)0028. sz. állásfoglalásra adott válasz)
Európa globális szerepének erősítése
11.	A partnerségek megerősítése	Közös közlemény az Afrikával kialakított megerősített partnerségről (nem jogalkotási, 2024 2. negyedéve)
12.	Európai védelem	Európai védelmi ipari stratégia (jogalkotási és/vagy nem jogalkotási, 2024 1. negyedéve)
Az európai életmód előmozdítása
13.	A migránscsempészés elleni küzdelem	A jogi keret aktualizálása és az együttműködés megerősítése a migránscsempészés leküzdése érdekében (jogalkotási és/vagy nem jogalkotási, az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdése és 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 2023 4. negyedéve)
14.	Közös európai oklevél	a)Közös európai oklevél (nem jogalkotási, 2024 2. negyedéve)
15.		b)A Tanács ajánlása a vonzó és fenntartható felsőoktatási karrierekről (nem jogalkotási, az EUMSZ 165. és 166. cikke, 2024 2. negyedéve)
16.		c)A Tanács ajánlása az európai minőségbiztosítási és elismerési rendszerről (nem jogalkotási, az EUMSZ 165. és 166. cikke, 2024 2. negyedéve)
Az európai demokrácia megerősítése
17.	A bővítés előkészítése	Közlemény a bővítést megelőző reformokról és szakpolitikai felülvizsgálatokról (nem jogalkotási, 2024 2. negyedéve)
18.	Gyermekvédelem	A Bizottság ajánlása az integrált gyermekvédelmi rendszerekről (nem jogalkotási, az EUMSZ 292. cikke, 2024 1. negyedéve)

II. melléklet – A jelentéstételi követelmények észszerűsítésére irányuló jelentős javaslatok és kezdeményezések 2 ,

továbbá értékelések és célravezetőségi vizsgálatok

A. szakasz – A Bizottság által 2023 márciusa óta elfogadott, a jelentéstételi követelmények észszerűsítésére irányuló javaslatok és kezdeményezések

Szám	Cím	Leírás
1.	Közlemény a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén megvalósítandó digitalizációról: a szabad mozgás előmozdítása az egységes piacon – COM(2023) 501	A közlemény olyan intézkedéseket körvonalaz, amelyek a szociális biztonsági rendszerek koordinálására irányuló eljárások digitalizálását szolgálják annak érdekében, hogy csökkenjenek a mobilis polgárokra és a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek.
2.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2014/59/EU irányelvnek a korai beavatkozási intézkedések, a szanálási feltételek és a szanálási intézkedések finanszírozása tekintetében történő módosításáról – COM(2023) 227	A javaslat – bizonyos kötelezettségek eltörlésével – csökkenti a bankok és a hatóságok adatszolgáltatási terheit. A javaslat megkönnyíti továbbá a hatóságok közötti információmegosztást a bankok általi párhuzamos adatszolgáltatás elkerülése érdekében.
3.	A Bizottság (EU) 2023/895 végrehajtási rendelete (2023. április 4.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítók és viszontbiztosítók fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéseinek közzétételéhez szükséges eljárások, formátumok és táblák tekintetében történő alkalmazásáról (Szolvencia II)	A Szolvencia II. irányelv értelmében a Bizottság 2023. április 4-én új végrehajtás-technikai standardokat fogadott el a biztosítók és viszontbiztosítók általi jelentéstételre és közzétételekre vonatkozóan, amelyek egyszerűsítik és arányosabbá teszik a jelentéstételt, továbbá megszüntetnek bizonyos táblákat.
4.	Rendeletjavaslat az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról – COM(2023) 402	A javaslat – új (digitális és adminisztratív) források fokozott használata és a biztonságos adatmegosztási platformok digitalizálása révén – csökkenti a vállalkozásokra háruló terheket. Jelentős megtakarítások érhetők el a felmérések méretének csökkentése és ezáltal a vállalkozásokra és a polgárokra nehezedő terhek enyhítése révén. A terhek csökkentése minden méretű vállalkozást érint, beleértve a kkv-kat is. A kkv-k számára több és időszerűbb statisztikai adat áll majd rendelkezésre, különösen, mivel ők teszik ki a vállalkozások körében végzett felmérések válaszadóinak többségét.
5.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a vállalkozásokkal kapcsolatos európai uniós munkaerőpiaci statisztikákról, valamint az 530/1999/EK tanácsi rendelet, a 450/2003/EK és a 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről – COM(2023) 459	A javaslat egyszerűsítéseket és nagyobb hatékonyságot eredményez majd, miközben előmozdítja az alternatív adminisztratív források és a modern digitális technikák alkalmazását, beleértve a bérszámfejtési adatok automatikus továbbítását és a webes szüretelést, ami szerepet fog játszani általában a vállalkozásokra és különösen a kkv-kra nehezedő terhek enyhítésében.
6.	A Bizottság (EU) 2023/1472 végrehajtási rendelete (2023. július 17.) az 1055/2008/EK rendeletnek a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos statisztikákra vonatkozó, minőségről szóló beszámolók tagállamok általi benyújtásának gyakorisága tekintetében történő módosításáról	A végrehajtási rendelet észszerűsíti a jelentéstételi kötelezettségeket a metaadat-jelentések egyszerűsítése és harmonizációja, valamint az európai statisztikai rendszerben részt vevő valamennyi statisztikai hatóság (Eurostat, uniós tagállamok, Európai Szabadkereskedelmi Társulás és a Központi Bankok Európai Rendszere – KBER) által készített minőségi jelentések gyakoriságának csökkentése révén.
7.	A gazdasági kormányzás felülvizsgálata: oJavaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről – COM(2023) 240; oJavaslat – A Tanács rendelete a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról – COM(2023) 241; oJavaslat – A Tanács irányelve a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról – COM(2023) 242	A jelentéstételi követelmények észszerűsítését illetően ezek a javaslatok középtávú költségvetési-strukturális tervekkel és egy egyszerű éves eredményjelentéssel felváltanak bizonyos, a Bizottság számára terhes éves jelentéstételi kötelezettségeket.
8.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mosó- és tisztítószerekről és a felületaktív anyagokról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és a 648/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről – COM(2023) 217	A javaslat egyszerűsíti és digitalizálja a jelentéstételi követelményeket, nevezetesen a veszélyes anyagokra vonatkozó digitális termékútlevél és összetevőket ismertető adatlap bevezetésével.
9.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a játékok biztonságáról és a 2009/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről – COM(2023) 462	A javaslat előirányozza a játékokra vonatkozó jelentéstétel és megfelelőségi nyilatkozat (digitális termékútlevél) digitalizálását.
10.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a vasúti infrastruktúra-kapacitás egységes európai vasúti térségben történő használatáról, a 2012/34/EU irányelv módosításáról és a 913/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről – COM(2023) 443/2	A javaslat egyszerűsíti a jelentéstételi kötelezettségeket és csökkenti a jelentéstétel volumenét a vasúti kapacitásra és a forgalomirányításra vonatkozó harmonizált jogi keretnek, valamint a vasúti árufuvarozási folyosók megszüntetésének köszönhetően.
11.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról – COM(2023) 445/2	A javaslat magában foglalja a dokumentációs követelmények digitalizálását, valamint bizonyos közlekedési adatok továbbításának észszerűsítését és digitalizálását.
12.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK irányelv módosításáról – COM(2023) 271	A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló irányelv módosítása a becslések szerint adminisztratív költségmegtakarítást eredményez majd a 72 órán belüli előzetes jelentéstételi kötelezettség eltörlése miatt az olyan hajó üzemeltetője, ügynöke vagy parancsnoka számára, amelyen kiterjesztett ellenőrzés végezhető.
13.	Az Uniós Vámkódex reformja: oJavaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Uniós Vámkódexnek és az Európai Unió vámhatóságának a létrehozásáról, valamint a 952/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről – COM(2023) 258; oJavaslat – A Tanács rendelete a 2658/87/EGK rendeletnek az áruk távértékesítésére alkalmazandó egyszerűsített tarifális elbánás bevezetése tekintetében, valamint az 1186/2009/EK rendeletnek a vámmentességi küszöbérték eltörlése tekintetében történő módosításáról – COM(2023) 259; oJavaslat – A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek az importált termékek távértékesítését elősegítő adóalanyokra vonatkozó héaszabályok, a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás, valamint a behozatali héa bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozás alkalmazása tekintetében történő módosításáról – COM(2023) 262	A javasolt reform leegyszerűsíti és észszerűsíti a kereskedőkre vonatkozó vámügyi és héával kapcsolatos jelentéstételi követelményeket, például azáltal, hogy csökkenti a behozatali eljárások lebonyolításához szükséges időt, egységes uniós interfészt biztosít, és megkönnyíti az adatok további felhasználását.
14.	A Bizottság (EU) 2023/1451 végrehajtási rendelete (2023. július 13.) az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendeletnek a betegségek bejelentése, valamint a kötelező és önkéntes mentesítési programok jóváhagyása és jelentése céljából és a betegségtől mentes minősítés iránti kérelmekben a tagállamok által benyújtandó információk tekintetében történő módosításáról	Az állatbetegségekre vonatkozó végrehajtási rendelet magában foglalja a nem alapvető fontosságú jelentéstételi elemek törlését és bizonyos kulcsfontosságú fogalommeghatározások pontosítását.
15.	Javaslat az Unió általános gyógyszerészeti jogszabályainak reformjára: oJavaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az emberi alkalmazásra szánt gyógyszerek uniós szintű engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökségre irányadó szabályok megállapításáról, az 1394/2007/EK rendelet és az 536/2014/EU rendelet módosításáról, valamint a 726/2004/EK rendelet, a 141/2000/EK rendelet és az 1901/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről – COM(2023) 193; oAz Európai Parlament és a Tanács irányelve az emberi alkalmazásra szánt gyógyszerek uniós kódexéről, valamint a 2001/83/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről – COM(2023) 192	A felülvizsgált keret magában foglalja bizonyos jelentéstételi követelmények megszüntetését, úgymint az a követelmény, hogy a ritka betegségek gyógyszereinek fejlesztői évente jelentést nyújtsanak be az Európai Gyógyszerügynökségnek a ritka betegségek gyógyszerei, illetve a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek fejlesztésének állásáról; az a követelmény, hogy a tagállamok jelentést tegyenek a ritka betegségek gyógyszerei, illetve a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek kutatását, fejlesztését és rendelkezésre állását támogató nemzeti intézkedésekről; az a követelmény, hogy a terápiás szükségletek nyilvántartása számára információkat kell szolgáltatni; az a követelmény, hogy a tagállamok bejelentsék azokat az eseteket, amikor eltekintettek bizonyos gyártási előírásoktól; az a követelmény, hogy a tagállamok bejelentsék az engedélyezett vényköteles gyógyszerek jegyzékében eszközölt változtatásokat. A jogszabály rendelkezik továbbá a farmakovigilancia-rendszer tekintetében végzett ellenőrzésekre vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának csökkentéséről.
B. szakasz – A Bizottság által a munkaprogrammal együtt és a későbbiekben elfogadott jelentéstételi követelmények észszerűsítésére irányuló további javaslatok és kezdeményezések 3
1.	Rendeletjavaslat a következők módosításáról: o1379/2013/EU rendelet a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről; o167/2013/EU rendelet a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről; o168/2013/EU rendelet a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről	A javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek észszerűsítik a jelentéstételi kötelezettségeket az alábbiak révén: ·a halászati termékek forgalmazási előírásai tekintetében egyes olyan, jelenleg hatályos jelentéstételi követelmények megszüntetése, amelyekre már nincs szükség más jogalkotási intézkedésekkel való átfedések miatt; ·a mezőgazdasági és erdészeti járművek, illetve a négykerekű motorkerékpárok típusjóváhagyási eljárásainak és egyedi járműjóváhagyásainak az alkalmazására vonatkozó jelentéstétel megszüntetése. A jelentéstételre már nincs szükség egy 2022-ben készült bizottsági tanulmányt követően, amely megállapította, hogy a típusjóváhagyási és az egyedi jóváhagyási eljárások kielégítőek.
2.	Rendeletjavaslat a következők módosításáról: o80/2009/EK rendelet a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról; o165/2014/EU rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről; o996/2010/EU rendelet a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről	A javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek észszerűsítik a jelentéstételi kötelezettségeket az alábbiak révén: ·annak a kötelezettségnek az eltörlése, hogy a számítógépes helyfoglalási rendszerek rendszerszolgáltatói könyvvizsgálói jelentést nyújtsanak be, valamint annak eltörlése, hogy a rendszerszolgáltatók kötelesek tájékoztatni a Bizottságot a könyvvizsgáló személyéről; ·a menetíró készülékekkel foglalkozó szerelőkre és műhelyekre vonatkozó éves jelentés felváltása a honlapon történő közzététellel, adott esetben frissítésekkel; ·a polgári légiközlekedési balesetek kivizsgálásáról szóló éves jelentések közzétételére vonatkozó kötelezettség eltörlése, tekintettel arra, hogy az ilyen jelentések feleslegessé váltak az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által közzétett éves biztonsági felülvizsgálat miatt.
3.	Rendeletjavaslat a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	A fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló rendelet hatályon kívül helyezésével megszűnnek a kapcsolódó jelentéstételi követelmények, amelyekre már nincs szükség.
4.	Rendeletjavaslat a következők módosításáról: o1093/2010/EU rendelet az Európai Bankhatóság létrehozásáról; o1094/2010/EU rendelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság létrehozásáról; o1095/2010/EU rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság létrehozásáról; o1092/2010/EU rendelet az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról; o(EU) 2021/523 rendelet az InvestEU program létrehozásáról	A javaslat egyszerűsíti a jelentéstételi követelményeket az alábbiak révén: ·az adatmegosztás megkönnyítése az európai felügyeleti hatóságok és más pénzügyi ágazati hatóságok között, valamint új jelentéstételi követelmények korlátozása. Ez elő fogja mozdítani a hatékonyabb adatgyűjtést és a kettős jelentéstétel elkerülését, ami közvetlen előnyökkel jár az európai és nemzeti hatóságok számára, valamint közvetett előnyökkel jár azon pénzügyi ágazatbeli szervezetek számára, amelyeknek adatokat kell szolgáltatniuk; ·az InvestEU végrehajtó partnereire vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának csökkentése: hathavonta történő jelentéstétel helyett évente egyszer történő jelentéstétel a jelentéstételi követelmények legtöbb eleme esetében. Ez csökkenteni fogja a végrehajtó partnerek adminisztratív terheit, és ezáltal közvetve a vállalkozásokra és a kkv-kra nehezedő adminisztratív terheket.
5.	Rendeletjavaslat a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról	A javaslat leszűkíti a referenciamutatókról szóló rendelet alkalmazási körét azáltal, hogy a jelentős referenciamutatókra összpontosít. Ennélfogva azonnal mentesíti a szervezési és jelentéstételi kötelezettségek alól azoknak a referenciamutatóknak a kezelőit, amelyekre már nem terjed ki.
6.	Rendeletjavaslat a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 rendelet módosításáról	A javasolt módosítások csökkentik a jelentéstételi kötelezettség terhét az alábbiak révén: ·a nemzeti hatóságok által a károsítókra vonatkozó többéves felderítési programok eredményeiről készített jelentések digitalizálása; ·a nemzeti hatóságok többéves felderítési programokkal kapcsolatos jelentéstétele gyakoriságának csökkentése; ·az egyes károsítók ellen hozott nemzeti intézkedésekhez már nem szükséges jelentéstétel megszüntetése.
7.	Irányelvjavaslat a következők módosításáról: o2011/24/EU irányelv a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről; o1999/2/EK irányelv az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről; o2014/53/EU irányelv a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról; o2000/14/EK irányelv a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről	A javaslat csökkenteni fogja a jelenleg hatályban lévő jelentéstételi kötelezettségeket az alábbiak révén: ·a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról szóló bizottsági jelentések gyakoriságának csökkentése, ami a tagállami nemzeti hatóságok jelentéstételi terheinek ezzel arányos csökkenéséhez fog vezetni; ·az ionizáló sugárzást alkalmazó létesítményekben végzett ellenőrzésekről és a termékértékesítési szakaszban végzett ellenőrzésekről szóló éves jelentés eltörlése; ·a rádióberendezésekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységekről szóló jelentések gyakoriságának csökkentése; ·a kültéri berendezések tekintetében a címkén már feltüntetett, zajkibocsátásra információk továbbítására vonatkozó kötelezettség eltörlése.
8.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK irányelv módosításáról	A javaslat a tagállamok által az INSPIRE-irányelv 21. cikkének (2) bekezdése alapján készített és az irányelv mellékleteiben meghatározott adatkészletekre vonatkozó információkat – például közüzemi hálózatok, a termelési és ipari létesítmények elhelyezkedése stb. – tartalmazó éves összefoglaló jelentés esetében évenkénti helyett kétévenkénti jelentéstételi gyakoriságot ír elő.
9.	Határozatjavaslat a következők módosításáról: oA Tanács 96/67/EGK irányelve a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról; o2009/33/EK irányelv a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról; o(EU) 2022/1999 irányelv a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról; o2009/12/EK irányelv a repülőtéri díjakról	A javaslat előirányozza a meglévő jelentéstételi kötelezettségek csökkentését az alábbiak révén: ·a földi kiszolgálásról szóló irányelv hatálya alá tartozó és különböző kategóriáiba eső repülőterekre vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának csökkentése; ·az irányelv szerinti, tiszta járművek beszerzésére vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának csökkentése az alacsony kibocsátású mobilitás alkalmazásának támogatása érdekében; ·a tagállamokban közúton szállított veszélyes áruk teljes mennyiségére vonatkozó opcionális jelentéstétel megszüntetése; ·a tagállamok azon kötelezettségének eltörlése, hogy közzétegyék azoknak a repülőtereknek a jegyzékét, amelyek a repülőtéri díjakról szóló irányelv értelmében a repülőtéri díjakra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak, valamint a földi kiszolgálásról szóló irányelv értelmében a földi kiszolgálásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.
10.	Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU irányelv – ahogyan azt az (EU) 2022/2464 irányelv módosította (a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében) – (számviteli irányelv) módosításáról	A javaslat két évvel elhalasztja az ágazati európai fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásának határidejét (jelenleg 2024. június). Ez azonnal csökkenteni fogja a hatálya alá tartozó vállalatok, köztük a kkv-k jelentéstételi terheit.
11.	Irányelvjavaslat az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről szóló 2014/62/EU irányelv módosításáról	A javaslat úgy módosítja az euro és más pénznemek hamisítás elleni védelméről szóló irányelvet, hogy megszünteti a pénzhamisítás miatt vádemelés alatt álló és elítélt személyek számára vonatkozó, felesleges félévenkénti jelentéstételt.
12.	Irányelvjavaslat a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelv módosításáról	A javaslat előirányozza a jelenlegi jelentéstételi követelmények csökkentését az alábbiak révén: ·az alternatív vitarendezési fórumok által készített tevékenységi jelentések gyakoriságának csökkentése: évenkénti helyett kétévenkénti gyakorisággal és eggyel kevesebb kötelező tételre vonatkozóan kell jelentést tenni, pl. az alternatív vitarendezési fórumok együttműködéséről az alternatív vitarendezési fórumok vitarendezést elősegítő hálózatában; ·az alternatív vitarendezési fórumoknak a továbbiakban nem kell közölniük az alternatív vitarendezés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósággal az alábbiakra vonatkozó információkat: az eredményesség értékelése, munkavállalóknak nyújtott képzés, valamint az alternatív vitarendezési fórum értékelése az általa lefolytatott alternatív vitarendezési eljárások eredményességéről; ·a kereskedők alternatív vitarendezésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeinek megszüntetése.
13.	A Bizottság felhatalmazáson alapuló irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról (számviteli irányelv) szóló 2013/34/EU irányelv módosításáról, ugyanezen irányelv 3. cikkének (13) bekezdésével összhangban	A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja a számviteli irányelv alkalmazására vonatkozó határértékek inflációhoz való hozzáigazítását, ami várhatóan több mint egymillió vállalat számára csökkenteni fogja a jelentéstételi követelményeket.
14.	A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU rendeletnek a termelői együttműködés egyes szempontjai tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. december 15-i (EU) 2016/232 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról	A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja a tagállamok értesítési kötelezettségeinek egyszerűsítését azon döntésük tekintetében, hogy bizonyos termelői együttműködési szervezetek által meghatározott egyes szabályokat – kérésükre – kiterjesztik az ugyanazon ágazatban és gazdasági térségben tevékenykedő más gazdasági szereplőkre.
15.	A Bizottság végrehajtási rendelete a következők módosításáról: oA Bizottság 180/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 20.) a 228/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (a POSEI végrehajtása); oA Bizottság 181/2014/EU végrehajtási rendelete a 229/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (a kisebb égei-tengeri szigetek támogatását célzó rendszer végrehajtása)	A végrehajtási rendelet előírja, hogy a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken a helyi termelést előmozdító intézkedések esetében meg kell szüntetni a beérkezett támogatható kérelmekről és az érintett összegekről szóló éves jelentéseket. A végrehajtási rendelet megszünteti továbbá a legkülső régiókra jellemző minőségi mezőgazdasági termékek logójának használatára való jogosultság jóváhagyására vonatkozó automatikus értesítéseket.
16.	A Bizottság végrehajtási rendelete az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2021. december 21-i (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról	A végrehajtási rendelet előírja a közös agrárpolitika keretébe tartozó ügyletek vizsgálatára irányuló ellenőrzési tervre és intézkedésekre vonatkozó jelentéstétel digitalizálását.
17.	A Bizottság végrehajtási rendelete a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1375 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról	A végrehajtási rendelet előírja, hogy el kell törölni az ellenőrzött állatszállási körülmények között végzett Trichinella-vizsgálatra megadott mentességekre vonatkozó éves jelentéstételt.
18.	A Bizottság végrehajtási rendelete az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról 4	A végrehajtási rendelet előírja a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal szembeni rezisztenciát célzó kiválasztásra irányuló nemzeti tenyésztési programokról szóló jelentések gyakoriságának csökkentését.
19.	A Bizottság végrehajtási rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról	A végrehajtási rendelet csökkenti a jelentéstétel gyakoriságát a villamosenergia-ágazat és az energiaigényes iparágak szereplői, valamint a légijármű-üzembentartók számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére szolgáló módszereik javításáról benyújtandó jelentések tekintetében, anélkül, hogy aláásná az adatok szükséges teljeskörűségét.
20.	A Bizottság végrehajtási rendelete az (EU) 2019/883 irányelvnek a passzívan kihalászott hulladékokra vonatkozó nyomonkövetési adatokkal kapcsolatos módszertan, valamint a jelentéstétel formátuma tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2022/92 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról 5	A végrehajtási rendelet egyszerűsített jelentéstételt ír elő a passzívan kihalászott hulladék mennyiségére vonatkozóan, csökkentve a benyújtás gyakoriságát.
21.	A Bizottság végrehajtási határozata az 1099/2008/EK rendelet szerinti eltérések egyes tagállamok számára történő biztosításáról	A végrehajtási határozat korlátozott időre szóló eltéréseket biztosít az új módszertanok kidolgozására, az adatfelmérésekre, az informatikai rendszerekre, valamint az energiaágazatban az új adatforrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó bizonyos nemzeti statisztikák továbbításától nyolc tagállam számára, amelyek ilyen eltéréseket kérelmeztek.
22.	A tagállamok közötti kombinált árufuvarozásról szóló 92/106/EGK irányelv felülvizsgálata*	A javaslat magában foglalja az eljárások egyszerűsítését, például digitális közlekedési adatplatformok használatával a kombinált árufuvarozási műveletekre való jogosultság igazolására.
23.	Javaslat a halászati statisztikákról szóló rendeletre*	Az új rendelet hatályon kívül helyezi a jelenleg hatályos jogszabályokat az európai halászati statisztikák készítéséhez szükséges adatgyűjtés egyszerűsítése érdekében.
24.	Elektronikus formátumú egységes formanyomtatvány bevezetése a kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó nyilatkozatok megkönnyítése érdekében*	A digitalizáció és a közös formanyomtatvány létrehozása eredményeképp egyszerűbbé és könnyebbé válik a kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó nyilatkozatok tétele. Ezt az adminisztratív egyszerűsítést kiegészítené egy többnyelvű és nyilvános felület létrehozása és rendelkezésre bocsátása, amelyen keresztül a szolgáltatók bejelenthetik a munkavállalók kiküldetését, azon tagállamok számára, amelyek e nyilvános felület használata mellett döntenek.
25.	A Bizottság végrehajtási rendelete az (EU) 2020/1070 végrehajtási rendelet módosításáról*	A végrehajtási rendelet célja, hogy csökkentse a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok jellemzőinek meghatározásáról szóló (EU) 2020/1070 bizottsági végrehajtási rendelet alkalmazására vonatkozó jelentések gyakoriságát.
26.	A Bizottság végrehajtási határozata a Seveso III. irányelvről szóló 2014/896/EU végrehajtási határozat módosításáról*	A Seveso III. irányelv esetében, amely a súlyos balesetek megelőzésére és azok következményeinek csökkentésére szolgáló kockázatkezelési intézkedések vonatkozó keretéről rendelkezik, végrehajtási határozat fogja meghatározni a végrehajtással kapcsolatos tagállami információk közlésére szolgáló 4 évenkénti jelentéstétel formátumát, észszerűsítve és egyszerűsítve a 2014/896/EU határozatban előírt jelenlegi jelentéstételi kötelezettségeket.

C. szakasz – A 2024. évi értékelések és célravezetőségi vizsgálatok

Szám	Cím	Leírás
1.	Célravezetőségi vizsgálat arra vonatkozóan, hogy hogyan alkalmazzák „a szennyező fizet” elvet a környezetre nézve	„A szennyező fizet” elv azt jelenti, hogy a szennyezők viselik a szennyezés megelőzésére, megfékezésére és felszámolására irányuló intézkedések költségeit, valamint a szennyezés által a társadalomnak okozott költségeket. E célravezetőségi vizsgálat során azt nézik meg, hogy mennyire jól alkalmazzák „a szennyező fizet” elvet, többek között az olyan szakpolitikákban, amelyek környezeti hatással járhatnak. A célravezetőségi vizsgálat azokra az uniós szakpolitikákra fog kiterjedni, amelyek hatással vannak a környezet állapotára, figyelembe véve a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és a biológiai sokféleség védelmét, többek között a levegő, a víz és a talaj szennyezésének csökkentése révén. A célravezetőségi vizsgálat során megvizsgálják „a szennyező fizet” elv tagállami szintű alkalmazását az uniós jog és szakpolitikák alkalmazása során, valamint „a szennyező fizet” elvnek az uniós költségvetésen keresztül történő alkalmazását, beleértve a környezeti szempontból káros támogatások fogalmát is. A célravezetőségi vizsgálat során megvizsgálják továbbá a jelentéstételi követelmények észszerűsítésének a lehetőségét.
2.	A digitális méltányosságra vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata	A Bizottság a 2020. évi új fogyasztóügyi stratégiában bejelentette annak vizsgálatát, hogy szükség van-e további intézkedésekre az online és offline körülmények közötti egyenlő mértékű méltányosság biztosításához. E célravezetőségi vizsgálat során értékelni fogják azt, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok három horizontális fogyasztóvédelmi jogi eszköze – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv, a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv és a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv – magas szintű védelmet biztosít-e a digitális környezetben. Megvizsgálják, hogy a jelenleg hatályos uniós szabályok alkalmasak-e az olyan fogyasztóvédelmi kérdések kezelésére, mint például az online fogyasztói kiszolgáltatottság, a sötét megoldások, a megszemélyesítési gyakorlatok, az influenszermarketing vagy az előfizetési szerződések. Megvizsgálják továbbá azt, hogy a jelenleg hatályos jogi keret szempontjából előnyös lenne-e a célzott megerősítés vagy egyszerűsítés, figyelembe véve és biztosítva a digitális területen meglévő egyéb jogszabályokkal való koherenciát. A célravezetőségi vizsgálat során megvizsgálják, hogy van-e bármilyen lehetőség a terhek csökkentésére, a költségmegtakarításra és az egyszerűsítésre, többek között a jelentéstételi követelmények tekintetében.
3.	Az irányítási rendelet ((EU) 2018/1999 rendelet) értékelése	Az irányítási rendelet célja a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeinek egyszerűsítése és észszerűsítése a teljes energiaügyi és éghajlat-politikai joganyagban. Az értékelés célja, hogy kimutassa e rendelet rendelkezéseinek eddigi hatékonyságát, és feltárja a további észszerűsítés lehetőségeit.  Az értékelés rávilágíthat arra, hogy az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag és a REPowerEU célkitűzéseiből és törekvéseiből eredő új energiaügyi és éghajlat-politikai jogszabályi keret eredményeként további egyszerűsítésre van szükség.
4.	Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv (2012/19/EU irányelv) értékelése	Az értékelés bejelentésére a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló törvényben került sor. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló uniós jogszabály célkitűzései között szerepel a környezet és az emberi egészség védelme, hozzájárulás a fenntartható termeléshez és fogyasztáshoz, valamint az erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása a hulladékkeletkezés megelőzése és hasznosítás révén. Az elektronikai termékek növekvő fogyasztása és a technológiai fejlődés következtében az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai az EU-ban (és világszerte) az egyik leggyorsabban növekvő hulladékárammá váltak. Az értékelés során áttekintik az irányelv működését. Megvizsgálják, hogy teljesülnek-e a célkitűzések, és hogy az irányelv mennyire releváns, különösen az elektromos és elektronikus berendezések vonatkozásában a körforgásos gazdaság megteremtést illetően, amely hozzájárul a kritikus fontosságú nyersanyagok újrafelhasználásához, ezáltal pedig az Európai Unió azoktól való függetlenségéhez. Az értékelés feltárja továbbá a jelentéstételi követelmények észszerűsítésének lehetőségét.
5.	A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK irányelv) értékelése	A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a „jó környezeti állapot” elérésére annak érdekében, hogy 2020-ra a tengerek tiszták, egészségesek és termékenyek legyenek. Az értékelés során megvizsgálják a keret eredményeit és hiányosságait, valamint a tengervédelmi stratégiák hatékonyságát, beleértve a nyomonkövetési, értékelési és jelentéstételi kötelezettségeket is. Sorra veszik továbbá, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére, különösen a tagállami jelentéstétel csökkentése és megkönnyítése, valamint a nyomon követésre vonatkozó követelmények és a tagállami értékelésekben való további felhasználás céljából gyűjtött adatok jövőbeli észszerűsítése és harmonizálása révén. Megvizsgálják továbbá a keret relevanciáját az európai zöld megállapodás összefüggésében, különösen a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia (főleg a halászat és az akvakultúra tekintetében), a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (tengeri szállítás) és a tiszta energia termelése fényében. Az értékelés során áttekintik az irányelv hozzájárulását ezekhez a kezdeményezésekhez, valamint az általuk jelentett lehetőségeket és kihívásokat, azzal az átfogó céllal, hogy biztosítsák az EU előrehaladását tengereinek és óceánjainak hatékonyabb, összehangoltabb és eredményesebb védelme felé, a zöld megállapodással összhangban. Emellett meg fogják vizsgálni a jelentéstételi követelmények észszerűsítésének lehetőségeit.
6.	A fürdővíz-minőségi irányelv (2006/7/EK irányelv) értékelése	Az értékelés során megvizsgálják, hogy eddig hogyan működött az irányelv, különösen pedig azt, hogy elősegítette-e a közegészség és a tiszta víz védelmét, kiegészítve a nemzeti erőfeszítéseket. Áttekintik a jogszabályok egyszerűsítésére és/vagy javítására rendelkezésre álló különböző lehetőségeket (például észszerűsítés) a nyomon követésre, a minőségértékelési kritériumokra, a jelentéstételre, valamint a nyilvánosság tájékoztatására/részvételére vonatkozó követelmények alapján. Ezek a lehetőségek magukban foglalják a technológia fokozott alkalmazása és az esetleg szükségtelen követelmények eltörlése révén történő javítást.
7.	A nitrátirányelv (91/676/EGK irányelv) értékelése	Az értékelésnek meg kell vizsgálnia, hogy a nitrátirányelv továbbra is megfelel-e a célnak, összhangban van-e az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvéseivel, és hozzájárul-e a fenntartható és reziliens mezőgazdasághoz és élelmezésbiztonsághoz. Az értékelés azt vizsgálja, hogy a változó éghajlati és környezeti feltételek mellett az irányelv segíti-e a mezőgazdasági termelőket az alkalmazkodásban és a reziliencia növelésében, támogatja-e az új mezőgazdasági gyakorlatokat, ugyanakkor megfelelően előmozdítja-e a különböző forrásokból származó tápanyagok, köztük a feldolgozott trágya újrahasznosítását. Az értékelés azt is értékelni fogja, hogy az irányelv hogyan járulhat hozzá a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciája (COP 15) keretében tett azon kötelezettségvállalások teljesítéséhez, amelyek szerint 2030-ig 50 %-kal kell csökkenteni a tápanyagveszteséget. Az egyik fő célkitűzés emellett az egyszerűsítési, teher- és költségcsökkentési lehetőségek vizsgálata, különös tekintettel az egyéb jogszabályokkal való nagyobb összhangra, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok és technológiák fejlődésére (pl. precíziós gazdálkodás, a ReNure termékek biztonságos használata).
8.	A polgári felhasználású robbanóanyagokról szóló irányelv (2014/28/EU irányelv) értékelése	Az értékelés során megvizsgálják a polgári felhasználású robbanóanyagokról szóló irányelv – és a végrehajtási jogi aktusok – teljesítményét. Az új jogszabályi keret rendelkezéseinek értékelésére építve áttekintik az irányelv ágazatspecifikus rendelkezéseit. Megvizsgálják továbbá az ezen irányelv és a pirotechnikai termékekről szóló irányelv, illetve a kapcsolódó ágazatokat érintő más uniós jogi aktusok közötti lehetséges szinergiákat. Értékelni fogják a polgári felhasználású robbanóanyagok nyomonkövethetőségének egyszerűsítésére – a digitalizációnak köszönhetően – rendelkezésre álló lehetőségeket azok határokon átnyúló szállításával összefüggésben, és áttekintik az irányelv szerinti jelentéstétel egyszerűsítésének lehetőségeit.
9.	A pirotechnikai termékekről szóló irányelv (2013/29/EU irányelv) értékelése	Az értékelés során megvizsgálják a pirotechnikai termékekről szóló irányelv – és a végrehajtási jogi aktusok – teljesítményét. Az új jogszabályi keret rendelkezéseinek értékelésére építve áttekintik az irányelv konkrét rendelkezéseit. Az irányelv végrehajtása alapján az értékelés során megvizsgálják a tűzijátékok osztályba sorolásával kapcsolatos lehetséges problémákat, valamint a tűzijátékok bizonyos típusaira vonatkozó szigorúbb nemzeti szabályok lehetséges bevezetéséhez kapcsolódó szempontokat is. Értékelni fogják az ezen irányelv és a polgári felhasználású robbanóanyagokról szóló irányelv, illetve a kapcsolódó ágazatokat érintő más uniós jogi aktusok közötti lehetséges szinergiák bevezetéséből, valamint az irányelv szerinti jelentéstételi követelmények egyszerűsítéséből adódó potenciális hozzáadott értéket.
10.	A mérőműszerekről szóló irányelv (2014/32/EU irányelv) értékelése	Az értékelés során megvizsgálják a mérőműszerekről szóló irányelv működését. Megvizsgálják az irányelv hatályát (termékkörét) és a hatálya alá tartozó valamennyi termékre vonatkozó műszaki követelményeket. Különös figyelmet szentelnek az alapvető követelményeknek, és ellenőrizni fogják, hogy azok továbbra is alkalmasak-e az adott célra a technológiai fejlődést és a technológia jelenlegi állását figyelembe véve. Az értékelés során foglalkoznak továbbá a digitális megfelelés szempontjaival, és mérlegelni fogják az irányelvből eredő tagállami jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítésének lehetőségét.
11.	A nem automatikus működésű mérlegekről szóló irányelv (2014/31/EU irányelv) értékelése	Az értékelés célja az irányelv működésének értékelése. Megvizsgálják az irányelv hatályát (termékkörét) és a hatálya alá tartozó valamennyi termékre vonatkozó műszaki követelményeket. Különös figyelmet szentelnek az alapvető követelményeknek, és ellenőrizni fogják, hogy azok továbbra alkalmasak-e az adott célra a technológiai fejlődést és a legkorszerűbb technológiát figyelembe véve. Az értékelés során foglalkoznak továbbá a digitális megfeleléssel, és mérlegelni fogják az irányelvből eredő tagállami jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítésének lehetőségét.
12.	Az európai szabványosításról szóló rendelet (1025/2012/EU rendelet) működésének értékelése	A műszaki szabványosítás jellege az elmúlt évtizedben nemzeti, európai és globális szinten is megváltozott. A Bizottság 2022. februári szabványosítási stratégiája meghatározta az európai szabványosítás kihívásait és az arra vonatkozó intézkedéseket az uniós politika és jogalkotás támogatása érdekében. A rendelet értékelése során megvizsgálják, hogy több mint tíz évvel alkalmazásának megkezdése után az még mindig alkalmas-e az adott célra. Az értékelés információkkal szolgál majd az európai szabványosítási rendszer átfogó jövőbeli irányításának átgondolásához is. A Bizottság 2022. évi szabványosítási stratégiájának kulcsfontosságú elemeivel összhangban az értékelés célja annak értékelése, hogy az uniós rendszer képes-e kellő időben, globális jelentőséggel bíró szabványokat kidolgozni a zöld, digitális és reziliens uniós egységes piac támogatása érdekében. A végrehajtás során nyert tapasztalatok alapján az értékelés kiterjed majd olyan szempontokra, mint a kkv-k és a társadalmi érdekcsoportok részvétele a szabványosításban, a szabványosítási kérelmekre vonatkozó eljárási szabályok, az európai szabványosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás indokoltsága, valamint a kapcsolódó egyszerűsítési és tehercsökkentési potenciál, többek között a jelentéstételi követelmények tekintetében. Az értékelés során fel kell mérni a szabványosítás költségeit, többek között a folyamat különböző szakaszaiban és a különböző érdekelt felek számára, valamint a jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítésének lehetőségét.
13.	A 2021–2027-es Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz ((EU) 2021/1153 rendelet) időközi értékelése	Az időközi értékelés során megvizsgálják a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a források felhasználásának hatékonyságát, valamint a program európai hozzáadott értékét. Áttekintik továbbá a terhek csökkentésének és a jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítésének lehetőségét is a 2021–2027-es Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben.
14.	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ((EU) 2021/241 rendelet) időközi értékelése	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának értékelése során megvizsgálják, hogy a célkitűzések milyen mértékben valósultak meg, továbbá értékelik a források felhasználásának hatékonyságát és az európai hozzáadott értéket. Mérlegelik továbbá, hogy továbbra is releváns-e mindegyik célkitűzés és fellépés, és megvizsgálják a terhek csökkentésének és a jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítésének a lehetőségét.
15.	A 2014–2020-as Európai Regionális Fejlesztési Alap (1301/2013/EU rendelet) végső értékelése	A 2014–2020-as Európai Regionális Fejlesztési Alap végső értékelése során megvizsgálják, hogy a célkitűzések milyen mértékben valósultak meg, továbbá értékelik a források felhasználásának hatékonyságát és az európai hozzáadott értéket. Mérlegelik továbbá, hogy továbbra is releváns-e mindegyik célkitűzés és fellépés, és megvizsgálják a terhek csökkentésének és a jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítésének a lehetőségét.
16.	Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (2011/16/EU irányelv) értékelése	Az irányelv kulcsfontosságú eszköz az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelemben. Az értékelés során megvizsgálják, hogy az irányelv alkalmas-e az adott célra, hatékony-e és eredményes-e. Megvizsgálják többek között az irányelvből eredő jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítésének a lehetőségét az adatszolgáltatási teher csökkentésére irányuló esetleges javaslatok megalapozása érdekében.

III. melléklet: Függőben lévő javaslatok

Szám	Teljes cím	Hivatkozások
Európai zöld megállapodás
1.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a műanyag pelletek lemorzsolódásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzéséről	COM(2023) 645 final  2023/0373 (COD)  2023.10.16.
2.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a járművek tervezésére vonatkozó körforgásossági követelményekről és a hulladékká vált gépjárművek kezeléséről, valamint az (EU) 2018/858 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, továbbá a 2000/53/EK és a 2005/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 451 final  2023/0284 (COD)  2023.7.13.
3.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról	COM(2023) 445 final  2023/0265 (COD)  2023.7.11.
4.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a vasúti infrastruktúra-kapacitás egységes európai vasúti térségben történő használatáról, a 2012/34/EU irányelv módosításáról és a 913/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 443 final  2023/0271 (COD)  2023.7.11.
5.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának elszámolásáról	COM(2023) 441 final  2023/0266 (COD)  2023.7.11.
6.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról	COM(2023) 420 final  2023/0234 (COD)  2023.7.5.
7.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a talajmegfigyelésről és a rezilienciáról (a talajmegfigyelésről szóló jogszabály)	COM(2023) 416 final  2023/0232 (COD)  2023.7.5.
8.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az erdészeti szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról, az (EU) 2016/2031 és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1999/105/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (az erdészeti szaporítóanyagokról szóló rendelet)	COM(2023) 415 final  2023/0228 (COD)  2023.7.5.
9.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a növényi szaporítóanyagok Unióban történő előállításáról és forgalmazásáról, az (EU) 2016/2031, az (EU) 2017/625 és az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/53/EK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (a növényi szaporítóanyagokról szóló rendelet)	COM(2023) 414 final  2023/0227 (COD)  2023.7.5.
10.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint az (EU) 2017/625 rendelet módosításáról	COM(2023) 411 final  2023/0226 (COD)  2023.7.5.
11.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a higanyról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fogászati amalgám és más, gyártási, behozatali és kiviteli korlátozások hatálya alá tartozó, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 395 final  2023/0272 (COD)  2023.7.14.
12.	Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciókról szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról	COM(2023) 273 final  2023/0171 (COD)  2023.6.1.
13.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK irányelv módosításáról	COM(2023) 272 final  2023/0172 (COD)  2023.6.1.
14.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK irányelv módosításáról	COM(2023) 271 final  2023/0165 (COD)  2023.6.1.
15.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról szóló 2009/18/EK irányelv módosításáról	COM(2023) 270 final  2023/0164 (COD)  2023.6.1.
16.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségről és az 1406/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 269 final  2023/0163 (COD)  2023.6.1.
17.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 561/2006/EK rendeletnek az alkalmi személyszállítási ágazatban alkalmazott minimum szünetekre, valamint napi és heti pihenőidőkre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 256 final  2023/0155 (COD)  2023.5.24.
18.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv, a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 2001/112/EK tanácsi irányelv, az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló 2001/113/EK tanácsi irányelv, valamint az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló 2001/114/EK tanácsi irányelv módosításáról	COM(2023) 201 final  2023/0105 (COD)  2023.4.21.
19.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a környezetbarát jellegre vonatkozó kifejezett állítások alátámasztásáról és ismertetéséről (a zöld állításokról szóló irányelv)	COM(2023) 166 final  2023/0085 (COD)  2023.3.22.
20.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az áruk javítását előmozdító közös szabályok meghatározásáról, továbbá az (EU) 2017/2394 rendelet, valamint az (EU) 2019/771 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról	COM(2023) 155 final  2023/0083 (COD) 2023.3.22.
21.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2019/943 és az (EU) 2019/942 rendeletnek, valamint az (EU) 2018/2001 és az (EU) 2019/944 irányelvnek az uniós villamosenergia-piaci szerkezet javítása érdekében történő módosításáról	COM(2023) 148 final  2023/0077 (COD) 2023.3.14.
22.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szemben az Unió számára biztosított védelem javítása érdekében történő módosításáról	COM(2023) 147 final  2023/0076 (COD) 2023.3.14.
23.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2019/1242 rendeletnek az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások megerősítése és a jelentéstételi kötelezettségek beillesztése tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2018/956 rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 88 final  2023/0042 (COD)  2023.2.14.
24.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról	COM(2023) 63 final  2023/0025 (COD)  2023.2.7.
25.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról	COM(2022) 748 final  2022/0432 (COD)  2022.12.19.
26.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2019/904 irányelv módosításáról, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 677 final  2022/0396 (COD) 2022.11.30.
27.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról	COM(2022) 672 final  2022/0394 (COD)  2022.11.30.
28.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a gépjárművek és motorok, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek a kibocsátásuk és az akkumulátor tartóssága tekintetében történő típusjóváhagyásáról (Euro 7), továbbá a 715/2007/EK rendelet és az 595/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 586 final  2022/0365 (COD)  2022.11.10.
29.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (átdolgozás)	COM(2022) 542 final 2022/0347 (COD)  2022.10.26.
30.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a települési szennyvíz kezeléséről (átdolgozás)	COM(2022) 541 final  2022/0345 (COD)  2022.10.26.
31.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv és a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló 2008/105/EK irányelv módosításáról	COM(2022) 540 final  2022/0344 (COD)  2022.10.26.
32.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról	COM(2022) 305 final  2022/0196 (COD)  2022.6.22.
33.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a természet helyreállításáról	COM(2022) 304 final  2022/0195 (COD)  2022.6.22.
34.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ipari létesítmények környezeti adatainak bejelentéséről és az ipari kibocsátások portáljának létrehozásáról	COM(2022) 157 final  2022/0105 (COD)  2022.4.5.
35.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról	COM(2022) 156 final  2022/0104 (COD)  2022.4.5.
36.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és az (EU) 305/2011 rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 144 final  2022/0094 (COD)  2022.3.30.
37.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 142 final  2022/0095 (COD)  2022.3.30.
38.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó európai uniós földrajzi árujelzőkről és a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/787 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 134 final  2022/0089 (COD)  2022.3.31.
39.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 rendelet és a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint az 1315/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2021) 812 final  2021/0420 (COD)  2021.12.14.
40.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról	COM(2021) 805 final  2021/0423 (COD)  2021.12.15.
41.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól (átdolgozás)	COM(2021) 804 final  2021/0424 (COD)  2021.12.15.
42.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról	COM(2021) 803 final  2021/0425 (COD)  2021.12.15.
43.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás)	COM(2021) 802 final  2021/0426 (COD)  2021.12.15.
44.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a hulladékszállításról, valamint az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról	COM(2021) 709 final  2021/0367 (COD)  2021.11.17.
45.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE az energiatermékek és a villamos energia uniós adóztatási keretének átszervezéséről (átdolgozás)	COM(2021) 563 final  2021/0213 (CNS)  2021.7.14.
46.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egységes európai égbolt végrehajtásáról (átdolgozás)	COM(2020) 579 final  2020.9.22.  COM(2013) 410 final  2013/0186 (COD)  2013.6.11.
47.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2018/1139 rendeletnek az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szerveként való működésre vonatkozó képessége tekintetében történő módosításáról	COM(2020) 577 final  2020/0264 (COD)  2020.9.22.
A digitális korra felkészült Európa
48.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről	COM(2023) 533 final  2023/0323 (COD)  2023.9.12.
49.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a játékok biztonságáról és a 2009/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 462 final  2023/0290 (COD)  2023.7.28.
50.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakról és az (EU) 2017/1001 rendelet módosításáról	COM(2023) 232 final  2023/0133 (COD)  2023.4.27.
51.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról (átdolgozás)	COM(2023) 231 final  2023/0130 (COD)  2023.4.27.
52.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a válságkezelési kényszerengedélyezésről és a 816/2006/EK rendelet módosításáról	COM(2023) 224 final  2023/0129 (COD)  2023.4.27.
53.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról (átdolgozás)	COM(2023) 223 final  2023/0128 (COD)  2023.4.27.
54.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a növényvédő szerek egységes kiegészítő oltalmi tanúsítványáról	COM(2023) 221 final  2023/0126 (COD)  2023.4.27.
55.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2009/102/EK és az (EU) 2017/1132 irányelvnek a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztése és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 177 final  2023/0089 (COD)  2023.3.29.
56.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a nettó zéró technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály)	COM(2023) 161 final  2023/0081 (COD)  2023.3.16.
57.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról, valamint a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról	COM(2023) 160 final  2023/0079 (COD)  2023.3.16.
58.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály)	COM(2023) 94 final  2023/0046 (COD)  2023.2.23.
59.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály)	COM(2022) 720 final  2022/0379 (COD)  2022.11.18.
60.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a formatervezési minták oltalmáról (átdolgozás)	COM(2022) 667 final  2022/0392 (COD)  2022.11.28.
61.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról és a 2246/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 666 final  2022/0391 (COD)  2022.11.28.
62.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a szerződésen kívüli polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályoknak a mesterséges intelligenciához való hozzáigazításáról (a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv)	COM(2022) 496 final  2022/0303(COD)  2022.9.28.
63.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a hibás termékekkel kapcsolatos felelősségről	COM(2022) 495 final  2022/0302 (COD)  2022.9.28.
64.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz létrehozásáról és a 2679/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 459 final  2022/0278 (COD)  2022.9.19.
65.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2019/1009 és a 305/2011/EU rendeletnek az egységes piaci szükséghelyzet miatti, megfelelőségértékelésre, közös előírásokra és piacfelügyeletre vonatkozó szükséghelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról	COM(2022) 461 final  2022/0279 (COD)  2022.9.19.
66.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2000/14/EK, a 2006/42/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU és a 2014/68/EU irányelvnek az egységes piaci szükséghelyzet miatti, megfelelőségértékelésre, közös előírásokra és piacfelügyeletre vonatkozó szükséghelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról	COM(2022) 462 final  2022/0280 (COD)  2022.9.19.
67.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról	COM(2022) 454 final  2022/0272 (COD)  2022.9.15.
68.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról	COM(2021) 762 final  2021/0414 (COD)  2021.12.9.
69.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról	COM(2021) 206 final  2021/0106 (COD)  2021.4.21.
70.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet)	COM(2017) 10 final  2017/0003 (COD)  2017.1.10.
Emberközpontú gazdaság
71.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a vállalkozások európai társasági adóztatására vonatkozó keretről	COM(2023) 532 final  2023/0321 (CNS)  2023.9.12.
72.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a transzferárazásról	COM(2023) 529 final  2023/0322 (COD)  2023.9.12.
73.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó, központi iroda szerinti adórendszer létrehozásáról és a 2011/16/EU irányelv módosításáról	COM(2023) 528 final  2023/0320 (CNS)  2023.9.12.
74.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a határokon átnyúló európai egyesületekről	COM(2023) 516 final  2023/0315 (COD)  2023.9.5.
75.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1024/2012/EU és az (EU) 2018/1724 rendeletnek a belső piaci információs rendszer és az egységes digitális kapu – a határokon átnyúló európai egyesületekről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi irányelvben (COM(2023) 516) meghatározott – bizonyos követelményeknek megfelelő használata tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 515 final  2023/0314 (COD)  2023.9.5.
76.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a digitális euro létrehozásáról	COM(2023) 369 final  2023/0212 (COD)  2023.6.28.
77.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a digitáliseuro-szolgáltatásoknak az olyan tagállamokban bejegyzett pénzforgalmi szolgáltatók általi nyújtásáról, amelyek pénzneme nem az euro, és az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról	COM(2023) 368 final  2023/0211 (COD)  2023.6.28.
78.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról	COM(2023) 367 final  2023/0210 (COD)  2023.6.28.
79.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és elektronikuspénz-szolgáltatásokról, a 98/26/EK irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2015/2366 és a 2009/110/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 366 final  2023/0209 (COD)  2023.6.28.
80.	Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az eurobankjegyek és euroérmék törvényes fizetőeszközi minőségéről	COM(2023) 364 final  2023/0208 (COD)  2023.6.28.
81.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a pénzügyi adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó keretről, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2022/2554 rendelet módosításáról	COM(2023) 360 final  2023/0205 (COD)  2023.6.28.
82.	Javaslat – A TANÁCS RENDELETE a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról	COM(2023) 337 final  2023/0201 (APP)  2023.6.20.
83.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Ukrajna-eszköz létrehozásáról	COM(2023) 338 final  2023/0200 (COD)  2023.6.20.
84.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról és a 2003/87/EK irányelv, valamint az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056, az (EU) 2021/1057, az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az (EU) 2021/1060, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/241 rendelet módosításáról	COM(2023) 335 final  2023/0199 (COD)  2023.6.20.
85.	Módosított javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról	COM(2023) 331 final  2023/0430 (CNS)  2023.6.20.
86.	Módosított javaslat – A TANÁCS RENDELETE a kibocsátáskereskedelmi rendszeren, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmuson és a visszajuttatott nyereségen alapuló saját források, továbbá a vállalati nyereségen alapuló statisztikai saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről	COM(2023) 333 final  2022/0071 (NLE)  2023.6.20.
87.	Módosított javaslat – A TANÁCS RENDELETE a 2021. április 30-i (EU, Euratom) 2021/768 rendeletnek az Európai Unió új saját forrásaira vonatkozó végrehajtási intézkedések tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 332 final  2022/0072 (APP)  2023.6.20.
88.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a forrásadó-többlet gyorsabb és biztonságosabb rendezéséről	COM(2023) 324 final  2023/0187 (CNS)  2023.6.19.
89.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról	COM(2023) 314 final  2023/0177 (COD)  2023.6.13.
90.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2014/65/EU és az (EU) 2016/97 irányelvnek a lakossági befektetők védelmére vonatkozó uniós szabályok tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 279 final  2023/0167 (COD)  2023.5.24.
91.	Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1286/2014/EU rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum korszerűsítése tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 278 final  2023/0166 (COD)  2023.5.24.
92.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Uniós Vámkódexnek és az Európai Unió vámhatóságának a létrehozásáról, valamint a 952/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 258 final  2023/0156 (NLE)  2023.5.17.
93.	Javaslat – A TANÁCS RENDELETE a 2658/87/EGK rendeletnek az áruk távértékesítésére alkalmazandó egyszerűsített tarifális elbánás bevezetése tekintetében, valamint az 1186/2009/EK rendeletnek a vámmentességi küszöbérték eltörlése tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 259 final  2023/0157 (NLE)  2023.5.17.
94.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a 2006/112/EK irányelvnek az importált termékek távértékesítését elősegítő adóalanyokra vonatkozó héaszabályok, a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás, valamint a behozatali héa bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozás alkalmazása tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 262 final  2023/0158 (CNS)  2023.5.17.
95.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 240 final  2023/0138 (COD)  2023.4.26.
96.	Javaslat – A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról	COM(2023) 241 final  2023/0137 (CNS)  2023.4.26.
97.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról	COM(2023) 242 final  2023/0136 (NLE)  2023.4.26.
98.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 229 final  2023/0113 (COD)  2023.4.18.
99.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/49/EU irányelvnek a betétvédelem hatóköre, a betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeinek felhasználása, a határokon átnyúló együttműködés és az átláthatóság tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 228 final  2023/0115 (COD)  2023.4.18.
100.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/59/EU irányelvnek a korai beavatkozási intézkedések, a szanálási feltételek és a szanálási intézkedések finanszírozása tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 227 final  2023/0112 (COD)  2023.4.18.
101.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 806/2014/EU rendeletnek a korai beavatkozási intézkedések, a szanálási feltételek és a szanálási intézkedések finanszírozása tekintetében történő módosításáról	COM(2023) 226 final  2023/0111 (COD)  2023.4.18.
102.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról	COM(2022) 762 final  2022/0411 (COD)  2022.12.7.
103.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a részvényeiket a kkv-tőkefinanszírozási piacokon történő kereskedésre bevezetni kívánó vállalatok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról	COM(2022) 761 final  2022/0406 (COD)  2022.12.7.
104.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 760 final  2022/0405 (COD)  2022.12.7.
105.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról	COM(2022) 702 final  2022/0408 (COD)  2022.12.7.
106.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2009/65/EU, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel szembeni koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról	COM(2022) 698 final  2022/0404 (COD)  2022.12.7.
107.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 648/2012/EU, az 575/2013/EU és az (EU) 2017/1131 rendeletnek a harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettség csökkentését és az uniós elszámolási piacok hatékonyságának javítását célzó intézkedések tekintetében történő módosításáról	COM(2022) 697 final  2022/0403 (COD)  2022.12.7.
108.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról	COM(2022) 453 final  2022/0269 (COD)  2022.9.14.
109.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet módosításáról [átdolgozás]	COM(2022) 223 final  2022/0162 (COD)  2022.5.16.
110.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet módosításáról	COM(2022) 184 final  2022/0125 (COD) 2022.4.22.
111.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról	COM(2022) 71 final  2022/0051 (COD)  2022.2.23.
112.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a biztosítók és viszontbiztosítók helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2009/138/EK és az (EU) 2017/1132 irányelv, valamint az 1094/2010/EU és a 648/2012/EU rendelet módosításáról	COM(2021) 582 final  2021/0296 (COD)  2021.9.22.
113.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2009/138/EK irányelvnek az arányosság, a felügyelet minősége, a jelentéstétel, a hosszú távú garanciákra vonatkozó intézkedések, a makroprudenciális eszközök, a fenntarthatósági kockázatok, a csoportszintű és a határokon átnyúló felügyelet tekintetében történő módosításáról	COM(2021) 581 final  2021/0295 (COD)  2021.9.22.
114.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2021) 579 final  2021/0297 (COD)  2021.9.22.
115.	Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról	COM(2021) 570 final  2021/0430 (CNS)  2021.12.22.
116.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a fedőszervezetek adózási célú, visszaélésszerű felhasználásának megelőzésére irányuló szabályok megállapításáról és a 2011/16/EU irányelv módosításáról	COM(2021) 565 final  2021/0434 (CNS)  2021.12.22.
117.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2021) 423 final  2021/0250 (COD)  2021.7.20.
118.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról	COM(2021) 421 final  2021/0240 (COD)  2021.7.20.
119.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről	COM(2021) 420 final  2021/0239 (COD)  2021.7.20.
120.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a hitelgondozókról, a hitelfelvásárlókról és a biztosítékok érvényesítéséről	COM(2018) 135 final  2018/0063 (COD)  2018.3.14.
121.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról	COM(2016) 815 final  2016/0397 (COD)  2016.12.13.
122.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 806/2014/EU rendeletnek az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása érdekében történő módosításáról	COM(2015) 586 final  2015/0270 (COD)  2015.11.24.
123.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletnek, valamint a légifuvarozók felelősségéről szóló 2027/97/EK rendeletnek az utasok és poggyászaik légi szállítása tekintetében történő módosításáról	COM(2013) 130 final  2013/0072 (COD)  2013.3.13.
Az európai életmód előmozdítása
124.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az emberi alkalmazásra szánt gyógyszerek uniós szintű engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökségre irányadó szabályok megállapításáról, az 1394/2007/EK rendelet és az 536/2014/EU rendelet módosításáról, valamint a 726/2004/EK rendelet, a 141/2000/EK rendelet és az 1901/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 193 final  2023/0131 (COD)  2023.4.26.
125.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az emberi alkalmazásra szánt gyógyszerek uniós kódexéről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 2009/35/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 192 final  2023/0132 (COD)  2023.4.26.
126.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a büntetőeljárás átadásáról	COM(2023) 185 final  2023/0093 (COD)  2023.4.5.
127.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a járművezetéstől való egyes eltiltások uniós szintű hatályáról	COM(2023) 128 final  2023/0055 (COD)  2023.3.1.
128.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a vezetői engedélyekről, az (EU) 2022/2561 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 383/2012/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről	COM(2023) 127 final  2023/0053 (COD)  2023.3.1.
129.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló (EU) 2015/413 irányelv módosításáról	COM(2023) 126 final  2023/0052 (COD)  2023.3.1.
130.	Irányelvjavaslat az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról	COM(2022) 732 final  2022/0426 (COD)  2022.12.19.
131.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az előzetes utasinformációknak (API) a külső határok ellenőrzésének javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról, valamint a 2004/82/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 729 final  2022/0424 (COD)  2022.12.13.
132.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról	COM(2022) 684 final  2022/0398 (COD)  2022.12.2.
133.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (átdolgozás)	COM(2022) 655 final  2022/0131 (COD)  2022.4.27.
134.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok jogállásáról (átdolgozás)	COM(2022) 650 final  2022/0134 (COD)  2022.4.27.
135.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtására irányuló, tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre vonatkozó behozatali, kiviteli és árutovábbítási intézkedésekről (átdolgozás)	COM(2022) 480 final  2022/0288 (COD)  2022.10.27.
136.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az emberi felhasználásra szánt emberi eredetű anyagokra vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról, valamint a 2002/98/EK és a 2004/23/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 338 final  2022/0216 (COD)  2022.7.14.
137.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a vagyonvisszaszerzésről és az elkobzásról	COM(2022) 245 final  2022/0167 (COD)  2022.5.25.
138.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról	COM(2022) 209 final  2022/0155 (COD)  2022.5.11.
139.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai egészségügyi adattérről	COM(2022) 197 final  2022/0140 (COD)  2022.5.3.
140.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló (EU) 2016/399 rendelet módosításáról	COM(2021) 891 final  2021/0428 (COD)  2021.12.14.
141.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséről	COM(2021) 890 final  2021/0427 (COD)  2021.12.14.
142.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált adatcseréről („Prüm II”), valamint a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozat, továbbá az (EU) 2018/1726, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról	COM(2021) 784 final  2021/0410 (COD)  2021.12.8.
143.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió területére történő illegális belépéssel összefüggésben az emberkereskedelmet vagy migránscsempészést elősegítő vagy abban részt vevő fuvarozókkal szembeni intézkedésekről	COM(2021) 753 final  2021/0387(COD)  2021.11.23.
144.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE [az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről (átdolgozás)	COM(2020) 614 final  2020.9.23.  COM(2016) 272 final  2016/0132 (COD)  2016.5.4.
145.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről	COM(2020) 613 final  2020/0277 (COD)  2020.9.23.
146.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról	COM(2020) 612 final  2020/0278 (COD)  2020.9.23.
147.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről	COM(2020) 611 final  2020.9.23.  COM(2016) 467 final  2016/0224 (COD)  2016.7.13.
148.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a menekültügy és a migráció kezeléséről, valamint a 2003/109/EK tanácsi irányelv és az (EU) XXX/XXX rendeletre [Menekültügyi és Migrációs Alap] irányuló javaslat módosításáról	COM(2020) 610 final  2020/0279 (COD)  2020.9.23.
149.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a harmadik országok jogellenesen tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (átdolgozás)	COM(2018) 634 final  2018/0329 (COD)  2018.9.12.
150.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról	COM(2016) 468 final  2016/0225 (COD)  2016.7.13.
151.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, továbbá a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról	COM(2016) 466 final  2016/0223 (COD)  2016.7.13.
152.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás)	COM(2016) 465 final  2016/0222 (COD)  2016.7.13.
Az európai demokrácia megerősítése
153.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az európai fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási kártyája létrehozásáról	COM(2023) 512 final  2023/0311 (COD)  2023.9.6.
154.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról	COM(2023) 424 final  2023/0250 (COD)  2023.7.11.
155.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtásával kapcsolatos további eljárási szabályok megállapításáról	COM(2023) 348 final  2023/0202 (COD)  2023.7.4.
156.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról	COM(2023) 234 final  2023/0135 (COD)  2023.5.3.
157.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a foglalkoztatás és a munkavégzés terén a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a szociális biztonság, továbbá az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról, valamint a 2000/43/EK irányelv 13. cikkének és a 2004/113/EK irányelv 12. cikkének hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 689 final  2022/0401 (APP)  2022.12.7.
158.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a foglalkoztatás és munkavégzés terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról, valamint a 2006/54/EK irányelv 20. cikkének és a 2010/41/EU irányelv 11. cikkének hatályon kívül helyezéséről	COM(2022) 688 final  2022/0400 (COD)  2022.12.7.
159.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról	COM(2022) 457 final  2022/0277 (COD)  2022.9.16.
160.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről	COM(2022) 177 final  2022/0117 (COD)  2022.4.27.
161.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről	COM(2022) 105 final  2022/0066 (COD)  2022.3.8.
162.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK irányelv felváltásáról	COM(2021) 851 final  2021/0422 (COD)  2021.12.15.
163.	Inkluzívabb és védelmezőbb Európa: az uniós bűncselekmények listájának kibővítése a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel	COM(2021) 777 final  2021.12.9.
164.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (átdolgozás)	COM(2021) 734 final  2021/0375 (COD)  2021.11.25.
165.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (átdolgozás)	COM(2021) 733 final  2021/0373 (CNS)  2021.11.25.
166.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (átdolgozás)	COM(2021) 732 final  2021/0372 (CNS)  2021.11.25.
167.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról	COM(2021) 731 final  2021/0381 (COD)  2021.11.25.
168.	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jogról	COM(2018) 96 final  2018/0044 (COD)  2018.3.12.
169.	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról	COM(2008) 426 végleges  2008/0140 (CNS)  2008.7.2.

IV. melléklet: Visszavonandó javaslatok 6

Szám	Hivatkozások	Cím	A visszavonás okai
Európai zöld megállapodás
1.	COM(2021) 74 final  2021/0040 (NLE)	Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 6. függelékének II. részében foglaltaktól való eltérések bejelentésével kapcsolatban képviselendő álláspontról	Elavult: A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok elfogadása vagy módosítása, valamint az elfogadott nemzetközi szabványoktól való eltérések bejelentése tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárás meghatározásáról szóló (EU) 2023/746 tanácsi határozatot 2023. március 28-án elfogadták, így ez a javaslat ebben a formában elavulttá vált. A dokumentum háttéranyagként ismét benyújtásra kerül.
2.	COM(2020) 247 final  2020/0120 (NLE)	Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 1. és 6. mellékletében foglaltaktól való, a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos eltérések bejelentése vonatkozásában képviselendő álláspontról	Elavult: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet csak 2022-ig engedélyezte az eltérések bejelentését.
Emberközpontú gazdaság
3.	COM(2021) 569 final  2021/0429 (APP)	Javaslat – A TANÁCS RENDELETE a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról	Elavult: a javaslatot hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében előterjesztett, 2023. június 20-i COM(2023) 337 bizottsági javaslat.
4.	COM(2017) 824 final  2017/0335 (CNS)	Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a tagállamok költségvetési felelősségének és középtávú költségvetési orientációjának erősítésére irányuló rendelkezések megállapításáról	Elavult: e javaslat célkitűzésének megvalósítása jelenleg a gazdasági kormányzás felülvizsgálatára irányuló csomag révén zajlik.
Az európai életmód előmozdítása
5.	COM(2019) 110 final  2019/0060 (NLE)	Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Bosznia-Hercegovina területén végzett fellépésekről szóló megállapodás megkötéséről	Elavult: a javaslat jogalapját ((EU) 2016/1624 rendelet) hatályon kívül helyezte az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2019/1896 rendelet, így ez a javaslat elavulttá vált.
6.	COM(2018) 611 final  2018/0318 (NLE)	Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás megkötéséről	Elavult: a javaslat jogalapját ((EU) 2016/1624 rendelet) hatályon kívül helyezte az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2019/1896 rendelet, így ez a javaslat elavulttá vált.

(1)    Ebben a mellékletben a Bizottság további információkat nyújt – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – a munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban. Az egyes kezdeményezések mellett zárójelben szereplő tájékoztatás csak jelzésértékű, és az előkészítő folyamat során módosulhat, különös tekintettel a hatásvizsgálati eljárások eredményeire.

(2)      Ez a melléklet bemutatja a Bizottság által 2023 márciusa óta elfogadott javaslatokat és kezdeményezéseket, valamint azokat, amelyeket a Bizottság ezzel a munkaprogrammal vagy a későbbiekben elfogad az uniós jelentéstételi követelmények észszerűsítése és egyszerűsítése érdekében. A melléklet tartalmazza továbbá a küszöbön álló kezdeményezéseket, valamint a legfontosabb REFIT értékeléseket és célravezetőségi vizsgálatokat, amelyeket a Bizottság 2024-re tervez.

(3) A Bizottság 2024. évi munkaprogramjával együtt jelentős számú javaslat elfogadására kerül sor. A későbbiekben elfogadásra kerülő javaslatokat *-gal jelöltük.

(4) A Bizottság benyújtotta a jogi aktus tervezetét az illetékes komitológiai bizottságnak.

(5) A Bizottság benyújtotta a jogi aktus tervezetét az illetékes komitológiai bizottságnak.

(6)    Ez a jegyzék azokat a függőben lévő jogalkotási javaslatokat tartalmazza, amelyeket a Bizottság hat hónapon belül vissza kíván vonni.