EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.12.12.

COM(2023) 630 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a demokrácia védelméről

1.BEVEZETÉS

A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok az Európai Unió alapértékei 1 . Alátámasztják az EU által a béke, a jólét, a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió és a stabilitás előmozdítása terén elért eredményeket az egész kontinensen és világszerte 2 . A demokrácia lényege az, hogy a polgárok szabadon kifejezhetik véleményüket és részt vehetnek a demokratikus életben, megválaszthatják politikai képviselőiket, és beleszólhatnak jövőjükbe. A polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy saját véleményüket olyan nyilvános térben alakíthassák ki, ahol különböző nézetek fogalmazhatók meg, ahol joguk van ahhoz, hogy ne értsenek egyet, és választások révén leváltsák a kormányokat, külföldi vagy belföldi beavatkozástól mentesen. A helyi, regionális, nemzeti és európai választások széles tárházával az EU és tagállamai nyújtják az egyik legmélyebb demokratikus élményt a világon. Nyitott és átlátható társadalmaink középpontjában az európai demokrácia és az ahhoz kapcsolódó jogok és szabadságok állnak.

A demokráciának azonban kihívásokkal és ellenségekkel is szembe kell néznie. Az autoriter rezsimek fenyegetésnek tekintik, belföldön és külföldön egyaránt. Ennek eredményeként néhány ilyen rendszer tudatos politikát fogadott el az EU demokratikus folyamatának aláásására. Céljuk, hogy aláássák a demokratikus intézményeket, nyomást gyakoroljanak a médiára és csökkentsék a civil társadalom mozgásterét. Ez a társadalmi megosztottság kihasználására irányuló kísérletektől, a kialakult intézményekkel szembeni bizalmatlanságtól és az azokkal szembeni kiábrándulástól a polgárok és a civil társadalom demokratikus hangjának gyengítéséig 3 , az információmanipulációban és dezinformációban való részvételig, valamint a választási kampányok közvetlen torzításáig terjedhet 4 . A közelmúlt tapasztalatai megmutatták, hogy a társadalmunkban gyűlöletet kelteni kívánók milyen gyorsan ragadhatják meg az új lehetőségeket, és hogy az EU-nak élen kell járnia az ilyen pusztító erők elleni küzdelemben 5 .

Az EU-n kívülről érkező beavatkozás – többek között közvetítők alkalmazása révén – egyre nagyobb politikai figyelmet kapott mind nemzeti szinten, mind az uniós intézményekben. A Bizottság osztja az Európai Parlament által kifejezett számos aggályt 6 , többek között a külföldi beavatkozás és az információmanipuláció elleni összehangolt uniós stratégia szükségessége terén 7 . A szabad és tisztességes választások a demokrácia sarokkövei, és a független és átlátható választási folyamatok elengedhetetlenek a versenyképes választási környezethez, amely biztosítja a polgároknak a választások integritásába és eredményeibe vetett bizalmát. Egyre több bizonyíték van olyan esetekre, mint a választások előtti jogalkotói tevékenységgel való beavatkozás, a közvetítőkön keresztül folytatott leplezett lobbitevékenység, az emberi jogi nyilvántartások fehérre mosására irányuló hamis kutatás, valamint a független médiaplatformnak vélt honlapok, amelyek rejtetten a politikai beavatkozási kampányokat segítik. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, amely egyben a demokrácia és az EU valamennyi értéke ellen folytatott háború is, tovább fokozta a külső beavatkozás kockázatát. Egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés szerint az EU-ban megkérdezettek 81 %-a véli úgy, hogy a demokratikus rendszereinkbe való külföldi beavatkozás súlyos probléma, amellyel foglalkozni kell 8 .

Az EU egyre inkább elismerte, hogy proaktívnak kell lennie a demokrácia védelme, a jogállamiság megerősítése, valamint az alapvető jogok és szabadságok védelme terén. A Bizottság által az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben 9 2020-ban előterjesztett intézkedésekkel kapcsolatos munka jól halad, és a választások integritásának előmozdítása, a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelme, valamint a dezinformáció, a külföldi információmanipuláció és a beavatkozás elleni küzdelem megerősítése révén hozzájárul a demokratikus reziliencia megerősítéséhez. Ez a közlemény azt mutatja be, hogy a Bizottság a főképviselővel szoros együttműködésben hogyan dolgozott ezeken a területeken kulcsfontosságú jogszabályok és más politikai kezdeményezések révén, erősítve a társadalom belső rezilienciáját és a polgárok közvetlen szerepvállalását 10 .

Az EU ugyanakkor különböző módokon reagált a külföldi beavatkozás különböző kockázataira. Ez magában foglalja a gazdasági biztonságot érintő azon kockázatok kezelését, amelyek elsősorban nem piaci megfontolások alapján tevékenykedő harmadik országokkal kapcsolatban álló szereplők belső piaci részvételéből erednek. A lépések között szerepelt a harmadik országok által alkalmazott gazdasági kényszerítés elleni fellépést szolgáló új eszközre irányuló javaslat 11 , a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó szabályok, amennyiben a biztonság vagy a közrend veszélybe kerülhet 12 , valamint a kiberbiztonsággal 13 , a kutatásbiztonsággal 14 és a hibrid fenyegetésekkel 15 szembeni fellépéssel kapcsolatos intézkedések. Különösen súlyos körülmények között, az Unió alapvető érdekeit és a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseit fenyegető veszélyekre vagy fenyegetések kockázatára való reagálás érdekében az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be az uniós szankciórendszerek keretében 16 .

Ez a közlemény bevezeti az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédben bejelentett, a demokrácia védelmére irányuló csomagot. A csomag egy olyan jogalkotási javaslatra összpontosít, amelynek célja az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság javítása azáltal, hogy fényt derít a rejtett külföldi befolyásra, valamint hogy a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó közös normák révén javítja a belső piac működését. A javaslatot széles körű nyilvános és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, valamint egy teljes körű hatásvizsgálat keretében dolgozták ki.

A közelgő európai választások kulcsfontosságú próbatételt jelentenek majd demokratikus folyamataink rezilienciája szempontjából. A csomag célzott ajánlást tartalmaz a szabad, tisztességes és reziliens választások előmozdítására, valamint a választások kibertámadásokkal és a demokratikus és választási környezetünk torzítására vagy manipulálására irányuló egyéb erőfeszítésekkel szembeni védelme érdekében.

A Bizottság együttműködik továbbá a tagállamokkal egy olyan civil társadalmi tér előmozdítása és védelme érdekében, amelyben az aktív és független civil társadalom és a polgárok megkapják az aktívabb szerepvállaláshoz szükséges feltételeket és eszközöket. Ez hozzájárulhat demokráciáink ellenállóbbá tételéhez. Ez a már megvalósított beruházásokra épül, és az Európa jövőjéről szóló konferencia és az azt követő intézkedések által ösztönzött új lehetőségeket alkalmaz a polgárok közéletben való részvételére 17 . Egy külön ajánlás meghatározza a polgárok és a civil társadalmi szervezetek közpolitikai döntéshozatali folyamatokban való szerepvállalásának és hatékony részvételének módjait.

A demokrácia védelméről szóló csomag egy olyan kezdeményezéscsomag része, amely az uniós értékek tiszteletben tartásának proaktív megközelítését képviseli. 2020 óta a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben megvizsgálta a tagállamokban fennálló helyzetet. A 2023 elején előterjesztett korrupcióellenes 18 és etikai 19 kezdeményezések célja továbbá, hogy megvédjék a demokráciát a korrupció korrozív hatásától, többek között a külföldi szereplőktől. A gyűlölet elleni küzdelemről szóló közelmúltbeli közös közlemény 20 célja a gyűlölet elleni uniós fellépés fokozása, valamint a befogadó, sokszínű és demokratikus Európa előmozdítása. A Bizottság a megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló stratégiákat hajt végre, amelyek az inkluzív részvétel és szerepvállalás iránti esélyegyenlőséget is előmozdítják 21 . Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2022. évi jelentés 22 a civil társadalmi térre és annak e jogok védelmében és előmozdításában betöltött szerepére összpontosított. A digitalizációval és a technológiai fejlődéssel kapcsolatos uniós megközelítés egyik alapelve, hogy az emberek és jogaik a digitális átalakulás középpontjába kerüljenek 23 . Ez a megközelítés az EU bővítési politikájának is központi eleme, és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel (2020–2024) összhangban irányítja az EU arra irányuló munkáját, hogy világszerte támogassa és előmozdítsa a demokráciát, valamint az emberi jogok és a jogállamiság egyetemes értékeit 24 . Az Unió minden fellépésében elkötelezett az azon szervezetekkel való együttműködés iránt, amelyek tiszteletben tartják az EUSZ 2. cikkében és a Chartában rögzített uniós értékeket és alapvető jogokat.

2.    Az EU demokratikus szférájában a KÜLFÖLDI ÉRDEKEK KÉPVISELETE ÁTLÁTHATÓSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA összehangolt követelményeken keresztül

Az EU nyitott a világra, és világszerte aktívan együttműködik partnereivel. Az országok és kultúrák közötti átlátható és nyílt információcsere, valamint az információkhoz való hozzáférés identitásunk részét képezi, és minden szinten kölcsönösen előnyös. Az EU-n kívüli kormányoknak, hatóságoknak és politikai szereplőknek lehetőségük van kifejteni nézeteiket, és megpróbálhatják e nézeteket tükrözni a demokratikus vitában, és befolyásolni a különböző kérdésekkel kapcsolatos politikákat. Amennyiben ezt az érdekeiket képviselő szervezeteken keresztül teszik, az ilyen érdekképviselet legitimitása annak átláthatóságán és elszámoltathatóságán alapul.

Az EU-ban azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy társadalmaink nyitottságát ki lehet használni: a közvélemény manipulálására és a demokratikus vita torzítására törekvő külföldi kormányok beavatkozása fenyegetést jelent az EU demokráciáira nézve 25 . Ez a kockázat a dinamikus fenyegetettségi helyzet miatt fokozódott, és a harmadik országok kormányai állami forrásokat használhatnak fel arra, hogy széles körű és tartós, időnként leplezett befolyási kampányokat hajtsanak végre 26 , és hogy a belföldi választócsoportok kárára előmozdítsák politikai és geopolitikai érdekeiket. Az EU-ban kevés összehasonlítható adat áll rendelkezésre erről a jelenségről. Ez korlátozott elszámoltathatóságot és felügyeletet is eredményez. Demokratikus terünk integritásának védelmére és a külföldi beavatkozás megakadályozására az átláthatóság és a nyitottság biztosítása a legjobb módja a külföldi érdekek képviseletének 27 . Tágabb értelemben a közélet integritásán, átláthatóságán és elszámoltathatóságán alapuló politikai és intézményi rendszer a legjobb garancia a korrupcióval szemben 28 , és az állami szerveknek a korrupció elleni küzdelemre irányuló szélesebb körű erőfeszítések fontos részeként a legmagasabb szintű átláthatóságra kell törekedniük.

A harmadik országok kormányai a hivatalos diplomáciai csatornák és folyamatok 29 mellett egyre gyakrabban veszik igénybe érdekképviseleti tevékenységeiket szakpolitikai célkitűzéseik előmozdítása érdekében. Az érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó átláthatósági és jelentéstételi követelményeket jelenleg különböző módokon és mértékben szabályozzák a tagállamokban. Egyes nemzeti jogszabályok kötelezővé teszik a nyilvántartásba vételt, míg mások önszabályozásra támaszkodnak. A szabályok lényegében eltérőek lehetnek, például a kötelezettségek által érintett tevékenységek és szervezetek típusai tekintetében. Tekintettel arra, hogy az érdekképviselet egyre inkább határokon átnyúló tevékenység, uniós válaszra van szükség annak megelőzése érdekében, hogy további akadályok alakuljanak ki a belső piacon, és ne merüljön fel a szabályozási környezet sokféleségének kockázata. A széttöredezettség többletköltségekkel jár és jogbizonytalanságot teremt, mivel a szolgáltatóknak külön megfelelési lépésekbe kell beruházniuk, és alkalmazkodniuk kell az egyes uniós joghatóságok különböző követelményeihez. Uniós fellépés nélkül a tagállamok egyoldalúan kezelik a demokráciát fenyegető azonosított kockázatokat és fenyegetéseket 30 , aláássák a belső piacot, és megkönnyítik a harmadik országok arra irányuló kísérleteit, hogy előnyükre eltérő szabályokat alkalmazzanak, amikor a demokratikus folyamatunk rejtett befolyásolására törekszenek.

A Bizottság ezért olyan harmonizált megközelítésre irányuló javaslatot terjeszt elő, amelynek célja a belső piac előtt álló akadályok felszámolása, valamint az EU olyan átláthatósági eszközökkel való ellátása, amelyek lehetővé teszik az EU számára a demokrácia védelmét, a nyitott társadalom fenntartását és az alapvető jogok, különösen a véleménynyilvánítás és az információhoz való hozzáférés szabadságának védelmét. Célja, hogy Unió-szerte egységesen magas szintű átláthatóságot és demokratikus elszámoltathatóságot biztosítson a szolgáltatásként nyújtott lobbikampányokkal, valamint a harmadik országok kormánya nevében eljáró szervezetek által végzett hasonló tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek megpróbálják befolyásolni a közpolitika vagy jogszabályok, illetve a nyilvános döntéshozatali folyamatok kidolgozását, megfogalmazását vagy végrehajtását. Ily módon középtávon hozzá fog járulni az ilyen tevékenységek nagyságrendjének, tendenciáinak és szereplőinek jobb megértéséhez és tudatosításához is. Ez lehetővé tenné az uniós polgárok és hatóságok számára, hogy megértsék a mögöttük meghúzódó motivációt, és megismerjék, mely harmadik országok fektetnek be az EU-n belüli demokratikus vita és döntéshozatali folyamatok befolyásolásába.

A bizottsági javaslat fokozná a nyilvános vita integritását és nyitottságát azáltal, hogy biztosítaná, hogy amennyiben harmadik országok közvetítőkön keresztül próbálják befolyásolni az EU demokratikus folyamatait, ezt átlátható módon hajtsák végre. A véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, valamint a tudományos élet szabadsága és a tudományos kutatás szabadsága kiemelkedő fontosságú a demokratikus vita szempontjából, és nem érinthetik jelentősen az előírt korlátozott és arányos átláthatósági követelmények. A szolgáltatók maguk döntik el, hogy mely szolgáltatásokat kívánják nyújtani. A követelmények nem vonatkoznának a civil társadalmi szervezetek vagy más személyek által harmadik országbeli kormánytól kapott olyan finanszírozásra, amely nem kapcsolódik érdekképviseleti tevékenységhez. A javaslat átfogó biztosítékokat is tartalmaz annak biztosítására, hogy az átláthatósági követelmények hatálya alá tartozó szervezeteket ne bélyegezzék meg, és ne merüljenek fel következmények pusztán a nyilvántartásba vétel ténye miatt 31 .

A javasolt irányelv 32 az érdekképviseleti tevékenységekre, azaz a demokratikus folyamatok befolyásolására irányuló, gazdasági jellegű és harmadik országok nevében végzett tevékenységekre összpontosít. Kiterjedne minden olyan szervezetre, amely olyan tevékenységet folytat, amelynek célja a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának, kialakításának vagy végrehajtásának, illetve a nyilvános döntéshozatali folyamatoknak a befolyásolása az EU-ban. Ez magában foglalhatja a lobbitevékenységet és a PR-vállalatokat, az agytrösztöket, a civil társadalmi szervezeteket, a magán kutatóintézeteket és a kutatási szolgáltatásokat kínáló állami kutatóintézeteket, valamint tanácsadókat és házon belüli lobbistákat, akik a harmadik országok nevében a közélet és a demokratikus folyamatok befolyásolása céljából járnak el 33 . Ha ez megtörténik, átláthatónak kell lennie annak a ténynek, hogy egy külföldi kormány áll a tevékenység mögött. A javaslat kifejezetten kizárja az olyan tevékenységeket, mint a diplomáciai képviselet vagy a tárgyaláson való jogi képviselet 34 .

Az irányelvet tisztességes és megkülönböztetésmentes módon, minimális adminisztratív formaságok mellett kellene alkalmazni. A hatálya alá tartozó szervezeteket kötelező, de korlátozott és arányos nyilvántartásba vételi követelményeknek vetné alá. A tagállamok felkérést kapnának arra, hogy az érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának biztosítása érdekében hozzanak létre nemzeti nyilvántartásokat, illetve igazítsák ki a meglévőket. Az ilyen nyilvántartásoknak egyszerű és egyértelmű hozzáférési követelményeket kell tartalmazniuk a nyilvántartásba vétel és a végrehajtás megkönnyítése érdekében. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok felkérést kapnának annak biztosítására, hogy a nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetek lehetőség szerint felhasználhassák a más nemzeti nyilvántartásokban már benyújtott adatokat (egyszeri adatszolgáltatás elve). Az ezen irányelvben meghatározott regisztrációs kötelezettségekre és alaki követelményekre vonatkozó információkat az egységes digitális kapun 35 keresztül kell elérhetővé tenni, amely egyablakos ügyintézési pontot hoz létre, hogy a vállalkozások és a polgárok tájékoztatást kapjanak az egységes piac szabályairól és eljárásairól 36 . A nyilvántartásba vett adatok legfontosabb elemei nyilvánosan hozzáférhetők lennének, lehetővé téve az átláthatóságot és a fokozott nyilvános ellenőrzést, teljes mértékben tiszteletben tartva az uniós adatvédelmi szabályokat 37 .

A Bíróság ítélkezési gyakorlatával 38 és az Európa Tanács Velencei Bizottságának iránymutatásaival 39 összhangban az irányelv biztosítékokat is tartalmazna annak elkerülésére, hogy a nyilvántartásba vételi követelményekkel visszaéljenek az alapvető jogok és szabadságok – például a véleménynyilvánítás vagy az egyesülés szabadsága, a tudományos vagy művészi szabadság – korlátozása vagy a civil társadalmi tér indokolatlan korlátozása érdekében. Egyrészt a független felügyeleti hatóságok fel lennének jogosítva arra, hogy kizárólag kellően indokolt esetekben és arányos módon korlátozott nyilvántartási adatrekordokat kérjenek. A felügyeleti hatóságnak egyértelműen meghatározott és körülhatárolt jogosultságokkal kell rendelkeznie, és hatáskörrel kell rendelkeznie a felügyeleti és végrehajtási tevékenységek tekintetében, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartásba vétel ne járjon hátrányos következményekkel. Másodszor, az esetleges elrettentő hatások elkerülése érdekében arányos közigazgatási bírságokat kell kiszabni a meg nem felelés esetén, bírósági felülvizsgálat és hatékony jogorvoslat mellett. A javaslat emellett együttműködési keretet hozna létre a felügyeleti hatóságok közötti információcseréhez.

A javasolt irányelv hatálya alá tartozó kérdések teljes harmonizációja megakadályozná a tagállamokat abban, hogy a harmonizált szabályok keretében további követelményeket tartsanak fenn vagy vezessenek be. Ez tovább korlátozná az eltérő és potenciálisan aránytalan és elnyomó nemzeti szabályok és gyakorlatok kockázatát 40 . Ugyanakkor a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok továbbra is szabadon állapíthatnának meg szabályokat az irányelv hatálya alá nem tartozó területekre vonatkozóan, például a tisztviselőik és az érdekképviselők közötti kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat.

Ez a javaslat az első kulcsfontosságú lépés lenne a külföldi beavatkozás elleni küzdelemben egy olyan keret alapján, amely harmonizálja az átláthatósági követelményeket a belső piacon, és lehetővé teszi a harmadik országok EU-ban képviselt érdekeinek áttekintését. Ez célzott és arányos válasz a jelenlegi aggályokra. Végrehajtását, és különösen a szabályok hatékonyságát és arányosságát folyamatosan felül kell vizsgálni, és időben értékelni kell, hogy szükség van-e felülvizsgálatokra vagy további lépésekre, többek között a beavatkozás hatókörét illetően 41 , valamint a nemzeti nyilvántartásokat összekapcsoló uniós szintű portál létrehozásának lehetőségével kapcsolatos reflexióra is. Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is nyomon követi és támogatja a tagállami reformokat a lobbizás átláthatóságának biztosítása érdekében. A jogállamisági jelentések elismerik, hogy ez kulcsfontosságú eleme a közéletben a feddhetetlenség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításának 42 . A Bizottság az érdekelt felek csoportjának rendszeres üléseit is megszervezi, hogy megismerje a szabályok alkalmazását.

Uniós szinten az uniós átláthatósági nyilvántartás 43 az érdekképviselők által a szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozásának vagy végrehajtásának, illetve az uniós intézmények döntéshozatali folyamatainak befolyásolása céljából végzett tevékenységekre terjed ki. A polgárok és az érdekcsoportok felhasználhatják az érdekképviselőknek a döntéshozókra gyakorolt lehetséges befolyását, ezáltal előmozdítva az etikus és átlátható érdekképviseletet. Ezt egy magatartási kódex, valamint az uniós intézményeken belüli, a lobbistákkal való találkozókra és a velük való egyéb interakciókra vonatkozó belső átláthatósági intézkedések egészítik ki 44 . Bár hatálya eltér a javasolt irányelvtől 45 , az uniós átláthatósági nyilvántartás már kiterjed a külföldi befolyással járó tevékenységekre, amennyiben azokat diplomáciai státusszal nem rendelkező külföldi szervezetek végzik, vagy bármely olyan szervezet, amely harmadik országok nevében lobbizik az uniós intézményeknél 46 . Amint az Európai Parlament és a Tanács között a javasolt irányelvről folytatott megbeszélések eredménye egyértelmű, a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan lehetne a legjobban kezelni az olyan kérdéseket, mint a kettős nyilvántartásba vétel, valamint az irányelv szerinti nemzeti nyilvántartások és az átláthatósági nyilvántartás közötti lehetséges kapcsolatok kialakítása.

A javasolt irányelv kiegészítené a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a digitális szolgáltatásokra, valamint a politikai reklámról szóló javaslat szerinti reklámszolgáltatókra és kiadókra alkalmazandó szabályokat, amelyek alkalmazási köre eltérő 47 . Az Európai Kutatási Térségben javasolt konkrét megelőző intézkedések is kiegészítik egymást, amelyek célja a külföldi beavatkozással kapcsolatos tudatosság növelése és az ágazaton belüli reziliencia kiépítése, a kutatás és az innováció külföldi beavatkozásának kezelésére szolgáló eszköztárra 48 építve. Összhangban van a nemzetközi szintű normákkal is 49 . A Bizottság olyan intézkedéseket is támogatni fog, mint a polgárok tájékoztatásával, a rezilienciaépítéssel és az európai demokratikus szférába való beavatkozás témájával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje, ideértve a képzést, a médiaműveltséget, a figyelemfelkeltést és a kritikai gondolkodást. A Bizottság egy sor intézkedést 50 is bevezetett annak érdekében, hogy támogassa a tagállami közigazgatásokat a reformok előkészítésében, a jövőbeli tendenciák előrejelzésében és a demokratikus struktúrákat támogató igazgatási együttműködés megerősítésében. A demokratikus struktúrák és folyamatok megerősítését célzó további reformokra irányuló nemzeti szintű erőfeszítések is támogatásban részesülnek 51 .

Ezzel a javaslattal a Bizottság hozzá kíván járulni a leplezett külföldi befolyás koherens, kiegyensúlyozott és arányos, az alapvető jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó kezelésére vonatkozó normák meghatározásához nemcsak az EU-ban, hanem globális szinten is. A megközelítés azáltal, hogy az átláthatóságra és a demokratikus elszámoltathatóságra összpontosít, és szigorú biztosítékokkal kísért célzott szabályokat vezet be, egyensúlyt teremt az alapvető jogok gyakorlása és a közérdek között.

Világszerte egyre nagyobb teret nyer a külföldi beavatkozás jelenségének megértése és az ellene való fellépés. Egyes, az EU-n kívüli joghatóságok – például Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság – keretrendszereket vezettek be vagy készítenek elő a külföldi kormányzati befolyás átláthatóságának szabályozására a külföldi kormányok nevében folytatott lobbitevékenységre alkalmazandó konkrét közzétételi és nyilvántartásba vételi követelmények révén.

Más joghatóságok „külföldi ügynökökre” vonatkozó jogszabályokat fogadtak el, amelyek túlmutatnak az átláthatósági követelményeken, és amelyekről megállapították, hogy sértik az alapvető jogokat és szabadságokat. E jogszabályok célja az volt, hogy korlátozzák a civil társadalmi teret azáltal, hogy megbélyegeznek és megfélemlítenek bizonyos civil társadalmi szervezeteket és emberijog-védőket – amelyek gyakran külföldről, többek között az EU-ból származó finanszírozásra támaszkodnak –, valamint tevékenységük korlátozása révén. Például a „külföldi ügynökökről” szóló orosz törvény lényegében felhatalmazza a hatóságokat arra, hogy beavatkozó jellegű ellenőrzések, programok és események közvetlen felügyelete, valamint a nem megfelelő szervezetek és tagjaik feloszlatásával és büntetőeljárás alá vonásával való fenyegetés révén akadályozzák a független civil társadalmi szervezetek munkáját, még akkor is, ha a külföldi támogatás teljes mértékben átlátható. Az ilyen törvények értelmében a „külföldi ügynök” címke aláássa a szervezetek pénzügyi stabilitását, mivel súlyos bírságokat kapnak azok, akik nem tartják be annak szabályait. Rontja hitelességüket is, mivel kémkedés gyanúját veti fel, ami pedig erőszakra ösztönözhet a célzott civil társadalmi szervezetek tagjaival szemben online és offline. Ezek a „külföldi ügynökökre” vonatkozó jogszabályok alapvetően antidemokratikusak, és sértik a nemzetközi jogszabályokat és normákat 52 .

A külföldi beavatkozás nem minden kockázata kapcsolódik állami szereplőkhöz. Egyes nem állami szervezetek hasonló taktikákat is alkalmazhatnak olyan fellépések előmozdítására, amelyek közvetlenül ellentétesek az uniós értékekkel, mint például a polarizáció felerősítésére és a gyűlöletre uszításra irányuló fellépések. Ez különösen igaz az interneten, amint azt a közelmúltban az erőszakos szélsőséges, gyűlöletkeltő és megosztó tartalmak jelentős növekedése is bizonyítja.

A Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy maradjanak éberek, és osszák meg egymással és uniós szinten az ilyen nem állami szervezetekre vonatkozó információkat, még akkor is, ha azok nem kapcsolódnak külföldi kormányhoz, vagy nem függnek attól. Ezzel összhangban a pénzügyi rendelet javasolt bizottsági átdolgozása az uniós finanszírozásból való kizárásra irányuló új alappal egészül ki (megkülönböztetésre, gyűlöletre vagy erőszakra ösztönzés). Az új jogalap a közvetlen és a közvetett irányítás keretében nyújtott finanszírozásra is alkalmazandó lenne, még nemzeti szintű jogerős bírósági határozat hiányában is. Emellett a Bizottság belső figyelemfelhívó intézkedéseket vezet be és belső munkamódszereket dolgoz ki a projektek kiválasztásának fokozott ellenőrzése 53 érdekében.

3 AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIÁRA VONATKOZÓ CSELEKVÉSI TERV ELŐMOZDÍTÁSA

A 2020 decemberében elfogadott, európai demokráciáról szóló cselekvési terv (EDAP) célja, hogy megerősítse az uniós demokráciák rezilienciáját, és meghatározza a kulcsfontosságú intézkedéseket azon területek kezelésére, ahol rendszereink és polgáraink a legkiszolgáltatottabbak. Ezen intézkedések célja a választások integritásának jobb védelme, a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelme, valamint a dezinformáció elleni küzdelem 54 . A cselekvési terv azt is elismerte, hogy az egészséges demokrácia a polgárok érdemi és inkluzív szerepvállalásán és az aktív civil társadalmon alapul, nemcsak a választások idején, hanem folyamatosan, és hogy az elkötelezett, tájékozott és felhatalmazott polgárok és az élénk civil társadalom létfontosságú demokráciáink rezilienciájának biztosításához, beleértve a külföldi beavatkozással szembeni rezilienciát is.

Az EDAP 55 keretében végrehajtott intézkedések végrehajtásának helyzetét számba véve ez a szakasz azokat a területeket emeli ki, ahol az EU proaktívan tud fellépni a meglévő és változó kihívásokkal szemben.

3.1.    A választások integritásának védelme és a demokratikus részvétel előmozdítása a 2024-es európai választások előtt és után

Demokráciánk középpontjában a szabad és tisztességes választások állnak. Ha nem foglalkozunk ezzel, a választási folyamatot érintő kockázatok torzíthatják magát a folyamatot, és alááshatják a polgároknak a választások tisztességességébe és integritásába vetett bizalmát.

E közleménnyel együtt a Bizottság ajánlást terjeszt elő az Európai Unióban zajló választási folyamatok inkluzivitásáról és rezilienciájáról, valamint az európai parlamenti választások európai jellegének és hatékony lebonyolításának megerősítéséről 56 . Címzettjei a tagállamok, az európai és nemzeti politikai pártok, alapítványok és kampányszervezetek általában a választások előkészítésével összefüggésben, különös tekintettel a közelgő európai választásokra. Célja a magas szintű demokratikus normák előmozdítása az EU-ban, támogatva a magas részvételi arányt, az inkluzív részvételt, a választójog könnyű és egyenlő gyakorlását, valamint a reziliens választási folyamatokat. E célból konkrét ajánlásokat tartalmaz a részvételi arány és az inkluzív részvétel támogatására, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre és az egyes csoportok igényeinek kezelésére 57 .

Folyamatosan szükség van a választási technológia kiberbiztonságának fokozására. Az ajánlás konkrét javaslatokat fogalmaz meg a választások és a választásokhoz kapcsolódó szervezetek és infrastruktúra biztonságának, integritásának és rezilienciájának biztosítása érdekében, a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelvben (NIS 2 irányelv) 58 és a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvben 59 meghatározott követelmények fényében. A 2019. évi első tapasztalatokra építve 60 2023. november 21-én új uniós döntéshozatali gyakorlatra került sor a Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség és a tagállamok részvételével. A Kiberbiztonsági Együttműködési Csoportnak folytatnia kell a választási technológiák kiberbiztonságáról szóló gyűjtemény felülvizsgálatát is annak biztosítása érdekében, hogy az lépést tartson a változó fenyegetettségi helyzettel.

A választási infrastruktúrát fenyegető közvetlen kockázat mellett az információs környezet külföldi állami szereplők általi szándékos és összehangolt manipulálása is veszélyt jelent a demokráciára és a biztonságra. Számos jelentés érkezett a különböző taktikákat, technikákat és eljárásokat ötvöző, nagyszabású összehangolt erőfeszítésekről, mint például a hamis közösségimédia-fiókok használata a láthatóság mesterséges növelése érdekében, a dezinformáció terjedése – többek között manipulált audiovizuális tartalmak, például deepfake 61 – révén, vagy a választók átláthatatlan megcélzása azok befolyásolása és a választások eredményének manipulálása érdekében. Emellett az információmanipuláció más területeken folytatott tevékenységekkel, például feltöréses és kiszivárogtatásos művelet esetén kiberfenyegetésekkel összehangoltan is történhet. E célból és az Eurobarométer-adatokra építve az ajánlás egy sor intézkedést javasol a választásokkal kapcsolatos információk manipulációval és dezinformációval szembeni védelme érdekében 62 .

A szabad és tisztességes demokratikus vita a jogszerűségen és a tisztességes játékon alapul. A hatóságok bizonyos feltételek mellett nemzetbiztonsági okokból megfigyelési eszközöket is alkalmazhatnak, de a kémszoftverek politikai előnyszerzés céljából történő használata nagyon eltérő. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy a megfigyelési eszközöket soha nem szabad arra használni, hogy beavatkozzanak a demokratikus vitákba, és elfogadhatatlan, hogy ezeket az eszközöket politikai szereplők és újságírók megcélzása érdekében politikai haszonszerzés céljából alkalmazzák. A Bizottság mindig is egyértelművé tette, hogy a nemzetbiztonság fogalmát az uniós ítélkezési gyakorlat által meghatározott kritériumokkal összhangban kell értelmezni. A jogállamisági jelentés országfejezetei az intézményi fékek és ellensúlyok működését illetően foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslat 63 szigorú biztosítékokat tartalmaz a kémszoftverek médiával, újságírókkal és családtagjaikkal szembeni használata ellen is. Az Európai Parlament a Pegasus és az azzal egyenértékű kémszoftverek használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottsággal (PEGA-bizottság) megteremtette a kémszoftverekkel kapcsolatos munka egyik fontos területét. 2023. júniusi állásfoglalásában a Parlament határozottan elítélte a kémszoftverek jogellenes használatát, és mind nemzeti, mind uniós szintű fellépésre szólított fel 64 . A Bizottság nem jogalkotási kezdeményezést készít elő, amely tisztázza az uniós jog – különösen az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó vívmányok – és a nemzetbiztonság határait és kölcsönhatását 65 .

Az egyéb ajánlások közé tartozik a politikai pártok kampányvállalásainak és magatartási kódexeinek alkalmazása a választási integritás és a tisztességes kampány ösztönzése érdekében; a politikai reklámok átláthatóságának biztosítására irányuló erőfeszítések; valamint a választások megfigyelésének előmozdítása mint olyan hatékony eszköz, amely arra ösztönöz, hogy a polgárok aktívan vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy nőjön a választásokba vetett közbizalom. A politikai pártok és alapítványok finanszírozását is érinti annak érdekében, hogy a választási folyamatban az egyenlő versenyfeltételek torzítása érdekében korlátozni lehessen a rejtett külföldi befolyás – többek között rejtett adományok révén fennálló – kockázatát.

Az ajánlás azokra a határozott lépésekre épül, amelyeket a Bizottság 2020 óta tett annak érdekében, hogy kezelje az azonosított joghézagokat, és biztosítsa, hogy a polgárok saját ítéleteket alkothassanak, és választási döntéseket hozhassanak egy olyan nyilvános térben, ahol többféle vélemény fogalmazható meg, belföldi vagy külföldi beavatkozástól mentesen.

Ami a digitális szférát illeti, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 66 szabályai meghatározzák az online platformok és keresőprogramok felelősségét a szolgáltatásaik működéséből, kialakításából vagy használatából eredő, a polgári diskurzushoz és a választási folyamatokhoz kapcsolódó kockázatok kezelése terén, beleértve a dezinformáción, nem hiteles használaton vagy mesterségesen generált tartalmakon alapuló taktikán keresztül felmerülő kockázatokat. A szabályok nagyobb átláthatóságot is biztosítanak, és támogatják az embereket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az interneten megtekintett információkról. Emellett a politikai reklámok átláthatóságáról és célba juttatásáról szóló rendelet 67 lehetővé teszi a politikaireklám-szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvános ellenőrzés és elszámoltathatóság javítását, többek között az online politikai hirdetések európai nyilvános adattárán keresztül, és szigorúbb feltételeket vezet be a személyes adatoknak a politikai hirdetések célba juttatása és megjelenítése céljából történő felhasználására vonatkozóan. A külföldi beavatkozás kockázatának kezelése érdekében megtiltja továbbá, hogy a nem uniós szereplők a választások vagy népszavazások előtt három hónappal szponzorálják a politikai reklámokat. Az európai politikai pártoknak és politikai csoportoknak az európai választásokon betöltött szerepe is elismerést nyer. 2021-ben a Bizottság javaslatot tett az európai politikai pártok és alapítványok jogállására és finanszírozására vonatkozó szabályok felülvizsgálatára is 68 . A javaslat célja, hogy több lehetőséget biztosítson az európai politikai pártok számára ahhoz, hogy betöltsék szerepüket egy valóban európai politikai szféra kiépítésében és fenntartásában, ugyanakkor megvédjék fellépésüket a külföldi beavatkozástól. E szabályok érvényesítése kiemelt prioritás a Bizottság számára. Ami a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt illeti, a Bizottság felügyeli és érvényesíti a szabályok online óriásplatformok és keresőprogramok általi alkalmazását.

Bár a nemzeti választások megszervezése tagállami hatáskörbe tartozik, nemzetközi normákon alapul, és az uniós jog e tágabb kerete az irányadó. A tagállamok közötti megerősített kölcsönös támogatás és együttműködés mára jól megalapozott, és az olyan szervek munkájára összpontosít, mint az Európai Választási Együttműködési Hálózat, valamint az információbiztonság előmozdítását és a dezinformáció kezelését célzó uniós struktúrákra is támaszkodik. Az európai parlamenti választások előkészítéseként a Bizottság 2023 októberében magas szintű rendezvényt szervezett a választásokról, amelyen a tagállamok, az uniós intézmények, a nem kormányzati szervezetek és a tudományos élet képviselői vettek részt, hogy javaslatokat terjesszenek elő a részvételi arány támogatására, a választási rendszerek rezilienciájára, valamint a tisztességes és inkluzív választásokra vonatkozóan Unió-szerte.

2022 januárjában elindították a választási rezilienciát célzó közös mechanizmust, amelynek célja, hogy szakértői cserekapcsolatok révén – különösen a dezinformációval és a kiberfenyegetésekkel kapcsolatban – bővítse a tagállamok kapacitásait a választásokkal kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében. A mechanizmust az e-szavazásról és más IKT-gyakorlatokról szóló gyűjtemény 69 előkészítésének támogatására is felhasználták, amellett, hogy célzott eszmecseréket folytattak arról, hogy miként lehet biztosítani az egyenlő bánásmódot és a kiegyensúlyozott médialefedettséget a választások során. A nemzeti parlamentek közötti tapasztalatcsere szintén értékes módja lehet a tapasztalatok megosztásának, és a Bizottság támogatni fogja ezeket az eszmecseréket.

Az EU az elmúlt években finomította külső választási megfigyelési módszertanát, többek között nemzetközi normákon alapuló közös iránymutatások révén, amelyek megszilárdítják az új technológiák választási folyamatban való alkalmazásának kezelésére irányuló kapacitását. A bevált gyakorlatokat rendszeresen megvitatják az Európai Választási Együttműködési Hálózaton belül és a nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozattal összefüggésben.

Az EU nem elszigetelten jár el. Az EDAP keretében a Bizottság folytatta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítse a rezilienciaépítést a harmadik országokban annak érdekében, hogy jobban felvértezze a társadalmakat és a közigazgatási szerveket a demokratikus folyamatot fenyegető közös külső fenyegetésekre való reagáláshoz szükséges eszközökkel. Ezek az erőfeszítések prioritást élveznek az EU bővítési politikájában 70 . Az EU emellett elősegíti az uniós hálózatok, partnerországok és nemzetközi szervezetek – például az Európa Tanács, az UNESCO és az EBESZ – közötti, választási kérdésekben folytatott nemzetközi együttműködést 71 . Az Európai Külügyi Szolgálat más nemzetközi és regionális megfigyelő szervezetekkel szoros együttműködésben végez választási megfigyelő missziókat. E tevékenységeket a kormányoknak, a civil társadalomnak és a független médiának nyújtott célzott támogatással egészíti ki annak érdekében, hogy segítse a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni ellenálló képesség kiépítését, valamint annak megelőzését, az attól való elrettentést és az arra való reagálást, többek között azáltal, hogy betekintést nyújt abba, hogy a külföldi információmanipulációt és beavatkozást hogyan használták fel a választásokkal összefüggésben. Az uniós fellépés magában foglalta továbbá a demokráciával foglalkozó két csúcstalálkozón 72 való részvételt, valamint a kapacitásépítés és a választási reform pénzügyi támogatását, többek között az EU közvetlen szomszédságában lévő országokban is 73 .

3.2A szabad tömegtájékoztatás és a médiapluralizmus megerősítése

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja drámaian rávilágított arra is, hogy az újságírók alapvető szerepet játszanak abban, hogy tájékoztassák a polgárokat a helyi valóságról. Az orosz hatóságok rendszeresen felléptek a propaganda elleni küzdelemhez továbbra is elengedhetetlen független médiával szemben és cenzúrázzák azt.

Az EDAP keretében a tömegtájékoztatás szabadságának védelmére és a dezinformáció elleni küzdelemre irányuló uniós erőfeszítések ugyanazon érme két oldalát jelentik. E jövőkép részeként a Bizottság kulcsfontosságú új kezdeményezéseket javasolt az újságírók biztonságának javítása 74 , valamint az újságírók, az emberijog-védők és mások közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű perekkel szembeni védelme 75 érdekében. A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelv erőteljes eljárási biztosítékok rendszerét vezeti be a határokon átnyúló, közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek esetében, ami lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy kezeljék a visszaélésszerű jogvitákat, és visszatartó erővel bír a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek esetleges új eseteivel szemben. Az irányelv olyan szabályokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az ilyen esetek korai megszüntetését, és hatékony jogorvoslatot biztosítanak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek áldozatai számára. A kapcsolódó ajánlással együtt a szabályok erőteljes intézkedéscsomagot alkotnak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni küzdelem, valamint a közéleti részvétel és a véleménynyilvánítás szabadságának védelme érdekében az EU-ban. A Bizottság javaslatot tett továbbá a médiaszolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok egyes vonatkozásainak az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály szerinti harmonizálására. A javaslat célja, hogy kezelje a tömegtájékoztatás szabadságával, sokszínűségével és szerkesztői függetlenségével kapcsolatos széttagolt nemzeti szabályozási megközelítéseket, és biztosítsa a médiaszolgáltatások szabad nyújtását a belső piacon. Hangsúlyt helyez továbbá a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, valamint az EDAP két kulcsfontosságú célkitűzésére, a médián belüli tulajdonviszonyok és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. Az új rendelkezések értelmében a tagállamoknak meg kellene vizsgálniuk a nemzeti intézkedéseknek és a médiakoncentrációnak a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére gyakorolt hatását is. Ami a médiatartalmak online környezetben történő terjesztését illeti, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályra irányuló javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által létrehozott horizontális keretre épül.

A Bizottság továbbá éves jogállamisági jelentésében értékeli a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. A jelentés részletesen ismerteti az olyan témákkal kapcsolatos tagállami fejleményeket, mint a nemzeti médiaszabályozó hatóságok függetlensége, a média tulajdonviszonyainak átláthatósága, az állami hirdetések tisztességessége és átláthatósága, a közszolgálati média irányítása, valamint az újságírók biztonságát garantáló keretek. Ez a gyakorlat az érintett tagállami hatóságokkal és érdekelt felekkel folytatott folyamatos párbeszéden alapul, és nemzeti szinten számos reformot kezdeményezett 76 .

A média pénzügyi fenntarthatósága a szerkesztői integritás és a média függetlenségének egyik fő hajtóereje 77 . A média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv (MAAP) 2020. decemberi elfogadása 78 óta a Bizottság fokozta a média rezilienciájához nyújtott támogatását, különösen a hírmédiába történő magánberuházásokat ösztönző intézkedésekkel. A többéves cselekvési terv arra szólított fel, hogy egyesítsék a hírmédia-ágazat intézkedéseit és támogatását azáltal, hogy jobb hozzáférést biztosít a hitelekhez, fokozza a média-együttműködést, és javaslatot tesz a média adatterének létrehozására és megvalósítására.

A Bizottság megerősítette a hírmédia-szervezetek finanszírozását is. A 2021–2027-es Kreatív Európa program mintegy 75 millió EUR-t különített el a médiapluralizmust, az újságírást és a médiaműveltséget támogató projektekre és kezdeményezésekre. Az intézkedések közé tartozik a médiapluralizmus nyomon követése, a médiatanácsok, a médiaszabadságra vonatkozó gyorsreagálási mechanizmus és az olyan konkrét ágazatok támogatása, mint az oknyomozó újságírás vagy a helyi tudósítás. Mivel a finanszírozási igény meghaladja a Kreatív Európa program keretében rendelkezésre álló forrásokat, a Bizottság továbbra is keresi ezen ágazatok támogatásának módjait 79 .

Azzal, hogy az EU megerősíti a tömegtájékoztatás szabadságának támogatását és védelmét az EU-n belül, ezt külföldön is megteszi, különös tekintettel a szomszédságra 80 . Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben az EU 30 millió EUR összegű finanszírozást különített el az ukrajnai újságírók és média támogatására. Az orosz független média támogatását is növelték, és ezt hosszú távon fenn kell tartani 81 .

Az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes politikai megállapodásra jutott a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelvjavaslatról. A társjogalkotók várhatóan hamarosan megállapodásra jutnak a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályról is. Az új szabályok végrehajtása és érvényesítése lesznek a következő kulcsfontosságú lépések. A tagállamoknak továbbra is törekedniük kell az újságírók biztonságáról szóló ajánlás és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni ajánlás teljes körű végrehajtására. A harmadik országok által vagy nevében indított visszaélésszerű perek számos esete szintén hangsúlyozza, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek visszaszorítása és a demokratikus tér védelme érdekében uniós szintű szigorú szabályokra van szükség.

3.3A külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem

Az EU számára prioritás volt az elmúlt években, hogy megvédje az európai demokráciákat a – különösen a külföldi szereplőktől származó – dezinformáció, információmanipuláció és beavatkozás fenyegetésével és káros hatásaival szemben 82 .

Az ilyen manipulatív befolyásolási műveletek és dezinformációs kampányok célja a demokratikus vita aláásása és a társadalmi megosztottság fokozása. Az ilyen műveletek gyakran jól finanszírozottak, államilag támogatottak, és azokat ellenséges szereplők hajtják végre, és mint ilyenek, biztonsági fenyegetést jelentenek az uniós demokráciákra nézve 83 . Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja rávilágított az európai információs teret fenyegető kockázatra és növelte azt, mivel a Kreml egyre gyakrabban vesz részt dezinformációs kampányokban és külföldi beavatkozási műveletekben, és azokat stratégiai és összehangolt eszközként használja fel a biztonság és a demokrácia fenyegetésére, valamint agressziós háborújának támogatására 84 . Az izraeli Hamász terrortámadásait követő közel-keleti konfliktus is széles körű dezinformációt és gyűlöletkampányokat váltott ki 85 . Ezt súlyosbítja a digitalizáció, többek között az online platformok olyan tervezési jellemzői, amelyek példátlan gyorsasággal és hatékonysággal teszik lehetővé a dezinformáció terjesztését, valamint a rosszindulatú szereplők által használható, mesterséges intelligencián alapuló új eszközöket.

Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran vélték úgy, hogy dezinformációnak vannak kitéve, egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés válaszadóinak 35 %-a „gyakran” vagy „nagyon gyakran” választ adta, 33 %-uk pedig a „néha” választ. A válaszadók úgy vélték, hogy az online közösségi hálózatok azok az elsődleges médiumok, amelyeken keresztül a leggyakrabban célba vették őket (64 %), ezt követi a televízió (36 %), az online újságok és hírlapok (22 %) és a videómegosztó weboldalak (21 %) 86 .

Az EDAP keretében az EU fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy mind hazai, mind nemzetközi szinten javítsa az új és változó fenyegetettségi helyzetre való reagálási képességét. A Bizottságon belül, az uniós intézmények és szolgálatok között és azokon túl is megerősítették a meglévő együttműködést, bevonva a civil társadalom, a tudományos élet és a magánszektor érdekelt feleit, valamint a nemzetközi partnereket. Az EU a dezinformációval szembeni bizottsági hálózat (NaD) révén fokozta a dezinformációval kapcsolatos stratégiai kommunikációra adott válaszát. Az EKSZ által kezelt gyorsriasztási rendszer (RAS) továbbra is közös helyzetismeretet biztosít, és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás 87  jelentette fenyegetésre való reagálás érdekében megosztja a hatékony megközelítéseket a tagállamokkal, az uniós intézményekkel és a nemzetközi partnerekkel. A kezdeményezések magukban foglalják a felderítést, az aktív megelőzést és leleplezést, valamint a Covid19-világjárvány kezelésére irányuló célzott kampányokat, illetve az Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatos, államilag támogatott orosz dezinformációra való átfogó és folyamatos reagálást 88 . Az eredmények hatékonynak bizonyultak a kihívások gyorsabb és összehangoltabb kezelése terén. Ez szélesebb körben járult hozzá a demokratikus rezilienciához is. 

A G7-ek gyorsreagálási mechanizmusának 89 támogatásával erősödött a nemzetközi együttműködés, és folytatódott a NATO-val való szoros együttműködés; amelynek keretében a külföldi információmanipuláció és beavatkozás az EU és a NATO közötti együttműködést 90 fenyegető egyik legfontosabb biztonsági fenyegetés. Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács és a 2023. októberi EU–USA csúcstalálkozó nyilatkozata további lendületet adott a fenyegetéssel kapcsolatos transzatlanti együttműködés lezárásához, különösen a stratégiai együttműködés előmozdításához és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére irányuló megközelítések interoperabilitásának fokozásához 91 . Az EU emellett hatékonyan használta diplomáciai eszközeit a külföldi információmanipuláció és beavatkozás és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem érdekében, mindenekelőtt az Ukrajna elleni agressziós háborút követően információmanipulációban és beavatkozásban részt vevő személyekkel és médiaorgánumokkal szemben bevezetett korlátozó intézkedések elfogadása révén. Ezt kiegészítette a külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) elleni küzdelmet szolgáló megerősített uniós eszköztár 92 , amely közös elemzési keretet és módszertant biztosít a külföldi információmanipuláció és beavatkozás eseteire vonatkozó szisztematikus bizonyítékok összegyűjtéséhez, hogy ezáltal elősegítse a manipulálásra és beavatkozásra használt taktikák, technikák és eljárások jobb megértését 93 . Ez kiegészíti az EKSZ StratCom munkacsoportjainak a tudatosság növelésére és a kapacitásépítésre, az uniós küldöttségek támogatására és a civil társadalom tájékoztatására irányuló munkáját. A cél az, hogy a külföldi információmanipuláció és beavatkozás területén tevékenykedő szereplők, például Oroszország és Kína számára nehezebbé váljon az EU és a szomszédos információs környezet manipulálása 94 .

A Bizottság dezinformáció elleni küzdelemmel kapcsolatos megközelítésének egyik központi eleme az online platformok nagyobb elszámoltathatóságának biztosítására irányuló munkája. Az európaiak 52 %-a gondolja úgy, hogy az online platformoknak többet kellene tenniük a hamis és félrevezető információk terjedésének megakadályozása érdekében 95 . A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kötelezi az online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatókat, hogy rendszeresen értékeljék, hogy szolgáltatásaik milyen rendszerszintű kockázatokat jelenthetnek a társadalom számára, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát is, vagy azt a kockázatot, hogy szolgáltatásaikat dezinformációs kampányok eszközeként használják fel, nem utolsósorban a választási folyamatok védelme érdekében 96 . Az ilyen kockázatok csökkentésének kulcsfontosságú módjaként 97 felkérjük őket, hogy vegyenek részt az önkéntes magatartási kódexek és a válságkezelési protokollok kidolgozásában. Erre példa a dezinformáció visszaszorítását célzó új ambiciózus gyakorlati kódex, amelyet 2022 júniusában az aláírók széles köre írt alá 98 . Fontos, hogy a kódex szilárd nyomonkövetési kerettel és átláthatósági központtal is rendelkezik az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében. 2023 januárjában és szeptemberében a kódex aláírói – köztük az online platformok – beszámoltak az elért eredményekről, és példátlan szintű tájékoztatást nyújtottak arról, hogy miként hajtják végre a dezinformáció elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásaikat.

A 2024-es európai választásokat megelőzően a Bizottság választásokat megelőző párbeszédet és együttműködést folytat az online platformokkal és a kódex más aláíróival. Emellett a kódex keretében végzett munka a mesterséges intelligencián alapuló új eszközök káros potenciáljának kezelésére is összpontosít, amelyek felhasználhatók a dezinformáció és a külföldi beavatkozási kampányok során. Ebben az összefüggésben prioritást jelent a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslattal kapcsolatos tárgyalások lezárása, mivel az létrehozná a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szükséges biztosítékokat és átláthatóságot 99 .

Annak érdekében, hogy a polgárok megalapozott döntéseket hozhassanak, a Bizottság a dezinformáció elleni küzdelemre irányuló innovatív projektek széles körét támogatja különböző uniós programok keretében, különösen civil társadalmi szervezetek, oktatási és képzési intézmények révén vagy újságírók bevonásával, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a médiaműveltséget és a digitális jártasságot, és segítse a polgárokat a dezinformáció azonosításában, mind az EU-n belül, mind azon kívül 100 . A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) részeként a Bizottság közzétette a tanároknak és oktatóknak szóló iránymutatásokat a dezinformáció kezeléséről és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításáról 101 . Hasonlóképpen, mind az Erasmus+, mind az Európai Szolidaritási Testület külön finanszírozást különített el a médiaműveltséget előmozdító alulról szerveződő projektek számára 102 .

Ezzel párhuzamosan az EU támogatta a dezinformáció elleni küzdelemre irányuló, közösségvezérelt kezdeményezéseket, például a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontját (EDMO) 103 és a független tényellenőrző szervezetek európai szabványkódexének 104 kidolgozását. Ez alapvető fontosságúnak bizonyult az Ukrajna elleni agressziós háborúval kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelemben 105 . A dezinformáció elleni küzdelemre irányuló szélesebb körű küldetésének részeként az EDMO külön európai választási munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy feltárja az EU-ban esetlegesen terjedő potenciálisan veszélyes dezinformációs kampányok korai jeleit, és koordinálja a médiaműveltséggel kapcsolatos célzott tevékenységeket. A munkacsoport 106 az európai választások előkészítésének keretében az európai intézmények számára is biztosítani fogja szakértelmét.

Ezzel párhuzamosan a főképviselő előmozdítja a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó információmegosztási és -elemzési központ formájában megvalósuló „társadalmi” megközelítés további megerősítésére irányuló munkát. Ez szerves részét képezi a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó eszköztárnak, amely lehetővé teszi az erősebb közös helyzetismeretet, és továbbfejleszti a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó szisztematikus bizonyítékok gyűjtésének közös módszertanát, megbízható keretet hoz létre az érintett érdekelt felek közötti információcserére, valamint védőközösséget alakít ki, hogy szisztematikusan információkat gyűjtsön és osszon meg a külföldi információmanipulációs eseményekkel kapcsolatban. Nyomon követi továbbá a biztonságra és védelemre vonatkozó stratégiai iránytűnek a külföldi információmanipulációs és beavatkozási adattér létrehozására irányuló felhívását. A Bizottság emellett továbbra is erősíteni fogja az uniós és nemzeti szinten végzett dezinformációs tevékenységek felderítésére, nyomon követésére, elemzésére és kezelésére irányuló saját kapacitását. A Horizont Európa keretében a demokráciával kapcsolatos kutatás több mint 300 millió EUR összegű támogatásának több mint egyharmadát a kutatás és az innováció finanszírozására mozgósították a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a politikai döntéshozatal egyéb indokolatlan befolyásolásának jobb felderítése és megértése érdekében 107 . A jövőben fontos lenne fenntartani ezt az ambíciószintet, és hasznosítani a levont tanulságokat.

A civil társadalmi szereplők élen járnak a dezinformáció elleni küzdelemben és a külföldi beavatkozás feltárásában, többek között alulról szerveződő kezdeményezések, valamint a külföldi információmanipuláció és dezinformáció elemzésén és leküzdésén dolgozó szakértői közösségen keresztül. A civil társadalom erőteljes bevonása kulcsfontosságú a folyamatosan változó fenyegetettségi helyzet, valamint a szereplők és az általuk használt eszközök gyors és hatékony értékeléséhez. A Bizottság továbbra is támogatni fogja az EDMO-központok független közösségének munkáját. A kutatás és figyelemfelkeltés az EU-n belüli dezinformációra és külföldi beavatkozásra összpontosított, különösen a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex által generált adatok, valamint annak átláthatóságára és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések felhasználásával. A gyakorlati kódex végrehajtása során végzett tényellenőrzési munka támogatása, valamint a magas szintű szakmai normák és a tényellenőrzők függetlenségének biztosítása érdekében a Bizottság továbbra is finanszírozni fogja az európai tényellenőrző szabványok hálózatának (EFCSN) szakmai integritási kódexét támogató képzési tevékenységeket.

3.4Befogadó polgári szerepvállalás és részvétel az európai demokratikus reziliencia érdekében

Az emberek és az őket szolgáló és őket képviselő demokratikus intézmények közötti kapcsolatok megerősítése a demokratikus reziliencia alapja. Az erős, biztonságos és támogató civil tér, valamint az elkötelezett, tájékozott és felelősségvállalásra képes polgárok alapvető garanciát jelentenek demokráciáink rezilienciájához, akár a választások idején, akár azon túl 108 . A közelmúltbeli Eurobarométer felmérésben tíz válaszadó közül csaknem kilenc (87 %) vélte úgy, hogy a civil társadalom (egyesületek, nem kormányzati szervezetek) fontos szerepet játszik a demokrácia és a közös értékek előmozdításában és védelmében, többek között a jól tájékozott és pluralista demokratikus vita előmozdítása tekintetében. Az adatok azt is mutatják, hogy a válaszadók több mint fele úgy véli, hogy nemzeti szinten (56 %) és európai szinten (54 %) növelni kell a civil társadalmi szervezetek részvételét a döntéshozatali folyamatban. A válaszadók mintegy kétharmada támogatja a polgárok fokozott bevonását a politikai döntéshozatali folyamatba mind nemzeti (68 %), mind európai szinten (66 %) 109 .

A polgárok és a civil társadalmi szervezetek szerepének erősítése, valamint a polgári szerepvállaláshoz szükséges megfelelő eszközök biztosítása horizontális prioritások az EDAP különböző pilléreiben, valamint a Chartában és a jogállamisági jelentésekben. A polgárok részvételének, a polgári szerepvállalásnak és a demokráciába vetett bizalomnak a fokozása érdekében is számos finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre, különösen az olyan uniós programok keretében, mint a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program; a Kreatív Európa; az Erasmus+; és a Horizont Európa. A tagállamok közigazgatási reformjai számára is biztosítottak technikai segítségnyújtást a Technikai Támogatási Eszköz 110 keretében a közigazgatási szervek és a hatóságok részvételi gyakorlatokkal kapcsolatos kapacitásépítésének érdekében. A polgárok szerepvállalásának a szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába való bevonása az uniós kohéziós politika partnerségi elve alapján is prioritás volt 111 . Az Európa jövőjéről szóló konferencia értékes tapasztalatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy konzultációs folyamatok végrehajtása révén miként lehet megerősíteni a polgárok szerepvállalását a szakpolitikai döntéshozatalban. Hozzájárult a demokratikus reziliencia fokozásához is, ami az európai polgári vitacsoportokkal való polgári szerepvállalás új szakaszának végrehajtásához vezetett, amely most már beépült az Európai Bizottság szakpolitikai döntéshozatali folyamatába.

Ezzel párhuzamosan az uniós programok keretében nyújtott támogatás és finanszírozás növelése a médiaműveltség és a digitális jártasság előmozdítására is irányul, felvértezve az embereket a mai információs és médiakörnyezetben való tájékozódáshoz, a média különböző típusainak és működési módjának azonosításához, valamint a média különböző típusainak – többek között a közösségi hálózatoknak – a kritikai megértéséhez, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Mivel az online részvétel lehetőségei egyre bővülnek és elterjedtebbé válnak, az online gyűlöletbeszéd elriaszthatja az embereket attól, hogy kifejtsék véleményüket és részt vegyenek az online vitákban. Kiemelten fontos a tiszteletteljes és biztonságosabb környezet kialakítása, amelyben kifejthetik véleményüket. E célból a Bizottság javaslatot tett az uniós bűncselekmények listájának a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel való kibővítésére irányuló kezdeményezésre 112 . Ez kiegészíti a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti szabályozási keretet, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározatot 113 , valamint a jogellenes gyűlöletbeszéd kezelésére vonatkozó magatartási kódex szerinti erőfeszítéseket 114 .

A polgári részvétel, a tanácskozás és a szerepvállalás új és érdemi módszerei minden generációra kiterjedően megerősíthetik a képviseleti demokráciákat. A részvétel e formái kiegészítő lehetőségeket kínálnak a polgárok számára a demokratikus vitában való aktív részvételre és a politikai döntéshozatalhoz való hozzájárulásra, figyelembe véve a tagállamok alkotmányos hagyományait és sajátosságait. A részvételi és deliberatív demokráciával kapcsolatos tapasztalatok – legyenek azok helyi, nemzeti és páneurópai szintűek – azt mutatják, hogy ezek a gyakorlatok segíthetnek áthidalni a polgárok és a döntéshozók között meglévő szakadékot, és összehozhatják az emberek különböző csoportjait a kollektív ajánlások kidolgozása érdekében. Az Európa jövőjéről szóló konferenciára építve új módszereket hoztak létre annak biztosítására, hogy a polgárok nagyobb szerepet kapjanak az uniós szakpolitikai döntéshozatalban 115 . A szerepvállalás e formái kiegészítik a polgároknak az uniós szintű szakpolitikai döntéshozatali folyamatokba való bevonásának bevált gyakorlatait, például a nyilvános konzultációkat és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat, az érdekelt felekkel folytatott rendszeres párbeszédeket, valamint az átláthatóságra és az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat. Annak érdekében, hogy megerősítse az érdekelt felek részvételét a szakpolitikai döntéshozatali folyamatok különböző szakaszaiban, a Bizottság elfogadta a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokat, amelyek meghatározzák az új kezdeményezések és javaslatok előkészítése, valamint a meglévő jogszabályok végrehajtásának értékelése és nyomon követése során követendő elveket 116 .

Az oktatás fontos szerepet játszik a polgári szerepvállalásra és részvételre, valamint a demokratikus értékekhez való kötődésre való hajlandóság kialakításában. Az európai demokratikus értékek előmozdítása és védelme az egyetemekre vonatkozó, 2022-ben elfogadott európai stratégia központi dimenziója, mivel a felsőoktatási intézmények hozzájárulnak az aktív polgári szerepvállalás, a tolerancia, az egyenlőség és a sokszínűség, a nyitottság és a kritikus gondolkodás előmozdításához. Az Erasmus+ (2021–2027) az uniós tagállamokban és azokon kívül egyaránt számos finanszírozási forrásból támogatja a részvételt és a polgári szerepvállalást Európa demokratikus életében. Az inkluzív részvételi demokrácia előmozdítása a (2019 és 2027 közötti időszakra szóló) uniós ifjúsági stratégia egyik vezérelve 117 . A 2023. évi uniós polgársági csomag elismeri az állampolgári ismeretek oktatásának – többek között az uniós polgárok jogaival kapcsolatos tudatosságnak 118 –, valamint a választók oktatásának fontosságát a politikai részvétel előmozdítása, valamint a polgárok dezinformációval szembeni ellenálló képességének kiépítése szempontjából.

A civil társadalmi szervezetek a működő demokrácia egyik fő pillére. Ők a demokratikus alapítványok és intézmények őrzői. Elszámoltatják a kormányokat, és segítik az alapvető jogok és a jogállamiság védelmét és előmozdítását azáltal, hogy segítséget nyújtanak az egyes embereknek és közösségeknek, és elősegítik érdekeik előmozdítását. Emellett lehetővé teszik az egyének számára, hogy részt vegyenek a közérdekű ügyekben, és általános segítséget nyújtanak a nyilvánosság érdemi részvételének növeléséhez.

A Bizottság számos területen együttműködik a civil társadalmi szervezetekkel a szakpolitikai döntéshozatalban. A konzultáció és a párbeszéd lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők számára, hogy kifejtsék véleményüket az uniós jogszabályokról és szakpolitikákról. Az „Ossza meg velünk véleményét!” portál konzultációs pont 119 , amely lehetővé teszi valamennyi érdekelt fél számára, hogy az elfogadás előtt és után részt vegyen a kezdeményezésekben 120 . A civil társadalmi szervezetek a regionális és helyi hatóságokkal, valamint a gazdasági és szociális partnerekkel kialakított partnerség részét képezik, ami lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek az uniós finanszírozású kohéziós politikai programok előkészítésében, végrehajtásában és értékelésében.

A Bizottság emellett rendszeres párbeszédet folytat a civil társadalom szereplőivel a különböző szakpolitikai területeken, ami hatékonyabb kommunikációt és a szakpolitikai döntéshozatalban való részvételt tesz lehetővé. A strukturált civil társadalmi párbeszéd fórumokon és platformokon keresztül zajlik, a szakpolitikai területek széles körét lefedve 121 . A Bizottság tagállami képviseletei a polgári szerepvállalás fontos helyi szereplői. Több ezer rendezvényt szerveztek, a civil párbeszédektől kezdve az ad hoc részvételi rendezvényekig, különösen az Európa jövőjéről szóló konferencia során, ahol a tagállamokban több mint 6 000 rendezvényt szerveztek összesen több mint 700 000 résztvevővel. Ez kiterjeszthető és kiegészíthető a helyi szinthez való kapcsolódást célzó egyéb kezdeményezésekkel 122 .

Amint azt az Alapjogi Charta alkalmazásáról szóló 2022. évi jelentés 123 is hangsúlyozza, a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők védelme, támogatása és szerepvállalásuk megerősítése a virágzó civil társadalmi tér biztosítására irányuló uniós munka középpontjában áll. A jelentés kiemeli annak fontosságát, hogy a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők segítő, biztonságos és támogató környezetben működjenek. A 2022. évi jogállamisági jelentés meghatározza, hogy a civil társadalmi szervezetek indokolatlan beavatkozás nélküli működése hogyan alapul az uniós ítélkezési gyakorlaton 124 és az európai normákon 125 , a jelentések pedig áttekintést nyújtanak a tagállamok által a civil társadalmi szervezetek helyzetének javítása érdekében tett lépésekről. Példaként említhető a nyilvántartásba vételi eljárások egyszerűsítése, a civil társadalmi szervezeteket segítő struktúrák létrehozása, valamint a civil társadalmi szervezetek működésére és finanszírozáshoz való hozzáférésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata. A 2022. és 2023. évi jogállamisági jelentés konkrét ajánlásokat fogalmazott meg több tagállam számára. Emellett a Bizottság 2023 szeptemberében jogalkotási kezdeményezésre irányuló javaslatot terjesztett elő az egyesületek határokon átnyúló tevékenységeiről 126 , amelynek célja az egységes piacon belüli akadályok felszámolása annak érdekében, hogy az egyesületek boldogulhassanak az egységes piacon, és kiegészíti a jelenlegi csomagban hozott intézkedéseket.

A polgári részvétel további előmozdítása, valamint a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők politikai döntéshozatalban való részvételének lehetővé tétele, továbbá az uniós szinten hozott egyéb intézkedések kiegészítése érdekében a Bizottság ajánlást terjeszt elő a polgárok és a civil társadalmi szervezetek közpolitikai döntéshozatali folyamatokban való szerepvállalásának és hatékony részvételének előmozdításáról 127 . Az ajánlás elő kívánja mozdítani a polgárok és a civil társadalmi szervezetek közpolitikai döntéshozatalban való részvételét a demokratikus reziliencia Unión belüli kiépítésének elősegítése érdekében. Az ajánlás célja továbbá, hogy megkönnyítse a polgári szerepvállalás előmozdítását, a demokráciák védelmét és az alapvető jogok tiszteletben tartását a tagállamokban. Arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a polgárok és a civil társadalmi szervezetek hatékony és inkluzív részvételét a politikai döntéshozatali folyamatokban 128 , a társadalom különböző csoportjainak és szerveinek széles körű képviseletével, ezáltal csökkentve a kirekesztést, a marginalizálódást és a megkülönböztetést, valamint hogy támogassák a polgárok, a civil társadalmi szervezetek és a közigazgatási szervek kapacitásépítését mind a hagyományos, mind a kialakulóban lévő nyilvános terekben. Az ajánlás emellett az Európa jövőjéről szóló konferencia tanulságaira, valamint a részvételi és deliberatív demokráciával foglalkozó kompetenciaközpont folyamatban lévő munkájára is támaszkodik, összhangban a közös alkotási és deliberatív demokrácia kialakult normáival és bevált gyakorlataival 129 . Elismerve, hogy Unió-szerte (és azon túl) biztosítani kell a civil társadalmi szervezetek közös védelmi szintjét és szerepvállalását, arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn támogató környezetet a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők számára, lehetővé téve számukra, hogy hatékonyan részt vegyenek az ilyen szakpolitikai döntéshozatali folyamatokban. Az ajánlás javaslatot tesz azon intézkedések listájára is, amelyeket a tagállamoknak meg kell hozniuk a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők védelme és támogatása érdekében a virágzó civil társadalmi tér megőrzése érdekében.

A pénzügyi támogatás alapvető fontosságú a virágzó civil társadalom számára. Az EU már most is bőséges finanszírozási lehetőségeket biztosít a civil társadalmi szervezetek számára, hogy kiépítsék kapacitásaikat, és olyan projekteket hajtsanak végre, amelyek elősegítik az uniós értékek előmozdítását. Az uniós finanszírozás egyik alapvető követelménye az uniós értékek tiszteletben tartása. Az uniós értékek tiszteletben tartása már a támogatási megállapodás részét képezi, amelyet az uniós finanszírozás minden kedvezményezettjének alá kell írnia, és a Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy egyértelműbben meghatározza az uniós értékek megsértésének a kedvezményezettekre gyakorolt következményeit. A Bizottság kísérleti projekteket is indít a költségvetési programok ellenőrzéseinek és ellenőrzési eljárásainak megerősítésére olyan releváns kiadási területeken, amelyek esetében nagyobb a visszaélés és az uniós értékek figyelmen kívül hagyásának kockázata. A tagállamoknak hatékony mechanizmusokat kell bevezetniük annak érdekében, hogy ugyanezt a megközelítést alkalmazzák az uniós alapok kezelése során. A Polgárok egyenlősége, jogok és értékek program (CERV) nagy hangsúlyt fektet a civil társadalmi szervezetek támogatására az uniós értékek és jogok védelme és előmozdítása érdekében. A Bizottság továbbra is célzott finanszírozást biztosít az EDAP prioritásaihoz, és a rendelkezésre álló uniós programokból célzott finanszírozást fog mozgósítani annak érdekében, hogy támogassa a jelenlegi csomagnak a dezinformáció elleni küzdelemre, valamint a választási integritás és a médiapluralizmus előmozdítására irányuló céljait. A különböző programok közötti navigáció megkönnyítése érdekében a Bizottság tovább fogja fejleszteni és népszerűsíteni fogja a rendelkezésre álló finanszírozással kapcsolatban bevezetett, egyszerű keresési funkciókkal ellátott eszközt, hogy a demokráciával kapcsolatos alapokra vonatkozó releváns információkhoz könnyen és gyorsan hozzá lehessen férni 130 . A Bizottság és az EKSZ továbbra is proaktívan együttműködik a polgárokkal és a civil társadalmi szervezetekkel a tagállamok fővárosaiban működő bizottsági képviseleteken és a világ különböző részein működő uniós küldöttségeken keresztül annak érdekében, hogy növelje a tudatosságot és javítsa a különböző uniós programok keretében rendelkezésre álló lehetőségekkel kapcsolatos információmegosztást. Az 5. ábra rövid áttekintést nyújt az uniós programok keretében kínált lehetőségekről, valamint az uniós strukturális alapok és a technikai támogatási eszköz keretében rendelkezésre álló egyéb lehetőségekről (például a civil társadalom finanszírozására, valamint a deliberatív polgári szerepvállaláshoz és a politikai részvételhez szükséges kapacitásépítésre és intézményi/adminisztratív infrastruktúra kiépítésére irányulóakról).

4.    KÖVETKEZTETÉS

2019 júliusában von der Leyen elnök arra szólított fel, hogy új lendületet kell adni az európai demokráciának, és nagyobb beleszólást kell biztosítani az európaiak számára, és az EU-nak jobban kell törekednie demokráciánk ápolására, védelmére és megerősítésére. Ez tükröződött az európai demokráciáról szóló 2020. decemberi cselekvési tervben, amely jelentős mértékben hozzájárult a dezinformáció és az információmanipuláció elleni küzdelemhez, valamint a tisztességes választások, illetve a médiaszabadság és -pluralizmus védelméhez.

A Bizottság megbízatásának kezdete óta az EU-nak több jelentős geopolitikai, gazdasági, éghajlati és egészségügyi válsággal kellett szembenéznie. Az, ahogyan az EU-nak sikerült reagálnia ezekre a válságokra, megmutatta, hogy támaszkodhat erős liberális demokráciájára, intézményeibe vetett bizalmára, valamint közös elveink és értékeink tiszteletben tartására. Ezek a válságok azonban a külföldi beavatkozás veszélyét és a rendkívül ingatag nemzetközi környezet kockázatait is megmutatták: egyes szereplők hatalmas forrásokat fordítottak a demokrácia és az intézményeinkbe vetett bizalom aláásására.

A demokrácia védelméről szóló csomag célja, hogy még az európai parlamenti választások előtt megerősítse ezt az intézkedést. Ez a csomag alapvető jogaink és értékeink teljes körű tiszteletben tartása mellett választ ad ezekre a kihívásokra, az Európa jövőjéről szóló konferencia tanulságaira is építve. A Bizottság várakozással tekint az Európai Parlament és a Tanács arra irányuló teljes körű elkötelezettsége elé, hogy az európai parlamenti választások előtt döntő előrelépést érjenek el a demokrácia területére vonatkozó valamennyi jogalkotási javaslattal kapcsolatban; valamint az érintett – állami és magán – nemzeti szereplők széles köre érdekében biztosítsa az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a demokrácia védelméről szóló új csomag végrehajtását.

(1)      Az EUSZ 2. cikke.

(2)      Az EUSZ 8. cikke; az EUSZ 21. cikke.

(3)      A civil társadalmi szervezetekre gyakran hivatkoznak olyan nem állami, nonprofit, pártatlan és erőszakmentes struktúrákként, amelyek keretében az emberek közös célok és eszmék megvalósítása érdekében szerveződnek. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban.

(4)    Az azonosított fő tendenciák a következők: a demokratikus intézményekbe és a képviseleti demokráciába vetett bizalom vagy az azokhoz való kötődés aláásására irányuló kísérletek, a demokratikus fékek és ellensúlyok megszüntetésére irányuló kísérletek, a választási kampányok destabilizálása, a szabad médiára és a civil társadalmi térre gyakorolt nyomás, valamint a kémszoftverek demokratikus szereplőkkel szembeni illegális használata.

(5)      COM(2023) 772 final.

(6)      2023. június 1-jén az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról ( 2022/2075(INI) ).

(7)      Lásd: A Bizottság válasza az EU valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról szóló európai parlamenti állásfoglalásra .

(8)       Az Eurobarométer 528. sz. gyorsfelmérése (2023), „Polgárság és demokrácia”.

(9)      COM(2020) 790.

(10)      COM(2022) 404.

(11)      COM(2021) 775 final. E jogi eszköz célja annak megakadályozása, hogy a harmadik országok korlátozzák a kereskedelmet és a beruházásokat, illetve erre irányuló intézkedéseket helyezzenek kilátásba azzal a céllal, hogy politikai változásokat idézzenek elő az EU-ban olyan területeken, mint például az éghajlatváltozás, az adórendszer vagy az élelmiszer-biztonság.

(12)       (EU) 2019/452 rendelet (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról .

(13)       A kiberbiztonsági stratégia | Európa digitális jövőjének megtervezése (europa.eu) .

(14)     Uniós megközelítés a gazdasági biztonság fokozására (europa.eu) .

(15)      JOIN(2016) 18 final; JOIN(2018) 16 final; a biztonsági unióra vonatkozó 2020. évi uniós stratégia. A Tanács következtetései a hibrid hadjáratokra való összehangolt uniós reagálás keretéről (2022. június).

(16)      A médiával kapcsolatos korlátozásokra vonatkozó példáért lásd az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022. március 1-jei (EU) 2022/350 rendeletet.

(17)      Az Európa jövőjéről szóló konferencia maga is merész kijelentés volt az európai intézmények deliberatív demokráciájáról: ez egy széles körű és mély, alulról szerveződő konzultáció volt a polgárokkal, beleértve a rendkívül innovatív, véletlenszerűen kiválasztott európai polgári vitacsoportokat és a konferencia plenáris ülését, amely megerősítette a polgárok aktív európai civil tér iránti vágyát, ami hozzáadott értéket teremthet képviseleti demokráciánk számára, és felerősíti azt a szerepet, amellyel a civil társadalom aktív módon vehet részt demokráciánkban. Lásd még a Bizottság nyomonkövetési közleményét: COM(2022) 404 final.

(18)      Közlemény a korrupció elleni küzdelemről, JOIN(2023) 12 final, COM(2023) 234, HR(2023) 108 és JOIN(2023) 13 kísérő javaslatokkal.

(19)      Közlemény az intézményközi etikai testületre irányuló javaslatról, COM(2023) 311 final.

(20)      Közlemény az Európai Parlament és a Tanács részére, No place for hate: Europe united against hatred (Nincs helye a gyűlöletnek: Európai összefogás a gyűlölet ellen), COM(2023) 772 final.

(21)    A 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia; a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv; a 2020–2030-as időszakra vonatkozó, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer; az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia, valamint a 2021–2030-as időszakra vonatkozó, fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia.

(22)

     Virágzó civil társadalmi tér az alapvető jogok biztosítása érdekében az Európai Unióban, COM(2022) 716 final.

(23)      Lásd a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatot .

(24)       Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv (2020–2024) .

(25)      A Eurobarométer 522. sz. , „Demokrácia” című gyorsfelmérésben (2023) az európaiak 43 %-a a demokráciát fenyegető legsúlyosabb veszélyek közé sorolta a nem demokratikus külföldi forrásból származó propagandát és/vagy hamis vagy félrevezető információkat, valamint az ország politikájába és gazdaságába való rejtett külföldi beavatkozást.

(26)      A harmadik országok által a tagállamokban és az egész EU-ban a demokratikus folyamatokba való beavatkozás céljából ténylegesen elköltött összegeket nehéz megbecsülni a természetüknél fogva rejtett tevékenységek jellege miatt. Ezen irányelv végrehajtását követően egyértelműbb áttekintést kell biztosítani a harmadik országok által az EU-ban az érdekképviseletre fordított összegekről.

(27)       Az Eurobarométer 528. sz. gyorsfelmérése (2023), „Polgárság és demokrácia”.

(28)    COM(2023) 800 final.    

(29)    OECD (2021) Lobbying in the 21st Century (Lobbitevékenység a 21. században), ami azt mutatja, hogy „a belföldi politikai döntéshozatali folyamatok és tárgyalások egyre összetettebbé válnak nemzetközi szinten, ami elmossa a lobbizás és a diplomácia közötti határvonalakat”.

(30)      Egyes tagállamok különböző típusú nemzeti szabályok bevezetését vizsgálják. Lásd: SWD(2023) 661.

(31)      A javasolt irányelv hatálya kiterjedne a harmadik országok nevében végzett valamennyi érdekképviseleti tevékenységre, függetlenül az érintett szervezettől. A nyilvántartásba való felvétel ezért nem vezethet negatív címkézéshez vagy az érintett szervezet hitelességének vagy legitimitásának megkérdőjelezéséhez, ezáltal jelentősen csökkentve a megbélyegzés kockázatát.

(32)      COM(2023) 637.

(33)      Bár a médiaszolgáltatások nyújtása nem tartozna a javasolt irányelv hatálya alá, az kiterjedne a médiaszolgáltatók által harmadik országbeli szervezetek nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre.

(34)      Ez nem érinti az uniós szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedéseket.

(35)      Létrehozva az (EU) 2018/1724 rendelet alapján.

(36)      Az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében a nemzeti hatóságok, valamint a felügyeleti hatóságok és a Bizottság közötti igazgatási együttműködést és információcserét az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül kell megvalósítani az uniós országok illetékes hatóságai között az egységes piaccal kapcsolatos szakpolitikai területeken folytatott igazgatási együttműködés céljából. E rendelet célzott felülvizsgálata szintén e csomag részét képezi.

(37)      A nyilvántartásba vett szervezetek kérhetik, hogy a szolgáltatott információk egészét vagy egy részét ne tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé, amennyiben olyan nyomós érdekek állnak fenn, amelyek indokolják a közzététel megtagadását, ideértve az alapvető jogokkal kapcsolatos megfontolásokat is, például ha az ilyen információk közzététele veszélyeztetné a szervezetet vagy annak alkalmazottait vagy partnerszervezeteit. 

(38)      Az EUB 2020. június 18-i ítélete, Bizottság kontra Magyarország (A szervezetek átláthatósága), C-78/18, EU:C:2020:476.

(39)      A Velencei Bizottság jelentése a szervezetek finanszírozásáról, CDL-AD(2019)002.

(40)    A tagállamok például nem írhatnák elő a kezdeményezés hatálya alá tartozó szervezetek számára, hogy „külföldről támogatott szervezetként” regisztrálják magukat, vagy internetes oldalukon, kiadványaikban és egyéb sajtóanyagaikban közöljék azt az információt, hogy külföldről támogatásban részesülő szervezetről van szó.

(41)      E javaslat hatályának a szervezetek nevében történő valamennyi érdekképviseletre való kiterjesztése a becslések szerint 3,5 millió szervezetet érintene.

(42)      A Bizottság 2022-ben és 2023-ban az éves jogállamisági jelentéseiben számos tagállamnak címzett ajánlásokat ezen a területen.

(43)      Intézményközi megállapodás (2021. május 20.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról.

(44)       Átláthatósági nyilvántartás (europa.eu) .

(45)      Az átláthatósági nyilvántartás általános lobbinyilvántartás, amely az uniós intézményekre irányuló érdekképviseleti tevékenységeket fedi le. Nem tesz különbséget a harmadik országok nevében történő érdekképviselet tekintetében. A nyilvántartás nem vonatkozik a tagállamok hatóságaira irányuló lobbitevékenységekre. Jogi architektúrája is eltérő: a javaslatban előirányzott kötelező nemzeti nyilvántartásokkal ellentétben az átláthatósági nyilvántartás általában önkéntes, még akkor is, ha az uniós intézmények bizonyos típusú tevékenységek esetében előírják az előzetes regisztrációt.

(46)      Ez magában foglalná az ügyvédi irodákat, a szakmai tanácsadó irodákat vagy a harmadik országok kormányai vagy hatóságai által az uniós intézmények lobbitevékenységére alkalmazott önálló lobbistákat, valamint az olyan szervezeteket, mint a külföldi ügynökségek, a befektetési alapok és a diplomáciai státusszal nem rendelkező köz-magán struktúrák. E szereplőktől elvárnák, hogy regisztráljanak és szolgáltassanak információkat tevékenységeikről, a közvetítők esetében jelentsék be ügyfeleiket a nyilvántartásban, és tüntessék fel a tevékenységek által generált éves összegeket.

(47)      Lásd a 3.1. szakaszt.

(48)      Bizottsági szolgálati munkadokumentum a külföldi K+I-beavatkozás kezeléséről, SWD(2022) 12.

(49)      Nevezetesen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD, 2009) által kidolgozott, a lobbizás átláthatóságára és integritására vonatkozó elvek, valamint az Európa Tanácsnak a nyilvános döntéshozatal keretében folytatott lobbitevékenységek jogi szabályozásáról szóló ajánlása (CM/Rec(2017)2, 2017. március 22.).

(50)      COM(2023) 667 final, Az európai adminisztratív tér fejlesztése (ComPAct) .

(51)    Technikai Támogatási Eszköz / Reformtámogatás (europa.eu) .

(52)      2022 júniusában az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott az Ecodefence és társai kontra Oroszország ügyben, amelyben a Bíróság megállapította, hogy a törvény sérti az emberi jogok európai egyezményében biztosított gyülekezési és egyesülési szabadságot. A Velencei Bizottság kapcsolódó véleményeket is kiadott: https://www.venice.coe.int/webforms/events/?id=3271 . Az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Emberi Jogi Tanács különleges eljárásai több alkalommal is hasonló aggodalmuknak adtak hangot a jogszabályokkal kapcsolatban, és felszólították Oroszországot, hogy hagyjon fel az emberijog-védők zaklatásával, bűntetőeljárás alá vonásával és bebörtönzésével, az emberi jogi szervezetek erőszakos feloszlatásával, valamint a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságának súlyos korlátozásával. Az EU és küldöttségei szintén határozottan elítélték ezt a törvényt, lásd: az EU-27 nyilatkozata a külföldi ügynökökről szóló törvény 10. évfordulójáról, 2022. július .

(53)      Lásd: Ötödik eredményjelentés a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásáról, COM(2022) 745, 2022.12.13.

(54)      Ez magában foglalja a külföldi információmanipulációt és beavatkozást is.

(55)      Részletes áttekintésért és további információkért lásd még a mellékletet.

(56)      C(2023) 8626.

(57)      Az ajánlás figyelembe vesz bizonyos csoportokat, köztük a fogyatékossággal élő személyeket, a fiatalabb szavazókat és a mobilis polgárokat, valamint a marginalizálódásra hajlamos személyeket. Emellett a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, a 2021–2030-as időszakra szóló stratégiában (COM(2021) 101, 2021. március 3.) bejelentetteknek megfelelően a Bizottság útmutatót készített a fogyatékossággal élő polgárok részvételével kapcsolatos bevált választási gyakorlatokról .

(58)      (EU) 2022/2555 irányelv (2022. december 14.) a kiberbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.

(59)      A Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról.

(60)      2019 áprilisában került sor az első uniós döntéshozatali gyakorlatra, amelynek célja annak tesztelése volt, hogy a tagállamok és az EU reagálási gyakorlatai és válságkezelési tervei mennyire voltak eredményesek, valamint hogy azonosítsa az európai választásokat esetlegesen érintő kiberbiztonsági események megelőzésének, felderítésének és enyhítésének módjait.

(61)      A deepfake-ek a mesterségesintelligencia-rendszerek által létrehozott vagy manipulált képek, audió- vagy videótartalmak, amelyek érzékelhetően hasonlítanak meglévő személyekre, helyekre vagy eseményekre, és az emberek számára hamisan hitelesnek tűnnek. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat – COM(2021) 206 – biztosítaná a mesterséges intelligencia tartalmának címkézését és eredetének közzétételét.

(62)

     Egy Eurobarométer felmérésben, amelyben a válaszadókat felkérték, hogy értékeljék a szabad és tisztességes választási kampányok legfontosabb szempontjait, a legerősebb válaszok a következőket érintették: i. a gyűlöletbeszédet, manipulációt és hazugságot elkerülő viták és kampányok; ii. annak szükségessége, hogy a jelöltek és a politikai pártok egyenlő esélyekkel rendelkezzenek a médiához való hozzáférésre, és iii. az, hogy a szavazók tudják, ki finanszírozza a jelölteket és a politikai pártokat. Lásd a „Demokrácia” című, 522. sz. Eurobarométer gyorsfelmérést (2023), illetve a „Polgárság és demokrácia” című, 528. sz. Eurobarométer gyorsfelmérést (2023).

(63)      COM(2022) 457 final.

(64)       P9_TA(2023)0244 A Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használatának kivizsgálása (ajánlás).

(65)      Lásd: A Bizottság válasza az Európai Parlament ajánlására a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használatával kapcsolatban az uniós jog alkalmazása során állítólagosan elkövetett jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálását követően .

(66)       EUR-Lex – 32022R2065 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .    

(67)      COM(2021) 731 final. Az Európai Parlament és a Tanács között 2023. november 6-án ideiglenes megállapodás jött létre. Hivatalos elfogadás a tervek szerint 2024 elején várható. Míg a teljes szabályrendszer a hatálybalépést követő 18 hónap elteltével lesz alkalmazandó, az olyan rendelkezések, mint a megkülönböztetésmentességi záradék és a fogalommeghatározások az európai választások előtt azonnal alkalmazandók lesznek.

(68)      COM(2021) 734 final.

(69)       Az e-szavazásról és más IKT-gyakorlatokról szóló gyűjtemény .

(70)      Az EU felülvizsgált bővítési módszertanában az alapvető értékek – például a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság – fenntartásával kapcsolatos reformok terén elért eredmények kulcsfontosságúak a csatlakozási folyamat általános ütemének meghatározásához.

(71)      Az EU az elmúlt tíz évben több mint 380 millió EUR értékben finanszírozott választási segítségnyújtási projekteket. Ezeket az országintézkedéseket globális demokráciaprogramok támogatják, többek között a 2021 decemberében elindított „Európa együtt” demokráciakezdeményezés (TED), amely az EU és a tagállamok fellépését koordinálja. A „Nők és fiatalok a Demokráciában” kezdeményezés világszerte támogatja a polgári és politikai részvételt, különösen olyan területeken, mint a választási megfigyelések és a demokratikus reformok.

(72)      A demokráciával foglalkozó 2021. és 2023. évi csúcstalálkozókon való uniós részvétel alkalmat kínált a demokráciával foglalkozó szövetségek megerősítésére és az EU által a demokrácia globális támogatása érdekében végzett munka bemutatására. További információért lásd a mellékletet.

(73)      Példaként említhető a nyugat-balkáni választási reformot támogató projekt, amely 2024 közepéig (1,715 millió EUR-s költségvetés) működik, és amelyet az ODIHR hajt végre.

(74)      C(2021) 6650, 2021. szeptember 16.

(75)      COM(2022) 177 final és C/2022/2428, 2022. április 27. November 30-án az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes politikai megállapodásra jutott a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelvről. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy támogassa őket a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni ajánlás végrehajtásában.

(76)      Lásd: COM(2023) 800 final.

(77)      A Bizottság (EU) 2022/1634 ajánlása (2022. szeptember 16.) a médiaágazatban a szerkesztői függetlenséget és a tulajdonviszonyok átláthatóságát szavatoló belső biztosítékokról (C/2022/6536). Lásd még az európai médiaágazat kilátásairól szóló közleményt, COM(2020) 784 final.

(78)      COM(2020) 784 final.

(79)      A finanszírozással kapcsolatos további részletekért és példákért lásd a mellékletet.

(80)    A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Globális Európa program keretében a becslések szerint 185 millió EUR-t különítenek el a független média támogatására és a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázására világszerte. A független média védelméről szóló új pénzügyikeret-partnerségi megállapodás 2023 októberében jött létre azzal a céllal, hogy fenntartható támogatást nyújtson a független újságírói tevékenység védelméért és a dezinformáció elleni küzdelemért világszerte tevékenykedő nem kormányzati szervezeteknek. A bővítéssel összefüggésben számos regionális program támogatja a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, például a 40,5 millió EUR-s költségvetéssel rendelkező nyugat-balkáni médiaprogramot. További információért lásd a mellékletet.

(81)      A Bizottság idén pályázati felhívást tett közzé egy kísérleti projektre, amely támogatja a száműzetésben élő, Ukrajnából, Belaruszból és Oroszországból érkező, a tagállamokba áttelepült és ott dolgozó független médiát és újságírókat, hogy szerkesztőségbe való beavatkozás nélkül továbbra is előállíthassanak tartalmat és terjeszthessék azt célközönségük számára.

(82)      Az EDAP mellett lásd az Európai Parlament valamennyi demokratikus folyamatba történő külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottságának munkáját; valamint a külföldi információmanipulációról és beavatkozásról szóló, 2022. július 18-i tanácsi következtetéseket; a reziliencia megerősítésére és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre irányuló kiegészítő jellegű erőfeszítéseket (2019. december 10.); továbbá a reziliencia megerősítését és a hibrid fenyegetésekkel, többek között a dezinformációval szembeni fellépést a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben (2020. december 15.).

(83)       https://www.eeas.europa.eu/countering-disinformation/tackling-disinformation-information-work-eeas-strategic-communication_en?s=2803

(84)      Azok az állítások, amelyek szerint az uniós szankciók okozzák az élelmiszerhiányt, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsával való visszaélésre tett kísérletek csak két példa, amelyek illusztrálják, hogy az ilyen tevékenység hogyan célozhatja meg a nemzetközi közösséget és a nemzetközi együttműködést.

(85)    A Bizottság jelenleg tárgyalásokat folytat a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről szóló új magatartási kódexről azzal a céllal, hogy azt 2024 elején a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti magatartási kódexként hozza létre. Ez hozzá fog járulni a megelőzés javításához és a gyűlöletbeszéd növekvő fenyegetésének előrejelzéséhez azelőtt, hogy a tartalom virálissá válna.

(86)       Az Eurobarométer 522. sz. gyorsfelmérése (2023), „Demokrácia”.

(87)      A gyorsriasztási rendszer áttekintéséért lásd: Gyorsriasztási rendszer | EKSZ (europa.eu) . A dezinformáció elleni hálózat áttekintéséért lásd: A DG COMM 2022. évi irányítási terve .

(88)      Ez magában foglalja a közösségi médiában folytatott kommunikációt és a szankciókkal, az élelmezés- és energiabiztonsággal kapcsolatos orosz dezinformáció felszámolására irányuló kampányokat, amelyek 2022-ben összesen több mint 10 millió megjelenítést értek el. A tagállamokban a Bizottság képviseletei a válaszokat a helyi körülményekhez igazították olyan kiemelt kezdeményezésekkel, mint a franciaországi „Decodeurs d’Europe” kezdeményezés. A szófiai képviselet dezinformációellenes hálózatot indított, és a bolgár tényellenőrzőkkel együttműködésben sikeres elhárítási kampányt vezetett, a vilniusi képviselet pedig független újságírókkal fogott össze, hogy inspiráló videókat készítsenek az ukrán menekültek litván társadalomba való sikeres beilleszkedéséről. Lásd még: EUvsDisinfo .

(89)       http://www.g8.utoronto.ca/summit/2022elmau/2022-05-06-rrm-data.pdf  

(90)       https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2023/01/10/eu-nato-joint-declaration-10-january-2023  

(91)       US-EU-statement-final.pdf (europa.eu) .

(92)      Az EDAP-ban foglaltak szerint ez a stratégiai iránytűben szereplő feladatokon alapult, lásd: https://www.eeas.europa.eu/eeas/strategic-compass-security-and-defence-1_en

(93)       https://www.eeas.europa.eu/eeas/1st-eeas-report-foreign-information-manipulation-and-interference-threats_en  

(94)      Az EKSZ betekintést nyújt abba is, hogy a külföldi információmanipuláció és beavatkozás hogyan irányul konkrét csoportokra, és hangsúlyozza, hogy az ilyen manipuláció káros hatást gyakorol a társadalomra:     https://www.eeas.europa.eu/eeas/fimi-targeting-lgbtiq-people_en  

(95)       Az Eurobarométer 522. sz. gyorsfelmérése (2023), „Demokrácia”.

(96)      A Bizottság fokozta a káros és jogellenes online tartalmak kezelésére irányuló erőfeszítéseit, különösen a konfliktusok és az instabilitás példátlan időszakával összefüggésben. Lásd a különösen a jogellenes tartalom terjesztéséből eredő eseményekre adott válaszok koordinálásáról szóló, 2023. október 20-i bizottsági ajánlást az (EU) 2022/2065 rendelet (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) teljes körű alkalmazásának megkezdése előtt.

(97)      A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a szolgálatoknak minden szükséges enyhítő intézkedést el kell fogadniuk, továbbá nyilvános ellenőrzésnek és független auditnak kell alávetni őket.

(98)      Ezt követte a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló, 2021. május 26-i bizottsági iránymutatás (COM(2021) 262 final): https://disinfocode.eu/ . Eddig több mint 40 aláíró van.

(99)      Ezzel összefüggésben a Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló paktum elindítását tervezi, amelynek célja, hogy az ipar önkéntesen kötelezze el magát a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megelőzése iránt, és kezdje el a benne foglalt követelmények végrehajtását a jogszabályi határidő előtt, lásd:  https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/ai-pact

(100)      A részleteket lásd a mellékletben.

(101)      COM(2020) 624 final.

(102)      Lásd még a 3.4. szakaszt, valamint a mellékletben található további részleteket és példákat.

(103)       https://edmo.eu/  

(104)       https://eufactcheckingproject.com/ , az Európai Tényellenőrző Szabványügyi Hálózat (EFCSN) részéről.

(105)      Az EDMO külön munkacsoportot hozott létre, amely előmozdítja a gyakorló szakemberek közötti együttműködést, és több mint 2 000, az ukrajnai háborúval kapcsolatos dezinformációs eset azonosításához vezetett tényellenőrzések, valamint a kialakulóban lévő és az aktuális narratívákról szóló jelentések és vizsgálatok közzététele révén.

(106)       Az EDMO 2024-es európai választásokkal foglalkozó munkacsoportja . 

(107)      A Horizont Európa „Kiállás a demokráciáért” elnevezésű pályázati felhívása (2023) 18 millió EUR-t foglal magában legfeljebb 6 projekt finanszírozására a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos kutatási hiányosságok kezelés érdekében. Összességében 2021 és 2024 között a Horizont Európa több mint 100 millió EUR-t mozgósított a külföldi beavatkozással vagy olyan szorosan kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatos kutatásokra, mint a politikai döntéshozatal indokolatlan befolyásolása, a dezinformáció és a digitális jártasság.

(108)      Egy közelmúltbeli munkadokumentum kiemeli, hogy a helyi szintű polgári szerepvállalás nemcsak a gazdasági és társadalmi fejlődéshez járulhat hozzá, hanem a demokrácia megfelelő működéséhez is azáltal, hogy növeli az emberek közintézményekbe vetett bizalmát. Lásd a REGIO munkadokumentumát, „The geography of EU discontent and the regional development trap in Europe” (Az uniós elégedetlenség földrajza és a regionális fejlődési csapda Európában). A Horizont Európa továbbra is támogatta azokat a kutatásokat, amelyek célja, hogy jobban megértsük az emberek demokráciával való elégedetlenségét és azt, hogy ez hogyan kezelhető demokratikus innovációval, többek között a polgári szerepvállalásra és a deliberatív demokráciára irányuló kezdeményezésekkel.

(109)       Az Eurobarométer 528. sz. gyorsfelmérése (2023), „Polgárság és demokrácia”.

(110)      Az ezen eszköz keretében elkülönített teljes összeg 864 millió EUR a 2021–2027-es időszakra.

(111)      A partnerség elve közelíti az uniós polgárokhoz és felismerhetővé teszi a kohéziós politikát. A partnerek bevonása elengedhetetlen a közberuházások átláthatóságának és demokratikus elszámoltathatóságának biztosításához. A Bizottság és az OECD kísérleti projektet indított annak feltárására, hogy miként lehet innovatív polgári részvételi módszereket alkalmazni a kohéziós politikában, Európa-szerte öt hatóságra összpontosítva. 2022 júliusában hat tagállamban indítottak nyomonkövetési projekteket. Az intézkedések további példáit lásd a mellékletben.

(112)      COM(2021) 777 final.

(113)      A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008. november 28.) a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről.

(114)       A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódex .

(115)      COM(2022) 404.

(116)       A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások .

(117)      További részletekért lásd a mellékletet.

(118)    A Bizottság által az uniós polgárságról szóló csomaggal együtt 2023. december 6-án előterjesztett „ Útmutató az uniós polgársághoz ” hasznos eszköz ebben az összefüggésben, és célja az uniós polgársággal kapcsolatos tudatosság fokozása.

(119)       Ossza meg velünk véleményét (europa.eu) .

(120)      Az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon keresztül általános visszajelzés adása, illetve nyilvános konzultáció vagy véleményezési felhívás keretében nézetek vagy ismeretek megosztása révén. Ezt célzott konzultációk egészíthetik ki. Az uniós jog megsértésének gyanúja esetén hivatalos panasztételre is lehetőség van a Bizottság előtt, míg az európai ombudsman kivizsgálhatja az uniós intézmények, szervek és ügynökségek hivatali visszásságaival kapcsolatban magánszemélyektől és szervezetektől érkező panaszokat.

(121)      Ilyen például rasszizmus elleni állandó civil társadalmi fórum, a fogyatékosságügyi platform és az Európai Migrációs Fórum. Az áldozatok jogaival foglalkozó, 2020-ban indult platform célja az volt, hogy előmozdítsa a párbeszédet, valamint a bevált gyakorlatok és információk cseréjét a platform résztvevői között, akiknek kétharmada a civil társadalomból kerül ki. Lásd: COM(2022) 716 final, 31. o.

(122)      Erre példa az „Európa építése helyi képviselőkkel” kezdeményezés. https://building-europe-with-local-councillors.europa.eu/index_hu  

(123)      COM(2022) 716 final.

(124)      A Bíróság 2020. június 18-i ítélete, Bizottság kontra Magyarország, C-78/18.

(125)      Lásd különösen: az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Rec(2007) 14 ajánlása a nem kormányzati szervezetek jogállásáról Európában.

(126)

      Egységes piac – Az egyesületek határokon átnyúló tevékenységeire vonatkozó jogalkotási kezdeményezésre irányuló javaslat (europa.eu), COM(2023) 516 final.

(127)      C(2023) 8627.

(128)      Általában olyan nem állami, nonprofit, pártatlan és erőszakmentes struktúrák, amelyek keretében az emberek közös célok és eszmék megvalósítása érdekében szerveződnek. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban, a bevált uniós fogalmakkal összhangban. Idetartoznak az „emberijog-védők” is.

(129)      A Bizottság emellett belső iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek elveket határoznak meg, és eszköztárat biztosítanak a részvételen alapuló és deliberatív formátumokhoz és gyakorlatokhoz. Ez magában foglalja a sikeres polgári szerepvállalás alapelveinek chartáját is. Lásd még: A részvételi és deliberatív demokráciával foglalkozó kompetenciaközpont .

(130)       Funding & tenders (Finanszírozás és pályázatok) (europa.eu) .

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.12.12.

COM(2023) 630 final

MELLÉKLET

a következőhöz

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a demokrácia védelméről

EDAP-terület	Célkitűzések és fellépések	Aktuális helyzet/Eredmények
A választások integritásának védelme és a demokratikus részvétel előmozdítása	Javaslat egy olyan jogszabályra, amely átláthatóbbá teszi a politikai kontextusban szponzorált tartalmakat („politikai reklám”)	A politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló rendeletjavaslat elfogadására 2021. november 25-én került sor. Az intézményközi tárgyalások 2023. november 6-án zárultak le, és a társjogalkotók várhatóan 2024 elejére fogadják el hivatalosan a megállapodás szerinti álláspontot. Az elfogadott kompromisszumos szöveg közös, magas szintű átláthatósági normát biztosít a politikaireklám-szolgáltatások számára valamennyi médiaformátum tekintetében, lehetővé téve a polgárok, a civil társadalom és a felelős hatóságok számára, hogy egyértelműen azonosítsák az ilyen reklámok forrását és célját, ezáltal biztosítva a jobb nyilvános ellenőrzést és elszámoltathatóságot. A javasolt intézkedések megerősítik a személyes adatok védelmét is, szigorúbb feltételeket és nagyobb átláthatóságot vezetnek be a politikai reklámok targetálása és megjelenítése tekintetében. Az ideiglenes megállapodás értelmében a személyes adatoknak az online politikai hirdetésekre való felhasználása csak akkor engedélyezhető, ha az adatokat az érintettől gyűjtötték, és ehhez kifejezett hozzájárulását adta; ehhez hozzátartozik a személyes adatok különleges kategóriáinak célzás (például vallás, etnikai származás vagy szexuális irányultság) céljából történő felhasználásának tilalma. Az új szabályok a rendszerint díjazás ellenében nyújtott politikai reklámokra, valamint a házon belül vagy politikai reklámkampány részeként készített politikai reklámokra vonatkoznak, különös tekintettel a szerkesztői felelősség alá tartozó tartalmak vagy a személyes nézetek kifejezésének védelmére, amelyek nem tartoznak a hatály alá. Emellett a politikai megállapodás előirányozza, hogy a Bizottság létrehozza az online politikai reklámok nyilvános európai adattárát. A külföldi beavatkozás kockázatának kezelése érdekében a rendelet megtiltja továbbá, hogy a nem uniós szereplők a választások előtt három hónappal reklámokat szponzoráljanak. Az európai politikai pártoknak és politikai csoportoknak az európai választási folyamatban betöltött szerepe is elismerést nyer egy erre vonatkozó megkülönböztetésmentességi záradék révén. Az új szabályok a hatálybalépést követő 18 hónap elteltével lesznek alkalmazandók, míg a megkülönböztetésmentességi záradék és a fogalommeghatározások az európai választások előtt azonnal alkalmazandók lesznek. Hasznos linkek: A politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslat   Technology and Democracy: Understanding the influence of online technologies on political behaviour and decision-making (Technológia és demokrácia: az online technológiák politikai magatartásra és döntéshozatalra gyakorolt hatásának megértése)
	A politikai pártoknak és a tagállamoknak szóló támogató intézkedések és iránymutatás elfogadása a szponzorált politikai tartalom átláthatóságáról	A Bizottság az Európai Választási Együttműködési Hálózat keretében folytatta a politikai reklámok átláthatóságával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, ideértve a politikai pártoknak és a tagállamoknak nyújtott támogatást és iránymutatást is.
	Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EK rendelet felülvizsgálata	Az európai politikai pártok és alapítványok jogállására és finanszírozására vonatkozó szabályok felülvizsgálatára irányuló javaslatot 2021. november 25-én fogadták el. A javasolt rendelet több lehetőséget fog biztosítani a politikai pártok és alapítványok számára ahhoz, hogy betöltsék szerepüket egy valóban európai politikai szféra kiépítésében és fenntartásában, ugyanakkor megvédjék fellépésüket a helytelen beavatkozástól. Ez segítené az európai politikai pártokat abban, hogy interakcióba lépjenek nemzeti tagpártjaikkal és határokon átnyúlóan; hogy növeljék az átláthatóságot, különösen a politikai reklámok és adományok tekintetében; hogy megszüntessék a túlzott adminisztratív terhet; és hogy növeljék pénzügyi életképességüket. Az intézményközi tárgyalások folyamatban vannak. Hasznos linkek: Az európai politikai pártok és alapítványok jogállása és finanszírozása
	Az európai választási együttműködési hálózat munkájára építve új közös operatív mechanizmus és további támogató intézkedések a reziliens választási folyamatok előmozdítása érdekében, és további gyakorlati intézkedések a választási infrastruktúra fenyegetésekkel – többek között kibertámadásokkal – szembeni védelme érdekében	2022 januárjában a Bizottság megkezdte a „választási rezilienciára irányuló közös mechanizmus” bevezetését, amely támogatja közös szakértői csoportok kialakítását és a tagállamok közötti szakértői csereprogramokat. E kapacitásépítési eszköz célja, hogy támogassa a választási folyamatok ellenálló képességét a különböző típusú fenyegetésekkel szemben, különösen az online kriminalisztika, a dezinformáció és a választások kiberbiztonsága területén. Eddig Románia, Litvánia és Svédország használta a mechanizmust. A mechanizmus támogatásával a Bizottság az ENISA-val és az Európai Parlamenttel együtt 2023. november 21-én döntéshozatali gyakorlatot szervezett a választási folyamatok kiberbiztonságának támogatására, a 2019. évi rendezvény tanulságaira építve. A mechanizmust arra is felhasználták, hogy támogassa a Bizottság és a tagállamok munkáját az e-szavazásról szóló gyűjtemény és a fogyatékossággal élő polgárok választási folyamatban való részvételét célzó helyes választási gyakorlatról szóló útmutató elkészítése terén. Hasznos linkek:  Európai választási együttműködési hálózat Towards cybersecure EU elections 2019 (A kiberbiztos 2019. évi uniós választások felé) Uniós kiberbiztonsági gyakorlat: szabad és tisztességes választások (europa.eu)
	A Bizottság magas szintű rendezvényt fog szervezni a választásokkal foglalkozó különböző hatóságok részvételével az e tervben felvázolt kihívásokra történő válaszadás érdekében	A választásokról szóló magas szintű rendezvényre 2023. október 23–24-én került sor Brüsszelben. Az Európai Bizottság által szervezett rendezvényen különböző nemzeti hatóságok és érdekelt felek vettek részt, és a választások demokratikus részvételére és integritására összpontosítottak. A rendezvény lehetőséget kínált a nemzeti politikai döntéshozóknak és gyakorlati szakembereknek arra, hogy vitákban és a bevált gyakorlatok cseréjében vegyenek részt a részvétel támogatása, a polgárok inkluzív módon való részvételének lehetővé tétele, valamint a választási rendszerek rezilienciáját, illetve a választások méltányosságát és átláthatóságát Unió-szerte biztosító egyéb intézkedésekben.
	Az egyenlő bánásmódra és a kiegyensúlyozott médiabeszámolókra vonatkozó együttműködés megerősítése a választások során	A médiapolitikáért felelős illetékes hatóságok és a választási ügyekben hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti együttműködés megerősítése érdekében 2022 májusában együttes ülést szerveztek az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA), a sürgősségi riasztórendszer és az Európai Választási Együttműködési Hálózat részvételével, hogy megvitassák a bánásmód egyenlőségét és a választások alatti médiabeszámolókat. 2023 márciusában ugyanezen szereplők nyomonkövetési találkozójára került sor, hogy a 2024-es európai parlamenti választások előkészítésével összefüggésben megvitassák különösen a dezinformáció kezelésének legjobb módjait, többek között a dezinformáció visszaszorítását célzó megerősített gyakorlati kódex nyomon követését. Hasznos linkek: Együttes ülés – A 2022. májusi ülés összefoglalója Együttes ülés – A 2023. márciusi ülés összefoglalója
	Az e-szavazási gyakorlatokról szóló kézikönyv elkészítése	A Bizottság közzétette az e-szavazás és más IKT-gyakorlatok gyűjteményét. Az Európa Tanács szakértelmére építve a tagállamokkal közösen, az Európai Választási Együttműködési Hálózat (ECNE) keretében készült. A gyűjtemény az ECNE e-szavazással foglalkozó informális szakértői alcsoportja tagjainak hozzászólásaiból, valamint az állampolgársággal foglalkozó akadémiák hálózata által készített, az e-szavazásról és a választási folyamatokban alkalmazott IKT-gyakorlatokról szóló rövid tanulmányból áll. Hasznos linkek: Demokrácia és választói jogok – A Bizottság tevékenységei Az e-szavazásról és más IKT-gyakorlatokról szóló gyűjtemény Study on E-Voting practices in the EU (Tanulmány az e-szavazási gyakorlatokról az EU-ban)
	Az uniós hálózatok, a partnerországok és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés elősegítése a kapacitásépítés és a választási fenyegetésekkel szembeni fellépés legjobb gyakorlatainak cseréje érdekében, valamint a magas szintű nemzetközi szabványok előmozdítása az új technológiák használata terén	A Bizottság és az EKSZ fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megkönnyítse az EU, a nemzetközi szervezetek és a partnerországok közötti együttműködést a választási fenyegetések elleni küzdelem és a demokratikus folyamatok védelme terén a kapacitásépítés és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében. A demokráciára irányuló globális „Európa együtt” kezdeményezést (TED) 2021 decemberében indították el. Ez az EU és 14 tagállam közötti innovatív koordinációs mechanizmus hozzájárul a szakpolitikai koherenciához ezen a területen. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló cselekvési tervben meghatározott prioritásokkal összhangban közös célkitűzéseket határoz meg három kulcsfontosságú területen: „elszámoltathatóság és jogállamiság”; „politikai és polgári részvétel”; „média és digitalizáció”. Magában foglalja a civil társadalom és a szakosodott nemzetközi szereplők előtt nyitva álló Demokrácia Hálózatot is, amelyet 2023 júniusában indítottak el. E célból számos fejlesztési együttműködési programot dolgoztak ki és indítottak el a demokráciatámogatás területén. Példaként említhető a 42 millió EUR-s WYDE („Nők és fiatalok a demokráciában” kezdeményezés) program. Az első komponens, a WYDE|Civic engagement (polgári szerepvállalás), amelyet az „Európai partnerség a demokráciáért” (EPD) hajtott végre, 2022-ben kezdődött. Emellett segíti az uniós küldöttséget az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó országstratégiájuk végrehajtásában azáltal, hogy finanszírozást nyújt a demokratikus reformok érdekképviseletében, elszámoltathatósági tevékenységeiben és belföldi választási megfigyelésében részt vevő, alulról szerveződő ifjúsági szervezetek számára. A WYDE|inter pares segíti a parlamentközi együttműködés fokozását, különös tekintettel a fiatalok és a nők politikai életbe való bevonására. 2023. március 28-án a csúcstalálkozó kísérő rendezvényén Dánia és az Európai Bizottság elindította a Digitális Demokrácia Kezdeményezést (DDI), amely egy olyan többadományozós program, amelynek célja a helyi civil társadalom megerősítése az inkluzív demokrácia védelme és előmozdítása érdekében a digitális korban, különös tekintettel a digitális technológiákhoz való egyenlő hozzáférésre, a fiatalok befogadására, az éghajlati igazságosságra és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok kezelésére (uniós hozzájárulás: 11 millió EUR). Az EU támogatja továbbá az UNESCO mesterséges intelligencia etikájáról szóló ajánlásainak, valamint a digitális platformok irányítására vonatkozó UNESCO-iránymutatásoknak a végrehajtását. E két fellépés célja az emberi jogok védelme a mesterséges intelligencia fejlesztésével és a digitális platformok szabályozási folyamatainak fejlesztésével összefüggésben világszerte. Az EU bővítésével összefüggésben a Bizottság 2017 óta finanszírozza az ODIHR azon támogató intézkedéseit, amelyek célja a választási ajánlások nyomon követése és a nyugat-balkáni választási reform támogatása. A jelenlegi szakasz (1,7 millió EUR-s költségvetés) 2024 közepéig tart. Kétoldalú szinten számos további kezdeményezést finanszíroznak a civil társadalom választási folyamatokban és demokratikus vitákban való részvételének támogatására. Az EU részvétele a demokráciáról szóló első (2021-es) és második (2023-as) csúcstalálkozón lehetőséget adott a demokráciával foglalkozó szövetségek megerősítésére és az EU által a globális demokráciatámogatás terén végzett munka bemutatására. Az EU részt vett a második csúcstalálkozót megelőző „cselekvési évben” azáltal, hogy részt vett a több érdekelt felet tömörítő koalíciókban, az úgynevezett „demokráciai kohorszokban”, különös tekintettel az „ifjúsági politikai és polgári szerepvállalásra”, valamint a „Deliberatív demokráciára”. Hasznos linkek: Team Europe Democracy (TED) | Team Europe Initiative and Joint Programming tracker (Európa együtt kezdeményezés és közös programozási nyomkövető) (europa.eu) Promoting inclusive democracy in the digital age: EU and Denmark launch the Digital Democracy Initiative (A befogadó demokrácia előmozdítása a digitális korban: Az EU és Dánia elindítja a digitális demokráciára irányuló kezdeményezést) (europa.eu) Csúcstalálkozó a demokráciáért: az EU mérföldkőnek számító programokat indít a fiatalok mint a demokrácia kulcsszereplői helyzetének megerősítése érdekében (europa.eu) Összefoglaló a demokráciáért: 2023. márciusi csúcstalálkozó A választási reformok támogatása a Nyugat-Balkánon | EBESZ Az ifjúsági demokrácia kohorsza
	A harmadik országokban működő uniós választási megfigyelő missziók kapacitásának megszilárdítása, hogy képesek legyenek az online választási kampányok megfigyelésére és értékelésére, valamint ajánlásaik nyomon követése	Az EU 2021-ben és 2022-ben 35 választási megfigyelő missziót (EOM), szakértői missziót (EEM) és nyomonkövetési missziót (EFM) küldött ki. A közösségi média megfigyelésére szolgáló megbízható módszertant és kísérő eszközöket minden uniós választási megfigyelő misszió következetesen alkalmazza, amelynek ajánlásait kiterjesztették erre a területre is. A közösségi médiával kapcsolatos megfigyelések alapértelmezés szerint beépülnek az egyes választási megfigyelő missziók fő szakértői csoportjába. A nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozatot (DoP) jóváhagyó szervezetekkel folytatott munka részeként az Európai Külügyi Szolgálat vezeti az adatvédelem választási integritásra gyakorolt hatásával foglalkozó munkacsoportot. A cél annak felvázolása, hogy melyek azok a vezérelvek és bevált gyakorlatok, amelyeket követni kell annak biztosítása érdekében, hogy az adatok védelemben részesüljenek a választási folyamat során, ezáltal erősítve a választások integritását, valamint védve a szavazók magánélethez és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jogát. Ezt megelőzően közös (nem kötelező erejű) iránymutatásokat fogadtak el az online kampány megfigyelésére és a választási információs és kommunikációs technológiák alapelveire vonatkozóan az EKSZ és az Európai Parlament által közösen szervezett 2022. decemberi plenáris ülésen, amelyet jelenleg alkalmaznak. Hasznos linkek:  Uniós választási megfigyelő missziók Nyilatkozat a nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről   Iránymutatás a közösségi oldalakon végzett választási kampányok megfigyeléséhez
	Az uniós strukturális alapok felhasználásának ösztönzése a civil társadalom finanszírozására, valamint a deliberatív polgári szerepvállalást és politikai részvételt szolgáló kapacitásépítésre és intézményi/adminisztratív infrastruktúra kiépítésére	A Bizottság egy sor rendezvényt és projektet koordinált annak érdekében, hogy figyelemfelhívással és kapacitásépítéssel segítse elő a polgári szerepvállalásta kohéziós politika tervezésében és végrehajtásában, valamint a szélesebb körű és stratégiai uniós szakpolitikákkal összefüggésben. A partnerség elve az EU kohéziós politikájának központi eleme. Fontos szerepet játszik az uniós politikai döntéshozatal legitimitásának, valamint az EU és a nemzeti hatóságok általi beruházások demokratikus elszámoltathatóságának megerősítésében, hogy az érdekelt felek – és rajtuk keresztül a polgárok is – hallathassák hangjukat az őket közvetlenül érintő döntésekben. A partnerségi magatartási kódex biztosítja, hogy a regionális, helyi és városi hatóságokat, valamint a civil társadalmat, a környezetvédelmi és szociális partnereket és a nem kormányzati szervezeteket bevonják a helyi beruházási projektek tervezésébe és végrehajtásába. 2022-ben a Bizottság elindította a Partnerségi Gyakorlatok Európai Közösségét (ECoPP), amely a civil társadalom, a hatóságok, valamint a regionális és helyi szintű érdekelt felek 159 képviselőjét tömöríti, hogy előmozdítsa a partnerséget az uniós alapok végrehajtása során. A hálózat konkrét iránymutatásokat dolgozott ki a partnerség szakpolitikai keretére vonatkozóan, valamint eszközöket biztosított a partnerség Unió-szerte történő megerősítéséhez. Emellett a kohéziós politika 26,9 milliárd EUR-t kíván befektetni a polgárokhoz közelebb álló Európára irányuló szakpolitikai célkitűzés keretében, lehetővé téve a helyi önkormányzatok számára, hogy Európa-szerte integrált, helyi alapú beruházásokat hajtsanak végre, a helyi lakosság és más érdekelt felek szoros bevonásával. 2020 júliusában a Bizottság és az OECD megkezdte az együttműködést annak érdekében, hogy technikai támogatást nyújtson azoknak a hatóságoknak és civil társadalmi szervezeteknek, amelyek deliberatív folyamatokat kívánnak végrehajtani (pl. polgári zsűri, szavazás, költségvetés-tervezés) az ERFA, a MÁTA és a Kohéziós Alap által finanszírozott beruházások tervezésével, végrehajtásával és nyomon követésével összefüggésben. Az első szakaszt követően „ A polgárok bevonása a kohéziós politikába ” című zárójelentés közzétételével a 2. szakasz 2022 júliusában kezdődött. Jelenleg nyolc tanácskozási folyamat van folyamatban vagy előkészítés alatt Belgiumban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Spanyolországban. Egy másik példa egy 2022-ben indított kísérleti projekt, amelynek célja a polgárok bevonása a városi területek zöld infrastruktúrájába, 10 európai városban. E munka kiadványa online atlasz formájában érhető el, amely többek között indokolást és iránymutatást nyújt a polgárok városi szintű szerepvállalásához. A Bizottság képzési csomagot dolgoz ki a közös alkotásról és a tanácskozási gyakorlatokról, amely az irányítás valamennyi szintjén a közigazgatást célozza meg. Ez a csomag az oktatók képzését is magában foglalja. A teljes csomagot várhatóan 2024 első negyedévében teszik közzé az EU Akadémián keresztül. A Bizottság emellett tanulmányt készít a nyilvános terek szerepéről a demokratikus gyakorlatok lehetővé tétele érdekében. Ez egy tágabb elképzelés része, amely figyelembe veszi a demokrácia infrastruktúrája újradefiniálásának szükségességét. A tudományos szakpolitikai jelentést, amely a világ szakértőinek észrevételein alapul, a tervek szerint 2024 őszén teszik közzé. 2021 szeptemberében a Bizottság elindította a részvételi és deliberatív demokráciával foglalkozó kompetenciaközpontot, hogy kapacitást építsen és bevált gyakorlatokat alakítson ki a részvételen alapuló és deliberatív polgári szerepvállalási gyakorlatok terén, amelyek valamennyi kormányzati szintre irányulnak. A kompetenciaközpont a részvételi és deliberatív demokráciáról szóló legfrissebb anyagok alapján támogatja a Bizottság szolgálatait és a tagállamokat. Külső szinten a Globális Európa Eszköz (NDICI – Globális Európa) (NDICI) civil társadalmi programja (1,5 milliárd EUR) előmozdítja a civil társadalmat mint a kormányzás szereplőit, míg az Emberi Jogok és Demokrácia program (1,5 milliárd EUR) célzott intézkedéseket tartalmaz az emberi jogok és a demokrácia civil társadalmának és az emberijog-védőknek a védelmére és kapacitásépítésére. Az EU például támogatja a Protect.Defenders.eu elnevezésű programot (30 millió EUR), amely létfontosságú támogatást nyújt az emberijog-védőknek világszerte. Az EU emellett finanszírozott egy, a civil társadalmat támogató környezetre irányuló uniós rendszert (50 millió EUR), amely nyomon követi a civil társadalom számára kedvező környezetet, és korai előrejelzést nyújt a változások idején, valamint hosszú távú kapacitásépítést és rugalmas pénzügyi támogatást biztosít. Az EU fejlesztési nevelési és tudatosságnövelő programja (186 millió EUR) együttműködik az európai civil társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal annak érdekében, hogy képessé tegye az uniós polgárokat a globális kihívások és válságok kezelésére; és előmozdítsa az európai értékeket, az igazságosságot, az emberi jogokat és a demokráciát, a közös felelősséget, a méltányosságot és a fenntartható fejlődést helyi és globális szinten.  A Bizottság emellett jelentős pénzügyi támogatást nyújt a nyugat-balkáni és törökországi civil társadalomnak. Az IPA II (2014–2020) keretében az EU mintegy 333 millió EUR-t biztosított a civil társadalomnak és a médiának a régióban a Civil Társadalmi Eszközön és a Médiaprogramon keresztül. A 2021–2023-as időszakra már 218,5 millió EUR-t, a 2024–2027-es időszakra pedig szintén hasonló összegeket különítettek el. A támogatást többféle csatornán és módon nyújtják, beleértve a civil társadalmi szervezeteknek különböző témákban nyújtott támogatásokat és a kapacitásuk kiépítéséhez szükséges technikai segítségnyújtást. Többek között az Európai Demokrácia Alapítvány rugalmas újratámogatási programot hajt végre a demokráciapárti támogatás érdekében a gyorsan változó környezetben (pl. induló vállalkozások finanszírozása, alap- és áthidaló finanszírozás, kis léptékű kezdeményezések támogatása). A demokrácia és az emberi jogok uniós eszköze keretében további támogatást nyújtanak. Hasznos linkek: A polgárok bevonása a kohéziós politikába: a kísérleti projekt zárójelentése | en | OECD   A részvételi és deliberatív demokráciával foglalkozó kompetenciaközpont Csúcstalálkozó a demokráciáért: az EU mérföldkőnek számító programokat indít a fiatalok mint a demokrácia kulcsszereplői helyzetének megerősítése érdekében (europa.eu) Európai Demokrácia Alapítvány – kezdőlap (democracyendowment.eu) DEAR: Fejlesztési oktatási és tudatosságnövelő program (europa.eu)  A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze – EIDHR
	Az uniós ifjúsági stratégia, az állampolgári nevelés, a Kreatív Európa program és az egyenlőségi program keretében rendelkezésre álló uniós források és lehetőségek felhasználása a demokratikus részvételhez való hozzáférés és a demokráciába vetett bizalom erősítése érdekében	Az Európa jövőjéről szóló konferencia fontos katalizátorként szolgált a polgári részvétel új formái és a tanácskozási folyamatok tekintetében. Ez a polgári szerepvállalás új szakaszához vezetett az európai polgári vitacsoportoknak az Európai Bizottság szakpolitikai döntéshozatali folyamatába ágyazott új generációjával. Ennek támogatására készül egy új útmutató, amely meghatározza a polgárok részvételének és a tanácskozási folyamatoknak az elveit és formátumait. Ezt kiegészíti a polgárok szerepvállalásával foglalkozó új online egyablakos rendszer, amely összekapcsolja a meglévő eszközöket, nevezetesen a nyilvános konzultációs portált, az európai polgári kezdeményezést és az Európa jövőjéről szóló konferencia platformja által ihletett új interaktív teret. Emellett a finanszírozási lehetőségek széles köre áll rendelkezésre a demokratikus részvételhez, a polgári szerepvállaláshoz, a demokráciába vetett bizalomhoz és a kapcsolódó kérdések kutatásához való hozzáférés előmozdítása érdekében, különösen a Kreatív Európa program, az Erasmus+ és a Horizont Európa keretében. Ez teljes mértékben összhangban van a vonatkozó uniós szakpolitikai menetrenddel, különösen a kultúra és a média, az ifjúság, az oktatás és a kutatás területén. A kultúra területén a Bizottság 2023 júniusában jelentést tett közzé „Kultúra és demokrácia – a bizonyítékok. Hogyan erősíti a polgárok kulturális tevékenységekben való részvétele a polgári szerepvállalást, a demokráciát és a társadalmi kohéziót?” címmel. Az EU kulturális munkaterve (2023–2026) továbbra is a kulturális részvétel fokozására és a kultúra társadalomban betöltött szerepére összpontosít (ezt a négy prioritás egyikeként határozzák meg, nevezetesen „Kultúra és a demokrácia előmozdítása: az európai kulturális polgárság felé”), a demokrácia és a polgári szerepvállalás kulturális részvétel révén történő megerősítésére irányuló célzott tevékenységekkel. Ezzel összefüggésben a Bizottság konkrét példákat fog gyűjteni, amelyeket meg kell osztani a tagállamokkal és az érdekelt felekkel arra vonatkozóan, hogy miként lehet hatékony szinergiákat kiépíteni az iskolák és a kulturális szereplők között, amelyek célja a tanulók polgári szerepvállalásának, demokratikus hozzáállásának és ellenálló képességének fokozása a „Kultúra és demokrácia tanulmányozás és szakértői tanulás” elnevezésű kétéves projekt révén. A Kreatív Európa program keretében számos pályázati felhívás olyan projekteket finanszíroz, amelyek kifejezetten a demokratikus részvétel különböző aspektusaival foglalkoznak, beleértve a demokrácia jövőjével, az egyenlőtlenségek hatásával, a kultúrának a demokráciaépítésben betöltött szerepével, a befogadással és a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos projekteket. 2023-ban és 2024-ben 10 millió EUR összegű fellépést hoztak létre elsősorban a helyi, regionális vagy oknyomozó média és a demokrácia szempontjából releváns egyéb média támogatására. Folyamatos pénzügyi támogatásban részesülnek az újságírói partnerségek is, hogy támogassák a média ellenálló képességét, és ezáltal a piaci ajánlatok sokféleségét. A Bizottság támogatja továbbá az egymástól való tanulást, többek között az állampolgári ismeretek oktatásával, az uniós értékekkel és az oktatás európai dimenziójával kapcsolatos kérdésekben, az oktatásban és képzésben való egyenlőséggel és értékekkel foglalkozó munkacsoport keretében, amely a tagállamok és más részt vevő országok által kinevezett oktatási szakértőket, az érdekelt feleket tömörítő szervezeteket és a szociális partnereket tömöríti. 2023-ban a munkacsoport közzétette az állampolgári ismeretek oktatásáról szóló vitaanyagot . A Bizottság számos tevékenységet végzett kifejezetten a fiatalok részvételének támogatása érdekében, többek között az ifjúság európai éve (2022), az uniós ifjúsági párbeszéd és a fiatal európai nagykövetek programja révén. Az Erasmus+ (2021–2027) számos finanszírozási csatornán keresztül előmozdítja a részvételt és a polgári szerepvállalást Európa demokratikus életében, beleértve a kifejezetten a fiatalokat célzó intézkedéseket is, nemzetközi szinten is (például a Nyugat-Balkánon vagy a dél-mediterrán térségben működő ifjúsági szervezetek támogatása). A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében is rendelkezésre állnak vissza nem térítendő támogatások, különös tekintettel a 2022 végén közzétett, a polgárok szerepvállalására és részvételére vonatkozó pályázati felhívás, amely a 2024-es európai parlamenti választásokra és a polgárok választásokon való részvételének előmozdításához, valamint az uniós polgárság szerepvállalásának előmozdításához szükséges erőfeszítésekre összpontosít. A Horizont Európa program keretében számos pályázati felhívás olyan projekteket finanszíroz, amelyek kifejezetten a demokratikus részvétel különböző aspektusaival foglalkoznak, beleértve többek között a demokrácia jövőjével, az egyenlőtlenségek hatásával, az oktatás szerepével, valamint az online közösségi hálózatok és az új média hatásával kapcsolatos projekteket. A 2023–2024-es munkaprogram két éves pályázati felhívást irányoz elő a demokráciára és a kormányzásra vonatkozóan (a teljes keret 170 millió EUR), a 2021–2022-es program keretében 47 folyamatban lévő kutatási projekt támogatására előirányzott 125 millió EUR-n felül. A technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok kérésre támogatást kaphatnak az oktatással, az egyenlőséggel, a szociális védelemmel, a demokráciával, a jogállamisággal vagy a közigazgatás minőségével kapcsolatos számos kérdés kezeléséhez. Hasznos linkek: Közlemény: „Az Európa jövőjéről szóló konferencia – A jövőkép konkrét intézkedésekre váltása” Az uniós költségvetésből és a Next Generation EU eszköz forrásaiból finanszírozott uniós programok és alapok Culture and democracy, the evidence. How citizens’ participation in cultural activities enhances civic engagement, democracy and social cohesion: lessons from international research (A kultúra és a demokrácia, a bizonyíték. Hogyan erősíti a polgárok kulturális tevékenységekben való részvétele a polgári szerepvállalást, a demokráciát és a társadalmi kohéziót? Nemzetközi kutatások tapasztalatai) Az Erasmus+ projekt eredményeit bemutató platform Az EU által támogatott európai médiaplatformok Horizont Európa: Munkaprogramok , valamint A demokráciával és a kormányzással kapcsolatos kutatás- és innovációfinanszírozása (europa.eu) Technikai Támogatási Eszköz (TSI) (europa.eu)
	A gyűlöletbeszéd elleni küzdelem és a tisztelet előmozdítása a nyilvános vitákban az uniós bűncselekmények listájának a gyűlölet-bűncselekményekre és gyűlöletbeszédre való kiterjesztésével	2021-ben a Bizottság az inkluzívabb és védelmezőbb Európáról szóló közleményt fogadott el, amely kibővíti az uniós bűncselekmények listáját a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel, többek között a nyilvános vitához szükséges tiszteletteljes, támogató és biztonságosabb környezet előmozdítása céljából. Ez kikövezi az utat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós bűncselekmények listájának kiterjesztéséről szóló jövőbeli tanácsi határozat előtt, hogy a listán szerepeljen a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd, többek között az online gyűlöletbeszéd is. A Tanácsban még folynak a megbeszélések az uniós bűncselekmények listájának a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre való kiterjesztéséről szóló határozatról. Az IPA II keretében a Bizottság finanszírozza a „Reporting Diversity Network 2.0.” (1 millió EUR; 2020. augusztus – 2024. augusztus) programot, amely felhatalmazza a civil társadalmi szervezetek regionális hálózatát arra, hogy együttműködjön azzal a céllal, hogy befolyásolja az etnikai, vallási és nemi felfogást befolyásoló médiaüzenetek minőségét mint a Nyugat-Balkán általános megértési és toleranciaszintje szempontjából releváns sürgető tematikus területeket. A projekt eszközöket, erőforrásokat és bizonyítékokat biztosít a civil társadalom egésze számára a befogadóbb média és a toleranciát előmozdító hatékony szakpolitikai döntéshozatal előmozdítása érdekében. Az IPA II és III keretében a Bizottság támogatja az Európa Tanács munkáját a megkülönböztetés és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem terén a Nyugat-Balkánon, az EU és az Európa Tanács közötti horizontális segítségnyújtás egyik külön komponense révén (12 millió EUR). Alapos regionális és országspecifikus technikai segítségnyújtás támogatja az európai normákkal és a Bizottság országjelentésének ajánlásaival való összehangolást az alapvető jogok területén. Hasznos linkek: Közlemény – Egy befogadóbb és védelmet nyújtó Európa Reporting Diversity Network – Reporting Diversity Network
A szabad tömegtájékoztatás és a médiapluralizmus megerősítése	Ajánlás az újságírók és más médiaszakemberek védelmének, biztonságának és szerepvállalásának biztosításáról az Európai Unióban, figyelembe véve különösen a női újságírókat érintő új online fenyegetéseket	Az újságírók biztonságáról szóló, 2021 szeptemberében elfogadott 2021. évi ajánlás intézkedéseket javasolt a tagállamok számára az újságírók biztonságának javítása érdekében. Az ajánlás tartalmazza a bűncselekmények hatékony és pártatlan kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával, a független reagálási és támogatási mechanizmusokkal, a helyszínekhez és információkhoz való hozzáféréssel, a tüntetések alatti biztonsággal, a képzéssel, az online biztonsággal és a digitális önrendelkezéssel kapcsolatos gyakorlati intézkedések jegyzékét. Fokozott intézkedések javasoltak a fenyegetéseknek és támadásoknak különösen kiszolgáltatott személyek – köztük a női újságírók, a kisebbségi csoportokhoz tartozó újságírók és az egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekről tudósító újságírók – védelme érdekében. 2023 júliusában a Bizottság független külső tanulmányt indított azzal a céllal, hogy információkat gyűjtsön az ajánlás végrehajtását célzó tagállami tevékenységekről. A tanulmány országismertetőket fog készíteni, értékelni fogja az országok gyakorlatait, valamint fő mutatókat, illetve nyomonkövetési és értékelési módszertant fog kidolgozni. Ezt a módszertant a jövőbeli jelentéstételi gyakorlatok során fogják alkalmazni, és várhatóan javítani fogja az ajánlás szerinti jelentéstétel teljességét és következetességét. A tanulmány előzetes megállapításait a 2023. december 4-én Brüsszelben tartott negyedik hírmédiafórum tárgyalja. A Bizottság továbbra is finanszíroz olyan intézkedéseket, amelyek arra összpontosítanak, hogy jogi és gyakorlati segítséget nyújtsanak az újságíróknak az EU-ban és azon kívül. Az IPA III keretében a Bizottság finanszírozza a „SafeJournalists Network” programot (1,44 millió EUR, 2023. április – 2026. július), amelyet a Szerb Független Újságírók Szövetsége által vezetett konzorcium hajtott végre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon egy támogató környezet megteremtéséhez az újságírók elleni támadásokat és fenyegetéseket bejelentő regionális korai előrejelző platform támogatása, valamint a bűnüldöző hatóságokkal és az igazságügyi hatóságokkal való további együttműködés, illetve az ilyen esetek megfelelő és gyors nyomon követése révén. Az Európa Tanáccsal közös horizontális eszköz keretében a Nyugat-Balkánra vonatkozó regionális és országspecifikus allokációk egyaránt támogatják a médiaszereplők jogainak és kötelezettségeinek az európai normákkal összhangban történő alkalmazását, valamint a jogi keret javítását (4 millió EUR, 2023. január – 2026. december). Hasznos linkek:  Ajánlás az újságírók és más médiaszakemberek védelmének, biztonságának és szerepvállalásának az Európai Unióban történő biztosításáról   Kezdőlap – SafeJournalists A véleménynyilvánítás és a média szabadságának előmozdítása és védelme – Horizontális eszköz (coe.int)
	Strukturált párbeszéd az Európai Hírmédiafórum keretében a tagállamokkal, az érdekelt felekkel és a nemzetközi szervezetekkel az ajánlás előkészítése és végrehajtása érdekében	Az Európai Hírmédiafórum első ülésén (2021. március 23–25.) az ajánlás előkészítése céljából strukturált párbeszédre került sor az újságírók biztonságáról. Az érdekelt felek képviselői részt vettek a fórumon, többek között nemzetközi, nemzeti és uniós intézmények, újságírók és kiadói szövetségek, kutatók, nem kormányzati szervezetek és online platformok. Miután annak második és harmadik ülésén megvitatták a médiaátalakítást és az innovációt, 2023. december 4-én Brüsszelben sor került a fórum új kiadására, hogy megvitassák a tagállamok által az ajánlás végrehajtása érdekében végzett tevékenységekről szóló független külső tanulmány előzetes megállapításait. Hasznos linkek:  Beszámoló az újságírók biztonságáról folytatott strukturált párbeszédről   Az újságírók biztonságával foglalkozó európai hírmédiafórum
	Fenntartható finanszírozás az újságíróknak az EU-ban és máshol nyújtott jogi és gyakorlati segítségnyújtásra összpontosító projektekre, többek között újságírók biztonsági és kiberbiztonsági képzésére és diplomáciai támogatásra	A Bizottság az újságíróknak nyújtott jogi és gyakorlati segítségnyújtással kapcsolatos projekteket finanszíroz mind a tagállamokban, mind világszerte. Az intézkedések a sajtó és a média szabadságának megsértésével kapcsolatos szükséghelyzeti támogatásra és gyors reagálásra, valamint az újságírók kapacitásépítésére és szakmai fejlődésére összpontosítanak. „A média szabadságával kapcsolatos gyorsreagálás” (MFRR-II) 2023 októberéig tartó második kiadása 669 riasztást dokumentált, 1 121 megtámadott személlyel vagy szervezettel. Pénzügyi támogatást nyújtott 11 országban 22, jogi fenyegetéssel szembesülő médiaorgánumokat és újságírókat érintő jogi ügynek. Ami a gyakorlati támogatást nyújtó szükséghelyzeti alapot illeti, a projekthez 457 gyakorlati támogatás iránti kérelem érkezett, és ezek közül 44 esetben nyújtott vissza nem térítendő támogatást, támogatásonként átlagosan 1 600 EUR értékben. Ami a tömegtájékoztatás szabadságával és az újságírók biztonságával kapcsolatos érdekérvényesítést és figyelemfelhívást illeti, az MFRR 27 országban 94 nyilatkozatot és nyílt levelet tett közzé a sajtó- és médiaszabadsággal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről. A tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatos negyedik gyorsreagálás 2023 novemberében kezdődött és 2025. október végéig tart. A 2023 júliusában elindított Free Media Hub EAST projekt támogatni fogja az EU-ban működő, független orosz és belarusz médiát. Több mint 2,2 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást ítél oda, segítséget és pszichológiai támogatást nyújt, beruház a technológiai megoldásokba, és megerősíti az együttműködést a helyi központok között, ahol ezek a száműzött médiumok találhatók az EU-ban (főként Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország). A „Határokon átnyúló oknyomozó újságírási alap” (IJ4EU) Unió-szerte közel 300 újságíró számára tette lehetővé, hogy a közérdeket szolgáló, transznacionális témákban nyomozási együttműködést folytassanak. Az IJ4EU alap 1 110 868,65 EUR-t különített el 43 projektre. Az IJ4EU Hatásdíj három újságírói csapatának további 15 000 EUR-t ítélt oda. Emellett szakmai képzésben és mentorálásban részesítette a szabadúszókat, gyakorlati, jogi és szerkesztői segítséget nyújtott valamennyi kedvezményezettnek, valamint érdekérvényesítési támogatást biztosított a sajtószabadság megsértése esetén. 2023 júliusa és 2025 júniusa között folytatódik az oknyomozó újságírás támogatása a „kollaboratív oknyomozó újságírási kezdeményezés” keretében. Az EU-n kívül a küldöttségek az újságírók biztonságáról szóló kézikönyvvel összhangban folytatják az intézkedések végrehajtását. Képzési és tudásanyagot dolgoztak ki az uniós küldöttségek számára az újságírókkal szembeni visszaélések kezelésére. Az EU támogatja továbbá a civil társadalom és a médiaszervezetek által a jogi segítségnyújtás, a kapacitásépítés, a pénzügyi támogatás, valamint a biztonsági és kiberbiztonsági képzés biztosítása érdekében végrehajtott tevékenységi támogatásokat. Az EU folytatja pénzügyi és technikai segítségnyújtását, és együttműködik a médiaágazatbeli partnerekkel és más megbízható szereplőkkel, például az Európai Demokrácia Alapítvánnyal. A legtöbb uniós küldöttség a 2021–2024-es időszakra szóló emberi jogi országstratégiáiban kulcsfontosságú prioritásként határozta meg a véleménynyilvánítás szabadságát/a tömegtájékoztatás szabadságát és az újságírók biztonságát. Példaként említhető az NDICI – Emberi jogok és demokrácia program, amely többek között támogatja az újságírók, bloggerek és médiamunkások szakmai készségeinek, képességeinek és kapacitásainak fejlesztésére irányuló projekteket. Támogatja továbbá a média által kidolgozott önszabályozási és szabványosítási kezdeményezéseket. E program keretében az EU a 2022–2023-as időszakra (az uniós küldöttségek által kezelt) országspecifikus finanszírozást különített el, amely lehetővé teszi az e célkitűzéseket támogató helyi intézkedéseket. Az NDICI program a média támogatására és az új technológiák kiaknázására irányuló globális fellépést is tartalmaz, amelynek célja a demokrácia előmozdítása és védelme, a demokráciát és a választási folyamatokat fenyegető veszélyek elleni küzdelem, a média függetlenségének megőrzése és az új technológiák jelentette kihívások leküzdése. Az IPA eszköz (Civil társadalmi eszköz és médiaprogram) keretében a Bizottság több mint 42 millió EUR összértékű (2023. október), átfogó és szakosodott regionális programmal támogatta a független médiát és a médiapluralizmust a Nyugat-Balkánon és Törökországban. A programok a tömegtájékoztatás szabadságának különböző rendszerszintű aspektusaira irányulnak, de főként a média számára kedvező környezet (többek között az újságírók biztonsága, a dezinformáció elleni küzdelem stb.), a finanszírozáshoz való hozzáférés és a gazdasági fenntarthatóság, a média szakmai normái és a minőségi tartalom tágabb szempontjaira. Példaként említhetők a következők: ·„A tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének támogatása a Nyugat-Balkánon” (10 millió EUR, 2023. március – 2025. augusztus) célja a független médiaorgánumok gazdasági fenntarthatóságának javítása és a minőségi jelentéstételi kapacitásuk javítása, valamint a médiaorgánumok és más médiapiaci szereplők közötti regionális cserék és hálózatépítés megkönnyítése. ·Három közvetlen tevékenységi támogatás az Európai Demokrácia Alapítvány számára a médiaorgánumok és a civil szereplők célzott támogatására (37,6 millió EUR a médiára) és éves működési támogatás (2 millió EUR évente): rugalmas újratámogatási rendszer a demokráciapárti támogatásra a gyorsan változó környezetben. Az elmúlt öt évben az EU több mint 120 millió EUR értékben finanszírozott projekteket az EU-n kívüli országokban a véleménynyilvánítás szabadságának és a független tömegtájékoztatásnak a támogatására. A fellépések közé tartoznak például a következők: ·Az újságíróknak és a médiának nyújtott egyedi támogatás Ukrajnában (30 millió EUR) ·A független újságírás támogatása a déli szomszédságban 2021-ben 15 millió EUR-t tett ki. A támogatásokat az Európai Demokrácia Alapítványon keresztül hajtották végre ·2022 februárjában jelentős program lépett hatályba az orosz független média támogatására, amely szükséghelyzeti támogatást, valamint hosszabb távú kapacitásépítést és egyéb támogatási intézkedéseket biztosít ·Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó tematikus keretpartnerségek keretében a független média védelmére irányuló tevékenységek végrehajtása céljából az érintett szervezetek kiválasztására irányuló eljárások megkezdése ·A ProtectDefenders intenzívebbé teszi a válság sújtotta országok újságíróinak védelmére irányuló munkáját 2021-ben a mechanizmus világszerte mintegy 550 újságírót támogatott. ·Afganisztánban az UNESCO-val és az Internews-szal két, az országon belüli médiaprogramról és a külföldről történő munkavégzésről állapodtak meg ·„MEDIA Support” és „Assises de Journalism” A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Globális Európa program keretében a becslések szerint 185 millió EUR-t különítenek el a független média támogatására és a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázására világszerte. A független média védelméről szóló új pénzügyikeret-partnerségi megállapodás nagyobb stratégiai együttműködést tesz lehetővé olyan kiválasztott nem kormányzati szervezetekkel, amelyek világszerte a tömegtájékoztatás szabadságának védelmén dolgoznak. A megállapodást négy évre (2023–2027) írják alá három vezető konzorciummal. Legfeljebb 20 millió EUR áll majd rendelkezésre. A cél a veszélyeztetett újságírók és médiaorgánumok rezilienciájának megerősítése; a gyűlöletbeszéd, a szélsőségesség és a dezinformáció elleni küzdelem; a nehéz körülmények között dolgozó fiatal újságírók számára hozzáférés biztosítása a szakmai fejlődéshez és a tanulási lehetőségekhez; médiafejlesztési szervezetek és civil társadalmi szervezetek határokon átnyúló hálózatainak kialakítása és megerősítése. Hasznos linkek: A média szabadságával kapcsolatos gyorsreagálás IJ4 EU – Oknyomozó újságírás Európáért Kézikönyv az újságírók biztonságáról Nemzetközi együttműködés és fejlesztés – Pályázati felhívás Kezdőlap – SafeJournalists Európai Demokrácia Alapítvány (EED) (democracyendowment.eu) WB6 MEDIA | A nyugat-balkáni médiaszabadság és -pluralizmus támogatása
	A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel foglalkozó szakértői csoport létrehozása az újságírók jogi támogatásával és más intézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok összegyűjtése és cseréje céljából	A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel foglalkozó szakértői csoportot 2021-ben hozták létre, és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni csomag előkészítésében segítette a Bizottságot. A jogi szakemberekből és a választói szövetségekből álló csoport 8 alkalommal ülésezett. A csoport továbbra is támogatja a tagállamokat az ajánlás végrehajtásában. Hasznos linkek: Szakértői csoport a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek ellen
	Az újságírók és a civil társadalom stratégiai perekkel szembeni védelmére irányuló kezdeményezés előterjesztése	2022 áprilisában a Bizottság intézkedéscsomagot terjesztett elő a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szemben, jogalkotási biztosítékokat javasolva az újságírókkal és az emberijog-védőkkel szembeni visszaélésszerű pereskedés visszaszorítására, valamint számos nem jogalkotási intézkedést terjesztett elő a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek egyes kiváltó okainak kezelésére irányuló nemzeti szintű fellépés támogatása érdekében, például a rágalmazási szabályok tekintetében. November 30-án az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes politikai megállapodásra jutott a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelvről. Az ajánlás tekintetében a tagállamoknak 2023 végétől kezdődően évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a nemzeti szinten gyűjtött összesített adatokról, az adatvédelmi követelmények teljes körű tiszteletben tartása mellett. A Bizottság évente összefoglalót tesz közzé a kapott hozzájárulásokról. Hasznos linkek: Javaslat – Irányelv a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről
	Nemzeti médiatanácsok, a média egyéb önszabályozó testületei, a média független szabályozói és újságírói hálózatok közötti uniós együttműködés, valamint az újságírói partnerségeket és standardokat előmozdító kezdeményezések támogatása	A Bizottság támogatja a nemzeti médiatanácsok, más önszabályozó médiatestületek, független médiaszabályozó testületek és újságírói hálózatok közötti együttműködést, valamint az újságírói partnerségeket és normákat előmozdító kezdeményezéseket, különösen a különböző programok (pl. Horizont 2020 és Horizont Európa, Kreatív Európa) projektjeinek pénzügyi támogatása révén. Erre példa a „Médiatanácsok a digitális korban” elnevezésű kísérleti projekt, amely a sajtó- és médiatanácsok fontos szerepére összpontosít az újságírókba és médiaorgánumokba vetett bizalom csökkenése és az új médiával kapcsolatos dezinformáció fokozódása idején. Négy fő elem révén vizsgálja a digitális kihívásokat: tudományos munka a meglévő sajtótanácsokkal kapcsolatos adatok és elemzések biztosítása érdekében, figyelemfelhívó kampány a média önszabályozásának előmozdítása érdekében, a médiatanácsok munkájának láthatósága és cseréje a nemzetközi színtéren, valamint a meglévő szervezetek megerősítése vagy a jövőbeli szervezetek támogatása. Ezt a projektet a „Media Councils in the Digital Age 4” projekt folytatja, amely 2023 júliusától 2025 júniusáig tart. Az egyéb projektek közé tartoznak a Horizont Európa „Média a demokráciáért – demokratikus média” keretében megvalósuló projektek vagy az „Európai kiválósági csereprogram az újságírásért” (a Kreatív Európa programból finanszírozott) projekt, amelyek kölcsönös bizalmon és közös szabályokon alapuló tudásközpontot biztosítanak az újságírók számára a kapcsolatteremtéshez. Egy másik példa „A minőségi hírek és a független újságírás megerősítése a Nyugat-Balkánon és Törökországban II” elnevezésű program (2,2 millió EUR, 2023. január – 2025. december), amelynek célja a polgárok és a média bizalmon alapuló szerepvállalásának megerősítése, valamint erőforrások biztosítása és feltételek megteremtése a média és az újságírók számára ahhoz, hogy az oktatás, képzés, mentorálás és szerkesztői támogatás, technikai és pénzügyi támogatás, valamint a minőségi és oknyomozó újságírás terén elért kiemelkedő eredmények közzététele és előmozdítása révén magas színvonalú tartalmakat tudjanak előállítani. Az EU és az Európa Tanács közötti horizontális eszköz keretében a Nyugat-Balkánra vonatkozó regionális és országspecifikus allokációk célja, hogy biztosítsák az újságírók, az újságírói szövetségek, az önszabályozó testületek és más médiaszervezetek jogainak és következményeinek tiszteletben tartását, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával és az Európa Tanács normáival, többek között a médiaszabályozó hatóságokkal és az igazságügyi ágazattal való együttműködés révén (4 millió EUR, 2023. január – december 2026. január). Hasznos linkek: Médiatanácsok a digitális korban   A véleménynyilvánítás és a média szabadságának előmozdítása és védelme – Horizontális eszköz (coe.int) A liberális demokrácia jövőjével kapcsolatos Horizont Európa projektek
	A médiatulajdon-figyelő (Media Ownership Monitor) létrehozása és a média tulajdonviszonyainak átláthatóságára vonatkozó további lehetséges iránymutatás kidolgozása	A Médiatulajdon-figyelővel kapcsolatos kísérleti projekt 2021 szeptemberében kezdődött, második szakasza pedig 2023 szeptemberében zárult le. A projekt adatbázist biztosít a 27 tagállam legrelevánsabb hírmédiumainak tulajdonjogáról és irányításáról. A kereslet (piaci részesedés) és/vagy a referencia (más hírszolgáltatások általi idézése és/vagy ajánlása) szempontjából legrelevánsabb médiumokat fedi le. A minták nemzeti és regionális médiumokat egyaránt magukban foglalnak. Minden adatot nyilvánosan hozzáférhető forrásokból gyűjtöttek. 2023 szeptemberében a Bizottság elfogadta az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló rendeletjavaslatot, valamint az azt kísérő ajánlást a médiaágazatban a szerkesztői függetlenségre és a tulajdonviszonyok átláthatóságára vonatkozó belső biztosítékokról. A rendelet számos tájékoztatási követelményt határoz meg a médiaszolgáltatók számára: hivatalos név, elérhetőségek, közvetlen, közvetett és tényleges tulajdonosok neve. Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy bízzák meg a szabályozó hatóságokat egy külön online médiatulajdon-adatbázis kidolgozásával és fenntartásával, amely a különböző médiatípusokra vonatkozó lebontott adatokat tartalmaz. Az intézményközi tárgyalások folyamatban vannak. Hasznos linkek: Médiatulajdon-figyelő Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet Ajánlás a médiaágazatban a szerkesztői függetlenséget és a tulajdonviszonyok átláthatóságát szavatoló belső biztosítékokról
	Az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztását célzó intézkedések támogatása	A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályra irányuló, a Bizottság által 2022 szeptemberében elfogadott javaslat követelményeket ír elő az állami hirdetések médiaszolgáltatók közötti elosztására vonatkozóan annak érdekében, hogy azokat átlátható, objektív, arányos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, nyílt, arányos és megkülönböztetésmentes eljárások révén osszák el. A tagállamoknak nyilvánosságra kellene hozniuk az elköltött összegeket és az állami hirdetések kedvezményezettjeit. A javaslattal kapcsolatban folyamatban vannak az intézményközi tárgyalások. Hasznos linkek: Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet Ajánlás a médiaágazatban a szerkesztői függetlenséget és a tulajdonviszonyok átláthatóságát szavatoló belső biztosítékokról
	A média sokszínűségének további támogatására vonatkozó lehetőségek feltérképezése és az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások előtérbe helyezésével kapcsolatos európai megközelítés előmozdítása	2022. szeptember 16-án független tanulmányt tettek közzé a médiapluralizmusról és az online sokféleségről. A tanulmány hatékonyságuk értékelése mellett feltérképezi a közérdekű tartalmak és szolgáltatások előtérbe helyezésével és fellelhetőségével kapcsolatos jogalkotási intézkedéseket és ágazati gyakorlatokat. A tanulmány megállapította, hogy a nagyobb hangsúlyú tartalmak és szolgáltatások hatással lehetnek a médiákban való megjelenések sokszínűségére és a médiapluralizmusra. Kihívást jelent azonban annak értékelése, hogy a tartalom rangsorolására vonatkozó jelenlegi ágazati intézkedések milyen valós hatást gyakorolhatnak a médiapluralizmusra és a felhasználók számára megjelenő média sokszínűségére. Az okok az algoritmusok által vezérelt tartalomajánlások használatához és az adatokhoz való hozzáférés puszta hiányához kapcsolódnak. A tanulmány ezt követően szakpolitikai lehetőségeket és ajánlásokat javasol és vitat meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet átlátható és elszámoltatható előtérbe helyezési rendszereket kialakítani. Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjában (ERGA) 2021 folyamán sor került a bevált gyakorlatok cseréjére és az általános érdekű tartalmak előtérbe helyezésével kapcsolatos munkaértekezletre, amelynek eredményeként jelentés készült. Szeptemberben munkaértekezletet szerveztek, amelynek megállapításai beépültek a végleges eredménybe. Az ERGA munkája 2022-ben is folytatódott az algoritmusok és az ajánlási rendszerek hatékonyságára vonatkozó további iránymutatással/elemzéssel az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő előtérbe helyezésének, valamint az európai munkák előtérbe helyezésének biztosításában. Az audiovizuális médiaszolgáltatásoknak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv 7a. cikke szerinti megfelelő előtérbe helyezése egyike azon területeknek, amelyeken az új Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jövőbeli jogszabály alapján iránymutatást ad ki. A Bizottság egy teljes költségvetési sort („multimédia-tevékenységek”) is elkülönít az uniós ügyekkel kapcsolatos független hírek előállításának támogatására. A kedvezményezettek közé tartozik az Euronews, a rádióhálózatok, az adatújságírási kezdeményezések vagy a vezető európai hírügynökségeket összefogó European Newsroom. Ezt számos kísérleti média- és polgári szerepvállalási projekt egészíti ki, például az európai médiaplatformok, amelyek célja az uniós polgárok megbízható információkhoz való hozzáférésének javítása, vagy egy olyan felhívás, amely arra irányul, hogy a fiatalok Európa-szerte híreket kapjanak a releváns és fontos kérdésekről, ezáltal növelve demokratikus szerepvállalásukat. Más támogatások is rendelkezésre állnak a kis méretű online média támogatására a dezinformáció elleni küzdelmet támogató kutatási és médiaműveltségi tevékenységek végzésében, valamint a hírmédia támogatásában a „hírsivatagokkal” szemben. Hasznos linkek: Tanulmány az online médiapluralitásról és sokszínűségről Európai médiaplatformok ERGA – Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának jelentése Fellépések a multimédia területén | Európa digitális jövőjének alakítása (europa.eu)
A dezinformáció és az információmanipuláció elleni küzdelem
	Ezzel összefüggésben a Bizottság szolgálatai és az EKSZ együtt fognak működni a tagállamokkal, a civil társadalommal és az ágazattal a közös fogalommeghatározások és módszertanok finomítása érdekében a dezinformáció és a befolyásoló tevékenységek különböző kategóriáinak kezeléséért	Az EKSZ a Bizottsággal, a tagállamokkal, a nemzetközi partnerekkel és más érdekelt felekkel együttműködve előmozdította a közös értelmezésre és terminológiára irányuló munkát, 2021 júniusában pedig informális dokumentumot terjesztett elő, amely javaslatot tartalmaz a külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) fogalmi meghatározására, amely jobban jellemzi az információs környezetben jelentkező fenyegetést. A terminológiát azóta az Európai Unió több dokumentumában és azon kívül is használják, többek között szerepel a G7-ek külügyminisztereinek 2022. évi közleményében és az EU–NATO együttműködésről szóló 2023. évi együttes nyilatkozatban is. 2021 és 2022 során külön szakértői kerekasztal-sorozat keretében konzultáltak a civil társadalommal, a tudományos körökkel, az iparral és más érdekelt felekkel a közös értelmezés előmozdítása és annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kritériumainak megfelelő elemzési képességek. Folytatódni fog az arra irányuló munka – többek között célzott projektek révén –, hogy tovább pontosítsák a külföldi információmanipuláció és beavatkozás fogalommeghatározása különböző építőelemeinek megértését. A civil társadalom tudomásul vette a fogalommeghatározást is, amint azt az EU DisinfoLab 2023-as jelentése is példázza. Hasznos linkek: Az EU biztonságra és védelemre vonatkozó stratégiai iránytűje   A külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos következtetések (2022. július) EUvsDisinfo   Az EKSZ stratégiai kommunikációról szóló 2021. évi tevékenységi jelentése ; Az EKSZ stratégiai kommunikációról szóló 2022. évi tevékenységi jelentése A G7-ek gyorsreagálási mechanizmusának 2021. évi éves jelentése A G7-ek külügyminisztereinek 2022. évi nyilatkozata Együttes nyilatkozat az EU–NATO együttműködésről EU DisinfoLab – Külföldi információmanipuláció és beavatkozás: a külföldi beavatkozás európai újradefiniálása felé
	A külföldi beavatkozás és befolyásoló műveletek elleni küzdelmet szolgáló uniós eszköztár kidolgozása, beleértve az elkövetőket szankcionáló új eszközöket, valamint az EKSZ stratégiai kommunikációs tevékenységeinek és munkacsoportjainak megerősítését	Az EKSZ 2021 áprilisában közös EKSZ–EB stratégiai dokumentumot nyújtott be a külföldi információmanipuláció és beavatkozás eszköztáráról, amely a külföldi információmanipuláció és beavatkozás eszköztárának négy dimenzióját azonosította: helyzetismeret, rezilienciaépítés, zavar/szabályozás, valamint az EU külső tevékenységéhez kapcsolódó intézkedések, beleértve a KKBP-t és a diplomáciai válaszlépéseket is. Az egyes területek különböző típusú eszközöket foglalnak magukban, amelyek megakadályozhatják vagy csökkenthetik a külföldi információmanipuláció és beavatkozás hatását, visszatarthatják őket e tevékenységek folytatásától, vagy reagálhatnak azokra. 2023 márciusában a reziliencia megerősítésével és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépéssel foglalkozó horizontális munkacsoport elismerte a külföldi információmanipulációról és beavatkozásról szóló aktualizált stratégiai dokumentumot és az eszköztár meglétét. A Tanács 2022 júliusában elfogadta a külföldi információmanipulációról és beavatkozásról szóló tanácsi következtetéseket. Az EKSZ és a Bizottság szolgálatai folytatták a megbeszéléseket a tagállamokkal azokról az eszközökről, amelyek lehetővé teszik az elkövetőkre kivetett szankciók szigorítását. Folyamatban vannak az EKSZ stratégiai kommunikációs csoportjai és munkacsoportjai belső kapacitásainak és képességeinek további megerősítésére irányuló erőfeszítések, beleértve a 27 stratégiai kommunikációs tisztviselőből álló hálózatot is, amely a helyszíni stratégiai kommunikációs erőfeszítéseket irányítja. Az EU diplomáciai eszközeit is igénybe vette annak érdekében, hogy az állami szereplők kezelni tudják a külföldi információmanipulációt és beavatkozást. Az EU 2022 márciusától szankciókat vezetett be a Russia Today (RT), a Szputnyik és más értékesítési csatornák ellen az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatos információmanipulációban és beavatkozásban játszott kulcsfontosságú szerepük miatt (a teljes lista a 833/2014/EU rendelet XV. mellékletében található). Emellett a nyilvános csatornák – például az EUvsDisinfo – továbbra is felhívják a figyelmet a Kreml-párti információmanipulációra és beavatkozásra, és feltárják annak összehangolt jellegét. 2022-ben az EUvsDisinfo projekt több mint 2,7 millió embert ért el a honlapján keresztül, és további 19,3 millió embert közösségimédia-csatornáin keresztül. Hasznos linkek: Stratégiai iránytű   A külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos következtetések (2022. július)   EUvsDisinfo   Az EKSZ stratégiai kommunikációról szóló 2021. évi tevékenységi jelentése ; Az EKSZ stratégiai kommunikációról szóló 2022. évi tevékenységi jelentése U niós szankciók térképe
	Új eljárásrend életbe léptetése a dezinformáció elleni küzdelem meglévő együttműködési struktúráinak megerősítése érdekében, mind az EU-ban, mind nemzetközileg	A jelenlegi geopolitikai környezetben a külföldi információmanipuláció, beavatkozás és dezinformáció példátlan hullámaira válaszul hozott uniós fellépés megmutatta, hogy a különböző uniós intézmények közötti együttműködés jól működik. A meglévő együttműködési struktúrák rugalmasnak és a változó igényeknek megfelelőnek bizonyultak, anélkül, hogy új hivatalos megállapodásokat kellett volna bevezetniük. Az érintett hálózatokban, például a gyorsriasztási rendszerben és a dezinformáció elleni hálózatban való részvétel rendkívül hasznosnak bizonyult az elemzések, ismeretek és termékek, valamint a kommunikációs tervek és stratégiák időben történő megosztásának biztosításához. Az EKSZ az EKSZ stratégiai kommunikációján és az EKSZ által kezelt sürgősségi riasztórendszeren (RAS) keresztül dolgozik a külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) – többek között a dezinformáció – elleni fellépésen, hogy megkönnyítse az uniós tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel folytatott napi információcserét. A Bizottság szolgálatai az EU-n belüli dezinformáció különböző aspektusaival foglalkoznak (pl. a választásokkal, a kiberbiztonsággal, a média szabadságával, az online platformokkal kapcsolatban). 2018 óta a Bizottság fokozta belső koordinációját a dezinformáció elleni hálózat (NaD) révén, amely a Bizottság szolgálataiból és az uniós tagállamokban működő képviseletekből áll, az EKSZ és az Európai Parlament pedig megfigyelőként vesz részt. A hálózat révén a Bizottság egyesíti és mozgósítja a kapacitásokat, hogy összehangolt fellépés révén hatékony választ tudjon adni a dezinformációra. Közvetlenül az Ukrajna elleni inváziót követően a Bizottság fokozta együttműködését az online platformokkal az orosz médiaorgánumokkal szembeni szankciók végrehajtásának nyomon követése és a konfliktussal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseik összehangolása érdekében. A Bizottság és a tagállamok az Európai Választási Együttműködési Hálózat keretében is együttműködnek a választási folyamatokba való beavatkozás eseteinek megvitatása és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében. Az érintett hálózatok közötti együttműködés alapvető fontosságú. Ezért a gyorsriasztási rendszer 2023 decemberében együttes ülést tartott a reziliencia megerősítésével és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépéssel foglalkozó horizontális munkacsoporttal, valamint az Európai Választási Együttműködési Hálózattal. Külső tevékenysége keretében az EU olyan független regionális szervezeteket is finanszírozott, amelyek a „Civic Tech for Democracy” népszerűsítésében és a választási folyamatokkal kapcsolatos megbízható információkhoz való hozzáférés előmozdításában vesznek részt. Hasznos linkek: 2021. évi tevékenységi jelentés   2022. évi tevékenységi jelentés EKSZ Stratcom Jelentés a külföldi információmanipuláció és beavatkozás veszélyeiről 2022. évi irányítási terv, Kommunikációs Főigazgatóság
	Közös keret és módszertan kidolgozása a külföldi beavatkozással kapcsolatos szisztematikus bizonyítékok gyűjtésére, valamint strukturális párbeszéd kialakítása a civil társadalommal, a magánszektor szereplőivel és más érdekelt felekkel a fenyegetettségi helyzet rendszeres áttekintése érdekében	Az EKSZ közös elemzési keretet és módszertant javasolt a külföldi információmanipuláció és beavatkozás tevékenységére vonatkozó szisztematikus bizonyítékok összegyűjtésére. Ez a módszertan még hatékonyabb és együttműködésen alapuló információmegosztást és -elemzést fog támogatni mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten. A külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos fenyegetésekről szóló első EKSZ-jelentést 2023 februárjában tették közzé, amelynek célja, hogy a közös kerethez olyan koncepciót biztosítson, amely lehetővé teszi az összetett ismeretek időben történő, interoperábilis és széles körű kölcsönös megosztását. Ennek szellemében az EKSZ elősegíti az információmegosztás közösségi megközelítését egy információmegosztási és -elemzési központ (ISAC) formájában, amelynek célja, hogy megkönnyítse a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését és megosztását a megbízható partnerek között. Az EU és az Egyesült Államok által az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsban (TTC) tett kötelezettségvállalás magában foglalja a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó strukturált információcsere közös szabványát, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás azonosításának, elemzésének és leküzdésének alapjául szolgáló közös módszertant. Az Európai Unió és az Egyesült Államok azt tervezi, hogy világszerte támogatni fogja e szabvány érdekelt felek általi használatát. 2023 októberében az EU–USA csúcstalálkozón mindkét fél megállapodott abban, hogy közös elvek – például célzott stratégiák, belső szervezeti struktúrák, kapacitás, civil társadalom és többoldalú szerepvállalás – alapján kiterjesztik a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemre irányuló együttműködést. Ennek az együttműködésnek arra kell irányulnia, hogy támogassa a hasonlóan gondolkodó partnereket a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemben, többek között az Egyesült Államok és az EU által koordinált tevékenységek révén, a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése mellett, a partnerországokkal együtt. Folyamatos párbeszéd jött létre a civil társadalommal, a magánszektorral és más érdekelt felekkel. A szakértőkkel folytatott célzott eszmecseréket – többek között a fenyegetésértékeléssel foglalkozó szakértői kerekasztalokat – hoztak létre annak biztosítása érdekében, hogy a külső érdekelt felek adalékokkal szolgálhassanak a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos helyzetismerethez, és információk álljanak rendelkezésre a megközelítések kialakításához. Az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézete (EUISS) új uniós projektet indított (3 millió EUR) azzal a céllal, hogy olyan gyakorlati támogatási eszközöket dolgozzon ki, amelyek megkönnyítik a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos információk, meglátások és bizonyítékok különböző szereplők közötti megosztását. Hasznos linkek: Az első EKSZ-jelentés a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos fenyegetésekről Az FPI projektje a külföldi beavatkozás elleni fellépésről
	A harmadik országokban a nemzeti hatóságok, a független média és a civil társadalom kapacitásépítéséhez nyújtott támogatás növelése a dezinformáció és a külföldi befolyásoló műveletek felderítése és az azokra való reagálás érdekében	2022 októberében a globális média- és információműveltség hete alkalmából az EUvsDisinfo elindította a „LEARN” szekciót, egy külön weboldalt, amely ismerteti a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a dezinformáció és az információmanipuláció mögött meghúzódó mechanizmusokat, taktikákat, közös narratívákat és szereplőket. A nyugat-balkáni régióban az EU proaktív és tényszerű kommunikációban és az intézmények kapacitásépítésében vett részt a külföldi információmanipuláció és beavatkozás jelentette fenyegetések kezelése érdekében. 2022-ben az EU több mint 250 újságírót támogatott, akik megvitatták a hivatásos újságírás előmozdításának hatékony módjait a régióban. 2021-ben támogatást nyújtottak az EU-Nyugat-Balkán médiaműveltségi konferencia megszervezéséhez, hogy megvitassák a dezinformációt, a professzionális újságírás kihívásait, a médiaműveltség fontosságát az új médiakörnyezetben és a rezilienciára vonatkozó stratégiákban. Támogatást nyújtottak új tanulmányokhoz is, például az „Evolution of Propaganda Narratives on Ukraine” (A propagandanarratívák alakulása Ukrajnával kapcsolatban) címűhöz, valamint a „ Connecting media community in the age of disinformation ” (A médiaközösség összekapcsolása a dezinformáció korában) című kapacitásépítési kezdeményezéshez (Szarajevó, 2023. február 24.).  A Nyugat-Balkánt és Törökországot támogató civil társadalmi eszköz és médiaprogram számos olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek célja az IPA III kedvezményezettjei körében a dezinformáció elleni küzdelem. Idetartozik többek között: - „A médiába vetett bizalom kiépítése Délkelet-Európában: Az újságírás mint közjó támogatása” (3 millió EUR 2023. július – 2026. július) „A mi médiánk: Civil társadalmi fellépés a médiaműveltség és -aktivizmus kialakítása, a polarizáció elleni küzdelem és a párbeszéd előmozdítása érdekében” (1,3 millió EUR; 2023. február – 2025. január) - „A digitális jogok és szabadságok jelentése” (1,3 millió EUR; 2023. január – 2025. december) a médiának és a civil társadalomnak a digitális jogok megsértése és a dezinformáció közötti kapcsolatra vonatkozó ismereteinek és készségeinek bővítése érdekében -„SEECheck-hálózat – a dezinformáció és a félretájékoztatás elleni küzdelem tényellenőrzők hálózatán keresztül” (1,24 millió EUR; 2023. január – 2026. június) célja a szakmai hálózatok, a független média és a civil társadalmi szervezetek megerősítése A keleti partnerség keretében a 2020-ban elfogadott uniós Covid19-szolidaritási program 10 millió EUR-s komponenst tartalmazott, amely lehetővé teszi a helyi civil társadalmi szervezetek számára a legkiszolgáltatottabb csoportokra és az aránytalanul érintett csoportokra gyakorolt hatások enyhítését. Ez a komponens magában foglalja a helyi civil társadalmi szervezetek Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelemre irányuló megfigyelő és érdekképviseleti tevékenységeinek támogatását, a polgári szabadságokat korlátozó intézkedések nyomon követését, az azokról való jelentéstételt és azok hatályon kívül helyezését. A keleti partnerség civil társadalmi eszköze 2019-ben támogatta a dél-kaukázusi regionális digitális kriminalisztikai kutatólaboratórium létrehozását, amely a Kreml által befolyásolt dezinformációval foglalkozó kutatási szakemberekből álló hálózatot hozott létre. Emellett az EU 8 millió EUR összegű független médiaprogramján keresztül is támogatást nyújt, amely segíti a régió független médiaorgánumait azonnali és hosszú távú pénzügyi életképességük javításával. Összességében az EU jelenleg több mint 30 millió EUR-val támogatja a független médiakörnyezetet a keleti partnerországokban. Támogatást nyújtott továbbá a külföldi információmanipuláció és dezinformáció elleni független média és civil társadalmi szervezetek számára Ukrajnában és Moldovában. A keleti partnerség regionális EU4Independent projektje révén a régió újságíróit felkérték, hogy hívják fel a figyelmet az EU-ra, és mozdítsák elő a regionális kapcsolatokat. 2022 júniusában a keleti szomszédságból és Közép-Ázsiából származó tényellenőrzők, újságírók és civil társadalmi szervezetek 80 képviselője kapott meghívást Brüsszelbe. Az EU emellett támogatást nyújtott az orosz rezsim elől menekülni kényszerült független orosz médiának, és a Kreml információmanipulációja és dezinformációja elleni küzdelem érdekében is munkálkodott. A déli szomszédságban 2021-től a délre vonatkozó médiacsomag (15 millió EUR, 2022–2026) átfogó támogatást nyújt a független médiaágazatnak annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is független, plurális és reziliens maradjon, és képes legyen védekezni a jelenlegi fenyegetésekkel szemben és előmozdítani a kritikus polgári gondolkodást. Előmozdítja továbbá a médiatámogató szervezetek közötti együttműködést és koordinációt a dezinformáció elleni küzdelem érdekében, valamint az Európai Demokrácia Alapítvány támogatása révén együttműködik a legkiszolgáltatottabb és független médiával. A közel-keleti és észak-afrikai régióban az uniós regionális média-tisztviselő (RMO) munkája további eszközt biztosított az EU számára az arab nyelvű közönséggel való kapcsolattartáshoz. Együttműködésre került sor a civil társadalom, a tudományos világ és a média helyi szakértőivel a régióban tapasztalható sokrétű külföldi információmanipuláció és beavatkozás jelentette veszély alakulásának nyomon követése és a tudatosság növelése érdekében. 2022 februárja óta a RMO több mint 150 interjút végzett pánarab csatornákkal az Ukrajna elleni orosz invázióról a Kreml által vezetett külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni fellépés érdekében.  Az indiai-csendes-óceáni térségben megkezdődött a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés és a független média támogatása az EU közvetlen szomszédságán kívül. A Szubszaharai-Afrikával foglalkozó munkacsoportot azért hozták létre, mert Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával, valamint a külföldi információmanipulációval és beavatkozással összefüggésben sürgősen meg kell erősíteni az EU stratégiai kommunikációs képességeit. A külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként, valamint a biztonsági és védelmi stratégiai iránytű elfogadásával együtt 2022 óta kísérleti támogatásra került sor egyes – polgári és katonai – KBVP-missziók és -műveletek számára a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni reziliencia kiépítése érdekében. Emellett a TAIEX aktívan támogatja a bővítési és a szomszédos országokat a dezinformáció elleni küzdelemben. A Nyugat-Balkánon 2022-ben online TAIEX regionális munkaértekezletet szerveztek, amelyet országspecifikus rendezvények követtek Montenegró, Albánia és Koszovó számára. 2023-ban több TAIEX munkaértekezletre is sor került, nevezetesen a dezinformáció terjedésének szankcionálását célzó kihívásokról és a meglévő mechanizmusok módosításairól szóló munkaértekezletre , valamint a TAIEX tanulmányútjára a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemmel foglalkozó ellenőrző szerv létrehozására irányuló együttműködési mechanizmusok modelljeiről . A szomszédságban 2023 februárjában kétnapos, több országra kiterjedő TAIEX-munkaértekezletet szerveztek a dezinformáció elleni stratégiákról, hogy támogatást nyújtsanak Ukrajnának, Moldovának és Grúziának a dezinformáció felderítésében, elemzésében és az arra adott megfelelő válaszok kidolgozásában. Nyomon követésként 2024-re tervezik a TAIEX-munkaértekezleteket a Moldova és Ukrajna által benyújtott kérelmek alapján, a választások és a külföldi információmanipuláció témájával, valamint az afrikai partnerekkel a dezinformáció elleni küzdelem terén folytatott együttműködéssel kapcsolatban. A független média védelméről szóló új pénzügyikeret-partnerségi megállapodás célja többek között a médiaszereplők dezinformációval szembeni küzdelemre irányuló kapacitásának kiépítése. 2023–2027-ben legfeljebb 20 millió EUR áll majd rendelkezésre. Az NDICI – Globális Európa keretében olyan intézkedés van érvényben, amely a mesterséges intelligencia korában javítja a dezinformációval szembeni tudatosságot és ellenálló képességet. Ez a fellépés magában foglalja az európai szereplők, valamint néhány afrikai és latin-amerikai és karibi ország közötti kapcsolatok fejlesztését, valamint a déli együttműködés megerősítését. Hasznos linkek: Újonnan finanszírozott Horizont Európa projektek (2021-es és 2022-es pályázati felhívások keretében) a demokratikus politikával és a jogállamisággal az EU szomszédságában (kelet és délen) és az uniós tagjelölt országokban TAIEX online munkaértekezlet a dezinformáció új geopolitikai következményeiről a Nyugat-Balkánon TAIEX munkaértekezlet a dezinformáció terjedésének szankcionálását célzó meglévő mechanizmusok kihívásairól és módosításairól TAIEX munkaértekezlet a dezinformáció terjedésének szankcionálását célzó meglévő mechanizmusok kihívásairól és módosításairól
	Útmutató kiadása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséhez	A Bizottság 2021. május 26-án iránymutatást tett közzé arról, hogy miként lehetne megerősíteni a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet, miután értékelte annak működését a 2018-as létrehozása óta. Hasznos linkek: COM(2021) 262 final bizottsági iránymutatás
	A gyakorlati kódex aláíróinak és az érdekelt felek érintett csoportjainak összehívása, hogy az iránymutatásnak megfelelően megerősítsék a kódexet	2022. június 16-án 34 aláíró írta alá és mutatta be a dezinformáció visszaszorítását célzó megerősített gyakorlati kódexet, beleértve a főbb online platformokat, az online hirdetési ágazatot alkotó szereplőket, a kisebb vagy szakosodott platformokat, a kutatási és civil társadalmi szervezeteket, a tényellenőrzőket és a dezinformáció elleni küzdelmet szolgáló technikai megoldásokat nyújtó szolgáltatókat. Az új kódex célja a 2021 májusában előterjesztett bizottsági iránymutatás célkitűzéseinek elérése azáltal, hogy szélesebb körű kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket határoz meg az online félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében. Ezek közé tartozik a dezinformáció terjesztésének demonetizálása; a politikai reklám átláthatóságának biztosítása; a felhasználók szerepvállalásának növelése; a tényellenőrzőkkel való együttműködés fokozása; a kutatók adatokhoz való hozzáférésének megkönnyítése; valamint a platformok szolgáltatásai integritásának biztosítása a szolgáltatásaik során nem engedélyezett manipulatív magatartás és gyakorlatok jegyzékével szembeni biztosítékok bevezetése és előmozdítása révén. A lista olyan manipulatív magatartásformákat tartalmaz, amelyek dezinformációt terjeszthetnek, mint például nem hiteles fiókok vagy botnetek létrehozása, megtévesztő manipulált média (például „deep fake”, „cheap fake”) alkalmazása, valamint a tartalom létrehozásának vagy felerősítésének nem hiteles koordinációja, beleértve a platformok algoritmusainak megtévesztésére/manipulálására irányuló kísérleteket (például a tartalmak népszerűségével kapcsolatos félrevezetési módok). Ennek alapján az aláíró felek elkötelezettek aziránt, hogy olyan egyértelmű szabályzatokat fogadjanak el, szilárdítsanak meg és hajtsanak végre, amelyek lefedik az azonosított magatartásformák és gyakorlatok körét. Tekintettel a rosszindulatú szereplők által alkalmazott ilyen taktikák, technikák és eljárások változó jellegére, ezt a listát rendszeresen felül kell vizsgálni. A Bizottság szolgálatai és az EKSZ is fokozták együttműködésüket az online platformokkal a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a jelentős geopolitikai válságokkal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések összehangolása érdekében. A Bizottság a kódex keretében szorosan figyelemmel kíséri az RT-re, a Szputnyikra és más szankcionált orgánumokra vonatkozó uniós szankciók platformok általi végrehajtását. A kódex aláírói az állandó munkacsoport és annak válságreagálási alcsoportja keretében rendszeres találkozókat tartanak az információcsere és a konkrét válsághelyzetekkel kapcsolatos dezinformáció visszaszorítására irányuló intézkedéseik összehangolása céljából. A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) külön munkacsoportot hozott létre, amely nyomon követi az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó dezinformációs kampányok helyzetét. 2022. március 24. óta az EDMO tényellenőrző hálózata 2023 októberéig több mint 2500 tényellenőrzést végzett a háborúval kapcsolatban, valamint több kapcsolódó vizsgálatot, jelentést és célzott időszakos betekintést készített. Emellett a tagállamok a technikai támogatási eszköz keretében támogatást kérhetnek a dezinformáció kezeléséhez és a külföldi beavatkozási kampányok hatékony kezeléséhez szükséges kapacitás fejlesztéséhez. Hasznos linkek: A dezinformáció visszaszorítását célzó, 2022. évi gyakorlati kódex A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja   Az EDMO ukrajnai háborúval kapcsolatos dezinformációval foglalkozó munkacsoportja Technikai Támogatási Eszköz (TSI) (europa.eu)
	Állandó keret létrehozása a kódex nyomon követésére	A dezinformáció visszaszorítását célzó 2022. évi gyakorlati kódex a minőségi jelentéstételi elemeken és a végrehajtás hatékonyságát mérő szolgáltatási szintű mutatókon alapuló megerősített nyomonkövetési kerettel egészül ki. Az aláírók megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy átláthatósági központot, amely világos áttekintést nyújt a nyilvánosság számára a kötelezettségvállalásaik végrehajtása érdekében bevezetett politikákról, és azt rendszeresen frissítik a vonatkozó adatokkal. 2023. január végén a gyakorlati kódex aláírói benyújtották első alapjelentéseiket, amelyekben bemutatták a kötelezettségvállalások és intézkedések végrehajtása érdekében tett lépések kezdeti állását, valamint a végrehajtás első hónapjára vonatkozó minőségi és mennyiségi jelentések első csoportját. Azok az aláírók, akiket a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint online óriásplatformnak jelöltek ki, hathavonta jelentést tesznek a kódex alapján tett intézkedéseikről, míg más aláírók évente egyszer tesznek jelentést. A kódexet aláíró valamennyi jelentős online platform (Google, Meta, Microsoft és TikTok) 2023 szeptemberében benyújtotta a jelentések második csoportját, amely egy teljes hat hónapos végrehajtási időszakot fed le. A jelentéstétel első alkalommal terjed ki a strukturális mutatók kezdeti körének közzétételére is, amelyek betekintést nyújtanak a platformok szolgáltatásaival kapcsolatos dezinformációba. Valamennyi jelentés nyilvánosan elérhető a 2023 februárjában elindított Átláthatósági Központban. Az aláírók megállapodtak abban is, hogy egy állandó munkacsoporton és több alcsoporton keresztül létrehozzák a további együttműködés keretét, konkrét munkaágakkal és eredményekkel. Az aláírók továbbra is rendszeresen találkoznak annak biztosítása érdekében, hogy a kódex továbbra is megfeleljen a célnak, beleértve az ukrajnai háborúval kapcsolatos dezinformáció visszaszorítását is. Hasznos linkek: A dezinformáció visszaszorítását célzó, 2022. évi gyakorlati kódex ; https://disinfocode.eu/
	A dezinformáció elleni új innovatív projektek támogatása különböző uniós programok keretében, különösen a civil szervezetek és a felsőoktatási intézmények részéről, újságírók bevonásával	Az EU évente forrásokat különít el a külföldi információmanipuláció és beavatkozás – többek között a dezinformáció és a hibrid fenyegetések – elleni küzdelemre irányuló projektek támogatására, például a Horizont Európa vagy a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV), az Erasmus+ uniós programok, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) keretében finanszírozott projektek révén. Az Erasmus+ program keretében támogatás áll rendelkezésre a fiatalok digitális kompetenciáinak és médiaműveltségének fejlesztéséhez azzal a céllal, hogy növeljék a fiatalok dezinformációval, álhírekkel és propagandával szembeni ellenálló képességét. A 2021. évi eTwinning-tevékenységek a médiaműveltségre és a dezinformációra összpontosítottak, és 2021 októberében külön konferenciát tartottak a tanárok számára, amelynek címe „A dezinformáció feltárása és leküzdése”, valamint számos eTwinning együttműködésre került sor, például a „Lie Detectors”, a „Better Internet for Kids” és az „Anne Frank House”. 2022 márciusában a Bizottság elindította a 2.2. aktualizált digitális kompetenciakeretet (DigComp), amely közös értelmezést javasol arra vonatkozóan, hogy mit jelent a 21. században digitálisan kompetensnek lenni, különös tekintettel az online tájékoztatással, a dezinformációval, a félretájékoztatással és másokkal való kritikus kapcsolat szükségességére. A kutatási projektek finanszírozása a Horizont Európa keretében is folytatódott. A 2021–2022-es munkaprogram keretében olyan projektek kezdődtek meg, amelyek a világjárvány utáni világ összefüggésében a dezinformációval (9 millió EUR), a politikával, valamint az online közösségi hálózatok és az új média hatásával (9 millió EUR), a dezinformáció elleni küzdelemmel és a digitális világba vetett bizalom helyreállításával (8 millió EUR), továbbá a mesterséges intelligencián alapuló dezinformáció elleni küzdelmet szolgáló eszközökkel (18 millió EUR) kapcsolatos kutatásra irányulnak mind a médiaszakemberek, mind a polgárok számára. A Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramjai további 30 millió EUR-t különítettek el a külföldi információmanipulációval és beavatkozással, valamint a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokkal kapcsolatos kutatások finanszírozására annak érdekében, hogy biztosítsák a médiaszakemberek és a polgárok számára az érdemi információkhoz, a minőségi tartalmakhoz és a megbízható online interakcióhoz való plurális hozzáférést. Emellett az Európai Bizottság 2022 októberében a digitális oktatási cselekvési terv részeként iránymutatásokat tett közzé a tanárok és az oktatási személyzet számára a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdítása és a dezinformáció kezelése érdekében. Az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető iránymutatásokat az oktatási és képzési közösség, a tudományos élet, a nem kormányzati szervezetek, a műsorszolgáltatók és a magánszektor támogatásával dolgozták ki. Az EU támogatta a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjának (EDMO) létrehozását. 2020 óta az EDMO külön közösséget hozott létre, amely vezető szerepet tölt be a dezinformáció nyomon követésében, feltárásában és leküzdésében. Az EDMO egy központi digitális platformot, valamint nemzeti és regionális központokat foglal magában, amelyek hasznosítják a helyi információs környezetekkel kapcsolatos ismereteiket az európai dezinformációs kampányok felderítésére, elemzésére és leleplezésére. Mivel jelenleg 14 EDMO-központ működik, az EDMO hálózata mind a 27 uniós tagállamra és Norvégiára kiterjed az EGT-ben. Az EDMO és központjainak munkája fontos szerepet játszott az ukrajnai háborúval és az orosz propagandával összefüggésben, mivel tényellenőrzések révén több ezer, a háborúhoz kapcsolódó dezinformációs esetet azonosított, valamint jelentéseket és vizsgálatokat adott ki a kialakulóban lévő és aktuális narratívákról. Erre alapozva az EDMO külön európai választási munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy feltárja az EU-ban esetlegesen terjedő potenciálisan veszélyes dezinformációs kampányok korai jeleit, és koordinálja a médiaműveltséggel kapcsolatos célzott tevékenységeket. A munkacsoport az európai választások előkészítésének keretében az európai intézmények számára is biztosítani fogja szakértelmét. A Bizottság támogatta továbbá az európai tényellenőrzők szakmai integritására vonatkozó kódex kidolgozását, amelyet 2022. szeptember 15-én tettek közzé 1 . A tényellenőrző szervezeteknek be kell tartaniuk a kódex előírásait, amelyek a felhasznált információforrások minőségétől a pártatlanságon át a pénzügyi átláthatóságig terjednek; csak így lehetnek igazolt tagok a közös standardokat követő európai tényellenőrző szervezetek hálózatában (EFCSN), amely a független, etikusan működő és a közérdek szolgálatában elkötelezett tényellenőrző szervezeteket tömöríti. Hasznos linkek: A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja Iránymutatások tanárok és oktatók számára a dezinformáció kezeléséről és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításáról – az Európai Unió Kiadóhivatala (europa.eu) Európai Tényellenőrző Szabványügyi Hálózat (EFCSN) A Horizont Európa újonnan finanszírozott projektjei (2021-es és 2022-es pályázati felhívások keretében) a következőkre irányulnak: · A mesterséges intelligencián alapuló dezinformáció elleni küzdelem eszközei mind a médiaszakemberek, mind a polgárok számára · Mesterséges intelligencián alapuló megoldások az érdemi információhoz, minőségi tartalomhoz és megbízható online interakcióhoz való, médiaszakemberek és polgárok általi pluralista hozzáférés biztosítására A Horizont 2020 keretében az álhírek leleplezésére és az újságíróknak a dezinformáció és a félretájékoztatás elleni küzdelmet szolgáló eszközökkel való ellátására irányuló (már véglegesített) projektek közé tartoznak a következők: · FANDANGO – FAke News discovery and propagation from big Data ANalysis and artificial intelliGence Operations (Álhírek feltárása és terjesztése nagy adathalmazok elemzéséből és mesterséges intelligencia által végzett műveletekből) · WeVerify – WIDER AND ENHANCED VERIFICATION FOR YOU (Szélesebb körű és hatékonyabb ellenőrzés Önnek) · TRUTHCHECK – Fake News Recognition applying Service-based Cross-Media Analytics (Álhírek felismerése szolgáltatási alapú, médiaorgánumokon átívelő elemzés alkalmazásával) · NEWTRAL – First real-time fact-checking tool to fight against the fake news and disinformation (Az első valós idejű tényellenőrző eszköz az álhírek és dezinformáció elleni küzdelemhez) · Factmata – A SCORING SYSTEM FOR ONLINE CONTENT (Az online tartalmak pontozási rendszere) · DYNNET – Opinion Dynamics (Véleménydinamika) · GoodNews – Fake news detection in social networks using geometric deep learning (Álhírek felismerése a közösségi oldalakon geometrikus deep learning alkalmazásával) · AI4Dignity – Collaborative AI Counters Hate (Kollaboratív mesterséges intelligencia a gyűlölet ellen) A civil társadalom, a médiaipar és más szakemberek számára kapacitásépítési tevékenységeket biztosító Horizont 2020 projektek közé tartoznak a következők: · EU-HYBNET – A hibrid típusú fenyegetésekkel szembeni páneurópai hálózat megerősítése (euhybnet.eu) , a Horizont 2020 által finanszírozott hálózat ·Horizont Európa: A külföldi információmanipuláció és beavatkozás észlelése, elemzése és leküzdése (europa.eu) (ATHENA, ADAC.io, SAUFEX) és · A külföldi információmanipuláció és beavatkozás példájaként az állami hatóságok általi információelnyomás jobb megértésének fejlesztése (europa.eu) (RESONANT, ARM, DE-CONSPIRATOR)
	A – többek között civil szervezetek által indított – médiatudatosság előmozdítását és a polgároknak szóló, dezinformáció felismerését segítő kezdeményezések támogatásának és finanszírozásának növelése és diverzifikálása az EU-n belül és kívül	A Kreatív Európa program elsősorban az ÁGAZATKÖZI ág keretében támogatja a médiaműveltség előmozdítását. A Kreatív Európa program keretében megvalósuló médiaműveltségi program célja, hogy lehetővé tegye a polgárok számára a média kritikai megértését és használatát. E célból a médiaműveltséggel kapcsolatos intézkedések ösztönzik a médiaműveltséggel kapcsolatos szakpolitikákkal és gyakorlatokkal kapcsolatos tudásmegosztást és -cserét. A támogatás célja innovatív, határokon átnyúló médiatudatossági kezdeményezések és közösségek kialakítása Európa-szerte, a digitális média folyamatosan változó környezetében és figyelembe véve a különböző korcsoportok jelenlegi felhasználói magatartását. Ez párhuzamosan zajlik a hírmédia számára az ágazatot érintő strukturális és technológiai változásokhoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatással. 2022. december 19-én a Bizottság 990,500 EUR összegű pályázati felhívást tett közzé az Európai Újságírói és Médiainformációs Fesztiválra vonatkozóan, amelynek célja az újságírók, a médiaorgánumok, köztük a közszolgálati média, a civil társadalmi szervezetek és a médiaműveltséggel foglalkozó szakemberek közötti párbeszéd, együttműködés és partnerség megerősítése az EU-ban. Különös figyelmet fordítanak majd a fiatalokra, köztük az újságíró diákokra, az emberekre és a közösségi médiára. A médiaműveltséggel foglalkozó szakértői csoport Európa-szerte folytatja a médiaműveltséggel kapcsolatos kezdeményezések megvitatását, tudatosítását és terjesztését. A csoport hivatalosan évente kétszer találkozik. További finanszírozás áll rendelkezésre az Erasmus+ programon (azaz 2021-ben 387, a médiaműveltséggel és a dezinformáció kezelésével foglalkozó projektet választottak ki finanszírozásra), valamint az Európai Szolidaritási Testületen keresztül is (azaz 46, a médiaműveltséggel és a dezinformáció kezelésével foglalkozó projektet és további 39 digitális biztonsággal foglalkozó projektet finanszíroztak 2021–2022-ben). Az AKCS-országok kulturális és kreatív ágazatait támogató AKCS–EU Kultúra program (40 millió EUR) célja többek között számos olyan átfogó társadalmi kérdés előmozdítása, mint a vizuális jártasság és az oktatás kulturális alapú megközelítése. Azáltal, hogy lépcsőzetes ösztöndíjakat nyújt, hozzájárul a fiatalok kritikus gondolkodásra való neveléséhez és ösztönzéséhez, a valóság és a hamis dolgok közötti különbségtételhez, a polgárság értékeinek előmozdításához, a sztereotípiák megkérdőjelezéséhez és a megkülönböztetés egyéb formáihoz. Az EU–UNESCO szakértői eszköz szintén a plurális médiát támogatja (pl. az őslakosok hangját a mexikói médiában és rádiókban). Az EU–UNESCO szakértői eszköz új fordulója a kezdeti szakaszban van. A Civil Társadalmi Eszköz és a Médiaprogram számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a médiaműveltség növelése az IPA III kedvezményezettjei körében (példákért lásd fent, például „A délkelet-európai média iránti bizalom kiépítése” projekt). A nemrégiben indított „A mi médiánk: Civil társadalmi fellépés a médiaműveltség és -aktivizmus kialakítása, a polarizáció elleni küzdelem és a párbeszéd előmozdítása érdekében” (1,3 millió EUR; 2023. február – 2025. január) projekt a médiaszakemberek és az önszabályozók, valamint a fiatalok médiaszabadsággal kapcsolatos aktivizmusba való bevonása révén továbbra segíti a média- és információműveltség fokozását. A déli szomszédságban 2021-től a délre vonatkozó médiacsomag (15 millió EUR, 2022–2026) átfogó támogatást nyújt a független médiaágazatnak annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is független, plurális és reziliens maradjon, és képes legyen védekezni a jelenlegi fenyegetésekkel szemben és előmozdítani a kritikus polgári gondolkodást. Regionális és várospolitikáján keresztül a Bizottság arra is törekszik, hogy képzési és figyelemfelhívó tevékenységek révén előmozdítsa az újságírást és a médiaműveltséget. Ez a következőket foglalja magában: 1. az újságírást oktató felsőoktatási intézményeknek szóló nyílt online oktatási modul, amely az EU-ra és annak kohéziós politikájára összpontosít; 2. az úgynevezett „ EUinMyRegion Media Trips ” a helyi és regionális újságírók számára, amelyet mintegy 150 újságíró követ; 3. az újságíró hallgatók és fiatal újságírók számára képzést, mentorálást és gyakorlati képzést kínáló program („ Youth4Regions ”); valamint 4. egy 7 millió EUR-s külön költségvetési sor az uniós kohéziós politikára vonatkozó tájékoztatási intézkedések keretében, amely 12 hónapos tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket finanszíroz az uniós kohéziós politika által a polgárok életében képviselt hozzáadott értékről. Eddig több mint 150 szervezet kapott támogatást ahhoz, hogy kommunikációs tevékenységeik több millió embert érjenek el sajtón, televízión és rádión, rendezvényeken és online platformokon keresztül 25 tagállamban. Az NDICI gyorsreagálási pillére több mint 50 millió EUR-t mozgósított a civil társadalom és a média támogatására világszerte, többek között a Nyugat-Balkánon, a keleti és déli szomszédságban, Közép-Ázsiában és Afrikában, az információs környezet és általában véve a társadalmak dezinformációval szembeni rezilienciájának megerősítése érdekében (tényellenőrzés, a független és oknyomozó újságírás támogatása révén). Az előző többéves pénzügyi keret/a stabilitáshoz hozzájáruló eszköz keretében létrehozott sikeres kezdeményezés még folyamatban van. Az UNESCO-val létrehozott partnerség (Social Media for Peace) innovatív megoldásként a több érdekelt felet tömörítő nemzeti szereplőkre összpontosít a tartalommoderálási problémák globális, regionális és nemzeti szintű kezelésére, valamint a szabályozók, a platformok és a civil társadalmak közötti szakadék áthidalására.

(1)

     A kódexet egy olyan projekt keretében dolgozták ki, amelyben Európa-szerte több mint 30 ország tényellenőrző szervezetei vesznek részt. A kódex végleges változatát a részt vevő 45 szervezet közül 44 hagyta jóvá.