EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.24.
COM(2023) 626 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Finnország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország 2023. évi stabilitási programját
{SWD(2023) 626 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.24.
COM(2023) 626 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Finnország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország 2023. évi stabilitási programját
{SWD(2023) 626 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Finnország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország 2023. évi stabilitási programját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, így az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosít. Az európai szemeszter prioritásaival összhangban hozzájárul a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz, valamint fenntartható reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása, valamint a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. Emellett közép- és hosszú távon elősegíti az államháztartás megerősítését, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítését, továbbá hozzájárul az EU-n belüli területi kohézió javításához és a szociális jogok európai pillérének további végrehajtásához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az egy-egy tagállamnak nyújtott maximális pénzügyi hozzájárulást 2022. június 30-án aktualizálták az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
(2)A Bizottság 2022. november 22-én elfogadta a 2023-as éves fenntartható növekedési jelentést 3 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2023. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2023. március 23-án jóváhagyta a jelentésnek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójára vonatkozó prioritásait. A Bizottság 2022. november 22-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2023. évi jelentést is, amelyben Finnországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek tekintetében fennállhat egyensúlyhiány vagy annak kockázata, és amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a Finnország 2023. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó véleményt is. Emellett a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, amelyet a Tanács 2023. május 16-án elfogadott, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2023. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amelyet a Tanács 2023. március 13-án elfogadott.
(3)Bár az uniós tagállamok gazdaságai figyelemre méltó rezilienciát mutatnak, a geopolitikai környezet továbbra is negatív hatást gyakorol. Miközben az EU határozottan kiáll Ukrajna mellett, az uniós gazdasági és szociálpolitikai stratégia arra összpontosít, hogy rövid távon enyhítse az energiasokkok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat, valamint hogy középtávon további erőfeszítéseket tegyen a zöld és digitális átállás megvalósítása, a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása, a makrogazdasági stabilitás megőrzése és a reziliencia fokozása érdekében. Emellett erős hangsúlyt helyez az EU versenyképességének és termelékenységének növelésére is.
(4)A Bizottság 2023. február 1-jén közleményt 4 adott ki „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” címmel, hogy fokozza az uniós nettó zéró ipar versenyképességét és támogassa a klímasemlegességre való gyors átállást. A terv kiegészíti az európai zöld megállapodás és a REPowerEU keretében zajló erőfeszítéseket. Célja, hogy támogatóbb környezet kialakításával biztosítsa az ambiciózus uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges nettó zéró technológiák és termékek uniós gyártási kapacitásának növelését, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést, többek között a beszerzés diverzifikálása, a tagállamok geológiai erőforrásainak megfelelő kiaknázása és a nyersanyagok újrahasznosításának maximalizálása révén. A terv négy alappillére a kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet, a forráshoz jutás felgyorsítása, a készségfejlesztés, valamint az ellátási láncok rezilienciáját erősítő nyitott kereskedelem. 2023. március 16-án a Bizottság egy másik közleményt 5 is kiadott „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” címmel, amely kilenc egymást erősítő tényezőre építve a növekedést ösztönző szabályozási keret kialakítására irányul. A közlemény szakpolitikai prioritásokat határoz meg, amelyek az EU és tagállamai hosszú távú versenyképességét szolgáló szerkezeti javulás biztosítására, megfelelően célzott beruházásokra, valamint szabályozási intézkedésekre irányulnak. A lejjebb megfogalmazott ajánlások segítenek e prioritások kezelésében.
(5)2023-ban a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához igazodóan fejlődik tovább. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása változatlanul elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy jelentős részét érintik. A 2019., 2020. és 2022. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.
(6)A 2023. február 27-én elfogadott REPowerEU-rendelet 6 célja, hogy gyorsan megszűnjön az Unió függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez hozzá fog járulni az energiabiztonsághoz és az EU energiaellátásának diverzifikálásához, egyúttal segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitások bővítését és az energiahatékonyság javítását. A rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében új REPowerEU-fejezettel egészítsék ki nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összhangban e reformok és beruházások hozzá fognak járulni az uniós nettó zéró ipar versenyképességének fokozásához is, valamint a tagállamok számára 2022-ben és adott esetben 2023-ban kiadott energiapolitikai országspecifikus ajánlások kezeléséhez. A REPowerEU-rendelet a vissza nem térítendő pénzügyi támogatások egy új kategóriáját is bevezeti, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztett, energiával kapcsolatos új reformok és beruházások finanszírozására bocsátanak a tagállamok rendelkezésére.
(7)A Bizottság 2023. március 8-án közleményt 7 fogadott el, amelyben költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2024-re azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását, és ezáltal erősítse a szakpolitikai koordinációt. A Bizottság emlékeztetett rá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezése 2023 végén deaktiválásra kerül. Elvárása szerint a 2023–2024-re szóló költségvetési politikáknak biztosítaniuk kell az adósság középtávú fenntarthatóságát, valamint fenntartható módon fokozniuk kell a potenciális növekedést. A Bizottság kérésének megfelelően a tagállamoknak a 2023. évi stabilitási és konvergenciaprogramjaikban ismertetniük kell, hogy költségvetési terveik középtávon hogyan biztosítják a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-referenciaérték betartását, valamint az államadósság megalapozott és folyamatos csökkentését, illetve az adósság prudens szinten tartását. A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a háztartások és a vállalkozások energiaársokkoktól való megvédése érdekében bevezetett nemzeti költségvetési intézkedéseket, kezdve a legkevésbé célzott intézkedésekkel. Jelezte, hogy amennyiben az energiapiaci árfeszültségek újbóli megjelenése miatt szükség lenne a támogatási intézkedések meghosszabbítására, a tagállamoknak ezeket az intézkedéseket a korábbinál sokkal nagyobb mértékben a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra kell összpontosítaniuk. A Bizottság azt javasolta, hogy a költségvetési ajánlásokat az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló közleményében 8 javasoltak szerint számszerűsítsék és differenciálják, és a nettó elsődleges kiadások alapján határozzák meg. Ajánlása szerint a tagállamoknak fenn kell tartaniuk a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, és gondoskodniuk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból származó források hatékony felhasználásáról, különösen a zöld és a digitális átállással, valamint a rezilienciaépítéssel kapcsolatos célokat illetően. A Bizottság jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján és a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat.
(8)A Bizottság 2023. április 26-án jogalkotási javaslatokat terjesztett elő, amelyek az uniós gazdasági kormányzási szabályok átfogó reformjára irányulnak. A javaslatok központi célkitűzése az államadósság fenntarthatóságának megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása valamennyi tagállamban reformok és beruházások révén. A javaslatok értelmében a tagállamok nagyobb mozgástérrel rendelkeznének középtávú terveik kialakítása terén, miközben egy újonnan bevezetett szigorúbb végrehajtási rendszer biztosítaná a középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt kötelezettségvállalások tagállamok általi teljesítését. A jogalkotási munka a tervek szerint 2023-ban lezárul.
(9)Finnország 2021. május 27-én az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. október 29-én elfogadta Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló határozatát 9 . A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot hozzon arról, hogy Finnország kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.
(10)Finnország 2023. március 23-án az 1466/97/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta 2023. évi nemzeti reformprogramját és stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2023. évi nemzeti reformprogram a Finnország által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi.
(11)A Bizottság 2023. május 24-én közzétette a Finnországra vonatkozó 2023. évi országjelentést 10 . Ebben értékelte Finnország eredményeit a Tanács által 2019 és 2022 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén, és áttekintette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Finnország általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá a Finnország által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.
(12)Az Eurostat által hitelesített adatok alapján 11 Finnország államháztartási hiánya a 2021. évi 2,8 %-ról 2022-ben 0,9 %-ra csökkent, míg az államadósság a 2021 végi 72,6 %-ról 2022 végére 73,0 %-ra nőtt. A Bizottság 2023. május 24-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést 12 adott ki, amelyben megvizsgálta Finnország költségvetési helyzetét, mivel az államadósság 2022-ben meghaladta a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, és az ország nem felelt meg az adósságcsökkentési referenciaértéknek. A jelentés megállapította, hogy az adósságra vonatkozó kritérium nem teljesült. 2023. március 8-i közleményével 13 összhangban a Bizottság nem javasolta új túlzotthiány-eljárás megindítását 2023 tavaszán, ugyanakkor jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat. Finnországnak ezt figyelembe kell vennie 2023. évi költségvetésének végrehajtása és a 2024. évi költségvetésiterv-javaslat elkészítése során.
(13)Az államháztartási egyenlegre hatást gyakoroltak az energiaár-emelkedés gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése céljából bevezetett költségvetési intézkedések. 2022-ben az ilyen bevételcsökkentő intézkedések közé tartozott a levonható ingázási költségek átmeneti növelése, valamint a fűtési rendszerek felújítására vonatkozó, háztartások által igénybe vehető adókedvezmények növelése, míg az ilyen kiadásnövelő intézkedések közé tartozott a szociális ellátások indexének növelése és a gyermekek után járó kiegészítő ellátások fizetése, amelyek célja az alacsony jövedelmű háztartások vásárlóerejének javítása és az infláció okozta költségek kezelése volt. A Bizottság szerint ezen intézkedések nettó költségvetési terhe 2022-ben a GDP 0,1 %-ára tehető. Az államháztartási egyenlegre ugyancsak hatást gyakorolt a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelmének költségvetési terhe, amely 2022-ben a GDP 0,1 %-ára becsülhető. Ugyanakkor a Covid19-hez kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-arányos becsült költsége a 2021. évi 2,0 %-ról 2022-ben 0,2 %-ra csökkent.
(14)A Tanács a 2021. június 18-i ajánlásában 14 azt ajánlotta, hogy Finnország 2022-ben – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított impulzusra támaszkodva – tartsa fenn a támogató költségvetési irányvonalat, és őrizze meg a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét.
(15)A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 15 a Tanács ajánlásával összhangban 2022-ben nagyjából semleges volt, és a GDP –0,1 %-ának felelt meg. Finnország a Tanács ajánlásának megfelelően továbbra is támogatta a helyreállítást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozandó beruházások révén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2022-ben a GDP 0,3 %-át tették ki (míg 2021-ben a GDP 0,2 %-át). A nemzeti finanszírozású beruházások 0,0 százalékpontos semleges hatást gyakoroltak a költségvetési irányvonalra 16 . Finnország tehát a Tanács ajánlásával összhangban fenntartotta a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások emelkedése 0,1 százalékpontos nagyjából semleges hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. Finnország tehát kellő mértékben korlátozta a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.
(16)A stabilitási program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2023 és 2024 tekintetében is realisztikus. A kormány előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban minimális mértékben, 0,2 %-kal csökken, 2024-ben pedig 1,3 %-kal nő. Összehasonlításképpen: a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2023-ban 0,2 %-os, 2024-ben pedig 1,4 %-os reál-GDP-növekedéssel számol. Mindkét előrejelzés szerint 2023-ban a nettó export lesz a növekedés fő hajtóereje, míg 2024-ben a gazdasági teljesítmény szélesebb alapokon nyugvó javulása várható, mivel a belföldi kereslet is élénkülni fog.
(17)A 2023. évi stabilitási program szerint a kormány arra számít, hogy 2023-ban a GDP-arányos államháztartási hiány 2,6 %-ra nő. A hiány 2023-as növekedése főként a szociális juttatások indexálásának, a helyi önkormányzatok részére nyújtott központi kormányzati finanszírozásnak, a magasabb kamatkiadásoknak, valamint a védelmi kiadások növekedésének és a K+F-célú beruházásoknak tudható be. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság a 2022 végi 73,0 %-ról 2023 végére várhatóan 74,4 %-ra emelkedik. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2023-ban a GDP 2,6 %-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol. Ez összhangban van a stabilitási program hiány-előrejelzésével. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése alacsonyabb, 73,9 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre 2023 végére. A különbség a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzésében feltételezett valamivel magasabb deflátornak tudható be.
(18)A 2023. évi államháztartási egyenleget várhatóan továbbra is befolyásolják a megemelkedett energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése céljából hozott költségvetési intézkedések. Ezek közé tartoznak a 2022-ben meghosszabbított intézkedések (különösen: a levonható ingázási költségek további átmeneti növelése és a fűtési rendszerek felújítása kapcsán a háztartások által igénybe vehető adókedvezmények), valamint az olyan új intézkedések, mint a villamosenergia-számlák után járó ideiglenes visszatérítések és a villamos energiára vonatkozó adókedvezmények, valamint a villamos energiára vonatkozó héamérték ideiglenes csökkentése. Ezen intézkedések költségét részben ellensúlyozzák az energiaszolgáltatók rendkívüli nyereségére kivetett adók, nevezetesen az energiavállalatokra kivetett ideiglenes extraprofitadó. E bevételeket figyelembe véve a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a támogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 0,3 %-ának felel meg 17 . Úgy tűnik, hogy a 2023-as intézkedések legtöbbje nem irányul célzottan a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásokra vagy vállalkozásokra, és nem őrzi meg teljes mértékben az energiakereslet csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló árjelzést. Ennek következtében a 2023-ra vonatkozó ajánlásnak való megfelelés értékelése során figyelembe veendő célzott támogatási intézkedések összege a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a GDP 0,1 %-át teszi ki (szemben a 2022. évi 0,0 %-kal). A lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelmének költségvetési költsége az előrejelzések szerint GDP-arányosan 0,2 százalékponttal nő 2022-höz képest.
(19)A Tanács 2022. július 12-i ajánlása 18 szerint Finnországnak 2023-ban biztosítania kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése összhangban legyen az összességében semleges költségvetési irányvonallal 19 , figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Finnországnak készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Finnország részére azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós források felhasználásával fokozza a zöld és digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat.
(20)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a költségvetési irányvonal – magas inflációs környezetben – expanzív lesz (a GDP –1,0 %-a). 2022-ben a költségvetési irányvonal nagyjából semleges volt (a GDP –0,1 %-a). A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023-as növekedése az előrejelzések szerint a GDP 0,6 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorol a költségvetési irányvonalra. E kiadások az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott támogatási intézkedések költségeit, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem magasabb költségeit (a GDP 0,2 %-a) is tartalmazzák. Következésképpen a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges folyó kiadások expanzív hozzájárulása csak részben tudható be az energiaárak emelkedésének leginkább kitett háztartásoknak és vállalatoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott célzott támogatásnak. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások expanzív növekedése a szociális juttatások indexálásának, a helyi önkormányzatoknak nyújtott központi kormányzati finanszírozásnak, valamint a védelmi kiadások növekedésének és a K+F-célú beruházásoknak tudható be. Összességében a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások előre jelzett növekedése nincs összhangban a Tanács ajánlásával. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,4 %-át teszik ki, míg a nemzeti finanszírozású beruházások 0,4 százalékpontos expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra 20 . Finnország tehát addicionális beruházásokat kíván finanszírozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, és az előrejelzések szerint fenn fogja tartani a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Finnország – részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból – a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló állami beruházásokat tervez finanszírozni, például az olajkazánok lecseréséhez és az elektromos járművek töltőállomásainak kiépítéséhez és a villamosenergia-hálózatokhoz nyújtott támogatásokat, valamint a vonatellenőrzési rendszer megújítását célzó Digirail-projektet, a munkaerő-alapú bevándorlást kiszolgáló Virtual Finland portált és az üzleti tranzakciók digitalizálására irányuló „valós idejű gazdaság” (RTE) projektet.
(21)A stabilitási program szerint a költségvetési hiány 2024-ben várhatóan továbbra is a GDP 2,6 %-ának megfelelő mértékű lesz. Az adóbevételek növekedése várhatóan lelassul, míg a kamatkiadások várhatóan magasabbak lesznek. A program azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2024 végére 76,9 %-ra emelkedik. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2024-ben a GDP 2,6 %-ának megfelelő költségvetési hiányt valószínűsít. Ez összhangban van a stabilitási program hiány-előrejelzésével. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése alacsonyabb, 76,2 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre 2024 végére.
(22)A stabilitási program azzal számol, hogy 2024-ben az összes energiatámogatási intézkedést fokozatosan kivezetik. A Bizottság jelenleg azt valószínűsíti, hogy 2024-ben valamennyi energiatámogatási intézkedést teljesen megszüntetnek. Ezek a becslések azon a feltételezésen alapulnak, hogy az energiaárak nem fognak újra megemelkedni.
(23)Az 1466/97/EK tanácsi rendelet értelmében a középtávú költségvetési célkitűzés teljesítése érdekében a strukturális költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást kell elérni, a GDP 0,5 %-át véve viszonyítási alapul 21 . A költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat 22 figyelembe véve helyénvaló lenne a 2024-es strukturális egyenlegnek a GDP legalább 0,3 %-ának megfelelő javítása. E javulás biztosítása érdekében a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások növekedése 2024-ben nem haladhatja meg a 2,2 %-ot, amint azt ez az ajánlás is tükrözi. Ugyanakkor a fennmaradó (a Bizottság jelenlegi becslése szerint 2023-ban a GDP 0,3 %-ának megfelelő) energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni, az energiapiaci fejleményekhez igazodva és a legkevésbé célzott intézkedésekkel kezdve, majd az ebből eredő megtakarításokat a költségvetési hiány csökkentésére kell felhasználni. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése nincs összhangban a Tanács ajánlásával. Ha ez megerősítést nyer, helyénvaló lenne 2024-ben a nettó elsődleges kiadások alacsonyabb növekedése.
(24)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások változatlan politika mellett 2024-ben 2,8 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja az ajánlott mértéket.
(25)A program szerint az állami beruházások GDP-arányosan 2023-ban és 2024-ben is 4,5 %-on maradnak. Ez a nemzeti finanszírozású beruházások és az EU által – nevezetesen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből – finanszírozott beruházásokat tükrözi. A program olyan reformokat és beruházásokat említ, amelyek várhatóan hozzájárulnak a költségvetés fenntarthatóságához, valamint a fenntartható és inkluzív növekedéshez. Ezek közé tartozik az egészségügyi és szociális szolgáltatások reformja, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben is szerepel, bár a reformból származó jövőbeli megtakarításokra vonatkozó becslések továbbra is bizonytalanok.
(26)A stabilitási program a 2027-ig tartó középtávú költségvetési pályát vázolja fel. A program szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 2025-ben a GDP 3,1 %-ára nő, majd ezt követően 2026-ban 2,9 %-ra csökken. A költségvetési hiány tehát a tervek szerint 2026-ban a GDP 3 %-a alatt lesz. A program szerint a GDP-arányos államadósság a 2024 végi 76,9 %-ról 2026 végére várhatóan 80,7 %-ra nő.
(27)Finnország hatékony és inkluzív szociális jóléti rendszerrel rendelkezik, amely magas szintű szociális védelmet biztosít, de összetett, és az ösztönzés tekintetében néhány csapdahelyzet is megfigyelhető. 2020-ban külön parlamenti bizottságot bíztak meg a szociális biztonsági rendszer 2027-ig történő reformjának megtervezésével. 2022 januárjában a bizottság közzétette a problémák feltérképezésére irányuló munkájának eredményeit, és 2023 márciusában előterjesztette időközi jelentését, amely 31 javaslatot tartalmazott tanulmányokra, jogszabály-szövegezésre és fejlesztési projektekre vonatkozóan a jövőbeli kormányok számára. A következő lépésben olyan jogszabályok kidolgozását kell kezdeményezni, amelyek a rendszer észszerűsítésére és a munkavállalás ösztönzőinek növelésére irányulnak, ugyanakkor megőrzik a szociális védelem szintjét, és növelik a foglalkoztatási rátát. A szociális biztonsági rendszer reformjára irányuló munka folytatása fontos az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának támogatása szempontjából.
(28)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtása folyamatban van. A Bizottság és Finnország közötti operatív megállapodásokat azonban még nem írták alá. Ez a lépés szükséges a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtásához, valamint ahhoz, hogy Finnország igazodni tudjon a kifizetési kérelmek elfogadott ütemtervéhez. Finnország 2023 januárjában benyújtotta tervének módosítását, amelyet a Tanács 2023. március 14-én jóváhagyott. Ez a módosítás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből a tagállamok számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálásával összefüggésben történt, és a terv négy pillére között arányosan csökkentette a finanszírozást. A REPowerEU keretében történő finanszírozás biztosítása érdekében 2023-ban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egy másik módosítását is tervezik. Az új REPowerEU-fejezetnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe való gyors beillesztése lehetővé teszi további olyan reformok és beruházások finanszírozását, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Finnország az energiaügy és a zöld átállás területén megvalósíthassa stratégiai célkitűzéseit. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint a terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtásához változatlanul elengedhetetlen a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus és hatékony bevonása, és ezáltal a szakpolitikai stratégia iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása.
(29)A Bizottság 2022-ben jóváhagyta Finnország kohéziós politikai programozási dokumentumait. A kohéziós politikai programoknak a REPowerEU-fejezettel kiegészült helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt és azzal szinergiában történő gyors végrehajtása kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás megvalósításához, a gazdasági és társadalmi reziliencia növeléséhez, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztéshez Finnországban.
(30)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kezelt gazdasági és társadalmi kihívásokon felül Finnország számos további kihívással szembesül a szakemberhiány, az oktatási és képzési szakpolitikák, az energiapolitika és a zöld átállás kapcsán.
(31)Míg a finn munkaerőpiac 2022-ben nagyon jó teljesítményt nyújtott, a betöltetlen álláshelyek száma gyorsan nőtt, ami a különböző ágazatok – különösen a szolgáltatások, az építőipar, az IKT és a technológia, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás – strukturális és általános munkaerőhiányát tükrözi. A szakképzett munkaerő kínálatát korlátozza, hogy a munkaerőpiacon leginkább keresett képzési területeken a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma viszonylag alacsony, valamint a munkaerőt biztosító migráció viszonylag alacsony szintű. Ugyanakkor a 25–34 évesek körében a felsőfokú végzettség az uniós átlag alatt van. Finnország versenyképessége és hosszú távú növekedése szempontjából a munkaerő- és szakemberhiány jelentette kihívást tovább súlyosbítja a népesség elöregedése, a viszonylag alacsony regionális munkaerő-mobilitás, valamint a zöld és digitális átállással összefüggésben az új készségek iránti megnövekedett kereslet.
(32)Finnországban 2022. július 1-jén hatályba lépett az éghajlat-változással kapcsolatos új törvény, amely a nemzeti jogban rögzítette Finnország azon célkitűzését, hogy 2035-re a fosszilis energiahordozóktól mentes első jóléti társadalommá váljon, valamint éghajlat-politikai célokat tűzött ki 2030-ra, 2040-re és 2050-re. A finn gazdaság azonban még mindig a legenergiaigényesebbek közé tartozik az EU-ban. Az energia, az ipar, a közlekedés és az építőipar azok a fő ágazatok, amelyeknek hozzá kell járulniuk az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkentéséhez. 2021-ben Finnország energiaszerkezetének jelentős részét – 43 %-át – a megújuló energiaforrások tették ki, ezt követte az olaj 24 %-kal, az atomenergia 17 %-kal és a szén 9 %-kal. A nukleáris fűtőanyag biztosításában Oroszország továbbra is fontos szerepet játszik. Finnország földgázfogyasztása a 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti időszakban – a 15 %-os csökkentési célt meghaladva – 56 %-kal csökkent az előző öt év azonos időszakainak átlagos gázfogyasztásához képest. Finnország további erőfeszítéseket tehetne a gázkereslet 2024. március 31-ig történő ideiglenes csökkentése érdekében 23 .
(33)A hosszú távú éghajlat-politikai célkitűzések elérése előtt álló kihívások közé tartozik, hogy a főbb kibocsátó ágazatokban jelentős mértékben hiányoznak a magán- és állami beruházások, valamint a környezetvédelmi engedély iránti kérelmek feldolgozásában tapasztalható elmaradás miatt a megújulóenergia-beruházások késedelmesen valósulnak meg. Az engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére van szükség a függőben lévő energetikai projektek hátralékának megszüntetése és a további kiemelt beruházások elősegítése érdekében.
(34)A magas energiaárak és az ambiciózus éghajlat-politikai célok a dekarbonizáció területén nagyobb összegű beruházások gyorsabb megvalósítását teszik szükségessé. Bár az elektromos járművek értékesítése a vártnál gyorsabban növekedett, a további elterjedésükhöz, különösen a nehézgépjárművek villamosításához szükséges beruházásokra – a Finnországot jellemző nagy távolságok és ritkán lakott területek miatt – nem valószínű, hogy piaci feltételek mellett kerülhet sor. A vasúthálózat mintegy 40 %-a még mindig nem villamosított.
(35)Az ellátás biztonságának javítása érdekében meg lehetne erősíteni Finnország nemzeti villamosenergia-továbbító rendszerét. A megújuló energiát egyre inkább a fogyasztási központokon kívül állítják elő. Bár Finnország határozottan fellépett annak érdekében, hogy csökkentse az orosz olaj-, szén- és gázimporttól való függőségét, a két finnországi atomerőmű egyike továbbra is teljes mértékben az orosz fűtőanyagtól függ. Finnország és a szomszédos országok között erős összeköttetésekre van szükség annak érdekében, hogy az egész régióban jól működjön a villamosenergia-piac, valamint növekedjen a megújuló energiának az energiaszerkezetben betöltött várható szerepe.
(36)A zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatok és foglalkozások – többek között a nettó zéró technológiák gyártása, bevezetése és karbantartása – terén jelentkező munkaerő- és szakemberhiány miatt kialakuló szűk keresztmetszetek hátráltatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. 2022-ben Finnországban 37 olyan foglalkozás – többek között szigetelési szakemberek, építőmérnökök, vízvezeték-szerelők és csőszerelők – esetében jelentettek munkaerőhiányt, amelyek a zöld átálláshoz szükséges speciális készségeket vagy ismereteket igényelnek. A szakemberhiány csökkentéséhez, valamint a munkaerőpiaci integráció és a munkaerő-átcsoportosítás előmozdításához elengedhetetlenek a változó munkaerőpiaci igényekhez igazodó, magas színvonalú oktatási és képzési rendszerek, valamint a célzott továbbképzési és átképzési intézkedések. A kiaknázatlan munkaerő-kínálat hasznosítása érdekében ezeknek az intézkedéseknek hozzáférhetőknek kell lenniük, különösen a zöld átállás által leginkább érintett egyének, ágazatok és régiók számára.
(37)A Bizottság értékelése fényében a Tanács megvizsgálta a 2022. évi stabilitási programot, és véleményét 24 az alábbi 1. ajánlás tükrözi.
(38)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács azt ajánlotta az euroövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy i. megőrizzék az adósság fenntarthatóságát és 2023-ban tartózkodjanak az aggregált kereslet széles körű támogatásától; tegyék célzottabbá a magas energiaárak hatását enyhítő költségvetési intézkedéseket, és mérlegeljék, hogy – az energiaárakra nehezedő nyomás csökkenésével – miként lehetne megfelelő módon leépíteni a támogatásokat; ii. tartsák fenn a zöld és digitális átállás támogatására irányuló közberuházások magas szintjét és ösztönözzék az ilyen célú magánberuházásokat; iii. támogassák a vásárlóerő csökkenését enyhítő bérfejlesztéseket, ugyanakkor korlátozzák az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat, javítsák tovább az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket és lépjenek fel a szakemberhiány kezelése érdekében; iv. javítsák az üzleti környezetet és biztosítsák, hogy a vállalkozásoknak nyújtott energiatámogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, az életképes vállalkozásokra irányuljon, és fenntartsa a zöld átállás ösztönzőit; valamint v. őrizzék meg a makroszintű pénzügyi stabilitást és kövessék nyomon a kockázatok alakulását, egyúttal folytassák a bankunió kiteljesítésére irányuló munkát. Finnország esetében az 1., 2., 3. és 4. ajánlás hozzájárul az első, a második és a harmadik euroövezeti ajánlás végrehajtásához,
AJÁNLJA, hogy Finnország 2023-ban és 2024-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1.2023 végére szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket, és a kapcsolódó megtakarításokat fordítsa az államháztartási hiány csökkentésére. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, biztosítsa, hogy ezek célzottan a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, beleférjenek a költségvetési keretekbe, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket.
Kövessen prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 2,2 %-ra korlátozza.
Őrizze meg a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós források hatékony felhasználását, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében.
A prudens középtávú költségvetési pozíció elérése érdekében a 2024 utáni időszakban is folytasson a fokozatos és fenntartható konszolidációra irányuló középtávú költségvetési stratégiát, és azt ötvözze a magasabb fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal.
A szociális ellátórendszer hatékonyságának növelése érdekében folytassa a szociális biztonsági rendszer reformját, ezzel javítva a munkavállalás ösztönzőit és támogatva az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.
2.Folytassa az ország felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervének egyenletes végrehajtását, továbbá minél előbb véglegesítse a REPowerEU-fejezetet, hogy gyorsan megkezdődhessen annak végrehajtása. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervet szorosan kiegészítve és azzal szinergiában folytassa a kohéziós politikai programok gyors végrehajtását.
3.A munkaerő átképzésével és továbbképzésével, valamint a felsőoktatási képzési kínálatnak – különösen a munkaerőpiacon leginkább keresett képzési területeken történő – bővítésével kezelje a munkaerő- és szakemberhiányt.
4.Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függést a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításával, többek között az engedélyezési eljárások további felgyorsításával, valamint az ipar és a közlekedés területén ösztönözze a dekarbonizációt – többek között a villamosítás révén – elősegítő köz- és magánberuházásokat. Az ellátás biztonságának növelése érdekében a villamosenergia-átvitel megerősítése révén fejlessze az energiainfrastruktúrát. Fokozza a zöld átálláshoz szükséges készségek biztosítására és megszerzésére irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök