EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.24.
COM(2023) 618 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2023. évi stabilitási programját
{SWD(2023) 618 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.24.
COM(2023) 618 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2023. évi stabilitási programját
{SWD(2023) 618 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2023. évi stabilitási programját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, így az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosít. Az európai szemeszter prioritásaival összhangban hozzájárul a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz, valamint fenntartható reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása, valamint a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. Emellett közép- és hosszú távon elősegíti az államháztartás megerősítését, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítését, továbbá hozzájárul az EU-n belüli területi kohézió javításához és a szociális jogok európai pillérének további végrehajtásához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az egy-egy tagállamnak nyújtott maximális pénzügyi hozzájárulást 2022. június 30-án aktualizálták az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
(2)A Bizottság 2022. november 22-én elfogadta a 2023-as éves fenntartható növekedési jelentést 3 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2023. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2023. március 23-án jóváhagyta a jelentésnek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójára vonatkozó prioritásait. A Bizottság 2022. november 22-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2023. évi jelentést is, amelyben Máltát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek tekintetében fennállhat egyensúlyhiány vagy annak kockázata, és amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a Málta 2023. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó véleményt is. Emellett a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, amelyet a Tanács 2023. május 16-án elfogadott, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2023. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amelyet a Tanács 2023. március 13-án elfogadott.
(3)Bár az uniós tagállamok gazdaságai figyelemre méltó rezilienciát mutatnak, a geopolitikai környezet továbbra is negatív hatást gyakorol. Miközben az EU határozottan kiáll Ukrajna mellett, az uniós gazdasági és szociálpolitikai stratégia arra összpontosít, hogy rövid távon enyhítse az energiasokkok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat, valamint hogy középtávon további erőfeszítéseket tegyen a zöld és digitális átállás megvalósítása, a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása, a makrogazdasági stabilitás megőrzése és a reziliencia fokozása érdekében. Emellett erős hangsúlyt helyez az EU versenyképességének és termelékenységének növelésére is.
(4)A Bizottság 2023. február 1-jén közleményt 4 adott ki „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” címmel, hogy fokozza az uniós nettó zéró ipar versenyképességét és támogassa a klímasemlegességre való gyors átállást. A terv kiegészíti az európai zöld megállapodás és a REPowerEU keretében zajló erőfeszítéseket. Célja, hogy támogatóbb környezet kialakításával biztosítsa az ambiciózus uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges nettó zéró technológiák és termékek uniós gyártási kapacitásának növelését, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést, többek között a beszerzés diverzifikálása, a tagállamok geológiai erőforrásainak megfelelő kiaknázása és a nyersanyagok újrahasznosításának maximalizálása révén. A terv négy alappillére a kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet, a forráshoz jutás felgyorsítása, a készségfejlesztés, valamint az ellátási láncok rezilienciáját erősítő nyitott kereskedelem. 2023. március 16-án a Bizottság egy másik közleményt 5 is kiadott „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” címmel, amely kilenc egymást erősítő tényezőre építve a növekedést ösztönző szabályozási keret kialakítására irányul. A közlemény szakpolitikai prioritásokat határoz meg, amelyek az EU és tagállamai hosszú távú versenyképességét szolgáló szerkezeti javulás biztosítására, megfelelően célzott beruházásokra, valamint szabályozási intézkedésekre irányulnak. A lejjebb megfogalmazott ajánlások segítenek e prioritások kezelésében.
(5)2023-ban a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához igazodóan fejlődik tovább. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása változatlanul elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy jelentős részét érintik. A 2019., 2020. és 2022. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.
(6)A 2023. február 27-én elfogadott REPowerEU-rendelet 6 célja, hogy gyorsan megszűnjön az Unió függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez hozzá fog járulni az energiabiztonsághoz és az EU energiaellátásának diverzifikálásához, egyúttal segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitások bővítését és az energiahatékonyság javítását. A rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében új REPowerEU-fejezettel egészítsék ki nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összhangban e reformok és beruházások hozzá fognak járulni az uniós nettó zéró ipar versenyképességének fokozásához is, valamint a tagállamok számára 2022-ben és adott esetben 2023-ban kiadott energiapolitikai országspecifikus ajánlások kezeléséhez. A REPowerEU-rendelet a vissza nem térítendő pénzügyi támogatások egy új kategóriáját is bevezeti, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztett, energiával kapcsolatos új reformok és beruházások finanszírozására bocsátanak a tagállamok rendelkezésére.
(7)A Bizottság 2023. március 8-án közleményt 7 fogadott el, amelyben költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2024-re azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását, és ezáltal erősítse a szakpolitikai koordinációt. A Bizottság emlékeztetett rá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezése 2023 végén deaktiválásra kerül. Elvárása szerint a 2023–2024-re szóló költségvetési politikáknak biztosítaniuk kell az adósság középtávú fenntarthatóságát, valamint fenntartható módon fokozniuk kell a potenciális növekedést. A Bizottság kérésének megfelelően a tagállamoknak a 2023. évi stabilitási és konvergenciaprogramjaikban ismertetniük kell, hogy költségvetési terveik középtávon hogyan biztosítják a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-referenciaérték betartását, valamint az államadósság megalapozott és folyamatos csökkentését, illetve az adósság prudens szinten tartását. A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a háztartások és a vállalkozások energiaársokkoktól való megvédése érdekében bevezetett nemzeti költségvetési intézkedéseket, kezdve a legkevésbé célzott intézkedésekkel. Jelezte, hogy amennyiben az energiaárak újabb emelkedése miatt szükség lenne a támogatási intézkedések meghosszabbítására, a tagállamoknak ezeket az intézkedéseket a korábbinál sokkal nagyobb mértékben a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra kell összpontosítaniuk. A Bizottság azt javasolta, hogy a költségvetési ajánlásokat az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló közleményében 8 javasoltak szerint számszerűsítsék és differenciálják, és a nettó elsődleges kiadások alapján határozzák meg. Ajánlása szerint a tagállamoknak fenn kell tartaniuk a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, és gondoskodniuk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból származó források hatékony felhasználásáról, különösen a zöld és digitális átállással, valamint a rezilienciaépítéssel kapcsolatos célokat illetően. A Bizottság jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján és a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat.
(8)A Bizottság 2023. április 26-án az uniós gazdasági kormányzási szabályok átfogó reformjára irányuló jogalkotási javaslatokat terjesztett elő. A javaslatok központi célkitűzése az államadósság fenntarthatóságának megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása valamennyi tagállamban reformok és beruházások révén. A javaslatok értelmében a tagállamok nagyobb mozgástérrel rendelkeznének középtávú terveik kialakítása terén, miközben egy újonnan bevezetett szigorúbb végrehajtási rendszer biztosítaná a középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt kötelezettségvállalások tagállamok általi teljesítését. A jogalkotási munka a tervek szerint 2023-ban lezárul.
(9)Málta 2021. július 13-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. október 5-én elfogadta Málta helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló határozatát 9 . A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot hozzon arról, hogy Málta kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.
(10)Málta 2023. április 25-én benyújtotta 2023. évi nemzeti reformprogramját, 2023. május 3-án pedig 2023. évi stabilitási programját, összhangban az 1466/97/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidővel. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2023. évi nemzeti reformprogram a Málta által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi.
(11)A Bizottság 2023. május 24-én közzétette a Máltára vonatkozó 2023. évi országjelentést 10 . Ebben értékelte Málta eredményeit a Tanács által 2019 és 2022 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén, és áttekintette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Málta általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá a Málta által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.
(12)Az Eurostat által hitelesített adatok 11 alapján Málta GDP-arányos költségvetési hiánya a 2021. évi 7,8 %-ról 2022-ben 5,8 %-ra csökkent, míg a GDP-arányos államadósság a 2021. év végi 55,1 %-ról 2022 végére 53,4 %-ra mérséklődött. A Bizottság 2023. május 24-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést 12 adott ki, amelyben megvizsgálta Málta költségvetési helyzetét, mivel a költségvetési hiány 2022-ben meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A jelentés megállapította, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült. 2023. március 8-i közleményével 13 összhangban a Bizottság nem javasolta új túlzotthiány-eljárás megindítását 2023 tavaszán, ugyanakkor jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat. Máltának ezt figyelembe kell vennie 2023. évi költségvetésének végrehajtása és a 2024. évi költségvetésiterv-javaslat elkészítése során.
(13)Az államháztartási egyenlegre hatást gyakorolnak az energiaár-emelkedés gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése céljából bevezetett költségvetési intézkedések. 2022-ben ilyen bevételcsökkentő intézkedés volt az energiafogyasztásra kivetett közvetett adók csökkentése, a kiadásnövelő intézkedések között pedig az importált villamos energia és a szén-dioxid-kibocsátás áremelkedésének kompenzálását célzó energiatermelési támogatások említhetők meg. A Bizottság szerint ezen intézkedések nettó költségvetési terhe 2022-ben a GDP 2,5 %-ára tehető. Az államháztartási egyenlegre ugyancsak hatást gyakorolt a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelmének költségvetési terhe, amely 2022-ben a GDP 0,1 %-ának megfelelő mértékű volt. Ugyanakkor a Covid19-cel kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-arányos becsült költsége a 2021. évi 3,2 %-ról 2022-ben 0,8 %-ra csökkent.
(14)A Tanács a 2021. június 18-i ajánlásában 14 azt ajánlotta, hogy Málta 2022-ben – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított impulzusra támaszkodva – tartsa fenn a támogató költségvetési irányvonalat, és őrizze meg a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét.
(15)A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 15 a Tanács ajánlásával összhangban 2022-ben nagyjából semleges volt, és a GDP –0,2 %-ának felelt meg. Málta a Tanács ajánlásával összhangban továbbra is támogatta a helyreállítást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozandó beruházások révén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2022-ben a GDP 0,9 %-át tették ki (míg 2021-ben a GDP 1,1 %-át). A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2022-es csökkenése annak tudható be, hogy más európai uniós források felhasználási rátája visszaesett. A nemzeti finanszírozású beruházások 0,2 százalékpontos restriktív hatást gyakoroltak a költségvetési irányvonalra 16 . Málta tehát nem tartotta fenn a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, ami nincs összhangban a tanácsi ajánlással. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások emelkedése 0,9 százalékpontos expanzív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hatás azonban magában foglalta a magasabb energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklésére irányuló fiskális politikai intézkedések addicionális hatását (a GDP 1,9 %-át kitevő nettó költségvetési többletteher), valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a). Málta tehát kellő mértékben korlátozta a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.
(16)A stabilitási program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a 2023. év és az azt követő időszak tekintetében realisztikus. A kormány előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban 4,1 %-kal, 2024-ben pedig 4,5 %-kal nő. Ehhez képest a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése alacsonyabb, 2023-ban 3,9 %-os, 2024-ben pedig 4,1 %-os reál-GDP-növekedést vetít előre, ami elsősorban annak tudható be, hogy a nettó export kisebb mértékben járul hozzá a növekedéshez.
(17)A 2023. évi stabilitási program szerint a kormány arra számít, hogy 2023-ban a GDP-arányos államháztartási hiány 5,0 %-ra csökken. A 2023-as hiánycsökkenés főként más – többek között az ország befektetői állampolgársági és letelepedési programjaiból befolyó – bevételek növekedésének tudható be, míg a támogatások csökkenését, ideértve a nemzeti légitársaság szerkezetátalakításával kapcsolatos költségek várható fokozatos megszüntetését is, részlegesen ellensúlyozni fogja a folyó termelőfelhasználás és a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság a 2022 végi 53,4 %-ról 2023 végére várhatóan 54,5 %-ra emelkedik. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2023-ban a GDP 5,1 %-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol. Ez összhangban van a stabilitási program hiány-előrejelzésével. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése hasonló, 54,8 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre 2023 végére.
(18)A 2023. évi államháztartási egyenleget várhatóan továbbra is befolyásolják a megemelkedett energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése céljából hozott költségvetési intézkedések. Ezek közé tartoznak a 2022-ben meghosszabbított intézkedések, konkrétan az energiafogyasztásra kivetett közvetett adók csökkentése és az energiatermelés támogatása, amelyek célja az importált villamos energia és a szén-dioxid-kibocsátás áremelkedésének kompenzálása. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a támogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 1,7 %-ának felel meg 17 . Úgy tűnik, hogy a 2023-as intézkedések nem irányulnak célzottan a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásokra vagy vállalkozásokra, és nem őrzik meg teljes mértékben az energiakereslet csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló árjelzést. Ennek következtében a 2023-ra vonatkozó ajánlásnak való megfelelés értékelése során figyelembe veendő célzott támogatási intézkedések összege a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a GDP 0,1 %-át teszi ki (ez az arány 2022-ben szintén 0,1 % volt). Végezetül a 2023. évi államháztartási egyenleget a várakozások szerint javítani fogja a Covid19 kapcsán bevezetett, a GDP 0,8 %-át kitevő ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések fokozatos megszüntetése.
(19)A Tanács 2022. július 12-i ajánlása 18 szerint Máltának 2023-ban biztosítania kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése összhangban legyen az összességében semleges költségvetési irányvonallal 19 , figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Máltának készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Málta részére azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós források felhasználásával fokozza a zöld és digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat.
(20)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a költségvetési irányvonal – magas inflációs környezetben – restriktív lesz (a GDP +0,4 %-a). 2022-ben a költségvetési irányvonal nagyjából semleges volt (a GDP –0,2 %-a). A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023-as növekedése az előrejelzések szerint a GDP 0,8 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorol a költségvetési irányvonalra. Összességében a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése összhangban van a Tanács ajánlásával. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 1,6 %-át teszik ki, míg a nemzeti finanszírozású beruházások 0,3 százalékpontos restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra 20 . Málta tehát addicionális beruházásokat kíván finanszírozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból, de az előrejelzések szerint nem fogja fenntartani a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Málta a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat tervez finanszírozni – részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból –, amelyek közé tartozik különösen a magán- és középületek, többek között kórházak és iskolák felújítása, a közlekedési ágazat villamosítása, valamint a közigazgatás és a magánszektor digitalizációjához kapcsolódó projektek.
(21)A stabilitási program szerint a költségvetési hiány 2024-ben várhatóan a GDP 4,3 %-ára csökken. A 2024-es csökkenés főként a támogatások csökkentését tükrözi, beleértve a nemzeti légitársaság korengedményes nyugdíjazási rendszereinek fokozatos megszüntetését, valamint a bérköltségek és a folyó termelőfelhasználási kiadások visszafogott növekedését, amelyet részben a kamatkiadások növekedése ellensúlyoz. A program azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2024 végére 55,7 %-ra emelkedik. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2024-ben a GDP 4,5 %-ának megfelelő költségvetési hiányt valószínűsít. Ez összhangban van a stabilitási program hiány-előrejelzésével. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése hasonló, 56,1 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre 2024 végére.
(22)A stabilitási program azzal számol, hogy 2024-ben az energiatámogatási intézkedések egy részét fokozatosan kivezetik. A Bizottság jelenlegi számításai szerint az energiatámogatási intézkedések nettó költsége a GDP 1,5 %-a lesz. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy az energiaárak nem fognak újra megemelkedni. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi tervek szerint 2024-ben is érvényben maradó energiatámogatási intézkedések többsége nem irányul célzottan a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra vagy vállalkozásokra. Emellett nem őrzik meg teljes mértékben az energiakereslet csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló árjelzést.
(23)Az 1466/97/EK tanácsi rendelet értelmében a középtávú költségvetési célkitűzés teljesítése érdekében a strukturális költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást kell elérni, a GDP 0,5 %-át véve viszonyítási alapul 21 . Figyelembe véve a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat 22 , valamint azt, hogy a hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kell csökkenteni, helyénvaló lenne 2024-ben legalább a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben javítani a strukturális egyenleget. E javulás biztosítása érdekében a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások növekedése 2024-ben nem haladhatja meg az 5,9 %-ot, amint azt ez az ajánlás is tükrözi.
Ugyanakkor a fennmaradó (a Bizottság jelenlegi becslése szerint 2023-ban a GDP 1,7 %-ának megfelelő) energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni, az energiapiaci fejleményekhez igazodva és a legkevésbé célzott intézkedésekkel kezdve, majd az ebből eredő megtakarításokat a költségvetési hiány csökkentésére kell felhasználni. A Bizottság becslései alapján ennek nyomán a 2024-re ajánlottnál kisebb mértékben növekednének a nettó elsődleges kiadások.
(24)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások változatlan politika mellett 2024-ben 3,3 %-kal fognak emelkedni, ami elmarad az ajánlott mértéktől. A Bizottság által előre jelzett kiigazítás elmarad az energiatámogatási intézkedések teljes kivezetéséből származó megtakarítástól, ami főként annak tudható be, hogy ezeknek az intézkedéseknek a többsége továbbra is érvényben marad.
(25)A program szerint az állami beruházások GDP-arányosan a 2023. évi 3,8 %-ról 2024-ben 3,1 %-ra csökkennek. Az alacsonyabb beruházási szint a nemzeti finanszírozású beruházások és az EU által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől eltérő forrásból finanszírozott beruházások alacsonyabb szintjét tükrözi. A program olyan reformokat és beruházásokat említ, amelyek várhatóan hozzájárulnak a költségvetés fenntarthatóságához, valamint a fenntartható és inkluzív növekedéshez. Ezek közé tartoznak a zöld, digitális és energetikai átállást célzó, magas hozzáadott értéket képviselő beruházások és strukturális reformok – többek között az egészségügy és a kormányzás terén –, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben is szerepelnek.
(26)A stabilitási program a 2026-ig tartó középtávú költségvetési pályát vázolja fel. A program a költségvetési hiány csökkenését vetíti előre: 2025-ben a GDP 3,6 %-ára, 2026-ban pedig 2,9 %-ára. A költségvetési hiány tehát a tervek szerint 2026-ban nem fogja meghaladni a GDP 3 %-át. A program szerint a GDP-arányos államadósság a 2024 végi 55,7 %-ról 2026 végére várhatóan 56,1 %-ra nő.
(27)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. A máltai helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása jól halad. Málta a tervvel összefüggésben 19 mérföldkőhöz és célhoz kacsolódóan egy kifizetési kérelmet nyújtott be, és ennek nyomán összesen 52,3 millió EUR folyósítására került sor (vissza nem térítendő támogatás formájában) 2023. március 8-án. Málta 2023. április 26-án benyújtotta tervének módosítását a REPowerEU-fejezettel együtt. Az újonnan javasolt REPowerEU-fejezet várhatóan kezelni fogja az energiaellátással és -biztonsággal kapcsolatos kihívásokat, és felgyorsítja a megújuló energiaforrásokra való átállást. Málta emellett néhány módosítást javasol az eredeti tervet illetően, tekintettel a teljes allokáció csökkenésére, és igazodva az objektív körülményekhez. A Bizottság jelenleg értékeli ezeket a módosításokat, amelyek elfogadásukat követően tanácsi jóváhagyás tárgyát képezik. Az új REPowerEU-fejezetnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe való gyors beillesztése lehetővé teszi további reformok és beruházások finanszírozását, hozzájárulva Málta stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához az energiaügy és a zöld átállás területén. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint a terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtásához változatlanul elengedhetetlen a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus és hatékony bevonása, és ezáltal a szakpolitikai stratégia iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása.
(28)A Bizottság 2022-ben Málta minden kohéziós politikai programozási dokumentumát jóváhagyta. A kohéziós politikai programoknak a REPowerEU-fejezettel kiegészült helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt és azzal szinergiában történő gyors végrehajtása kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás megvalósításához, a gazdasági és társadalmi reziliencia növeléséhez, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztéshez Máltán.
(29)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kezelt gazdasági és társadalmi kihívásokon túl Máltának számos további kihívással kell szembenéznie az agresszív adótervezést megkönnyítő adórendszer jellemzőivel, az energiapolitikával és a zöld átállással kapcsolatban.
(30)Az agresszív adótervezés kezelése kulcsfontosságú az adórendszer hatékonyságának és méltányosságának javításához. Tekintettel az agresszív adótervezési stratégiáknak a tagállamok között átgyűrűző hatásaira, kiemelkedően fontos, hogy összehangolt fellépés révén minden tagállam nemzeti szakpolitikákon keresztül egészítse ki az uniós jogszabályokat. Málta a korábban elfogadott nemzetközi és európai kezdeményezések végrehajtásával lépéseket tett az agresszív adótervezési gyakorlatok kezelésére. Emellett Málta helyreállítási és rezilienciaépítési tervében kötelezettséget vállal arra, hogy foglalkozik a kérdéssel. A transzferárazási szabályok bevezetésére, valamint a kimenő és a bejövő (azaz az uniós lakosok és a harmadik országbeli lakosok közötti) kifizetésekről szóló független tanulmány megrendelésére vonatkozó kötelezettségvállalások jó irányba mutatnak. Amíg azonban Málta nem alkalmaz forrásadót a máltai székhelyű vállalatok által a nulla és alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerekbe (ez úgy értendő, mint bármely olyan joghatóság, amelynek jogszabályban előírt társaságiadó-kulcsa nem éri el a 9 %-ot, vagyis a legalacsonyabb kötelező társaságiadó-kulcsot az EU-ban) fizetett kamat-, osztalék- és jogdíjfizetésekre, vagy ezzel egyenértékű óvintézkedéseket – annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások ne juttathassák el adózatlanul nyereségüket harmadik országokba –, e nyereségek tekintetében az adóztatás kettős elmaradásának kockázata továbbra is magas. Ezenkívül a belföldi adóügyi illetőségű külföldi vállalatokkal szembeni bánásmód továbbra is az adóztatás kettős elmaradásának kockázatát hordozza magában mind a vállalatok, mind a magánszemélyek tekintetében. A kérdést csak részben oldja meg a minimumadóról szóló uniós irányelvnek való megfelelés, amely csak a nagyvállalatokra lesz alkalmazandó, miután Málta végrehajtja azt.
(31)A fosszilis tüzelőanyagok továbbra is jelentős szerepet játszanak Málta gazdaságában, amely így nagymértékben függ az energiaimporttól, és ki van téve a globális árváltozásoknak, bár az ország nem importál közvetlenül olajat vagy gázt Oroszországból. 2021-ben Málta villamosenergia-termelésének nagy részét a fosszilis tüzelőanyagok tették ki, míg a megújuló energiaforrások részaránya csupán 11,9 % volt. Málta jelentős tengeri nap- és szélenergia-potenciállal rendelkezik, amely kihasználatlan. A kormány azon kötelezettségvállalása, hogy a jövőben alkalmazza a tengeri megújuló energiával kapcsolatos technológiákat, és nem kötelező erejű részesedést vállal a tengeri megújuló energiára vonatkozó uniós célokból, pozitív irányú politikai elmozdulást jelent, de konkrét projekteket még nem határoztak meg. A villamosenergia-hálózat kapacitása és rugalmassága szűk keresztmetszetet jelent a megújuló energia integrálása, valamint az energiaellátás hatékonysága, megbízhatósága és biztonsága tekintetében. Ehhez szükség van a hálózat korszerűsítésére irányuló beruházásokra, többek között a REPowerEU keretében Máltának nyújtandó vissza nem térítendő támogatásokból. Málta energiaellátásának biztonsága javul azáltal, hogy egy második villamosenergia-rendszerösszekötőt épít ki Olaszországgal.
(32)Málta alacsony mértékben járul hozzá az EU 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célkitűzéseihez, és a lakóépületek energiafogyasztása tovább növekszik. Málta az alábbiak révén fokozhatja az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és csökkentheti az energiaigényt: a fotovoltaikus panelek telepítésének ösztönzése minden új épületen; megfelelő napenergia-berendezések telepítésének biztosítása minden olyan új középületen és nem lakóépületen, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 250 m²-t; a jogi akadályok felszámolása és további gazdasági ösztönzők biztosítása a lakástulajdonosok számára. A digitális technológiák, például az energiafelhasználás nyomon követésére és szabályozására szolgáló alkalmazások használata hozzájárulhat az energiahatékonyság növeléséhez. Az új nemzeti építőipari szabályozási keret eredményes végrehajtása növelné az épületek minőségét (az energiahatékonyságot is beleértve) és az építési folyamat biztonságát. Málta földgázfogyasztása 2022 augusztusa és 2023 márciusa között 12,7 %-kal nőtt az elmúlt 5 év azonos időszakának átlagos gázfogyasztásához képest, ami a 15 %-os csökkentési céllal ellentétes tendenciára vall. A Máltának biztosított mentesség ellenére Máltának 2024. március 31-ig érdemes fokoznia a gázkereslet ideiglenes csökkentésére irányuló erőfeszítéseit 23 .
(33)Emellett a személygépkocsiktól való tartós függés fényében a közúti közlekedésből származó kibocsátások továbbra is nőnek, ami Málta esetében az ETS alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás legnagyobb forrását jelenti. A kibocsátásmentes járművek aránya jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, és nagyon lassan növekszik. A kibocsátások és a forgalmi torlódások csökkentéséhez Máltának javítania kell a tömegközlekedést (pontosság, az utazási idő csökkentése), intelligens közlekedési rendszereket kell bevezetnie (a forgalom folyamatosságának, biztonságának és a közlekedési szabályok betartatásának javítása érdekében), valamint a személygépkocsi-használat biztonságos alternatívájaként be kell ruháznia az aktív mobilitási infrastruktúrába (például biztonságos, elkülönített és összekapcsolt járdák és kerékpárok/elektromos robogók számára elkülönített sávok).
(34)A zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatok és foglalkozások – többek között a nettó zéró technológiák gyártása, bevezetése és karbantartása – terén jelentkező munkaerő- és szakemberhiány miatt kialakuló szűk keresztmetszetek hátráltatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. A szakemberhiány csökkentéséhez, valamint a munkaerőpiaci integráció és a munkaerő-átcsoportosítás előmozdításához elengedhetetlenek a változó munkaerőpiaci igényekhez igazodó, magas színvonalú oktatási és képzési rendszerek, valamint a célzott továbbképzési és átképzési intézkedések. A kiaknázatlan munkaerő-kínálat hasznosítása érdekében ezeknek az intézkedéseknek hozzáférhetőknek kell lenniük, különösen a zöld átállás által leginkább érintett egyének, ágazatok és régiók számára. 2022-ben Máltában hat olyan foglalkozás, többek között a feldolgozóipari és építőipari munkások esetében számoltak be munkaerőhiányról, amelyek a zöld átálláshoz speciális készségeket vagy ismereteket igényelnek.
(35)A Bizottság értékelése fényében a Tanács megvizsgálta a 2023. évi stabilitási programot, és véleményét 24 az alábbi 1. ajánlás tükrözi.
(36)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács azt ajánlotta az euroövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy i. megőrizzék az adósság fenntarthatóságát és 2023-ban tartózkodjanak az aggregált kereslet széles körű támogatásától; tegyék célzottabbá a magas energiaárak hatását enyhítő költségvetési intézkedéseket, és mérlegeljék, hogy – az energiaárakra nehezedő nyomás csökkenésével – miként lehetne megfelelő módon leépíteni a támogatásokat; ii. tartsák fenn a zöld és digitális átállás támogatására irányuló közberuházások magas szintjét és ösztönözzék az ilyen célú magánberuházásokat; iii. támogassák a vásárlóerő csökkenését enyhítő bérfejlesztéseket, ugyanakkor korlátozzák az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat, javítsák tovább az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket és lépjenek fel a szakemberhiány kezelése érdekében; iv. javítsák az üzleti környezetet és biztosítsák, hogy a vállalkozásoknak nyújtott energiatámogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, az életképes vállalkozásokra irányuljon, és fenntartsa a zöld átállás ösztönzőit; valamint v. őrizzék meg a makroszintű pénzügyi stabilitást és kövessék nyomon a kockázatok alakulását, egyúttal folytassák a bankunió kiteljesítésére irányuló munkát. Málta esetében az 1., 2., 3. és 4. ajánlás hozzájárul az első, a második, a harmadik és a negyedik euroövezeti ajánlás végrehajtásához,
AJÁNLJA, hogy Málta 2023-ban és 2024-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1.2023 végére szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket, és a kapcsolódó megtakarításokat fordítsa az államháztartási hiány csökkentésére. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, biztosítsa, hogy ezek célzottan a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, beleférjenek a költségvetési keretbe, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket.
Kövessen prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 5,9 %-ra korlátozza.
Őrizze meg a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós források hatékony felhasználását, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében.
A prudens középtávú költségvetési pozíció elérése érdekében a 2024 utáni időszakban is folytasson a fokozatos és fenntartható konszolidációra irányuló középtávú költségvetési stratégiát, és azt ötvözze a magasabb fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal.
2.Folytassa helyreállítási és rezilienciaépítési tervének egyenletes végrehajtását, és mielőbb véglegesítse a kiegészítést, beleértve a REPowerEU-fejezetet is, annak érdekében, hogy gyorsan megkezdődhessen annak végrehajtása. Folytassa a kohéziós politikai programok gyors végrehajtását, biztosítva annak szoros kiegészítő jellegét és szinergiáját a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel.
3.Kezelje hatékonyan az adórendszer azon sajátosságait, amelyek elősegíthetik a magánszemélyek és multinacionális vállalatok agresszív adótervezését, többek között a külföldre irányuló kamat-, jogdíj- és osztalékfizetések megfelelő adóztatásának biztosítása révén, és módosítsa a külföldi vállalatokra vonatkozó szabályokat.
4.Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést a megújuló energiaforrások, többek között a tengeri szél- és napenergia elterjedésének felgyorsításával, valamint korszerűsítse és bővítse a villamosenergia-hálózati rendszer kapacitását, beleértve az átvitelt, az elosztást és az akkumulátoros tárolást. Csökkentse az energiaigényt az energiahatékonyság javítása révén, különösen a lakóépületekben. Csökkentse a közúti közlekedésből származó kibocsátást azáltal, hogy a tömegközlekedési szolgáltatások minőségének javítása, az intelligens közlekedési rendszerek és az aktív mobilitási infrastruktúrába való beruházás révén kezeli a forgalmi torlódásokat. Fokozza a zöld átálláshoz szükséges készségek biztosítására és megszerzésére irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök