EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.9.22.

COM(2023) 543 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Hetedik éves jelentés a törökországi menekülteket támogató eszközről

Tartalomjegyzék

1.    Bevezetés    

1.1.    Törökország és a menekültügyi válság    

1.2.    Az EU reagálása a válságra és az eszköz létrehozása    

2.    Az eszköz működése    

3.    Pénzügyi kapacitás, a finanszírozás időtartama és jellege    

4.    Az eszköz végrehajtása    

5.    Nyomon követés és értékelés    

6.    Ellenőrzés    

7.    Kommunikáció és láthatóság    

8.    Következtetések és következő lépések    

1.Bevezetés

Az Unió és a tagállamok fellépéseinek koordinációs mechanizmus – a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz – révén való összehangolásáról szóló, 2015. november 24-i bizottsági határozat 1 (a továbbiakban: a határozat) 8. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a törökországi menekülteket támogató eszköz (a továbbiakban: az eszköz) végrehajtásáról. A határozat 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság évente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére az eszköz végrehajtásáról. Az eszközről szóló első éves jelentést 2017 márciusában tették közzé 2 . Valamennyi éves jelentés megtalálható a menekülteket támogató eszköz honlapján. E jelentés határideje 2023. február volt.

1.1.Törökország és a menekültügyi válság

Törökország – a földrajzi helyzetéből adódóan – a menekültek és migránsok kiemelt befogadási és tranzitországa. Az ország több mint négymillió menekültnek ad otthont, és ezzel világviszonylatban az első helyen áll. Ezek között van több mint 3,5 millió regisztrált szíriai menekült 3 , valamint 305 000, főként Afganisztánból, Irakból, Iránból és Szomáliából származó regisztrált menekült és menedékkérő 4 , 5 . Ez a nagyon sok ember jelentős hatást gyakorolt a befogadó közösségekre. A szíriai menekültek Törökországba irányuló elhúzódó lakóhelyelhagyása és az Afganisztánból Törökországba történő irreguláris érkezések növekvő száma a 2021 nyári válsághelyzetet követően egyre nagyobb kihívást jelent a menekültek, a migránsok és a befogadó közösségek közötti társadalmi kohézió tekintetében, különösen a gazdasági visszaesés által jellemzett környezetben.

Törökország továbbra is nagyon jelentős erőfeszítéseket tesz a több mint négymillió menekült és migráns befogadása és szükségleteinek kezelése terén és újfent megerősítette a 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránti elkötelezettségét 6 . Bár Törökország nem szembesült migránsok és menekültek tömeges beáramlásával az afganisztáni biztonsági helyzet romlása miatt, a török–iráni határ mentén továbbra is fennáll a nyomás. A nyilatkozat 2022-ben továbbra is eredményeket ért el. 2022-ben azonban az irreguláris migránsok érkezése valamennyi útvonalon nőtt 2021-hez képest. Továbbá, bár a Covid19-világjárvány miatti rövid szünetet követően újraindult a menekültek uniós tagállamokba való áttelepítése, Törökország fenntartotta a görög szigetekről való visszatérés felfüggesztését, amelyet 2020 márciusában rendelt el.

Az Európai Tanács 2020. októberi ülésén megállapodás született egy EU–Törökország eredményközpontú program elindításáról. Négy kiemelt területet határoztak meg, melyek a következők: a vámunió működésének javítása és a vámunió korszerűsítéséről szóló egyeztetések újraindítása; migráció és a menekültek támogatása; magas szintű párbeszédek; emberek közötti kapcsolatok és mobilitás. Az Európai Tanács 2021. júniusi ülésén ismételten hangsúlyozta az EU készségét arra, hogy fokozatos, arányos és visszafordítható módon megbeszéléseket folytasson Törökországgal az együttműködés több közös érdekű területen történő elmélyítése céljából, amennyiben teljesülnek a 2021 márciusában és az Európai Tanács korábbi következtetéseiben meghatározott feltételek. 2021 októberében Ankarában magas szintű EU–Törökország párbeszédre került sor a migrációról és a biztonságról.

Az Európai Tanács 2021. júniusi ülésén felszólította Bizottságot, hogy az Európai Tanács tagjainak 2021. márciusi nyilatkozatával összhangban és az EU átfogó migrációs politikájával összefüggésben haladéktalanul terjesszen elő hivatalos javaslatokat a Törökországban, Jordániában, Libanonban és a régió más részében tartózkodó szíriai menekültek és befogadó közösségek finanszírozásának folytatására. A Bizottság a 2021–2023-as időszakra 3 milliárd EUR-t különített el az uniós költségvetésből a Törökországban tartózkodó menekültek támogatására, és eddig 2,2 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalást tett az alapvető szükségletek és a társadalmi-gazdasági támogatás, az oktatás, a határigazgatás és a védelem területén.

1.2. Az EU reagálása a válságra és az eszköz létrehozása

2015-ben az Európai Unió és annak tagállamai politikai és pénzügyi elköteleződésük megerősítéséről döntöttek annak érdekében, hogy támogassák Törökországot a menekültek befogadására irányuló erőfeszítéseiben. Az Európai Unió tagállamainak a Törökországban tartózkodó menekültek jelentős további finanszírozását igénylő felszólítására válaszul a Bizottság a 2015. november 24-i bizottsági határozattal létrehozta, majd 2016. február 10-én 7 , 2018. március 14-én és 2018. július 24-én módosította a törökországi menekülteket támogató eszközt. Az eszköz az uniós költségvetésből és a tagállamok további hozzájárulásaiból származó és külső címzett bevételként az uniós költségvetésbe integrált források mozgósításának összehangolását célzó mechanizmus. A tagállamok politikai kötelezettséget vállaltak arra, hogy nemzeti hozzájárulásokat nyújtanak az uniós tagállamok és az Európai Bizottság közötti egyetértési megállapodás keretében, amelyet a tagállamok kormányainak képviselői 2016. február 3-án fogadtak el és az eszköz második részletéről szóló megállapodás alkalmával naprakésszé tettek 8 . Az egyetértési megállapodás egy feltételrendszer-keretet is létrehozott. Az eszköz első részletére (2016–2017) összesen 3 milliárd EUR-t allokáltak. Ezt a 3 milliárd EUR-t a Bizottság által még az eszköz elindítását megelőzően a szíriai menekültválságra adott válaszként már Törökország rendelkezésére bocsátott 345 millió EUR-n 9 felül biztosították, és az kiegészítette a tagállamok kétoldalú segítségnyújtását 10 . Az eszköz második részletére (2018–2019) további 3 milliárd EUR-t bocsátottak rendelkezésre, így az eszköz teljes kerete eléri a 6 milliárd EUR-t. Az eszköz 2016. február 17-én lépett működésbe az eszköz irányítóbizottságának első ülésével. Ezen ülést követően a Bizottság gyors lépéseket tett az eszköz alapján megvalósítandó első projektekre történő szerződéskötés érdekében. 2020. december 31-ig a Bizottság az eszköz teljes működési keretösszegére szerződéseket kötött. Az összesen 6 milliárd EUR-ból 5 milliárd EUR-t folyósítottak 2022 végéig.

2016. március 18-án az Európai Unió és Törökország állam- és kormányfői újra megerősítették közös cselekvési tervük megvalósítása melletti elkötelezettségüket, valamint a Törökország és az Unió közötti kapcsolatok elmélyítését és a migrációs válság kezelését szolgáló további intézkedésekről egyeztek meg 11 . Törökország és az Európai Unió egyetértettek abban, hogy további gyors és határozott erőfeszítésekre van szükség. Pontosabban a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat (a továbbiakban: a nyilatkozat) felhívott többek között arra, hogy véget kell vetni a Törökországból az Unióba irányuló irreguláris migrációnak oly módon, hogy ellehetetlenüljön az embercsempészek üzletszerű tevékenysége, és hogy a migránsok számára olyan alternatíva álljon rendelkezésre, amelynek során nem kell kockára tenniük az életüket, továbbá arra is, hogy fel kell gyorsítani az eszköz végrehajtását.

2022-ben a Törökországból Görögországba, Olaszországba és Bulgáriába érkezők teljes száma 33 460 volt, szemben a 2021-ben regisztrált 21 295 fővel (58 %-os növekedés). A Görögországba érkezők száma 15 582 volt, szemben a 2021. évi 7 443 fővel (209 %-os növekedés); az Olaszországba érkezők száma 15 805 volt, szemben a 2021. évi 12 916 fővel (22 %-os növekedés), a Bulgáriába érkezők száma pedig 1 900 volt, szemben a 2021. évi 936 fővel (több mint 200 %-os növekedés). A Törökországból Romániába érkezők száma 173 volt. A Törökországból Ciprusra tartó migrációs útvonal továbbra is nagyon aktív maradt. 2022-ben Ciprusnak a kormány ellenőrzése alatt álló területeire érkező irreguláris migránsok száma összesen 18 260 volt (17 437 fő, akik a zöld vonal átlépésével érkeztekés 823 fő, akik a Szíriából és Törökországból érkező hajókon jöttek), ami 2021-hez képest 56 %-os növekedést jelent.

Törökország továbbra is jelentős migrációs nyomással szembesül. 2022-ben a Törökországból harmadik országokba kitoloncolt irreguláris migránsok száma 124 441 volt, ami 2021-hez képest 161 %-os növekedést jelent. A migrációkezelésért felelős elnökség szerint Törökország azt állapította meg, hogy 2022-ben az afgán állampolgárok visszaküldése 206 %-kal, a pakisztáni állampolgárok visszaküldése 28 %-kal, a más állampolgárságú külföldiek visszaküldése pedig 180 %-kal nőtt 2021-hez képest. 2022-ben összesen 280 206 irreguláris migráns belépését akadályozták meg.

Folytatódott a nyilatkozat szerinti „egyet egyért” áttelepítési program végrehajtása. 2016 áprilisa és 2023 februárja között 37 397 szíriai menekültet telepítettek át Törökországból az EU-ba. 2016 óta a nyilatkozat alapján 2 140 migránst küldtek vissza a görög szigetekről Törökországba. A török hatóságok nem vonták vissza a nyilatkozat szerinti visszaküldési műveletek felfüggesztéséről szóló, 2020. márciusi határozatukat, és azóta a görög hatóságok és az Európai Bizottság ismételt kérései ellenére sem került sor visszaküldési műveletekre 12 . A tagállamok nem aktiválták az önkéntes humanitárius befogadási rendszert, amelynek aktiválására akkor kerülhet sor, ha a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések véget érnek, vagy a számuk legalábbis jelentősen és tartósan csökken. .

2.Az eszköz működése 

Az eszköz egy olyan koordinációs mechanizmus, amely lehetővé teszi a Törökországban tartózkodó menekültek részére történő uniós segítségnyújtás gyors, eredményes és hatékony mozgósítását, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása mellett. Az eszköz biztosítja a fennálló uniós pénzügyi eszközök optimális mozgósítását humanitárius segítségnyújtás és/vagy fejlesztési támogatás formájában, annak érdekében, hogy a menekültek és a befogadó közösségek szükségleteit átfogó és összehangolt módon elégítsék ki 13 .

Az eszköz irányítóbizottsága stratégiai iránymutatást nyújt a prioritások, a támogatandó tevékenységek típusa, a hozzárendelendő összegek és a mozgósítandó pénzügyi eszközök tekintetében, továbbá – adott esetben – a 2015. november 29-i EU–Törökország közös cselekvési terv (a továbbiakban: a közös cselekvési terv) alapján fennálló török kötelezettségvállalásoknak az ország általi végrehajtására vonatkozó feltételek tekintetében 14 . 2022-ben, az eszköz végrehajtásának hetedik éve során két irányítóbizottsági ülésre került sor, június 23-án és december 8-án.

Szintén fontos az eszköz beavatkozásainak fenntarthatósága, csakúgy, mint a török hatóságokkal közös felelősségviselés. A segítségnyújtás kiemelt területeinek azonosítása átfogó és független szükségletfelmérésen alapul 15 , amely különös figyelmet fordít a veszélyeztetett csoportokra. A szükségletfelmérést 2018-ban aktualizálták 16 .

Az eszköz összehangolja a következő külső finanszírozási eszközökből származó pénzügyi támogatást 17 : humanitárius segély 18 , Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 19 , fejlesztési együttműködési eszköz 20 , Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) 21 , valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz 22 . Az uniós költségvetésből finanszírozott intézkedéseket az Unió közvetlen és közvetett irányításra vonatkozó pénzügyi szabályaival és rendelkezéseivel összhangban hajtják végre.

A segítségnyújtás végrehajtásának feltétele, hogy Törökország szigorúan betartsa a közös cselekvési tervben és a nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásokat.

3.Pénzügyi kapacitás, a finanszírozás időtartama és jellege

Az eszköz által koordinált teljes költségvetés 6 milliárd EUR, amelyet két részletben mozgósítanak. Az első részlet és a második részlet hatálya alá tartozó projektek legkésőbb 2025 közepéig tartanak; az első részlet hatálya alá tartozó számos projekt már befejeződött, a legtöbb projekt pedig a tervek szerint hamarabb lezárul. A Covid19-világjárvány miatt a 2016-os 1,6 milliárd EUR összegű különleges intézkedés projektjeinek végrehajtási időszakát kivételesen meghosszabbították, lehetővé téve, hogy valamennyi érintett projekt elérje a kitűzött célját.

Az első részlet 3 milliárd EUR-t tett ki, amelyből 1 milliárd EUR-t az uniós költségvetésből, 2 milliárd EUR-t pedig a tagállamoktól származó kétoldalú hozzájárulásokból mozgósítottak 23 . A második részlet ugyancsak 3 milliárd EUR-t tett ki, amelyből 2 milliárd EUR-t az uniós költségvetésből, 1 milliárd EUR-t pedig a tagállamok részéről nyújtottak 24 .

Ami az uniós költségvetési erőforrásokat illeti, a 2016–2017-es uniós költségvetésből származó 1 milliárd EUR-ból 2016-ban 250 millió EUR-t, 2017-ben pedig 750 millió EUR-t mozgósítottak. A 2018–2019-es uniós költségvetésből származó 2 milliárd EUR-ból 2018-ban 550 millió EUR-t mozgósítottak, a fennmaradó összeg mozgósítására pedig 2019-ben került sor.

A tagállami hozzájárulásokat illetően az első részlet esetében a tagállamok 2016-ban 677 millió EUR-val, 2017-ben 847 millió EUR-val, 2018-ban 396 millió EUR-val, 2019-ben pedig 80 millió EUR-val járultak hozzá az eszközhöz. A második részlet esetében a tagállamok 2018-ban 68 millió EUR, 2019-ben 202 millió EUR, 2020-ban 265 millió EUR, 2021-ben 166 millió EUR, 2022-ben pedig 165 millió EUR összegű hozzájárulást nyújtottak; a fennmaradó kifizetéseket (134 millió EUR) 2023-ig tervezik teljesíteni. A tagállami hozzájárulások közvetlenül az uniós költségvetésbe történnek külső címzett bevétel formájában a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint, és azokat az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és a humanitárius segítségnyújtás költségvetési soraihoz rendelik.

Továbbra is kielégítő az összhang egyrészről a hozzájárulásoknak az eszközbe történő tagállami befizetéseinek üteme, másrészről az ezen hozzájárulásokból finanszírozott kifizetéseknek az eszközből való folyósításának üteme között.

Az eszköz humanitárius területén 19,50 millió EUR-t különítettek el pufferként, hogy adott esetben finanszírozni tudják a Szíriából érkező új menekültek beáramlására való reagálást 2019-ben. Mivel a puffert nem használták fel, ezt az összeget 2020-ban egészségügyi és védelmi intézkedések fedezésére kötötték le, lezárva a második részlet programozását.

2020. december 31-ig a Bizottság az eszköz teljes működési keretösszegére szerződéseket kötött. Az összesen 6 milliárd EUR-ból 2022 végéig valamivel több mint 5 milliárd EUR-t folyósítottak.

4.Az eszköz végrehajtása

Az eszközt humanitárius segítségnyújtás és fejlesztési támogatás formájában hajtják végre. Az első részlet keretében mintegy 1,4 milliárd EUR-t, illetve 1,6 milliárd EUR-t allokáltak az egyes területekre. A szíriai válság elhúzódó jellege miatt a második részlet keretében végrehajtott beavatkozások egyre inkább a társadalmi-gazdasági támogatási tevékenységekre és a megélhetési lehetőségek megteremtésére összpontosítanak. A második részlet keretében 1,04 milliárd EUR-t különítettek el humanitárius segítségnyújtásra, 1,9 milliárd EUR-t pedig fejlesztési támogatásra 25 .

Az eszköz egészére nézve a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési támogatás megoszlása a következő:

A részletes adatok elérhetők az interneten a projekteket összesítő táblázatban 26 .

Az eszköz programozása 2019 decemberében fejeződött be, 2020 végére pedig 6 milliárd EUR teljes működési keretösszegre kötöttek szerződést, amelyből több mint 5 milliárd EUR-t folyósítottak 2022 végéig.  

Fontos megjegyezni, hogy az eszköz keretében nyújtott támogatás projektalapú. A kifizetések az eszköz keretében történő beavatkozások végrehajtásától függnek.

Különös figyelmet fordítanak a nem szíriai menekültekre és menedékkérőkre. Az eszköz keretében történő beavatkozások célja minden esetben az, hogy azok a menekülteket befogadó helyi közösségekre is kiterjedjenek.

Az eszköz keretében nyújtott humanitárius segítség a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek számára nyújt az alapvető szükségleteket és a védelmet biztosító, az emberi méltóságot tiszteletben tartó támogatást. Emellett a hiányosságokat is kezeli az egészségügy és a szükséghelyzetben lévők oktatása terén működő szakosított intézmények és partnerek révén. Az Európai Unió által biztosított humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó iránymutatást a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos 2007-es európai konszenzus 27 tartalmazza, amely szerint az Unió mint humanitárius szereplő tiszteletben tartja az emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség humanitárius alapelveit, az EUMSZ 214. cikkében és a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendeletben (1257/96/EK rendelet) 28 meghatározottak szerint 29 .

Az eszköz humanitárius területén belül összesen 65 projektet hajtottak végre 21 partneren keresztül az első és második részlet keretében. E projektek fedezik a Törökországban tartózkodó, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek alapvető szükségleteivel, védelmével, oktatásával és egészségével kapcsolatos reagálást. Az első részlet keretében mintegy 1,4 milliárd EUR-t allokáltak és ilyen összegben kötöttek szerződést humanitárius segítségnyújtásra, ebből pedig 1,3 milliárd EUR-t folyósítottak is. A második részlet tekintetében 1,04 milliárd EUR-ra kötöttek szerződést, és 2023. január 31-ig 1,035 millió EUR-t folyósítottak.

A fejlesztési támogatás azokat a hosszabb távú szükségleteket támogatja, amelyek az egészségügy, az oktatás és a menekültek társadalmi-gazdasági fejlődésének területén jelentkeznek, különösen a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a megélhetési lehetőségek, valamint a települési infrastruktúra tekintetében. Kiemelten kezeli továbbá a veszélyeztetett csoportokat, és a beavatkozásai tekintetében a nemi dimenziót is figyelembe veszi, például kiterjed a nők és a lányok szexuális és nemi alapú erőszakkal szembeni védelmére, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésére.

Az eszköz fejlesztési területén belül az első részlet keretében aláírt 26 projekt végrehajtása továbbra is jól haladt. E projektek közül 15-öt a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap keretében hajtottak végre összesen 293 millió EUR összegben, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön keresztül közvetlenül kezelt allokáción felül 30 .

Az eszköz két részlete keretében fejlesztési támogatásra elkülönített összesen 3,5 milliárd EUR-ból eddig közel 2,6 milliárd EUR-t folyósítottak a végrehajtó partnereknek 31 . A második részlet keretében az elkülönített 1,9 milliárd EUR-t 2020 decemberéig teljes mértékben lekötötték szerződésekkel, amelyből valamivel több mint 1 milliárd EUR-t 2022. december végéig folyósítottak. Az eszköz fejlesztési területén belül 17 szerződést kötöttek.

2022-ben az eszköz végrehajtását a Törökországban tapasztalható nagyon magas infláció és az árfolyammal kapcsolatos kihívások befolyásolták – ez szükségessé tette egyes projektek hatókörének csökkentését, ami viszont a megépített létesítmények számának csökkenését eredményezte. A piaci feltételek jelentős változásai és az inflációs ráta különösen több intézkedés esetében hatott negatívan a beszerzésre.

A növekvő infláció, a török líra leértékelődése és az építőanyagok ebből fakadó áremelkedése kihívást jelentett a projektek végrehajtása szempontjából, különösen az infrastrukturális projektek esetében. A Bizottság jelenleg értékeli az érintett projekteket, hogy megállapítsa a projektek befejezésében mutatkozó esetleges hiányosságokat, valamint fokozta a végrehajtó partnerekkel való együttműködést és a helyszíni missziókat. Ez az értékelés a jelentéstétel időpontjában még folyamatban van.

Az eszközből megvalósult beavatkozások kiemelt területenként

Az eszköz mindkét részletéből finanszírozott támogatás végrehajtása terén kiemelt területenként elért előrehaladásról az eszköz félévente elkészítendő nyomonkövetési jelentései számolnak be 32 . A menekülteknek és a befogadó közösségeknek nyújtott segítség terén jelentős eredmények születtek a következő kiemelt területeken:

Oktatás

Az eszköz több mint 1,5 milliárd EUR-t különített el az oktatás kiemelt területére, ebből 545 millió EUR-t 33 oktatási infrastruktúrára.

Az eszköz humanitárius területe keretében több mint 181 millió EUR-t különítettek el az oktatásra. Ez a feltételes iskoláztatási készpénztámogatás (a továbbiakban: CCTE) a menekült gyermekek iskolai beiratkozását és iskolába járását támogatja azáltal, hogy havonta kifizetéseket nyújt a menekült családoknak azzal a feltétellel, hogy a tanulók rendszeresen iskolába járnak. A CCTE-program készpénzkomponensét 2022 októberéig a humanitárius területen belül finanszírozták a 2020 júliusában elfogadott költségvetés-módosítás keretében biztosított 85 millió EUR összegű kiegészítést követően, míg a zökkenőmentes átmenetet szolgáló kapacitástámogatási tevékenységek 2022 decemberéig folytatódtak. Ezt a programot 2022 októberében átcsoportosították a fejlesztési területhez. 2022 októberéig 811 181 gyermek részesült a CCTE-ből. A Törökországban tartózkodó menekülteknek nyújtott kiegészítő támogatás keretében finanszírozott CCTE negyedik szakaszát 2022 szeptemberében írták alá 210 millió EUR összegben, és ezzel befejeződött az oktatás területén a humanitárius segítségnyújtásról a hosszabb távú fejlesztési támogatásra történő áttérés.

Az eszköz keretében a Nemzeti Oktatási Minisztériumnak (MoNE) nyújtott 400 millió EUR összegű kiemelt közvetlen támogatás (PIKTES II 34 ) végrehajtása 2023 januárjában véget ért, és az új PIKTES+ projekttel 35 folytatódott – ennek teljes költségvetése 300 millió EUR, amelyet a Törökországban tartózkodó menekülteknek nyújtott kiegészítő támogatás keretében finanszíroznak. A PIKTES a menekült gyermekek iskolarendszerű oktatási rendszerbe való beiratkozásának, az e rendszerben való megtartásuknak és az oda történő átmenetelüknek a fokozása révén támogatja a minisztériumot, miközben fenntartja az oktatás minőségét és a társadalmi kohéziót. 2022. márciusig valamivel több mint 747 000 szíriai gyermek iratkozott be az iskolarendszerű oktatásba. Több mint 44 000 tanuló iskola-előkészítőbe, több mint 328 000 tanuló általános iskolai oktatásba, 282 323 tanuló az alsó középfokú és 77 361 tanuló a felső középfokú oktatásba iratkozott be, míg több mint 7 500 tanuló iskolarendszerű középiskolai távoktatásban vett részt. 2022 júniusára 63 489 menekült gyermek részesült felzárkóztató képzésben, 41 038 menekült gyermek pedig támogató képzésben az eszköz támogatásával. Ami az oktatási rendszer tanári kapacitásának támogatását illeti, a tanári és a tanácsadói kar, valamint a kisegítő személyzet 3 321 tagját foglalkoztatták a PIKTES II-n keresztül (PIKTES-tanárok és pályaorientációs tanácsadók), illetve 22 834 közalkalmazott tanár és 15 917 iskolai adminisztratív alkalmazott kapott fizetést a PIKTES-en keresztül. A tanulást elősegítő környezet tekintetében 3 020 takarítót és 1 580 biztonsági alkalmazottat foglalkoztattak az iskolákban. 2022 júniusáig a PIKTES II keretében 3 886 tanár, 10 126 közalkalmazott tanár és 8 154 iskolai adminisztratív alkalmazott részesült képzésben a befogadó oktatással kapcsolatos különböző témákban.

Azon menekült és befogadó közösségbeli hallgatók száma, akik műszaki és szakoktatásban és -képzésben (TVET) vagy felsőoktatási intézményekben való tanulás céljából az eszköz által támogatott ösztöndíjban részesültek, mintegy 29 049 főt tett ki. E tanulók többsége menekült volt. A nemek egyensúlyát fenntartották.

Az eszköz továbbra is támogatta az oktatási infrastruktúra fejlesztését és csökkentette az iskolák túlzsúfoltságát. Jelentős növekedés történt a korszerűsített és befejezett oktatási létesítmények számában. A korszerűsítés terén az egyik jelentős eredmény 8 700 okostábla telepítése volt általános és középiskolákban. Eddig több mint 12 000 létesítményt korszerűsítettek az eszköz támogatásával. Emellett összesen 117 iskolát építettek, és 108 iskolában kezdték meg az oktatási szolgáltatások nyújtását. Egy, az első részlet keretében lekötött 40 millió EUR összegű tisztaenergia-projekt irányul arra, hogy két naperőműparkon és tetőn elhelyezett napelemeken keresztül 120 iskolának energiát juttasson. Három iskola esetében befejeződött a napelemek tetőre telepítése, és további 48 iskolában átlagosan 90 %-os előrehaladás történt. Emellett további 41 iskola energiahatékonyságának növelését célzó rehabilitációs munkálatok kezdődtek, és 2022 végére 70 %-os előrehaladás történt.

Védelem

Az eszköz keretében összesen mintegy 211 millió EUR-t különítettek el védelemre, főként a humanitárius területhez tartozó projekteken keresztül.

Az eszköz humanitárius területe támogatta a menekültek nyilvántartásba vételét és ellenőrzését, hogy lehetővé tegye számukra a törökországi jogállásuk rendezését, és megkönnyítse a szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket. Az önálló védelmi beavatkozások mellett, amelyek célja a hiányosságok pótlása, valamint a sajátos szükségletekre és a veszélyeztetett egyének igényeire való reagálás, a védelmet a humanitárius reagálási stratégia többi pillérébe (alapvető szükségletek, egészségügy és oktatás) is beépítették. Az átfogó cél a menekültek kiszolgáltatottságának jobb kezelése, jogállásuk rendezése, valamint az állami szolgálatok és az ENSZ/nem kormányzati szervezetek szolgálatainak szélesebb hálózatához való kapcsolódásuk. A beszámolási időszakban a támogatás továbbra is a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportokra összpontosult (pl. szezonális mezőgazdasági migráns munkavállalók, legveszélyeztettebb menekültcsoportok stb.). Emellett az EU szíriai válságalapjából finanszírozott projektek között szerepelt a menekültek közösségi központokban történő fogadásának támogatása, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek megfelelő szolgálatokhoz való továbbirányítása.

Az eszköz fejlesztési területén belül 2020 végén 20 millió EUR összegű közvetlen támogatásra kötöttek szerződést a Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium számára. A projekt célja, hogy javítsa a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek és a befogadó közösségek számára nyújtott megelőző és védelmi szociális szolgáltatásokat. 2022-ben a tervezett 18 új szociális szolgáltató központból nyolcat nyitottak meg, és előrelépés történt hat idősek napközi otthonának megnyitása terén is. Előkészítő tevékenységek is kezdődtek, ideértve különösen a következőket: 75 gyermekvédelmi egység felszerelése, tíz mobil szociális szolgáltató központ létrehozása, anyagi támogatás nyújtása az erőszak elleni védelmet és a megfigyelést végző egységeknek, valamint képzés biztosítása a Családügyi és Szociális Minisztérium mintegy 4 000 központi és tartományi munkatársa részére.

Egészségügy

Az eszköz keretében 800 millió EUR-t különítettek el az egészségügyre mint kiemelt területre.

Az eszköz keretében nyújtott támogatás fő pillére a SIHHAT – egy olyan projekt, amelyre egymás után kétszer különítettek el finanszírozást: 2016-ban 300 millió EUR-t, 2020-ban pedig 210 millió EUR-t. A SIHHAT támogatja a török Egészségügyi Minisztérium arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 4 millió menekült számára ingyenes és méltányos hozzáférést biztosítson az egészségügyi ellátáshoz. Összesen 187 migránsok számára létrehozott egészségügyi központ működik 30 tartományban, és mintegy 4 000 egészségügyi dolgozó dolgozik az EU által támogatott létesítményekben, akiknek 75 %-a szíriai származású. A SIHHAT II végrehajtása jó ütemben, kézzelfogható eredményekkel folytatódik. A SIHHAT III előkészületei 2022-ben kezdődtek meg. A SIHHAT III-nak biztosítania kell a menekültek egészségügyi ellátásának folytatását 2023 után, amikor a SIHHAT II-nek le kell zárulnia.

Az eszköz keretében finanszírozott két kórház – a Dörtyol/Hatay és a Kilis – építése befejeződött. Mindkét kórházat hivatalosan is megnyitották – 2022 júniusában, illetve decemberében –, és azok teljes mértékben működőképesek. E létesítmények minőségi másodlagos egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak a menekültek és a befogadó közösségek számára. Emellett az eszköz a SIHHAT kiegészítéseként migránsok számára létrehozott egészségügyi központok építését és felújítását, anyasági és higiéniai készletek beszerzését, valamint fizioterápiai egységek felújítását is végzi.

A fizikai rehabilitációs szolgáltatásoknak a humanitárius segítségnyújtásról a fejlesztési támogatásra való átállási folyamata már majdnem befejeződött. A humanitárius partner sikeresen biztosítja a szolgáltatásokhoz való biztonságos és inkluzív hozzáférést a fogyatékossággal élő és egyéb kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek számára, összhangban az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) által végrehajtott, uniós finanszírozású SHIFA projekt 36 keretében létrehozott fizioterápiás rehabilitációs egységek felkészültségével.

A SIHAT III-ra való felkészülés során a Bizottság különös figyelmet kíván fordítani a veszélyeztetett csoportokra (a nyilvántartásba vételük szerinti tartományon kívüli menekültekre, a nem szíriaiakra, az LMBTQI+ személyekre és a fogyatékossággal élő menekültekre), valamint bizonyos szolgáltatásokra, többek között a reproduktív egészség támogatására, valamint a mentálhigiénés és pszichoszociális támogatásra.

Települési infrastruktúra

A települési infrastruktúra az eszköz egyik kulcsfontosságú prioritása. Az eszköz számos települést támogat alapvető települési szolgáltatások nyújtásával, beleértve a vízellátást és a szennyvízelvezetést, valamint a szilárdhulladék-gazdálkodást. Emellett szabadidős szolgáltatások nyújtása révén támogatja a helyi infrastruktúrát. A gaziantepi mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítmény építése 2021 októberében fejeződött be. A víz-, a szennyvíz- és a szilárdhulladék-szolgáltatásra vonatkozó 36 szerződésből kilenc szerződést, míg az ifjúsági és sportlétesítménekre vonatkozó 26 szerződésből 22 szerződést írtak alá, és ezek jelenleg építés alatt állnak.

Alapvető szükségletek és társadalmi-gazdasági támogatás

Az eszköz keretében több mint 2,83 milliárd EUR-t különítettek el alapvető szükségletekre és társadalmi-gazdasági támogatásra.

Az ezen a kiemelt területen végrehajtott beavatkozások célja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek alapvető szükségletei kielégítésének biztosítása, valamint a menekültek rezilienciájának és önellátásának megerősítése. Ennek lehetővé kell tennie a szociális segítségnyújtástól való függőségről a fokozott önállóságra és a megélhetési lehetőségek kihasználására való fokozatos áttérést.

Az eszköz alapvető szükségletekhez nyújtott segítségének keretében több mint 2,6 millió menekült részesült olyan közvetlen támogatásban, amely lehetővé teszi számukra a méltóságteljes életet. A legtöbb támogatást a szükséghelyzeti szociális védőhálón (ESSN) keresztül nyújtják – ez egy olyan humanitárius szociális segítségnyújtási program, amely jelenleg havi készpénztámogatást biztosít egy betétikártya-rendszeren keresztül több mint 1,6 millió menekült kedvezményezett részére. 1 225 millió EUR-t különítettek el az ESSN harmadik szakaszára. Az ESSN-támogatás folytatása 2023 második negyedévéig biztosított 37 ; az eszközön kívüli kiegészítő menekülttámogatás keretében nyomonkövetési finanszírozást különítettek el.

Az eszköz második részlete keretében a Bizottság a Családügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériumával aláírt egy 245 millió EUR összegű közvetlen támogatást, amely lehetővé teszi a török szociális biztonsági rendszer keretében a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek nyújtott szociális ellátáshoz hasonló havi pénzügyi támogatás nyújtását, azaz a kiegészítő ESSN-t (C-ESSN). Az előkészítő szakaszt követően a kedvezményezettek részére történő kifizetések 2021 júliusában kezdődtek, és legalább 2023 májusáig folytatódni fognak. A projekt az ESSN-nel párhuzamosan fut, és támogatást nyújt a gyermeket egyedül nevelő szülőkkel rendelkező háztartásoknak, az időseknek, valamint a fogyatékossággal élő és a súlyosan fogyatékos személyeknek. Az uniós küldöttség és az ECHO ankarai kirendeltségének személyzete rendszeres találkozókat tart az ESSN és a C-ESSN párhuzamos végrehajtásának koordinálása érdekében. 2022-ben a C-ESSN és az ESSN programok folytonosságát 38 a 2021–2023-as időszakra mozgósított 3 milliárd EUR összegű kiegészítő menekülttámogatás keretében biztosították 39 .

Folytatódik a kiegészítő társadalmi-gazdasági támogatás nyújtása azoknak a menekülteknek, akik képesek belépni a munkaerőpiacra. E támogatás célja a menekültek foglalkoztathatóságának növelése, valamint szakképzés és készségfejlesztés, nyelvi képzés, karrier-tanácsadás, munkahelyi képzési programok, valamint a munkavállalási engedélyek folyamatának egyszerűsítése a szíriai menekültek és a befogadó közösségek támogatása érdekében. A törökországi Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Szervezetével (KOSGEB) és a Török Fejlesztési és Beruházási Bankkal (TKYB) együttműködve támogatásokat és vállalkozói képzést nyújtanak mind a szíriai menekültek és a befogadó közösségek induló vállalkozásai, mind a meglévő vállalkozások számára. Egy másik projekt egy női vezetésű szociális vállalkozási modell kidolgozását és végrehajtását támogatja annak érdekében, hogy fenntartható jövedelemtermelő tevékenységeket biztosítson a kiszolgáltatott helyzetben lévő szíriai menekültek és a török nők számára egyaránt. Két további projekt célja a foglalkoztatás támogatása a mezőgazdaságban. A projektek futamideje várhatóan legkésőbb 2025 közepéig tart. 2022-ben a menekülteknek nyújtott társadalmi-gazdasági támogatás folytonosságát a 2021–2023-as időszakban mozgósított 3 milliárd EUR összegű kiegészítő menekülttámogatás keretében biztosították.

Migrációkezelés

Az eszköz két projektet finanszírozott ezen a kiemelt területen az első részlet keretében összesen 80 millió EUR értékben. Az első projekt uniós támogatást nyújtott a török parti őrség kutatási-mentési műveletek végzéséhez szükséges kapacitásának bővítéséhez. A második projekt célja az volt, hogy támogassa a Migrációkezelési Főigazgatóságot (DGMM) az EU-ból való visszatérések kezelésében. Mindkét projekt befejeződött.

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontok érvényesítése az eszköz keretében megvalósuló projektekben

A „Together towards a gender equal world 2021–2025” („Együtt a nemek közötti egyenlőséget biztosító világ felé (2021–2025)”) című, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv továbbra is iránymutatásul szolgál az eszköz keretében megvalósuló beavatkozások végrehajtásához. 2022-ben is prioritás maradt a nők és lányok emberi jogainak előmozdítása, védelme és érvényesítése a teljes sokszínűségükben, a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok szerepvállalásának növelése. A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos megfontolásokat az eszköz valamennyi projektjében általánosan érvényesítették, és lebontott adatok (76 mutató) segítségével folyamatosan nyomon követik. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése olyan végrehajtó partnerekkel közösen kidolgozott célzott intézkedésekkel párosul, , amelyek komoly tapasztalattal rendelkeznek e megközelítéssel kapcsolatban, és képesek párbeszédet folytatni a török hatóságokkal.

Az eszköz jelentős szerepet játszott a nők foglalkoztathatóságának javításában. Több mint 26 000 nő végzett sikeresen rövid távú szakképzést, és mintegy 40 000 nő részesült foglalkoztatási tanácsadásban. Emellett a tanácsadási vagy pénzügyi támogatást mintegy 500 női tulajdonú vállalkozásra is kiterjesztették.

Az eszköz értékes török nyelvtanfolyamokat biztosított a menekült nők számára. Mintegy 25 000 felnőtt menekült nő és 20 000 női diák sikeresen teljesítette ezeket a tanfolyamokat. Ezenkívül mintegy 55 000 menekült lánygyermek vett részt az eszköz által finanszírozott projektek keretében rendelkezésre bocsátott iskola előtti nevelésben. Emellett 15 000 női diák kapott tanulmányi ösztöndíjat. Érdemes megjegyezni, hogy az eszköz által foglalkoztatott tanárok és oktatási személyzet közel 50 %-a nő.

A készpénztámogatási programok egyenlő előnyöket biztosítottak a menekült nők számára. Több mint egymillió nő kap rendszeres, feltétel nélküli erőforrástranszfert. Emellett mintegy 400 000 női diák családja kapott feltételes iskoláztatási készpénztámogatást. A készpénztámogatási programoktól függetlenül mintegy 500 000 menekült nő védelmi áldozatsegítő szolgáltatásokban, körülbelül 550 000 menekült nő pedig az eszköz által finanszírozott projektek keretében nyújtott védelmi szolgáltatásokban részesült.  

5.Nyomon követés és értékelés

Nyomon követés

Az eszköz nyomonkövetési rendszerét úgy alakították ki, hogy az az egész élettartama alatt kiigazítható, finomítható és fejleszthető legyen. 2022-ben az eszköz eredményeiről szóló jelentéstétel továbbra is az eszköz aktualizált eredménykeretén 40 és az eszköz változáselméletén 41 alapult. 2022-ben az eszköznek két nyomonkövetési jelentését tettek közzé – júniusban, illetve decemberben – , amelyek elérhetők az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága honlapján 42 . Az eszköznek a 2022 decemberéig tartó időszakra vonatkozó nyomonkövetési jelentése 2023 júniusában esedékes.

A Bizottságot továbbra is egy technikai segítségnyújtási csoport (SUMAF 43 ) segíti az eszköz nyomonkövetési és jelentéstételi feladataiban. 2022 végéig 239 nyomonkövetési misszió zárult le, valamint hat eredményorientált nyomonkövetési missziót, 94 technikai segítségnyújtási missziót és 139 helyszíni ellenőrzést/nyomonkövetési missziót hajtottak végre; e missziók 61 %-a közvetlen irányítás alá tartozó szerződésekre irányult 44 . Folytatódott a humanitárius végrehajtási tervek keretében finanszírozott eszközök intézkedéseinek nyomon követése is: a beszámolási időszakban 89 projektszintű nyomonkövetési missziót hajtottak végre.

Értékelés

A Bizottság folytatta az eszköz 2021 júliusában közzétett stratégiai félidős értékelésében 45 foglalt ajánlások végrehajtását.

6.Ellenőrzés

Az Európai Számvevőszék 2022 novemberében kezdte meg az eszköz második teljesítményellenőrzését. Az ellenőrzés a szövegezés idején még folyamatban volt. Az Európai Számvevőszék 2023 őszén kívánja közzétenni megállapításait és ajánlásait.

7.Kommunikáció és láthatóság

2022-ben a tevékenységek tovább növelték az eszköz keretében tett intézkedések láthatóságát még inkább javítva az EU-ról alkotott képet a Törökország részére a menekültek befogadásához nyújtott támogatását illetően. A prioritások között szerepelt a tudatosság, a láthatóság és a megértés biztosítása a nagyközönség, a média, a politikai döntéshozók és más érdekelt felek körében az EU-ban, Törökországban és a nemzetközi közösségben.

Események, ünnepségek és médiajelenlét

2022 első felében a küldöttségvezető négy missziót hajtott végre – Denizliban, Konyában, Mardinban és Dörtyolban – annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az uniós fellépésekre, ami jelentős érdeklődést váltott ki. A projekthez kapcsolódó egyéb események közé tartoznak a következők: az „Empowering the Private Sector to Foster Social and Economic Cohesion in Türkiye” (FOSTER) (a magánszektor megerősítése a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdítása érdekében Törökországban) projekt 2022. februári nyitóünnepsége, a „Social Entrepreneurship, Empowerment and Cohesion in Refugee and Host Communities in Türkiye Project” (SEECO) (a szociális vállalkozás, a társadalmi szerepvállalás és a kohézió a törökországi menekült és befogadó közösségekben projekt) májusi elindítása, az új állami kórház megnyitó ünnepsége júniusban Kilisben, valamint a feltételes iskoláztatási készpénztámogatás projekt ünnepélyes aláírása 2022 decemberében, amely a CCTE-nek az UNICEF-től a török kormány részére történő hivatalos átadását jelenti. A tevékenységek és fellépések láthatóságát sajtóközlemények révén mozdították elő.

2022-ben médiautat szerveztek az EU által finanszírozott törökországi humanitárius segítségnyújtási projektek meglátogatására. Ennek eredményeként az európai médiában – többek között az El Paisban (ES), az ANSA-ban (IT), a Publico-ban (PT), a Deutsche Welle-ben (DE), az ARD-ban (DE), az EFE-ben (ES) és az NRK-ban (NO) – külön kiadványokat tettek közzé. Emellett a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével (IFRC) közösen nagyszabású kommunikációs kampányt hajtottak végre, hogy felhívják a figyelmet az ESSN programra. A kampány sikeres közösségimédia-promóciókat foglalt magában Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Svédországban és Törökországban.

8.Következtetések és következő lépések

2022-ben jelentős előrelépés történt az eszköz végrehajtása terén. Az eszköz teljes működési keretösszegét lekötötték, és 5 milliárd EUR-t folyósítottak. Az eszköz továbbra is nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a törökországi menekültek és befogadó közösségek számára.

A következő lépések:

·Az összes projekt eredményes megvalósításának folytatása a menekültek és a befogadó közösségek javára, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.

·Az eszközzel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek megvalósításának folytatása.

·Az eszköz irányítóbizottsága ülésének megszervezése 2023 júniusában.

·Az eszköz által elért eredmények fenntarthatóságának biztosítása érdekében a törökországi menekülteknek és befogadó közösségeknek nyújtott további támogatás programozása és végrehajtása.

(1)

Az Unió és a tagállamok fellépéseinek koordinációs mechanizmus – a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz – révén való összehangolásáról szóló, 2015. november 24-i C(2015) 9500 bizottsági határozat a 2016. február 10-i C(2016) 855 bizottsági határozattal módosított szövegváltozatában.

(2)

  https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/c01d3d50-ff35-11e6-8a35-01aa75ed71a1/language-hu/format-PDF/source-207119876  

(3)

  https://en.goc.gov.tr/temporary-protection27

(4)

https://en.goc.gov.tr/irregular-migration

(5)

A török menekültügyi rendszer egyik sajátossága azzal kapcsolatos, hogy az ország egy fenntartás mellett írta alá az 1951. évi genfi egyezménynek a menekültek jogállásáról szóló 1967. évi New York-i jegyzőkönyvét. Emiatt a Törökországban tartózkodó menekültek túlnyomó többsége nem kérhet teljes körű menekült jogállást, csak „feltételes menekült” jogállást, amely – odaítélése esetén – az országban való tartózkodás időtartamát addig az időpontig teszi csak lehetővé, amíg „egy harmadik országba át nem telepítik”.

(6)

  https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18/eu-turkey-statement/

(7)

A Bizottság C(2016) 60/03 határozata (2016. február 10.) a törökországi menekülteket támogató eszközről és a 2015. november 24-i C(2015) 9500 bizottsági határozat módosításáról.

(8)

  https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11329-2018-INIT/en/pdf

(9)

A különböző külső finanszírozási eszközök, nevezetesen a humanitárius segítségnyújtási eszköz, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA), valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében a 2013–2015-ös időszakban mozgósított finanszírozás, beleértve a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (a továbbiakban: szíriai válságalap) által végrehajtott számos intézkedést.

(10)

 A válság kezdete óta az EU mozgósította a rendelkezésére álló valamennyi politikai és humanitárius eszközt a szíriai nép támogatására, és a válság 2011-es kezdete óta összesen 24,9 milliárd EUR összegű humanitárius, stabilizációs és rezilienciajavítási támogatást mozgósított; https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/93313/node/93313_en

(11)

  https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18/eu-turkey-statement/

(12)

Egy új görög miniszteri határozat szerint Törökország biztonságos harmadik országnak tekintendő a Pakisztánból, Bangladesből, Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából érkező menedékkérők számára. A fenti állampolgárságú személyek által benyújtott kérelmek ezért ezen az alapon elfogadhatatlannak tekinthetők, és a kérelmezőket visszaküldik Törökországba, ahol biztonságosnak ítélik őket, és lehetőségük van arra, hogy menekültstátuszt kérelmezzenek.

(13)

A Bizottság 2015. november 24-i C(2015) 9500 határozatának 2. cikke – Az eszköz céljai.

(14)

Lásd a C(2016) 855 bizottsági határozattal módosított C(2015) 9500 bizottsági határozat 5. cikkének (1) bekezdését.

(15)

  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/2016_needs_assessment_.pdf  

(16)

  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/updated_needs_assessment.pdf  

(17)

Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) hozzájárulásait átcsoportosították az Előcsatlakozási Támogatási Eszközhöz, illetve az uniós vagyonkezelői alaphoz, és azok keretében hajtották végre őket. Elvben a szíriai válságalaphoz az eszköz keretében (az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből és kisebb mértékben a fejlesztési együttműködési eszközből) nyújtott valamennyi hozzájárulást nem humanitárius segítségnyújtásként hajtották végre.

(18)

A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).

(19)

Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).

(20)

Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(21)

Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).

(23)

A tagállami hozzájárulások teljes megoszlása a következő címen érhető el: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/02/03/refugee-facility-for-turkey/

(24)

  https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2018/06/29/facility-for-refugees-in-turkey-member-states-agree-details-of-additional-funding/  

(25)

A 60 millió EUR-s egyenleget az eszköz végrehajtásához nyújtott igazgatási és operatív támogatásra különítették el.

(26)

  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/system/files/2022-01/Facility%20table_December%202021.pdf  

(27)

A Tanács és a tagállamok kormányai képviselőinek együttes nyilatkozata.

(28)

A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról.

(29)

Az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtása az éves országspecifikus humanitárius végrehajtási terveken alapul. A Bizottság és partnerei közötti együttműködés kereteit a humanitárius segítségnyújtás területén a Bizottság nemzetközi szervezetekkel kötött pénzügyi és adminisztratív keretmegállapodásai és a nem kormányzati szervezetekkel kötött partnerségi keretmegállapodásai határozzák meg.

(30)

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből származó finanszírozást a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében a költségvetési rendelet és alkalmazási szabályai második részének IV. címében foglalt, külső fellépéssel kapcsolatos szabályokkal összhangban kezelik.

(31)

Ez a szám a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap által megvalósított projektek keretébe tartozó, de az uniós költségvetést még nem terhelő kifizetéseket is tartalmazza.

(32)

  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/enlargement-policy/negotiations-status/turkey/eu-facility-refugees-turkey_en  

(33)

Ez magában foglal egy 40 millió EUR összegű, tiszta energiával kapcsolatos projektet a szíriai válságalap keretében (FRIT 1).

(34)

Promoting Integration of Syrian Kids into the Education System II (PIKTES II) (A szír gyermekek oktatási rendszerben való integrációjának előmozdítása II)

(35)

Promoting Inclusive Education for Kids in the Turkish Education System (PIKTES+) (A gyermekek befogadó oktatásának előmozdítása a török oktatási rendszerben)

(36)

„Strengthening Health Infrastructure for All” (Az egészségügyi infrastruktúra megerősítése mindenki számára).

(37)

  https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20200706IPR82727/szir-menekulteket-segito-585-millio-euros-tamogatas-jovahagyta-a-parlament  

(38)

Az ESSN program következő szakaszát a tervek szerint az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága veszi át.

(39)

 A Bizottság C(2022) 7822 final végrehajtási határozata a Törökországban 2022-ben és 2023-ban a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek számára készpénztámogatás nyújtására irányuló egyedi intézkedés finanszírozásáról , amelyet 2022. január 4-én fogadtak el ésa Bizottság C(2022) 8887 végrehajtási határozata a Törökországban tartózkodó menekültek alapvető szükségleteihez nyújtott támogatás és a megélhetési lehetőségekre való átállás 2022. évi további támogatását célzó egyedi intézkedés finanszírozásáról , amelyet 2022. december 7-én fogadtak el.

(40)

  https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/system/files/2022-06/Facility%20Results%20Framework_Jun2022.pdf  

(41)

  https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/system/files/2022-06/Facility%20Theory%20of%20Change_Feb2022.pdf  

(42)

https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/enlargement-policy/negotiations-status/turkey/eu-facility-refugees-turkey_en

(43)

Technikai segítségnyújtás a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében finanszírozott intézkedések nyomon követésének támogatásához – IPA/2018/393–877.

(44)

Összesített adatok, 2017.

(45)

  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/strategic-mid-term-evaluation-facility-refugees-turkey-2016-201920_en