EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.6.20.
COM(2023) 323 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK
Éves jelentés a mentesítésért felelős hatóságnak a 2022-ben elvégzett belső ellenőrzésekről
{SWD(2023) 214 final}
Tartalomjegyzék
1.A jelentés célja és hatálya
2.A Belső Ellenőrzési Szolgálat küldetése: elszámoltathatóság, függetlenség és pártatlanság
3.Az ellenőrzési munka áttekintése
3.1.A 2022. évi ellenőrzési terv végrehajtása
3.2.A Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásaira vonatkozó statisztikai adatok
4.A 2022-ben elvégzett ellenőrzési munka alapján levont következtetések
4.1.A teljesítmény-ellenőrzésekkel kapcsolatos következtetés
4.1.1.Teljesítménymenedzsment
4.1.2.Az uniós szakpolitika végrehajtása
4.1.3.Belső kontrollrendszerek: jogszerűség és szabályszerűség
4.1.4.Az uniós költségvetésre való felkészülés és annak korai végrehajtása
4.1.5.A szakpolitikákat és programokat végrehajtó harmadik felekkel való együttműködés
4.1.6.Információtechnológia
4.1.7.Egyéb folyamatok
4.2.A Belső Ellenőrzési Szolgálat korlátozott következtetései
4.3.Átfogó vélemény a Bizottság pénzgazdálkodásáról
5.A Bizottság pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testületével folytatott konzultáció
6.Az esetleges összeférhetetlenségekkel kapcsolatos enyhítő intézkedések (nemzetközi belső ellenőrzési standardok) – Az európai ombudsman vizsgálata
1.A jelentés célja és hatálya
Ez a jelentés a mentesítési eljárás részeként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által a Bizottság főigazgatóságainál, szolgálatainál és végrehajtó ügynökségeinél 2022-ben elvégzett belső ellenőrzésekről. Tartalma a következő: i. az elvégzett belső ellenőrzések számának és típusának összefoglalása, ii. a megfogalmazott ajánlások összegzése, és iii. az ajánlások alapján hozott intézkedések ismertetése. A költségvetési rendelet 118. cikkének (8) bekezdése és 247. cikke szerint a Bizottság továbbítja a jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés a Bizottság belső ellenőrének a Belső Ellenőrzési Szolgálat által 2022-ben lezárt ellenőrzésekre és tanácsadói jelentésekre vonatkozó, a költségvetési rendelet 118. cikkének (4) bekezdése szerinti jelentésén alapul.
2.A Belső Ellenőrzési Szolgálat küldetése: elszámoltathatóság, függetlenség és pártatlanság
A Belső Ellenőrzési Szolgálat küldetése, hogy növelje és megóvja a szervezeti értéket, ennek érdekében pedig kockázatalapú, tárgyilagos bizonyossággal, tanácsokkal és meglátásokkal szolgál. A Belső Ellenőrzési Szolgálat módszeres, fegyelmezett megközelítés alkalmazásával segíti a Bizottságot célkitűzései megvalósításában, amelynek keretében értékeli és javítja a kockázatkezelési, kontroll- és szervezetirányítási folyamatok eredményességét. Feladatai közé tartozik a kockázatkezelési, kontroll- és szervezetirányítási folyamat értékelése és a javítására irányuló ajánlások megfogalmazása a következő három célkitűzés elérése érdekében: i. a megfelelő etika és értékrend előmozdítása a szervezeten belül, ii. az eredményes szervezeti teljesítménymenedzsment és az elszámoltathatóság biztosítása, valamint iii. a szervezet megfelelő területeinek eredményes tájékoztatása a kockázattal és kontrollal kapcsolatos információkról. Ennek során a Belső Ellenőrzési Szolgálat arra törekszik, hogy előmozdítsa a hatékony és eredményes irányítás kultúráját a Bizottságon és annak szervezeti egységein belül.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat munkájának függetlenségét a költségvetési rendelet és a Belső Ellenőrzési Szolgálat Bizottság által elfogadott működési szabályzata rögzíti. E szabályzat értelmében a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőreinek a tárgyilagos ítélőképességük megőrzése és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében fenn kell tartaniuk függetlenségüket az általuk vizsgált tevékenységek és műveletek tekintetében. Tárgyilagosságuk tényleges vagy látszólagos csorbulása esetén a részletes körülményeket nyilvánosságra kell hozni. Ha a belső ellenőr szükségesnek ítéli, közvetlenül a Bizottság elnökéhez, és/vagy a biztosi testülethez is fordulhat.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat a költségvetési rendeletnek, a belső ellenőrzés szakmai gyakorlatára vonatkozó nemzetközi standardoknak és a Belső Ellenőrök Intézete etikai szabályzatának megfelelően végzi munkáját.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat a költségvetési rendelet 123. cikke értelmében létrehozott Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságnak tesz jelentést, és működését illetően is neki tartozik elszámolással. A Belső Ellenőrzési Szolgálat: i. beszámol az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságnak az ellenőrzései során felmerülő jelentős kérdésekről és az ellenőrzött folyamatok fejlesztési lehetőségeiről, ii. éves átfogó véleményt fogalmaz meg a Bizottság pénzgazdálkodásának helyzetéről, valamint iii. az éves ellenőrzési tervében foglaltak alapján (legalább évente) jelentést készít küldetéséről és teljesítményéről. Ez a jelentés a jelentős kockázati kitettségekkel, ellenőrzési kérdésekkel, intézményirányítási kérdésekkel és egyéb ügyekkel foglalkozik.
Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság segítséget nyújt a biztosi testületnek a Szerződések, a költségvetési rendelet és egyéb jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek a teljesítésében. E célból: i. biztosítja a Belső Ellenőrzési Szolgálat függetlenségét, ii. ellenőrzi a belső ellenőrzési munka minőségét, iii. biztosítja, hogy bizottsági szolgálatok megfelelően figyelembe vegyék a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat, valamint iv. gondoskodik arról, hogy az ajánlások nyomán megfelelő intézkedések szülessenek. Ezáltal az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság segíti a Bizottságot abban, hogy még eredményesebben és hatékonyabban tudja elérni a céljait. Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság emellett megkönnyíti a biztosi testület számára az Európai Bizottság irányításának, kockázatkezelésének és belső ellenőrzési gyakorlatainak felügyeletét.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat nem ellenőrzi a tagállamok uniós forrásokat ellenőrző kontrollrendszereit. Ezek az ellenőrzések elérnek az egyéni kedvezményezettek szintjéig, és a tagállamok belső ellenőrei, a nemzeti ellenőrzési hatóságok, a Bizottság más főigazgatóságai és az Európai Számvevőszék végzi el őket. A Belső Ellenőrzési Szolgálat azonban ellenőrzi a Bizottság által hozott olyan intézkedéseket, amelyek célja az uniós források folyósításáért felelős: i. tagállami szervek, és ii. az uniós források kifizetéséért felelős egyéb szervek. A költségvetési rendelet 118. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Belső Ellenőrzési Szolgálat a feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáférést élvez, ha szükséges, a helyszínen, beleértve a tagállamokat és a harmadik országokat is.
3.Az ellenőrzési munka áttekintése
3.1.A 2022. évi ellenőrzési terv végrehajtása
A Belső Ellenőrzési Szolgálat a 2022. évi ellenőrzési tervet annak fényében hajtotta végre, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja következtében hatályban lévő válságkezelési mód miatt nagyobb nyomás nehezedett az erőforrásokra a Bizottság egyes főigazgatóságain és szolgálatain. Ezenkívül a jogszabályok elfogadásával és a programok végrehajtásának megkezdésével kapcsolatos késedelmek is hatással voltak az eredeti ellenőrzési tervre. Az e körülményekből adódó kihívások ellenére a Belső Ellenőrzési Szolgálat 89 ellenőrzési tevékenységet (ellenőrzések, felülvizsgálatok és nyomonkövetési tevékenységek) hajtott végre, és 101 jelentést adott ki (többek között végleges ellenőrzési és felülvizsgálati jelentéseket, nyomonkövetési és zárófeljegyzéseket, valamint vezetői leveleket).
Az alábbi ábrák a 2023. január 31-i határidőig befejezett tevékenységek és jelentések teljes számát és típusonkénti bontását szemléltetik.
Forrás: Európai Bizottság, Belső Ellenőrzési Szolgálat
A jelentések száma magasabb, mint a tevékenységek száma, mivel egyes horizontális vagy több szervezetet érintő ellenőrzések esetében a Belső Ellenőrzési Szolgálat több jelentést készít az ellenőrzés körébe tartozó különböző ellenőrzött szervezetek számára. A Belső Ellenőrzési Szolgálat 2022-ben 14 horizontális és több szervezetet érintő ellenőrzést hajtott végre (és ezen ellenőrzések tekintetében 22 zárójelentést adott ki).
Az eredeti 2022. évi ellenőrzési terv 37 ellenőrzési tevékenységet tartalmazott (köztük nyomonkövetési tevékenységeket), amelyeket 2023. január 31-ig tervezték lezárni. Emellett 35 olyan tevékenységet is tartalmazott, amelyeket a jelentéstételi időszakon belül terveztek megkezdeni és a jelentéstételi időszak után befejezni.
Alapszabályával és a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban a Belső Ellenőrzési Szolgálat kockázatértékelés és kapacitáselemzés alapján tervezi meg az ellenőrzési munkáját. Ennek célja a legmagasabb kockázatú területeket lefedő ellenőrzési terv meghatározása, ezáltal a Belső Ellenőrzési Szolgálat hozzáadott értékének maximalizálása, egyúttal elősegíti az erőforrások legjobb felhasználását, valamint az ellenőrzési terv hatékony és eredményes végrehajtását. A Belső Ellenőrzési Szolgálat folyamatosan nyomon követi az ellenőrzési terv végrehajtását, és szükség esetén kiigazítja azt.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat 2022. évi eredeti ellenőrzési tervét 2022 augusztusában aktualizálták a kockázatok alakulásának megfelelően. Ebben az aktualizált változatban a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2023. január 31-ig 29 ellenőrzési tevékenység teljesítését tervezte. Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság mind az eredeti, mind az aktualizált terveket figyelembe vette.
A 2023. január 31-i határidőig a Belső Ellenőrzési Szolgálat 30 ellenőrzési tevékenységet fejezett be. Ez az év közepén aktualizált 2022. évi ellenőrzési terv 100 %-át, valamint egy további tevékenységet jelent, amelyet a tervek szerint a jelentéstételi időszak után fejeztek volna be.
Ez a jelentés a Belső Ellenőrzési Szolgálat által a 2022. február 1. és 2023. január 31. közötti jelentéstételi időszakban befejezett ellenőrzési munkát öleli fel. Ezért e jelentés melléklete nem tartalmazza azon további, a 2023. január 31-én még folyamatban lévő (a jelentéstételi időszakon kívül eső) munkák összefoglalóját, amelyek hozzájárultak a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak a Bizottság pénzgazdálkodásáról szóló 2022. évi átfogó véleményéhez. Ez különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kialakításával és végrehajtásával, valamint a Bizottság kifizetéskori kockázatával kapcsolatos kötelezettségvállalásokra vonatkozik. Az e tevékenységekből származó vonatkozó információkat figyelembe vették a 2022. évi átfogó vélemény elkészítése során (lásd a 4.3. szakaszt).
3.2.A Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásaira vonatkozó statisztikai adatok
A Belső Ellenőrzési Szolgálat 172 ajánlást adott ki a 2022. évi ellenőrzési munkája nyomán. Amint az alábbiakban látható, az ajánlások többsége (71 %) fontosnak, két ajánlás pedig kritikusnak minősült.
Forrás: Európai Bizottság, Belső Ellenőrzési Szolgálat
2022-ben az ellenőrzött szervezetek a Belső Ellenőrzési Szolgálat 172 ajánlásából 167 ajánlást elfogadtak. Két ajánlást részben fogadtak el, míg három ajánlást visszautasítottak. Valamennyi (részben) elfogadott ajánlás esetében az ellenőrzött szervezetek cselekvési terveket készítettek. Ezeket a cselekvési terveket benyújtották a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak, amely ezt követően kielégítőnek értékelte azokat, vagy kérte a cselekvési terv felülvizsgálatát.
A 2018 ÉS 2022 KÖZÖTT KIADOTT AJÁNLÁSOK
A Belső Ellenőrzési Szolgálat átfogó áttekintést adott az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságnak a több mint hat hónapja esedékes ajánlások nyomon követéséről. Ezenkívül a Belső Ellenőrzési Szolgálat negyedéves jelentéseket készített a több mint hat hónapja esedékes ajánlások végrehajtásáról, amelyeket az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság előkészítő csoportjainak ülésein vitattak meg.
Amint az alábbiakban látható, a 2023. január 31-i határnapon a Belső Ellenőrzési Szolgálat által a 2018–2022 közötti időszakban tett összesen 854 (részben) elfogadott ajánlásból
635 ajánlást (74 %) értékeltek végrehajtottként az ellenőrzött szervezetek
. Tehát összesen 219 ajánlás (26 %) van függőben.
Forrás: Európai Bizottság, Belső Ellenőrzési Szolgálat
A határnapon függőben lévő 219 ajánlás közül kettő ajánlást minősítettek kritikusnak, míg 62 ajánlást nagyon fontosnak, 155-öt pedig fontosnak.
A függőben lévő ajánlások közül 46 már esedékességen túli (azaz azokat nem hajtották végre az eredetileg megállapított időpontig). Ezek a késedelmes ajánlások a (részben) elfogadott összes ajánlás 5,4 %-át teszik ki. A késedelmes ajánlások közül három nagyon fontos ajánlás végrehajtása régóta esedékesnek minősül (régóta esedékes az ajánlás, ha az eredeti végrehajtási határidőhöz képest több mint hat hónapja késik a végrehajtása). Ez jelentős csökkenést jelent az előző évekhez képest, ami a Belső Ellenőrzési Szolgálat szigorú nyomonkövetési politikáját igazolja az ajánlásai végrehajtásának értékelése során. Ezek a régóta esedékes, nagyon fontos ajánlások a 2018–2022-es időszakban (részben) elfogadott összes ajánlás 0,4 %-át teszik ki (az előző beszámolási időszakbeli 0,8 %-hoz képest). 2018 előtt nincsenek nagyon fontos, régóta esedékes ajánlások.
Forrás: Európai Bizottság, Belső Ellenőrzési Szolgálat
Összességében véve a Belső Ellenőrzési Szolgálat úgy véli, hogy az ellenőrzési ajánlásainak végrehajtása kielégítő és az előző beszámolási időszakéhoz hasonló. Ez az aktuális helyzet azt jelzi, hogy a bizottsági szolgálatok lelkiismeretesen hajtják végre a kritikus és a nagyon fontos ajánlásokat, ezáltal pedig mérsékelik a Belső Ellenőrzési Szolgálat által feltárt kockázatokat. Mindazonáltal figyelmet kell fordítani a régóta esedékes, nagyon fontosnak minősített egyedi ajánlásokra.
A jelentés mellékletének 3. része összefoglalja ezeket a nagyon fontos és régóta esedékes ajánlásokat.
4.A 2022-ben elvégzett ellenőrzési munka alapján levont következtetések
4.1.A teljesítmény-ellenőrzésekkel kapcsolatos következtetés
Annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Bizottság teljesítményalapú kultúrájához és a források megtérülésének középpontba állításához, a Belső Ellenőrzési Szolgálat stratégiai ellenőrzési terve keretében 2022-ben teljesítmény- és átfogó ellenőrzéseket
végzett.
Az ellenőrzésből származó következtetések az alábbiakra vonatkoztak: 1. az uniós szakpolitika végrehajtása; 2. a jogszerűségre és szabályszerűségre vonatkozó belső kontrollrendszer; 3. az uniós költségvetésre való felkészülés és annak korai végrehajtása; 4.teljesítménymenedzsment; 5. a szakpolitikákat és programokat végrehajtó harmadik felekkel való együttműködés; 6. információtechnológia; és 7. egyéb folyamatok.
Módszertanával és a bevált gyakorlatokkal összhangban a Belső Ellenőrzési Szolgálat közvetett módon közelíti meg a teljesítményt, úgy, hogy a szakpolitikák, programok és intézkedések szervezeti egységek által történő végrehajtásának teljesítményét az azokhoz kapcsolódó kockázatok alapján értékeli. E megközelítéssel a Szolgálat azt kívánja biztosítani, hogy
a főigazgatóságok és a szolgálatok alakítsanak ki megfelelő teljesítménymérési kereteket, teljesítménymérési eszközöket és monitoringrendszereket.
Az alábbiakban a Belső Ellenőrzési Szolgálat következtetései találhatók a 2022-ben végzett ellenőrzései teljesítménnyel kapcsolatos különböző szempontjairól.
Teljesítménymenedzsment
Az erős teljesítménymenedzsment-rendszer alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a célkitűzéseket és teljesítménymutatókat hatékonyan és a Bizottság prioritásaival összhangban határozzák meg, azokat rendszeresen nyomon kövessék és azokról jelentést készítsenek, valamint hogy a Bizottság tevékenységei a lehető legnagyobb teljesítményt és hozzáadott értéket nyújtsák. A politikai érdekelt felek és a nyilvánosság egyre többször igényelnek egyértelmű bizonyítékokat arról, hogy a Bizottság miként teljesíti politikai és operatív célkitűzéseit.
A Bizottság ezért elkötelezett egy erős teljesítménymérési keret alkalmazása mellett. A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret szerinti uniós költségvetés teljesítménymérési keretéről szóló közlemény tartalmazza a célkitűzések meghatározásához, valamint az ezek megvalósítása felé tett előrehaladás méréséhez és nyomon követéséhez szükséges eszközöket és eljárásokat. A Belső Ellenőrzési Szolgálat ennek keretében négy ellenőrzést végzett a teljesítménymenedzsment területén.
1)Teljesítményének nyomon követéséhez, valamint a nyilvánosság és más érdekeltek felé történő megfelelő beszámoláshoz a Bizottságnak megalapozott bizonyossággal kell rendelkeznie arról, hogy az uniós pénzügyi programokra vonatkozó teljesítményadatai megbízhatóak. A Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzést végzett a Költségvetési Főigazgatóságon és a Bizottság Főtitkárságán. A Szolgálat értékelte, hogy a meglévő kontrollrendszer megfelelő-e ahhoz, hogy támogassa a Bizottságot a pénzügyi programjaira vonatkozó teljesítményadatok megbízhatóságának biztosításában. A Belső Ellenőrzési Szolgálat elismerte, hogy a teljesítményadatok megbízhatóságával kapcsolatos átfogó ellenőrzési megközelítés nem alkalmazható ugyanúgy, mint a jogszerűségi és szabályszerűségi szempontokra, ami részben azzal magyarázható, hogy a teljesítményadatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése nagy kihívást jelent, tekintettel az ilyen adatok nagy mennyiségére és sokféleségére, valamint az ilyen adatok kezelésében részt vevő szereplők számára, különösen a megosztott és közvetett irányítás keretében. E nagy kihívást jelentő helyzet fényében a Belső Ellenőrzési Szolgálat arra a következtetésre jutott, hogy bár a Bizottság előrelépést ért el az uniós költségvetés teljesítménymérési keretének javítása és a pénzügyi programjaira vonatkozó teljesítményadatok megbízhatóságának biztosításához szükséges kontrollrendszer végrehajtása terén, e rendszer további megerősítése érdekében számos kulcsfontosságú javításra van szükség. Különösen az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatban állapítottak meg egy nagyon fontos hiányosságot, ideértve a teljesítményadatok megbízhatóságának értékelésére vonatkozó szervezeti iránymutatás hiányosságait vagy következetlenségeit (amelyek tükröződnek a kapcsolódó ellenőrzések beszámolási módjában), valamint a nem minden esetben a tervezettnek megfelelően végrehajtott központi szintű minőség-ellenőrzéseket, különösen az éves tevékenységi jelentésekre vonatkozó minőségi felülvizsgálatok és következetességi ellenőrzések tekintetében.
2)A 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós kutatási és innovációs keretprogramok aktuális helyzete alapján a Belső Ellenőrzési Szolgálat értékelte a Horizont 2020 (a nyomonkövetési és jelentéstételi rendszer hatékony végrehajtása) és a Horizont Európa (a teljesítménymérési keret kialakítása) teljesítménymérési kereteinek egyedi jellemzőit. Az ellenőrzés a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságra, az Éghajlatpolitikai Főigazgatóságra, az Energiaügyi Főigazgatóságra, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságra, az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökségre és a Közös Kutatóközpontra terjedt ki
. A Horizont Európa program teljesítménymérési keretének, valamint nyomonkövetési és jelentéstételi rendszerének kialakítása, illetve működőképessé tételének állapota összességében megfelelő és összhangban van a program életciklusának szakaszával. A Belső Ellenőrzési Szolgálat azonban egy nagyon fontos hiányosságot állapított meg a Horizont 2020 kezdeményezés jelentéstételi rendszerének hatékonyságával kapcsolatban.
Végezetül a következő főigazgatóságok teljesítménymenedzsmentjét ellenőrizték:
3)Eurostat és
4)Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság.
A 3. és 4. tekintetében a teljesítménymenedzsment-rendszereket mind a két alkalommal megfelelően tervezték meg, hatékonyan és eredményesen hajtották végre, lehetővé téve a kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzések megvalósításának tervezését, nyomon követését, illetve az azokról való jelentéstételt
Az uniós szakpolitika végrehajtása
A Bizottság elnöke 2019-ben öt évre meghatározta a politikai prioritásokat. A Bizottság egyik fő feladata, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedésekké alakítsa. A különböző főigazgatóságok és szolgálatok aktív szerepet játszanak az uniós szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában. Ezt többek között azáltal teszik, hogy uniós jogszabályokra tesznek javaslatot, támogatják a tagállamokat azok végrehajtásában, biztosítják az uniós jog betartását, és a külügyön és biztonságpolitikán kívüli ügyekben biztosítják az Unió külső képviseletét. A Belső Ellenőrzési Szolgálat öt ellenőrzése során értékelte az érintett főigazgatóságok teljesítményét e területek némelyikén. Az öt ellenőrzésből négy során kiderült, hogy jelentős előrelépésre van szükség, és a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2022-ben több nagyon fontos ajánlást tett az ellenőrzött főigazgatóságoknak
.
1)Egy ellenőrzés az Európai Fenntartható Fejlődési Alap garanciarendszerének megfelelőségét és hatékonyságát értékelte. A Belső Ellenőrzési Szolgálat elismerte a Nemzetközi Partnerségek, valamint az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága által ennek az új és egyedülálló eszköznek számító garanciarendszernek az irányítására fordított erőfeszítéseket. Az új végrehajtási módszer létrehozásával, a számos horizontális rendelkezés megtárgyalásának szükségességével és a Covid19-világjárvány kihívásainak kezeléséhez szükséges irányváltással kapcsolatos jelentős kihívások ellenére az eszköz teljes összegére vonatkozó megállapodásokat az alapról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül aláírták. Az irányítási, végrehajtási és jelentéstételi folyamatok megerősítése érdekében azonban jelentősen javítani kell az irányítási, megbízhatósági, szerződéses és teljesítménymonitoring intézkedéseket.
2)A Kereskedelmi Főigazgatóságon, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságon és a Környezetvédelmi Főigazgatóságon végzett második ellenőrzés a kétoldalú kereskedelmi megállapodások hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítására szolgáló folyamatokra összpontosított. Feltárta, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság intézkedéseket hozott a kétoldalú kereskedelmi megállapodások végrehajtásának és érvényesítésének megerősítésére, a külső érdekeltekkel való koordinációra és a Bizottság más szolgálataival való együttműködésre összpontosítva. A Kereskedelmi Főigazgatóságon azonban további fejlesztésekre van szükség az utólagos értékeléseknek és tanulmányoknak a kereskedelmi megállapodások végrehajtásához való hozzájárulása, valamint a meglévő kereskedelmi akadályok aktuális helyzetére vonatkozó információk dokumentálása tekintetében.
3)A harmadik ellenőrzés célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal
által az élelmiszercsalások megelőzése és felderítése érdekében bevezetett eljárások értékelése volt. Az élelmiszercsalás nemcsak a belső piac megfelelő működését akadályozhatja, hanem kockázatot jelenthet az emberek, állatok vagy növények egészségére, az állatjólétre vagy a környezetre is az EU-ban. Bár összességében a két főigazgatóság által bevezetett eljárások megfelelőek, továbbra is fennállnak olyan jelentős hiányosságok, amelyek befolyásolják hatékonyságukat és eredményességüket. Ezek az alábbiakra vonatkoznak: az ökológiai élelmiszertermékekkel kapcsolatos feladatok elosztása; a bejelentések átvilágítása a potenciális csalási esetek azonosítása érdekében; a tagállamok kontrollrendszereiben esetlegesen felmerülő problémák nyomon követése; és a kapcsolódó információtechnológiai rendszerek funkciói.
4)A negyedik ellenőrzés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak a borágazat nemzeti támogatási programjainak végrehajtására szolgáló belső kontrollrendszerét értékelte. Bár összességében a főigazgatóság megfelelő kontrollokkal rendelkezik a borágazat nemzeti támogatási programjainak eredményes és hatékony végrehajtása érdekében, egy jelentős hiányosság továbbra is fennáll. Ez a hiányosság e programok teljesítménymonitoringjára vonatkozik (nevezetesen a Bizottságnak jelentendő teljesítményadatokról szóló, tagállamok számára nyújtott iránymutatás, valamint ezen adatok Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság általi értékelése tekintetében).
5)A tanulmányok kulcsfontosságú hozzájárulást jelentenek szakpolitikai döntéshozatali folyamathoz. A Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapította, hogy a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságon működő belső kontrollrendszer biztosítja, hogy a tanulmányok életciklusának különböző szakaszait hatékonyan és eredményesen, valamint a vonatkozó jogszabályoknak és szervezeti iránymutatásoknak megfelelően kezeljék.
Belső kontrollrendszerek: jogszerűség és szabályszerűség
A Belső Ellenőrzési Szolgálat egyik prioritása továbbra is az, hogy a biztosi testület, valamint a főigazgatóságok és szolgálatok számára biztosítékot nyújtson a pénzgazdálkodással kapcsolatos belső kontrollok hatékony és eredményes végrehajtásáról. Egy alapos kockázatértékelés, valamint az ebből eredő 2021–2023-as stratégiai ellenőrzési terv alapján a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2022-ben hét ellenőrzési tevékenységet végzett ezen a területen. Ezen ellenőrzések során kiderült, hogy jelentős fejlesztésekre van szükség, és több ajánlást is kiadtak
.
1)A „lezáráskor kockáztatott teljes becsült összeg” 2016-os bevezetése jelentős lépést jelentett a Bizottság pénzgazdálkodásáról szóló jelentéstételének javítása felé, mivel kiegészíti a többéves kontrollrendszerekkel rendelkező programokról szóló jelentéstételt azáltal, hogy kiegészítő információkat nyújt a valamennyi becsült korrekciós intézkedés végrehajtását követően a Bizottság várakozásai szerint fennmaradó kockáztatott becsült összegekről. Ezzel összefüggésben a Belső Ellenőrzési Szolgálat korlátozott felülvizsgálatot végzett a Bizottság megelőző és korrekciós intézkedéseiről szóló jelentéstétel tekintetében („korrekciós kapacitás”) a Költségvetési Főigazgatóságon, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságon, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságán, a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságán, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságon, a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságon és az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökségen. A Belső Ellenőrzési Szolgálat elismerte a Költségvetési Főigazgatóság folyamatban lévő erőfeszítéseit a 2021. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésben szereplő megelőző és korrekciós intézkedésekről szóló jelentés minőségének és egyértelműségének javítására. Megállapította, hogy a megelőző és korrekciós intézkedésekről szóló jelentéstételre vonatkozó szervezeti utasításokat a mintába felvett főigazgatóságok és szolgálatok összességében jól megtervezték és hatékonyan végrehajtották. Azonban továbbra is nagyon jelentős hiányosságok vannak a (szervezeti és helyi szinten) meglévő belső kontrollokkal kapcsolatban, amelyek azt biztosítják, hogy a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseikben, illetve a Költségvetési Főigazgatóság a Bizottság éves gazdálkodási és teljesítményjelentésében egyszerű, egyértelmű és megbízható információkat közöljenek. Ezek a hiányosságok a Bizottság korrekciós képességét hatékonyan alátámasztó mennyiségi adatok és minőségi információk rendelkezésre állásával, valamint az éves tevékenységi jelentésekben és az éves gazdálkodási és teljesítményjelentésben szereplő korrekciókról szóló jelentések egyértelműségével és következetességével kapcsolatosak.
2)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egy ideiglenes eszköz, amelyen keresztül a Bizottság forrásokat von be, hogy segítse a tagállamokat az uniós prioritásokkal összhangban lévő reformok és beruházások végrehajtásában. A Belső Ellenőrzési Szolgálat értékelte a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó kontroll- és ellenőrzési stratégiáit. Elismerte, hogy a kontroll- és ellenőrzési stratégiák kidolgozása terén elért előrehaladás kihívást jelentő feladat volt a működési környezet és az eszköz jogi keretének összetettsége, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jóváhagyásához és az első kifizetések teljesítéséhez szükséges forrásokra nehezedő nyomás miatt. E kontrollok kialakításában azonban továbbra is nagyon jelentős hiányosságok vannak, amelyek akadályozhatják a kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének, valamint a tagállami kontrollrendszerek hatékonyságának biztosítását az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében. Ezek a hiányosságok a következőkkel kapcsolatosak: a kifizetések felfüggesztésének módszertana a mérföldkövek és célok elmaradása esetén, az utólagos ellenőrzésekből származó korrekciók alkalmazása, a tagállamok kontrollrendszereinek megfelelőségére vonatkozó következtetések levonásához szükséges kritériumok meghatározása, valamint a rendszerellenőrzések hatókörének meghatározására szolgáló módszertan.
3)Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságán végzett ellenőrzés az uniós polgári védelmi mechanizmussal kapcsolatos támogatáskezelés kontrolljainak kialakítását és végrehajtását értékelte, az odaítéléstől a végső kifizetésig és az utólagos ellenőrzésekig. Bár a támogatások kezelésére vonatkozó kontrollstratégiát megfelelően alakították ki, a végrehajtása tekintetében fennáll egy nagyon fontos hiányosság, amely azzal kapcsolatos, hogy a közvetlen odaítélési eljárások során elmulasztják közzétenni a kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó kritériumokat, valamint az ilyen eljárások alkalmazásának indoklását.
4)Az Európai Unió által a szomszédság és a világ költségvetési fejezet keretében nyújtott finanszírozás valamennyi földrész kedvezményezettjei számára elérhető. Az uniós küldöttségek kapacitása azonban korlátozott, és a külső tevékenységekért felelős főigazgatóságok számára nem lehetséges, hogy a végső kifizetési kérelmek minden egyes kiadási tételét megvizsgálják. Ezért a kedvezményezettek és a szerződő felek szerződéses kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kiadásokat külső ellenőrrel ellenőriztetik. Ezek a szerződéses kiadásellenőrzések képesek lehetnek megakadályozni, hogy a Bizottság kifizetéseit megelőzően nagyszámú jogszerűségi és szabályszerűségi hiba fordulhasson elő, és ezért a belső ellenőrzési láncban kiemelkedő szerepet játszanak. A Belső Ellenőrzési Szolgálat korábbi ellenőrzései feltárták, hogy a szerződéses kiadásellenőrzések nem mindig jelentenek kellően megbízható kontrollt, mivel nem mindig voltak képesek a végső kifizetés előtt a nem támogatható kiadások feltárására. A Belső Ellenőrzési Szolgálat 2022-ben értékelte a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága, az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága és a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat szerződéses kiadásellenőrzéseire vonatkozó kontrollok kialakítását és végrehajtását. A Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapította, hogy a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága jelentős erőfeszítéseket tett a szerződéses kiadásellenőrzési folyamatának végrehajtása érdekében, amelyet az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága és a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat is alkalmaz. Az eljárás kialakítása azonban nem teljesen megfelelő, ezért csak részben hatékony és eredményes a kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének megbízható biztosítékaként. E tekintetben a Belső Ellenőrzési Szolgálat két nagyon fontos hiányosságot állapított meg, amelyek a folyamat célkitűzésével és kialakításával, valamint a szerződéses kiadásellenőrzésre vonatkozó visszajelzések nyomon követésével kapcsolatosak.
5)Az Informatikai Főigazgatóság vezető szerepet tölt be az információs és kommunikációs technológiával kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban, amelyek nemcsak az Európai Bizottságra, hanem más uniós intézményekre és szervekre is kiterjednek. A Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrizte az Informatikai Főigazgatóság közbeszerzéseit. Tekintettel erre a kihívást jelentő szerepre, a Belső Ellenőrzési Szolgálat arra a következtetésre jutott, hogy a főigazgatóság megfelelő és hatékony irányítási, kockázatkezelési és belső ellenőrzési keretrendszert dolgozott ki és hajtott végre a közbeszerzési tevékenységei tekintetében. A hatékonysága tekintetében azonban továbbra is jelentős hiányosság tapasztalható, különösen az információs és kommunikációs technológiák közbeszerzési eljárásainak a versenyképesebb és gazdaságosabb módszerek felé történő irányítása terén.
6)Az általános adatvédelmi rendelet
a szervezetek irányításának középpontjába helyezte az adatvédelemnek való megfelelést, és kockázatalapú megközelítést vezetett be az adatfeldolgozási műveletek értékelésére azzal a céllal, hogy megerősítse minden személynek az adatai védelméhez való alapvető jogát. 2018-ban elfogadták az általános adatvédelmi rendelet elveivel és szabályaival összehangolt belső adatvédelmi rendeletet annak érdekében, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek körében koherens és harmonizált megközelítést biztosítsanak a személyes adatok védelme tekintetében
. Ennek fő célja annak biztosítása, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tisztességesen és átlátható módon kezeljék a személyes adatokat. A végrehajtó ügynökségek nagy mennyiségű személyes adatot dolgoznak fel. Tekintettel arra, hogy a Bizottság kulcsszerepet játszik az adatvédelmi rendeletek uniós szintű elfogadásában, fontos, hogy a végrehajtó ügynökségek is példát mutassanak az új uniós adatvédelmi szabályok alkalmazásában. A Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzést végzett öt végrehajtó ügynökségnél
és a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságnál annak felmérése érdekében, hogy – összhangban a belső adatvédelmi rendelet kulcsfontosságú rendelkezéseivel – hatékony és eredményes belső kontrollrendszert vezettek-e be a személyes adatok védelmére. A Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapította, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság által támogatott végrehajtó ügynökségek olyan kontrollrendszert vezettek be a személyes adatok védelmére, amelynek célja az alkalmazandó rendelet kulcsfontosságú rendelkezéseinek való megfelelés. Annak elismerése mellett, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság erős irányítási struktúrát hozott létre a személyes adatok kezelésével kapcsolatos közös kérdések megválaszolásának elősegítése érdekében, és összességében előrelépést tett a személyes adatok védelmét szolgáló kontrollrendszer megvalósítása terén, a Szolgálat szerint továbbra is jelentős hiányosságok vannak, amelyek befolyásolják annak eredményességét és hatékonyságát. Ezek a hiányosságok a személyes adatok kezelésére vonatkozó közös adatkezelési megállapodás hivatalossá tételét és a személyes adatoknak a finanszírozási és pályázati portálon keresztül harmadik országokba történő továbbítását érintik.
7)Végezetül a Belső Ellenőrzési Szolgálat felülvizsgálta az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság belső ellenőrzési keretrendszerét, és arra a következtetésre jutott, hogy a főigazgatóság megfelelően értékelte a belső ellenőrzési elveinek és összetevőinek meglétét és működését.
Az uniós költségvetésre való felkészülés és annak korai végrehajtása
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret a NextGenerationEU helyreállítási eszközzel együtt példátlan összeget jelent a Covid19-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi hatások helyreállításához, valamint a modern és fenntarthatóbb Európára való átállás elősegítéséhez. Az e költségvetés kezelésével és a célkitűzések elérésével kapcsolatos kockázatok természetüknél fogva magasak. Ez ahhoz vezetett, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat négy ellenőrzést vett fel a 2022-es ellenőrzési tervébe, amelyek az uniós költségvetés tervezésének és végrehajtásának kezdeti lépéseit ölelik fel. A Belső Ellenőrzési Szolgálat több ajánlást adott ki, amelyek közül a feltárt hiányosságokból eredő két ajánlást kritikusnak minősítettek.
1)Az Európai Innovációs Tanácsnál és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökségnél, és a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságnál, illetve a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságánál végzett ellenőrzés az Európai Innovációs Tanácsra összpontosított. Az Európai Innovációs Tanácsot kísérleti jelleggel a nyolcadik kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont 2020 keretében indították útjára, amely magában foglalta egy külön beruházási szervezet, az Európai Innovációs Tanács alapjának létrehozását is. Az Európai Innovációs Tanács a Horizont Európa (2021–2027-es időszak) teljes értékű programjává vált, amely három programot foglal magában: úttörő kutatásokat támogató program (vissza nem térítendő támogatások), átállás program (vissza nem térítendő támogatások) és akcelerátor program (kizárólag vissza nem térítendő támogatások, kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatások, és vegyes finanszírozású támogatás). Bár az Európai Innovációs Tanács vissza nem térítendő támogatási komponensének (úttörő kutatásokat támogató program és átállás program) belső kontrolljait megfelelően alakították ki és hajtották végre, a Belső Ellenőrzési Szolgálat kritikus és nagyon fontos hiányosságokat talált az akcelerátor program irányítási és belső kontrollrendszereiben. A hiányosságok a program irányításával, a végrehajtó ügynökség Európai Innovációs Tanáccsal kapcsolatos belső ellenőrzési környezetével, a közvetett irányításra való áttéréssel, az Európai Innovációs Tanács alapjáról a végrehajtó ügynökség és a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság felé történő jelentéstétellel, az értékelési folyamat során az összeférhetetlenségi ellenőrzések következetlenségeivel, valamint az akcelerátor programmal kapcsolatos információs és technológiai szolgáltatásokkal és eszközökkel kapcsolatosak.
2)Egy másik ellenőrzés a Védelmi és Űripari Főigazgatóság által az Európai Védelmi Alap korai szakaszainak irányítása során végrehajtott kontrollstratégia értékelésére összpontosított. A megfelelően megtervezett kontrollok ellenére jelentős hiányosság mutatkozott a kis- és középvállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok státuszának érvényesítésének végrehajtása tekintetében.
Végezetül két ellenőrzés a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret végrehajtásának korai szakaszaira összpontosított:
3)az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség és az Energiaügyi, valamint a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2021–2027-es programjának korai végrehajtása; és
4)az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság felkészültsége a 2021–2027-es Erasmus+ program végrehajtására.
A 3. és 4. tekintetében az eredmények kielégítőek voltak, és a Bizottság ellenőrzött főigazgatóságainál és szolgálatainál nem állapítottak meg magas reziduális kockázatot vagy jelentős hiányosságokat.
A szakpolitikákat és programokat végrehajtó harmadik felekkel való együttműködés
A költségvetés-végrehajtási feladatokat a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett uniós szervekre lehet bízni. Az EU decentralizált ügynökségei irányítási struktúrájuk, megbízatásuk és feladataik tekintetében sokszínűek. Figyelembe véve a Belső Ellenőrzési Szolgálat által azonosított kockázatokat, amelyek a Bizottságnak az e szervekkel való együttműködésével, azok nyomon követésével és felügyeletével kapcsolatos felelősségéhez kapcsolódnak, valamint a Bizottság partner főigazgatóságaira és az uniós decentralizált ügynökségekre vagy más autonóm szervekre egyaránt kiterjedő tavalyi első ellenőrzéseket, a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2022-ben két hasonló jellegű ellenőrzést végzett.
1)Az első ellenőrzés az Európai Képzési Alapítvány és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága, az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága, és az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság közötti együttműködési mechanizmusokra terjedt ki. A főigazgatóságok megfelelő folyamatokat vezettek be az Európai Képzési Alapítvánnyal való kapcsolataik támogatására. Ezek hatékonyságát azonban rontotta az Alapítvány földrajzi megbízatásának pontatlansága, amely elsősorban a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága hatáskörébe tartozik.
2)A második ellenőrzés a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal közötti együttműködésre terjedt ki, és megállapította, hogy a főigazgatóság megfelelő, eredményes és hatékony együttműködési folyamatokat alakított ki a közös halászati politikáról szóló rendelet 30. cikke szerinti nemzetközi rendelkezéseknek való megfeleléssel kapcsolatos tevékenységek tekintetében.
Információtechnológia
Tekintettel a fokozott biztonsági aggályokra, a jogi kötelezettségekre, a tagállami elvárásokra, az új felhasználói követelményekre és az információkezeléssel kapcsolatos szervezeti megközelítésre, a Bizottság 2018-ban digitális stratégiát fogadott el azzal a céllal, hogy új innovatív digitális megoldásokkal támogassa szakpolitikáit és tevékenységeit. Ezzel összefüggésben a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2022-ben négy ellenőrzést végzett az információtechnológia tekintetében.
1)Az Informatikai Főigazgatóság központi szerepet tölt be a Bizottság digitális stratégiája végrehajtásának támogatásában és koordinálásában, emellett a Bizottság más szervezeti egységeivel együttműködve számos olyan technikai területet biztosít, amelyek elengedhetetlenek a Bizottság digitalizációjának előmozdításához. A Bizottság digitális stratégiájának végrehajtása terén elért előrehaladás ellenőrzése feltárta, hogy bár a Bizottság megfelelő kontrollrendszereket alakított ki és vezetett be az Európai Bizottság digitális stratégiája végrehajtásának felügyeletére, irányítására és nyomon követésére vonatkozóan, egy jelentős hiányosság továbbra is befolyásolja a stratégia hatékony végrehajtását. Ez a hiányosság az Informatikai Főigazgatóság által a Bizottság szervezeti egységeinek a folyamatdigitalizáció végrehajtása terén elért előrehaladás előkészítéséhez és nyomon követéséhez, a digitális megoldások korszerűsítésére vonatkozó terv kapcsolódó intézkedéseihez, valamint a digitális szállítási modellhez nyújtott iránymutatással és támogatással kapcsolatos.
Négy főigazgatóságon és szolgálatnál három, az információtechnológia irányítási és kezelési intézkedéseinek kialakítását és végrehajtását értékelő ellenőrzést végeztek:
2)Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság, és Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság;
3)Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság;
4)Főtitkárság.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat ezen ellenőrzések során nem állapított meg jelentős sebezhetőségeket.
Egyéb folyamatok
Két ellenőrzés más folyamatok, nevezetesen a fizikai biztonság és az emberierőforrás-gazdálkodás teljesítményének szempontjait vizsgálta.
1)A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság emberierőforrás-gazdálkodásának ellenőrzése nem tárt fel jelentős hiányosságokat a kontrollrendszerben.
2)A fizikai biztonsággal kapcsolatos ellenőrzés számos problémát tárt fel, amelyek öt nagyon fontos ajánlást eredményeztek.
A Bizottság európai intézményként, munkáltatóként és ügyvivőként felelős azért, hogy fizikai biztonsági intézkedéseket hozzon alkalmazottai védelmére és eszközeinek megóvására. A Bizottság valamennyi helyisége és személyzete esetében a vagyon- és személyvédelem általános felelőssége a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóságra hárul. A Belső Ellenőrzési Szolgálat elismerte, hogy a biztonság területe kihívást jelent és összetett. Az új kockázatok megjelenésével a biztonsági környezet változik, és a Bizottság szolgálatainak (különösen a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóságnak) ennek megfelelően kell reagálniuk, további erőforrások nélkül. Bár a Bizottság előrelépést tett a fizikai biztonság megfelelő irányítási, kockázatkezelési és belső ellenőrzési keretrendszerének megvalósítása terén annak érdekében, hogy megvédje alkalmazottait és megóvja eszközeit, a szükséges érettségi szint eléréséhez még számos jelentős intézkedésre van szükség. Ezek a kockázatkezelési keretrendszer irányítási keretrendszerére, és a belső kontrollintézkedésekre vonatkoznak.
4.2.A Belső Ellenőrzési Szolgálat korlátozott következtetései
A Belső Ellenőrzési Szolgálat 2023 februárjában korlátozott következtetéseket adott ki mindegyik bizottsági főigazgatóság és szolgálat belső kontrolljának állapotáról. E korlátozott következtetések elősegítették az érintett főigazgatóságok és szolgálatok 2022. évi éves tevékenységi jelentéseinek kidolgozását. A következtetések az elmúlt öt évben végzett ellenőrzési munkára épülnek, és kiterjednek valamennyi végrehajtásra váró ajánlásra. A Belső Ellenőrzési Szolgálat következtetése a belső kontroll állapotáról az ellenőrzött irányítási és kontrollrendszerekre korlátozódik. Nem terjed ki azokra a rendszerekre, amelyeket a Belső Ellenőrzési Szolgálat az elmúlt öt évben nem ellenőrzött.
4.3.Átfogó vélemény a Bizottság pénzgazdálkodásáról
A szabályzatában előírtak szerint a Belső Ellenőrzési Szolgálat éves átfogó véleményt ad ki a Bizottság pénzgazdálkodásáról. Ez a vélemény a Belső Ellenőrzési Szolgálat által a bizottsági pénzgazdálkodás területén az elmúlt három év (2020–2022) során végzett ellenőrzési munkán alapul. A vélemény figyelembe veszi az egyéb forrásokból, nevezetesen az Európai Számvevőszék jelentéseiből származó információkat is. Az átfogó véleményt ezzel a jelentéssel egy időben adják ki ugyanarra az évre vonatkozóan.
Ezen ellenőrzési információk alapján a belső ellenőr úgy vélte, hogy 2022-ben a Bizottság olyan irányítási, kockázatkezelési és belsőkontroll-eljárásokat vezetett be, amelyek együtt alkalmasak arra, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtsanak a Bizottság pénzügyi célkitűzéseinek megvalósítását illetően. Mindazonáltal az átfogó vélemény minősített a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők megbízhatósági nyilatkozatában tett, a vonatkozó éves tevékenységi jelentésekben kiadott fenntartások vonatkozásában.
Az átfogó vélemény megfogalmazásakor a Belső Ellenőrzési Szolgálat szintén figyelembe vette minden olyan összeg együttes hatását, amely a becslések szerint a kifizetéskor kockáztatott összeg volt, mivel ezek meghaladják a fenntartással érintett összegeket. A kifizetéskor kockáztatott teljes összegek a 2022-ben, a kifizetésük idején az alkalmazandó szerződéses és szabályozási rendelkezéseknek nem megfelelően engedélyezett kiadások összegének felelnek meg – a meghatalmazott, engedélyezésre jogosult tisztviselők legjobb becslése szerint. Éves tevékenységi jelentéseikben a főigazgatóságok és szolgálatok körülbelül 2 722 millió EUR és 3 294 millió EUR közötti összegre becsülik a kifizetéskor kockáztatott összegek nagyságát. Ez az Európai Bizottság költségvetéséből, az Európai Fejlesztési Alapból és az uniós vagyonkezelői alapokból 2022-ben teljesített teljes vonatkozó kiadás 1,6–1,9 %-ának felel meg, és ezért a 2022. évi éves tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozó utasításokban meghatározott 2 %-os lényegességi küszöb alatt marad.
Ezek a 2022-ben kifizetéskor kockáztatott összegek még nem tartalmaznak semmi olyan pénzügyi korrekciót és visszafizettetést, amelyek olyan hiányosságokhoz és hibákhoz kapcsolódnak, melyeket a főigazgatóságok és szolgálatok a jövőben a Bizottság belső kontrollrendszerébe beépített többéves korrekciós mechanizmusoknak köszönhetően fognak észlelni és korrigálni.
Tekintettel ezekre az elemekre, a Belső Ellenőrzési Szolgálat úgy véli, hogy az uniós költségvetés összességében és az idő múlásával megfelelő védelemben részesül.
Az átfogó vélemény további minősítése nélkül a Belső Ellenőrzési Szolgálat a következő elemeket emelte ki.
1. Az uniós költségvetés végrehajtása kiszámíthatatlan és ismétlődő válságok keretében
A Covid19-világjárvány által előidézett egészségügyi, szociális, gazdasági és pénzügyi helyzet, valamint az azt követő válságok (orosz agressziós háború Ukrajnában, energiaválság, infláció, migráció) az intézmény számára akár súlyos horizontális kockázatokkal is járhat az uniós költségvetés végrehajtását és szakpolitikai prioritásainak megvalósítását illetően.
E körbe tartoznak a 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keret részeként végrehajtott műveletek, amelyeknél még el kell végezni a megfelelő (főleg utólagos) ellenőrzéseket, valamint a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU helyreállítási csomagjának részét képező műveletek a bizonyosság, szabályszerűség és teljesítmény tekintetében.
Annak érdekében, hogy az idő múlásával a jelenleg fennálló, példa nélküli kihívások ellenére gondoskodni lehessen a költségvetés megfelelő védelméről, a Belső Ellenőrzési Szolgálat hangsúlyozza, hogy a Bizottság főigazgatóságainak és szolgálatainak továbbra is i. körültekintően értékelniük kell az ismétlődő válságok miatt a pénzgazdálkodással összefüggésben felmerült kockázatokat a bizonyosság, a teljesítmény, a jogi keretnek való megfelelés, valamint annak szempontjából, hogy milyen lehetséges hatást gyakorolhatnak e kockázatok a korrekciós intézkedések Bizottság általi végrehajtási képességének hatékonyságára a helyszíni ellenőrzések elvégzéséhez szükséges esetleges logisztikai korlátok, valamint az uniós és nemzeti szinten fennálló nagyon nehéz gazdasági helyzet következtében (ideértve a végső kedvezményezettek esetleges csődjét is, ami megnehezítheti a jogosulatlan összegek visszafizettetését), és ii. megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell meghatározniuk és végrehajtaniuk, például a kontrollstratégiáik kiigazítása vagy újbóli meghatározása útján.
2. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása
Az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedéseket a teljesítményalapú Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtásával összefüggésben is tovább kell erősíteni.
A Bizottság főigazgatóságainak az alábbiakat kell tenniük:
a) a pénzügyi irányítási rendszerek, valamint az ellenőrzési és kontrollstratégiák kialakításának és végrehajtásának további felülvizsgálata, és szükség esetén továbbfejlesztése azok megfelelőségének biztosítása érdekében;
b) a mérföldkövek és célok értékelésére szolgáló keret, valamint a kifizetéseknek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló, 2023. február 21-i rendelet szerinti felfüggesztéseinek meghatározására szolgáló bizottsági módszertan hatékony alkalmazása. A kontrollstratégia e kulcsfontosságú elemei egyértelművé teszik, hogy a Bizottság hogyan fogja értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott „kielégítő teljesítés” fogalmát azokban az esetekben, amikor egy adott kifizetési kérelemhez kapcsolódó egyes mérföldkövek és célok részben vagy egészben nem teljesülnek. Mivel a vonatkozó keret és módszertan új, és egyrészt bizonyos fokú rugalmasságot kell lehetővé tennie, másrészt pedig biztosítania kell a nagyon összetett és változatos helyzetek egyenlő bánásmódját, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia és módosítania kell azokat, amint több tapasztalatot szerez alkalmazásukkal kapcsolatban.
Emellett továbbra is kellő figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy hatékony kontrollrendszerek álljanak rendelkezésre a megfelelés egyéb elemeihez kapcsolódóan a tagállamok elsődleges felelőssége és a Bizottság konkrét felelősségi köre tekintetében (azaz az Unió pénzügyi érdekeinek védelme az uniós és nemzeti szabályoknak való meg nem felelés esetén, különösen a csalás, a korrupció, a kettős finanszírozás és az összeférhetetlenség megelőzése, felderítése és kiigazítása, illetve a hitel- vagy finanszírozási megállapodásból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése tekintetében). Ebben az összefüggésben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló intézkedésekkel kapcsolatos pénzeszközök felhasználására vonatkozó információk hozzáférhetősége nemzeti és uniós szinten is nagyon fontos az ellenőrzés, a kontroll és a csalás elleni küzdelem céljából, valamint a politikai érdekeltek számára. Ezért a Bizottságnak folytatnia kell az annak biztosítására irányuló intézkedéseit, hogy a tagállamok gyűjtsék a különösen a pénzeszközök végső kedvezményezettjeire, a szerződő felekre és alvállalkozókra – amennyiben a pénzeszközök végső kedvezményezettjei ajánlatkérő szervek –, valamint a pénzeszközök címzettjei, illetve a szerződő felek vonatkozásában a tényleges tulajdonosokra vonatkozó szabványosított adatkategóriákat és hozzáférést biztosítsanak ezekhez (lásd az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában foglalt részletes követelményeket). Ezzel összefüggésben a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló felülvizsgált rendeletben előírtaknak megfelelően összeállítsák és közzétegyék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott finanszírozás 100 legnagyobb végső kedvezményezettjére vonatkozó információkat.
3. Felügyeleti stratégiák a szakpolitikák és programok harmadik felek általi végrehajtásának hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében
Az elmúlt években a Bizottság új, innovatív pénzügyi rendszereket és eszközöket vezetett be, amelyek kiegészítik a hagyományos irányítási módokat. Ezek végrehajtása harmadik felek beavatkozását igényli, mint például a megosztott és a közvetett irányítás esetében. E felek közé tartoznak a pénzügyi intézmények, nemzetközi szervezetek, a tagállamok nemzeti hatóságai és nemzeti ügynökségei, harmadik országok, közös vállalkozások és a decentralizált uniós ügynökségek. A Bizottság ezekre a harmadik felekre bízza vagy ruházza át a feladatokat, amelyek közül néhány döntéshozatali felelősséget is magában foglal. Ez egyedi kihívásokkal és kockázatokkal jár a Bizottságra nézve, amint azt a Számvevőszék is hangsúlyozta.
Az uniós politikák végrehajtásához használt eszköztől és irányítási módtól függetlenül a Bizottság továbbra is teljes mértékben felelős a kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak, valamint a szakpolitikai célkitűzések elérésének biztosításáért.
Általános felelősségi köreik teljesítése érdekében a főigazgatóságoknak megfelelő, hatékony és eredményes felügyeleti, nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusokat kell meghatározniuk és végrehajtaniuk. A főigazgatóságok célja, hogy a megbízott szervezetek és egyéb partnerek hatékonyan végrehajtsák a programokat, megfelelően megvédjék az EU pénzügyi érdekeit, adott esetben teljesítsék a hatáskör-átruházási megállapodásokat, és hogy bármilyen esetlegesen feltárt problémát haladéktalanul kezeljenek. Az elmúlt években intézkedéseket hoztak az ellenőrzési munka eredményeként azonosított kockázatok mérséklése érdekében, különösen a közvetett irányítás területén, de további fejlesztésekre van szükség az új, innovatív pénzügyi rendszerek és eszközök felügyelete és nyomon követése tekintetében. Ez nemcsak a 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keretben átruházott tevékenységek lezárása szempontjából lényeges, de még fontosabbá válik arra tekintettel, hogy a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretben növekedni fog a tőkefinanszírozási, a garancia- és a kockázatmegosztási eszközök igénybevétele.
5.A Bizottság pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testületével folytatott konzultáció
A költségvetési rendelet 143. cikke szerint létrehozott testület 2022-ben egyetlen rendszerszintű problémát sem jelzett, amikor a költségvetési rendelet 93. cikkében említett véleményt megfogalmazta.
6.Az esetleges összeférhetetlenségekkel kapcsolatos enyhítő intézkedések (nemzetközi belső ellenőrzési standardok) – Az európai ombudsman vizsgálata
Manfred Kraff, a Belső Ellenőrzési Szolgálat jelenlegi főigazgatója, a Bizottság belső ellenőre 2017. március 1-jén lépett hivatalba. Ezt megelőzően a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának főigazgató-helyettese és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője volt.
A nemzetközi ellenőrzési standardokkal
összhangban Manfred Kraff a főigazgatói és belső ellenőri kinevezését követően 2017. március 7-én utasításokat adott ki az annak érdekében kialakítandó intézkedésekről, hogy enyhítsenek és/vagy elkerüljenek minden lehetséges vagy csupán vélt összeférhetetlenséget a Belső Ellenőrzési Szolgálatnál a korábbi felelősségi körével kapcsolatban végzett ellenőrzési munkája tekintetében. Ezeket az intézkedéseket 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is meghosszabbították a Kraff úr által a Belső Ellenőrzési Szolgálat valamennyi alkalmazottja számára kiadott utasítások révén. Ezen intézkedések szerint Manfred Kraff nem vehet részt az azon műveletekkel kapcsolatos ellenőrzési munka felügyeletében, amelyekért a Belső Ellenőrzési Szolgálathoz való csatlakozása előtt felelős volt. Az ilyen ügyekben az ellenőrzési munka felügyelete végső soron Jeff Mason – a Belső Ellenőrzési Szolgálat igazgatója (B. Igazgatóság, Bizottsági ellenőrzés, végrehajtó ügynökségek, uniós ügynökségek és egyéb független szervek II) – felelősségi körébe tartozott/tartozik.
Az intézkedések arról is rendelkeznek, hogy az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot tájékoztatják ezekről az utasításokról és azok végrehajtásáról, valamint hogy Jeff Mason az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottsághoz fordul bármely olyan helyzet értékelése tekintetében, amely úgy értelmezhető, hogy csorbítja Manfred Kraff függetlenségét vagy objektivitását. Ezekben az esetekben Manfred Kraff tartózkodik a kérdéses ellenőrzési munka bármilyen felügyeletétől.
Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság a 2023. januári ülésén (előkészítő csoport) tudomásul vette ezen intézkedések folytatását.