EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.16.
COM(2023) 274 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentés
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentés
A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentés jelzi a belső határellenőrzés nélküli schengeni térség („schengeni térség”) kormányzásának megerősítésére irányuló bizottsági kezdeményezés folytatását, valamint biztosítja a közös térséget érintő kihívásokra adott strukturált, koordinált és közös európai reagálást. Ez indítja el a második éves schengeni ciklust, amely európai és nemzeti szinten egyaránt tájékoztatást nyújt a politikai döntéshozatalhoz, valamint a technikai nyomon követéshez. A jelentés többek között a 2022-ben elvégzett schengeni értékelésekből merítve bemutatja a schengeni rendszer helyzetét, figyelemmel kíséri az éves kormányzási ciklus végén elért előrehaladást, és kiemeli a további figyelmet igénylő területeket.
Az elmúlt évben a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentésben meghatározott fontos prioritások sikeresen végrehajtásra kerültek, és a legfontosabb mérföldkövek teljesültek. A kiemelésre méltó eredmények közé tartozik Horvátország schengeni térséghez történő csatlakozása, a schengeni értékelések új jogi keretének elfogadása, az európai integrált határigazgatás első többéves stratégiai szakpolitikája, az operatív bűnüldözési együttműködésről szóló tanácsi ajánlás elfogadása, valamint az új Schengeni Információs Rendszer elindítása. Távlatilag a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentés a schengeni architektúra új kihívások és kiemelt területek figyelembevételével történő zökkenőmentes és eredményes megvalósításának garantálása érdekében ezekre a prioritásokra és átfogó célokra kíván építeni.
Ez a közlemény 1 előkészítő anyagként szolgál a Schengen Tanács 2023. június 8-án sorra kerülő üléséhez, amely a schengeni térség minisztereinek a belügyi szakpolitikák stratégiai koordinációjának biztosítását, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség feltételeinek előmozdítása és operatív irányítás nyújtását célzó találkozója.
1.A schengeni kormányzás megerősítése a tartósan magas színvonalú végrehajtás érdekében
A belső határok nélküli, szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség garantálása megköveteli, hogy a közösen elfogadott intézkedéseket mindenki a lehető legmagasabb színvonalon hajtsa végre, valamint a fenyegetésekre történő strukturált, összehangolt és közös reagálást. E közös kormányzási keret iránti igény kielégítése érdekében a Bizottság 2022-ben létrehozta az első éves schengeni ciklust. Ez fontos előrelépést jelentett a schengeni tagállamok közötti kölcsönös bizalom előmozdítása, a közös kihívások tekintetében a tudatosság növelése, a kollektív felelősség erősebb érzületének ápolása, valamint az összehangolt és határozott fellépés lehetőségének megteremtése terén.
A Szakpolitikai Koordináció közös és stabil kerete
A Schengen Tanács 2022 márciusa óta rendszeres fórumot biztosít a belügyminisztereknek az országuk schengeni vonatkozású közös felelősségével kapcsolatos kérdések megvitatására. A schengeni rendszer helyzetéről szóló első jelentés 2 megadta a közös keretet a schengeni térség előtt álló kihívások kezelése legfontosabb politikai prioritásainak meghatározásával. A Schengen Tanács egyes ülésein folyó politikai megbeszélések irányítására a Bizottság bemutatta a schengeni barométert. A barométer átfogó helyzetképet adott a schengeni térség stabilitását befolyásoló kulcsfontosságú tényezőkről, lefedte a külső és belső határok helyzetét, az EU-ba irányuló és az EU-n belüli migrációs útvonalakra, a belső biztonságot fenyegető veszélyekre és közös reagálásra, illetőleg a vízumpolitikával kapcsolatos kihívásokra. A 2023 márciusában bemutatott megerősített schengeni barométer+ a jobb uniós helyzetismeret, felkészültség és tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal igényét rendezte, ahogyan azt Ursula von der Leyen elnök az Európai Tanács februári rendkívüli ülésén az EU vezetőinek javasolta.
Az átláthatóság és az aktivitás növelése
Az erősebb politikai elkötelezettségre és átláthatóságra vonatkozó felhívásokat követően a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben fejleszti a schengeni eredménytáblát. Ez az eszköz még inkább elő fogja mozdítani a schengeni térség működésével kapcsolatos átláthatóságot, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és lehetővé teszi a még hátralévő korrekciós intézkedések hatékony rangsorolását. A tényleges nemzeti végrehajtási arány összesítve jóval meghaladja a 75 %-ot azon elemzés szerint, amely a schengeni ajánlások elmúlt évek során történő végrehajtását vizsgálja olyan kulcsterületeken, mint a külső határok igazgatása, a visszaküldés, a Schengeni Információs Rendszer és a vízumpolitika.
A Bizottság folytatta a nemzeti szintű párbeszédet a tagállamokban. A kulcsfontosságú reformok megvitatása céljából politikai és technikai szintű találkozókra egyaránt sor került a 2022. évi jelentés utókövetéseként, ideértve a – 2022 júniusában kinevezett – schengeni koordinátor és nemzeti partnerei közötti megbeszéléseket. Az eszmecserék hangsúlyozták az uniós intézmények és a tagállamok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének, valamint a schengeni térség kormányzásáért való közös felelősségvállalás kultúrájának fontosságát. A megbeszélések azt is felfedték, hogy bár a schengeni vívmányok eredményes végrehajtása igen magas szintű, továbbra is vannak a schengeni térségben figyelmet igénylő fontos kihívások.
A schengeni értékelésekre vonatkozó, szakpolitikai terület szerinti ajánlások végrehajtási arányának áttekintése 3
A második schengeni ciklus: a meglévő keretrendszer deklaratív egységes szerkezetbe foglalása az azonosított kihívások jobb észlelése és kezelése érdekében
Ebben a második schengeni ciklusban a Schengen Tanácsnak tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a közös politikák végrehajtásának összehangolása, valamint az operatív irányítás kockázatok és sebezhetőségek közös megértése alapján történő biztosítása terén. Az első schengeni ciklus kiemelt intézkedéseinek végrehajtása terén elért eredményekre építve továbbra is fontos a kormányzási keret további megszilárdítása, a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos operatív intézkedések felgyorsítása, a rendőrségi együttműködésre vonatkozó ajánlás teljes körű működése, az összes tartós belső határellenőrzés feloldása és a schengeni térség bővítésének folytatása.
E keretrendszer hatékony működése valamennyi schengeni állam, uniós intézmény és ügynökség kollektív felelőssége, amely magas fokú koordinációt és bizalmat igényel. Noha a schengeni értékelések biztosítják, hogy a tagállamok hatékonyan végrehajtsák az ajánlásokat, a schengeni térségre gyakorolt esetleges negatív hatások megelőzése érdekében elsődlegessé kell tenni egy közös schengeni megközelítést. A schengeni államok egyéni fellépését ezért ki kell egészíteni a Schengen Tanácson keresztül megvalósuló közös fellépéssel, amely egyszerre kezeli az egyes államok és a schengeni térség egészének prioritásait. A 2022-ben elfogadott új schengeni értékelési keretrendszer 4 észszerűbb és átfogóbb országajánlásokat fog eredményezni, lehetővé téve a stratégiai irányvonalak kidolgozását és az egész schengeni térségre vonatkozó ajánlások elfogadását, ami tovább fogja erősíteni a kormányzási keretet és a Schengen Tanács szerepét. A keretrendszer kezdeményezi a schengeni értékelések harmadik generációját 5 , elmozdulva a széttagolt, szakpolitikai területeken alapuló megfelelésértékelésektől, és előkészítve az utat a tagállamok általános teljesítményének átfogó értékelése felé. Ezen túlmenően megerősíti a Bizottság és a tagállamok számára a tematikus értékelések lefolytatásának lehetőségét a hasonló kihívásokkal szembesülő tagállamok szakpolitikai területeinek problémái és gyakorlatai értékelése céljából. A fokozott monitoring tevékenységek 6 javítani fogják e közös prioritások végrehajtását, és azok beépítésre kerülnek a schengeni eredménytáblába, a folyamatban lévő azt célzó erőfeszítésekre építve, hogy ez az eszköz a helyi helyzetet pontosan tükröző, közös, szigorú és átlátható megközelítésen alapuló, megbízható eszköz legyen. A schengeni értékelési és monitoringmechanizmussal kapcsolatos főbb fejlemények, a jelenlegi állás és a következő lépések az 1. mellékletben kerülnek bemutatásra.
A Schengen Tanács szerepének erősebb cselekvés-orientált megközelítéssel történő megerősítése megköveteli a schengeni barométer, a schengeni értékelések és egyéb eszközök hatékonyabb felhasználását, hogy jobban lehessen azonosítani azokat a területeket, ahol fellépésre van szükség, ami elvezet a konkrét és kézzelfogható eredményekhez. Ezért a második ciklus prioritásai közé tartozik a közös felelősségvállalás erősítése a középtávra összpontosítva, erősebb, összehangoltabb és hatékonyabb végrehajtással karöltve. A Bizottság felkéri a Tanács hivatalban lévő és leendő elnökségét, hogy az első schengeni ciklus szilárd alapjaira építve szilárdítsák tovább a schengeni kormányzási keretet a schengeni térség zökkenőmentes, folytonos és állandó kormányzásának biztosítása érdekében.
|
1. háttérmagyarázat: A bevált módszerek összegyűjtése és a tudás megosztása A schengeni értékelések azonosítják a tagállamok azon innovatív gyakorlatait, amelyeket a többiek is alkalmazhatnának, így a tagállamoknak betekintést nyújtanak a schengeni szabályok hatékony végrehajtását szolgáló innovatív stratégiákba, eszközökbe és intézkedésekbe. A 2. mellékletben bemutatott bevált módszerek kompendiumának célja további eszközök biztosítása a tagállami hatóságoknak a schengeni szabályok végrehajtása során, és új javaslatok és kezdeményezések előterjesztésekor a bevált megközelítések és technikák alapul vétele. Célja továbbá a Tanács schengeni kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjában létrehozott keret megerősítése, amely a tagállamok számára lehetővé teszi tapasztalataik, tudásuk megosztását és az egymástól tanulást, ami a schengeni architektúra javuló végrehajtásához vezet. Ezeknek a bevált módszereknek támogatniuk kell az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusának hatékony végrehajtását is. A tagállamok felkérést kapnak, hogy a vonatkozó bevált módszereket építsék be az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiáikba. |
2.Szélesebb és virágzóbb schengeni térség: az európai növekedés kulcsfontosságú eszköze
Ma mintegy 425 millió ember élvezi a schengeni térség által kínált szabadságot, biztonságot és igazságosságot. A schengeni térség a világon a legnagyobb belső határellenőrzés nélküli, szabad mozgásterület. A schengeni térség Horvátország 2023. január 1-jei csatlakozásával történt nyolcadik bővítését követően 27 európai országot foglal magában, amelyek hivatalosan megszüntették belső határaikat.
A schengeni térség: a világ leglátogatottabb úti célja 2022-ben
A Covid19-világjárványt követően 2022-t a nemzetközi utazás széles körű újbóli megindulása jellemezte. 2022-ben a 900 millió nemzetközi turista közül 585 millió érkezett Európába, ami világszinten az összes turista 65 %-a, ezzel a schengeni térséget a világ legvonzóbb és leglátogatottabb területévé téve 7 .
Az Unión belüli utazás megkönnyítésén túl a schengeni rendszer az európai vállalkozások versenyképességének is kiemelt hajtóereje. A schengeni rendszer jelentősen hozzájárul a jól működő egységes piachoz, amelyen 23 millió vállalkozás működik és a globális GDP 15 %-át adja. Az áruk és szolgáltatások schengeni térségen belüli kereskedelme az elmúlt három évtizedben felerősödött, és továbbra is az uniós árukereskedelem fő forrása (mintegy 60 %-kal meghaladja az EU-27 világ többi részével folytatott árukereskedelmét). 2022-ben az összetett és ingatag nemzetközi viszonyok ellenére az EU-n belüli kereskedelem az előző évekhez képest jelentős fellendülésen ment keresztül, ami a külső piacokra való ráutaltság csökkentésére irányuló erőfeszítéseket és a kevés akadályt jelentő közös schengeni térségben való működés előnyeit tükrözi. Például a közös területen belül a szállítási szolgáltatások teljes kereskedelme 2022-ben közel 270 milliárd EUR-t tett ki (a 2013. évi mintegy 125 milliárd EUR-hoz képest). Az említett szolgáltatások jellemzően személyek és szolgáltatások határokon átnyúló mozgásával járnak, ami a jól működő egységes piacról és schengeni térségről tanúskodik. A Schengeni határellenőrzési kódex módosítására irányuló javaslat kiegészíti a javasolt egységes piaci szükséghelyzeti eszközt, amelynek célja szükséghelyzetekben az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának fenntartása, valamint a kritikus termékek elérhetőségének biztosítása.
A globális mobilitás fokozott erősödése a schengeni vízumkérelmek számában meredek növekedést eredményezett, ami jelentős késedelmeket okozott az interjúidőpontok foglalásában és a vízumkérelmek feldolgozásában – amint azt a 2022. évi schengeni értékelések feltárták. Egyes esetekben a kérelmezők akár 500 EUR-t is fizetnek ügynökségeknek vagy magánszemélyeknek, csak azért, hogy biztosan kapjanak interjúra időpontot. Ezenkívül a tagállamok gyakran nem megfelelő és pontatlan információkat szolgáltatnak a vízumkérelmezőknek a vízumkérelmezési eljárásról, ami kihat a migrációs és biztonsági kockázatok értékelésének minőségére. E hiányosságok következményei sokrétűek, a tagállamok és az EU egésze jó hírnevének romlásától és – különösen az idegenforgalmi ágazatban – gazdasági veszteségtől a családi kapcsolatok és az üzleti kapcsolatok megszakadásáig terjednek. A tagállamoknak elegendő és szakképzett személyzetet kell alkalmazniuk a konzulátusokon a kérelmek elbírálásával kapcsolatos feladatok elvégzésére, a lakossági szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében. A tagállamok az Integrált Határkezelési Alap (IHA) a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló 2021–2027. évi eszköz (HAVE) keretében nemzeti programjaik keretében uniós forrásokat használhatnak fel: 88 millió EUR-t különítettek el a közös vízumpolitika működési támogatásának fedezésére 8 . A Bizottság emlékeztet továbbá azokra a közelmúltbeli ajánlásokra, amelyekben felkérik a tagállamokat a konzulátusokon alkalmazott, nem hatékony munkafolyamatok egyszerűsítésére, a helyben alkalmazott személyzet tudásának és erőforrásainak jobb kihasználására, és a központi hatóságokkal bizonyos konzultációk újbóli megfontolására. Szintén növelné a hatékonyságot, ha nagyobb arányban állítanának ki hosszú érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumokat.
2022 áprilisában a Bizottság javaslatot tett a vízumeljárás digitalizálására egy közös vízumkérelmezési platform létrehozásával és a jelenlegi vízumbélyeg digitális vízummal való helyettesítésével. A cél a tagállamokra a vízumkérelmek kezelésével kapcsolatban nehezedő adminisztratív terhek csökkentése, ezzel is segítve a meglévő késedelmek megszüntetését. Ez egyben hozzá fog járulni a schengeni térség biztonságának megerősítéséhez is, a vízumformátum csalás vagy lopás lehetőségét csökkentő megváltoztatásával. A Parlament és a Tanács 2022 júniusában kezdte meg a javaslat megvitatását, és a cseh és a svéd elnökség alatt jelentős előrelépés történt, ami lehetővé tette a háromoldalú egyeztetések 2023 májusában történő megkezdését.
Schengeni bővítés
Horvátország schengeni térséghez való 2023-as teljes csatlakozása fontos mérföldkő a schengeni térség kiteljesítése felé. Ez a schengeni rendszer helyzetéről szóló első jelentésben meghatározott kiemelt elsőbbségi terület volt. A 2022-ben lezajlott pozitív fejlemények a 2016-ban megkezdett átfogó értékelési folyamat eredményei voltak. Ez idő alatt Horvátország jelentős erőfeszítéseket tett a schengeni vívmányok betartására vonatkozó kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében. Az Európai Parlament kedvező véleményét követően 9 a Tanács 2022. december 8-án döntött 10 Horvátország és más schengeni országok közös határain az ellenőrzés feloldása mellett. Horvátország 2023-ban megkezdte a schengeni vízumok kiadását is, ami megkönnyíti a turisták számára az ország meglátogatását. Ilyen zökkenőmentes utazás nemcsak Horvátországnak, hanem szomszédos országainak, valamint az egész schengeni térségnek is kedvező.
2022 decemberében a cseh elnökség vezetésével fontos vita folyt Bulgária és Románia 11 vonatkozásában a belső határellenőrzések feloldásáról szóló tanácsi határozatról. 12 év telt el annak a Bizottság általi megerősítése óta, hogy Bulgária és Románia is készen áll a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben teljes körű részvételre. A 2022. novemberi, „Schengen megerősítése Bulgáriának, Romániának és Horvátországnak a belső határellenőrzések nélküli térségben való teljes körű részvételével 12 ” című közleményében a Bizottság ismét megerősítette ezen uniós tagállamok schengeni térséghez való csatlakozásra való felkészültségét. Különösen számba vette a Bulgáriában és Romániában 2022 októberében-novemberében végrehajtott önkéntes tényfeltáró missziókat, amelyek nemcsak megerősítették a 2011-től befejezett értékelési folyamatok következtetéseit – különösen azt, hogy Bulgária és Románia továbbra is teljesíti a schengeni vívmányok minden releváns részének alkalmazásához szükséges feltételeket –, de azt is hangsúlyozta, hogy a két tagállam megfelelően alkalmazza a schengeni vívmányok legújabb fejleményeit, ezért a schengeni térség megfelelő működéséhez való hozzájárulásuk kulcsfontosságú.
Jogi elvárás és európai ígéret is egyben, hogy az Unióhoz csatlakozó tagállamok teljes mértékben részt vegyenek a schengeni térségben, amint az összes rögzített feltétel ellenőrzése megtörténik és azok teljesülnek. Ezenkívül a belső határokon történő ellenőrzések feloldásának elmaradása nemcsak a bolgár és a román állampolgárok, hanem az egész EU számára jelentős negatív gazdasági és környezeti következményekkel jár. A határokon megnövekedett várakozási idők hosszú jármű- és a teherautósorokat eredményeznek, ami költségek növekedését, a vállalkozások versenyképességének csökkenését, az ellátási láncok megszakadását és a turisztikai szektor bevételeinek csökkenését eredményezi. A határokon tapasztalt késedelmek és az adminisztratív terhekhez kapcsolódó bizonytalanságok elrettentetik a külföldi befektetéseket, és alááshatják a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót. Még környezetvédelmi költségei is vannak, a belső határellenőrzés feloldásának elmaradása a becslések szerint évente 46 000 tonna CO2 kibocsátást okoz 13 .
A Bizottság szorosan együttműködik a svéd és a soron következő spanyol elnökséggel annak érdekében, hogy előkészítse a belső határellenőrzés mielőbbi, még idén történő feloldásáról szóló tanácsi határozatot. Románia és Bulgária folyamatosan elengedhetetlen szereplője a schengeni vívmányok folyamatos fejlődésének. Legfőbb ideje, hogy az EU tiszteletben tartsa azon kötelezettségvállalását, hogy a schengeni térségben teljes jogú tagságot biztosít a két tagállamnak, és ezzel tovább erősíti az európai egységet.
Jelentős előrelépés történt a schengeni térség további megszilárdítását célzó, folyamatban lévő erőfeszítések terén is. A ciprusi hatóságok Schengeni Információs Rendszer adatainak feldolgozására való felkészültségének biztosítását célzó intenzív előkészületei után Ciprus 2023 júliusától fogja alkalmazni a Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó schengeni vívmányokat 14 . Ciprus Schengeni Információs Rendszerhez való csatlakozása erősíti a bűnüldözési együttműködést és fokozza a biztonságot Európában. 2023 októberében – amint a Schengeni Információs Rendszer Cipruson működőképessé válik – a Bizottság schengeni értékelést fog végezni annak ellenőrzésére, hogy a Schengeni Információs Rendszer területén a schengeni vívmányok alkalmazáshoz szükséges feltételek Cipruson teljesülnek-e. Írországot illetően az adatvédelem, a Schengeni Információs Rendszer és a rendőrségi együttműködés terén végzett sikeres schengeni értékeléseket követően 2023-ban Írországot azon fennmaradó vívmányok tekintetében vetik alá értékelésnek, amelyekben részvételét kérte (azaz a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, a kábítószerrel kapcsolatos együttműködés és a Schengeni Egyezmény 26. cikke 15 ), figyelemmel a schengeni vívmányok e részeinek alkalmazásáról meghozandó tanácsi határozatra.
3.Erős és egységes schengeni térség
A tagállamok által bevezetett európai határigazgatási rendszer 2022-ben több száz millió ember számára tette lehetővé a schengeni térségbe utazást. Ez az eredmény rávilágít arra a közös elkötelezettségre, hogy az EU-t a világ legvonzóbb célpontjává tegyék, a gyors és biztonságos határátlépés megkönnyítésével. Ezért alapvető fontosságú, hogy a külső határok igazgatását célzó intézkedések összhangban álljanak az utazás megkönnyítésének, a biztonság fokozásának és a migráció kezelésének hármas célkitűzésével.
Noha az EU-n kívüli országokból szinte minden állampolgár legális beutazási lehetőségek igénybevételével érkezik az EU-ba, 2022-ben az illegális migráció 2016 óta a legmagasabb szintet érte el 16 – a Frontex 330 000 szabálytalan határátlépésről számolt be. Az illegális belépések száma az előző évekhez képest szinte az összes kiépített migrációs útvonalon nőtt. Bár ez 2021-hez képest 66 %-os növekedést jelent, ez a szám messze van a 2015-ös szinttől 17 . Az illegálisan érkezők számának növekedését nagyrészt az európai szomszédságbeli és azon túli kedvezőtlen fejlemények okozták, amelyek elvezettek a másodlagos illegális migráció jelentős növekedéséhez is, különösen a nyugat-balkáni útvonalon, amely 2022-ben az összes szabálytalan bejegyzés 43 %-át adta. A közép-mediterrán útvonal abszolút értékben a második legforgalmasabb migrációs útvonal volt, és 2021-hez képest 56 %-os növekedés volt itt tapasztalható. A megnövekedett illegális migráció további kockázatokat is hordoz magában, mivel az illegális migránsok helyzetüknél fogva kiszolgáltatottak a kizsákmányolásnak, a tengeri és szárazföldi átkelések pedig veszélyesek.
2023 februárjában az Európai Tanács számba vette a migrációs helyzetet, és megállapodott a munka migrációval és a határigazgatással kapcsolatos ambiciózus operatív intézkedésekkel való megerősítéséről és felgyorsításáról. Az elmúlt hónapok fejleményei és előrehaladása megerősítette, hogy 2015–2016-hoz képest ma már jobban felkészültünk a szabálytalan mozgások közös megelőzésére, köszönhetően az EU külső határain a fokozott ellenőrzésnek, valamint hatékonyabb visszaküldési és visszafogadási műveletek végrehajtásának. Az elmúlt hónapokban erőfeszítések történtek a külső határon a határkapacitások fejlesztésére és az elektronikus megfigyelőrendszerek vásárlásának támogatására. E célból a Bizottságnál a HAVE Tematikus Eszköz keretében folyamatban van egy nyílt részvételi felhívás véglegesítése az egyes külső szárazföldi határszakaszokon nyomással szembesülő tagállamok támogatása, valamint felügyeleti rendszerek bevezetése, a meglévők kiterjesztése vagy korszerűsítése céljából. Ezenkívül a nyugat-balkáni cselekvési terv keretében 2022–2023-ban végrehajtott intézkedéseknek – például a nyugat-balkáni partnerek vízumkövetelményeinek az uniós követelményekkel való fokozott összehangolása 18 – már beértek az első kedvező eredményei: ebből a régióból kevesebben léptek be szabálytalanul az EU-ba 19 . Továbbá 2022 decemberében a Frontex kiterjesztette közös szerbiai műveletét a magyar határra, kiegészítve a bolgár határon már nyújtott támogatást. Ezenkívül közös műveleteket indított Moldovában (2022. április) és Észak-Macedóniában (2023. április). A Bizottság várakozással tekint a Montenegróval és Albániával 2023-ban letárgyalt jogállásról szóló megállapodások elfogadása, valamint a Szerbiával, illetve Bosznia-Hercegovinával a megújított, illetve a jogállásról szóló új megállapodásokra vonatkozó tárgyalások megkezdése elé. Ezek segíteni fognak az illegális migráció keltette kihívások eredményesebb kezelésében, kihasználva az Ügynökség teljes potenciálját a harmadik országokkal és harmadik országokban való munkában.
Ezen túlmenően a kiemelt harmadik országokkal való együttműködés folyamatban lévő fellépéseinek célja az EU-ba irányuló szabálytalan kiutazások csökkentése, valamint a visszaküldések, továbbá a legális migrációs lehetőségek előmozdítása, összhangban a közép-mediterrán cselekvési tervvel és a különböző Team Europe kezdeményezésekkel. Például folyik Egyiptom esetében egy új határvédelmi csomag első szakaszának végrehajtása, Tunéziával embercsempészés elleni operatív partnerséget indítottak, egy másik pedig Egyiptommal tervezés alatt áll. Ezekre a pozitív fejleményekre építve, és a schengeni térség integritásának és működőképességének megőrzését célzó, az egész Unióra kiterjedő intézkedések meghozatala érdekében a Bizottság emellett a Földközi-tenger keleti térségére, valamint az atlanti és a nyugati mediterrán útvonalakra vonatkozó cselekvési terveket is kidolgoz.
Most elengedhetetlen a fellépés lendületének megtartása, és a Bizottság felkéri a Schengen Tanácsot, hogy az Európai Tanács februári rendkívüli ülését követően mérje fel az EU által közösen végrehajtott operatív intézkedéseket. A Frontexnek mindenekelőtt azokról az intézkedésekről kell beszámolnia, amelyeket 2023-ban a főbb külső határszakaszok megerősítése érdekében a személyzet és a felszerelések (át)telepítésének megerősítésére hozott, valamint arról, hogy milyen lépéseket fog végrehajtani a tagállamokkal együtt a szükséges képességek rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.
Az elmúlt év fejleményei újfent rávilágítottak arra, hogy sürgősen el kell fogadni a menekültügyi és migrációs paktumot kísérő jogalkotási javaslatokat az illegális migráció kezelése, a menekültügy, a határellenőrzés fokozása és a migránscsempészet elleni stratégiai, koherens és hatékony küzdelem érdekében. A stabilabb és erősebb schengeni térség támogatása céljából a Bizottság felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el az új Schengeni határellenőrzési kódexet, különösen az előszűrésről szóló és az Eurodac rendeletet.
Eredményes kormányzás a határigazgatás és a visszaküldések terén
2023 márciusában a Bizottság létrehozta az európai integrált határigazgatás első többéves stratégiai szakpolitikáját 20 , amelyet az elkövetkező öt évben az Európai Határ- és Parti Őrségnek kell végrehajtania. Ez a határozat jelentős mérföldkövet jelent a schengeni térség megerősítésére és határainak eredményes igazgatására irányuló erőfeszítésekben, a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentésben meghatározott egyik kiemelt intézkedés érvényre juttatásával. A szakpolitikai ciklus kiterjedt intézményközi konzultációs folyamat eredménye, amelynek nyomán kialakult a külső határok igazgatására vonatkozó közös jövőkép. Összehangolt kerettel szolgál annak biztosítására, hogy a tagállamok és a Frontex valamennyi tevékenységét – a határőrizettől a csempészet elleni küzdelmen át a visszaküldésig – ugyanazon közös elvek vezéreljék, és kézzelfogható eredményeket hozzon a terepen. Ez a kormányzási keret további megerősítést nyer a Frontex által 2023 szeptemberéig kidolgozandó technikai és operatív stratégia révén.
A jól működő uniós határigazgatáshoz és a visszaküldéshez minden tagállamban szükség van egy eredményes nemzeti irányítási rendszerre is. A 2022-ben elvégzett schengeni értékelések megerősítették, hogy egyes tagállamokban a gyenge irányítás és a korlátozott stratégiai megközelítés negatív hatást gyakorol a határellenőrzésre és a visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységekre. Több tagállamban is megfigyelték a határőrizettel és a visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységek terén a hatóságok közötti korlátozott együttműködést, ami tovább hátráltatja a hatékony operatív reagálást. A határigazgatás területén, holott egyes tagállamok megerősítették nemzeti irányításukat – például stratégiai koordinációs egységek létrehozásával –, mások decentralizáltabb megközelítést követnek, ami kihívásokat vethet fel a stratégiai határellenőrzési koordinációt illetően.
A visszaküldés területén a megoldások tartósan szétaprózott jellege, az ad hoc reagálás és a stratégiai tervezés hiánya meggátolja, hogy a tagállamok átfogóan racionalizálják nemzeti eljárásaikat, dolgozzanak a prioritásokon, és a rendelkezésre álló (korlátozott) erőforrásokat a lehető legjobban használják fel.
Noha nem létezik egyedüli intézményi megoldás vagy modell, az egyes tagállamok nemzeti rendszerének eredményesen kell a meglévő kiskapukat megszüntetnie, az erőfeszítéseket észszerűsítenie, valamint koordinálnia az összes érintett illetékes hatóságot a külső határok eredményes igazgatása és a visszaküldések végrehajtása érdekében. A nemzeti integrált határigazgatási stratégiák 2024 márciusáig történő felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget kínál a nemzeti irányítás erősítésére és a határellenőrzésre és visszaküldésre vonatkozó nemzeti képességek stratégiai tervezésének további megerősítésére, valamint nemzeti készenléti tervek elkészítésére.
Ezért annak biztosítása érdekében, hogy elegendő és jól képzett személyzet, felszerelés és infrastruktúra álljon rendelkezésre az európai integrált határigazgatás nemzeti stratégiáinak hathatós támogatásához a határellenőrzéssel és a visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységek tekintetében egyaránt, a tagállamoknak a meglévő nemzeti képességfejlesztési terveik végrehajtására 2024. márciusig be kell vezetniük a megfelelő pénzügyi és működési intézkedéseket, beleértve az uniós források felhasználására vonatkozó intézkedéseket is.
Ezen túlmenően a közös képességek jövőbeni elérhetőségének garantálása érdekében, valamint a nemzeti képességfejlesztési tervek áttekintésének előkészítését követően a Frontexnek képességfejlesztési ütemtervet kell elfogadnia az Európai Határ- és Parti Őrség személyzete és felszerelése elkövetkező években történő további fejlesztési irányának meghatározása érdekében annak biztosítására, hogy a Frontex és a tagállami hatóságok egyaránt el tudják látni a határigazgatással és a visszaküldéssel kapcsolatos feladataikat.
Úton a világ legfejlettebb határigazgatása felé
A megújult Schengeni Információs Rendszer 2023. márciusi működésbe lépése képezi a világ legfejlettebb határigazgatási rendszer létrehozásának alapját. A frissített rendszer megerősíti a külső határigazgatást, és további lehetőségeket biztosít a schengeni térségen belüli határokon átnyúló operatív együttműködéshez. Ez az eredmény a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentésben meghatározott egyik elsődleges célkitűzés teljesítése. A megnövekedett funkcionalitásnak köszönhetően a hamis személyazonossággal utazók felismerése és letartóztatása most egyszerűbb.
Az új eszközökben rejlő lehetőségek csak akkor használhatók ki teljes mértékben, ha azokat valamennyi schengeni állam maradéktalanul végrehajtja. Ezenkívül a tagállamoknak a meglévő funkciókat is végre kell hajtaniuk az EU-n és a schengeni térségen belüli egyenlő versenyfeltételek és a teljes viszonosság biztosítása érdekében. A 2022-es schengeni értékelések különösen arra világítottak rá, hogy nem minden tagállam vezette be a szükséges eszközöket és eljárásokat annak biztosítására, hogy minden lényeges információ – beleértve az ujjnyomatokat és a fényképeket is – bekerüljön a Schengeni Információs Rendszerbe a figyelmeztető jelzések létrehozásakor, vagy hozzáférhető legyen a végfelhasználók számára. Ez gátolja a rendőröket és a határőröket a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személy pontos azonosításában, és a megfelelő lépések megtételében. A 2022-es értékelések rávilágítottak továbbá arra, hogy a tagállamok egyre gyakrabban használják az automatizált ujjnyomat-azonosító rendszert, de néhány tagállamban még van tennivaló e téren 21 . A rendszer nem szisztematikus használata azzal a veszéllyel jár, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyek hamis okmányok felhasználásával elkerülhetik az észlelésüket.
A többi nagy méretű informatikai rendszerrel együtt a Schengeni Információs Rendszer egyszerű utazást tesz lehetővé az egész schengeni térségben, miközben garantálja a legmagasabb szintű belső biztonságot és kezeli a szabályos és illegális migrációt. A határregisztrációs rendszer és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer megvalósítása továbbra is kulcsprioritás marad. Az Európai Tanács februári ülésének következtetései megerősítették, hogy a külső határok teljes körű és eredményes ellenőrzése érdekében ezeket a rendszereket a lehető leghamarabb működőképessé kell tenni. Az elmúlt évben a tagállamok, az eu-LISA és a Bizottság tovább fokozták ennek az új informatikai architektúrának és interoperabilitásának megvalósítására tett erőfeszítéseiket, aminek nyomán a világ technológiailag legfejlettebb határigazgatási rendszere jön létre. Rendkívül fontos, hogy az eu-LISA és a többi érintett fél feladatkörén belül megtegye a szükséges lépéseket a további késedelmek elkerülése érdekében, amelyek dominóhatást válthatnak ki más rendszerekben. E célból az eu-LISA-nak a lehető leggyorsabban meg kell valósítania a határregisztrációs rendszer hiányzó kritikus központi elemét annak érdekében, hogy a tagállamok tesztelhessék nemzeti műszaki fejlesztéseiket és haladhassanak a rendszer használatára való felkészüléssel.
Közös erőfeszítések a visszaküldések eredményesebb uniós rendszere érdekében
Az e területen végzett munka kapcsán előrehaladásról lehet beszámolni: kezd formát ölteni a közös uniós visszaküldési rendszer összhangban a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentésben meghatározott kiemelt intézkedésekkel. Jól halad az önkéntes visszatérésre és reintegrációra vonatkozó 2021-es uniós stratégia végrehajtása 22 . 2022-ben folytatódott az önkéntes visszatérés pozitív tendenciája a jogállás nélküli harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének előnyben részesített lehetőségeként, és az összes végrehajtott visszaküldés 56 %-át az önkéntes visszatérések teszik ki 23 . Ez a tendencia annak ellenére is fennmaradt, hogy csaknem megszűntek a kitoloncolásra vonatkozó, a Covid19-hez kapcsolódó korlátozások. 2022 áprilisa óta a Frontex szabványos csomagokat bocsát a tagállamok rendelkezésére a származási országukba visszatérő személyek reintegrációjának támogatása érdekében, a koherens európai megközelítés erősítése céljával. A tagállamok aktívabban vesznek részt az Ügynökséggel közös reintegrációs szolgáltatásokban, a Frontex pedig kiterjeszti a földrajzi lefedettséget 24 , valamint ezen szolgáltatások körét.
A 2022-ben végrehajtott tényleges visszaküldések teljes száma azonban alacsony maradt (körülbelül 78 000 25 ), figyelembe véve, hogy 2022-ben körülbelül 420 000 harmadik országbeli állampolgárt 26 szólítottak fel az EU és a schengeni térség elhagyására. Míg az egyes harmadik országokkal a visszafogadás terén folytatott együttműködés korlátozza a visszaküldés lehetőségét, a 2022-ben elvégzett schengeni értékelések megerősítették az elmúlt években megfigyelt tendenciát, rávilágítva a visszaküldési eljárások eredményességét hátráltató nemzeti akadályok keltette, fennmaradó kihívásokra. Még mindig léteznek gyakorlati akadályok – korlátozott operatív kapacitás, megterhelő nemzeti eljárások –, amelyek nyomán a tagállamok nem gyorsan adják ki a kiutasítási határozatot az illegális migránsok számára. Ez jelentősen gátolja a szükséges eljárások megindításának és a visszaküldések sikeres végrehajtásának lehetőségét. Negatív hatást gyakorol a frissített Schengeni Információs Rendszer hozzáadott értékére is, mivel korlátozza a visszaküldési figyelmeztető jelzések bevezetésének lehetőségét. Továbbá a visszaküldés területén 27 a különböző nemzeti szereplők együttműködése még mindig nem eléggé eredményes, ami – az integrált ügykezelési informatikai rendszerek hiányával párosulva – hiányosságokat, gyenge nyomon követést és hatékonysági problémákat eredményez. A visszatérési tanácsadás továbbra sem érhető el széles körben minden tagállamban.
A visszaküldések összetettsége egyértelműen igényli a strukturált együttműködést, rendszeres információcserét, közös prioritásokat és az erőforrások stratégiai szempontokat jobban figyelembe vevő felhasználását. A közelmúltban az eredményesebb visszaküldések érdekében kialakított Operatív Stratégia 28 célja, hogy orvosolja ezt a központi hiányosságot, és megerősítse a tagállami erőfeszítések koherenciáját. A Bizottság felhívja az összes tagállamot, hogy teljes mértékben hasznosítsák a visszaküldéssel foglalkozó magas szintű hálózat és a visszaküldéssel foglalkozó koordinátoron keresztül alakuló megbeszéléseket, gyakorlati támogatást és együttműködést. Az eredményes visszatérési tanácsadásnak továbbra is a magas szintű hálózat napirendjén kell maradnia annak biztosítása érdekében, hogy a visszatérési tanácsadás minden tagállamban szakmai profilként működjön, és ismerjék az összes rendelkezésre álló eszközt és képzést. Ezen túlmenően a második schengeni ciklus során a magas szintű hálózatnak a tagállamok tapasztalataira és bevált módszereire építve fel kell tárnia gyakorlati megoldásokat az azonosított tartós hiányosságokra. A 2023-tól végrehajtandó schengeni értékelések hozzájárulnak ehhez a munkához azáltal, hogy támogatják a visszaküldés terén elért teljesítmény értékelésére szolgáló közös keretrendszer kidolgozását.
Az EU visszaküldési szakpolitikájának operatív ágaként a Frontex kulcsszerepet tölt be e tekintetben. A Frontex által koordinált visszaküldések számának folyamatos növekedése igen pozitív fejlemény (2022-ben 31 %, szemben a 2021-es 22 %-kal és a 2020-as 17 %-kal), még inkább azért, mert az önkéntes visszatérések növekvő részarányához kapcsolódik (2022-ben +109 % 2021-hez képest). Az eredményes európai rendszert fémjelzik a Frontex vezetésével zajló, Albániába, Nigériába és Bangladesbe irányuló visszaküldési műveletek, és igény van az újabb harmadik országokkal folytatott párbeszéd fenntartására. Az Ügynökségnek továbbra is támogatnia kell a tagállamokat a visszaküldési ügyek kezelését célzó informatikai rendszerek uniós szintű fejlesztésében, végrehajtásában és harmonizálásában.
Reagálásunk sikertelenségének kockázata mindaddig fennáll, amíg nem lesz a közös uniós rendszert szilárdabbá és ellenállóbbá tevő, megerősített és hatékonyabb jogi keretünk. Ennek érdekében kulcsfontosságú a Migrációs és Menekültügyi Paktummal kapcsolatos munka előmozdítása, beleértve az átdolgozott visszatérési irányelvről szóló tárgyalások megkezdését, valamint a harmadik országokkal való eredményesebb együttműködést.
|
2. háttérmagyarázat: A visszaküldések eredményesebbé tétele a frissített Schengeni Információs Rendszerrel A megújult Schengeni Információs Rendszer (SIS) 2023. márciusi működésbe állása elősegíti a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok tényleges visszatérését és a végrehajtás nyomon követését. A tagállamoknak mostantól fel kell tölteniük a visszaküldési figyelmeztető jelzéseket a Schengeni Információs Rendszerbe. Ez könnyebbé teszi a szökésben lévő, visszatérésre kötelezettek felderítését a migrációs és határellenőrzések során, egyúttal segíti a visszatérésre kötelezettek elrettentését a szabálytalan továbbutazástól. Ezenkívül egyszerűbbé teszi a tagállamok számára egymás kiutasítási határozatainak kölcsönös elismerését, mivel mostantól a Schengeni Információs Rendszeren keresztül láthatják, ha egy másik tagállamban kiutasítási határozatot hoztak. A közös uniós visszaküldési rendszer felé tett újabb lépésként a Bizottság 2023 márciusában ajánlást adott ki a kiutasítási határozatok kölcsönös elismeréséről és a visszaküldések felgyorsításáról 29 , iránymutatást nyújtva a tagállamoknak a kiutasítási eljárások hatékonyságának javítására vonatkozóan, beleértve egymás kiutasítási határozatainak kölcsönös elismerését. A Bizottság vezeti a tagállamokkal folytatott mélyreható megbeszéléseket az ajánlás gyakorlati átültetéséről és a megújult Schengeni Információs Rendszer működésének megkezdéséből adódó új lehetőségekről. A Bizottság és a tagállamok tovább vizsgálták a bevált módszerek megosztását és a konkrét gyakorlati lépéseket az ajánlás különböző vonatkozásairól márciusban a visszaküldéssel foglalkozó kapcsolattartó csoportban, áprilisban az IMEX tanácsi munkacsoportban és májusban a SCIFA-ban folytatott megbeszélések keretében. Az Operatív Stratégia megvalósításának részeként a visszaküldéssel foglalkozó koordinátor elnökletével működő, a visszaküldéssel foglalkozó magas szintű hálózat júniusban folytatja a kérdés tárgyalását. |
Az alapvető jogok fokozott védelme a határellenőrzés és a visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységek során
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek mindenekelőtt olyan egységes területté kell válnia, amelyben biztosított az alapvető jogok és szabadságok védelme. Az EU és a tagállamok megerősítették megingathatatlan elkötelezettségüket a külső határok és a visszaküldési tevékenységek eredményes és biztonságos igazgatása mellett, az alapvető jogok egyidejű védelmével. Az integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai szakpolitika hangsúlyozta, hogy valamennyi uniós és nemzeti szereplőnek hatékonyan kell érvényesítenie az alapvető jogokat a határellenőrzési és visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységek során, olyan szilárd struktúrákkal, amelyek garantálják a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, tiszteletben tartva a visszaküldés tilalmának elvét, valamint megfelelő feltételeket kell biztosítania azon kivételes esetekben, amikor az uniós joggal összhangban harmadik országok állampolgárainak idegenrendészeti őrizete válik szükségessé. A Frontex 2022-ben 46 alapjogi megfigyelőt 30 toborzott. Az előszűrésről szóló rendeletben javasolt nemzeti alapjogi megfigyelési mechanizmusok fokozzák az EU határain az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. Elsőként Horvátország hozta létre 2022 júniusában az első független megfigyelési mechanizmust, amelyet novemberben új elemekkel, például a zöldhatárokon az előre be nem jelentett látogatásokkal újítottak meg. Végezetül: a 2022-es értékelések azt mutatták, hogy bár egyes tagállamokban még mindig javítani kell az idegenrendészeti őrizet körülményein, vannak olyan pozitív példák is, amelyek az idegenrendészeti őrizet igazgatási jellegét tükrözik.
|
3. háttérmagyarázat: A határigazgatással és a visszaküldéssel kapcsolatos prioritások 1.Az európai integrált határigazgatás stratégiai irányításának végrehajtása és megszilárdítása a Frontex technikai és operatív stratégiájának 2023 szeptemberéig történő létrehozása, valamint a tagállamok nemzeti stratégiáinak 2024 márciusáig történő összehangolása révén. 2.A határigazgatás és a visszaküldés nemzeti irányításának megerősítése, valamint a stratégiai folyamatok összehangolása – például a határellenőrzéssel és a visszaküldéssel kapcsolatos európai és nemzeti képességek tervezése –, teljes mértékben hasznosítva a felajánlott uniós támogatást, többek között a visszaküldéssel foglalkozó magas szintű hálózaton és a visszaküldéssel foglalkozó koordinátoron keresztül. 3.A határellenőrzés és a határőrizet minőségének javítása elegendő számú képzett személyzet, hatékony eljárások, az információs rendszerek megfelelő használata és a harmadik országokkal való fokozott együttműködés biztosításával. 4.Az európai és nemzeti helyzetismeret fokozása az európai határőrizeti keretrendszeren belüli kockázatelemzés és információcsere végrehajtásával. 5.Kiutasítási határozatok szisztematikus kibocsátása harmadik országok tartózkodási joggal nem rendelkező állampolgárainak, és végrehajtásuk megfelelő nyomon követése, a menedékjog és a visszaküldés területe között létező kiskapuk megszüntetésével, és hatékony visszaküldési ügykezelési informatikai rendszerek létrehozásával. 6.A kiutasítási határozatok kölcsönös elismerésének fokozása érdekében a Schengeni Információs Rendszer visszaküldésre vonatkozó új funkcióinak teljes körű hasznosítása, valamint a kiutasítási határozatok kölcsönös elismeréséről és a visszaküldések felgyorsításáról szóló bizottsági ajánlásban rejlő lehetőségek legteljesebb mértékű kiaknázása. |
Minden tartós belső határellenőrzés fokozatos kivezetése
A schengeni térség közös és összehangolt megközelítést igényel az olyan helyzetek kezelésére, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az uniós lakosok biztonságára és jólétére. Noha a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítása kivételes körülmények között végrehajtható, ez nem sértheti a belső határellenőrzések megszüntetésének elvét 31 . Az e jog alóli kivételeket és eltéréseket szigorúan kell értelmezni, ha a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos fenyegetésre kell reagálni. Jelentős lépések történtek a schengeni rendszer helyzetéről szóló első jelentésben felvázolt e kulcsfontosságú prioritás megvalósítása érdekében. Mindazonáltal továbbra is jelentős további munka szükséges annak biztosításához, hogy a belső határokon ellenőrzést csak végső esetben alkalmazzanak.
Az elmúlt évben a tagállamok 28 alkalommal folyamodtak a belső határellenőrzés visszaállításához vagy meghosszabbításához, ebből 19 a meglévő, 2015 óta érvényben lévő, tartós belső határellenőrzések meghosszabbításával kapcsolatos. 2022 októbere óta a schengeni koordinátor szoros párbeszédet folytat Ausztriával, Dániával, Franciaországgal, Németországgal, Norvégiával és Svédországgal, valamint az ezen ellenőrzések által érintett tagállamokkal. A belső határellenőrzések mielőbbi beszüntetése ütemtervének kidolgozása érdekében két-, három- és többoldalú találkozósorozatot szerveztek az e hat ország által bejelentett fenyegetések jellegének mélyebb megértésére, és azok kezelésére célzottabb hatékony alternatív intézkedések azonosítására. Ausztria és Csehország által a szlovák határon, valamint Dánia által a svéd határon az ellenőrzések ezt követő feloldása mutatja, hogy rendelkezésre állnak ilyen alternatív intézkedések, és bizonyítja a párbeszéd és a bevált módszerek cseréjének értékét.
Ezek a találkozók arra is rávilágítottak, hogy a tagállamok belső biztonsága és közrendje továbbra is komoly fenyegetésekkel szembesül, amelyek fellépést igényelnek. Ezenkívül a bejelentett belső határellenőrzések intenzitásukat tekintve jelentős eltérést mutatnak, és gyakran kiegészítik az azonosított fenyegetések kezelése érdekében hozott többi intézkedést. Egyes tagállamok például háromoldalú vasúti járőrözést végeznek, például Ausztria, Németország és Magyarország, valamint Ausztria, Olaszország és Németország közötti vasúti kapcsolatokon, mások pedig közös járőrözést hoztak létre. Ausztria, Horvátország és Szlovénia is létrehozott rendőrségi együttműködési hálózatot nyugat-balkáni partnereivel, így segítve az illegális migránsok ebből a régióból való belépésének megakadályozását, és ezzel segítve a visszaállított határellenőrzés egyik visszatérő okának kezelését. Dánia esetében az ellenőrzéseket a dán hatóságok által a Németországgal közös szárazföldi határon telepített rendszámtábla-felismerő rendszer alapján végzik, amely a szisztematikus határellenőrzések helyett lehetővé teszi bizonyos gyanús járművek célzott ellenőrzését. Az Ausztria és Csehország között létrejött megerősített határokon átnyúló együttműködés eredményeként 2023 februárjában feloldották a szlovák határellenőrzést. A határokon átnyúló rendőrségi együttműködés e bevált módszereinek az összes érintett határszakaszra való kiterjesztése szükségszerűen elvezet a meglévő belső határellenőrzések alternatív intézkedésekkel való felváltásához, lehetővé téve a magas szintű biztonság biztosítását az egész schengeni területen.
|
4. háttérmagyarázat: A belső határellenőrzéssel kapcsolatos fejlemények 2023 áprilisa és májusa között Ausztria, Dánia, Franciaország, Németország, Norvégia és Svédország jelentette be a Bizottságnak a belső határellenőrzés hat hónapra történő visszaállítását (2023. április végétől/május közepétől október végéig/november közepéig). Egyfelől ezekben a bejelentésekben megjelennek e tagállamok elmúlt néhány hónap során tett erőfeszítései arra nézve, hogy korlátozzák az ellenőrzések szabad mozgás gyakorlására kifejtett hatását. Egyes tagállamok egyes határszakaszokon feloldották az ellenőrzéseket, vagy folyamatban van olyan intézkedések megtétele, amelyek elvezethetnek az ellenőrzések közeljövőben történő feloldásához. Dánia például immár a németországi határokra korlátozta a határellenőrzést, ahol az ellenőrzéseket szúrópróbaszerűen végzik, és a svéd határon beszüntette az ellenőrzést. Ezenkívül a Bizottság arra számít, hogy a 2017. május 12-i 2017/820 tanácsi ajánlásnak 32 megfelelően az új svéd nemzeti jogszabály 2023 augusztusában történő hatálybalépése lehetővé fogja tenni az azonosított fenyegetések anélkül történő kezelését, hogy szükség lenne a belső határellenőrzések visszaállítására. Ezen túlmenően – amint az fentebb kifejtésre került – egyes tagállamok bejelentéseikben kifejtették azokat a hasznos alternatív intézkedéseket, amelyek végrehajtását megkezdték, és jelezték, hogy törekedni fognak ezek továbbfejlesztésére. A Bizottság készen áll arra, hogy segítséget nyújtson minden érintett tagállamnak az alternatív intézkedések további kidolgozásában, hogy segítsen a határokon átnyúló társadalmi-gazdasági kapcsolatokra gyakorolt hatás korlátozásában, valamint megkönnyítse az ellenőrzések megszüntetését. Másfelől minden tagállamtól további információkra van szükség a meghozott döntések mögött meghúzódó okoknak, a visszaállított határellenőrzések helyszíni hatásának és annak jobb megértéséhez, hogy mely alternatív intézkedések segíthetnek kezelni azokat a konkrét fenyegetéseket, amelyekkel jelenleg e tagállamok szembesülnek. Ennek lehetővé kell tennie a Bizottság számára annak felmérését, hogy a tagállamok által jelzett fenyegetések a korábbiakhoz képest mennyiben tekinthetők új indoknak, és hogy az e fenyegetésekre reagálva visszaállított határellenőrzések szükségesek és arányosak-e. Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos bizonyos információk bizalmasak, ami gátolja, hogy az érintett tagállamok ezeket az információkat a lakossággal megosszák. Ez az oka annak, hogy a Bizottság az eddigi konstruktív párbeszédre építve a Schengeni határellenőrzési kódex 27. cikke értelmében hivatalos konzultációs folyamatot indít az összes érintett tagállammal. Ebben a konzultációs folyamatban a Bizottság megfelelően figyelembe fogja venni a fennálló ellenőrzések által érintett tagállamok véleményét. A Bizottság 2023. április 26-án kapott egy véleményt Szlovéniától az ellenőrzés osztrák–szlovén határon történő visszaállításáról, amely az Ausztriával folytatott konzultációk tárgyát fogja képezi. Ha ezek a konzultációk azt erősítik meg, hogy a tagállamok nem szükséges és nem arányos módon hosszabbítják meg a belső határokon végzett ellenőrzéseket, és azok nem a közrendet vagy a belső biztonságot érintő új, komoly fenyegetés fennállásán alapulnak 33 , a Bizottság készen áll a rendelkezésére álló jogi eszközök igénybevételére. Végül a Bizottság hangsúlyozza, hogy a teljeskörűen működő schengeni térség rendkívül fontos az uniós polgárok számára, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az azonosított veszélyek alakulását folyamatosan kövessék nyomon, és e megállapításokat jelenítsék meg az alkalmazott intézkedésekben. |
4.A schengeni rendszer lehetőségeinek teljes kihasználása a szabad mozgás biztonságos térségének megteremtése érdekében
A schengeni térség belső biztonságát fenyegető fő veszélyt továbbra is az emberkereskedelem, a kábítószer- és a tűzfegyver-kereskedelem, a kiberbűnözés és a terrorizmus jelenti. A szervezett bűnözés a társadalom számára óriási gazdasági költséggel és személyes veszteséggel jár. A szervezett bűnözés és a korrupció okozta gazdasági veszteség a becslések szerint évi 218–282 milliárd EUR közötti 34 .
A szervezett bűnözés elleni küzdelem
A tiltott kábítószerek – különösen a Dél-Amerikából származó kokain – európai elérhetősége soha nem látott mértékű rekordszintet ért el. Noha az uniós kikötőkön – a belső piac zavartalan működését biztosító kritikus infrastruktúra – keresztül folyó kereskedelem túlnyomó többsége legitim, a kikötőket illegális áruk Unióba történő beszállítására is használják, és ki vannak téve a szervezett bűnözői hálózatok beszivárgásának. Rendkívül megnehezíti a tiltott áruk felderítését pusztán az évente kezelt konténerek száma (több mint 90 millió), és azok alacsony százaléka (2–10 %), amelyeken fizikai ellenőrzés végezhető 35 . A kábítószer-kereskedelem a becslések szerint évi 30 milliárd EUR-s bevételt termel az Unióban 36 . A bűnözők legális gazdaságba és a társadalom szövetébe való beszivárgása messzemenő és destabilizáló következményekkel jár a társadalomra, a jogállamiságra és a hatóságokba vetett bizalomra. A Bizottság az Unió kábítószer elleni stratégiája és a kábítószer elleni küzdelemre vonatkozó, a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló uniós cselekvési terv keretében vizsgálja a bűnözői hálózatok és a kábítószer-kereskedelem felszámolására vonatkozó, lehetséges új szakpolitikai kezdeményezéseket.
|
5. háttérmagyarázat: Tematikus schengeni értékelés a kábítószer-kereskedelemről A 2023-ra szóló éves schengeni értékelési programnak megfelelően 37 a tematikus értékelés 2023-ban a rendőrségi együttműködés területén zajlik, az EU-ba irányuló kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben hasonló kihívásokkal szembesülő tagállamok bevált módszereinek azonosításával, különösen a nagy volumenű kábítószer-kereskedelem tekintetében. Az értékelés tárgyát a tagállamok rendőrségi együttműködés, külső határok védelme és az informatikai rendszerek kezelése terén meglévő nemzeti képességei fogják képezni. A fő hangsúly a schengeni vívmányokban meghatározottak szerinti rendőrségi együttműködésre helyeződik, azaz a következőkre: az érintett bűnüldöző hatóságok (beleértve a vámhatóságokat is) közötti nemzeti és európai/nemzetközi szintű információcsere a bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából; együttműködés és koordináció a határokon átnyúló operatív tevékenységek (például felügyelet, ellenőrzött szállítások és közös műveletek) terén; kikötői célkiválasztás és kockázatelemzés; humánerőforrások és képzés; korrupcióellenes stratégiák és tengeri bűnügyi hírszerzés. Az eredmények 2023 vége körül várhatók, és 2024 elején kerülnek a Schengen Tanács márciusi ülése és a Schengeni Fórum elé. |
A szervezett bűnözői csoportok szélsőséges erőszakot, korrupciót és megfélemlítést alkalmaznak. Egyes országokban a tűzfegyverek egyszerű és olcsó hozzáférhetősége erősen hozzájárul tiltott tűzfegyver-kereskedelemhez az Unióban mindenütt. 2022 folyamán a Bizottság értékelte a nemzeti jogszabályokat 38 a fegyverek beszerzése és tartása ellenőrzésének egységes megközelítése biztosítására, valamint a megfelelő információcsere és a tűzfegyverek nyomon követhetősége, az illegális piacokra való átterelődés kockázatának csökkentése érdekében.
A szervezett bűnözők üzleti modelljének megzavarása
A schengeni határokon túl tevékenykedő bűnözői csoportok elleni küzdelemhez együttműködésre, a származási, tranzit- és célországok egyesített fellépésére, az erőforrások összevonására és az erőfeszítések összehangolására van szükség.
Az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) a szervezett bűnözés elleni uniós küzdelem központi eszközévé vált. Évente közel 300 operatív intézkedést hajtanak végre a bűnügyi hírszerzési kép kialakítása, a nyomozások lefolytatása és a hathatós bírósági reagálás biztosítása érdekében végzett együttműködés részeként. Ezek az együttes fellépések csak 2022-ben több mint 10 000 bejelentett letartóztatáshoz és 269 millió EUR értékű lefoglaláshoz vezettek, rávilágítva arra, hogy e keretrendszer – a tagállamok és a partnerek fokozott elkötelezettségének köszönhetően – jelentős hatást fejthet ki. Ezen erőfeszítések támogatására a tagállamok 2022-ben 15,7 millió EUR-t különítettek el a Belső Biztonsági Alapon keresztül az EMPACT keretében megvalósuló projektek és tevékenységek további támogatására.
Az Europol 39 megerősített felhatalmazása Európában új szintre emelte a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Ez a megerősített felhatalmazás az Ügynökséget felhatalmazza arra, hogy javaslatot tegyen a tagállamoknak a nem uniós országokból vagy nemzetközi szervezetekből származó, gyanús személyekről és bűnözőkről származó információk Schengeni Információs Rendszerbe való felvitelére. A külső partnerektől érkező információknak köszönhetően az Europol felgyorsította a külföldi terrorista harcosok harmadik országbeli listáinak feldolgozását a Schengeni Információs Rendszerbe való beépítés céljával. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Europol az Unió bűnügyi információs központjából az európai rendészeti megoldások alapértelmezett platformjává váljon. Az Europol 2020+ stratégia felülvizsgálata lehetőséget biztosít az Europol megerősített felhatalmazásának és erőforrásainak a tagállamokban történő aktív bevetés iránti növekvő igények kielégítésére, valamint az Europol schengeni térség biztonságához való hozzájárulásának megerősítésére történő, teljes körű hasznosítására.
Információcsere
Az adatok és releváns információk nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti cseréje előfeltétele a határokon átnyúló bűnözés megelőzése, felderítése és kivizsgálása terén folytatott hathatós együttműködésnek. A Schengeni Információs Rendszer – amely Európában a biztonság és a határigazgatás területén a legszélesebb körben használt és legnagyobb információmegosztó rendszer – valós idejű hozzáférést biztosít a tagállamok hatóságai számára a kritikus információkhoz, például a keresett személyekre, eltűnt személyekre, lopott járművekre, valamint az elveszett vagy ellopott okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez. E tekintetben kulcsszerep hárul az integrált nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontokra, a nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős központi hatóságra. Az elmúlt év során pozitív fejleményeket figyeltek meg, amely szerint egyre több tagállam alkalmaz többszereplős megközelítést, azaz a különböző bűnüldöző hatóságok (rendőrség, vámhatóság, határőrség) képviselőit egyedüli kapcsolattartó ponthoz rendelik ki. Még mindig szükség van további erőfeszítésekre, különösen a hatékony és eredményes információáramlást, az összes releváns adatbázishoz való közvetlen és felhasználóbarát hozzáférést, valamint az integrált és automatizált ügykezelési rendszert illetően.
A bűnüldöző hatóságok közötti információcseréről szóló új irányelv várhatóan a következő hetekben kerül elfogadásra 40 . Az irányelv a bűnüldöző hatóságok számára megfelelőbb eszközöket biztosít a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és kivizsgálására azzal, hogy biztosítja az Unióban az információk hatékony és időszerű áramlását. Az irányelv egyben szabályokat állapít meg a nemzeti egyedüli kapcsolattartó pont összetételére, a személyzet képzésére is, és alapértelmezés szerint előírja az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásának (SIENA) használatát, megerősítve az Europol uniós bűnüldözési információs központként fennálló szerepét. Az irányelv rendezi a schengeni értékelések során a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti szinten feltárt hiányosságokat is.
A Tanács 2022 júniusában elfogadta a Prüm II. javaslattal kapcsolatos tárgyalási megbízatását 41 , és most a tagállamok közötti információcsere megerősítése érdekében sürgősen követnie kell az Európai Parlamentnek 42 . A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentésben tett kötelezettségvállalásnak megfelelően a Bizottság 2022 decemberében elfogadta az előzetes utasinformációra vonatkozó javaslatokat 43 , amelyek előírják a kiválasztott Unión belüli járatokra vonatkozó, bűnüldözési célú adatgyűjtést, valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni hatékony küzdelem érdekében lehetővé teszik az adatok közös feldolgozását. A tagállamok egyéb közlekedési módok utasai adatainak feldolgozásával kapcsolatos operatív igényeire reagálva a Bizottság két tanulmányt indít a tengeri adatokra, valamint a vasúti és közúti közlekedésre vonatkozó bűnüldözési igényekre vonatkozóan, az ilyen jellegű adatkezelés szükségességének, arányosságának és műszaki megvalósíthatóságának felmérése érdekében. A schengeni társult országok utasnyilvántartási adatállományok feldolgozására vonatkozó képességének erősítése és ezzel a közös biztonsági fenyegetések elleni küzdelem érdekében a Bizottság tárgyalások megkezdését javasolja az említett adatok Unióból történő továbbítását lehetővé tevő nemzetközi megállapodásokról.
A digitális korban szinte minden bűnügyi nyomozáshoz olyan technológiát és eszközöket használnak, amelyekkel bűnügyi célokra is vissza lehet élni, így kihívást jelent a hathatós bűnüldözés fenntartása. Fennáll annak a veszélye, hogy a bűnözők „átállnak az internet sötét oldalára”, és büntetlenséget biztosító, biztonságos online menedéket hoznak létre. Ennek megoldására a Bizottság a Tanács elnökségével együttműködve az adatokhoz hatékony bűnüldözés érdekében való hozzáféréssel foglalkozó magas szintű szakértői csoportot fog létrehozni. A csoport a bűnüldöző szakemberek előtt álló problémákat fogja feltárni, és megoldásokat fog javasolni a digitális korban az adatokhoz való hozzáférés biztosítására és a biztonság fokozására.
A határokon átnyúló operatív együttműködés maximalizálása
A határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés alapvetően fontos a schengeni térség biztonsági fenyegetéseinek kezeléséhez és a schengeni térség megfelelő működésének biztosításához. Ez a megnövekedett együttműködési szint a tagállami fellépések sarokköveként szolgál, és sikeresen lehetővé teszi túlnyomó többségük számára a belső határellenőrzések igénybevételének elkerülését.
A schengeni rendszer helyzetéről szóló első jelentés óta a tagállamok közösen lépnek fel annak érdekében, hogy operatív valósággá váljon a Tanács 2022. júniusi ülésének az operatív bűnüldözési együttműködésről szóló ajánlása 44 , amely a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentésben meghatározott egyik fő prioritást élvező fellépés. A Tanács cseh elnöksége és a Bizottság által szervezett 2022. decemberi munkaértekezleten a közös járőrözéssel kapcsolatos bevált módszerek cseréjére építve számos tagállam azon dolgozik, hogy fokozzák a szomszédaikkal közös járőrözést. További ilyen munkaértekezletek fogják elősegíteni a bűnüldözési szakemberek közötti együttműködést. Előrelépés történt a tagállamokat abban hátráltató jogi és gyakorlati akadályok kezelésében is, hogy teljes mértékben kihasználhassák a tanácsi ajánlásban rejlő lehetőségeket. Az uniós finanszírozású projektek segítik a tagállamokat közös rendőrőrsök létrehozásában, a közös járőrözésben vagy más típusú közös műveletekben részt vevő szomszédos tagállamok különböző műveleti eljárásairól szóló közös képzésben, valamint közös regionális bűnügyi kockázatelemzés elkészítésében, amely lehetővé teszi a közös őrjáratok és műveletek jobb célmeghatározását. A Bizottság 2023-ban további finanszírozást fog biztosítani ennek az együttműködésnek a fokozására. Ezt az elkötelezettséget tükrözve a 2022-ben elvégzett schengeni értékelések jelentős növekedést mutattak az operatív rendőrségi együttműködés uniós eszközeinek ismeretében és használatában. Több Unión belüli határterületen rendszeresek a közös tervezési értekezletek, közös képzések, a regionális közös kockázatelemzések alapján végzett közös járőrözés.
Mégis, a schengeni értékelések szerint sok lehetőség van még a schengeni térség bűnüldöző hatóságai közötti határokon átnyúló együttműködés további fokozására. Különösen kezdeményezni kell a rendőrségi együttműködésről szóló két- és többoldalú megállapodások felülvizsgálati folyamatát, hogy azok megfeleljenek az aktuális operatív igényeknek.
Egyes tagállamokban létezik az operatív rendőrségi együttműködés bevált gyakorlatainak tárháza, amelyet mások is átvehetnek. A Bizottság a rendőrségi együttműködés javítása érdekében szakértői csoportot kíván felállítani a tagállamok közötti szakértelem cseréje és koordináció céljából, 2024-ben és 2025-ben pedig jelentős célzott finanszírozás áll rendelkezésre a bevált módszerek más tagállamokban történő alkalmazásának felgyorsítására. A szakértői csoport munkája beépítésre kerül a fent említett tanácsi ajánlás végrehajtásának 2024-ig esedékes bizottsági értékelésébe is.
A személyes adatok fokozottabb cseréjének szükségességének kezelése, a személyes adatok védelme tiszteletben tartásának biztosítása mellett
Az adatvédelem tiszteletben tartása kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a schengeni térségen belüli utazás a személyes adatok szükséges védelme mellett történjen. Az információs rendszereket, így a Schengeni Információs Rendszert, a vízuminformációs rendszert, valamint a közeljövőben a határregisztrációs rendszert és az ETIAS-t kezelőknek és használóknak gondoskodniuk kell az adatvédelmi követelmények gyakorlatban történő tiszteletben tartásáról és ennek rendszeres ellenőrzéséről. A 2022-ben elvégzett schengeni értékelések megerősítették, hogy ez nem minden esetben igaz. Ezenkívül az adatvédelmi hatóságok gyakran nem rendelkeznek elegendő humán- és pénzügyi erőforrással ahhoz, hogy tanácsot adhassanak ezeknek a szervezeteknek, és átfogóan felügyelhessék a személyes adatok információs rendszerekben történő feldolgozásának jogszerűségét. Végezetül az értékelések azt is feltárták, hogy egyes tagállamoknak az adatvédelmi hatóságoknak továbbra is tényleges korrekciós jogkörrel kell rendelkezniük a bűnüldöző hatóságok vonatkozásában.
|
6. háttérmagyarázat: Egy biztonságosabb schengeni térség prioritásai 1.Az operatív rendőrségi együttműködésről szóló tanácsi ajánlás teljes körű megvalósítása egy szakértői csoport támogatása és koordinációja révén, amely elvezet a bevált módszerek más tagállamokban történő átvételéhez. 2.Az információcseréről szóló irányelv teljes átültetése és hatékony végrehajtása a bűnüldöző hatóságok közötti zökkenőmentes, hatékony és időszerű információáramlás EU-szerte történő biztosítása érdekében. 3.Az információcseréhez hatékony ügykezelési rendszerekkel felszerelt nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontok létrehozása és/vagy fejlesztése. 4.A nemzeti irányítás megerősítése az uniós szinten, többek között az Europolon keresztül nyújtott támogatás teljes körű kihasználása érdekében, egyértelmű nemzeti prioritások meghatározása a nemzeti és európai fenyegetésértékelésekkel összhangban, valamint a szükséges koordinációs struktúrák létrehozása révén. 5.A külső határokon át folyó kábítószer-kereskedelem nyomon követésének fokozása a bűnüldözési információk megosztásának, a közös kockázatelemzésnek, a profilalkotásnak és a tagállamok és az érintett partnerországok bűnüldöző, vám- és határellenőrző hatóságai, valamint az uniós ügynökségek közötti hatékony együttműködés javításával. A tagállamok Unióba irányuló kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó képességeinek folyamatban lévő schengeni tematikus értékelése során azonosított, ajánlott bevált módszerek végrehajtásának nyomon követése. 6.A Schengeni Információs Rendszer eszközeinek és funkcióinak hatékony megvalósítása, a harmonizált eljárások betartása, elegendő erőforrás biztosítása, az adatvédelmi hatóságoknak is. 7.A tűzfegyverekről szóló uniós irányelv teljes átültetése és hathatós végrehajtása a tűzfegyverek nyomon követhetőségének javítása és a bűnüldöző hatóságok közötti jobb információcsere érdekében. |
5.A külső dimenzióval kapcsolatos kulcsfontosságú fellépések az illegális migráció és a biztonsági kockázatok kezelésére: az EU vízumpolitikájának stratégiai megközelítése
A közös uniós vízumpolitika a schengeni rendszer szerves részét képezi, és annak egyik legfontosabb eszköze a schengeni térség biztonsági kockázatainak és illegális migrációs kihívásainak kezelése érdekében.
Mindazonáltal az EU harmadik országokkal, különösen az Unióval szomszédos országokkal fennálló vízummentességi rendszereinek rendszeres nyomon követése 45 megmutatta, hogy e tekintetben továbbra is jelentős kihívások állnak előttünk. Ezek különösen – ezen országoknak az uniós vízumpolitikához nem igazodó vízumpolitikája által előidézett – irreguláris migrációs áramlatokhoz, a vízummentes országok állampolgárai által benyújtott alaptalan menedékkérelmek számának növekedéséhez, valamint a potenciálisan kockázatos – az egyébként vízumköteles harmadik országbeli állampolgárok vízummentes uniós belépését lehetővé tevő – befektetői állampolgársági programok működéséhez kapcsolódnak.
Az Uniót megfelelő eszközökkel kell felszerelni e kihívások kezelésére és e kockázatok megelőzésére. A fent említett kihívások fényében javítani lehetne azon meglévő szabályokat 46 , amelyek megkövetelik a Bizottságtól a harmadik országokkal fennálló vízummentességi rendszerek működésének nyomon követését és a vízummentesség felfüggesztését az illegális migráció vagy a biztonsági kockázatok növekedése esetén.
2023 első hónapjaiban a Tanács a svéd elnökség kezdeményezésére megvitatta e szabályok esetleges felülvizsgálatát, és különösen a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus, amelyet a tagállamok széles körben támogattak. Ursula von der Leyen elnök az Európai Tanácshoz intézett 2023. március 20-i levelében figyelembe vette ezt a vitát, és kijelentette, hogy „a Bizottság megerősíti a vízumpolitika összehangolásának nyomon követését, és átfogó jelentést fog benyújtani, amely előkészíti a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmust módosító jogalkotási javaslatot”.
Erre figyelemmel a Bizottság a Schengen Tanács június 9-i ülése előtt be fogja terjeszteni az EU vízummentességi rendszereinek nyomon követéséről szóló közleményt. Ezzel a közleménnyel a Bizottság konzultálni kíván az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az illegális migráció és a biztonság területén a vízummentességi rendszerek működéséhez kapcsolódó fő kihívások értékeléséről, valamint a jelenlegi vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus fő hiányosságairól, illetőleg kezelésük lehetséges módjairól, így előkészítve a terepet a mechanizmus felülvizsgálatáról szóló, 2023 szeptemberében elfogadandó javaslat előtt. Ezeket a kihívásokat schengeni értékelésekkel is nyomon kell követni annak érdekében, hogy további támogatást lehessen nyújtani a harmadik országokkal kötött vízummentességi rendszerek működésének nyomon követéséhez.
6.Következő lépések
A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentés azzal indítja el a második schengeni ciklust, hogy meghatározza a schengeni térséget érintő, nemzeti és európai szinten is rendezendő fő kihívásokat és kiemelt intézkedéseket. Ennek kell a fokozott politikai párbeszéd, a schengeni vívmányok nyomon követése és végrehajtása alapját képeznie. Ez a jelentés azt mutatja, hogy a sajátos kihívások ellenére szilárd és jól működő schengeni térséggel rendelkezünk. A belső határellenőrzések nélküli térség további megerősítése érdekében a második ciklus során foglalkozni kell bizonyos kiemelt kulcsterületekkel. A Bizottság ezért a soron következő svéd, spanyol és belga elnökséggel folytatott szoros párbeszéd alapján a következő prioritásokra tesz javaslatot a 2023/2024-es schengeni ciklusra:
|
7. háttérmagyarázat: Második schengeni ciklus – A 2023/2024-es időszak prioritásainak összefoglaló áttekintése 1.A schengeni kormányzási ciklus megszilárdítása és további erősítése ·a meglévő eszközök megerősítése, beleértve a schengeni barométert és a schengeni eredménytáblát, ·a Schengen Tanács számára a szükséges keret biztosítása a tagállamok teljesítményének és a schengeni rendszer általános helyzetének átfogó elemzéséből eredő prioritások és ajánlások nyomon követéséhez, lehetővé téve stratégiai irányvonalak kidolgozását és ajánlások elfogadását a teljes schengeni térségre. 2.Az EU külső határainak további erősítése az aktuális nyomás kezelésére és az eredményes integrált határigazgatás létrehozására. Így különösen: ·meg kell erősíteni a kulcsfontosságú határszakaszokat, többek között a rendelkezésre álló pénzügyi támogatás révén, és megfelelő pénzügyi és operatív intézkedésekről kell gondoskodni a már meglévő nemzeti képességfejlesztési tervek sikeres végrehajtásának biztosítása érdekében, a külső szárazföldi/tengeri határok kulcsprioritásaival összhangban, ·2023 szeptemberéig ki kell dolgozni a Frontex technikai és operatív stratégiáját, és 2024 márciusáig össze kell hangolni a tagállamok nemzeti stratégiáit, ·javítani kell a határellenőrzés és a határőrizet minőségét elegendő létszámú képzett személyzet, hatékony eljárások biztosítása, az információs rendszerek megfelelő használata és a harmadik országokkal való fokozott együttműködés révén, ·fokozni kell az európai és nemzeti helyzetismeretet az európai határőrizeti kereten belüli kockázatelemzés és információcsere végrehajtásával, ·az eu-LISA-nak a lehető leggyorsabban meg kell valósítania a határregisztrációs rendszer hiányzó kritikus központi elemét. 3.A visszaküldési rendszer hatékonyságának növelése ·a magas szintű hálózatnak a tagállamok tapasztalataira és bevált módszereire építve az azonosított tartós hiányosságokra gyakorlati megoldásokat kell feltárnia, ·a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerésének fokozása érdekében a Schengeni Információs Rendszer visszaküldésre vonatkozó új funkcióinak teljes körű hasznosítása, valamint a kiutasítási határozatok kölcsönös elismeréséről és a visszaküldések felgyorsításáról szóló bizottsági ajánlásban rejlő lehetőségek legteljesebb mértékű kiaknázása, ·a kiutasítási határozatok szisztematikus kibocsátása harmadik országok tartózkodási joggal nem rendelkező állampolgárainak, és végrehajtásuk megfelelő nyomon követése, a menedékjog és a visszaküldés területe között létező kiskapuk megszüntetésével, és hatékony visszaküldési ügykezelési informatikai rendszerek létrehozásával, ·schengeni értékelések a visszaküldési területen elért teljesítmény értékelésére szolgáló közös keret kialakításának támogatására. 4.A schengeni térség belső biztonságának fokozása a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem érdekében ·az operatív rendőrségi együttműködésről szóló tanácsi ajánlás teljes körű érvényre juttatása, ·az összes nemzeti egyedüli kapcsolattartó pont fejlesztése, ·az uniós szinten nyújtott támogatás teljes kihasználása a transznacionális fenyegetések leküzdésére, ·a Schengeni Információs Rendszer eszközeinek hatékony végrehajtása, ·a tűzfegyverekről szóló uniós irányelv teljes átültetése és tényleges végrehajtása. 5.A schengeni térség kiteljesítése a schengeni vívmányok Bulgáriára és Romániára történő teljes körű alkalmazásáról szóló, 2023 vége előtt meghozandó tanácsi határozattal. 6.Alternatív intézkedések végrehajtása, a tartós belső határellenőrzés fokozatos kivezetése. 7.Az uniós vízumpolitika keretében a meglévő eszközök jobb kihasználása: ·a Bizottság átfogó jelentést fog készíteni az EU vízummentességi rendszereiről és a schengeni térség számára támasztott kihívásairól a vízumrendelet vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusának javítása érdekében, ·a konzulátusokra kellő létszámú megfelelő személyzetet kell telepíteni, és minden szükséges erőforrást mozgósítani kell, beleértve a közös vízumpolitika működési támogatásának fedezésére szolgáló uniós alapokat, ·fokozott helyi schengeni együttműködés. |
A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentés foglalkozik a Bizottságnak az (EU) 922/2022 tanácsi rendelet 25. cikke és a Schengeni határellenőrzési kódex 33. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettségével is.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés, 2022. május 24., COM(2022) 301 final.
Végrehajtási arányok szakpolitikai területenként: a külső határok esetében 78 %, a visszaküldés esetében 75 %, a rendőrségi együttműködés esetében 79 %, a Schengeni Információs Rendszer esetében 79 %; a közös vízumpolitika esetében pedig 82 %. A végrehajtási arányok figyelembe veszik a hiányosságok jellegét („nem felel meg” vagy „fejlesztésre szorul”), valamint a schengeni értékelés szerinti ajánlások kezelésére irányuló korrekciós intézkedések végrehajtásának szintjét.
A Tanács (EU) 2022/922 rendelete a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 2022.6.15., 1. o.).
Míg a schengeni értékelések 1998 és 2014 közötti első generációját a Tanács koordinálta, a második generáció (2015–2023) koordinálása az október 7-i 1053/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.) értelmében a Bizottsághoz került. Az új keretrendszert 2023-ban teljes mértékben alkalmazni fogják Finnország, Litvánia, Lettország és Észtország értékelésére.
Az új schengeni értékelési és monitoringmechanizmus magában foglalja a rendelkezésre álló és új monitoringeszközök – például (súlyos hiányosságok esetén) ismételt látogatások, ellenőrző látogatások és tematikus értékelések – stratégiai szempontokat jobban figyelembe vevő felhasználásának lehetőségét. Ez biztosítja a tagállami értékelések fokozott és célzott nyomon követését, amely súlyos hiányosságok esetén különösen fontos. A Bizottság 2023 februárjában végezte az első ellenőrző látogatást a Belgium által a külső határok igazgatásában tapasztalható hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladás monitoringja céljából.
Idegenforgalmi Világszervezet (UNWTO): Tourism set to return to pre-pandemic levels in some regions in 2023 [A turizmus egyes régiókban 2023-ban várhatóan visszatér a pandémia előtti szintre] (közzétéve: 2023. január 17.), elérhető itt . Statista: Number of international tourist arrivals worldwide from 2005 to 2022, by region [Az érkező nemzetközi turisták száma világszerte 2005 és 2022 között, régiónként] (legutóbbi hozzáférés: május 12.), elérhető itt .
Noha a tagállamok a helyiségek korszerűsítésére, a szoftver- és hardverfejlesztésre, valamint a képzésekre jelentős mértékben vesznek igénybe uniós forrásokat, közülük csak kevesen használják ezt a finanszírozást a schengeni vízumok feldolgozásával foglalkozó személyzet kiküldésére/toborzására.
Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Horvát Köztársaság általi teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10624/2022 – C9-0222/2022 – 2022/0806(NLE)).
A Tanács (EU) 2022/2451 határozata (2022. december 8.) a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Horvát Köztársaság általi teljes körű alkalmazásáról.
A belső határok ellenőrzése nélküli térséghez való csatlakozás továbbra is a csatlakozó állam és az összes Szerződő Fél közötti megállapodáshoz kötött, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 140. cikkének (1) és (2) bekezdésében rögzítettek szerint. Ausztria és Hollandia 2022 decemberében nem támogatta a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló határozatot.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2022. november 16.) Schengen megerősítése Bulgáriának, Romániának és Horvátországnak a belső határellenőrzések nélküli térségben való teljes körű részvételével, COM(2022) 636 final.
KPMG Románia: The Unnecessary Burden [A szükségtelen teher], 2023. március, elérhető itt .
A Tanács (EU) 2023/870 határozata (2023. április 25.) a schengeni vívmányoknak a Schengeni Információs Rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseinek a Ciprusi Köztársaságban történő alkalmazásáról.
A Schengeni Egyezmény 26. cikke határozza meg az olyan harmadik országbeli állampolgárokat szállító fuvarozók kötelezettségeit, akiktől megtagadták a belépést.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a migrációról és a menekültügyről szóló jelentésről, 2023. január 12., C(2023) 219 final.
A Frontex 2015-ben 1 047 210 szabálytalan határátlépésről számolt be.
Szerbia visszaállította a vízumkötelezettséget Burundi (október 21.), Tunézia (október 21. – végrehajtva november 22. óta), India (december 9., 2023. január 1. óta), Bissau-Guinea (december 1. – végrehajtva december 6. óta), Kuba és Bolívia (december 27. – végrehajtva 2023. április 13., illetőleg február 10. óta) esetében. Észak-Macedónia visszaállította a vízumkötelezettséget Botswana és Kuba (november 29., végrehajtva 2023. január 1. óta) és Azerbajdzsán (november 29., végrehajtva 2023. március 16. óta) tekintetében. 2023. január 12-én Montenegró határozatot fogadott el a kubai állampolgárok és az Egyesült Arab Emírségek lakosai számára a vízumkötelezettség visszaállításáról (végrehajtva 2023. január 13-a óta). Albánia nem újította meg az indiai, orosz és egyiptomi állampolgárok szezonális vízummentességét (azonban azt 2023. december 31-ig megújították Szaúd-Arábia, Bahrein, Omán, Katar és Thaiföld állampolgárai számára).
2023 februárjában 3 654 szabálytalan határátlépésről érkezett jelentés, ami 36 %-os csökkenést jelent 2023 januárjához képest (5 751), ami a novemberben megindult csökkenő tendencia folytatódását jelenti (14 105). Bár márciusban 69 %-os havi növekedést regisztráltak (6 181), 2023-ban az előző év azonos időszakához képest (19 029) még mindig 22 %-os csökkenés érvényesült az illegális határátlépések számában ezen az útvonalon (14 858).
.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai szakpolitika létrehozásáról, COM(2023) 146 final.
2022-ben több mint 4 millió keresést hajtottak végre a Schengeni Információs Rendszerben az automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerrel, míg 2021-ben csak 1,3 millió keresésre került sor.
A Bizottság közleménye (2021. április 27.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az önkéntes visszatérésre és a visszailleszkedésre vonatkozó uniós stratégia, COM(2021) 120 final.
A tagállamok által közölt, a Frontex által gyűjtött előzetes adatok.
A részt vevő tagállamok és harmadik országok száma tovább nőtt, a kísérleti projektben részt vevő 5 tagállamról 2023 januárja óta 17 tagállamra, megnövelt földrajzi kiterjedéssel (a 2022-es 24 aktív harmadik országról 2023-ra 37-re).
Az Eurostat 2022. évi adatai. Statisztika | Eurostat (europa.eu) .
Az Eurostat 2022. évi adatai. Statisztika | Eurostat (europa.eu) .
Több mint 10 tagállamban legalább kettő (sokszor különböző hatóságokhoz tartozó) szerv feladata a kiutasítási határozatok kiadása, és a tagállamok többségében a visszaküldések végrehajtásáért felelős hatóság ezektől is eltér.
A Bizottság az operatív stratégiához a 2023. január 24-i „A hatékonyabb visszaküldést célzó operatív stratégia felé” című szakpolitikai dokumentummal (COM(2023) 45 final) járult hozzá.
A Bizottság ajánlása (2023. március 16.) a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása során a kiutasítási határozatok kölcsönös elismeréséről és a visszaküldések felgyorsításáról, C(2023) 1763 final.
A toborzottak száma meghaladja az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben előírt megfigyelők számát (40).
C-368/20 és C-369/20 egyesített ügyek, NW kontra Landespolizeidirektion Steiermark, ECLI:EU:C:2022:298, 64. pont.
A Bizottság (EU) 2017/820 ajánlása (2017. május 12.) a schengeni térségen belüli arányos rendőrségi ellenőrzésekről és rendőrségi együttműködésről. C(2017) 3349 (HL L 122., 2017.5.13., 79. o.).
Lásd a Bíróság C-368/20 és C-369/20 egyesített ügyekben hozott ítéletét.
Lásd: Európai Bizottság: Az európaiak védelme a terrorizmustól és a szervezett bűnözéstől, legutóbbi hozzáférés: május 12., elérhető itt .
Lásd: Europol: Criminal networks in EU ports: Risks and challenges for law enforcement [Bűnügyi hálózatok az EU kikötőiben: a bűnüldözés kockázatai és kihívásai] https://www.europol.europa.eu/cms/sites/default/files/documents/Europol_Joint-report_Criminal%20networks%20in%20EU%20ports_Public_version.pdf
Az EU 2019. évi kábítószerpiaci jelentése, EMCDDA 2019.
A Bizottság C(2023) 56 végrehajtási határozata (2023. január 13.) a 2023-ra vonatkozó éves értékelési programnak a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről szóló, 2022. június 9-i (EU) 2022/922 tanácsi rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő összeállításáról.
A Bizottság a bejelentés elmulasztása miatt 38 kötelezettségszegési ügyet zárt le a tagállamokkal szemben. Egy tagállamot a Bíróság elé utalt az irányelv átültetésének elmaradása miatt, egy tagállamot pedig azért, mert a jelölésről szóló végrehajtási jogi aktust nem ültette át. A Bizottságnál jelenleg folyik annak értékelése, hogy a nemzeti jogszabályok megfelelnek-e a jogszabály szövegének.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/991 rendelete (2022. június 8.) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról (HL L 169., 2022.6.27., 1. o.).
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről, COM(2021) 782 final.
Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált adatcseréről („Prüm II”), valamint a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozat, továbbá az (EU) 2018/1726, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, COM(2021) 784 final.
A schengeni vívmányokhoz kapcsolódó intézkedések – a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti operatív együttműködést és információcserét támogató intézkedések szilárd jogi kerete a büntetőügyekben, valamint a vízum- és visszaküldési politika területén – mellett a tagállamoknak a biztonság, a rendőrségi és az igazságügyi együttműködés, illetőleg a migráció és a menekültügy területén is együttműködést kell folytatniuk.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az előzetes utasinformációknak (API) a külső határok ellenőrzésének javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról, valamint a 2004/82/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 729 final, és az Európai Parlament és a Tanács rendelete az előzetes utasinformációknak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, valamint az (EU) 2019/818 rendelet módosításáról, COM(2022) 731 final.
A Tanács (EU) 2022/915 ajánlása (2022. június 9.) az operatív bűnüldözési együttműködésről (HL L 158., 2022.6.13., 53. o.).
Az (EU) 2018/1806 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy biztosítsa a vízummentességi követelmények folyamatos teljesítésének megfelelő nyomon követését azon országok esetében, amelyek állampolgárai a vízumliberalizációs párbeszéd sikeres lezárását követően mentesülnek a vízumkötelezettség alól az EU területére való utazásuk esetén. E célból a Bizottság 2017 óta öt jelentést fogadott el a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében, amelyek a vízummentességet élvező nyugat-balkáni országokra (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) és a keleti partnerség vízummentességet élvező országaira (Grúzia, Moldova és Ukrajna) terjednek ki.
Az (EU) 2018/1806 rendelet 8. cikke.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.16.
COM(2023) 274 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentés
1. MELLÉKLET
Schengeni értékelési és monitoringmechanizmus: főbb fejlemények és következő lépések
A schengeni értékelési és monitoringmechanizmus a legfontosabb biztosíték a schengeni térség megfelelő működésének garantálásához, amely lehetővé teszi a stratégiai sebezhetőségek időben történő azonosítását és orvoslását. Tagállami és bizottsági szakértőkből álló csoportok – az uniós ügynökségek és szervek támogatása mellett – legalább hétévente egyszer értékelnek minden olyan tagállamot és schengeni társult országot, amely teljes mértékben alkalmazza a schengeni vívmányokat. A mechanizmus egyben keretet nyújt annak ellenőrzésére is, hogy a schengeni vívmányok alkalmazáshoz szükséges feltételek teljesülnek-e azokban a tagállamokban, amelyek tekintetében még nem született tanácsi határozat a schengeni vívmányok részben vagy egészben történő alkalmazásáról, azon tagállamok kivételével, amelyek értékelése az új schengeni értékelési monitoringmechanizmusról szóló rendelet (a továbbiakban: rendelet) 1 hatálybalépésekor már befejeződött.
A Bizottság a rendelet 25. cikkével összhangban jelentést készít az előző évben elvégzett értékelésekről és az azokból levont következtetésekről, a szakértői állomány működéséről, beleértve a tagállami szakértők rendelkezésre állását, valamint a tagállamok által hozott korrekciós intézkedésekről.
A 2022-ben elvégzett értékelési tevékenységek
2022-ben a Bizottság a schengeni értékelések második programozási ciklusát Spanyolországban, Norvégiában, Svédországban, Izlandon, Dániában és Portugáliában tett látogatásokkal zárta. Emellett a közös vízumpolitika végrehajtását Görögország, Olaszország, Málta, Luxemburg, Ciprus, Belgium, Ausztria, Franciaország és Hollandia esetében értékelte 2 . Luxemburgban is folyt értékelés az adatvédelmi követelmények végrehajtásának felmérése érdekében.
E tagállamok mindegyike fogadott értékelő csoportokat, amelyek azt vizsgálták, hogy a külső határokat a kötelező előírásoknak megfelelően kezelik-e, és értékelték a schengeni térségen belüli intézkedéseket, beleértve a visszaküldési politika, a rendőrségi együttműködés és a Schengeni Információs Rendszer hatékony végrehajtását. Az értékelési tevékenységek részét képezték a vízumpolitika keretében harmadik országokban hozott intézkedések is. Különös figyelmet fordítottak az alapvető jogok schengeni vívmányok alkalmazása során történő tiszteletben tartásának ellenőrzésére, beleértve a vonatkozó adatvédelmi követelmények végrehajtását.
A 2022-ben elvégzett összes értékelés során foglalkoztak a nemzeti szintű stratégiai elemekkel annak érdekében, hogy az értékelő csoportok megfelelően megértsék a hatóságok központi szervezetét és stratégiáját – beleértve azon elemeket is, mint a képzés és a humán erőforrások, a kockázatelemzés és a vészhelyzeti tervezés – a schengeni vívmányok végrehajtása tekintetében. Ezeket a kérdéseket a központi hatóságoknál – köztük a nemzeti operatív koordinációs központoknál, a rendőr-főkapitányságoknál, a minisztériumoknál és a SIRENE-irodáknál – tett látogatások révén értékelték. A stratégiai szintű látogatásokra az operatív szinten, a kulcsfontosságú határátkelőhelyeken és nemzetközi repülőtereken, rendőrőrsökön és idegenrendészeti fogdákban tett látogatásokkal párhuzamosan került sor.
Az értékelési tevékenységek előkészítése és lebonyolítása során megfelelően figyelembe vették az egyéb monitoringmechanizmusok, különösen a Frontex sebezhetőségi értékelésének eredményeit, ezzel biztosítva a naprakész helyzetismeretet.
A 2022-es schengeni értékelések átfogó képet adnak a schengeni vívmányok schengeni térségben történő végrehajtásáról, több tagállamot érintően. Miközben összességében a schengeni vívmányok végrehajtási szintje a 2022-es értékelések során magas szintű, három alkalommal súlyos hiányosságokat azonosítottak. A súlyos hiányosságokra vonatkozó cselekvési tervek lezárása 3 feltétlen elsőbbséget élvez a schengeni térség számára. Az elmúlt év során feltárt súlyos hiányosságok többségét megoldották vagy azokkal jelenleg is foglalkoznak. A spanyolországi értékelés különösen a külső határigazgatás területén tárt fel a felkeresett határátkelőhelyek többségén alacsony színvonalú és hiányos határforgalom-ellenőrzéseket. Gyors korrekciós lépések történtek a határforgalom-ellenőrzési rendszerek hálózati összekapcsoltsági és egyéb technikai problémáinak megoldására, és a Bizottság idén ismételt látogatást tesz e fejlemények értékelése érdekében. Emellett súlyos hiányosságokat tártak fel Izland esetében a rendőrségi együttműködés terén, az izlandi rendőrség lekérdezési képességeinek elégtelensége miatt. Ennek következtében a rendőrség nem volt képes szisztematikusan észlelni a Schengeni Információs Rendszer figyelmeztető jelzései között az aktív figyelmeztető jelzéseket. Az értesítéskor az izlandi hatóságok lépéseket tettek a probléma megoldására. Egy ellenőrző látogatás erre az évre is be van ütemezve. Végül pedig súlyos hiányosságnak tekintették Hollandiában a külső szolgáltatóknál a vízumkérelmek benyújtására vonatkozó időpontok kiosztásában mutatkozó súlyos késedelmeket. A holland hatóságok kötelezettséget vállaltak a kérdés elsőbbségi kezelésére, a Bizottság pedig továbbra is figyelemmel kíséri a végrehajtott korrekciós intézkedéseket.
Ezen túlmenően az értékelések eredményei alapján azonosítani lehet néhány, több tagállamban is közös problémát, amelyek különös figyelmet igényelnek:
·A külső határok igazgatásának 2022-es értékelései néhány tagállamban az európai integrált határigazgatás gyenge kormányzását és a hatóságok közötti együttműködés alacsony szintjét mutatták. A legfőbb problémát az jelenti, hogy a 2022-ben értékelt legtöbb tagállam esetében továbbra is gyenge minőségű a határforgalom-ellenőrzés, különösen a tengeri határokon, valamint elégtelen a tengeri határőrizet, amely a kockázatelemzés koherenciájának hiányával és szórványos helyzetismerettel párosul.
·Az értékelések azt mutatták, hogy a korábbi években végzett értékelésekhez képest fokozott az elkötelezettség a hatékonyabb visszaküldési politika érdekében végzett munka mellett. A visszaküldés belső szempontjainak javítása azonban még nem kellően hangsúlyos, és a rendelkezésre álló eszközöket még nem használják ki teljes mértékben. Az együttműködés korlátai, valamint a hatékony visszaküldési ügyviteli rendszerek hiánya jelentősen hátráltatja a visszaküldés végrehajtásának lehetőségét.
·Míg a legtöbb tagállam jól teljesítette a rendőrségi együttműködés területén a vonatkozó schengeni vívmányokat, visszatérő probléma volt, hogy a rendőri egységek korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkeztek hozzáféréssel a vízuminformációs rendszerhez a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából. Sok tagállam nem rendelkezett az említett hozzáférést garantáló rendszerrel.
·A vízumpolitikára vonatkozó összes 2022-es értékelés jelentős késedelmet mutatott a vízumkérelmezők számára a kérelmük benyújtásához szükséges időpontok biztosítása és/vagy a kérelmek feldolgozása terén. A tagállami konzulátusok és a külső szolgáltatók együttműködése és a monitoring gyakran nem bizonyult optimálisnak.
·A Schengeni Információs Rendszer használatát ellenőrző értékelések nyomán arra derült fény, hogy számos tagállam még nem használja kellőképpen az ujjnyomat-kereső funkciót. Az összes rendelkezésre álló adat, például fényképek és ujjnyomatok nemzeti SIS-alkalmazásokban való megjelenítése még elmarad az optimálistól.
·Az adatvédelmi követelményeknek a schengeni vívmányok végrehajtása során történő betartását ellenőrző értékelések azt mutatták, hogy egyes tagállamokban még mindig feladat az adatvédelmi hatóságok számára ahhoz elegendő emberi és pénzügyi erőforrás biztosítása, hogy elvégezhessék schengeni vonatkozású feladataikat, különösen mivel az adatvédelmi hatóságok nem mindig tudják elvégezni a kötelező adatvédelmi ellenőrzéseket.
A 2022 októberében hatályba lépett megerősített schengeni értékelési és monitoringmechanizmusnak megfelelően a Bizottság 2023 februárjában megszervezte Belgiumban az első ellenőrző látogatást a külső határigazgatás területén a 2020-as értékeléshez kapcsolódó cselekvési terv végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése céljából. Előrelépés volt megfigyelhető a stratégiai koordináció terén, és folyamatban vannak a nemzeti koordinációt és az ügynökségek közötti együttműködés megszilárdítását célzó intézkedések.
2022-ben nem került sor előre be nem jelentett látogatásokra.
Schengeni értékelések: a következő lépések
Az új schengeni értékelési rendelet hatálybalépését követően elfogadták a 2023–2029-ben elvégzendő időszakos értékelésekre vonatkozó új többéves értékelési programot. 2023-ban Finnország, Litvánia, Lettország és Észtország értékelésére fog sor kerülni. Ciprus esetében is értékelés van előirányozva: első ízben várható értékelés a Schengeni Információs Rendszer területén, azt követően, hogy az ország 2023 júliusában kapcsolódik a rendszerhez. Írország azon fennmaradó szakpolitikai területeken fogja értékelések tárgyát képezni, amelyekben részt kíván venni, Horvátországot a csatlakozását követően, 2024 elején fogják értékelni.
A megújított mechanizmus elfogadása egyben a schengeni értékelési útmutató és a schengeni előírásokra vonatkozó szabványkérdőív folyamatban lévő felülvizsgálatát, valamint az egységes schengeni értékelési tanúsítványhoz elvezető képzési tevékenységek további harmonizációját is elindította. Ezeket az eszközöket korszerűsítették annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek az új elvekkel és követelményekkel, és hogy a tagállamok stratégiai és átfogó értékelésének elvégzéséhez szükséges eszközök az értékelő csoportok rendelkezésére álljanak.
A tagállamokkal folytatott konzultációt követően, és figyelembe véve az e közleményben meghatározott prioritásokat, 2024-ben a következő tematikus értékelések jöhetnek számításba: i. a tiltott lőfegyverek fő forrásai és útvonalai elleni küzdelem céljából folytatott bűnüldözési együttműködés bevált módszerei; ii. a visszaküldési rendszer hatékonyságát és gyorsaságát behatároló gyakori akadályok kezelésének bevált módszerei; iii. megoldások annak a veszélynek a kivédésére, hogy a bűnözők büntetlenséget biztosító, biztonságos online menedéket létrehozva „átállnak az internet sötét oldalára”.
A szakértői állomány működése
A schengeni értékelési és monitoringmechanizmusról szóló új rendelet elfogadását követően a Bizottság létrehozta a 2023-as szakértői állományt abból a célból, hogy gyorsabban és kevésbé megterhelő módon biztosítsa megfelelő számú, tapasztalt szakértő részvételét.
Minden tagállamnak szakpolitikai területenként legalább egy szakértőt kell kijelölnie azo(ko)n a terület(ek)en, amely(ek)en az adott tagállamot értékelik, kivéve, ha a kijelölés jelentősen megnehezítené a tagállami feladatok ellátását 4 . Összesen 570 nemzeti szakértőt jelöltek ki, akik közül 514-et választottak ki a 2023-as állományba, figyelembe véve a rendeletben és a tagállamoknak szóló kijelölési felhívásban meghatározott általános és konkrét kritériumokat 5 .
Az állomány képezi a 2023-ban végrehajtandó értékelési és ellenőrzési tevékenységekhez a szakértők elsődleges forrását. A kábítószer-kereskedelem tematikus értékeléséhez konkrét szakértők keresése céljából további szakértői felhívást írtak ki.
A tagállamok által hozott korrekciós intézkedések áttekintése
Az értékelési tevékenységet követően a tagállamoknak orvosolniuk kell a feltárt hiányosságokat, és be kell nyújtaniuk a Tanácsnak és a Bizottságnak a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet. A schengeni rendszer helyzetéről szóló második jelentés közzétételével a schengeni értékeléseket követő tagállami korrekciós intézkedések monitoringja átkerül a KOEL-SCHEVAL online eszközbe. A papír alapú kezelésről való átállás lehetővé teszi az ajánlások végrehajtásának jobb áttekintését, és az új rendelet szerinti jelentéstételi követelményeknek való jobb megfelelést.
Az első schengeni értékelések a Bizottság koordinálásával 2015-ben történt elindítása óta az értékelő csoportok több mint 50 cselekvési tervet tudtak lezárni. A tagállamok által benyújtott utókövetési jelentések legutóbbi értékelését követően a Bizottság ezennel lezárja a közös vízumpolitika terén Portugália, Litvánia, Málta, Norvégia, Csehország, Magyarország és Szlovákia cselekvési terveit, a határok és a visszaküldés terén az észt cselekvési terveket, valamint a külső határigazgatás terén a magyar cselekvési tervet, az összes ajánlás teljes körű végrehajtását követően.
Ezenkívül a Bizottság lezár minden olyan cselekvési tervet, amely a 2015-ben és 2016-ban elvégzett értékelések ajánlásaival foglalkozik 6 . Ez a lezárás azonban technikai jellegű, mivel olyan cselekvési tervekre vonatkozik, amelyekben még vannak a korábbi értékelésekből hátramaradó, folyamatban lévő intézkedések, miközben az adott tagállamra vonatkozóan ugyanazon a szakpolitikai területen már új értékelésre és új ajánlások megfogalmazására került sor. Ezek az intézkedések a jelentési kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében átkerülnek az új értékelés cselekvési tervébe. Ugyanebben a szellemben, amint a tagállamok benyújtják a közelmúltbeli értékelésekhez kapcsolódó cselekvési terveiket, az új cselekvési terv megfelelőségének felülvizsgálata során az összes régi cselekvési terv technikai értelemben lezárásra kerül 7 .
|
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
|
|
Lezárt 8 |
26 |
30 |
17 |
9 |
5 |
0 |
0 |
0 |
|
Nyitott |
2 |
6 |
19 |
21 |
25 |
22 |
37 |
36 |
|
Összesen |
28 |
36 |
36 |
30 |
30 |
22 |
37 |
36 |
Amint a fenti táblázatból látható, továbbra is jelentős számú cselekvési terv nyitott (255-ből 168). Fontos azonban megjegyezni, hogy a Bizottság általában csak akkor zárhatja le a cselekvési terveket, amikor minden ajánlását maradéktalanul végrehajtják 9 . Az egyéni cselekvési tervek jelenlegi állása azt jelzi, hogy jelentős előrelépés történt, és az általános végrehajtási arány nagyrészt meghaladja a 75 %-ot. A megerősített végrehajtás kiemelt területei közé tartozik a határforgalom-ellenőrzés, a határőrizet, az EUROSUR és a visszaküldési rendszer hatékonysága.
A Scheval-ajánlások végrehajtási arányának áttekintése szakpolitikai területek szerint
A külső határok igazgatása:
Visszaküldés:
Rendőrségi együttműködés:
Nagy méretű informatikai rendszerek:
Közös vízumpolitika:
A Tanács (EU) 2022/922 rendelete (2022. június 9.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.
Az említett tagállamokat a Covid19-világjárványt követő utazási korlátozások miatt nem tudták a többi szakpolitikai területhez hasonlóan értékelni a közös vízumpolitika 2020-ban és 2021-ben történő végrehajtását illetően.
Az értékelő csoport és a Tanács súlyos hiányosságok feltárása esetén az értékelt tagállamot szigorúbb ellenőrzésnek veti alá. Gyakrabban kell jelentést tennie, és újbóli látogatást fognak tenni a hiányosságok kezelésében elért előrehaladás felmérésére.
A rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban: „A tagállamoknak nem kell szakértőt jelölniük azokra a területekre vonatkozóan, amelyeken objektív okoknál fogva nem értékelik őket, vagy ha, kivételes helyzetekben, a kijelölés jelentősen megnehezítené a tagállami feladatok ellátását. Ha egy tagállam az utóbbira hivatkozik, írásban közölnie kell a Bizottsággal a rendkívüli helyzet okait és az arra vonatkozó információkat.”
A rendelet 15. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szakértőknek „megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, ideértve az értékelési és monitoringmechanizmus által érintett területeken meglévő megalapozott elméleti tudást és tapasztalatot, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretét, továbbá képesnek kell lenniük hatékonyan kommunikálni egy közös nyelven”. A 17. cikk (5) bekezdésével összhangban a tagállamoknak az e feltételeknek megfelelő szakértőket kell kijelölniük.
Az alábbi cselekvési tervek kerültek technikai lezárásra: Ausztria – Schengeni Információs Rendszer és adatvédelem (2015); Belgium – Schengeni Információs Rendszer (2015); Németország – visszaküldés (2015); Liechtenstein – visszaküldés és adatvédelem (2015); Hollandia – adatvédelem (2015); Görögország – visszaküldés, rendőrségi együttműködés, Schengeni Információs Rendszer (mind 2016-os); Franciaország – külső határok igazgatása, visszaküldés, Schengeni Információs Rendszer (mind 2016-os); Olaszország – külső határok igazgatása, visszaküldés, Schengeni Információs Rendszer (mind 2016-os); Luxemburg – Schengeni Információs Rendszer (2016); és Málta – a külső határok igazgatása, visszaküldés, rendőrségi együttműködés és Schengeni Információs Rendszer (mind 2016-os). Görögország 2016. évi értékelésének cselekvési tervét a külső határok igazgatása terén nem lehetett lezárni a jelentős számú, még végre nem hajtott intézkedés miatt. A Belgiumra, Németországra, Görögországra, Franciaországra, Olaszországra, Luxemburgra és Máltára vonatkozó (a 2015-ös és 2016-os értékelésekhez kapcsolódó) adatvédelmi cselekvési terveket a 2020-as és 2021-es értékelések után nem lehetett lezárni az értékelő jelentések vagy ajánlások elfogadásának késedelme miatt.
Ez a technikai lezárás már most bejelenthető Izland, Norvégia és Svédország 2017-es értékeléséhez kapcsolódó, a Schengeni Információs Rendszert és Spanyolország esetében a 2022-es új értékeléseket követően a közös vízumpolitika területét érintő cselekvési tervek tekintetében.
A táblázat a Bizottság által lezárt időszakos értékelésekből eredő cselekvési tervek számát mutatja, beleértve azokat is, amelyeket a 2023-as schengeni helyzetről szóló jelentésben zártak le.
A fent vázolt technikai lezárások esetét kivéve, de ebben az esetben a tagállamoknak kötelező beszámolniuk az új jelentésben a nyitott ajánlásokról.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.16.
COM(2023) 274 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi jelentés
2. MELLÉKLET
A schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében azonosított bevált módszerek kompendiuma
Mivel a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség (a továbbiakban: schengeni térség) továbbra is az európai integráció sarokköve, a schengeni szabályok tényleges végrehajtása alapvető fontosságú az emberek zökkenőmentes határátlépésének biztosításához, az alapvető jogok tiszteletben tartásával, valamint a tagállamok közötti együttműködés előmozdításával párhuzamosan a biztonság fokozásához. Az új schengeni értékelési és monitoringmechanizmus középpontjában azon bevált módszerek és innovatív megoldások tagállamok általi azonosítása áll, amelyeket mások is alkalmazhatnak. A mechanizmus célja a schengeni vívmányok végrehajtásának javítása.
Ez a kompendium a schengeni vívmányok különböző vonatkozásait – többek között a határigazgatást, a visszaküldést, a vízumpolitikát, a bűnüldözést, az adatvédelmet és az informatikai rendszerek használatát – lefedő azon bevált gyakorlatok és innovatív megoldások széles körét fogja egybe, amelyeket az első (2015–2019) és a második (2020–2022) többéves értékelési program végrehajtása során végzett schengeni értékelések során azonosítottak.
A bevált módszerek kompendiumának célja, hogy betekintést nyújtson az olyan innovatív stratégiákba, eszközökbe és intézkedésekbe, amelyek támogathatják a tagállami hatóságokat a schengeni vívmányok végrehajtása során, és segíti e hatóságokat abban, hogy a továbbiakban új javaslatok és kezdeményezések előterjesztésekor a bevált megközelítésekre és technikákra építsenek. Célja továbbá a megfelelő tanácsi munkacsoportban létrehozott keret megerősítése, amely még inkább támogatja és ösztönzi a tagállamokat a tapasztalataik megosztása, az ismeretek cseréje és az egymástól való tanulás érdekében. Ez megkönnyítené különösen a társaktól való tanulást, és előmozdítaná a tagállamok közötti együttműködést, ami elvezetne a schengeni architektúra jobb végrehajtásához. A kompendium nem kívánja felváltani vagy megismételni a különböző vonatkozó bizottsági vagy tanácsi ajánlásokban vagy kézikönyvekben szereplő, létező bevált módszereket, hanem azokat új elemekkel kívánja kiegészíteni.
A Bizottság évente szándékozik a kompendiumot frissíteni, hogy azt az értékelő csoportok által az előző év schengeni értékelési tevékenységek során azonosított új és innovatív intézkedésekkel gazdagíthassa.
E bevált módszereknek támogatniuk kell az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai politika hatékony végrehajtását is. Ezért felkérik a tagállamokat, hogy építsék be a vonatkozó bevált módszereket az európai integrált határigazgatás szerinti nemzeti integrált határigazgatási stratégiáikba.
Ez a kompendium magyarázó jellegű, és nincs jogi kötelező ereje. Funkciója, hogy értékes forrásként szolgáljon a szakpolitikai döntéshozók, a bűnüldöző szervek tagjai és a schengeni térség zökkenőmentes és hatékony működésének biztosításában részt vevő többi érdekelt fél számára, ugyanakkor az értékelő csoportok által javasolt jövőbeli ajánlásokat kezelő korrekciós intézkedések lehetséges megoldásainak támogatására is szolgál. A kompendium az (EU) 2022/922 tanácsi rendelet 25. cikkében említett éves jelentés részét képezi.
1.A külső határok igazgatása
|
Az európai integrált határigazgatás végrehajtása |
|
A nemzeti integrált határigazgatás kormányzása -Nemzeti szinten hét hatóságot – köztük a rendőrséget, a migrációs hivatalt és a vámigazgatást – tömörítő központ jön létre. Fő célja ellenstratégiák kidolgozása, korai előrejelzések és ajánlások kidolgozása. Ez az ideiglenes egységek munkája köré szerveződő állandó struktúra, és a helyi szintű taktikai és a kormányminiszteri szintű stratégiai döntéshozatalt egyaránt szolgáló elemző termékek széles skálájával rendelkezik. Elemzéseit a rendőrség webplatformján keresztül minden határrendészeti egységhez eljuttatják. [Németország, 2015] -Az európai integrált határigazgatás hatékony tagállami létrehozásához, monitoringjához és végrehajtásához elengedhetetlen az európai integrált határigazgatás jól működő és állandó kormányzati rendszerének létrehozása, amelyet egy meghatározott kormányzati struktúra koordinál, és amely magában foglalja az összes érintett nemzeti hatóságot. A Frontex összekötő tisztviselőjének az európai integrált határigazgatás nemzeti irányítási szervébe (megfigyelőként történő) bevonását előnyösnek tekintik az információmegosztás és az eredményes együttműködés, valamint a nemzeti és az európai szint közötti kapcsolat garantálása érdekében. [A nemzeti integrált határigazgatási stratégiák tematikus értékelése, 2020] |
|
Hatóságok közötti együttműködés -Az integrált határigazgatási rendszerek hatékony működéséhez elengedhetetlennek tartják a különböző központi, regionális és helyi szintű nemzeti hatóságok között a szoros és hatékony, hatóságok közötti intézményesített koordinációt és együttműködést. Határőregységeket küldenek ki az érintett harmadik országok felségvizeire és szárazföldi területére, biztosítva a tagállam hajóinak és repülőgépeinek fedélzetén a folyamatos közös tengeri és légi járőrözést, elektronikus eszközök – például az integrált külső felügyeleti rendszer (SIVE) – támogatásával. [A nemzeti integrált határigazgatási stratégiák tematikus értékelése, 2020] |
|
Kutatás-mentés -A nemzeti stratégiának foglalkoznia kell a kutatási-mentési funkciónak a nemzeti tengeri határőrizeti koncepcióba történő integrálásával, valamint a Frontex által koordinált közös tengeri műveletek révén e területen nyújtott uniós támogatással az összekapcsolás létrehozására irányuló célkitűzésekkel. A kutatási-mentési funkciót a nemzeti tengeri határőrizeti rendszer szerves részévé kell tenni a tervezés és a felügyeleti képességek fejlesztése tekintetében. A kutatásért-mentésért felelős nemzeti központ a megfigyelés tervezésének javítása érdekében megoszthatja a globális kutatási-mentési rendszer (a SAR World System) által gyűjtött információkat. [A nemzeti integrált határigazgatási stratégiák tematikus értékelése, 2020] |
|
Minőség-ellenőrzési mechanizmus -A Belügyminisztérium létrehozta a külső határok európai és nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusokra épülő nemzeti értékelési mechanizmusát. Ez a mechanizmus egybefogja a schengeni értékelési mechanizmus, a Frontex sebezhetőségi értékelése és a nemzeti értékelő látogatások ajánlásait. Ez utóbbinak része a Schengeni Információs Rendszer/SIRENE és a rendőrségi együttműködés kérdéseinek értékelése. [Ausztria, 2020] -A nemzeti és uniós szintű határigazgatásra módszeresen alkalmazni kell az európai integrált határigazgatás teljes alkalmazási körére kiterjedő európai minőség-ellenőrzési mechanizmust. Az állandó nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusnak része egy nemzeti értékelői csoport, amelyet a Frontex schengeni értékelőknek szervezett tanfolyamain képeznek ki. [A nemzeti integrált határigazgatási stratégiák tematikus értékelése, 2020] |
|
Országos és európai helyzetismereti és korai előrejelző rendszer |
|
Együttműködés (helyzetismeret) -Két szomszédos tagállam csendőrsége igen jó kétoldalú együttműködést alakított ki egy együttműködési megállapodás keretében. E megállapodás alapján lehetőség nyílik – többek között – közös tengeri és szárazföldi járőrözésre, valamint az operatív személyzetre kiterjedő csereprogramokra. E tagállamok hatóságai megállapodtak abban is, hogy integrálják tengerfelügyeleti rendszereiket, és megosztják egymással a tengeri helyzetképre vonatkozó információkat. [Portugália/Spanyolország, 2017] -A két szomszédos tagállam Nemzeti Koordinációs Központja közötti koordináció lehetővé teszi a közös helyzetkép kialakítását, a hatékony információcserét, a közös határokon a jobb helyzetismeretet és a fokozott reagálási képességet, mivel a két ország az eszközök elhelyezését is megosztja. [Portugália/Spanyolország, 2017] |
|
Határforgalom-ellenőrzés |
|
Szárazföldi határok -A műszakvezető operatív tájékoztatót tart az első vonalbeli határforgalom-ellenőrzésre kijelölt tiszteknek, mielőtt azok határforgalom-ellenőrzést végeznének egy nem schengeni országból érkező nagysebességű személyvonaton. Ezeken a tájékoztatókon számítanak a vámjogi képviselők részvételére, a frissített kockázati profilokról, valamint egyéb releváns működési adatokról a koherens információ-megosztás biztosítására. A határőrjárőrség egyik tagja kifejezetten titkosszolgálati képzésben részesült. A tényleges határforgalom-ellenőrzést a személyzet stratégiai elosztása alapján és az utasok összetételét tükröző megfelelő nyelv használatával végzik. Az előzetes utasinformáció minden vonat, valamint az ezeken a vonatokon utazók és a személyzet tagjai számára kötelező. A kijelölt határőrök feldolgozzák az utaslistán szereplő előzetes utasinformációkat, amelyeket előzetesen leellenőriznek az előre kiválasztott nyilvántartásokban, felmérve a megjelölt kockázatokat. Az úti okmányok vizsgálata és ellenőrzése szemrevételezéssel és megfelelő technikai eszközök használatával történik. [Finnország, 2018] |
|
Légi határok -Hat határőrből álló külön egység figyeli a magánközlekedést és a szabadidős repülést, beleértve a könnyű légi járműveket és helikoptereket, mivel hozzáférése van a katonai radarral történő valós idejű útvonalkövetéshez és repülési adatokhoz. Az egység megkapja az összes repülési tervet, amelyeket azután elemez. Ha az indulási vagy érkezési repülőtér nem határátkelőhely, egy rendőri egységnek figyelmeztető jelzést küldenek a beavatkozásra. A nem határátlépésre kijelölt repülőtereken történő jogosulatlan leszállás esetén a hatóságok bírságot szabnak ki. Rendszeresen elvégzik az eltérő repülési útvonalak kockázatértékelését. [Belgium, 2020] |
|
Határőrizet |
|
-A határőrséget olyan operatív rendszer támogatja, amely lehetővé teszi a releváns adatbázisokba közvetlenül mobiltelefonról történő betekintést és a határőrizet operatív koordinációját. A rendszert az őrjáratok koordinálása, helyzetismeret, a járőrök elhelyezése és a hatékony reagálási képesség céljára is használják. A rendszer lehetővé teszi továbbá, hogy a Regionális Koordinációs Központ általános működési képet kapjon, lehetőséget adva a megfelelő beavatkozási eszközök és kommunikációs csatorna kellő időben történő megválasztására. Az interaktív felület lehetővé teszi, hogy a határőr- és rendőrjárőrök, a műszakvezetők és a Regionális Koordinációs Központ közvetlenül kiválasszák és elküldjék az egyes járőrkocsikba és hajókba szerelt monitorokra egy érdeklődésre számot tartó hely földrajzi helymeghatározási adatait. Folyamatos és átfogó helyzetismeretet biztosít a határőrizetért felelős határőrök számára, megkönnyíti a kommunikációt és javítja a reagálási képességeket. [Észtország, 2018] -A határőrség a megfigyelési és beavatkozási feladatokhoz pilóta nélküli légi járműveket (a továbbiakban: UAV) használ. A rendszerhez a külső szárazföldi határokért felelős minden egyes regionális egység csatlakoztatva van. A rendszer három platformból (pilóta nélküli mini motoros vitorlázó repülőgépek), egy földi állomásból (távirányítással, képernyőkkel és antennával) és egyéb támogató berendezésekből áll. A platformok nappali és éjjellátó kamerákkal vannak felszerelve, és egy platform minden időben használható. A kamerák kiváló minőségű képei valós időben jutnak el a földi állomáshoz vagy más csatlakoztatott címzettekhez. Ez az UAV-rendszer képes növelni a határőrizeti kapacitást, javítani a helyzetismeretet és elősegíteni a reagálási képességeket. Egy repülő objektum észlelésekor a Regionális Koordinációs Központ gyorsan tájékoztatást kap a konkrétan végrehajtandó beavatkozási intézkedésekről. [Lengyelország, 2019] |
|
Nemzetközi együttműködés -A több harmadik országgal kötött többoldalú együttműködési és kétoldalú megállapodások valós idejű adatcserét tesznek lehetővé a tengeri felügyelettel kapcsolatban és a határátkelőhelyeken a kompok ellenőrzése, valamint egyéb határokkal kapcsolatos információk vonatkozásában. A hatóságok eszközök adományozásával aktívan támogatják harmadik országok határellenőrzési nemzeti képességeinek fejlesztését. [Olaszország, 2021] -A nemzeti hatóságok a határőrizet regionális koncepciójának végrehajtása révén kezelik a migrációs áramlásokat és a schengeni térség határain kívülről átnyúló bűnözést. Ez magában foglalja harmadik országok összekötő tisztviselőinek kiküldését a tagállam regionális koordinációs központjaiba és viszont, aminek célja a közvetlen együttműködés és információcsere elősegítése. A harmadik országok felségvizein és szárazföldön bevetett határőr egységek állandó közös tengeri és légi járőrözést biztosítanak. A regionális határőrizeti rendszert kutatás-mentés mechanizmus egészíti ki a nemzeti kutató-mentő ügynökség által koordinált hajókkal. [Spanyolország, 2022] |
2.Vízumpolitika
|
Külső szolgáltatók |
|
-A szerződés be nem tartása esetén a külső szolgáltatókkal szembeni pénzügyi szankciók kiszabása, munkájuk fokozott ellenőrzésével kombinálva hatékony mód annak biztosítására, hogy a külső szolgáltató betartsa a szerződésben foglaltakat és javuljon teljesítménye. [Ausztria, 2022] |
|
Nemzeti informatikai rendszer |
|
-A nemzeti vízuminformatikai rendszerben a sürgős kérelmek (pl. olyan esetekben, amikor a kérelmezőnek a kérelem benyújtását követően nagyon rövid időn belül utaznia kell, például egy közeli családtag kórházi kezelése esetében) állandó jelölést kapnak. Emiatt a sürgős kérelmek könnyen beazonosíthatók, és vizsgálatuk is könnyen priorizálható. [Málta, 2022] |
3.Visszaküldés
|
A visszaküldési rendszer hatékonysága |
|
Kiutasítási eljárások -Az a gyakorlat, hogy a visszaküldésre, kitoloncolásra és beutazási tilalomra vonatkozó határozatot egy lépésben hozzák meg, csökkenti az adminisztratív terheket, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a visszaküldöttek eljárási jogait. [Ausztria, 2015] -A kiutazási ellenőrzések során szabálytalan tartózkodás feltárásakor a „beutazási tilalom elrendelésének szándékáról” szóló értesítésre vonatkozó eljárás – a harmadik országbeli állampolgárnak a kifogás lehetőségének megadásával – lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a beutazási tilalmat a harmadik országbeli állampolgár távozásának megzavarása nélkül elrendeljék, a harmadik országbeli állampolgár jogainak tiszteletben tartása mellett. [Hollandia, 2021] -A harmadik országbeli állampolgár által a visszatérési kötelezettség önkéntes távozás határidején belüli teljesítésének módszeres ellenőrzésére kialakított eljárás a következőket tartalmazza: ·a harmadik országbeli állampolgár határátkelőhelyeken keresztül történő távozásának ellenőrzése az Állami Határőrszolgálat információs rendszerében, ·konzultáció a szomszédos tagállamok illetékes hatóságaival arról, hogy a harmadik ország állampolgára az adott tagállam külső határszakaszán keresztül távozott-e, ·ha a fenti ellenőrzések nem vezetnek eredményre, az Állami Határőrség felkeresi a harmadik országbeli állampolgár tagállambeli utolsó ismert címét, ·a Migrációs Osztályt tájékoztatják az eredményekről, amely megteszi a megfelelő intézkedéseket. [Litvánia, 2018] |
|
Önkéntes visszatérés -A támogatott önkéntes visszatérési programok előmozdítása a menekültügyi és visszaküldési eljárások minden szakaszában biztosítja, hogy a harmadik országok állampolgárai a nemzeti hatóságokkal való legkorábbi kapcsolatfelvételtől kezdődően teljes körű tájékoztatást kapjanak az önkéntes visszatérés lehetőségéről. Ez a gyakorlat hozzájárul az önkéntes visszatérés magas arányához, ami méltóbb, biztonságosabb és költséghatékonyabb módon segíti elő az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldését. [Luxemburg, 2016] -A nemzeti hatóságok az önkéntes visszatérést a teljes visszaküldési folyamat során prioritásnak tekintik. Az eljárás minden szakaszában – különösen az idegenrendészeti fogdákban – proaktív megközelítés érvényesül a harmadik országbeli állampolgárok önkéntes távozására való ösztönzésére. Úgy tekintik, hogy az idegenrendészeti fogdák elősegítik az önkéntes visszatérést, az esetkezelők és a hatóságok aktívan motiválják a harmadik országok állampolgárait, hogy önkéntesen hagyják el az országot, miközben megfelelő elhelyezést és támogatást biztosítanak. [Hollandia, 2021] -Az önkéntes visszatérésre és reintegrációra vonatkozó uniós stratégiával összhangban, a közös uniós visszatérési rendszer szerves részeként az önkéntes visszatérés és a reintegráció alkalmazását elősegíti és növeli a visszatérőkkel való korai kapcsolatfelvétel az önkéntes visszatérés/távozás előmozdítása során, valamint annak lehetősége, hogy a visszatérők a visszaküldési folyamat bármely pontján részt vehessenek egy önkéntes visszatérési rendszerben. [Dánia, 2022] |
|
Informatikai rendszer -Korszerű, személyre szabott műszaki eszközök – például táblagépek, okostelefonok és egyéb hordozható eszközök – használata, a rendőrség harmadik országbeli állampolgárok azonosítását célzó munkájának megkönnyítésére programozott külön szoftverrel annak gyors ellenőrzése érdekében, hogy a rendőrségi ellenőrzésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárok jogosultak-e a tagállamban tartózkodásra. [Svájc, 2018] -A csúcstechnológia, a mobil eszközök és az információk könnyű hozzáférését és cseréjét biztosító átfogó adatbázisok használata elősegíti a tartózkodási joggal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tényleges visszaküldését. [Hollandia, 2021] -A Frontex-modellel (RECAMAS) összhangban kifejlesztett nemzeti informatikai visszaküldési ügyviteli rendszer hatékony és integrált eszközt biztosít a visszaküldésben érintett hatóságok számára, elősegítve a visszaküldési ügyek eredményes kezelését. [Olaszország, 2021] -A nemzeti migrációs ügyviteli rendszer összekapcsolása a Frontex visszatérési alkalmazásának (Frontex Application for Return – FAR) charterjárat moduljával lehetővé teszi, hogy a nemzeti hatóságok közvetlenül elérjék a Frontex támogatásával szervezett charter műveleteket, és segíti a hatóságokat a visszaküldési műveletek hatékonyabb megszervezésében és az azokban való részvételben. [Ausztria, 2020] |
|
Biztosítékok |
|
Kitoloncolási eljárás -A hatóságok számára azt lehetővé tevő eljárások vannak érvényben, hogy a kitoloncolási eljárás során később benyújtott menedékjog iránti kérelmekről gyors határozatot hozzanak, hogy megelőzzék a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásának elhalasztását vagy késleltetését, egyidejűleg tiszteletben tartva a visszaküldés tilalmának elvét. [Hollandia, 2015] |
|
A kitoloncolás ellenőrzése -A megfelelő nyomon követést a nemzeti garantőr teljes függetlensége, tevékenységének hatóköre, a visszatérők kísérete számára az alapvető jogokról és a visszaküldés tilalmának elvéről biztosított képzések, valamint az egész területen működő, kiképzett kitoloncolási megfigyelők regionális hálózata biztosítja. [Olaszország, 2021] -A kitoloncolási folyamat tekintetében további ellenőrzési réteget biztosít, fokozza az átláthatóságot, és még inkább támogatja a kitoloncolás monitoringmechanizmusának eredményességét az Állami Jogvédő által a kitoloncolásról szóló monitoringjelentések rendszeres online közzététele – ideértve az Ombudsman éves általános jelentésének részét képező angol nyelvű jelentéseket is. [Csehország, 2019] |
|
Képzés -A magasan képzett oktatók által lebonyolított kiterjedt képzési program, valamint a kíséret egy jól fejlett oktatói hálózattal támogatott, kidolgozott keretrendszere a Frontex előírásainak megfelelő, magas színvonalú kíséretet biztosít. A képzésnek egyaránt van elméleti és gyakorlati része. Az elméleti rész a visszaküldési műveletekre, az alapvető jogokra, a jogi keretekre, a kommunikációra és a kulturális tudatosságra, valamint az orvosi szempontokra fókuszál. A gyakorlati rész során a tisztek megismerkednek a beavatkozási technikákkal és a korlátozási helyzetre vonatkozó képzéssel (első kapcsolatfelvétel, repülés előtti tájékoztató, beszállás, leültetés, mozgás a fedélzeten, engedély nélküli mozgás, étkeztetés, illemhely használatára vonatkozó eljárás és átadás). A gyakorlati feladatok repülőgép szimulátorban zajlanak, ami lehetővé teszi a reális helyzetekben történő tanulást. [Portugália, 2022] |
|
Kitoloncolási célú őrizet |
|
Idegenrendészeti fogdák -A külföldiek regisztrációs létesítményeiben kialakított gyerekszoba megfelelő és ösztönző környezetet biztosít a gyermekek számára. Használatát a gyermekek számára vonzóvá teszi a hosszú nyitvatartási idő és a korlátozás nélküli elérhetőség, a szociális munkás jelenléte, valamint a rengeteg játék és tevékenység. [Litvánia, 2018] -A családi központok és a célzott pszichiátriai létesítmények a fogvatartott kiszolgáltatott személyek sajátos szükségleteiről tudnak gondoskodni. A családi központ elrendezése, tevékenységei és a személyzet elkötelezettsége lehetővé teszi a megszokotthoz lehető legközelebb álló családi életet, és megfelelő és ösztönző környezetet biztosít a családok és a kísérő nélküli kiskorúak számára. A pszichiátriai létesítmény biztosítja a szoros együttműködést az érintett partnerek között a visszaküldési folyamat során a pszichés problémákkal küzdő kiszolgáltatott személyek szükségleteinek kielégítése és a visszaküldési eljárások hatékonyságának fokozása érdekében. [Hollandia, 2021] -A kidolgozott protokollok és a személyzet képzése, a kialakítással és a rendszerrel együtt hozzájárulnak a kiskorúakat ért stressz és traumák enyhítéséhez a visszaküldési folyamat során, és összhangban állnak a gyermek mindenek felett álló érdekével. [Norvégia, 2022] |
4.Rendőrségi együttműködés
|
Nemzeti bűnüldözési stratégiák |
|
-Az igazságügyi és biztonsági miniszter négyévente meghatározza a Nemzetbiztonsági Menetrendet, és abban a rendőrségi feladatok nemzetpolitikai célkitűzéseit. Regionális szinten az önkormányzat a Regionális Biztonsági Menetrendben képezi le a nemzeti prioritásokat a rendőrség regionális politikai célkitűzéseivé. A bűnüldöző hatóságok hírszerzési és információcserét folytatnak abból a célból, hogy a nemzetbiztonsági menetrendhez, a regionális biztonsági menetrendekhez és a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség Europol általi értékeléséhez (SOCTA) való hozzájárulás érdekében. A Kutatási Osztály irányító bizottságainak feladata a teljes eljárás koordinálása és monitoringja. A napi operatív tájékoztató lehetővé teszi a különböző rendőri csoportok számára a saját munkaterületükön felmerülő konkrét kérdésekről való tájékozódást. A tájékoztató nemzeti mintára épül, és minden helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szintű releváns információt és hírszerzési információt tartalmaz. Kidolgozásra kerülnek különféle fenyegetésértékelések is. Ezeket például kiindulópontként használják a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel és a terrortámadások valószínűségét mutató fenyegetettségi szintek becslésével kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ezenkívül az összes regionális hírszerző szolgálat kutatási és elemzési referatúrája saját fenyegetés- és biztonsági értékelést készít. [Hollandia, 2021] |
|
A nemzetközi bűnüldözési információcsere egyedüli kapcsolattartó pontjának (SPOC) szervezete |
|
Szervezet, információcsere -A nemzeti rendszerek minden bűnüldöző hatóságnál elérhetők, lehetővé téve egymás információi között a keresést, ami csökkenti a késedelmeket és növeli a hatékonyságot. Továbbá, mivel minden bűnüldöző hatóság ugyanazt a nemzeti rendszert használja az ügynyilvántartáshoz, ez megakadályozza, hogy ugyanazzal az üggyel különböző bűnüldöző hatóságok foglalkozzanak, vagy ne aknázzák ki az egységesebb munkavégzés lehetőségeit. [Finnország, 2018] -A nemzetközi rendőri együttműködés jobb koordinálása érdekében a rendőrség létrehozta a nemzetközi rendőri együttműködés kapcsolattartó tisztviselőinek hálózatát. E tisztviselők megtalálhatók összes regionális rendőr-főkapitányságon és a fővárosban a Fővárosi Rendőr-főkapitányságon. A kapcsolattartó tisztek a helyi rendőrség és az Országos Rendőr-főkapitányság SPOC közötti összekötőként működnek az alábbi feladatok ellátása során: tanácsadás a rendőrségi együttműködés csatornájának megválasztását illetően, segítségnyújtás az információcsere-kérelmek megszövegezésében, lefordításában, a válaszok helyi rendőrséghez történő eljuttatásában, a helyi rendőrség nemzetközi információcsere különböző lehetőségeire vonatkozó ismereteinek erősítése. A kapcsolattartó tisztviselők segítik az információcsere-kérelmek minőségének javítását és megkönnyítik a koordinációt. [Lengyelország, 2019] -Működik a bűnügyi biztonsági események helyi szinttől regionális és állami szintnek történő napi jelentésének kiforrott rendszere. A gyakorlatban az elmúlt 24 óra eseményeiről egy e-beszámoló rendszeresen elérhető a helyi rendőrőrs vezetői csoportja, a regionális szint és az Állami Központi Bűnügyi Rendőrség számára. A rendszer minden szinten lehetővé teszi a tájékozott döntéshozatalt. [Németország, 2020] -A terrorizmusellenes műveleteket koordináló rendszer az összes hírszerzési információt összegyűjti a terrorizmus, az erőszakos radikalizmus, a szervezett és súlyos bűncselekmények megelőzéséért és az ellene folytatott küzdelemért felelős különböző rendőri szervezetektől és intézményektől. A rendszer az információkezelés és a működési koordináció kombinálásával megfelelő alternatívát nyújt olyan helyzetekben, amikor az illetékes nemzeti hatóságok nem férnek hozzá egymás adatbázisaihoz. [Spanyolország, 2022] |
|
Szervezet -A Rendőrségi, Vám- és Határőr Bűnfelderítő és Elemző Központ (a továbbiakban: PCB) a bűnüldöző hatóságok közötti hatékony együttműködés és koordináció egyik formája, amely többek között közös elemzési és fenyegetésértékelési termékeket állít elő. E minőségében a PCB olyan összekötőnek tekinthető, amely egyaránt támogatja a szakpolitikai szintet a közös helyzetkép alapján a tényeken alapuló döntések meghozatalában, illetőleg a regionális és helyi szolgálatokat nyomozási és hírszerzési erőfeszítéseikben. [Finnország, 2018] -Átfogó és intenzív az együttműködés a bűnüldöző hatóságok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között, országos és regionális szinten egyaránt. Általános gyakorlat a közös vizsgálatok és műveletek folytatása, valamint az információ- és adatcsere. [Magyarország, 2019] -A Rendőrségi Együttműködési Központok (PCC) saját új, korszerű ügyviteli rendszerrel (CMS) rendelkeznek, amely integrálva van a nemzeti CMS rendőrségi rendszerébe, és a határokon átnyúló tevékenységekről szóló átfogó automatizált statisztikák készítéséhez beépített funkciókkal rendelkezik. [Magyarország, 2019] -A központi hivatalok létrehozása, a különböző igazgatási szervek erőforrásainak összevonása és a bűncselekmények egy típusára összpontosítás igen hatékony működési eredményekhez vezet. [Franciaország, 2021] -Hatékony struktúra nemcsak a nemzeti fenyegetésértékelés, hanem a célzott fenyegetés- és kockázatértékelések elkészítéséhez is. A struktúra egyesíti a központilag szervezett minőség-ellenőrzést a regionális szintű követelményelemzéssel. A stratégiai bűnügyi elemzésért a multidiszciplináris stratégiai elemző egység felelős. Az egység egy országos szinten dolgozó csoportból és több régióban terepen működő csoportokból áll. A minőség-ellenőrzés központi szinten történik, ami biztosítja a különböző analitikai termékek koherenciáját. Az egység készíti a szervezett bűnözői csoportokra összpontosító, éves nemzeti fenyegetésértékelést. [Franciaország, 2021] -A Nemzetközi Együttműködési Törzs egyesíti az operatív információcserét a nemzetközi szintű stratégiai döntéshozatallal. Ez a részleg ad otthont a bűnüldözéssel kapcsolatos nemzetközi információcsere nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontjának. A részlegben egyaránt képviselteti magát a nemzeti rendőrség, a regionális rendőrség és a vámhatóságok, ami a munka előnyére válik. Mindkét illetékes hatóságnál működik szakértői hálózat a nemzetközi rendőrségi együttműködés terén, amelyek regionális szinten segítséget és tanácsot adnak a bűnüldözési hírszerző egységeknek a nemzetközi rendőrségi együttműködés eszközeinek használatában. A főbb bűnüldöző hatóságok rendszeresen képzést nyújtanak a szakértőknek a nemzetközi rendőri együttműködésről. Ezek a szakértők a regionális szintű egységükön belül tevékenykednek, és ezt a funkciót napi munkájuk mellett látják el. Ismereteiket egy éves értekezleten továbbítják a hálózatnak, ahova például előadóként meghívják az Europol nemzeti összekötő tisztviselőit. E találkozók között az új eljárásokra vonatkozó ismeretek hírlevelek, illetőleg ad hoc találkozók útján jutnak el a hálózathoz. Ezen túlmenően a hatósági hálózat szakemberei a hálózathoz való csatlakozás előtt egyhetes képességképzésen vesznek részt. Ezek a szakértői hálózatok a nemzetközi rendőri együttműködéssel kapcsolatos ismeretek regionális szintű terjesztésének alacsony érvényességi küszöbértékű módját képezik. [Spanyolország, 2022] |
|
Információkezelés – mobilalkalmazások |
|
-Mobil eszközöket alkalmaznak abból a célból, hogy a járőrök egy mobilalkalmazáson keresztül hozzáférjenek a releváns adatbázisokhoz. A felhasználóbarát és nagy teljesítményű mobil eszközök egyaránt képesek leolvasni a járművek rendszámát, valamint a személyazonosító okmányok géppel olvasható területét (MRZ). Fel vannak szerelve arcfelismerő funkciókkal is (azaz arcfelismerés céljára fényképeket küldenek egy központi adatbázisba). [Magyarország, 2019] -Valamennyi megfelelő profillal rendelkező rendőrt felszereltek olyan okostelefonnal, amely közvetlen hozzáférést biztosít nemzet(köz)i adatbázisokhoz, és rendelkezik biztonságos kommunikációs alkalmazással. Az országos rendőrség mobil megoldást alkalmaz a hivatalon kívüli munkához. Mobileszközökről (táblagépeken, okostelefonokon és laptopokon) minden operatív rendőr lekérdezést végezhet nemzet(köz)i adatbázisokban (például személyazonosító okmányok, rendszámok és biometrikus adatok tekintetében). Az okostelefonnal beolvasott objektumokat – például rendszámtáblákat – azonnal összevetik a központi adatbázissal. [Hollandia, 2021] |
|
Az Europol eszközeinek használata a határokon átnyúló együttműködéshez és információcseréhez |
|
-A rendőrségi nyomozások nemzeti rendszeréből származó adatok automatikusan feltöltődnek az Europol információs rendszerébe. A folyamatban lévő vizsgálatok adatbázisa kapcsolódik az Europol információs rendszerében található automatizált adatbetöltőhöz. Naponta visznek fel új információkat, bővítik a meglévő információkat, és törlik a régi információkat. Ez a folyamat teljesen automatizált. Az Europol nemzeti egysége kezeli a nemzeti nyomozások és az Europol információs rendszerében már elérhető külföldi nyomozások közötti találatokat. [Hollandia, 2021] |
|
|
|
Operatív együttműködés a szomszédos tagállamokkal -A szomszédos országokkal közösen végzett háromoldalú járőrözés vonatokon. [Ausztria, 2015] -A tagállamok féléves közös bűnügyi elemzési jelentést és kétheti rendszerességű operatív bűnügyi elemzési jelentést készítenek. Ezenkívül napi tájékoztató készül egy adott tagállamban elkövetett bűncselekményekről, amelyet megosztanak a partner tagállamokkal. [Liechtenstein, 2015] -Egy határ menti rendőrségi körzeten belül közös elemzőcsoport működik. A csoportban több hivatal vesz részt, köztük a rendőrség, a vámhatóság, valamint a határőr- és bűnügyi hivatalok. Az elemzéseket a határellenőrzéssel, rendészeti és vámügyekkel kapcsolatos döntések meghozatalához használják fel. Figyelemre méltó, hogy az elemzési jelentéseket arra használták, hogy tájékoztassák a tiszteket a közös járőrözés előtt, ideértve a napok, időpontok és helyszínek meghatározását is, amennyiben ilyen járőrözésre kerül sor. A nem schengeni belépésre engedélyezett kikötőkről havi kockázatelemzési jelentések készülnek. Ezeket az információkat a határellenőrzés operatív és adminisztratív szempontjaihoz használják. [Dánia, 2017] -A skandináv országok rendőri hatóságai közötti együttműködésről szóló igazgatási megállapodás előírja a skandináv rendőri hatóságok közötti operatív rendőrségi együttműködés erősítését. A megállapodás iránymutatásokat határoz meg az információcserére (bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása), a másik fél joghatósága alá tartozó területen folyó rendőrségi kihallgatásokra, a bűnügyi nyilvántartások átiratának lekérésére és az idézések kézbesítésére, valamint egy másik skandináv országban valamely személy felkutatására, a közös nyomozócsoportra, külföldi állampolgárok kiadatásával kapcsolatban felszerelések kölcsönzésére és tranzitra vonatkozóan. A nemzeti rendőrség jól ismeri azokat a rendelkezéseket, amelyek használatát ez a megállapodás lehetővé tette számukra. [Dánia, 2017; Finnország, 2018] -A határokon átnyúló hatékony együttműködés és az erőforrások kölcsönös felhasználásának biztosítása érdekében a szomszédos tagállamok megállapodást írtak alá a leplezett humán felderítési források közös használatáról, titkos hírszerzési műveletek rendőrtisztek közös csoportján keresztül történő végrehajtása céljából. [Litvánia, 2018] -A két szomszédos tagállammal megkötött kétoldalú rendőrségi együttműködési megállapodások lehetővé teszik a szabálysértésekkel kapcsolatos információcserét, rendelkeznek személyeknek a másik szerződő fél tisztjei által a másik állam területén történő szállításáról és átszállításáról, tartalmaznak a határokon átnyúló üldözés és megfigyelés hagyományos hatályát kiterjesztő rendelkezéseket, és a nemzeti rendőrtisztekkel azonos rendőri jogköröket adnak a többi tagállam saját területükön tevékenységét végző rendőrtisztjei számára. Ezek a megállapodások számos határokon átnyúló közös rendőrségi együttműködési kezdeményezést is szerveznek. [Csehország, 2019] -A nemzeti adatrendszer valamely művelet megkezdését a képernyő felvillanásával jelzi, így azonnal figyelmezteti a kezelőket a szükséges utókövetésre. Élő hírcsatornával is rendelkezik. A rendszerben látható a járőröző autók földrajzi helyzete is. A rendszerhez a Rendőrségi Együttműködési és Vámközpont és az SPOC egyaránt közvetlen hozzáféréssel rendelkezik. [Csehország, 2019] -A szomszédos schengeni országokkal kötött kétoldalú megállapodások időbeli és területi korlátozás nélkül lehetővé teszik a határokon átnyúló üldözést az érintett területeken, valamint az üldözésre engedélyt adnak az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 2. cikkében említett bűncselekményeken kívül is, például ha valaki kijátssza a rendőrségi vagy határforgalom-ellenőrzést. A kétoldalú megállapodások a Schengeni Egyezmény rendelkezésein is túlmutatnak, mivel lehetővé teszik a vízi üldözést, valamint azt, hogy az üldözött személyt az üldözést végző külföldi rendőr elfoghassa. A megállapodás értelmében az üldözés több schengeni belső határon át is folytatható. [Szlovákia, 2019; Magyarország, 2019] -A tagállamok sikeres együttműködést folytatnak a határokon átnyúló megfigyelés terén a szomszédos országokkal a GPS-eszközök nemzetközi kérésre történő nyomon követésekor. Minden környező ország rendelkezik műszakilag kompatibilis eszközökkel, amelyek biztosítják a járművek fizikai felügyelet nélküli sikeres nyomon követését. A központi iroda koordinálja az ilyen jellegű ügyek lebonyolítását és átfogó statisztikákat vezet. [Magyarország, 2019] -Az illegális bevándorlás és a csempészet elleni küzdelemre felállított, kétnemzetiségű közös dandárok olyan integrált és állandó nemzetközi együttműködési mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik két szomszédos ország számára, hogy a migrációs kockázatok közös elemzése alapján szervezzenek ellenőrzéseket. Ezek a francia-német és francia-olasz határokon felállított, mindkét ország azonos számú, technikai és nyelvi készségeik alapján kiválasztott tisztjéből álló „dandárok” (vagy „közös egységek”) a prümi megállapodások vagy kétoldalú megállapodások hatálya alá tartoznak. A közös őrjáratok szervezése mellett a közös dandárok (vagy közös egységek) közös kiképzést is nyújtanak. Ez a közös dandárrendszer megkönnyíti a két szomszédos ország közötti információcserét és az ellenőrzési műveletek összehangolását, ezért ösztönözni kell, és ki kell terjeszteni más határokra, különösen a francia-spanyol határra. [Franciaország, 2021] |
|
Humán erőforrások |
|
Összekötő tisztviselők -A tagállamok háromoldalú rendőrségi megállapodásuk keretében megállapodtak abban, hogy megosztják a harmadik országokban működő összes összekötő tisztviselőjüket, és meghatározott földrajzi célterületeket céloznak meg. [Belgium, 2015] -A skandináv rendőrségi együttműködési megállapodás értelmében a nemzeti bűnüldöző hatóságok (rendőrség, vám- és határőrség) világszerte használhatják a skandináv összekötő tisztviselők teljes hálózatát. A tagállamok más tagállamok összekötő tisztviselőit is igénybe vehetik. Ezen túlmenően, a tagállami rendőrségek közötti együttműködést erősíti az egy tagállam rendőri szervezeti egységében történő bevetés is. [Finnország, 2018] |
|
Képzés -A tagállam a határ menti területeken való együttműködés javítása érdekében elfogadta a szomszédos országok rendőri szolgálataival való közös képzés koncepcióját. A közös képzések és más bűnüldöző hatóságok külföldi partnerségei például a Kétoldalú Együttműködési Bizottság munkájából eredeztethetők. A rendőrségi és vámügyi együttműködési központ is szervez közös képzéseket. [Németország, 2020; Spanyolország, 2022] |
|
Külföldi rendőrök támogatása rendezvényeken -Különleges események (pl. zenei fesztiválok, karácsonyi vásárok, sportrendezvények, futballmérkőzések) esetében a 2008/615/IB tanácsi határozat alapján a rendőri szervek igénybe veszik külföldi rendőrök támogatását. Egy nagyszabású fesztivál ideje alatt az állami rendőrség élvezi más uniós tagállamok egyenruhás rendőreinek és más tagállamok zsebtolvajokra szakosodott nyomozóinak támogatását. [Németország, 2020] |
5.Nagy méretű informatikai rendszerek
Schengeni Információs Rendszer (SIS)
|
Nemzeti alkalmazások |
|
Figyelmeztető jelzések és lekérdezések -Ha a SIRENE-iroda a nemzeti alkalmazás használatával hoz létre, frissít vagy töröl egy figyelmeztető jelzést, a kiadó/megkereső hatóság értesítést kap egy automatikus e-mailben. Ez leegyszerűsíti az eljárást, csökkenti a munkaterhet és javítja a különböző érintett hatóságok közötti információcserét. [Magyarország, 2019] -Az ujjnyomatok alapján történő keresést biztosító funkcionalitás kiterjedt bevezetése a nemzeti és a SIS automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerben (AFIS). Ez a funkció és az ujjnyomatolvasók a legtöbb rendőrőrsön elérhetők. [Németország, 2020] -A tagállam minden harmadik országból érkező járatról megkapja az utasadatokat, ezeket a határrendészeti központ állítja össze, és az adatok feldolgozása a nemzeti előzetes utasinformációs (a továbbiakban: API) rendszeren keresztül automatikusan történik. Az API-rendszer nemzeti adatbázisokból, „figyelőlistákból”, kockázatelemzésen alapuló profilokból, a SIS-ből és az ellopott és elveszett úti okmányok (SLTD) adatbázisából áll. Egyezés esetén az üzemeltetők több adatbázisba betekinthetnek, és a nemzeti alkalmazás segítségével ellenőrizhetik az egyezést, és a figyelmeztető jelzésről további információkat (fényképek, ujjnyomatok, további részletek a „megteendő intézkedésről” stb.) kaphatnak. A találati eredmény megjelenít azonosítókat, a „kérelem indokát” és a „megteendő intézkedést”. A gyanúsított adatait és repülési adatait elküldik a gyanúsított elfogásáért felelős illetékes repülőtérnek vagy kikötőnek. [Hollandia, 2021] -Valamennyi SIS lekérdező alkalmazás egyszerű lehetőséget biztosít (közvetlenül a végfelhasználó neve alatt egy kis piros gombbal) az irodánként (irodakód szerint) létrehozott SIS figyelmeztető jelzések adatminőségi figyelmeztetéseire vonatkozó adatok megtekintésére, ami egyszerű mód lehet a nemzeti SIS figyelmeztető jelzésekben lévő hibák kijavítására. [Olaszország, 2021] |
|
A találat bejelentése -Számos gyakorlat létezik a SIRENE-iroda találatokról való automatikus értesítésének biztosítására. Így különösen: ·A második vonalbeli tiszt képernyőjén a találatra vonatkozó információk azonnali megjelenítése, ahogy az az első vonalban rögzítésre kerül. A SIRENE-iroda határőrei a határőr-alkalmazáson keresztül is kapnak információkat a találatokról. [Lengyelország, 2015] ·Ha az Országos Közúti Járműügynökségnél találat van, a SIRENE-iroda erről automatikus e-mail-értesítést kap. Ez lehetővé teszi a SIRENE-üzemeltető számára a találat ellenőrzését, és a kapcsolat felvételét az Ügynökséggel, ha az nem kezdeményezett kapcsolatfelvételt. [Luxemburg, 2016] ·A határalkalmazás rendelkezik a SIRENE-iroda ügykezelőjével történő közvetlen „csevegés” funkcióval, amely belső találatjelentési formanyomtatvány kiküldésekor lehetővé teszi a SIRENE-irodával való azonnali közvetlen kapcsolatfelvételt. [Horvátország, 2018] ·A végfelhasználók közvetlenül a SIS figyelmeztető jelzések áttekintő ablakából küldhetnek találati értesítést a SIRENE-nek (automatikus e-mail-generálás révén). [Litvánia, 2018] ·A nemzeti alkalmazás lehetővé teszi a végfelhasználó számára, hogy azonnali üzenetet küldjön (azaz az első vonalból a második vonalba) a találat további részleteinek megadása érdekében. [Finnország, 2018] -A határellenőrzési alkalmazásban az első vonalbeli határellenőrző tisztek számára strukturált jelentési formanyomtatvány áll rendelkezésre; ezt a találat körülményeinek leírására és ennek az információnak a második vonalbeli irányításnak való elküldésére használják. [Lengyelország, 2019] -Minden végfelhasználó számára elérhető egy szabványos találatjelentési formanyomtatvány. A végfelhasználók ehhez a formanyomtatványhoz közvetlenül hozzáférhetnek a SIS állami szintű lekérdezésére használt alkalmazásokon vagy a szövetségi rendőrség fájlkezelő rendszerén keresztül. A találati formanyomtatvány interaktív, a legördülő menüben megadott értékek segítségével egyszerűen kitölthető. A formanyomtatvány azonosítja a szabad szöveges mezőkbe beírt hibás információkat is. [Németország, 2020] -A repülőtéren a határőrök a vámosokkal együttműködve hatékony utókövetési eljárást alakítottak ki a figyelmeztető jelzések rejtett ellenőrzése során kapott találatokra. Amikor a határőrök észlelik, hogy a SIS az utas rejtett ellenőrzését kéri, ezt diszkréten jelzik a vámtiszteknek. [Franciaország, 2021] |
|
Mobil eszközök -A mobil eszközök jelentős elterjedése megnövelte a SIS-ben végzett keresések és találatok teljes számát. [Csehország, 2019] -Olyan mobil eszköz használata, amely ellenőrzi az úti okmányok olvasható vizsgálati zónáját, megjeleníti és tárolja az okmányokból származó adatokat, valamint keres országos adatbázisokban és a SIS-ben. A lekérdező rendszerek meghibásodása esetén dokumentumolvasóval ellátott mobil eszközökkel lehet ellenőrizni az utasforgalmat a SIS használatával. [Magyarország, 2019] -A Schengeni Információs Rendszer lekérdezésére alkalmas mobileszközök elosztása biztosítja, hogy minden rendőr saját maga, tartózkodási helyétől függetlenül egyszerűen és gyorsan lekérdezhesse a rendszert. [Belgium, 2021] |
|
Figyelmeztető jelzés létrehozása |
|
-A SIRENE munkafolyamatban figyelmeztető üzenetet hoztak létre abból a célból, hogy emlékeztesse a hatóságokat a biometrikus adatok felvitelének szükségességére, ha azok rendelkezésre állnak a figyelmeztető jelzés létrehozásakor. [Hollandia, 2021] -Amikor a nemzeti alkalmazáson keresztül hoznak létre SIS figyelmeztető jelzéseket, a rendszer azokhoz automatikusan hozzáadja a korábbi rekordokból származó adatokat. A fényképek az új figyelmeztető jelzésbe csatolásra kerülnek, és a személyazonosságra vonatkozó adatok automatikusan beilleszthetők. [Franciaország, 2021] |
|
Nemzeti SIS és informatikai rendszerek |
|
-Figyelmeztető jelzések rendszere áll rendelkezésre a rendellenességek azonnali jelzéséhez. A megfigyelő eszköz rendellenesség esetén e-maileket küld a rendszergazdáknak. [Olaszország, 2016] -A biztonsági műveleti központ a teljes rendőrségi hálózat felhasználói szintű biztonságát figyeli, és észleli az esetleges támadásokra utaló anomáliákat. Amikor a biztonsági műveleti központ gyanús használatot észlel, az operatív központnak be kell avatkoznia az esetleges rendellenesség ellenőrzése céljából. A lekérdezést végző végfelhasználók „atipikus viselkedésének” aktív nyomon követése lehetővé teszi számukra a Schengeni Információs Rendszer nem megfelelő használatára utaló jelek azonosítását és az esetleges adatbiztonsági kockázatok megelőzését. [Hollandia, 2021] |
|
SIRENE-iroda |
|
SIRENE-eljárások -Az Ügyészségnél működik egy ügyeletes referatúra, amely éjjel-nappal elérhető a SIRENE-irodától érkező felkérésekre. [Dánia, 2017] -Nagyszabású rendőrségi műveletek során a SIRENE munkatársainak bevonása a helyszíni tevékenységekbe. [Svájc, 2018] -A személyazonossággal való visszaélés áldozatai számára a nemzeti eljárásoknak megfelelően tanúsítványt állítanak ki. [Dánia, 2022] -Lehetőség van a Schengeni Információs Rendszerből a SIRENE munkafolyamat-rendszeren keresztül ujjnyomatok továbbítására a nemzeti automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerbe, és automatikus találat/nincs találat jelzés lekérésére. Ez a folyamat csak akkor indul el, ha a SIRENE munkafolyamat-rendszerben létrehoznak egy ügyfájlt. A jogszabályokkal összhangban az eljárás nem foglalja magában a SIS ujjnyomatainak a nemzeti AFIS-ben való tárolását. [Írország, 2021] |
|
A SIRENE munkafolyamati rendszere -Az esetkezelési alkalmazásokban, ha egy álneveket, személyazonossággal való visszaélést és/vagy hivatkozásokat tartalmazó figyelmeztető jelzésre van találat, egy előugró ablak kiemeli a releváns információk jelenlétét. Ez az értesítés ténylegesen megoldja a különböző tagállamokban használt lekérdezési megoldások egyik leggyakoribb problémáját: az információ végfelhasználó számára való láthatóvá tételének nehézségét. [Magyarország, 2019] -A SIRENE munkafolyamat-rendszer előre meghatározott kulcsszavak alapján automatikusan ellenőrzi az összes nemzetközi csatornáról beérkező minden üzeneteket (beleértve a SIRENE-formanyomtatványokat is). A formanyomtatványokon szereplő személyes adatok automatikusan összevetésre kerülnek a csatlakoztatott adatbázisokkal. Az említett szűrés pozitív eredményei „hot hit” jelölést kapnak annak jelzésére, hogy ezeket a formanyomtatványokat prioritásként kell kezelni. Ennek a megoldásnak köszönhetően a SIRENE-iroda elmaradások nélkül, eredményesen tudja kezelni a beérkező kéréseket. [Liechtenstein, 2021] -A munkafolyamati rendszernek számos hasznos funkciója van, beleértve a végfelhasználóknak és általuk a közvetlen üzenetküldés lehetőségét, a leggyakrabban használt funkciókra pedig gyorsbillentyűk állnak rendelkezésre. [Írország, 2021] -A személyekre vonatkozó beérkező A és M formanyomtatványokat (amelyeket előírt eljárás hiányában az európai elfogatóparancsokkal és kiadatási kérelmekkel, valamint egyéb kiegészítő információkkal kapcsolatos információcserére használnak) automatikusan feldolgozzák a SIRENE ügyviteli rendszerben, amely automatikusan továbbítja a terrorizmussal kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, beérkező formanyomtatványokat a Dán Biztonsági és Hírszerző Szolgálatnak. [Dánia, 2022] -A tisztek által készített SIRENE-formanyomtatványokon előre ki vannak töltve a figyelmeztető jelzés adatai, és előre meghatározott szövegek állnak rendelkezésre, amelyeket mindössze egy kattintással fel lehet vinni. Előre definiált szövegek készülnek a figyelmeztető jelzések minden formájára és típusára. [Szlovákia, 2019] |
|
Képzés -A nemzeti rendőrség határozottan támogatta a jól megtervezett e-oktatási modulok kidolgozását, amelyek a pandémiás helyzetben különösen hatékonynak bizonyultak szinte minden érdeklődő végfelhasználó eléréséhez. Kifejlesztettek eszközöket a képzésen részt vevők előrehaladásának nyomon követésére is, és bevezettek ismereteket felelevenítő tanfolyamokat. Ez a Schengeni Információs Rendszer végfelhasználói körében a lehetőségeket, a funkciókat és a követendő eljárásokat illetően átlagosan jó tudásszintet eredményezett. [Írország, 2021] -A SIS figyelmeztető jelzések kezelésének belső eljárásairól átfogó kézikönyv áll a SIRENE-kezelők rendelkezésére, és ami a legfontosabb, ez közvetlenül a SIRENE-ügykezelő alkalmazásból érhető el. [Norvégia, 2017] |
6.Adatvédelem
|
-Az adatvédelmi hatóság vízuminformációs rendszerrel (VIS) és Schengeni Információs Rendszerrel (SIS) kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó munkatársai megfelelő, személyre szabott képzésben részesülnek. [Hollandia, 2021] -Az N.SIS adatkezelő széles körű képzési koncepciója és különösen az e-oktatási modulok biztosítása és az új munkatársak esetében átfogó képzési stratégia [Hollandia, 2021] -A személyes adatok védelme nyomon követésének decentralizált struktúrája, amelyben a rendőrség minden egységében elérhetőek a személyes adatok védelmével kapcsolatos kapcsolattartók, míg az általános felügyeletet két adatvédelmi tisztviselő (DPO) látja el. [Hollandia, 2021] -Az N.SIS adatkezelő adatvédelmi tisztviselője átfogó bejelentési szabályzatot hozott létre az adatvédelmi incidensekre, amely tartalmaz eljárásokat, eszközöket és a személyzetnek szóló utasításokat. [Németország, 2020] -Az N.SIS-t kezelő hatóság érintetteknek szóló válaszai különböző nyelveken érhetőek el. [Dánia, 2017] -Az N.SIS-t és az N.VIS-t kezelő hatóságok elfogadják a tagállamok nyelvétől eltérő nyelveken benyújtott kéréseket. [Litvánia, 2018] -Az Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériumának sokoldalú (rendszeres és átfogó) megközelítése a vízumfolyamat vízuminformációs rendszer keretében történő ellenőrzésére. [Ausztria, 2020] -A külföldön tartózkodó konzuli munkatársak számára jól kidolgozott adatvédelmi képzés, valamint adatvédelmi képzés létezik, amelyet a Külügyminisztérium adatvédelmi tisztviselőjével és az adatvédelmi hatósággal együttműködve szerveznek. [Cseh Köztársaság, 2019] -A Szövetségi Adatvédelmi Hatóság eszközöket dolgozott ki a szövetségi Schengeni Információs Rendszer és a vízuminformációs rendszer hatóságai rendszeres felügyeletének végrehajtására, és számos felügyeleti tevékenységet végez. [Németország, 2020] -Az N.VIS adatkezelő konzulátusok és külső szolgáltató felügyeletével kapcsolatos kiterjedt tevékenysége, az adatbiztonsági és adatvédelmi kérdésekre is kiterjedően. Az elmúlt években az N.VIS adatkezelője számos önellenőrzést végzett. [Spanyolország, 2017] |