Brüsszel, 2023.5.12.

COM(2023) 247 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az Európai Bizottság éves jelentése a 2021-ben végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról






















Tartalomjegyzék

1.    BEVEZETÉS    

2.    JOGALAP    

3.    MÓDSZERTAN ÉS KAPOTT INFORMÁCIÓK    

4.    AZ EU TENGERI OLAJ- ÉS GÁZKITERMELÉSI ÁGAZATA    

4.1. Létesítmények és termelés    

4.2. A tengeri létesítményekkel összefüggő ellenőrzések, vizsgálatok, végrehajtási intézkedések és szabályozási keret    

5.    ESEMÉNYEK ÉS BIZTONSÁGI TELJESÍTMÉNY    

6.    KÖVETKEZTETÉSEK    

1.    BEVEZETÉS

2016 óta az Európai Bizottság éves jelentést tesz közzé az uniós tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról.

E jelentés jogalapja a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 12-i 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 (a továbbiakban: irányelv). A jogszabály célja, hogy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek során magas szintű biztonságot garantáljon a következők számára:

I.a munkavállalók;

II.a környezet;

III.a tengeri fúrótornyok és berendezések;

IV.az olyan gazdasági tevékenységek, mint a halászat és a turizmus.

A tagállamok által végrehajtott irányelv segít:

I.a súlyos balesetek megelőzésében;

II.az események számának csökkentésében;

III.a balesetek és az események eredményes nyomon követésében, amellyel enyhíthetők a következményeik.

A korábbi jelentésekhez hasonlóan ez az éves jelentés:

I.megadja az Európai Unióban működő létesítmények számát és típusát;

II.tájékoztatást nyújt az e létesítményekben bekövetkező biztonsági eseményekről;

III.értékeli a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonsági teljesítményét.

A mostani jelentés hatéves időszakra vonatkozik, és nyilvántartásként szolgál a tagállamok tengeri olaj- és gázipari tevékenységeinek biztonsági teljesítményéről.

A jelentés alapjául a tagállamok által az irányelv előírásai alapján benyújtott éves nemzeti jelentések és adatok szolgálnak.

171 tengeri olaj- és gázipari létesítmény található az Északi-tengeren és az Atlanti-óceánon, 164 a Földközi-tengeren, 8 a Fekete-tengeren, 4 pedig a Balti-tengeren. 2021-ben a tagállamok illetékes hatóságai 248 tengeri létesítményt ellenőriztek az illetékességi területükön. Az országok nem jelentettek súlyos balesetet.

Az események száma a 2020. évi 16-ról 2021-ben 26-ra nőtt.

2.    JOGALAP

Az irányelv 25. cikkének megfelelően a Bizottságnak a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és környezetre gyakorolt hatásáról évente jelentést kell közzétennie. Ez a jelentés az egyes tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó éves jelentéseken alapul. Az irányelv IX. mellékletének 3. pontja meghatározza azokat a minimális információkat, amelyeket az éves jelentéseknek tartalmazniuk kell:

a) a létesítmények száma, kora és helye;

b) az elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok száma és típusa, esetleges végrehajtási intézkedések és bűnösséget megállapító ítéletek;

c) a bekövetkezett események;

d) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek szabályozási keretét illetően végrehajtott minden lényeges változtatás;

e) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonsági teljesítménye.

Az előírt információk tagállamok általi közzétételére vonatkozó határidő a jelentéstételi időszakot követő év június 1-je (pl. a 2021. évre vonatkozóan 2022. június 1.).

A tagállamoknak az információkat a 2014. október 13-i 1112/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben 2 megadott sablonok alkalmazásával kell benyújtaniuk. A sablonok lehetővé teszik:

I.a súlyos veszélyt jelző mutatókra vonatkozó információk megosztását a tengeri olaj- és gázipari létesítmények üzemeltetői és tulajdonosai számára;

II.a súlyos veszélyt jelző mutatók közzétételét a tagállamok számára.

Egy idevágó iránymutatás 3 konkrét információkat nyújt a végrehajtási rendeletről és az adatszolgáltatási sablonok használatáról.

3.    MÓDSZERTAN ÉS KAPOTT INFORMÁCIÓK 

A tagállamok kötelesek a sablonok használatával világosan meghatározott információkat szolgáltatni a tengeri olaj- és gázipari ágazatban bekövetkezett biztonsági eseményekről. Az adatoknak tartalmazniuk kell az EU-ban található tengeri olaj- és gázipari létesítményekre vonatkozó információkat, mint például azok száma, típusa, helye és kora. A tagállami jelentéseknek továbbá tartalmazniuk kell a következők számát: i. a tengeri létesítményeken végzett ellenőrzések, vizsgálatok és a meghozott végrehajtási intézkedések; ii. események kategória szerinti bontásban; valamint iii. személyi sérülések.

Ehhez az éves jelentéshez a Bizottság a Bulgáriától, Horvátországtól, Ciprustól, Dániától, Franciaországtól, Németországtól, Görögországtól, Írországtól, Olaszországtól, Hollandiától, Lengyelországtól, Romániától és Spanyolországtól kapott adatokat használta fel. A többi tagállam nem végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységet, vagy nem nyújtott be lényeges információt.

A tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató összes tagállam úgy nyilatkozott, hogy minden létesítményre vonatkozóan benyújtotta az összes előírt adatot.

4.    AZ EU TENGERI OLAJ- ÉS GÁZKITERMELÉSI ÁGAZATA

4.1. Létesítmények és termelés

2021-ben a tagállami jelentésekben 347, uniós vizeken található létesítmény szerepelt (lásd: 1. táblázat):

·A part menti létesítmények 4 többsége az Északi-tengeren és az Atlanti-óceánon található.

·Mintegy 43 %-uk az Északi-tenger (Hollandia kizárólagos gazdasági övezeteként ismert) holland részén fekszik.

·A Földközi-tengeren Olaszország a legaktívabb (az EU vizein működő összes létesítmény 40 %-ával), majd Horvátország következik.

·A Fekete-tengeren Románia jól működő tengeri olaj- és gáziparral rendelkezik. Bulgária feltárási tevékenységeket folytat a tengeri szénhidrogén-kitermeléshez, de mivel csupán egy létesítménnyel rendelkezik, nagyon kevés olajat és gázt termel ki.

·A Balti-tengeren csak Lengyelország rendelkezik tengeri létesítményekkel.


1. táblázat: Létesítmények 2021. január 1-jén: a létesítmény típusa térség és tagállam szerint

Régió

Ország

A létesítmény típusa (*)

FMI

NUI

FNP

FPI

Összesen (régió/ország)

Változás 2020-hoz képest

Balti-tenger

3

1

0

0

4

–

Lengyelország

3

1

0

0

4

–

Fekete-tenger

5

3

0

0

8

–1

Bulgária

0

1

0

0

1

–

Románia

5

2

0

0

7

–1

Földközi-tenger

16

146

0

2

164

–1

Horvátország

2

17

0

0

19

–1

Görögország

1

1

0

0

2

–

Olaszország

12

126

0

2

140

–

Spanyolország

1

2

0

0

3

–

Északi-tenger és Atlanti-óceán

55

115

1

0

171

–14

Dánia

7

11

1

0

19

–11

Németország

1

1

0

0

2

–

Írország

2

0

0

0

2

–

Hollandia

45

103

0

0

148

–3

Összesen (létesítmény típusa)

79

265

1

2

347

–16

(*) FMI: helyhez kötött létesítmény személyzettel; FNP: helyhez kötött, nem termelő létesítmény; FPI: úszó kitermelő létesítmény; NUI: rendszerint felügyelet nélkül üzemeltetett létesítmény.

A tengeri létesítmények több mint felét 1980 és 2000 között helyezték üzembe; 2021-ben nem került sor új, helyhez kötött létesítmény üzembe helyezésére. 2010 óta az Északi-tengeren és az Atlanti-óceánon jóval kevesebb új termelő létesítményt helyeztek üzembe.

Az EU-n belüli kőolaj- és földgáztermelésének mintegy 81 %-a (14 710 kilotonna olajegyenérték) az Északi-tengeren és az Atlanti-óceánon zajlik (lásd: 2. táblázat). Ott a legnagyobb termelők Hollandia és Dánia. A Földközi-tengeren Olaszország és Horvátország a legnagyobb termelő. A Fekete-tengeren csak Románia teljesítménye jelentős.

2. táblázat: Tengeri kőolaj- és földgáztermelés az EU-ban, kilotonna olajegyenértékben (ktoe), 2021-ben

Régió

Ország

ktoe

Az EU összértékének %-ában

Változás 2020-hoz képest (%-ban)

Balti-tenger

267

1,5 %

+7,2 %

Lengyelország

267

1,5 %

+7,2 %

Fekete-tenger

1 051

5,8 %

–10,9 %

Bulgária

14

0,1 %

–53,9 %

Románia

1 037

5,7 %

–9,7 %

Földközi-tenger

2 159

11,9 %

–22,6 %

Horvátország

185

1,0 %

–23,2 %

Görögország

63

0,3 %

–35,1 %

Olaszország

1902

10,5 %

–21,5 %

Spanyolország

9

0,05 %

–70 %

Északi-tenger és Atlanti-óceán

14 710

80,9 %

–6,4 %

Dánia

4 561

25,1 %

–7,4 %

Németország

854

4,7 %

–4 %

Hollandia

9 295

51,1 %

–5,4 %

Összesen

18 187

100 %

–8,8 %

A termelés Lengyelországban kismértékben nőtt, azonban a többi tagállamban, főként Bulgáriában, Görögországban és Horvátországban csökkent. A tagállamok 2020. évi termeléséhez képest 2021-ben 9 %-os termeléskiesés volt tapasztalható (kb. 1 754 kilotonna olajegyenérték).

A kilotonna olajegyenértékben (ktoe) mért uniós össztermelés 70 %-a földgáz volt, és mindössze 30 %-a kőolaj. 3335 ktoe termeléssel Dánia volt a legjelentősebb olajtermelő, őt követte Németország (843 ktoe), Olaszország (430 ktoe) és Hollandia (416 ktoe).

4.2. A tengeri létesítményekkel összefüggő ellenőrzések, vizsgálatok, végrehajtási intézkedések és szabályozási keret

2021-ben a tagállamok illetékes hatóságai rendszeresen ellenőrizték az illetékességi területükön található tengeri létesítményeket (lásd: 3. táblázat) – minél több létesítménnyel rendelkezett egy ország, általában annál több ellenőrzést végzett.

2020-hoz képest nőtt az ellenőrzések száma, a létesítmények ellenőrzésével töltött munkanapok száma, továbbá az ellenőrzött létesítmények száma is. Az ellenőrök 2020-hoz képest sokkal több időt fordítottak a létesítmények ellenőrzésére.

3. táblázat: A tengeri létesítményekkel összefüggő ellenőrzések 2021-ben, régió és tagállam szerint

Régió

Ország

Ellenőrzések

A létesítményben ledolgozott munkanapok száma (utazási időt nem számítva)

Ellenőrzött létesítmények száma

Balti-tenger

2

12

5

Lengyelország

2

12

5

Fekete-tenger

11

54

7

Bulgária

0

0

0

Románia

11

54

7

Földközi-tenger

279

420

179

Horvátország

51

51

9

Ciprus

1

3

1

Görögország

2

26

2

Olaszország

222

339

164

Spanyolország

3

1

3

Északi-tenger és Atlanti-óceán

66

163

57

Dánia

20

87

18

Németország

2

4

1

Írország

6

42

3

Hollandia

38

30

35

Összesen

358

649

248

Az irányelv 18. cikke az illetékességi területükön végzett tevékenységekkel és az ott működő létesítményekkel kapcsolatos jog- és hatásköröket biztosít az illetékes nemzeti hatóságok számára. Ezek a jog- és hatáskörök kiterjednek az üzemeltetés megtiltására, valamint a kockázatkezelés általános elveinek való megfelelést és a biztonságos üzemeltetés biztosítását szolgáló intézkedések meghozatalának előírására is.

2021-ben Horvátország súlyos baleset miatt egy vizsgálatot indított. 2020-ban Dánia és Horvátország is egy-egy vizsgálatot folytatott le 5 .

2021-ben egyik tagállam sem hozott végrehajtási intézkedést. 2020-ban az egyetlen végrehajtási intézkedést Dánia hozta.

5.    ESEMÉNYEK ÉS BIZTONSÁGI TELJESÍTMÉNY 

A létesítmények üzemeltetői és tulajdonosai, valamint a nemzeti hatóságok kötelesek jelenteni a baleseteket és súlyos veszélyhelyzeteket (a továbbiakban: esemény). Egy egyszeri esemény azonban több kategóriába is tartozhat. Például ugyanazon esemény vonatkozásában két eseménykategóriát kell bejelenteni, ha: a) nem szándékos gázkibocsátás történt, és ez b) szükségessé tette a személyzet evakuálását.

A tagállamok 2021-ben 26 eseményről 6 számoltak be, szemben a 2020. évi 15 eseménnyel:

-Dánia – 13 esemény, de egyik sem súlyos baleset (2020-ban 8, közülük 1 súlyos baleset).

-Hollandia – 11 esemény, de egyik sem súlyos baleset (2020-ban 4 esemény).

-Horvátország – 2 esemény, de egyik sem súlyos baleset (2019-ben 3 esemény).

A súlyos balesetek olyan események, amelyek halálesetet vagy súlyos sérülést okozhatnak (akkor is, ha ez végül nem következett be).

A 2021-ben bekövetkezett események 77 %-a a nem szándékos gáz- és/vagy olajkibocsátás kategóriájába tartozott, 11,5 %-a a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek meghibásodásához, 11,5 %-a pedig a szerkezeti integritás sérüléséhez kapcsolódott. Pozitív fejlemény, hogy nem jelentettek sem vízi járművel való ütközéseket, sem pedig helikopter-baleseteket, és egyetlen esemény sem volt halálos kimenetelű.

4. táblázat: Események kategóriák szerint (az irányelv IX. melléklete szerinti kategóriák), 2021-ben

Kategória

Összesen

Részarány az összes kategórián belül

Részarány az összes eseményen belül

a)

Nem szándékos kibocsátás – összesen

20

100 %

76,92 %

Égő állapotú olaj/földgáz miatti tűzesetek

1

5 %

3,85 %

Égő állapotú olaj/földgáz miatti robbanások

0

0 %

0 %

Nem égő állapotú földgáz

6

30 %

23,08 %

Nem égő állapotú olaj

10

50 %

38,46 %

Veszélyes anyag

3

15 %

11,54 %

b)

A kútellenőrző rendszer meghibásodása – összesen

3

100 %

11,54 %

Kitörések

0

0 %

0 %

Kitörés/terelő aktiválása

3

100 %

11,54 %

A kút védőelemeinek meghibásodása

0

0 %

0 %

c)

Biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek meghibásodása

3

100 %

11,54 %

d)

A szerkezeti integritás sérülése – összesen

0

0 %

0 %

A szerkezeti integritás sérülése

0

0 %

0 %

Stabilitás/úszóképesség csökkenése

0

0 %

0 %

Stabil helyzetből való elmozdulás

0

0 %

0 %

e)

Vízi járművek ütközése

0

f)

Helikopter-balesetek

0

g)

Halálos kimenetelű balesetek(*)

0

h)

Öt vagy több személyt érintő súlyos sérülés egyazon balesetben

0

i)

A személyzet evakuálása

0

j)

Környezeti balesetek

0

Összesen

26

100 %

(*) Csak ha súlyos balesethez kapcsolódik.

Az EU-ban az összes esemény száma a 2020. évi 16-ról (az Egyesült Királyságot nem számítva) 2021-ben 26-ra nőtt (lásd alább). Ez majdnem megegyezik a 2018-as adattal.

E növekedés nagyrészt a kőolaj és a földgáz nem szándékos kibocsátásához kapcsolódó események számának emelkedéséhez köthető. A kútellenőrző rendszer meghibásodásával járó események száma 2020 és 2021 között nulláról háromra nőtt. Pozitívum, hogy 2021-ben egyetlen eseményt sem minősítettek súlyos balesetnek, szemben a 2020. évi kettővel.

6.    KÖVETKEZTETÉSEK

2021-ben 347 tengeri olaj- és gázipari létesítmény működött az EU-ban. A kőolaj- és földgáztermelés általánosságban csökkent, a 2020. évi 19 941 kilotonna olajegyenértékről 2021-ben 18 187 kilotonna olajegyenértékre. Az EU összes tengeri kőolaj- és földgáztermelésének 76 %-át Dánia és Hollandia végezte.

A Bizottság a jelentésről szóló végrehajtási rendelet előírásainak megfelelően az EU tengeri olaj- és gázipari tevékenységeinek biztonságát a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján értékelte. A Bizottság által végzett elemzés pontossága ezért e szolgáltatott adatok pontosságától függ.

2021-ben a nemzeti hatóságok folytatták a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek magas szintű biztonságának biztosítására irányuló erőfeszítéseiket, és 248 létesítményt ellenőriztek (a 2020. évi 141 létesítményhez képest). Egyetlen ország sem jelentett végrehajtási intézkedést.

2021-ben nem történt súlyos baleset, szemben a 2020-szal, amikor kettő is. Az események összes száma (a 4. táblázatban foglalt kategóriák szerint) a 2020. évi 16-ről 2021-ben 26-ra nőtt, főként a Hollandiában bekövetkezett események számának növekedése miatt (4-ről 11-re). A tagállamok 22 sérülést és 4 súlyos sérülést jelentettek.

Összefoglalva: az irányelvnek megfelelően végzett kötelező ellenőrzéseknek és a végrehajtott korrekciós intézkedéseknek köszönhetően a tagállami hatóságok munkája ismét biztonságos tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket eredményezett.

E magas szintű biztonság fenntartása érdekében a Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az európai uniós tengeri olaj- és gázipari hatósági csoporttal (EUOAG). Az EUOAG támogatja azon bevált gyakorlatok kialakítását, amelyekkel minden művelet biztonságosan végrehajtható, és segíti az ágazatban képviselt nemzeti hatóságok munkáját.

(1)

   HL L 178., 2013. június 28., 66. o.

(2)

   HL L 302., 2014. október 22., 2. o.

(3)

   https://euoag.jrc.ec.europa.eu/files/attachments/2015_11_25_implementing_regulation_guidance_document_final.pdf

(4)

   A mobil tengeri fúrótornyok nem részei a 4.1. pontban foglalt adatoknak.

(5)

   Dánia egy súlyos balesetet, Horvátország pedig biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vizsgált ki.

(6)

   A beszámolási kötelezettség bizonyos (pl. a tevékenységekhez nem kapcsolódó) eseményekre nem terjed ki.