EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.4.4.

COM(2023) 184 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

2022. évi jelentés a versenypolitikáról

{SWD(2023) 76 final}

1. Bevezetés    

2. A zavarok idején a Bizottság döntő szerepet játszott a külső gazdasági sokkok enyhítésében    

2.1. Elfogadták az Ukrajna elleni orosz inváziót követően a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válságkeretet és az energiáról szóló veszélyhelyzeti közleményt    

2.2. A gazdaságnak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben nyújtott támogatást célzó állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret fokozatos kivezetése    

2.3. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása    

3. Annak biztosítása, hogy a versenyszabályok továbbra is megfeleljenek a jövő kihívásainak –
A széleskörű politikai napirend terén elért eredmények    

3.1. Jogalkotási kezdeményezések a versenypolitikai eszköztár megerősítésére    

3.2. Az antitröszt- és összefonódás-ellenőrzési szabályok és iránymutatás aktualizálása annak érdekében, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak    

3.3. Az állami támogatási szabályok és iránymutatás aktualizálása annak érdekében, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak    

3.4. A Versenypolitikai Főigazgatóság munkamódszereinek korszerűsítése a jelenlegi és jövőbeli végrehajtási igényekre tekintettel    

4. A versenypolitika végrehajtása hozzájárult a Bizottság fő céljaihoz    

4.1. A versenypolitika végrehajtása hozzájárul a digitális átálláshoz, valamint az erős és reziliens egységes piachoz    

4.2. A versenypolitika végrehajtása hozzájárult a zöld átálláshoz    

4.3. A versenypolitika hozzájárult az emberközpontú gazdasághoz    

5. Versenypolitika európai és globális összefüggésben    

5.1. Közös erővel az európai és a globális versenykultúra alakításáért    

5.2. Versenypolitikai együttműködés világszerte    

1. Bevezetés

A 2022. évi éves értékelő jelentést az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának nyújtja be az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). A jelentés ismerteti az uniós versenypolitika és annak végrehajtása terén 2022-ben bekövetkezett legfontosabb fejleményeket.

Európa zavaros, kiszámíthatatlan időket él át. A 2022-es év kezdetekor a Covid19-világjárvány mérséklődött, és az Unió a gazdasági fellendülés felé vezető úton haladt. A legtöbb uniós ország helyreállítási és rezilienciaépítési terve működésbe lépett, és sor került az első források tagállamok részére történő kifizetésére, ami jól célzott beruházásokkal segítette az Unió helyreállítását. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja azonnali és jelentős zavarokat okozott az uniós gazdaságban, és összehangolt fellépést tett szükségessé megfelelő és megfizethető energiaellátás biztosítása, a gazdasági és pénzügyi stabilitás, az élelmezésbiztonság, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalatok védelme érdekében. E kihívások kezelése mellett továbbra is szem előtt kellett tartani a zöld és a digitális átállás megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeket.

Ursula von der Leyen elnök vezetésével a Bizottság a rendelkezésére álló szakpolitikai eszközöket olyan politikamix kidolgozására és végrehajtására használta fel, amelynek célja, hogy enyhítse az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által az Unió gazdaságára, vállalkozásaira és lakosságára gyakorolt negatív hatásokat, ugyanakkor kivezesse a Covid19-világjárvány kezelése érdekében végrehajtott uniós szükséghelyzeti intézkedéseket.

2022 márciusában a Bizottság ideiglenes válságkeretet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban támogassák a geopolitikai fejlemények által súlyosan érintett vállalkozásokat és ágazatokat. A globális energiapiacok zavaraira reagálva a Bizottság 2022 májusában elfogadta a REPowerEU tervet 1 (melynek vázlatos összefoglalását 2022 márciusában tették közzé 2 ). A terv meghatározza az uniós energiaágazat kiigazításával, a magas energiaárak kezelésével és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével kapcsolatos következő lépéseket. 2022 októberében a Bizottság új szükséghelyzeti rendeletre tett javaslatot azért, hogy – többek között – közös beszerzésekkel enyhítse a magas gázárak hatását az EU-ban 3 .

2022-ben a Bizottság folytatta az uniós versenypolitikai keret átfogó értékelését annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi végrehajtási eszköz megfeleljen a jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak 4 . Ezenkívül a versenypolitikai eszközöket kiegészítő új jogalkotási eszközök elfogadására is sor került.

A digitális piacokról szóló jogszabály 5 2022 novemberében lépett hatályba, és 2023 májusától lesz alkalmazandó. Célja, hogy fenntartsa a versenyt a digitális piacokon és véget vessen az onlineplatform-gazdaságban kapuőrként fellépő vállalatok tisztességtelen gyakorlatainak. A külföldi támogatásokról szóló rendeletet 2022 novemberében fogadták el, és 2023-ban lép hatályba. A rendelet megszünteti az egységes piacon fennálló szabályozási hézagot, vagyis azt, hogy a nem uniós kormányok által nyújtott piactorzító hatású támogatások jelenleg nagyrészt ellenőrizetlenek, míg a tagállamok által nyújtott támogatásokat az uniós állami támogatási szabályok értelmében szigorú vizsgálatnak vetik alá.

Az Egységes piac program 6 és annak versenypolitikai komponense stabil forrásellátottságot biztosít az egyre jelentősebb szakpolitikai és végrehajtási projektekhez, a nemzetközi együttműködéshez és a versenypolitikai érdekérvényesítéshez.

Válság idején az uniós versenyszabályok hatékony érvényesítése kiemelten fontos. 2022-ben a Bizottság folytatta az uniós versenyszabályok érvényesítését az antitröszt, az összefonódás-ellenőrzés és az állami támogatások ellenőrzése területén, a polgárok és – méretüktől függetlenül – a vállalkozások érdekében. Az uniós versenypolitika – különösen az állami támogatási politika – továbbra is kulcsfontosságú eleme volt annak a sokrétű reakciónak, amelyet az Unió a válságra adott.

2. A zavarok idején a Bizottság döntő szerepet játszott a külső gazdasági sokkok enyhítésében

2.1. Elfogadták az Ukrajna elleni orosz inváziót követően a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válságkeretet és az energiáról szóló veszélyhelyzeti közleményt

Az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által az Unióra gyakorolt negatív társadalmi és gazdasági hatás enyhítése érdekében a Bizottság – egyéb szakpolitikai eszközök mellett – ismét kihasználta az állami támogatási szabályok rugalmasságát. A Bizottság elfogadta az ideiglenes válságkeretet 7 , lehetővé téve a tagállamok számára, hogy orvosolják az olyan vállalkozásoknál jelentkező likviditáshiányt, amelyeket közvetve vagy közvetlenül érintenek az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott súlyos gazdasági zavarok, valamint azok közvetlen és közvetett hatásai, többek között az Unió és nemzetközi partnerei által kiszabott szankciók, valamint az Oroszország által hozott ellenintézkedések. Az év során a Bizottság szorosan nyomon követte és értékelte a fejleményeket annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e az állami támogatási szabályok további ideiglenes módosítására.

A REPowerEU célkitűzéseivel 8 összhangban az Uniónak fel kell gyorsítania a megújuló energiaforrások elterjedését és energiaellátásának dekarbonizációját. A Bizottság ezért 2022 júliusában módosította az ideiglenes válságkeretet, hogy megkönnyítse a tagállamok számára a megújuló energiával és az ipar dekarbonizációjával kapcsolatos programok kialakítását. 2022 októberében a Bizottság 2023. december 31-ig meghosszabbította a keretet 9 , továbbá módosította annak érdekében, hogy kezelni tudja a tagállamoknak az Oroszország Ukrajna elleni folytatódó agressziója nyomán a gazdaság támogatása kapcsán felmerülő szükségleteit. A módosítás egyszerűsítette a vállalkozások növekvő energiaköltségeinek ellentételezéséhez kapcsolódó szabályokat, új intézkedéseket vezetett be a villamos energia iránti kereslet csökkentésének támogatására, továbbá meghatározta a lehetséges feltőkésítések alapelveit, különösen az energiaipari vállalatok esetében. A módosított ideiglenes válságkeret emellett megnövelte a kis összegű támogatások maximális szintjét, és magasabb fokú rugalmasságot biztosított az energiaipari vállalkozások számára a likviditási szükségleteik fedezéséhez nyújtott garanciák tekintetében.

Az ukrajnai válság miatt különösen nagy szükség van fizetőképességi támogatásra az energiaágazatban, mindenekelőtt az energiapiaci kereskedési tevékenységekhez szükséges pénzügyi biztosítékok iránti megnövekedett igény miatt. Az ideiglenes válságkeret ezért az ilyen típusú fizetőképességi támogatásra vonatkozóan módosított rendszert foglal magában. A Bizottság ágazatspecifikus dániai, belgiumi és finnországi programokat fogadott el 10 . 2022 decemberében a Bizottság – figyelembe véve Németország kötelezettségvállalásait – jóváhagyta az Uniper 11 és az SEFE GmbH 12 részére tőkeinjekciókat nyújtó támogatási intézkedéseket, amelyek elsősorban az abból eredő veszteségek fedezésére szolgálnak, hogy az orosz beszállítók részéről elmaradt a meglévő hosszú távú szerződések keretében történő gázszállítás, és helyette magasabb piaci árakon került sor gázvásárlásra.

2022-ben több tagállam átfogó programokat jelentett be, nevezetesen az Ukrajnában zajló háború negatív hatásainak kitett gazdasági ágazatoknak nyújtott átfogó támogatásokat. Ezeknek az átfogó programoknak 13 az elfogadására az ideiglenes válságkereten belül került sor, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkének (3) bekezdésével összhangban.    

2022-ben a Bizottság 195 határozatot fogadott el, amelyekben 27 tagállam által bejelentett 182 nemzeti intézkedést hagyott jóvá. Az ezen állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett teljes költségvetés mintegy 670 milliárd EUR-t tett ki. A jóváhagyott támogatások mintegy 53 %-át Németország, 24 %-át Franciaország és 7 %-át Olaszország jelentette be 14 , ezek az arányok azonban nem felelnek meg a kifizetett összegeknek.

2.2. A gazdaságnak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben nyújtott támogatást célzó állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret fokozatos kivezetése

A Bizottság folytatta a támogatási intézkedések értékelését az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint a koronavírus-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret (a továbbiakban: az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret) alapján 15 . 2022 végéig a Bizottság 217 határozatot hozott a Covid19 kapcsán az összes tagállamban (beleszámolva az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret hozott határozatokat is) 16 . Ez jelentős csökkenést jelent 2021-hez képest, amikor a Covid19 kapcsán a Bizottság 1180 határozatot fogadott el.

Mivel a Covid19 okozta egészségügyi válsághelyzetre tekintettel hozott népegészségügyi intézkedések szigorúsága enyhült, a Bizottság úgy határozott, hogy 2022. június 30. után nem hosszabbítja meg az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret; kivételt képeznek a beruházástámogatási és fizetőképesség-támogatási intézkedések, amelyeket 2023. december 31-ig engedélyezett 17 . Az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkeret 2023. június 30-ig teszi lehetővé az egyértelmű biztosítékok mellett zajló rugalmas átmenetet, mely során az adósságinstrumentumokat – például a hiteleket és garanciákat – más támogatási formákká, például közvetlen támogatásokká alakítják és szerkezetátalakítást hajtanak végre rajtuk.

2.3. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása

2022-ben folytatódott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 18 – a Next Generation EU kezdeményezés központi elemének – végrehajtása 19 . Az eszköz célja, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi és gazdasági következményeit enyhítve előmozdítsa a tagállamok közötti kohéziót, és – különösen a zöld és a digitális átállás támogatásával – jobban felkészítse az Uniót a jövőbeli kihívásokra. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által finanszírozott intézkedések többsége nem minősül állami támogatásnak. Az állami támogatásnak minősülő intézkedések többségét a tagállamok közvetlenül, csoportmentességi rendelet 20 vagy a de minimis rendelet 21 alapján hajthatják végre. Számos intézkedést azonban előzetes engedélyezés céljából jelentettek be a Bizottság felé. 2022-ben a Bizottság közel 80 olyan intézkedés kapcsán fogadott el állami támogatási határozatokat, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszíroztak.

3. Annak biztosítása, hogy a versenyszabályok továbbra is megfeleljenek a jövő kihívásainak – A széleskörű politikai napirend terén elért eredmények

3.1. Jogalkotási kezdeményezések a versenypolitikai eszköztár megerősítésére

A digitális piacokról szóló jogszabály 22 , amely 2022 novemberében lépett hatályba, jelenleg végrehajtási szakaszban van. A digitális piacokról szóló jogszabály előzetes szabályozás, amelynek célja, hogy méltányosabbá tegye a digitális ágazatot és fokozza az ott zajló versenyt. A kapuőrnek minősített vállalatokra előre meghatározott kötelezettségek és tilalmak vonatkoznak. A digitális piacokról szóló jogszabály végrehajtása az uniós versenyszabályok utólagos érvényesítésével kombinálva méltányosabb versenypiaci feltételeket eredményez majd a vállalkozások és a digitális szolgáltatások fogyasztói számára az egységes piacon. A Bizottság – mint a digitális piacokról szóló jogszabály központi végrehajtója – szorosan együttműködik majd az uniós tagállamok hatóságaival. Az új szabályok nem érintik az uniós versenyszabályok és az egyoldalú magatartásra vonatkozó nemzeti versenyszabályok érvényesítését.

2022 novemberében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendeletet 24 . A rendelet megszüntet egy szabályozási hézagot, és kezeli azokat a külföldi támogatásokat, amelyek torzítják az egységes piacon zajló versenyt. A Bizottság hamarosan kivizsgálhatja és adott esetben orvosolhatja az ilyen külföldi állami támogatások torzító hatásait. A rendelet három eszközt tartalmaz: i. be kell jelenteni a Bizottságnak azokat a tervezett összefonódásokat, ahol az egyesülő vállalkozások legalább egyikének, a közös vállalkozásnak vagy a felvásárolt vállalkozásnak az uniós forgalma eléri vagy meghaladja az 500 millió EUR-t, a külföldi pénzügyi hozzájárulás pedig meghaladja az 50 millió EUR-t; ii. be kell jelenteni a Bizottságnak a külföldi pénzügyi hozzájárulást magukban foglaló uniós közbeszerzési eljárások keretében benyújtott ajánlatokat, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a 250 millió EUR-t; és iii. a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy hivatalból indítson vizsgálatot más piaci helyzetekben. A Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a rendelet végrehajtására. Amennyiben a külföldi támogatás negatív hatásai meghaladják a pozitív hatásait, a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy jogorvoslati intézkedéseket írjon elő vagy kötelezettségvállalásokat fogadjon el a torzulás orvoslására. Az ilyen intézkedések és kötelezettségvállalások számos strukturális vagy magatartási korrekciós intézkedést tartalmaznak; ilyen például bizonyos eszközök elidegenítése vagy egy bizonyos piaci magatartás tilalma. A Bizottság hatáskörrel rendelkezik majd arra is, hogy megtiltsa támogatott összefonódást vagy a közbeszerzési szerződésnek a támogatott ajánlattevő részére történő odaítélését.

A rendelet 2023. július 12-től alkalmazandó, az értesítések pedig 2023. október 12-től válnak kötelezővé.

3.2. Az antitröszt- és összefonódás-ellenőrzési szabályok és iránymutatás aktualizálása annak érdekében, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak

Új vertikális csoportmentességi rendelet és vertikális iránymutatás elfogadása

Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése tiltja a termelési vagy forgalmazási lánc különböző szintjein tevékenykedő két vagy több vállalkozás közötti vertikális megállapodásokat, amennyiben ezek a megállapodások korlátozzák a versenyt. Az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdése szerint azonban az ilyen megállapodások az egységes piaccal összeegyeztethetőek, feltéve, hogy hozzájárulnak az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszik a fogyasztók méltányos részesedését a belőlük eredő előnyből anélkül, hogy megszüntetnék a versenyt. 2022 májusában a Bizottság elfogadta az új vertikális csoportmentességi rendeletet 25 és az azt kísérő új vertikális iránymutatást 26 , amelyek segítik majd a vállalkozásokat annak értékelésében, hogy ellátási és forgalmazási megállapodásaik összeegyeztethetők-e az uniós versenyszabályokkal. Az új szabályok figyelembe veszik a piaci fejleményeket, például az online értékesítés növekedését és az új szereplők (például platformok) megjelenését. A nagyobb egyértelműség és a nagyobb átláthatóság segítheti a vállalkozásokat abban, hogy alacsonyabb költségek mellett biztosítsák a megfelelést, ami különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára előnyös.

A horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó szabályzat tervezetének közzététele

A versenytárs vállalkozások közötti horizontális együttműködés bizonyos körülmények között jelentős hatékonyságjavulást eredményezhet. Az ilyen együttműködés például előnyös lehet a fogyasztók számára, vagy csökkentheti egy ágazat környezetre gyakorolt hatását. A Bizottság ezért bizonyos típusú horizontális együttműködési megállapodások számára mentesítési szabályokat biztosít. Annak biztosítása érdekében, hogy a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó szabályok – különösen a digitalizáció és a zöld átállás kihívásainak kezelését szolgálva – továbbra is megfeleljenek a célnak, a Bizottság 2022 márciusában konzultációt indított az érdekelt felekkel a kutatás-fejlesztési és a szakosítási megállapodásokra vonatkozó két horizontális csoportmentességi rendelet felülvizsgált tervezetéről, továbbá a horizontális iránymutatás felülvizsgált tervezetéről 27 . A javasolt szabályok új iránymutatást tartalmaznak, amelynek célja, hogy megkönnyítse a vállalatok számára a fenntarthatósági célkitűzések elérése érdekében folytatott együttműködést. A javasolt szabályok további iránymutatást és jogbiztonságot is nyújtanak a vállalkozások számára többek között az adatmegosztás, a mobilinfrastruktúra-megosztási megállapodások és az ajánlattételi konzorciumok területén. 2022 decemberében a Bizottság két rendeletet fogadott el a kutatás-fejlesztési és a szakosítási megállapodásokra vonatkozó horizontális csoportmentességi rendeletek érvényességének meghosszabbításáról 28 . A csoportmentességi rendeletek 2022. december 31-én hatályukat vesztették volna; a Bizottság 2023. június 30-ig meghosszabbította azokat.

A gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendelet tervezetének és a kiegészítő iránymutatás tervezetének közzététele

A járművek által generált adatok egyre fontosabb versenytényezővé válnak a javítási és karbantartási szolgáltatók számára. A Bizottság az ágazaton belüli vertikális megállapodásokra konkrét rendszert alkalmaz 29 , melynek felülvizsgálata folyamatban van. 2022 júliusában a Bizottság konzultált az érdekelt felekkel a 461/2010/EU rendelet (a továbbiakban: a gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendelet) érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló rendelettervezetről 30 , valamint a kiegészítő iránymutatást tartalmazó bizottsági közleményt 31 az adatokkal kapcsolatos kérdés kezelése érdekében módosító közleménytervezetről. A javasolt változtatások egyértelművé teszik majd a vállalatok számára, hogy a Bizottság a járműgyártók és szerződéses hálózataik közötti vertikális megállapodásoknak az uniós versenyjogi szabályok szerinti értékelése során hogyan veszi figyelembe a személygépjárművek által generált adatokhoz való hozzáférést. A cél a meglévő keret további öt évig, azaz 2028. május 31-ig történő fenntartása, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatások nyújtásához szükséges műszaki információk, eszközök és képzések nyújtására vonatkozó meglévő elvek hatályának kifejezett kiterjesztése a járművek által generált adatokra.

Az egyéni önfoglalkoztatók munkafeltételeinek javítását célzó kollektív szerződésekre vonatkozó iránymutatás elfogadása

Az Unióban viszonylag magas az egyéni önfoglalkoztatók száma, és egyesek nehéz munkafeltételek mellett dolgoznak. A kollektív tárgyalások hatékony eszközt jelenthetnek az ilyen munkafeltételek javításához. A Bizottság 2022 szeptemberében elfogadta az „Iránymutatás az uniós versenyjognak az egyéni önfoglalkoztatók munkafeltételeire vonatkozó kollektív szerződésekre történő alkalmazásáról” 32 című iránymutatást. Az iránymutatás célja annak ismertetése, hogy melyek azok a körülmények, amelyek között az uniós versenyjog nem akadályozza a munkafeltételek javítását célzó kollektív szerződéseket.

Az iránymutatás – az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata 33 alapján – leírja azokat a helyzeteket, ahol az önfoglalkoztató személyek összehasonlíthatók lehetnek a munkavállalókkal, és egyértelművé teszi, hogy kollektív szerződéseik ebben az esetben nem tartoznak az EUMSZ 101. cikkének hatálya alá. Ebbe a csoportba tartoznak a gazdaságilag kiszolgáltatott önfoglalkoztató személyek, a munkavállalókkal együtt dolgozó személyek, továbbá azok, akik digitális munkaplatformokon keresztül nyújtják szolgáltatásaikat. Az iránymutatás egyértelművé teszi azt is, hogy a Bizottság nem avatkozik be a kollektív szerződések bizonyos kategóriái ellen egyes olyan esetekben, amikor a munkavállalókéval nem összehasonlítható helyzetben lévő önfoglalkoztató személyek gyenge tárgyalási pozíciójuk miatt nehezen tudják befolyásolni munkafeltételeiket.

Az informális iránymutatásról szóló felülvizsgált közlemény elfogadása

Annak érdekében, hogy a vállalkozások informális iránymutatást kérhessenek az uniós versenyszabályok új vagy megoldatlan kérdésekre történő alkalmazásáról, a Bizottság 2022 októberében felülvizsgált közleményt fogadott el az informális iránymutatásról 34 . Ez újabb fontos lépés, amely a nagyobb átláthatóságot szolgálja, továbbá megkönnyíti a szabályoknak való megfelelést azon vállalkozások számára, amelyek szeretnének meggyőződni afelől, hogy a versenyszabályoknak megfelelően működnek.

A piac meghatározásáról szóló közlemény tervezetének közzététele

2022 novemberében a Bizottság nyilvános konzultáció céljából közzétette a piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közlemény tervezetét 35 . A tervezet a 2021 júliusában közzétett értékelésben foglalt következtetéseken alapul. Annak az alapos felülvizsgálati folyamatnak az eredménye, amelyet először 2020 áprilisában indítottak el. A tervezet aktualizálja a jelenleg hatályos 1997. évi közleményt, figyelembe véve az azóta eltelt években bekövetkezett jelentős változásokat (különösen a digitalizációt), valamint az áruk és szolgáltatások nyújtásának új módjait, és tükrözve a kereskedelmi ügyletek összekapcsolt és globalizált jellegét is. A konzultáció során összegyűjtött bizonyítékok alapján a Bizottság felülvizsgálja és véglegesíti majd tervezetet, hogy 2023-ban új közleményt fogadhasson el a piac meghatározásáról.

Az összefonódás-ellenőrzési végrehajtási rendelet tervezetének és az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény felülvizsgált tervezetének közzététele

Az uniós összefonódás-ellenőrzés eljárási és hatásköri szempontjainak értékelése 36 azt mutatta, hogy a 2013. évi egyszerűsítési csomag 37 eredményesen segítette elő az egyszerűsített eljárások alkalmazását a problémamentes összefonódások esetében, és eredményesen csökkentette mind a vállalkozásokra, mind a Bizottságra háruló adminisztratív terhet. Az értékelés eredménye szerint érdemes fontolóra venni az uniós összefonódás-ellenőrzés célzottabbá tételét az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 38 hatályának kiterjesztése és pontosítása, valamint az összefonódás-ellenőrzési végrehajtási rendelet 39 felülvizsgálata révén, a vállalkozásokra és a Bizottságra háruló adminisztratív terhek további enyhítése érdekében. Az értékelést követően a Bizottság 2022 májusában nyilvános konzultációt indított egy felülvizsgált közleményről és összefonódás-ellenőrzési végrehajtási rendeletről 40 . 2022. október 28-án a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményt fogadott el a hatásvizsgálati jelentésről. Elfogadását követően a felülvizsgált végrehajtási rendelet és közlemény további egyszerűsítést tesz lehetővé azzal, hogy bevezeti az egyszerűsített ügyek új kategóriáit, egyszerűsíti a Bizottság összefonódás-ellenőrzés eljárásait, továbbá az elektronikus bejelentést az összefonódási ügyletek bejelentésének alapértelmezett módjának tekinti.

A mezőgazdaságban alkalmazott fenntarthatósági megállapodásokra vonatkozó új iránymutatás előkészítése

A 2023 és 2027 közötti időszakra vonatkozó közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) reformja az EUMSZ 101. cikke alkalmazását illetően újabb kivételt vezetett be 41 , lehetővé téve a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc más szereplői számára, hogy megállapodjanak az árakra, a termelésre és a verseny egyéb elemeire vonatkozó bizonyos korlátozásokról, feltéve, hogy ezek a korlátozások elengedhetetlenek a hatályos uniós és nemzeti jogszabályokban foglalt kötelező előírásokon túlmutató fenntarthatósági előírásoknak való megfeleléshez. Ez a lehetőség bizonyos környezetvédelmi, egészségügyi vagy állatjóléti előírásokat érint. 2022-ben a Bizottság nyilvános konzultációt folytatott 42 a kivétel magyarázatára szolgáló iránymutatás-tervezet kidolgozása érdekében. A cél az, hogy az iránymutatás 2023. december végéig hatályba lépjen.

Folytatódott a konzorciumokra vonatkozó csoportmentességi rendelet értékelése

A konzorciumokra vonatkozó csoportmentességi rendelet 43 bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a vonalhajózási társaságok (más néven fuvarozók) számára az együttműködést és a közös szolgáltatások nyújtását. Tekintettel arra, hogy a konzorciumokra vonatkozó csoportmentességi rendelet 2024. április 25-én hatályát veszti, a Bizottság értékelési folyamatot indított, melynek keretében azt vizsgálja, hogy a rendelet továbbra is megfelel-e a célnak. Ez az értékelés alapul szolgál majd a Bizottság azon döntéséhez, hogy a konzorciumokra vonatkozó csoportmentességi rendeletet meghosszabbítja-e, módosítások mellett hosszabbítja-e meg vagy hatályon kívül helyezi-e.

Megkezdődött az 1/2003/EK rendelet értékelése

Az 1/2003/EK rendelet 44 és végrehajtási jogi aktusa, a 773/2004/EK rendelet 45 olyan eljárási keretet hoz létre, amelynek célja az EUMSZ 101. és 102. cikkének hatékony és egységes alkalmazása az Unióban. Az idők során a versenyszabályok érvényesítése terén új kihívások adódnak, például a gazdaság digitalizációja vagy antitrösztvizsgálatok összetettebbé válása következtében. A Bizottság 2022 júniusában bejelentette, hogy nyilvános konzultációt indít, amelynek során azzal kapcsolatban kér visszajelzést, hogy e rendeletek hatálybalépésük óta mennyire voltak sikeresek 46 . A konzultáció célja, hogy bizonyítékokat és véleményeket gyűjtsön az antitrösztvizsgálatok során alkalmazott eljárásokról.

3.3. Az állami támogatási szabályok és iránymutatás aktualizálása annak érdekében, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak

Az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás hatálybalépése

Elfogadták az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatást 47 , amely 2022 januárjában lépett hatályba. Ez az iránymutatás a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló a korábban alkalmazandó iránymutatás 48 helyébe lép, és célja, hogy a keretet összhangba hozza az európai zöld megállapodásban meghatározott uniós célkitűzésekkel, valamint a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célokkal. Az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás 49 lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogassák a dekarbonizációra, a körforgásos gazdaságra, a biológiai sokféleségre, a tiszta vagy kibocsátásmentes mobilitásra és az energiahatékonyságra irányuló erőfeszítéseket.

A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások felülvizsgált keretrendszere

A Bizottság támogatja az élvonalbeli és áttörést hozó technológiák gyors fejlesztését és bevezetését, elősegítve az uniós gazdaság zöld és digitális átállását, ugyanakkor hozzájárulva az új európai innovációs menetrend 50 megvalósulásához. 2022 októberében a Bizottság elfogadta a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló felülvizsgált közleményt 51 , amely azokat a szabályokat határozza meg, amelyek alapján a tagállamok kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekhez nyújthatnak állami támogatást vállalkozások részére.

A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a zöld átállásra alkalmas vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályok elfogadása

Az állami támogatási szabályoknak a jelenlegi uniós stratégiai prioritásokkal – különösen a közös agrárpolitika stratégiai terveivel 52 , az európai zöld megállapodással és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával – való összehangolása érdekében a Bizottság 2022-ben új állami támogatási szabályokat fogadott el az agrár- és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek vonatkozásában. Ezek a következők: az agrár- és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás, valamint a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet. 2022 januárjában a Bizottság a szabályok javasolt felülvizsgálatáról nyilvános konzultációt indított, amely 2022 márciusában zárult le. A javasolt felülvizsgálat eredményeként a tagállamok könnyebben és gyorsabban juttathatnának forrásokat az agrár- és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek számára, anélkül, hogy indokolatlan versenytorzulást okoznának az egységes piacon.

Állami támogatási szabályok a halászati és akvakultúra-ágazatban

2022-ben a Bizottság új csoportmentességi rendeletet fogadott el a halászati és akvakultúra-ágazatra vonatkozóan 53 , és új iránymutatást adott ki a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatásokról 54 . A felülvizsgált iránymutatás azt hivatott biztosítani, hogy a halászat és az akvakultúra gazdasági fejlődése a közös halászati politika (a továbbiakban: KHP) teljes körű tiszteletben tartása mellett történik, különös tekintettel a halállományok és a környezet védelmére. Az iránymutatás figyelembe veszi a szóban forgó ágazatokban bekövetkezett fontos szakpolitikai és szabályozási fejleményeket, különösen az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (a KHP egyik komponense) létrehozásáról szóló rendelet 55 hatálybalépését. Végezetül a Bizottság 2023. december 31-ig meghosszabbította a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokról szóló jelenleg hatályban lévő rendeletet 56 .

Folytatódott az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálata

A zöld és a digitális átállás megkönnyítése érdekében sor került az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet 57 meghosszabbítására és felülvizsgálatára. A szóban forgó módosítások kiegészítik a regionális támogatásokról szóló iránymutatást 58 , továbbá a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásokról, a kockázatfinanszírozási támogatásról, a széles sávú hálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatásról, valamint a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatások felülvizsgálatát. A tervek szerint a Bizottság 2023-ban fogadja majd el az általános csoportmentességi rendelet módosítását.

A Bizottság felülvizsgálta a széles sávú hálózatokra vonatkozó állami támogatási szabályokat

A Bizottság nyilvános konzultációt 59 követően 2022 decemberében elfogadta felülvizsgált közleményt fogadott el a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásról 60 szóló felülvizsgált közleményt (a továbbiakban: a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás). A széles sávú hálózatokról szóló felülvizsgált iránymutatás ismerteti, hogy a Bizottság hogyan értékeli a tagállamok által bejelentett, a széles sávú hálózatok kiépítését és az EU-ban történő széles körű bevezetését célzó állami támogatási intézkedéseket. Az új szabályok segítik majd annak az uniós stratégiai célkitűzésnek a megvalósulását, miszerint mindenki számára biztosítani kell a gigabites konnektivitást és az 5G lefedettséget 61 .

A Bizottság szabályokat javasolt a környezetbarát szállításhoz nyújtott állami támogatásra vonatkozó eljárások egyszerűsítésére

2022 júliusában a Bizottság új tanácsi rendeletre irányuló javaslatot fogadott el 62 . A Tanács 2022 decemberében fogadta el a rendeletet. A rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az EUMSZ 93. cikkével összhangban olyan rendeleteket fogadjon el, amelyek mentesítik az előzetes bejelentési kötelezettség alól a vasúti, belvízi és multimodális szállítási ágazatnak nyújtott támogatási intézkedéseket. A Bizottság kezdeményezésének célja, hogy egyszerűsítse a környezetbarát szállítási módoknak – például a vasúti, a belvízi és a multimodális szállításnak – nyújtott állami támogatást érintő eljárásokat. Ez a folyamat párhuzamosan zajlik a vasúti iránymutatás felülvizsgálatával, melyet a Bizottság 2022-ben tovább folytatott. Az iránymutatás célja a közúti közlekedésről a vasúti közlekedésre való modális váltás előmozdítása, és ezáltal az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósulásához való hozzájárulás.

A légi közlekedési iránymutatás esetleges meghosszabbításának ütemterve

2022 júliusában a Bizottság ütemtervet tett közzé, amelyben tájékoztatta az érdekelt feleket a légi közlekedési iránymutatásban 63 foglalt működési támogatási szabályok egy-három évvel történő meghosszabbításának lehetőségeiről. A meghosszabbítás célja, hogy a légi közlekedési iránymutatás teljes körű felülvizsgálatáig tartó időszakban elkerülhető legyen az, hogy a Covid19-válság hatása miatt regionális repülőterek esetlegesen csődbe menjenek.

3.4. A Versenypolitikai Főigazgatóság munkamódszereinek korszerűsítése a jelenlegi és jövőbeli végrehajtási igényekre tekintettel

2022-ben a Versenypolitikai Főigazgatóság továbbra is erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a digitális stratégiájával összhangban használt digitális eszközökkel növelje vizsgálati folyamatainak és egyéb tevékenységeinek hatékonyságát. A Versenypolitikai Főigazgatóság csökkentette a szabályozásból eredő terheket azon felek esetében, amelyek továbbra is a State Aid Reporting Interactive (SARI2), az eConfidentiality és az eRFI eszközöket használják. Ezenkívül korszerűsítette az „eLeniency” elnevezésű platformját annak érdekében, hogy a kartell- és antitröszteljárásokban részt vevő vállalatok számára egyszerű és biztonságos hozzáférést biztosítson az online dokumentumokhoz.

Az uniós versenyjog érvényesítésének további megkönnyítését szolgálta az, hogy folytatódott a legkorszerűbb digitális megoldásokba – többek között a CASE@EC ügyviteli rendszerbe – történő beruházás. A Versenypolitikai Főigazgatóság – tekintettel az általa kezelt információk érzékeny és bizalmas jellegére – folytatta az új és a meglévő digitális megoldásokra vonatkozó informatikai biztonsági tervek frissítését. Ezenfelül további biztonsági és nyomonkövetési intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy 2022-ben és azt követően is biztosítani tudja a kiberbiztonságot és a kiberrezilienciát. A Versenypolitikai Főigazgatóság belső digitális stratégiája az Európai Bizottság 2022-ben elfogadott újgenerációs digitális stratégiáján 64 alapul.

2022-ben a Versenypolitikai Főigazgatóság a vállalati hírszerzés, valamint az adatszolgáltatások és a gépi tanulási szolgáltatások felhasználásával továbbfejlesztette digitális nyomozási eszközeit. A hírszerzési és nyomozási elemzéseket végző, valamint igazságügyi informatikai támogatást nyújtó külön egység új megnevezése: „Adatelemzés és -technológia”. Az egység a technológiai főtisztviselőnek tesz jelentést; a technológiai főtisztviselő posztja újonnan létrehozott hivatal, amely a főigazgatóhoz tartozik. A technológiai főtisztviselő – a Versenypolitikai Főigazgatóság számos más szervezeti egységével szoros együttműködésben – az egyre inkább adatközpontú jogérvényesítési és piacfelügyeleti feladatok elvégzésében vesz majd részt. 2022 decemberében létrehoztak egy új igazgatóságot, amely a digitális piacokról szóló jogszabály végrehajtásáért felel.

2022-ben a Bizottság továbbra is több szinten részt vett a versenypolitika támogatásában és a versenypolitikával kapcsolatos tájékoztatási tevékenységekben az uniós versenypolitika hatékonyságának támogatása érdekében. Ennek legfontosabb eleme az volt, hogy Vestager ügyvezető alelnök rendezvényeken és sajtókonferenciákon vett részt. Célzott tagállami szintű tájékoztatási tevékenységekre került sor, melyek a sajtóközleményeket, a szakpolitikai tájékoztatókat, a hírlevelek és a közösségi média kommunikációs csatornáit egészítették ki 65 .

4. A versenypolitika végrehajtása hozzájárult a Bizottság fő céljaihoz

Az uniós versenypolitika végrehajtása jelentős előnyökkel jár a fogyasztók és az ügyfelek számára. A Versenypolitikai Főigazgatóság becslése 66 szerint az antitrösztszabályok és az összefonódás-ellenőrzés Bizottság általi végrehajtásából származó közvetlen ügyfél-megtakarítások a 2012 és 2021 közötti időszakban 120 milliárd EUR és 210 milliárd EUR között mozogtak. Az antitrösztszabályok és az összefonódás-ellenőrzés végrehajtása évente átlagosan mintegy 12 milliárd EUR és 21 milliárd EUR közötti közvetlen hasznot eredményeztek az ügyfelek számára (lásd az alábbi grafikont).

E becsült megtakarítások mellett a versenypolitika végrehajtása feltehetően az alábbi előnyökkel is járt az ügyfelek számára:

1. a végrehajtásból eredő közvetett vagy elrettentő hatások, például amikor a vállalkozások tartózkodnak a versenyellenes magatartástól vagy versenyellenes összefonódási megállapodások megkötésétől; valamint

2. az innovációra és a termék- vagy szolgáltatásminőségre gyakorolt kedvező hatások.

A közvetett elrettentő hatásokat nehéz megbecsülni. A közgazdászok azonban egyetértenek abban, hogy a közvetett ügyfél-megtakarítások valószínűsíthetően messze meghaladják a közvetlen ügyfél-megtakarításokat. A versenypolitika végrehajtása makrogazdasági hatásainak közelmúltbeli modellezése 67 arra enged következtetni, hogy az Unió GDP-jére közép- és hosszú távon várhatóan 0,6 % és 1,1 % közötti mértékű pozitív hatást gyakorolnak azok a megtakarítások, amelyek az antitrösztszabályok és összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó szabályok elmúlt tíz év során történő Bizottság általi végrehajtása generál (ez évente 90–160 milliárd EUR-nak felel meg) 68 .

2022 októberében a Bizottság közzétette az uniós versenypolitikáról szóló 2022. évi Eurobarométer felmérést 69 . Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a jól működő versenypiacok javítják az emberek mindennapi életét, és kedvező hatással vannak a kkv-kra. A versenypiacok alacsonyabb árakat, nagyobb választékot, továbbá innovatívabb termékeket és szolgáltatásokat eredményeznek.

4.1. A versenypolitika végrehajtása hozzájárul a digitális átálláshoz, valamint az erős és reziliens egységes piachoz

Von der Leyen elnök „A digitális korra felkészült Európa” című szakpolitikai kezdeményezésében a digitalizálás területét a Bizottság feladatai tekintetében az egyik legfontosabb prioritásként határozta meg. A versenypiacokon a vállalkozásoknak innovációra és hatékonyságra van szükségük ahhoz, hogy növekedhessenek 70 . Az uniós versenyszabályok és szabályozási reformok hatékony érvényesítése alapvető fontosságú az uniós gazdaság digitális átállása, valamint az egységes piac rezilienciájának megerősítése szempontjából.

Az antitrösztszabályok érvényesítése hozzájárult a digitális átálláshoz és az erős, reziliens egységes piachoz

A távközlési ágazatban a Bizottság 2022 júliusában elfogadta a Csehországban működő T-Mobile CZ, CETIN és O2 CZ által felajánlott kötelezettségvállalásokat 71 . Ezek a kötelezettségvállalások meghatározzák a hálózatmegosztás kedvező hatásainak keretét, korlátozzák a bizalmas üzleti adatok hálózatmegosztók közötti cseréjét, és fenntartják az egyes felek számára a további hálózati kapacitások önálló kiépítésére irányuló technikai és pénzügyi ösztönzőket.

Az e-kereskedelem fellendítette a kiskereskedelmi versenyt, valamint szélesebb választékot és kedvezőbb árakat eredményezett a fogyasztók számára. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a nagy online platformok versenyellenes magatartással ne szüntessék meg ezeket az előnyöket. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja az Amazon üzleti gyakorlatát, valamint a piactérként és kiskereskedőként betöltött kettős szerepét. 2022 júliusában a Bizottság észrevételek benyújtását kérte 72 azokra a kötelezettségvállalásokra vonatkozóan, amelyeket az Amazon azokkal a versenyjogi aggályokkal kapcsolatban ajánlott fel, miszerint a piactéren működő eladók nem nyilvános adatait felhasználta és az eladóknak feltehetőleg nem egyenlő hozzáférést adott Buy Box és Prime programjához. 2022 decemberében a Bizottság megállapította, hogy az Amazon által felajánlott végleges kötelezettségvállalások eloszlatták a Bizottság versenyjogi aggályait, és azokat az uniós antitrösztszabályok értelmében jogilag kötelező erejűvé tette 73 .

2022 decemberében a Bizottság tájékoztatta a Metát előzetes álláspontjáról, miszerint a vállalat megsértette az uniós antitrösztszabályokat azáltal, hogy az online apróhirdetések piacán torzította a versenyt 74 . A Bizottság aggályosnak tartja azt, hogy a Meta az online apróhirdetésekhez kapcsolódó szolgáltatását (a Facebook Marketplace-t) személyes közösségi hálózatához (a Facebookhoz) kapcsolja, valamint azt is, hogy a Meta tisztességtelen kereskedelmi feltételeket kényszerít a Facebook Marketplace versenytársaira.

A Bizottság szintén 2022 decemberében zárta le a vizsgálatot 75 , amelyet a Google és a Meta között létrejött, az online hirdetési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodással (az úgynevezett „Jedi Blue” megállapodással) kapcsolatban indított 2022 márciusában.

A mobilfizetések szerepének fontossága gyorsan nő digitális gazdaságunkban, és a versenyképes és innovatív fizetési megoldások előnyeiből a fogyasztóknak részesülniük kell. A Bizottság 2022-ben tovább vizsgálta 76 , hogy az Apple által az Apple Pay szolgáltatással kapcsolatban tanúsított magatartás sérti-e az uniós versenyszabályokat. A 2022 májusában kiadott kifogásközlésben 77 a Bizottság előzetesen megállapította, hogy az Apple korlátozhatta a versenyt saját megoldása, az Apple Pay javára.

2022-ben a Törvényszék számos fontos ítéletet hozott a Bizottság által az antitrösztszabályok érvényesítésével kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában.

Az összefonódás-ellenőrzés hozzájárult a digitális átálláshoz és az erős, reziliens egységes piachoz

2022-ben a Bizottság összefonódás-ellenőrzési tevékenysége továbbra is igen magas szinten zajlott. Különböző ágazatokban 368 összefonódás-ellenőrzési határozatot fogadott el (2021-ben ez a szám 396 volt), melyek közül 291-et egyszerűsített eljárást követően hagyott jóvá. A Bizottság 14 tervezett felvásárlásba avatkozott be; ezek közül 12 ügyletet feltételekhez kötötten hagyott jóvá, kettőt pedig nem engedélyezett. A felek négy bejelentett ügyletet szakítottak félbe és vontak vissza a II. szakaszban.

2022 januárjában a Bizottság nem engedélyezte a Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering CO., Ltd. vállalat Hyundai Heavy Industries Holdings általi felvásárlását 82 . A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a két hajóépítő vállalat összefonódása erőfölényt teremtett volna az összefonódással létrejött vállalat számára, és enyhítette volna a versenyt a nagy cseppfolyósítottgáz-szállítók (LNG) építésének világpiacán. Mivel korrekciós intézkedések benyújtására nem került sor, az összefonódás következtében csökkent volna a beszállítók száma és emelkedtek volna az árak.

2022 januárjában a Bizottság részletes vizsgálatot követően és bizonyos feltételek mellett jóváhagyta a Kustomer Meta általi felvásárlását 83 . A Bizottság által felvetett versenyjogi aggályok eloszlatása érdekében a Meta tízéves időtartamra átfogó hozzáférési kötelezettségvállalásokat ajánlott fel üzenetküldő csatornáinak alkalmazásprogramozási felületei kapcsán 84 . A Bizottság gondosan felülvizsgálta a felvásárlást, mivel az ehhez hasonló ügyletek – a felvásárolni kívánt vállalat méretétől függetlenül – tovább erősíthetik a digitális gazdaságban eleve egyre nagyobb erőfölényben lévő nagy szereplőket. A Meta által felajánlott kötelezettségvállalások biztosítják, hogy versenytársai továbbra is díjmentes és összehasonlítható hozzáféréssel rendelkeznek a Meta fontos üzenetküldő csatornáihoz.

2022 júniusában a Bizottság bizonyos feltételek mellett jóváhagyta a Welbilt Ali csoport általi felvásárlását 85 . Az Ali csoport és a Welbilt professzionális konyhai berendezések – többek között a vendéglátóiparban és az ipari ágazatokban használatos jégkészítő berendezések – globális szállítója. A jelen ügyben felajánlott kötelezettségvállalások magukban foglalják a Welbilt jégkészítő berendezésekhez kapcsolódó teljes üzletágának elidegenítését. Ez biztosítja, hogy a piacon egy új szereplő továbbra is versenykényszert gyakorol az összefonódással létrejött vállalkozásra, és az ügyfelek továbbra is választhatnak a beszállítók között.

2022 szeptemberében a Bizottság részletes vizsgálatot követően nem engedélyezte, hogy az Illumina idő előtt felvásárolja a GRAIL-t 86 . Az Illumina a genetikai és genomikai elemzésre szolgáló NGS-rendszerek erőfölénnyel rendelkező beszállítója. A GRAIL az Illumina ügyfele: annak NGS-rendszereit használja a rákbetegségek felismerését szolgáló tesztek kifejlesztésére. A Bizottság megállapította, hogy az ügylet arra ösztönözné az Illuminát, hogy a GRAIL versenytársai számára ellehetetlenítse a technológiájához való hozzáférést, vagy más módon hozza őket hátrányos helyzetbe, amivel elfojtaná az innovációs versenyt a rákbetegségek felismerését szolgáló NGS-alapú tesztek kialakulóban lévő piacán.

2021 augusztusában a vállalatok végrehajtották az ügyletet, annak ellenére, hogy a Bizottság által végzett részletes vizsgálat folyamatban volt. Az ügylet idő előtti végrehajtására reagálva a Bizottság a GRAIL Illumina általi felvásárlását követően ideiglenes intézkedéseket fogadott el a tényleges verseny feltételeinek helyreállítása és fenntartása érdekében 87 . Ezzel párhuzamosan a Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy az Illumina megsértette-e felfüggesztési kötelezettséget, amelyet az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet a felülvizsgálat alatt álló ügyletekre nézve ír elő. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2022 júliusában kifogásközlést fogadott el, amelyben azt állítja, hogy az Illumina és a GRAIL megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendeletet azáltal, hogy a felvásárlást azelőtt hajtotta végre, hogy a Bizottság jóváhagyta volna az összefonódást. Ha a Bizottság arra a következtetésre jutna, hogy az Illumina és a GRAIL az ügylet végrehajtásával valóban megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendeletet, akkor az egyes vállalatok által generált éves világméretű forgalom legfeljebb 10 %-ának megfelelő mértékű pénzbírságot szabhatna ki 88 . Emellett 2022 decemberében az Európai Bizottság kifogásközlést küldött az Illumina és a GRAIL részére, amelyben tájékoztatta a vállalatokat azokról a helyreállító intézkedésekről, amelyeket az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján kíván elfogadni azon határozata nyomán, amelyben nem engedélyezte a GRAIL Illumina által végrehajtott felvásárlását 89 .

2022 júliusában a Bizottság részletes vizsgálatot indított a VOO és a Brutélé Orange általi tervezett felvásárlásának értékelésére 96 . Az Orange sikeresen versenyez a Voo/Brutele távközlési szolgáltatásaival Belgium egyes részein. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a tervezett ügylet Belgium egyes részein enyhítheti a versenyt a helyhez kötött internetes szolgáltatások, az audiovizuális szolgáltatások és a multiple-play csomagok kiskereskedelmi piacán.

2022 novemberében a Bizottság részletes vizsgálatot indított az Activision Blizzard Microsoft általi tervezett felvásárlásának értékelésére 97 . A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a tervezett felvásárlás enyhítheti a versenyt a konzolokkal és személyi számítógépekkel használható videójátékoknak, valamint a személyi számítógépek operációs rendszereinek a piacán.

2022 novemberében az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indított a Lagardère Vivendi általi tervezett felvásárlásának értékelésére 98 . A két fél a francia könyvértéklánc legtöbb piacán jelen lévő első és a második legnagyobb vállalat. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy az ügylet enyhítheti a versenyt a piacokon i. a francia nyelvű könyvek szerzői jogainak megvásárlása, ii. a francia nyelvű könyvek forgalmazása, valamint iii. a francia nyelvű könyvek kiskereskedők részére történő értékesítése kapcsán. A Bizottság emellett a bulvármagazinok értékesítésével kapcsolatban is azonosított versenyjogi aggályokat.

2022 decemberében a Bizottság részletes vizsgálatot indított a Vmware Broadcom általi tervezett felvásárlásának értékelésére 99 . A Broadcom hardverek – elsősorban hálózati kártyák és adapterek – beszállítója, míg a VMware virtualizációs szoftvereket kínál. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy az ügylet lehetővé teheti a Broadcom számára, hogy csökkentse a versenytárs hardver-beszállítók versenyképességét, elsősorban azáltal, hogy lerontja a VMware virtualizációs szoftvere és a versenytársak hardvertermékei közötti interoperabilitást.

2022 februárjában a Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét azáltal, hogy megvétózta az AEGON csoport magyarországi leányvállalatainak a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (a továbbiakban: VIG) általi felvásárlását 100 . Az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára. A tagállamok csak bizonyos feltételek mellett hozhatnak a jogos érdekek védelmét szolgáló intézkedéseket; e feltételeknek a Magyarország általi vétó nem felelt meg, mivel azt nem közölték előzetesen a Bizottsággal, és mivel nem volt egyértelmű, hogy az intézkedés Magyarország jogos érdekének védelmére irányult-e. A határozat megerősítette a Bizottság kizárólagos hatáskörét, valamint azt, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik tiszteletben tartják e hatáskörmegosztást annak érdekében, hogy a vállalkozások bizalommal végezhessenek beruházásokat és használhassák ki az egységes piac által nyújtott lehetőségeket.

Az állami támogatások ellenőrzése hozzájárult a digitális átálláshoz és az egységes piac rezilienciájához

Az állami támogatási projektek hozzájárulnak többek között a nagy teljesítményű széles sávú hálózatok kiépítéséhez az Unió olyan térségeiben, ahol a kereskedelmi szolgáltatók nincsenek ösztönözve (vagy csak kismértékben vannak ösztönözve) arra, hogy megfelelő széles sávú lefedettséget biztosítsanak. Annak érdekében, hogy a támogatások EU-szerte kiegyensúlyozottan valósuljanak meg, a Bizottság szorosan együttműködött a tagállamokkal a nemzeti támogatási intézkedések lehető leggyorsabb és leghatékonyabb bevezetésének biztosítására.

2022 januárjában például a Bizottság jóváhagyott egy 3,8 milliárd EUR összegű olasz programot, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogat és amelynek célja a nagy teljesítményű gigabites hálózatok kiépítése az ország olyan területein, ahol jelenleg nincs olyan hálózat – illetve nem terveznek kiépíteni olyan hálózatot –, amely képes legalább 300 megabit/másodperc letöltési sebességet biztosítani. Az intézkedés Olaszország nemzeti digitalizációs tervének részét képezi 101 .

2022 októberében a Bizottság jóváhagyott egy 292,5 millió EUR összegű olasz intézkedést, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogat és amelynek célja a félvezető-értékláncban üzemet építő STMicroelectronics támogatása 102 . Az értékelésre a Bizottság által 2022 februárjában elfogadott – és a csipekről szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatot kísérő – közleményben 103 ismertetett elvekkel (például az értékláncra gyakorolt pozitív ellátásbiztonsági hatás elvével) összhangban került sor.

Emellett a Bizottság 2022 novemberében jóváhagyott egy 500 millió EUR összegű spanyol programot, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogat és amelynek célja, hogy segítse a vidéki térségekben élő fogyasztókat és ott működő vállalkozásokat a magas színvonalú mobilszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, hozzájárulva ezzel Spanyolország gazdasági célkitűzéseinek és az Unió általános digitális célkitűzéseihez a megvalósulásához 104 .

A tömegtájékoztatás szabadsága és a médiapluralizmus kulcsszerepet játszik a demokráciában. 2022-ben a Bizottság számos olyan, a médiaágazatot érintő támogatási intézkedést hagyott jóvá, amelyek abban segítik az ágazatot, hogy kilábaljon az Uniót érintő két válságból, ugyanakkor minimálisra csökkentik a versenyellenes hatásokat. Ezen túlmenően a Bizottság jóváhagyta a digitális átállás és a technológiai innováció fellendítését a médiaágazatban.

4.2. A versenypolitika végrehajtása hozzájárult a zöld átálláshoz

A versenypolitika hozzájárul az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek és éghajlat-politikai célkitűzéseihez eléréséhez, például a gazdaság dekarbonizációjához, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról az alternatív üzemanyagokra való átálláshoz a közlekedési ágazatban. A versenyjog érvényesítése a piacok hatékony, tisztességes és innovatív jellegének megőrzésével hozzájárul az európai zöld megállapodáshoz 105 .

Annak biztosítása érdekében, hogy a versenypolitika végrehajtása segíti a zöld átállást, a Bizottság – a zöld mobilitáshoz vezető folyamat előkészítésének részeként – 2022-ben megbízást adott egy tanulmány összeállítására, amely a nyilvánosan hozzáférhető elektromos töltőinfrastruktúra piacainak versenydinamikáját elemzi. A tanulmány 2023-ban készül el 106 .

A Bizottság antitröszt-tevékenységével is támogatja az uniós energiaügyi célkitűzések megvalósulását és az európai zöld megállapodás végrehajtását. 2022-ben a Bizottság folytatta azoknak a vállalatoknak a vizsgálatát, amelyek gyaníthatóan összejátszottak az etanolra mint bioüzemanyagra vonatkozó referenciaárak befolyásolása céljából 107 .

A Bizottság hivatalból vizsgálatot indított az európai földgázpiacokon annak értékelésére, hogy a piaci szereplők kereskedelmi magatartása hozzájárulhatott-e az európai energiapiacokon és az európai gázárak terén tapasztalható zavarokhoz 108 . 2021 decemberében a Naftogaz ukrán gáztermelő hivatalos antitrösztpanaszt nyújtott be a Gazprommal szemben, azt állítva, hogy a Gazprom az EGT számos piacán visszaélt erőfölényével. A vizsgálat során a Bizottság 2022 márciusában be nem jelentett ellenőrzéseket végzett földgázellátással, -szállítással és -tárolással foglalkozó vállalatok németországi telephelyein 109 . A Bizottság többek között azt vizsgálja, hogy a Gazprom magatartása hozzájárulhatott-e a gázárak emelkedéséhez az európai azonnali piacon, és hogy ennek következtében a Gazpromnak származhatott-e előnye az európai fogyasztókkal kötött, HUB-indexált hosszú távú szerződésekből.

Az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesüléséhez jelentős mértékben járul hozzá az utazók ösztönzése arra, hogy a közúti közlekedésről helyett a vasúti közlekedést vegyék igénybe 110 . Emellett az egészséges verseny biztosítja, hogy az európai polgárok jó minőségű és megfizethető vasúti személyszállítási szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. Antitröszt-tevékenységei részeként a Bizottság 2022 júniusában tájékoztatta a České dráhy és az Österreichische Bundesbahnen vállalatot – a hagyományosan meglévő cseh és osztrák vasúti társaságokat – előzetes álláspontjáról, miszerint a két vállalat megsértette az uniós antitrösztszabályokat azáltal, hogy a használt vasúti kocsik piacán összejátszott azzal a céllal, hogy torzítsa a vasúti személyszállítás piacán zajló versenyt 111 . A České dráhy vállalatot érintő másik ügyben – amely a kiszorító árazás vizsgálatához kapcsolódott – a Bizottság 2022 szeptemberében jogsértést megállapító határozat nélkül zárta le a vizsgálatot. A Bizottság megállapítása szerint azok a bizonyítékok, amelyeket azóta gyűjtött össze, hogy a České dráhy részére 2020 októberében megküldte a kifogásközlést 112 , nem támasztották alá eredeti aggályait, miszerint hagyományosan meglévő vasúti társaságok az új versenytársak jogellenes kizárása érdekében költségek alatti árakat számítottak volna fel 113 .

Az összefonódás-ellenőrzés területén a Bizottság 2022 júliusában feltételekhez kötve engedélyezte az Equans Bouygues általi felvásárlását 114 . A Bizottság vizsgálata feltárta, hogy az összefonódással létrejött vállalkozás jelentős piaci részesedéssel rendelkezne, és csupán igen kis számú piaci szereplővel kellene versenyeznie. Ez oda vezethet, hogy Belgiumban a vasúti felsővezetékekhez kapcsolódó villamosmérnöki szolgáltatások ára megemelkedik. A Bizottság versenyjogi aggályainak eloszlatása érdekében a Bouygues felajánlotta, hogy teljes egészében elidegeníti a Colas Rail Belgiumot, beleértve mind a felsővezetékek, mind pedig vasúti pályaépítési üzletág valamennyi eszközét, személyzetét, továbbá jelenlegi és jövőbeni szerződéseit. A vasúti személyszállítási ágazatban folyó verseny csökkentheti az árakat és javíthatja a szolgáltatás minőségét, ami a fogyasztók javát szolgálja. A Bizottság beavatkozása biztosítja, hogy a piacon megmaradjon egy másik versenytárs, amely továbbra is versenykényszert gyakorol az érintett belga piacon, így a fogyasztók a beszállítók szélesebb köréből választhatnak, versenyképes árak mellett.

2022 októberében a Bizottság új szükséghelyzeti rendeletre irányuló javaslatot tett, melynek célja, hogy enyhítse a magas gázárak hatását az Unióban 115 . A rendeletet 2022 decemberében fogadták el 116 . A rendelet többek között egy közös gázbeszerzési mechanizmust is tartalmaz, amely lehetővé teszi a gáztársaságok és a gázfogyasztók számára, hogy tárgyalások során alacsonyabb árakat tudjanak elérni és hogy – tekintettel az energiaellátásban esetlegesen beálló hiányokra – biztosítani tudják az energiaellátást.

A Bizottság egy szolgáltatót bíz meg a kereslet uniós szintű összesítésével, amely az összes gázimportigényt összevonva keres a teljes keresletnek megfelelő piaci ajánlatokat. A vállalkozások számára lehetővé tennénk, hogy az uniós versenyszabályokkal összhangban európai gázbeszerzési konzorciumot hozzanak létre. A közös beszerzés a kisebb tagállamokat és különösen a vásárlóként kedvezőtlen helyzetben lévő vállalatokat segítené abban, hogy jobb feltételek mellett vásároljanak gázt. A rendelet olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek növelik a tervezett és megkötött gázellátási beszerzések átláthatóságát annak értékelése érdekében, hogy teljesülnek-e az ellátásbiztonságra és az energiaszolidaritásra vonatkozó célkitűzések.

A Bizottság készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak abban, hogy az uniós versenyszabályokkal összhangban közös gázbeszerzési konzorciumokat hozzanak létre.

2022-ben a Bizottság két közös európai érdeket szolgáló fontos projektet engedélyezett a hidrogéntechnológia-láncon belül. Ez a két projekt a kulcsfontosságú stratégiai érték- és technológialáncok fejlesztését, valamint az európai zöld megállapodás, az uniós hidrogénstratégia és a REPowerEU kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósulását támogatja.

Szintén a hidrogénágazatban a Bizottság 2022 októberében jóváhagyott egy 220 millió EUR összegű spanyol állami támogatási projektet, amelynek célja a Cobra Instalaciones y Servicios, S.A. (a továbbiakban: COBRA) 121 vállalatnak az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás 122 szerinti támogatása. A COBRA megújuló hidrogént fog előállítani, és elő fogja mozdítani annak ipari ágazatokban való felhasználását. Ez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott állami támogatási intézkedés hozzájárul az uniós hidrogénstratégia és az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez, ugyanakkor a REPowerEU tervvel összhangban segíti az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését és a zöld átállás felgyorsítását.

2022-ben a fejlemények gyors ütemben követték egymást; a Bizottság azzal reagált, hogy az állami támogatási keretet kiigazította és az energiaválsághoz kapcsolódó intézkedéseket vezetett be azzal a céllal, hogy enyhítse az energiaszámlákat fizető szereplőkre nehezedő nyomást.

Például a megújuló energián és hulladékhőn alapuló zöld távfűtés előmozdítása érdekében a Bizottság 2022 augusztusában jóváhagyott egy 2,98 milliárd EUR összegű német programot. A program a hatékonyabb távfűtési rendszerek kiépítését és a meglévő rendszerek dekarbonizációját támogatja majd, növelve a megújuló energia és a hulladékhő arányát a fűtési ágazatban. Ez a kibocsátások jelentős csökkenését eredményezi majd 123 . A Bizottság jóváhagyta továbbá egy német program módosítását, amely a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelést támogatja. A program a megújuló energiáról szóló német törvény közelmúltbeli módosítását tükrözi. A törvényben előírt teljes költségvetés 28 milliárd EUR, a célkitűzés pedig az, hogy 2030-ra elérjék a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 80 %-os részarányát annak érdekében, hogy 2045-re megvalósuljon a klímasemlegesség 124 .

4.3. A versenypolitika hozzájárult az emberközpontú gazdasághoz

Konferencia, ahol a résztvevők a versenypolitikának az emberek életére gyakorolt hatását tekintették át és vitatták meg

2022 októberében a Versenypolitikai Főigazgatóság konferenciát 125 szervezett az európai szociális piacgazdaság fenntartásának, erősítésének és fejlesztésének, valamint a versenypolitika szerepének megvitatására. Vitaindító beszédében Vestager ügyvezető alelnök kiemelte a valóban emberközpontú gazdaság főbb aspektusait, valamint azt, hogy a versenypolitika milyen alapvető szerepet játszik e tekintetben 126 . Többek között biztosítja az új lehetőségek méltányosabb elosztását, ugyanakkor az árak alacsony szinten tartását, a választék fenntartását és az innovatív termékek és szolgáltatások ösztönzését is. Mindennek még nagyobb jelentősége van napjaink folyamatosan változó világában, ahol új kihívások adódnak, melyek új megoldásokat tesznek szükségessé. A versenypolitikának a lehető legjobb feltételeket kell biztosítania a fogyasztók számára, ugyanakkor nem akadályozhatja az egyéb célok elérését szolgáló szakpolitikákat. A szabályozásnak és a versenypolitikának tehát kölcsönhatásban, egymást kiegészítve kell működnie.

A versenypolitika végrehajtása előmozdítja a reziliens európai pénzügyi szolgáltatásokat

2022-ben az állami támogatások végrehajtása kulcsszerepet játszott az egységes piac védelmében és az uniós gazdaságpolitikák támogatásában. A Bizottság engedélyezte a Getin Noble Banknak – a tíz legnagyobb lengyel bank egyikének – felszámolását érintő támogatást 127 . Emellett meghosszabbított több olyan meglévő állami támogatási programot, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy anélkül növeljék meg a pénzügyi ágazat rezilienciáját, hogy új állami támogatást kellene nyújtaniuk az egyes pénzügyi intézmények részére. Ezen belül a Bizottság engedélyezte a Lengyelországban 128 , Írországban 129 és Olaszországban 130 működő támogatásra szoruló bankok szerkezetátalakítását vagy a piacról való rendezett kilépését célzó programok meghosszabbítását.

Emellett a Bizottság továbbra is engedélyezte, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak a közelmúltban alapított kkv-k és induló innovatív vállalkozások részére, amelyek számára gyakran problémát jelent a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés. E célból a Bizottság jóváhagyta a jelenlegi franciaországi kockázatfinanszírozási program második módosítását 131 .

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a Bizottság 2022-ben lezárta az Insurance Ireland által az ír gépjármű-biztosítási piacon működtetett Insurance Link adatmegosztási rendszerhez való hozzáférés feltételeire vonatkozó vizsgálatát. A Bizottság beavatkozását követően az Insurance Link immár tisztességes, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes alapon hozzáférhető 132 .

A versenypolitika végrehajtása az adópolitika kiegészítéseként

A Bizottság továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok ne torzítsák az egységes piacon zajló szabad és tisztességes versenyt azzal, hogy jogellenes adókedvezményeket biztosítanak vagy a nemzetközi cégek javára agresszív adótervezési intézkedéseket hajtanak végre. Ilyen eszköz többek között az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazása a Bíróság ítélkezési gyakorlatának teljes mértékű figyelembevétele mellett.

5. Versenypolitika európai és globális összefüggésben

5.1. Közös erővel az európai és a globális versenykultúra alakításáért

A szakpolitikai kohézió megvalósítása az Európai Versenyhatóságok Hálózatán keresztül

A Bizottság 2022-ben továbbra is következetesen alkalmazta az ECN-en keresztül a 101. és a 102. cikket 135 . Az 1/2003/EK rendeletben előírt alapvető együttműködési és támogatási mechanizmusok közé tartozik a nemzeti versenyhatóságok azon kötelezettsége, hogy már az első hivatalos vizsgálati intézkedés idején tájékoztassák a Bizottságot az új vizsgálatokról, továbbá hogy konzultáljanak a Bizottsággal a tervezett határozatokról. 2022-ben 148 új vizsgálatot indítottak a hálózaton belül, és 78 tervezett határozatot nyújtottak be.

Az 1/2003/EK rendeletben előírt együttműködésen kívül az ECN egyéb együttműködési mechanizmusai is segítik az uniós versenyszabályok következetes érvényre juttatását. Az ECN tagjai rendszeresen találkoznak, hogy megvitassák a közelmúltban megnyitott ügyeket, a szakpolitikai kérdéseket és a stratégiai jelentőségű témákat. 2022-ben a horizontális munkacsoportok és az ágazatspecifikus alcsoportok 45 ülést tartottak, amelyeken az illetékes nemzeti hatóságok tisztviselői eszmecserét folytattak és tapasztalatokat cseréltek.

Rendszeres és építő jellegű intézményközi párbeszéd

Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága kulcsfontosságú partnerek a Bizottság számára a versenypolitikáról folytatott folyamatos párbeszédekben.

Az Európai Parlamentben Vestager ügyvezető alelnök 2022-ben számos eszmecserén vagy strukturált párbeszédben vett részt, többek között a Gazdasági és Monetáris Bizottsággal, az Ipari Kutatási és Energiaügyi Bizottsággal, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsággal, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsággal. Részt vett továbbá a versenypolitikával, a digitális piacokról szóló jogszabállyal, a külföldi támogatásokról szóló rendelettel és az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvényére (többek között állami támogatás útján) adott uniós reakcióval foglalkozó plenáris vitákon.

A Parlament versenypolitikáról szóló állásfoglalására adott, 2022. júliusi írásbeli válaszában (előadó: Schwab; DE/EPP) a Bizottság többek között a következőket emelte ki: a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos ideiglenes állami támogatási keret fokozatos kivezetése, az ideiglenes válságkeretnek az Ukrajna elleni orosz invázió negatív gazdasági hatására válaszul történő elfogadása, a külföldi támogatásokról szóló rendelet, a háromoldalú tárgyalások lezárása, a digitális piacokról szóló jogszabály és annak zökkenőmentes és gyors végrehajtása, a versenyszabályok példa nélküli, folyamatban lévő felülvizsgálata, beleértve az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló új iránymutatás 136 , az új vertikális csoportmentességi rendelet és az új vertikális iránymutatás elfogadását, valamint a piac meghatározásáról szóló közlemény folyamatban lévő felülvizsgálata.

2022-ben a Tanácsban Vestager ügyvezető alelnök részt vett a versenypolitikai kérdésekről folytatott eszmecseréken és vitákon, többek között a Versenyképességi Tanács (Belső piac és ipar) több ülésén is.

5.2. Versenypolitikai együttműködés világszerte

Többoldalú kapcsolatok

A Bizottság 2022-ben is tevékenyen részt vett a versennyel foglalkozó nemzetközi szervek, például az OECD Versenyjogi Bizottsága, a Nemzetközi Versenyügyi Hálózat (a továbbiakban: ICN) – ahol a Bizottság az összefonódásokkal foglalkozó munkacsoport társelnöki feladatait látja el három éven át – és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (a továbbiakban: UNCTAD) munkájában. A Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy javítsa a támogatásokra vonatkozó nemzetközi szabályokat. A támogatási szabályok reformja az EU egyik fő prioritása a WTO kereskedelmi szabályainak korszerűsítése terén.

Kétoldalú kapcsolatok

2022 októberében a Bizottság és az Egyesült Államok versenyhatóságai megtartották a közös technológiai versenypolitikai párbeszéd második ülését, amelyen megvitatták azokat az együttműködési erőfeszítéseket, amelyeket a digitális ágazatban tesznek a tisztességes verseny biztosítására és előmozdítására 137 . Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsban 2022 májusában, illetve decemberében. két miniszteri találkozóra került sor. A találkozók eredményeként igazgatási megállapodás született az Unió és az Egyesült Államok által a félvezetőiparnak nyújtott állami támogatással kapcsolatos információk kölcsönös megosztására szolgáló közös mechanizmusról 138 .

2022-ben a Bizottság továbbra is részt vett a harmadik országokkal folytatott versenypolitikai együttműködésben, például több ázsiai 139 és afrikai 140 országgal folytatott technikai együttműködési programokban. 2022-ben a Bizottság folytatta a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokat Ausztráliával, Indiával és Indonéziával, továbbá lezárta a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat Új-Zélanddal és Üzbegisztánnal. A tagjelölt országok 141 és a potenciális tagjelöltek 142 kapcsán a Bizottság fő szakpolitikai célkitűzése az, hogy segítse ezeket az országokat abban, hogy jól működő és működési szempontból független versenyhatóságokat magukban foglaló jogszabályi kereteket hozzanak létre.

(1)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU terv, COM(2022) 230, 2022.5.18.

(2)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért, COM(2022) 108, 2022.3.8.

(3)

Javaslat – A Tanács rendelete a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb összehangolása, a határokon átnyúló gázkereskedelem és megbízható ár-referenciaértékek révén történő fokozásáról, COM(2022) 549 final, 2022.10.18.

(4)

A Bizottság közleménye – Az új kihívásoknak megfelelő versenypolitika, 2021. november 18., COM(2021) 713 final.

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.). A rendelet visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől alkalmazandó.

(7)

A Bizottság közleménye – Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válságkeret (HL C 426., 2022.10.28., 1. o.). Ez az ideiglenes válságkeret a 2022. március 23-án elfogadott (HL C 131I., 2022.3.24., 1. o.) és 2022. július 20-án módosított ideiglenes válságkeret (HL C 280., 2022.7.21., 1. o.) helyébe lépett.

(8)

A REPowerEU a Bizottság arra irányuló terve, hogy az Ukrajna elleni orosz invázióra tekintettel Európa 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU terv, COM(2022) 230, 2022.5.18.

(9)

A Bizottság közleménye – Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válságkeret (HL C 426., 2022.11.9., 1. o.).

(10)

SA.104273. sz. ügy, Belgium – TCF – Állami támogatási program az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott gazdasági válsággal összefüggésben; SA.104602. sz. ügy, Dánia – TCF – A villamosenergia- és földgázvállalatok pénzügyi biztosítékaira vonatkozó garanciarendszer; SA.104224. sz. ügy, Finnország – TCF – Állami támogatás: likviditási támogatás az energiaágazatban; SA.104267. sz. ügy, Finnország – TCF – Az energiaágazatban nyújtott támogatott hitelek.

(11)

SA.103791. sz. ügy, Németország – Az Uniper SE feltőkésítése. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_7830

(12)

SA.105001. sz. ügy, Németország – Az SEFE GmbH feltőkésítése. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_7828

(13)

Németország például egy 11 milliárd EUR költségvetésű átfogó programot jelentett be. A német program állami hitelgaranciákat és támogatott hiteleket tartalmazott, amelyek tőkelikviditást biztosítottak a rászoruló vállalkozások számára. SA.102631. sz. ügy, Németország – TCF: Hitelgaranciák és támogatott hitelek átfogó programjai (HL C 337., 2022.9.2., 18. o.). Spanyolország egy 1,3 milliárd EUR költségvetésű átfogó programot jelentett be. A spanyol átfogó program hitelgaranciák és kedvezményes kamatozású hitelek formájában nyújtott likviditási támogatást tartalmazott. SA. 102771. sz. ügy, Spanyolország – TCF: Átfogó program (HL C 348., 2022.9.9., 9. o.). Olaszország egy 1,2 milliárd EUR költségvetésű átfogó programot jelentett be. A támogatás a mezőgazdasági, az erdészeti, a halászati és az akvakultúra-ágazatot célozta meg, és közvetlen támogatásokat, az adó- vagy fizetési kedvezményeket, visszafizetendő előlegeket, valamint a társadalombiztosítási járulékok csökkentését vagy az azok alóli mentességet foglalt magában. SA. 102896. sz. ügy, Olaszország – TCF – A mezőgazdasági, erdészeti, halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások részére nyújtandó, az ideiglenes válságkeretnek megfelelő támogatást célzó intézkedésekre vonatkozó átfogó program (HL C 337., 2022.9.2., 17. o.).

(14)

Forrás: a Versenypolitikai Főigazgatóság belső adatbázisa.

(15)

A Bizottság közleménye – Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából (HL C 91I., 2020.3.20., 1. o.), melyet a következő bizottsági közlemények módosítottak: C(2020) 2215 (HL C 112I., 2020.4.4., 1. o.), C(2020) 3156 (HL C 164., 2020.5.13., 3. o.), C(2020) 4509 (HL C 218., 2020.7.2., 3. o.), C(2020) 7127 (HL C 340I., 2020.10.13., 1. o.), C(2021) 564 (HL C 34., 2021.2.1., 6. o.) és C(2021) 8442 (HL C 473., 2021.11.24., 1. o.).

(16)

A Covid19-cel kapcsolatos bizottsági határozatok teljes listáját lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. és 2. mellékletében.

(17)

A Bizottság közleménye – A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása (HL C 423., 2022.11.7., 9. o.).

(18)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_22_3131

(19)

Lásd a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát, amely áttekintést nyújt arról, hogyan halad a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása: https://ec.europa.eu/economy_finance/recovery-and-resilience-scoreboard/index.html?lang=en

(20)

Főként a Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 187., 2014.6.26., 1 o.); legutóbb módosítva: A Bizottság (EU) 2021/1237 rendelete (HL L 270., 2021.7.29., 39. o.).

(21)

Főként a Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(23)

A digitális piacokról szóló jogszabály 2023. május 2-tól alkalmazandó. 2022-ben a Bizottság a digitális piacokról szóló jogszabály végrehajtására többek között végrehajtási jogi aktusok kidolgozásával, határozatsablonok összeállításával, továbbá a nyilvántartások és az informatikai rendszerek működésére vonatkozó belső eljárások létrehozásával készült fel.

(24)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1. o.).

(25)

A Bizottság 2022/720/EU rendelete (2022. május 10.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 134., 2022.5.11., 4. o.).

(26)

A Bizottság közleménye – Iránymutatások a vertikális korlátozásokról (HL C 248., 2022.6.30., 1. o.).

(27)

Nyilvános konzultáció a horizontális csoportmentességi rendeletek és a horizontális iránymutatás felülvizsgált tervezetéről 2022. március 1. és 2022. április 26. között. Lásd: https://competition-policy.ec.europa.eu/public-consultations/2022-hbers_en

(28)

A Bizottság (EU) 2022/2455 rendelete (2022. december 8.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló 1217/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 321., 2022.12.15., 1. o.); és a Bizottság (EU) 2022/2456 rendelete (2022. december 8.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló 1218/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 321., 2022.12.15., 3. o.).

(29)

A gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendeletben foglalt rendszer a következőkből áll: i. a vertikális csoportmentességi rendelet és a vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás; valamint ii. a gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendeletben és a kiegészítő iránymutatásban előírt ágazatspecifikus csoportmentességi rendelkezések, amelyek a gépjárművek tartalék alkatrészeinek forgalmazására, valamint a gépjármű-javítási és -karbantartási szolgáltatásokra alkalmazandók.

(30)

A Bizottság 461/2010/EU rendelete (2010. május 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a gépjármű-ágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 129., 2010.5.28., 52. o.).

(31)

A Bizottság közleménye – A gépjárművek értékesítésére és javítására, valamint a gépjármű-pótalkatrészek forgalmazására vonatkozó megállapodásokban szereplő vertikális korlátozásokról szóló kiegészítő iránymutatás (HL C 138., 2010.5.28., 16. o.).

(32)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás az uniós versenyjognak az egyéni önfoglalkoztatók munkafeltételeire vonatkozó kollektív szerződésekre történő alkalmazásáról (HL C 374., 2022.9.30., 2. o.).

(33)

A Bíróság 2014. december 4-i ítélete, FNV Kunsten Informatie en Media kontra Staat der Nederlanden, C-413/13, EU:C:2014:2411; a Bíróság 1999. december 21-i ítélete, Albany International BV kontra Stichting Bedrijfspensioenfonds Textielindustrie, C-67/96, EU:C:1999:430.

(34)

A Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkével kapcsolatos, egyedi esetekben felmerülő új vagy megoldatlan kérdésekkel kapcsolatos informális iránymutatásról (iránymutató levelek), SWD(2022) 326, 2022.10.3. Lásd: https://competition-policy.ec.europa.eu/system/files/2022-10/coronavirus_informal_guidance_notice_antitrust_2022.pdf

(35)

Lásd: Az Európai Bizottság közleménye – Tervezet: Bizottsági közlemény az érintett piacnak az uniós versenyjog alkalmazásában történő meghatározásáról. Lásd: https://competition-policy.ec.europa.eu/public-consultations/2022-market-definition-notice_en  

(36)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az uniós összefonódás-ellenőrzés eljárási és hatásköri szempontjainak értékelése, vezetői összefoglaló, SWD(2021) 66, 2021.3.26. Lásd: https://competition-policy.ec.europa.eu/system/files/2021-04/SWD_findings_of_evaluation_summary.pdf

(37)

A Bizottság 1269/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 5.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 802/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 336., 2013.12.14., 1. o.).

(38)

A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról (HL C 366., 2013.12.14., 5. o.).

(39)

A Bizottság 1269/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 5.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 802/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 336., 2013.12.14., 1. o.).

(40)

Nyilvános konzultáció az összefonódás-ellenőrzésről az EU-ban – az eljárások további egyszerűsítése, 2022. május 6. és 2022. június 3. között. Lásd: https://competition-policy.ec.europa.eu/public-consultations/2022-merger-simplification_en

(41)

Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.), 210a. cikk.

(42)

Nyilvános konzultáció a mezőgazdaságban alkalmazott fenntarthatósági megállapodásokról – iránymutatás az antitrösztszabályoktól való eltérésről – értékelés, 2022. február 28. és 2022. május 23. között. Lásd: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13305-Fenntarthatosagi-megallapodasok-a-mezogazdasagban-iranymutatas-az-antitrosztszabalyoktol-valo-elteresrol_hu

(43)

A Bizottság 906/2009/EK rendelete (2009. szeptember 28.) a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 256., 2009.9.29., 31. o.).

(44)

A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(45)

A Bizottság 773/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

(46)

Nyilvános konzultáció az uniós antitröszteljárások szabályairól – értékelés, 2022. június 30. és 2022. október 6. között. Lásd: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13431-Unios-antitroszt-eljarasi-szabalyok-ertekeles_hu

(47)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 80., 2022.2.18., 1. o.).

(48)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 200., 2014.6.28., 1. o.).

(49)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 80., 2022.2.18., 1. o.).

(50)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai innovációs menetrend, COM(2022) 332 final, 2022.7.5.

(51)

A Bizottság közleménye – A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere (HL C 7388., 2022.10.19., 1. o.).

(52)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(53)

A Bizottság 2022/2473/EU rendelete (2022. december 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 327., 2022.12.21., 82. o.).

(54)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához (HL C 217., 2015.7.2., 1. o.).

(55)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1139 rendelete az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról és az (EU) 2017/1004 rendelet módosításáról (HL L 247., 2022.7.13., 1. o.).

(56)

A Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.).

(57)

A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról.

(58)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (HL C 153., 2021.4.29., 1. o.).

(59)

Tervezet – A Bizottság közleménye a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásról, 2021.11.19.

(60)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokról, COM(2022) 9343 final, 2022.12.12.

(61)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7595  

(62)

Javaslat – A Tanács rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 93., 107. és 108. cikkének a vasúti, belvízi és multimodális szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatások bizonyos kategóriáira történő alkalmazásáról, COM(2022) 327 final, 2022.7.6.

(63)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás (2014. április 4.) a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról (HL C 99., 2014.4.4., 3. o.).

(64)

Közlemény a Bizottságnak: Az Európai Bizottság újgenerációs digitális stratégiája, Brüsszel, C(2022) 4388, 2022.6.30.

(65)

Lásd például a YouTube-on közzétett animációs filmet: https://youtu.be/3yQkOwvdl-Q  

(66)

Lásd a 2022/1. sz. versenypolitikai tájékoztatót: az antitrösztszabályok és összefonódás-ellenőrzés Bizottság általi végrehajtása által generált fogyasztói megtakarítások tízéves távlatban. Lásd: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/dbfa0d39-5350-11ed-92ed-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-273802603

(67)

Európai Bizottság (2022), „Modelling the macroeconomic impact of competition policy: 2021 update and further development” (A versenypolitika makrogazdasági hatásának modellezése. 2021. évi új adatok és további fejlemények), a Versenypolitikai Főigazgatóság, a Közös Kutatóközpont, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság és az Európai Unió Kiadóhivatala által készített jelentés.

(68)

Lásd a 2022/1. sz. versenypolitikai tájékoztatót: az antitrösztszabályok és összefonódás-ellenőrzés Bizottság általi végrehajtása által generált fogyasztói megtakarítások tízéves távlatban, 6–7. o.

(69)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_6374  

(70)

A verseny és az innováció fontosságát emeli ki a következő két dokumentum is: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért, 2020.3.10., COM(2020) 103 final; A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, 2021.5.25., COM(2021) 350 final.

(71)

A kötelezettségvállalások a következő internetcímen érhetők el: https://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40305

(72)

AT.40462. sz. ügy, Amazon Marketplace és AT.40703. sz. ügy, Amazon Buy Box, kötelezettségvállalási javaslat. Lásd: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/cases1/202229/AT_40462_8414012_7971_3.pdf  

(73)

AT.40462. sz. ügy, Amazon Marketplace és AT.40703. sz. ügy, Amazon Buy Box a Bizottság 2022. december 20-i határozata. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7777  

(74)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_7728

(75)

AT.40774. sz. ügy, Google–Facebook (Open Bidding) megállapodás; lásd még a 2022. március 11-i sajtóközleményt: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_1703

(76)

AT.40452. sz. ügy, Apple – Mobilfizetések. Lásd: https://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_AT_40452

(77)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_2764

(78)

A Törvényszék 2022. szeptember 14-i ítélete, Google LLC és Alphabet, Inc. kontra Európai Bizottság, T-604/18, EU:T:2022:54.

(79)

AT.40099. sz. ügy, Google Android. Lásd: https://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_AT_40099  

(80)

A Törvényszék 2022. augusztus 1-jei ítélete, Qualcomm kontra Bizottság, T-235/18, EU:T:2022:358.

(81)

A Törvényszék 2022. január 26-i ítélete, Intel Corporation, Inc. kontra Bizottság, T-286/9, EU:T:2022:19.

(82)

M.9343. sz. ügy, Hyundai Heavy Industries Holdings/Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering. Lásd: https://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_9343  

(83)

M.10262. sz. ügy, Meta (korábban: Facebook)/Kustomer. Lásd: https://ec.europa.eu/competition/mergers/cases1/202242/M_10262_8559915_3054_3.pdf

(84)

Nyilvános API-hozzáférési kötelezettségvállalás: A Meta kötelezettséget vállal arra, hogy üzenetküldő csatornái tekintetében díjmentesen biztosítja a nyilvánosan elérhető API-jaihoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést a versenytárs CRM (ügyfélszolgálati) szoftverszolgáltatók és az új belépők számára. Az API-hozzáférési paritásra vonatkozó alapvető kötelezettségvállalás a következő: a Meta kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a Messengernek, az Instagramon zajló üzenetküldésnek vagy a WhatsAppnak a Kustomer ügyfelei által jelenleg használt bármely funkciója javítható vagy frissíthető, a Meta a Kustomer versenytársai és az új belépők számára egyenértékű fejlesztéseket tesz elérhetővé. Ez a kötelezettségvállalás a Meta üzenetküldő csatornáinak bármely új funkciójára is vonatkozna a jövőben, amennyiben azokat a Kustomer ügyfeleinek jelentős hányada használja.

(85)

M.10431. sz. ügy, Ali Group/Welbilt (HL C 469., 2022.12.9., 16. o.).

(86)

M.10188. sz. ügy, Illumina/GRAIL. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_5364  

(87)

M.10493. sz. ügy, Illumina/GRAIL (a 8. cikk (5) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedések). Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_21_5661  

(88)

M.10483. sz. ügy, Illumina/GRAIL (a 14. cikk szerinti eljárás). Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_4604  

(89)

M.10939. sz. ügy, Illumina/GRAIL. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_7403

(90)

A Törvényszék 2022. július 13-i ítélete, Illumina, Inc. kontra Európai Bizottság, T-227/21, EU:T:2022:447.

(91)

Vestager ügyvezető alelnök 2020. szeptember 11-i beszéde az uniós összefonódás-ellenőrzés jövőjéről, https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2019-2024/vestager/announcements/future-eu-merger-control_en  

(92)

A Bizottság közleménye – A Bizottság iránymutatása az összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikkében meghatározott áttételi mechanizmus bizonyos ügykategóriákra történő alkalmazásáról, 2021.3.26., C(2021) 1959 final.

(93)

Gyakorlati információk a következő dokumentumról: Iránymutatás az összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikkében meghatározott áttételi mechanizmus bizonyos ügykategóriákra történő alkalmazásáról – Gyakran ismétlődő kérdések és válaszok. Lásd: https://competition-policy.ec.europa.eu/system/files/2022-12/article22_recalibrated_approach_QandA.pdf  

(94)

A Törvényszék 2022. július 13-i ítélete, Illumina, Inc. kontra Európai Bizottság, T-227/21, EU:T:2022:447.

(95)

Az Illumina által a C-611/22 P. sz., Illumina kontra Bizottság ügyben 2022. szeptember 22-én, a GRAIL által pedig a C-625/22 P. sz., Grail kontra Bizottság és Illumina ügyben 2022. szeptember 30-án benyújtott fellebbezés.

(96)

M.10663. sz. ügy, Orange/VOO/Brutele, lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_4762  

(97)

M.10646. sz. ügy, Microsoft/Activision Blizzard, lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_6578  

(98)

M.10433. sz. ügy, Vivendi/Lagardere, lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_7243

(99)

M.10806. sz. ügy, Broadcom/VMware, lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_7835  

(100)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_22_1258

(101)

SA.63170. sz. ügy, RRF – Olaszország – 1 Gbps terv (HL C 116., 2022.3.11., 3. o.).

(102)

SA.103083. sz. ügy, RRF – STMICROELECTRONICS S.R.L. (ST) – Szilícium-karbid szubsztrátumokat gyártó új üzem Cataniában.

(103)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A csipekről szóló európai jogszabály, 2022.2.8., COM(2022) 45 final.

(104)

SA.103451. sz. ügy, RRF – Spanyolország – Felhordó hálózatok telepítése a mobil konnektivitás érdekében (HL C 449., 2022.11.25., 2. o.).

(105)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(106)

Lásd: https://competition-policy.ec.europa.eu/single-market-programme-smp/calls-tenders-contracts/ex-ante-publicity-low-and-middle-value-contracts_en  

(107)

AT.40054. sz. ügy, Az etanolra vonatkozó referenciaárak. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_21_6769

(108)

Panaszában a Naftogaz többek között azt állítja, hogy a Gazprom szándékosan tagadta meg az uniós gáztároló létesítmények feltöltését, indokolás nélkül beszüntette a saját elektronikus értékesítési platformján keresztül történő gázértékesítést, és továbbra is blokkolja a független orosz és közép-ázsiai gáztermelők Európába irányuló gázexportját.

(109)

Lásd a 2022. március 31-i sajtóközleményt: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_2202  

(110)

Lásd például: Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége által közzétett jelentés – A vasúti ágazat előmozdítása az európai zöld megállapodás révén, 2020.7.16. (frissítve: 2022.10.12.). Lásd: https://www.era.europa.eu/content/report-fostering-railway-sector-through-european-green-deal_en  

(111)

AT.40401. sz. ügy, České dráhy és Österreichische Bundesbahnen.

(112)

AT.40156. sz. ügy, Cseh vasúti szolgáltató. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_2017  

(113)

Európai Bizottság, napi hírek, 2022.9.30.: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/mex_22_5911

(114)

M.10575. sz. ügy, Bouygues/Equans. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_4603

(115)

Javaslat – A Tanács rendelete a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb összehangolása, a határokon átnyúló gázkereskedelem és megbízható ár-referenciaértékek révén történő fokozásáról, COM(2022) 549 final.

(116)

A Tanácsi (EU) 2022/2576 rendelete (2022. december 19.) a szolidaritásnak a gázvásárlások jobb összehangolása, a megbízható ár-referenciaértékek és a földgáz határokon átnyúló cseréje révén történő fokozása révén (HL L 335., 2022.12.29., 1. o.).

(117)

AT, BE, CZ, DK, EE, FI, FR, DE, EL, IT, NL, PL, PT, SK és ES.

(118)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_4544  

(119)

AT, BE, DK, FI, FR, EL, IT, NL, PL, PT, SK, ES és SE.

(120)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/statement_22_5677  

(121)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 80., 2022.2.18., 1. o.).

(122)

SA.104361. sz. ügy, Spanyolország – Green Cobra projekt. A határozatot még nem tették közzé.

(123)

SA.63177. sz. ügy, Németország – A hatékony fűtési hálózatok szövetségi támogatása (HL C 366., 2022.9.23., 2. o.).

(124)

SA.102084. sz. ügy, Németország – EEG 2023. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_7794

(125)

Lásd: https://competition-policy.ec.europa.eu/policy/making-markets-work-people_en

(126)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/SPEECH_22_6445

(127)

SA.100687. sz. ügy, Lengyelország – A Getin Noble Bank S.A. felszámolási támogatása. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_5922

(128)

SA.103437. sz. ügy, Lengyelország – A hitelszövetkezetek rendezett felszámolását célzó program tizenkettedik meghosszabbítása (HL C 348., 2022.9.9., 8. o.).

(129)

SA.102499. sz. ügy, Írország – A hitelszövetkezeti ágazat szerkezetátalakítási és stabilizációs rendszerének tizenötödik meghosszabbítása (HL C 220., 2022.6.3., 1. o.); SA.104441. sz. ügy, Írország – A hitelszövetkezeti ágazat szerkezetátalakítási és stabilizációs rendszerének tizenhatodik meghosszabbítása (HL C 422., 2022.11.4., 2. o.).

(130)

SA.100262. sz. ügy, Olaszország – Covid19 – A kis bankok rendezett felszámolását célzó program meghosszabbítása (HL C 1235., 2022.3.25., 2. o.).

(131)

SA.100943. sz. ügy, Franciaország – 2e modification du dispositif IR-PME pour les investissements dans les FCPI et FIP (HL C 135., 2022.3.25., 4. o.).

(132)

AT.40511. sz. ügy, Insurance Ireland – Biztosítási kárigények adatbázisa és a hozzáférés feltételei. Lásd: AT_40511_8511226_4076_3.pdf (europa.eu) .

(133)

A Törvényszék 2019. szeptember 24-i ítélete, Luxemburg és Fiat Chrysler Finance Europe kontra Európai Bizottság, T-755/15 és T-759/15, EU:T:2019:670.

(134)

A Bíróság 2022. november 8-i ítélete (Nagytanács), Fiat Chrysler Finance Europe és Írország kontra Európai Bizottság, C-885/19 P és C-898/19 P egyesített ügyek, EU:C:2022:859.

(135)

A Bizottság közleménye – A Versenyhatóságok Hálózatán belül történő együttműködésről (HL C 101., 2004.4.27., 43. o. és HL C 374., 2016.10.13., 10. o.).

(136)

A Bizottság közleménye – Iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 80., 2022.2.18., 1. o.).

(137)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_6167

(138)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7433

(139)

Lásd: https://asia.competitioncooperation.eu

(140)

Lásd: https://africa.competitioncooperation.eu

(141)

Az Európai Tanács által az Európai Bizottság ajánlása alapján tagjelölt országgá nyilvánított országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Törökország és Ukrajna.

(142)

Az EU potenciális tagjelöltjei: Grúzia és Koszovó.