Összefoglaló

A Bizottság háromévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tradicionális saját forrásokra (TOR) vonatkozó ellenőrzési intézkedések működéséről. Ez a jelentés részletesen ismerteti a 2019–2021-es időszakban végzett ellenőrzési tevékenységeket.

Az ebben az időszakban a Covid19-világjárvány miatt a tagállamok és a Bizottság előtt álló példátlan kihívások ellenére a Bizottság figyelemreméltó intézkedéseket hozott a TOR területén, amelyek további 2,54 milliárd EUR-val növelték az uniós költségvetést.

A Bizottság az intézkedéseit a Kínai Népköztársaságból származó, csalárd módon alulértékelt textiltermékekre és lábbelikre összpontosította, amelyeket az Egyesült Királyságba és valamennyi tagállamba importáltak. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királyság ellen, amelyben az Európai Unió Bírósága (EUB) végül a Bizottság javára döntött (C-213/19). Ez a mérföldkőnek számító ügy nemcsak jelentős összeggel növeli az uniós költségvetést a tradicionális saját forrásokból, hanem a jövőre nézve általánosságban biztosítja az egyértelműséget a tradicionális saját források beszedésével kapcsolatban. Ezen túlmenően a tagállamok jelentősen javították ellenőrzési stratégiáikat ezen a területen. A tradicionális saját forrásokat érintő, ilyen kötelezettségszegésből adódó esetleges veszteségek ellentételezésére 2021. december 31-ig 21 tagállam további 1,473 milliárd EUR-t bocsátott rendelkezésre fenntartással az EUB ítéletét megelőzően.

Az Egyesült Királyságnak az EU-ból való 2021. január 1-jei kilépésével összefüggésben sikerült biztosítani az Egyesült Királyság által még fizetendő tradicionális saját források kifizetését a kilépésről rendelkező megállapodással összhangban.

A Bizottság az uniós költségvetés védelme érdekében fokozta célzott ad hoc intézkedéseit, például a nyilatkozat alapján Malajziából és Tajvanról származó szolárpanelek és napelemek behozatalának dokumentumalapú ellenőrzése révén. A tagállamok 2021. december 31-ig további 647 millió EUR összegű tradicionális saját forrást bocsátottak rendelkezésre e tekintetben.

Ezen túlmenően a tervezett éves ellenőrzési tevékenységek között szerepeltek a következő témakörök is: az A-számla és a B-számla vezetése, a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás, a nagyvállalatok, valamint a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok.

Emellett a Covid19-világjárvány miatt a tagállamok sajátos helyzetétől függően számos helyszíni ellenőrzést kellett távolról elvégezni. Így mind a Bizottságnak, mind a tagállamoknak komoly erőfeszítéseket kellett tenniük annak érdekében, hogy hatékonyak és eredményesek maradjanak. E célból a Bizottság kiigazította az ellenőrzések tervezésére és végrehajtására vonatkozó átfogó stratégiáját, például további dokumentumalapú ellenőrzések és ad hoc vizsgálatok bevezetésével, valamint a tradicionális saját forrásokat érintő új tendenciák és kockázatok rugalmasabb kezelésével.

Végezetül a jelentés az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében végzett egyéb rendszeres tevékenységeket is tartalmaz: az Európai Számvevőszék előzetes megállapításairól szóló levelek nyomon követése, a behajthatatlan és tagállamok által leírt jogosultságok vizsgálata, a tagállami hibák kezelése, a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos adatbázis kezelése, valamint a tagjelölt országoknak nyújtott segítség.

1. BEVEZETÉS

A tagállamok 2019 és 2021 között összesen több mint 60 milliárd EUR összegű tradicionális saját forrást (TOR) 1 bocsátottak rendelkezésre (nettó), vagyis évente átlagosan kb. 20 milliárd EUR-t.

A tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzések (TOR-ellenőrzések) jogalapja a 2014. május 26-i 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 2 , amelyet a 2021. április 3-i (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendelet 3 hatályon kívül helyezett.

A Bizottság háromévente jelentést tesz 4 az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a TOR-ra vonatkozó ellenőrzési intézkedések működéséről.

Ez a jelentés a tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzési rendszer 2019 és 2021 közötti működését ismerteti és elemzi 5 . Ismerteti továbbá az Európai Bizottság által ebben az időszakban a TOR tekintetében végzett ellenőrzéseket, és foglalkozik az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében végzett következő egyéb tevékenységekkel is:

-a Bizottság által a tagállamokban végzett helyszíni ellenőrzések és célzott dokumentumalapú ellenőrzések, és ezek nyomon követése,

-az Európai Számvevőszék előzetes megállapításairól szóló levelek nyomon követése,

-a behajthatatlan és leírt jogosultságok vizsgálata,

-a TOR-ban bekövetkezett veszteséggel járó tagállami hibák kezelése,

-a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos adatbázis (OWNRES) kezelése,

-segítségnyújtás a tagjelölt országoknak,

-hozzájárulás a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet 6 módosításához.

A fent említett tevékenységeket egy 15 főből álló kis csapat látja el. A helyszíni ellenőrzések és a tagállamok feletti földrajzi felelősség azonban hét vezető ellenőr között oszlik meg. A csapat biztosítja, hogy a tradicionális saját forrásokat időben és a jogszabályi rendelkezéseket helyesen és minden tagállamban következetesen alkalmazva szedjék be. A csapat emellett tanácsot ad az ellenőrző látogatások során, és évente legalább kétszer lehetőséget biztosít a saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság ülésein bármely fontos kérdés megvitatására.

2. A TOR-ELLENŐRZÉSEK KERETE ÉS MÓDSZERTANA

2.1. A tradicionális saját források szabályozási és működési kerete

A tradicionális saját források beszedésére az uniós jog kötelezi a tagállamokat. A tagállamoknak az önállóan beszedett vámokat az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk 7 , de a rendelkezésre bocsátott összeg 25 %-át a beszedési költségek ellentételezése céljából – a ténylegesen felmerült költségek nagyságától függetlenül – megtarthatják 8 . A tagállamoknak vámellenőrzéseket kell végezniük, és jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

A Bizottság azonban fontos ellenőrzési hatásköröket tart meg ezen a területen. A tradicionális saját források beszedési rendszerének felügyeletével összefüggésben a Bizottság fő eszközként helyszíni és távoli ellenőrzéseket végez, többféle módon vizsgálva a tagállamok szabályozásait és dokumentumait 9 .

A Bizottság ezenkívül köteles válaszolni a Számvevőszék által az éves jelentéseiben, különjelentéseiben vagy előzetes megállapításairól szóló leveleiben tett észrevételekre, valamint a mentesítési eljárás során az Európai Parlament által a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan megfogalmazott észrevételekre és ajánlásokra. A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok megfelelően alkalmazzák az uniós szabályokat, és jelentést tesz a költségvetési hatóságnak.

A Bizottság ellenőrzési tevékenységének három fő célkitűzése van:

-a versenytorzulás megelőzése érdekében az egyenlő versenyfeltételek fenntartása a tagállamok és a gazdasági szereplők között, tekintet nélkül arra, hogy egy adott árut az EU mely pontján vámkezelnek,

-a tradicionális saját források megállapítása időszerűségének biztosítása és behajtásának javítása. A Bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy a tagállamok teljesítik-e a tradicionális saját források beszedésére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségeiket. A Bizottság ellenőrzi a tradicionális saját források behajtásával kapcsolatos tagállami intézkedéseket, beleértve a vámtartozás időben történő bejelentését és a szükségesnek ítélt végrehajtási eljárásokat,

-a költségvetési hatóság tájékoztatása, és ennek eredményeként pozitív mentesítésben részesülés. A vizsgálat eredményei alapján a Bizottság értékeli a tagállamok hatékonyságát és gondosságát a tradicionális saját források megállapítása, beszedése és rendelkezésre bocsátása terén, előírja az esetleges hiányosságok orvoslása érdekében meghozandó intézkedéseket, végül jelentést készíthet a költségvetési hatóságnak.

Az ellenőrzések továbbá hozzájárulnak a vámunió hatékony működésének, az uniós termelők védelmének és az uniós szabályok egységes alkalmazásának biztosításához azon joghézagok elkerülése érdekében, amelyek révén a csalók előnyökhöz juthatnak vagy kijátszhatják a fizetendő vámokat.

Az ellenőrzések megállapításai fontos információkkal szolgálnak a Költségvetési Főigazgatóság bevételi politikájához a jelenlegi és a lehetséges jövőbeli saját források szabályozási kerete tekintetében. A megállapításokat a Bizottság más szolgálataival (az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósággal és az OLAF-fal) is megosztják annak érdekében, hogy szakpolitikai szinten orvosolhassák a feltárt hiányosságokat.

2021. január 1-jétől új sajátforrás-határozat 10 és a végrehajtási intézkedéseket megállapító (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendelet alkalmazandó. Ezzel összefüggésben a kereskedelmi és a vámügyi egyszerűsítés folyamatos fejlődése a Bizottság és a tagállamok által végzett TOR-ellenőrzések rendszeres kiigazítását igényli.

2.2. A tradicionális saját forrásokra vonatkozó helyszíni és távoli ellenőrzések célkitűzései és módszertana

A TOR-ellenőrzések fő célja annak biztosítása, hogy a tagállamokban alkalmazott eljárások megfeleljenek a vonatkozó uniós jogszabályoknak, és az Európai Unió pénzügyi érdekei a vámkezelés helyétől függetlenül megfelelő védelemben részesüljenek. Az ellenőrzések minden évben konkrét vámügyi és számviteli témákra összpontosítanak. Ez segíti a tagállami eljárások harmonizációját és tökéletesítését, és ezáltal az EU pénzügyi érdekeinek következetes védelmét.

A Bizottság helyszíni ellenőrzései az éves ellenőrzési program részét képezik. Az egy vagy több tagállamban ellenőrizendő témaköröket a kockázatelemzésen alapuló éves ellenőrzési program tartalmazza. Az ellenőrzéseket egységes eljárásokkal és testre szabott ellenőrzési eszközökkel végzik, ezzel biztosítva az ellenőrzések következetes elvégzését. 2020-ban és 2021-ben a Covid19-világjárvány miatt számos tervezett helyszíni ellenőrzést távolról kellett elvégezni.

Az ellenőrzési témaköröket nemcsak belsőleg, hanem a tagállamok vagy a Bizottság más szolgálatai (pl. az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, az OLAF) is javasolhatják. Az ellenőrzési eszközök kidolgozása során és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságnak az ellenőrző látogatásokon való aktív részvétele révén folytatódik az együttműködés más szolgálatokkal. Emellett a Bizottság kikéri az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, az OLAF és a Jogi Szolgálat véleményét, amelyek észrevételeket tesznek, mielőtt a Bizottság bemutatná az ellenőrzési jelentéseket a TOR-ral foglalkozó tanácsadó bizottságnak. Ez a megközelítés biztosítja a Bizottság szolgálatai közötti következetességet és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmódot.

2020 óta a Bizottság konkrét kockázatok azonosítása esetén indokolt esetben további ad hoc ellenőrzéseket és dokumentumalapú ellenőrzéseket végez. Ezeket a célzott dokumentumalapú ellenőrzéseket többnyire távolról hajtják végre (pl. a szolárpanelekre vonatkozó, 2021-ben megkezdett dokumentumalapú ellenőrzést).

3. A BIZOTTSÁG ÁLTAL 2019 ÉS 2021 KÖZÖTT VÉGREHAJTOTT TOR-ELLENŐRZÉSEK

A Bizottság 2019 és 2021 között 56 ellenőrzést hajtott végre az (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendelet 2. cikke alapján, ami 168 megállapításhoz vezetett. Az 1. táblázat tagállamonként áttekintést nyújt a jelentés tárgyát képező időszakban végzett ellenőrzési tevékenységekről.

A Bizottság 168 megállapítást tett, ezek közül legalább 118-nak volt közvetlen pénzügyi vonzata (70,2 %) és 43-nak szabályozási vonzata (25,6 %).

Az ellenőrzések során a számviteli és vámügyi kérdéseket értékelik.

1. táblázat: A 2019–2021-es időszak ellenőrzési tevékenységeinek áttekintése

Tagállam	Az A- és a B-számla vezetése		Visszafizetések és külön B-számlával kapcsolatos ügyek	Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás	Nagyvállalatok	Vámérték	Szolárpanelek	Dömpingellenes és kiegyenlítő vámok
	2020	2021	2019–2021	2019	2019	2019–2021	2021	2021
AT		x	x			x	x
BE	x		x		X	x	x
BG	x		x			x	x
HR		x	x			x
CY		x	x			x
CZ	x		x			x	x
DK		x	x			x	x
EE		x	x			x	x
FI		x	x			x	x
FR	x		x	x		x	x	x
DE	x		x	x		x	2018-as ellenőrzés	x
EL	x		x			x	x	x
HU	x		x	x		x	x
IE		x	x			x	x
IT	x		x	x		x	x	x
LV		x	x			x	x
LT		x	x			x	x
LU		x	x			x	x
MT	x		x			x	x
NL	x		x		x	x	2018-as ellenőrzés	x
PL	x		x			x	x	x
PT	x		x	x		x	x
RO	x		x			x
SK	x		x			x
SI		x	x			x	x
ES	x		x			x	x	x
SE	x		x			x	x
UK	x		x	x		x	2018-as ellenőrzés
Összesen	28		28	6	2	28	21	7

3.1. Számviteli kérdések

A 2020–2021-es időszakban valamennyi tagállamban és az Egyesült Királyságban is végeztek ellenőrzéseket az A- és a B-számla 11 , valamint a kapcsolódó kimutatások megbízhatóságára vonatkozóan. Ezen ellenőrzések következtetése az volt, hogy a kimutatások összeállítására alkalmazott eljárások megfelelnek az uniós jogszabályoknak, és biztosítják az EU pénzügyi érdekeinek védelmét. Az ezen ellenőrzéseket követően közölt megállapítások többek között a két számla közötti következetlenségekre, a vámtartozások késedelmes megállapítására és közlésére, a két számlára történő hibás könyvelésre, a kimutatások és mellékleteik helytelen kitöltésére, valamint a B-számláról való késedelmes törlésekre vonatkoznak.

Az A-számla és a B-számla vezetését minden felkeresett tagállamban a fő vámügyi téma mellett második ellenőrzési témaként ellenőrizték. A 2019 és 2021 között folytatott ellenőrzések megerősítették, hogy a legtöbb hiba egyedi, a rendszeres hibák nem jellemzők. A megállapításokból eredő pénzügyi következményeket a tagállamok viselték.

A helyzet összességében javult a Bizottság e témakörök terén végzett ellenőrzéseinek, valamint annak köszönhetően, hogy a tagállamokban továbbfejlesztették az elektronikus számviteli rendszereket, amelyek csökkentik a manuális beavatkozással kapcsolatos hibák kockázatát. A tagállamoknak azonban fokozniuk kell az A- és a B-számla gondos vezetésére irányuló erőfeszítéseiket, és a törvényben előírt összes információt rendelkezésre kell bocsátaniuk a kimutatások teljességének, egyértelműségének és átláthatóságának biztosításához.

3.2. Vámügyi kérdések (2019–2021)

Az ellenőrzések céljára az Unió pénzügyi érdekei szempontjából a legnagyobb kockázattal járó vámügyeket választották ki.

A hároméves időszak alatt az ellenőrzések a következőkre összpontosítottak:

-a vámérték-ellenőrzési stratégia (2019, 2020, 2021),

-a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (2019),

-a nagyvállalatokra vonatkozó ellenőrzési stratégia (2019, 2021),

-a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokra vonatkozó ellenőrzési stratégia (2021).

2019-ben, 2020-ban és 2021-ben a vámérték-ellenőrzési stratégia továbbra is jelentős kockázatot jelentett a tagállamok pénzügyeire és az uniós költségvetésre nézve, amint azt a korábbi TOR-ellenőrzések és az OLAF vizsgálatai is mutatják 12 . Ezt a témát az összes tagállamban és az Egyesült Királyságban 44 ellenőrzés során teljeskörűen értékelték vagy nyomon követték. A tagállamok ellenőrzési stratégiái általában véve jelentősen javultak: kialakították a vámértékre vonatkozó megfelelő kockázati profilokat, kétség esetén biztosítékokat kérnek az áru átengedése előtt, és megerősítették az átadás előtti és utáni ellenőrzéseket. Ennek eredményeként a Kínai Népköztársaságból származó alulértékelt textiltermékek és lábbelik behozatalának negatív hatása az egész EU-ban jelentősen csökkent.

Ezt a nagyon pozitív tendenciát a legutóbbi behozatali adatok elemzése is megerősíti:

2014 márciusában, miután az OLAF végrehajtotta az alulértékelt textiltermékek és lábbelik behozatalára irányuló, Snake elnevezésű közös vámügyi műveletet, a behozatal volumene csökkent a tagállamokban, de az Egyesült Királyságban továbbra is nőtt. Ezen alulértékelt behozatalok többsége 2017 októberéig az Egyesült Királyságban koncentrálódott, amikor az Egyesült Királyság végre megkezdte a kért intézkedések végrehajtását (Swift Arrow művelet). Míg ezt követően a szokásos importvolumen stabil maradt, az alulértékelt behozatal gyakorlatilag eltűnt az Egyesült Királyságban (1. ábra).

Ez azonban továbbgyűrűző hatást eredményezett, mivel 2018-ban potenciálisan alulértékelt importáruk kerültek át más tagállamokba (2. ábra). Ezért a 2018–2021-es időszakban végzett ellenőrzések nemcsak az EU pénzügyi érdekeinek védelmére összpontosítottak, hanem megerősítették a tagállamoknak az alulértékelés hatékony kezeléséhez és a további lehetséges továbbgyűrűző hatások elkerüléséhez nyújtott tanácsokat és iránymutatásokat is.

Amint azt a 2. ábra szemlélteti, az alulértékeléssel kapcsolatos TOR-ellenőrzések rendkívül pozitív hatást gyakoroltak az alulértékelt behozatal volumenének csökkentésére az EU-ban, és ezáltal hatékonyan csökkentették a tradicionális saját források uniós költségvetést érintő veszteségeit.

1. ábra: Alulértékelt textiltermékek és lábbelik behozatalának volumene az Egyesült Királyságban

2. ábra: A potenciálisan alulértékelt behozatal volumenei (millió kg)

2019-ben hat tagállamban ellenőrizték a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (KTF). Az ellenőrzések célja a KTF-határozatok kiadására és felhasználására vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés biztosítása volt. A feltárt hiányosságok nem jártak jelentős pénzügyi következményekkel az uniós költségvetésre nézve. A hiányosságok főként az előírt határidők be nem tartásához, a helytelen állapotkód használatához, az érvénytelenített KTF-ekkel kapcsolatos vámellenőrzések hiányához, az áruk átengedése előtti és utáni, KTF-ekkel kapcsolatos ellenőrzések alacsony szintjéhez, a szolgálatok közötti elégtelen kommunikációhoz és az ellenőrzés minőségének regionális különbségeihez kapcsolódtak.

2019-ben és 2021-ben a nagyvállalatokra vonatkozó ellenőrzési stratégiát két tagállamban ellenőrizték, és az eredmények részben kielégítőek vagy nem kielégítőek voltak. Bár az ilyen típusú vállalkozások fontosak a tagállamok gazdasága számára, és megbízhatóbbnak tekinthetők, a vámhatóságoknak felettük is bizonyos szintű ellenőrzést vagy felügyeletet kell gyakorolniuk valamennyi tagállamban. A hiányosságok a kockázatelemzéssel, az áruátengedést megelőző és az áruátengedést követő alacsony szintű vagy nem létező ellenőrzésekkel, valamint a nemzeti vámszervezeten belüli belső felügyelet hiányával voltak kapcsolatosak.

2021-ben nyolc tagállamban ellenőrizték a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokra vonatkozó ellenőrzési stratégiát. Az ellenőrzési rendszerek részben vagy általában véve kielégítőnek tekinthetők. A fő hiányosságok a kockázati profilok végre nem hajtásához vagy késedelmes végrehajtásához, a nem következetes ellenőrzésekhez, a végleges dömpingellenes vámok késedelmes megállapításához és rendelkezésre bocsátásához (beleértve a véglegessé váló ideiglenes vámokat is), az OLAF-tól kapott információk alapján a dömpingellenes/kiegyenlítő vámok késedelmes megállapításához vagy annak elmaradásához, valamint a dömpingellenes/kiegyenlítő vámok helytelen mértékének alkalmazásához kapcsolódtak. A tagállamok jelenleg az ellenőrzési jelentésekben az ellenőrzési rendszereik tekintetében előírt javításokat hajtják végre, ami hozzá fog járulni az uniós székhelyű vállalkozások további védelméhez.

3.3. Az alulértékelt behozatalra vonatkozó végrehajtási stratégia

2018. december 21-i levelében a Bizottság valamennyi tagállamot értesítette azon álláspontjáról, hogy a Kínai Népköztársaságból származó textiltermékekre és lábbelikre vonatkozóan megállapított és az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátott vámok összege alulértékelés miatt valószínűleg nem volt helyes. Következésképpen a Bizottság nem számszerűsíthető fenntartást vezetett be a tradicionális saját forrásokat érintő, 2018. évi becsült veszteségekre vonatkozóan.

Miután a Bizottság valamennyi tagállamban ellenőrizte a vámérték-ellenőrzési stratégiát, 2021. május 7-én minden tagállamnak levelet küldött, amelyben tájékoztatta az egyes tagállamokat a tradicionális saját források e tekintetben bekövetkező veszteségére vonatkozó előzetes becslésekről.

A Bizottság tájékoztató levelét követően, de a Bíróság C-213/19. sz. ügyben hozott ítéletét megelőzően 21 tagállam 2021. december 31-ig fenntartással további, összesen több mint 1,473 milliárd EUR összegű TOR-t bocsátott rendelkezésre.

A Bizottság által a tradicionális saját forrásokat érintő veszteségek becslésére alkalmazni kívánt statisztikai módszer az Egyesült Királysággal szemben indított kötelezettségszegési eljárás eredményétől függött, amely a 2022. március 8-i ítélethez vezetett (C-213/19. sz. ügy, Bizottság kontra Egyesült Királyság). A Bíróság jóváhagyta a Bizottság statisztikai módszerét.

A Bizottság a Bíróság C-213/19. sz. ügyben hozott ítéletével összhangban 2022-ben és 2023-ban is folytatta és folytatja a tradicionális saját forrásokat érintő veszteségek becslését.

3.4. Szolárpanelek

2018-ban és 2019-ben a Bizottság szolgálatai 10 tagállamban végeztek TOR-ellenőrzést, hogy értékeljék a Kínából, Malajziából és Tajvanról származóként bejelentett és piacvédelmi intézkedések (dömpingellenes és kiegyenlítő vámok) hatálya alá tartozó napelemmodulok és alapvető alkotóelemek behozatalára vonatkozó ellenőrzési stratégiájukat.

Az említett célzott ellenőrzések közül háromban feltárt, a 2016. február 11-i (EU) 2016/184 és (EU) 2016/185 bizottsági végrehajtási rendelet 13 szerinti [helyen] feladott kifejezés félreértelmezéséhez kapcsolódó visszatérő hiányosságok miatt a Költségvetési Főigazgatóság az ellenőrzéseit kiterjesztette az ugyanezen árukat a 2015. május 30-tól 2018. szeptember 3-ig tartó időszakban 14 importáló valamennyi tagállamra. E tekintetben a Költségvetési Főigazgatóság 2021. június 1-jei levelében 21 tagállamot 15 tájékoztatott a tradicionális saját forrásokat érintő azon lehetséges veszteségekről, amelyek a Malajziából és Tajvanról származóként bejelentett szolárpanelek és napelemek behozatalára vonatkozó, említett téves értelmezésből erednek. 2021. december 31-ig kilenc tagállam több mint 647 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre.

E hiányosság nyomon követése folyamatban van.

Végezetül ezen ellenőrzési tevékenységeken, a tagállamokkal való kapcsolattartáson és számos előadáson keresztül a Bizottság a Bíróság értelmezésének megfelelően tovább pontosította a vonatkozó uniós jogszabályokban szereplő feladott kifejezés jelentését. Ez hozzájárult a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételekhez, valamint az uniós székhelyű vállalatok további védelméhez az ilyen behozatalokkal szemben.

4. A BIZOTTSÁG ELLENŐRZÉSEINEK NYOMON KÖVETÉSE

4.1. Szabályozási következmények

A Bizottság minden olyan esetben intézkedésre kérte a tagállamokat, amikor az ellenőrzések során hiányosságokat vagy joghézagokat tártak fel a nemzeti jogszabályokban vagy közigazgatási rendelkezésekben, hogy ezáltal összhangba hozzák azokat az uniós követelményekkel, és harmonizálják a tradicionális saját források megállapítását és beszedését a 27 tagállam között. Ez a szabályozási összehangolás a Bizottság által végzett ellenőrzések jelentős eredménye. A megállapítások a tagállamok által a vám- és sajátforrás-rendeletek alkalmazása során tapasztalt problémákra is rámutatnak, és információkkal szolgálnak a Bizottság szabályozási keret javítására irányuló folyamatos erőfeszítéseihez.

4.2. Jogi következmények

Néhány tagállamban a jogi rendelkezések értelmezése és az eljárások nem mindig felelnek meg a Bizottság követelményeinek. Amennyiben a vita nem oldható meg, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít 16 .

A 2019–2021-es időszakban tíz kötelezettségszegési eljárást indítottak meg, folytattak vagy zártak le (a részleteket lásd a mellékletben). Ezek közül a legfontosabb a textiltermékek és lábbelik alulértékelésével kapcsolatban az Egyesült Királyság ellen indított ügy (C-213/19), amelyben az Egyesült Királyság nem bocsátotta rendelkezésre az elvesztett saját források igen jelentős összegét.

4.3. Pénzügyi következmények

A 2019–2021-es időszak tekintetében összesen több mint 2,54 milliárd EUR 17 összegű további jogosultságot fizettek be a Bizottságnak, főként a textiltermékek és lábbelik alulértékelésével kapcsolatos végrehajtási stratégia, valamint a szolárpanelek miatt. A befizetések továbbá az ellenőrzési jelentésekben tett észrevételekkel és az egyéb ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatosan, valamint a Számvevőszék megállapításai és a tradicionális saját forrásokra vonatkozó kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos bírósági határozatok nyomon követésének eredményeként történtek.

A tagállamok által ezen időszak alatt fizetett késedelmi kamat összesen 137 millió EUR volt.

5. A TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK BESZEDÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamokban végzett helyszíni ellenőrzések mellett a Bizottság egyéb eszközöket is alkalmaz a tradicionális saját források beszedésének monitoringjára.

5.1. A behajthatatlanság miatt leírt jogosultságok vizsgálata

A tagállamoknak az összes szükséges intézkedést meg kell tenniük a tradicionális saját források rendelkezésre bocsátása érdekében, kivéve, ha azok beszedése a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében nem lehetséges:

-vis maior okán,

-más, a tagállamoknak fel nem róható okokból, vagy

-mert a vámtartozások könyvelésbe vételét vagy közlését annak érdekében halasztották el, hogy az ne veszélyeztesse az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűnügyi nyomozást.

Az uniós jogszabályi rendelkezésekkel összhangban minden tagállamnak be kell jelentenie a Bizottságnak azokat az eseteket, amikor a tradicionális saját források 100 000 EUR-t meghaladó összegben válnak behajthatatlanná, a tagállamnak fel nem róható okokból (leírási jelentés). A Bizottság minden ilyen jelentést észrevételez. A Bizottság azért vizsgálja meg a leírási jelentéseket, hogy értékelje, a tagállamok megfelelő gondossággal jártak-e el a tradicionális saját forrásokat jelentő vámok összegének megállapítása és gazdasági szereplőktől való behajtása érdekében.

A jelentéstételi küszöbérték alatti összegeket – mivel azokra nem vonatkozik külön jelentéstételi követelmény – a Bizottság a helyszíni ellenőrzések során szúrópróbaszerűen vizsgálja.

A Bizottság a leírási jelentések értékeléséhez használt kritériumokat a „Compendium” című munkadokumentumban foglalta össze, ezzel támogatva a tagállamokat a behajthatatlan TOR-összegekkel kapcsolatban viselt potenciális pénzügyi felelősségük értékelésében. Ezt először a saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság (ACOR) 2012. december 6-i ülésén osztották meg a tagállamokkal. 2018. március 8-án kiadott aktuális, felülvizsgált változatát, amely figyelembe veszi az uniós jogszabályok változásait és a TOR-ral kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot is, 2018. június 1-jén juttatták el a tagállamokhoz, immár azok hivatalos nyelvén.

A tagállamoknak minden egyes releváns ügyre vonatkozóan strukturált jelentést kell készíteniük, és azt a WOMIS elnevezésű többnyelvű adatbázis (a behajthatatlan követelések leírásával kapcsolatos ügykezelési és információs rendszer) útján továbbítaniuk kell a Bizottságnak. A WOMIS rendszer, amelyet rendszeresen aktualizálnak, lehetővé teszi a tagállamok jelentéseinek hatékony és biztonságos feldolgozását.

Az illetékes bizottsági szolgálatok (Költségvetési Főigazgatóság, Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, OLAF és Jogi Szolgálat) értékelik a jelentést, és észrevételeket tesznek a tagállamnak. Ezen észrevételek azon indoklással kapcsolatosak, amelyet a tagállam annak magyarázatára hoz fel, hogy miért nem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére a behajthatatlan vámok összegének megfelelő tradicionális saját forrásokat.

A 2019 és 2021 közötti időszakban 106 leírási jelentés érkezett be a Bizottsághoz, összesen 87,4 millió EUR értéket érintve. A Bizottság ebben az időszakban 18 76 jelentésről állapította meg – összesen 40,7 millió EUR értéket érintve –, hogy a TOR-ban bekövetkezett veszteség a tagállamoknak fel nem róható okokra vezethető vissza. 181 esetben – összesen 101,1 millió EUR értéket érintve – a Bizottság azon az állásponton volt, hogy az összegek legalább részben az érintett tagállamnak felróható okokból váltak behajthatatlanná. A Bizottság 9 esetben (1,3 millió EUR értékben) szabálytalannak vagy idő előttinek minősítette a jelentést.

Annak megállapításához, hogy a tradicionális saját forrásokban bekövetkező veszteség felróható-e a tagállamnak, a jelentések elemeinek alapos elemzésére van szükség. 2022. szeptember 15-én a 2009 és 2021 közötti évek vonatkozásában 154 leírási jelentés értékelése még nem zárult le (163,7 millió EUR értékben), részben az adott tagállamtól kért, még függőben lévő kiegészítő információk miatt.

5.2. A tradicionális saját forrásokban bekövetkező veszteséggel járó megállapítási hibák kezelése

A Bizottság nyomon követte a tagállamok által az EU pénzügyi érdekeinek sérelmére elkövetett, a 2019–2021-es időszakra vonatkozó adminisztratív hibákat (a helyszíni ellenőrzések során feltárt eseteket, az adminisztratív hibák miatti nemzeti visszafizetési vagy elengedési határozatokat, a tagállamok által saját adminisztratív hibáikkal összefüggésben, pénzügyi felelősségük elismerése mellett önkéntesen rendelkezésre bocsátott TOR-összegeket, a 100 000 EUR alatti behajthatatlan összegek leírásának elutasítását stb.). Ennek eredményeként a tagállamok a 2019–2021-es időszakban 423 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre az alulértékelt behozatalra vonatkozó végrehajtási stratégia (3.3. pont) és a szolárpanelek (3.4. pont) tekintetében beszedett összegeken felül.

5.3. OWNRES adatbázis

A 608/2014/EU, Euratom 19 és az (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a 10 000 EUR-nál nagyobb összegű jogosultságokat érintő csalásokról és szabálytalanságokról. Ezeket az információkat a Bizottság által kezelt és fenntartott OWNRES adatbázis útján közlik.

A Bizottság az OWNRES adatbázisból jut hozzá a beszedések nyomon követéséhez és a helyszíni ellenőrzések és dokumentumalapú ellenőrzések előkészítéséhez szükséges alapvető információkhoz. Az adatbázist különböző elemzésekhez és az OLAF vizsgálataiból eredő pénzügyi ajánlásai nyomon követésének monitoringjához az OLAF is felhasználja. A bejelentett adatok részletes elemzése a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács számára készített éves jelentésekben (Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem) és a Vámunió teljesítményéről szóló éves jelentésben található.

2018-ban az (EU, Euratom) 2018/195 bizottsági végrehajtási határozat 20 módosította a csalások és szabálytalanságok bejelentésére szolgáló formanyomtatványt. Az OWNRES adatbázist frissítették, hogy tükrözze ezeket a változásokat.

2021 végén az OWNRES adatbázis 121 199 21 („nyílt” vagy „lezárt”) csalást vagy szabálytalanságot tartalmazott, szemben a 2019 eleji 106 361 esettel. Ez mintegy 13,95 %-os emelkedést jelent. Másképpen fogalmazva: a 2019–2021-es hároméves időszakban 14 838 új esetet jelentettek be.

A saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2019–2021-es időszakban tartott féléves ülései keretében a Bizottság 2019 júliusában előterjesztett néhány aktualizált, a jelentéstételt egyszerűsítő jelentéstételi szabályt a csempészetre vonatkozóan. 2020 novemberében egy figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos gyakorlat keretében felkérték a tagállamokat, hogy vizsgáljanak felül és aktualizáljanak kiválasztott eseteket (főként nem aktualizált vagy helytelenül bejelentett OWNRES-eseteket). A gyakorlat eredményét a saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2021. júliusi ülésén ismertették. Ezenkívül a 2020 júniusában tartott ülésen bemutatták az OWNRES felhasználói kézikönyvének 2020 áprilisában kiadott aktualizált változatát.

5.4. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat érintő monitoringintézkedések

A Bizottság technikai segítséget nyújt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak ahhoz, hogy a csatlakozás idejére kialakíthassák a tradicionális saját forrásokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitást és rendszereket. A Bizottság értékeli továbbá a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok e szempontból vett felkészültségét is.

E területen a helyszíni technikai munkát és segítségnyújtást felfüggesztették a Covid19-világjárvány, valamint a Bizottság által 2018 májusában javasolt, végül a 2021. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal alkalmazandó (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozathoz vezető sajátforrás-csomagról folytatott tárgyalások bizonytalan kimenetele miatt.

A Bizottság 2021 decemberében egy további sajátforrás-csomagra 22 tett javaslatot három új saját forrás létrehozása érdekében, amelyeknek az uniós költségvetés számára a NextGenerationEU helyreállítási eszköz finanszírozási igényeivel egyenértékű bevételeket kell generálniuk. Tekintettel a saját források rendszerének folyamatos fejlődésére, a Bizottság úgy döntött, hogy nem nyújt képzést a tagjelölt országoknak a saját források rendszeréről, amely a csomag elfogadását követően lényegesen megváltozna. Egyes országok azonban az uniós saját források irányítási rendszerének létrehozását támogató ikerintézményi programok vagy más uniós finanszírozású projektek révén élvezhették a tagállamok saját források területén meglévő szakértelmének előnyeit.

Észak-Macedóniát és Albániát illetően 2019 szeptemberében sor került a saját forrásokra vonatkozó releváns uniós vívmányokkal kapcsolatos első technikai eszmecserére.

Bosznia-Hercegovina, amely 2022 decembere óta tagjelölt ország, válaszolt az uniós vívmányokkal kapcsolatos kérdőívre. A Költségvetési Főigazgatóság 2019 áprilisában nyújtotta be észrevételeit az uniós tagságról szóló bizottsági véleményhez.

5.5. A rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet módosítása

A 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet) képezi a saját források keretének gerincét, amely biztosítja, hogy a tagállamok időben befizessék az uniós költségvetést megillető összegeket.

E keret további javítása érdekében a Bizottság 2021-ben javaslatot tett e rendelet átfogó módosítására. E javaslat megoldást nyújtott a tagállamok eljárási aggályaira, ugyanakkor biztosította az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, valamint a méltányos és kiegyensúlyozott bevételi keretet.

A tagállamokkal folytatott széles körű eszmecserét követően a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet módosításáról szóló (EU, Euratom) 2022/615 tanácsi rendelet 2022 márciusában lépett hatályba.

6. KÖVETKEZTETÉS

A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kihívások ellenére a 2019 és 2021 közötti időszakban rögzített eredmények megerősítik, hogy a tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzések és a megállapított hiányosságokra vonatkozó szisztematikus nyomon követés továbbra is nélkülözhetetlen és hatékony eszköznek bizonyulnak a Bizottság számára a tradicionális saját források beszedésének javításához és az EU pénzügyi érdekeinek megfelelő védelméhez (ezt a mentesítési eljárás pozitív alakulása is megerősíti, mivel a Bizottság számára nincsenek új ajánlások a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan).

Az ellenőrzések továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak az uniós szabályoknak való megfelelés összehangolásában és fokozásában. Pénzügyi hatásuk jelentős, amint azt a 2019–2021-es időszakban az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátott pótlólagos mintegy 2,54 milliárd EUR nettó összeg is mutatja. Mindez komoly ösztönzőként szolgál a tagállamok számára a tradicionális saját forrásoknak az uniós költségvetés számára időben és teljeskörűen történő rendelkezésre bocsátásához. Az ellenőrzések hozzájárulnak a vámügyi és számviteli szabályok helyes alkalmazásának biztosításához is, vagyis továbbra is védik az EU pénzügyi érdekeit, hiszen hatékony mechanizmusokat kínálnak az egységes piac káros torzulásainak megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez.

Ami a jövőt illeti, a nemzetközi kereskedelem és különösen az e-kereskedelem fejlődése új kihívásokat hoz. Ehhez új, megfelelő eszközökre, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti még szorosabb együttműködésre lesz szükség, például a kockázatalapú vámellenőrzések összehangolása és a vámok eredményes beszedésének biztosítása érdekében.

E célból a Bizottság az elmúlt években tovább egyszerűsítette az előttünk álló kihívások hatékonyabb kezelését szolgáló intézkedéseit, és a vámunió működésének javítása érdekében továbbra is ezen az úton halad majd.

(1)

A harmadik országokból behozott termékekre kivetett vámok, valamint a cukorilletékek.

(2)

A Tanács 608/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 29. o.).

(3)

A Tanács (EU, Euratom) 2021/768 rendelete (2021. április 30.) az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról és a 608/2014/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2021.5.11., 1. o.).

(4)

A 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet és az (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint.

(5)

A jelentés az uniós intézmények (a Bizottság és a Számvevőszék) által végzett ellenőrzésekre összpontosít. Nem foglalkozik a tagállamok által végzett ellenőrzésekkel, amelyek eredményeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke alapján összeállított éves jelentés részletezi.

(6)

A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (átdolgozás) (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.). Ez a rendelet a „rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet” néven ismert.

(7)

A „rendelkezésre bocsátás” kifejezés a források tagállamok általi, uniós költségvetésbe való befizetésére utal.

(8)

Ez az arány 2001. február 28-ig 10 %, 2001. március 1. és 2014. február 28. között 25 %, 2014. március 1. és 2021. február 28. között pedig 20 % volt. 2021. március 1. óta az alkalmazandó arány 25 %.

(9)

A szabályozások esetében: a tradicionális saját források beszedési rendszerére vonatkozó tagállami rendelkezések ellenőrzése. A dokumentumok esetében: a tagállamokból származó számviteli kimutatások és egyéb számviteli dokumentumok és iratok vizsgálata, beleértve a tagállamoknak a behajthatatlan jogosultságokra vonatkozó jelentéseit is. Helyszíni és távoli ellenőrzések, dokumentumalapú ellenőrzések: a nemzeti rendszerek és a kapcsolódó dokumentumok uniós jogszabályok szerinti megfelelésének ellenőrzése számviteli és vámügyi szempontból. A Bizottság ezeket az ellenőrzéseket az érintett tagállamokkal közösen végzi.

(10)

A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(11)

A tagállamok a TOR-összegeket a következő két számla egyikére könyvelik:

– a rendes (A-) számlára a beszedett vagy biztosítékkal fedezett összegek esetében (ezeket befizetik az uniós költségvetésbe),

– az elkülönített (B-) számlára a beszedetlen vagy biztosítékkal fedezett, de kifogásolt összegek esetében. A behajthatatlan vámoknak megfelelő TOR-összegeket meghatározott idő elteltével törölni kell az elkülönített számláról. Ezeket a TOR-összegeket a törléssel egyidejűleg a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani (be kell fizetni), kivéve, ha a beszedés elmaradására elháríthatatlan külső okból, a tagállamnak fel nem róható más okból, vagy olyan esetben kerül sor, amikor a könyvelésbe vételt vagy a vámtartozás közlését annak érdekében halasztják el, hogy az ne veszélyeztesse az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűnügyi nyomozást.

(12)

Lásd az Európai Csalás Elleni Hivatal 2017. évi tizennyolcadik és 2018. évi tizenkilencedik éves jelentését.

(13)

A Bizottság (EU) 2016/184 végrehajtási rendelete (2016. február 11.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára az 1239/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámnak a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 37., 2016.2.12., 56. o.) és A Bizottság (EU) 2016/185 végrehajtási rendelete (2016. február 11.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára az 1238/2013/EU tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára történő kiterjesztéséről (76. o.).

(14)

A piacvédelmi intézkedések érvényességi időszaka.

(15)

Ebből hét tagállamban korábban célzott ellenőrzés zajlott. Négy tagállam nem számolt be napelemmodulok és napelemek behozataláról a vizsgált időszakban.

(16)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke.

(17)

Ez a szám tartalmazza az e jelentés 3.3., 3.4. és 5.2. pontjában feltüntetett összegeket.

(18)

A következő adatok olyan véglegesen értékelt jelentéseket is tartalmaznak, amelyek benyújtására 2016 előtt került sor.

(19)

Az (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendelet 2020. december 31-én hatályon kívül helyezte a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletet.

(20)

A Bizottság (EU, Euratom) 2018/195 végrehajtási határozata (2018. február 8.) a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet szerint a tradicionális saját forrásokra való jogosultságokat érintő csalásokról és szabálytalanságokról, valamint a tradicionális forrásokra vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelentések elkészítéséhez használandó formanyomtatványok megállapításáról (HL L 36., 2018.2.9., 33. o.).

(21)

Tartalmazza az Egyesült Királyság által bejelentett eseteket is. Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, és már nem tagja az EU-nak. Az Egyesült Királyságnak azonban az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről szóló megállapodás 136. cikke (2) bekezdésének c) és f) pontjában foglaltaknak megfelelően jelentenie kell a csalásokat és szabálytalanságokat. Ez a jelentéstételi kötelezettség a kilépésről rendelkező megállapodás 50. cikkében és 136. cikke (3) bekezdésének f) pontjában meghatározottak szerint 2026. február 20-ig tart.

(22)

. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az uniós költségvetés saját forrásainak következő generációja, COM(2021) 566 final, 2021. december 22.