EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.3.16.
COM(2023) 165 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálata a kettős átállás támogatására
I.Bevezetés
Az EU a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében iparának ambiciózus átalakításába fogott. Mind a kettős átállással kapcsolatos uniós politikai prioritásokon belül, mind pedig a védelmi és az űripar biztonsági vetületeinek megerősítésében alapvető szerepet játszik a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható utánpótlása. 1
A Bizottság által közzétett előrejelző tanulmány értékeli a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti jövőbeli uniós keresletet, valamint a stratégiailag kulcsfontosságú technológiák területén és a stratégiailag kulcsfontosságú ágazatokban a kínálat terén várhatóan jelentkező szűk keresztmetszeteket. A tanulmány előrejelzése szerint a kettős átállás sikeréhez nélkülözhetetlen nyersanyagok iránti kereslet példátlan mértékű növekedésével kell számolni. Például a szárazföldi és a tengeri szélturbinákhoz szükséges ritkaföldfémek iránti kereslet 2030-ig 4,5-szeresére, 2050-ig pedig 5,5-szeresére nő, miközben az elektromos járműveink hajtására szolgáló akkumulátorok gyártása várhatóan 2030-ig 11-szeresére, 2050-ig pedig 17-szeresére hajtja fel a lítium iránti keresletet. Az elemzésből az is kiderül, hogy az EU minden stratégiailag fontos technológia esetében az ellátási lánc több szegmensében, egyes ilyen technológiák esetében pedig az értéklánc teljes hossza mentén nagymértékben függ a beszállítók egy szűk csoportjától.
Miközben a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet már ma is soha nem látott mértékű, a következő évtized folyamán pedig akár tízszeresére is növekedhet, a kínálatot egyre nagyobb geopolitikai, környezeti és szociális kockázatok és kihívások övezik.
A kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó gazdasági ágazatok összetettek, és a projektek egyes típusai – például az ásványi anyagok kutatása és kitermelése területén – fokozottan kockázatos beruházásnak számítanak. A geológiai tényezők mellett az ágazatot nagy belépési korlátok, magas állóeszköz-beruházási költségek és az ezekből fakadó kockázatok jellemzik. Különösen nagy visszatartó erőt jelentenek a hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű engedélyezési eljárások. A projekt kezdete és az anyag piacra kerülése között nagyon hosszú idő is eltelhet.
A legtöbb kritikus fontosságú nyersanyag esetében a termelés néhány szereplő kezében összpontosul, és az EU nagymértékben kénytelen az importra támaszkodni. Az egy-egy beszállítótól való túlzott függés teljes ellátási láncok működését veszélyeztetheti, különösen olyan helyzetben, amikor az egyre fokozódó globális verseny közepette az érintett országok mind gyakrabban vezetnek be exportkorlátozásokat és más kereskedelemkorlátozó intézkedéseket. Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziója jó példája annak, hogy a megbízhatatlan beszállítók hogyan élhetnek vissza az ilyen jellegű függőségi helyzetekkel, és hogyan fordíthatják őket fegyverként saját hasznukra.
Nem csak az EU-nak kell szembenéznie ezekkel a kihívásokkal. A klímasemleges és digitális gazdaság felé való elmozdulás a globális közösség teljes egészének érdeke. Olyan országok, mint Kína, Japán, az Egyesült Államok vagy Dél-Korea már tettek lépéseket afelé, hogy stratégiai függőségük csökkentése érdekében bebiztosítsák a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti szükségletük kielégítését, és feldolgozási és finomítási kapacitásokat hozzanak létre. A kritikus fontosságú nyersanyagokat előállító, erőforrásokban gazdag országok eközben arra törekszenek, hogy olyan partnerekre tegyenek szert, amelyekkel helyben, fenntartható módon kiépíthetik a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos értékláncaikat.
A Bizottság már a 2008. évi nyersanyag-politikai kezdeményezésében 2 meghatározott egy stratégiát az EU nyersanyagokhoz való hozzáférésével kapcsolatos kérdések kezeléséről. Erre alapozva a 2020. évi cselekvési terv 3 konkrét intézkedéseket határozott meg az EU rezilienciájának és nyitott stratégiai autonómiájának növelése érdekében. 4 A REPowerEU tervben az EU a külső energiaügyi stratégiája keretében konkrét intézkedéseket javasolt az energetikai átállást segítő kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. 5
De a körülmények megváltoztak, és ez most már nem elég. Ezért a Bizottság javaslatot terjeszt elő egy átfogó megközelítés kialakítására, amely kiterjeszti és felgyorsítja az EU elsődleges és másodlagos nyersanyagokkal való ellátását. Megerősített nemzetközi szerepvállalásunk keretében a fenntartható kereslet és az értékláncok diverzifikálására és integrálására fogunk törekedni partnereinkkel. Az erőforrásokban gazdag országokkal létrehozandó, kölcsönösen előnyös hosszú távú kapcsolatok kiépítése érdekében az EU a Global Gateway stratégia kiegészítéseképpen és ahhoz teljes mértékben igazodva minden érintett számára előnyös partnerségek kialakítására fog törekedni. Mindamellett, hogy várhatóan elősegítik majd az EU nyersanyag-ellátási láncainak diverzifikálását, ezek a partnerségek a bennük részt vevő, erőforrásokban gazdag fejlődő és feltörekvő országokban folytatott termelés fenntarthatóságát és hozzáadott értékét is növelni fogják.
Az EU-nak a lehető legtöbbet kell kihoznia saját készleteiből, és környezeti ökoszisztémáinak maradéktalan megóvása mellett fejlesztenie kell saját területén lelőhelykutatási, kitermelési, finomítási, feldolgozási és újrafeldolgozási tevékenységét. Ez lehetővé fogja tenni Európa számára, hogy ipari kapacitásait nyitott, kereskedelembarát módon bővítse, és eközben magas szintű környezetvédelmi és szociális normákat érvényesítsen, minőségi munkahelyeket teremtsen, fellendítse a gazdasági növekedést, és növelje nyitott stratégiai autonómiáját.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervvel 6 összhangban az EU fokozza erőfeszítéseit az erőforrás-hatékonyság növelése, a lineárisról a körforgásos gazdaságra való áttérés, valamint a környezettudatos tervezés, az újrafeldolgozás és a helyettesítés előmozdítása értekében, azzal a végső céllal, hogy a termékeket a lehető legnagyobb mértékben erőforrás- és energiahatékonnyá tegye. Ez elő fogja segíteni a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet csökkenését, miközben biztosítja a termékek hozzáférhetőségének, működési jellemzőinek és megfizethetőségének szinten tartását is, és lehetővé teszi a kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozását és újabb termékekben való ismételt hasznosítását.
Az EU azonban sohasem lesz önellátó a kritikus fontosságú nyersanyagok terén, és a felhasználás java része tekintetében a jövőben is kénytelen lesz az importra támaszkodni.
Ezért az EU-nak meg kell erősítenie globális szerepvállalását, és ezen keresztül bővítenie és diverzifikálnia kell a beruházásokat, a termelést és a megbízható partnerekkel folytatott kereskedelmet, eközben pedig azon kell fáradoznia, hogy csökkentse a nagymértékben koncentrált beszerzési forrásoktól való függőségét, és kezelje az ebből adódó sebezhetőségeket. Az EU e célok elérésére harmadik országokkal együttműködésben fog törekedni, olyan, kölcsönösen előnyös partnerségek keretében, amelyek segítségével fenntartható módon előmozdíthatja a részt vevő partnerek gazdasági fejlődését, saját magának pedig biztonságos, reziliens, megfizethető és kellően diverzifikált értékláncokat hozhat létre. Mindez az EU partnereinek is érdeke, hiszen hatására megerősödik az EU által a partnerségekben képviselt hozzáadott érték. Például a partnerországokban bekövetkező zavarok esetén az EU-ban rendelkezésre álló nagyobb kapacitások lehetővé teszik a partnerek fokozottabb támogatását és a globális kínálati problémák enyhítését.
A kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos kezdeményezéseink ezeket a törekvéseket tükrözik, és három, egymást kölcsönösen támogató pilléren nyugszanak:
1.a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak fejlesztése az EU-ban;
2.a beszerzési források további diverzifikálása, valamint kölcsönösen előnyös partnerségek létrehozása a globális termelés támogatására;
3.a fenntartható beszerzések és a körforgásosság előmozdítása.
II.A kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak fejlesztése az EU-ban
II.1. Rendelet a kritikus fontosságú nyersanyagokról
A javasolt rendelet 7 általános célkitűzése, hogy biztosítsa az EU-nak a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátását, és megerősítse az EU kapacitásait az értékláncok teljes hossza mentén. Annak érdekében, hogy a rendeletben foglalt intézkedések a leglényegesebb nyersanyagokra összpontosítsanak, a rendelet megállapítja a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékét. A rendeletben az értékláncok teljes hosszára kiterjedően meghatározott intézkedések célja, hogy az EU kapacitása 2030-ra megközelítse vagy elérje legalább a stratégiai fontosságú nyersanyagok iránti belföldi kereslet legalább 10%-át a bányászatban és a kitermelésben (amennyiben az EU-ban rendelkezésre álló készletek ezt lehetővé teszik), legalább 40%-át a feldolgozás és a finomítás terén, valamint legalább 15%-át az újrafeldolgozást illetően. Ezen irányszámok elérése jelentős mértékben elő fogja segíteni a szükséges diverzifikációt, valamint annak biztosítását, hogy 2030-ig minden egyes stratégiai fontosságú nyersanyag esetében a feldolgozás minden lényeges szakaszában az EU-n belüli éves felhasználás legfeljebb 65%-a származzon egyetlen külső országból.
A rendelet mellékletében meghatározott, a kritikus és a stratégiai fontosságú nyersanyagokat 8 tartalmazó javasolt jegyzékeket legalább négyévente felül kell majd vizsgálni, és szükség esetén aktualizálni kell őket. Ezek a jegyzékek szolgálnak vezérfonalként az EU intézkedései számára. Az EU-n belüli belső kapacitások fejlesztésének első lépése a rendelkezésre álló erőforrásokra vonatkozó ismeretek bővítése; ennek érdekében legalább ötévente lelőhelykutatási programokat kell kidolgozni, és naprakésszé kell tenni az előfordulásokkal kapcsolatos geológiai ismereteket.
A stratégiai fontosságú nyersanyagok uniós értékláncainak megerősítése érdekében olyan stratégiai projekteket kell kiválasztani és megvalósítani, amelyek a teljes értékláncra kiterjedően – az újrafeldolgozást is beleértve – hozzájárulnak az EU kapacitásainak növeléséhez. A stratégiai projektekre egyebek mellett egyszerűsített engedélyezési eljárások vonatkoznak majd. Stratégiai projektek megvalósítására harmadik országokban is sor kerülhet.
Egyes tagállamok már felülvizsgálták és korszerűsítették a nyersanyagokra, a bányászatra és az engedélyezési keretekre vonatkozó jogszabályaikat. A Bizottság minden tagállamot annak felmérésére buzdít, hogy szükség van-e nemzeti vagy a nemzeti szint alatti kereteik aktualizálására a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható értékláncainak támogatásához. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektek esetében az engedélyezési eljárásaik hatékonyságát a stratégiai projektek körén kívül is növeljék. A Bizottság azt is szorgalmazza, hogy a tagállamok fogadjanak el nemzeti programokat a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncaiban érvényesülő körforgásosság növelésére, és ezek a programok a kritikus fontosságú nyersanyagoknak a bányászati hulladékból való kinyerésére is kiterjedjenek.
Emellett a tagállamok az engedélyezési eljárások egyszerűsítésében részt vevő közigazgatási személyzet felkészítése és továbbképzése érdekében is hozhatnak intézkedéseket olyan, a közigazgatási kapacitások támogatására rendelkezésre álló uniós lehetőségek kihasználásával, mint a Technikai Támogatási Eszköz. 9 Más, a közigazgatási kapacitások továbbfejlesztését célzó intézkedések, például a digitalizálás vagy a munkafolyamatok egyszerűsítése szintén érdemesek lehetnek a megfontolásra. Az információcsere elősegítése érdekében a tagállamok megfontolhatják annak lehetőségét, hogy a bevált gyakorlat megosztására vagy technikai segítségnyújtásra támaszkodva önkéntes alapon működő platformokat hozzanak létre az engedélyező hatóságok számára.
Folyamatos erőfeszítéseket igényel a közvélemény tájékozottságával és a közhangulattal kapcsolatos aggályok eloszlatása. A kihívások kezelését elősegíthetik a hatékony és átfogó nyilvános konzultációk, valamint az érintettekkel – köztük szükség szerint az őslakos népességgel és a lakossággal általában – folytatott átlátható és folyamatos párbeszéd.
A rendelet emellett mechanizmust hoz létre a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncaira irányuló monitoringtevékenység koordinálására is. A Bizottság a tagállamokkal együtt stresszteszteknek fogja alávetni a stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátási láncait.
A rendelet olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek enyhítik az egységes piac jó működését potenciálisan veszélyeztető kínálati kockázatokat: rendelkezik egyebek mellett a stratégiai fontosságú nyersanyagok stratégiai készleteinek koordinálásáról és az uniós vállalkozások tevékenységének – például a stratégiai fontosságú nyersanyagok közös beszerzésével történő – segítéséről. Ezen intézkedések szoros koordinálását a Bizottság által készítendő előrejelző elemzések és az egyes technológiákhoz tartozó ellátási láncokra vonatkozó részletes értékelések fogják segíteni.
A rendelet külön testületet hoz létre az Európai Bizottságnál és a tagállamokban rendelkezésre álló legjobb szakemberek mozgósítására, amelynek az lesz a feladata, hogy elemezze és nyomon kövesse a piacok működését, értékelje a kockázatokat, tanácsokkal szolgáljon a kockázatenyhítő stratégiák meghatározásához, segítséget nyújtson a stratégiai projektekkel kapcsolatban, elősegítse a stratégiai készletezést, és rendszeres időközönként áttekintse a stratégiai partnerségek működését.
II.2. Pénzügyi támogatás
A stratégiai projektek megfelelő pénzügyi hátteret is igényelnek majd. A rendelet a versenyszabályok tiszteletben tartása mellett azt javasolja, hogy a tagállamok, a Bizottság és az érintett pénzügyi intézmények közösen megvitassák a magánszektorból érkező finanszírozás lehetőségeit, valamint a meglévő finanszírozási eszközök és uniós alapok igénybevételének módozatait, és elősegítsék a beruházások eredményeinek hasznosítására vonatkozó (off-take) megállapodások létrehozását.
A Bizottság az InvestEU végrehajtó partnereivel együtt – az (EU) 2021/523 rendeletben 10 és a javasolt rendeletben meghatározott közös célkitűzésekkel összhangban – feltérképezi a beruházások támogatásának fokozására igénybe vehető eszközöket, ideértve a vegyesfinanszírozási műveletek alkalmazásának lehetőségeit is. Az életképes projektek kidolgozását az InvestEU tanácsadó központ segítheti. A finanszírozásban alapvető szerep hárul a vállalkozásoktól, a pénzügyi befektetőktől és a hasznosításban érdekelt gazdasági szereplőktől érkező magánszektorbeli forrásokra.
A taxonómiai rendelet 11 felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján összeállítsa a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek listáját, és minden egyes környezeti célkitűzés tekintetében megállapítsa az alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumokat. A közeljövőben elfogadandó, az újrafeldolgozásra is kiterjedő környezetpolitikai felhatalmazáson alapuló jogi aktus véglegesítése után a Bizottság fel fogja kérni a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform 2.0-t arra, hogy a korábbi összetételű platform által megkezdett munkát folytatva – a Bizottság általi megfontolásra és elfogadásra – dolgozzon ki taxonómiai kritériumokat a bányászatra és a finomításra vonatkozóan.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy a magánszektorból érkező finanszírozás nem lesz elegendő, és a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak teljes hosszát lefedő projektek hatékony megvalósításához közfinanszírozásra, ezen belül állami támogatásokra is szükség lesz. A nemzeti szintű erőforrások mozgósítását illetően az állami támogatási keret tág lehetőségeket kínál a magánberuházások támogatásához és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal összefüggő projektek eredményes megvalósításához. Emellett a Bizottság nemrégiben új szabályokat fogadott el az állami támogatások területén annak érdekében, hogy a tagállamok nagyobb rugalmasságot élvezzenek a támogatások odaítélésében, egyebek mellett a legfontosabb klímasemleges technológiákhoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok előállítása és újrafeldolgozása terén is. A cél a folyamat további felgyorsítása és észszerűsítése egyszerűbb számításokkal és eljárásokkal, valamint gyorsabb jóváhagyással, eközben pedig annak biztosítása, hogy az egységes piac a lehető legkisebb mértékben torzuljon, miközben a kohéziós célkitűzések sem sérülnek.
A Bizottság:
Øaz EBB-vel és az InvestEU többi végrehajtó partnerével együttműködésben felkutatja a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncaira irányuló beruházások támogatásának növelésére rendelkezésre álló lehetőségeket, ideértve a vegyesfinanszírozási műveletek alkalmazását is, és ennek érdekében arra ösztönzi a partnereket, hogy hozzanak létre belső kapacitásokat a nyersanyagokra irányuló beruházások finanszírozásának előmozdítása és a beruházásokat a szóban forgó ágazatban gátló akadályok értékelése terén,
Øfelkéri a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform 2.0-t a bányászatra és a finomításra vonatkozó taxonómiai kritériumok kidolgozására.
II.3. Szabványosítás
A Bizottság 2023 februárjában elfogadta az európai szabványosításra vonatkozó éves uniós munkaprogramot. A dokumentum egyik stratégiai prioritása a kritikus fontosságú nyersanyagok lelőhelyeinek kutatására, valamint azok kitermelésére, finomítására és újrafeldolgozására vonatkozó európai szabványok kidolgozása az európai uniós értékláncok megerősítése és az EU rezilienciájának növelése érdekében. Emellett a kritikus fontosságú nyersanyagok kezelésére, ezen belül hasznosítására, újrafeldolgozására és újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó műszaki követelmények kidolgozása szintén szükségessé tesz szabványosítást. Ezáltal biztosítható a műszaki szabályok egységes alkalmazása az EU teljes egészében.
Nemzetközi szinten az európai szabványosításnak egyre élesebb globális versenyben kell helytállnia. Az európai szakértők és a nemzeti szabványügyi szervezetek már ma is nagy szerepet vállalnak a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) munkájában, de még aktívabban kell részt venniük a nemzetközi szabványosításban ahhoz, hogy a kapcsolódó uniós jogszabályok mögött álló uniós elvek és értékek, valamint az EU nemzetközi kötelezettségvállalásai visszatükröződjenek a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó nemzetközi műszaki szabványokban. A Bizottság segíteni fogja a tagállamok, az európai szabványügyi szervezetek és az uniós vállalkozások által a nemzetközi szabványosítási folyamatokat támogató erőforrások megosztása érdekében folytatott eszmecserét és koordinációt.
Az EU szabványosítási stratégiájával és az európai szabványosításra vonatkozó uniós munkaprogrammal összhangban a Bizottság:
Øbiztosítja, hogy az európai szabványosítással foglalkozó magas szintű fórum külön is foglalkozzon az egységes piac rezilienciájának nélkülözhetetlen elemét képező kritikus fontosságú nyersanyagokkal,
Øtámogatja a kritikus fontosságú nyersanyagokkal összefüggő, a kettős átállásban – és ezen belül a körforgásos gazdaság létrehozásában – szerepet játszó ipari folyamatokra vonatkozó európai szabványosítási munkát.
II.2. A szükséges készségek megléte
A 2020. évi készségfejlesztési program értelmében versenyképességének megőrzéséhez az EU-nak olyan munkaerőre van szüksége, amely rendelkezik a zöld és digitális átálláshoz nélkülözhetetlen készségekkel. Európa csak úgy hozhat létre magának életképes értékláncokat a kritikus fontosságú nyersanyagok terén, ha gondoskodik a megfelelő készségek fejlesztéséről (geológusok, kohászok, gépészmérnökök, bányászok, válogatók és újrafeldolgozók, de a csúcstechnológiát képviselő, az ágazat szempontjából lényeges szakmák is, stb.). Emellett egyre szembeötlőbb az igény az átképzés iránt azokon a területeken, amelyeken nagyobb hangsúlyt kap a körforgásosság, például az akkumulátorok értéklánca mentén vagy a feldolgozásban. A 2020. évi készségfejlesztési programban meghatározott horizontális intézkedéseken túlmenően a kritikus fontosságú nyersanyagok európai uniós értékláncainak sikere nagyban függ az ágazati készségfejlesztési politikáktól.
A Bizottság erőteljesen bátorítja a tagállamokat arra, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak teljes hossza mentén szükséges átképzést és az EU régióiban a tehetség terén azonosított hiányosságok pótlását 12 segítő oktatási és képzési intézkedéseikhez igénybe vegyék a rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközöket: az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+), az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az igazságos átmenet mechanizmust. Emellett a deep tech tehetségekre irányuló, az új európai innovációs menetrend költségvetéséből finanszírozott, az európai deep tech területeken egymillió ember képzését célul kitűző úttörő jellegű kezdeményezés szintén hozzájárul a készségek szükséges átalakításához.
A Bizottság:
Øaz európai készségfejlesztési paktum keretei között nagyszabású készségfejlesztési partnerséget hoz létre a kritikus fontosságú nyersanyagok terén az érdekeltekkel és a hatóságokkal azzal a céllal, hogy az értékláncok teljes hossza mentén biztosítva legyen a sikeres oktatási és képzési programok bevezetése,
Øa nulla nettó kibocsátási célt szolgáló akadémia részeként javaslatot tesz egy nyersanyagügyi akadémia létrehozására, amely oktatási és képzési programokat fog fejleszteni és kínálni a kritikus fontosságú nyersanyagok európai értékláncainak fejlesztéséhez szükséges munkaerő átképzésének és továbbképzésének támogatása érdekében.
II.6. Kutatás és innováció
A kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncaira vonatkozó kutatás és innováció (K+I) alapvető szerepet játszik a lelőhelyek felkutatásával, a kitermeléssel, a feldolgozással, a finomítással, az újrafeldolgozással, az erőforrás-hatékony tervezéssel, a felhasználással és a helyettesítéssel összefüggő ismeretek, innovatív megoldások és nagymértékben fenntartható folyamatok fejlesztésében. Példaként említhető, hogy a szélturbinákban alkalmazott, ritkaföldfémeket tartalmazó állandó mágnesek helyettesíthetők lehetnek más típusú alkatrészekkel, például többpólusú szinkrongenerátorokkal. Hasonlóképpen a platinacsoportba tartozó, az üzemanyagcellákban katalizátorként használt fémek részben vagy egészben helyettesíthetők lehetnek más fémekkel, például nitridek, karbidok vagy kalkogenidek formájában. A kritikus fontosságú nyersanyagok helyettesítésében kiemelten fontos szerepet játszik a különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok fejlesztése. Az ezeken a területeken folytatott kutatás eredményei a későbbiekben a szabványokba is beépíthetők lesznek.
Az értékláncok említett részeinek mindegyikével kapcsolatban felmerülnek kihívások a geológiai előfordulás, a mineralizációs tulajdonságok, a kémiai jellemzők, az alkalmazások, az energiahatékonyság, valamint a környezeti és a társadalmi hatások terén. Ilyen jellegű kutatásra a kritikus és a nem kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatban egyaránt szükség van a kínálat terén jelentkező kihívások kezeléséhez, valamint az EU-n belüli kereslet növekedésének mérsékléséhez. Az értékláncok mindezen részein történő fellépés diverzifikálni fogja az EU nyersanyagforrásait, és ezáltal biztosítja az ellátás fenntarthatóságát.
Az EU a Horizont Európa keretprogram 2021–2024. évi munkaprogramja keretében 470 millió EUR összegű költségvetést irányzott elő a lelőhelykutatásra, a kitermelésre, a feldolgozásra, valamint az újrahasználatra, az újrafeldolgozásra és a hasznosításra irányuló projektek számára.
A Bizottság:
Øaz Európai Innovációs Tanács és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet segítségével, az új európai innovációs menetrenddel összhangban megerősíti a korábbi és a várható K+I-áttörések gyakorlati hasznosítását,
Øa tagállamokkal együtt kidolgoz és közzétesz egy koordinált cselekvési tervet a különleges tulajdonságú anyagokra, valamint azokhoz kapcsolódóan a kritikus fontosságú nyersanyagok helyettesítésére vonatkozóan annak érdekében, hogy a K+I-re a kihívás mértékével arányos finanszírozás jusson,
Øa már meglévő, az érdekelteket tömörítő fórum segítségével stratégiai végrehajtási tervet dolgoz ki, amely meghatározza az EU által a K+I területén a következő években követendő prioritásokat.
III.A beszerzési források további diverzifikálása, valamint kölcsönösen előnyös partnerségek létrehozása a globális termelés támogatására
A kettős átállás megvalósításához és védelmi képességeinek növeléséhez az EU a jövőben is nyersanyagimportra kényszerül. Az EU már ma is aktívan dolgozik számos olyan különböző eszközön, amely megkönnyíti a kereskedelmet, a beruházásokat és az együttműködést, és ezáltal globális léptékű lehetőségeket nyit meg, javítva a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való biztonságos és megfizethető hozzájutást. A jelenlegi kihívások mellett az eszközrendszer csak akkor fejthet ki valós hatást, ha alkalmazása az abban érdekelt partnerországokkal összehangoltan történik. Annak érdekében, hogy – jelesül a Global Gateway stratégián és annak végrehajtásán keresztül, az EU és az uniós tagállamok pénzügyi és szakpolitikai eszközeinek multiplikátorhatását kihasználva – koherens megközelítés legyen alkalmazható és tényleges eredmények legyenek elérhetők a lehető legrövidebb időn belül, meg kell találni a rendelkezésre álló különböző eszközök közötti szinergiákat. Az EU összes külső fellépésére kiterjedő megerősített koordinációt egy kifejezetten a kritikus fontosságú nyersanyagokkal összefüggő külső tevékenységgel foglalkozó, a meglévő érintett struktúrákkal, köztük a Global Gateway stratégiához kapcsolódókkal együttműködésben tevékenykedő munkacsoport létrehozása fogja biztosítani.
III.1. Klub létrehozása a kritikus fontosságú nyersanyagok terén: együttműködés az abban érdekelt partnerekkel
A kritikus fontosságú nyersanyagok beszerzési forrásaihoz való biztonságos, megfizethető és fenntartható hozzáférés számos partner közös érdeke, és egyaránt fontos téma minden kormányközi fórumon (G7-ek, G20-ak, Nemzetközi Energia Ügynökség, Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség stb.), valamint a kapcsolódó kezdeményezések (például az ásványkincsbiztonsági partnerség 13 ) és a harmadik országokkal létrehozott stratégiai partnerségek keretei között. Emellett a nemzetközi együttműködés egyes szereplők erőfölényes helyzetének ellensúlyozása és a fenntarthatósági kihívások kezelése szempontjából is fontos.
E különböző kezdeményezések kiegészítéseképpen és azokra támaszkodva az EU-nak létre kell hoznia egy, a kritikus fontosságú nyersanyagok terén működő klubot, amelynek keretei között a felhasználó és az erőforrásokban gazdag országok együtt törekednek a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálatának előmozdítására. Az EU-nak partnereivel közösen kell előmozdítania a kritikus fontosságú nyersanyagok megbízható, kereskedelmi alapú, átlátható és környezetbarát kínálatának ügyét. Ezen belül a kritikus fontosságú nyersanyagok terén működő klubnak ösztönöznie kell a termelőországokban végrehajtott fenntartható beruházásokat, és lehetővé kell tennie ezen országok számára, hogy az értékláncokban magasabb szintre lépjenek.
A klub minden olyan, hasonlóan gondolkodó fél előtt nyitva fog állni, amelynek érdeke fűződik ahhoz és amely készen áll arra, hogy közösen megállapított elvek alapján a következő célok elérésén munkálkodjon:
·a piaci fejlemények nyomon követésének és a piaci fejleményekre vonatkozó ismeretek megosztásának fokozása,
·a lelőhelyek felkutatására irányuló erőfeszítések fokozása,
·olyan környezet kialakítása, amely támogatja a fenntartható beruházásokat,
·a beruházási projektek piaci hasznosulásához szükséges idő lerövidítése,
·a piacokhoz való hozzáférés elősegítése szabályozási együttműködés útján,
·együttműködés annak érdekében, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncai mentén működő szereplők tiszteletben tartsák a munkavállalói jogokat, és a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő gyakorlatot folytassanak,
·az országhatárokon átívelő módon működő, körforgásos és fenntartható gazdaság előmozdítása, valamint a minőségi újrafeldolgozó kapacitások bővítése,
·az innováció ösztönzése az ágazatban az új kínálatok előmozdítása érdekében,
·hatékony és koordinált megközelítés követése a válsághelyzetekre való felkészülés és reagálás területén.
A Bizottság egyeztetéseket fog kezdeni a klub létrehozása iránt érdeklődő potenciális partnerekkel. Az EU és az USA által a kritikus fontosságú ásványokról szóló célzott megállapodásról folytatandó, 2023. március 10-én bejelentett tárgyalások jó alapot szolgáltathatnak egy szélesebb körű és nagyobb területre összpontosító, a kritikus fontosságú nyersanyagok terén működő klub létrehozásához.
A Bizottság:
Ølétrehoz egy klubot a kritikus fontosságú nyersanyagok terén, amelynek keretei között a partnerek megerősítik az ellátási láncokat és diverzifikálják a beszerzési forrásokat, és minden potenciális partnert megkeres e szövetség létrehozása érdekében.
III.2. A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodások második generációját megalapozó és útjára indító kereskedelmi és beruházási megállapodások
Az EU 2022. december 9-én lezárta a meglévő EU–Chile társulási megállapodás korszerűsítésére irányuló tárgyalásokat. A megállapodás külön fejezetet szentel az energiaügy és a nyersanyagok kérdéskörének, és elősegíti egyes kritikus fontosságú nyersanyagok, például a lítium esetében a fenntartható beruházások lehetőségeinek javítását, eközben pedig – különösen a megújuló energiaforrások és a hidrogén hasznosítása terén – támogatja Chilét zöld gazdaságának fejlesztésében.
Mivel az ásványi anyagok kitermelése és finomítása erősen tőkeintenzív tevékenység, a gazdasági szereplőknek az erőforrásokban gazdag országokban beruházásbarát, kiszámítható és stabil üzleti környezetre van szükségük. A meglévő több-, sok- és kétoldalú keretekre alapozva az EU tovább fogja fejleszteni az ezt szolgáló intézkedéseit.
Egyrészről a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és annak több- és sokoldalú megállapodásai létrehoztak egy általános keretet, amely – például a vámokra, a diszkriminációmentességre és az exportkorlátozások tilalmára vonatkozó szabályok révén – viszonyítási alapként szolgál az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a jogbiztonság garantálásához. Jelenleg folyamatban vannak a tárgyalások egy, „a fejlesztési célú beruházások megkönnyítéséről” szóló sokoldalú megállapodás megkötése érdekében. Ez a megállapodás különösen azáltal fogja fellendíteni a fejlődő országokban – részben a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatában – megvalósuló beruházásokat, hogy nyilvánossá és könnyen hozzáférhetővé teszi a beruházásokra vonatkozó szabályokat, és csökkenti a kormányzati engedélyezési és jóváhagyási eljárások időtartamát.
Másrészről az EU a kétoldalú megállapodásai segítségével törekszik világszerte kereskedelmi és beruházási kapcsolatainak elmélyítésére és ellátási láncainak diverzifikálására, ideértve a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncait is, mindezeken keresztül pedig az uniós gazdaság rezilienciájának növelésére.
Az EU már ma is a kereskedelmi megállapodások legnagyobb hálózatát tudhatja magáénak a világon. A Mexikóval, az Egyesült Királysággal, Új-Zélanddal és Chilével 14 kötött legutóbbi megállapodások már külön fejezetet szentelnek az energiaügy és a nyersanyagok kérdéskörének. Emellett folyamatban vannak a tárgyalások az energetikai átalakulás szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagokból, köztük ritkafémekből és nikkelből jelentős készletekkel rendelkező Ausztráliával és Indonéziával is.
A Bizottság a partnereivel együtt elemezni fogja a kitermelési, a feldolgozási és az újrafeldolgozási kapacitásaik fejlesztésére irányuló törekvéseik támogatásának lehetőségeit. A Bizottság a folyamatban lévő tárgyalások keretei között foglalkozni fog a nyersanyagokkal kapcsolatos szempontokkal, ezen belül a kiszámítható hatásvizsgálati eljárások vagy a harmadik országokban beruházásokat végrehajtó gazdasági szereplőkkel szembeni diszkriminációmentes bánásmód kérdéskörével, továbbá megvizsgálja, hogy a nyersanyag-kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos fegyelem megerősítése érdekében szükség van-e egyes meglévő megállapodások módosítására. Kiemelt figyelmet kapnak ebben az összefüggésben az afrikai országok, amelyekben nagy potenciál rejlik a nyersanyagokkal való ellátás és a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncaiba való további integrálódás terén, és amelyek esetében a lehetőségek kiaknázása mindkét fél számára előnyös volna, függetlenül attól, hogy az EU az adott partnerországgal kötött-e gazdasági partnerségi megállapodást, vagy sem.
A Bizottság emellett kiemelt figyelmet fog fordítani a beruházások fenntarthatóságára, és elkötelezett további, a fenntartható beruházások megkönnyítésére irányuló megállapodások megkötése mellett. 15 A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló második generációs megállapodások rendelkezéseket fognak tartalmazni a fenntartható fejlődés terén, további szabályokat fognak magukban foglalni az energiaügy és a nyersanyagok vonatkozásában, és az ágazati prioritások kitűzésére és a magánszektor szerepvállalását ösztönző módozatok meghatározására irányuló párbeszéden keresztül támogatják az ipari projekteket és a helyi értékteremtést. Az EU nemrégiben lezárta a fenntartható beruházások megkönnyítése érdekében Angolával kötendő megállapodásra irányuló tárgyalásokat. 16 Jelenleg Nigériával vannak folyamatban előkészítő egyeztetések, és a folyamat a jövőben további országokra is kiterjedhet.
Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok túlnyomó többsége (értéküket tekintve 92%-a) vagy a nulla vámtételű legnagyobb kedvezményes vámnak, vagy a hatályban lévő kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően vámfizetés nélkül érkezik az EU-ba. A kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalának fennmaradó részére a feldolgozatlan nyersanyagok esetében 2–7%-os, a feldolgozott nyersanyagok esetében 3–9%-os vám vonatkozik (például feldolgozatlan magnézium: 5%, feldolgozott gallium: 3%). A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni a vámoknak a kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalára gyakorolt hatását, és a kritikus fontosságú nyersanyagok beszerzési forrásainak diverzifikálására és függőségünk csökkentésére vonatkozó célkitűzések tükrében fogja elbírálni a vámfelfüggesztés iránti kérelmeket.
A Bizottság:
Øfolytatja a WTO megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel a fejlesztési célú beruházások megkönnyítéséről szóló többoldalú megállapodásra irányuló tárgyalásokra,
Øa fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló, valamint a szabadkereskedelmi megállapodások egyre bővülő hálózatát felhasználva támogatni fogja az EU kereskedelmi partnereinek azon törekvését, hogy feldolgozó kapacitásokat alakítsanak ki, és Chile és Ausztrália esetéhez hasonló, mindkét fél számára előnyös partnerségeket létesít,
Øszorosan figyelemmel kíséri a vámoknak a kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalára gyakorolt hatását, és ennek tükrében bírálja el a vámfelfüggesztés iránti kérelmeket.
III.3. Kétoldalú stratégiai partnerségek: a beruházási lehetőségektől a gazdasági realitásig
Tekintettel arra, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok termelését világszinten sürgősen fel kell lendíteni, az EU a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncaira és az értékláncok későbbi szakaszain lévő más összetevőkre irányuló fenntartható beruházások ösztönzésével és a gazdasági lehetőségek kölcsönösen előnyös valóra váltásával megerősíti a harmadik országokkal folytatott együttműködését. Az együttműködés megerősítésének fontos eszköze a stratégiai partnerségek létrehozása a nyersanyagok értékláncai mentén.
A stratégiai partnerségek ösztönzőleg hatnak a fenntartható gazdasági növekedésre, elősegítik a nyersanyag- és az ipari értékláncok rezilienciájának növekedését, végső soron pedig támogatják az ipari termelés és az anyagok értékláncainak az EU és a partnerországok közötti integrációját. A partnerségek a következő célok elérésére fognak törekedni:
i. az EU és a partnerországok nyersanyagértékláncainak integrálása, ezen belül együttműködés a javasolt rendelet keretében támogatható stratégiai projektek azonosítása érdekében, a kutatás és az innováció területén, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok lelőhelyeinek felkutatásával, azok kitermelésével, feldolgozásával és újrafeldolgozásával, helyettesítésével, valamint a kínálati kockázatok nyomon követésével kapcsolatos ismeretek és technológia megosztásában;
ii. az EU és a partnerországok szabályozási keretének, valamint a szabályok érvényesítését szolgáló kapacitásainak fejlesztése;
iii. kölcsönös előnyök elérése az iparban és a gazdaságban a harmadik országokban folytatott termelés hozzáadott értékének növelésén keresztül;
iv. nemzetközi szabványok kidolgozása és jóváhagyása egyebek mellett annak érdekében, hogy azok magas szintű környezetvédelmi és szociális védelmi normákat tartalmazzanak, és támogassák a résztvevők éghajlati és környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítését;
v. forrásbevonás a nyersanyagok értékláncaihoz szükséges infrastruktúra fejlesztése érdekében;
vi. együttműködés a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak fokozott rezilienciája és fenntarthatósága érdekében;
vii. a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncaihoz kapcsolódó képzések és készségek fejlesztése.
A fejlődő országok szempontjából a partnerségek az országon belüli értékteremtés elvén alapulnak, és a Global Gateway stratégia kereteinek felhasználásával támogatják az érintett országokat az értékláncon való feljebblépésben.
Minden partnerség működését egy ütemterv határozza meg, amely minden pillérben közösen megállapított intézkedéseket tartalmaz. Az ütemterv végrehajtását a felek éves alapon követik nyomon, és szükség esetén új intézkedésekkel bővítik. A partnerségek kialakítása, valamint ütemtervük kidolgozása és végrehajtása az „Európa együtt” megközelítés elvei szerint, a tagállamok, valamint a tagállami gazdasági ágazatok és intézmények képviselőinek részvételével történik.
Az első stratégiai partnerség 2021-ben jött létre az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) keretei között. Máris vannak kézzelfogható eredményei: az EU az akkumulátorok aktív katódanyagai, valamint a lítium, a nikkel és a kobalt hasznosítása terén hajtott végre beruházásokat Kanadában, Kanada pedig szintén hajtott végre beruházásokat az EU-ban a kritikus fontosságú nyersanyagok terén.
Emellett 2021-ben partnerség jött létre Ukrajnával is. Ukrajna jelentős globális titántermelő, és potenciálisan több mint húsz kritikus fontosságú nyersanyag európai beszállítója lehet. A partnerség keretei között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Ukrán Geológiai Intézet 2022-ben egyetértési megállapodást írt alá.
A Bizottság 2022 novemberében Kazahsztánnal és Namíbiával hozott létre stratégiai partnerséget.
Stratégiai partnerségek mindeddig csak olyan országokkal születtek, amelyekkel az EU korábban kereskedelmi és beruházási megállapodást kötött vagy ilyen megállapodásról tárgyalt. A megállapodások és a stratégiai partnerségek tulajdonképpen kiegészítik egymást, és politikai keretet, illetve konkrét kétoldalú együttműködést biztosítanak a kritikus fontosságú nyersanyagok területén. Azon országok esetében, amelyekkel az EU-nak nincs hatályos kereskedelmi és beruházási megállapodása, a Bizottság a partnerséget létrehozó egyetértési megállapodásra irányuló tárgyalásokon azt kívánja elérni, hogy a kereskedelem és a beruházások terén megszűnjenek a torzulások. A javasolt rendelet értelmében a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai tanács a Global Gateway stratégia struktúráival együttműködésben rendszeres időközönként megvitatja a stratégiai partnerségek helyzetét.
A Bizottság:
Øerőfeszítéseket tesz a stratégiai fontosságú nyersanyagok terén létrehozott partnerségek hálózatának bővítésére,
Øa stratégiai fontosságú nyersanyagok terén létrehozandó partnerségek kapcsán a torzulásmentes kereskedelem és beruházások elérésére törekszik.
III.4. Global Gateway: kölcsönösen előnyös keret az EU kiemelkedő szerepvállalásával
Az EU a globális kínálat növelése, a nemzetközi értékláncok integráltságának megerősítése és a diverzifikáció elősegítése érdekében támogatni fogja a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncaira irányuló infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat. Az EU a partnerországokban megvalósítandó, az infrastruktúra és a konnektivitás fejlesztésére irányuló konkrét projekteket – a Global Gateway stratégia keretei között – részben azzal fogja segíteni, hogy konkrét magánszektorbeli beruházásokat ösztönöz a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncai mentén.
A kritikus fontosságú nyersanyagok lelőhelyeinek jelentős része a feltörekvő piacokon és a fejlődő országokban található. A nyersanyagágazat az EU számos partnere számára fontos mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból, és az EU elkötelezett amellett, hogy támogassa a partnerországokat az értékláncon való feljebblépésben. Az „Európa együtt” megközelítés elvei szerint az EU, a tagállamok és más érintett szereplők (köztük a fejlesztésfinanszírozási intézmények, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) az európai magánszektorral meglévő szinergiák kihasználásával egyes, a kritikus fontosságú nyersanyagok területén megvalósítandó projekteket kiemelt projektté minősítenek a Global Gateway stratégia keretében. 17 A partnerekkel folytatott együttműködés biztosítani fogja a nyersanyagokra irányuló projektek végrehajtásának az adott országokon belüli hozzáadott értékét. A megcélzott partnerországok tehát olyan, nagyvonalú és minőségi ajánlatot kapnak az EU-tól, amely biztosítja az EU és a partnerek érdekeinek egybeesését, egyúttal pedig elősegíti a kritikus fontosságú nyersanyagok globális értékláncaiban világviszonylatban tapasztalható forráshiány pótlását, valamint a versenyképesség, a fenntarthatóság és a biztonság növelését. Ennek során az EU kiemelten fogja kezelni azokat az országokat, amelyekkel stratégiai partnerséget hozott létre.
Azon törekvés figyelembevételével, hogy a nyersanyagok értékláncai mentén megerősödjék a fenntarthatóság és lendületet kapjon az éghajlatváltozás elleni fellépés, a Global Gateway stratégia mindent átható célja a fenntartható munkahelyteremtés és a tisztességes munka előmozdítása, amelyhez a beruházásoknak aktívan hozzá kell járulniuk. Ez magában foglalja egyebek mellett azt, hogy figyelmet kell szentelni a munkaerőpiacra való belépésük kapcsán különleges kihívásokkal szembesülő, kiszolgáltatott csoportoknak, valamint olyan súlyos problémáknak, mint a gyermekmunka. A fájó pontokra és a nyersanyag-kitermelő iparágak előtt álló kihívásokra való tekintettel az EU kiemelt figyelmet fog fordítani arra, hogy megadja a szükséges támogatást a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteket befogadó harmadik országok hatóságainak a jó kormányzásra való képességük megerősítéséhez és az ágazaton belüli átlátható üzleti gyakorlat biztosításához. Ennek során az EU törekedni fog a jogszabályi és a jogérvényesítési keretek megerősítésére, azzal a céllal, hogy a hatóságok meghozzák a szükséges mérséklő intézkedéseket a kitermelési, finomítási és/vagy feldolgozási tevékenység miatt a helyi közösségeket, illetve az éghajlatot és a környezetet érő káros hatások minimalizálása érdekében. Az EU fellépésének egy másik pillére a kritikus fontosságú nyersanyagokra irányuló beruházások nyomán keletkező munkahelyek betöltéséhez szükséges készségek fejlesztésének biztosítása a szakképzési programok orientálásán keresztül.
A Bizottság:
Øtámogatja a partnerországokkal együtt megvalósítandó, a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható értékláncaira irányuló Global Gateway projekteket, és eközben kiemelt figyelmet fordít az ESG-normákra és a helyi értékteremtésre.
III.5. A külföldi beruházások kockázatainak csökkentése
Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz keretében nyújtott beruházási garanciák mellett az EU törekedni fog arra is, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncaira irányuló beruházások kapcsán egyszerűsítse világviszonylatban a kereskedelemfinanszírozáshoz való hozzáférést. Több tagállam exporthitel-ügynöksége tart fenn a külföldi beruházások terén olyan kockázatcsökkentő rendszereket vagy eszközöket, amelyek biztonságossá teszik az adott tagállam gazdasági szereplői számára a kritikus fontosságú nyersanyagok importját. 18
Az átfogó uniós exporthitel-stratégiára irányuló, jelenleg folyamatban lévő erőfeszítések várhatóan segíteni fogják a tagállamok fellépésének megerősítését azzal, hogy – különösen olyan esetekben, amikor az uniós gazdasági szereplők harmadik országbeli szereplőkkel állnak versenyben – maximalizálják az EU befolyását és a nyújtott hivatalos támogatás eredményességét.
Ennek hatására javul a koordináció az EU szintjén kezelt külső finanszírozási eszközök, köztük hangsúlyosan az éghajlatváltozás és a fejlesztés területére irányulók és az érintett tagállami pénzügyi intézmények, köztük az exporthitel-ügynökségek eszközei között, különösen a Global Gateway stratégia összefüggésében.
Egy esetleges uniós exporthitelezési eszköz kiegészítené a meglévő exporthitel-ügynökségek tagállami szintű műveleteit, növelné az EU által ezen a területen kifejtett összhatást, és lehetővé tenné – egyebek mellett a kritikus fontosságú nyersanyagok területén is – a hivatalosan támogatott exporthitelek felhasználását a kulcsfontosságú uniós szakpolitikák érvényesítésére. Végezetül az EU folyamatosan támogatja azt a munkát, amely az OECD égisze alatt, a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban foglalt szabályok korszerűsítése keretében zajlik, és amely a hivatalosan támogatott exporthitelezést szabályozó nemzetközi kerethez igazodva kíván ösztönzőket létrehozni. Ezek az ösztönzők lehetővé tennék az exporthitel-ügynökségek számára, hogy jobb feltételekkel biztosítsanak támogatást az éghajlatváltozás mérséklését jelentős mértékben elősegítő technológiai megoldásokban alkalmazott kritikus fontosságú nyersanyagokra irányuló ügyletekhez.
A Bizottság:
Øa közös eszközök alkalmazása és a szinergiák kihasználása érdekében előmozdítja a szorosabb koordinációt a fejlesztésfinanszírozási intézmények és az exporthitel-ügynökségek között a nyersanyagokra irányuló projektek kapcsán, első lépésként kísérleti jelleggel a stratégiai partnerországokban,
Øtörekszik az OECD keretei között a megállapodások továbbfejlesztésére, és együttműködik a tagállamokkal egy uniós exporthitelezési eszköz létrehozása érdekében, egyebek mellett a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncai külföldi szegmenseinek támogatására.
III.6. Küzdelem a tisztességtelen kereskedelem ellen, nagyobb szigor a szabályok érvényre juttatásában
Napjainkban számos ország egyre nagyobb figyelmet fordít a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatának fejlesztésére, gyakran ipari és geopolitikai megfontolásból egyaránt. Az OECD több mint 18 000 olyan aggályos intézkedést azonosított, amely befolyásolja a kritikus fontosságú nyersanyagok kereskedelmét annak különböző szakaszaiban. 19 Mivel a jövőben nőni fog a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet, a helyzet javítására irányuló globális erőfeszítések hiányában ezek az intézkedések várhatóan gyakoribbak és nagyobb horderejűek lesznek.
Ez veszélyezteti az ellátásbiztonságot, és olyan egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt, amelyek aláássák nemcsak az EU, hanem az ezen anyagok importjától függő valamennyi ország vállalkozásainak versenyképességét. De a kereskedelem korlátozása hatékonyságcsökkenést is eredményez. Az ásványi anyagok helyi feldolgozását ösztönözni hivatott exportkorlátozások például nem kifizetődőek. 20
A Bizottság ezért jelentős erőfeszítéseket tesz a nyersanyagokkal kapcsolatos torzító hatású szakpolitikák átláthatóságának biztosítása érdekében, és ennek keretében finanszírozást nyújt az exportkorlátozásokat tartalmazó OECD-adatbázis 21 fenntartásához. Ez az első, kulcsfontosságú lépés az ezen a téren – különösen az energetikai átmenethez szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok összefüggésében – felmerülő szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos globális tudatosság növelése felé, amely szükséges ahhoz, hogy a szóban forgó kérdéseket a WTO elé lehessen terjeszteni.
Az EU már igénybe vette a vitarendezés lehetőségét a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatában. Például 2012-ben az EU sikerrel járt egy Kínával szembeni eljárásban: Kínának meg kellett szüntetnie a ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozásait. 22 Nemrégiben az EU ismét megnyert egy vitarendezési eljárást a WTO előtt, ez esetben az Indonézia által a nikkelre vonatkozóan bevezetett exportkorlátozások kapcsán. 23
Az EU mindig is egyértelmű politikát követett a tisztességtelen kereskedelemmel szembeni fellépés terén. A Bizottság az ágazatban jelentkező egyre nagyobb kihívásokra való tekintettel erőteljesebb jogérvényesítési tevékenységet fog folytatni, és eltökélten fog fellépni a kereskedelmi partnerei által az ércek, a másodlagos nyersanyagok vagy a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó hulladék kapcsán bevezetett exportkorlátozásokkal szemben. Emellett azokban az esetekben, amikor a tények azt indokolják, a Bizottság – nemzetközi és belső jogi kötelezettségeinek maradéktalan tiszteletben tartásával – a jövőben is fel fog lépni a piacvédelmi eszközök segítségével az uniós piac védelme érdekében.
Amennyiben kellően megalapozott panaszokat nyújtanak be ezen a téren, a Bizottság vizsgálatokat indíthat annak megállapítására, hogy a tisztességtelen kereskedelemből származó behozatal miatt az EU-ban való létrejöttükben akadályozott bányászati vagy nyersanyag-feldolgozó gazdasági ágazatok megvédése szükségessé teszi-e a piacvédelmi eszközök igénybevételét. A Bizottság minden ilyen esetben alaposan meg fogja vizsgálni az EU tágabb értelemben vett gazdasági érdekét, és ezáltal biztosítani fogja, hogy a piacvédelmi intézkedések ne sértsék aránytalan mértékben más, az értékláncok későbbi szakaszaiban működő gazdasági ágazatok érdekét, és ne idézzenek elő torzulásokat a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncai mentén.
Mindemellett bizonyos esetekben az EU-n kívüli befektetők közvetlen külföldi tőkebefektetései biztonsági vagy közrendi szempontból kockázatosak lehetnek az EU számára, éppen azért, mert befolyásolhatják a kritikus fontosságú nyersanyagok és más inputok kínálatát. A közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó uniós keret 24 az EU teljes egészére kiterjed, és segítségével a Bizottság és a tagállamok koordináltan léphetnek fel az EU biztonságának és/vagy közrendjének védelme érdekében, ha azt veszélyeztetik a közvetlen külföldi tőkebefektetések. Ennek egyik módja az ilyen típusú tőkeberuházások által a kritikus fontosságú nyersanyagok és más inputok kínálatára kifejtett potenciális hatások átvilágítása.
A Bizottság a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő munkáján keresztül:
Øtovábbra is fokozott figyelmet fordít a WTO kapcsolódó szabályainak és az EU kereskedelmi megállapodásainak végrehajtására és betartatására, különös tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést korlátozó intézkedésekre,
Ømegvizsgálja, hogy a bányászati és a feldolgozó vagy újrafeldolgozó gazdasági ágazatok védelme szükségessé teszi-e a piacvédelmi eszközök igénybevételét.
IV.A fenntarthatóság és a körforgásosság előmozdítása az értékláncok teljes hossza mentén
A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztonságossá és megfizethetővé tétele érdekében végzett tevékenységnek együtt kell járnia az esetleges káros hatások enyhítésére irányuló erőfeszítések fokozásával mind az EU-ban, mind pedig a harmadik országokban, a munkavállalói jogok, az emberi jogok és a környezetvédelem területén egyaránt. A kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak fenntartható fejlesztésére irányuló erőfeszítések egyúttal lehetőséget adnak az emberi jogok, a konfliktusrendezés és a regionális biztonság ügyének előmozdítására is. Ez része az EU azon elkötelezettségének, hogy kölcsönösen előnyös megoldásokat keres partnereivel, és támogatja azok gazdaságának fenntartható átalakítását. Mivel a legtöbb nyersanyag fém, lehetséges az újrafeldolgozásuk. Ez lehetőségeket rejt magában arra nézve, hogy a zöld átállás keretében valódi körforgásos gazdaság jöjjön létre. Az újrafeldolgozás egyre fontosabbá válhat a jövőben, hiszen jelentős előnyöket rejt magában az ellátásbiztonság, a nyersanyag-kitermelésből fakadó negatív hatások csökkentése és a gazdasági értékteremtés terén. Ma ugyanakkor a legtöbb kritikus fontosságú nyersanyag újrafeldolgozási aránya alacsony, a meglévő újrafeldolgozó kapacitások, rendszerek és technológiák pedig gyakran nem képesek kezelni ezeket az anyagokat.
Az EU-nak magának tehát fel kell gyorsítania az erőforrás-hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel a környezettudatos tervezés követelményeire és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet mielőbbi elfogadására.
Szintén fokozni kell az erőfeszítéseket a kritikus fontosságú nyersanyagok tág értelemben vett körforgásosságának biztosítása érdekében, ez esetben is az EU-n belül és kívül egyaránt. Az EU-nak biztosítania kell, hogy saját újrafeldolgozó kapacitása képes legyen előállítani legalább az éves felhasználása 15%-ának megfelelő mennyiségű másodlagos nyersanyagot, ahogyan azt a javasolt rendelet előírja.
IV.1. A folyamatban lévő uniós fenntarthatósági törekvések továbbvitele
Az elmúlt néhány évben az EU egyre nagyobb szerepet vállalt annak támogatásában és ösztönzésében, hogy a vállalatok felelős módon végezzék üzleti tevékenységüket. Az EU bevezetett egy önkéntes és kötelező intézkedésekből álló átfogó eszközrendszert a vállalati társadalmi felelősségvállalás / felelős üzleti magatartás (CSR/RBC) előmozdítására, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek (UNGP) és az ENSZ keretei között a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan elfogadott fenntartható fejlődési menetrend végrehajtására.
Ennek érdekében az EU 2021 júliusában iránymutatást fogadott el a kellő gondosság területén azzal a céllal, hogy segítse az uniós vállalkozásokat a kényszermunkával kapcsolatos kockázatoknak a tevékenységükben és az ellátási láncaikban történő, a nemzetközi normáknak megfelelő kezelésében. 25 A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv 26 (CSRD) értelmében a nagyvállalatok és a tőzsdén jegyzett vállalatok, valamint bizonyos, az EU-n kívüli, de az EU-ban meghatározott árbevételt elérő vállalatok a Bizottság által elfogadandó uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kötelesek beszámolni fenntarthatósági kockázataikról és hatásaikról.
A szóban forgó területre irányuló uniós fellépés további példái az EU fenntartható nyersanyagellátására vonatkozó elvek, valamint az elemekről szóló rendelet. 27 Emellett a konfliktusok által érintett térségekből származó ásványi anyagokat szabályozó rendelet 28 olyan kötelezettségeket vezet be az ellátási láncok mentén alkalmazott kellő gondosság terén, amelyek alapján azonosítható az ón, a tantál, a volfrám és az arany értékláncaiban a fegyveres konfliktusok vagy más, azokhoz társuló súlyos emberi jogi visszaélések támogatásának kockázata. A rendelet a kellő gondosságról szóló OECD-útmutatásban 29 foglalt nemzetközi normákon alapul, és a négy említett anyag uniós importőreire vonatkozik. Ugyanakkor a benne foglalt, a kellő gondosságra vonatkozó követelmények közvetetten a négy említett anyag uniós importőreinek ellátási láncai mentén működő (uniós) kohókra és finomítókra is hatással van.
Mindemellett a Bizottság több olyan jogalkotási javaslatot is előterjesztett, amelyek kapcsolódnak a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható beszerzéseihez. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre, 30 a kényszermunkáról szóló rendeletre, 31 a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre (ESPR), az elemekről szóló rendeletre, 32 a vízügyi keretirányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv és a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv módosításáról szóló irányelvre, 33 valamint az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatára 34 irányló javaslat.
Több- és sokoldalú szinten az EU elismeri, hogy a vállalatok kiszámítható működési környezetének biztosítása szempontjából fontosak a nemzetközileg elfogadott normák. A felelős üzleti magatartás a nemzetközi normákra való hivatkozások formájában minden, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés kapcsolatát szabályozó fejezetben megjelenik. Az EU emellett aktív résztvevője a nemzetközi szervezetek, köztük a WTO, az OECD, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSZ keretei között a fenntarthatóság terén végzett munkának. Az EU kísérő intézkedések segítségével a lehető legnagyobb mértékben támogatni fogja, hogy a partnerországok tiszteletben tartsák az uniós fenntarthatósági jogszabályokat.
A kritikus fontosságú nyersanyagok terén létrehozandó klub összefüggésében az EU a tagokkal együtt törekedni fog a nemzetközi ESG-elvek kidolgozására. Ezek az ESG-elvek azután megalapozhatják a nemzetközi ESG-normák kidolgozását, lehetőleg a nemzetközi szervezetek (például az ISO, az ILO, az ENSZ vagy az OECD) keretei között és lehetőleg a meglévő nemzetközi kezdeményezésekből kiindulva. Ennek – a 12. sz. UNGP-vel összhangban – az emberi jogokra és azon belül a munkavállalói jogokra is ki kell terjedniük.
A bányászat és a nyersanyagtermelés fenntarthatóságára több nemzetközi ágazati kezdeményezés is irányul. 35
A jelentős környezeti lábnyomú kritikus fontosságú nyersanyagok esetében a javasolt rendelet előirányozza olyan követelmények későbbi bevezetését, amelyek konkrét nyersanyagok összefüggésében az átláthatóságot és a környezeti hatások modellezését szabályozzák, amennyiben az szükséges az EU környezetpolitikai céljainak eléréséhez. E követelmények elfogadását alapos, az érdekeltekkel és a harmadik országokkal folytatandó konzultációt is magában foglaló hatásvizsgálat fogja megelőzni, amely figyelembe veszi a tudományosan megalapozott értékelési módszereket, a vonatkozó nemzetközi normákat és a kereskedelmi forgalomra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat is.
IV.2. A fenntartható fejlődés proaktív támogatása kereskedelmi megállapodásainkon keresztül
Kétoldalú szinten a közelmúltban megkötött összes kereskedelmi és beruházási megállapodás külön ambiciózus fejezetet szentel a kereskedelem és a fenntartható fejlődés kapcsolatának. E fejezetek célja annak biztosítása, hogy a gazdasági növekedés együtt járjon az emberi jogok, a tisztességes munka, az éghajlat és a környezet védelmével. A kereskedelem és a fenntartható fejlődés kapcsolatát szabályozó fejezetek a nemzetközi megállapodások és normák betartására kötelezik a partnereket, és szoros együttműködést hoznak létre a partnerek között a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és elszámoltathatósága terén. A Bizottság nemrégiben közzétett egy közleményt, 36 amelyben bemutatta, hogyan fejleszthető tovább a kereskedelmi megállapodásoknak a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulása. Emellett egyes, az EU által a közelmúltban kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban az energiaügyre és a nyersanyagokra vonatkozó fejezet külön rendelkezéseket szentel a fenntarthatóság kérdéskörének. Végezetül, ahogyan arról már volt szó, a stratégiai partnerségek céljai között szintén szerepel a fenntarthatóság.
IV.3. Körforgásos gazdaság
Jelenleg a legtöbb kritikus fontosságú nyersanyag újrafeldolgozási aránya nagyon alacsony. Legalábbis középtávon a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó hulladék újrafeldolgozási arányának növelése, de a kritikus fontosságú nyersanyagok hatékony felhasználásának és helyettesítésének ösztönzése is nagy potenciált rejt magában a függőség csökkentése, az értékláncok létrehozása és a helyi – például az újrafeldolgozó ágazatban, a helyettesítésre irányuló kutatásban vagy a javítóműhelyekben történő – munkahelyteremtés szempontjából.
Az akkumulátorok újrafeldolgozásával foglalkozó, kialakulóban lévő európai gazdasági ágazat példáját követve más, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz kapcsolódó újrafeldolgozási technológiáknak is támogatást kell kapniuk a Horizont Európa keretprogramon keresztül, szinergiában a tagállami K+I-programokkal, a laboratóriumtól a kereskedelmi hasznosításig a kutatás és az innováció minden szakaszára kiterjedően.
Miközben minden nyersanyag és minden alkalmazás esete eltérő, vannak közös kihívások, mint például az a körülmény, hogy a termékeket nem mindig úgy tervezik, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokban gazdag alkatrészek (például a ritkaföldfémeket tartalmazó állandó mágnesek) könnyen eltávolíthatók legyenek vagy azokhoz könnyen hozzá lehessen férni, továbbá gyakran hiányosak az ilyen típusú alkatrészek jelenlétére és vegyi összetételére vonatkozó információk. Emellett a kritikus fontosságú nyersanyagokban gazdag termékek és alkatrészek területén nem létezik célzott hulladékgyűjtés, -kezelés és -újrafeldolgozás. A fentiekben bemutatott kihívások kezeléséhez közös megoldásokat kell kidolgozni az EU szintjén.
Több újrafeldolgozási művelet esetében központi helyet foglal el a kihívások között a gazdasági életképesség, és ez különösen igaz a kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozására, mivel a különválasztási eljárások általában összetettebbek, a hasznosítható mennyiségek pedig kisebbek, mint a fémek esetében általában. A következő évtizedekben az újrafeldolgozható hulladék egyre nagyobb mértékű rendelkezésre állásának, az újrafeldolgozási technológiák terén elért eredményeknek és az új üzleti modelleknek köszönhetően várhatóan csökkenni fognak a költségek, míg a nyersanyagárak emelkedése és az a tendencia, hogy a vállalkozások várhatóan hajlandóak lesznek fizetni a kisebb környezeti lábnyomért, szintén elősegíti majd a gazdasági életképesség javulását. Ugyanakkor az újrafeldolgozási projektek – figyelemmel azok innovatív voltára és az elsődleges nyersanyagok felhasználásának környezeti externáliáira – jelentős mértékű pénzügyi támogatást fognak szükségessé tenni.
Fontos továbbá, hogy a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok EU-n belüli szállítására ne rakódjanak indokolatlan terhek. A Bizottság által 2021-ben javasolt új hulladékszállítási szabályok a digitalizáción és az eljárások egyszerűsítésén keresztül segíteni fogják az újrafeldolgozási célú hulladékszállítást.
A körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezéseknek egyre nagyobb hangsúlyt kell kapniuk nemzetközi szinten is, például akkor, amikor kereskedelmi partnereinkkel stratégiai partnerségeket hozunk létre vagy szabadkereskedelmi megállapodásokat kötünk. Az együttműködés területei közé tartozik a szabályozási együttműködés, valamint az újrafeldolgozható anyagok integrált piacának létrehozása.
A Bizottság:
Ø2023 júniusában javaslatot terjeszt elő az elhasználódott járművekről szóló irányelv oly módon történő felülvizsgálata érdekében, hogy az külön, a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosítására összpontosító követelményeket tartalmazzon a járművek tervezésére és a hulladékká váló járművek kezelésére vonatkozóan,
Øajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a kis méretű, de a kritikus fontosságú nyersanyagokban gazdag fogyasztói elektronikai termékekre vonatkozó intézkedéseik kapcsán, azzal a céllal, hogy javítsa a használt és a hulladékká váló mobiltelefonok, táblaszámítógépek és laptopok visszaszolgáltatását és visszavételét,
Ø2024-ben javaslatot terjeszt elő a lítiumionos akkumulátorok és a közbenső hulladékáramok („fekete massza”) hulladékkódjának az európai hulladékjegyzékbe való felvétele érdekében, azzal a céllal, hogy biztosított legyen e hulladéktípusok megfelelő újrafeldolgozása az EU-ban,
Øszisztematikusan törekszik a környezettudatos tervezést szabályozó uniós jogi aktus 37 végrehajtása keretében olyan, az új termékek és berendezések műszaki jellemzőire és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó követelmények megállapítására, amelyek előmozdítják a kritikus fontosságú nyersanyagok helyettesítését, és biztosítják az érintett termékek és berendezések szétszerelhetőségét, újrafeldolgozását és újrahasználatát,
Øharmonizálja egyes, a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosítása szempontjából nagy lehetőségeket magukban hordozó hulladékáramok esetében az alkalmazandó hulladékgazdálkodási szabályokat, és megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az uniós hulladékgazdálkodási jogi aktusok a kritikus fontosságú nyersanyagokban gazdag termékek között azokat is szabályozzák, amelyekre jelenleg nem terjed ki a hatályuk, mint például a szélturbinák,
Øfelülvizsgálja az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvet, 38 egyebek mellett azzal a céllal, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokban gazdag termékekre vonatkozóan tájékoztatási követelményeket és hasznosítási irányszámokat határozzon meg,
Ølegfeljebb 200 millió EUR összegű forrást mozgósít tíz, a körforgást elősegítő központ létrehozására, azzal a céllal, hogy növelje EU-szerte a nyersanyagok hasznosítását és újrafeldolgozását.
V.Zárszó
Ahhoz, hogy sikeres lehessen a zöld és digitális átállásban és az ahhoz szorosan kapcsolódó igazságos átmenetben, továbbá gondoskodjon saját biztonságáról és védelméről, az EU-nak fenntartható, megfizethető és diverzifikált beszerzési forrásokhoz kell jutnia a kritikus fontosságú nyersanyagok területén. Ez szükséges hosszú távú versenyképességének garantálásához, de ahhoz is, hogy a gyorsan változó és egyre nagyobb kihívásokkal terhes geopolitikai környezetben fenntarthassa nyitott stratégiai autonómiáját.
A cél kizárólag összehangolt belső és külső fellépéssel érhető el: a belső intézkedések megerősítésével, valamint a harmadik országokkal kialakítandó kölcsönösen előnyös partnerségekre összpontosító, fokozott nemzetközi szerepvállalással. Ez az egyetlen módja annak, hogy a zöld és digitális átállás mindannyiunk számára valóság lehessen.
Ezt a vonatkozást különösen a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Ütemterv a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozóan” című közlemény (COM(2022) 61 final) hangsúlyozta.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Nyersanyag-politikai kezdeményezés: az európai gazdasági növekedés és foglalkoztatás kritikus szükségleteinek kielégítése, COM(2008) 699 final.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Reziliencia a kritikus fontosságú nyersanyagok terén: a nagyobb biztonsághoz és fenntarthatósághoz vezető út feltérképezése, COM(2020) 474 final.
Lásd még: „2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés: az EU cselekvési képessége és cselekvési szabadsága”, COM(2021) 750, amely szerint Európa nyitott stratégiai autonómiájának tíz pillére közül az egyik „a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátásának biztosítása és diverzifikálása”.
Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az EU külső energiaügyi szerepvállalása a változó világban, SWD(2022) 152 final.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020) 98 final.
Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret meghatározásáról, valamint az (EU) 168/2013, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, COM(2023) 160 final.
Stratégiai fontosságú az a nyersanyag, amelyhez fontos stratégiai érdek fűződik, amelynek globális kínálata és várható kereslete között potenciálisan jelentős eltérés alakulhat ki, és amelynek termelését viszonylag nehéz növelni.
Az Európai Parlament és a Tanács 2021. február 10-i (EU) 2021/240 rendelete (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13–43. o.).
A tehetségpotenciál kiaknázása Európában – lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_23_145
Az ásványkincsbiztonsági partnerség létrehozását az USA kezdeményezte 2022-ben a hasonlóan gondolkodó országok csoportosulásaként annak érdekében, hogy a résztvevők megosszák egymással a kritikus fontosságú nyersanyagokkal összefüggésben a harmadik országokban bekövetkező fejleményekre vonatkozó információkat, felkutassák a bányászati, a finomítási és az újrafeldolgozási célú, mind a partnerországokban, mind pedig a „célországokban” magas szintű környezetvédelmi, szociális és irányítási normákat követő beruházásokkal kapcsolatos lehetőségeket, és közösen finanszírozzanak ilyen tárgyú projekteket.
Chile a világ egyik legnagyobb lítiumtermelője.
A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodások a beruházások minden típusára, minden gazdasági ágazatra és a létesítéstől az üzemeltetésig a beruházások valamennyi szakaszára kiterjednek, és céljuk, hogy – a szabályozási környezet kiszámíthatóságára és átláthatóságára, az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, a beruházók és a közigazgatási szervek közötti első kapcsolatfelvételt szolgáló kapcsolattartó pontok létrehozására, valamint a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozói, a munkavállalói és a szakmai szövetségek és más hasonló érdekeltek részvételének biztosítására összpontosítva – mind az uniós vállalkozások, mind pedig a helyi vállalkozók számára előnyös feltételeket biztosítsanak.
Megtekinthető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_6136
Lásd: https://www.eeas.europa.eu/eeas/global-gateway_en
Az ismert rendszerek a következők: Németország (https://www.agaportal.de/en/ufk-garantien/grundlagen-ufk/grundzuege-ufk); Svédország (https://www.ekn.se/en/magazine/guarantees/sweden-secures-supply-of-strategic-raw-materials/); Franciaország (https://www.bpifrance.com/products/strategic-project-insurance/); Finnország (https://www.finnvera.fi/eng/products/export-credit-guarantees/raw-material-guarantee).
Lásd: https://www.oecd.org/trade/topics/trade-in-raw-materials/
Fliess, B., E. Idsardi és R. Rossouw (2017): Export controls and competitiveness in African mining and minerals processing industries, OECD Trade Policy Papers, 204. sz., OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/1fddd828-en
Elérhető a következő internetcímen: https://qdd.oecd.org/subject.aspx?Subject=ExportRestrictions_IndustrialRawMaterials
Lásd: WTO DS 431, Kína – a ritkaföldfémek, a volfrám és a molibdén kivitelére vonatkozó intézkedések, megtekinthető a következő internetcímen: https://www.wto.org/english/tratop_e/dispu_e/cases_e/ds431_e.htm
Lásd: WTO DS 592, Indonézia – a ritkaföldfémekre vonatkozó intézkedések, megtekinthető a következő internetcímen: https://www.wto.org/english/tratop_e/dispu_e/cases_e/ds592_e.htm
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79. I, 2019.3.21., 1–14. o.).
Iránymutatás uniós vállalkozások számára a kényszermunka kockázatának a tevékenységük során és ellátási láncaikban történő kezelése érdekében tanúsítandó kellő gondosságról. Megtekinthető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2021/july/tradoc_159709.pdf
(EU) 2022/2464 irányelv (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16., 15–80. o.).
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elemekről és a hulladékelemekről, a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, COM(2020) 798 final.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról (HL L 130., 2017.5.19., 1–20. o.).
Az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról: https://www.oecd.org/daf/inv/mne/OECD-Due-Diligence-Guidance-Minerals-Edition3.pdf
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, COM(2022) 71 final.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról, COM(2022) 453 final.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elemekről és a hulladékelemekről, a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, COM(2020) 798 final.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv és a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló 2008/105/EK irányelv módosításáról, COM(2022) 540 final.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról, COM(2022) 156 final.
A további kezdeményezések áttekintését lásd: IEA, I. (2021): The role of critical minerals in clean energy transitions (A kritikus fontosságú ásványi anyagok szerepe a tiszta energiára való átállásban). World Energy Outlook Special Report, 240. o.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért, COM(2022) 409 final.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre irányuló bizottság javaslat (COM(2022) 142 final).
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38–71. o.).