(1a)

Az Európai Unióról szóló 1992. évi szerződés (a Maastrichti Szerződés) új szakaszt jelentett az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában. Egyik feladata az volt, hogy a következetesség és a szolidaritás jegyében megszervezze a tagállamok népei közötti kapcsolatokat. Alapvető célja többek között a tagállamok polgárai jogai és érdekei védelmének megerősítése az uniós polgárság bevezetése révén.

(3)

Az aktív és passzív választójognak a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat a 94/80/EK tanácsi irányelv határozza meg.

(3)

Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat a 94/80/EK tanácsi irányelv határozza meg.

(4)

Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentésben (22) a Bizottság hangsúlyozta, hogy frissíteni, pontosítani és erősíteni kell a helyhatósági választásokon való aktív és passzív választójog gyakorlására vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok a mobilis uniós polgárok széles körű és inkluzív részvételét szolgálják. Figyelembe véve továbbá az irányelv egymást követő választások során történő alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint szem előtt tartva a Szerződések módosításaival bevezetett változtatásokat, az említett irányelv több rendelkezését naprakésszé kell tenni.

(4)

Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentésben (22) a Bizottság hangsúlyozta, hogy frissíteni, pontosítani és erősíteni kell a helyhatósági választásokon való aktív és passzív választójog gyakorlására vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok széles körű és inkluzív részvételét szolgálják. Figyelembe véve továbbá az irányelv egymást követő helyhatósági választások során történő alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint szem előtt tartva a Szerződések módosításaival bevezetett változtatásokat, az említett irányelv több rendelkezését naprakésszé kell tenni.

(5)

A helyhatósági választásokhoz kapcsolódó választási eljárás az érintett tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyek azokat saját hagyományaikat szem előtt tartva, valamint a nemzetközi és európai normáknak megfelelően szervezik meg. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban a tagállamoknak nem csupán el kell ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk az uniós polgárok aktív és passzív választójogát, hanem meg is kell könnyíteniük választójoguk gyakorlását a  választási részvételük útjában álló lehető legtöbb akadály megszüntetésével.

(5)

A helyhatósági választásokhoz kapcsolódó választási eljárás az érintett tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyek azokat alkotmányos és saját hagyományaikat szem előtt tartva, valamint a nemzetközi és európai normáknak megfelelően szervezik meg. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával , a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel , valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban a tagállamoknak nem csupán el kell ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok helyhatósági választásokon való aktív és passzív választójogát, hanem teljes és tényleges hozzáférést is kell biztosítaniuk a választójogukhoz a  helyhatósági választásokon való részvételük útjában álló valamennyi akadály megszüntetésével , valamint a vonatkozó információkhoz való teljes hozzáférés biztosításával .

(6)

Annak érdekében, hogy azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai (a továbbiakban: állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok), a helyhatósági választásokon ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat, mint a fogadó tagállam állampolgárai, tisztázni kell az e választásokon való nyilvántartásba vételre és az azokon való részvételre irányadó feltételeket az állampolgárok és az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Mindenekelőtt a lakóhelyük szerinti tagállam helyhatósági választásain aktív és passzív választójogukkal élni kívánó uniós polgárokat egyenlő bánásmódban kell részesíteni a választójog gyakorlásának feltételeként teljesítendő tartózkodási időtartamok és az e feltétel teljesítését igazoló bizonyítékok tekintetében.

(6)

Annak érdekében, hogy azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai (a továbbiakban: állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok), a helyhatósági választásokon ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat, mint a fogadó tagállam állampolgárai, tisztázni kell az e választásokon való nyilvántartásba vételre és az azokon való részvételre irányadó feltételeket az állampolgárok és az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Mindenekelőtt a lakóhelyük szerinti tagállam helyhatósági választásain aktív és passzív választójogukkal élni kívánó uniós polgárokat ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni , mint az adott tagállam állampolgárait a választójog gyakorlásának feltételeként teljesítendő tartózkodási időtartamok és az e feltétel teljesítését igazoló bizonyítékok tekintetében.

(7)

Ezenfelül az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgároktól nem lehet megkívánni, hogy aktív vagy passzív választójoguknak a helyhatósági választásokon való gyakorlása érdekében bármely különleges feltételeknek megfeleljenek, kivéve ha kivételes esetben az állampolgárokra és az állampolgársággal nem rendelkezőkre vonatkozó különböző elbánás az utóbbiak sajátos, az előzőektől őket megkülönböztető körülményeivel igazolható.

(7)

Ezenfelül az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgároktól nem lehet megkívánni, hogy aktív vagy passzív választójoguknak a helyhatósági választásokon való gyakorlása érdekében bármely különleges feltételeknek megfeleljenek, kivéve ha kivételes esetben az állampolgárokra és az állampolgársággal nem rendelkezőkre vonatkozó különböző bánásmód az utóbbiak sajátos, az előzőektől őket megkülönböztető kivételes körülményeivel igazolható. Az ilyen eltérő bánásmódot minden esetben meg kell indokolni.

(8)

Annak megkönnyítése érdekében, hogy az uniós polgárok a lakóhelyük szerinti országban gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat, e polgárokat a szavazás napja előtt kellő időben fel kell venni a választói névjegyzékbe. A névjegyzékbe való felvételre vonatkozó formai követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük. Elegendő, ha az érintett uniós polgárok érvényes személyazonosító igazolványt és hivatalos nyilatkozatot mutatnak be, amely tartalmazza a választásokon való részvételi jogosultságukat igazoló elemeket. A névjegyzékbe vételt követően az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgároknak ugyanolyan feltételek mellett kell a választói névjegyzékben maradniuk, mint az érintett tagállam állampolgárságával rendelkező uniós polgároknak, mindaddig, amíg megfelelnek a választójog gyakorlásához szükséges feltételeknek. Ezen túlmenően az uniós polgároknak az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a kapcsolattartási adataikat, hogy e hatóságok rendszeresen tájékoztathassák őket.

(8)

Annak megkönnyítése érdekében, hogy az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok a lakóhelyük szerinti tagállamban gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat, a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy haladéktalanul lehetővé tegyék a választói névjegyzékbe vételt azt követően, hogy az uniós polgárok jelezték a lakóhelyük szerinti tagállamban való szavazás iránti szándékukat. Amennyiben nem került sor haladéktalanul a névjegyzékbe vételre, e polgárokat a szavazás napja előtt kellő időben fel kell venni a választói névjegyzékbe. A névjegyzékbe való felvételre vonatkozó formai követelményeknek a lehető leghozzáférhetőbbnek és leghasonlóbbnak kell lenniük minden tagállamban . Elegendő, ha az érintett uniós polgárok érvényes személyazonosító igazolványt és – kellően indokolt esetekben – hivatalos nyilatkozatot mutatnak be, amely tartalmazza a  helyhatósági választásokon való részvételi jogosultságukat igazoló elemeket. A névjegyzékbe vételt követően az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgároknak ugyanolyan feltételek mellett kell a választói névjegyzékben maradniuk, mint az érintett tagállam állampolgárságával rendelkező uniós polgároknak, mindaddig, amíg megfelelnek a választójog gyakorlásához szükséges feltételeknek. Ezen túlmenően az uniós polgároknak az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a kapcsolattartási adataikat, hogy e hatóságok rendszeresen tájékoztathassák őket. A tagállamoknak külön választói névjegyzéket kell létrehozniuk a helyhatósági és az európai választásokhoz.

(8a)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jelöltként való nyilvántartásba vételre és a jelöltlista benyújtására vonatkozó követelmények tiszteletben tartsák a demokratikus normákat, arányosak és átláthatók legyenek, és mind az adott tagállam állampolgárságával rendelkező, mind az adott tagállam állampolgárságával nem rendelkező uniós polgárokra alkalmazandók legyenek.

(8b)

Annak érdekében, hogy az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok a gyakorlatban jelöltként indulhassanak a helyhatósági választásokon, a nemzeti politikai pártok nem köthetik a tagságot a megválasztás szerinti tagállam állampolgárságához.

(10)

A passzív választójogból való kizárást akár a lakóhely szerinti tagállam, akár a honosság szerinti tagállam hatóságainak egyedi határozata rendelheti el. Tekintettel a választott helyhatósági tisztség viselésének politikai jelentőségére, a tagállamoknak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy tájékoztatást kapjanak a honosság szerinti tagállamtól a honosság szerinti tagállambeli passzív választójogtól való megfosztással kapcsolatban.

(10)

A passzív választójogból való kizárást akár a lakóhely szerinti tagállam, akár a honosság szerinti tagállam hatóságainak egyedi határozata rendelheti el. Tekintettel a választott helyhatósági tisztség viselésének politikai jelentőségére, a tagállamoknak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy  közvetlen tájékoztatást kapjanak a honosság szerinti tagállamtól a honosság szerinti tagállambeli passzív választójogtól való megfosztással kapcsolatban. A honosság szerinti tagállam által hozott azon határozatok, amelyek az uniós polgárokat fogyatékosság miatt fosztanak meg jogképességüktől, nem vonhatják meg e polgároktól a lakóhelyük szerinti tagállambeli passzív választójogot, ha a lakóhely szerinti tagállam joga korlátozás nélkül biztosítja az ilyen fogyatékossággal élő személyek számára ezt a jogot.

(11)

Mivel az alapszintű helyhatósági egységek végrehajtó szerveinek feladatai magukban foglalhatják a közhatalom gyakorlásában való részvételt és a közérdekek védelmét, ezért a tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy ezeket a tisztségeket az arányosság elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett a saját állampolgáraik számára tartsák fenn.

(12)

Ugyanígy lehetséges, hogy a megválasztott helyhatósági tisztségviselők részvételét az országgyűlési választásokon szintén a saját állampolgárok részére tartsák fenn.

(14)

Az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárokra ruházott, a lakóhely szerinti tagállamban a helyhatósági választásokon való aktív és passzív választójog nem helyettesíti azt a jogot, hogy az uniós polgár abban a tagállamban szavazzon vagy legyen választható, amelynek állampolgára. Ezért biztosítani kell, hogy tiszteletben tartsák az uniós polgároknak azt a szabadságát, hogy maguk dönthessenek, részt vesznek-e a lakóhely szerinti tagállam helyhatósági választásain valamint, hogy ebben az esetben az ilyen polgárok kifejezhessék kívánságukat, hogy a lakóhelyük szerinti tagállamban éljenek választójogukkal. Ezért olyan rendelkezéseket lehet hozni, hogy azok a tagállamok, ahol a szavazás nem kötelező, hivatalból felvegyék ezeket a polgárokat a választói névjegyzékbe.

(14)

Az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárokra ruházott, a lakóhely szerinti tagállamban a helyhatósági választásokon való aktív és passzív választójog nem helyettesíti azt a jogot, hogy az uniós polgár abban a tagállamban szavazzon vagy legyen választható, amelynek állampolgára. Ezért biztosítani kell, hogy tiszteletben tartsák az uniós polgároknak azt a szabadságát, hogy maguk dönthessenek, részt vesznek-e a lakóhely szerinti tagállam helyhatósági választásain valamint, hogy ebben az esetben az ilyen polgárok kifejezhessék kívánságukat, hogy a lakóhelyük szerinti tagállamban éljenek választójogukkal.

(15)

A választójoggal és a választási eljárásokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 22. cikke (1) bekezdésében foglalt jog hatékony gyakorlásának alapvető eleme.

(15)

A választójoggal és a választási eljárásokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 22. cikke (1) bekezdésében foglalt jog hatékony gyakorlásának alapvető eleme. Az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok számára biztosítani kell a választójogukra és a választási eljárásokra vonatkozó tájékoztatáshoz való hozzáférést a tagállamba érkezésükkor, rendszeres időközönként és kellő időben a helyhatósági választások előtt. Arról is tájékoztatni kell őket, hogy külön választói névjegyzék létezik a helyhatósági választásokhoz és az európai parlamenti választásokhoz.

(16)

A választási eljárások összefüggésében a megfelelő tájékoztatás hiánya érinti a polgárokat az őket uniós polgárként megillető jogok részét képező választójoguk gyakorlása során. Hatással van továbbá arra is, hogy az illetékes hatóságok képesek-e jogaik gyakorlására és kötelezettségeik teljesítésére. Elő kell írni a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki olyan hatóságokat, amelyeknek kifejezetten az a feladata, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az uniós polgárok számára, az őket az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 22. cikkének (1) bekezdése alapján megillető jogokról, valamint a helyhatósági választásokon való részvételre és azok megszervezésére vonatkozó nemzeti szabályokról és eljárásokról. A kommunikáció hatékonysága érdekében a tájékoztatást világos és érthető módon kell nyújtani.

(16)

A választási eljárások összefüggésében a megfelelő tájékoztatás hiánya érinti a polgárokat az őket uniós polgárként megillető jogok részét képező választójoguk gyakorlása során. Hatással van továbbá arra is, hogy az illetékes hatóságok képesek-e jogaik gyakorlására és kötelezettségeik teljesítésére. Elő kell írni a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki olyan hatóságokat, amelyeknek kifejezetten az a feladata, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az uniós polgárok számára, az őket az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 22. cikkének (1) bekezdése alapján megillető jogokról, valamint a helyhatósági választásokon való részvételre és azok megszervezésére vonatkozó nemzeti szabályokról és eljárásokról , továbbá a választási és politikai rendszerrel kapcsolatos információkról, többek között az alapszintű helyhatósági egységek hatásköreiről. Ezeknek a hatóságoknak össze kell hangolniuk a tájékoztató kampányokat a helyi hatóságokkal és lehetőség szerint a civil társadalmi szervezetekkel, és sokféle információs csatornát kell használniuk . A kommunikáció hatékonysága érdekében a tájékoztatást kellő időben, rendszeresen, világos és érthető módon kell nyújtani , ideális esetben anélkül, hogy annak összetettsége meghaladná az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakeretének B1 (középfokú) szintjét .

(17)

A választásra vonatkozó információk hozzáférhetőségének javítása érdekében ezt a tájékoztatást az Unió legalább egy másik olyan, a  fogadó tagállam hivatalos nyelvétől eltérő hivatalos nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet a  területén tartózkodó lehető legtöbb uniós polgár széles körben megért. A tagállamok területük vagy régióik meghatározott részein az Unió különböző hivatalos nyelveit használhatják, attól függően, hogy az ott tartózkodó uniós polgárok legnagyobb csoportja milyen nyelvet ért .

(17)

A választásra vonatkozó információk hozzáférhetőségének javítása érdekében ezt a tájékoztatást az Unió valamennyi hivatalos nyelvén és – amennyiben azt a  hatóságok felkínálják – az aktív választójoggal rendelkező uniós választópolgár által előnyben részesített olyan nyelven kell rendelkezésre bocsátani, amelyet a  névjegyzékbe vételkor meg kell tudniuk jelölni. Szükség esetén a Bizottságnak támogatást kell nyújtania a tagállamoknak a névjegyzékbe vételi és a választási eljárásokra vonatkozó információknak az Unió hivatalos nyelveire történő lefordításához .

(18)

Az EUMSZ 22. cikke (1) bekezdésének megfelelően az ezen irányelv általános szabályaitól való bármely eltérést csak valamely tagállam sajátos problémái indokolhatják, és annak meg kell felelnie a Charta 52. cikkében foglalt követelményeknek, azt a követelményt is beleértve, hogy az aktív és passzív választójog helyhatósági választásokon való gyakorlása csak törvény által, valamint az arányosság és a szükségesség elveinek tiszteletben tartásával korlátozható. Ezenfelül a Charta 47. cikkének előírásai szerint bármely eltérésnek, természeténél fogva, felülvizsgálat tárgyát kell képeznie.

(18)

Az EUMSZ 22. cikke (1) bekezdésének megfelelően az ezen irányelv általános szabályaitól való bármely eltérést csak valamely tagállam sajátos problémái indokolhatják, és annak meg kell felelnie a Charta 52. cikkében foglalt követelményeknek, azt a követelményt is beleértve, hogy az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának helyhatósági választásokon való gyakorlása csak törvény által, valamint az arányosság és a szükségesség elveinek tiszteletben tartásával korlátozható. Ezenfelül a Charta 47. cikkének előírásai szerint bármely eltérésnek, természeténél fogva, felülvizsgálat tárgyát kell képeznie. Tekintettel arra, hogy a tagállamok csak korlátozott mértékben élnek a 94/80/EK irányelvben meghatározott, az irányelv általános szabályaitól való eltérésre vonatkozó lehetőségekkel, ezeket az eltérési lehetőségeket a továbbiakban nem szabad felkínálni.

(19)

Ilyen sajátos problémák különösen olyan tagállamokban merülhetnek fel, ahol a választójogi korhatárt elért, ott lakóhellyel rendelkező, de nem saját állampolgár uniós polgárok aránya nagyon jelentősen meghaladja az átlagot. Ahol az ilyen polgárok a választójoggal rendelkező személyek teljes számának több mint 20 %-át teszik ki, indokoltak az eltérések. Ezeknek az eltéréseknek az ottlakás időtartamának kritériumán kell alapulniuk.

(20)

Azoknak a tagállamoknak, ahol a választójogi korhatárt elért nem saját állampolgárságú uniós polgárok számaránya meghaladja az ott lakó választójogi korhatárt elért uniós polgárok 20 %-át képesnek kell lenniük arra, hogy az EUMSZ 22. cikke (1) bekezdésének megfelelően különleges rendelkezéseket állapítsanak meg a jelöltlisták összetétele tekintetében.

(21)

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egyes tagállamokban az ott lakó, más tagállam állampolgárságával rendelkező személyek választójoggal rendelkeznek a tagállam nemzeti parlamentjének megválasztása során, és következtetésképp az ezen irányelvben előírt formai követelményeket könnyíteni lehet.

(22)

A Belga Királyságot különleges sajátosságok és egyensúlyi viszonyok jellemzik abból a tényből adódóan, hogy alkotmánya (1–4. cikk) három hivatalos nyelvről és területileg régiókra és közösségekre történő tagozódásról rendelkezik, és ennek eredményeként ezen irányelv maradéktalan alkalmazása egyes közigazgatási területeken olyan hatásokat válthat ki, amelyek szükségessé teszik annak lehetőségét, hogy e sajátosságok és egyensúlyi viszonyok figyelembevétele érdekében eltérjenek ezen irányelv rendelkezéseitől.

(23)

A jogok gyakorlására és az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó adatok hasznosak lehetnek annak meghatározásához, hogy mely intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az uniós polgárok hatékonyan gyakorolhassák választójogukat. A helyhatósági választásokra vonatkozó adatgyűjtés javítása érdekében be kell vezetni a tagállami végrehajtás rendszeres nyomon követését és az arra vonatkozó jelentéstételt, amelynek statisztikai adatok mellett az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok választásokon való részvételének támogatása érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó információkat is kell tartalmaznia. A Bizottságnak értékelnie kell az irányelv alkalmazását, beleértve az irányelv hatálybalépése óta a választók összetételében beállt változásokat is, és ezzel kapcsolatban jelentést kell készítenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(23)

A jogok gyakorlására és az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó adatok fontosak a vonatkozó uniós szakpolitika értékeléséhez és annak meghatározásához, hogy mely intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az uniós polgárok hatékonyan gyakorolhassák választójogukat. A helyhatósági választásokra vonatkozó tagállami adatgyűjtés és jelentéstétel javítása érdekében be kell vezetni a tagállami végrehajtás rendszeres nyomon követését és az arra vonatkozó jelentéstételt, amelynek statisztikai adatok mellett az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok , köztük a fogyatékossággal élő személyek választásokon való részvételének támogatása érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó információkat is kell tartalmaznia . Ezeket az adatokat átláthatóan és biztonságosan, valamennyi tagállamra kiterjedően és ugyanazon mutatók alapján kell gyűjteni. E célból a Bizottságnak közös mutatókat kell kidolgoznia az érintett statisztikai adatok tagállamok általi szolgáltatására vonatkozóan . A Bizottságnak értékelnie kell az irányelv alkalmazását, beleértve az irányelv hatálybalépése óta a választók összetételében beállt változásokat is, és ezzel kapcsolatban jelentést kell készítenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(24)

A Bizottságnak az irányelv hatálybalépésétől számított észszerű határidőn belül saját értékelést kell végeznie annak alkalmazásáról, szoros összefüggésben az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 6-i 93/109/EK tanácsi irányelv (23) alkalmazásának értékelésével.

(24)

A Bizottságnak az irányelv hatálybalépésétől számított észszerű határidőn belül saját értékelést kell végeznie annak alkalmazásáról, szoros összefüggésben az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 6-i 93/109/EK tanácsi irányelv (23) alkalmazásának értékelésével. Az értékelést adott esetben az ezen rányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslat követi.

(26)

A tagállamok a megerősítéssel, az Unió pedig a megkötéssel (25) kötelezettséget vállaltak arra, hogy gondoskodnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény betartásáról, beleértve annak a politikai és közéletben való részvételről szóló 29. cikkét is. A fogyatékossággal élő személyek inkluzív és egyenlő választási részvételének támogatása érdekében, az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályoknak megfelelően figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élő polgárok és az idősebb polgárok szükségleteit.

(26)

A tagállamok a megerősítéssel, az Unió pedig a megkötéssel (25) kötelezettséget vállaltak arra, hogy gondoskodnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény betartásáról, beleértve annak a politikai és közéletben való részvételről szóló 29. cikkét is. A fogyatékossággal élő személyek inkluzív és egyenlő választási részvételének támogatása érdekében, különös tekintettel arra, hogy a helyi döntések jelentős hatást gyakorolhatnak a fogyatékossággal élő személyek és az idősebb polgárok hozzáférését és életét érintő kérdésekre, az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályoknak megfelelően figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élő polgárok és az idősebb polgárok egyedi szükségleteit. A tagállamoknak különösen fontolóra kell venniük a nemzeti választási eljárásaikhoz igazodó megfelelő intézkedések bevezetését a fogyatékossággal élő polgárok szavazásának megkönnyítése érdekében, ideértve például a szavazóhelyiségek megválasztásának lehetőségét, valamint olyan segítő technológiák, formátumok és technikák használatát, mint a Braille-írás, a nagybetűs írás, a hangalapú tájékoztatás, a tapintható írásrendszerek, a könnyen olvasható információk és a jelnyelvi kommunikáció. A tagállamoknak továbbá lehetővé kell tenniük, hogy a fogyatékossággal élő személyek – kérésükre – segítséget kaphassanak a szavazás során egy általuk kiválasztott személytől. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a levélszavazás lehetőségét, és a szavazás megkönnyítésére egyéb kiegészítő eszközöket is biztosíthatnak, például az előzetes személyes szavazást, a meghatalmazott útján történő szavazást, valamint az elektronikus és az online szavazást.

da)

„aktív választójoggal rendelkező uniós választópolgár”: minden olyan uniós polgár, aki ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően a lakóhelye szerinti tagállam helyhatósági választásain választásra jogosult;

db)

„passzív választójoggal rendelkező uniós választópolgár”: minden olyan uniós polgár, aki ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően a lakóhelye szerinti tagállamban a helyhatósági választásokon passzív választójoggal rendelkezik;

a)

mutassanak be egy érvényes személyazonosító okmányt;

b)

jelöljék meg azt az időpontot, amelytől kezdődően abban a tagállamban vagy egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkeznek;

c)

amennyiben úgy kívánják, jelöljenek meg egy vagy több olyan nyelvet az Unió hivatalos nyelvei közül, amelyen a 12. cikk (2) bekezdésében említett információkat meg szeretnék kapni, vagy ha az illetékes hatóság ezt felajánlja, jelöljenek meg más nyelveket.

a)

jelöltségük bejelentésének benyújtásakor az (1) bekezdés szerint tett hivatalos nyilatkozatában nyilatkozzanak arról, hogy a honosság szerinti tagállamban nem fosztották meg őket a passzív választójoguktól;

a)

jelöltségük bejelentésének benyújtásakor az (1) bekezdés szerint tett hivatalos nyilatkozatban nyilatkozzanak arról, hogy a honosság szerinti tagállamban nem fosztották meg őket a passzív választójoguktól . Amennyiben jogos kétely merül fel a hivatalos nyilatkozat tartalmával kapcsolatban, a lakóhely szerinti tagállam közvetlenül kérheti az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgár honosság szerinti tagállamától a választás előtt vagy után annak igazolását, hogy az érintett személyt nem fosztották meg passzív választójogától abban a tagállamban ;

b)

amennyiben kételyek merülnek fel az a) pontban említett nyilatkozat tartamát illetően, a választások előtt vagy után mutassanak be egy, a honosság szerinti tagállam illetékes közigazgatási hatóságától származó olyan igazolást, amely tanúsítja, hogy abban a tagállamban nem fosztották meg őket passzív választójoguktól, illetve hogy a választójogtól való ilyen megfosztásról az említett hatóságnak nincs tudomása;

ea)

amennyiben úgy kívánják, jelöljenek meg egy vagy több olyan nyelvet az Unió hivatalos nyelvei közül, amelyen a 12. cikk (2) bekezdésében említett információkat meg szeretnék megkapni, vagy ha az illetékes hatóság ezt felajánlja, jelöljenek meg más nyelveket.

b)

amint ismertté válik, a választás időpontja, valamint a szavazás módja és helye;

b)

amint ismertté válik, a választás időpontja, valamint a szavazás módja és helye , beleértve adott esetben a 10. cikkben említett egyedi szavazási módokat is ;

ba)

a választópolgárok egyes csoportjai, például a fogyatékossággal élő személyek választójogának gyakorlását megkönnyítő egyedi intézkedések;

bb)

a választási és politikai rendszerre vonatkozó tájékoztatás, többek között az alapszintű helyhatósági egységek hatásköreiről;

a)

az aktív választójogot a 3. cikk értelmében aktív választójoggal rendelkező személyek azon körére korlátozhatja, akik legalább már meghatározott ideje lakóhellyel rendelkeznek ebben a tagállamban; ez az időtartam nem haladhatja meg a helyhatósági képviselő-testület hivatali idejét;

b)

a passzív választójogot a 3. cikk értelmében aktív választójoggal rendelkező személyek azon körére korlátozhatja, akik legalább már meghatározott ideje lakóhellyel rendelkeznek ebben a tagállamban; ez az időtartam nem haladhatja meg a helyhatósági képviselő-testület hivatali idejének kétszeresét; valamint

c)

megfelelő intézkedéseket hozhat a jelöltlisták összetételével kapcsolatban, különösen annak érdekében, hogy ezzel is megkönnyítse azon uniós polgárok integrációját, akik más tagállamok állampolgárai.