Előadó:	Jarmila DUBRAVSKÁ
Társelőadó:	Veselin MITOV

Felkérés:	Európai Bizottság: 2023.1.24.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.6.28.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.7.13.
Plenáris ülésszak száma:	580.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	182/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az Európai Bizottság ambiciózus közleményét (1), amely az EU-ban vadon élő beporzók pusztulásának tendenciájára reagál. Úgy véli azonban, hogy az eredeti kezdeményezés után öt évvel sem történt elegendő előrelépés, különösen a szakpolitikai intézkedések előmozdításához szükséges adatok gyűjtése terén. Az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt intézkedések végrehajtásának irányítása nem egyértelmű, és sürgeti a tagállamokat a jelenlegi közlemény mielőbbi támogatására.

1.2.

A beporzók pusztulásának hátterében számos tényező áll. Ilyen többek között az elégtelen táplálékforrás, a vetésforgó alkalmazásának hiánya, a peszticidhasználat a különböző tagállamokban, a mezőgazdasági területek hektáronkénti peszticidfelhasználása, a városi és vidéki lakosság magatartása, a nem őshonos rovar- és növényfajok inváziója, a ragadozók, a méhészek gazdálkodási módszerei, a kórokozók – köztük a vírusok – által okozott fertőzések és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások. Az EGSZB üdvözli a beporzók uniós monitoringrendszerének (EU-PoMS) a bevezetését.

1.3.

Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja, hogy valamennyi tagállamban bővüljön az igazgatási kapacitás, és erősödjön az együttműködés a hatóságok, a magánszektor szereplői, a kutatóintézetek és a mezőgazdasági szereplők között. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy kevés az erre a területre specializálódott szakszakember.

1.4.

Az EGSZB nyomatékosan kéri a K+F+I-tevékenységek kiemelt finanszírozását, hogy alapvető tudományos adatokat gyűjtsenek és megfelelő kezdeményezéseket tegyenek a beporzók pusztulásának visszaszorítása érdekében, többek között a Horizont Európa programon belül. Az uniós szintű koordináció elengedhetetlen a nemzeti adatok egységesítéséhez és elemzésük biztosításához, egy kifejezetten a beporzók számára létrehozott uniós platformon keresztül, amely lehetővé teszi az adatokhoz való nyílt hozzáférést.

1.5.

Az EGSZB szorgalmazza egy beporzóbarát városi területekre vonatkozó program és stratégia létrehozását, több olyan földhasználat-gazdálkodási gyakorlatot kínálva, amelyek elősegítik a beporzók sokféleségét és megőrzik a természetes élőhelyeket a városi és városkörnyéki térségekben.

1.6.

Ahhoz, hogy számottevő eredményeket érjünk el, az EU-nak és a tagállamoknak minél hamarabb meg kell osztaniuk ismereteiket, és a kutatásokat a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra és az integrált növényvédelem (IPM) hatékony módszereire kell összpontosítaniuk.

1.7.

Az EGSZB kéri, hogy a mezőgazdasági termelők kapjanak megfelelő tájékoztatást a nemzeti és regionális mezőgazdasági tanácsadó rendszereken keresztül a környezetvédelmi intézkedésekről, beleértve az alacsony kockázatú, a beporzók és az IPM számára ártalmatlan peszticidek használatát is. Olyan képzési programokra is szükség van, amelyek célja a beporzók ökológiájával, azonosításával és élőhelyeik helyreállításával kapcsolatos ismeretek bővítése.

1.8.

Az EGSZB egy uniós tanulmány készítését kéri, amelynek célja, hogy pontos adatokkal szolgáljon a távközlési antennák által kibocsátott elektromágneses sugárzásnak a természetes élőhelyeken élő beporzókra gyakorolt hatásáról, és kijelölje a beporzók megfelelő védelméhez szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

1.9.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a beporzókra gyakorolt regionális és helyi hatások értékelése és megfigyelése érdekében műholdas adatok felhasználásával meg kell határozni a fényszennyezés mértékét az EU-ban.

1.10.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság felkérte a Régiók Bizottságát a beporzókkal kapcsolatos kezdeményezés végrehajtásának támogatására, ugyanakkor csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az EGSZB-t eddig meg sem említették a két kezdeményezésben, pedig az EGSZB az érdekelt felek különböző csoportjainak körében népszerűsíthetné ezt a stratégiát, többek között a nemzeti szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a polgárok figyelmének felkeltése révén.

1.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség az Európai Bizottság közleményében megfogalmazott elvárások teljesítéséhez, valamint a vadon élő beporzók védelmét érintő különböző szakpolitikai intézkedések és eszközök összhangjának biztosításához. Finanszírozást kell biztosítani a nyilvánosság szélesebb körű tájékoztatásához is a beporzók pusztulásáról és annak mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról, valamint a beavatkozás elmulasztásának a következő nemzedékeket érintő következményeiről.

1.12.

A vadon élő beporzók védelme érdekében elengedhetetlen a peszticidek kockázatértékelési folyamatát és felhasználási szakaszát érintő, szigorú intézkedések bevezetése. Az EGSZB nagyobb átláthatóságot kér az EU-n belüli és a harmadik országokban történő peszticidhasználat tekintetében.

1.13.

A legjobb megoldás az lenne, ha világszintű megállapodás születne a szintetikus peszticidek használatának csökkentéséről, így biztosítva az egyetemes kötelezettségvállalást és a tisztességes versenyt. Bár ez nehéz feladatnak tűnik, globális megközelítésre van szükség, és több erőfeszítést kell tenni a nemzetközi tárgyalások során. Ennek keretében részletes vitát kell folytatni azon peszticidek kivitelének tilalmáról is, melyek használatát az EU-ban már betiltották.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

A beporzók és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások alapvető előnyeinek felismerése kulcsfontosságú az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez. A beporzók rendkívül fontosak környezetünk egészségének felméréséhez, és nélkülözhetetlen gazdasági, társadalmi és kulturális előnyöket biztosítanak.

2.2.

Az Európai Bizottság elkészítette a beporzókról szóló uniós kezdeményezés felülvizsgálatát, amely az EU-ban vadon élő beporzók számának csökkenő tendenciájára igyekszik reagálni. Az EGSZB támogatja az ambiciózus közleményt, mindazonáltal úgy véli, hogy az eredeti kezdeményezés után öt évvel sem történt elegendő előrelépés, különösen a szakpolitikai intézkedések előmozdításához szükséges adatok gyűjtése terén.

2.3.

A beporzók nemcsak az ökoszisztémák működésének, hanem a bolygónkon létrejött életnek is alapvető elemei. Több ezer különböző vadon élő beporzó faj létezik, amelyek közül a méhek a legismertebbek. A vadon élő beporzók pusztulását különböző tényezők befolyásolják, és az EGSZB hangsúlyozza, hogy védelmük érdekében fontos az elővigyázatosság elvének alkalmazása.

2.4.

Az EGSZB nagyra értékeli a közleményben megfogalmazott ambiciózus terveket, de megjegyzi, hogy ezek jövőbeli projektek sokaságát jelentik, amelyekhez elegendő időre lesz szükség. Az EGSZB az idő szűkössége miatt olyan egyértelmű, rövid távú intézkedésekre és fellépésekre számított, amelyek a beporzókra irányuló eredeti kezdeményezésről készült jelentés alapján az eddig levont tanulságokra épülnek (2). Az EGSZB rámutat az ágazatközi – és egyben azonnali – tagállami intézkedések szükségességére, és üdvözli a beporzók páneurópai monitoringrendszerének (EU-PoMS) a bevezetését.

2.5.

Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb állapodjanak meg a rövid, közép- és hosszú távú intézkedésekről, és kezdjenek bele azok megvalósításába, valamint várja a jelenlegi közlemény gyors jóváhagyását.

2.6.   A beporzók pusztulását befolyásoló tényezők

2.6.1.

Számos tényező befolyásolja a beporzók előfordulását a vadonban (3). A legfontosabbak között említhetjük a környezetet, a vetésforgó hiányát és a termelés maximalizálására összpontosító mezőgazdasági termelőket, de a városi és vidéki lakosok viselkedését is. A beporzók pusztulása más tényezőknek is tulajdonítható, például az elégtelen táplálékforrásoknak, az invazív rovar- és növényfajok támadásainak, a ragadozóknak, a vidéki és városi területek peszticidhasználatának, a méhészek gazdálkodási módszereinek, és főképp a kórokozók – köztük a vírusok – által okozott fertőzéseknek, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásoknak.

2.6.2.

Az EGSZB megjegyzi, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a beporzók pusztulása, valamint a mezőgazdasági területek és az élelmiszertermelés hektáronkénti peszticidfelhasználása között a tagállamokban (4). A tagállamok által a peszticidhasználatra kiadott rendkívüli engedélyek jól példázzák a növényvédelem hatékony kezelésével, valamint a termés minőségének és mennyiségének biztosításával kapcsolatos gyakorlati problémákat. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a neonikotinoidok használatára vonatkozó kivételes szükséghelyzeti engedélyeknek csupán körülbelül egyharmadánál álltak volna rendelkezésre más alternatívák is. Az EGSZB emlékeztet az Európai Bíróságnak a C-162/21. sz. ügyben 2023. január 19-én hozott határozatára, amely szerint a tagállamok nem állíthatnak ki további szükséghelyzeti engedélyeket a neonikotinoidokat tartalmazó szerekre.

3.   I. PRIORITÁS: A beporzók pusztulásával, valamint annak okaival és következményeivel kapcsolatos ismeretek bővítése

3.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy égető szükség van a tagállamok közigazgatási kapacitásának bővítésére, valamint a hatóságok és a magánszektor szereplői – köztük a kutatóintézetek és a tudósok – együttműködésének növelésére, hogy elkerüljük az agrárágazat lemaradását.

3.2.

A tudás és a szakértelem megosztása, valamint a különböző érdekelt felek közös erőfeszítései kulcsfontosságúak a költséghatékony intézkedések kidolgozásához és a szinergiák kihasználásához. Egy ilyen átfogó megközelítéshez hatékony együttműködésre van szükség a politikai döntéshozók, az érdekelt felek és a társadalom egésze között.

3.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy nemcsak a beporzók pusztulása, hanem a szakemberhiány is gondot okoz. Az adatgyűjtés biztosítására irányuló nemzeti erőfeszítéseket uniós szinten is össze kell hangolni, beleértve az adatgyűjtést és -elemzést is, egy olyan, a beporzókkal foglalkozó uniós platformon belül, amely megkönnyíti az adatokhoz való nyílt hozzáférést. Ez a platform lehetővé tenné az emberek számára, hogy hozzájáruljanak a kollektív erőfeszítésekhez, egy nyílt forráskódú adatközösséget, valamint ellenőrzött algoritmusok és modellek tárházát hozva létre.

3.4.

Az EGSZB a K+F+I-tevékenységek határozott, jelentős mértékű finanszírozását sürgeti annak érdekében, hogy összegyűjtsék az összes szükséges tudományos információt, és megfelelő kezdeményezéseket indítsanak a beporzók pusztulásának visszaszorítására.

3.5.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az eredeti kezdeményezés elfogadása után az Európai Bizottság a „Horizont 2020” keretprogram 2018–2020-as munkaprogramjába egy kifejezetten a beporzókkal kapcsolatos témát is beépített. A „Horizont Európa” program keretében további finanszírozást kell biztosítani a beporzókkal kapcsolatos kutatásokhoz, többek között a pusztulás okainak vizsgálatához, valamint a beporzók fajainak és populációinak az EU-n belüli – többek között a városi területeken történő – megfigyeléséhez.

4.   II. PRIORITÁS: A beporzók megőrzésének javítása és pusztulásuk okainak kezelése

4.1.

Az EGSZB elismeri a beporzókról rendelkezésre álló adatok fontosságát a védelmükre irányuló stratégiák pontosabb meghatározása szempontjából. Uniós és tagállami szinten konkrét és számszerűsíthető célok kitűzését várja a beporzók EU-ban található populációinak és élőhelyeinek helyreállítására vonatkozóan.

4.2.

Az EGSZB javasolja, hogy a beporzók jelenlegi és lehetséges városi élőhelyeinek és hálózatainak feltérképezése legyen az első fontos lépés, és támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését annak ösztönzésére, hogy a városok hajtsák végre a beporzóbarát városokról szóló útmutatóban (5) foglaltakat. Emellett az EGSZB szorgalmazza egy beporzóbarát városokra vonatkozó program és jövőkép kidolgozását, ami a földhasználat-gazdálkodás javítása révén járulna hozzá a beporzók sokféleségének támogatásához, valamint a városi és városkörnyéki régiók természetes területeinek a megőrzéséhez. Az EGSZB már korábban is szorgalmazta, hogy „[a] földekkel minden tagállamban körültekintően kell gazdálkodni, biztosítva a versenyképesség és a fenntarthatóság közötti megfelelő egyensúlyt és a szükséges finanszírozási lehetőségeket” (6).

4.3.

A vidéki beporzók számának és abundanciájának stabilizálásához elengedhetetlen, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági földterületek művelése révén. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek nem valósíthatók meg olyan közpolitikai intézkedések nélkül, amelyek megfelelő pénzügyi támogatást nyújtanak a mezőgazdasági termelőknek. A KAP-ból származó finanszírozás nem az egyetlen lehetőség a támogatás biztosítására.

4.4.

A beporzók eloszlásának stabilizálását célzó intézkedéseket reálisan kell értékelni. A potenciálisan ellentétes intézkedéseket ki kell zárni, míg a megfelelő intézkedéseket szisztematikusan támogatni kell. Az EGSZB úgy véli, hogy nem egyértelmű a javasolt intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályozás, és ezért jelentős eltérések lesznek a különböző tagállamok erőfeszítései között.

4.5.

A mezőgazdasági földterületek hektáronkénti peszticidhasználatának nagyfokú eltérése a tagállamok között nemcsak a természetvédelem, hanem a termesztés terén is egyenlőtlenségeket idéz elő. Az EU-nak és a tagállamoknak mihamarabb ki kell terjeszteniük az ismeretátadást, és kutatási erőfeszítéseiket az agrárökológiára, a peszticidek fenntartható használatára és az IPM helyes gyakorlataira kell összpontosítaniuk.

4.6.

Az EGSZB egy átlátható ellenőrzési rendszer bevezetését javasolja annak érdekében, hogy az importált élelmiszerekben ugyanaz legyen a peszticidekre vonatkozó maximális maradékanyag-határérték, mint az Unióban előállított élelmiszerek esetében. Az EGSZB már korábban is kérte az Európai Bizottságot, hogy az európai mezőgazdasági termelőket érintő versenytorzulások korlátozása érdekében mielőbb vezesse be a szabványok kölcsönösségét (7). Meg kell védeni a fogyasztókat, és minőségi termékeket kell kínálni tisztességes áron.

4.7.

Az EGSZB kéri, hogy a mezőgazdasági termelők kapjanak megfelelő tájékoztatást a nemzeti és regionális mezőgazdasági tanácsadó rendszereken keresztül a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban, beleértve az alacsony kockázatú peszticidek és az IPM használatát is.

4.8.

A beporzó populációk állapotára vonatkozó mutatókat 2024-ig kell kidolgozni, hogy azokat a KAP keretében értékelni lehessen. Lényeges lépés, hogy átfogóan értékeljük a KAP-nak a beporzók pusztulásának megelőzésére gyakorolt hatását, és ösztönözzük a pusztulást visszaszorító gyakorlatokat. A tagállamoknak támogatniuk kell azt, hogy a KAP keretében biztosított technikai segítségnyújtási források beporzókkal kapcsolatos célokat szolgáljanak, további forrásokat használva fel a fogyasztók és a környezet védelmére.

4.9.

A virágsávok megfelelő élőhelyet biztosítanak a különböző beporzó fajok számára, és kétségtelenül hozzájárulnak a beporzók védelméhez. Veszélyt jelenthetnek azonban a méhekre és más beporzókra, ha ezeket a virágokat a felszín alatti vizektől nem elég messze vetik el, és a szóban forgó peszticidek még a talajban vannak. Ezért finanszírozási forrásokra lenne szükség a virágsávok kutatásához és egy egyértelmű módszertan kidolgozásához.

4.10.

Egyes tudományos kutatások (8) szerint a távközlési antennák által kibocsátott elektromágneses sugárzás hatással lehet a vadon élő beporzók populációjára természetes élőhelyükön. Emellett az Európai Bizottság Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCHEER) 2018-ban a legmagasabb kategóriába sorolta az elektromágneses (különösen az 5G-vel kapcsolatos) sugárzás környezetre gyakorolt negatív hatásának kockázatát (9). Az Eklipse program keretében, valamint független kutatók által végzett további értékelések megerősítették, hogy az elektromágneses mezők valószínűleg károsíthatják a rovarpopulációkat (10). Az EGSZB kéri, hogy az EU készítsen tanulmányt, amely pontos adatokkal szolgál a kérdésről, és kijelöli a beporzók hatékony védelméhez szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

4.11.

Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy a beporzókra gyakorolt regionális és helyi hatások felmérése és nyomon követése érdekében műholdas adatokon alapuló, az egész EU-ra kiterjedő fényszennyezési mutatót dolgozzanak ki.

4.12.

Az uniós kohéziós politika által biztosított források felhasználhatók a természet és a biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására, az éghajlatváltozás mérséklésére és a fenntartható városfejlesztés biztosítására, például a beporzókat célzó természetalapú, zöld infrastruktúra megvalósítására. Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság erre irányuló, február 11-i ajánlását.

5.   III. PRIORITÁS: A társadalom mozgósítása, valamint a stratégiai tervezés és együttműködés előmozdítása minden szinten

5.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság a Régiók Bizottságának támogatását kérte a beporzókkal kapcsolatos kezdeményezés helyi és regionális hatóságok körében történő megvalósításához. Ugyanakkor csalódott amiatt, hogy az EGSZB-t – az uniós civil társadalom szószólójaként betöltött szerepe ellenére – sem a mostani (11), sem az eredeti kezdeményezésben (12) nem említették meg. Az EGSZB nagyra értékelné, ha konkrét feladatokat láthatna el annak érdekében, hogy az érdekelt felek különböző csoportjai körében népszerűsítse a stratégiát, többek között a nemzeti szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a polgárok tájékoztatása révén.

5.2.

Különleges kommunikációs eszközöket kell alkalmazni egyfelől a polgárok figyelmének felkeltéséhez a beporzók pusztulásával, életünkre gyakorolt hatásával, valamint a cselekvés elmulasztásának hatásaival (többek között a következő nemzedékeket érintő gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel) kapcsolatban, másfelől ahhoz, hogy a tagállami közmédiákban különféle tájékoztató kampányokat mozdítsunk elő. Finanszírozást kell biztosítani a nyilvánosság szélesebb körű tájékoztatására, többek között a közösségi médián keresztül és főműsoridőben sugárzott rövid televíziós reklámok révén.

5.3.

Az EGSZB elismeri a Coalition of the Willing on Pollinators (13) elnevezésű szervezet fontos szerepét; ennek az EU által vezetett platformnak olyan országok a tagjai, amelyek elkötelezettek az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréje, a beporzók megőrzésére irányuló kutatások folytatása, valamint a kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés biztosítása iránt.

5.4.

Az EGSZB olyan képzési programokat szorgalmaz, amelyek célja a beporzók ökológiájával, azonosításával és élőhelyeik helyreállításával kapcsolatos ismeretek bővítése a mezőgazdasági tanácsadók, a termelők, az erdészek, a gazdálkodók és a tájtervezők számára.

6.   Záró megjegyzések

6.1.

Az Európai Bizottság egy 42 intézkedésből álló, fontossági sorrendet követő listát állított össze, egyértelmű határidőkkel. A javasolt intézkedésekhez észszerű meghatározni az előkészítés és az azt követő vizsgálatok részletes ütemtervét. Az így kialakított menetrend könnyebben ellenőrizhető, és a résztvevők számára könnyebben teljesíthető.

6.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a hatékony együttműködés és a források megfelelő elosztása kulcsfontosságú lesz a vadon élő beporzók védelmét befolyásoló különböző szakpolitikai intézkedések és eszközök közötti összhang biztosításához. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a források összehangolása fontos az Európai Bizottság közleményében szereplő elvárásoknak való megfelelés szempontjából.

6.3.

A vadon élő beporzók védelme érdekében jobb biztosítékokra van szükség a peszticidek kockázatértékelési folyamata és felhasználási szakasza során. Ha nem alkalmazunk bátor stratégiát a peszticidhasználat kezelésére, akkor veszélybe kerül a méhek és más beporzók, sőt egész ökoszisztémánk jövője, valamint az uniós lakosok élelmezésbiztonsága. Nagyobb fokú átláthatóságra van szükség a tényleges EU-n belüli peszticidhasználatot illetően.

6.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a leghatékonyabb megközelítés és az ideális megoldás az lenne, ha világszintű megállapodás születne a szintetikus peszticidek használatának csökkentéséről, így biztosítva az egyetemes kötelezettségvállalást és a tisztességes gazdasági versenyt. Bár ez kétségkívül nehéz feladatnak tűnik, globális megközelítésre van szükség, és fokozni kell a nemzetközi tárgyalások során tett erőfeszítéseket. Ennek keretében részletes vitát kell folytatni azon peszticidek harmadik országokba történő kivitelének tilalmáról is, melyek használatát az EU-ban már betiltották.

---

(1)  COM(2023) 35 final.

(2)  COM(2021) 261 final.

(3)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Európai polgári kezdeményezés – „Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket!” (saját kezdeményezésű vélemény)(HL C 100., 2023.3.16., 45. o.).

(4)  Eurostat: Agri-environmental indicator – consumption of pesticides [Agrár-környezetvédelmi mutató – peszticidfelhasználás].

(5)  Európai Bizottság: A guide for pollinator-friendly cities [Útmutató a beporzóbarát városok számára].

(6)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a megfelelési szabályok egyszerűsítése, a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, továbbá a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazat klímasemlegességének 2035-ig történő közös megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról (COM(2021) 554 final)(HL C 152., 2022.4.6., 192. o.).

(7)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról (COM(2022) 305 final – 2022/0196 (COD))(HL C 100., 2023.3.16., 137. o.).

(8)  Electromagnetic radiation of mobile telecommunication antennas affects the abundance and composition of wild pollinators.

(9)  SCHEER: Statement on emerging health and environmental issues (2018).

(10)  Risk to pollinators from anthropogenic electro-magnetic radiation (EMR).

(11)  COM(2023) 35 final.

(12)  COM(2018) 395 final.

(13)  Coalition of the Willing on Pollinators, Promote Pollinators.