Előadó:

Maurizio MENSI

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2023.4.3. Európai Parlament, 2023.3.29.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.6.26.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.7.12.
Plenáris ülésszak száma:	580.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	173/1/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság rendeletre (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra) irányuló javaslatát, és támogatja annak célkitűzéseit és tartalmát.

1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályban meghatározott célkitűzések elérése érdekében gyors, hatékony és egyszerűsített eljárásokra van szükség, amelyek az egész EU-ban következetesen alkalmazhatók. E tekintetben az Európai Bizottság egyedi iránymutatásai különösen hasznosak lennének.

1.3.

Az EGSZB elismeri, hogy a meglévő infrastruktúra megosztása alapvető fontosságú a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program céljainak eléréséhez, és hangsúlyozza azt is, hogy biztosítani kell a hálózatok biztonságát és stabilitását, valamint védelmüket. Az összekapcsoltságra vonatkozó uniós célok eléréséhez olyan átfogó stratégiára van szükség, amely a legújabb technológiákat reziliens, független és biztonságos ellátási láncokkal ötvözi. E célból a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabálynak arra kell ösztönöznie a hálózati szolgáltatókat, hogy olyan technológiai összetevőket válasszanak, amelyek magas szintű digitális biztonságot garantálnak, csökkentik a hálózati fennakadások kockázatát, és megfelelően kezelik azokat.

1.4.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen megtartani vagy bevezetni olyan, az uniós jognak megfelelő intézkedéseket, amelyek túlmutatnak a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály által előírt minimumkövetelményeken. Ez kifejezetten szerepel a (11) preambulumbekezdésben.

1.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nagyon nagy kapacitású hálózatok és a gigabites konnektivitás kiépítése rendkívül fontos a fejlődés és a társadalmi-gazdasági kohézió számára, mivel alapvető tényező a kkv-k és a szakmai szolgáltatások, a digitális munkahelyek és a távoli területeken nyújtott elektronikus szolgáltatások egyenletes gazdasági fejlődése szempontjából.

1.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fizikai infrastruktúrára vonatkozó minimális információkat tároló egyablakos információs pontokat, amelyeket a közinfrastruktúrák tulajdonosainak kell biztosítaniuk, integrálni kell és össze kell kapcsolni más, nemzeti szinten már rendelkezésre álló adatbázisokkal a párhuzamosságok elkerülése és a költségek csökkentése érdekében.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és digitalizációja az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének fontos elemét képezi, ugyanakkor a szolgalmi jogokra vonatkozóan a hallgatólagos hozzájárulás kötelezővé tétele nincs feltétlenül összhangban az arányosság elvével, és sértheti a tulajdonhoz való jogot, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. és 47. cikkében foglaltaknak megfelelően.

1.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy az infrastruktúra gyors kiépítése, az építési munkák összehangolása, a különféle hálózatüzemeltetők közötti szinergiák létrehozása és a meglévő fizikai infrastruktúra közös használata segít beruházásokat megtakarítani azzal, hogy újabb közművesítési munkák elkerülésével csökkenti a környezetterhelést, és így segíti a környezetvédelmi célkitűzések elérését.

1.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nagy sebességű hálózatok kiépítése alapvető fontosságú a fejlődés és a társadalmi-gazdasági kohézió szempontjából. E tekintetben úgy gondolja, hogy a javaslatnak olyan ellenőrizhető intézkedéseket és fellépéseket kell meghatároznia, amelyek biztosítják a kiegyensúlyozott fejlődést. Ezáltal elkerülhető a különböző fejlődési sebességgel és kapacitással rendelkező országok és régiók közötti szakadék elmélyülése, összhangban a digitális évtizedben érvényre juttatandó jogokról és elvekről szóló nyilatkozattal, és az EU-ban, internetkapcsolattal, mindenki, az alacsony jövedelműek számára is, biztosítható lenne a jó minőségű összekapcsoltság.

2.   Háttér-információk

2.1.

A rendkívül nagy kapacitású hálózatok – köztük az optikai és az 5G-hálózatok – kiépítése az EU stratégiai célkitűzéseinek és digitális céljainak 2030-ig történő elérésére irányuló erőfeszítések részét képező, uniós szintű stratégiai prioritás. A rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú az innovatív alkalmazások széles köre számára, amelyek képesek átalakítani és időtállóvá tenni az uniós gazdaság számos ágazatát, például a kereskedelmet, a gépjárműipart, a feldolgozóipart, az egészségügyet, a közlekedést, a mezőgazdaságot és a közműveket.

2.2.

Az akadályok felszámolása és a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének fellendítése érdekében indított kezdeményezések között az Európai Bizottság 2014-ben bevezette a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvet (1) annak érdekében, hogy uniós szintű harmonizált intézkedések révén megkönnyítse és ösztönözze a hálózat kiépítését a kiépítési költségek csökkentésével. A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv azonban nyolc évvel hatálybalépése után még mindig messze van attól, hogy elérje célkitűzéseit. A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv felülvizsgálatának szükségességét jól tükrözi az irányelv végrehajtásáról szóló 2018. évi európai bizottsági jelentés, valamint az Európai Bizottság által 2020 decemberében indított, a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvről szóló nyilvános konzultációra a kulcsfontosságú érdekelt felektől kapott válaszok. A konzultációból kiderült, hogy a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvet csak a válaszadók 20 %-a tartotta hatékonynak a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok alacsonyabb költséggel történő kiépítésének megkönnyítése terén, és csak 11 %-uk vélte úgy, hogy az irányelv csökkentette az engedélyezés időtartamát és költségeit.

2.3.

A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv csak részben érte el a széles sávú lefedettség növelésére irányuló célkitűzéseit. Bár a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) szerint a 30 Mbps sebességű internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya a 2013. évi 58,1 %-ról 2022-re 90 %-ra nőtt, az irányelvet a különböző tagállamokban egyenlőtlenül hajtották végre, néha eltérő értelmezésekkel.

2.4.

Annak tudatában, hogy javítani kell az irányelv hatékonyságát, az Európai Bizottság felülvizsgálati folyamatot kezdeményezett, és rendeletre (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra) irányuló javaslatot terjesztett elő. A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály célja, hogy orvosolja a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv hiányosságait, és hozzájáruljon az ahhoz szükséges rendkívül nagy kapacitású hálózatok költséghatékony és időben történő kiépítéséhez, hogy az EU 2030-ra elérje célkitűzéseit és digitális céljait.

2.5.

A javaslat az összekapcsoltsági eszköztárra vonatkozó, 2020 szeptemberében elfogadott ajánláson alapul, amelynek célja, hogy választ adjon a Covid19-világjárvány által kiváltott növekvő konnektivitási igényekre annak érdekében, hogy csökkentse a gigabites hálózatok kiépítési költségeit, és biztosítsa az 5G rádióspektrum gyors kiépítését. E célból a tagállamok 2021 márciusában 39 olyan bevált gyakorlatot azonosítottak (ebből 22 a kiépítési költségek csökkentésére irányult), amelyeket bele kell foglalni a hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztárba.

2.6.

Az Európai Bizottság szerint a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályt azért dolgozták ki, hogy javítsa az összekapcsoltságot az EU-ban, és ösztönözze az innovációt és a beruházásokat. Elő fogja segíteni a gigabites hálózatokhoz használt fizikai infrastruktúra kiépítésének felgyorsítását azáltal, hogy erősíti az építési munkálatok hálózatüzemeltetők közötti összehangolását, ami a hálózatkiépítési költségek közel 70 %-át teszi ki. Célja továbbá, hogy egyszerűsítse az új hálózatok kiépítésére vonatkozó adminisztratív eljárásokat azáltal, hogy javítja a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést és a tervezett építési munkák átláthatóságát, valamint egyértelműbb feltételeket biztosít a fizikai infrastruktúrához való hozzáféréshez (beleértve az épületen belüli infrastruktúrát is), továbbá felgyorsítja és digitalizálja az engedélyezési eljárásokat, amelyek esetében a kérelmeket 15 napon belül kell megválaszolni, és amelyeket a kézhezvételtől számított négy hónapon belül hallgatólagosan jóváhagyottnak kell tekinteni.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvet hozzáigazítsa a legújabb és a jelenlegi technológiai, piaci és szabályozási fejleményekhez, valamint hogy előmozdítsa a fenntarthatóbb hálózatok hatékonyabb és gyorsabb kiépítését, biztosítva az összhangot az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexszel (2), és – az európai zöld megállapodás részeként – hozzájárulva az információs és kommunikációs technológiai ágazat környezetbarátabbá tételéhez.

3.2.

Az EGSZB nagyra értékeli azt a döntést, hogy a nemzeti jogszabály-átültetési folyamatok késedelmének és következetlenségeinek kockázata miatt irányelv helyett inkább rendeletet alkalmazzanak jogi eszközként. A rendelet biztosítja az egységességet és korlátozza a nemzeti jogszabályok széttagoltságát, ami elengedhetetlen az Európai Bizottság ambiciózus konnektivitási céljainak 2030-ig történő eléréséhez. Egy irányelv valószínűleg csak a határidő lejárta után lenne alkalmazandó, és így nem felelne meg az Európai Bizottság azon célkitűzésének, hogy minél előbb kedvező jogi keretet hozzon létre. A kiépítésre vonatkozó engedélyezési folyamat egyszerűsítésének késedelme szintén veszélyeztetheti a digitális egységes piac fejlődését. A digitális ágazat legújabb fejleményei a határokon átnyúló tevékenységet folytató szereplők megjelenésével potenciálisan új szintre emelhetik a belső piaci integrációt, ami ösztönözni fogja a beruházásokat.

3.3.

A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv alacsony szintű és következetlen alkalmazása, valamint az iránymutatás hiánya széttagolt nemzeti jogszabályokhoz és szabályozási bizonytalansághoz vezetett. Ez pedig akadályokat gördített a határokon átnyúló beruházások és működés, valamint azon vállalkozások elé, amelyek uniós szinten igyekeztek méretgazdaságosságot elérni, és ezáltal kiaknázni az uniós egységes piac előnyeit. Következésképpen nagyobb mértékű harmonizációra van szükség az ágazatban a határokon átnyúló tevékenységek fejlesztésének előmozdítása és a kétsebességű Európa elkerülése érdekében.

3.4.

A javaslatban szereplő intézkedések lényegében a következőkre irányulnak: az ágazatok közötti koordináció javítása; az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása; a meglévő infrastruktúrával és a tervezett építési munkákkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférésre, valamint az engedélykérelmek benyújtására vonatkozó eljárás teljes mértékű digitalizálása; a nyilvános infrastruktúra újbóli felhasználásának és a hálózati infrastruktúra kiépítésének egyszerűbbé tétele az üzemeltetők számára; felkészülés az innovációra, hogy valamennyi új, és jelentős felújításon áteső épület fel legyen szerelve optikai, illetve optikai technológia fogadására kész infrastruktúrával; valamint hozzájárulás a fenntarthatósághoz az elektronikus hírközlő hálózatok környezeti hatásának az infrastruktúra-megosztás és a hatékonyabb technológiák alkalmazásának előmozdítása, a meglévő infrastruktúra újrafelhasználása és az építési munkák jobb összehangolása révén történő csökkentésével.

3.5.

Az üzemeltetőknek lehetőségük lesz digitálisan benyújtani az engedély iránti kérelmeket, és hozzáférni a meglévő infrastruktúrával és a tervezett építési munkákkal kapcsolatos valamennyi szükséges információhoz. Az EU úgy véli, hogy ez lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy alacsonyabb költségek mellett építsenek ki hálózatokat; a hatásvizsgálat szerint ez 4,5 milliárd EUR megtakarítást jelentene, az állami támogatások pedig 2,4 milliárd EUR-val csökkennének.

3.6.

A javaslatban szereplő fogalommeghatározások is kibővültek a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvben szereplőkhöz képest. A javaslat a hozzáférést biztosító hálózati üzemeltetőkre vonatkozik, és kiterjed a kapcsolódó létesítmények, például alépítmények, oszlopok és antennatornyok szolgáltatóit, valamint a fizikai infrastruktúrát, beleértve a közintézmények, például a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő infrastruktúrákat, továbbá az épületeket és az épületek bejáratait, valamint minden egyéb eszközt, beleértve az utcabútorokat, például a lámpaoszlopokat, az utcai jelzőtáblákat, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat, a busz- és villamosmegállókat és a metróállomásokat.

3.7.

A javaslat új intézkedéseket vezet be a meglévő fizikai infrastruktúra átláthatóságának növelése érdekében. Például előírja a nyilvános infrastruktúra tulajdonosai számára, hogy a fizikai infrastruktúrára vonatkozó minimális információkat úgynevezett egyablakos információs pontokon keresztül tegyék elérhetővé. Ezenkívül a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvnél szigorúbb szabályokat állapít meg a tervezett építési munkák összehangolására vonatkozóan, de hatályát és alkalmazási körét tekintve jelentősen kibővült. Például az építési munkákra vonatkozó, a javaslatban előírt információkat a hálózati szolgáltatónak egy egyablakos információs ponton keresztül, legalább három hónappal az első engedélykérelmet megelőzően digitális formátumban rendelkezésre kell bocsátania. E tekintetben, mivel ilyen információkat tartalmazó adatbázisok már számos uniós országban rendelkezésre állnak, az EGSZB úgy véli, hogy a párhuzamosságok elkerülése és a költségek csökkentése érdekében az egyablakos információs pontokat integrálni kell, és össze kell kapcsolni más adatbázisokkal.

3.8.

A javaslat az engedélyezési eljárásokra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz, amelyeket nemzeti szinten egységesíteni kell, és amelyeket a kérelem benyújtásától számított négy hónap elteltével hallgatólagosnak tekintett jóváhagyás bevezetésével teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni. Ezenkívül rendelkezik egy „optikai technológia fogadására kész” címkéről, amely annak ellenőrzésére szolgál, hogy egy épület megfelel-e a rendkívül nagy kapacitású, például optikai hálózat egyszerű telepítésére vonatkozó követelményeknek, ami az új épületekre vonatkozó építési engedélyek kiadásának egyik feltétele lesz. Mindazonáltal az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos lenne a rendkívül nagy kapacitású hálózatokat behozni ezekbe az épületekbe, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a bennük rejlő lehetőségeket, és a lehető legjobban ki lehessen használni a megvalósított beruházásokat.

3.9.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen megtartani vagy bevezetni olyan, az uniós jognak megfelelő intézkedéseket, amelyek túlmutatnak a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály által előírt minimumkövetelményeken. Ez kifejezetten szerepel a (11) preambulumbekezdésben, amely helyesen kimondja, hogy a rendelet nem akadályozza meg azokat az uniós joggal összhangban lévő nemzeti intézkedéseket, amelyek az e rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek kiegészítése révén a meglévő fizikai infrastruktúra közös használatát vagy az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítését mozdítják elő.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

A javaslat összhangban van a 2020 decemberében hatályba lépett Európai Elektronikus Hírközlési Kódexszel, amely naprakésszé tette az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keretet, és hozzájárul a fejlett konnektivitási hálózatokba történő beruházások ösztönzésével kapcsolatos uniós célkitűzések eléréséhez. Míg a kódex elsősorban a verseny javítására összpontosít, követelményeket is tartalmaz a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások számára, és nemcsak a fizikai infrastruktúrára vonatkozik, hanem az elektronikus hírközlő hálózatokra, például az optikai kábelekre is, a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály fő célja a hálózatok kiépítése előtt álló akadályok felszámolása, figyelembe véve a jelenlegi technológiai, piaci és szabályozási fejleményeket.

4.2.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályban meghatározott célkitűzések elérése érdekében az EGSZB üdvözli a szövegnek a kódex fogalommeghatározásaival való összehangolását és hangsúlyozza, hogy létfontosságúak lennének a gyors, hatékony és egyszerűsített eljárások, csakúgy mint a megfelelő feltételek és árak, amelyek az egész EU-ban következetesen alkalmazhatók. Az EGSZB úgy véli, hogy e tekintetben az Európai Bizottság iránymutatásai különösen hasznosak lennének.

4.3.

A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program által kitűzött céllal összhangban – amely szerint 2030-ra minden európai háztartásnak rendelkeznie kell gigabites és gyors mobilhálózati lefedettséggel – és a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvvel ellentétben a rendeletre irányuló javaslat a rendkívül nagy kapacitású (gigabites) hálózatok kiépítését mozdítja elő a fizikai infrastruktúra tulajdonosaira vonatkozó hozzáférési kötelezettségek meghatározásával, piaci helyzetüktől függetlenül. Az EGSZB támogatja a hatály kiterjesztését, amely lehetővé teszi az infrastruktúrát biztosító valamennyi szervezet számára, hogy éljenek a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályból eredő gyors engedélyezési eljárásokkal. Hangsúlyozza, hogy a szabályozási keretnek kellően átfogónak kell lennie ahhoz, hogy az EU egész területén megfeleljen a nagyon nagy kapacitású hálózatok bevezetésében részt vevő valamennyi érdekelt fél eltérő igényeinek.

4.4.

Az EGSZB elismeri, hogy a meglévő infrastruktúra megosztása alapvető fontosságú a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program céljainak eléréséhez, és hangsúlyozza azt is, hogy biztosítani kell a hálózatok biztonságát és stabilitását, valamint védelmüket. Az összekapcsoltságra vonatkozó uniós célok eléréséhez olyan átfogó stratégiára van szükség, amely a legújabb technológiákat reziliens, független és biztonságos ellátási láncokkal ötvözi. Ennek célja a meghibásodásokból vagy kibertámadásokból eredő szolgáltatásmegszakítások megelőzése. E célból a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabálynak arra kell ösztönöznie a hálózati szolgáltatókat, hogy olyan technológiai összetevőket válasszanak, amelyek magas szintű digitális biztonságot garantálnak, csökkentik a hálózati fennakadások kockázatát, és megfelelően kezelik azokat. A hálózat stabilitása, rezilienciája és kiberbiztonsága alapvető fontosságú a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály által kitűzött célok eléréséhez, összhangban a jelenlegi uniós szabályozási kerettel és a releváns szempontokkal, többek között a témával kapcsolatos jövőbeli uniós intézkedések tekintetében, amelyeket az Európai Bizottság 2024-től kezdődő új megbízatásába kell majd belefoglalni.

4.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a gyors, hatékony és egyszerűsített eljárások, a megfelelő feltételek és árak az infrastruktúrához való hozzáférés fontos elemei. E tekintetben, mivel biztosítani kell a rendszer hatékonyságát, például a túlzottan magas árak elkerülésével, amelyek visszavetnék a nagyon nagy kapacitású hálózatok bevezetését, az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak konkrét iránymutatásokat kellene elfogadnia.

4.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és digitalizációja az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének fontos elemét képezi. Az EGSZB ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a szolgalmi jogokra vonatkozóan a hallgatólagos hozzájárulás kötelezővé tétele nincs feltétlenül összhangban az arányosság elvével, és sértheti a tulajdonhoz való jogot, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. és 47. cikkében foglaltaknak megfelelően.

4.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az infrastruktúra gyors kiépítése, az építési munkák összehangolása, a különféle hálózatüzemeltetők közötti szinergiák létrehozása és a meglévő fizikai infrastruktúra közös használata segít beruházásokat megtakarítani azzal, hogy újabb közművesítési munkák elkerülésével csökkenti a környezetterhelést, és így segíti a környezetvédelmi célkitűzések elérését.

4.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nagy sebességű hálózatok kiépítése alapvető fontosságú a fejlődés és a társadalmi-gazdasági kohézió szempontjából. E tekintetben úgy véli, hogy a javaslatnak olyan ellenőrizhető intézkedéseket és fellépéseket kell meghatároznia, amelyek biztosítják a kiegyensúlyozott fejlődést és a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való egyenlő hozzáférést, elkerülve a különböző fejlődési sebességgel és kapacitással rendelkező országok és régiók közötti szakadék elmélyülését, összhangban a digitális évtizedben érvényre juttatandó jogokról és elvekről szóló nyilatkozattal (3), amely szerint a digitalizáció előnyeit élvező valamennyi piaci szereplőnek társadalmi felelősséget kell vállalnia, és méltányos és arányos módon hozzá kell járulnia a közjavak, a közszolgáltatások és az infrastruktúra költségeihez, és az EU-ban, internetkapcsolattal, mindenki, az alacsony jövedelműek szá.mára is, biztosítható lenne a jó minőségű összekapcsoltság (4).

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/61/EU irányelve (2014. május 15.) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről (HL L 155., 2014.5.23., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(3)  Európai nyilatkozat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről (2023/C 23/01)(HL C 23., 2023.1.23., 1. o.).

(4)