Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az előzetes utasinformációknak (API) a külső határok ellenőrzésének javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról, valamint a 2004/82/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(COM(2022) 729 final)

és Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az előzetes utasinformációknak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, valamint az (EU) 2019/818 rendelet módosításáról

(COM(2022) 731 final)

(2023/C 228/13)

Előadó:

Tymoteusz Adam ZYCH

Felkérés:	Európai Bizottság: 2023.2.8.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja és a 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.4.3.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.4.27.
Plenáris ülésszak száma:	578.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	137/0/0

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottságnak az előzetes utasinformációkra vonatkozó javaslatait (1), figyelembe véve, hogy határigazgatási célokból és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából, valamint biztonsági okokból – többek között a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények megelőzésének és az ellenük való küzdelemnek a érdekében – szükség van az előzetes utasinformációk (API) és az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) hatékony gyűjtésére és továbbítására.

1.2.

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy mindaddig, amíg az API- és a PNR-adatok a jelenleg hatályos irányelvek (az API-irányelv (2) és a PNR-irányelv (3)) tárgyát képezik, megmaradnak a nem kívánatos különbségek ezek nemzeti szintű végrehajtásában.

1.3.

Ezen irányelvek végrehajtásának harmonizálása, valamint az API- és PNR-adatok gyűjtésének és továbbításának hatékonysága érdekében szükség van a rendeletekre, mivel azok megszüntetik a tagállamok eltérő gyakorlatából eredő különbségeket, növelik a jogbiztonságot, felgyorsítják az utasforgalmat és csökkentik a légi fuvarozók adminisztratív nehézségeit.

1.4.

Az EGSZB hangsúlyozza az Alapjogi Charta (a továbbiakban: a Charta) jelentőségét a javasolt rendeletek alkalmazása szempontjából. A kiszolgáltatott csoportok, különösen a fogyatékkal élők jogait körültekintően figyelembe kell venni.

1.5.

A javaslatok elfogadása mellett szóló egyik fontos érv az, hogy a jelenleg hatályos API- és PNR-irányelvet bírálják amiatt, hogy nem felelnek meg a hatályos adatvédelmi előírásoknak.

1.6.

Az EGSZB elismeri, hogy az eu-LISA miatt szükségszerűen költségek merülnek fel az útválasztó tervezésével, fejlesztésével, tárhelyszolgáltatásával és műszaki igazgatásával kapcsolatban, amelyet az EU általános költségvetéséből kell fedezni, valamint a tagállamoknál az útválasztóhoz való csatlakozásukkal és a vele való integrációval kapcsolatban merülnek fel költségek.

1.7.

Megjegyzi azonban, hogy a javasolt rendeletek a jelenleg működő rendszer technikai jellegű, mélyreható módosításain túl jelentős jogi változtatásokat is bevezetnek. Ezért az új API- és PNR-keretek nemcsak a tagállamok, hanem az Európai Bizottság, a légi fuvarozók és az illetékes hatóságok szintjén, valamint az eu-LISA részéről is folyamatos és alapos nyomon követést igényelnek, különösen a személyes adatokkal összefüggésben. Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy nagy szükség van egy, az új jogszabályról szóló tájékoztató kampány megszervezésére, valamint a légi fuvarozók képzésére. Gyakoribb ellenőrzéseket, valamint az API- és PNR-adatokat gyűjtő és továbbító új keretek működésének nyomon követését szolgáló további eljárások megfontolását is javasoljuk.

1.8.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a javaslatok hatálya nem terjed ki az EU külső határait átlépő valamennyi utasra. Tekintettel azonban az arányosság elvére és a légi közlekedés sajátosságaira, ebben a szakaszban indokoltnak tűnik, hogy a javaslatokat a légi közlekedésre korlátozzák. Amikor a rendeleteket utólagos hatásvizsgálatnak vetik alá, javasoljuk, hogy az Európai Bizottság értékelje a hatály más közlekedési módokra, különösen a tengeri közlekedésre való kiterjesztésének szükségességét.

1.9.

Emellett az EGSZB megérti a javaslatokban foglalt rendelkezések gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos aggályokat is. Javasolja a légi közlekedési ágazat magánszereplőire kiszabott szankciókra vonatkozó normák további pontosítását. Figyelembe véve, hogy a gyakorlatban lehetetlen biztosítani az API-adatok tökéletes pontosságát, azt is ajánljuk, hogy az adatgyűjtés és -továbbítás során elkövetett hibák kapcsán vegyenek figyelembe egy uniós szintű „tűréshatárt”, valamint javasoljuk, hogy legyen egyértelmű, hogy a szankciókat a nem együttműködő fuvarozókra szabják ki, illetve hogy csak akkor szabnak ki szankciókat, ha az API-adatok nem érik el az (uniós szinten meghatározott) minimális minőségi szintet.

2.   Bevezetés

2.1.

Ez a vélemény elsősorban az API-adatok határigazgatási célú gyűjtéséről és továbbításáról szóló rendeletjavaslatra (4) összpontosít, továbbá a 7. bekezdésben röviden megvizsgálja a súlyos bűncselekményekkel és terrorista bűncselekményekkel összefüggésben az API-adatok gyűjtéséről és továbbításáról szóló második rendeletre irányuló javaslatot (5), amely az API-adatok tervezett módosításai miatt a PNR-adatokra alkalmazandó.

2.2.

A javasolt rendeletek csak a légi közlekedésre vonatkoznak, kizárva az egyéb közlekedési eszközöket, például a tengeri vagy szárazföldi közlekedést. A javaslatokat mind a charterjáratokra, mind az üzleti járatokra alkalmazni kell.

2.3.

A javasolt rendeletek hatályon kívül fogják helyezni a meglévő API-irányelvet. Elfogadásukat követően a schengeni vívmányok részévé válnak.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB elismeri, hogy a légi közlekedés népszerűségének növekedése miatt a meglévő személyszállítási szolgáltató rendszerek nem elég hatékonyak, és azokat javítani kell, mindenekelőtt a zökkenőmentes utasforgalom biztosítása érdekében. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet arról számolt be, hogy 2019-ben menetrend szerinti járatokon 4,5 milliárd utas utazott, és évente több mint félmilliárd utas lép be az EU-ba, illetve hagyja el azt. Sem a Covid19-világjárvány, sem Ukrajna orosz megszállása nem változtatta meg ezt a helyzetet, ezért innovatív megoldásokat kell keresni a határellenőrzés folyamatának felgyorsítása és javítása érdekében. Noha 2020–2021-ben a világjárvány miatt összeomlott a légi forgalom, a légi közlekedés lassanként helyreáll.

3.2.

Ugyanakkor az EGSZB tisztában van azzal, hogy az ellenőrzések hatékonyságától és a légi utasok kiszolgálási folyamatának gyorsaságától függetlenül hatékony eszközökre van szükség az illegális bevándorlás jelenségének fékezésére, valamint az EU határainak biztosítására.

3.3.

Az EGSZB véleménye szerint az automatikus adatgyűjtési rendszerek használata jelentős előnyökkel járhat, ideértve a hatékonyság növelését, a technológiai fejlődést, a minőség javítását és az adatok beszerzésének felgyorsítását.

3.4.

Mint minden innovatív technológia esetében, az adatgyűjtés és -továbbítás automatizálása kockázatokkal és összetett szakpolitikai kihívásokkal is jár olyan területeken, mint a biztonság, a védelem és a nyomon követés, a társadalmi-gazdasági szempontok, az etika és a magánélethez való jog, a megbízhatóság stb.

3.5.

Az API-adatok az utasok úti okmányaiban szereplő személyazonosító adatoknak és az utasfelvétel során gyűjtött járatinformációknak a célország határforgalom-ellenőrzést végző hatóságai felé továbbított együttesét jelentik. Az API-adatok magukban foglalják az utas személyazonosító adatait, amelyeket ideális esetben az úti okmányok géppel olvasható területéből rögzítenek, valamint bizonyos járatinformációkat.

3.6.

Az API-adatok gyűjtésére és továbbítására szolgáló rendszer arra támaszkodik, hogy a légi járat érkezése előtt az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az API-adatokat azért, hogy ezek a hatóságok az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban elvégezhessék az utazók előzetes szűrését kockázati profilok, figyelőlisták és adatbázisok alapján.

3.7.

Az EGSZB tudatában van annak, hogy a jelen irányelv arra kötelezi a légi fuvarozókat, hogy a légi járat felszállása előtt kérésre továbbítsák az API-adatokat a célország határforgalom-ellenőrzést végző hatóságainak, ugyanakkor nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy kérjék be az API-adatokat a légi fuvarozóktól. Ennek eredményeképpen az egyes tagállami hatóságok eltérő módon járnak el: egyesek bekérik az API-adatokat, mások nem. Az indokolás szerint becslések alapján az API-adatokat az érkező járatok 65 %-a esetében gyűjtik, ezért a gyakorlatban könnyen megkerülhetők az ellenőrzések. Emellett, ahogy az az API-irányelv Európai Bizottság általi értékelésében (6) is szerepel, a nemzeti hatóságok még akkor sem mindig használják következetesen az API-adatokat, ha maguk a tagállamok kérik azokat.

3.8.

Az EGSZB tisztában van az irányelv alapján létrehozott jelenlegi rendszer gyengeségeivel. Amint azt az értékelés megmutatta, a szabványosítás és harmonizáció hiánya ahhoz vezet, hogy csökkennek az API-adatok feldolgozása által biztosított előnyök, és ez terhet ró az érdekelt felekre, valamint egy bizonyos szintű jogbizonytalanságot teremt.

3.9.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az automatikus adatgyűjtési rendszerek használata veszélyt jelenthet a légiközlekedési ágazat munkavállalóira nézve. Szükségesnek tartja ezért e munkavállalók képzésének megszervezését, ami segíthet a javasolt rendeletek végrehajtásából eredő potenciális problémák megoldásában.

3.10.

Ugyanakkor az EGSZB megjegyzi, hogy a határigazgatáshoz kapcsolódó rendeletjavaslatnak nem kellene negatív hatást gyakorolnia a foglalkoztatás szintjére és a munkavállalók helyzetére, hanem az csak az adatgyűjtési és -továbbítási módszerek hatékonyságát és megbízhatóságát növeli, mivel ezeket a tevékenységeket már automatizált eljárások alkalmazásával végzik.

4.   Mennyiben szükséges az új API-rendelet a határellenőrzések javításához és megkönnyítéséhez?

4.1.

A jelenlegi irányelv alkalmazásával és értékelésével kapcsolatos tapasztalatok a jelenlegi rendszer számos hiányosságát tárták fel, többek között a hatékonyság hiányát, a költségességet, valamint a fuvarozók formális és adminisztratív nehézségeit. Emellett az irányelv egyes rendelkezései nem egyértelműek, értelmezési kétségeket, a tagállamokban eltérő alkalmazást, valamint az uniós jog más rendelkezéseivel való ellentmondásokat okoznak.

4.2.

Jelezni kívánjuk a jelenlegi irányelv főbb hiányosságait: — jelenleg a légi fuvarozók meg kell, hogy értsék az egyes tagállamok nemzeti API információtovábbító rendszereit, és alkalmazkodniuk kell azokhoz, — jelenleg a fuvarozók egyes esetekben kötelesek ugyanazokat az adatokat több hatóságnak is megküldeni, — jelenleg a felelős hatóságok által előírt adatelemek száma és típusa is eltér az egyes tagállamok között, — az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése az adatelemek nem kimerítő felsorolását tartalmazza, és ez a lista nincs összhangban a nemzetközi normákkal, — az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az adatok „elektronikus úton, vagy hiba esetén egyéb megfelelő módon” történő továbbítását, ami nem ír elő konkrét üzenetküldési protokollt és formátumot. Ez további terhet ró a fuvarozókra (például azáltal, hogy eleget tesznek az illetékes hatóságok által az adatok továbbításához előírt különböző formátumoknak), ugyanakkor hatással van az API-adatok időszerűségére és minőségére is, és ezáltal kihat azok hasznosságára, — az API-adatok rögzítésére, továbbítására, feldolgozására és elemzésére vonatkozó operatív eljárások a módszereket, az időzítést, a formátumot és a továbbítás gyakoriságát illetően eltérnek az egyes tagállamokban, — az irányelv maga nem ír elő részletes biztosítékokat a személyes adatok védelmére (a 6. cikk (1) bekezdésének kivételével, amely előírja, hogy a hatóságoknak a határ- és migráció-ellenőrzési célokból begyűjtött API-adatokat a továbbítást követő 24 órán belül törölniük kell), míg más jogi aktusok, például az EES (VII. fejezet 51–59. cikk), az ETIAS (XII. fejezet, 59–70. cikk) és a PNR (12. és 13. cikk) hasonló rendelkezései részletesebb adatvédelmi rendelkezéseket tartalmaznak.

4.3.

A javasolt rendelet elfogadása mellett szóló fontos érv az is, hogy az irányelvet bírálják amiatt, hogy nem felel meg a jelenleg hatályos adatvédelmi előírásoknak. Az irányelv mindenekelőtt a következő kétségeket veti fel: — a légi fuvarozóktól kért API-adatok listája nem kimerítő, ami ellentétes az adattakarékosság elvével, — az API-adatok gyűjtésének célja (határellenőrzés és/vagy bűnüldözés) nem egyértelmű, — a határellenőrzési követelmények szempontjából a 24 órás adatmegőrzési korlátozás túl rövid és nem megvalósítható, — az adatmegőrzésre és az azt követő felhasználásra vonatkozó szabályok nincsenek kellően meghatározva, és nem egyértelműek.

4.4.

A feltárt hiányosságok ellensúlyozására a javasolt rendelet egy központi API-útválasztó létrehozását irányozza elő annak érdekében, hogy az érintett külső határokon magas színvonalú és teljeskörű API-adatokkal javítsák az előzetes ellenőrzéseket, és megkönnyítsék az utazók áramlását.

5.   A rendelet hatálya és szintje

5.1.

A fenti észrevételekre tekintettel az EGSZB úgy véli, hogy egy valamennyi tagállamra kiterjedő, uniós szintű egységes rendszer bevezetése lehetővé teszi többek között az „egyablakos megközelítés” kialakítását, azaz a fuvarozóktól származó valamennyi adat összegyűjtésének és az illetékes hatóságok felé történő továbbításának központosítását. Az egységes rendszer lehetővé tenné a megszerzett adatok minőségének javítását, valamint az egész folyamat teljeskörű automatizálását, csökkentve az állami szervezetek, a fuvarozók és maguk az utazók költségeit.

5.2.

A javasolt rendelet célja, hogy egységesítse és egyszerűsítse az API-adatok gyűjtésének és továbbításának eljárását, ami nemcsak a tagállami hatóságok számára, hanem mindenekelőtt a légi közlekedési ágazat szempontjából előnyös, bár arra kötelezi őket, hogy az EU-ba tartó valamennyi járatra vonatkozóan gyűjtsék és továbbítsák az API-adatokat. Mindazonáltal a javasolt rendelet jogbiztonságot és kiszámíthatóságot fog teremteni, ezáltal pedig a légi fuvarozók körében a megfelelőség növekedését is eredményezi majd.

5.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az API-irányelv céljainak garantálása érdekében az irányelv célkitűzéseit jobban szolgálja a javasolt rendelet. Nem valószínű, hogy az API-rendszereknek a végrehajtó országok általi végrehajtásából származó előnyök uniós beavatkozás nélkül is megvalósulnának. Összefoglalva, a javasolt rendelet azon a meggyőződésen alapul, hogy az irányelv végrehajtása során a harmonizáció hiánya akadályozza az irányelv hatékonyságát és koherenciáját.

5.4.

Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a hatálybalépése óta eltelt idő miatt, tekintettel különösen az információs technológiák 2004 óta bekövetkezett fejlődésére, módosítani kell az irányelvet. A javasolt rendelet szerint az új rendszer teljes mértékben kompatibilis lesz a már alkalmazott megoldásokkal, azaz a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS), a Vízuminformációs Rendszerrel (VIS), az Eurodac-rendszerrel, a határregisztrációs rendszerrel (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel (ETIAS), valamint a harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszerrel (ECRIS-TCN rendszer).

6.   A javasolt megoldások hatékonysága

6.1.

Az EGSZB támogatja olyan megoldások elfogadását, amelyek biztosítják a hatékony külső határellenőrzést és a schengeni térség egészére kiterjedő koherens megközelítést, többek között az utazók API-adatok felhasználásával történő előzetes ellenőrzésének lehetősége tekintetében is.

6.2.

Az EGSZB annak ellenére, hogy általánosságban támogatja a javasolt rendeletet, aggodalmát fejezi ki az adatgyűjtési folyamat központosításával és az API-adatok – különösen a személyes adatok – továbbításával kapcsolatos visszaélések kockázata miatt. Ezeket a félelmeket az is indokolja, hogy az útválasztó, amelyen keresztül az adatok továbbítása történik, még tervezési szakaszban van – a tervezésével, építésével, fejlesztésével, igazgatásával és műszaki karbantartásával kapcsolatos feladatot az eu-LISA ügynökségre bízták.

6.3.

Az EGSZB elismeri, hogy a javasolt rendelet elfogadása hatással lesz az eu-LISA és a tagállamok illetékes határforgalom-ellenőrzést végző hatóságainak költségvetésére és személyzeti igényeire. Becslések szerint az útválasztó létrehozása mintegy 45 millió EUR további költségvetést (a jelenlegi többéves pénzügyi keretből 33 millió EUR-t), annak műszaki igazgatása pedig 2029-től évi 9 millió EUR-t, továbbá a tagállamok számára mintegy 27 millió EUR-t jelent, amelyet az uniós költségvetés fog fedezni.

6.4.

Az EGSZB nagyra értékeli az API-ban (a javaslat 4. cikkének (2) és (3) bekezdésében) szereplő adatok pontos és átfogó meghatározását a külső határellenőrzés javítása és megkönnyítése érdekében.

6.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a javasolt rendelet lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy a későbbiekben kiadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén számos részletes – különösen technikai – kérdést tisztázzon. Ezért a javasolt rendelet végső értékelése a jövőben kiadandó részletes rendelkezésektől, valamint az elfogadandó műszaki megoldások minőségétől függ.

6.6.

Következésképpen az EGSZB fel kell, hogy hívja a figyelmet az adatvédelemmel kapcsolatos biztonsági aggályokra. Az EGSZB véleménye szerint a hatékony adatvédelmet mindenekelőtt az alapvető jogok, különösen a magánélethez való jog és a személyes adatok védelméhez való jog védelmével összefüggésben kell vizsgálni. Az említett jogok magukban foglalják a személyes adatok megszerzésével, tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos információkhoz való jogot is. Az EGSZB ezért teljes mértékben támogatja a személyes adatok védelmével kapcsolatban a rendszeres ellenőrzések elvégzésére vonatkozó új kötelezettséget. Az EGSZB ugyanakkor javasolja annak megfontolását, hogy az illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságoknak biztosítaniuk kelljen-e, hogy a személyes adatnak minősülő API-adatok kezelésének ellenőrzése a négyévente egyszerinél gyakrabban történjen.

6.7.

Az útválasztó lehető legjobb teljesítményének biztosítása érdekében biztosítani kell az eu-LISA, a tagállamok és a légi fuvarozók közötti együttműködést. Ezért pozitív lépés az eu-LISA azon kötelezettsége, hogy képzést nyújtson az útválasztó műszaki használata iránt érdeklődők számára.

6.8.

Az EGSZB – az arányosság elve alapján és a személyes adatok maximális védelme érdekében – támogatja az olyan adatok kizárását a statisztikai kötelezettség alól, mint az állampolgárság, a nem és a születési idő.

7.   A PNR-rendelet (a második rendeletre irányuló javaslat) jelentősége

7.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt rendeletek közül a második az API-adatok reformjával összefüggésben a PNR-adatok gyűjtésére és továbbítására szolgáló rendszer szükséges és következetes módosítása.

7.2.

Következésképpen a rendszernek a két rendelet uniós szintű elfogadása és az eu-LISA által kezelt útválasztó létrehozása révén történő egységesítése a magas kockázatot jelentő utazók hatékonyabb azonosítási folyamata révén is növelni fogja a biztonságot, és feltárja a gyanús személyek utazási szokásait.

8.   A rendeletek költsége

8.1.

Az EGSZB úgy látja, hogy a javasolt rendeletek elfogadása miatt az uniós költségvetés és a tagállamok számára költségek, valamint a légi közlekedési ágazatban beruházási igények merülnek fel (a hatásvizsgálat alapján a becslések szerint mintegy 75 millió EUR), de összességében az előnyök meghaladják a költségeket, mivel ezeket a költségeket ellensúlyozza az információk illetékes nemzeti hatóságok felé történő továbbításának észszerűsített és központosított megközelítése.

8.2.

A javasolt rendeletek csökkentik a működési költségeket, valamint a hiányos vagy hiányzó utasadatok miatt általában kiszabott szankciókat. Emellett a rendeletek hatálybalépése javítani fogja a határátlépések felügyeletét, a repülőtéri szolgálatok és a nemzeti határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok munkáját, valamint hozzájárul a biztonság javításához és az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez. A fentiek figyelembevételével az EGSZB a pozitív költség-haszon elemzés fényében – ahogyan az az Európai Bizottság hatásvizsgálatában is szerepel – indokoltnak tartja a javasolt rendeleteket.

9.   Részletes megjegyzések

9.1.

Az EGSZB hangsúlyozza a Charta jelentőségét a javasolt rendelet alkalmazásának folyamata szempontjából, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra, köztük a fogyatékossággal élő személyekre. Figyelembe kell venni e tekintetben az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatát, valamint a jelenleg folyamatban lévő ügyek kontextusát.

9.2.

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata, különösen a C-817/19. sz. ügyben hozott ítélet rendkívül fontos a PNR-adatoknak a javasolt intézményi kereten belüli gyűjtésére és továbbítására vonatkozó új szabályok szempontjából. Az EGSZB azt is javasolja, hogy mindkét javaslat terminológiája vegye figyelembe az EUB állandó ítélkezési gyakorlatát.

9.3.

Amint azt a fenti 1.6. pontban említettük, az EGSZB ebben a szakaszban indokoltnak tartja a hatályt. Amikor azonban a rendeleteket utólagos hatásvizsgálatnak vetik alá, javasoljuk, hogy az Európai Bizottság értékelje a hatály más közlekedési módokra, különösen a tengeri közlekedésre való kiterjesztésének szükségességét. Az értékelés során figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint az egyes közlekedési módok sajátosságai, a fuvarozókra háruló adminisztratív terhek, valamint az uniós határok biztosításának eredményessége és hatékonysága.

9.4.

Ahogy a fenti 1.7. pontban is megjegyeztük, az EGSZB javasolja a légi közlekedési ágazat magánszereplőire kiszabott szankciók további pontosítását és azt, hogy az adatgyűjtés és -továbbítás hibái kapcsán uniós szinten vegyenek figyelembe egy „tűréshatárt”, valamint hogy szankciókat csak bizonyos körülmények esetén szabjanak ki.

9.5.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a javasolt rendeletek hatálybalépését széles körű tájékoztató kampánynak kell kísérnie, amely segítheti céljaik nyilvánossággal való megismertetését, és csökkentheti annak valószínűségét, hogy az új rendelkezések végrehajtása során előre nem látható körülmények lépjenek fel.

---

(1)  Két javaslat van: a) javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az előzetes utasinformációknak (API) a külső határok ellenőrzésének javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról, valamint a 2004/82/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről; és b) javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az előzetes utasinformációknak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, valamint az (EU) 2019/818 rendelet módosításáról.

(2)  A Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.).

(4)  COM(2022) 729 final.

(5)  COM(2022) 731 final.

(6)  Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma, Evaluation of the Council Directive 2004/82/EC on the obligation of carriers to communicate passenger data (API Directive) [Értékelés a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló 2004/82/EK tanácsi irányelvről (API-irányelv)], Brüsszel, 2020.9.8., SWD(2020) 174 final.