Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az egységes piac 30 éve: hogyan javítható az egységes piac működése?

(feltáró vélemény)

(2023/C 228/04)

Előadó:	Felipe MEDINA MARTÍN
Társelőadó:	Angelo PAGLIARA

Felkérés:	az Európai Tanács elnöksége, 2022.11.14.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke Feltáró vélemény
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.4.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.4.27.
Plenáris ülésszak száma:	578.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	137/1/0

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) úgy véli, hogy a belső piac az európai integrációs folyamat egyik legnagyobb politikai és gazdasági sikere volt, és továbbra is az marad. A polgároknak és a vállalkozásoknak egyaránt hasznára vált, és folyamatos fejlődési folyamatnak kell tekinteni, amely mindig alkalmazkodik a felmerülő új igényekhez. Noha az elmúlt 30 év során számos előnyt sikerült elérni, kritikus felülvizsgálatra és további fejlesztésre ma is szükség van nemcsak a még elérendő célok, hanem az olyan új kihívások tekintetében is, mint a Covid19-világjárvány, az energiaválság vagy az Ukrajna elleni orosz invázió. Az EGSZB hozzá kíván járulni ehhez a fejlesztési folyamathoz, és a következő intézkedéseket javasolja annak megerősítésére.

1.2.

Az EGSZB reméli, hogy a belső piac működésének, valamint a vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának javítását célzó, a 2021–2027 közötti időszakra szóló „egységes piaci programhoz” megfelelő kontroll- és védelmi eszközök társulnak a munka minősége, a valamennyi vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételek, a polgárok jogai és a fogyasztóvédelem tekintetében. Az EGSZB ugyanakkor kéri, hogy a tisztességes verseny és az egységes piac megfelelő működésének biztosítása, továbbá a torzulások elkerülése érdekében hozzanak meg minden olyan intézkedést, amely a szociális és adóügyi dömping valamennyi formájának leküzdéséhez szükséges.

1.3.

A jelenlegi geopolitikai kihívások hatással lesznek az egységes piac működésére, az ellátási rendszerekre és az európai gazdaság rezilienciájára. Az EGSZB üdvözli a harmadik országoktól való kritikus függőségek csökkentésére irányuló lépést, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az egységes piacot, valamint a fogyasztók, a munkavállalók és a vállalkozások számára nyújtott előnyöket megóvva és erősítve fogadja el az összes olyan intézkedést, amely az európai iparpolitika korszerűsítéséhez szükséges.

1.4.

A közelmúltbeli válság megmutatta, hogy az uniós egységes piac fő prioritásának az életszínvonal és a munkakörülmények javításának kell lennie, és ezt a növekedés és a tisztességes versenyképesség előmozdításával, valamint a vállalkozásbarát és társadalmilag kedvező környezet megteremtésével kell elérni. Az EGSZB úgy véli, hogy a személyek és a munkavállalók szabad mozgása az egységes piac egyik sarokköve, ezért a képesítések és oklevelek tagállamok közötti elismerésének felgyorsítását sürgeti. Az elbocsátott munkavállalókra különös figyelmet kell fordítani.

1.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai vállalkozások olyan problémákkal szembesülnek az egységes piac hiányosságaival kapcsolatban, amelyek súlyosan befolyásolják a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Az egységes piacra vonatkozó szabályok végrehajtásával kapcsolatos hatalmas erőfeszítések ellenére a legtöbb szabályozási teher továbbra is nemzeti szinten keletkezik. Ennek érdekében az uniós intézményeknek – a magasabb szintű szabványok biztosítása mellett – a teljes harmonizációra kell törekedniük, a tagállamoknak pedig szem előtt kell tartaniuk a további kezdeményezéseiknek a piac integritására és megfelelő működésére gyakorolt lehetséges hatásait, és lehetőség szerint el kell kerülniük az olyan intézkedéseket, amelyek jelentős torzulást és szétaprózódást okozhatnak. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az uniós intézmények proaktívabban és gyorsabban lépjenek fel annak érdekében, hogy időben dolgozzanak ki jogszabályokat, előmozdítva a harmonizációt. Alapvető fontosságú az olyan nemzeti kezdeményezések lehető legnagyobb mértékű korlátozása, amelyek veszélyeztethetik a belső piacot és annak közös szabályait. Ezzel összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a TRIS-mechanizmust annak érdekében, hogy a 27 különböző piac helyett megteremthetővé váljanak a valódi egységes piac feltételei.

1.6.

Az EGSZB határozottan elkötelezi magát az európai és tagállami jogszabályok minőségének javítása mellett. Az EGSZB úgy véli, hogy a kezdeményezés átláthatóságának növelése és célkitűzéseinek javítása érdekében az európai jogalkotás előkészítő szakaszaiban felülvizsgálatra, ezen belül minden jogi kezdeményezést megelőzően kötelező hatásvizsgálatra és nyilvános konzultációra lenne szükség. Ugyanígy a minőségi jogalkotási programnak és a REFIT programnak nyitottabb és integráltabb áru- és szolgáltatáspiac megvalósítására kell összpontosítania annak érdekében, hogy a polgárok és az európai gazdaság számára a lehető legnagyobb előnyöket érjék el oly módon, hogy elemzik, vannak-e a felesleges jogszabályok, elsősorban a harmonizációt igénylő területekre helyezik a hangsúlyt, és megerősítik a hatályos szociális védelmi jogszabályokat.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végrehajtásra, az egyszerűsítésre és az érvényesítésre, különösen a tagállamok tekintetében. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy szigorúan hajtsák végre és érvényesítsék a közös szabályokat, és kerüljék el további nemzeti szabályok bevezetését, ha nincs szükség ilyenekre (1).

1.8.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az egyes rendeleteket a vállalatok versenyképességéhez és a polgárok jóllétéhez való hozzájárulás szempontjából értékelje, és azonosítsa a szisztematikusan felszámolandó és megszüntetendő akadályokat.

1.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a belső piac védelméhez az Európai Unió rendelkezésére álló jogi eszközök – a TRIS-eljárás, a jogszabályok kölcsönös elismerése, a SOLVIT, a 28. rendszer, a panasztételi eljárás, a CEN-CENELEC, a szabványok stb. – jelenlegi száma elégséges és arányos a szükségletekkel. Ezek az egységes piac védelmének alapvető eszközei, ám a bennük rejlő lehetőségeket nem mindig aknázzák ki, így még hatékonyabbnak és hasznosabbnak kell lenniük.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy az egységes piac előtt álló valamennyi új kihívás közül prioritásként kell kezelni az EU nyitott stratégiai autonómiájának előmozdítását az ellátás és a kereskedelem, az energiaágazat, a kritikus fontosságú nyersanyagok és általánosabban az innovációs vezető szerep, a digitalizáció és a fejlett kutatás terén. Az EGSZB a hasonlóan gondolkodó országokkal való együttműködés és megállapodások megerősítését ajánlja.

1.11.

Az áruk és szolgáltatások területén az EGSZB elismeri a közös beszerzés pozitív hatását a különböző ágazatokban, például a gáziparban vagy a kiskereskedelemben. Az ilyen típusú európai szövetségeknek számos versenytámogató hatása és nyilvánvaló előnye van a fogyasztók számára, ezért azokat az uniós intézményeknek egyértelműen támogatniuk kell.

1.12.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az egységes piac digitális átállásból eredő kihívásait szociális párbeszéd révén kell kezelni, és az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie a közös jogszabályok alkalmazásában a legkiszolgáltatottabbak védelme és annak biztosítása érdekében, hogy az elérni kívánt hatékonyság ne ássa alá a társadalmi, gazdasági és területi kohéziót, valamint a politikai stabilitást.

1.13.

Az egységes piac nem tökéletes, hanem folyamatosan a változó körülményekhez kell igazítani, hogy még válság idején is működőképes maradjon, a szabadságait pedig aktívan elő kell mozdítani (a világjárvány megmutatta, hogy a szabad mozgást nem lehet magától értetődőnek venni). Az évforduló kapcsán ezért meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy ezt a politikát ismét az európai napirendre tűzzük, és javaslatokat tegyünk a közeljövőben megvalósítandó javításokra.

1.14.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak az infláció csökkentéséről szóló jogszabály (IRA) nyomán történő lazítása további aszimmetriákat teremthet a tagállamok között, veszélyeztetve ezzel az egységes piac rezilienciáját, és úgy véli, hogy az európai iparpolitika és a zöld technológiákba való beruházás leginkább egy Európai Szuverenitási Alap létrehozásával kaphat új lendületet.

1.15.

Az EGSZB kiemeli, hogy az egységes piac jelentős mértékben hozzájárul a protekcionizmus elkerüléséhez és az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez az EU-n belül. Ezzel összefüggésben az EGSZB úgy véli, hogy alaposan meg kell vizsgálni az állami támogatások odaítélésének kritériumait, azok hatásait, hasznosságát és rezilienciáját. Vannak olyan gazdasági ágazatok, amelyek soha nem fértek hozzá az ilyen típusú támogatásokhoz, amelyek ráadásul egyenetlenül oszlanak meg az egyes tagállamok között, ami az EU-n belül eltérő versenyképességet eredményez.

2.   Bevezetés

2.1.

2023-ban érkezett 30. évfordulójához az európai integrációs folyamatban az Európai Unió egyik legnagyobb politikai, gazdasági és társadalmi sikere, az egységes piac. Az évforduló kapcsán azonban élnünk kell az alkalommal, hogy az egységes piac filozófiáját alapjaiban módosítva hozzáigazítsuk a jelenlegi kihívásokhoz. A folyamat 1986-ban kezdődött az Egységes Európai Okmánnyal, amely számos különböző területen a nemzeti szabályok helyett közös szabályok elfogadását szorgalmazta, amelyre több száz stratégiai jogalkotási intézkedés jóváhagyásával és a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával került sor.

2.2.

Ma már senki sem tagadja, hogy az egységes piacnak pozitív, de negatív hatásai is vannak. Az egységes piac az európai modell alapvető elemének tekinthető, amely lehetővé tette az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását az Európai Unió egész területén, és a legtöbb esetben megkönnyítette a vállalkozások, az intézmények és a polgárok életét.

2.3.

A gazdasági és társadalmi előrelépések mellett az egységes piac politikai eredményekkel is járt az integrációs folyamat felgyorsítása révén. Az emberek az egységes piacnak köszönhető szabad mozgása az európaiak több generációja életében vált meghatározóvá, akik az olyan programok révén, mint az Erasmus, nagyon fiatal kortól kezdve magukévá tehették az európai szellemiséget, kapcsolatokat építhettek és megérthették a hozzájuk hasonló más tagállambeli embereket, és közös európai életmódot alakíthattak ki.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

A világjárvány megmutatta, hogy az EU-nak új gazdasági és üzleti modellre van szüksége. A közelmúltbeli válságok, a jelenlegi geopolitikai feszültségek, a zöld és digitális kettős átállás kihívásai, valamint az egyesült államokbeli IRA közelmúltbeli jóváhagyása mind azt mutatják, hogy elérkezett az ideje az egységes piac aktualizálásának és annak, hogy új lendületet vegyen, mindig szem előtt tartva ugyanakkor, hogy az egységes piac önmagában nem cél, hanem eszköz az európaiak számára.

3.2.

Az egységes piac az európai integrációs folyamat előrehaladtával fejlődött. Míg az egységes piac kezdetben a Közösségen belüli árukereskedelmet érintő nem vámjellegű akadályok és ezekkel azonos hatású intézkedések felszámolására, valamint a jogszabályok harmonizálására (egységes európai piac) összpontosított, az egymást követő politikai igények és törekvések új területekre, például a szolgáltatásokra és a digitális gazdaságra is kiterjesztették annak hatályát.

3.3.

Mindezt csak az érdekelt felek, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők hatalmas erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült elérni. Az elmúlt években azonban úgy tűnt, hogy az egységes piac már nem politikai prioritás, ennélfogva az áruk és szolgáltatások piacának megnyitása és integrációja háttérbe szorult a napirenden. E tekintetben elsőként arra a hiányosságra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a tagállamok az elmúlt években nem vállaltak kötelezettséget. A Tanács számos alkalommal elkötelezte magát az egységes piac javítása és megerősítése mellett, következtetései azonban ritkán érvényesültek a nemzeti politikákban. Az EGSZB ezért arra kéri a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket e tekintetben.

3.4.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az egységes piacnak elő kell segítenie, hogy az európai vállalatok versenyképesebbé váljanak a globális piacokon. Kialakításánál fogva folyamatosan fejlődő folyamat, amely egyszerre hordoz gyengeséget és kockázatot, viszont a reziliencia kapcsán új szereppel is felruházza a piacot. Ez az új szerep kiegészíti a hagyományos szerepeket, amelyeknek dinamikusnak kell maradniuk, és nem vehetők maguktól értetődőnek.

3.5.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy fogadjanak el minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a meglévő uniós eszközök felhasználásával és szükség esetén az Európai Szuverenitási Alap létrehozására irányuló javaslat nyomon követésével segítsék az európai iparpolitikákat és vállalatokat a zöld és digitális átállás célkitűzéseinek elérésében. Emlékezteti azonban a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy már számos finanszírozási program és eszköz létezik, amelyek potenciálját teljes mértékben ki kell használni azelőtt, hogy további eszközöket vezetnének be. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be az állami támogatási szabályokról szóló vitákba.

3.6.

Az EGSZB egyetért azzal (2), hogy az EU-nak szilárd és ambiciózus digitális politikára van szüksége ahhoz, hogy kiaknázza a digitális innováció által kínált lehetőségeket az EU versenyképesebbé tétele érdekében. Az EGSZB kiemeli, hogy a valódi egységes piac és az egyszerű határokon átnyúló jogszabályok léte lehetővé teszi számos szektor számára, hogy reagáljon a fogyasztói igényekre, és egy globálisan versenyképes, digitálisabb környezetben versenyezzen.

3.7.

Az egységes piac digitalizációja további növekedést és jóllétet biztosíthat az európaiak és az európai vállalkozások számára. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést az európai régiók között fennálló digitális szakadék áthidalására irányuló beruházások fokozása érdekében. A digitális egységes piac fejlesztése és hatékonyabbá tétele érdekében alapvető fontosságú, hogy a tagállamok fokozzák az oktatásba és képzésbe történő beruházásokat. A cél annak biztosítása, hogy a bizonytalan munkakörülmények elleni küzdelem eredményeként képzett munkavállalók, innovatív vállalkozások és jó minőségű munkahelyek álljanak rendelkezésre.

3.8.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy összpontosítson a digitalizálási folyamatokból származó személyes és érzékeny adatok előállításából, terjesztéséből és tárolásából, valamint felhasználásából és ellenőrzéséből eredő kockázatokra. Az EGSZB ugyanakkor arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el minden szükséges intézkedést e kockázatok megelőzése érdekében, és a szabályozási keret alapjaként vegye figyelembe az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló megállapodásáról (3) jelenleg folyó tárgyalások következtetéseit. A cél a személyes adatok és ezáltal a munkavállalók és a fogyasztók védelme kell, hogy legyen, ugyanakkor lehetővé kell tenni az adatok bizalmas felhasználását az új technológiák előnyeinek kiaknázása érdekében.

3.9.

Kulcsfontosságú a digitalizációra és az ágazatspecifikus, európai szintű adatterekre irányuló kezdeményezések felgyorsítása, lehetővé téve az adatoknak az európai társadalom, illetve az európai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében történő hatékonyabb elemzését és felhasználását. Az adatterek új, felfejleszthető ipari innovátorok és induló vállalkozások alapítását tehetik lehetővé, és felgyorsíthatják azok növekedését. A jól működő, egységes adatpiac szintén kulcsfontosságú, mivel szervesen kapcsolódik az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek egységes piacához, valamint az energia- és a közlekedési rendszerekhez.

4.   Az áruk és szolgáltatások egységes piaca

4.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy még elemezni kell az egységes piac hiányosságait, és intézkedéseket kell hozni ezek megszüntetésére, így – a meglévő szociális védelmi jogszabályok megőrzése és erősítése mellett – elsősorban meg kell szüntetni a szükséges szabályozási és adminisztratív terheket az európai vállalatok versenyképességének és fenntarthatóságának elősegítése érdekében.

4.2.

Az EGSZB felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyeket a tagállamok az európai szintű közös intézkedések elfogadását megelőzve okoznak, és arra, hogy ezáltal hogyan befolyásolják és irányítják az európai jogszabályok által talált közös megoldásokat. Egyes esetekben ez azért fordul elő, mert az Európai Bizottság nem javasolt intézkedéseket, más esetekben (pl. a húskészítmények származási megjelölése, a csomagolás elülső oldalán feltüntetett élelmiszer-jelölés, az alkoholtartalmú italokra vonatkozó egészségügyi figyelmeztetésekre irányuló ír javaslat stb.) pedig azért, mert a tagállamok az európai javaslatot megelőzve akadályozzák a harmonizációs folyamatot és az áruk szabad mozgását. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szükség esetén gyorsítsa fel a jogszabályok kidolgozását annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az egységes piacot széttagoló nemzeti szabályozások elszaporodása.

4.3.

Az (EU) 1535/2015 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) megállapítja a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a tagállamok rendelkezésére álló információszolgáltatási eljárást. A felülvizsgálat alatt álló jogalkotási intézkedés értelmében a tagállamok kötelezhetők egy jogszabály elfogadásának 12–18 hónappal történő elhalasztására, amennyiben az folyamatban lévő uniós kezdeményezést veszélyeztethet. A gyakorlatban azonban az Európai Bizottság kifejezett előjogai nem jutnak érvényre, és végső soron a tagállamok kötik feltételekhez az európai jogszabályokat.

4.4.

Az egységes piaccal ellentétes intézkedések leállítására vagy ellensúlyozására szolgáló további rendelkezésre álló eszköz a SOLVIT. Ez az eljárás olyan esetekben alkalmazandó, amikor egy másik tagállam közigazgatása nem alkalmazza megfelelően az európai jogszabályokat, és megakadályozza a polgárok és a vállalkozások jogainak teljeskörű gyakorlását az egységes piacon. A nemzeti közigazgatási szervek közötti közvetítési rendszerről van szó, amely a gyakorlatban az adott helyzet orvoslása érdekében inkább e szervek megállapításaira, mintsem a jog erejére támaszkodik, ezért az EGSZB úgy véli, hogy hatékonysága korlátozott, és javításra szorul.

4.5.

A rendelkezésre álló eszközök közé tartozik az Európai Bizottság előtti panasztételi eljárás is. Ezt az eszközt az EGSZB hatékonynak tartja, mivel rugalmas és átlátható, de erős politikai támogatásra van szüksége, az eljárást pedig hatékonyabbá és eredményesebbé kell tenni.

4.6.

2018-ban elfogadták a különböző európai ágazatok megnyitására és fejlesztésére irányuló stratégiát. Továbbra is vannak azonban problémák: a megkülönböztetés folytatódik, és nem minden tagállam értesíti az Európai Bizottságot a szolgáltatási irányelv 15. cikke (7) bekezdésének megfelelően.

4.7.

Az EGSZB rámutat arra, hogy bizonyos ágazatok, például a pénzügyi szolgáltatási szektor vagy a kis- és a nagykereskedelmi ágazat rendkívül széttagoltak, de képesek voltak arra, hogy európai szinten egyesülve erősebbé váljanak. A kis- és a nagykereskedelmi ágazat magáévá tette az egységes piac szellemét és élni tudott az általa nyújtott tagadhatatlan előnyökkel, így a beszerzési szövetségeknek és az egységes piacnak köszönhetően nap mint nap jobban szolgálja az európai fogyasztókat. A kiskereskedelmi ágazat – amelynek „A 21. század kihívásainak megfelelő kiskereskedelmi ágazat” elnevezésű stratégiája továbbra sem valósult meg teljes mértékben –, valamint a nagykereskedelmi ágazat esetében továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenézni a letelepedés szabadságának harmonizációja és hatékony végrehajtása terén. Ezenkívül az európai szintű versenytámogató hatás mellett a fogyasztói jóllét növelése érdekében támogatni kell a beszerzési szövetségeket a kiskereskedelemben.

5.   A munkavállalók egységes piaca

5.1.

Az egységes piac előtt álló kihívások között az EGSZB rámutat a munka átalakulására és a felek közötti kapcsolatok ebből következő átrendeződésére, valamint a rugalmasság (a munkavégzés helye és ideje, szolgáltatások) tekintetében felmerülő kockázatokra, amelyek különösen a platform-munkavállalókat és általánosabban a digitális szakmákat és az intelligens munkakörben dolgozókat érintik.

5.2.

A közelmúltbeli válságok megmutatták, hogy az uniós egységes piac fő prioritásának az életszínvonal és a munkakörülmények javításának kell lennie, és emellett a növekedés és a tisztességes versenyképesség előmozdítását, valamint a vállalkozásbarát és társadalmilag kedvező környezet megteremtését is biztosítani kell. Az elért eredmények ellenére az európai népesség 21,7 %-a változatlanul ki van téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának (Eurostat, 2021).

5.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a személyek és a munkavállalók szabad mozgása az egységes piac egyik sarokköve, ezért a képesítések és oklevelek tagállamok közötti elismerésének felgyorsítására szólít fel. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a kiküldött munkavállalók méltányos bánásmódban részesüljenek a fizetések és a munkafeltételek tekintetében.

5.4.

Amint azt a világjárvány okozta válság megmutatta, az egészségügyi szakemberek szabad mozgása a konvergencia és az önvédelem egyik tényezője volt az Európai Unió számára, ugyanakkor ez a folyamat számos szakma, például a jog és az oktatás területén mind a mai napig csupán korlátozottan érhető tetten. Az EGSZB kéri (5), hogy alakítsák át a foglalkoztatást és a készségfejlesztést támogató intézkedéseket, és fektessenek be a jövőbeli munkavállalók készségeibe a jobb szakképzés és oktatás, valamint az egyéni tanulás révén, ezáltal támogatva a vállalkozásokat. Különös figyelmet kell fordítani a zöld munkahelyekre.

5.5.

A digitális infrastruktúra kulcsfontosságú az egységes piac előnyeinek valamennyi európai területen és régióban történő sikeres kihasználásához, különös tekintettel azokra, amelyek elmaradnak az átlagtól. Az infrastrukturális lemaradás növeli az egyenlőtlenségeket, emellett kihat a polgárok és a vállalkozások lehetőségeire is. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést az EU-n belül fennálló digitális szakadék áthidalására irányuló beruházások erősítése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra.

6.   A következő lépések: Az egységes piac jövőbeli kihívásai

6.1.

Az uniós intézményeknek tovább kell erősíteniük az egységes piacot annak érdekében, hogy a jövőben teljes mértékben kiaknázhassák a növekedés, a munkahelyteremtés és a jobb társadalom megteremtésében rejlő lehetőségeket.

6.2.

Az uniós intézményeknek – a magasabb szintű normák biztosítása mellett – lehetőség szerint törekedniük kell az uniós jog teljeskörű harmonizálására, és adott esetben meg kell előzniük az egységes piac szükségtelen szétaprózódását, például az adózás területén. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az egységes piac előtt álló kihívások közé tartozik a tagállamok közötti adóharmonizáció és a dömping elkerülése, valamint középtávon a bérkonvergencia felé való elmozdulás, a szociális dömping és/vagy a tisztességtelen verseny megakadályozása, különösen a beruházások vonzása, a vállalkozások elhelyezkedése és a munkaerő-felvétel során.

6.3.

Az érvényre juttatás alapvető fontosságú annak érdekében, hogy a végrehajtás és az egyszerűsítés az egységes piac prioritásává és vezérelvévé váljon. Az uniós intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy az Európai Bizottság Szerződések őreként betöltött szerepét megőrizzék egy erősen átpolitizált európai környezetben. Ha a nemzeti jogalkotók – mérlegelési mozgásterükkel élve – úgy döntenek, hogy nemzeti szinten további követelményeket vezetnek be, ezt átlátható módon kell megtenniük, értesíteniük kell az Európai Bizottságot és a többi nemzeti hatóságot, és a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban vállalt kötelezettségeiknek megfelelően meg kell indokolniuk eljárásukat. Ezenkívül az EU-n belül nem lehetnek különbözők a szankciók.

6.4.

A jogalkotás minősége jobb jogalkotást jelent. Az előkészítő folyamatnak magában kell foglalnia a szakpolitikai döntéshozatalban alkalmazott versenyképességi ellenőrzést, a hatásvizsgálatok jobb modellezését, valamint annak alaposabb elemzését, hogy a szabályozások hogyan befolyásolják a vállalatokra, elsősorban a kkv-kra háruló halmozott bürokratikus terheket.

6.5.

A szükségtelen nemzeti akadályok felszámolása: az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának javítása érdekében az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak értékelniük kell, hogy a nemzeti műszaki szabályok továbbra is megfelelnek-e a célnak, valamint időtállóak és arányosak-e.

6.6.

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak szilárd jogi keretre támaszkodva egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk valamennyi gazdasági szereplő számára, garantálva, hogy az uniós piacon értékesített valamennyi termék és szolgáltatás az uniós előírásoknak megfelelő és biztonságos legyen. Ez a digitális termékeket és szolgáltatásokat is magában foglaló új termék- és szolgáltatásbiztonsági rendelettel összhangban szavatolja a fogyasztói bizalom és biztonság fenntartását.

6.7.

Az uniós intézményeknek hatékonyan kell kezelniük a tagállami protekcionizmust és hátrányos megkülönböztetést annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztói érdekek az uniós és a nemzeti szakpolitikai döntések során egyaránt érvényesüljenek.

6.8.

A rendelkezésre álló eszközöket javítani szükséges annak érdekében, hogy a vállalkozások és a fogyasztók hozzáférjenek a bejelentéssel kapcsolatos információkhoz (egyablakos bejelentés), valamint, hogy a folyamatok hasznosabbá és rugalmasabbá váljanak, például a más országokból vásárló fogyasztókat szolgáló panaszrendezési hálózat erősítésével. Az EGSZB ösztönzi a könnyen hozzáférhető vitarendezési rendszerek hálózatainak létrehozását, mivel a fogyasztók bizalma erősödne az egységes piac iránt, ha erőfeszítés nélkül jogorvoslatot találhatnának a más tagállamokban letelepedett vállalkozásokkal szemben.

6.9.

A közbeszerzések egységes piacát illetően: ez egy olyan terület, amelyet a másik tagállamban bejegyzett vállalatokra vonatkozó nemzeti korlátozások és megszorítások jellemeznek, és amely torzíthatja az egységes piac rendes működését. Az uniós intézményeknek határozottan kell reagálniuk ezen a téren a polgárok társadalmi fejlődéséhez hozzájáruló szabályozási keret kiteljesítése érdekében (6).

6.10.

Az Európai Bizottságnak, a tagállamoknak és más érdekelt feleknek együtt kell működniük a fenntartható közösségek biztosítása érdekében. Az éghajlati válság egyszerre jelent fenyegetést és lehetőséget: az egységes piac gyors kiigazítására van szükség úgy, hogy az tükrözze a zöld megállapodás keretében megváltozott prioritásokat. Elő kell mozdítani a kibocsátásmentes technológiák használatát, és a munkaerő képzését gyorsan ehhez kell igazítani. A zöld beruházások hosszú növekedési időszakot nyithatnak az EU belső piacán, ugyanakkor jelentősen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

---

(1)  HL C 440., 2018.12.6., 28. o.

(2)  HL C 152., 2022.4.6., 1. o.

(3)  A Tanács (EU) 2022/2349 határozata (2022. november 21.) az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló egyezményére vonatkozóan az Európai Unió nevében folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (HL L 311., 2022.12.2., 138. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.)

(5)  HL C 152., 2022.4.6., 1. o.

(6)  HL C 341., 2021.8.24., 20. o.