AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2023. július 5.)

az uniós gazdasági kormányzás reformjára vonatkozó javaslatról

(CON/2023/20)

(2023/C 290/03)

Bevezetés és jogalap

Az Európai Központi Bank (EKB) 2023. május 12-én, illetve június 27-én az Európai Unió Tanácsától, illetve az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (a továbbiakban: a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet) (1). 2023. május 12-én az EKB az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról (a továbbiakban: a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet) (2), valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelv iránti javaslatról (a továbbiakban: a költségvetési keretrendszereket módosító javasolt irányelv) (3) – ez utóbbi a továbbiakban a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelettel és a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelettel együtt: bizottsági javaslatok.

Az EKB azon hatásköre, hogy véleményt alkosson a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendeletről és a költségvetési keretrendszereket módosító javasolt irányelvről, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolása és a többoldalú költségvetési felügyelet releváns az EUMSZ 127. cikkének (1) bekezdésében és 282. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 2. cikkében említett, az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célkitűzése szempontjából.

Az EKB azon hatásköre, hogy véleményt alkosson a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendeletről, az EUMSZ 126. cikke (14) bekezdésének második albekezdésén alapul, amely úgy rendelkezik, hogy a Tanács, többek között az EKB-val folytatott konzultációt követően, elfogadja a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozó megfelelő rendelkezéseket, amely eljárás szintén releváns az EKB fent említett elsődleges célkitűzése szempontjából.

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az EKB üdvözli az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó bizottsági javaslatokat. A reform célja az államadósság fenntarthatóságának és a költségvetési politika anticiklikusságának megőrzése, a költségvetési politikák középtávú megközelítésének elfogadása, valamint a keret egyszerűsítésének és az azzal kapcsolatos fokozott nemzeti felelősségvállalásnak az elérése. Elismeri továbbá, hogy a reformok, a beruházások és a költségvetési fenntarthatóság kölcsönösen erősítik egymást, ezért azokat integrált megközelítéssel kell előmozdítani. Végezetül a reform célja a hatékonyabb végrehajtás biztosítása. E célkitűzések elérésének támogatása érdekében az EKB konkrét, technikai jellegű észrevételeket és javaslatokat tesz a bizottsági javaslatokkal kapcsolatban azzal a céllal, hogy tovább erősítse az új keretet, és biztosítsa, hogy az átláthatóbb és kiszámíthatóbb legyen.

A gazdasági és költségvetési politika összehangolásának és felügyeletének szilárd uniós kerete az Európai Unió, a tagállamok és különösen az euroövezet nyilvánvaló és mindenekelőtti érdeke (4). Az EKB hangsúlyozza a fenntartható költségvetési pozícióknak az árstabilitás és a fenntartható növekedés szempontjából fennálló fontosságát a zavartalanul működő gazdasági és monetáris unióban (GMU) (5). Az uniós gazdasági kormányzási keret reformja biztosíthatja az államadósság reális, fokozatos és tartós kiigazítását, a szükséges nemzeti strukturális politikák elősegítésével együtt.

Az EKB sürgeti az uniós jogalkotókat, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2023 végéig állapodjanak meg az uniós gazdasági kormányzási keret reformjáról. Mivel a Stabilitási és Növekedési Paktum-ben szereplő általános mentesítési rendelkezés addigra deaktiválásra kerül (6), e megállapodás kulcsfontosságú lenne az adósság fenntarthatóságával, valamint a fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos várakozások megalapozása érdekében. A hiteles, átlátható és kiszámítható költségvetési keretről való gyors megállapodásnak és e keret gyors bevezetésének elmaradása bizonytalanságot okozhat, és indokolatlanul késleltetheti a szükséges költségvetési kiigazítást, valamint a reformok és a beruházások lendületét.

Az EKB a megreformált gazdasági kormányzási keret mellett szóló következő okokat emeli ki. Először is, az államadósság-rátáknak és az adósság heterogenitásának a koronavírus-világjárványt követő növekedése még inkább szükségessé teszi a költségvetési pozícióknak a Stabilitási és Növekedési Paktum útján történő hatékony összehangolását. Az államadósság reális, fokozatos és tartós, az uralkodó növekedési és inflációs kilátásokat figyelembe vevő kiigazítása fontos a költségvetési fenntarthatóság biztosításához és a költségvetési mozgástérnek az esetleges visszaesések előtti helyreállításához. Másodszor, elengedhetetlen a költségvetési politika anticiklikusabbá tétele. A recessziók idején határozott fellépésre van szükség a kedvezőtlen gazdasági fejlemények elkerülése érdekében, de az adósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében az is döntő fontosságú, hogy feltöltsük a tartalékokat, amint a gazdaság egyértelműen megfelelő pályára állt. Az anticiklikus költségvetési politika azáltal, hogy nagy sokkok idején ténylegesen hozzájárul a makrogazdasági stabilizációhoz, támogatja a monetáris politikát az árstabilitás középtávú elérésében. Harmadszor, alapvető fontosságú, hogy a gazdasági kormányzási keret megteremtse a gazdaságpolitikák növekedésbarátabbá válásának előfeltételeit. A strukturális reformokat, a beruházásokat és a költségvetési fenntarthatóságot jobban be kell építeni a költségvetési és makrogazdasági felügyeletbe, többek között a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében (7). Emellett a zöld és digitális átállás kihívásainak kezeléséhez, különösen az Unió és a tagállamok nemzetközi és uniós jog szerinti éghajlat-politikai kötelezettségvállalásainak (8) teljesítéséhez jelentős magán- és állami beruházásokra lesz szükség, amelyeket kiegészítő strukturális politikák segítenek elő. Az államadósság-ráták hiteles stabilizálásához növekedésbarát gazdaságpolitikára van szükség, ideértve az állami beruházásokat is, amelyeket megfelelően ösztönözni kell az Unió megreformált gazdasági kormányzási keretében. Hatékony végrehajtása esetén ugyanis a NextGenerationEU és különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatni fogja a tagállamokat e kihívások kezelésében, és bizonyítani fogja az Unió egészére kiterjedő fellépésben rejlő lehetőségeket. Uniós szinten azonban több erőforrásra és beruházásra, valamint tartós, nemzeti finanszírozású beruházásokra lesz szükség, ami további bevételi forrásokat igényel vagy a kiadásokkal kapcsolatos prioritások átrendezését teszi szükségessé, különösen a magas adósságrátával rendelkező tagállamokban. Negyedszer, az EKB üdvözölné a további előrehaladást az uniós gazdasági kormányzási keret euroövezettel kapcsolatos vonatkozásai, így például az euroövezet költségvetési irányvonalának hatékonyabb koordinációja és egy megfelelően kialakított állandó központi költségvetési kapacitás létrehozása terén. Tágabb értelemben a GMU gazdasági és intézményi struktúrájának kiteljesítése továbbra is elengedhetetlen az euroövezet sokkelnyelő képességének megerősítéséhez, valamint a stabilitás és a növekedés előmozdításához (9).

Különös észrevételek

1.   Az államadósság fenntarthatósága és költségvetési kiigazítás

1.1.   Az adósságfenntarthatósági elemzés szerepe

1.1.1.

Az EKB értelmezése szerint a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet alapján a Bizottság által készített adósságfenntarthatósági elemzés fontos szerepet fog játszani a nettó államháztartási kiadásokra vonatkozóan a Bizottság által a tagállamoknak való iránymutatás nyújtása érdekében kidolgozott technikai pályaterv meghatározásában (10). A Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése értékes eszköz azon költségvetési kockázatok azonosítására, amelyeket a nyilvántartott adósságszintek nem ragadnak meg kellőképpen, így például a népesség elöregedésével, a függő kötelezettségekkel és az adósság lejárati összetételével kapcsolatos jövőbeli költségek. Az adósságfenntarthatósági elemzés megismételhetőségének, kiszámíthatóságának és átláthatóságának biztosítása, valamint a keret tagállamok között és időben következetes végrehajtása érdekében az EKB hangsúlyozza, hogy a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzését alátámasztó módszertant a tagállamokkal konzultálva és a tagállamok támogatásával kell meghatározni. Ezen túlmenően az EKB hasznosnak tartaná a módszertanról az Európai Költségvetési Tanáccsal történő konzultációt.

1.1.2.

Az EKB üdvözli, hogy a Bizottság technikai pályaterve olyan nettó kiadási pályára összpontosít, amely főszabály szerint nem támaszkodna a nem megfigyelhető kibocsátási rés éves, valós idejű becslésére. Ez javíthatja a költségvetési politika anticiklikusságát, beleértve a bevételeknek a ciklikus feltételekből eredő ingadozását is. A bizottsági javaslatok egyértelműségének további javítása érdekében az EKB javasolja a „nettó kiadás” fogalommeghatározásának további pontosítását (11) a következő szempontok tisztázása érdekében. A fogalommeghatározásnak: a) meg kell jelölnie, hogy a nettó kiadási pálya nominális értéken vagy reálértéken kerül meghatározásra; b) pontosítania kell és értékelnie kell a bruttó kiadásokból levonandó diszkrecionális bevételi intézkedések kiszámítására szolgáló módszertant; és c) pontosítania kell, hogy a mutató kiszámítása milyen mértékben támaszkodik megfigyelhető tételekre, különösen a munkanélküli ellátásra fordított kiadások ciklikus elemeinek kiszámítására szolgáló módszertan egyértelművé tételével.

1.1.3.

A Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet megköveteli, hogy a nettó kiadásokra vonatkozó technikai pályaterv biztosítsa, hogy az államadósság-ráta megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, illetve ilyen pályán maradjon, vagy prudens szinten maradjon (12). A Bizottságnak értékelnie kell a megalapozottságot és nyilvánosságra kell hoznia az elemzését és az annak alapjául szolgáló adatokat (13). Az EKB azt ajánlja, hogy a bizottsági javaslatokban részletesebben dolgozzák ki a megalapozottság értékelésére szolgáló módszertan alapjául szolgáló fő paramétereket és feltételezéseket (14). Az EKB üdvözli és támogatja továbbá, hogy a Bizottság technikai pályaterveket tartalmazó, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak szóló jelentését a tagállamok nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveinek (a továbbiakban: nemzeti tervek) elkészítése előtt nyilvánosságra hozzák (15). Ezenkívül az EKB azt ajánlja, hogy dolgozzanak ki közös keretrendszert azon „megalapozott és ellenőrizhető gazdasági érvek” tekintetében, amelyeket a tagállamoknak nemzeti terveikben minden olyan esetben elő kell terjeszteniük, amikor az azokban szereplő nettó kiadási pályaterv szerinti kiadások meghaladják a Bizottság által javasoltat (16).

1.2.   Biztosítékok

Az EKB emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 126. cikke (2) bekezdésének b) pontja olyan helyzetekre utal, amikor az államadósságnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya „elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez” (17). Tekintettel arra, hogy el kell kerülni, hogy az adósság magas szinten stabilizálódjon, az EKB üdvözli, hogy a bizottsági javaslatok tartalmaznak néhány, az adósság és a hiány csökkentését támogató biztosítékot, nevezetesen annak biztosításával, hogy a költségvetési pálya a tervezési időhorizont végére a technikai pálya kezdetét megelőzőnél alacsonyabb államadósság-rátát céloz meg, elkerülve a költségvetési kiigazításnak a kiigazítási időszak későbbi éveire való későbbi ütemezését, és minimális kiigazítást javasol azokra az évekre, amikor a hiány várhatóan meghaladja a 3 %-os referenciaértéket (18). Az EKB tisztában van azzal, hogy a biztosítékok kérdése folyamatos megbeszélések tárgyát képezi, és úgy véli, hogy egyensúlyra van szükség egyrészt az összetettség és a felelősségvállalás, másrészt az adósságcsökkentés hatékonysága között annak biztosítása érdekében, hogy az adósság olyan kellően csökkenő pályára kerüljön, amely megfelelően differenciált.

2.   Nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek

2.1.   Reformok és beruházások

A termelőberuházás a gazdasági növekedés előfeltétele, amely támogatná az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Ezért alapvető fontosságú, hogy a költségvetési kiigazítás ne érintse hátrányosan a beruházásokat, különösen az Unió közös prioritásait támogató beruházásokat. E célból a közberuházások szintjét és minőségét hatékonyan nyomon is kell követni. Az EKB egyetért továbbá azzal, hogy sürgősen szükség van a növekedésbarát reformok előmozdítására. Ezért elengedhetetlen a tagállamok nemzeti terveivel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás. Az EKB hangsúlyozza, hogy a tagállamok és a Bizottság közötti, a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendeletén alapuló technikai párbeszédet (19), amely a nemzeti felelősségvállalás fontos eleme, zökkenőmentes, átlátható és kiszámítható módon kell folytatni. A technikai párbeszédnek megfelelően strukturáltnak és részletesnek kell lennie ahhoz, hogy segítse a nemzeti tervek tartalmának egyértelmű meghatározását. Az EKB ezért azt ajánlja, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet nagyobb részletességgel tartalmazza az azon reform- és beruházási kötelezettségvállalásokra vonatkozó követelményeket, amelyeket valamennyi nemzeti tervbe bele kell foglalni (20).

2.2.   Kiigazítási időszak

A Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet előírja, hogy a tagállamok nemzeti terveinek ismertetniük kell egy, legalább négyéves időszakot lefedő nettó kiadási pályatervet (21). Amennyiben egy tagállam kötelezettséget vállal megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtására, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható (22). Ez az időhorizont hosszú, és túlnyúlik a tipikus választási cikluson, és ezért akadályozhatja e kötelezettségvállalások teljesítését. Az EKB ezért támogatja a nemzeti tervek meghosszabbításának körültekintő alkalmazását, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a további reform- és beruházási kötelezettségvállalások teljes mértékben megvalósuljanak. Az EKB-nak továbbá két javaslata van a kiigazítási időszakkal és annak meghosszabbításával kapcsolatban. Először is, az EKB üdvözli azt a követelményt, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások mindegyikének kellően részletesnek, az időszak elejére ütemezettnek, határidőhöz kötöttnek és ellenőrizhetőnek kell lennie (23). Annak biztosítása érdekében, hogy a módszertan kellően egyértelmű és átlátható legyen, az EKB azt javasolja, hogy fejlesszék tovább a tagállamok kötelezettségvállalásainak értékelésére szolgáló értékelési keretet (24). Különösen azt kell biztosítani, hogy ezek a kötelezettségvállalások elősegítik a potenciális növekedést és ezáltal az adósság fenntarthatóságát. Az EKB emellett azt ajánlja, hogy építsenek be további biztosítékokat az olyan kritikus szakpolitikai prioritásokra irányuló beruházások növelése érdekében, mint a zöld és a digitális átállás, valamint hogy megfelelően ütemezzék előre a reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, a költségvetési kiigazítás tekintetében már meglévő biztosítékokhoz hasonlóan (25). Másodszor, 2026-ig a tagállamok jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt reform- és beruházási kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása céljából (26). Az EKB üdvözli a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megfontolását, ugyanakkor azt ajánlja, hogy az értékelési keret biztosítsa azt, hogy a tagállamok által előterjesztett reformok és beruházások jelentős része már meglévő kötelezettségvállalásokat egészítsen ki.

2.3.   Felülvizsgált nemzeti tervek

A Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára azt, hogy felülvizsgált nemzeti tervet nyújtsanak be, ha az eredeti terv végrehajtását objektív körülmények gátolják, vagy ha egy új kormány új nemzeti tervet kíván benyújtani (27). Az EKB azt ajánlja, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet határozza meg azokat az objektív körülményeket, amelyek relevánsnak tekinthetők, és tisztázza, hogy a Bizottság hogyan veszi figyelembe az érintett tagállam által végrehajtott korábbi kiigazítást vagy annak hiányát az új technikai pályaterv előkészítése során. Az EKB azt ajánlja továbbá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet biztosítsa, hogy a felülvizsgált terv ne tegye lehetővé a reformok és beruházások későbbre ütemezését.

3.   Kölcsönhatás a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással

3.1.

Az EKB üdvözli a nemzeti strukturális reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásoknak a beruházásokkal és költségvetési politikákkal együttes, holisztikus nyomon követését a nemzeti tervek részeként, valamennyi nemzeti strukturális politika tekintetében, különös tekintettel azokra, amelyek megkönnyíthetik a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzését és kiigazítását, amint azt a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében nyomon követik (28).

3.2.

Az EKB üdvözli azt a követelményt, hogy a nemzeti terveknek foglalkozniuk kell az Unió országspecifikus ajánlásaival, ideértve a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás során azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányokhoz kapcsolódó ajánlásokat is (29). Az EKB azt ajánlja, hogy a nemzeti tervek összpontosítsanak a makrogazdasági egyensúlyhiánynak a költségvetési fenntarthatóságot, a versenyképesség tartós romlását és a jelentős külső egyensúlyhiányokat érintő fő kockázatainak kezelésére.

3.3.

A Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy tagállam nem hajtja végre a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szempontjából releváns országspecifikus ajánlások teljesítését célzó, a nemzeti tervében foglalt reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, és az érintett tagállamban túlzott egyensúlyhiány áll fenn, az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás indítható (30) (31). Ebben az esetben a tagállamnak felülvizsgált nemzeti tervet kell benyújtania, amely az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kiigazító intézkedési tervként is szolgál. Az EKB e tekintetben két észrevételt kíván tenni. Először is, tekintettel a makrogazdasági kihívások folyamatosan változó jellegére, az EKB úgy véli, hogy hasznos lenne, ha a keret attól függetlenül is megkönnyíthetné a nemzeti tervek kiigazítását, hogy indítottak-e túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást. Ez biztosítja, hogy a releváns reformokat és beruházásokat úgy lehessen kiigazítani, hogy azok szélesebb körben kezeljenek időben és hatékonyan minden újonnan felmerülő makrogazdasági egyensúlyhiányt és makrogazdasági kihívást. Másodszor, az EKB megjegyzi, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiányokkal kapcsolatos jogérvényesítés a meglévő gazdasági kormányzási keret egyik kulcsfontosságú kérdése. Az EKB hangsúlyozza, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzésére és kiigazítására szolgáló eljárásokat átlátható és hatékony kiváltó mechanizmusok révén kell meghatározni, ideértve az eljárási határozatok részletes közlését is (32). Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok időben és hatékonyan kezeljék a makrogazdasági egyensúlyhiányokat, és amint azt a Tanács megjegyezte (33), az EKB kiemeli, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, átlátható és következetes módon, biztosítva a tagállamok felelősségvállalását az eljárás keretében, ideértve adott esetben a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás megindítását is.

4.   Teljesítés és jogérvényesítés

4.1.   A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó kötelezettségvállalások tagállamok általi kielégítő teljesítése

A Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy tagállamra vonatkozó alkalmazandó kiigazítási időszaka meghosszabbításra kerül, de a tagállam nem teljesíti kielégítően a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásait, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tehet a nettó kiadási pályának a kiigazítási időszak lerövidítésével járó felülvizsgálatára (34). Ezzel összefüggésben az EKB hangsúlyozza, hogy a költségvetési és makrogazdasági stabilitás biztosítása érdekében biztosítani kell a reform- és beruházási kötelezettségvállalások tagállamok általi teljesítésének időben történő, megfelelő és átlátható nyomon követését és érvényesítését. Ezért előnyösebb lehet, ha ebben az esetben a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet arra kötelezi a Tanácsot, hogy a Bizottság ajánlása alapján a „tartsd be vagy indokold meg” elvvel (35)összhangban járjon el, és javasoljon rövidebb kiigazítási időszakkal rendelkező felülvizsgált nettó kiadási pályát (36). Ennek szellemében az EKB tudomásul veszi, hogy a Bizottság hivatkozik az új jogérvényesítési eszköz kifejlesztésére irányuló, küszöbön álló munkára (37). Az EKB üdvözölné az új jogérvényesítési eszközre vonatkozó további részleteket, amelyek még nem képezik részét a bizottsági javaslatoknak.

4.2.   Az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos jelentős problémák és egyéb érdemleges tényezők értékelése az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés összefüggésében

Az EKB üdvözli, hogy az érintett tagállam államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos problémák mértéke kulcsfontosságú érdemleges tényező a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindításához (38). Tekintettel arra, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtása szempontjából fontos az érdemleges tényezők értékelése, az EKB kéri, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendeletbe foglaljanak bele egy jól meghatározott és átlátható módszertani megközelítést e tényezők értékelésére.

4.3.   A korrekciós nettó kiadási pálya kialakítása

Az EKB hangsúlyozza a túlzott adósság és hiány fokozatos, de gyors kiigazításának szükségességét. Ezzel összefüggésben elismeri, hogy a költségvetési kiigazítás későbbre ütemezésének kockázatát korlátozni szándékozó biztosítékokat vezettek be arra vonatkozóan, hogy a korrekciós nettó kiadási pályának hogyan kell kezelnie az adósságrátát (39). Az EKB üdvözli a hiányokkal kapcsolatos számszerű követelményt, és megerősíti, hogy azokban az években, amikor az államháztartási hiány várhatóan meghaladja a referenciaértéket, a korrekciós nettó kiadási pályának összhangban kell lennie egy minimális kiigazítással. Tisztázni kell azonban, hogyan mérik ezt a kiigazítást. Az EKB ugyanakkor megjegyzi, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet (40) megszüntetné azt a jelenlegi követelményt, hogy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásnak konkrét határidőt kell megállapítania a túlzott hiány kiigazítására, „amelyet a túlzott hiány megállapítását követő évben kell teljesíteni, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn” (41).

4.4.   A kontrollszámla

Az EKB üdvözli, hogy a Bizottságnak kontrollszámlát kell létrehoznia, amely nyomon követi a tényleges nettó kiadásoknak a nettó kiadási pályától való kumulált, pozitív és negatív eltéréseit (42). Ez kulcsfontosságú elem a teljesítés biztosításához és a szabály anticiklikusságának támogatásához azon lehetőség által, hogy költségvetési tartalékokat építenek ki a gazdaságilag kedvező időszakokban, amelyeket a gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban fel lehet használni. A kontrollszámlán szereplő információt az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés figyelembe veszi (43), és az így fontos tényező a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása szempontjából. Ezért az EKB a kontrollszámla működésének és fő paramétereinek további pontosítását javasolja. Az EKB javasolja továbbá, hogy az országspecifikus számításokat és az egyes tagállamok kontrollszámla szerinti státuszát tegyék közzé a Bizottság honlapján, lehetőleg a Bizottság tavaszi és őszi előrejelzéseivel együtt. Végezetül az EKB javasolná a tényleges nettó kiadásoknak a nettó kiadási pályától való eltérésére vonatkozó küszöbérték bevezetését, ami megkövetelné a Bizottságtól, hogy az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést készítsen (44).

5.   A független költségvetési intézmények és az Európai Költségvetési Tanács szerepe

5.1.

A független szervek költségvetési felügyeleti folyamatban betöltött szerepének megerősítése hozzájárulhat a költségvetési politikai döntéshozatalban rejlő prociklikus tendenciák csökkentéséhez, ugyanakkor támogathatja a nemzeti felelősségvállalást is, ami elengedhetetlen a keret tartós végrehajtásához (45). Az EKB ezért támogatja a javaslatok azon rendelkezéseit, amelyek célja a független költségvetési intézmények szerepének megerősítése (46) az irányításukra és függetlenségükre vonatkozó követelmények beépítésével, valamint olyan feladatok kijelölésével (47), amelyek túlmutatnak a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meglévő feladataikon (48). Az EKB különösen üdvözli a „tartsd be vagy indokold meg” elv uniós jogszabályokban való rögzítését. Az EKB támogatja a független költségvetési intézmények szerepének megerősítését, feltéve, hogy a további feladataikkal arányosan javul általános kapacitásuk is, és hogy megbízatásuk hatékony ellátásához biztosítottak a saját megfelelő és stabil erőforrásaik (49).

5.2.

Az EKB azt ajánlja, hogy – a kapacitás fent említett megerősítésére is figyelemmel és a Bizottság Szerződések szerinti szerepének sérelme nélkül – a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendeletben a független költségvetési intézmények szerepét tovább lehetne erősíteni azáltal, hogy szerepet kapnak a tagállamok nemzeti terveinek elkészítésében és a nem számszerűsíthető (például a reformok hatására vonatkozó) célok értékelésében. A független költségvetési intézmények értékelhetnék az alapul szolgáló feltételezéseket, a nemzeti tervnek a Bizottság technikai pályatervével való összhangját, valamint adott esetben a reform- és beruházási kötelezettségvállalások megalapozottságát. Hasonlóképpen, az EKB azt ajánlja, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet keretében a független költségvetési intézmények részvételét tovább lehetne erősíteni azáltal, hogy a független költségvetési intézményeknek is véleményezniük kellene az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés céljából az érdemleges tényezők Bizottság általi elemzését.

5.3.

Végezetül az EKB elismeri az Európai Költségvetési Tanács (50) munkáját, és teljes mértékben támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy megvizsgálja az annak megerősítésére irányuló intézkedéseket. E célból – a Bizottság hatáskörének sérelme nélkül – az EKB támogatja, hogy az Európai Költségvetési Tanács jelentős szerepet töltsön be az Unió gazdasági kormányzási keretében (51). Közelebbről, az EKB üdvözli azt a lehetőséget, hogy az Európai Költségvetési Tanács véleményt nyilvánítson az általános mentesítési rendelkezésnek a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelettel összhangban történő aktiválásáról vagy meghosszabbításáról szóló tanácsi ajánláshoz (52). Amint az a fenti 1.1.1. pontban szerepel, az EKB hasznosnak tartja az Európai Költségvetési Tanáccsal az adósságfenntarthatósági elemzés alapjául szolgáló módszertanról folytatott konzultációt is. Emellett meg kell erősíteni az Európai Költségvetési Tanács szerepét a megfelelő euroövezeti költségvetési irányvonal értékelésében.

6.   A Bizottság felhatalmazása a mellékletek módosítására

6.1.

A Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a II–VII. melléklet módosítására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy megfelelően figyelembe vegye a további fejleményeket vagy igényeket (53).

6.2.

Mivel a mellékletek a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet szerves részét képezik, az EKB azt ajánlja, hogy a mellékletek már előzetesen tartalmazzanak további részleteket és előírásokat. Közelebbről, a fent említetteknek megfelelően a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben foglalandó információk (II. melléklet), a kontrollszámla (IV. melléklet), a megalapozottsági értékelés módszertan (V. melléklet), valamint a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások értékelési kerete (VII. melléklet) tekintetében lehetne további részleteket biztosítani.

6.3.

Az EKB hangsúlyozni kívánja továbbá annak fontosságát, hogy az EUMSZ 127. cikke (4) bekezdésének első franciabekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése értelmében kellő időben konzultáljanak vele a hatáskörébe tartozó valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktusról és végrehajtási aktusról (54).

7.   Kapcsolat a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződéssel

Az EKB üdvözli a bizottsági javaslatok azon célkitűzését, hogy a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (a továbbiakban: SKKSZ) tartalmát – annak 16. cikkével összhangban – integrálja az Unió jogi keretébe (55). Az SKKSZ tartalma az Európai Bizottság értelmezése szerint a költségvetési paktumnak felel meg (az SKKSZ III. címe). Ezenkívül az EKB megjegyzi, hogy az SKKSZ 2. cikke biztosítja, hogy a bizottsági javaslatok elfogadása ne tegye szükségessé az SKKSZ módosítását vagy hatályon kívül helyezését. Az SKKSZ 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az SKKSZ-t a szerződő felek az Európai Unió alapját képező szerződésekkel, illetve különösen az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével, továbbá az Európai Unió jogával összhangban alkalmazzák és értelmezik, ideértve az eljárásjogot is, amennyiben másodlagos jogi aktus elfogadása szükséges. Ezenkívül az SKKSZ 2. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az SKKSZ annyiban alkalmazandó, amennyiben összeegyeztethető az Európai Unió alapját képező szerződésekkel és az Európai Unió jogával és nem sértheti az Unió hatáskörét a gazdasági unió terén. Az EKB tehát úgy értelmezi, hogy a bizottsági javaslatok elfogadásakor és hatálybalépésekor az SKKSZ az új gazdasági kormányzási kerettel összhangban lesz alkalmazandó és értelmezendő.

8.   Európa gazdasági és monetáris uniójának megvalósítása

Tekintettel a gazdasági és költségvetési politika összehangolása és felügyelete szilárd uniós keretének fontosságára a monetáris unióval összefüggésben, az EKB hangsúlyozza, hogy további előrelépésre van szükség az euroövezet sajátos szempontjai vonatkozásában. Az euroövezet aggregált költségvetési irányvonalának nyomon követésére és irányítására szolgáló keret kidolgozása fontos ahhoz, hogy partnert adjon a monetáris politika mellé, mivel segíthet annak biztosításában, hogy a monetáris és a költségvetési politika jobban kiegészítse egymást. Emellett továbbra is szükség van egy állandó közös fiskális eszközrendszerre. Egy ilyen eszköz megfelelő kialakítás esetén – többek között beruházások révén – hosszú távon szerepet játszhat az euroövezet makrogazdasági stabilizációjának és konvergenciájának fokozásában, ezáltal támogatva az egységes monetáris politikát is. E célból az állandó közös fiskális eszközrendszernek megfelelő méretűnek kell lennie és állandó finanszírozással kell rendelkeznie (56).

---

(1)  COM (2023) 240 final.

(2)  COM (2023) 241 final.

(3)  COM (2023) 242 final.

(4)  Lásd: a tagállamok költségvetési felelősségének és középtávú költségvetési orientációjának erősítésére irányuló rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi irányelv iránti javaslatról szóló, 2018. május 11-i CON/2018/25 európai központi banki vélemény (HL C 261., 2018.7.25., 1. o.) 1.1. bekezdése. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(5)  Lásd: az eurorendszer válasza az Európai Bizottság „Az uniós gazdaság a Covid19 után: a gazdasági kormányzásra gyakorolt hatások” című közleményére, 2021. december 1., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(6)  Lásd: Európai Bizottság, „2024. évi költségvetés-politikai iránymutatás: Az államadósság-fenntarthatóság, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása”, 2023. március 8.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(8)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(9)  Lásd: „Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása”, Jean-Claude Juncker jelentése, amely Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem, Mario Draghi és Martin Schulz szoros együttműködésével készült, 2015. június 22., 4. o., elérhető a Bizottság honlapján: www.ec.europa.eu. Lásd még: az európai beruházásstabilizáló funkció létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2018. november 9-i CON/2018/51 európai központi banki véleményben (HL C 444., 2018.12.10., 11. o.) szereplő általános észrevételek; az euroövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretéről szóló rendelet iránti javaslatról szóló, 2019. október 30-i CON/2019/37 európai központi banki vélemény (HL C 408., 2019.12.4., 3. o.) 1.3. bekezdése.

(10)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 5. és 6. cikkét, valamint I. mellékletét. Lásd még: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, „Közlemény az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről”, COM(2022) 583 final, 2022. november 9.

(11)  Például a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 2. cikkének 2. pontjában és/vagy II. mellékletének a) pontjában.

(12)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 6. cikkének a) pontját.

(13)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 8. cikkét, valamint V. mellékletét.

(14)  Ezt különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet V. mellékletébe lehetne felvenni.

(15)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 5. cikkét.

(16)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 11. cikkének (2) bekezdését.

(17)  Lásd még a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 1. pontját, amely módosítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.) 2. cikkének (1a) bekezdését.

(18)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 6. cikkének c) és d) pontját, 15. cikkének (2) bekezdését, valamint I. mellékletének c) pontját. Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 2. pontját, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4) bekezdését, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 4. pontját, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdését.

(19)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 10. cikkét.

(20)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 11., 12. és 14. cikkét, valamint II. mellékletét.

(21)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 5. cikkét és 11. cikkének (1) bekezdését.

(22)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 13. cikkének (1) bekezdését.

(23)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 13. cikkének (3) bekezdését.

(24)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 13. cikkének (5) bekezdését, valamint VII. mellékletét.

(25)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 6. cikkének c) és d) pontját és 15. cikkének (2) bekezdését.

(26)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 13. cikkének (4) bekezdését.

(27)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 14. cikkének (1) bekezdését.

(28)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 11. cikkének (1) bekezdését, 12. cikkének b) pontját, 13. cikkének (2) bekezdését, valamint 16. és 30. cikkét.

(29)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 11. cikkének (1) bekezdését és 12. cikkének b) pontját.

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(31)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 30. cikkét.

(32)  Lásd az Európai Unió gazdaságirányítási reformjáról szóló, 2011. február 16-i CON/2011/13 európai központi banki vélemény (HL C 150., 2011.5.20., 1. o.) 18. bekezdését.

(33)  Lásd a Tanács 2022. július 12-i sajtóközleményét: „A makrogazdasági egyensúlyhiánykezelésére szolgáló eljárás: A Tanács következtetéseket fogadott el”; elérhető a Tanács honlapján: www.consilium.europa.eu

(34)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 19. cikkét.

(35)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 27. cikkét.

(36)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 19. cikkét. A szöveget az alábbiak szerint lehetne módosítani: „[...] a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz a nettó kiadási pályának a kiigazítási időszak lerövidítésével járó felülvizsgálatára.”

(37)  Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, „Közlemény az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről”, COM(2022) 583 final, 2022. november 9.

(38)  A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 1. pontja, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (3) bekezdését.

(39)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 2. pontját, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4) bekezdését, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 4. pontját, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdését.

(40)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 2. pontját, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4) bekezdését.

(41)  Lásd az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4) bekezdését.

(42)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 21. cikkének második bekezdését, valamint IV. mellékletét.

(43)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 1. pontját, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) pontját.

(44)  Például a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 1. pontja, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 2. cikkét.

(45)  Lásd: az eurorendszer válasza az Európai Bizottság „Az uniós gazdaság a Covid19 után: a gazdasági kormányzásra gyakorolt hatások” című, 2021. október 19-i közleményére, 2021. december 1.

(46)  Lásd a CON/2018/25 vélemény 2.4.1. pontját.

(47)  Lásd a költségvetési keretrendszereket módosító javasolt irányelv 1. cikkének 8. pontját, amely a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv (HL L 306., 2011.11.23., 41. o.) 8. cikkét módosítja. Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 22. cikkét. Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 1. pontját, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (3) bekezdését, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágát módosító javasolt rendelet 1. cikkének 3. pontját, amely módosítja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (5) bekezdését.

(48)  Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 140., 2013.5.27., 11. o.).

(49)  Lásd a költségvetési keretrendszereket módosító javasolt irányelv 1. cikkének 8. pontját, amely módosítja a 2011/85/EU tanácsi irányelv 8. cikke (3) bekezdésének c) pontját.

(50)  A Bizottság (EU) 2015/1937 határozata (2015. október 21.) a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról (HL L 282., 2015.10.28., 37. o.).

(51)  Lásd a CON/2011/13 vélemény 22. pontját.

(52)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 24. cikkét.

(53)  Lásd a Stabilitási és Növekedési Paktum új prevenciós ágáról szóló javasolt rendelet 32. cikkét.

(54)  Lásd a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2011. május 4-i CON/2011/42 európai központi banki véleményt; lásd az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló, 2011. május 19-i CON/2011/44 európai központi banki vélemény 8. bekezdését; lásd a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet iránti javaslatról szóló, 2012. január 25-i CON/2012/5 európai központi banki vélemény 4. bekezdését; lásd az európai vállalkozásstatisztikáról, a 184/2005/EK rendelet módosításáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló, 2018. január 2-i CON/2018/1 európai központi banki vélemény 1.9. bekezdését.

(55)  Lásd a CON/2018/25 vélemény 1.2.bekezdését. Az SKKSZ 16. cikke előírja, hogy az SKKSZ hatálybalépését követő legfeljebb öt éven belül – azaz 2018. január 1-jéig – meg kell tenni az ahhoz szükséges lépéseket, hogy az SKKSZ tartalma az Európai Unió jogi keretének részévé váljon.

(56)  Lásd: az eurorendszer válasza az Európai Bizottság „Az EU gazdasága a Covid19 után: a gazdasági kormányzásra gyakorolt hatások” című, 2021. október 19-i közleményére, 2021. december 1. Lásd továbbá a CON/2018/51 véleményben szereplő általános észrevételeket és a CON/2019/37 vélemény 1.3. bekezdését.