Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalása – Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére vonatkozó keretről szóló irányelv módosítására irányuló javaslat

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2022/C 157/06)

Az Európai Bizottság 2021. december 14-én az intelligens közlekedési rendszereknek (a továbbiakban: ITS) a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU irányelv módosítására irányuló javaslatot fogadott el. A Bizottság az ITS kiépítését az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú intézkedésként határozta meg.

A javaslat célja, hogy az ITS-irányelv jelenlegi hatályát kiterjessze az új és újonnan felmerülő kihívásokra, és lehetővé tegye az alapvető ITS-szolgáltatások kötelezővé tételét az egész EU-ban. Ezen túlmenően a felülvizsgálat az európai adatstratégiáról szóló közlemény nyomán kialakuló, adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi környezet részét képezi.

Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az érintett (azon azonosított vagy azonosítható természetes személy, akire a személyes adatok vonatkoznak) hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, vagy ha az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke szerinti más megfelelő jogalap érvényesen alkalmazható.

A javaslat szerint a kötelezővé teendő adattípusokat és szolgáltatásokat az ITS-irányelvet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott előírások alapján határoznák meg, és azok tükröznék az abban meghatározott adattípusokat és szolgáltatásokat. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor megjegyzi, hogy a javaslat számos, az érvényben lévő ITS-irányelvben foglalt rendelkezést törölne, beleértve a célmeghatározás és az adatminimalizálás elvére vonatkozó rendelkezéseket is.

Figyelembe véve a magánélet és a személyes adatok számára az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében meghatározott alapvető jogokként biztosított különleges védelmet, az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a személyes adatok kategóriáit, valamint a személyes adatok ITS-szolgáltatások kiépítésével összefüggésben történő kezelésének céljait közvetlenül a javaslatban kell meghatározni, nem pedig az ITS-irányelvet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban. Emellett az európai adatvédelmi biztos fontosnak tartja, hogy a felülvizsgált ITS-irányelv megfelelően tükrözze a célmeghatározásra, a biztonságra, az adatminimalizálásra, valamint a hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések betartásának biztosítására vonatkozó követelményeket.

Amennyiben a javaslat jogalapot kíván biztosítani a személyes adatoknak az ITS kiépítésével és operatív alkalmazásával összefüggésben történő kezeléséhez, a szóban forgó ITS figyelembevételével meg kell határoznia az érintett adatok megfelelő kategóriái tárolásának maximális időtartamát is.

Mivel az ITS kiépítése számos érdekelt felet érinthet, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a Bizottság végezzen adatvédelmi hatásvizsgálatot, mielőtt lehetővé tenné a természetes személyek jogaira és szabadságaira valószínűleg nagy kockázatot jelentő ITS-szolgáltatások (pl. a közforgalmú személyszállítási hatóságok által nyújtott mobilitáskezelési szolgáltatások) kiépítését.

1.   BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

1.

Az Európai Bizottság 2021. december 14-én az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU irányelv módosítására irányuló javaslatot (a továbbiakban: a Javaslat) fogadott el (1).

2.

A 2010/40/EU irányelvet (a továbbiakban: ITS-irányelv) úgy alakították ki, hogy keretet biztosítson a közúti közlekedésre és annak más közlekedési módokhoz való kapcsolódására alkalmazott ITS-ek kiépítésének és alkalmazásának felgyorsításához és összehangolásához.

3.

A Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáról szóló közleménye (a továbbiakban: a Stratégia) (2) az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kiépítését kulcsfontosságú intézkedésként határozza meg az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás megvalósítása, és ezáltal az európai közlekedési rendszer átalakításához való hozzájárulás szempontjából, a hatékony, biztonságos, fenntartható, intelligens és reziliens mobilitás megvalósítására irányuló célkitűzés elérése érdekében.

4.

A Stratégia rávilágított arra, hogy hamarosan sor kerül az ITS-irányelv felülvizsgálatára, beleértve néhány felhatalmazáson alapuló jogi aktust is. A stratégia továbbá kiemelte, hogy a Bizottság támogatni kívánja az ITS-irányelv alapján létrehozott nemzeti hozzáférési pontokra vonatkozó koordinációs mechanizmus 2021-ben történő létrehozását. Ezen túlmenően a felülvizsgálat az európai adatstratégiáról szóló közlemény nyomán kialakuló, adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi környezet részét képezi (3).

5.

A javaslat a következő problémákra kíván megoldást találni (4): i. az interoperabilitás hiánya, valamint az alkalmazások, rendszerek és szolgáltatások folytonosságának hiánya; ii. az érdekelt felek közötti egyeztetés és hatékony együttműködés hiánya; és iii. az ITS-szolgáltatásokat támogató adatok rendelkezésre állásával és megosztásával kapcsolatos megoldatlan kérdések.

6.

A javaslat ezeket a problémákat az ITS-irányelv jelenlegi hatályának az új és újonnan felmerülő kihívásokra való kiterjesztésével, valamint az alapvető ITS-szolgáltatások Unió-szerte történő kötelezővé tételével kívánja kezelni. Az ITS-szolgáltatások kiépítését a megbízható információk biztosításához szükséges adatok rendelkezésre állása fogja támogatni, és további szabályok elősegítenék a jelenlegi gyakorlatokhoz és szabványokhoz való jobb igazodást (5).

7.

2022. január 6-án a Bizottság felkérte az európai adatvédelmi biztost, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikke (1) bekezdésének megfelelően nyilvánítson véleményt a Javaslatról (6). A véleményben megfogalmazott észrevételek és ajánlások a Javaslat adatvédelmi szempontból leginkább releváns rendelkezéseire szorítkoznak.

4.   KÖVETKEZTETÉSEK

39.

A fentiek fényében az európai adatvédelmi biztos az alábbi főbb ajánlásokat fogalmazza meg: a) Amennyiben a javaslat jogalapot kíván biztosítani a személyes adatoknak az ITS kiépítésével és operatív alkalmazásával összefüggésben történő kezeléséhez: — egyértelműen meg kell határoznia az adatkezelés célját (céljait); és — egyértelmű és átfogó áttekintést kell nyújtania az érintett személyes adatok kategóriáiról; — egyértelműen meg kell határoznia a különböző érintett szereplők adatkezelőként, közös adatkezelőként vagy adatfeldolgozóként betöltött szerepét; — meg kell határoznia az érintett adatok kategóriájára vonatkozó maximális tárolási időtartamot, figyelembe véve a szóban forgó ITS feldolgozásának céljait. b) Mivel az ITS kiépítése számos érdekelt felet érinthet, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a Bizottság végezzen adatvédelmi hatásvizsgálatot, mielőtt lehetővé tenné olyan ITS-szolgáltatások kiépítését, amelyek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

---

(1)  COM(2021) 813 final.

(2)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása”, elfogadva 2020 decemberében, COM/2020/789 final.

(3)  https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/sshoudltrategy-data

(4)  Indokolás, 3. o.

(5)  Indokolás, 3. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).