|
10.
|
FELKÉRI a tagállamokat, hogy:
a)
|
vegyék figyelembe az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat a katasztrófavédelmi ciklus során, például használják ki a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közösen létrehozott eszközöket, többek között a Climate-ADAPT platformot;
|
b)
|
mozdítsák elő az arra irányuló munkát és kutatást, hogy miként lehetne áttekinteni az éghajlatváltozás hatásait és beépíteni azokat a katasztrófakockázat-kezelési rendszereikbe; az ilyen munkát és kutatást integrálják az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat 6. cikkében előírtak szerinti tagállami nemzeti kockázatértékelésbe, a kockázatkezelési képesség értékelésének továbbfejlesztésébe és a katasztrófakockázat-kezelési tervezés javításába;
|
c)
|
támogassák és fogják össze a kutatást és az innovációt a nemzeti polgári védelmi kapacitásoknak az éghajlatváltozással összefüggésben történő javítása érdekében, különösen az uniós polgári védelmi tudáshálózaton (a továbbiakban: a tudáshálózat) keresztül, valamint ennek keretében a kiválósági központokon, az egyetemeken, a kutatókon és a tematikus közösségeken vagy a szakértői központokon keresztül;
|
d)
|
az éghajlatváltozással összefüggésben ösztönözzék a polgári védelem területén a kutatásba és az innovációba történő beruházásokat, és vegyék igénybe a vonatkozó európai finanszírozást;
|
e)
|
dolgozzanak ki olyan megfelelő megelőzési és felkészültségi intézkedéseket – beleértve az elegendő kapacitás rendelkezésre állásának biztosítását is –, amelyek az éghajlatváltozásból eredő kockázatokra, például az erdőtüzekre és az áradásokra irányulnak, mivel mindkettő növekvő kockázatot jelent az uniós polgárok számára;
|
f)
|
e tekintetben folytassák az európai polgári védelmi eszköztár és a rescEU-képességek fejlesztését többek között az 1313/2013/EU határozat 10. cikkében előírt aktuális és előretekintő forgatókönyvek alapján, figyelembe véve – különösen a légi erdőtűzoltásra, a vegyi, a biológiai, a radiológiai és a nukleáris incidensekre, a sürgősségi orvosi ellátásra, valamint a közlekedésre, a szállításra és a menedékhelyekre kiterjedően – a már azonosított és az újonnan felmerülő kockázatokat, valamint az uniós szintű képességek és hiányosságok összességét;
|
g)
|
tegyék környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá a polgári védelmi műveleteket a katasztrófavédelmi ciklus valamennyi szakaszában, továbbá mozdítsák elő a kutatást, az innovációt és a tudásmegosztást;
|
h)
|
az UCPM keretében történő segítségnyújtás során vegyék figyelembe a környezeti hatásokat és az éghajlatváltozás hatásait, mégpedig úgy, hogy adott esetben vonják össze az erőforrásokat;
|
i)
|
támogassák az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak kitett lakosság felkészültségét és rezilienciáját olyan konkrét tájékoztatás, oktatás, képzés és gyakorlatok révén, amelyek nemzeti és szubnacionális szintekre, sőt akár a határokon átnyúló dimenzióra is kiterjedhetnek, különös figyelmet fordítva a sajátos sebezhetőségeknek kitett személyekre;
|
j)
|
erősítsék meg az önkéntes szervezeteket a polgári védelem szerves részeként;
|
k)
|
vegyék fontolóra, hogy e tekintetben – adott esetben és a helyi hatóságokkal koordinálva – spontán kezdeményezéseket építsenek be a reagálási műveletekbe;
|
l)
|
helyezzenek hangsúlyt a polgárok saját biztonságukhoz és rezilienciájukhoz való hozzájárulásának a fontosságára, és ösztönözzenek minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a polgárok önkéntes katasztrófareagálási fellépésekben és intézkedésekben való aktív részvételének a nagyra értékelése, elismerése és előmozdítása, adott esetben jogi kereteken keresztül is;
|
m)
|
vegyék figyelembe a fiatalok e tekintetben betöltött sajátos szerepét;
|
n)
|
támogassák azokat a polgárokat, akik saját biztonságuk és rezilienciájuk érdekében cselekedve vagy a polgári védelemhez hozzájáruló nemzeti vagy helyi polgári struktúrák tagjaként aktívan közreműködnek, a következő három dimenzión keresztül:
i.
|
riasztás: a különböző intézmények szerepének és felelősségi körének tisztázása az érintett személyeknek szóló célzott riasztások – akár korszerű információs és kommunikációs technológiák felhasználásával történő – kiadása terén;
|
ii.
|
tájékoztatás: a nyilvánosság figyelmének felhívása az ezzel járó kockázatokra, különösen az éghajlatváltozás hatásainak leginkább kitett területeken, többek között önkéntes alapon közérdekű információk terjesztése és képzési tevékenységek szervezése révén;
|
iii.
|
mozgósítás: a kockázatmegelőzési kezdeményezésekben, a katasztrófareagálásban és az elsősegély-képzésben részt vevő polgári hálózatok, egyesületek és önkéntesek ösztönzése;
|
|
o)
|
vegyék figyelembe a hosszúra nyúló veszélyhelyzetek jelentőségét és azokat a növekvő kockázatokat, amelyeket az ilyen helyzetek nemzeti és európai szinten a polgári védelmi rendszerekre jelenthetnek;
|
p)
|
vegyék tekintetbe az éghajlatváltozás hatásait a nemzetközi polgári védelmi intézkedések során azáltal, hogy megerősítik az együttműködést és támogatják a katasztrófavédelmet és a válságkezelést;
|
|